AZ AUSZTRÁLIAI MAGYARSÁG EGYETLEN HETILAPJA * THE ONLY HUNGARIAN WEEKLY IN AUSTRALIA

Mailed on Friday, 11th November 2011.

Price $ 3.20 Including GST

AZ AUSZTRÁLIAI MAGYARSÁG EGYETLEN HETILAPJA No 2695. 17 November 2011.

*

THE ONLY HUNGARIAN WEEKLY IN AUSTRALIA

Printed post approved – PP 349034/00008

LIII. évfolyam 45. szám

2011. november 17.

1MRHIRQµWXÅPOÍPÇRµPPÅIK]IHMW¼K $]HOVÜYLOËJKËERUáWD]]DODMHOV]Û YDO:DUWRHQGDOOZDUV IHMH]WÒNEH D J\Ü]WHV KDWDOPDN KRJ\ DEV]ROáW J\Ü]HOPãNNHOPHJYDOÛVÖWMËNDKËERUá QÒONãOLHPEHULÒOHWHWD)ÝOGÝQ $PËVRGLNYLOËJKËERUáWD]]DODMHO V]ÛYDO(QGRI5DFLVP IHMH]WÒNEHD J\Ü]WHVKDWDOPDNKRJ\DEV]ROáWJ\Ü ]HOPãNNHO PHJV]ãQWHWLN D IDML PHJ NãOÝQEÝ]WHWÒVWGLV]NULPLQËFLÛW  +ÖURNWÛEHUËQ x+DOËOUD YHUWÒN D]W D] DXWÛVW DNL YDVËUQDSGÒOXWËQQÒJ\ÛUDWËMEDQHO ãWÝWW HJ\ FLJËQ\J\HUHNHW D %RUVRG $EDáM=HPSOÒQPHJ\HL2ODV]OLV]NËQ $J\HUHNHJ\ÒENÒQWFVDNNÝQQ\HEEHQ VÒUãOW PHJ .RPSROWLQÒ -DNDE ,ORQD DPHJ\HLUHQGÜUIÜNDSLWËQ\VËJV]ÛYL YÜMÒQHN NÝ]OÒVH V]HULQW D EDOHVHWHW RNR]Û YH]HWÜW D KHO\EÒOLHN NLUËQJDW WËN D] DXWÛEÛO ÒV RO\DQ VáO\RVDQ EËQWDOPD]WËNKRJ\DKHO\V]ÖQHQÒOH WÒW YHV]WHWWH $ NÝQ\ÝUWHOHQ J\LONRV EDQGDDV]HUHQFVÒWOHQDXWÛVWDNRFVL EDQ YHOH HJ\ãWW XWD]Û NLVJ\HUPHNHL V]HPHOËWWËUDYHUWHUXJGDOWDKDOËOUD PWL Q\RPËQy (J\PËVLNKÖUx$+RUËN1ÛUDJ\LO NRVVËJHJ\.LVNXQODFKË]ËQHONÝYHWHWW J\HUPHNJ\LONRVVËJ YROW $  ÒYHV +RUËN1ÛUDKROWWHVWÒUHQRYHP EHU ËQ WDOËOWDN UË D NLVNXQODFKË]L PâYHOÜGÒVL KË]KR] NÝ]HOL HUGÜV UÒ V]HQ 0LQW D KHO\V]ÖQHOÒV PHJËOODSÖ WRWWD D KDMQDOEDQ D PâYHOÜGÒVL KË] EÛO NÝ]HOL RWWKRQËED KD]DIHOÒ WDUWÛ OËQ\WPHJHUÜV]DNROWËNPDMGPHJIRM

WRWWËN UXKË]DWËWÛO PHJIRV]WRWW KROW WHVWÒWD]áWV]ÒOLËURNEDOÝNWÒN$J\LO NRVVËJ D] HONÝYHWÜN IHOWÒWHOH]HWW FL JËQ\ YROWD PLDWW IRQWRV V]HUHSHW MËW V]RWW D FLJËQ\EâQÝ]ÒV WÒPËMËQDN D NÝ]EHV]ÒGEHQ YDOÛ HOWHUMHGÒVÒEHQ :LNLSÒGLD $WDOËORPUDNLHPHOWNÒWVáO\RVHVH WHWV]ËPWDODQNLVHEEQDJ\REEEâQFVH OHNPÒQ\NÝYHWD]ÛWDLVV]LQWHQDSRQ WDWHUKHOYHDWËUVDGDOPDWDPHO\HJ\ UHLQNËEENÒSWHOHQNH]HOQLÒUWÒNUHQG MÒQHNYHV]ÒO\HLW ,VPHUHWHV D NULPLQDOLV]WLNËEDQ KRJ\KDYDODPHO\EâQFVHOHNPÒQ\W QHPãOGÝ]NHOOÜHUÒOO\HO DKDWDORP D]EËWRUÖWMDDEãQHONÝYHWÜW2O\DQWD SDV]WDODWDYDQD]RUV]ËJSROJËUDLQDN KRJ\ SROLWLNDL HUHGHWâ RNEÛO MÛ LGHMH NãOÝQOHJHVHQ HQ\KH HOEÖUËOËVW ÒOYH] HJ\LN NLVHEEVÒJNÒQW HPOHJHWHWW HP EHUFVRSRUW D] LJD]VËJV]ROJËOWDWËV WH UÒQKDHJ\ËOWDOËQRGDNHUãO$SROLWL NDLODJKHO\HVQHNHOIRJDGRWWHOYDPL V]HULQWPHJÒUWÒVVHONHOONH]HOQLDKËW UËQ\RVKHO\]HWâHNHWLQNËEEFVDNURQW DKHO\]HWHQ )HOHVOHJHVYLWDWQLKRJ\DEâQÝNHO NÝYHWÒVÒEHQ ÒOHQ MËUQDN D]RN DNLN QHPMXWQDNPXQNËKR]KRJ\DNLNPâ YHOHWOHQHNQHPNDSQDNPXQNËWKRJ\ DNLN SULPLWÖYHN QHP WXGQDN JD]GËO NRGQL D V]ËPXNUD NLXWDOW V]RFLËOLV MXWWDWËVVDOKRJ\DNLNLO\HQRNEÛOV]ãN VÒJHW V]HQYHGQHN D]RN ORSQDN KRJ\ HEEHQ D UÒWHJEHQ HUNÝFVL JËWOËVRN QLQFVHQHNQHPFVDNORSQDNGHUDERO

ÜGYVÉDI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÁCSADÁS MINDENFÉLE ÜZLETI ÜGYBEN HÁZ ÉS MÁS INGATLAN ADÁSVÉTELE ÉS BÉRLÉSE VÉGRENDELETEK KÉSZÍTÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA KÉPVISELET PERES ÜGYEKBEN ÖRÖKSÉG ÜGYEK KÖZLEKEDÉSI ÉS ÜZEMI BALESETEK BEVÁNDORLÁSI ÜGYEK CSALÁDI ÜGYEK ÉS VÁLÓPEREK TÁRSULÁS FINANSZÍROZÁS ADÓSSÁGOK BEHAJTÁSA MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSÚ ÜGYEK INTÉZÉSE KÖVETSÉGI HITELESÍTÉS

MAGYARUL BESZÉLÜNK 10 CECIL PLACE, PRAHRAN 3181 Telefon: 9529 6222 Fax: 9529 6777 Email: [email protected]

'WETÅ)RHVI

QDNLVJ\LONROQDNLV 0ÒUJHVÖWL D KHO\]HWHW D UDVV]L]PXV HPOHJHWÒVH D PDJ\DU WËUVDGDORP PHJYËGROËVD D FLJËQ\VËJ HOQ\RPË VËYDO ãOGÝ]ÒVÒYHO 8J\DQDNNRU FL JËQ\ WÝEEVÒJâ IDOYDNEDQ UHWWHJYH ÒOQHN EH]ËUNÛ]QDN KD WHKHWLN HONÝO WÝ]QHNDNLVHEEVÒJEHMXWRWWDNµSSHQ D OLEHUËOLVRN ÝQWLN D UDVV]L]PXV YËG MËWPËUNÒWÒYWL]HGHSROLWLNDLV]ËPÖ WËVEÛOKRJ\HOUËJDOPD]]ËNDUDVV]L] PXVW HOÖWÒOÜ NãOIÝOGL KDWDOPDNQËO D] RUV]ËJRW $ FLJËQ\RNDW QHP]HWL NL VHEEVÒJNÒQWHPOHJHWLNKRORWWDOLEH UËOLVWD SROLWLNDL ILOR]ÛILD WDJDGMD HJ\ RUV]ËJ UÒWHJHNUH ERQWËVËW D]RQ D] DODSRQKRJ\D]RUV]ËJPLQGHQSROJË UD HJ\HQOÜ IDMUD V]ËUPD]ËVUD YDOÛ WHNLQWHW QÒONãO +D SROLWLNDL HOÜQ\W OËWQDN DQQDN KLUGHWÒVÒEHQ KRJ\ D FLJËQ\VËJãOGÝ]ÝWWIDMDNNRUÜNQHYH ]LN IDMQDN QHP]HWQHN $ OHJV]RUJDO PDVDEEKLV]WÒULDNHOWÜD] 6='6=HXUÛ SDL SDUODPHQWL NÒSYLVHOÜMH 0RKËFVL 9LNWÛULD DNL URPD V]ËUPD]ËVáNÒQW SROLWLNDL PHJROGËVWÛO YËUMD QÒSH MD YËW)RQWRVWXGQLKRJ\DFLJËQ\VËJD EHOSROLWLNDL HUÜYRQDODN DODSMËQ PÒ O\HQPHJRV]WRWWÖJ\QHPYROWPHOOÒ NHVKRJ\DQ\ROFÒYHQËWNRUPËQ\]Û V]RFLDOLVWDÒVOLEHUËOLVSËUWWDOHJ\ãWW PâNÝGÜFLJËQ\YH]HWÜPLO\HQQ\LODW NR]DWRW WHWW DPLW D QHP]HWNÝ]L NÝ] YÒOHPÒQ\ LV ÒOÒQN ILJ\HOHPPHO NÖ VÒUW 6DMQRVDVRNDWHPOHJHWHWWGHNÝ]H OHEEUÜOPHJKDWËUR]KDWDWODQ  QHP]HW NÝ]L NÝ]YÒOHPÒQ\ D GÖYÛ SROLWLNDL LUËQ\]DWDODSMËQËOOH]WãNUÝ]ÜGLND] (XUÛSDL 8QLÛ NLIHMH]HWW ËOOËVSRQWMË EDQ LV DPL V]HULQW x$] (8 Q\RPDWÒ NRVDQ ÒV Q\ÖOWDQ HOÖWÒOL D URPËNDW ÒV D] HJ\ÒE zFLJËQ\QDNl WHNLQWHWW V]H PÒO\HNHW ÒUÜ KËWUËQ\RV PHJNãOÝQ EÝ]WHWÒV YDODPHQQ\L IRUPËMËW  PL YHO D] (XUÛSËEDQ ÒOÜ q PLOOLÛ URPËW DNLN NÝ]ãO PLQWHJ\  PLOOLÛ D] (XUÛSDL 8QLÛEDQ ÒO IDML DODSá PHJNãOÝQEÝ]WHWÒVÒVVRNHVHWEHQVá O\RVVWUXNWXUËOLVGLV]NULPLQËFLÛV]H JÒQ\VÒJ YDODPLQW WËUVDGDOPL NLUH NHV]WÒV WRYËEEË QHPHQ ÒOHWNRURQ IRJ\DWÒNRVVËJRQ ÒV V]H[XËOLV LUË Q\XOWVËJRQ DODSXOÛ WÝEEV]ÝUÝV PHJ NãOÝQEÝ]WHWÒVVáMWMD0LYHODURPËN NDO V]HPEHQL IDML PHJNãOÝQEÝ]WHWÒV HOOHQLNã]GHOHPEHQYDODPLQWD]RNWD WËVKR]DIRJODONR]WDWËVKR]D]HJÒV] VÒJãJ\KÝ] ÒV D ODNKDWËVKR] YDOÛ MR JDLN PHJYÒGÒVH WHUÒQ QHP WÝUWÒQW HOÜUHOÒSÒVDOHJWÝEEWDJËOODPEDQYD ODPLQWWDJMHOÝOWRUV]ËJEDQy $ 1Ò]ÜSRQW ,QWÒ]HW ËOWDO D PDJ\DU (8HOQÝNVÒJUÜO V]HUYH]HWW EHV]ÒOJH WÒVHQ%DORJ=ROWiQËOODPWLWNËUNLMH OHQWHWWHDQ\XJDWLWDJËOODPRNYH]HWÜL xQHP FVXNKDWMËN EH D V]HPãNHWy KD QHP DNDUMËN KRJ\ D URPËN .Ý]ÒS .HOHW(XUÛSËEÛOQ\XJDWUDPHQMHQHN LWWNHOORO\DQKHO\]HWHWWHUHPWHQLDPL D PDUDGËVUD ÝV]WÝQ]L ÜNHW (]ÒUW ÝVV]HXUÛSDL SUREOÒPD D URPËN KHO\

]HWH .LIHMWHWWH QÒKËQ\ WDJËOODP DPHO\EHQ QHP ÒO MHOHQWÜV V]ËPá URPD áJ\ OËWWD HOHJHQGÜ OHWW YROQD D]RNQDND]RUV]ËJRNQDNÝVV]HIRJQLXN DPHO\HNHW ÒULQW H] D SUREOÒPD ÒV QHP YROW V]ãNVÒJ HXUÛSDL HJ\ãWWPâ NÝGÒVUH(]D]ËOOËVSRQWD]ÒUWLVHOIR JDGKDWDWODQPHUWD] (8EÜYÖWÒVÒQHN IÜ LUËQ\D D 1\XJDW%DONËQ DKRO XJ\DQFVDN QDJ\ V]ËPEDQ ÒOQHN UR PËN0LQWPRQGWD-iUyND/tYLD)L GHV] D] (XUÛSDL3DUODPHQWQÒSSËUWL NÒSYLVHOÜMH ÒYHN ÛWD GROJR]LN D]ÒUW KRJ\DWDJËOODPRNIRJODONR]]DQDND] ãJJ\HOGHHGGLJHJ\LNãNVHPPHUWH IHOYËOODOQL%DORJËOODPWLWNËUáJ\OËW MD D URPËN SUREOÒPËMËW (XUÛSËEDQ OHJLQNËEE D YROW V]RFLDOLVWD EORNN RUV]ËJDLQDNXQLÛVFVDWODNR]ËVDKR]WD HOÜPHUWH]HNEHQD]RUV]ËJRNEDQMH OHQWÜVV]ËPáURPDÒO$URPËNOHWWHN DOHJQDJ\REENLVHEEVÒJ(XUÛSËEDQq Iâ]WHKR]]Ë ,WW YDQ WHKËW D OÒQ\HJ IDUL]HXVL ËO OËVSRQWD]RNDWD]RUV]ËJRNDWUDVV]L] PXVVDO YËGROQL DPHO\HNHW D SUREOÒ PD VáO\D Q\RPMD 0HOOÒEHV]ÒOÒVVHO QHPOHKHWPHJROGDQLVHPPLWDNLUHN ODPËOYËOODOMRQËWDV]ÖYHVHQËWWHOHSã OÜNEÜOHJ\HJ\V]Ë]H]UHWPËULVDPHJ ROGËVáWMËUDWHUHOÜGQHDSUREOÒPD x$ WËUVDGDOPL IHO]ËUNÛ]WDWËV D FL JËQ\VËJ D KËWUËQ\RV WÒUVÒJHNEHQ ÒOÜN LOOHWYH D] DODFVRQ\ LVNRODL YÒJ ]HWWVÒJâHN YDODPLQW HJÒV]VÒJãJ\L ËOODSRWXN PLDWW QHKH]HQ YDJ\ HJ\ËO WDOËQQHPIRJODONR]WDWKDWÛWËUVDGDOPL FVRSRUWRNÒOHWNÝUãOPÒQ\HLQHNWËUVD GDOPL KHO\]HWÒQHN MDYÖWËVËUD YDOD PLQW WËUVDGDOPL LQWHJUËFLÛMËQDN HOÜ VHJÖWÒVÒUH D MHOHQOHJL NRUPËQ\ JRQ GRW IRUGÖW ®OODPWLWNËUVËJL IHODGDWWË WHWWH D FLJËQ\VËJ WËUVDGDOPL IÝO]ËU NÛ]WDWËVËWy (]SHUV]HV]ÒSIHODGDWFVDNPLEÜO" 0DJ\DURUV]ËJRQDOLJPLQGHQKDUPD GLN HPEHU IL]HWL EH PXQNDYËOODOÛL DGÛMËW $ IHO]ËUNÛ]WDWËVUD YËUÛ YË J\Û"  FLJËQ\ QÒS QHP]HWL NLVHEE VÒJ"  WÝPHJEÜO WDOËQ KD PLQGHQ KDUPLQFDGLN$]LVNRODNHUãOÜFLJËQ\ J\HUHNHNáJ\QÜQHNIHOKRJ\DSMXNDW DQ\MXNDW VRKD QHP OËWMËN UHJJHOHQ NÒQWPXQNËUDLJ\HNH]QL(]HNHWKRYD OHKHWIÝO]ËUNÛ]WDWQL"1HIHOHGNH]]ãQN PHJDFLJËQ\VËJIHOHOÜVVÒJÒUÜOVHP +D QHP LV HOHJHQ GH V]ÒS V]ËPPDO OËWXQN RO\DQ NLHPHONHGHWWHNHW D FL JËQ\WËUVDGDORPEÛODNLNPËUIÝOYÒU WH]HWWHQ NLËOOKDWQËQDN QÒSãN HOÒ YH ]HWÜL HONÝWHOH]HWWVÒJJHO (OÒMãN ËOOYD IHONLËOWDQLq1HDNDUMËWRNWHUURUL]ËOQL D]RNDW DNLN PD HOWDUWDQDN EHQQHWH NHW0LQGHQRUV]ËJWËUVDGDOPDDEEÛO ÒO DPLW PHJWHUPHO 0XQNËUD IHO YÒ UHLP LVNROËED D UDMNÛNNDO PHUW D YLOËJPDLIHMOHWWVÒJHIRNËQDPXQNË UDNÒSHVÖWÒVKH]D]LVNROË]RWWVËJYH]HW HO 9DOÛEDQ QHP D PÒJ WÝEE VHJÒO\ NLNÝYHWHOÒVHYDJ\Q\áMWËVDD]áW$] KRJ\)LQQRUV]ËJEDQYDODNLNWÝEEH]HU HXUÛWNDSQDNQDSEDUQÖWRWWDNÒSãNÒUW QHP YËOWR]WDWMD PHJ ÒOHWPÛGMXNDW

µYH]UHGHVDQWLPXQNDNXOWáUËYDOV]HP EHQ PHJV]HUH]QL D PXQND WLV]WHVVÒ JÒW QHP OHV] NÝQ\â GRORJ 0LQGH] WHUPÒV]HWHVHQ QHP YRQDWNR]LN D FL JËQ\RN HJÒV]ÒUH GH VDMQRV D WÝEE VÒJÒUHLJHQ 0DJ\DURUV]ËJRQKLYDWDORVDQD]QH YH]KHWÜFLJËQ\QDNDNLPDJËWFLJËQ\ QDNYDOOMD¹UËVRVEHOHHJ\H]ÒVQÒONãO QHP OHKHW Q\LOYËQWDUWDQL D V]ËUPD ]ËVW $ HV QÒSV]ËPOËVRQ IÒQ\H VHQ LJD]ROÛGRWW KRJ\ D URPD QÒSHV VÒJQDJ\UÒV]HQHPV]ÖYHVHQYËOODOMD URPD LGHQWLWËVËW QHP NL]ËUW KRJ\ HQQHN RND D] HWQLNDL DWURFLWËVRNWÛO YDOÛIÒOHOHP$]DNNRULDGDWRNV]HULQW ÝVV]HVHQH]UHQYDOORWWËNPDJXNDW URPËQDNEËUDWËUVDGDORPWXGRPËQ\L EHFVOÒVHN V]HULQW 0DJ\DURUV]ËJRQ OHJDOËEE KDWKÒWV]Ë]H]UHV FVRSRUWUÛO OHKHWEHV]ÒOQL $ .Ý]SRQWL 6WDWLV]WLNDL +LYDWDO .6+  D QÒSV]ËPOËOËVNRU D FLJËQ\R NDWqEËUQLQFVDQ\DRUV]ËJXNqQHP ]HWLVÒJNÒQW IRJDGWD HO $ .6+ D]W WHNLQWL FLJËQ\QDN DNL D QHP]HWLVÒJL KRYDWDUWR]ËVUD YRQDWNR]Û QHP NÝWH OH]ÜHQPHJYËODV]RODQGÛNÒUGÒVHNNÝ ]ãOPLDQHP]HWLVÒJHPHO\LNQHP]HW NXOWXUËOLV ÒUWÒNHLKH] KDJ\RPËQ\DL KR] NÝWÜGLN PL D] DQ\DQ\HOYH YDOD PLQW FVDOËGL EDUËWL NÝ]ÝVVÒJEHQ PL O\HQ Q\HOYHW KDV]QËO  OHJDOËEE D] HJ\LNYËODV]ËEDQDNLVHEEVÒJKH]WDU WR]ÛQDN YDOOMD PDJËW (QQHN DODSMËQ LV PLQGÝVV]H  H]UHQ WDUWR]WDN D URPDNLVHEEVÒJKH] /ËWV]LN HEEÜO KRJ\ NH]HOKHWHWOHQ KHO\]HWEHQ YDQ D] RUV]ËJ QÒSÒQHN MHOHQWÜV UÒV]H ÒV H] D NH]HOKHWHWOHQ PDVV]DHJ\UHFVDNQÜO .ÒWÒYYHOH]HOÜWWx$]HJ\KË]DNV]H UHSH D URPËN WËUVDGDOPL EHIRJDGË VËEDQy FÖPPHO UHQGH]WHN NRQIHUHQ FLËW %UãVV]HOEHQ D] (XUÛSDL 3DUOD PHQWEHQPHO\QHNV]HUYH]ÜMHÒVKË]L JD]GËMD-iUyND/tYLDHXUÛSDLSDUOD PHQWL NÒSYLVHOÜ YROW $] HVHPÒQ\HQ 6FKPLWW3iOqDNNRUPÒJD](XUÛSDL 3DUODPHQWDOHOQÝNHqÒV7{NpV/iV] OyLVUÒV]WYHWW 6FKPLWW 3iO HPOÒNH]WHWHWW q $ PDJ\DURUV]ËJL ËOWDOËQRV LVNROËNEDQ PLQGHQ KDUPDGLN LVNRODNH]GÜ GLËN FLJËQ\ YDJ\LV  ÒY PáOYD PLQGHQ KDUPDGLN HOVÜ PXQNDYËOODOÛ URPD OHV]qÒYPáOYDSHGLJQHNLNNHOO PDMGHOWDUWDQLXND]ÝUHJHGÜWËUVDGDO PDWx(OMÝQD]D]LGÜLVDPLNRUPLQ GHQ PËVRGLN LVNRODNH]GÜ J\HUHN FL JËQ\ OHV] H]W HJ\V]HUâHQ WXGRPËVXO NHOO YHQQL 0LQGHQ MÛÒU]ÒVâ HXUÛSDL SROJËU NÝWHOHVVÒJH WHKËW D URPD LQ WHJUËFLÛHOÜVHJÖWÒVHDNËUD]RNWDWËV DNËUDPXQNDYËOODOËVNÒUGÒVÒUÜOYDQ V]ÛD](XUÛSDL1ÒSSËUWÒVV]HPÒO\H VHQ2UEËQ9LNWRUH]ÒUWLVNDUROWDIHO HUÜWHOMHVHQ D FLJËQ\VËJ ãJ\ÒW $ UR PËNQDN SHGLJ NÝWHOHVVÒJãN YÒJLJ PHQQL H]HQ D] áWRQ D QR SDLQ q QR JDLQMHOPRQGDWV]HOOHPÒEHQyMHOHQWHW WHNL )RO\WDWËVDROGDORQ

2. oldal

MAGYAR ÉLET

MAGYAR

BOLDOG NÉVNAPOT KÍVÁNUNK! November 17. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Gergely, Dénes, Viktória, Hilda és Hortenzia nevû barátainkat. November 18. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Jenô nevû olvasóinkat. November 19. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Erzsébet, Zsoka nevû hölgyeinket. November 20. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Bódog, Ödön, Zsolt, nevû barátainkat. November 21. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Mária és Olivér nevû barátainkat November 22.. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Cecilia nevû olvasóinkat. Cecilia: A Caecilius (magyarul: Cecil) férfinév latinos nôiesítése. Köszönthetjük még: Cecil, Célia, Csilla, Filemon nevû barátainkat. November 23. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Kelemen és Klementina nevû olvasóinkat. Kelemen: A latin Clemens név rövidülése. Jelentése: jámbor, szelíd. Klementina: A latin Clemens férfinév nôiesítô továbbképzése. Uborkaszezon

2011. november 17.

Rékának, Soós Viktor Attilának, Szabó Csabának, Tabajdi Gábornak, Vörös Gézának, valamint Zászkaliczky Pálné Mirák Katalinnak ítélte a kuratórium. A munkacsoport tevékenységét Lezsák Sándor, a Mindszenty Társaság elnöke, az Országgyûlés alelnöke méltatta. Az elismeréseket évente három alkalommal ítélik oda azoknak, akik hozzájárultak a hercegprímás emlékének ápolásához. A díjátadást követôen megkoszorúzták Nagy Imre mártír miniszterelnök és Mindszenty József hercegprímás parlamenti emléktábláját.

Film készül az 1956-os gépeltérítésrôl Hules Endre Amerikában élô filmrendezô, író munkájában film készülhet

9 év 542 halálos áldozatot követelt Pénzügyi tranzakciók kárvallottainak demonstrációját tartották a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének székháza elôtt. A Baumag, a DunaProfit, a Pilis Invest, a Pannon Unió, a Verticál–Invest, a Fundamentum XXI., valamint a KPHM egykori ügyfelei még mindig futnak a pénzük után. Akciójukkal a szerintük nem megfelelô szabályozásra és az ezekkel kapcsolatos bírósági tárgyalások elhúzódására akarták felhívni a figyelmet. Immár kilencedik éve folynak a Baumag károsultjainak bírósági perei, ám az idén csak odáig jutottak, hogy a Fôvárosi Ítélôtábla megismételt elsôfokú eljárást rendelt el – tájékoztatta a Magyar Hírlapot Patyi István Richárd, a kisbefektetôk képviselôje. Közölte, azért tartottak tegnap demonstrációt, mert a Baumag, a DunaProfit, a Pilis Invest, a Pannon Unió, a Verticál–Invest, a Fundamentum XXI. és a KPHM, valamint más, egykori ügyfelei mára károsultakká váltak. A fenti cégek a károsultak egész életének munkáját vitték el. Mindeközben „az ügybe belehalt társak száma már 542–re nôtt” ––hangsúlyozta. Patyi István Richárd szerint a károsultak „tömeges és tudatos kizsákmányolás” áldozatai lettek, akiknek idáig még a bíróság sem adott igazat, pedig a jog szerint ezeknek a károsultaknak már régen vissza kellett volna kapni a pénzüket. Patyi egyúttal cáfolta, hogy a piacitól jelentôsen magasabb kamatra helyezték volna el a megtakarításukat, szerinte ezek a cégek „az átlag bankitól alig eltérô” kamatot ígértek. Ráadásul szabályozott pénzpiacon tették ezt, amiért szerintük a mindenkori pénzügyi felügyeletet is felelôsség terheli. Kiemelte, akciójukkal a nem megfelelô szabályozásra és a bírósági tárgyalások elhúzódására kívánták felhívni a figyelmet. Emlékeztetett arra: a Baumag 2003. október 9-tôl nem fizet. Az akkori értéken hetvenmilliárd forintos ügyben eddig még nem nyertek pénz-visszafizetéssel járó pert. Kizárólag felszámolt cégek ellen nyertek, amelyektôl egyetlen fillért sem láttak. Mint ismeretes, a Baumag Szövetkezet 1995-tôl a banki kamatnál magasabb hozamot ígérve gyûjtötte a pénzt. A piramisjáték-szerûen mûködô rendszer 2003 végére összeomlott. A vád szerint a Baumag vezetôi tizenháromezer kisbefektetôt károsítottak meg összesen negyvenmilliárd forinttal. A Fôvárosi Ítélôtábla az idén –– eljárási szabálytalanságokra hivatkozva –– hatályon kívül helyezte azt az ítéletet, amellyel B. L.-t, a Baumag Szövetkezet alapítóját tôkebefektetési csalás miatt hét év börtönbüntetésre ítélte

Egy jobb és élhetôbb országot szeretne Kónya Péter, a Magyar Szolidaritási Mozgalom egyik zászlóvivôje. Én is. Sôt, szerintem nincs idehaza, aki ne szeretné ugyanezt. Vagyis, ha majd pártot alapít a mozgalom — és ezt a zászlóvivô szerint nem lehet kizárni, az újságnak is elmondta —, és nem változik a szándék, máris közel tízmillió szimpatizánssal számolhat, vagyis garantált lesz az egyetértés. Ez egyebek közt azt is jelenti, hogy kormányra kerülésük után puszta formalitássá válik majd az országgyûlési választás, dögunalomba fullad a szavazatok összeszámlálása, a biztosok hûvös halomba rámolják az igen-szavazatokat, a kiéheztetett bulvársajtó pedig legfeljebb arról ír voksolási beszámolóiban, milyen toalettben járult urnához a körzeti celeb, és hogy az mennyire sérti a közízlést. Jobb és élhetôbb országot… Írásos emlékeink között sem találni olyan politikai Parlamentben adták át a Mindszenty Társaság Mindszenty-emlékérmét. Az pártot, szervezetet, mozgalmat, amely ne egyházi díjazott ezúttal Párkányi József veszprémi egyházmegyés pap, a viláazzal állt volna ki az emberek elé, hogy ô gi díjazott Magyaródy Szabolcs kanadai könyvkiadó volt, míg a kutatói ösztöndíolyan országot akar, ahol jó lakni. (Na nem, majd azt mondja: — Idefigyeljenek, jat a Fehér Hollók munkacsoportnak, vagyis Czene-Polgár Viktóriának, Kiss emberek! Hé, maga is ott! Nekünk az a föltett szándékunk, hogy jól kibabráljunk kendtekkel, ez a programunk, na pá!) Hát CSAPÓ BANDI EMLÉKKÖNYVÉBE. persze, jobb és élhetôbb országot… Rossz /Petôfi után szabadon J.P. / hírem van: ezekbôl a szándékokból ilyentájt – két választás között – különösen Kalmáridôket élünk mostanában, nagy a párt- és egyéb felhozatal, sorszámot kell tépni – bár az sem teljesen szabályos, Egy pénzdarabnak nézik a világot, mert a tender továbbra is úgy szól, S ha a világ pénz: AZ IRÓ mi rajta? ilyesmivel a négyévenként esedékes váAz IRÓ — mondják — hasztalan penész csak, lasztásokon kell elôállni, esetünkben 2014Pedig AZ IRÓ a királyi kép a ig. Sebaj, röpül az idô, meg aztán majd csak ellesznek addig valahogy, nagy a Világ tallérján …nem, királyi kép sem! választék: miénk (illetve önöké) itt a tér! Ô a tallérnak csengô, tiszta hangja, Lehet tüntetni, partra szállni, Szép szellemrésze a hitvány anyagnak.— bohócforradalmazni, tûzoltócsapokat Légy büszke rá, hogy IRÓNAK születtél. kinyitni. Onnan meg már csak egy ugrás a jobb és élhetôbb ország.

az 1956 júliusában eltérített, és a vasfüggönyön túl leszállt Malév-géppel végrehajtott szökésrôl. A forradalom elôszeleként is emlegetett akcióról Iszák Ferenc (Frank Iszak), a hét gépeltérítô egyike írt angol nyelvû regényt Free for All to Freedom (Szabadrepülés) címmel. Az idén megjelent kötetet vasárnap Los Angelesben, az Egyesült Magyar Házban mutatták be a Los Angeles-i Magyar Fôkonzulátus szervezésében. Az eseményen az 1931-ben született Iszák Ferenc mellett Hules Endre is részt vett. A nyugati parti nagyvárosban élô rendezô megszerezte a könyv film-jogait és már dolgozik a forgatókönyvön. 1956. július 13-án hét elkeseredett fiatal a csodával határos módon sikeresen jutott el az áthatolhatatlannak hitt vasfüggöny túlsó oldalára úgy, hogy eltérítette a Malév Budapest-Szombathely járatát, ami végül a németországi Ingolstadtban ért földet.

Hôsi halottakra emlékeztek Ostffyasszonyfa hadifogolytemetôjében Több mint tízezer, az elsô világháború idején magyarországi hadifogságban elhunyt olasz, román, szerb, litván és orosz katonáról emlékeztek meg a Vas megyei Ostffyasszonyfa határában lévô hadifogoly-temetôben. Az elsô világháború idején a vasi község határában mûködött az OsztrákMagyar Monarchia legnagyobb hadifogolytábora, amelyben egy idôben 35-40 ezer embert tartottak fogva, négy év alatt legalább 160 ezret. A tábor lakóit járvány tizedelte meg. A katonai tiszteletadás mellett tartott gyászmegemlékezésen Bíró László katolikus püspök, katonai ordinárius mutatott be szentmisét, a történelmi társegyházak képviselôi pedig ökumenikus igeliturgia keretében imádkoztak a hadifogságban elhunyt katonák lelki üdvéért.

)5GM_GX;`KRRKS 4jZNGZGZRGT5`K[SjHGT G+YGVz-TJXKY`KXQKY` ZKZZK5GM_GXfRKZIuS NKZORGVLqRq\Y`j`GJUY TKS`KZOY`URMjRGZG 5)/A):h:h3;f/ )5GM_GXUXY`jMqXZ )RGVuZ\jT_K`KT NGZjXU`GZjZG` )XGT_Q}T_\|X`O

Mindszenty-emlékérem

Pilhál György (Magyar Nemzet)

DOLLÁR ÁRFOLYAM

2011. nov. 10-én 1.00 AUD = 229.92

Drága Bandikánk! Mi tisztelôid, barátaid, bajtársaid büszkék vagyunk Rád. És most KILENCVENEDIK születésnapodon szívünk minden melegével kérjük a Mindenható áldását további életedre. Pénzes János és családja Szmolnik Lajos és családja. *Az eredeti Petôfi versben Az IRÓ helyen „A Költô” áll.

!@à@ÂÌ‘kÎ +XQJDULDQ /LIH

)HOHOÛVV]HUNHV]WÛÑVNLDGÚ0ÊUII\$WWLOD 6\GQH\LV]HUNHV]WÛ-Ú]VD(ULND )ÛV]HUNHV]WÛ&VDSÚ(QGUH

,URGÊN

0HOERXUQH

5RVHO\Q&UHVFHQW (DVW%HQWOHLJK9LF 7HO  )D[  (PDLODPDUII\#QHWVSDFHQHWDX /HYÑOFÕP32%R[ &DXOILHOG9LF

6\GQH\ 0DULQHOOD6WUHHW 0DQO\9DOH16: 7HOHIRQ  (PDLO KXQJDULDQOLIHV\GQH\#JPDLOFRP PHFVDSR#ELJSRQGFRP

+LUGHWpVLGtMV]DEiVFPFROXPQ,QFO*67 +DViERQNpQWFPPpO\pVFPV]pOHV (O{IL]HWpVHJ\pYUH*67YHOHJ\WW³ ³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³ $GYHUWLVLQJUDWH&ODVVLILHGFPFRO,QFO*67 +DOISDJH³)XOOSDJH³ 7UDQVODWLRQDQGDUWZRUNIUHHRIFKDUJH ³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³ 3URSULHWRUDQG3XEOLVKHU+XQJDULDQ/LIH3XEOLVKLQJ

3ULQWHGE\$WWLOD0iUII\5RVHO\Q&UHVF(DVW%HQWOHLJK9LF

2011. november 17.

HÍREK

MAGYAR ÉLET

3. oldal

nem tudunk” –– fogalmazott. Wittner Mária múlt csütörtökön közölte: személyiségi jogi pert indít és az ügyvédi kamara etikai bizottságához fordul. A képviselô a Hír tv-nek nyilatkozva elmondta: annak ellenére fordul a bírósághoz és az ügyvédi kamarához, hogy nem „feljelentgetô típus”, sôt, iszonyodik a feljelentésektôl. Dániel Péter azonban túllépett egy határt, amit már nem lehet szó nélkül hagyni, mondta. Az ügyvéd akkor vált ismertté, amikor tavaly nyáron kaszinótojást nyomott szét a nemzeti együttmûködésrôl szóló politikai nyilatkozat egyik kifüggesztett példányán. Két hónapja paradicsomszósszal kente össze a III. kerületi önkormányzat által kihelyezett alkotmányt.

Bíró László szentbeszédében hangsúlyozta: „a holtak tisztelete ôrzi bennünk az emlékezés kultúráját, ez pedig különösen fontos egy olyan korban, amikor egyre inkább az az ítélet hangzik el velünk szemben, hogy csak a pillanatnak élünk, a múlttal és a jövôvel alig törôdünk”. Szavai szerint a haditörvények is megfogalmazzák, hogy az elfogott ellenséggel, a sebesültekkel úgy kell bánni, hogy megôrizhessék emberi méltóságukat, a háborúban a legyôzötteket is tisztelet illeti meg. „Minden temetôlátogatás arra hív bennünket élôket, hogy helyesen éljünk, önzetlenül szeressünk és jól haljunk meg” –– fûzte hozzá. Obrecsány Mihály nyugállományú ezredes, a Vasi Honvéd Bajtársi EgyeErôsítésre volt szüksége a torontói repülôtér munkatársainak, hogy fel tudsület titkára beszédében kiemelte: a háborúban mindkét oldalon olyan katonák ják dolgozni a Magyarországról érkezô romák menekültkérelmeit –– írta egy álltak, akik hazájukat védve esküjükhöz híven a végsôkig teljesítették a kapott helyi lap. A vízumkényszer 2008-as megszüntetése óta több mint hétezer maparancsot, és ha kellett, életüket is feláldozták. „A halott katona nem ellenség, gyar állampolgár kért menedékjogot Kanadában. Ha nem kapnak menekülthanem hôsi halott” –– mondta. státuszt, inkább illegálisan maradnak. Naponta átlagosan mintegy ötven magyar roma érkezik Kanadába, a torontói Pearson nemzetközi repülôtérre, és kér menedékjogot, leterhelve ezzel a rep-téri személyzetet –– írta a Sun News címû kanadai napilap internetes oldala. A kanadai bevándorlásügyi tisztségviselôk szerint a Magyarországról Bocsánatot kért a Wittner Máriát igaztalan vádakkal illetô Dániel Péter. érkezô ro-ma családok arra hivatkozva folyamodnak menekültstátuszért, hogy Az Orbán-kormányt kritizáló akcióiról ismert ügyvéd a Klubrádióban azt mond- hazájuk-ban üldözik ôket a „szkinhedek vagy a neonácik”. Teljes családok, ta, belátta, hogy küzdelmében túllépett egy határt és túlságosan durván fogal- csecsemôktôl a nagyszülôkig érkeznek a repülôgépekkel –– írja a lap. mazott egy közszereplôvel kapcsolatban. Múlt héten egyik éjjel rekordszámú, összesen 110 menedékkérelmet Dániel Péter „primitív, köztörvényes, randalírozó és lincselô prostinak” nyújtot-tak be a torontói hatóságoknak. Egy illetékes elmondta, hogy a végén nevezte az 1956-os forradalom után halálra ítélt, 1970-ben szabadult fideszes már kénytelenek voltak erôsítést hívni a rengeteg kérelem feldolgozásához, képviselôt. hogy a romákat aztán továbbküldhessék a fogadóközpontokba vagy már kint Szerdán kiderült: a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció is elhatárolódik élô hozzá-tartozóikhoz. A hatóságok aggódnak az egészségügyi ellátórendszer az ügyvédtôl. Egyik vezetôjük, Molnár Csaba elmondta: a Demokratikus Koa- terhelése miatt is, mivel a kérelmezôk közül többen egészségi problémákkal líció alapelvei közé tartozik az emberi méltóság feltétlen tisztelete és a józan, küzdenek. demokratikus hangvétel. „Ami ezzel ellentétes, azt elutasítjuk, azzal azonosulni Kanada 2008. március 1-jével ismét megszüntette a vízumkényszert Magyarországgal szemben (korábban, 1994 és 2001 között volt már vízummentesség), ami után nagyobb menekülthullám indult el. Az elmúlt három évben több mint hétezer magyar állampolgár kért menedékjogot az észak-amerikai országban. A kérelmek 23 százaléka pozitív elbírálásban részesült. A kanadai határvédelmi hivatal egyik tisztségviselôje ugyanakkor elmondta, sok roma, még ha nem is kap menekültstátuszt, inkább illegálisan Kanadában marad, semmint hagyja azt, hogy visszatoloncolják <|`Œip‡ll[b"Z[ Magyarországra. Richard Kurland bevándorlási ügyekkel foglalkozó ügyvéd elmondta, a ?ij[dWaWhWj|XWd romáknak nem Kanada az egyetlen menekülési útvonal, hiszen bármely euróc[]dok]eZlW pai uniós országba visszamehetnek, kérhetnek menekültstátuszt és dolgozhatjkZWj`ka nak legálisan. Gina Csanyi-Roban, a torontói Roma Közösségi Központ vezetôje közölte, hogy a város fogadóközpontjai megteltek. c_dZWpeaaWb

Naponta átlagosan ötven magyar roma érkezik Kanadába

Dániel Péter bocsánatot kért Wittner Máriától

"

Wa_a_ic[hjƒaƒi ip[h[jjƒa"^e]o

(&''$del[cX[h*#ƒdXƒaƒi[d"j”h[b[cc[b l_i[bjX[j[]iƒ]al[ja[pjƒX[d[b^kdoj$

*\ÊV]PLVÑEHQEàFVà]WXQN7ÛOH D6]HQW(U]VÑEHW2WWKRQNÊSROQÊMÊEDQ QRYHPEHUÑQ5RRNZRRGEDQQ\XJV]LN DNDWROLNXVWHPHWÛPDJ\DUUÑV]OHJÑEHQ *\ÊV]ROMÊNILDL*Ñ]D3ÊOÑV3ÑWHU 0HQ\HL0DULND/L]ÑV5RVHDQQH 8QRNÊL'HDQQD'DQLHO7LIIDQ\0DWKHZ 'DYH/XF\ÑV=DFK 'ÑGXQRNÊL%HQMDPLQÑV2OLYHU 1ÛYÑUHL.DWÚ0DUJLW,ORQD0ÊUWDÑV%RUFVL 7HVWYÑUHL)HUHQF0ÊUWRQÑV0LNOÚV 8QRNDKàJD.OÊULND$XV]WUÊOLÊEDQ ÑVWRYÊEEL WÜEEPLQWKàV]XQRNDKàJDÑVXQRNDÜFFVH DV]âOÛKD]ÊEDQ

x1\XJRGMÑNEÑNÑEHQy +áVÑJÑWV]HUHWHWÑWHPOÑNH]HWÑEHQPHJÛUL]]âN

A lelki pufajkások köztünk járnak. Ez a legfôbb tanulsága annak, hogy Dániel Péter ügyvéd egy nem is Wittner Máriát ábrázoló 1956-os fotó alapján Facebookoldalán „randalírozó és lincselô prostinak” nevezte az egykor halálra ítélt szabadságharcost. Nem elsôsorban a gyurcsányista Demokratikus Koalíció udvari bolondjának szerepét nagy kedvvel játszó Dániel alakítása volt meglepô. A közintézményekben kifüggesztett együttmûködési nyilatkozatok összekenését rendszerellenes bátorságpróbának beállító jogászon régóta látszik, hogy egy kényszerzubonyszabászatban soron kívül fogadnák. Annál furcsább volt látni, hogy miután Eörsi László történész a tényeket leírva helyre tette a jogászt, a gyalázkodó hozzászólások nem maradtak abba. Sôt, szer zôik ép lelkû ember számára nehezen megmagyarázható módon fôleg a forradalmat mocskolták. Felerôsítve azt a nem is nagyon titkolt diskurzust, amely szerint 1956 eseményeibôl a „meggyilkolt kiskatonák” és a „kifosztott üzletek” a legfontosabbak. A vélemény nyersebb változata szerint pedig a forradalom idején a szélsôjobb randalírozott az utcán. Ez a nézet kibukott már szocialista képviselôbôl is, de aki rendszeres olvasója a baloldali közösségi portálnak és a munkáslap levelezési rovatának, tudhatja: ez a felfogás meglehetôsen elterjedt. E dobtáras keménymagnak a több száz embert bitófára küldô Kádár János mindörökre a magyar történelem legnagyobb államférfija marad, Biszku Béla pedig egy szegény öregember, akit nem hagynak békén. A Dániel Péter bejegyzését követô hozzászólásokat olvasván nehéz volt szabadulni a gondolattól: a pokol valamelyik –– ávós kihallgatószobának berendezett -–– bugyrában a „munkáshatalmat” védô belügyesként és a forradalommal kapcsolatos hazugságok terjesztôjeként egyaránt ismert Hollós Ervin elégedetten dörzsöli össze a két tenyerét. (ABLONCZY) (Heti Válasz)

Egy aggódó baloldali naplója

!@Î×Ő@Ì!@b@ 'ÑOYLGÑNHQ7HPHULQEHQV]âOHWHWW DXJXV]WXVÊQÑVV]âOÛIÜOGMÑKH] V]ÕYÑEHQKáVÑJJHOFVDOÊGMDÑVHPLJUÊFLÚV VRUVWÊUVDLV]HUHWHWÑEHQÑOWHOHÑOHWÑW )HOVRUROKDWDWODQVRNV]HUYH]HWEHQÑVPÚGRQ IÊUDGKDWDWODQXOGROJR]RWWV]HUHWHWWPDJ\DUQÑSH VRUVÊQDNMREEUDIRUGXOÊVDÑUGHNÑEHQKáVÑJJHO V]ROJÊOWKLWÑÑUWHJ\KÊ]ÊÑUW

A pufajka mint lelki igény

Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy

BASKÓI MAGYAR JÁNOS 2011. november 3-án, 79 éves korában tragikus hirtelenséggel örökre itt hagyott bennünket. Gyászolják:

Felesége, Anni Fiai, Jancsi, Miska és Emil Lánya, Zsuzsi Menyei, Corine, Velvet, és Rita Unokái, Sophie, Thomas és Christian Bátyja, Miska, sógornôje Magdi Unokahugai, Anita, Debora és családjuk, valamint Magyarországon és Ausztráliában élô rokonai, barátai és ismerôsei. ***

„Életünknek egén fénylô csillag voltál, Itthagytál bennünket, még csak nem is szóltál, Most, hogy már kialudt az az áldott fényed, Pótolhatatlan lesz a Te drága lényed.”

(Korai Béla)

Emléke örökké szivünkben él!

Nagy újság van, megalakult a Demokratikus Koalíció Pártja. Az a neve, hogy Demokrata Párt. Van egy kis kavarodás, mert az egyik nem létezik, a másiknak meg nem tagja a Feri, de nem is ez a lényeg. Az olyan szemantikai csûrés-csavarásra, hogy „kilépett” vagy „kivált” (kilibegett, kimasírozott, kitántorgott, esetleg elment végre a büdös francba) csak a kicsinyes, rosszindulatú ellendrukkerek képesek. A Feri már fel is szólalt a parlamentben. Sajnos nem halottam, de állítólag nagy ívû beszéd volt, lényege szerint a kormány ámokfut, és ô aztán tudná, hogy mit kell tenni. Nem tudom, de valahogy mégis olyan rossz érzésem van. Talán a nagy tülekedés miatt a baloldalon. Kajzer néni, a szomszédom szerint a demokraták úgy szaporodnak, mint a nyulak, és még osztódnak is. Ott vannak például az Egymillióanok (megjegyzem, ha ez így megy tovább, az ország létszáma hamarosan eléri 15 milliót, ami ekkora lakosságfogyatkozás mellett igazán szép teljesítmény), a Juhász úrból meg bármi is lehet, leginkább pártelnök. Már ha a Székely úr nem akar társulni. A Szolidaritás mintha késében volna, szegény Kornél és Péter kapkodhatják magukat, ha nem akarnak lemaradni a demokrácia védelmérôl („Tömlôvel és viperával a szabadságért!”), ráadásul a legrosszabbkor jött az a nyomorult hatszázezer forint, amivel a tûzoltók száját akarják betömni, mert ilyenkor azért nehezebb ám küzdeni a jogtiprás és a szegénység ellen. Porpanek José Armando

4. oldal

MAGYAR ÉLET

Minden mástól különálló... (Folytatás az 1. oldalról) Schmitt Pál véleménye szerint az egyház kettôs szerepet vihet a cigányság integrációjában: egyrészt ellátja hagyományos karitatív feladatait, másrészt sokat tehet azért is, hogy felhívja a problémákra a többségi társadalom figyelmét. A Brüsszelben jól hangzó problémakezelés a valóság talaján sokkal aggasztóbb. Milyen viszony alakul majd ki a két nép között, ha a ma még szervezetlen kisebbség hamarosan húsz százalék fölé emelkedik? És ha Magyarország jól kezelné a kérdést, odavonzaná a Felvidék, Erdély és a Balkán cigányságát. Most, amikor divatos Nyugaton Magyarországot megfeddeni cigányügyben, kellene emlékeztetni ôket múltbeli gonoszságukra: Székely János, az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegye segédpüspöke, az Esztergomi Hittudományi Fôiskola rektora feleleveníti a történelmet, ami szerint: „Angliában és Skóciában még véresebb eseményekre került sor. 1530ban Angliából kitiltották a cigányokat. Erzsébet királynô uralkodása idején mintegy tizennyolcezer cigányt akasztottak fel. Skóciából 1541-ben szintén kitiltották a cigányokat. Egy 1571-es skót törvény szerint az országban maradt cigányokat fülüknél fogva fához lehetett szögezni. Jóval késôbb (1725) I. Frigyes porosz király rendeletet adott ki, amely szerint minden cigány, akit az ország területén találnak, felakasztható. A porosz határok mentén körülbelül tízezer cigányt akasztottak fel. Egy 1772-es német törvény szerint a cigány férfiakat le kell lôni, az asszonyokat megvesszôzni, és a homlokukra tüzes vassal bélyeget kell tenni. Francia-

országban 1802-ben sok cigányt fogdostak össze, hajón Afrikába vitték, és ott a sorsukra hagyták ôket. Magyarországon a cigányok helyzete ennél sokkal jobb volt. A nyugateurópaihoz hasonló vérengzések itt sohasem voltak. Az elsô cigányokkal szemben hozott rendeletek is jóval késôbbiek. 1624-ben Szepesbôl, 1660ban Nyitráról ûzték ki a cigányokat. Debrecen városa 1667-ben megtiltotta a cigányoknak a lókereskedést (a ló lopások miatt). Mária Terézia több rendeletet is hozott a cigányokkal kapcsolatban. 1761-ben elôírta, hogy a cigányoknak házhelyet, földet és munkát adjanak. Megtiltotta a cigány elnevezés használatát, helyette az »újmagyar«, »újparaszt« megnevezést írta elô.”

*

Az emberiség története arról szól, hogy elôször valamilyen megélhetést adó gócpontról vagy gócpontokról ôsei szátáramlottak a Földön. Amíg annak termésébôl éltek, az élet értelme több terület birtoklása volt. Majd sok idô múltán a természet és az ipari termelés egyéb kincseinek birtoklása volt a küzdelem ára. Ezzel párhuzamosan növekedett az igény – sok ellenérdekkel szemben – kialakítani az emberiség szervezett életrendjét. Lemaradó népek mindig lesznek, de a törekvés folyamatos és általános. Ám van egy különös népe a Földnek, amely soha nem vett részt az emberi társadalom önszervezôdésének nagyszerû munkájában. A cigányok azok, akik bár a civilizációs menetelésben részes országokban érzik jól magukat, megôrzik különállásukat. Naív álmodozó mindenki, aki hisz abban, hogy a cigányság úgy egészében társ lesz abban a munkafolyamatban, ami

Októberi 23-i megemlékezés a Gold Coaston

Az elôzô évekhez hasonlóan nagy kegyelettel emlékeztek meg a Gold Coast-i Nyugdíjas Klubban az 1956 Októberi Forradalom és Szabadságharc 55 éves évfordulójáról. Az alkalomnak megfelelôen feldíszített Broadbeach-i Senior Citizen Centre termében fogadta a vezetôség a meghívott Sydney-i vendégeket v. Bene Ferencet és feleségét Brigittát, Garancsi Gusztávot és feleségét Zsuzsát, Gellért Miklóst és feleségét Máriát, a Brisbane-i Magyar Klub elnökét Sipos Jenôt és feleségét és Tóth Józsefet és feleségét, klubtagokat és magyar honfitársakat. A klub elnöke cap. Somogyi Sándor üdvözölte a vendégeket, majd Székely Endre Vörösmarty Szózat szavalatával kezdôdött meg a megemlékezés. Az ünnepi beszédet NSW-i Független Szabdságharcos Szövetség elnöke v. Bene Ferenc mondotta el, majd Palásthy Attila szabadságharcos méltatta a forradalom jelentôségét. A kitûnôen összeállított mûsorban versek és alkalomhoz illô zeneszámok színesítették az ünnepséget. A Himnusz elhangzása elött a klub elnöke megköszönte Oláh Erzsébetnek, Nuspán Eszternek, Zacher Jánosnak, Bozsik Tamásnak valamint a sydneyi vendégnek Gellért Miklós zongoristának a szereplését, aki az erre az alkalomra v. Mécs János versére komponált: Szabadságharcosok indulója szerzeményét Bánvölgyi Kornél hegedûs közremûködésével elôször hallhatta a nagyközönség. A háromfogásos ebéd elfogyasztása után baráti beszélgetéssel zárúlt az ünnepség. S nem utolsósorban minden magyar honfitársunk nevében szívbôl gratulálunk v. Bene Ferenc úrnak és cap. Somogyi Sándor elnök úrnak és az 55 évfordulóra kapott magas kitüntetéséhez!

az emberi együttlét házát építi. Folyik a küzdelem, amibôl egy külön egyéni utat járó nép nem kér részt, bár áldásaira jogosultságot érez. Minden cigány- és cigányokkal szembeni történelmi viselkedés eddigi eredménye azt mutatja, hogy alapvetôen asszimilálhatatlan, nagy mértékben integrálhatatlan különleges néppel van dolga az emberiségnek. Azt mondják, nem kisebbség, mert nincs hazája. Nem nemzet tehát, nem is valamilyen vallási ritus népe. Miért igyekeznek beosztályozni ezt a népet, akarata ellenére, egyéb népek kategóriáiba? A cigányok mindezeken kívül állnak, ôk cigányok – vagy ahogy éppen tetszik magukat nevezni –, minden mástól különálló egyediség. Ha pedig nem osztályozódhatnak be egyéb módon, mint csakis saját mivoltukkal, akkor kapjanak természetüknek megfelelô státuszt, ország nélküli világnép, a nagyvilág a hazája, legyen szabad bejárása minden or-szágba, engedtesség élni nomád életét mindenütt és bárhol. Magyarország is vállalja el a ráesô ezrelékarány eltartását, amit még elbír. Máskülönben a teher agyonnyomja.

2011. november 17.

Magyar Központ

ÉVI KÖZGYÛLÉSE-i Cim: 760 Boronia Road, Wantirna

* Ifjúsági és Kultúrális Szövetkezet: november 27-én 2-kor az Ifjúsági Teremben * Magyar Ház Szövetkezet: november 27-én 3-kor az Ifjúsági Teremben * Magyar Társadalmi Klub Szövetkezet (Klub): november 27-én 4-kor a Klub helyiségben

2011. november 17.

MAGYAR ÉLET

Tanárokkal, közéleti személyekkel beszéltem az elmúlt napokban politikáról, gazdasági kérdésekrôl. Ami meglepett, az a hatalmas feszültség, harag, elkeseredettség –– és ha nem lennék ferences szerzetes, akkor talán azt is kimondanám, hogy gyûlölet ––, mely újból és újból felcsapott a beszélgetés során. Szidták a politikai csoportosulásokat, a bankokat, a gazdasági élet szereplôit, az egyházat, iskolarendszert, mindenkit. A beszélgetés újból és újból ugyanabba a témába torkollott: „Kevés a pénz!” Meg egyáltalán mit gondol a kormány, ennyi fizetésbôl meg lehet élni?” Én próbáltam jópofa lenni, és viccel elütni az élét a durva beszédnek. A székely ember régebb is kikacagta a feléje tornyosuló gondokat, és jókedvû, vidám szemmel nézve legtöbbször kiderült, hogy nem is annyira megoldhatatlanul félelmetes az a fojtogató gond, mely elnyeléssel fenyeget. Meglepett, hogy mennyire nem vették a lapot, nagyon mélyen ül az emberekben a feszültség és a harag. Próbáltam mondani, hogy az állam csak azt oszthatja szét, amit mi termelünk. „Ha nincs elég pénz, kérjenek kölcsön!” –– jön kapásból a válasz. Ennél több kölcsön már könnyen Görögország nyomdokába viheti a mi országunkat is, itt is államcsôd lehet –– próbáltam mondani. „Kit érdekel? Azért kapják a fizetést –– mondja egy fôiskolát végzett személy ––, hogy nekünk is fizetést adjanak!” Hazamentem, bekapcsoltam a számítógépet, és szinte minden inter-

Gondolatok az államcsôdrôl netes oldalon vitákról, tüntetésekrôl, fenyegetôzésekrôl olvashatok. Jön a fûtésszámla, és vele az utóbbi húsz év legnagyobb sztrájkja, mondja egy elkeseredett ember. Nézem a híreket, az indulatokat, és látom, hogy sokan készek politikai érdekekbôl, egy kis fizetésemelésért szétverni akár saját hazájukat is. Nézem a megbolydult világot, és nem értem, hogy okos szónokok miért nem magyarázzák el érthetôen, hogy mit jelent, ha egy állam eladósodik, és mivel jár, ha már állampapírjait nem tudja a piacon értékesíteni, és emiatt államcsôdöt jelent be. Tavasszal Argentínában voltam, és egy asztaltársaságot megkérdeztem, hogy az egyszerû emberek számára mit is jelentett az államcsôd? Tudtam, hogy az argentin kormányok folyamatosan átgondolatlanul kölcsönöket vettek fel, végül 2000-ben már nem tudtak több hitelt felvenni, senki nem akart argentin állampapírokat vásárolni. Az állam nem tudta kiadni a fizetéseket, nem tudták kiegyenlíteni a költségeket, törleszteni az adósságokat. Ezért elismerték, hogy az állam csôdben van. Persze ettôl az élet nem állt meg, a nap másnap is felkelt. Addig egy amerikai dollár egy argentin pesót ért, de másnap már csak négy pesóért adtak egy dollárt. Így az emberek nem fizetésük 25 százalékát vesztették el, hanem egyik napról a másikra mindenüknek 75 százalékát. A bankokban

lévô pénzeket az állam befagyasztotta, és most, 10 év után talán kis részletekben kezdik kiadni az embereknek a megtakarításokat. Persze az emberek lázadoztak, hatalmas megmozdulások voltak. Megkérdeztem azt is, hogy a kormány mit tett. Az egyik férfi azt mondta, hogy: „a hatalom mindent megtett!” Mire a felesége csak annyit mondott, hogy: „elég durván tette azt, amit tett”. Kíváncsian rákérdeztem, hogy mégis mit tett a hatalom durván? „Hát –– jött a kitérô válasz –– mikor mentem reggel a munkába, biza itt is, ott is le volt takarva 10-20 halott az út szélén.” Az élet nem áll meg! Eltelt 10 év, és most minden 5-10 ház elôtt egy ôrbódé áll, az emberek fizetik az ôrt, aki azonnal telefonál, ha gyanús alakok jelennek meg az utcán, és akkor nem egy-két rendôr jön, hanem egy állig felfegyverzett különítmény. Az elszegényedett emberek mit csinálhatnak? Elmentünk a nyomornegyedbe is. Én azt hittem, hogy mindent tudok a szegénységrôl. Elvittek egy homokbányába, melybôl a vizet leszívatták, és ahol most is zakatolnak a szalézi szerzetesek által mûködtetett szivattyúk, mert másképp újból bányató lenne a kisvárosnyi ember otthonából. Ebben a nyomornegyedben most 45-50 ezer ember él, utcák, házszámok, papírok nélkül. Bementünk néhány bódéba, igaz, hogy Buenos Airesben a higany szál nem megy 0 fok alá télen sem,

1MRÆW¼KMMXEPSO1MWOSPGVÅP

1%+=%64™0-2/%¼W0-/ª6 0)7>™00¤8388™632 /%4,%8©&->32=37

(%21964,=7±>0)8)/&)2

4µPMROµO  %:QP  l+ÇRG^Mz&EVEGO l&IW^XIVGIMz7^MPZE l>EQEXSWz/ÇVXI l,IK]EPNEMz8ÇVOÇP]

5. oldal de szinte sehol nem láttam ajtót, ablakot, a földön raklapok voltak, és alatta folyt a nagyon zavaros kinézetû víz. Tizenévesek szopogatták a külföldre eladott finomított kábítószer után visszamaradó kokainmalátát, mely nemcsak elmezavart, de halált is hoz számukra. Néztem a parttalan nyomort, és megkérdeztem a kedves nôvérektôl, hogy e nagyvárosban körülbelül hány ilyen nyomornegyed van? Velük volt egy jól informált, szociológiát tanító egyetemi tanárnô is, aki bennünket felvilágosított, hogy körülbelül még 200 ilyen negyed van a fôvárosban és annak közvetlen környékén. Argentínának jelenleg olyan elnöke van, aki ezelôtt 15 évvel az ôserdôben fegyverrel a kezében gerillaharcot vívott a gazdagok ellen. Félve megkérdeztem, hogy milyen elképzelései vannak a kormánynak a nyomor felszámolására? „Sajnos –– jött a szomorú válasz –– nincsenek tervek, elképzelések ilyen sok tönkrement család felemelésére.” Egy szerzetes paptól hallottam –– bár nem jön, hogy elhigygyem ––, mikor a nyomornegyedben az emberek elkezdenek hangoskodni, akkor fegyveres dzsipekkel behajtanak álarcos emberek, és akiket elöl-hátul kapnak, azokat lelövik. Kegyetlen az élet! Ez történt, ez van Argentínában, a világ egyik leggazdagabb országában, mely négyzetkilométerben akkora, mint Európa. Persze lehet azt mondani, hogy mi a civilizált világ központjában, Európában élünk, és mindez nálunk nem történhet meg. Adná az Isten, hogy valóban így legyen. De sajnos, ha a világháborúkra gondolok, akkor azt kell mondanom, hogy a hatalomért, a pénzért ennél szörnyebb dolgokat is követtek el már Európa földjén az emberek. Angol vendégekkel beszéltem. Az elmúlt hetekben szinte megmagyarázhatatlan elementáris erôvel tört fel Londonban és sok más angol nagyvárosban a gyûlölet, az erôszak. Tizenéves fiatalok, olyanok, kiknek szülei nagy pénzeket fizetnek, hogy elôkelô egyetemeken taníttassák ôket, kimentek, és bandákba verôdve törtek, zúztak, raboltak, gyújtogattak. Senki sem érti, hogy honnan van ez a hatalmas feszültség a fiatalságban. A gyermek, a fiatal olyan a csa-

ládban, mint a kiolvadó biztosíték a házban. Ha nô a feszültség, akkor egyszerûen, ahol a legvékonyabb a hálózatban a vezetô a biztosítéktáblában, ott elolvad, és megszakad az áramfolyás. Sajnos mi felnôttek játszunk a gyûlölettel, a haraggal, de gyermekeink, fiataljaink szívén is keresztülmegy ez a sok feszültség, mely betölti otthonainkat, intézményeinket, és ez szörnyû következményekkel jár, járhat. Mi a megoldás? Ha tûz van, nem szabad olajat önteni a lángokra! Választottunk egy kormányt, hagyjuk, hogy dolgozzanak, bízzunk bennük! Kapcsoljuk ki a televíziót, és szépen menjünk el dolgozni. Nagydiákjainkat elvittük egy-egy napra napszámba krumplit szedni. Egynapi munkabérük egy nagy zsák szép krumpli volt, egynapi munkáért annyi krumplit kaptunk, mennyit egész télen egy fiatal elfogyaszt. A nyári vakációban elmentünk 20 diákkal erdôt tisztítani. Egyheti munkánk után annyi fát kaptunk, amellyel egy 20 fôs otthont a télen ki lehet fûteni. Persze lehet veszekedni, háborogni, de tudnunk kell, hogy egy ingatag lélekvesztôben hánykódunk a tengeren, és ha egymásnak esve rúgkapálunk, akkor könnyen felborul a csónakunk, ingatag civilizációnk összedôl, és sokunkat maga alá fog temetni. Meg kell nyugtatnunk magunkat és egymást. Ha pánikolva, kapkodva vezetjük az autónkat, rángatva a kormányt, szinte borítékolni lehet a balesetet. Nincs olyan baj, mit ne lehetne nagyobbá tenni az ideges indulatokkal, de nincs olyan nagy gond, mit ne lehetne békés, nyugodt döntésekkel gyógyítani, mérsékelni. Rajtunk múlik, hogy az elmúlt húsz év felelôtlen költekezése milyen következményekkel jár. Én nagyon szeretném, ha el tudnánk kerülni a társadalmunk alapját jelentô gazdasági élet összeomlását, mert az anarchiánál rosszabb semmi sincsen! Istenem, adj békét az emberek szívébe, add, hogy a nehézségeket elviseljük, és csendes, szorgalmas munkánkkal kis világunk gondjait megoldjuk! Légy velünk az éjszakában, Istenünk!

Böjte Csaba OFM: Csíkszereda, 2011.

0MOÆVÇO  %:QP 

/µZ¼ 1SGLE 'WµW^µVOÇVXI +SPHIR4IEV l&ÀFSVz1IKK] 7SYV'LIVV]

-QTSVXÆV

4%0-2/%-143687%9786%0-% %&2 0-')2')2343&S\/); 8)0ZEK]

Suite 1, 128 Acland St. St.Kilda VIC 3128

Tel.: 9534-0901 Bel- és külföldi utazását, rokonok kihozatalát nagy gyakorlattal végzi

Szabó Edith

Ha nyugodtan akar elindulni és hazaérkezni

akkor forduljon hozzánk bizalommal!

6. oldal

MAGYAR ÉLET

1%+=%6'¤18™6

16:,0$*<$56=g9(76e*6=(59(=(7(. (*<(6h/(7(.(*<+É=,.g=g66e*(.,6.2/É. 16:L 0DJ\DU 6]|YHWVpJ  32 %R[  0DUULFNYLOOH 16:  .DUGRV %ÒOD 7HO ‹(PDLOENDUGRV#ELJSRQGQHWDX‹+RQODSZZZKXQJDULDQVRUJDX ‹‹‹'pOYLGpNL0DJ\DU6]|YHWVpJ*OHQGHQQLQJ5G*OHQGHQQLQJ16: 7HO‹‹‹0DJ\DU+i] ‹%UHXVW3O3XQFKERZO7‹‹ 6]HQW(U]VpEHW2WWKRQ6\PRQGV5G'HDQ3DUN7HO )D[‹‹

7iUVDGDOPLpVNDULWDWtYV]HUYH]HWHN 6]HQW(U]VpEHW.DULWiV]7iUVDViJ3DUUDPDWWD5G$VKILHOG7HO ‹‹‹ $XV]WUiOLDL 0DJ\DU .LVHEEVpJL $ODS%ËQNLµYD%RURQLD5G*UHHQDFUH 16:7HO

7iUVDGDOPL pV pUGHNN|]|VVpJL V]HUYH]HWHN  +XQJDULDQ0DJ\DU 6RFLDO&OXE‹6PLWKILHOG5RDG(GHQVRU3DUN16: 7HO)D[‹‹%ODFNWRZQL0DJ\DU1\XJGÖMDVRN7ËUVDVËJD.LOGDUH 5GÒV*ULEEOH3ODFHVDURN%ODFNWRZQ(OQÝN.HQGUHOOD*L]HOOD7HO %DMWiUVLV]HUYH]HWHN

)JJHWOHQ0DJ\DU6]DEDGViJKDUFRV6]|YHWVpJ$XV]WUiOLDY%HQH)HUHQFHOQÝN )06=6=32%R[+HOHQVEXUJ16:7HO)D[

0DJ\DUHJ\Ki]N|]|VVpJHNpVOHONpV]HN )W/pGHF]L'pQHVNDWROLNXVOHONLSËV]WRU$OODZDK6WUHHW%ODFNWRZQ16:

 7HOHIRQ   0RELO  HPDLO OHGHF]LGHQHV#JPDLOFRP ‹0DJ\DU(YDQJ(J\Ki]N|]VpJ1W%UHJOHFÉUSiG3DUN$YH.LQJVZRRG16: 7HO‹0DJ\DU5HIRUPiWXV(J\Ki]1W3ÒWHUII\.XQG7HO 0RE(PDLOPUHV\GQH\#\DKRRFRPDX&ÖP+DPUXQ&&75RRW\ +LOO

0DJ\DU,VNROiNpV,IM~ViJL6]HUYH]HWHN )OHPLQJWRQL 0DJ\DU ,VNROD ([HWHU 5G +RPHEXVK :HVW 16:  .DWRQD 5Û]VD 7HO‹‹q %DQNVWRZQL ÉOODPL 0DJ\DU .|]pSLVNROD0RQD6WUHHW%DQNV WRZQ16:6ÛO\RP-XGLW7HO‹0DJ\DU &VHUNpV] 2WWKRQ 0HOYLOOH 5HVHUYH+DPSVWHDG5G+RPHEXVK:HVW7HO²²0DFL.OXE0DJ\DU-iWV]y FVRSRUW &VHUNÒV]RWWKRQ0HOYLOOH5HVHUYH+DPSVWHDG5G+RPHEXVK:HVW16: 3ÒWHUII\5ÒND7HO+HJ\L9DQGD7HOYDJ\

7>%/1%-'¤18™6

ڑl­ÝŠÅk‘kÎ

$ÂݞÅ^

ZZZPIDJRYKXHPEFDQEHUUD 7HOHIRQ  ÒV  )D[ 

$·ž­lbÌ/kNlÅä

1EK]EV2EK]OÇZIXW¼K&tP 'U+DOiV](OLVDEHWK*3 %HDOH&UHVFHQW'HDNLQ$&7 $:DUGHOO5G'XOZLFK+LOO 7HO (PDLOFRQVXODWHFEU#NXPKX ,QWHUQHW

1\LWYDKÒWIÜNHGGV]HUGDFVã WÝUWÝNqÛUËLJHOÜ]H WHVWHOHIRQEHMHOHQNH]ÒVDODSMËQ

אÂAÅä@Î^Ì

6ZHHW.LVV&DNH6KRS

&ORYHOO\5G&ORYHOO\ 7 :HOOLQJWRQ&DNH6KRS %RQGL5G%RQGL 2SS:HOOLQJWRQ6W 7HO

ÅäkÂlÅä^

'U6]RPRU=ROWiQ7ÒUGFVLSÜÒV HJ\ÒEPR]JËVV]HUYLEHWHJVÒJHNVH EÒV]LNH]HOÒVH7HO>@ q2UPRQGH3GH+XUVWYLOOH ZZZV\GQH\KLSDQGNQHHVXUJHRQ FRPDX

žžÂݞÅ^

'U2OLYHU6]DNiOO+LOOHQG5G 'RRQVLGH7HO

žŞÂÌÅ­kXŠ@‘ŠÅÎ@^ÌÌ 'HQWDO3URWKHWLVW1RUWK%RQGL 7HO

/äA‘‘‹ÎŸ_Ì¡‘ΡäÎkΠ^Ì

*iVSiU-iQRV6XLWHUG)ORRU 266:RUOG:LGH0RYHUV3W\/WG .LQJ6W6\GQH\ ‹%HDULQJ5G6HYHQ+LOOV 7 )D[  7HO)D[ PRELOH

1ž‘•AXÅ_ÌžÂb‹ÎŸ^Ì

ÎÎkÂk•_Ì8kšbl‘AÎAÅ^Ì %iUiQ\0iUWD

&RUQHU&VDEDpV=VX]VD PDJ\DUÒWWHUPH )UHQFKPDQV5G5DQGZLFN 7HO &$)(=,=, PDJ\DUNiYp]ypVSDODFVLQWi]y 1RUWRQ6WUHHW/HLFKKDUGW 7HO

7HO)D[

!žÎk‘^Ì

$%7|U|N &RPSDQ\

!@à@Â̊Î@‘ž

*HOOpUW5yEHUWJ\YpGpVN|]MHJ\]{ /DQJ*HOOHUW &R %URQWH5G%RQGL-XQFWLRQ 7HO)D[ (PDLOUREHUW#ODQJJHOOHUWFRP

6àÝlbk^Ì (VWKHU6LPRQV%LUUHO6W 4XHHQV3DUN16:%RQGL -XQFWLRQ  7HO)D[

7DUFXWWD+DOIZD\0RWRU,QQ0D /HYHO%XUZRRG5G J\DUYH]HWÒVDODWW +XPH+LJKZD\ %XUZRRG 7DUFXWWD7HO  7HO)D[ )D[  *RXOEXUQ:LQH 6SLULWV %ULVEDQH6W'DUOLQJKXUVW 7HOID[

2011. november 17.

HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK= Norvégia a legfejlettebb, ôket az ausztrálok és a hollandok követik az ENSZ éves jelentése szerint. Magyarország a 38. helyen végzett a világ országait az emberi fejlôdési index (HDI) alapján összevetô versenyben. A világszervezet a HDI nagysága alapján négy kategóriába sorolta a vizsgálatba bevont száznyolcvanhét országot: az emberi fejlôdés szempontjából nagyon fejlett, fejlett, közepesen és alacsonyan fejlett államok csoportjába. Magyarország a nagyon fejlett osztályba tartozik, a mutatószám értéke esetében 0,816. Az ENSZ tanulmányában –– amely a Fenntarthatóság és méltányosság: egy jobb jövôt mindenkinek címet viseli –– a nemzetek teljesítményét az egészség, az oktatás és a gazdaság terén elért eredmények együttes figyelembe vételével értékelte. Az összevetés alapját képezi egyebek mellett a születéskor várható élettartam, az iskolában töltött évek átlagos száma és az egy fôre jutó bruttó nemzeti jövedelem. A HDI tehát egy alternatív gazdasági mutató, amely a GDP-vel, illetve más száraz gazdasági mutatókkal ellentétben az egyes országok lakosságának tényleges jólétére igyekszik rávilágítani. A 2011-es adatok szerint a listavezetô Norvégiában, például, 81,1 a születéskor várható élettartam és intézményi keretek között az emberek átlagosan 12,1 évet töltenek tanulással. Az Egyesült Államok a HDI alapján a világ negyedik legfejlettebb országának számít, a többi nagyhatalom közül Kína a 101., míg India a 134. helyen

végzett. Magyarországon –– amely a rangsorban közvetlenül Katar mögött és Lengyelország elôtt végzett –– 74,4 év a születéskor várható élettartam, míg az iskolában töltött évek átlagos száma 11,1 év. Az összehasonlításban az arab országok közül a Perzsa-öböl menti államok szerepeltek a legjobban: az Egyesült Arab Emírségek a 30. helyen végzett, míg Katar a 37., Bahrein a 42., SzaúdArábia az 56., Kuvait a 63. és Omán a 89. lett. A tanulmány szerint a fekete-afrikai országok a legelmaradottabbak az emberi fejlôdési mutatószám szempontjából: a sort a Kongói Demokratikus Köztársaság zárja, ahol 48,4 év a születéskor várható élettartam, és egy kongói átlagosan mindössze 3,5 évet tölt az iskolában. *** Az illetékes bolíviai bíróság befejezte az úgynevezett terrorista összeesküvési ügy elsô, vádemelési szakaszát, és esküdtszék elé utalta a 39 gyanúsítottat, köztük a magyar állampolgársággal is rendelkezô Tóásó Elôdöt. A fellebbezés lehetôsége és az elôírt eljárási szabályok betartása miatt a tárgyalás új szakasza legkorábban 2012 áprilisában kezdôdhet –– közölte szombaton az egyik vádlott ügyvédje. A folytatásra a fôvárosban, La Pazban kerül sor. A vádlottak közül 18-an szökésben vannak. Cochabamba városában Ricardo Maldonado bíró úgy ítélte meg, hogy az ügyészség elôterjesztése az összes vádlott esetében megfelel a követel-

Menjenek a görögök A hálátlan dögök! Ezek a görögök!

Európa kiteszi a lelkét, elengedik az adósságuk felét, ezek meg tessék, demokráciát játszanak! Népszavaznának a nyüvesek! Magukról akarnak dönteni, amikor már döntöttek felôlük! A múlt héten Angela Merkel és Nicolas Sarkozy megegyezett: beleölnek vagy százmilliárd eurót –– nagyjából ennyi az elengedett adósság ––, hogy megmentsék az eurózónát. Pontosabban, hogy idôt nyerjenek neki, hiszen a fele adósság elengedése legfeljebb lélegzethez juttatja a görögöket és az eurót. Százmilliárd sok pénz, ezért Athénnak is adnia kell valamit. A valamin esetünkben értsük a totális privatizációt, piacra dobnak a kikötôktôl a szigeteken át Zeuszig mindent. Jelenti ezenkívül ez az állami és szociális szektor leépítését és az élet minden szegmensét érintô drasztikus megszorításokat. Berlintôl Párizsig azonban immár senki sem bízik a görögökben, az athéni politikusok ígéreteinél még az Akropolisz mellett „eredeti, ókori amforákat” kínáló bizsuárus is nagyobb hitellel bír Brüsszelben. Így az unió biztosokat is küldene Görögországba, azaz a privatizációtól a nyugdíjreformig mindent EU-komisszárok vezényelnének le. Ez az alku, amelyet az Európai Unió kínál Görögországnak. S mit tesznek erre a görögök? Kedvesen kezet csókolnak a nagyvonalú Merkel asszonynak, netán aranyozott Nagy Sándor-szobrocskát küldenek a líbiai gyôzô Sarkozy elnöknek? Nem, azt mondják, népszavazást írnak ki, megkérdezik a fránya népet, hogy kell-e neki ez az alku, s egyáltalán, akar-e maradni az eurózónában. Joggal háborítja fel ez a demokratikus allûr a nagy nyugati demokráciákat… Mielôtt azonban a görög démosz csillagóráját kezdenénk ünnepelni, érdemes megnézni, miért kezdeményezett újkori Periklészként népszavazást Jeórjiosz Papandreu kormányfô. Elôször is azért, mert hatalmon szeretne maradni. Ha elôre hozott választásokat írna ki a szocialista politikus, papírforma-vereséget szenvedne. A népszavazást még akár meg is nyerheti, a görögök többsége ugyan elutasítja a brüsszeli diktátumot, azonban választási píár is van a világon. Ha si-

ményeknek, és nincs ok az ügy visszadobására vagy új eljárás lefolytatására. Két vádlott esetében az elôzetes fogva tartást házi ôrizetre enyhítette. A Los Tiempos címû helyi újság szerint a vádlottak és családtagjaik „lemondóan és a tehetetlenség érzésével” fogadták a döntést, amelytôl tartottak az ügy átpolitizáltsága és eddigi menete alapján. Az ügyészség szerint a gyanúsítottak terroristák, akik meg akarták gyilkolni a bolíviai elnököt, és fegyveres milíciát szerveztek, hogy elszakítsák Santa Cruz tartományt az országtól. Ellenzéki körök és egyes diplomaták szerint viszont kreált ügyrôl van szó, és a háttérben a kormánynak az a szándéka áll, hogy lejárassa legbefolyásosabb, Santa Cruzban szervezkedô ellenfeleit. Az ügy 2009 áprilisáig nyúlik vissza, amikor a rendôrség bejelentette, hogy felszámolt egy terrorista csoportot. A rajtaütés során életét vesztette a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpád és az ír Michael Martin Dwyer. *** Abraham H. Foxman, az egyik legbefolyásosabb amerikai zsidó szervezet, a New York-i Rágalmazásellenes Liga (ADL) országos elnöke New Yorkban adta át a Jan Karski Bátorság és Szolgálat Díjat Giovanni Malfattinak, Esterházy János unokájának. Abraham H. Foxman kijelentette: Esterházy János gróf egyike volt azon keveseknek, akiknek volt bátorsága ahhoz, hogy nemet mondjon, amikor

kerül nyernie, minden vánszorog tovább a múlt heti uniós egyezségnek megfelelôen. Ha veszít, azaz a görögök többsége a Brüsszeltôl és az eurótól való búcsúra voksol, nos, akkor az általános politikai földrengésben az ô elszámoltatása lesz a legkevésbé fontos. Elszámoltatás. Az utcán tüntetô sok százezer görögöt figyelve, ez már nem bírósági teszetoszát jelentene. Elszámoltatás, mert a görögök túlnyomó többsége úgy látja, hogy a válságba, az eladósodásba az elmúlt évtizedek kormányai rángatták bele ôket. Persze ôk is profitáltak a felduzzasztott állami szektorból, juttatásokból, de a nagy buli azért nem róluk, hanem a politikai és gazdasági elit EU-pénzbôl történô „prosperálásáról” szólt. (Amúgy az EU-ban azokat a pénzeket valaki ki is utalta, hagyta átverni magát a meghamisított görög adatokkal. Például Sarkozy egyik elôdje, aki a francia cégek görögországi térnyeréséért cserébe nézett félre.) Az átlag görög természetesen csalt adót is, mert miért is ne verte volna át a velejéig korrupt államot. S most ez a tolvaj állam tôle vár elképesztô mértékû áldozatot –– megjegyzendô, a nagyvonalú brüsszeli adósságelengedés az állampapírok ötvenszázalékos leértékelését jelenti, azaz a társadalombiztosítási alapoknak, magyarán a nyugdíjnak és a szociális juttatásnak annyi. Meglepô, ha nemet mondanának rá? Merkel és Sarkozy Cannes-ba rendelte Papandreut. Politikusok, így hát értik, hogy saját túléléséért bármit megtesz a görög. Leteremtették, aztán majd mindent megtesznek, hogy nyerjen a decemberre tervezett referendumon. Rosszul teszik. Békén kellene hagyni a görögöket. El kellene ôket engedni az euróövezetbôl. Ha úgy tetszik, irányított csôddel kellene megmenteni Athént. Ez többe, akár a mostani százmilliárd háromszorosába is kerülne, azonban biztosítaná az euró túlélését. A görög adóssággazdaság toldozgatása-foltozgatása hosszú távon többe kerül, ráadásul precedenst teremt a soron következô „csôdországnak”. S ha az Olaszország lesz, végképp bedönti az eurózónát, tönkrevágja a büszke eurót, a szép Európát.

(Magyar Hírlap)

2011. november 17.

MAGYAR ÉLET

7. oldal

=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK több mint elegendô oka volt arra, hogy hallgasson. Az ADL még októberben ítélte oda kitüntetését posztumusz Esterházy Jánosnak, aki 1942. május 12-én a szlovák parlament egyedüli tagjaként szavazott a szlovákiai zsidók kitelepítése ellen, és fontos szerepet játszott az üldözöttek menekítésében. Magyarország üdvözli Esterházy János életmûvének nemzetközi elismerését –– közölte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelôs miniszterelnök-helyet tes az MTI-vel. „A New York-i Rágalmazásellenes Liga ‘Bátorságért’ járó kitüntetése fontos lépés azon az úton, ami igazságot szolgáltat a fasisztának bélyegzett felvidéki magyar politikusnak. Esterházy János elismerése csattanós válasz volt bizonyos szlovák politikusok támadására” –– áll a Miniszterelnökség által az MTI-hez eljuttatott közleményben. Semjén Zsolt úgy fogalmazott, „bízunk abban, hogy ez kitüntetés jótékonyan fog hatni a példamutató keresztény életutat bejáró magyar politikus boldoggá avatási ügyében”. „Elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki a Barankovics Izraelita Mûhely munkájáért és mindazoknak, akiknek szerepe volt ebben a történelmi igazságtételben” –– zárul a közlemény. A New York-i ünnepségen részt vett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke, illetve Tarlós István fôpolgármester is. Esterházy János a két világháború közti Csehszlovákia legjelentôsebb magyar politikusa volt. Bár a második világháború alatti szlovák parlamentben ô volt az egyetlen képviselô, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítésérôl szóló törvény ellen szavazott, a háború után elôbb kiadták a szovjet titkosszolgálatoknak, majd a szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttmûködésért. A szovjet hatóságok 1949-ben visszaadták Esterházyt a csehszlovákoknak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglani büntetést kapott. Csehszlovákia több börtönében raboskodott, majd 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki hamvait a családnak. Szlovákia és Csehország máig nem rehabilitálta Esterházyt, s mindkét országban hivatalosan továbbra is háborús bûnösként tartják nyilván. Jan Gasparovics szlovák államfô szerint Esterházy János, a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetôje, aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el, Hitler és a fasizmus híve volt, ezért helytelen, hogy Kassán mellszobrot állítot-

tak neki. „Szobrot állítani Kassán Esterházynak, aki Hitler és a fasizmus híve volt, helytelen” –– jelentette ki Gasparovics abban az interjúban. *** A belügyekbe való beavatkozással vádolják a belgrádi orosz nagykövetet az ellenzéki Szerb Haladó Párt (SNS) melletti kiállása miatt. Az ügybôl azonban aligha lesz kiutasítás. A Szerbiában igencsak otthonosan viselkedô Alekszandr Konuzin a pillanatnyilag legnagyobb támogatottságnak örvendô ellenzéki formáció kampánynyitó nagygyûlésén szólalt fel a múlt hét végén. Az orosz nagykövet hangsúlyozta: viszonylag rövid idô alatt ez a párt a szerbiai választók hangulatának egyik fô kifejezôjévé vált, s így lehetôséget nyerhet az össznemzeti tervek kidolgozására. Bozidar Djelic kormányfôhelyettes szerint az orosz diplomata ezzel ismételten beavatkozott Szerbia belügyeibe, Nenad Canak, a kormánykoalícióhoz tartozó Vajdasági Szociáldemok rata Liga (LSV) vezetôje pedig azt állította, hogy nagykövete által maga Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök fenyegeti Szerbia szuverenitását. Ezért követelte, hogy Konuzint nyilvánítsák nemkívánatos személlyé, és haladéktalanul utasítsák ki az országból. Ha ezt elmulasztják, akkor a szerbek azt is megérhetik, hogy orosz tankok jelennek meg a belgrádi parlament elôtt, figyelmeztetett a vajdasági politikus. Számos pártvezetô és közéleti személyiség hangos tiltakozása után Boris Tadic elnök meglehetôsen visszafogottan reagált az orosz nagykövet fellépésére. „Nem megszokott, hogy diplomaták pártrendezvényeken mondanak beszédet, az viszont igen, hogy részt vesznek azokon” –– nyilatkozta az államfô, majd hozzáfûzte, hogy ô itt pontot tenne az ügy végére. A közelgô választások miatt a kormány hasonlóképpen vélekedik. A haladó párt vezetôi semmi kivetnivalót nem találnak az orosz nagykövet kijelentésében, és a vetélytársak tiltakozását puszta irigységgel magyarázzák, mivel a 35 százalékos támogatottságot élvezô SNS 11 százalékkal elôzi meg a kormányzó Demokrata Pártot (DS). A nemzeti elôjelû ellenzéki pártok különben kivétel nélkül Oroszország elkötelezettjei, az Európabarát tábort pedig a NATO meghoszszabbított karjának tartják. *** A fôképp a vörösborban található rezveratrol tiszta formában való szedésétôl egy hónap után jelentôsen javult egy holland kutatásban részt vevô túlsúlyos emberek anyagcseréje. Már kis mennyiségû reszveratrol rendszeres fogyasztásának is olyan hatása volt, mint a szigorú kalóriacsökkentésnek. Állatkísérletekben már korábban ki-

Tisztelt Olvasók Fájdalommal tudatom, hogy mélyen tisztelt és szeretett barátnôm

Teichell Mária

2011. november 6-án eltávozott közülünk. Akik szerették, tisztelték, elismerték irói tevékenységét, gondoljanak rá sok szeretettel. Márta Tanka.

mutatták, hogy a rezveratrol csökkenti az inzulinrezisztenciát, és véd a magas zsírtartalmú étrend káros hatásai ellen. Állatoknál a rezveratrol hatása leginkább ahhoz volt hasonlítható, mint amikor szigorú diétára fogták ôket. A kalóriabevitel csökkentése ráadásul késleltetette a korral járó megbetegedések kialakulását is az állatokban. A rezveratrolnak az emberi anyagcserére gyakorolt hatását most elôször a maastrichti egyetem (Hollandia) kutatói vizsgálták. Eredményeikrôl a Cell Metabolism (Sejtanyagcsere) címû szaklapban számoltak be. A kutatók vizsgálatukban 11 elhízott, de egyébként egészséges embernek adtak egy hónapon keresztül naponta 150 milligramm étrend-kiegészítôt, amely 99 százalékban transz-rezveratrolt tartalmazott. A vizsgálat ideje alatt mérték a résztvevôk energiafelhasználását, illetve az elraktározott és az elégetett napi zsírmennyiséget. Az eredmények szerint a rezveratrol javította a résztvevôk anyagcseréjének hatékonyságát, és az általános egészségi állapotukra is elônyös hatással volt: csökkentette többek között a máj zsírszintjét, a vérnyomást és a vércukor szintjét is. A vizsgálatban részt vevôk változást tapasztalhattak még a téren is, hogy izmaik hogyan égetik a zsírt. A résztvevôk sejtanyagcseréje tehát egyértelmûen javult, miközben a rezveratrol fogyasztása mellékhatásokkal nem járt. *** Az erdélyi és a kolozsvári épített örökség népszerûsítése, valamint védelmének tudatosítása a fô célja annak a kétnapos kolozsvári rendezvénynek, amely az erdélyi mûemlékeket állítja a középpontba. A programsorozatot az Erdélyi Mûemlék-restaurátorok Egyesülete szervezi a Romániai Építészkamara erdélyi fiókjával együtt –– írta a Szabadság címû helyi napilap. A programban kiállítások, elôadások és kerekasztal-beszélgetések szerepelnek. Szabó Bálint, a restaurátorok egyesületének elnöke elmondta, hogy a szakemberek egyebek között a fedélszerkezetek és a faépítészet örökségértékeinek tudatosításáról értekeznek, de kiállítás is megtekinthetô az eltûnôben lévô erdélyi mûemlékekrôl. A rendezvényen szó lesz az elmúlt húsz évben elvégzett restaurálási munkálatokról, és bemutatják a legkiemelkedôbb esettanulmányokat. Szervezett városnézést is tartanak Kolozsvár történelmi belvárosában. Leonard Horvath, a Kolozs Megyei Kulturális Igazgatóság vezetôje szerint Kolozsvár és Erdély olyan épített örökséggel rendelkezik, amelyet ôrizni és népszerûsíteni kell. A szervezôk remélik, a rendezvény hozzájárul ennek az örökségnek a megóvásához azáltal, hogy tudatosítja a lakosság körében a mûemlékvédelem fontosságát, de új kutatásokra is ösztönzi majd a romániai szakembereket. A rendszerváltás után sikeres restaurálási kezdeményezések ellenére a mûemlékvédelemre nem figyeltek oda kellô mértékben a hatóságok, így például Kolozsvár fejlesztése kaotikus volt, a nagyszabású ingatlanfejlesztéseknek számos mûemlék esett áldozatul. A szakemberek szerint azonban vannak pozitív példák is, így például a bonchidai Bánffy-kastély a megfelelô szakértôi munkának köszönhetôen fo-

kozatosan visszanyeri egykori pompáját. *** Gróf Bethlen István egykori miniszterelnökre emlékeztek Moszkvában a politikai megtorlások áldozatainak oroszországi emléknapja alkalmából. A KGB fôvárosi irattárában 1993-ban fellelt dokumentumokból derült ki, hogy a moszkvai Donszkoj kolostor melletti temetôben, a politikai elnyomás áldozatainak egyik tömegsírjában találhatók Bethlen István maradványai. Hamvait 1994-ben szállították haza, és temették el, de a számos névtelen vagy azonosított lengyel, orosz, német, osztrák vagy japán politikai, illetve hadifogoly sírköve mellett 17 éve fekete márvány síremlék ôrzi Bethlen István emlékét a Donszkojban. A politikus menekülni kényszerült a Gestapo elôl, mégis az oroszok hurcolták el, nehogy szerepet vállaljon a kommunistaellenes erôkben. 1946. október 5-én a Butirszkaja börtön kórházában nagybetegen hunyt el. A politikai elnyomás áldozatainak emléknapja alkalmából immár másodszor gyûltek össze és hajtottak fejet Bethlen István síremléke elôtt magyar és orosz történészek, levéltárosok, a magyar kultúra barátai. A kezdeményezô Varga Éva Mária, a Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Tájékoztatási Központ és Levéltári Intézet munkatársa volt. Baranyi István a központ igazgatója és Alekszandr Sztikalin, az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének tudományos munkatársa méltatta a politikus tevékenységét. Az Új Donszkoj temetô valaha a moszkvai értelmiség nyughelye volt. Az 1930 és 1953 közötti sztálini terror idején azonban már a politikai foglyoké. Ezrével szállították ide teherautóval a halálra kínzott vagy kivégzett áldozatokat a ljubljankai, a lefortovói és más börtönökbôl. A terrornak csak Moszkvában 35-40 ezer, az egész Szovjetunióban pedig 32 millió áldozata volt. Rájuk emlékeztek a moszkvaiak szombaton a Memorial jogvédô csoport szervezésében a volt KGB –– a mai nemzetbiztonsági hivatal –– épülete elôtti Ljubljanka téren. A Szolovkiszigetekrôl, a hírhedt Gulag egyik központjából hozott emlékkôhöz „A nevek visszatérése” akció keretében az áldozatok több száz hozzátartozója és neves mûvészek járultak reggel tíztôl este tízig, és sorolták a kivégzettek, megkínzottak nevét. *** Egy év és egy nap börtönbüntetésre ítélte a philadelphiai bíróság annak az uszálynak a kapitányát, amely tavaly nyáron nekiütközött egy kirándulóhajónak Philadelphiában, a Delaware folyón. A balesetben két magyar fiatal meghalt. Az ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés címén emelt vádat a 35 éves Matthew R. Devlin ellen idén nyáron, aki elismerte bûnösségét. A vád és a védelem egyetértett abban, hogy hihetetlen események láncolata vezetett a tragikus kimenetelû ütközéshez. A tárgyalást vezetô bíró ugyanakkor leszögezte: ha Matthew Devlin kapitány egyetlen dolgot is másként csinál, akkor elkerülhetô lett volna az ütközés. A nyomozók szerint az uszályt kormányzó Matt Devlin többször is mobil telefonon beszélt a családjával súlyosan beteg gyermeke miatt, miközben a

kirándulókat szállító sétahajó a Delaware folyón vesztegelt. A szövetségi közlekedésbiztonsági hatóság júniusi vizsgálati jelentése szerint a kormányos internetezett is munkája közben. Vallomásában a tolóhajó kapitánya elmondta: nap mint nap maga elôtt látja az ütközés nyomán vízbe zuhant testeket. „Imádkozom a gyermeküket elveszítô családokért” –– hangoztatta a 35 éves Devlin. Tavaly július 7-én Fox kapitány a Ride the Ducks nevû cég alkalmazottjaként irányította a 35 utast szállító kétéltû vízibuszt, amikor azt elcsapta egy 76 méter hosszú, tolóhajó által mozgatott uszály. A kapitány, egy matróz és 35 utas a Delaware folyó vízébe esett. Az utasok közt volt a mosonmagyaróvári Kossuth Gimnázium 15 diákja és 2 tanára is, fiatalok nyelvtanulás céljából utaztak Philadelphiába. Az uszály a víz alá nyomta a kétéltût, a 16 éves S. Dóra és a 20 éves P. Szabolcs életét vesztette. A baleset a hajózási útvonalon történt, a tolóhajó kormányosa nem válaszolt sem a kiránduló hajó, sem pedig a környezô vízi jármûvek rádiós vészjelzéseire, állapította meg a nemzeti közlekedésbiztonsági hatóság. Egyes lapértesülések szerint Devlin lehalkította a hajó rádióját, hogy jobban hallhassa a mobiltelefonját. Ezért nem észlelte a sétahajóról érkezô vészjelzéseket. Tavaly szeptemberben jelentette be Gary Fox kapitány, hogy beperelte a tolóhajót üzemeltetô K-Sea Partnerst, mert a baleset óta nem tud dolgozni az ôt ért megrázkódtatás miatt. A K-Sea Partners ellen a két fiatal szülei szintén pert indítottak. Az áldozatok családját képviselô ügyvédi iroda ugyanakkor pert indított a vízibusz üzemeltetô Ride the Ducks társaság ellen is, mivel úgy vélik, a két áldozat azért fulladt a folyóba, mert fennakadt a felborult kétéltû vízibusz napellenzôjén. *** Amerikai és brit jogászok vitatkoztak Philadelphiában az Egyesült Államok alapító dokumentumának törvényességér ôl. A republikánus elnökjelöltek nevadai vitájával párhuzamosan a philadelphiai Ben Franklin Hall-ban angol és amerikai jogászok egy az Egyesült Államok történetét alapjaiban meghatározó dokumentumról, a függetlenségi nyilatkozatról folytattak vitát. 1776 nyarán a második kontinentális kongresszus tagjai Philadelphiába utaztak. Július negyedikén az alapító atyák aláírtak egy Thomas Jefferson tollából származó dokumentumot, melyben felsorolták sérelmeiket.

ÜGYVÉD BUDAPESTEN nagy gyakorlattal és szakértelemmel, mindenféle ügyintézést, jogi tanácsadást vállal.

Forduljon bizalommal:

Dr. Horváth Anna e-mail: [email protected] fax: (0011) 36-1-4038503

SPHEP

1%+=%6 0)8

RSZIQFIV

y2IQ^IXMÇWW^IJSKµWLEXµVSOSR¼WXIRKIVIOIRXËPz

)RO\WDWMXND'U6HPMpQ=VROW0D J\DURUV]ËJPLQLV]WHUHOQÝNKHO\HWWHVH ÒV 6LNy $QQD QDJ\NÝYHW DVV]RQ\ ËOWDO  RNWÛEHU ÒQ &DQEHUUË EDQ ÝVV]HKÖYRWW x1HP]HWL ÝVV]HIRJËV D KDWËURNRQ ÒV WHQJHUHQ WáOy FÖPâ NRQIHUHQFLDKR]]ËV]ÛOËVDLW 1W 'p]VL &VDED PHOERXUQHL UHIRU PËWXV OHONÒV] ÒV NÝ]ÒOHWLYH]HWÜIHO V]ÛODOËVD &VDWODNR]RP D] HOÝWWHP IHOV]ÛOD OÛNKR]&VDSÛ(QG UH KHO\HVHQ IRJDO PD]WD PHJ KRJ\ D PL JRQGMDLQNDW FVDN0DJ\DURUV]ËJUÛOOHKHWLJD]ËEÛO PHJROGDQL $] HPLJUËFLÛ VRKDVHP OHV]NÒSHVDUUDKRJ\HJ\ËWIRJÛUHS UH]HQWDWÖYWHVWãOHWHWHOÜËOOÖWVRQDPH O\LNPLQGDQQ\LXQNJRQGMËWOHIHGL(Q QHNWÝEEIÒOHV]HPÒO\HVÒVWËUVDGDOPL RNDL YDQQDN GH QH UÒV]OHWH]]HP{ VDMQRV V]ÒW YDJ\XQN IRUJËFVROYD &VDWODNR]RP.DUGRV%ÒODJRQGRODWË KR] KRJ\ YDOÛEDQ HJ\ RO\DQ LQWÒ] PÒQ\UH OHQQH V]ãNVÒJãQN DPHO\LN NL]ËUÛODJ D NãOIÝOGL WHQJHUHQ WáOL GLDV]SÛUD NÒUGÒVHLYHO IRJODONR]QD V RO\DQUHIHUHQVHLãJ\LQWÒ]ÜLOHQQÒQHN DNLNKHO\LLVPHUHWHNNHOUHQGHONH]YH HONÝWHOH]HWWV]DNÒUWÜNÒQWLQWÒ]QÒND] HPLJUËFLÛVNÝ]ÝVVÒJHNVDMËWRVJRQG MDLW ÒV LJÒQ\HLW ÒV EHNDSFVROQËQDN EHQQãQNHW D PDJ\DU NRUPËQ\]DW QHP]HWHJ\HVÖWÜYÒUNHULQJÒVÒEH(J\ KË]LYRQDWNR]ËVEDQãGYÝVOHQQHKDD NRUPËQ\]DW IHOKÖYQË D] RWWKRQL HJ\ KË]DNILJ\HOPÒWKRJ\DNDSRWWËOODPL WËPRJDWËVRNHORV]WËVËQËOJRQGROMDQDN D PDJ\DU HPLJUËFLÛV HJ\KË]L NÝ]ÝV VÒJHN V]ãNVÒJOHWHLUH LV ÒV LWW QHP FVDNNLPRQGRWWDQDQ\DJLGHHUNÝOFVL WËPRJDWËVRNUDLVJRQGRORN1HIHOHG MãN D] HJ\KË]DNQDN IRQWRV V]HUHSH YDQDNãOIÝOGLWHQJHUHQWáOLPDJ\DU VËJ LGHQWLWËVD PHJWDUWËVËEDQ (]ÒUW QHP ÒUWHN HJ\HW D]]DO D IHOIRJËVVDO DPLQHPUÒJIHOãWÝWWHDIHMÒWKRJ\D] HJ\KË]QHSROLWL]ËOMRQ1HNãQNUHIRU PËWXVOHONÒV]HNQHNNÝWHOHVVÒJãQND NÝ]ÝVVÒJ JRQGMDLW IHOYËOODOQL $ SROL WLNDqMÛÒUWHOHPEHQYÒYHqDNÝ]MÛ V]ROJËODWD(]ÒUWPLQGHQNLWPHJQ\XJ WDWRN KRJ\ D PDJ\DU NÝ]ÝVVÒJ MÛO IHOIRJRWW ÒUGHNÒEHQ D] LQWHJUËFLÛ PHJYDOÛVÖWËVËUDWRYËEEUDLVSROLWL]ËO QL IRJXQN .DUGRV %ÒOD HPOÖWHWWH KRJ\ HOYHV]ÖWHWWãN YLWDOÖWËVXQNDW ÒV XUUË OHWW VRNXQNRQ D OXVWDVËJ D NÒ Q\HOHPÒVDQHPWÝUÜGÝPVÒJ%HIHMH ]ÜãOHOPRQGRNHJ\WÝUWÒQHWHW$PLNRU PHJNÒUGH]WÒNDEÝOFVWÜOKRJ\PLWMH OHQW D] ÄU EÒNÒMH" $]W YËODV]ROWD KRJ\ D] ÄUQDN EÒNÒMH YDODPL PËVW MHOHQW KD YDODNL ]DNODWRWW DNNRU D Q\XJDOPDWMHOHQWLGHKDYDODNLOXVWD ÒV HONÒQ\HOPHVHGHWW DNNRU D]W VDU NDOOMDPLQGHQMÛPHJWÒWHOÒUH.HGYHV 7HVWYÒUHLP D] ÄUQDN EÒNÒMH OHJ\HQ YHOHWHN ÒV VDUNDOMRQ ]DNODVVRQ WLWH NHW 1W.RYiFV/{ULQFEULVQDQHLUHIRU PËWXV OHONÒV] ÒV NÝ]ÒOHWL YH]HWÜ IHO V]ÛODOËVD (UGÒO\LOÒYÒQPLQGLJD]WDKDVRQOD WRW KDV]QËOMXN KRJ\ (UGÒO\EHQ KD RGDWHV]ãQNHJ\ID]ÒNYL]HWIÜQLDPL NRU D] IRUUQL NH]G SUÛEËOMD OHGREQL OHQ\RPQL D IHGÜW PDJËUÛO 9DODKRJ\ ÖJ\ÒOMãNPHJPLLVPDJ\DUVËJXQNDW IRUUXQN HUÜW IHMWãQN NL ÒV Q\RPMËN YLVV]DUËQNDIHGÜW,WW$XV]WUËOLËEDQ PËVDKHO\]HWLWWQLQFVIHGÜUDMWXQN H]ÒUWSËUROJXQNHOSËUROJXQN3UÛEËO MXN PHJ H]W D JÜ]W áJ\ OHFVDSROQL

KRJ\ LVPÒW FVHSIRO\ÛV ËOODSRWËEDQ WDUWVXQNPHJILDWDORNDWFVDOËGRNDWD PDJ\DUVËJV]ËPËUD1HPUÒJLEHQRO YDVWDP HJ\ VWDWLV]WLNDL DGDWRW KRJ\  ÒY PáOYD IRJ PHJV]ãOHWQL D] XWROVÛ PDJ\DU J\HUPHN KD LO\HQ ãWHPEHQ IRJ\XQN ÒV SËUROJXQN (] OHV]DVRUVXQNLWWD]HPLJUËFLÛEDQLV KD ÝQNÒQW PRQGXQN OH LGHQWLWËVXQN UÛOKDFVDND]DQ\DJLMDYDNDMÛOÒWÒV D NÒQ\HOHP LUËQ\ÖWMD ÒOHWãQNHW V PHJIHOHGNH]ãQN D -ÛLVWHQ JRQGROD WËYDOD]ËOWDOQ\áMWRWWIHODGDWWDOPD J\DUVËJXQN NãOGHWÒVÒQHN PHJÒOÒVÒ YHO (]]HO D QDJ\PÒUWÒNâ HOSËUROJÛ IRJ\ËVVDONHOOQHNãQNDXV]WUËOLDLPD J\DU OHONÒV]HNQHN V]HPEHQÒ]QL ÒV IHOYHQQL D KDUFRW 4XHHQVODQGEHQ WÝEE HJ\HVãOHW V]HUYH]HW YHV] UÒV]W ÒVWËPRJDWMDH]WDQHP]HWPHQWÜPXQ NËWD 0DJ\DU+Ë]D *ROG&RDVWL0D J\DU .OXE q DNLQHN HOQÝNH .HUHNHV 6DPá LV LWW YDQ q ÒV D 1\XJGÖMDVRN .OXEMDD 5HIRUPËWXV(J\KË]D .XO WXUËOLV6]ÝYHWVÒJD 0DJ\DU5ËGLÛD 6]ÖQWËUVXODW D 7ËQFFVRSRUW VWE -HO OHP]ÜD]LIMáVËJUDKRJ\LVWHQWLV]WHOHW UH NXOWXUËOLV HVHPÒQ\HNUH QHPLJHQ MÝQQHNGHERJUËFVRVSLNQLNUHPXODW VËJUD LJHQ µUGHNHV D KR]]ËËOOËV LV QÒKËQ\ SRKËU VKLUD] ERU XWËQ HJÒV] MÛPDJ\DURNOHV]QHN0DJ\DULGHQWL WËVXQN V]HPOÒOWHWÜ PHJYDOOËVËUD MD YDVORPKRJ\PLQGHQÒYEHQYDODPH O\LN ËOODP YËOODOMD IHO MáQLXV ÒQ D 1HP]HWLÀVV]HWDUWR]ËV1DSMËQDNPHJ V]HUYH]ÒVÒWNÝ]SRQWLUHQGH]YÒQ\NÒQW DPLQWHUÜOWHJQDS6\GQH\EHQ.DUGRV %ÒOD HPOÖWÒVW WHWW D] ãQQHSÒO\HQ $ PDJ\DUNRUPËQ\WSHGLJDUUDNÒUHP KRJ\ NãOGMÝQ NÒSYLVHOÜNHW H]HQ HVH PÒQ\HNUHKLV]HQQDJ\RQVRNDWMHOHQW V]ËPXQNUDKDÒUH]]ãNWËPRJDWÛEË WRUÖWÛV]DYXNDWMHOHQOÒWãNHW$WHPS ORPQDN NÝ]ÝVVÒJPHJWDUWÛ HUHMÒW EL ]RQ\ÖWMDD *ROG&RDVWL0DJ\DU(J\H VãOHW ]DUËQGRNKHO\ÒVNËSROQDÒSÖWÒVL WHUYHYDODPLQWDEULVEDQHLUHIRUPË WXVWHPSORPÒSÖWÒVDPHO\HNPËVQHP ]HWHN WHPSORPDL NËSROQËL PHOOHWW KLUGHWQÒN TXHHQVODQGL MHOHQOÒWãQNHW (KKH] NÒUHP D MHOHQOHYÜ ËOODPRN NÒSYLVHOÜLQHN WËPRJDWËVËW ÒV D PD J\DUNRUPËQ\HUNÝOFVLVHJÖWVÒJÒW 'U'RPDQLF]N\(QGUHDFDQEHU UDL QDJ\NÝYHWVÒJ NRQ]XOMDIHOV]ÛOD OËVD -áOLXVÛWDWÝUHN V]ãQN6\GQH\EHQ KDYLqDONDORP PDO NLKHO\H]HWW NRQ]XOL IRJDGÛ QDSPHJWDUWËVËUD PLQGDGGLJ DPÖJ DIÜNRQ]XOËWXVãJ\ÒEHQYÒJOHJHVGÝQ WÒVQHPV]ãOHWLN$]ãJ\LQWÒ]ÒVKHO\ V]ÖQH D *ÝUÝJ .RQ]XOËWXV /HYHO  q &DVWOHUHDJK 6WUHHW 6\GQH\  PHOOHWW D  *OHQGHQQLQJ 5RDG *OHQGHQQLQJDODWWL 'ÒOYLGÒNL0DJ\DU .OXEEDQWDOËOKDWÛ7HOHIRQKÒWYÒJHN HQ     5ÝYLGHVHQ q WDOËQ PÒJHEEHQD]ÒYEHQGHMÝYÜÒYHOH MÒWÜOEL]WRVDQqOHKHWÜYÒYËOLNDELR PHWULNXV áWOHYHOHN LJÒQ\OÒVH $XV]W UËOLËEDQ ,GÜSRQWRW LQWHUQHWHQ OHKHW PDMG IRJODOQL PLVVLRQFEU#NXPKX  ÒVDNRQNUÒWWËMÒNR]WDWËVDQDJ\NÝYHW VÒJKRQODSMËQHOÒUKHWÜOHV]ZZZ PIDJRYKXNXONHSYLVHOHW$8+8  $]HJ\V]HUâVÖWHWWKRQRVÖWËVLNÒUHOPHN LQWÒ]ÒVHDNRQ]XOLIRJDGÛQDSRNVRUËQ IRO\DPDWRV.ÒUWHPDPDJ\DUNÝ]ÝV VÒJHNYH]HWÜLWKRJ\KDLO\HQLJÒQ\UÜO WXGQDNV]ÖYHVNHGMHQHNIHOÒPMHOH]QL 7HOHIRQ    0RELOH 

  )D[     (PDLO HGRPDQLF]N\#PIDJRYKX.ÝV]ÝQHWHW PRQGRNYDODPHQQ\LWENRQ]XOQDNÒV PDJ\DUNÝ]ÝVVÒJQHNYDODPLQWDPD J\DUV]HUYH]HWHNYH]HWÜLQHN$XV]WUË OLËEDQÒVÄM=ÒODQGRQHJ\DUËQWPLQG D]RQPXQNËÒUWWËPRJDWËVÒUWÒVWËMÒ NR]WDWËVÒUWDPHO\HWDNRQ]XOLãJ\HN LQWÒ]ÒVH ÒV D] ãJ\IHOHN NÒUHOPHLQHN WRYËEEÖWËVDVRUËQNDSWDPqÒVUHPÒO KHWÜOHJNDSQLIRJRN $OH[%URRNLQJ$XV]WUËOLDYROWEX GDSHVWLQDJ\NÝYHWHIHOV]ÛODOËVD 6]HUHWHWWHOãGYÝ]OÝP$XV]WUËOLËEDQ 'U 6HPMÒQ =VROWRW 0DJ\DURUV]ËJ PLQLV]WHUHOQÝNKHO\HWWHVÒWDNLYHO%X GDSHVWHQ YROW V]HUHQFVÒP WÝEEV]ÝU WDOËONR]QL ÒV 6LNÛ $QQD QDJ\NÝYHW DVV]RQ\QDN VRN VLNHUW NÖYËQRN QÒJ\ ÒYHVFDQEHUUDLNãOGHWÒVHHUHGPÒQ\HV WHYÒNHQ\VÒJÒKH] $KRJ\ YÒJLJQÒ]HN D WHUHPEHQ VRN DUFRW LVPHUHN IHO DNLNNRPRO\HUHGPÒQ\HNHWÒUWHNHOD WXGRPËQ\RVVËJ D JD]GDVËJ ÒV D NÒW RUV]ËJ $XV]WUËOLD ÒV 0DJ\DURUV]ËJ NÝ]ÝWWL NDSFVRODWRN HOPÒO\ÖWÒVÒEHQ 6]HUHWQÒP PLQGHQNLQHN IHOKÖYQL D ILJ\HOPÒW KRJ\ PLQG D GHEUHFHQL PLQGDSÒFVLÒVDV]HJHGLGHD]ÝVV] HV PDJ\DU HJ\HWHPHN V]ÖYHVHQ IR JDGMËN D] $XV]WUËOLËEÛO 0DJ\DURU V]ËJUD OËWRJDWÛNDW ÒV OHKHWÜVÒJHW Q\áMWDQDNV]ËPXNUDV]DNPËMXNWHUÒQ HOÜDGËVRN WDUWËVËUD YDJ\ $XV]WUËOLD VRNV]ÖQâMHOOHJHEHPXWDWËVËUD.ãOÝQ IHOKÖYRP D ILJ\HOPHW DUUD D %ÒNÒV PHJ\HL áQ )ULHQGVKLS 6RFLHW\UH DPHO\LN VRN OHKHWÜVÒJHW NÖQËO D NÒW RUV]ËJNÝ]ÝWWLEDUËWLV]ËODNNÝWÒVÒUH $UUDEL]WDWRNPLQGHQNLWKRJ\KD0D J\DURUV]ËJUD OËWRJDWQDN DNNRU QH KDJ\MËNNLH]HNQHND]HJ\HWHPHNQHN %ÒNÒVFVDEËQÒV*\XOËQSHGLJDEDUË WL V]ËODNDW ÒSÖWÜ )ULHQGVKLS 6RFLHW\ IHONHUHVÒVÒW .|YHVG\ $QGUiV 0HOERXUQH IHO V]ÛODOËVD -HOHQOHJ LJHQ V]HUHQFVÒVDKHO\ ]HW 9LNWÛULËEDQ -Û D] HJ\ãWWPâ NÝGÒVÒVD]ÝV] V]HIRJËV D V]HU YH]HWHN NÝ]ÝWW +DPRVWUHQGH] QÒQNHJ\,GHQWL WËV .RQIHUHQFLËWDNNRUD]WWËPRJDW QËQNÒVVLNHUHVOHQQH)RQWRVQDNWDU WRP D NDSFVRODWRN ÒSÖWÒVÒW 0DJ\DU RUV]ËJJDO3ÒOGDHUUHDNÝ]HOPáOWEDQ D 0DJ\DU 0âYHOÜGÒVL ,QWÒ]HW ËOWDO NLNãOGÝWW 7ÛWK =VÛND GUËPDSHGDJÛ JXVWHYÒNHQ\VÒJH,O\HQWËPRJDWËVRN UD HJ\ãWWPâNÝGÒVUH YDQ V]ãNVÒJ )RQWRVQDN WDUWRP &VDSÛ (QGUH ÒV .DUGRV %ÒOD ËOWDO MDYDVROW UËQN V]D ERWWLQWÒ]PÒQ\OÒWUHKR]ËVËWDYHOãQN WHQJHUHQ WáOLDNNDO YDOÛ NDSFVRODWRN HOOËWËVËUD WRYËEEË KRJ\ $XV]WUËOL ËEDQLVPÒWOÒWUHMÝMMÝQHJ\RO\DQNÝ] SRQWLÒUGHNV]ÝYHWVÒJHUQ\ÜV]HUYH]HW PLQWYROWDQQDNLGHMÒQDPHO\LNËSRO QËÝVV]HWDUWR]ËVXQNDWÒVHOOËWQËNÒS YLVHOHWãQNHW D PDJ\DU NRUPËQ\]DW QËO(QQHNYLNWÛULDLV]HUYH]ÒVHMHOHQ OHJMÛOKDODG0HJHPOÖWHPPÒJKRJ\ 9LNWÛULËEDQ OÒWUHKR]WXQN HJ\ RO\DQ DODSRW DPLEÜO UHQGV]HUHVHQ KR]DWXQ NLNL0DJ\DURUV]ËJUÛOWËQFWDQËURNDW D] LWWHQL WËQFFVRSRUWRN RNWDWËVËUD 0DJ\DU LGHQWLWËVXQN PHJÜU]ÒVÒUH OÒQ\HJHVQHNWDUWDQËPKRJ\0DJ\DU RUV]ËJWËPRJDVVDDPRVWIHOQÝYÜJH QHUËFLÛLQNDWDPDJ\DUQ\HOYNXOWáUD ÒVKDJ\RPËQ\RNHOVDMËWÖWËVËEDQ

)K]Lµ^MZI^IXÆOPIPOM TµW^XSVSOLS^^µW^ÅPµWEM 1W.RYiFV/{ULQF4XHHQVODQGEÜO UÝYLGHQÖJ\V]ÛOWq$OHONLÒOHWHWSUÛ EËORP ÝVV]HIRJQL 4XHHQVODQGEDQ DKROVDMQRVQLQFVNDWROLNXVOHONLSËV] WRU µQ YDJ\RN D] HJ\HWOHQ OHONÒV] DNL D NHUHV]WÒQ\ IHOHNH]HWHNKH] WDU WR]ÛNLJÒQ\HLWLJ\HNV]HPNLHOÒJÖWHQL .ÒWSURMHNWãQNYDQ$]HJ\LNDNDWR OLNXV NÝ]ÝVVÒJ HJ\ ]DUËQGRNKHO\HW LJ\HNV]LN OÒWUHKR]QL D PDJ\DU DODSÖ WËVá 3ËORV 5HQG JROGFRDVWL NHJ\KH MÒQ DKRO HJ\ NËSROQËW V]HUHWQÒQHN IHOKá]QL $ PËVLN HJ\ QDJ\REE SUR MHFW UHIRUPËWXV WHPSORP ÒSÖWÒVH %ULVEDQHEHQ $ UHIRUPËWXV HJ\KË] NÝ]VÒJDODSMDLW$GRUMËQ)HUHQFUDNWD OH ÒYWL]HGHNNHO H]HOÜWW V HQQHN J\ã PÝOFVH PRVW ÒULN PHJ $EEÛO LQGXO WDP NL KRJ\ D WHPSORPÒSÖWÒV LGHMH QHP MËUW OH KLV]HQ (UGÒO\EHQ D UR PËQRUWRGR[HJ\KË]HJ\UHPËVUDÒSÖ WL WHPSORPDLW NDWHGUËOLVDLW D 6]Ò NHO\IÝOGÝQRWWDKRODOLJYDQQDNURPË QRN %ULVEDQHEHQ LV YDQ WÝEE RO\DQ WHPSORP DPHO\HW 0DJ\DURUV]ËJNÝ ]HOLQHP]HWHNILDLÒSÖWHWWHN(]HNKH] DSURMHNWHNKH]NÒUHPD]ÀQÝNWËPR JDWËVËWÒV0DJ\DURUV]ËJHUNÝOFVLVH JÖWVÒJÒW 1W3pWHUII\.XQG1HZ6RXWK:D OHVÒVD]$XVWUDOL DQ &DSLWDO 7HUUL WRU\ UHIRUPËWXV OHONLSËV]WRUD IHO V]ÛODOËVËYDO NHO OÜNÒSSHQUËPXWD WRWW D OHONÒV]HN QHND]HPLJUËFLÛ EDQYÒJ]HQGÜIRQ WRV NHUHV]W\ÒQ VÒJ ÒV QHP]HWPHQWÜ V]HUHSÒUH 6HPPLNãOÝQÝVHWQHPDNDURNPRQGD QLFVDND]WDPLDIHODGDWXQNqNH]GWH HO IHOV]ÛODOËVËW $] HOVÜ DPLW V]HUHW QÒN NLKDQJVáO\R]QL KRJ\ KLV]HP ÒV YDOORPDKRJ\0DJ\DURUV]ËJDKËURP OËEá V]ÒNKH] KDVRQOÛDQ NÒS]HOL HO D QHP]HWSROLWLNËW áJ\ PL LV D NHUHV] W\ÒQ\VÒJHWq3ËODSRVWRORQNHUHV]WãOL PHJIRJDOPD]ËVEDQ DKRJ\ 6ËURVSD WDNRQ WDQXOWDP q KËURP ÒJÜ IËNMD SÒOGËMDNÒQWNÒS]HOMãNHOVH]DKLWD UHPÒQ\ÒVDV]HUHWHW(]YDQD]ËV] OÛQNUDÖUYDHQQHNWãNUÒEHQÒOMãNÒOH WãQNHW )ËMODORP KRJ\ YDQQDN RO\DQ V]HPÒO\HNDNLNHOYLWDWMËNDUHIRUPË WXVOHONÒV]HNQHNDKLYDWËVËWÒVNãOGH WÒVÒW DPLÒUW PL D] DXV]WUËOLDL PD J\DUVËJHJ\VÒJÒWÒVPHJWDUWÛHUHMÒW D]ÝVV]HIRJËVWV]ROJËOYDWHVV]ãNGRO JXQNDWÒVQHPFVDNDV]ÛV]ÒNUHNRU OËWR]]XNWHYÒNHQ\VÒJãQNHW+DGGV]Ý JH]]HPOHHUGÒO\LUHIRUPËWXVYLUWXV VDOV]ÛOYDKRJ\D]DOHONLSËV]WRUDNL KDWQDSRQËWOËWKDWDWODQD]DKHWHGLN QDS ÒUWKHWHWOHQ µV H] QHP FVDN D OHONLSËV]WRURNUDLJD]KDQHPPLQGHQ HJ\HVHPEHUUH7HKËWQHFVDNDKÒW YÒJÒQ OHJ\ãQN PDJ\DURN QH FVDN D KÒWYÒJÒQEHV]ÒOMãQNPDJ\DUXOKD QHPDKÒWPLQGHQHJ\HVQDSMËQ6]H UHWHWWHONÒUHNPLQGHQNLWKRJ\QHPD UDGMXQNRWWKRQKDWQDSRQËWQHVDYD Q\RGMXQN EH D] áJ\QHYH]HWW V]ãUNH KÒWNÝ]QDSRNRQKDQHPYHJ\ãNNRPR O\DQKRJ\HJ\ÒQLÒVNÝ]ÝVVÒJLPDJ\DU VËJXQN PHJÜU]ÒVH FVDN áJ\ OHKHWVÒ JHVKDNHUHVVãNDPDJ\DUHPEHUWËU VDLQNNDO YDOÛ NÝ]ÝVVÒJHW 6LNÛ $QQD QDJ\NÝYHWDVV]RQ\D]WPRQGWDKRJ\ DPLNRU PHJNDSWD NLQHYH]ÒVÒW KRJ\ FDQEHUUDLQDJ\NÝYHWHNÒQWNÒSYLVHOMH 0DJ\DURUV]ËJRW $XV]WUËOLËEDQ ÄM =ÒODQGRQ ÒV ¾FHËQLËEDQ DNNRU 1Ò

PHWK=VROWËOODPWLWNËUáUD]WPRQGWD QHNLx6]Ë]H]HUOHONHWEÖ]RNUËGPHO\ EÜO KHWYHQ H]HUUÜO WXGXQN GH KDU PLQFH]HUHWQHNHGNHOOPHJNHUHVQLy 8J\H PL VHP WXGMXN KRJ\ KRO D] D VRN H]HU" 0LQW OHONLSËV]WRU ÒV QHP IHOWÒWOHQãOáJ\PLQWSDSD]WPRQGRP 1H D]W YËUMXN KRJ\ D OHONLSËV]WRU FVDN YDVËUQDS ÒV FVDN D V]ÛV]ÒNHQ V]ÛOMRQ D KÖYHNKH] 9DVËUQDS D OHO NÒV]YH]HWLDQ\ËMDW-Ò]XVWNÝYHWYHD .ULV]WXVWNÝYHWÜNHOÜWWMËUGHKÒWNÝ] EHQ LQNËEE D Q\ËM PÝJÝWW ËOO PLQW HJ\ xWHUHOYÒQ ÜNHWy D MÛ LUËQ\ED 0HJOËWRJDWMD D NÛUKË]EDQ D EHWHJH NHW RWWKRQDLNEDQ D FVDOËGRNDW D] ÝUHJRWWKRQRNDWÒVDPDJ\DUNÝ]ÝVVÒ JHNEHQLVPHJMHOHQLNÒVRWWLVKDOODW MD D V]DYËW 0HJJ\Ü]ÜGÒVHP KRJ\ PHJPDUDGËVXQN EL]WRV ]ËORJD D] KRJ\ PHJÒOMãN PLQG D] RWWKRQDLQN EDQPLQGDNãOÝQEÝ]ÜPDJ\DUNÝ]ÝV VÒJHNEHQ YDJ\ V]HUYH]HWHNEHQ QDS PLQW QDS PDJ\DUVËJXQNDW ÒV QHP FVDNãQQHSQDS+DGGPHUMHPIHOYËO ODOQLKRJ\QHNãQNHWÒUHQRO\DQSÒO GDNÒSHLQNYDQQDNPLQWSO7ÜNÒV/ËV] OÛ ÒV QHP PLQW LIM +HJHGâV /ÛUËQG DNLQHN QHP YLWDWRP HO D QÒ]HWÒW GH LQNËEE7ÜNÒVSãVSÝNáUQDNSROLWLNDL ÒV WHROÛJLDL QÒ]HWHLYHO ÒUWHN HJ\HW 7HJ\ãQNPHJPLQGHQWÜOãQNWHOKHWÜW KRJ\ QH FVDN D] HOVÜ YDJ\ HVHWOHJ ÒSSHQFVDND]XWROVÛSHUFEHQOHJ\ãQN HJ\ãWW KDQHP OHKHWÜVÒJ V]HULQW PL QÒO WÝEEHW ¹J\ ÒUWKHWãQN V]ÛW HJ\ PËVVDO ÖJ\ IRJDGKDWXQN V]ÛW ,VWHQ QHNÒVQHPXWROVÛVRUEDQÖJ\WDUWKDW MXNPHJDPDJ\DUVËJXQNDW )W3HW{*iERUPHOERXUQHLNDWROL NXV SDS IHOV]ÛOD OËVD 6]HUHWQÒN QÒ KËQ\ SR]LWÖY GRO JRWPHJHPOÖWHQLD PHOERXUQHL PD J\DU NDWROLNXV HJ\KË]NÝ]VÒJJHO NDSFVRODWEDQ µU WÒNHOMãN KRJ\ D PDJ\DUSãVSÝNLNDUV]ËPRQWDUWEHQ QãQNHW DPLQHN EL]RQ\ÖWÒND KRJ\ &VHUKËWL)HUHQFSãVSÝNáUPËUHJ\ V]HUEDQPHJOËWRJDWRWWEHQQãQ NHWÒVMÝYÜKáVYÒWNRUH]WLVPÒWPHJ WHV]L 7HUPÒV]HWHVHQ QHP FVDN D PHOERXUQHL PDJ\DURNDW OËWRJDWMD PHJ GH 6\GQH\EH ÒV $GHODLGHEH LV IHONHUHVL D PDJ\DU KÖYHNHW 5HPÒO MãN KRJ\ %ULVEDQHEH LV HOMXW GH H]W PÒJPHJEHV]ÒOMãN$]LO\HQOËWRJDWË VRNWHV]LND]DXV]WUËOLDLPDJ\DUNDWR OLNXVRNV]ËPËUDYLOËJRVVËKRJ\ÜNLV IRQWRVDN D] (J\KË] V]ËPËUD  %L]R Q\ÖWMD WRYËEEË H]W PÒJ D] LV KRJ\ SDSRNDWNãOGHQHNLGHDYLOËJYÒJÒUH DPDJ\DUNDWROLNXVKÖYHNJRQGR]ËVË UD$PHOERXUQHLPDJ\DUHJ\KË]NÝ] VÒJOÒWV]ËPDVDMQËODWRVPÛGRQIRJ\Û EDQYDQIÜOHJD]LGÜVHEENRURV]WËO\ D] DPHO\LN WËPRJDWMD *\HUPHNHLN XQRNËLNÒVGÒGXQRNËLNKDHJ\ËOWDOËQ MËUQDN WHPSORPED DNNRU D NÝ]HOL KHO\L DXV]WUËO WHPSORPRW OËWRJDWMËN -ÝQQHN D]ÒUW 0DJ\DURUV]ËJUÛO ILDWD ORNEËUHJ\UHQHKH]HEEPHJV]HUH]QL DNãOÝQEÝ]ÜYÖ]XPRNDW$NLNMÝQQHN VDMQRV QHP YDOOËVRVDN 9DQ D]ÒUW NL YÒWHOQÒKËQ\DQHOMÝQQHNDNDUËFVRQ\L ÒMIÒOL PLVÒUH YDQ QÒKËQ\ NHUHV]WHOÜ LV ÒV DKRJ\ D EULVEDQHL UHIRUPËWXV OHONÒV]HPOÖWHWWHJXO\ËVSDUW\UDERJ UËFVR]ËVUDHOMÝQQHN0LLVV]HUYH]ãQN LO\HQ ÝVV]HMÝYHWHOHNHW ÖJ\ OHJDOËEE WHPSRPNÝ]HOEHQ YDQQDN ÒV WDOËONR ]ËVLOHKHWÜVÒJHWWHUHPWãQNV]ËPXNUD 9LV]RQW MÛ OËWQL KRJ\ D]ÒUW VHJÖWLN

RSZIQFIV

1%+=%6 0)8

/SRJIVIRGME'ERFIVVµFERMOV¼W^PIX

HJ\PËVW +D YDODPHO\LNãN KË]DW RWWKRQW YËVËURO DNNRU PHQQHN ÒV VHJÖWHQHNDQQDNUHQGEHWÒWHOÒEHQ$] ÝVV]HWDUWR]ËVL NÒV]VÒJ D]ÒUW PHJYDQ NÝ]WãN H]W NHOO WRYËEE ÒSÖWHQL PD J\DU LGHQWLWËVXN PHJWDUWËVËUD )ËMÛ V]ËPRPUD KRJ\ NHUHV]WÒQ\ KLWãN LJHQ VLOËQ\RV ,J\HNV]HP YHOãN NDS FVRODWRWÒSÖWHQLNÒUGÒVHLNHWPHJYËOD V]RORP KD YDQ NHUHV]WHOÜ YDJ\ KË] V]HQWHOÒVDNNRUD]WÝUÝPPHOHOOËWRP )W /pGHF]L 'pQHV V\GQH\L NDWR OLNXV SDS IHOV]Û ODOËVD 1HPUÒJ ÒUNH] WHP 6\GQH\EH SRQWRVDEEDQ RN WÛEHUÒQD3DU UDPDWWDL(J\KË] NHUãOHWKÖYRWWPHJ QÒJ\ÒYUHSDSMË XO 1DJ\ ÝUÝP PHOMÝWWHPPHUWPLQWÒUWHVãOWHPD] HOPáOWHV]WHQGÜEHQQHPYROWPDJ\DU NDWROLNXVOHONLSËV]WRUDDV\GQH\LPD J\DUNÝ]ÝVVÒJQHN0LQWOËWRPD]ÒUW MÛ D] DODS YDQ WHPSORPXQN D 6]HQW (U]VÒEHW 2WWKRQEDQ ÒV YDQ LJÒQ\ V]ROJËODWRPUD $ 6\GQH\EHQ ÒOÜ UÛ PDLNDWROLNXVRNOHONLSËV]WRUDNÒQWIHO DGDWRPKRJ\,VWHQLJÒMÒWKLUGHVVHP ÒOMHPÒVHUUHPËVRNDWLVPHJKÖYMDN )HODGDWRP KRJ\ D] LGÜVHNHW D EHWH JHNHW ÒV D FVDOËGRNDW OËWRJDVVDP PHJHUÜVÖWVHPÜNHWKLWãNEHQD]áWNH UHVÜNQHNqDPÒJPHJQHPNHUHV]WHO WHNQHNYDJ\D]8WDWQHPWDOËOÛNQDNq XWDW PXWDVVDN .ULV]WXV IHOÒ D] (J\ KË]NÝ]ÝVVÒJÒEHQHJ\ÒOÜÒVEHIRJD GÛNÝ]ÝVVÒJDODNXOMRQNLD6\GQH\EHQ ÒOÜ PDJ\DU UÛPDL NDWROLNXVRN NÝUÒ EHQ (KKH] NDSWDP D] ÄULVWHQWÜO QÒJ\ÒYHWÒVHKKH]NÒUHPDMHOHQOÒ YÜNQHNÒVPLQGD]RNQDNDNLNH]WKÖUãO YLV]LN D NRQIHUHQFLËUÛO HUNÝOFVL V]HOOHPL ÒV OHONL WËPRJDWËVËW ÒV NÝ ]ÝVVÒJLDONDOPDLQNRQYDOÛUÒV]YÒWHOÒW $KRJ\OHONÒV]WËUVDLPLVNLIHMWHWWÒND PDJ\DUQHP]HWLÝVV]HIRJËVV]HOOHPÒ EHQ NÖYËQRN YHOãN HJ\ãWW NÝ]ÝVHQ WHYÒNHQ\NHGQL



$ OHONLSËV]WRURN XWËQ D] RNWDWËVVDO IRJODONR]ÛNDW NÒUWH IHO 6LNy $QQD QDJ\NÝYHWDVV]RQ\DKR]]ËV]ÛOËVUD 0DNNDL0iUWDDPHOERUQHLKÒWYÒ JL 0DJ\DU 5HIRUPËWXV %RFVNDL ,V NROD WDQÖWÛMDÒVKLWRNWDWÛMDIHOV]Û ODOËVD 6]HQFVÒV KHO\]HWEHQ YDJ\RN PHUW QËOXQNIÜNÒQWDQHPUÒJLEHQÒUNH]HWW PDJ\DU V]ãOÜN J\HUPHNHL YDQQDN

DNLN MÛO WXGQDN PDJ\DUXO (OOHQ WÒWEHQD0DJ\DU .Ý]SRQWEDQ Pâ NÝGÜKÒWYÒJLLVNR OËYDODKROD]XWÛ JHQHUËFLÛN J\HU PHNHLW RNWDWMËN ,WWDPDJ\DUWPLQW LGHJHQ Q\HOYHW NHOOWDQÖWDQLDPLVRNNDOQHKH]HEE $ PDJ\DU RNWDWËVVDO NDSFVRODWEDQ PÒOWDWODQVËJQDN ÒU]HP IHOV]ÛODOQL PHUW WDOËQ ÒQ YDJ\RN LWW D OHJILDWD ODEE PDJ\DUW WDQÖWÛ $XV]WUËOLËEDQ VRNDQPËVRNWÝEEÒYHVWDSDV]WDODWWDO WXGQËQDN Q\LODWNR]QL 0ÒJLV D]W OË WRPKRJ\VãUJÜVVHJÖWVÒJUHV]RUXOD PDJ\DU RNWDWËV 9HV]ÒO\EHQ YDQ D] DXV]WUËO ËOODP ËOWDO VSRQ]RUËOW PD J\DU PLQW LGHJHQ Q\HOYâ WDQWËUJ\ IHONÒV]ÖWÒVH D] ÒUHWWVÒJLUH +D QHP OHV]ÒYHQWHÒUHWWVÒJL]ÜGLËNDNNRU HO IRJMXN YHV]ÖWHQL H]W D] ËOODP ËOWDO Q\áMWRWWSULYLOÒJLXPRWÒVH]]HOHJ\ãWW WDOËQDPDJ\DUQ\HOYâUËGLÛLGÜWLVD] ËOODPL 6%65ËGLÛEDQ 6]HUHWQÒN MDYDVROQL HJ\ QHP]HWL RNWDWËVLNRQIHUHQFLËWDKROEHV]ÒOKHW QÒQN QHKÒ]VÒJHNUÜO OHKHWÜVÒJHNUÜO WDSDV]WDODWRNUÛO WDQXOKDWQËQN HJ\ PËVWÛOÒVOÒWUHKR]QËQNHJ\RO\DQRN WDWËVL JRQGRNNDO IRJODONR]Û LQWÒ] PÒQ\WV]ÝYHWVÒJHW PLQW DPLO\HQ HU Q\ÜV]HUYH]HWHW D] ËOODPRN V]ÝYHWVÒ JHL WHUYH]QHN PHJYDOÛVÖWDQL D] HJ\ãWWPâNÝGÒVÒVD]ÒUGHNNÒSYLVHOHW HOOËWËVËUD PLQG D] DXV]WUËO PLQG D PDJ\DUNRUPËQ\RNNDO ,QGRNROWQDN OËWRP NãOÝQ YËODV]WDQL D PDJ\DU Q\HOY WDQÖWËVW PDJ\DU PLQW LGHJHQ Q\HOY RNWDWËV D]RNQDN DNLN PËVRGLN Q\HOYNÒQW WDQXOMËN LOOHWYHPDJ\DUPLQWDQ\DQ\HOYD]RN QDN DNLN WÝNÒOHWHVHQ EHV]ÒOLN FVDN WXGËVXNDWLVPHUHWHLNHWNHOOWËJÖWDQL (]HQ NÖYãO HOHQJHGKHWHWOHQ D J\HU PHN V]ËPËUD D FVDOËG WËPRJDWËVD PDJ\DU J\HUHNSURJUDPRNRQ YDOÛ UÒV]YÒWHO DKRO J\DNRUROKDWMD D Q\HO YHW3O1\ËULLVNRODWËERURNKD]XOUÛO MÝYÜ GUËPDSHGDJÛJRVRN UÒV]YÒWHOÒ YHOPDJ\DUÛYRGDOÒWUHKR]ËVDVWE ÏYiULQp3iV]WRU*DEULHOODDFDQ EHUUDL 0DJ\DU ,VNROD QHYÒEHQ V]Û ODOWIHO &DQEHUUËEDQ NÒW WDQËUUDO PâNÝGLN D 0DJ\DU ®USËG ,VNROD ÒV 7ËQFFVR SRUW $ J\HUHNHN V]ËPD HVHWHQNÒQW q IÜ NÝUãO PR]RJ %ãV]NÒN YD J\XQNUËMXNPHUWVRNDWVHJÖWHWWHND

;,9$XV]WUËOLDLÒV ÝQNÒQWHVUH ÒV D] RWWKRQ QÒSV]HUâVÖ

ÄM=ÒODQGL 0DJ\DU 7DOËONR]Û FDQEHU UDLPHJUHQGH]ÒVÒ EHQ(QQHNDWDOËO NR]ÛQDN NLDGYË Q\ËEDQ q WHVVÒN PHJPXWDWRP q P H J W D O Ë O K D W Û N D]RN D EHV]ËPROÛN ÒV LVPHUWHWÒVHN DPLN ÝVV]HIãJJQHN PDJ\DUVËJXQN PHJWDUWËVËYDONDSFVRODWRVWHHQGÜLQN NHO $PL SHGLJ D] HUQ\ÜV]HUYH]HWHW LOOHWLPËUYDQLO\HQqNHGYHV.ÝYHV G\ $QGUËV q D] $XV]WUËOLDL ÒV ÄM =ÒODQGL 0DJ\DU 6]ÝYHWVÒJ 0ËU IRO\QDND]HOÜNÒV]ãOHWHND;97DOËO NR]ÛUD LV DPL $GHOHLGHEHQ NHUãO PHJUHQGH]ÒVUH(]WNÝYHWÜHQUÒV]OH WHV EHV]ËPROÛW Q\áMWRWW D] HGGLJL WDOËONR]ÛNUÛO D]RN VLNHUÒUÜO WËPR JDWRWWVËJËUÛODMHOHQOHYÜNHWKÖYDHQ QHN WDQáVËJWÒWHOÒUH YDODPLQW $WWLOD IÒUMÒYHO D] áM]ÒODQGL ÒV WDVPËQLDL PDJ\DURNPHJOËWRJDWËVËUÛOVWE



$]RNWDWËVVDONDSFVRODWRVIHOV]ÛODOË VRN XWËQ D] LGÜV PDJ\DURN V]RFLËOLV NÒUGÒVHNHUãOWQDSLUHQGUH %DOODLeYDDV\GQH\L 6]HQW(U]VÒ EHW 2WWKRQ YH]ÒULJD]JDWÛMËQDN IHO V]ÛODOËVD (J\WËUVDGDORP PÒUFÒMÒWDEEÛOOH KHWPHJËOODSÖWDQL KRJ\ PLNÒQW EË QLNLGÜVÝUHJWDJ MDLYDO$6]HQW(U ]VÒEHW 2WWKRQ  ËJ\DV +RVWHOEÛO  ËJ\DV ®SROÛ 2WWKRQEÛO ÒV  9LOOËEÛO ËOO 1HP RO\DQ UÒJHQ ÒQ OHWWHP D YH]ÒULJD]JDWÛMD DNL áM ËSROËVLPRGHOOWHWKRVW YH]HWWHPEH DPLW V]HPÒO\NÝ]SRQWá ËSROËVNÒQW 3HUVRQ&HQWUHG&DUH OHKHWQHYH]QL 0LYHO $XV]WUËOLËQDN D] LGÜV SRSXOË FLÛMDQÝYHNV]LNH]ÒUWPLQGMREEDQUË YDJ\XQNV]RUXOYDD]LGÜVHNPLQÜVÒJL HOOËWËVËUD $ 6]HQW (U]VÒEHW 2WWKRQ HJ\LNH D] LO\HQ LGÜVHN PLQÜVÒJL RWWKRQËQDN ÒV WRYËEEUD LV LJ\HNV]LN KRJ\ H]W D PDJDV V]ÖQYRQDODW IHQQ WXGMDWDUWDQLÒVIHMOHV]WHQL(KKH]VRN WËPRJDWËVUDYDQV]ãNVÒJHPLYHOWH] HJ\ MÛWÒNRQ\VËJL QRQSURILW  ËSROÛ RWWKRQ(]WV]ROJËOMDÒYHQWHD]RWWKRQ WËPRJDWËVËWV]ROJËOÛEáFVáÒVYËVËU DPLQH]HUV]ËPMHOHQQHNPHJKRQIWËU VDLQN1HPFVXSËQSÒQ]ãJ\LWËPRJD WËVUD YDQ V]ãNVÒJãQN KDQHP WÝEE

WÒVÒUH-HOHQOHJD]ËSROÛRWWKRQWHOYH YDQ YDQ PÒJ HJ\NÒW KHO\ãQN D KRVWHOEDQ ÒV D] áQ YLOODXQLWRNEDQ 6]HUHWQÒQNDPDJ\DURUV]ËJLV]RFLËOLV RWWKRQRNNDO HJ\ãWW GROJR]QL RWWDQL PHWÛGXVRNUÛOKDOODQLHVHWOHJËWYHQQL ÒV PDJ\DU ËSROÛNDW NDSQL PHUW D MHOHQOHJL ËSROÛN WÝEEVÒJH QHP PD J\DUV]ËUPD]ËVáV]HPÒO\HNEÜOËOO(] VRNV]RUPHJQHKH]ÖWLD]LGÜVHNNHOYDOÛ IRJODONR]ËVW *RQGROMXQN DUUD KRJ\ HOÜEEXWÛEEPLQGHQNLPHJÝUHJV]LNÒV D J\HUHNHLQNUH PDQDSVËJ QHP PLQ GLJOHKHWV]ËPÖWDQL+R]WDPPDJDP PDOD]2WWKRQWEHPXWDWÛEURVVáUËNDW DPLNHW V]ÖYHVHQ ËWDGRN D] ÒUGHNOÜ GÜNQHN 7DOËQ PÒJ DQQ\LW V]HUHWQÒN PRQGDQL KRJ\ NÝV]ÝQMãN D PDJ\DU NRUPËQ\ËOWDONãOGÝWW&'OHPH]HNHW ILOPHNHW ÒV ]HQHV]ËPRNDW DPLNNHO PDJ\DUKDQJXODWRWWXGXQNWHUHPWHQL LGÜVODNÛLQNV]ËPËUD



SPHEP

q$ 0DJ\DU2UV]ËJJ\âOÒV1HP]HWL ÀVV]HWDUWR]ËV %L]RWWVËJD QHYÒEHQ IRJDGMËN ÜV]LQWH NÝV]ÝQHWHPHW ÒV HOLVPHUÒVHPHWPLQGH]ÒUWD]ËOGR]DWRV PXQNËÒUW DPHOO\HO HEEÒOL WHYÒNHQ\ VÒJãNEHQQHNãQNLVSÒOGËWPXWDWQDN KRJ\HJ\JOREDOL]ËOÛGÛYLOËJEDQKRJ\ NHOO D PDJ\DUVËJ ÜUHNÒQW KHO\WËOOQL ÒV PHJPDUDGQL 1DJ\UDEHFVãOÒVHP IHMH]HPNLHJ\EHQD]ÒUWKRJ\SÒOGD PXWDWÛ ÝVV]HIRJËVUD WÝUHNHGQHN D OHJNãOÝQEÝ]ÜEE DXV]WUËOLDL PDJ\DU V]HUYH]HWHN NÝ]ÝWW PËV NRQWLQHQVHN PDJ\DUVËJËYDO WRYËEEË D EHIRJDGÛ RUV]ËJ LQWÒ]PÒQ\HLYHO YDODPLQW D] DQ\DRUV]ËJ NRUPËQ\]DWL HJ\KË]L ÒV FLYLOV]HUYH]HWHLYHOLV q $] DXV]WUËOLDL PDJ\DUVËJ WÝEE KXOOËPEDQWÝEEVÒJÒEHQDWÝUWÒQHOPL NÒQ\V]HUHN Q\RPËVD DODWW NHOOHWW HOKDJ\MDV]ãOÜIÝOGMÒWDPHO\QHPFVDN D]DQ\DRUV]ËJPDLIÝOGUDM]LKDWËUDLW MHOHQWHWWH .Ý]ãOãN PRVW QHP]HWL ãQQHSãQN RNWÛEHU D DONDOPËEÛO NãOÝQ LV NÝV]ÝQWÝP D]RNDW DNLN  ÒYYHO H]HOÜWW V]DEDGVËJNã]GHOPãN PLDWW NHOOHWW KRJ\ HOV]DNDGMDQDN D] ÛKD]ËWÛO ¿N D]RN DNLN HOÜGHLN Q\R PËQ HOKR]WËN V]DEDGVËJÒUW Nã]GÜ QHP]HWãQNMÛKÖUÒW q$PDLãQQHSV]ÒSJHV]WXVDKRJ\ H]HNHW D VRURNDW 6HPMÒQ =VROW PL QLV]WHUHOQÝNKHO\HWWHVáUYLV]LÒVWRO PËFVROMD DNLYHO D QHP]HWSROLWLND ãJ\HLEHQPLQGLJHJ\ãWWPâNÝGÜSDUW QHUHNYROWXQN qEHQHOMÝWWYÒJUHDOHKHWÜVÒJH GH D] LGHMH LV KRJ\ PL PDJ\DURN q ÒOMãQNLVEËUKRODYLOËJEDQqOHJDOËEE OHJIRQWRVDEEãJ\HLQNEHQV]ÛWÒUWVãQN ÒV PHJSUÛEËOMXN PDJXQN LV HJ\ãWW PâNÝGQLÝVV]HIRJQL q$ 1HP]HWLÀVV]HWDUWR]ËV%L]RWWVË JDHQQHNV]HOOHPÒEHQOËWMDHODUËEÖ ]RWW OHJV]HEE IHODGDWRW D QHP]HW ÝVV]HIRJËVËW 6]ÒS ÒV PHJKLWW ãQQH SHW NÖYËQYD WLV]WHOHWWHO DGÛ]XQN PLQGD]RNQDN DNLN ÒOHWãNHW V]DEDG VËJXNDWËOGR]WËND]ÒUWKRJ\PDHJ\ V]DEDGKD]ËEDQÒOKHVVãQN .ÝV]ÝQHWWHOWLV]WHOHWWHOQHP]HWWËUVL V]HUHWHWWHO

(]]HO D YÒJÒUH ÒUNH]WãQN D QDSL UHQGLSRQWRNQDN6LNy$QQDQDJ\NÝ YHWDVV]RQ\IHOROYDVWD'U 6]LOL .D WDOLQOHYHOÒWDNRQIHUHQFLDUÒV]YHYÜL QHNWËMÒNR]WDWËVËUD 5ÒV]OHWHND] 2UV]ËJJ\âOÒV1HP]HWL ÀVV]HWDUWR]ËV%L]RWWVËJDOHOQÝNH'U 6]LOL.DWDOLQOHYHOÒEÜODPLWD] RV IRUUDGDORP ÒV V]DEDGVËJKDUF  ÒYIRUGXOÛMËQ D 16:L 0DJ\DU 6]Ý YHWVÒJHOQÝNVÒJÒKH]LQWÒ]HWW q $PLNRU KË]HOQÝNL PâNÝGÒVHP HOHMÒQ ÒOHWUH KÖYWDP D .ËUSËWPH GHQFHL0DJ\DU.ÒSYLVHOÜN)ÛUXPËWq DPHO\ ÒYHNHQ ËW HJ\HWOHQ WÒQ\OHJHV VáO\áWHVWãOHWHYROWDQHP]HWSROLWLNË QDN q NH]GHWWÜO WÝUHNHGWHP DUUD KRJ\ D YLOËJV]ÛUYËQ\ D Q\XJDWL GL DV]SÛUDLVMHOHQOHJ\HQNÒSYLVHOWHVVH PDJËW q .DUGRV %ÒOD HOQÝN áU NLWãQWHWÜ ILJ\HOPÒEÜO UHQGV]HUHVHQ WËMÒNR]Û GRP QDJ\V]HUâ ODSMXNEÛO D &VDSÛ (QGUH IÜV]HUNHV]WÜ áU ËOWDO MHJ\]HWW 0DJ\DU µOHWEÜO D] DXV]WUËOLDL PD J\DUVËJV]HUYH]HWHLQHNãQQHSHLUÜOÒV KÒWNÝ]QDSMDLUÛO,O\HQQDJ\V]HUâHP EHUHN ÝQNÒQWHV PXQNËQ DODSXOÛ HJ\HVãOHWHLN HJ\KË]L NÝ]ÝVVÒJHLN OHONÒV]HLN QÒONãO PD PËU DOLJ EH 'U6]LOL.DWDOLQ V]ÒOKHWQÒQNQ\HOYãQNHWNXOWáUËQNDW D1HP]HWLÀVV]HWDUWR]ËV%L]RWWVËJ KDJ\RPËQ\DLQNDW KLWãQNHW ÜU]Ü WÖ] H]UHNUÜOPDJ\DUKË]DNDWWHPSORPR DOHOQÝNHD]2UV]ËJJ\âOÒVYROWHOQÝNH  NDW FVHUNÒV] FVDSDWRNDW YDVËUQDSL LVNROËNDWPâYÒV]HWLFVRSRUWRNDWPâ $NRQIHUHQFLËQHOKDQJ]RWWKR]]ËV]Û NÝGWHWÜV]RFLËOLVVHJÒO\H]ÒVWÒVFLYLO OËVRNDW ODSXQN NÝYHWNH]Ü V]ËPËEDQ NÝ]ÒOHWHW V]HUYH]Ü YDJ\ VDMWÛW IHQQ IRO\WDWMXN rWrE WDUWÛQDJ\REEPDJ\DUNROÛQLËNUÛO

10. oldal

MAGYAR ÉLET

2011. november 17.

REFORMÁTUS SZEMLE Az Ausztráliai Magyar Református Egyház fizetett melléklete és kiadása Felelôs szerkesztôk. C. és J. Csutoros Postai címünk: P. O. Box 1187, North Fitzroy VIC. 3068 Telefon: (03) 9439-8300 — (03) 9481-0771

Élet az élet után...

Az Ausztráliai Magyar Református Egyház 121. St. Georges Road, North Fitzroy Vic. 3068

szolgálatai A victoriai kerület lelkipásztora Dézsi Csaba Lelkészi hivatal: 121 St. Georges Road, North Fitzroy

Postacímünk: P.O. Box 1187 North Fitzroy, 3068

Az Egyház honlapjának címe: www.hungarianreformedchurch.com E-mail: [email protected] Telefon: (03) 9481-0771 Mobile: 0414-992-653 (Dézsi Csaba lelkész) 9439-8300 (Csutoros Csaba fôgondnok)

MELBOURNE (VIC) 2011. november 20-án vasárnap d.e. 11 órakor ISTENTISZTELET, a North Fitzroyi Magyar Templomban Igét hirdet: Dézsi Csaba 121 St. Georges Rd. North Fitzroy. (112-es villamos a Collins St.-rôl, 20-ik megálló) Vasárnaponként 12 órától ebéd Bocskai Nagyteremben minden kedden 12 órától Biblia óra a Bocskai Nagyteremben Két órától klub élet Mindenkit szeretettel hívunk és várunk.

SPRINGVALE (VIC) 2011. november 20-án, vasárnap du. 3 órakor ISTENTISZTELET Igét hirdet: Nt. Incze Dezsô a springvalei lutheránus templomban (3 Albert Ave.) SYDNEY STRATHFIELD(NSW) 2011.november 20-án, vasárnap de. 11.30 órakor ISTENTISZTELET Igét hirdet: Nt. Péterffy Kund Uniting Church, Carrington Ave. BLACKHEATH NSW 2011.november 19-én, szombaton du. 14.30 órakor ISTENTISZTELET Igét hirdet Nt Péterffy Kund Govett’s Leap Rd. Blackheath Uniting Church ADELAIDE (SA) 2011.november 20-án, vasárnap de. 11 órakor ISTENTISZTELET Igét hirdet: Nt. Szabó Attila az Unley Uniting Churchben (Unley St. és Edmund Ave. sarok) Minden szerdán du. 2.30-kor BIBLIAÓRA Mindenit szeretettel hívunk BRISBANE (QLD) 2011. minden vasárnap d.e. 11. órakor ISTENTISZTELET 150 Fourth Avenue, Marsden, a marsdeni Magyar Házban Igét hirdet: Nt. Kovács Lôrinc Minden hónap negyedik vasárnapján du. 2 órakór ISTENTISZTELET a St. Paul’s templomban St. Paul’s Terrace, Brisbane Igét hirdet: Nt. Kovács Lôrinc GOLD COAST — ROBINA 2011. minden hónap harmadik vasárnapján d.u. 2 órakor ISTENTISZTELET Igét hirdet: Nt.Kovács Lôrinc Cottesloe Drv. and University drv. sarok Robina

Ajándékként lepje meg rokonait ismerôseit a nem rég megjelent: A North Fitzroyi Magyar Református Gyülekezet története a „MEGVALÓSULT ÁLMOK” Nt. Dr. Antal Ferenc... igehírdetéseinek tükrében. A könyv ára 20 dollár, megvásárolható Istentiszteletek után a Bocskai Nagyteremben. 123 St. Georges Rd. Nth. Fitzroy, vagy megrendelhetô postán, küldje rendelését csekkel együtt a Hungarian Reformed Church... PO Box 1187 Nth, Fitzroy 3068 címre és engedjen + 5 dollárt a postázásra.

(Máté 22.23.35) A farizeusok vitája után a szadduceusok akarták Jézust szóval tôrbeejteni Izraelben, ôk a papi arisztokratákhoz tatoztak, akik ugyanakkor a görög kultúra tisztelôi voltak. A feltámadásban azonban nem hittek. A templom fényébôl igyekeztek megélni. Egyházi mértéknek a Tórát, Mózes 5. könyvét fogadták el... most is arra hivatkoznak... A Tórában is szerepel a sógor házasság kérdése, ami Jézus korában már nem volt kötelezô... Jézustól azt kérdik, hogy egy asszony, akinek hét férje is volt a földi életben, halála után melyiknek lesz majd a felesége a hét közül. Jézus erre így válaszol: — nem ismeritek az Írásokat? A földi élet után a mennyben, már nem földi mérce érvényesül. Ott már nem házasodnak és férjhez sem mennek, hanem „olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben.” Jó nekünk is tanulni Isten ránk vonatkozó akaratát az Írásokban, a kijelentésekben, hogy ne tévelyedjünk, és ne hivatkozzunk féligazságokra. Ami az üdvösségünkre tartozik, azt Isten kijelentette számunkra, az Írásokban, az Ô Igéjében. Aztán azt mondja az ôt támadó szadduceusoknak, hogy nem ismerik Isten hatalmát sem. A Biblia ismerete mellett a jelenben Isten hatalmát és erejét a megelevenítô Szentlélek által ismerhetjük meg. Az élô Isten életetadó erejét élhetjük át, már ebben a földi életben is. Ez az életadó erô munkálkodik a halál után is. Jézus itt az ôsatyákat, Ábrahámot, Izsákot, Jakobot említi, akiket feltámaszt haláluk után, mert az Isten az élôknek és nem a halottak Istene. Mindehez hozzá tehetjük meggyôzôdéssel, hitünk igazságát, Krisztus meghalt a mi bûneinkért, akit Isten feltámasztott a mi megigazolásunkra. Krisztus feltámadása a legnagyobb bízonyíték arra, hogy van élet az élet után. Aki Krisztusban él e testben, általa támad fel a földi élet után a mennyek országában. Ezt Pál apostól így mondja: „Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úré vagyunk.” Ugyanakkor meggyôzôdéssel vallja: „Sem a halál, sem az élet, sem az angyalok, sem fejedelemségek, sem jelen valók, sem eljôvendôk, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény, nem választhat el minket Isten szeretetétôl, amely megjelent Jézus Krisztusban, — „Ez a mi élô hitünk, e földi életünkben, de a halálunk utáni állapotra nézve is.” „Jézus él, és mi is élünk a haláltól nem félünk”... Sz.Gy.

VASÁRNAPI ISKOLA,

minden hónap elsô és harmadik vasárnapján délelôtt a Bocskai Nagyteremben. Az Istentisztelet alatt a gyerekek a Hit és magyarnyelv oktatáson vesznek részt. Szülôk figyelmébe: vasárnapi is-kola (korosztály 5-8 év), minden hónap elsô és második va-sárnapján 9.30-tól — 11 óráig magyarnyelv oktatás. Játszóház korosztáy: (1.5-4 év), minden hónap elsô és harmadik vasárnapján 11-12 óráig. A gyermek foglalkozásokkal kapcsolatban érdeklödni lehet Makkai Mártánál a 0408 950 491 számon.

2011. november 17. Szeretnék nagyon bölcs és optimista lenni, higgadtan és részrehajlás nélkül rámutatni egy-egy probléma megoldására, de sajnos, nem megy. A hajléktalanok ügyében is elolvastam legalább ötven cikket és nyilatkozatot, a kis- és középvállalkozások megsegítése már huszonegy éve kormányprogram, akár az M0-s körgyûrû befejezése, a cigánykérdést nem is említem. A fokozatos süllyedést meg lehet szokni. Huszonöt évig laktam egy olyan bérházban, amelynek lépcsôháza és falai magukon viselték a háborús belövések és az 1956-os puskagolyók nyomait, de soha senkinek nem jutott eszébe, hogy talán tatarozni is lehetne, minek is, a környéken minden ház ilyen volt. Aki ma letér a fôvárosi fôútvonalakról, lényegében ugyanazt a meghitt, romos, koszos, szemetes környéket találja, amit hatvan éve látott. Szeretik is Budapestet a külföldi filmesek, ha háborús filmet forgatnak: nem kell díszletet építeniük. Rengeteg dologra nem volt soha pénz a szocializmusban, és ugyanez a helyzet a kapitalizmusban is. Már meg sem lepôdöm, hogy egy egész megye vált fizetésképtelenné, pedig ez annyira abszurd: az egész „önkormányzatiság” kudarca tükrözôdik ebben is, nem is szólva a különbözô uniós pályázatokról, amelyek azt a sokat emlegetett felzárkózást szolgálják, de az a bizonyos életminôség egyre romlik. A szocialisták most kiadtak egy fekete könyvet az új fôvárosi vezetés „bûneirôl”, ilyen pimaszság hallatán talán még maga Hagyó is újra elsírja magát a börtönben, Demszky pedig bizonyára elégedetten mosolyog, mert ô volt „Budapest hercege”, világvárost épített, minden csak az elmúlt egy év alatt dôlt össze. Kíváncsi vagyok, hol tart emlékiratainak könyvében, és még jobban érdekel, hol fogja befejezni. Remélem, sok ideje lesz rá. *** Az Echo Tv Könyv címû mûsorában az utóbbi idôben csak szomorú könyvkiadókat tudtam bemutatni, tényleg katasztrofális a helyzet. A válság miatt jóval kevesebb a vásárló, ráadásul a terjesztôk sem fizetnek, nem is sorolom a bajokat, hiszen mindig a kultúra issza meg a levét elôször a receszsziónak: háborúban hallgatnak a mú-

MAGYAR ÉLET

Szentmihályi Szabó Péter (Magyar Hírlap)

Sarkosan fogalmazva

zsák. Éppen ezért keltett nagy feltûnést egy új könyvkiadó indulásának a híre: a gyôri székhelyû Tarandus kiadó egyszerre tizenkét könyvvel mutatkozott be a parádés gálaesten, melyet Szôcs Géza kulturális államtitkár nyitott meg. A kiadó tulajdonosa Réti Attila agrármérnök, aki 2010-ben megvált sikeres vállalkozásától, a Kaiser Food Kft.-tôl, hogy életét a kiadónak és az írásnak szentelje, s fôszerkesztônek Kovács Attila Zoltánt nyerte meg, akinek nagy kiadói tapasztalata a garancia a sikerre. A Tarandus (rénszarvas) az Orion csillagkép egy részének neve, ez a szarvasfej a kiadó logója, utalva a magyar eredetmondára is. A kínálatban magyar és külföldi szépirodalom egyaránt jelen van, történelmi regények, mesék, ezoterikus és spirituális mûvek, de örvendetes módon az élô hazai szerzôk vannak túlsúlyban, akik rendhagyó iro dalomórán mutatták be munkáikat, színészek tolmácsolásában. A neveket és címeket hely hiányában nem tudom felsorolni, csak két érdekességet említek: Kosztolányi Dezsô útirajzait (Elsüllyedt Európa) és Sarlós Endre grafikus történelmi képregényét a 2. magyar hadsereg kálváriájáról. Szretném hinni, hogy ez a vállalkozás csak az elsô fecske, s hogy a lassan megszûnô állami mecenatúra helyére lép a magántôke, mert jó könyvek és sok olvasó nélkül nincs kultúra, kultúra nélkül pedig nincs nemzet, nincs gazdaság, nincs értelmes élet. Az ország újjáépítése gondolkodó, mûvelt emberek nélkül reménytelen, s az a nép, mely elfelejti saját múltját, iránytû nélkül indul a zavaros jövôbe. *** Kimentünk a temetôbe, hátha megússzuk a „csúcsforgalmat”, de nem sikerült, ráadásul megdöbbenve tapasztaltuk, hogy nagyszüleim és nagybá tyáim sírkövét széttörték darabokra, a vázákat ellopták. Halottak napja elôtt próbálok higgadt és megértô maradni, az egész mai életünk mottója lehetne a megélhetési bûnözés minden szinten, ki milliárdokat lop, ki sírt rabol. Hall-

Csak sziszegjenek!

Ahogyan arra számítani lehetett: országvédelmi akciótervet jelentett be a miniszterelnök nemrég a Parlamentben. És ahogyan arra számítani lehetett, felszisszent a pénzvilág. Utóbbiak háborgása egy mondatba sûríthetô: ilyet nem szoktak tenni velük. Mármint olyat, hogy a bankok–emberek háborúban a kormány az emberek oldalára áll. Megdöbbentô nekik, amit most Orbánék kijelentettek: az ország igyekszik a saját lábára állni, megpróbálja minél elôbb visszafizetni a felgyülemlett adósságokat, mert csak tartozások nélkül van remény, hogy valóban függetlenné váljon a nemzet. Régi álmunk ez. A „jóságos” bankok, pénzintézetek persze megrettentek. Várható volt. Hiszen eleshetnek egy jól fizetô balektól. (Persze, nem így fogalmaznak, ôk „aggódnak” értünk, jaj, mi lesz velünk gyámolítók nélkül!) Üzenem, elleszünk nélkülük. Eleinte szûkösen, szegényesen –– de szabadon. Némelyik banknak más a módszere: fenyegetôzik, hogy kivonul az országból, nem hajlandó „segíteni a szeles Magyarországon. Aztán persze marad, naná, hogy marad: belôlünk él. Régi csata ez, ôk –– a pénzvilág –– megszokták, hogy diktálnak, fogják a kezünket, matatnak a bukszánkban. Alapelvük: akié a pénz, azé a hatalom. Csak pénzben gondolkodnak, életük egyetlen kassza. Munkásságukat ismerjük, annak nyomait máig viseljük. Gyermekes felbuzdulás lenne a talpra állási szándékunk? Megmosolyogtató? Azoknak biztosan, akik csak a széfig látnak. Pedig azon túl is van élet. Országvédelmi akcióterv? Igen. Miért is ne? A saját lábunkon szeretnénk járni, nem kérünk IMF-járókeretet, Valutaalap-mankót. Már hogyne lehetne sziszegni. Lehet. Huhogni, rettegni is lehet. Kéznél van a világvége-ajvézás is. Bankok? Igen, kellenek. Olyan bankok, amilyeneket Széchenyi álmodott: segítô, támogató, mohóságukat fékezni tudó bankok. Az uzsorásokból, kufárokból nem kérünk, kíméljenek. Gyurcsánnyal szólva: el is lehet menni…

Boldán Erika

gatom a bankszakembert, aki ismerteti a felmérést, amely szerint a magyar lakosság nem készült fel eléggé olyan élethelyzetekre, amelyekben anyagilag kiszolgáltatottá válhat. Nagyon igaza van, valamilyen érthetetlen okból az elmúlt évtizedekben elherdáltuk a pénzt, nem fektettünk be, nem privatizáltunk, nem vásároltunk részvényeket, értékes mûtárgyakat, nem vertük fogunkhoz a garast, nem gondoskodtunk a jövôrôl. Kicsit ideges lettem, átkapcsoltam az ATV-re, ahol éppen az új alaptantervet bírálták, K. Olga ki is fakadt: „Hûségre, szerelemre oktatni? Ez számomra felfoghatatlan! ... Mi az, hogy tudatos párválasztás?” Gyorsan továbbkapcsoltam, és eszembe jutott II. János Pál gondolata, miszerint a halál kultúrájával szemben az élet kultúráját kell megteremtenünk. Sajnos, ettôl nagyon messze vagyunk, már a halál is kulturálatlan nálunk, pedig többen halunk meg, mint ahányan születünk, leszegett fejjel menetelünk a temetôk felé, van, aki már ott is marad, a széttört kövek alatt, mások még hazamennek és töprengnek, mibôl lehetne helyrehozni a sírt, és egyáltalán érdemes-e ebben a cudar világban, amelynek váratlan élethelyzeteire nem készültek fel eléggé. Kádár elvtárstól kezdve halljuk az intô szót: csak addig nyújtózzunk, ameddig a takarónk ér, csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk, és nincs ingyenebéd. Így hát „ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág” –– amíg el nem lopják. *** Azt hiszem, nincs a világon olyan ember, akinek tetszene a rendszer. Magyarországon biztosan nincs, talán nem is volt soha. Mi több, azt is megtanultuk a saját bôrünkön, hogy a rendszereket nem lehet tökéletesíteni, legfeljebb meg lehet ôket szokni. Fiatalabb korában persze mindenkinek akadnának jó ötletei a változtatásra, ezek az ötletek idônként forradalomba torkollnak, aztán vagy leverik a forradalmat, vagy a gyôztesek néhány év múlva rádöbbennek, csodát ôk sem tehetnek, így hát szépen berendezkednek, és úgy tesznek, mintha gyôztek volna. Ugyanez a pesszimizmus fogalmazódik meg bennem az úgynevezett „nagy ellátórendszerek” átalakításával kapcsolatban is. Természetesen szükség lenne erre néhány évtizede, ésszerûbben és takarékosabban kellene mûködtetni mindent, de mindig kiderül, a csoportérdekek felülírják a közérdeket, sôt az átszervezés után örülhetünk, ha nem mennek rosszabbul a dolgok. A végeredmény általában anynyi, hogy ugyanazt a dolgot másképpen nevezzük ezentúl, új rövidítéseket tanulhatunk meg, de közérzetünk ettôl nem javul, sôt idegesebbek leszünk. Még szerencse, hogy szûkebb szakterületemen, a kultúrában nem is áltatnak minket azzal, hogy minden jobb, ésszerûbb, logikusabb lesz, a „maradványelv” érvényesül, hiszen abba még senki sem halt bele, hogy nem tudott újságot, könyvet, színházjegyet venni. A tudatlanság, a mûveletlenség igénytelenséget teremt, nincs is szükség „a szellem napvilágára”, a borongós estéken a házak ablakain csak a televíziók kékes, villódzó fénye jelzi, élnek még a magyarok, alaposan bezárkózva nézik a kereskedelmi tévékbôl megszerez-

11. oldal hetô magaskultúrát. Nem tetszik a rendszer, imádkozzunk, hogy még rosszabb ne legyen, akár államosítják, akár privatizálják oda-vissza, amíg a készlet tart, bár az is fogyóban van. *** Nem tudom, milyen színjáték folyik megint a „baloldalon”, mert most már különbséget kellene tenni az ôszödi rém Demokratikus Koalíciója és az MSZP között, de ez egyelôre reménytelen feladat. Az elôbbi nyugatos, baloldali, polgári középpártjával szemben ott áll gondterhelten a régi gárda, de egyikük sem biztos abban, hogy jól döntött-e, amikor maradt vagy fejest ugrott a nagy nyugatosságba –– majd eldôl, kinél van a pénz. Balogh András MSZP-s alelnök mindenesetre elítélte a „szeparatista aknamunkát”, régebben revizionista elhajlóknak becézték volna a szakadárokat. A nagy szemfényvesztésnek még bizonyára van hátra néhány jól megtervezett állomása, az azonban feltûnô, hogy a Rémmel rokonszenvezôk között számos lejárt szavatosságú SZDSZ-es figura is megjelent, s ebbôl adódik a következtetés, hogy a Rém megbízatása lényegében az volt, hogy a Szabad Demokratákat feltámassza egy új formációban, nevezzük koalíciónak, bár itt demokráciáról aligha ildomos beszélni, különösen nem szocialista demokráciáról. A két utódpárt tagjai és szimpatizánsai is nagy dilemmában lehetnek most, sorsok és állások jövôje dôlhet el, bár nyilvánvaló, hogy a 2014-es választáson egymásra lesznek utalva, ha legalább két állóhelyet szereznek az Országgyûlésben, a kijárat mellett. Az már maga a téboly, hogy a maradék MSZP 1956 örökösének nevezte magát, nyilván az ellenforradalom sikeres leverése tekintetében, de már mindegy is: ott volt minden levitézlett, elszámoltatásra érett ember. Rettentô hibákat kellene a kormánynak elkövetnie, ha ezek az országnyúzók bármilyen formában visszatérnének, nem is a hatalomba, mert az kizárt, de az Országgyûlésbe. Az a párt még nem született meg, mely a jelenlegi kormányt leválthatná. Persze nem vagyok jós, Kapolyi és Schmuck Andor szociáldemokráciája versenyben áll, Schmuck Andor annyira esélyes, mint az ôszödi rém, két kiváló fôtanácsadó már van: Gréczy Zsolt és Kerék-Bárczy Szabolcs. Fôpolgármester-jelölt: Demszky Gábor. *** Társadalmi osztályokat nem illik emlegetni, legfeljebb a középosztályt, s az 1990-ben célul kitûzött polgárosodás eszméje is lassan ködbe vész, mint már annyiszor. Mostanában inkább gazdagokról és szegényekrôl van szó, ami a politikai retorikában jól hangzik, de szociológiai szempontból nehezen definiálható. Már nincs munkásosztály, parasztság, s a vele szövetséges haladó értelmiség, sôt maszekok sincsenek. Vannak kis- és nagygazdák, állami, önkormányzati és céges alkalmazottak, kis-, közép- és nagyvállalkozók, továbbá kényszervállalkozók, nyugdíjasok és segélybôl élôk, valamint munkanélküliek. Pontosan nem tudom hová besorolni az egyre nagyobb számban külföldön munkát vállalókat, még kevésbé a feketén alkalmazottakat és a szervezett bûnözésbôl élô, egyre szélesebb réteget. Hasonlóképpen homályossá vált az értelmiség fogalma, hiszen minden szektorban fellelhetôk, de attól eltekintve, hogy valamilyen felsôfokú diplomával rendelkeznek, korántsem biztos, hogy értelmiséginek nevezhetô pályán mûködnek. E korai

kapitalizmusra emlékeztetô zûrzavarban minden intézmény és maga a képviseleti demokrácia is színjátékká válik, a nép pedig pusztán lakosság lesz, melynek minimális az érdekérvényesítési képessége és a szolidaritása, hiszen önmagát is lehetetlen pontosan meghatároznia. Itt mindenki mindenki ellen küzd puszta létéért, erkölcsi szempontokat régen kizárva (vagy nem is ismerve), a kóros gyanakvás és hiszékenység hálójában. Nemcsak magyar jelenség ez, de talán nálunk sikerült leginkább lebontani és még ki is gúnyolni mindazt a hagyományt, szokást, erkölcsöt, ami egy társadalmat nehéz idôkben is összetart. A magyarság sebeit eddig csak átkötözték, de nem gyógyították. A jó orvos megmondja az igazat. Vajon gyógyíthatóke sebeink? *** A népek életében igen fontos a helyes önmeghatározás. Mivel az ôszödi rém nyugatias, balközép polgári pártot gründol, nekünk elemi érdekünk, hogy ezzel szemben mi keletiesek, jobbközépen álló népiek legyünk, bár jobb, ha nem játszunk a szavakkal. Inkább fordítsuk figyelmünket a miniszterelnök beszédére, amelyben kifejtette, nem számíthatunk másokra, csak önmagunkra. Ez igen régi történelmi tanulság, kudarcainkat többnyire az okozta, hogy vezetôink feltétel nélkül megbíztak valamilyen Nagy Testvér önzetlen jóindulatában és segítôkészségében, és aztán jött a feketeleves. Az is üdvös szándék, hogy legyen végre egy állami magyar bankunk, amelyben nincsenek külföldi tulajdonosok és részvényesek –– ha lenne ilyen, a „keleties” magyarok nagy része minden kicsike pénzét oda hordaná és ott forgatná (hó elejétôl hó végéig). Félénken megjegyzem, elvileg már volna egy ilyen bank, a Magyar Nemzeti Bank, csak hát ez a cég rejtélyes (vagy nagyon is érthetô) okokból kifolyólag csak az Európai Uniónak felelôs, legfôbb célja pedig az infláció megfékezése, ami persze remek dolog, de amilyen keletiesek vagyunk, nekünk ez kevés. Sinn Fein, „mi magunk”, amint az ír függetlenségi mozgalomban mondták mindaddig, amíg el nem kergették az angol gyarmatosítókat az ír sziget nagy részérôl. Kínos és szégyenletes, de nincs más megoldás, mint visszavásárolni és visszaállamosítani mindazt, amit (teljesen törvényesen és jogszerûen, ugye?) privatizáltak, eladtak, elloptak a magyar néptôl, és legfeljebb csak imádkozhatunk, hogy egy következô kormány ne adja el megint mindazt, amit kínkeservesen visszaszereztünk. Az imádság mellett azonban az új alaptörvénybôl kiindulva drákói szabályokat kell hozni, hogy mindez ne ismétlôdhessék meg, a rossz döntésekért minden vezetô teljes vagyonával feleljen, a bankároktól a politikusokig.

Fordítások, ausztrál bevándorlási és magyar honosítási kérelmek

Hajdu Gábor

(MARN: 0962683, NAATI: 22224) www.gaborhajdu.com.au

Mobil: 0423-893-206

12. oldal „1944. év novembere, decembere és az 1945-49-es évek a magyar nép súlyos tragédiájának a korszakai. A védelem nélkül maradt anyaországban a megszálló csapatok, az elcsatolt területeken az utódállamok adminisztrációja, terror és szabadcsapatai garázdálkodtak. Kárpátalján, Csonka-beregben, Kelet Szlovákiában, Erdélyben és a Vajdaságban ártatlan emberek tízezrei ekkor váltak a gyilkos erôszak áldozataivá, vagy ítéltettek éh- és fagyhalálra. Összességében sok tízezerre tehetô a magyarság körében, a zsidósághoz hasonló faji megkülönböztetés alapján végrehajtott népirtás áldozatainak a száma. Nem a háborús bûnösöket, nem a háborús borzalmakért felelôsöket büntették, hanem az ártatlan lakosságot üldözték és irtották (tizenéves kisfiuktól, 6O évesig, vagy beteg öregeket is), a kollektív felelôsség elve alapján, mintha az egyszerû emberek bármirôl is tehettek volna. (Dr. Unoka József Trianon Kalendárium 2OO1.)” A Vajdaságban a fentiekkel egy idôben Tito partizánjai 4O.OOO magyart mészároltak le. A magyar népirtással kapcsolatban --- pedig, azóta eltelt 67 év ---, a médiában ma is szinte néma csend ho-nol, mintha az anyaországban is kisebbségben élne a magyarság. Pedig emlékeznünk kell a Magyar Golgotára. Tanítani az iskolákban és tudatni a világgal, mely szemet huny a magyarság meggyalázása felett.

Hogy mennyi változás van a magyar népirtás témájával való foglalkozásnak, arról Fliszár Lászlóné, Pintér Petronellával a Viktoriai Emberjogi Alapítvány Elnökével beszélgetek el, aki Újvidéki lakos volt, ott született, és mint 6 és fél éves gyermek, maga is tanúja volt a férfiak elhurcolásának. Nelly építészeti középiskolát végzett, tervezett házakat és az újvidéki hídépítésnek részese volt. Mi történt a Délvidéken az 192O-ban megkötött Trianoni, úgynevezett békeszerzôdés után? A Trianoni békeszerzôdést követôen a Délvidéken, mintegy 12O ezer magyar kényszerült kisebbségi sorba. Az ott élô magyarság, mind a mai napig nem heverte ki a Trianoni traumát. A Délvidék elcsatolása után az ott élô értelmiség, valamint a középréteg, nagy számban hagyta el Délvidéket. Nem egészen harminc évre az ország megcsonkítása után, újabb tragédia érte a Délvidéki magyarságot, a második világháború ôrületében ezreket végeztek ki ártatlanul. 1944 ôszén Josip Broz Tito aláírta a rendeletet, amellyel a katonai közigazgatást vezette be Délvidék területén. A Délvidéken elszabadult a po-

MAGYAR ÉLET Bagin Lívia

Requiem a vajdasági magyar népirtás áldozataiért kol, kezdetét vette a fél évig tartó vérengzés, magyar irtás. Tito parancsára több tizenötezer embert fosztottak meg életétôl, pusztán, azért mert magyarok voltak. 1944. október 4-én megszûnt az iskolai oktatás Bácskában. Október 21-én Újvidéken reggel 6 órakor a partizánok kitûzték a Jugoszlávia új zászlóját. Elkezdôdtek a kivégzések. Pontos adatok találhatók Dr. Sajti Enikô „A délvidéki tragédia eljelentéktelenítése” könyvében. A Délvidéki magyar közösséget mindeddig, többszöri kísérlet és kezdeményezés ellenére sem mentette fel a kollektív felelôsség vádja alól Szerbia. Délvidéken élô magyarság, ezzel a teherrel él már 66 év óta. Mit értesz az alatt, hogy még most sem mentette fel Szerbia a magyarokat a kollektív vád alól? Mai napig minket fasisztának hívnak és küldenek a jég alá. Magyar szót nem szabad kiejteni. 12O-13O ezer lakosú volt Újvidék, most 33O ezer, akik a többletet adják azok szerbek. Legtöbbször a magyar nem kap munkát. Akik magyar iskolába járnak, nem tanulhatnak tovább. Öcsém magyar iskolába járt, nagypénteken a templomba ment a szerb iskola helyett (15 éves volt), egyest kapott magatartásból, újra járta az osztályt és mivel szerbül beszélt tovább tanult és professzor lett természetesen doktorátussal agronómiából, felsôfokú mezôgazdasági szakközépiskolában tanított. Magyarországon hogyan áll hozzá az elszakított területeken történt magyar irtáshoz, történt-e megemlékezés a mártírhalált halt hazánkfiai emlékére? Ez év február 22-én, a Terror Háza Múzeuma a megfelelô hely volt arra, hogy ott megemlékezzenek a történtekrôl. A terrorszó a megfelelô szó ahhoz, aminek a Délvidék magyarjai ki voltak téve a II. Világháború nehéz éveiben. A letartoztatások, a kínzások, a vagyonelkobzások, az elüldözések, a likvidálások, a bosszú csak néhány formája mindannak a gonosznak, melyet az ártatlanok ezrei és ezrei szenvedtek el. Akkor és ott már az is bûn volt, hogy valaki egy meghatározott nemzethez, avagy egy meghatározott valláshoz tartozott. Ez év február végén az Országházban emlékeztek meg a „kommunizmus” Délvidéki áldozatairól. A megemlékezôket Ékes Ilona, a parlament Emberjogi Bizottságának tagja, köszöntötte. „Emlékezni, emléket állítani kötelességünk, mint ahogy kötelességünk a halottainkat is eltemetni. Délvidéken tízezrével vannak még temetetlen halottak. Errôl beszélnünk kell.” – mondta. Kövér László, a Ház elnök az 1944-45. Délvidéki történésekrôl szólva, kérdezett is. „Miért nem tárták fel eddig az igazságot? Mert éltek, élnek még a tettesek? Miért gyalázzák meg most is a Délvidéki Emlékmûveket? Hiszen a történelem bebizonyította, hogy az etnikai tisztogatásra nem lehet országot és hazát építeni, a gyûlölet nem teremt szabadságot.” A Házelnök szavai szerint a múltat be kell vallani, hogy semmit se feledve el lehessen jutni egy ôszinte kibékülésig, megbékülésig. Mint mondottad volt, papok is áldozatul estek, azokat sem kímélték?

A legembertelenebb módon végezték ki sokukat, hogy csak pár nevet említsek: Körösztös Krizosztom házfönök, Kovács Kristóf testvér, Buda József református lelkész, Berger Antal tavankúti plébános, Böszörményi Mihály sajkásgyörgyei görögkatolikus plébánost elevenen megpatkolták, Gerencel Pál iregi káplánt agyonverve találták, Gruik Orbán kispiaci plébánost agyon kínozták, Virág István 84 éves horgosi apátplébánost lefejezték, Petrányi Ferenc apátplébánost, agyonverték, majd a testére ugráltak szöges bakanccsal, fiatal partizánlányok. Ehmann Imre plébánostól kaptam meg a „Bácskai Golgota --a vallásüldözés áldozatai” címû könyvet F, Cirkl Zsuzsa és Fuderer László írta. Hol nyílt kiállítás az „embertelenség” áldozatainak bemutatására? A Délvidéki tragédia 1944-45 címmel kiállítás nyílt a budapesti Terror Háza Múzeumban. A „Magyar voltál, ezért” mottót viselô kiállítást, Navracsics Tibor miniszterelnök helyettes nyitotta meg. Újvidéken nem engedik meg a nemrég elhunyt Makovecz Imre által tervezett gyönyörû emlékmû felépítését. Vajon miért nem? És a tömegsírokra évenként kivitt fakereszteket is elviszik. Itt Melbourneben, milyen megemlékezés lesz és mikor? Mind az elôzô években is, az idén is november utolsó vasárnapján 27-én emlékezünk. A melbournei megemlékezés a Magyar Központban (76O. Boronia Road Wantirna), Szent István templomban kezdôdik 8.3O órai szentmisével. 9.45 órakor a Hôsök Emlékmûve elôtt megemlékezünk rövid mûsorral. Az emlékezésre mindenkit szeretettel várunk és fogadunk. Gondolatainkban járjunk otthon. Gondoljunk a saját elhunyt szeretteinkre. Magyarok vagyunk. Itt távol, ez legyen minden elhunytért a halottak napja. Idén egy gyûjtési akciót is indítunk a Délvidéken mûködô „Lurkóház” részére. 2OO9 óta mûködik egy Lurkóház Dreán (Hajdújárás). Nemrégiben újabb Lurkóház megnyitása volt Óbecsén. Kérném a segítségüket, támogatásukat. „Segíts, hogy segíthessünk!” Esti órákban elérhetô vagyok a (O3) 9758-462O telefonszámon. Mit jelent a Lurkóház? Olyan házak, mint Böjte Csaba testvér Alapítványa, ô is segíti ôket, személyesen lent járt. Ferences rendi ez is és Tótfalun 43 kisgyerek bentlakó van. Állami támogatást egyáltalán nem kapnak magukra, vannak utalva, egyház rendezi, minden segítség jól jön nekik. Szeretnék bôvíteni, mert sok a rászoruló kisgyerek. Vannak dragos fiatalok számára elvonó részlegek (akikért a szülök füzetnek, és természetesen máshol vannak.), ezek a fiatalok, kertekben, gyümölcsösben dolgoznak és vagy kicsit anyagilag, vagy termékek adásával segítik a Lurkóházat. Mióta vagy elnöke a Viktoriai Em-berjogi Alapítványnak? Az alapítványhoz 2OO1-ben fordultam, mikor hazalátogatásom után elkeseredtem az otthoni állapotok miatt és úgy gondoltam, hogy ezt tudatosítani kell és hírül adni, hogy még mindig milyen elnyomatásban él a magyar

2011. november 17. Délvidéken. Ámon Antal volt ekkor az elnök és mikor 2OO5-ben haza költöztek, én vettem át ezt a tisztséget, de csak úgy, hogy Antal Péter maradjon a tanácsadó, mert akkor csak is jó úton járhatunk. Mit jelent neked a szabadság? Ez egy olyan gondolat, amit nem lehet megvenni. Olyasmi, mint a szabadon élô madár, akit nem lehet kalitkába zárni. A szabadság nekem az, hogy nincs háború, nincs öldöklés, megértésben, szeretetben él minden nép egymás mellett. Mit értékelsz legjobban, önmagadban? Kitartást, harcot a délvidéki magyarságért. Képes vagy gyûlölni? Nem. Nem tudom gyûlölni a szerbeket sem, pedig nagyon sok rosszat tettek. Legfeljebb nem tartom velük a kapcsolatot. Mire vagy legbüszkébb? Természetesen gyerekeimre, családomra. Büszke vagyok, hogy magyarnak születtem, és nagyon jó magyar nevelést kaptam, jó nevelésben részesültem. Édesanyám, mikor kislány voltam mindig magyar ruhába öltöztetett. Édesapám édesanyja, mikor négy éves volt meghalt, édesapja pedig, 15-ben eltûnt, a mostohája nevelte. Saját erejébôl tanítatta ki magát. Kiket tartasz Délvidék kimagasló egyéniségeinek? Matuska Mártont, aki most kapott aranykereszt díjat Magyarországon. Teleki Júliát, akivel személyesen találkoztam. Ô írt a Délvidéki emberirtásról, és arról, hogy a tömegsírok hol vannak. A 4O-5O ezer áldozat között 6-8 ezer

német is meg lett ölve. Ma 20 ezer magyar él Délvidéken. A kimagasló egyéniségeket nagyon sokat sorolhatnák. Perczel Mór a dédapja a férjemnek, Bánátba állítólag, miatta ütöttek a népen. Mit jelent neked a barátság? Minden ember legyen barát, legyenek ôszinték egymáshoz, tiszteljék egymást, attól függetlenül, hogy ki hol született és milyen a vallása. *** „Kétségtelen, hogy elôre kell nézni annak, aki haladni akar. Ennek ellenére egy magára valamit is adó nép eltemeti és meggyászolja a halottait --, ha elôbb nem volt rá lehetôsége, akkor késôbb. Emlékezik a múltjára és azon van, hogy utódai is megismerjék a történelmet, ezért a történelemtudomány, az irodalom és a mûvészet eszközeivel feldolgozza azt, idônként megemlékezik a történtekrôl, és tanul a történelmébôl. Mi is ezt teszszük?” (Dr. Unoka József)

Ìbl‘ÝŠblŠÌ•@à@žÌ•kk•‘lkälÅk @ÌΊΞŠÅÎ@ÌÝlÂkšälÅkÂ ‘

6]ÝYHWVÒJÒQHNHOQÝNH

0LQGHQ ÒYEHQ RNWÛEHU YÒJÒQ HP OÒNH]ãQN PHJ PL GÒOYLGÒNL PDJ\D URND]qEHQWÝUWÒQWGÒOYLGÒNL YÒUHQJ]ÒVHNUH  RNWÛEHU ËQ YDVËUQDS HOÜ V]ÝU LV D 6]HQW (U]VÒEHW 2WWKRQ NË SROQËMËEDQ DMËQORWW IHO V]HQWPLVÒW /pGHF]L'pQHVDW\DD]ËOGR]DWRNÒUW PDMG GÒOXWËQ IÒO WÛO NHUãOW VRU D PHJHPOÒNH]ÒVUH $ 'ÒOYLGÒNL 6]Ý YHWVÒJ .OXEMËQDN QDJ\WHUPÒEHQ %L EHU0iULDYH]HWWHOHD]ãQQHSLPHJ HPOÒNH]ÜPâVRUW$GÒOXWËQIRO\DPËQ V]ËPRVLGÒ]HWHWKDOOKDWWXQNDYÒUHQJ ]ÒVHNUÜOYHUVHNNHOÒQHNHNNHOHPOÒ NH]WãQND]ËOGR]DWRNUD .ãOÝQLVNÝV]ÝQHWD 'ÒOYLGÒNL.OXE µQHNNDUËQDN DNLN V]ÖQYRQDODV ÒQH NHLNNHO ÒV YH]HWÜMãN 0LNHV 0iUWD YH]HWÒVÒYHOIHONÒV]ãOWHNHUUHDQDSUD YDODPLQW0pFV-iQRVQDND]DONDORP UDÖUWYHUVÒUW $]ãQQHSVÒJYÒJÒQDQDJ\WHUHPEHQ WDOËOKDWÛ HPOÒNWËEOËUD NRV]RUáW KH O\H]WãQNHOD]ËOGR]DWRNHPOÒNÒUH $YÒUHQJ]ÒVHNUÜOEÜYHEEHQROYDV KDWQDND]LQWHUQHWHQ LY[MOMTIHMESVK[MOM (¼PZMH¼OMCZ¼VIRK^¼WIO

´QHNNDUDV]ÕQSDGRQ

0HJNRV]RUà]RWWHPOÑNOÊEOD

0DMGDPDJ\DU +LPQXV]ÒVD %RO GRJDVV]RQ\ $Q\ËQN NH]GHWâ ÒQHN HOÒQHNOÒVÒYHO IHMH]WãN EH D PHJ HPOÒNH]ÒVW (]XWËQOHKHWÜVÒJQ\ÖOW)RUUy /D MRV -HOÝOHWOHQ WÝPHJVÖURN F GRNX PHQWXPILOPPHJWHNLQWÒVÒUHLV .ãOÝQNÝV]ÝQHW.DUDVV]RQ$WWLOi QDN ÒV IHOHVÒJÒQHN 7|U|N =VX ]VDQQiQDN KRJ\ D PHJHPOÒNH]Ò VãQNHW HJ\ QDJ\RQ IËMGDOPDV GH D WÒQ\HNHW LJD]ROÛ GRNXPHQWXPILOP PHOWHWWÒNWHOMHVVÒ 'HiN=ROWiQ $'ÒOYLGÒNL0DJ\DURN

2011. november 17. 6. A székeken

Kolompár Péter bácsi és Rostás Ilka néni voltak a kis falu egyetlen cigány családja. Gyerekeik, Urbán és Vlajko is házas emberek már, külön égtájakon. A szüleik meg igazán a juhszélen laktak, fönt a székeken. Fölsô szomszédjuk –– tôlük vagy négy-öt kôhajításnyira –– a módos Bodor Sándorék, oldalról nyugatnak az igazi nagygazda Szabó Pistáék voltak. Ôk is úgy anynyira. A már nem fiatal Vlajko eljött néha megnézni anyját-apját, s mindig jött vele egy szép állású, hamuszürke kutya is. A kan Cígó. Ez a kutya körüljárta-szaglászta olyankor Szabóék egész udvarát. Hogy elvadítsuk a tanyától a hívatlan vendéget, elfogtuk egyszer Szabó Ernôvel. Csalétket adtunk neki. Az üres bokszos katulában már benne voltak a kukoricaszemek, és a kallantyújára rá volt csomózva a méternyi, vékony spárga. Kivezettük Cígót a tanya elôtti kocsiútra, én tartottam a nyakán csak átfogott zsineggel a nyugodt kutyát, Ernô pedig szorosan a farkára kötötte a dobozt. A szorításra éppen csak kicsit lett nyugtalan Cígó, s hátra is nézett. A nagyujjnyi vastag nyers pálca akkor még nem volt Ernô kezében, el volt fektetve a fûben. Amikor a kutya újra megnyugodott, lazítottam a zsinegen, s hátranézve jelt adtam Ernônek, hogy mehet a megbeszélt dolog. Akkor ô már fegyverben állt, emelte jobb kezét, és keményen vágott végig a pálcával Cígó hátán. Én akkor már nem fogtam a zsineget. A kutya hangosat vinnyogott épp csak hátrapislantva meglepetten, aztán inaszakadtából kezdett rohanni amerrôl jött, Kispiac irányába. A kukorica hangosan csörgött a spárgával együtt föl-fölpattanó dobozban, s a hangra a kutya egyre csak fokozta rohanását. Pillanatokon belül már nem is láttuk, csak a fölszálló porból tudtuk merre tarthat. Péter bácsit mindenki csak Cigány Péternek, Cigány Péter bácsinak hívta, teljes tisztelettel. Domborúra tetôzött kunyhóházacskájukat cigányvályogból rakták, nem messzire Szabóék nagy veteményes kertjétôl. –– Kint a tuparton ––, ahogy Péter bácsi szerette mondani lakhelyüket, mert a kis ház mögötti laposban kiadós esô után öszszeszaladt, s megállt kacsaúsztatónyi víz. Beszédét meg az öreg mindig szívesen kanyarította úgy, hogy abból sejteni lehessen, miszerint ô úgy igazából hát… cigányvajda volna. Hogy ezt higgyék is, néha fölkötötte ezüstös hüvelyû kardját. Bizonyságul. Gondosan megfésülte ritkuló, egészen selymes, már dérezüsttel hintett göndör haját, ránézett Ilka nénire –– no! ––, s indultak föl a Sorra. Péter bácsi zihálósan szuszogott kövérségében, rövideket lépett donga ívû lábaival; homloka gyöngyözött, törölgette zsebkendôjével. Ilka néni –– szelíd, tiszta, száraz cigányasszony rózsás fejkendôben –– a nyomában. Szívta rövid szárú cserép pipáját. Mikor dohánya már kezdett leégni, megállt akkor, tenyerébe verte, lefújta róla a hamut, a kevéske bagót meg Péter bácsi markába öntötte, aki aztán sokáig rágcsálta a keserû dohányt, s nyúlós, sárga nyálat köpdösött tôle az úton végig. De ôutánuk sosem kiabálta gyereksereg a csúfolót: Cigány, cigány! Dik, dik, dik!

MAGYAR ÉLET Szabó Frigyes

Bölcsôhelyem körül Ha jóllakik, megdöglik! Elsô megállójuk nálunk volt Péter bácsiéknak a Soron. Deszkás, sarampós gangunk elôtt, a fekete eperfa hûsében ültek le pokrócra, közel a csurgáshoz, ahova anya a szénvonót szokta kitenni, meg a fejszét, ezt élivel a földbe állítva, készülô zivatart, jégverést ûzni meg, keresztet is vetve hozzá, hangtalanul elmotyogott imádságszókkal. Annak az eperfának vastag törzsén fönt, egy oldalág alatt, régen behegedt szélû seb látszott. Golyó helye. Mondták, a pogány fenegyerek Vilmosunk lôtt bele egyszer pisztollyal. Amit akkor is magánál hordott, mikor az új határon szökdösött át, levente-volt cimboráival, feketézôkkel. –– Hogy vannak, Jóska bácsi? Részel-e az idén Szabóéknál? –– Szeretnék, Péter bácsi. Kend meg nem tán vajda lett, vagy mi az avas? –– Nem nagyon van kinek –– s elvillant tekintete a kardhüvelyen, majd kezével is megsimította azt. –– Hacsak Ilkának nem e… Alig vagyunk mán cigányok… –– Ugyanno? Ki ne vesszenek, ken’tek! Aztán kis kövidinka vagy rizling. Tulipán szájú pohárból. –– Egésségünkre! –– A többi is! –– Hát a graszt? –– A Szilaj? Az még csak… De –– nem lehetett ezt el nem panaszolni –– a részesség, az, jaj, nem való mán az én zihálásomnak, Jóska bácsi… Elmosolyodott ezen apa, mert kaszát Péter bácsi csak akkor vett a kezébe, ha vágni kellett nyalábnyi sovány vadmuhart, vagy –– széttekintve dûlôvégen –– csapni valahonnan kevéske gyürkôzô mislinget a lúnak, s föl vele gyorsan a saroglyába-kocsiderékba. Részes arató! Fiatalabb korában se… A graszt dolga meg –– én láttam, ahogy benéztem Ilka néniékhez Szabóék disznainak ôrzésekor ––, bizony rosszul állt. Be volt kötve a csontbôr Szilaj a házacskához ragasztott kis istállóba. Föl a gerendához is. A hasánál. Le ne fekhessen. Mert aztán nem bír fölkelni. –– Rendbe jön ez fiam, meglásd –– bizonygatta magának is Péter bácsi. – –– Kiabrakolom. Úgy vágtat majd a Soron, mint a villám. Párja nem lesz! S láttuk Szilaj lovat nemsokára. Csak nem vágtájában a Soron, hanem Gunarason. Pestiék meg Visnyei Jani sógorék elôtt. Oldalán fekve, kicsit hátravetett fejjel, fölpuffadva. Lábai megmeredtek, nyelve kilógott. S csak feküdt ott a puhára virágzott széksóban, nyitott szemekkel. Amott, Rúzsa Pista bácsiék elôtt meg, nagyokat sóhajtozva-szuszogva, közeledett már donga lábain Péter bácsi. Kés, kaszakô, balta nála. Mikor a kés átvágta térdhajlásban az erôs hátsó inat, a ló rúgott még egyet. Jó hangosan. –– Még most is, te átok? –– morogta Péter bácsi, s oldalt fordította a fejét. S hogy levegôt csak kellett vennie, egyre mondogatta: –– Ó, hogy a Devla… Éppen az, a Devla! De el is vitt mán, no… Te féreg. ***

Monostori/Bodor Sándor (Archív) A Bodor Sándornak hívott Monostori Sándor meg gôgös járású, nagy szál, rátarti ember volt. Csak nem olyan fekete, mint a bátyja. Meg szikárabb is annál. Ritkán fordult meg a Soron. Tán csak amikor Jancsiékhoz, a kocsmárosékhoz jött el. Dologban, vagy fröccsözni. A beszolgáltatásos idôk járták akkor, vadlibáztak s italoztak közben hetyke hatalmi fegyveresek a Király-tó környékén, a Vladën-tanya mögött. Jól rájuk is esteledett már; a zsákmány a szekérderékba rakva. Hazaindulásuk elôtt, eszébe jutott valamelyiknek: Bodor Sándor mintha hátralékban volna gabonával. Ha már itt vannak a tanyája közelében, elmennek hozzá, behajtják tôle a búzát-e, kukoricát-e. Nagy hanggal –– nem is tudtak azok másként akkor sem ––, borízûen, fegyveresen, magabiztosan értek a tanyaudvarra. Fogta ôket ott a láncán a kutya. A gazda meg ki elébük, fogadásukra. Ahogy illik. –– Jó estét! –– Maguknak is, ilyen késôsen… –– A népért mi éjszaka is dolgozunk, Bodor. Te meg tartozol neki. Megértette ennyibôl is Bodor Sándor, hogy mi azoknak a szándéka. –– Hát abból most nem lesz semmi. Nem ilyenkor van annak az ideje. –– Mibôl nem lesz semmi? –– pattant az egyik fegyverhatalom. Megállt Bodor Sándor elôtt, és pofonvágta a nagyszál embert. Bodor Sándornak meg csak az a kutya volt ott kéznél. Leakasztotta a karikát a karóról, fogta láncostól a kutyát, és azzal verte az esti hívatlanokat ki az udvarából. Amikor a kutya feje kicsúszott a láncgyûrûbôl, aztán már magával a puszta lánccal. Beparancsolták majd Bodor Sándort a községbe. De ô ott is elmondta, hogy olyankor és úgy, mint ahogy azok jöttek, csak haramiák járnak, s új, nem tisztes néphatalom. S hitetlenkedett majd Bodor Sándor a dolog fölött: beérték megfenyítésével.

13. oldal

A két Imre, most Az alábbi cikkem 1992. augusztus 25-én jelent meg a Magyar Nemzet 12. oldalán. A lapnál Most címmel volt jegyzetrovatom. Ezt az írást most is érdemes elolvasni. Hárman beszélgettünk a magyarok III. világkongresszusának szünetében a büfé elôtt, meglehetôsen kiegyensúlyozatlanul, merthogy inkább a másik kettô vitte a szót. Druszák voltak, mindkettô Imre, és mi is lehetett a téma, mint a magyarság ––jóllehet a tárgyalási mód alapvetôen eltért az üléstermitôl. Ha jól megnézzük, lehet, hogy te nem is vagy tôsgyökeres magyar ember, somolygott az egyik Imre a bajusza alól a másikra. Annak se kellett több: én, már hogy én, úgy érted, nem vagyok eléggé magyar, na, figyelj csak ide. Azzal bontogatni kezdte származása fájának ágát-bogát, citálva ôsök születési helyét, mesterségét, vándorlásait és házasságait, jó néhány perces családregényfolyammá duzzasztva érveit, ám mindvégig bizonytalanságban tartva kéttagú hallgatóságát: mennyi mindebbôl az elôadói túlzásokkal fûszerezett paródia, a show, és mennyi a tényleges háborgás. A másik Imre nagy nehezen jutott szóhoz, megakasztván a látványos produkciót, és csak ennyit szúrt közbe: lehet, hogy ez mind így van, de akkor miért Sinkovits a neved? Újabb szövegzsilip-szakadásra számítottunk, de nem az következett, nem is következhetett, hiszen az igazi mûvész soha nem él ugyanazzal a kifejezési eszközzel egymás után többször, neki nem okoz nehézséget egy újabb varázslat, egy másik hatásos mutatvány elôadása –– ez történt most is. Megmondom én nektek, hogy mi van, emelte magasra szemöldökét, aztán mint egy harmadik felvonás végi kulcsmondatot, kellô hatásszünet után tökéletes artikulációval közölte: én, származásomat tekintve, vízihorvát vagyok. Ahogy a drámai bejelentés okozta döbbenet elült bennünk, a másik Imre hozzám fordult: ilyen nincs, hallottál már vízihorvátról? Még ha legalább vízigótot mondott volna… Szabadkoztam, mondván, hogy a néprajzban való jártasságom egyáltalán nem tekinthetô kiemelkedônek, meg aztán végül is miért ne lehetne, hiszen annyi ott a folyó… Sok idô azonban nem maradt a bejelentés megemésztésére, mert a „vízihorvát” visszakérdezett, kérdését a másik Imrének szegezve: és te mennyire vagy magyar egy ilyen névvel, hogy Makovecz? És ez így ment tovább a szünet végéig, de hogy még mirôl esett szó, nem tudom. Nem is fontos, hiszen a lényeg, a „történelmi lecke” valójában ennyi. Hogy a ki a magyar eldöntésérôl lehet így is szólni, hogy ez a téma nem görcskiváltó tabu, nem széthúzási ok, nem kirekesztés, sôt mindennapjaink beszédtémái közé épülve tárgya lehet akár élcelôdésnek, derûnek is. Máskor is, nem csak most. Könnyen lehet, hogy ez a baráti csipkelôdés még most is folytatódik –– de sajnos már valahol ott fönn…

Bognár Nándor (Magyar Nemzet)

Kirekesztve

Molnár Csaba, a Gyurcsány Ferenc vezetésével mûködô Demokratikus Koalíció egyik vezéregyénisége bejelentette, hogy Dániel Péter ügyvéd hiába ült ott csillogó tekintettel mindenféle rendezvényükön, semmi körülmények között sem tagja szervezôdésüknek. És még ha kérné is, elutasítanák a felvételét. Dániel – aki erôs vonzalmat érez mindenféle olyan szósz iránt, amivel különbözô dolgokat le lehet önteni, és Gyurcsány leghûbb katonájának tartja magát – Wittner Máriáról tett penetráns kijelentéseivel hívta fel ismét magára a figyelmet, szavai minden jóérzésû embernél kiverték a biztosítékot. A „demokratáknak” egy hét kellett ahhoz, hogy megfogalmazzák elhatárolódásukat a majonézes ügyvédtôl. Ennyi idôbe telt, amíg végigböngészték a tagnyilvántartást?! Ám a taglétszámot ismerve, inkább arról lehet szó, megvárták, milyen visszhangot vált ki a mocskolódás. És most hiába a régi barátság, a ketchupos múlt a „józan demokratikus hangvételébôl” egyszerre egy tapodtat sem engedett a párt. Szegény Dániel. Kizárólag pártonkívüliként imádhatja tovább Ferencet.

Forró Péter (Magyar Hírlap)

BELLA MARINA magyarul beszélô ügyvédnô

Forduljon hozzám bármilyen törvényes ügyével Ingatlan adás-vétele és bérlése Ingatlan vétel finanszírozása Végrendelet készítése, végrehajtása, megtámadása Örökség ügyek Válóperek és családi ügyek Követségi hitelesítés

Suite 2, Level 7 / 221 Queen St. Melbourne 3000 CAULFIELDI IRODÁMBAN is fogadok ügyfeleket Telefon 9505-4999 Fax 9505-4899 E-mail: [email protected]

14. oldal

MAGYAR ÉLET

Kiss Zoltán (Németország)»

IRKAFIRKA Az ôrmester füle

(Folytatás) Csodák csodájára a begyûrt fül addig maradt ebben a helyzetben, amíg a „konstábler” egy arcrándítással, illetve grimasszal ki nem penderítette, utána fejbôrét kissé elôre hátra mozgatva, mindkét fülét meglibegtette. Az utóbbi volt bravúrjának a fénypontja. Ami tulajdonképpen megragadott, az a hihetetlenlezserség, hányavetiség, ahogy az aktust végrehajtotta, soha nem nézett körül, hogy a sikert learassa, úgy tett mintha ez egy jelentéktelen, egyszerû kunszt lett volna, holott nagyon jól tudta, hogy mind a kerthelységben, mind az utcán több tucatnyi szem figyeli a bravúrt. Odahaza magam is hetekig próbáltam leutánozni, de sosem sikerült az én lapát fülem, mindig visszapattant helyére, ahonnan kinôtt. Szüleim joggal hihették, hogy elment az eszem meghülyültem. Egész héten türelmetlenül vártam a vasárnapot, amikor is barátaimmal Zuglón keresztül begyalogoltunk a Városligetbe „csodálni” bálványunkat, mert ôk is lelkesedtek a vitéz altisztért. Amit ebben a tovább szolgáló ôrmesterben különösen tiszteltem, hogy nem aprózta el magát, néha negyed órát is várnunk kellett, hogy megismételje a produkciót, s így eleve nem vált unalmassá. Aztán múlt az idô, jött a Donkanyari katasztrófa, és az én derék ôrmesterem csoda füle a kegyetlen orosz télben lefagyott, s a sok-sok ezer bajtársával odavesztek --- értelmetlenül. Még egy szerény emlékoszlop sem maradt utánuk, Rákosiék-Kádárék megtagadták ôket… A fönt említett memória drazsénak köszönhetôen eszembe jutottak régen elhunyt barátaim, kollégáim, akikkel

Tanár úr kérem Válaszok a legutóbb feltett kérdéseinkre: 1. A piócát, 2. Rembrant, 3. Cinecittá, 4. Fájrontnak, 5. Fibula, 6. Eszterháza, 7. Nektarin, 8. Gina Lollobrigida, 9. Ultrahanggal, 10. II. Gyula pápa. E heti kérdéseink: 1. Melyik országban van a buddhista templomáról híres Borobudur? 2. Melyik amerikai politikus volt az 1767-ban megszületett Függetlenségi Nyilatkozat legnagyobb részének megfogalmazója? 3. Melyik prédkátor író volt, Balassi Bálint nevelôje? 4. Hogy nevezik a mezôgazdaságban azt a gazdálkodási módot, amikor a gazdálkodó csak önellátásra termel? 5. Melyik a hegységünkben található Kab-hegy? 6. Mit jelent magyarul a reneszánsz szó? 7. Ki terveszte a marosvásárhelyi Kultúrpalota tükörtermének üvegablakait? 8. Honnan származik a makadámút elnevezés? 9. Milyen vallású Grúzia lakosságának nagy többsége? 10. Mi volt a ferences barátok legfôbb jövedelmi forrása, évszázadokon keresztül? A válaszokat jövô heti számunkban közöljük. Összeböngészte: B.A.

együtt muzsikáltam és néhány vidámnak szánt kocsma-sztori, ezekbôl szeretnék említést tenni, abban reménykedve, hogy i. t. Olvasóim között akad valaki, aki elmosolyogja magát rajtuk. Nem vagyok nagy borszakértô, inkább a sört kedvelem, de azért azt tudom, hogy létezik egy ún. SOPRONI KÉKFRANKOS nevû közismert borfajta. Ezzel kapcsolatban jutott eszembe a stuttgarti Wienerwald „grillcsirkés” étterme, ahol egy harmonikás-orgonista kollégámmal dolgoztunk kettesben. 1973-at írtunk. Egyik este hallom, hogy a hátunk mögötti asztalnál két nô és két férfi a zenérôl beszélget németül, méghozzá rólunk. Egyszer csak az egyik hölgy --- korban közelebb az utolsó kenethez, mint az elsô áldozáshoz --- tört magyarsággal hátra szól: --Tudni maguk az a magyar muzik spielen? --- természetesen --- s máris belekezdtünk egy magyar nóta sorozatba. A szünetben odasomfordáltam asztalukhoz, s megkérdeztem tetszet-e, amiket játszottunk? Ez egyben kasszírozást is jelentett, nem is maradtak adósok, küldettek két korsó sört. Aztán késôbb újra odasettenkedtem hozzájuk megérdeklôdni, honnan tudnak a hölgyek magyarul? Mire az egyik mosolyogva válaszolt: --- mi vagyunk osztrákok, de Sopronban születni, ott tanultunk kicsi magyar. Visszatértem cimborámhoz, aki megkérdezte: --- Kik ezek a vén tojók? Mire én kajánul: --- A SOPRONI KÉT FRANCOS!

Macskajaj

A macskákat már csak azért is kedvelem, mert pl. nem hagyják magukat idomítani, míg a kutyák meglehetôsen szolgalelkûek, vannak ugyan kivételek, de általában hajlamosak a megalázkodásra. Számtalan kutyarevüt láttam már, de idomított macskát szinte alig találni a show-bizniszben. Ismertem kutyát, amelyik kúszva közeledett gazdája lábaihoz, hogy megnyalja a korbácsot tartó kezet, de erre a macska nem kapható, a cicák szilárd jellemûek van karakterük. Volt egyszer egy gyönyörû fekete kandúrom, s hogy a cicusnak a tavaszi széllel érkezô szerelmi nyavalygását elkerüljük, nejem belegyömöszölte egy szatyorba, és elvitte az állatorvoshoz, aki tíz forintért megfosztotta a szerelmi gerjedelmeket elôidézô szervétôl, magyarul: kiherélte, minek következtében a másik nem iránti érdeklôdése a nullával lett egyenlô. Ezáltal elsôsorban neki, de magunknak is nyugalmat biztosítottunk. Májusi holdvilágos éjszakákon a többi macska szerelni tébolyában ész nélkül nyivákolt a háztetôn, a miénknek még a bajusza sem rezdült, az igazak álmát aludta. A mûtét után azonban következetesen hátat fordított nejemnek, tüntetôleg ignorálta, nem tudta megbocsátani a magán életébe való erôszakos beavatkozást. Adott helyzetben --- azt hiszem --- magam sem viselkednék másképp. Nos, a napokban kezembe keveredett a Science et Vie címû francia tudományos magazin, s abból egy érdekes kísérleti sorozatról szereztem tudomást. Mivel a tudományokat nagykanállal habzsolom, érdeklôdéssel fogtam neki a böngészésnek, s megtudtam, hogy két kitûnô tudós W.O. Whitney és CH.J. Mehkloff urak --- a manhattani állatorvosi klinikán tartott elôadásuk alkalmával --- ismertették a macskákkal kapcsolatos megfigyelésüket. 115 cicát dobtak ki az ablakon 6-100

méteres magasságokból, majd megvizsgálták egészségi állapotukat, milyen sérülésekkel élték túl --- már amelyik túlélte --- a zuhanást. Kiderült, hogy 115 cirmosból csupán 11 pusztult el, a többi 104 kisebb-nagyobb zúzódással, belsô sérüléssel úszta meg a szörnyû experimentációt. A derék tudósok arra számítottak, hogy a sérülések száma és súlyossága egyenes arányban nô majd az esés magasságával. Ez a tények szerint így is volt, de csak a 7. emeletig, vagyis 21 méterig. Ezt követôen azonban minden visszájára fordult, az ennél magasabbról kidobott állatok egyre kevesebb és enyhébb sérülést szenvedtek. Mindjárt meg is fogant bennem az elhatározás: amennyiben rám tör a macskahajigálhatnék, felgebeszkedem cicámmal a 15. emeletre, és onnan ejtem le. Kisgyermek koromban nagyon szívemhez nôtt egyik macskánk, 12 évet éltünk együtt bagóhiten. Én szerettem ôt, ô meg engem tûrt el, vita, veszekedés sosem volt köztünk, kitüntetôen türelmes volt hozzám, viszont én is toleráns voltam vele szemben. Ha alkalmanként honom alá vettem, és véletlenül elejtettem, mindig a talpára esett. Ellentétben sok embertársammal, akik közül --- mivel nem rendelkeznek a macskák ügyességével ---, igen sokan esnek fejükre, ezek legtöbbje felcsap politikusnak, esetleg tudósnak, nagyon ritka az ütôdött esztergályos, szántóvetô paraszt. A cicát annak ellenére, hogy talpára huppan, amikor földet ér, mégis rettenetes megrázkódtatás éri, kitûnôen rugózó lábai nem képesek felfogni a zuhanás következtében megnövekedett súlytöbbletet. Az emberben ez a talpra esési készség nem fejlôdött ki, csak nagyon kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy minden helyzetben talpra esnek, ôk az ún. „talpraesett emberek”: filmsztárok, gyárosok, telekügynökök, no és a Rothschild család. Engem eddig még nem hajítottak ki sem ablakon, sem ajtón, --- bár ki tudja mit hoz a jövô? Egyelôre alig tudom elképzelni, mit jelent kiesni a 17. emeletrôl, de hogy nem kellemes érzés azt csupán sejtem. A továbbiakban nincs szándékomban elemezni a kérdést, de engem ebbôl az egész ôrületbôl az irritál tulajdonképpen: MI CÉLBÓL volt SZÜKSÉG erre a kísérletsorozatra? Mit akartak bizonyítani a tudósok azáltal, hogy szerencsétlen macskákat vagdostak ki a 10. emeletrôl. És fôleg mennyivel segítették elô az emberi tudomány haladását ezzel a szörnyû állatkínzással? Azt nem vitatom, hogy bizonyos esetekben az állatkísérletek szükségesek --- pl. gyógyszerve-

2011. november 17. gyészetben életmentô medicinák kipróbálásánál ---, de hogy kedves négylábú házibarátainkat, egyszerûen kilökik az ablakon, csupán azért, hogy megtudjuk, hányadik emelet után pusztulnak el, már ne haragudjon a világ, ezt józanésszel embertelennek tartom. Vajon melyik „tudósnak” jutott eszébe ez a kegyetlen haszontalanság? Arról már egyetlen szó sem esik a cikkben, hogy mire jutottak végül is a kísérletezôk, mi lett a GYAKORLATI eredmény? A magam részérôl úgy értelmezem a kísérletezést, amennyiben valaki kiugrik a negyedik emeletrôl, valószínû ott egy helyben örökre elszenderül, nem kell többé adót fizetnie, ellenben, ha a 14. emeletrôl dobja ki magát, az a tudós férfiak véleménye szerint, lecsapódik ugyan a flaszterre, de utána feltápászkodik, majd ruháját leporolva, fütyörészve elmegy a moziba, és megnézi a „ki a hülye apukám?” címû filmet. Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kellett végig néznem a kísérleteket. Biztos vagyok benne, hogy már az elsô macskánál rám jött volna a nehézség a döbbenettôl. Nem tagadom, kíváncsi vagyok, vajon milyen képet vágna Mr. Ch. J. Mehkloff, ha hózentrógerjánál fogva kilógatnák az egyik New York-i felhôkarcoló 9. emeletének ablakából. És vészes sebességgel zuhanni kezdene az aszfalt felé. Merem remélni, hogy nem keveredik ilyen kínos helyzetbe, nem vagyok vérszomjas bosszúálló természetû. Büntetôjogi felelôsségem tudatában azonban kijelentem, nem sokra tartom az olyan tudományágazatot, amelynek nem akad emberségesebb témája, mint cirmosok kínzásával foglalkozni, ráadásul a tudomány cégére alatt. Sokkal jobban örültem volna, ha arról olvasok, hogy két kiváló tudós férfiú a rákkutatás terén ért el korszakalkotó felfedezést. Nos, miután nem éppen irodalmi értékû kritikámat merészeltem leírni, úgy érzem, hogy jobb, ha egy darabig elkerülöm a manhattani állatklinikának még a környékét is, mert nem tartom kizártnak, hogy a cicákkal folytatott kísérletezések után mi, emberek kerülünk sorra, és amilyen az én „formám”, pont engem csípnek galléron, hogy kivágjanak a 13. Emeletrôl. Jó nekem itt az Alpesek tövében, az én kedves Dieter von Spitzenberger nevû kandúrommal. *** A demokrácia nem más, mint utópia, ami nem volt, ma sincs és nem is lesz soha, viszont, akik hirdetik, jól megélnek belôle. *** Aligha létezik unalmasabb valami a világon, mint a BÉKE.

Fix it

NA NE... Részeg magyar szótár

Éezsör. –– Szeretnék még egy (utolsó) sört kérni N’düzed. –– Kérem adjon tüzet, legyen szíves. Gyogizsdzsaj. –– Nagyon vonzónak találom Önt, kisasszony. Möfaszan. –– Bocsánat, nem értettem amit mondott. Huubaze. –– Sajnos úgy érzem, hogy rövidesen rosszul leszek. Jjjjjaaaa. –– Meglehetôsen fáradtnak érzem magam, talán jobb lenne ha valaki segítene hazamennem. Pisaba. –– Megígérem, hogy többé nem fogok ennyi alkoholt fogyasztani. Amászikit –– Legyen szíves engem is kínáljon meg a cigarettájából! Ö’nújm. –– Nem érzem jól magam. Dedeneemá. –– Köszönöm, barátom, nem kívánok több kevertet. Hosszmésô. –– Hozok még sört. Csejde. –– Gyere ide barátom! Énnemkek. –– Köszönöm, nem kérek többet inni … rövidet. Tesmonni háravn. –– Elnézést, hogy megzavarom a diskurzust, de meg tudnák kérem mondani a pontos idôt? Eszökecczit. –– Elszívok egy (utolsó) cigit. Hádeteteeztígyte? –– Tényleg menni készülsz? Fiszk. –– Fôúr, kérem a számlámat, legyen szíves! Itagzi. –– Itt a taxim, ideje indulnom haza *** Nô sms-t küld a szerelmének: Szerelmem, ha épp alszol, küldd el nekem az álmaidat. Ha épp nevetsz, küldd el nekem a mosolyodat. Ha épp sírsz, küldd el nekem a könnyeidet. Szeretlek! Válasz: –– Éppen a vécén ülök, mit küldjek? *** Örökös versenyfutás folyik a programozók és az Úristen között: A programozók igyekeznek minél nagyobb, jobb és idióta-biztosabb programokat létrehozni, az Úristen pedig igyekszik minél nagyobb és jobb idiótákat produkálni. Egyelôre az Úristen van nyerésben. *** Öreg székely bemegy a kocsmába. Tíz felest rendel szilvapálinkából a kocsmárostól. Lerakatja a pultra ôket, majd szépen sorban megissza egyiket a másik után. Kicsit megrogyik a lába. Ismét rendel. Megint lejátszódik az elôbbi jelenet. Az öreg lába rendesen megrogyik, kitántorog az ajtón, ott aztán hanyatt fekszik és félhangosan morfondíroz magában: –– Ha fel tudok kelni, akkor iszok még tíz felest! Ha nem, akkor hazamegyek... *** Egy férfi bemegy a patikába, és mutatja az egyik kezét. A patikus megkérdezi: –– Kézkrém? Erre az ember: –– Nem, öt darab Viagra, öt nôvel lesz ma dolgom! Másnap megint bemegy a férfi, és ismét felrakja a kezét. A patikus ránéz: –– Tudom, öt Viagra. Erre a férfi: –– Nem, kézkrém. Egyik se jött el. ***

2011. november 17. November 21. hétfô

November 22. kedd

MAGYAR ÉLET November 23. szerda

A mûsoridôt magyarországi idôzónában adjuk 00:05 Himnusz 00:05 Híradó 00:25 Dunasport 00:40 Heti Hírmondó 01:10 Klubszoba 02:05 Hazajáró Csornahora 02:30 Csellengők 03:00 Törvény által védve 03:25 Evangélikus Istentisztelet közvetítése Szentendréről 04:30 Múltidéző 04:55 EtnoKlub. A műsor vendégei: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszéke, Vakler Anna, Richter Pál, Juhász Zoltán, Jánosi András Tánclecke: Zsuráfszky Zoltán 06:10 Heti Hírmondó 06:35 Magyar történelmi arcképcsarnok: Vasvári Pál (1826-1849) 07:00 Család-barát 07:50 Híradó 08:00 InfoPanoráma 09:00 Éjjeli őrjárat 09:55 Térkép 10:20 A Chopin-év záróhangversenye a Művészetek Palotájában 11:40 Duna anzix 35. 12:00 Déli harangszó 12:00 Híradó - Déli 12:10 Közbeszéd 12:35 Magyar történelmi arcképcsarnok Ráday Pál 12:50 Éjjeli őrjárat 13:45 Hazajáró Csornahora 14:10 Térkép 14:40 Arcélek Szakolczay Lajos irodalomkritikus 14:55 Szól a tárogató 15:30 A történelem útvesztői Lengyel ellenállás 15:55 Beavatás 16:10 Duna színpad 16:45 Élő népzene 17:15 Duna anzix 36. 17:30 Múltidéző 18:00 Szerelmes földrajz Láthatatlan Világom Belvárosi csavargások 18:30 Anno - Mesél a Filmhíradó 19:00 Híradó 19:30 A Salzburgi Fesztiválzenekar hangversenye a Zeneakadémián. 20:05 Három haza vonzásában.Portré BundicsAbdallah Erzsébetről 20:30 Indexre téve. Egy műsor a zsarnokságról 4/1.: 21:30 Éjjeli őrjárat 22:20 Méltóságos kisaszszony (1936) Magyar játékfilm Rendezte: Balogh Béla. Szereplők: Csortos Gyula, Mály Gerő, Szeleczky Zita, Básti Lajos. Bartos Dénes nagyvállalkozó milliomos unokája mellé házitanítót fogadnak. Monori Horváth Gábor orvos lehagyja Monori előnevét, és Horváth Gáborként elmegy a Bartos kastélyba pénzt keresni, hogy gyáros édesapjától független lehessen. A tanítvány, Gyurika nem éppen a legaranyosabb gyerek, de nővére, Lilian igazán gyönyörű… És ez elég is egy romantikus, békebeli filmhez. 23:30 Képeslap Amszterdamból 23:40 Duna anzix 36.

00:00 Himnusz 00:00 Hírek 00:05 Dunasport 00:10 Éjjeli őrjárat 01:05 Közbeszéd 01:35 Kívánságkosár 03:20 Térkép 03:45 Vannak vidékek: Erdélyi nagycsaládok 04:40 Sportaréna 05:35 Afrika gyöngyszeme: Namíbia 06:00 Heti Hírmondó 06:30 Megyejáró: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 06:40 Magyar történelmi arcképcsarnok: Ráday Pál 07:00 Család-barát 07:50 Híradó 08:00 InfoPanoráma 09:00 Éjjeli őrjárat 09:55 Térkép 10:20 A Salzburgi Fesztiválzenekar hangversenye a Zeneakadémián: Mozart: Esz-dúr sinfonia concertante (K. 297b) 10:55 Jókai Komároma 11:10 Tálentum: Határ Győző 85 éve 11:40 Duna anzix 36. 12:00 Déli harangszó 12:00 Híradó - Déli 12:10 Közbeszéd 12:35 Magyar történelmi arcképcsarnok Bethlen Kata 12:50 Éjjeli őrjárat 13:45 Szerelmes földrajz: Láthatatlan Világom - (Belvárosi csavargások) 14:15 Térkép 14:40 Arcélek: Szekeres Erzsébet, iparművész Gödöllő 14:55 Kézjegy: Kulka János - Jelenetek egy színész estéiből 15:35 Világkikötő: Peking – „Ellentétek vonzásában” 16:30 Csángóballada: Kallós Zoltán gyűjtései alapján 17:15 Duna anzix 37. 17:35 Nyelvőrző 18:00 Heuréka! Megtaláltam! 18:30 Valaki 19:00 Híradó 19:30 Beethoven 1. szimfónia (C-dúr), op.21 19:55 „Túl sok szó forog a világban” – Kjell Askildsen portréja 20:35 Indexre téve – Egy műsor a zsarnokságról 4/2. 21:30 Éjjeli őrjárat 22:20 Dada. Magyar tévéfilm. Szereplők: Horváth Sándor, Kubik Anna, Orosz Helga, Papp Zoltán, Pécsi Ildikó. A Bródy Sándor Dada című művéből készült tv játék a cselédsors kiszolgáltatottságát mutatja be. Bolygó-Kiss Erzsébetnek törvénytelen lánya szültetik gazdája fiától. Anyagi okokból elfogadja az ifiúr ajánlatát és Pestre szerződik dadának egy gazdag családhoz. Pesten kiderül, hogy a ház asszonya szintén szeretője az ifiúrnak. Amikor a ház ura is kikezd vele, egy cselédkvártélyba menekül. Szülei már nem tudják megakadályozni öngyilkosságát. 23:40 Duna anzix 37

00:00 Himnusz 00:00 Hírek 00:05 Dunasport 00:10 Éjjeli őrjárat 01:05 Közbeszéd 01:35 Kívánságkosár 03:20 Térkép 03:45 Vannak vidékek Balaton 04:40 Klubszoba 05:30 Szerelmes földrajz Láthatatlan Világom (Belvárosi csavargások) 06:00 Átokföldje, avagy a Benes-dekrétumok. Mi lesz a sorsuk, meddig lehet fenntartani őket és mi értelme van fenntartani őket? 06:40 Magyar történelmi arcképcsarnok: Bethlen Kata 07:00 Család-barát 07:50 Híradó 08:00 InfoPanoráma 09:00 Éjjeli őrjárat 09:55 Térkép 10:20 Karácsonytól vízkeresztig Beethoven a Duna Televízióban - Kilenc nap, kilenc szimfónia 1. szimfónia 10:45 Hogy jel maradjon utánuk... - Portréfilm a bajai Szarvas családról 11:10 Tálentum: Kaláka 11:40 Duna anzix 37. 12:00 Déli harangszó 12:00 Híradó - Déli 12:10 Közbeszéd 12:35 Magyar történelmi arcképcsarnok Mária Terézia 12:50 Éjjeli őrjárat 13:45 Heuréka! Megtaláltam! 14:10 Térkép 14:40 Arcélek - Bölöni László, futball-edző 14:55 A történelem útvesztői. Lengyel ellenállás - A Vörös Hadsereg megtorpan 15:25 Beavatás Megdicsőülés 15:35 Kikötő - Extra 16:20 Kisvárosi mozi Egy helyi filmszínház utolsó napjai 16:50 Élő népzene: Halmos Béla 17:20 Duna anzix 38. 17:35 Színházi Műhely: Törőcsik Mari 18:00 Határtalanul magyar 18:30 Múlt-kor 19:00 Híradó 19:30 Rost Andrea és a Liszt Ferenc kamarazenekar hangversenye 20:10 Isten tenyerén - A Pádis fennsík 20:30 Indexre téve – Egy műsor a zsarnokságról. 4/3.: Könyvek, amelyeket nem olvashattunk, festmények, amelyeket nem láthattunk, zeneművek, amelyeket nem hallhattunk. Indexre tettek költőket, írókat, művészeket, akiktől félt a kommunista hatalom. Betiltották a magyar kultúra egy részét. 21:30 Éjjeli őrjárat 22:20 Moliere: A nők iskolája Magyar tévéfilm Rendezte: Fehér György. Szereplők: Begányi Ferenc (Enrique), Csonka Ibolya (Ágnes), Hegedűs D. Géza (Horace), Kállai Ferenc (Arnolphe), Major Tamás (Chrysalde), Nagy Sándor, Pásztor Erzsi (Georgette), Raksányi Gellért 23:40 Duna anzix 38.

Nov 24. csütörtök 00:00 Himnusz 00:00 Hírek 00:05 Dunasport 00:10 Éjjeli őrjárat 01:05 Közbeszéd 01:30 Kívánságkosár 03:20 Térkép 03:45 Vannak vidékek: Hollandia 04:40 "A remény hullámhosszán..." – a Magyar Rádió ostroma 1956. A dokumentumfilm az 1956. október 23-i Rádió előtti tüntetést, majd a halálos áldozatot követelő sortűz történetét dolgozza föl. 05:45 Lélek Boulevard Zorán 06:10 Heuréka! Megtaláltam! 06:40 Magyar történelmi arcképcsarnok: Mária Terézia 07:00 Család-barát 07:50 Híradó 08:00 InfoPanoráma 09:00 Éjjeli őrjárat 09:55 Térkép 10:20 Rost Andrea és a Liszt Ferenc kamarazenekar hangversenye 11:00 A nap vendége: Pitti Katalin 11:10 Tálentum: Orbán György 11:40 Duna anzix 38. 12:00 Déli harangszó 12:00 Híradó - Déli 12:10 Közbeszéd 12:35 Magyar történelmi arcképcsarnok: Hadik András 12:50 Éjjeli őrjárat 13:45 Határtalanul magyar 14:10 Térkép 14:40 Arcélek - Svájci anzix 14:55 Kortársaim - Selmeczi György műsora: Találkozás Sáry Lászlóval 15:50 Világkikötő: Grúzia – legendák földje Európa és Ázsia határán 16:45 Madonnák nyomában 17:20 Duna anzix 39. 17:35 Talpalatnyi zöld 18:00 Utókor 18:30 Szellem a palackból 19:00 Híradó 19:30 A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye: Sosztakovics: Ünnepi nyitány op. 96, Stravinsky: Petruska (1947es változat) 20:10 Hegyen-völgyön Karintia 20:40 Indexre téve – Egy műsor a zsarnokságról 4/4. 21:30 Éjjeli őrjárat 22:20 DUNASZÍNHÁZ:W. Shakespeare: Othello. Közvetítés a Budapesti Kamaraszínházból, felvételről(1996) Shakespeare írói pályájának egyik legérettebb darabja a féltékenység pusztító erejéről, a raszszizmusról és a másság elfogadásának illúziójáról. A közönség és szakma figyelmét ezzel az alakításával hívta fel magára a pályakezdő Kamarás Iván. További szereplők: Gálffi László, Nagy Enikő, Egri Márta, Dózsa Zoltán, Pindroch Csaba, Hável László. Rendezte: Rusz József

15. oldal November 25. péntek

Nov 26. szombat

Nov 27. vasárnap

00:40 Duna anzix 39. 00:55 Himnusz 00:55 Hírek 01:00 Dunasport 01:10 Éjjeli őrjárat 02:00 Közbeszéd 02:30 Kívánságkosár 04:15 Térkép 04:45 Vannak vidékek Dél-Erdély, Nagyenyed, Verespatak 05:40 Lélek Boulevard Dr. Balaicza Erika orvos-természetgyógyász 06:10 Határtalanul magyar 06:35 Magyar történelmi arcképcsarnok: Hadik András 07:00 Család-barát 07:50 Híradó 08:00 InfoPanoráma 09:00 Éjjeli őrjárat 09:55 Térkép 10:20 A bölcs hazája.Október 17-én van a haza bölcsének, Deák Ferenc születési évfordulója. 11:10 Tálentum Borbándi Gyula 11:40 Duna anzix 39. 12:00 Déli harangszó 12:00 Híradó - Déli 12:10 Közbeszéd 12:35 Magyar történelmi arcképcsarnok II. József 12:50 Éjjeli őrjárat 13:45 Utókor 14:10 Térkép 14:40 Arcélek - Baksa Sándor gazdálkodó, Karancslapujtő 14:55 A történelem útvesztői: Varsó küzdelme 15:20 Beavatás 15:30 Északi történetek vízből, kőből, fából Magyar dokumentumfilm 16:25 Lyukasóra 16:50 Élő népzene 17:20 Duna anzix 40. 17:35 Építészet XXI – Csontos János műsora 18:00 Pannonia 3 keréken 18:30 HungarIQ 19:00 Híradó 19:30 Békés békétlenek. 1945-ben, a háború utolsó perceiben Rakamazról malenkij robotra elhurcolt fiatalokról, férfiakról, terhes anyákról szól a film. Olyanok szólalnak meg benne, akik még ma is tiszta emlékezettel képesek beszélni a 63 évvel ezelőtt átélt borzalmakról. 21:10 Rákóczi kurucai. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban rögzítettük a Hidán Csaba történész és harcosai által megelevenített kuruc életképeket, és bajvívásokat. 21:30 Éjjeli őrjárat 22:20 DUNASZÍNHÁZ. William Shakespeare: Coriolanus. Közvetítés a Katona József Színházból, felvételről. Coriolanus (Cserhalmi György), a hős, győztes hadvezér szembe kerül a patríciusokkal, mert nem hajlandó mindarra, amit a politika megkövetel. Megsértik, majd száműzik, ezért az ellenség vezére lesz és haddal indul szülővárosa ellen. Győz, de új harcostársai nem bíznak benne, orvul meggyilkolják. Szereplők: Rajhona Ádám; Máthé Erzsi; Vajda lászló; Papp zolltán; Balkay Géza; Eperjes Károly; Dörner György; Bodnár Erika; Ronyecz Mária

00:50 Duna anzix 40. 01:10 Himnusz 01:10 Hírek 01:15 Dunasport 01:20 Éjjeli őrjárat 02:15 Közbeszéd 02:40 Kívánságkosár 04:25 Térkép 04:55 Vannak vidékek Homoród 05:50 Lélek Boulevard Für Anikó színésznő 06:15 Utókor 06:45 Magyar történelmi arcképcsarnok II. József 07:00 Selyemút - Stein Aurél nyomában 8/8. 07:30 Múltidéző 08:00 InfoPanoráma 09:00 Felelet az életnek Kéz a kézben 09:25 Mese 09:40 Vannak vidékek Hortobágy - I. rész 10:05 „A vers az, amit mondani kell” Vendég: Lukács Sándor 10:35 Éjjeli őrjárat 11:30 Heuréka! Megtaláltam! 12:00 Déli harangszó 12:00 Híradó - Déli 12:10 Anno - Mesél a Filmhíradó 12:35 Magyar történelmi arcképcsarnok Martinovics Ignác 12:50 Valaki. Egy portréműsor, amely az örökkévalóságnak készül:a bemutatott egyéniségek a magyar szellemi élet kiválóságai. 13:15 Éjjeli őrjárat 14:10 Beszélő: Jókaivilla - Balatonfüred 14:40 Arcélek - Sütő Levente Lehel, festettbútor-készítő, Vargyas 14:55 Éjjeli őrjárat 15:50 Nem vagyunk árvák, van édesanyánk... (Moldvai csángómagyar keresztalja útja Klézsétől Csíksomlyóig) 16:20 Határtalanul magyar 16:50 Talpalatnyi zöld 17:15 Utókor 17:45 Szerelmes földrajz Láthatatlan Világom (Belvárosi csavargások) 18:15 Kézjegy Szakács Györgyi jelmeztervező 19:00 Híradó 19:30 Pannonia 3 keréken 20:00 Korea, Kína és Japán kultúrájának története. Ínyencek asztala. Dél-koreai ismeretterjesztő sorozat 20:45 A lomha jószág. A történészek és a leletek tanúsága szerint a bivaly honfoglaló eleinkkel érkezett hozzánk. 21:00 Hajónapló 12/8. Magyar tévéfilmsorozat Rendezte: Horváth Lili. Szereplők: Bancsi Bence, Nagy Zétény, Pokorny Lia 21:50 Buddha szégyenébe fordul (2007) Iráni játékfilm (feliratos) Mese egy afgán kislányról, aki tanulni szeretne a talibán uralta országban. Tiltják, mégis elindul az iskolába, de onnan is kipenderítik, hazafelé pedig fogságba ejti egy talibánt játsszó gyereksereg, még a füzetét is összetépik. Aztán még az is kiderül, hogy ez a kislánynak közel sem mese… 23:10 Zendülés az idő ellen - Pillanatok Czigány Zoltánról.

00:00 Himnusz 00:00 Híradó 00:20 Dunasport 00:40 Egészség 01:05 Munka-Társ Magazin a munka világáról 01:35 Veszélyben 02:00 Pannonia 3 keréken 02:30 Lélek Boulevard Dr. Csernus Imre, pszichiáter 02:55 Hajónapló 12/8. Magyar tévéfilmsorozat Rendezte: Horváth Lili. Szereplők: Bancsi Bence, Nagy Zétény, Pokorny Lia 03:45 Tokaj szőlőveszszein 04:35 EtnoKlub A műsor vendégei: Bekecs együttes, Jánosi Attila, Fehér Noémi, Schmidt Attila Tánclecke: Zsuráfszky Zoltán 05:45 Mikor sötétedni kezd… Magyar dokumentumfilm. A család az egyik legfontosabb kis sejtje a társadalomnak. Amikor sötétedni kezd c. dokumentumfilm arról szól, milyen kihívásokkal küzdünk ma, ha a család a téma. Hiszen, ahogy idézetünk tükrözi, amikor sötétedni kezd mind vágyódunk abba a kis akváriumba, ami csak a miénk. 06:15 A szentképek festője – Udvardi Erzsébet 06:40 Magyar történelmi arcképcsarnok Martinovics Ignác 07:00 Gazdakör 08:00 InfoPanoráma 09:00 A Magyar Építészeti Múzeum 09:15 Hol volt, hol nem volt 09:35 Vannak vidékek Hortobágy - II. rész 10:05 Szép magyar novella.: Tamási Áron: Szép Domokos Anna 10:40 Éjjeli őrjárat 11:30 Múlt-kor 12:00 Déli harangszó 12:00 Híradó - Déli 12:10 Szellem a palackból 12:35 Magyar történelmi arcképcsarnok Széchényi Ferenc 12:50 HungarIQ 13:15 Bajnokok Gálája, Látványtánc Show Budapest - 2010 14:10 Építészet XXI – Csontos János műsora 14:35 Arcélek - Földi Béla, a Budapest Táncszínház művészeti vezetője 14:50 A román fejedelem magyar festője - Barabás Miklós Bukarestben 15:30 Éjjeli őrjárat 16:25 Lyukasóra 16:50 Élő népzene 17:15 Heuréka! Megtaláltam! 17:45 Utókor 18:10 Kézjegy Sebő Ferenc 19:00 Híradó 19:30 Újévi operettgála a Budapesti Operettszínházból 21:00 FILMJEIM - SÁRA SÁNDOR MOZIJA Tizezer nap (1965)Magyar játékfilm. Rendezte: Kósa Ferenc 22:50 A ledőlhetetlen torony. Portréfilm Horváth Istvánról. a romániai magyar irodalom egyik vezető képviselőjéről 23:35 Múltidéző

16. oldal

MAGYAR ÉLET

2011. november 17.

apróhirdetések=apróhirdetések=apróhirdetések= apróhirdetések=apróhirdetések=apróhirdetések

Melbourne Melbourne Melbourne HÁZTETÔFESTÔ, magyarul beszélô háztetô restaurátor Melbourneben. Reg. tetôrestaurátor. 1979 óta bizalommal fordultak hozzám terracotta és betoncserepû háztulajdonosok a tetô problémáikkal. A háztetôrôl magas víznyomással a mohát eltávolítom (vegyszer nélkül). Figyelem, a víztilalom rám nem vonatkozik!. A tetôje lehet terracotta vagy betoncserép. Színes cementtel kúpcserepeit (dudacserepeit) átcementezem, a törött cserepeket mind kicserélem vagy leragasztom. A terracotta cserepet leglazúrozom vagy a mohanövést gátló vegyszerrel bevonom, a betoncserép tetôjét szükség esetén az ön által választott színnel befestem és glazúrozom is. Ha a tetô közötti pléh völgy rozsdás és a kémény körül is a pléh rozsdás és már folyik, ezt is mind kicserélem. Szélvihar okozta kárt a tetôn gyorsan rendezem és nyugtát adok a biztosító részére. Amennyiben garázs, veranda, carport vagy ehhez hasonló épületen tetôproblémája van, hullámvas, decking stb. szükség esetén megjavítom, kicserélem, átfestem. Használok Zincalum Colorbond anyagot. Öreg Fiberglass tetôt kicserélem új Fiberglassra vagy Laserlite-ra, hasonló anyaggal is. Szükség esetén darab vízcsatornát is kicserélek. Csatorna kitakarítást is végzek (szükséges ez tûz esetén). Padlás forgó levegôzôt is berakok a tetôbe. Bármilyen tetô problémája van, bizalommal forduljon Jánoshoz. Amennyiben sürgôs szolgálat kell, hívjon reggel 7-8 óra között, Melbourne 80 km-es körzetében és Geelongban is, vagy hívja magyarul-angolul a 9318-5103 vagy mobilon 0422-770957. Ha nem jelentkezik, hagyja üzenetetrögzítôn az ön telefonszámát és visszahívom.

GRÜNER HENTESÜZLET * Delicatessen * * 227A Barkly St., St. Kilda. Telefon/Fax: 9534-2715.

Egész évben sonkavásár, csabai, debeceni és más kolbászok, finom húsok, magyar konzervek és befôttek, hársfaméz. GRÜNER HENTESÜZLET

HEARTY HUNGARIAN

HAGYATÉK ügyében keressük Szilágy Attilát, aki Budapesten született 1964-ben, anyja neve Varga Katalin. Utolsó ismert magyarországi lakcime, XI. Sasadi ut, 1. Feltételezhetôleg kb 20 éve él Ausztráliában. Ha valaki tud róla, kérem HÁZAK, hozzáépítések, beázott te- értesitsen a 03 9726-5762 telefontôk, stancok javítását, bejárati ajtók számon. (fixing lock up), konyhák, fürdôszobák átalakítását vállaljuk. Hívja Józsit a KERESTETÉS 9547-2453 (Melbourne) telefonszámon. Horváth Zoltánt (zongorista) keresem. Hívja fel Zdenko-t. (03) 66 ÉVES, egyedül élô nô vagyok. 9822-2936 Olyan férfit keresek, akivel kellemesen, vidáman tudom eltölteni a ELADÓ, betegség miatt – nagyon szabadidômet. 65 — 70 éves korig. sokféle piacos áru, sátor, sátorvas, Tel. szám: 0402-844-971 stenderek, ponyvák, és sok estélyi nôi ruha stb. Telefon: 03-8707-4919. MAGYAR fogtechnikus nemcsak Gardenvale-i rendelôjében fogad ügyfeleket, de kérésre — elôzetes megbeszélés szerint — saját otthonában is felkeresi. Telefon 9596-6611 (Melbourne). Kérje Izabellát.

Az Ausztráliai Erdélyi Magyar Szövetség által épített és fenntartott Magyar Hôsi Emlékmû mögött lévô urnafalban hely foglalható, illetve elhunyt szeretteinek hamvai elhelyezhetôk. További felvilágosításért hívja az Emlékmû felügyelôjét.

Bálint Kálmán (curátor) tel. (03) 9794-6429 [email protected] !!

/LF1R +D XWD]iVL FpOMD 0DJ\DURUV]iJ (XUySD YDJ\ D YLOiJ EiUPHO\PiVUpV]HEL]DORPPDOIRUGXOMRQKR]]iQN5R NRQRN NLKR]DWDOD DXWyEpUOpV V]iOORGDIRJODOiV pV HJ\p QL LOOHWYH FVRSRUWRV XWDN V]HUYH]pVH ž‘XÅŸÌ Ažšv

‹Ý@Ì/X‡Þ@ÂXäÌ‘AÂAÎ 1k‘kxžš^̯æа̛zÕÐÌʛp¥ÌÌÌ̲²Ì¯æа̛ÉæzÌÊ}Ép 1k‘kx@ß^̯æа̛zÕÐÌæʛzÌÌÌÌÌ!žNŠ‘^Ìæ}¥pÌ¥æpÉÐæ ÊppÌ‘kš‡×šÎ‘àÌ.ž@b_Ì/ž×Î‡Ì @בxŠk‘b_Ì8ŠXÌÐ¥ÊÕ

Figyelem!

Tel: 9537-0700

KIADÓ lakás gyönyörü házban, bútorozott napos fô hálószoba, jó közlekedés, bevásárló központ, Sydney City közelében, heti 250 dollár (plusz bond és költségek), megfelel egyetemi hallgatónak vagy értelmiségi személynek. Hívja Gyurit, M: 0403 818-410 vagy küldjön sms-t

*VMWWËN

IP7BED9KAEH 9OH?B#dƒb

‘`aƒip‡jŽjŽb

8kZWf[ijhŽb ']VMPW (IPMGEXIWWIR

%HHVIWW,E]

EBÉD HÁZHOZSZÁLLíTÁS!!! BUDAPEST CATERING Magyar ételek, házias ízek! Új családi vállalkozás. Rendelje meg háromfogásos heti menünket kedvezô áron. Kérje menü füzetünket telefonon.

Kiszállítás:

7X,E]QEVOIX

North Shore és Eastern Subs. Hívja Jánost a

 

04-06-022-905

4LSRIRYQFIV

számon (Sydney)

TAKARíTÓT

keresünk VAUCLUSE-i (Sydney) házba heti 5 napra. Gyakorlat, referencia lényeges.

Hívja Tinát a 9261-7000 számon. A Magyar Élet Kiadóhivatalának P.O. Box 210, Caulfield, Vic. 3162

Megrendelem

A Magyar Életet ____ évre Mellékelek $ _______-t. Elôfizetési díj egész évre (50 szám) GST-vel együtt $ 160.— Félévre (25 szám) GST-vel együtt $ 80.— Külföld egy évre: Magyarország $ 240.- NZ $ 220.A Magyar Életnek régi elôfizetôje vagyok új elôfizetôje vagyok

Név _______________________________________________

Specilis rendelések 48 órás elôrendeléssel.

(Ferdén szemben a St.Kilda Town Hallal)

KALOCSÁN, 64 nm2-es, két szobás, gázfûtéses lakás, nagyon szép helyen, kertvárosban eladó. Érdeklôdni lehet a 0411-812-320 telefonszámon.

Keressen fel Weboldalonkun: cs-magnacartatravel.com.au

levesek, fôételek, egészséges magyar ételek, édességek — diós-, mákos beigli, rétes, krémes — minden nap kapható helyi fogyasztásra vagy elvitelre.

156a CARLISLE St. St.Kilda

KERTES házban egyedül élô hatvanas, 76 kg, özvegy nô lakókocsival rendelkezô hasonló korú társat keres ausztráliai körutazásokhoz. Minden kiadás megosztva. Telefon a reggeli és esti órákban 02- 4393- 6973.

Sydney

!"Ì .1Ì1.8

Eredeti magyar ételek

Nyitva minden nap de. 11.30-tól este 8 óráig.

Sydney

A SZENT ERZSÉBET KARITÁSZ társaság minden hónap elsô szombatján családi vacsorát rendez 6 órai kezdettel a 120 Parramatta Rd Ahfield-i ott”honában. Vacsorarendelés minimum 3 nappal elôtte. Tel: Nagy Anna 96449653 vagy Krassai Marianne 9750-0459 számon.

Cím _______________________________________________ 30 Gaine Rd. Dandenong South VIC 3175 Tel.: 03 9799-5800 Fax: 03 9799-5888

______________________________Postcode__________ A csekket HUNGARIAN LIFE névre kérjük kiállítani. MONEY ORDER átutalása esetén kérjük, ne felejtse el a postán kapott nyugtát azonnal elküldeni hozzánk a fenti címre. A nevet és a címet olvasható nagybetûkkel kérjük kitölteni. Címváltozás esetén szíveskedjék a régi címet is közölni.