AZ AUSZTRÁLIAI MAGYARSÁG EGYETLEN HETILAPJA * THE ONLY HUNGARIAN WEEKLY IN AUSTRALIA

Mailed on Friday, 23rd August 2013.

Price $ 3.20 Including GST

AZ AUSZTRÁLIAI MAGYARSÁG EGYETLEN HETILAPJA No 2784. 29 August 2013.

5

RPËQLËEDQ D UÒJLÛDONRWËV NãOÝQÝVPÛGMËWDNDUMËNDO BNDOPD]QL QHP D PHJOÒY IÝOGUDM]LQÒSHVVÒJLYLV]RQ\RNKR]LJD ]ÖWDQËNDNÝUQ\H]HWD]RQRVËJQDNWHKËW UÒJLÛQDNDKDWËUDLWKDQHPDSROLWLNDL FÒORN ÒUGHNÒEHQ D PHJOÒY DGRWWVË JRNDWYËOWR]WDWQËNPHJ0LQWDKRJ\D &HXDVHVFXUHQGV]HU D JD]GDVËJIHM OHV]WÒVW WHOMHV PÒUWÒNEHQ D QHP]HWL VÒJLDUËQ\RNPHJYËOWR]WDWËVËQDNUHQ GHOWHDOË0ROGYËEÛOWÝPHJHVHQWHOH SÖWHWWÒNEHDURPËQODNRVVËJRW%UDV VÛEDDKROD]ÝWYHQHVÒYHNWONLHPHOW QDJ\EHUXKË]ËVRNEL]WRVÖWRWWËNDEHWH OHSHGN PXQNDKHO\ÒW $ KHO\L VKR QRV V]ÒNHO\PDJ\DU ODNRVVËJ D 6]Ò NHO\IÝOGUHWHOHSÖWHWWã]HPHNEHQQHP NDSRWW PXQNËW NHW DUUD NÒQ\V]HUÖ WHWWÒN KRJ\ %UDVVÛEDQ NHUHVVÒN D EROGRJXOËVW %UDVVÛ PHJ\ÒEO SHGLJ IRO\DPDWRVPDLVDURPËQRNEHWHOHSÖ WÒVH 6]ÒNHO\IÝOGUH (QQHN HUHGPÒ Q\HNÒQW 6HSVLV]HQWJ\ÝUJ\ KDWYDQ H]HUODNRVËEÛODURPËQQHP]HWLVÒJâ HNV]ËPDPDHOÒULDHW3HUV]H H]VHPYROWáMGRQVËJ(UGÒO\5RPËQL ËQDNDMËQGÒNR]ËVDÛWDIRO\DPDWRVWÝ UHNYÒV (UGÒO\ HWQLNDL NÒSÒQHN PHJ YËOWR]WDWËVD DNËU D JD]GDVËJRVVËJ PHOOÒUHQGHOÒVÒYHO EDQ (UGÒO\ YËURVDLW PDJ\DURN ÒV QÒPHWHN ODN WËNPDPËUFVDND6]ÒNHO\IÝOGÝQYDQ PDJ\DUWÝEEVÒJâYËURV  5RPËQLD NRUPËQ\D HJ\ V]DNÒUWL EL]RWWVËJRW KR]RWW OÒWUH D NRUPËQ\ NRUËEEDQNÝ]]ÒWHWWNÝ]LJD]JDWËVLFÒO MDLQDN WXGRPËQ\RV DOËWËPDV]WËVËUD &RQVLOLXO &RQVXOWDWLY SHQWUX 5HJLR QDOL]DUH UÝYLGÖWYH &215(*  $ MH OHQWÒV HPOÖWÒVW VHP WHV] 5RPËQLD

*

Printed post approved – PP 100002449

THE ONLY HUNGARIAN WEEKLY IN AUSTRALIA LV. évfolyam 34. szám

7^¼OIP]JÇPHËNVEX¼QE

D]RQQHP]HWNÝ]LNÝWHOH]HWWVÒJYËOODOË VDLUÛO DPHO\HNHW PLQGHQNÒSSHQ IL J\HOHPEH NHOO YHQQL D UÒJLÛKDWËURN NLDODNÖWËVËQËO YLV]RQW H]HNNHO HOOHQ WÒWHV HOYHNHW FÒORNDW IRJDOPD] PHJ D]WVXJDOOYDSÒOGËXOKRJ\DNLVHEEVÒ JHN Q\HOYL NXOWXUËOLV VDMËWRVVËJDL D NHYHUW QÒSHVVÒJâ WHOHSãOÒVHNHQ OH KHWQHNDIHMOGÒVHOPR]GÖWÛL 5RPËQLDNRUPËQ\DD]H]ÒYPËUFLXV WL]HGLNÒQ 0DURVYËVËUKHO\HQ WãQWHW KDUPLQFH]HU URPËQLDL PDJ\DU EHDG YËQ\ËWDPHO\DWHUYH]HWWNÝ]LJD]JD WËVL ËWDODNÖWËV HOOHQ LV WLOWDNR]RWW ÒV PHJKDOOJDWËVWNÒUWYËODV]QÒONãOKDJ\ WD9LFWRU3RQWDPLQLV]WHUHOQÝNSËU EHV]ÒGHW ÖJÒUW D] HXUÛSDL IÛUXPRN HOWW GH OÒQ\HJÒEHQ HOXWDVÖWMD D]W 5RPËQLD QHP]HWNÝ]L NÝWHOH]HWWVÒJ YËOODOËVDLQDN EHWDUWËVËW ÖJÒUWH YDOÛ MËEDQD]RNPHJV]HJÒVÒUHNÒV]ãO 0ËUEHQOÒWUHKR]WËNDIHMOHV] WÒVLUÒJLÛNDWD](XUÛSDL8QLÛVWËPR JDWËVL LJÒQ\OÒVHN UÒV]ÒUH 5RPËQLËW KÒW IHMOHV]WÒVL UÒJLÛUD RV]WRWWËN $ .Ý]ÒSURPËQLDL)HMOHV]WÒVL5ÒJLÛKR] WDUWR]Û PHJ\ÒN %UDVVÛ )HKÒU +DU JLWD.RYËV]QD0DURV6]HEHQ7HUã OHWH   NP ODNRVDLQDN V]ËPD PLOOLÛH]PËUHOQ\HOWH6]ÒNHO\ IÝOGHWQHP]HWLVÒJLÝVV]HWÒWHOÒYHOUR PËQ   PDJ\DU   URPD   )RQWRVDEE YËURVRN %UDVVÛ 0DURVYËVËUKHO\ 1DJ\V]HEHQ 6HSVL V]HQWJ\ÝUJ\ *\XODIHKÒUYËU &VÖN V]HUHGD0HGJ\HV$YËURVLODNRVVËJ DUËQ\D

h*<9e',081.$.g=g66e* 7$1È&6$'È60,1'(1)e/(h=/(7,h*<%(1 +È=e60È6,1*$7/$1$'È69e7(/(e6%e5/e6( 9e*5(1'(/(7(..e6=Ë7e6(e6 9e*5(+$-7È6$ .e39,6(/(73(5(6h*<(.%(1 g5g.6e*h*<(. .g=/(.('e6, e6h=(0,%$/(6(7(. %(9È1'25/È6,h*<(. &6$/È',h*<(.e69È/Ï3(5(. 7È568/È6 ),1$16=Ë52=È6 $'Ï66È*2.%(+$-7È6$ 0$*<$5256=È*,921$7.2=È6Òh*<(.,17e=e6( .g9(76e*,+,7(/(6Ë7e6

0$*<$58/%(6=e/h1. &(&,/3/$&(35$+5$1 7HOHIRQ   )D[  (PDLO WV]#WV]FRPDX

'WETÅ)RHVI

LV SHGLJ D QDJ\ (UGÒO\L WãQWHWÒV DPHO\ÒSSHQÒYH]DMORWW%XGDSHV WHQ  $PLNRU zLGHMH YDQ D V]ÛOËV QDNl DNNRU QHP KDOOJDWKDWXQN $ FVHOHNYÒV LGHMÒW QHP PXODV]WKDWMXN HO z*\ËYD QÒSQHN QLQFV KD]ËMDl q PRQGMD D NÝOW 1HPKRJ\ KD]ËMD DXWRQÛPLËMDVLQFVHQ{0RVWÒSSHQD 5RPËQLD PHVWHUVÒJHV WHUãOHWL áMUD IHORV]WËVD HOOHQL WLOWDNR]ËVQDN ÒUNH ]HWW HO D] LGHMH DPL D] HUGÒO\L WÝUWÒ QHOPLUÒJLÛNIHOV]DEGDOËVËYDOIHQ\H JHWL NLVHEEVÒJL PDJ\DU NÝ]ÝVVÒJãQ NHW 6]ÒNHO\IÝOGHW ÒV 3DUWLXPRW -á OLXV ËQ H] HOOHQ V]ÛODOWXQN IHO (U GÒO\ WÝEE PLQW V]Ë] YËURVËEDQ WHOH SãOÒVÒQqD](UGÒO\L0DJ\DU1ÒSSËUW ÒVD] (017V]HUYH]ÒVÒEHQ)RO\WDWËV NÝYHWNH]LN q NÒUOHN OHJ\HWHN PLQG Q\ËMDQ RWW  $ NRPPXQLVWD UHVWDX UËFLÛQDN QHP V]DEDG HQJHGQãQN 0ËUSHGLJ5RPËQLDLOOHWYH(UGÒO\WH UãOHWÒQHNáMUDIHORV]WËVDPLPËVYRO QD KD QHP HJ\ WLSLNXV QDFLRQDOLVWD VRYLQLV]WD QDFLRQËONRPPXQLVWD UHV WDXUËFLÛVWÝUHNYÒV&HDXVHVFXz.RQ GXNËWRUlURVV]V]HOOHPÒEHQ" $]WNÒUHP2UEËQ9LNWRUPLQLV]WHU HOQÝN áUWÛO ÒV NRUPËQ\ËWÛO KRJ\ IR NR]DWRVDQDQHP]HWLHJ\ãWWPâNÝGÒV QHN H]W D UHQGV]HUÒW 1(5  ÒSÖWVÒN WRYËEE .ÒUHP D]W LV KRJ\ YËOODOMD QDNYÒGKDWDOPLVWËWXV]WDKDWËURQWáOL PDJ\DURN(UGÒO\LUËQWPLQWDKRJ\DQ $XV]WULDWHWWHH]WD]RODV]RUV]ËJL'ÒO 7LUROHVHWÒEHQ(]HQDKHO\HQHJ\ áWWDOD]WLVMDYDVRORPD]HUGÒO\LHNQHN KRJ\ EÖ]]XN UË V]DNHPEHUHNUH ÒV DONRVVXNPHJ(UGÒO\]ËV]ODMËW0HJ YDQ D V]ÒNHO\ ]ËV]OÛ OHJ\HQ (UGÒO\ QHN LV ]ËV]ODMD KLV]HQ H] HJ\ RO\DQ QDJ\ UÒJLÛ DPHO\ PÒOWÛ DUUD KRJ\ VDMËWV]LPEÛOXPDq]ËV]OÛMDqOHJ\HQ *\âOMãQN ÝVV]H H]HQ ]ËV]OÛ DODWW ÒV NHUHVVãND]ÝVV]HIRJËVW(UGÒO\UHJLR QDOL]ËOËVDD]HUGÒO\LDXWRQÛPLD6]Ò NHO\IÝOG WHUãOHWL DXWRQÛPLËMD ãJ\Ò EHQ5RPËQLDIÝGHUDOL]ËOËVDNÒUGÒVÒ EHQÒVH]HNQHNDPRGHUQGHPRNUD WLNXVSROLWLNDLHOYHNQHNÒVFÒORNQDND PHJYDOÛVÖWËVËEDQ WDOËOMXN PHJ D] ÝVV]HIRJËV áWMËW q HJ\PËVVDO ÒV UR PËQKRQILWËUVDLQNNDOy

$EXNDUHVWLNRUPËQ\PRVWDUUDNÒ V]ãOKRJ\5RPËQLDMHOHQOHJLKÒWIHM OHV]WÒVLUÒJLÛMËQDNDGQD NÝ]LJD]JDWË VLUDQJRW$]HUGÒO\LPDJ\DUSROLWLNDL V]HUYH]HWHNHOOHQ]LNH]WDIHORV]WËVW $Q\ËUIRO\DPËQMáOLXVÒQD0D URV PHJ\HL /ULQFIDOYËQ 1pPHWK =VROW D .ãOãJ\PLQLV]WÒULXP SDUOD PHQWL ËOODPWLWNËUD D WHOHSãOÒV SRO JËUPHVWHUÒYHO NÝ]ÝVHQ IHODYDWWD D 6]ÒNHO\IÝOG 1\ËUËGPHQWL EHMËUDWËW MHONÒSH] V]ÒNHO\NDSXW q MHONÒSH]YH 6]ÒNHO\IÝOGQ\XJDWLEHMËUDWËW x/HKHW KRJ\HJ\HOUHPÒJD]áMNÝ]LJD]JDWË VL EHRV]WËVL NRQFHSFLÛ H]W QHP LUË Q\R]]D HO GH HWWO PÒJ 6]ÒNHO\IÝOG HJ\ HJ\VÒJHV ÒV RV]WKDWDWODQ UÒJLÛ µV HO IRJ MÝQQL D] LG DPLNRU D NÝ] LJD]JDWËVL EHRV]WËVL YRQDODN PHJKá ]ËVËQËOLVH]HOLVPHUÒVWIRJQ\HUQLyq MHOHQWHWWH NL D] DYDWÛ ãQQHSVÒJHQ D] ËOODPWLWNËU $] (UGÒO\L &VDOËGV]HUYH]HWHN 6]Ý YHWVÒJHWRYËEELKDVRQOÛV]HUYH]HWHN NHOHJ\ãWWNÝ]ÝVNÝ]OHPÒQ\EHQWLOWD NR]WDN PËUFLXV qÒQ D URPËQ NRU PËQ\ UÒJLÛV WHUYH HOOHQ MDYDVROMËN KRJ\ x0DURV +DUJLWD ÒV .RYËV]QD PHJ\HDONRVVRQHJ\UÒJLÛW$](XUÛ SDL8QLÛYH]ÒUHOYHLNÝ]WRWWYDQD] HVÒO\HJ\HQOVÒJÒVDNãOÝQIÒOHHUHGH WâNLVHEEVÒJHNMRJDLQDNWLV]WHOHWEHQ WDUWËVD 0LÒUW ÒSSHQ D URPËQLDL PD J\DUVËJRWGLV]NULPLQËOQËD](XUÛSDL 8QLÛ D] HJ\HQO HOEËQËV ILJ\HOPHQ NÖYãOKDJ\ËVËYDO$URPËQLDLPDJ\DU NLVHEEVÒJHW LV XJ\DQD] D EËQËVPÛG LOOHWL PHJ PLQW DPL D ILQQRUV]ËJL VYÒG YDJ\ D] RODV]RUV]ËJL QÒPHW NLVHEEVÒJQHNMËUy )HOKÖYWËNDILJ\HOPHWKRJ\DNRP PXQLVWD 5RPËQLËEDQ D URPËQ ËOODP NHUHWHLQ EHOãO PËU HJ\V]HU OÒWH]HWW PDJ\DU DXWRQÛPLD  ÒV  NÝ ]ÝWW x$URPËQNRUPËQ\UÒJLÛVWÝUHN YÒVHL D OHJNRPSDNWDEE HUGÒO\L PD J\DUNÝ]ÝVVÒJHOOHQNÒV]ãOEHROYDV] WËVL NÖVÒUOHWQHN WHNLQWKHWN $ EXND UHVWLNRUPËQ\D]HOOHQWÒWHNV]ÖWËVËYDO PHJ]DYDUKDWMDD](UGÒO\EHQÒOQHP ]HWLVÒJHNMHOHQOHJLVWDSDV]WDOKDWÛEÒ NÒV HJ\PËV PHOOHWWL ÒOÒVÒW H]ÒUW WLO WDNR]XQNDWHUYHOOHQ7LOWDNR]ËVXQN 0HJV]yODOD]HOQ\RPyKDWDORP QDN QHP]HWNÝ]L V]LQWHQ LV KDQJRW 7NÒV/ËV]OÛLVD%ËOYËQ\RVL1\ËUL 6]DEDGHJ\HWHPHQ xÖUWD OH PDJËWy D DGXQNyq]ËUXODNÝ]OHPÒQ\ URPËQRN HOWW qYH]HWL EH MHOHQWÒVÒW (OV]DEDGXOWDPDJ\DUHOOHQHVVpJ 0DJ\DU7ËYLUDWL,URGD 5RPËQLËEDQDQQDNQ\RPËQKRJ\D 9LFWRU 3RQWD URPËQ PLQLV]WHUHO IHQWHEELVPHUWHWHWWPDJ\DUPR]JROÛ QÝNNÒV]HOOHQMHJ\H]QLHJ\HVHWOHJHV GËVRNFVHOHNYHUYÒIHMOGÒVÒWV]RU HOQÝNL UHQGHOHWHW DPHO\EHQ YLVV]D JDOPD]WD7{NpV /iV]OyMáOLXVÒQ YRQMËN 7NÒV /ËV]OÛ HXUÛSDL SDUOD D %ËOYËQ\RVL 6]DEDGHJ\HWHP ]ËUÛ PHQWL NÒSYLVHO URPËQ ËOODPL NLWãQ HODGËVËQ(EEOLGÒ]ãQNQÒKËQ\PRQ WHWÒVÒW q NÝ]ÝOWH D 0HGLDID[ KÖUãJ\ GDWRW DPHO\HN NLYËOWRWWËN D URPËQ QÝNVÒJDNRUPËQ\IHJ\WÒYÒLQWHUMá SROLWLNDYH]HWLQHNWãUHOPHWOHQVÒJÒW MËW LGÒ]YH 3RQWD KR]]ËWHWWH HUUO x7HVWYÒUHLP 1LQFV PËV YËODV]WË KLYDWDORV ËWLUDWRW LV NãOG D] HOQÝNL VXQNDPLNRUDOÒWDWÒWDNNRUFVHOH KLYDWDOQDN 0HJMHJ\H]WH YROW PËU NHGQãQNNHOOzDPÖJLGQNYDQl(UUH SUHFHGHQV DUUD KRJ\ HOOHQMHJ\]HWW ILJ\HOPH]WHWQHNqHJ\HEHNNHOHJ\ãWW HJ\ËOODPLNLWãQWHWÒVYLVV]DYRQËVËUÛO qDVRNDVRGÛÒYIRUGXOÛNH]HNNÝ]ÝWW V]ÛOÛUHQGHOHWHWÒV7NÒV/ËV]OÛHVH

2013. augusztus 29. WÒEHQ LV NÒV] H]W PHJWHQQL 7NÒV /ËV]OÛ EHQ D WHPHVYËUL QÒS IHONHOÒV NLWÝUÒVÒQHN KXV]DGLN ÒYIRU GXOÛMËQ NDSWD PHJ D OHJPDJDVDEE URPËQ ËOODPL NLWãQWHWÒVW D 5RPËQLD &VLOODJDÒUGHPUHQG/RYDJL)RNR]DWËW D URPËQLDL UHQGV]HUYËOWR]ËV HOLQGÖ WËVËEDQ MËWV]RWW WÝUWÒQHOPL V]HUH SÒÒUW $ OHJIEE URPËQ NÝ]MRJL PÒOWÛVË JRNPLQGHJ\LNHEÖUËOWD7NÒV/ËV]OÛW D]ÒUW PHUW D %ËOYËQ\RVL 1\ËUL 6]D EDGHJ\HWHPHQD]WMDYDVROWD0DJ\DU RUV]ËJYËOODOMRQYÒGKDWDOPLV]HUHSHW (UGÒO\ ÒUGHNÒEHQ áJ\ DKRJ\ H]W $XV]WULDWHWWH'ÒO7LUROHVHWÒEHQ x¹PH PHJIRJDQW D] XV]ÖWËV 5RPË QLËEDQGLNWDWÛULNXVYLV]RQ\RNËOOQDN IHQQ -ÛPDJDP QHP NLWãQWHWÒVÒUW KDUFROWDP7HPHVYËURQ(PEHULPÒO WÛVËJRPEDQVÒUWHQHNPHJH]]HODMD YDVODWWDOy q PRQGWD D PDJ\DU NÝ] PÒGLËQDNQ\LODWNR]YD7{NpV/iV]Oy $URPËQËOODPHOQÝNLVFVDWODNR]RWW D PDJ\DUHOOHQHV NDPSËQ\KR] DNL SHGLJNRUËEEDQWãUHOPHVQHNPHJÒU WQHNPXWDWNR]RWWDPDJ\DURNWÝUHN YÒVHL LUËQW (UWHOMHV WËPDGËVW LQWÒ ]HWWDPDJ\DUNRUPËQ\HOOHQ7UDLDQ %DVHVFXHOQÝN$PDURVILDKDWËURQ WáOL URPËQRNQDN V]HQWHOW D +DUJLWD ÒV .RYËV]QD PHJ\HL RUWRGR[ HJ\KË] ÒV D URPËQ NãOãJ\PLQLV]WÒULXP +D WËURQ 7áOL 5RPËQRN )RV]WËO\ËQDN V]HUYH]ÒVÒEHQ ]DMOÛ Q\ËUL V]DEDG HJ\HWHPHQ %DVHVFX HOV]ÝU D KDWË URQWáOÒOPDMGDV]ÒNHO\IÝOGLURPË QRNNÒSYLVHOLQHNEHV]ËPROÛMËWKDOO JDWWD PHJ $ EHV]ËPROÛEÛO NLGHUãOW HJ\HGãO D PDJ\DURUV]ËJL URPËQRN QHPSDQDV]NRGQDN 7UDLDQ %DVHVFX D +DUJLWD ÒV .R YËV]QDPHJ\HLURPËQRNQHYÒEHQEH V]ÒO,RDQD /DFDWXVXNÒUGÒVÒUHD]W YËODV]ROWDKD]DYDUWDNHWPLÒUWQHP IãW\ãOWÒN NL 2UEËQ 9LNWRUW 7XVQËG IãUGQx1HPIRJDNRUPËQ\LGHMÝQ QLÒVIãW\ãOQLyqWHWWHKR]]Ë%DVHVFX $UUÛO EL]WRVÖWRWWD D URPËQRNDW KRJ\ QHP OHV] HWQLNDL DODSá UÒJLÛ 5RPË QLËEDQ x&VDN 6]WDOLQ V]HUYH]HWW 0D J\DU$XWRQÛP7DUWRPËQ\WQHPOHV] WÝEEÒ DXWRQÛP UÒJLÛy 8J\DQDNNRU ÒOHVWËPDGËVWLQWÒ]HWWDPDJ\DUNRU PËQ\ HOOHQ x0DJ\DURUV]ËJ D] LQVWD ELOLWËV Wâ]IÒV]NH D UÒJLÛEDQ PLQGHQ V]RPV]ÒGRV RUV]ËJJDO V]HPEHQ ËOO D PDJ\DU NLVHEEVÒJ NÒUGÒVÒYHO NDS FVRODWEDQy q $ 7XVQËGIãUGL %ËOYË Q\RVL 6]DEDGHJ\HWHPHQ HOKDQJ]RWW Q\LODWNR]DWRNDKDWËURNDWIHV]HJHWLNq IHMWHWWHNLqDPHO\HNWÝEEÒQHPIRJ QDN PHJLVPÒWOGQL 5RPËQLD WHUãOH WÒQ ÒV OHKHW KRJ\ D WËERUW VHP IRJMËNPHJV]HUYH]QLMÝYUH x5RPËQLD HGGLJ QHP ËOOW EH D 0D J\DURUV]ËJRW WËPDGÛ RUV]ËJRN NÝ]Ò GHPRVWHOÒUNH]HWWDSLOODQDW+DHG GLJYLVV]DIRJRWWYROWHQQHNYÒJHWNHOO YHWQLÒVSRQWUDNHOOWHQQL%XGDSHVWHWy qLVPÒWHOWHPHJHODGËVDYÒJÒQ 1HPNÖPÒOWH7NÒV/ËV]OÛWVHPDNL YÒGKDWDOPL VWËWXV]W NÒUW 0DJ\DURU V]ËJWÛO x0HJYL]VJËODQGÛDNÒUÒVWÝU YÒQ\HVVÒJH0HJHQJHGKHWHHJ\UR PËQËOODPSROJËUQDNKDVRQOÛNÒUÒV"y qPRQGWD)RO\WDWËVDROGDORQ

2. oldal

MAGYAR ÉLET

MAGYAR

BOLDOG NÉVNAPOT KÍVÁNUNK! Augusztus 29. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Beatrix és Erna nevû olvasóinkat. Beatrix: Latin eredetû, jelentése: boldogságot hozó, eredetileg feltehetôen Szûz Mária mellékneve. Erna: Az Ernesztina önállósult német becézôjébôl. Köszönthetjük még: Erneszta, Ernesztina, János, Kamilla, Sebô, Szabina nevû barátainkat. Augusztus 30. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Rózsa nevû olvasóinkat. Rózsa: Régi magyar személynév a hasonló közszóból. Köszönthetjük még: Félix, Róza, Rozalinda, Rozita nevû barátainkat. Augusztus 31. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Bella, Erika és Erik nevû kedves olvasóinkat. Bella: Olasz-spanyol eredetû, jelentése: szép. Emellett több név utónév önállósult becézôje is. Erik: A germán Erich, Erik férfinév magyar formája. Erika: Az Erik név nôiesítése. Köszönthetjük még: Albertina, Arisztid, Hanga, Izabella, Paulina nevû barátainkat. Szeptember 1. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Egyed és Egon nevû kedves olvasóinkat. Egyed: A görögbôl latinosított Agidius rövidült formája, régi magyar olvasatban. Jelentése: pajzshordozó. Egon: A germán Eckehard ószász és középnémet becézôjébôl önállósult német név átvétele. Köszönthetjük még: Szilvia, Áron, Farkas, Gedeon, Ignác, Vera nevû barátainkat. Szeptember 2. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Rebeka és Dorina nevû kedves olvasóinkat. Rebeka: A héber Ribka görögös Rebekka alakjából. A jelentése némelyek szerint: megigézô, megbabonázó; mások szerint: jól táplált. Dorina: A Dorottya névnek több nyelvben meglévô csonkított és kicsinyítôképzôvel ellátott származéka. Köszönthetjük még: Absolon, Axel, Ella, Fedor, Teó, Töhötöm nevû barátainkat. Szeptember 3. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Hilda nevû kedves olvasóinkat. Hilda: Két név egybeesése: az ófelnémet hiltja szóból, jelentése: harc, harcosnô, és a Hild- kezdetû és -hild végzôdésû nevek önállósult becézôje, jelentése: harc. Köszönthetjük még: Ildikó, Csobán, Manfréd, Piusz, Szerafina nevû barátainkat. Szeptember 4. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Rozália nevû kedves olvasóinkat. Rozália: Az olasz Rosalia névbôl, ez valószínûleg a Rosa (magyarul: Róza) továbbképzése. Köszönthetjük még: Mór, Móric, Mózes, Muriel, Regina, Róza nevû barátainkat.

DOLLÁR ÁRFOLYAM 2013. aug. 22-én

1.00 AUD = 201.82

2013. augusztus 29.

szavúan nyilatkoztak a témában. E szerint valóban újabb pályázatot hirdetnek a játékokra, amelyekre –– immár utolsó alkalommal –– egyben lehet ajánlatokat tenni. Arra, hogy lesz-e egyáltalán új vidámparkja Budapestnek, és ha igen, hol és milyen formában –– nem kaptunk választ. (M.H.)

Magyar katonák sírjait tárják fel Fehéroroszországban A második világháborúban elesett magyar katonák sírhelyének feltárására Bezár a Vidám Park

A mûemléki védettséget élvezô körhinta nem eladó Végnapjait éli a budapesti Vidám Park, ugyanis a létesítmény valamivel több mint egy hónap múlva végleg bezárja kapuit. A Fôvárosi Közgyûlés tavaly novemberben döntött arról, hogy a városligeti intézmény 2013. szeptember 30án megszûnik, majd több lépésben adja át a területet a Fôvárosi Állat- és Növénykertnek. A testület akkor arról is határozott, hogy az idei szezonkezdés elôtt a Vidám Park százötvenmillió forintos tulajdonosi kölcsönt kap, az állatkert pedig százmilliós támogatáshoz jut, amelyet a területbôvítéshez kapcsolódó beruházási és uniós pályázati feladatok elôkészítéséhez használhat fel. A döntést követôen Tarlós István fôpolgármester a témában úgy nyilatkozott, hogy az állatkert „patinás, tradicionális intézmény, amelyet az önkormányzatnak érdemes fenntartani”, a Vidám Park viszont nem ez a kategória. Szerinte utóbbi létesítmény már 2010-ben csôd közeli állapotba került felhalmozott adósságai miatt, nem utolsósorban pedig a látogatottsága az elmúlt húsz évben meredeken csökken. Ezzel szemben –– fogalmazott a fôpolgármester –– az állatkert töretlenül ôrzi népszerûségét, sôt folyamatosan nô az érdeklôdés iránta, így érdemes fejleszteni, bôvíteni. Tarlós akkor úgy nyilatkozott, hogy a park 2013-ig kap haladékot, addig pedig zajlanak az egyeztetések az új helyszínrôl és üzemeltetôrôl. Emellett jelezte, egyes játékok, mint például a hullámvasút vagy a körhinta, jelenlegi helyükön maradnak. Utóbbi információ lényeges, hiszen több eszköz –– a park mintegy százéves múltjára való tekintettel –– mûemléki védelem alatt áll. A döntést követôen sokáig kérdéses volt, hogy mi lesz a berendezés sorsa, illetve építenek-e új helyszínen, új üzemeltetôvel az elôzôhöz hasonló szórakoztató egységet a fôvárosiaknak. A jövôbeni esetleges nyitás részleteirôl semmi biztosat nem lehet tudni, de a játékok árverezése elkezdôdött, egyelôre sikertelenül. Augusztus 2-i számában a Hvg.hu vonatkozó cikkében arról ír, hogy lezajlott a pályáztatás elsô szakasza, ám egyetlen ajánlat sem érkezett. A potenciális vásárlók augusztus elsejéig jelezhették hivatalos igényüket a Budapest Fôvárosi Vagyonkezelônél, azonban a Budapesti Vidám Park Zrt. „mutatványosber endezéseire” egyáltalán nem volt kereslet. Ennek értelmében az eljárás eredménytelennek számít, így újabb kiírást hirdetnek, a fôváros azonban nem külön-külön, hanem egyben szeretné értékesíteni az eszközöket. Korábban a közgyûlés úgy döntött, összesen kétszer próbálnak meg egy tulajdonost találni az összes berendezési tárgynak, ám ha utóbbi is érvénytelen lesz, külön-külön is lehet pályázni a játékokra. Mindezek alól kivételnek számít az 1906-ban épült és több társával mûemléki védelmet élvezô körhinta, az 1912-ben felállított barlangvasút, illetve a tíz évvel késôbb épített hullámvasút, amelyek –– a fôváros közlése szerint –– maradnak, majd 2014-ben az állatkert kibôvült területén kapnak helyet. Az üzemeltetésen és a feltételrendszer kidolgozásán folyamatosan dolgoznak. Lapunk természetesen felkereste a városháza sajtóirodáját, ám igen szûk-

" )ÊMÚV]ÕYYHOWXGDWMXNKRJ\LVPÑWEàFVà]XQNEDMWÊUVXQNWÚO

݊ÎläÌAšà@àÌAÅ䑟šlÌÂlš DXJXV]WXVÑQ YLVV]DDGWDQHPHVOHONÑW7HUHPWÛMÑQHN $XJXV]WXVÑQJ\ÊV]PLVÑEHQEàFVà]WXQN7ÛOH D5RRNZRRG6DFUHG+HDUWKWHPSORPEDQ RQQÑWNÕVÑUWâNV]HUHWHWWKLWYHVWÊUVDVÕUMÊKR] KRJ\HJ\âWWWÜOWÜWWKÛVLHVNâ]GHOPHVÑOHWXWÊQ HJ\âWWQ\XJRGMDQDNSRUDLNEDQLV $)âJJHWOHQ6]DEDGVÊJKDUFRV6]ÜYHWVÑJ %ÊQ\D\,UÑQWVDMÊWKDORWWMDNÑQWWLV]WHOLÑVEàFVà]WDWMD

;cbƒaƒjip[h[j[jj[bc[]Žh_pp”a

készülnek Fehéroroszországban. A Honvédelmi Minisztérium (HM) várakozásai szerint 600-800 elesett katona maradványai kerülhetnek elô, ôket tiszteletadással temetik újra egy központi temetôben –– mondta a HM katonai hagyományôrzô és hadisírgondozó osztályának vezetôje. Maruzs Roland kiemelte, hogy a tárca hadisírfeltáró és –– gondozó projektje keretében eredményes volt a kapcsolatfelvétel Fehéroroszországgal. Az egyeztetések nyomán a közelmúltban 15 egykori katonai temetkezési helyet jártak be korabeli kataszterek, vázlatrajzok alapján, amelyeket a magyar királyi honvédség hadisír-nyilvántartó tisztjei készítettek. Az ôrnagy szerint sok esetben teljes pontossággal sikerülhet majd azonosítani a sírhelyeket, de számos olyan van, amelynek feltárására nincs esély, mivel a környezet jelentôsen megváltozott: a temetkezési hely területén például lakóházak épültek. Így bizonyos, hogy a Fehéroroszországban elesett összes magyar katona földi maradványai nem kerülhetnek elô, a 2500-3000 hôsi halott közül mintegy hat-nyolcszáz azonosítása valószínûsíthetô –– tette hozzá. „Az a célunk, hogy a feltárt sírhelyeken meglelt katonáinkat egy központi temetkezési helyen újratemessük, a többi elesett katonánk tiszteletére pedig emlékmûvet állítsunk ugyanott” –– mondta Maruzs Roland, hozzátéve, hogy a helyszín kiválasztása még folyamatban van. Magyarország és Fehéroroszország között nincs hadisírgondozó megállapodás, ezért a feltáró munkát a fehérorosz haderô 52. önálló különleges hadszíntérkutató zászlóalja végzi majd, de magyar szakemberek is jelen lesznek –– tette hozzá. Maruzs Roland elmondta, hogy Fehéroroszországban leginkább megszálló alakulatok állomásoztak, illetve a doni területre vezényeltek estek el partizántámadások következtében, de az 1. lovashadosztályt is érték ott veszteségek 1944 nyarán. A fehérorosz terület nem a legfôbb hadszíntér volt Magyarország számára. Nem úgy, mint a mai Oroszország területe, ahol már létezik két központi katonai temetô: Rudkinóban 19 ezer, míg Boldirjevkában 8 ezer magyar katona nyugszik. Emellett Ukrajnában, a galíciai területeken is nagy harcok zajlottak 1944-ben. „Tízezres nagyságrendben lehetnek ott katonáink eltemetve, ezért Ukrajnában is több helyen folynak kutatások, ott is szeretnénk központi katonai temetôt létrehozni” –– mondta. Az ôrnagy közölte: a második világháborúban elesett magyar katonák számát nehéz megbecsülni, de vélhetôen szovjet hadifogságban többen haltak

)5GM_GX;`KRRKS 4jZNGZGZRGT5`K[SjHGT G+YGVz-TJXKY`KXQKY` ZKZZK5GM_GXfRKZIuS NKZORGVLqRq\Y`j`GJUY TKS`KZOY`URMjRGZG 5)/A):h:h3;f/ )5GM_GXUXY`jMqXZ )RGVuZ\jT_K`KT NGZjXU`GZjZG` )XGT_Q}T_\|X`O

!@à@ÂÌ‘kÎ +XQJDULDQ /LIH

)HOHOÛVV]HUNHV]WÛÑVNLDGÚ0ÊUII\$WWLOD 6\GQH\LV]HUNHV]WÛ-Ú]VD(ULND )ÛV]HUNHV]WÛ&VDSÚ(QGUH

,URGÊN

0HOERXUQH

5RVHO\Q&UHVFHQW (DVW%HQWOHLJK9LF 7HO  )D[  (PDLODPDUII\#QHWVSDFHQHWDX /HYÑOFÕP32%R[ &DXOILHOG9LF

6\GQH\ 0DULQHOOD6WUHHW 0DQO\9DOH16: 7HOHIRQ  (PDLO KXQJDULDQOLIHV\GQH\#JPDLOFRP PHFVDSR#ELJSRQGFRP

+LUGHWpVLGtMV]DEiVFPFROXPQ,QFO*67 +DViERQNpQWFPPpO\pVFPV]pOHV (O{IL]HWpVHJ\pYUH*67YHOHJ\WW³ ³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³ $GYHUWLVLQJUDWH&ODVVLILHGFPFRO,QFO*67 +DOISDJH³)XOOSDJH³ 7UDQVODWLRQDQGDUWZRUNIUHHRIFKDUJH ³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³ 3URSULHWRUDQG3XEOLVKHU+XQJDULDQ/LIH3XEOLVKLQJ

3ULQWHGE\$WWLOD0iUII\5RVHO\Q&UHVF(DVW%HQWOHLJK9LF

2013. augusztus 29.

HÍREK

MAGYAR ÉLET A Nemzeti Színház fontos feladatának tekinti, hogy élô kapcsolata legyen a világban élô magyarság kulturális szervezeteivel, intézményeivel és segítse munkájukat –– olvasható a Nemzeti Színház közleményében. A teátrum a maga eszközeivel erôsíteni szeretné a világ különbözô pontjain élô magyarok kötôdését anyanyelvük kultúrájához. Ennek érdekében elsôként a New York-i Magyar Színház igazgatójával, Kovács Szilviával írt alá együttmûködési megállapodást Vidnyánszky Attila. Az együttmûködés keretében a színház mûvészei elôadóestekkel, kamaradarabokkal érkeznek majd New Yorkba, a budapesti teátrum dramaturgiai, rendezôi segítséget nyújt a nemzeti ünnepek és a magyar kultúra napja ottani eseményeinek szervezéséhez, továbbá kiállítások, szakmai programok, beszélgetéssorozatok is színesítik majd a közös munkát. „Nagy biztatás és bátorítás azt éreznünk, hogy a távoli haza mégsem feledkezik el rólunk, nem vagyunk egyedül, nem vagyunk magunkra hagyva” –– mondta a New York-i Magyar Színház igazgatója.

meg, mint a hadmûveleti területeken. Az orosz partner által átadott adatbázisban mintegy 68 ezer magyar katona adata található, akik szovjet hadifogságban haltak meg. Maruzs Roland megjegyezte, hogy ennél jóval többen lehettek, mivel útközben és az átmeneti gyûjtôtáborokban nem regisztrálták az embereket, márpedig azokon a helyeken is rengetegen vesztették életüket. A hadmûveletek során elesett magyar katonák száma 150-180 ezerre tehetô. Legutóbb Budapesten, a Parlament elôtti Kossuth Lajos tér átépítési munkálatai közben kerültek elô katonai maradványok. Egyikük német volt, az ô személyét sikerült is beazonosítani, négy magyar katonának viszont nem volt azonosítója, ôket ismeretlenként temették el a budaörsi német-magyar katonai temetôben. Maruzs Roland arra is kitért, hogy ha majd a budapesti Széll Kálmán téren is elkezdôdnek a felújítási munkálatok, ott tömegével kerülhetnek elô katonák földi maradványai és világháborús katonai eszközök darabjai is. Az ôrnagy szólt arról is, hogy igyekeznek folyamatosan bôvíteni a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Fôosztálya által üzemeltetett Magyarországon már 1953-ban en-gedélyezték a korlátozások nélküli aborhonlap (www.hadisir.hu) adatbázisát is, amely már mintegy 78 ezer, a második tuszt. A jogszabályt 1956-ban, 1973-ban, majd 1992-ben is kiterjesztették, ezzel világháborúban elesett katona adatát és temetési helyét tartalmazza. országunknak lett az egyik leg-liberálisabb abortuszszabályozása egész Európában. A nôknek engedély kell az abortuszhoz, azonban a törvény mára nagyon sok feltételt lehetôvé tesz, ezzel az egész folyamat a valóságban formalitássá vált. Az ELTE kutatói szerint, ha kivennék az amúgy alkotmány-ellenesnek nyilvánított súlyos válsághelyzetre való hivatkozást az indokok közül, MagyarA jövô évi holokauszt-emlékévre felkészülés jegyében Magyarország támo- országon akár 13 millióan is élhetnének, a népesség 2003-ig nôtt volna. gatást nyújt az Auschwitz-Birkenau Alapítványnak, 120 ezer euróval (36 millió 1953 elôtt az abortusz végrehajtása ––– a súlyos egészségügyi okokat leszáforint) járul hozzá a deportáltak százezreinek szenvedését és pusztulását okozó mítva –– illegális volt. A törvény korlátozó jellege abból is adódott, hogy az haláltábor maradványainak megôrzéséhez, az ott kialakított múzeum fenntartá- akkori kormányzat meg szerette volna állítani a népességfogyást, miután a sához –– közölte a Külügyminisztérium. születési számok intenzíven csökkentek. A közlemény szerint a kormány határozata alapján tett a Külügyminisztérium Késôbb bekerült a törvénybe, hogy az abortusznak családi, társadalmi okai javaslatot az Auschwitz-Birkenau Alapítvány támogatására. Az alapítvány cél- is lehetnek, valamint létrehoztak egy bizottságot, amelynek az volt a feladata, ja, hogy az utókor számára mementóként ôrizze meg a hajdani haláltábor léte- hogy megállapítsa, egészségügyi szempontból végrehajtható-e az abortusz. A sítményeit, gyûjteményeit, és biztosítsa az állagmegóvás anyagi fedezetét. második kiegészítés alapján a bizottságnak el kellett fogadni az abortuszEmlékeztettek arra, hogy Auschwitz áldozatai között nagyszámû magyar is kérelmet, ha az egészségügyi, személyes vagy családi okokból adódott, és a volt: az 1,3 millió fogoly közül csaknem 438 ezren voltak magyarok, és közülük terhes nô ragaszkodott hozzá. Ezeket az abortuszokat kérésre, az elsô 12 hét csak nagyon kevesen térhettek haza.A támogatás mértékének megállapításakor alatt lehetett elvégezni. a rendkívüli veszteségek és az ország teherbíró képessége egyaránt szempont 1973-ban újra szigorították az abortusztörvényt, a szociális okokra visszavevolt –– közölte a Külügyminisztérium.A magyarországi zsidóság deportálásának zethetô terhességmegszakítás továbbra is legális maradt, viszont az új szabáközelgô 70. évfordulójával kapcsolatban a kormány e döntésével is emlékeztetni lyozás konkrét lehetôségre korlátozódott: egyedülálló, elvált vagy özvegy akar az elpusztított emberi életek pótolhatatlanságára, továbbá hangsúlyozza nôkre; azokra, akik legalább hat hónapja elváltak, vagy élettárs nélkül éltek; elkötelezettségét amellett, hogy ápolni kell a holokauszt áldozatainak emlékét, vagy ha a terhesség bûncselekmény eredménye volt. és el kell utasítani a szélsôségeket –– olvasható a közleményben.A felajánlásról Engedélyezték még a 40 feletti nôknek (a korhatárt 1982-ben 35 évre csökMagyarország varsói nagykövetsége tájékoztatta Piotr Cywinskit, az alapítkentették), azoknak, akiknek három gyerekük volt, kivételnek számítottak vány igazgatóságának elnökét, aki levélben köszönte meg a hozzájárulást. Maazok, akiknek férje a fegyveres erôknél szolgált vagy börtönbüntetését töltötte gyarországot az alapítvány nemzetközi bizottságában Gyurcsík Iván varsói az elmúlt hat hónapban. Belekerült egy általánosabban fogalmazó, egyéb nagykövet képviseli. szociális okokat elfogadó rész is. Az utolsó két lehetôséget leszámítva a bizottságnak automatikusan engedélyeznie kellett az abortuszt, ha a terhesség még nem volt túl a 12. héten; a maradék kettônél viszont tilos volt az automatikus ítélet. 1986-ban még egyet módosítottak a törvényen: ha a magzatnál egészségügyi problémák álltak fenn, Együttmûködési megállapodást kötött a New York-i Magyar Színházzal Vid- szintén engedélyezhetô a terhességmegszakítás. nyánszky Attila, a Nemzeti Színház fôigazgatója Budapesten. 1988 novemberében és decemberében új miniszteri rendeletekkel szabályozták az abortuszt. Az engedélyezési körülmények nagyjából azonosak voltak, leszámítva, hogy a bizottsági jóváhagyást szakorvosi jóváhagyás váltotta az összes oknál, leszámítva az egyéb szociális okokat. Ezeknél az a terhességmegszakítást a terhes nô családjának és védônôjének kellett jóváhagynia. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy sokkal könnyebb volt abortuszokat végreNO WIN, NO FEE !! hajtani, mivel a döntés lényegében a terhes nôn múlt. Nem sokkal bevezetése után ezeket a rendeleteket abortuszellenes csoporDr. Livia Tonge Principal tok megtámadták az alkotmánybíróságon. Szerintük a szabályozások nem bizBSc, Eng (Hons), PhD, Master of Laws (Legal practice, Skills & Ethics) tosították a magzat élethez való jogát, amely pedig a magyar alkotmány szeOur legal service is exceptional rint alapjog. A bíróság érvénytelenítette a jogszabályokat, de nem tartalmi alapon. Szerintük az volt a baj, hogy a minisztertanács fogadta el, pedig, mivel YOU BE THE JUDGE alapjogot érint, az országgyûlésnek kellett volna. Ennek ellenére a szabályozáshoz egy évig nem nyúltak, az országgyûlés ezalatt új megoldáson dolgozott, BALESETET SZENVEDETT? amely valahol az abortuszok teljes tiltása és a korlátozások nélküli engedélyezés JÁRMÛVEL, MUNKAHELYEN, KÖZUTAKON, KÖZÉPÜLETBEN, között egyensúlyozott. KÓRHÁZBAN (GONDATLANSÁG, ORVOSI TÉVEDÉS), SPORTOLÁS, A parlament végül 1992-ben fogadta el az új abortusztörvényt. A törvény ERÔSZAK, TESTI SÉRTÉS, LELKI BÁNTALMAZÁS, STB. kiemelte a magzat élethez való jogát, és kimondta, hogy az abortusz nem MINDEN AMI MARADANDÓ FIZIKAI, SZELLEMI tekinthetô egyfajta családtervezésnek, ennek ellenére lehetôvé tette, hogy a VAGY LELKI KÁRT OKOZOTT. nôk krízishelyzetre hivatkozva abortáljanak terhességük elsô 12 hete alatt. A törvény a beavatkozás elôtt konzultációt és háromnapos várakozási idôt írt MIT KELL TENNI? elô. AZONNAL KÉT TELEFONSZÁMOT HÍVNI: MENTÔK: 000 L.Y.TONGE & CO. LAWYERS (03) 9670 5504 IRODÁNK MINDEN MÁS ÁLTALÁNOS JOGI ÜGYEKET IS VÁLLAL.

13 millióan is élhetnénk Magyarországon

Támogatás az AuschwitzBirkenau Alapítványnak

„A távoli haza mégsem feledkezik el rólunk”

L.Y. TONGE & CO. LAWYERS Personal Injury Lawyers

www.tongelawyers.com.au Suite 7, 600 Lonsdale Street, Melbourne VIC 3000 Telefon: (03) 9670 5504 Fax: (03) 9602 5615 Email: [email protected] Magyarul és angolul beszélünk. Emlitse, hogy a MAGYAR ÉLET hetilapja hírdetése alapján hívott.

Visit Hungary in 2014

With Bon Vivant Euro Tours For details visit www.bonvivanteurotours.com Free no obligation travel consultation by appointment. Ring, Toth Tamas on (03) 9826 8876 Email: [email protected] 5/40 Lansell Road, Toorak Vic. 3142

3. oldal A törvény késôbb is engedélyezte az abortuszt az anya vagy a magzat egészségügyi problémái miatt, ha a terhesség bûncselekmény eredménye, ha a szülô fogyatékkal élô, ha orvosi hiba miatt nem fedezték fel a terhességet, illetve ha az engedélyezett határidôbôl a korház vagy a hatóság hibájából csúsztak ki. Ezenfelül akkor, ha a terhesség a nô életét veszélyezteti, vagy ha a magzat olyan rendellenességgel rendelkezik, ami lehetetlenné teszi a születés utáni életet, az abortuszt a terhesség teljes ideje alatt végre lehetett hajtani. A krízishelyzetre hivatkozással végrehajtott abortuszokért fizetni kellett. Ezt a törvényt is megtámadták, mivel az ellenzôk szerint nem védte eléggé a magzat élethez való jogát. Az alkotmánybíróság azonban ezt az érvelést 1998-ban elutasította. Annak ellenére, hogy kimondták, a törvény hibás, mivel a krízishelyzetet nem definiálták elég pontosan a törvényben, ezzel pedig a nôk mindenféle indoklás nélkül, gyakorlatilag bemondásos alapon dönthettek az abortusz mellett: a problémákat nem kellett konkrétan megnevezni, és senki nem ellenôrizte ôket. Az alkotmánybíróság felszólította az országgyûlést, hogy 2000. június 30-ig alkosson új szabályozást, amelyben megfelelôen definiálják a krízishelyzetet és a hozzá kapcsolódó dolgokat. Ez azonban lényegében azóta sem történt meg.

Bányászjárás sem segítene

Az Erdélyrôl szóló legfrissebb híreket mára már nem lehet a szokványhíradások közé biggyeszteni (helységnévtábla-viták, székelyzászló-kitûzés, nyelvhasználat a hivatalban, miegyéb), az autonómiáért meghirdetett tüntetéssorozat visszafordíthatatlan mozgalommá látszik szélesedni. Minden arra utal, lerágott ígéretekkel, régi frázisaival már semmire sem megy a román hivatalosság. (Már egy „spontán” bányászjárás sem oldaná meg a Pontakormányzat fejfájásait…) „Valaminek” történnie kell! A megmozdulás-sorozatot szervezô Erdélyi Magyar Néppárt végsôkig eltökélt: ha a kabinet nem tágít, ha végrehajtja a történelmi régiók magyarokat sújtó fölszámolását, akkor nincs más hátra, a polgári engedetlenség minden eszközét be fogja vetni. Repül a nehéz kô… A szombaton száztizenkilenc településen egy idôben felolvasott kiáltvány azonnali belsô önrendelkezést követel, a túlközpontosított „román nemzetállam” helyett végre egy modern, föderális országot. A székelység legutóbb tavasszal, március tizedikén, a Székely Szabadság Napján fogalmazta meg a marosvásárhelyi Postaréten, „Mit kíván a székelység!”. A lecsupaszított válasz így szólt: „Saját, évezredes jogait ôsei földjén”. A szónokok vissza-visszatérô kérdésére –– Tûrjünk-e tovább? –– harmincezer torokból érkezett a válasz: „Nem, nem, soha!”. Az elmúlt szombat ismét megmutatta: az erdélyi magyarság, benne Székelyföld autonómiájának ügye, sorskérdés. Mindannyiunk ügye. Európa ügye is –– ha Brüsszel süketen-vakon elmegy mellette, akkor is.

Pilhál György (Magyar Nemzet)

4. oldal

MAGYAR ÉLET

Székelyföld újra téma

(Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor arra buzdította az Ukrajnában és Moldvában élŒ románokat, hogy kérjék minél többen a Romániával való egyesülést, mert akkor megadatik. A marosfŒi tábor egyik témája a román egyesülés európai projektje, amelyet 2018-ig, Nagy Románia 100 éves születésnapjára szeretnének megvalósítani. Az államelnök támogatja, és a Moldva Köztársaság uniós csatlakozásával egyidŒben látja kivitelezhetŒnek. Basescu további erŒs kijelentéseket tett: A románok nem pénzzel, hanem „vérrel fizették meg Erdélyt”, és földrengetŒ, illetve kiábrándító az, hogy a ’89-es forradalom hŒsének hitt személy Erdély hovatartozását kívánja vita tárgyává tenni – jelentette ki az államfŒ Marosorbón. „És amikor azt hallod egy román állampolgártól, hogy protektorátus alá helyeztetné Erdélyt, megrendülsz. Engem megrendített egy román állampolgár erre irányuló kérése, mivel a román forradalom szimbólumának tekintettem Œt. (…) Az elmúlt idŒben nem állom meg újra és újra emlegetni ezt, mivel számomra, az államelnök számára, sokkot jelentett” – mondta Basescu. Nagy vita keletkezett Basescu és Titus Corlatean külügyminiszter között. Corlatean egy elŒadás keretében az elnök és a korábbi jobbközép kormány szemére vetette, hogy 2010-ben nem tiltakoztak, amikor a „Fideszkormány a Jobbik támogatásával” elfogadta a „trianoni békeszerzŒdésrŒl való megemlékezés” (a Nemzeti Öszszetartozás Napja), illetve a könnyített honosítás törvényét. Corlatean szerint ezek a jogszabályok a Kárpátmedence visszaszerzését célozzák a magyar nemzet számára, vagyis a versailles-i békeszerzŒdések újratárgyalását vetik fel. A külügyminiszter szerint a román reakciók elmaradásának tulajdonítható, hogy most „egyes forrófejûek az úgynevezett Székelyföld” autonómiájáról beszélnek, és magyarországi politikusok „választási kampányt folytatnak” Hargita és Kovászna megyében. „Van egy európai stratégiai partnerségünk Magyarországgal: azon kell dolgoznunk, hogy ez legyen a meghatározó, nem pedig a feszültségek, a szélsŒségesen nacionalista retorika. Ennek érdekében munkára, párbeszédre van szükség: ezeket a kérdéseket nem a sajtó által közvetített harcias szólamokkal lehet megoldani” – jelentette ki. A tervezett közigazgatási átszervezésrŒl beszélve határozottan leszögezte, hogy „Románia régiósítása csakis európai alapokon történhet meg, szabály szerint, semmiképp sem etnikai alapon, ez legyen világos”. Az etnikai alapú régiósítás „néhány forrófejû magyar politikai vezetŒ” rögeszméje Hargita és Kovászna megyébŒl, de Magyarországról is. Ez nem meglepŒ, de „Romániának kötelessége, kormánytól függetlenül, állandóan és nagyon világosan fenntartani a román törvényeket, az alkotmányt, a vonatkozó európai szabályokat, amelyeket mindenkinek be kell tartania” – mondotta. Corlatean szerint „az úgynevezett autonomista modellek nem képviselnek európai szabályt, nincsenek elfogadva Európában sem, és nyilvánvalóan, az alkotmány szerint is elfogadhatatlanok Romániában”. Decent-

ralizálás igen – mondotta –, közigazgatási autonómia a fejlŒdéshez szükséges gazdasági forrásokkal igen, minden polgárnak – legyen az magyar vagy román Hargita és Kovászna megyében –, de más nem. Ennek a nyilatkoztanak a tételeire a magyar kormány is felfigyelt. Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára tegnap a hivatalába kérette Románia budapesti nagykövetét, Victor Miculát, és szóbeli jegyzékben utasította vissza Titus Corlatean román külügyminiszter marosfŒi nyilatkozatát és a Gândul lapnak adott interjújában foglaltakat. A magyar külügyi tárca közleménye szerint Németh Zsolt határozottan viszszautasította és cáfolta Titus Corlatean azon kijelentését, amely szerint a nemzeti összetartozásról szóló törvény „a Kárpát-medence magyar nemzet számára való visszaszerzésének stratégiáját” tartalmazná és „a Versailles-i békerendszer megkérdŒjelezését” célozná. Az említett törvény szövege ennek pontosan az ellenkezŒje – emelte ki. Budapest visszautasította és cáfolta Titus Corlateannak a magyar állampolgársági törvénnyel kapcsolatos nyilatkozatát is, amely szerint a magyar honosítási gyakorlat etnikai alapú lenne. Valójában a magyar honosítás – a román gyakorlathoz hasonlóan – a magyar nyelvtudást és legalább egy magyar állampolgárságú felmenŒ igazolását követeli meg. A magyar külügyi tárca álláspontja szerint „az alaptalan megállapítások” alkalmasak Magyarország megrágalmazására és a romániai magyarság megfélemlítésére, miközben a romániai magyar közösség demokratikusan kifejezett törekvése – így megfogalmazott autonómiaigénye is – törvényes, megfelel az európai és a nemzetközi gyakorlatnak és normáknak. Németh Zsolt közölte a román nagykövettel, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett a magyar–román kapcsolatok fejlesztése mellett az Œszinte és tárgyilagos párbeszéd alapján. A román külügyminisztérium pontosításokat fûzött a hírhez, hogy Németh Zsolt szóbeli jegyzékben utasította vissza és cáfolta Titus Corlatean román külügyminiszter marosfŒi kijelentését, amely szerint a magyarországi nemzeti összetartozásról szóló törvény „a versailles-i békerendszer megkérdŒjelezését” célozná. „Titus Corlatean álláspontja nem új és nem kellene meglepnie a magyar felet. Ez a jogszabály nyilvánvalóan a trianoni békeszerzŒdés úgymond igazságtalan jellegét akarja napirenden tartani, amit Románia nem tud méltányolni” – mutatott rá a bukaresti külügyi közlemény. A „szélsŒséges nézeteket terjesztŒ” erdélyi magyar nyári táborok betiltását tévéinterjújában Corlatean is lehetségesnek nevezte, de szerinte ez az igazságszolgáltatás dolga. A román diplomácia vezetŒje a romániai magyarság autonómiaigényére is kitért, amelyet megalapozatlannak nevezett. Szerinte autonómiák csak kivételként mûködnek néhány európai országban, de úgy vélekedett, Romániában semmi szükség rá, hiszen a magyarok nincsenek kizárva a hatalomból: részt vesznek a helyi, megyei és olykor az országos döntéshozatalban is. Helyzetértékelés A román nép egészen különös jelen-

ség, amit a Balkán földrajzi és éghajlati viszonyai teremtettek meg. Egyike azon népeknek, amelyek legkésŒbben hagyta el a hegyek magaslatait, ahol helyhez nem kötött életmódot folytatott. Gazdálkodása a költözködŒ pásztorkodás, folyóvölgyi téli szállásain csak átvészelte az idŒt. A történelem mellettük és nélkülük folyt a nagyobb völgyekben, folyó- és tengerparti részeken. Feltûnés nélküli életüket nem követte a történetírás. A török hódítás nyomta Œket mostani országukba. Nem hódítani jöttek Erdélybe sem, csak legeltetni, megélni. A román politika viselkedésében nincs semmi különös. Szemben a magyar politika érzékenységével, sebezhetŒségével, kimozdíthatóságával, a román politika ellenáll minden külsŒ behatásnak, szellemáramlatnak. MeggyŒzhetetlen, rögzült világnézetük az ortodoxiában nemzeti vallásként fejlŒdött ki, amiben a vad nacionalizmusnak jut egyre inkább szerep. A román ortodoxia a szláv láncolat nem-szláv tagjaként (1567-ben Erdélyben a románok istentiszteletébe a szláv helyett a román nyelvet vezették be) még szorosabbra kötôdött – nem az államhoz, mert az sokáig nem volt, hanem – a törzsi-nemzeti törekvésekhez. Királyságból vasgárdistává, abból kommunistává vedleni nagyon kevés elvfeladással járt, mert ezek dekorációi alatt ugyanazok a szenvedélyek elégülnek ki, mint amiket az ortodoxia istápolt. Pravoszláv lelkiséggel, nacionalista törekvésekkel és a proletár internacionalizmus jelszavaival irányt váltott Románia a 60-as évek közepén Moszkvahû cselédi szerepébôl „önálló” útra lépett, a Nyugat által favorizált reformkommunista állammá lett, Ceausescut az angol királynŒ is fogadta, Canberra vendége is volt. Senkit sem zavart, hogy emögött egy soha meg nem változó törzsi nacionalizmus lesi érvényesülési lehetŒségeit. Ami a latin egyházat követôknél vallásosság (ami vagy párosul hazafiassággal, vagy nem), a pravoszlávoknál minden esetben nacionalista– ortodox fanatizmus. A történelem folyamán eddig csak a nyugati kereszténység tudott eljutni bizonyos mértékig a termékeny nemzetköziség eredményes gyakorlásáig. A kommunizmus idején a kormányok közötti kapcsolat nem nemzetközi, hanem bûnszövetkezeti érdekközösség volt, mert a közlekedés csak a fôhatalom szintjén volt lehetséges. A pravoszláv államvallás szellemi zsarnokság, és minthogy ezeknek a népeknek eddig még nem volt módjuk szellemi szabadság légkörében élni, az nem jelentkezik náluk hiányként. Így a kommunizmus sem volt tûrhetetlen részükre. Az Európai Unióba is ugyanazon lelkiséggel kerülnek be, nem is tehetnek mást. BrüsszelbŒl kezelhetetlen, ezért nem is kezelik, el kell fogadni Œket. Soha nem fognak abból engedni, hogy Románia nemzetállam. Egyszerûbb lesz a magyarokat leinteni. Az, hogy idŒnként barátkoznak, szerzŒdést kötnek a magyarokkal, nem jelent semmit. Jön az ellenzék, és felrúgja azt. Amikor megkötik, már tudják, hogy megszegik. Ez náluk a diplomáciai erkölcs. Olyan Európa, amely a liberalizmus szellemében kitaszítja a keresztényi gyökereket, ugyanakkor befogadja az ortodox és mohamedán népeket, Európát temeti el, és taszítja pusztulásba az európai mûveltséget megteremtŒ nemzeteket.

2013. augusztus 29.

Győzött Székelyföld a debreceni virágkarneválon

A 44. Debreceni Virágkarnevál közönség által legszebbnek ítélt virágkocsija az Alföldi Legendárium Klaszter kompozíciója lett. A Szent Anna-tó legendája címmel; jól szimbolizálja azt a szövetséget, amelyet a székelyföldi Visus Kulturális Egyesület és a sárándi Alföldi Legendárium Klaszter kötött. A kompozíció a Szent Anna-tó keletkezési mondájának hattyúit ábrázolja, akiket még szûzlányként fogott hintója elé az irigy Gáspár gróf, aki azt állította, hogy szebb fogatot tud elŒállítani, mint öccse. A gróf ostorával rávágott a fogat élén levŒ legszebb lányra, akit Annának hívtak. Isten meghallgatta a fájdalomtól térdre rogyott Anna könyörgését, megmozdult a föld, megnyíltak az ég csatornái, s a versengŒ testvérek várai a várhegyekkel együtt a mélységbe zuhantak. Másnapra helyükön egy tengerszem keletkezett. A tó vízén úszó tizenkét hattyú visszaváltozott leánnyá, Anna pedig kápolnát épített a tó partján, s ebben a kápolnában töltötte életének hátralévŒ részét csendes imádkozással. (Forrás: MTI) Gyôzött Székelyföld a debreceni virágkarneválon A Debreceni Virágkarnevál óriási villanás volt az Alföldi Legendárium Klaszter számára, amely szoros együttmûködésben nagy testvérével, a Székelyföldi Legendáriummal arra vállalkozott, hogy a legféltettebb célközönséggel, a gyermekekkel megismertesse a történelmi eseményekkel, nevezetes helyekkel kapcsolatos meséket, történeteket, illetve egyéb népmûvészeti értékeket (viseletek, építészet). A gyŒzelem tehát a forrás miatt a székelyföldi csapatra is rá kell, hogy irányítsa a figyelmet; ez a mi augusztus huszadikánkon konkrétan meg is történt, az alföldiek ugyanis egy székelyföldi történettel – a Szent Anna-tó legendájával – értek a csúcsra, és nyerték meg a közönség által legszebb virágkocsinak járó elismerést. – Nagyon nagy megtiszteltetés számunkra, hogy ezt a történetet választották ki alföldi barátaink, és Pikó Sándor képzŒmûvész remek munkát végzett Szabó Erzsébettel karöltve – osztotta meg örömét a Székelyföldi Legendárium alapítója, Fazakas Szabolcs az MNO-val, kiemelve, hogy bizakodásra ad okot, hogy nagy multik virágkocsijait sikerült legyŒzniük a debreceni felvonuláson.

Székelyföld nagy esélye

A legendárium önmagában is hiánypótló a gyerekek részére, de a XXI. században már minden klaszternek, egyesülésnek, de még a falusi pedagógusnak is tudnia kell, hogy megfelelŒ köntösbe öltöztetés nélkül szélmalomharc a kicsik torkán bármilyen történelmi dolgot lenyomni. A Székelyföldi Legendárium ezért elindította a Legendárium.ro honlapot, aminek köszönhetŒen már magyarországi érdeklŒdés is van az elszakadt nemzetrészek történeteinek feldolgozásai iránt. – Ma is látható, látogatható helyszínek történeteit gyûjtöttük egybe, ezt felvittük egy színes térképre, így olyan helyeinkkel lehet játékos formában megismerkedni, mint Csíksomlyó, a Hargita-hegy, a Gyilkos-tó, vagy ugye a Szent Anna-tó. Már százas nagyságrendben vannak történeteink, de nemcsak mesék, mondák, legendák, hanem rajzfilm, társasjáték, mesetérkép is megtalálható a honlapon – sorolja Fazakas. A romániai iskolákba „természetesen” nem tudnak hivatalos úton bejutni, de tanárok adják egymásnak a kilincset Fazakas Szabolcséknál a legendárium elemei iránt érdeklŒdve. A klaszter célja egyébként nem is kisebb, mint minden magyar gyerekhez eljutni. – Ha megismerik a környezetüket a gyerekek ilyen játékos, kalandos, mesés formában, jobban fogják értékelni, az övék lesz – fogja meg feladatuk lelkét a székelyföldi egyesülés ötletgazdája. A honlapon található tájékoztatás szerint egyébként az uniós országok gyermekeinek fejében a román Drakula-mese helyére is pályáznak. Nagy feladat lesz. ———————————————————————————————————— Navracsics: Újra hinnünk kell magunkban A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden Ópusztaszeren mondott augusztus 20-ai ünnepi beszédében hangsúlyozta: a magyarok a történelem egy-egy ritka és rövid idŒszakát leszámítva soha nem a katonai erŒnek köszönhették az államiság fennmaradását, a közép-európai, a regionális vezetŒ szerepet. A magyar államiság bázisát a kultúra, a tudomány, a mûveltség jelentette. A másik a saját magunkba vetett hit volt – tette hozzá. „Ma, amikor különbözŒ statisztikai adatokkal próbálják akár sugallni is, hogy boldogtalan nemzet vagyunk, akkor érdemes ezeken a tanulságokon elgondolkodni” – mondta Navracsics Tibor. Nem lebecsülve a pénzügyi jólét fontosságát a nemzet boldogsága szempontjából, van egy ennél is fontosabb tényezŒ, a hit saját magunkban, amely a több mint ezer éves államiság kötelezettsége – tette hozzá.

EYKYW^XYW

/äkšÎÌÅÎÝAšÌښšk­kÌ/àbškàNkš 5HQGH]QL YÒJUH NÝ]ÝV GROJDLQNDW q 6]HQW,VWYËQãQQHSÒO\6\GQH\EHQ $ 3XQFKERZOL 0DJ\DU +Ë]EDQ WDUWRWW $XJXV]WXV L ãQQHSÒO\W D YHQGÒJHN NÝV]ÝQWÒVÒYHO *iVSiU 9HUD D 16:L 0DJ\DU 6]ÝYHWVÒJ WLWNËUDSRQWRVNH]GÒVVHOGÒOXWËQIÒO KËURPNRU Q\LWRWWD PHJ $] HJ\EH J\âOW PDJ\DU HPEHUHN IHOËOOYD 6WR

YDLEÛODPÒO\ÒU]ÒVâGROJRVPDJ\DU HPEHU DODNMD HPHONHGHWW NL *ËVSËU $QGUËVHODGËVËEDQ +DUDVWD (P{NH WLV]WËQ FVHQJ OËJ\ KDQJMËQ PDJ\DU QÒSGDORNDW DGRWWHODKDOOJDWÛVËJHOÒWËUYDQHP PLQGHQQDSLPDJ\DUQÒSGDONXOWáUËQN ÒNHVVÒJHLW ,ORVYD\ *XV]WiY D 555 0DJ\DU 5ËGLÛ 0R]DLN PâVRU IV]HUNHV]WMH OÒSHWW D] HPHOYÒQ\UH ÒV H]HQ V]D SLF +DQQHORUH ]RQJRUDNÖVÒUHWÒYHO YDNNDOLQGÖWRWWDHOãQQHSLEHV]ÒGÒW ÒQHNHOWãNHOD+LPQXV]W x7Ö]SHUFEHQÒYHWPÒOWDWQLÒV 6WRSLF *HUJ{ DOW V]D[DIRQMËQ 6WR NLÒUWÒNHOQL QHP HJ\V]HUâ IHODGDWy SLF+DQQHORUH]RQJRUDNÖVÒUHWÒYHO-6 9DOÛEDQ QHP VW PDMGQHP OHKHWHW %DFK 6LFLOLHQQHDQG$OOHJURV]RQËWË MËW DGWD HO $ PâVRU IRO\DPËQ PÒJ WÝEE DONDORPPDO LV J\ÝQ\ÝUNÝGYH KDOOJDWKDWWXN /ÛUL WHFKQLNËV ÒV FVL V]ROW ]RQJRUDMËWÒNËW DKRJ\DQ /LV]W ÀW PDJ\DU QÒSGDOËW ÒV D URPDQWLNX VDQ KD]DILDV &KRSLQ :DOW] %ULOOLHQW 1R]HQHGDUDEMËWDGWDHO %DUDQ\L *\{]{ D PâVRU HOV IHOÒ EHQ 6]HQW NLUËO\XQN ,VWYËQ FÖPV]Û

OHQ

*RQGRODWRNDW IRJRN IHOYHWQL q PRQGRWWD q DPLNNHO YDJ\ HJ\HWÒUWH QHNYDJ\QHPGHPLQGHQNÒSSHQHJ\ JRQGRODWLQGÖWËV D FÒORP

 µUGHNHV PÛGRQD5DWNÛNRUV]DNJ\HUPHNHLÒV 6]HQW ,VWYËQ NÝ]ÝWW SUÛEËOW HJ\ SËU KX]DPRWYRQQLKRJ\V]HPOÒOHWHVHEEÒ WHJ\H D] D]RQRVVËJRW LOOHWYH D Nã OÝQEVÒJHW$KËERUáXWËQEHNÝYHWNH DODWW WHWW HPOÖWÒVW D NRUDL EL]ËQFL ]HWW V]DSRURGËV V]ãNVÒJV]HUâVÒJÒW HJ\HWHPHV NHUHV]WÒQ\VÒJ NLDODNXOË VËUÛO,VWYËQUÛOPLQWNRURQË]RWWNLUË O\XQNUÛO D SËSDVËJJDO D .ËUSËWPH GHQFÒEH ÒUNH]HWW LGHJHQ KLWWÒUÖWN V]HUHSÒUO V D] (UGÒO\EHQ ãOGÝ]ÝWWÒ YËOW SDSRNUÛO (J\ PHJËOODSÖWËVVDO ÝVV]HJH]WH PRQGDQLYDOÛMËW DPL ÖJ\ V]ÛOx1HP]HWLNHUHV]WÒQ\PHJKDWËUR ]RWWVËJXQN PD LV GRPLQËOy $ 6]HQW ,VWYËQL KDJ\DWÒN NÝWHOH] EHQQãQNHW PDJ\DURNQDNOHQQL$PËVRGLNUÒV] EHQ áMUD %DUDQ\L *\] V]ÛOW PRVW 6]HQW ,VWYËQ NLUËO\ LQWHOPHLUO ,PUH KHUFHJKH] $] LQWHOPHN NÝ]ÝWW D OHJ IRQWRVDEEDN NHUãOWHN VRUUD HOV KH O\HQ ËOO NHUHV]WÒQ\ YDOOËVXQN SÒOGD PXWDWËVXQNWãUHOPãQNWRYËEEËYHQ GÒJV]HUHWHWãQNÒVHQJHGHOPHVVÒJãQN 6]HUHWHWUHPÒOWÛNOHJ\ãQNPHUWV]H UHWHWãQN J\DNRUOËVD MÛOÒWKH] YH]HW $]  HOWW ÖUW 6]HQW ,VWYËQ LQWHO 5DWNÛ $QQD PÛGRQ SUÛEËOWËN PHJ PHNPÒJODWLQXOÖUÛGWDN ROGDQL$QDJ\V]ËPEDQV]ãOHWHWWJ\H *iVSiU$QGUiVYLWWKD]DLIÝOGHNUH UHNHNDODNRVVËJKDWDOPDVPHJQÝYH 5DGQÛWL0LNOÛV1HPWXGKDWRPFÖPâ NHGÒVÒKH]YH]HWWHN9H]HWHWWqHD]RQ YHUVÒYHO $ PâVRU PËVRGLN IHOÒEHQ EDQH]HJ\HJÒV]VÒJHVQHP]HWLÒU]ÒV SHGLJ .DQQËV $ODMRV YHUVÒQHN V]D KH]"qPHUãOIHODNÒUGÒV0LWMHOHQ

SPHEP

1%+=%6 0)8

Szentmihályi Szabó Péter (Magyar Hírlap)

Sarkosan fogalmazva

WHWW DNNRU HV ÒYHNEHQ ÒV PLW MHOHQWPDJ\DNRUROQLQHP]HWLÝQWXGD WXQNDW"$]HOPáOWUHQGV]HUHNPLMÛW PLURVV]DWWHWWHNQHP]HWLÝQWXGDWXQN Az úszó-vb magyar sikerei miatt szePHJWDUWËVËEDQPHJU]ÒVÒEHQ$PDL rencsére nem törôdünk a belpolitikai JHQHUËFLÛ D IDFHERRNqRQ D ZHEVLWH homokozóban folyó ellenzéki veszekedéssel, kié legyen a vödör meg a lapát. A homokvár körül aggodalmas arccal gyülekeznek idôsebb óvodások, mert szerintük „retrofeudalizmus” van nálunk, jobb híján hol parasztnak nevezik a Fidesz vezetôit, hol pedig fônemesnek, mert az oligarcházás már nekik is unalmas. Orbán Viktor lányának lakodalma remek téma a hivatásos mocskolódók számára, ezekbôl a förmedvényekbôl már idézni sem lehet, annyira átlépnek minden erkölcsi normán. Ha a népet nem lehet eléggé feltüzelni a rekkenô hôségben az arisztokraták, az urak féktelen tobzódása miatt, marad a kereszténység támadása. A balliberálisok hirtelen megszerették Ferenc pápát, aki ôszinte és nyitott, de még nem eléggé, és attól félnek, hogy az egyház ellenáll majd a reformoknak, például a melegek teljes elismerése vagy a papi nôtlenség terén. A célpont a KDNP és a Magyar Katolikus Egyház, mert „igen ráférne már a bíborban RNRQKRJ\DQD]RQRVXOPDJ\DUVËJXQN dôzsölô fôpapságra, de a bôven abraNDO,WWHJ\PËVRUV]ËJEDQWËYROD]Û koló alsópapságra is a ferenci alázat”, KD]ËWÛO UËGÝEEHQãQN KRJ\ KRJ\DQ amint ezt a Népszava egyik szerzôje WXGQËQNMREEDQPDJ\DURNOHQQL*\Ý tömören megfogalmazta. Ugyanott, e NHUHLQN VHLQN 6]HQW ,VWYËQ QÒONãO cikktôl jobbra egy másik „gyakorló QLQFV KD]ËQN q PRQGRWWD ,ORVYD\ ateista” figyelmeztet a bibliai szegény*XV]WËY µOMãQN D PáOWXQNEÛO GH ség megtartására, a Népszabadságban XJ\DQDNNRU WHNLQWVãQN HOUH LV .Ö pedig illemtanból oktatják ki az „úri VÒUMãN ILJ\HOHPPHO PLO\HQ KDWËVVDO közönséget”, miszerint „nem tömjük YDQD](XUÛSDL8QLÛ0DJ\DURUV]ËJUD teli díszmagyarunk zsebét szotyolával, $NLYËQGRUOÛNPDJ\DUVËJWXGDWDÒOHG a templomba úgy ülünk be áhítattal az MHQ IHO ÒV HUVÝGMÝQ UL]]ãN KDJ\R arcunkon, hogy legalább az elsô sorát PËQ\DLQNDWKRJ\DPLNRUxNHUHV]WáW tudjuk a miatyánknak”, és így tovább. A rosszindulat és az ostobaság párban jár, nem kell felháborodni vagy csodálkozni, ami magyar és keresztény, az ilyen megvetésre méltó a toleráns és nyitott baloldal számára. Ha ezeket a témákat is kimerítették egy napra, jöhet a külföldi magyarok szavazásától való rettegés, ráadásul biztosan csalni fognak, lám, „Erdélyt csak a magyar jobboldaliak lepték el, és vitték a turulmadaraikat, nemezcsákóikat, lovaikat és íjaikat, rohadt paradicsomjaikat, záptojásaikat, köpködô orcájukat, antiszemitizmusukat, butasággal teli agyukat, gyûlölettel teli szívüket” –– írja B. Iván ugyancsak a Népszabadságban. A keresztény, magyar, jobbKR]y ÒUãQN 6]HQW ,VWYËQ KDJ\DWÒND oldali ember még ezek után sem haOHJ\HQ D YËODV] D PHJROGËVUD ÒV ragszik, hiszen jól tudja, neki alázatosPDJ\DUVËJWXGDWXQNDW WDUWVXN IHQW nak és megbocsátónak kell lennie, XWÛGDLQNEDQ1HYH]HWHVHQ 0DFL.OXE legfeljebb eltûnôdik azon, hogy ilyen ,VNROD &VHUNÒV]HW 5ËGLÛ 0ÒGLD sorokat még a legvadabb magyarelleIHMWHJHWWH D JRQGRODWPHQHWHW WRYËEE nes szlovák vagy román fórumokon is ,ORVYD\*XV]WËY=ËUÛV]DYDLEÛOFVHQJ nehéz találni, pedig ott is van igyekezet NLDOÒQ\HJHVPRQGDQLYDOÛDPLNRULV PLQGQ\ËMXQNQDN-Û]VHI$WWLODV]DYDL és igény is ilyesmire. Csak így tovább, V]HULQWNHOOFVHOHNHGQãQNDKRJ\DQ $ mindent bele, ezt kell folytatni, és egyetlen képviselôje sem lesz 2014'XQËQËOFÖPâYHUVÒEHQH]WYDOOMD xµQ GROJR]QL DNDURN (OHJHQGß ben a baloldalnak. Nem a csalás, haKDUFKRJ\DPáOWDWEHNHOOYDOODQL$ nem a közutálat miatt. *** 'XQËQDNPHO\PáOWMHOHQVMÝYHQGß Idônként (gyakran) bús képû embeHJ\PËVW ÝOHOLN OËJ\ KXOOËPDL $ KDU rek tûnnek fel a képernyôn, akik igen FRW DPHO\HW ßVHLQN YÖYWDN EÒNÒYÒ gondterheltek, mert hazánk romokban ROGMD D] HPOÒNH]ÒV V UHQGH]QL YÒJUH hever, és nekik kell majd újjáépíteni. NÝ]ÝV GROJDLQNDW H] D PL PXQNËQN Ilyenkor a jámbor nézô összerázkódik ÒVQHPLVNHYÒV

már a puszta gondolattól is. Az Együtt$PâVRUÒVPHJHPOÒNH]ÒV+DUDVWD PM lemondásra szólítja fel Balog Zol(P{NHYH]HWÒVÒYHONÝ]ÝVÒQHNOÒVVHO tánt és Hoffmann Rózsát, mert az új IHMH]GÝWWEH /SV]/EXEPMR tanév nem kezdôdhet meg velük.

A miniszter és az államtitkár asszony bizonyára fontolóra veszi a felhívást, sok bûnük közül az egyiket meg is nevezi a 168 Óra egyik publicistája. Szerinte a kormány kulturális politikájának csôdjét jelzi, hogy a heti öt tornaórával szemben csak egy énekóra áll. A kultúrát és a közoktatást féltôk állandóan visszatérnek a „fasiszta” írók rettentô bûneire, fôleg Nyirô, Tormay Cécile és Wass Albert mûveitôl óvnák az ifjúságot, no meg Prohászka Ottokártól. Listájukon még van mit bôvíteni, 1945 februárjában az ideiglenes Nemzeti Kormány még az ország újjáépítése elôtt sürgôsen kiadott egy rendeletet „a fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek megsemmisítésérôl” a Szovjetunióval kötött fegyverszüneti egyezmény nyomán. Minden ilyen, magyarul vagy más nyelven megjelent „könyv, folyóirat, napilap, hirdetmény, röplap, képes ábrázolat” beszolgáltatandó és bezúzandó, de bûncselekmény az ilyen sajtótermék tulajdonlása vagy másnak átadása is. A tiltott könyvek listája érdekes olvasmány, még két újabb követi majd, mert a sebtében összeállított jegyzék megbízható elvtársai nem voltak elég éberek. Indoklást nem nagyon találunk, a Katolikus Lexikon vagy a Napkelet lexikonja mellett lényegében minden veszélyes, ami a fasizmus, nácizmus, antiszemitizmus, antibolsevizmus mételyét esetleg terjesztheti, Fekete István Zsellérek címû regényétôl kezdve Mécs László költôig. Erdélyi Józseftôl Tormay Cécile-ig és Wass Albertig. Sajátos módon Nyirô József még nincs ezen az elsô indexen, ahogyan Szabó Dezsô sem. A „baloldal” névtelen feljelentôi egy pillanatig sem képzelték azt, hogy a kulturális, ideológiai irtás és üldözés egyrészt nem szép dolog, másrészt az esztétikai érték nem függ az ideológiától, harmadrészt mindenkinek joga van ahhoz, hogy az „ellenség” véleményét is megismerje. Egyébként a rendelet magánszemélyekre való kiterjesztését Nagy Imre, a kommunisták földmûvelésügyi minisztere javasolta, késôbb pedig Szakasits Árpád sürgette az ilyen könyvek eltüntetését a közkönyvtárakból és az iskolai könyvtárakból. Aztán a kommunista hatalomátvétel után a tiltott mûvek birtoklói ellen peres eljárások is indultak. Ma a régi kommunisták utódai, a mai liberálisok a kérlelhetetlen üldözôi mindannak, ami nem felel meg politikai ízlésüknek. A sajtó- és véleményszabadság hívei nem bíznak az emberek ítélôképességében, hihetetlen buzgalommal szolgálják ugyanazt az eszmét, vagyis minden nekik nem tetszô gondolat megsemmisítését. Tudtukon és akaratukon kívül magasra emelik e mûveket, hogy aztán megtapossák ôket, de ez a módszer 1945 után sem vált be, ahogyan 1945 elôtt sem. Ha van „kulturkampf”, akkor azt a testneveléstôl irtózó, de szépen éneklô liberálisok próbálják élesztgetni. Révay József a keblére ölelné ôket.

6. oldal

MAGYAR ÉLET

1%+=%6'¤18™6

2013. augusztus 29.

HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=

16:,0$*<$56=g9(76e*6=(59(=(7(. (*<(6h/(7(.(*<+É=,.g=g66e*(.,6.2/É. 16:L0DJ\DU6]|YHWVpJ,ORVYD\(J\HG.DWDOLQ+LJK6W*ODGHVYLOOH16: 7HO  0RELOH(PDLO KFQVZ#RXWORRNFRP+RQODS ZZZKXQJDULDQVRUJDX‹‹‹'pOYLGpNL0DJ\DU6]|YHWVpJ*OHQGHQQLQJ 5G*OHQGHQQLQJ16:7HO‹‹‹0DJ\DU+i] ‹%UHXVW3O 3XQFKERZO7‹‹6]HQW(U]VpEHW2WWKRQ6\PRQGV5G'HDQ 3DUN7HO)D[‹‹

7iUVDGDOPLpVNDULWDWtYV]HUYH]HWHN 6]HQW(U]VpEHW.DULWiV]7iUVDViJ3DUUDPDWWD5G$VKILHOG7HO ‹‹‹ $XV]WUiOLDL 0DJ\DU .LVHEEVpJL $ODS %ËQNL µYD  %RURQLD 5G*UHHQDFUH 16:7HO

7iUVDGDOPL pV pUGHNN|]|VVpJL V]HUYH]HWHN  +XQJDULDQ0DJ\DU 6RFLDO&OXE‹6PLWKILHOG5RDG(GHQVRU3DUN16: 7HO)D[‹‹%ODFNWRZQL0DJ\DU1\XJGÖMDVRN7ËUVDVËJD.LOGDUH 5GÒV*ULEEOH3ODFHVDURN%ODFNWRZQ(OQÝN.HQGUHOOD*L]HOOD7HO

%DMWiUVLV]HUYH]HWHN

)JJHWOHQ0DJ\DU6]DEDGViJKDUFRV6]|YHWVpJ$XV]WUiOLDY%HQH)HUHQFHOQÝN )06=6=32%R[+HOHQVEXUJ16:7HO)D[

0DJ\DUHJ\Ki]N|]|VVpJHNpVOHONpV]HN )W/pGHF]L'pQHVNDWROLNXVOHONLSËV]WRU$OODZDK6WUHHW%ODFNWRZQ16:

 7HOHIRQ   0RELO  HPDLO OHGHF]LGHQHV#JPDLOFRP ‹0DJ\DU5HIRUPiWXV(J\Ki]1W3ÒWHUII\.XQG7HO0RE (PDLOPUHV\GQH\#\DKRRFRPDX&ÖP+DPUXQ&&75RRW\+LOO

0DJ\DU,VNROiNpV,IM~ViJL6]HUYH]HWHN )OHPLQJWRQL 0DJ\DU ,VNROD ([HWHU 5G +RPHEXVK :HVW 16:  .DWRQD 5Û]VD 7HO‹‹q %DQNVWRZQL ÉOODPL 0DJ\DU .|]pSLVNROD0RQD6WUHHW%DQNV WRZQ16:6ÛO\RP-XGLW7HO‹0DJ\DU &VHUNpV] 2WWKRQ 0HOYLOOH 5HVHUYH+DPSVWHDG5G+RPHEXVK:HVW7HO²²0DFL.OXE0DJ\DU-iWV]y FVRSRUW &VHUNÒV]RWWKRQ0HOYLOOH5HVHUYH+DPSVWHDG5G+RPHEXVK:HVW16: 3ÒWHUII\5ÒND7HO+HJ\L9DQGD7HOYDJ\

7>%/1%-'¤18™6

ڑl­ÝŠÅk‘kÎ

1EK]EV2EK]OÇZIXW¼K&tP %HDOH&UHVFHQW'HDNLQ$&7 (PDLOFRQVXODWHFEU#NXPKX ,QWHUQHW

ZZZPIDJRYKXHPEFDQEHUUD 7HOHIRQ  ÒV  )D[  1\LWYDKÒWIÜNHGGV]HUGDFVã WÝUWÝNqÛUËLJHOÜ]H WHVWHOHIRQEHMHOHQNH]ÒVDODSMËQ

אÂAÅä@Î^Ì

6ZHHW.LVV&DNH6KRS &ORYHOO\5G&ORYHOO\ 7 :HOOLQJWRQ&DNH6KRS %RQGL5G%RQGL 2SS:HOOLQJWRQ6W 7HO

ÎÎk•k

%RQGL&RVPR +XQJDULDQ&DIH5HVWDXUDQW 7XHVGD\WR6XQGD\ 3K %RQGLUG%RQGL &RUQHUPDJ\DUpWWHUHP )UHQFKPDQV5G5DQGZLFN 16:7HO

!žÎk‘^Ì

7DUFXWWD+DOIZD\0RWRU,QQ0D J\DUYH]HWÒVDODWW +XPH+LJKZD\ 7DUFXWWD7HO  )D[ 

!@à@Â̊Î@‘ž

*RXOEXUQ:LQH 6SLULWV %ULVEDQH6W'DUOLQJKXUVW 7HOID[

1@@‹ÎAÅ

675$7$ /ÒSFVÜKË] LURGDKË]WDNDUÖ WËV IâQ\ÖUËV $%1QHO 3HSL &OHDQLQJ 6HUYLFH7HOHIRQ

$ÂݞÅ^

'U+DOiV](OLVDEHWK*3 $:DUGHOO5G'XOZLFK+LOO 7HO

$·ž­lbÌ/kNlÅä 'U6]RPRU=ROWiQ7ÒUGFVLSÜÒV

HJ\ÒEPR]JËVV]HUYLEHWHJVÒJHNVH EÒV]LNH]HOÒVH7HO>@ q2UPRQGH3GH+XUVWYLOOH ZZZV\GQH\KLSDQGNQHHVXUJHRQ FRPDX

žžÂݞÅ^

'U2OLYHU6]DNiOO+LOOHQG5G 'RRQVLGH7HO

/äA‘‘‹ÎŸ_Ì¡‘ΡäÎkΠ^Ì

266:RUOG:LGH0RYHUV3W\/WG ‹%HDULQJ5G6HYHQ+LOOV 7 )D[ 

1ž‘•AXÅ_ÌžÂb‹ÎŸ^Ì %iUiQ\0iUWD 7HO)D[

ÈOODPLWROPiFVpVIRUGtWy 6]DEyeYD9DQ6WHHQZ\N 7HO 0RELOH

6àÝlbk^Ì (VWKHU6LPRQV%LUUHO6W 4XHHQV3DUN16: %RQGL-XQFWLRQ  7HO)D[

$%7|U|N &RPSDQ\ /HYHO%XUZRRG5G %XUZRRG 7HO )D[ *HOOpUW5yEHUWJ\YpGpVN|]MHJ\]{

/DQJ*HOOHUW &R

%URQWH5G%RQGL-XQFWLRQ 7HO)D[ (PDLOUREHUW#ODQJJHOOHUWFRP

Megrongálták a vajdasági Csúrogon a szerb-magyar megbékélés jelképének szánt emlékmûvet, amit június végén a magyar és a szerb államfô jelenlétében avattak fel. A vajdasági televízió tudósítása szerint a Krisztus-fejet és a glóriát törték le ismeretlenek a június 26-án felavatott kompozícióról. A glóriát egy ismeretlen késôbb hegesztéssel pótolta, de a Jézus fejét mintázó bronzdarab továbbra is hiányzik. A Szarapka Tibor szabadkai szobrász által készített emlékmû egy kôfal elôtt apjába kapaszkodó fiút ábrázol. Az emlékmûvet a második világháború alatt és után a vajdasági Csúrogon kivégzett ártatlan magyar és szerb áldozatok emlékére emelték a szerb állam anyagi támogatásával. Az avatáson részt vett Áder János köztársasági elnök és Tomislav Nikolic szerb államfô. Csúrogon a szerbek ‘44-es bevonulása után a falu teljes magyar és német lakosságát kollektíve háborús bûnösnek nyilvánították, a csecsemôtôl az aggastyánig. A férfilakosságot kiirtották, a nôket és gyerekeket a járeki haláltáborba deportálták, ahol a magyarok közül közel még kétszázan haltak

meg. A csúrogi feltáratlan tömegsír helyén szeméttelep volt. A népírtást csecsemôként túlélô Teleki Júlia kezdeményezésére állítottak itt újra és újra keresztet, amit szerb radikálisok minden évben ledöntöttek. A közös szerb –– magyar emlékmû ennek az etnikai ellenségeskedésekkel súlyosan terhelt idôszaknak kívánt szimbolikusan véget vetni. *** Egy amerikai és egy angol kutatás egymástól függetlenül megerôsítette a közkeletû nézetet: a BMW-t vezetô sofôrök tényleg a legagresszívebbek és a legkevésbé elôzékenyek az utakon. A University of California kutatásának eredményei szerint a BMW-sek messze a legrosszabbul teljesítettek azon a teszten, ami azt vizsgálta, átengedik-e az autósok a zebrára lépni készülô gyalogost. Miközben összességében tízbôl nyolc sofôr a szabályoknak megfelelôen megállt, nagy különbségek voltak típusok és kategóriák szerint. Míg az olcsó márkák vezetôi kifejezetten udvariasnak és szabálytisztelônek bizonyultak, a rosszabbul teljesítô

Seton Watson pálfordulásai

(Elsô rész) Minden ország történelmében találhatunk olyan híres embereket, akik rengeteget ártottak egy országnak. Sokakat meglepi, hogy olyan „démonok” mint Batu kán és Nagy Szulejmán mellé sorolhatunk egy Robert Seton Watson (1879-1951) nevû skót történészt és politikai aktivistát is. A szocialista években Magyarországon errôl a britrôl sehol sem volt szó, ami nem meglepô, mert akkoriban vastag történelem könyvek jelentek meg, ahol a trianoni rablóbékét egy mondattal elintézték. Seton Watson igen nagy hatással volt az európai közvéleményre, arra a közvélekedésre, hogy a Monarchiát és ezen belül a Magyar Királyságot fel kell oszlatni. Fô mûve a „Faji kérdések Magyarországon” magyar nyelven még eddig nem jelent meg. Seton Watson szülei Indiában gazdagodtak meg, és így a fiatal Robertnek alkalma nyilt a hosszas utazásokra. Magyarországon és Középeurópában Scotus Viatorként (a vándorló skótként) vált ismertté. 1907-ben amikor még Magyarországnak presztizse Amerikában és Európában is magas volt, a Kossuth-kultusznak köszönhetôen, Seton Watson magyar szimpátiája 180 fokkal elfordult. Ebben a pálfordulásban a csernovai események játszottak fôszerepet, ezért idézzük Sz Archimedes történész összefoglalóját .(Trianon Szemle 2013 január-július) errôl a tragikus sortûzrôl. „Csernovában (Liptó vármegye) az 1200 lelkes falú lakói új katolikus templomot épitettek Andrej Hlinka kezdeményezésére. (Hlinka a tót nacionalizmus kimagasló alakja Csernovában született. KF megjegyzése). Eljött a felszentelés ideje 1907-ben. A község lakói ragaszkodtak hozzá, hogy Hlinka szentelje fel a templomot. A szlovák püspök azonban máskép rendelkezett, mert Hlinkát –– politikai szerepválla-

felsôbb kategóriás autók közül is kiemelkedtek a BMW-k. A német elitautó sofôrjei nem csak a gyalogosokkal szemben nem mutatnak elôzékenységet, de a stoptáblás keresztezôdéseknél sem adják meg az elsôbbséget –– írta a New York Times. Ugyanez volt a tanulsága a Daily Mailben ismertetett angliai kutatásnak is, amelyben több mint 2000 középkorú vezetôt kérdeztek arról, milyen színû és típusú agresszív jármûvel volt a legtöbb afférjuk pályafutásuk során. Noha az emlékek felidézését valamennyire torzíthatták a suttyó autósokkal kapcsolatos sztereotípiák, a legveszélyesebbek és egyúttal legbunkóbbak az átlagangol szerint a kék BMW-k tulajdonosai. *** Óriás Krisztus-szobor Székelyföldön. A csaknem 23 méter magas Jézus Szíve-kilátót szombaton avatják fel a székelyföldi Gordon-tetôn. A szobrot Farkaslaka község közelében állították fel, a kilátó megépítését civilek kezdeményezték három évvel ezelôtt –– írta a Hargita Népe címû újság és a Szekelyhon.ro hírportál. A tárt karú Jézus feje, keze és palástja mintegy 21 méter magas fémvázra került, amit kiegészít egy másfél méteres talapzat. A kilátó csúcsa a fejrészen kapott helyet, a felfelé vezetô lépcsôket a belsô, üreges részben helyezték el. Kovács Lehel, Farkaslaka község polgármestere szerint a kilátó a környékbeliek javára szolgálhat. Az elöljáró szerint a szobor körüli térrendezés az elmúlt napokban fejezôdött be, de a kilátót máris látogatják a turisták. A Zawaczki Walter Levente tervezte szobor Kelet-Európa legmagasabb Krisztus-ábrázolásának számít, Európa-szinten a negyedik-ötödik legnagyobb ilyen alkotás –– mondta a kezdeményezést támogató Gordon Prod Kft. képviselôje, Kovács Csaba. (A nyugat-lengyelországi wiebodzinban

lása miatt (a magyarok ellen izgatott) –– eltiltották a papi teendôktôl. A falúban ezért tüntetés robbant ki, amelynek során a csendôrség többször a tömegbe lôtt. A tragédiának kilenc, (mások szerint 15) halálos áldozata volt, Hlinkát börtönbüntetésre ítélték. Temészetesen a csernovai esetbôl a szlovák nemzeti mozgalom politikai tôkét kovácsolt. (Errôl az eseményrôl a mai szlovák politika is a legmagassabb állami szinten minden évben megemlékezik.) Ennek a véres eseménynek a híre bejárta egész Európát és az amerikai sajtót. 1908-ban Seton Watson kiadta a már említett könyvét, ekkor már mint a magyar nemzetiségi politika legfôbb kritikusa és ellenzôje áll elöttünk, illetve a magyar kérdés elismert szakértôjévé vált. Ettôl kezdve nemcsak érzelmileg kerül közel a nemzetiségekhez, hanem állandó velük a kapcsolata. Ideológilag és hangulatilag Seton Watson politikai tevékenysége, rendszeres jelentései, írásai késztették elô a trianoni szerzôdést”. Még néhány szót Csernováról. A hét lôfegyvert használó csendôr közül öten szlovák nemzetiségiek voltak. Ugyancsak tót volt a tûzparancsot kiadó Jan Ladiczky csendôrôrmester is. A lövéseket nem a nemzetiségek elleni terror eszközeként adták le hanem önvédelembôl. Erre a csendôrök szolgálati szabályzata kötelezte ôket. A csernovai hamis mitoszt a tót nacionalisták ma is terjesztik benne azzal a hazugsággal, hogy „magyar csendôrök ártatlan tótokra lôttek.” Befejezésül, feltehetjük-e azt a kérdést, hogy a 21 században amikor a megcsonkított Magyarországot a labancok segítségével több helyen is támadják külföldön tartanunk kell-e egy modern Seton Watsontól? Folytatjuk

Kroyherr Frigyes

2013. augusztus 29.

MAGYAR ÉLET

7. oldal

=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK

egy 33 méteres Krisztus-szobrot adtak át 2010-ben, amely koronájával és talapzatával együtt 52,5 méter magas, az azonban nem funkcionál kilátóként.) A kilátó megépítésének ötlete 2003ban, a bogárfalvi templom felavatásakor született meg Magyari Árpád, a Protemp Alapítvány elnökének, valamint Hajdó István akkori gyergyószentmiklósi fôesperes-plébános kezdeményezésére. Az alapítvány képviselôi remélik, hogy akárcsak Csíksomlyó, a Gordon-tetô is zarándokhely lesz majd. A sokak által pléh-Krisztusnak gúnyolt kilátó megépítése sok vitát váltott ki, ugyanis egyesek szerint ízléstelen és tájidegen az alkotás, míg mások szerint a hely szelleméhez méltó mû kiegészíti a tájat, és várhatóan turisták ezreit vonzza majd. A kezdeményezôknek a nemrégiben elhunyt, Kossuth-díjas Makovecz Imre egy kápolnatervrajzot ajándékozott, amelynek kivitelezését 2020-ra tervezik. *** Tôkés László európai parlamenti képviselô román állami kitüntetésének visszavonását követelték a külhoni románság képviselôinek részvételével megrendezett 11. Marosfôi Nyári Egyetemen –– közölte az Agerpres hírügynökség. Tôkés László 2009-ben, a temesvári népfelkelés kitörésének huszadik évfordulóján megkapta a legmagasabb román állami kitüntetés, a Románia Csillaga érdemrend Lovagi Fokozatát a romániai rendszerváltozás elindításában játszott történelmi szerepéért. „Az nem lehetséges, hogy ezt a magyar szélsôségest, aki minden eszközzel Románia és a románság ellen harcol, Románia Csillagával tüntessék ki, ezért felkérjük az Elnöki Hivatalt, vonja vissza Tôkés Lászlótól az érdemrendet” –– olvasható a székelyföldi román civil szervezetek által szervezett nyári egyetem zárónyilatkozatában.

A legfôbb román közjogi méltóságok mindegyike bírálta a héten Tôkést azért, mert a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen azt javasolta: Magyarország vállaljon védhatalmi szerepet Erdély érdekében úgy, ahogy ezt Ausztria tette Dél-Tirol esetében. Az ôt ért támadásokat és az érdemrend visszavonását célzó követelést Tôkés László a véleménynyilvánítási szabadság megvonásaként értékelte. „Íme, megfogant az uszítás, Romániában diktatórikus viszonyok állnak fenn. Jómagam nem kitüntetésért harcoltam Temesváron. Emberi méltóságomban sértenek meg ezzel a javaslattal” –– mondta a magyar közmédiának nyilatkozva Tôkés László. Traian Basescu államfô a marosfôi nyári egyetem megnyitóján hétfôn azt mondta: aki védhatalom kiterjesztését kéri egy másik államtól Erdély fölé, az nem érdemli meg a román állampolgárságot. Az államfô csütörtökön a II. világháborúban Marosorbón (Oarba de Mures) elesett román katonák emlékmûvénél is szóba hozta, hogy Erdély „diktátum alá helyezésének” ötlete nagyon megrendítette; csalódott egy olyan emberben, akit a román forradalom jelképének tekintett. Victor Ponta miniszterelnök, az államfô politikai ellenfele is több ízben bírálta a héten Tôkést, akit –– a védnökségével létrehozott Erdélyi Magyar Néppárttal együtt ––szélsôségesnek nevezett. Az érdemrend visszavonását elsôként Crin Antonescu szenátusi elnök vetette fel. „Így kellene megbüntetni ennek a román EP-képviselônek a következetesen románellenes hozzáállását” –– mondta Tôkés Lászlóról sajtóértekezletén a Bukarestben kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) liberális társelnöke. *** A honfoglalást megelôzô korai magyar történelem témakörében tartanak konferenciát a napokban Oroszországban –– tájékoztatta Csáji László Koppány néprajzkutató-etnológus, a rendezvény egyik magyar elôadója

BELLA MARINA magyarul beszélô ügyvédnô

Forduljon hozzám bármilyen törvényes ügyével Ingatlan adás-vétele és bérlése Ingatlan vétel finanszírozása Végrendelet készítése, végrehajtása, megtámadása Örökség ügyek Válóperek és családi ügyek Követségi hitelesítés

Suite 2, Level 7 / 221 Queen St. Melbourne 3000 CAULFIELDI IRODÁMBAN is fogadok ügyfeleket Telefon 9505-4999 Fax 9505-4899 E-mail: [email protected]

az MTI-t. Elmondta, hogy a rendezvényt az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Régészeti Intézetének cseljabinszki részlege és a Déluráli Állami Egyetem szervezte. Kiemelte, hogy ilyen témában ez az elsô nemzetközi tudományos konferencia Oroszországban. A rendezvény három helyszínen zajlik: Sadrinszkban az Urálon túli vaskori és kora-népvándorlás kori lelôhelyek megismerésével kezdôdött a szimpózium, ezt követôen a Cseljabinszktól száz kilométerre északra lévô, magyar szempontból kiemelkedô jelentôségû Uelgi lelôhelyen folytatódik a tanácskozás, majd Cseljabinszkban záródik. Uelgiben a résztvevôk a helyszínen fogják megvitatni a feltárt leletanyag jelentôségét. Az eszmecserére négy országból érkeztek résztvevôk: Oroszországból, Ukrajnából, Magyarországról és Kazahsztánból. Magyar részrôl a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékének hallgatói és oktatói, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Magyar Ôstörténeti Témacsoportja és Régészeti Intézetének munkatársai vesznek részt a konferencián –– közölte Csáji László Koppány. A rendezvény fôszervezôje a magyar kultúrát kiválóan ismerô Szergej Botalov, az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Régészeti Intézete cseljabinszki részlegének vezetô régésze. Részt vesz a rendezvényen orosz részrôl Dmitrij Szasenkov Szamarából, Jevgenyij Kazakov Kazányból, Natalja Matvejeva Tyumenybôl, Vlagyimir Ivanov és Nyijaz Mazsitov Ufából, Nyikolaj Jegorov Csebokszáriból, illetve Andrej Belavin és Natalja Krilaszova Permbôl. Ukrán részrôl Olekszij Komar, kazak részrôl Ajbolat Kuskumbajev képviseli hazáját. A konferencián Csáji László Koppány mellett elôadást tartanak Türk Attila, Langó Péter és Merva Szabina régészek is. A konferencia résztvevôi megvitatják az elmúlt években elôkerült, a honfoglalás kori anyagi kultúrával kapcsolatot mutató új régészeti leleteket és számos, a témához kapcsolódó történettudományi, nyelvészeti, néprajzi, valamint szociálantropológiai kérdést. *** Santa Cruzban folytatódott az úgynevezett terrorista ügy, amelynek az egyik vádlottja a magyar állampolgársággal is rendelkezô Tóásó Elôd, aki a helyi lapok szerint kijelentette, hogy nem bízik a bolíviai igazságszolgáltatásban. Négy éve és négy hónapja megsértik polgári jogait –– mondta. „Ártatlan vagyok, de ennek ellenére folytatódik az igazságtalanság, a kormány politikai kampány céljára használ fel engem, csorbát ejt az emberi méltóságomon... Egy demokratikus kormány bírósága független és döntéseket hoz, s ez az, amit itt nem látni” –– idézte Tóásót a La Razón címû fôvárosi újság. A vádlott felpanaszolta, hogy kérte a bolíviai kormányt: folytassanak le nemzetközi vizsgálatot az ügyében, de ez nem halad elôre. Nem fogadták el annak az igazságügyi orvostani vizsgálatnak az eredményét sem, amelyet Magyarországon végeztek el –– emlékeztetett. A Sucréban megjelenô Correo del

Sur kiemelte, hogy Sixto Fernández bíró elutasította a védelem kérését, hogy biztosítsanak professzionális szintû tolmácsolást, mert nyilvánvalóvá váltak a hatósági fordító „bizonytalanságai” azóta, hogy Tóásó két hónapja megkezdte a vallomástételt. A vádlott az elutasítást felvette sérelmei jegyzékére –– írta a lap. A terrorizmussal és szeparatizmussal vádolt 39 személy pere helyi idô szerint szerdán folytatódik. Az ügy akkor robbant ki, amikor bolíviai kommandósok 2009. április 16-án hajnalban a helyi ellenzék fellegvárának számító Santa Cruz város Las Américas nevû szállodájában lelôtték a bolíviai születésû, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. A horvát-bolíviai állampolgár Mario Tadicot, valamint a román és magyar állampolgársággal is rendelkezô Tóásó Elôdöt letartóztatták. *** Nagy a kockázata annak, hogy Ciprus a következô években ismét törlesztésképtelenné válik államadóssága miatt –– közölte Londonban ismertetett elemzésében a Moody’s Investors Service. A világ legnagyobb hitelminôsítô és gazdaságelemzô csoportja a ciprusi gazdaságról összeállított éves jelentésében kiemelte azt a véleményét is, hogy –– jóllehet nem ez a cég központi forgatókönyve –– érdemi a kockázata a szigetország kényszerû euróövezeti távozásának. Miután nincsenek azonosítható erôteljes növekedési források, a Moody’s szerint 2016 elôtt nem várható gazdasági növekedés a ciprusi gazdaságban. A hitelminôsítô –– amely a rendkívüli befektetôi kockázatokra figyelmeztetô, mélyen spekulatív Caa2 besorolással tartja nyilván Ciprus államadósságát –– közölte, hogy nagyon alacsonynak tartja a kormány pénzügyi erejét, tekintettel a magas adósságteherre és a várható jelentôs költségvetési finanszírozási igényekre. Az azonnali szuverén likviditási kockázatokat enyhítette a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az EU és az eurójegybank (EKB) alkotta trojka 10 milliárd eurós finanszírozási segélyprogramja, amelyrôl áprilisban jött létre megállapodás, valamint a nemrégiben végrehajtott hazai szuverén adósságcsere, amelyet egyébként a Moody’s államcsôdeseménynek tekint. Mindazonáltal a cég továbbra is úgy tartja, hogy távolról sincs biztosítva a ciprusi közfinanszírozási rendszer fenntarthatósága –– áll a hitelminôsítô londoni elemzésében. A Moody’s szerint különösen a mély recesszió az a tényezô, amely miatt erôsen valószínû, hogy a ciprusi kormány nem tudja teljesíteni a trojka finanszírozási programjának célkitûzéseit. Nemrégiben a két másik nagy nemzetközi hitelminôsítô, a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s korlátozott, illetve szelektív nem fizetôi –– RD, illetve SD –– szuverén besorolásokkal látta el egy idôre Ciprust, a finanszírozási programban foglalt kötvénycsere kondíciói miatt. Mindkét cég kiemelte indoklásában, hogy az érintett kötelezettségek lejáratának kiterjesztése a kötvény eredeti kuponjának megtartásával érdemben rontotta a kondíciókat a kötvénybefektetôk számára. Más nagy londoni házak mély válságot jósolnak a következô évekre a

ciprusi gazdaságban, és szintén nem zárják ki az ország euróövezeti távozásának lehetôségét. A egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzôcsoport, a Capital Economics a fejleményekrôl nemrégiben összeállított helyzetértékelésében felidézte, hogy Izland hazai összterméke hozzávetôleg 12 százalékot zuhant a helyi bankválság kirobbanását és a tôkekorlátozások bevezetését követô két évben, annak ellenére is, hogy a jegybanki kamat meredeken csökkent, és a helyi fizetôeszköz 50 százalékkal gyengült. Ez utóbbi lehetôségek nem állnak Ciprus rendelkezésére, és a ciprusi gazdaság a tavalyi 2,4 százalékos visszaesés után a következô két esztendôben akár 5-10 százalékos évi gdp-zuhanásokat is produkálhat –– jósolták a Capital Economics londoni elemzôi. A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének nemrég összeállított prognózisa szerint a túlméretezett ciprusi pénzügyi szektor –– és ennek következtében az összes kapcsolódó jogi, tanácsadói, ingatlanfejlesztési és kiskereskedelmi ágazat –– összeomlása olyan mértékû gdp-visszaesést von maga után, amelyet egyelôre megjósolni is nehéz, de ez a visszaesés meszsze meghaladhatja a hivatalos becsléseket. Ebben a környezetben Ciprus euróövezeti tagságának fennmaradása végsô soron azon múlik, hogy a társadalom elviseli-e a szükséges fájdalmas kiigazításokat, és attól is függ, hogy a többi euróövezeti társállam milyen mértékben hajlandó ezt finanszírozni –– vélekedtek a Goldman Sachs szakértôi.

$16:L0DJ\DU6]|YHWVpJ V]HSWHPEHULHVHPpQ\QDSWiUD 6]RPEDW.DULWËV]YDFVRUDq $VKILHOG.DWROLNXVV]HQWPLVH ÛUDNRU$VKILHOG .R]PD'XR'06]*OHQG 9DViUQDS.DV]LQÛHGÒGÒVPâ VRURVGÒOXWËQ0+Ë]3XQFKERZO 6]RPEDW0DJ\DU,VNRODEËOq 0DJ\DU+Ë]3XQFKERZO $SËN1DSLEËOq+XQJDULDQ 6RFLDO&OXE(GHQVRU3DUN YDViUQDS.LVDVV]RQ\1DSL V]HQWPLVHÒVEáFVá*OHQGHQQLQJ ±&VHUNÒV]5HJÝVWËERUq 0HOERXUQH 9DViUQDS9DVËUQDSq

7DVWH RI+XQJDU\

IHV]WLYËOq3LFQLF 3RLQW  0LQGHQYDViUQDS .DWROLNXVV]HQWPLVHGHNRU 6]HQW(U]VÒEHW2WWKRQ'HDQ3DUN 5HIRUPiWXV,VWHQWLV]WHOHWGH &DUULQJWRQ$YH6WUDWKILHOG 0LQGHQKpWI{QGH%ODFNWRZQL 1\XJGÖMDVRN%ODFNWRZQ 0LQGHQV]HUGiQHVWH.HQJXJUÛ 7ËQFSUÛED&OHPSWRQ3DUN 0LQGHQSpQWHNHQ0DFL.OXE GHqNRUqÒYHVJ\HUHNHN QHN &VHUNÒV]RWWKRQ0HOYLOOH 5HVHUYH+RPHEXVK:HVW 0LQGHQV]RPEDWRQGH0D J\DUNÝ]ÒSLVNRODqRV]WËO\ %DQNVWRZQ*LUOV+LJK6FKRRO 0RQD6W%DQNVWRZQ GX0DJ\DU®OWDOËQRV,VNROD ÛYRGD‹RV]WËO\3XEOLF6FKRRO ([HWHU5G+RPHEXVK:HVW 'X0DJ\DU&VHUNÒV]HW 0HOYLOOH5HVHUYHGXNRU .RGËO\WËQFFVRSRUW0HOYLOOH 5HVHUYH+RPHEXVK

8. oldal A fél világ utánozza Michelle Obamát, ha frufrut vágat magának, mindenki tudja, kicsoda Carla Bruni, és emlékszik, hogy milyen kifinomult stílusban öltözködött Jackie Kennedy. Ezzel szemben a magyar állami vezetôk feleségének a legtöbbször még a nevére sem emlékszünk. Pedig van köztük olyan, akinek a kezét Petôfi Sándor kérte meg, van, aki a saját férjének segített meghalni, aki magával Sissivel versengett. A magyar miniszterelnökök feleségeirôl talán még csak lista sem készült soha, némelyiküknek még a nevét sem könnyû kideríteni. Néhányukról a Múlt-kor történelmi folyóirat írt portrét. Az életrajzi lexikonokban elvétve szerepelnek, többnyire még a miniszterelnökök életrajzánál sem jelzik a feleség nevét. Van, akirôl a legbôbeszédûbb közlemény az újságok halálozási rovatában található, mint például Simonyi-Semadam Sándor felesége esetében, aki Kovács Szidónia néven született. A Vasárnapi Újság

Választás 2013

Közeledünk a választáshoz, az ausztrál társadalom figyelme erre irányul, akarja, nem akarja, kell, hogy foglalkozzon vele. A Miniszterelnök váltás drasztikus csereberélése már magában egy nagy kérdôjelet ültetett a nép fejébe. Hogyan tovább, most fog eldôlni és az a tisztes polgárokon áll, vagy bukik. A választás természetesen, minket, ausztrál magyarokat is mélyen érint, nem beszélve arról, hogy egy honfitársunk, Ráskövy István is jelölt a politikai aréna harcmezején. Istvánnal beszélgettem egy rövid interjú erejéig. Hányadszor indul a választásokon és milyen eredménnyel? Ez lesz a 25. választás melyen indulok. Önkormányzati, valamint a Viktoria-i Állami Federális választásokon. 1997-ben volt egy választás, ahol a kérdés az volt, hogy továbbá Monarchista vagy köztársasági legyen Ausztrália. A monarchista liga 2 helyet kapott, itt 4-5 szavazattal valaki legyôzött. Mi készteti Önt arra, hogy induljon a választásokon? Úgy látszik, hogy én társadalmi szellemû és politikus gondolkodású ember vagyok. Ez talán azért van, mert tisztába vagyok azzal, hogy az életünk az politika, és így politika az életünk, és ez oda vezet, hogy a politikusok annyi jót tesznek, amit mi kihozunk belôlük és annyi rosszat tesznek, amit mi megengedünk nekik. Ez például arra vezet, hogy milyen fontosak a szavazatok. Sokszor egy szavazat dönti el, hogy melyik jelölt vagy párt gyôz a választáson és azon az egy képviselôn múlhat, hogy melyik párt kerül hatalomra. Milyen erô áll Ön mögött, melyik párt tagja? Én a Ketter’s Ausztralian párt tagja

MAGYAR ÉLET

Magyar „First Ladyk” 1911-ben az apró betûs részben közölte, közvetlenül a Leichner-féle arcz-púder reklámja és a Meinl elsôrangú kávékeverékének hirdetése fölött. Bittó István feleségérôl egy szép Barabás Miklós-kép maradt meg, a negyvenéves korában elhunyt báró Bánffy Dezsôné, született Kemény Mária után egy költôi sírfelirat maradt: „Egy férfi életének költészete, egy család boldogságának középpontja fekszik e sírban.” Batthyány Lajos óta több mint ötven férfi viselte a miniszterelnöki tisztséget. Többen közülük kevésbé jelentôs személyiségek, és a feleségeikkel is ez a helyzet. Van köztük viszont sok olyan is, akirôl érdemes tudni. A hazafias neveltetésû, mindig magyaros ruhákban járó Zichy Antónia csak 18 éves volt, amikor férjhez ment. Végig aktívan támogatta férje és jelöltje vagyok. Itt szeretném megköszönni Mr. Bob Ketternek és a Ketter’s Ausztralian Pártnak, hogy fölvettek soraikba és kineveztek mind egyik jelöltjüket Viktoriában, a koromtól és rokkantságomtól eltekintve. Minden jelölt hangzatos ígéretekkel indul, de ezek megvalósításához pénzre van szükség, aminek elôteremtése újabb adókból, vagy olyan forrásokból jöhet, mely a köznépet sújtsa. Ön szerint van elfogadható kiút ennek orvoslására? Én már írtam egy levelet a „Herald Sun”-ba. A valóság a választások után, --- ha bekerülnek --- az ígéretek megvalósításához anyagiakra van szükségük, és így a politikusok a más zsebébe, illetve az adófizetôk zsebébe kell, hogy belenyúljanak. Az igazság az, hogy nincs kiút, a népet sújtsa, ígérnek fût-fát. Miért történhetett meg Ön szerint ez a tabula rasa Julia Gillard és Kevin Rudd között? A helyzet az, hogy Kevin Rudd jó szónoki és beszélô képességekkel rendelkezik, a baj az volt, hogy nem jött ki a többi parlamenti tagokkal, ezért jött Julia Gillard, akinek újraválasztása nem volt biztos, ezért választották újra meg Kevin Rudd-ot. Bob Hawke-nál és Keating-nél is sokkal nagyobb dumás, de az emberekkel sajnos nem tud bánni sem a parlamentbe, se a fizetett alkalmazottakkal, és nem elég jó gazdálkodó. Ön szerint Kevin Rudd és Tony Abbott közül, ki a várományos a miniszterelnöki székre? Kevin Rudd és Tony Abbott? Technikai alapon úgy néz ki, hogy Abbott fog gyôzni. A három független, most nem indul, és azokat a székhelyeket valószínû, hogy a coalitión’s párt jelelöltjei fogják megnyerni, ami egy hat szavazat elônyt fog adni a Tony Abbottnak. Választok felé mi lenne a kérése, tanácsa? Elsôsorban mindenki menjen el szavazni, egy szavazat is rengeteget jelent. Tizenketten vagyunk az én székhelyemben. Mi magyarok vállalkozó szellemû nép vagyunk, engem meglep, hogy nem indul több magyar a választásokon. A politikát nem beszélni kell, hanem csinálni!

B.L.

reformtörekvéseit, estélyeken és ebédeken állt ki a reformpolitika mellett, és kampányolt a védegyleti mozgalom érdekében, de politikai tanácskozásokon is részt vett. Amikor Batthyányt 1849-ben börtönbe vetették és halálra ítélték, és Antónia ráébredt, hogy többet már nem tehet a kiszabadításáért, az egyik látogatáson a börtönben maga csempészett egy tôrt a férje kezébe. Az öngyilkosság nem sikerült, mert a kés nem volt elég éles, és Batthyány, bár elvágta a nyakát, nem tudta megölni magát. Csak a megalázó akasztástól menekült meg a majdnem elvérzett gróf, akit végül október 6-án agyonlôttek. Antónia a férje halála után egy Párizs melletti faluba költözött, és élete végig gyászruhát viselt. Szemere Bertalanné Jurkovich Lipolda nevû asszonyt a miniszterelnök naplójában Dinának emlegette, egy udvari ügyvivô lánya volt. A hozományát Szemere egy csalónak bedôlve elvesztette a tôzsdén, amitôl komoly lelki válságba került. Az asszony végig kitartott a férje mellett, még akkor is, amikor az elvesztette az eszét –– elmegyógyintézetben halt meg ––, és egy rohama közben a családjára támadt, akiknek az utcára kellett menekülniük elôle. Egy régi erdélyi nemesi családból származott malomvízi gróf Kendeffy Katalin, aki 1856-ban szerelembôl ment hozzá Andrássyhoz. A mindig elegáns arisztokrata az 1860-as években minden nô álma volt, de a grófnô is a kor ünnepelt szépségei közé tartozott. Amikor Andrássy külügyminiszter lett, a család Bécsben, a Ballhausplatzon élt. A koronázás után Katalin Erzsébet királyné magyar udvarmesternôje és közeli barátnôjévé is lett. Ezzel párhuzamosan Sissi Andrássy gróffal is közeli barátságot ápolt, az pedig ma sem világos, hogy a kettejük kapcsolata mennyire volt bizalmas. Kappel Emília egy gazdag pesti bankár lánya volt, aki 1845-ben ment hozzá a késôbbi miniszterelnökhöz. A vele kapcsolatos leghíresebb történet, hogy talán nem sok híja volt, hogy Petôfi Sándorhoz menjen feleségül. A Pallas Nagy Lexikona szerint ô az, „kit a költô Petôfi is ifjukori hóbortjában egyszeri szinházi látás után rögtönözve feleségül kért”. Petôfi ugyanis 1845ben elment Liszt Ferenc pesti hangversenyére, ahol az elôadás közben a nézôközönségben ülô csinos nôket nézegette. Kappel Emíliát annyira szépnek találta, hogy azonnal feleségül akarta kérni. Tóth Béla A magyar anekdotakincs címû könyvében ezt így írja le: „Petôfi a bájos jelenségrôl nem bírta levenni a szemét. Barátai ezt észrevették, s egyik oldalba döfi könyökével, hogy ne bámuljon olyan nagyon arra a szépségre, mert nagy baj származhatik belôle könnyen. ––- Miért? –– kérdé büszkén a költô. ––- Nos, mert az a leány nem magunkforma szegény ördög számára született. Kappel Emília kisasszony az; a leggazdagabb pesti bankárok egyikének leánya. Petôfi önérzetét e gúnyos szavak mélyen bántották. Mi a gazdag apának hitvány pénze egy költô szellemi kincseihez képest? –– Meg fogom kérni azt a kisasszonyt –– válaszolt Petôfi egyszerûen és határozottan.Barátai azt hitték, tréfál, s mosolyogtak a dolgon. Másnap fölkeresi azt a barátját, aki

2013. augusztus 29. említette, hogy ô azzal a családdal ösmerôs, s felszólítja, hogy ha akarja látni, hogy Petôfi csak beszélni tud-e, vagy cselekedni is mer, hát kísérje el a bankár házába, még ma tisztába akarja hozni ezt az ügyet. Petôfi bement a bankárhoz, elôadta kívánságát, hogy ô a leánya kezét kéri. A bankár mint mûvelt, szeretetreméltó ember, ki Petôfi nevét ismerte és nagyra becsülte, s bizonyosan hallott valamit az ifjú költô furcsaságairól is, barátságos hangon jelentette ki, hogy ô e fellépéstôl igen megtisztelve érzi magát, s annyival inkább is éppen semmi kifogást nem tesz ellene, mivel ebben az ügyben egészen a leánya határoz. Petôfi szíveskedjék valamely ismerôse által magát leányának bemutattatni. Ezzel a legnagyobb nyájassággal váltak el egymástól, Petôfi nemsokára egészen megfeledkezett a merész leánykérésrôl.” Vörösmarty Ilona híres asszony volt, nem csak azért, mert a férje miniszterelnök, az apja pedig Vörösmarty Mihály költô volt, hanem azért is, mert a gyámapja Deák Ferenc lett. Deák közeli barátja volt a költônek, így annak halála után összes árváját a gyámsága alá vette. Ilona férje, Széll Kálmán pedig sokat köszönhetett Deáknak. A viszony annyira szoros volt, hogy amikor Deák az egészségi állapota miatt feladni kényszerült az Angol Királynô Szállóban bérelt lakosztályát, a Széll családhoz költözött, ahol Vörösmarty Ilona ápolta haláláig, késôbb pedig könyvet is írt róla. 1910-ben így emlékeztek meg az újságok az asszony haláláról: „aki ismerte az elhunyt nagyasszonyt –– és sokan ismerték, akik akár Rátóton, akár pedig a fôvárosban az egykori miniszterelnök házában megfordultak –– tudja jól, hogy nagy lélek, hatalmas energia lakozott benne. Költô atyjának heve, lendülete, elmésségre és fenkölt idealizmusa sugárzott minden szavából. Ritka nagy müveltségü hölgy volt, aki korának minden becsesebb tartalmát felhalmozta elméjében és szivében, s ha megszólalt: Vörösmarty korának és Deák Ferenc korának emelkedett gondolatai ömlöttek ajkáról, oly dusan, oly gazdagon és annyi lelkes meggyôzôdéssel, hogy az ember ámulva és épülve, elragadtatással hallgatta.” Az 1839-ben született Tisza Ilona a férjének elsôfokú unokatestvére volt, szerelembôl házasodtak össze. Mielôtt férjhez ment, apja kérésére hat évet töltött azzal, hogy a Tisza család 18. századtól gyûjtött receptjeit másolta, így neki köszönhetôen maradt az utókorra egy különleges szakácskönyv –– derül ki a Múlt-kor folyóirat róla készült portréjából. A fiatalkorában karcsú nô idomtalanul kövérré hízott, mire idôsebb lett, és emiatt rettenetesen szégyellte magát, ezért társaságban zavartan viselkedett. A Múlt-kor idézi Károlyi Mihályt, aki szerint a férj „a parlamenti ülés viharos jelenetei után hazament, leült a hatalmas termetû asszony lábai elé egy kis zsámolyra, ölébe hajtotta a fejét, és hagyta, hogy simogassák politikai harcoktól felhevült homlokát.” Tisza Ilona sokat és szívesen jótékonykodott. Élete nagy részét a geszti kastélyban töltötte, de mindig a férje közelében maradt. Akkor is ott állt mellette, amikor az ôszirózsás forradalom kezdetén agyonlôtték. A vörös grófnô, akinek életérôl Kovács András rendezett filmet: Andrássy Katinka rideg, de elôkelô nevelést kapott. Az anyja a lányregények-

ben, amelyeket olvasott, cérnával öszszevarrta azokat az oldalakat, amelyeken a szerelemrôl volt szó. A tizenéves Katinkának táviratban kellett engedélyt kérnie a Párizsban tartózkodó anyjától akkor is, ha a Margit rakparti Andrássy palotából a Lánchíd másik oldalára akart átsétálni, hogy ajándékot vásároljon a barátnôjének. Katinka folyamatosan lázadt a rá kényszerített szabályok ellen. Amikor hozzáment Károlyi Mihályhoz, pillanatok alatt a magáévá tette a férje politikai nézeteit, és meggyûlölte saját osztályát, az arisztokráciát, miközben rajongani kezdett a munkásosztályért. Egyébként híres szépség volt, párizsban manökenkedett is egy ideig. 1919 után emigrációba vonuló férjével bejárta a világot, megismerte George Orwellt, Arthur Koestlert, Jan Masarykot, miközben cikkeket írt baloldali lapokba, és propagandatevékenységet végzett. A férjével még a Szovjetuniót is körbeutazták a harmincas években. A második világháborút Londonban vészelte át, aztán Franciaországban éltek, a Magyarországra való tartós hazatérés azonban álom maradt. Károlyi 1955-ös halála után Andrássy Katinka –– 65 évesen –– repülôleckéket vett Cannes-ban, majd körülnézett Afrikában is. 1985-ben halt meg, miután már évtizedek óta Károlyi hagyatékának rendezésén és kultuszának kiépítésén dolgozott. Bethlen Margit írónô, Bethlen István késôbbi miniszterelnök felesége szerint a grófnô és Teleki Pál kapcsolata akkor kezdôdött, amikor 1908-ban egy átmulatott éjszaka után hajnalban Teleki virágos hangulatban fuvarozta haza az elôkelô társaságot. Mellette ült a 19 éves és nagyon szép Johanna, és Telekit állítólag az sem érdekelte, hogy a kocsija többször is defektet kapott a zötyögés közben. „Nem baj. Hogy lenne baj” –– ismételgette mindig Teleki. A történetet a Múlt-kor folyóirat idézi fel, amely szerint Johanna teljesen más habitusú volt, mint nyughatatlan férje. „Telekivel ellentétben igen jó alvó volt. Délnél hamarabb ritkán kelt fel.” Ennek ellenére Teleki kormányfôsége alatt becsülettel részt vett minden protokolláris eseményen, amelyre elvárták. A harmincas évek elejére a már beteg férjével eltávolodtak egymástól, gyakorlatilag csak az ebédlôasztalnál találkoztak, miközben az asszony lassan maga is depressziós lett. Szanatóriumban volt éppen akkor, súlyos betegen, amikor 1941. április 2-án éjjel –– miután ôt meglátogatta –– Teleki öngyilkos lett az otthonában. Amikor a nô megtudta, állítólag felkiáltott: „Hát mégis megtette?” Johanna egy évvel késôbb halt meg. Lutz Gizella az újpesti gyárnegyed melletti családi lakásból járt zongoraórákra, és vezetgette a bátyjától kapott Peugeot-ját, amikor 21 éves korában megismerkedett Szálasi Ferenccel, akit nagyon szépnek talált, és pillanatok alatt beleszeretett. „Olyan karcsú volt, mint egy nô, át lehetett fogni a derekát” –– emlékezett vissza a katonatisztre rajongva egy 1988-as interjúban, amelybôl Ungváry Krisztián idéz a Múlt-kor folyóiratban. Gizella, aki zongoraórákból és szülei pénzébôl élt, Szálasi kedvese lett, de csak 18 évvel késôbb esküdtek meg –– Szálasi ugyanis nem akart megházasodni. A férfi addig is nagyon szigorú volt vele, nem szerette, ha erkölcstelen módon felhúzódott a szoknyája, és ha kirúzsozta magát, Szálasi letörölgette a száját. A politikával Lutz Gizella egy-

2013. augusztus 29.

MAGYAR ÉLET

Bálint Gábor - Akit élve is, holtában is elrejtettek

Bálint Gábor 1844. március 13-án született Háromszék vármegye Szentkatolna nevû falujában Négy helyen is tanult Székelyföldön, 23 éves korában érettségizett Nagyváradon, kitûnõ eredménnyel. És akkor már 12 idegen nyelven beszélt. A szentkatolnai maturandus meggyõzõdéssel és elszántan tanult, Kõrösi Csoma Sándor és a magyar nép nyomába kívánt lépni, Bécsben és Budapesten nyelveket sajátított el egyetemeken és a közéletben. A fiatal joghallgató késõbb az akadémia megbí zásából Oroszországba és Ázsia több országába utazott, 1875-ben, 31 éves korában jelent meg Török nyelvkönyv címû munkája, majd az Akadémia kiadásában a Kazáni tatár nyelvtanulmányok címû könyve. Harminchárom éves korában magántanár volt a budapesti egyetem bölcsészkarán, azt tanított, amit akart, és ezt könnyû megnyugvással elfogadni akkor is, most is, hiszen nem létezett tudós kolléga, aki követni tudta volna õt nyelvi tanulmányokban és kutatói, elemzõ és összehasonlító munkáiban. Épp azok vetették sutba könyveit és hihetetlen nyelvtudását, akik követni nembírták õt származási és nyelvi rokonaink kutatásában, fellelésében — magának Csoma Sándornak a nyomán, de akkor, a 19. század végén, a 20. legelején immár sikerrel. Paul Hunsdorfer (1810-1891) német gyermek csak hároméves korában tanult

meg magyarul, nevet változtatott, lett belõle ipszilonos Hunfalvy Pál és az Akadémia mindenható fõkönyvtárosa, a „török-finn háborúban” a finn-magyar nyelv- és néprokonítás atyamestere, és fõként a beláthatatlan nyelvtudású Szentkatolnai Bálint Gábornak és munkásságának legnagyobb ellensége. Így menekült számûzetésbe 35 éves korában Bálint, de végig kutatott, tanult, írta tanulmányait Törökországban, Irakban, Szíriában. Annyi más ország mellett Libanon és Egyiptom, majd Görögország lett befogadója a nagy tudósnak. Európában egyetemekre hívták, kongresszusokra, mindenütt ámulattal hallgattákés tisztelték tudását. Több ázsiai expedícióban vett részt, azt is feljegyezték — maga is így ír naplójában —, hogy ahol eljártak, megmegállt egy kis idõre, megtanulta a helyi nyelvet, és ment tovább. 1901ben adta ki A honfoglalás revíziója címû mûvét. Mindent föl akart borogatni, amit felületesnek és hézagosnak látott. És volt ehhez tudományos, ezzel együtt pedig erkölcsi alapja. Arany János írta róla nem is kisded iróniával és elismeréssel: „Igazi vasfejû-székely a Bálint: nem arra megy, amerre Hunfalvy Pál int. Szomorú érdekesség, hogy az a Hunfalvy Pál

általán nem foglalkozott. A szegedi börtönben két éven át látogatta Szálasit 1938-40 között. Végül 1945 áprilisában házasodtak össze, Adolf Hitler és Eva Braun esküvôjének napján, ezután a Salzburg melletti Mattseeben húzták meg magukat. Nem sokkal késôbb mindkettejüket letartóztatták Gizella pedig több börtönt is megjárt anélkül, hogy elítélték volna: Kistarcsát, Kalocsát, az Andrássy út 60-at, egyszer megverte egy ávós, a skorbuttól pedig az összes foga kihullott –– vallotta be a vele készült interjúban. 1956-ban, nem sokkal a forradalom kitörése elôtt szabadult, és ettôl kezdve tíz éven át közérteket takarított. Halála elôtt néhány évvel így töltötte a napjait: „Sokat vagyok otthon, bridzsezek, aztán vendégségbe járok a barátnôimhez... ilyenekkel foglalkozom, takarítok...” Égetô Mária fiatalkorában a kaposvári szociáldemokrata és szakszervezeti mozgalom ismert tagja volt, de színésznô szeretett volna lenni. Nagy Imrével egy elôadáson ismerkedtek meg, és 1925-ben házasodtak össze, amikor Mária 23 éves volt. Lányukkal együtt öt évvel késôbb követte a férjét Moszkvába, ahová Nagy Imre a kommunista párt utasítására ment. Egy orosz családdal társbérletben éltek egy 18 négyzetméteres szobában, az asszony a nyomorúságos körülmények és a honvágy hatására súlyosan megbetegedett. Tizenöt év emigráció után tértek haza Magyarországra 1945-ben, és Nagy Imre egybôl miniszter lett. A felesége, akkor már „Maca néni” ennek ellenére nem lépett a nyilvánosság elé, az unokáival és a házimunkával foglalkozott, állítólag jól fôzött, és szívesen kertészkedett. Nagy Imre mindig megosztotta vele az aktuális politikai ügyeket, akkor is, amikor 1953ban miniszterelnök lett, és akkor is, amikor kitört a forradalom. Mária váltás ruhát és elemózsiát vitt be a Parlamentbe a férjének. Együtt menekültek november 4-én a jugoszláv követségre, és késôbb együtt kerültek fogságba. Romániába

deportálták ôket és más családokat, de késôbb elválasztották egymástól: a nôk maradtak, a férfiakat Pestre vitték. Nagynét és a többi nôt annyira elzárták a külvilágtól, hogy csak 1958ban mondták meg nekik, hogy a férjüket kivégezték vagy börtönbüntetésre ítélték. „Maca annyira föl volt készülve és annyira fegyelmezett ember volt, ô csak sírt csendesen, semmi sikoltozás, semmi” –– emlékezett vissza Donáth Ferencné a Múlt-kor folyóirat portréja szerint. Miután hazaengedték Budapestre, az özvegy szociális segélybôl és külföldrôl kapott csomagokból élt 1978-as haláláig. Tamáska Mária szlovák agrárproletár családba született 1912-ben, polgárit végzett, és nagyon örült, amikor szakszervezeti könyvtáros lett. Kádár –– vagyis akkor még Csermanek –– Jánossal 1940 körül ismerkedtek meg, de Mária aztán egy másik férfihoz ment feleségül. A házasság három évig tartott, ezután újult meg a kapcsolata Kádárral, és 1949-ben házasodtak össze –– a menyasszony tanúja Péter Gábor volt ––, amikor az aszszony az ÁVH levélfelbontó részlegén dolgozott „kiértékelôként”. Miközben a férje börtönben volt, Tamáska Máriát egy játékbaba-öszszeszerelô üzembe számûzték. A munkatársai nem szerették, mert nehezen hitték el róla, hogy nem kém. 1958-tól, már a Kádár-rendszerben a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának osztályvezetôje lett, feladata többek között a külföldi emigráns sajtó kiértékelése volt. Innen is ment nyugdíjba. Kádár, aki komolyan vette a pártfegyelmet, nem osztott meg vele érzékeny részleteket a munkájáról, mindketten csinálták a maguk dolgát. Tamáska Mária állítása szerint még azt sem tudta, hogy a férje hová tûnt el Budapestrôl 1956. november 2-án. De azért meleg volt a kapcsolatuk: „azt hiszem, én voltam a legjobb barátja. Engem mindig becézett.” Három évvel élte túl a férjét (itt van róla egy fénykép ebbôl az idôszakból), 1992ben halt meg.

vetette oda õt a maga szervezte „finnugrálók” martalékául, aki maga sem ismerte a finn nyelvet, amikor döntött a valóság, a Bálint Gábortól feltárt eleven rokonság, ezer meg ezer szálból álló kötelék ellen, a finnugristák mellett. Jogot meg teológiát is hallgatott Bálint Gábor, lehetett volna pap vagy jogász, de nem arra készült, hanem Julianus barát, Csoma Sándor nyomába szegõdve, a magyarok és a magyar nyelv eredetét kutatta, s tárta fel — máramennyire lehetett - fáradságos úton. Elsõ ázsiai útján a tatár, mandzsu, mongol nyelvészetet tanulmányozta, foglalkozott a kalmük, a tunguz nyelvekkel is. Hunfalvy már az Akadémia nevében Bécs elvárására minden akadályt Bálint Gábor elé gördített, hogy elgáncsolja a japán-mongol rokonságot is vizsgálni akaró tudóst. Bálint Gábor ezért vetette magát olyan önkéntes számûzetésbe Európa és Ázsia országaiban, hogy minden kapcsolatot megszakítson hazája ellenségeivel — munkája érdekében. A honfoglalás revíziója címû könyve megírására a kabard nyelv és szokásrend tanulmányozása indította. Megállapította a turáni népek rokonságát, amelyrõl az Akadémia hallani sem akart. Tevén, taligán s hasonló jármûveken vándorolt, nem nagyobb kényelemben, mint Julianus barát hatszáz évvel korábban. És nagyon tudott örülni annak is, hogy a taligát a Szibériában élõ egyes népek tyelegának mondják. Naplója maga is olvasmányos, fõként ha valaki belemélyed Ázsia, egykori anyaföldünk népeinek életvitelébe. A népszokások éppen annyira érdekelték õt, mint a legkisebb nép által beszélt nyelv rokonsága vagy hasonlósága a miénkkel. A székely tudós a hasonlóságot kereste, meg is találva azt számtalan helyen, számos ázsiai, közel-keleti népnél. Elemzõ tanulmányban foglalkozott a hun székely, magyar, besenyõ, kun kérdés tisztázásával, a rokonítás és a különbözés kutatásával. Miért kellett ezzel is foglalkoznia? Idézzük válaszát: „Azok közül, akik ezen kérdéssel nyelvészeti szempontból foglalkoztak, csaknem egyedül voltam, aki eme két iskola (a finnugor illetve török eredet — C.Z.) tanát nyíltan mételytannak hirdettem. Mert saját szememmel láttam és pedig sokszor befogott orral a budapesti Akadémia által portált mind két fajú atyafiságot, s nyelvükkel is foglalkoztam, de foglalkoztam olyan nyelvekkel is, amelyekhez e két iskola mesterei és hívei nem is konyítanak.” Nem tekinthetõ véletlennek, hogy Zágoni Jenõnek, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egykori könyvtárosának 2005-ben Budapesten megjelent könyve Bálint Gáborról a tudós kutató, nyelvész és néprajzos válogatott írásaival Kisgyörgy Zoltán és Kónya Ádám rajzaival, térképeivel került az olvasók kezébe. Mert a budapesti és más egyetemek tudósai épp úgy hallgatnak Szentkatolnairól, mint a német Hunfalvy, Budenz és kompániájuk száz évvel ezelõtt. Zágoni válogatását is a Baptista Egyház segítette napvilágra. Bálint Gábor semmilyen körülmények között nem mutatkozott udvarlékonynak a magyar Akadémia asztalánál, hiszen naponta tapasztalhatta hazájában, hogy a honfoglalás és a korabeli nyelv kutatása vagy semmit nem jelent, vagy pedig mûkedvelõk végzik azt.

9. oldal Idézem idevágó határozott kijelentését: “Nyelvismeret nélkül a honfoglalás adatait lemásolhatni (lehet - C.Z.), de összhangba hozni nem lehet.” Élete és életmûve annyiban is példaértékû, hogy újabb adat azokból a korokból - a Bach-korszaktól Trianonon át a kommunista idõkig -,

amikor a nemzeti érdek egyszerûen hatalmi döntés miatt törvényen kívülre, sutba került. Szentkatolnai Bálint Gábor hagyatékát egy ideig a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium õrizte, majd a Székely Nemzeti Múzeum. Teste Kézdivásárhelyen nyugszik, éppen száz esztendeje. erdelyinaplo.ro

Búcsú dr. Szegô Évától

Natalia beszéde, nagymamája dr. Szegô Éva temetésén

Úgy kilenc évvel ezelôtt, „Anyu” szürkehályog mûtéten esett át, ami után már nem kényszerült szemüveget viselni. Ekkor a nagyítóüveg takarása nélkül tûnt csak fel mennyire kifejezôen ragyognak zöld szemei… És nem elôször életemben azt kívántam, bárcsak ismertem volna nagyszüleimet fiatal korukban. Elképzelem ôket Budapesten, elhanyagolt, poros otthonokban, amint cigarettáznak barátaik társaságában. Élénken vitáznak politikáról, költészetrôl, miközben a háttérben szól a rádió, híreket mond és közvetíti a világ vezetô politikusainak híres beszédeit, azokat, amelyeket nagyapám, olyan jól ismer. Elbûvöltek a történeteik gyerekkoromnál fogva. Csak amikor „Apu” könyve megjelent, kezdett formát önteni a tudatomban az a hatalmas élményanyag, amit a háború alatt és utána meg kellett élniük, de ez többé-kevésbé fekete-fehér, életlenszélû, homályos lenyomatú volt. Csak „Anyuval töltött heti közös ebédeléseink alkalmával, amikor hidegtálat ettünk szalámival, csabaival, nyers hagymával és nagydarab zöldpaprikákkal, vendégelt meg bôségesen a finomabb részletekkel is, amikor megvilágosodtak a homályosabb, érthetetlenebb részek, és színes ecsetvonások tették érzékletesebbé a részleteket. Egy orosz katona bakancsának nyikorgása a hóban, egy lopott náci pisztoly fémjének hûvössége, az ember orrát csiklandozó szalma a bujkálás közben, egy forradalom lármája és zsivaja, az elsô találkozás nagyapám barna, lendületes tekintetével csecsemôje visítása amint egy taxi hátsó ülésén szülte meg gyermekét. De, azt gondolom lényegtelen, hányszor kérdezek rá ezekre a részletekre, mindörökké csak bukdácsolni fogok a sötétben. Már egészen fiatal koromtól fogva az volt a benyomásom, hogy „Anyu” egy különleges ember. Egyszer az otthonában találtam egy páciensek hálálkodó leveleivel tömött fiókot, amelyekbôl a tisztelet és az odaadás egy olyan szintje volt kiolvasható, ami meglepett. Sosem viselkedett úgy mint más emberek nagymamái. Amikor kicsi voltam „Anyu” volt az, aki rátalált a legjobb fára, amit meglehetett mászni és azt is megmutatta, mely ágakat érdemes használni. „Anyu” volt az, aki focizott velem, aki kilyukasztotta a fülcimpáimat, aki megpróbált beleerôltetni egy nôi ruhába, aki megmentette rettegô felnôtt unokáit egy támadó libafalkától, aki kezembe nyomta a fogamzásgátló tablettát, részletes intéssel, hogy mit akarnak a férfiak. „Anyu, aki megjelenik az elôszobában, nagy fekete orvosi táskával, amelyben ír van minden gyerekbetegségre, minden megfázásra, minden influenzára, minden törött csontra vagy felmorzsolt térdre. „Anyu”, aki sosem hagyta magát elbátorítani semmilyen mûszaki szerkentyûtôl, vagy mechanikai hibától, aki mindig maga talált rá a megoldásra, kezeit összepiszkítva töprengett makacs elszántsággal. Ô ritkaságnak számít a mi lágyan beszélô családunkban. Rettentô szilárdsággal és nagy szókimondással mindig azt mondta, amit gondolt. Erôs, felelôsséget vállaló, jelleme megóvta ôt és valószínûleg a családját is a háború ideje alatt. Ezek voltak azok a tulajdonságai melyek a legnagyobb hatással voltak rám, és melyek gyakran félelmetesek is voltak számomra félénk tétlenségemben. „Anyu”, te ébresztettél rá, hogy fontos kiállni magamért és fogok próbálkozni. Olyan sokkal voltál több mint a nagymamám. Holocaust túlélô, forradalmár, menekült, feminista, egyedülálló orvosnô oly sok férfi között, a költészet szerelmese, feleség, az édesanyám anyja, aki küzd a végsôkig. Kezelted hasfájásomat még akkor is amikor alig kaptál levegôt. Nyugodj békében szépséges, bátor nagymamám, szeretlek, és máris hiányzol. Mindig emlékezni fogok Rád! *** Azon kivül, hogy Melbourne legismertebb, hihetetlen köztiszteletnek és közszeretetnek örvendô orvosnôje volt, személyes oka is van, hogy dr. Szegô Éva búcsúztatását megosztom az Olvasóval. A sors kegye folytán dr. Szegô Éva volt a családi orvos, mikor a sors kegyetlenségével kellett megküzdenem. Igaz, rajtam kivül sok száz melbournei családnak volt a legbensôbb titkokat is ismerô, az egészség felett bûbájjal, de ha kellett ôrmesteri szigorral örködô családi orvosa, sokszor családi barátja, gyermekeimen kivül sok-sok száz melbournei gyermek fejlôdését figyelte kezdve az anyai méhben, folytatva a szülôszobában, majd soha be nem fejezve elwoodi rendelôjében. Eleddig csak egy lennék kiterjedt prakszisa alá tartozóknak, ám a sors olyan, hogy egy pontnál a családi orvos szerepe nem csak a beteg ápolására terjed ki, de a család egészséges tagjainak felkarolására, erô és bizalom adásra, az orvosi hitvalláson túli gondoskodásra is. Ez a pont súlyos beteg, fiatalon elhunyt feleségem volt és a gyilkos kor elleni kivételes türelmet, orvosi tudását a végtelenségig igénybe vevô küzdelméért csak a legteljesebb hálával és köszönettel tudok dr. Szegô Évára gondolni. A búcsúbeszédekben — érthetôen — erôs hangsúlyt kapott zsidó hite. Nem szeretnék kegyelem sértô lenni, de az az érzésem, hogy orvosi eskûje, az életmentés halaszthatatlanságában való meggyôzödése sokszor háttérbe szorította a vallás parancsait. Lelkiismereti és nem hit kérdés volt nála, hogy a legszentebb zsidó ünnepkor is betegeirôl gondoskodjon. Tudom, tanúja voltam, sajnos számtalanszor. Nt. Antal Ferenc mondta egyszer: vallás az sok van, de Isten csak egy. Én ennek az egy Istennek az oltalmát kérem dr. Szegô Éva emlékére.

Márffy Attila

10. oldal

MAGYAR ÉLET

2013. augusztus 29.

REFORMÁTUS SZEMLE Az Ausztráliai Magyar Református Egyház fizetett melléklete és kiadása Felelôs szerkesztô Csutoros Júlia Postai címünk: P. O. Box 1187, North Fitzroy VIC. 3068 Telefon: (03) 9439-8300 Email: [email protected]

Úrvacsora közösség az Istentiszteleten, az új kenyér megáldása alkalmából.

Az Ausztráliai Magyar Református Egyház 121. St. Georges Road, North Fitzroy Vic. 3068

szolgálatai A victoriai kerület lelkipásztora Dézsi Csaba Lelkészi hivatal: 121 St. Georges Road, North Fitzroy

Postacímünk: P.O. Box 1187 North Fitzroy, 3068

Az Egyház honlapjának címe: www.hungarianreformedchurch.com E-mail: [email protected] Telefon: (03) 9481-0771 Mobile: 0414-992-653 (Dézsi Csaba lelkész)

MELBOURNE (VIC) 2013. szeptember 1-én vasárnap de. 11. órakor Istentisztelet, Igét hirdet: Dézsi Csaba 121 St. Georges Rd. North Fitzroy. (112-es villamos a Collins St.-rôl, 20-ik megálló) 12 órától ebéd a Templom melletti Bocskai Teremben, 1 órától Presbiteri gyülés Minden kedden 12 órától Biblia óra a Bocskai Nagyteremben Mindenkit szeretettel várunk! SPRINGVALE (VIC.) 2013. szeptember 1-én vasárnap du. 3 órakor Istentisztelet Igét hírdet: Incze Dezsô Sprigvale Lutheran Church (3. Albert Ave) N.S.W. Sydney Strathfield 2013. szeptember 1-én vasárnap de. 11.30 órakor Istentisztelet Igét hirdet: Péterffy Kund Uniting Church, Carrington Ave. ADELAIDE (SA) 2013. szeptember 1-én vasárnap de. 11. órakor Istentisztelet Igét hirdet: Szabó Attila az Unley Uniting Churchben (Unley St. és Edmund Ave. sarok) Minden szerdán du. 6-tól BIBLIAÓRA, a Templomban Mindenkit szeretettel várunk. BRISBANE (QLD) 2013. minden vasárnap de. 11 órakor Istentisztelet Igét hirdet: Kovács Lôrincz 150 Fourth Avenue, Marsden, a marsdeni Magyar Házban, Istentisztelet után minden vasárnap ebédelni lehet Minden hónap negyedik vasárnapján délután 2 órakor Istentisztelet és magyar nyelvû játszócsoport gyermekeink számára Honfitársi szeretettel hívjuk. Ige hírdetés után szeretet vendégség St. Paul Templom Tce. Brisbane GOLD COAST — ROBINA Minden hónap elsô vasárnapján du. 2. órakor Bibliaóra Minden hónap harmadik vasárnapján du. 2. órakor Istentisztelet Igét hírdet: Kovács Lôrinc Cottesloe Drv. and University Drv. sarok Robina

Rendezze születésnapját, névnapját, családi összejöveteleit a vasárnapi ebédek keretében a Bocskai Nagyteremben.

Szomorú szívvel, de Isten kegyelmében bízva jelentjük, hogy elhunyt KISS ILDIKÓ testvérünk, aki a gyülekezetünknek hosszú évekig néptáncoktatója, tanítója, majd orgonistája volt. Temetésére 2013. augusztus 28-án, szerda délelôtt 10.30 órától került sor a North Fitzroy-i templomból.

2013. augusztus 29.

MAGYAR ÉLET

11. oldal

Vasárnapi iskolás gyerekek részt vettek az Ünnepi Istentiszteleten az Új kenyér megáldása alkalmából %^)9JÅVMEµVXEPQEM

Magyar kenyér a magyar templomban...

Az Új-kenyér Ünnepére a jelképes “magyar kenyeret”, Benedek Ákos és neje Ilona ajándékozták. Isten áldása legyen életükön.

0HJFËIROKDWDWODQ WÒQ\ KRJ\ D PDL IHMOHWW1\XJDW(XUÛSËQDND]86$YDO HJ\ãWW UÒV]H YROW 0DJ\DURUV]ËJ PË VRGLN YLOËJKËERUá XWËQL V]RYMHW ÒU GHNV]IÒUËED WÝUWÒQ WDV]ÖWËVËEDQ D IHMOHWWQ\XJDWLYLOËJWÛOYDOÛOHYËODV] WËVËEDQDPLYHOKD]ËQNDWÒYWL]HGHNUH PHJIRV]WRWWËN D Q\XJDWL UHLQWHJUË OÛGËV ÒV QHP LQWHJUËOÛGËV  OHKHW VÒJÒWO $ NLOHQFYHQHV ÒYHN YÒJÒQ D]RQEDQ D] (8 Q\LWRWW .HOHW(XUÛSD IHOÒ $] (8W D NHOHWL EYÖWÒV YÒJUH KDMWËVËEDQ Q\LOYËQ QHP D NRUËEEL V]HUHSÒEO DGÛGÛ IHOHOVVÒJÒQHN D IHOLVPHUÒVH YH]HWWH VRNNDO LQNËEE SROLWLNDLÒVJD]GDVËJLHUWHUHQÝYHOÒ VÒQHN D FÒOMD PRWLYËOWD $ NHOHWHX UÛSDL RUV]ËJRN ÒV D] DNNRUL (8 NÝ ]ÝWWLFVDWODNR]ËVLWËUJ\DOËVRNRQD]WËQ EHNÝYHWNH]HWW D] ËOGR]DW PHJYËGR OËVËQDNWLSLNXVHVHWHD]RNDWDOHPD UDGËVDLQNDW YHWHWWÒN D V]HPãQNUH DPHO\HN ÒSSHQ HEEO D QÒJ\ ÒYWL]H GHV V]RYMHW KDWDOPL NÝUEH WÝUWÒQW xV]ËPâ]HWÒVãQNEOyIDNDGWDN &VDWODNR]ËVL IRO\DPDWXQN NÝ]EHQ V]ËPRQ NÒUYH KLËQ\RVVËJDLQNDW D] 8QLÛDJ\RUVKDUPRQL]ËOËVWWãUHOPHW OHQãO VãUJHWWH PLNÝ]EHQ NÒQ\HVHQ ãJ\HOW DUUD KRJ\ D NÒVEELHNEHQ OHKHWOHJQHWHUPHOSLDFKDQHPIHO YHYSLDFYËOMÒNRUV]ËJXQNEÛO(NÝ] EHQ D IHO]ËUNÛ]ËVL IRO\DPDW (8IÛUL NXV NËEXODWËEDQ D] XQLÛV FVDWODNR ]ËVUDáJ\WHNLQWHWWãQNPLQWFÒOUDÒV QHP PLQW HV]NÝ]UH D YLVV]DLQWHJUË OÛGËV HV]NÝ]ÒUH 6DMQËODWRV PÛGRQ D NRUPËQ\]DWL JD]GDVËJSROLWLND HOVG OHJHV NÝ]SRQWL NÒUGÒVH D] YROW KRJ\ PLQÒO J\RUVDEEDQ ÒV ]ÝNNHQPHQWH VHEEHQ PHQMHQ YÒJEH D FVDWODNR]ËV &VDNQHPWHOMHVHQPËVRGODJRVNÒUGÒV NÒQW PHUãOW IÝO D FVDWODNR]ËV WDUWDO PD EHOV V]HUNH]HWH VWUXNWáUËMD H]HQEHOãOLVDVDMËWQHP]HWLÒUGHNH LQNKRVV]áWËYáÒUYÒQ\HVãOÒVÒQHNJD UDQFLËOLV EL]WRVÖWËVD $ YLVV]DLQWHJ UËOÛGËVOHV]âNÖWÒVHMRJLV]DEËO\R]ËVL NÝUUHDIHOIRNR]RWW(8IÛULËVKDQJX ODWEÛO HUG xKDUPRQL]ËOËVL KDMV]Dy LO\HWÒQ HOVEEVÒJH PD PËU QHKH]HQ IÝOPÒUKHW NËURNDW RNR]RWW 7ÝEEHN NÝ]ÝWWHEEODYÒJOHWHVFÒOÒVDUËQ\ WÒYHV]WÒVEOHUHGQHNMHOHQOHJLPHJRO GËVUDYËUÛJD]GDVËJLSUREOÒPËLQNLV 8J\DQLV D UHQGV]HUYËOWËVNRU ÒV D] D]W NÝYHW YLVV]DLQWHJUËOÛGËV VRUËQ 0DJ\DURUV]ËJáJ\YËOWQHP]HWNÝ]LYÒ KRJ\ D QHP]HWL HUYRQDODNDW HJ\ SLOODQDWLJ VHP VLNHUãOW PHJWDUWDQLD DYDJ\ D]RNDW YLVV]DËOOÖWDQLD 0LQGHQ PËVQ\XJDWLGHPRNUËFLËYDOV]HPEHQ DKRODNËUÒYV]Ë]DGRNLJLVHUWHOMHVHQ OÒWH]HWW D SROLWLNDL ÒV JD]GDVËJL J\D NRUODWEDQ D QHP]HWL ÝQËOOÛVËJ KD ]ËQNDYDOÛVËJEDQQHPYËOWHJ\UÝYLG LGUH VHP ÝQPDJËYË 0DJ\DURUV]ËJ D WÝEE PLQW QÒJ\ ÒYWL]HGHV V]RYMHW WÖSXVáKDWDOPLUHQGV]HUDOÛOáJ\V]D EDGXOWIHOKRJ\NLV]ROJËOWDWRWWÒVIHO NÒV]ãOHWOHQ ËOODSRWEDQ UÝJWÝQ HJ\ ÒUWÒNHLEHQÒVWHUPÒV]HWÒEHQWHOMHVHQ PËVGHPÒJVHPQHP]HWLÒVÝQËOOÛáM KDWDOPLHUWÒUEHKDQHPDJOREDOL]ËOW YLOËJHUWHUÒEHH]]HOHJ\ãWWDJOREDOL ]ËOW(XUÛSDL8QLÛEDNHUãOW$FVDWOD NR]ËVNRUÒVD]XWËQDV]RFLDOLVWDNRU PËQ\RNLGHMÒQDONDOPD]RWWJD]GDVËJ SROLWLND VXJDOOWD (8IÛULD KËWWÒUEH V]RUÖWRWWDD]ÝQËOOÛQHP]HWLJRQGRONR GËVW(EEHQD]LGV]DNEDQDQHP]HWL ÒUGHN ÒV ÒUWÒNUHQGV]HUQHN D JD]GD VËJLÒOHWEHQWÝUWÒQWHOVRUYDV]WËVDPD PËUQHKH]HQPHJIRUGÖWKDWÛIRO\DPDW ÒV0DJ\DURUV]ËJMHOHQOHJLËOODSRWËUD

PHJKDWËUR]ÛNÝYHWNH]PÒQ\HNNHOEÖU $ V]RFLDOLVWD NRUPËQ\RNQDN D JOR EËOLVJD]GDVËJLHUNIHOÒYDOÛNULWLND QÒONãOLQ\LWËVDQ\RPËQWHOMHVKDUPÛ QLDMÝWWOÒWUHDPDJ\DUV]RFLËOOLEHUËOLV HOLWÒVDxQ\XJDWLGHPRNUËFLËWyPHJ WHVWHVÖWKDWDOPLNÝUÝNNÝ]ÝWW ( NRUPËQ\RN NLËUXVÖWYD D] RUV]Ë JRW D NãOIÝOGL JD]GDVËJL HUN V]Ë PËUDWËOFËQNÖQËOWËND]RNDWDOHKHW VÒJHNHWDPHO\HNHWD]RNNLKDV]QËOYD EHERFVËWËVW Q\HUWHN D PDJ\DU SROL WLNDL ÒV JD]GDVËJL HUWÒUEH ÒV H]HQ NHUHV]WãO KRVV]á WËYUD PHJDODSR] KDWWËN MHOHQOÒWãNHW ÒV H]]HO HJ\ãWW H[WUDSURILWMXNDW (]HN D OHKHWVÒJHN DSÒQ]ãJ\LDWXODMGRQRVLÒVWHUPHOÒVL SR]ÖFLÛNDWPHJKDWËUR]ÛWHUãOHWHNYRO WDN DPHO\HNQHN D] 2UEËQ NRUPËQ\ UÒV]ÒUO WÝUWÒQ YLVV]DV]HU]ÒVH QDS MDLQNEDQPHJLQGXOW 0DPËUV]HPÒUPHVHQKDOOJDWQDND YROWV]RFLËOOLEHUËOLVJD]GDVËJSROLWLNX VRN DUUÛO KRJ\ D NãOIÝOGL WXODMGRQá YËOODODWRN H[WUDSURILWMËW HOVVRUEDQ QHPDPDJDVWHUPHOÒNHQ\VÒJLV]LQW MãN HUHGPÒQ\H]WH 6RNNDO LQNËEE D V]RFLDOLVWDNRUPËQ\RNYHUVHQ\VHPOH JHVVÒJHW IHODGÛ ÒV D KD]DL YËOODONR ]ËVRNDWKËWWÒUEHV]RUÖWÛJD]GDVËJSR OLWLNËMDYH]HWHWWD]H[WUDQ\HUHVÒJHN OÒWUHMÝWWÒKH]8J\DQLVDNÝOWVÒJYHWÒV EONãOÝQEÝ]DGÛNHGYH]PÒQ\HNIRU PËMËEDQDNãOIÝOGLWËUVDVËJRNDPD J\DU YËOODODWRNQËO OÒQ\HJHVHQ QD J\REEWËPRJDWËVEDQUÒV]HVãOWHN0D DPDJ\DUMÝYNÒSÒVYDOÛVËJPHJKD WËUR]Û NÒUGÒVH D] KRJ\ PLNÒQW IRJ HJ\PËVKR]NDSFVROÛGQLDQHP]HWLÒV DJOREËOLVOÒWD]ÒUGHNÒVÒUWÒNUHQG V]HU KRJ\ D MHOHQOHJL NRUPËQ\ PL NÒQW WXGMD PHJIRUGÖWDQL D NRUËEEL Q\ROF ÒY V]RFLDOLVWD NRUPËQ\]ËVD DODWWHOKDWDOPDVRGRWWNHGYH]WOHQIR O\DPDWRNDW $YLOËJWXGÛVDLNÝ]ãOHJ\UHWÝEEHQ YÒOLN áJ\ KRJ\ D JOREDOL]ËFLÛ QHP FVDND]HPEHUÝNROÛJLDLNÝUQ\H]HWÒW URPEROMD OH KDQHP D] HPEHU EHOV WHUPÒV]HWÒWD]WDNRPSOH[NXOWXUËOLV V]ÝYHWHW LV HOSXV]WÖWMD DPHO\ D] HP EHUL OÒWH]ÒV ÝVV]HWDUWÛ HUHMH 6RNDQ áJ\ JRQGROMËN NÝ]ãOãN KRJ\ D] HP EHULVÒJV]ËPËUDDJOREËOLVYLOËJYDOÛ MËEDQ QHP PËV PLQW HJ\ HYROáFLÛV ]VËNXWFD$NULWLNXVRNNÝ]ÝWWWDOËOMXN 6RURV*\|UJ\ÝWLVDNLDx9HV]WHVHN UHPÒQ\HLy FÖPâ ÖUËVËEDQ 1ÒSV]D EDGVËJMáOLXV DJOREDOL]ËFLÛ ËUQ\ROGDODLUÛO WÝEEHN NÝ]ÝWW ÖJ\ ÖUW x®PGH ËUQ\ROGDOD LV YDQ D JOREDOL ]ËFLÛQDNDSÒQ]ãJ\LSLDFRNODELOLVDN DV]DEDGYHUVHQ\RUV]ËJRNRQEHOãOÒV D] HJ\HV RUV]ËJRN NÝ]ÝWW áMDEE ÒV áMDEEHJ\HQOWOHQVÒJHNHWV]ãOHOPÒ O\ÖWLDPHJOÒYNHW+DÒOYH]QLDNDU MXNDJOREDOL]ËFLÛHOQ\HLWIRJODONR] QXQNNHOOJ\DUOÛVËJDLYDOLVPÒJKR]]Ë QHP]HWNÝ]LV]LQWHQy $QDJ\NÒUGÒVFVXSËQFVDND]KRJ\ D] (8IÛULËEÛO NLMÛ]DQRGÛ (8 PLQW JOREDOL]ËOW JD]GDVËJL NÝ]ÝVVÒJ KR J\DQWXGMDIHOV]ËPROQLÝQPDJDJ\DU OÛVËJDLW KD WRYËEEUD LV FVÝNÝQ\ÝVHQ UDJDV]NRGLN NRUËEEL VLNHUWHOHQ YËO VËJNH]HO VWUDWÒJLËMËKR] ÒV UËDGËVXO PLQGHNÝ]EHQILJ\HOPHQNÖYãOKDJ\MD KRJ\ D JD]GDVËJL YËOVËJ PHOOHWW XJ\DQRO\DQ IRQWRV OHQQH D PRUËOLV YËOVËJ NH]HOÒVH D] HPEHUL OÒWH]ÒV ÝVV]HWDUWÛHUHMÒQHNPHJÛYËVDLV  (V4IXVMR0µW^PÅ %LFVNHL-ËUËVL+LYDWDO KLYDWDOYH]HW

12. oldal Szent István folytatta a hun nagykirály szakrális örökségét –– állítja mai írásában Csurka Dóra. Szerinte az „ôsi atillai kultikus örökség megôrzése alapvetô feladata volt Árpádnak és Istvánnak”. Úgy véli, hogy a honfoglalás utáni kalandozások valójában „az ellopott avar kincsekért folytak”, és Árpád honfoglalóit az „atillai örökséget eltékozló” avarok hívták be a Kárpát-medencébe. A szerzô nagyra tartja István „tiszta Jézus-hitét”, amely Bizánctól és Rómától is megôrizte az ország belsô vallási egységét. A történelemszemléletet jelentôsen befolyásolja a hivatalos történetírás, melynek álláspontja a következô: A X. század derekára a pogány honfoglaló magyarság, a „kalandozó, zsákmányszerzô” hadjáratok során olyan mértékben legyengült, hogy Géza fejedelem idejére a törzsszövetség már bomlásnak indult. Géza a központi hatalom megerôsítésével, keresztény térítôk befogadásával teremtette meg az alapját a keresztény magyar királyságnak. Ô vezette keletrôl Európába szakadt népét a nyugati keresztény népek nagy közösségébe. Kelet vagy Nyugat? Ez volt a nagy kérdés… Géza, mint egykoron Árpád, Nyugatra nézett, s ezzel eldöntötte nemzete sorsát. Ô volt az elsô magyar fejedelem, aki Nyugaton látta és innen várta azokat a mûvelôdési értékeket, melyek befogadásával népét naggyá, hatalmát állandóvá és megdönthetetlenné teheti –– írta Hóman Bálint a 20. század közepén Magyar történet címû munkájában. 997-ben Géza fejedelem meghalt, mûvét fia folytatta. A pogány Vajk ifjú korában a Német-Római Birodalomban megismerte a római vallás tanait, s mivel atyja már áttért erre a vallásra, ô maga is felvette a római keresztséget. Majd megkoronázása után kíméletlenül az új hitre térítette népét, a pogány ôsvallás emlékeit a rovásokat, rovásfákat máglyára vetette, a táltos papságot üldözte, kiirtotta. Megtiltotta az ôsvallás gyakorlását, minden tíz falunak templomot építtetett, s lakóit arra kötelezte, hogy részt vegyenek a vasárnapi latin szentmiséken. Azokkal az ellenfelekkel –– köztük Koppánnyal ––, akik nem voltak hajlandók meghajolni akarata elôtt, véresen leszámolt. Ebben a harcban az országba behívott idegenekre támaszkodott… Kagánok Passauban Máig ez az elfogadott szemlélet Istvánról és koráról, az általános iskoláktól az egyetemekig ez a tananyag, irodalmi, képzômûvészeti alkotások, rockoperák világából is ez a kép tárul elénk. Magyar nyelvû írott forrás nem maradt fenn István idejébôl, krónikáink tudós klerikusok által latinul, a diplomácia nyelvén íródtak királyaink számára. A fordításokat a politikai érdekeknek megfelelôen, fôként a Habsburg-uralom alatt sokszor meghamisították-, mégis a lényeg pergamenre került, s a fejével játszott volna az a szerzetes, aki nagyot lódít. A magyar krónikák és a néphagyomány nem ezt a nemzetellenes, despota mindenáron Nyugathoz felzárkózni kívánó István királyt ôrizte meg számunkra, hanem azt, aki a magyarság Kárpát-medencei küldetését felvállalva, ôseinek szakrális örökségét egy magasabb szintre emelte, így érdemelve ki a szent jelzôt.Krónikáinkból tudható, hogy Árpád-házi királyaink, helyesebben a Turul nemzetség magukat vérség szerint Atilláig visszavezették. Anonymus

MAGYAR ÉLET

Szent István folytatta a hun nagykirály szakrális örökségét

Benczúr Gyula festménye, Vajk megkeresztelése Gestájában leírja, Álmos korában úgy tudták, hogy a Kárpát-medence „Atilla király földje, akinek ivadékából Álmos vezér, Árpád apja származott”. Mikor Árpád vezetésével a magyarok bejöttek a Kárpát-medencébe Atilla országát akarták helyreállítani. Árpád fejedelem, majd István király, Atilla városát tette meg szakrális uralkodói központnak. Thuróczy János krónikája errôl így számol be: „Árpád a többi magyarral legyôzte és megölte Szvatoplukot, majd tábort ütött a Noé hegyén, Fehérvár közelében, ez volt az elsô hely, amelyet Árpád kiválasztott magának Pannóniában, és ezért alapította ennek közelében Fehérvár városát Szent István király is, aki tôle származott.” Az ôsi, atillai kultikus örökség megôrzése alapvetô feladata volt tehát Árpádnak és Istvánnak. Sok jel mutat arra, hogy a második bejövetel, a honvisszafoglalás azért történt, mert az avarok elherdálták ezt az atillai-örökséget. Az avarok behívták Árpádékat, mert már nagy volt a baj, tarthatatlanná váltak az állapotok. A frankok 791-ben vezették elsô hadjáratukat az avar kaganátus ellen, majd a további támadások lassan felôrölték az ellenállást, és végül Nagy Károly Oriens (Kelet) néven birodalmához csatolta az avarok dunántúli területeit. Nagy Károly nemcsak alávetette, hanem ki is rabolta az avarokat/magyarokat s tonnaszám hordta el birodalmába az arany és más nemesfémekbôl, drágakövekbôl álló kincseket, feltételezhetôen magát a Szent Koronát is magával vitte. A mai hivatalos történeti álláspont szerinti „kalandozásokat” eleink zsákmányoló hadjáratokként „rablóhadjáratokként” vezették a honvisszafoglalás után. Má-

2013. augusztus 29. második bejövetelkor Árpádék keresztények voltak. A honfoglalás kori temetôk leggyakoribb lelete volt az ereklyetartó mellkereszt. Ôsi hitvilágunkban és keresztény hitvilágunkban is a kettôs kereszt határozottan megjelenik, ez a „gy” hangot jelöli, az „egy” jelzôre utal. Egy az Isten. Cornides Daniel: „A magyarok csak egy istent imádtak, a világegyetem teremtôjét.” Theophülaktosz Szimokáttész bizánci történész 570 körül írt Históriájában, így látta: „A turkok (magyarok) szentnek tartják a tüzet, a levegôt és a vizet tisztelik, a földet himnuszokkal dicsérik, de csupán azt hívják és nevezik istennek, aki a világmindenséget teremtette.” Anonymus szerint „a magyarok a mindenek urát dicsôítették, egyedül hozzá fohászkodtak… Árpád vezér, akinek a mindenség istene volt a segítôje”. A magyar egyház neve Magyar Katolikus (=egyetemes) Egyház volt. Milyen volt tehát a magyar kereszténység? Még István király kortársa Szent Gellért Deliberatio címû munkájában azon mérgelôdik, hogy ebben az országban azokat üldözik, akik a manicheizmust üldözik… (A manicheista fényvallást halálosan üldözte Róma, követôit kiirtotta. Ebben a fénynek, a fény felszabadításnak központi szerepe volt. Motívumai között jellemzôen elôfordul a szôlô, a dinnye, a fénykerék. Csengersimán, Szamosháton ma is láthatók ezek a jelképek, de Erdélyben is van rá példa.) Erre az eszményi vallási harmóniára tört rá a középkori kereszténység önzô, toleranciát nem ismerô terrorhulláma, amely a keresztény hitet az egyetlen isteni igazság letéteményesének tekintette, és üldözte a másfajta vallási szellemiséget. Ez ellentétben állt az eredeti krisztusi tanítással, amely a szeretetre, a megbocsátásra, türelmességre tanított. A középkori kereszténység kifordította és hatalmi érdekeinek megfelelôen megváltoztatta a krisztusi evangéliumi értékrendet, tevékenysége nem a vallásos hitéletrôl, hanem az anyagi meggazdagodásról és a hatalomról szólt. A pogányoknak nevezett magyar ôsvallás követôit démonizálták. A középkori Európa hatalmasságai számára a kereszténység kényelmes eszköz volt gazdasági, politikai és katonai hatalmuk megalapozására, növelésére.

ra kiderült, ez a nézet nem állja meg a helyét. A negyvenhét hadjárat diplomáciai- és hadmûveleti szinten a kor legmagasabb szintjén kivitelezett, megtervezett katonai akciója volt, mely a Kárpát-medence biztonságának megôrzésére, és az ellopott avar kincsek felkutatására irányult. A leigázás, a frank birodalomba való beolvasztás az arany elkobzásán túl másra is kiterjedt. Salzburgi központtal létrehoztak egy püspökséget, mely Ószövetségi hitre kezdte téríteni az avar/ magyar lakosságot a Dunántúlon. Feljegyzések tanúskodnak olyan kagánokról –– ez volt a legmagasabb méltóság az Avar Kaganátusban ––, akik az Ábrahám, Izsák nevet viselték. Ôk Regensburg- A lényeg nem változott ba, Passauba rótták le hódolatukat fe- A katonai megoldással az európai letteseiknek, illetve a német-római hatalmak nem érték el céljukat. A mabirodalmi gyûlésekre jártak jelentést gyarság katonai hatalmának megtörétenni alattvalóikról… sénél azonban maradt egy sokkal haDémonizált magyarok tékonyabb eszköz, a vallásos megolMiután 907 nyarán, a pozsonyi ütkö- dás, vagyis a magyarság római kezetben az egyesült európai seregek resztény hitre térítése, amellyel szátöbbszörös túlerôben lévô seregét, mításaik szerint veszélyes ellenfelüket mely azzal indult hadba, hogy kiirtsa a meggyengítik és német-római befoKárpát-medencében élô magyarságot, lyásra, manipulációra fogékonyabbá Árpád fejedelem tönkreverte, késôbb teszik. még inkább kiderült, a Magyar Ki- A X. században Róma és Bizánc is rályság olyan katonai nagyhatalom, belekezdett „keresztény térítô miszmelyet a fegyverek erejével nem le- sziójába”, azzal a nem titkolt szándékhet megtörni, ezért más módon pró- kal, hogy vallási értelemben szétszabálkoztak. Ôseink itt a Kárpát-meden- kítsák a magyarságot. Az oszd meg és cében több ezer éve olyan egyistenhitet uralkodj ôsi elvét alkalmazva az ezvallottak, mely az ôsvalláson, a szkíta redfordulóra a Kárpát-medence valerkölcsökön alapult. A hunok, avarok, lási megosztása eldöntött tény. Ezt magyarok szkíta-keresztények voltak, ismeri fel István király és lép fel teljes ugyanakkor a vallási tolerancia jegyé- szigorral a törekvés ellen. ben a manicheizmus híveit, Zaratustra A déli tartományurak Bulcsú, az tisztelôit is elfogadták.Más emberek erdélyi gyula (méltóságnév), a temesüldözése, elpusztítása vallási nézeteik vidéki Ajtony bizánci rítus szerinti miatt elképzelhetetlen volt számukra. megkeresztelése a Kelet-római CsáTárgyi és írásos emlékek hatalmas szárság politikai térhódítását jelentetszámban tanúskodnak arról, hogy a te. 948-ban Bulcsút és Gyulát a bizánci

császár keresztelte meg. Gyula ezt követôen beengedte a bizánci térítôket, akik Erdélyben zsinatoltak.A felállás ismerôs, kis túlzással élve, a trianoni térkép már ekkor kirajzolódott. Elôször szellemileg, majd gazdaságilag és politikailag is elcsatolták volna a területeket és ezt nem nézhette tétlenül Szent István. Ezért hozta létre az esztergomi érsekséget és kinevezte az ország vallási központjává (ez nem a mai Esztergom). 1002-ben leverte Gyulát, és „visszacsatolta” Erdélyt. Koppány herceggel hasonló a helyzet. Sokáig úgy tudtuk, hogy bizánci vagy görög rítusú keresztény volt. Nemcsak Somogy hanem majd az egész Dunántúl és Felvidék nagy részének is ura volt, lefedve ezzel a valamikori Avar Gyôri püspökség területét, ami a Salzburgi Érsekségen keresztül Rómához tartozott. Koppány politikai megfontolásból a római hitet vette fel Salzburgban. Ezáltal a dunántúli –– Gyôri egyházkerület feje lett Róma és Salzburg jóváhagyásával, áldásával. A Salzburgi Érsekség levéltári dokumentumai szerint 22 templomot is alapított. Ôsi keresztény hitünk átmentôje, megôrzôje tehát éppen István volt, aki az ország belsô vallási egységét megóvta, mind Bizánctól, mind Rómától való függetlenségét megôrizte. Azáltal, hogy legyôzte Koppányt, Ajtonyt és Gyulát a Kárpát-medencében még sokáig megmaradt a tiszta Jézus-hit.A Képes krónikában tizenkét miniatúrában van megörökítve Szent István élete, ezek közül azonban egyik sem ábrázol térítést. A nemzet történetében tényleg döntô fordulat állt be, ez a fordulat maga a Szent Korona volt. Elôtte kapitányok, vezérek és fejedelmek voltak. Innentôl kezdve szakrális király. A vallási és világi szervezet szerkezete változott meg, jobban hasonlított az európai felépítéshez. A lényegi része viszont továbbra is ôrizte az ôsi szkíta-hunmagyar vonásokat. Tehát a keret változott, a tartalom nem. A magyar egyház feje a király volt, apostoli és invesztitúra jogkörrel –– egyedül a világon. Fôpapot nevezett ki, egyházmegyét, kolostort, szerzetesrendet alapított, szentté avatást végzett, vétójoga volt római pápaválasztáson. Szent István abban hitt, amiben Jézus hitt, vagyis nem Jézust követte, hanem azt, amit Jézus követett. A magyar kereszténységen belül itt vállalt fel a király és a nemzet egy kemény megszorítást: „Népek Krisztusa Magyarország”, s ezt a sorstörténetet ezer éve vállalásának megfelelôen hordozza is a magyarság.

Csurka Dóra (Magyar Hírlap)

ZONGORA Kezdôknek alapoktatás, haladóknak tovább képzés, elôadóknak koncertre való felkészítés a jazztól a klasszikusig.

Julian Portnoy

az orosz Zeneakadémián végzett tanár és zongoramûvész

Marriott St. Caulfield

Tel. 0413 778-985 vagy (03) 9077-5966

2013. augusztus 29.

MAGYAR ÉLET

SPORT

Balczó András 75 éves

Az 1969-es budapesti világbajnoki gyôzelmét felidézô kisfilm levetítésével emlékeztek Balczó András sportsikereire az Olimpiai Bajnokok Klubja és a Nagy Béla Hagyományôrzô Egyesület budapesti rendezvényén. Az ünnepségen jelen volt többek között Schmitt Pál olimpiai bajnok, volt köztársasági elnök, Simicskó István sportért felelôs államtitkár, Szabó Bence olimpiai bajnok, a Magyar Olimpiai Bizottság fôtitkára, Nébald György ötkarikás aranyérmes, az Olimpiai Bajnokok Klubjának elnöke, Szeneczey Balázs fôpolgármesterhelyettes, valamint az öttusa-szövetség több képviselôje –– köztük a szövetségi kapitány Pálvölgyi Miklós is. A köszöntôk és az ajándékok átadása után az ünnepelt is megszólalt. „Elnézve ezt a nagy nyüzsgést körülöttem, úgy érzem magam, mintha filmet néznék, de egyben a szereplôje is lennék, és nem is mellék-, hanem, úgy tûnik, fôszereplôje –– kezdte a sok köszöntôt jókedvûen végigálló ünnepelt. –– Otthon gondolkodtam, hogy beszéljek-e, mert alapvetôen úgy vélem, az ünnepelt hallgasson, de ez egyben egy lehetôség is” –– folytatta, majd azon morfondírozott hangosan, hogy ezt a sok dicséretet, amit a jelenlévôktôl kapott, nem lehetne-e „bespájzolni”, és késôbb hetenként elôvenni belôle. Végül is, mint mondta, abban maradt magával, hogy nem készül beszéddel, csak azt mondja, ami éppen eszébe jut. „Óriási baj a világban, hogy könnyen +megbüszkülünk+. Ha pedig magunkban találjuk meg a jónak forrását, akkor eltévedünk” –– osztotta meg egyik gondolatát, hozzátéve, hogy ô most sem érzi magát másnak, mint annak a 16 éves srácnak, aki Nyíregyházáról elindult. A sok siker, amiben része volt, valamire megtanította. „Az embernek nem sikerre van szüksége, hanem állapotra, amit úgy lehet kifejezni: békesség. Olyan állapotra, amelyben nincs félelem, nincs tanácstalanság. De szavakkal ezt nem lehet átadni, bele kell kerülni” –– zárta rövid beszédét.

Védelem nélkül bravúr volt az iksz

A Románia elleni világbajnoki selejtezôre készülô magyar válogatott 1-1et játszott, és 34 év után még mindig nyeretlen itthon Csehországgal szemben. A tartalékosan kiálló csehek simán átjátszották a magyar védelmet, de Bogdán Ádám kapusnak köszönhetôen sok ziccert is kihagytak. A második félidôben Dzsudzsák Balázsék harciassága hozta meg az egyenlítést. Egervári Sándor kapitány a mérkôzés elôtt azt mondta, meghatározó játékot akar bemutatni csapatával, már csak azért is, mert a tavalyi prágai meccsen a csehek domináltak.

Egervári szándékát a csapatszerkezet is alátámasztotta, Szalai Ádám mögött Kovács Istvánt próbálta irányítóként bevetni. Rajtuk kívül Komannak és Dzsudzsáknak kellett fellépni a támadások befejezéséhez. Az elsô percekben a magyar válogatott próbált is dominálni, Kovács és a védekezô középpályások sokat futva próbáltak labdákat szerezni. A csehek azonban egy pillanatra sem jöttek zavarba, öt perc után már könnyedén léptek fel a magyar kapuhoz. A magyar csapat túlzottan a támadásra koncentrált, a csehek pár gyors paszszal át tudták játszani a védelmet, Varga és Pintér szûrô szerepe észrevehetetlen volt az elsô félórában. Kádárék sem zártak jól, Kozák már a hetedik percben ziccerhelyzetbe került, csak Bogdánon múlt, hogy nem lett gól. Ezután viszont egy magyar kontra jött, Dzsudzsák veszélyeztetett. A balszélsô volt az egyetlen, akit képtelenek voltak tartani a cseh védôk, de hiába a szélrôl belôtt labdáira sokszor fel sem értek csapattársai. A 18. percben a válogatott kezezés miatt reklamálhatott, egy szöglet után Vanczák lôtt kapura az ötösrôl, a labda Sivok kezén változtatott irányt, de Howard Webb játékvezetô nem fújta be a büntetôt. A magyar csapat csak pontrúgásokból tudott kapu közelébe kerülni, de ezekbôl sem tudott komoly helyzeteket kialakítani. A 23. percben is szögletbôl próbálkoztak Dzsudzsákék, de a csehek villámgyorsan megkontrázták ôket, a jobb oldal teljesen üresen maradt, és Kozák közelrôl bombázott a hálóba. Négy perccel késôbb duplázhattak volna a csehek, de a szögletnél teljesen egyedül maradó M. Kadlec három méterrôl is képes volt kapu mellé fejelni. A félidô utolsó tíz percében már nem is nagyon erôlködtek, csak hátul járatták a labdát. A második félidôben Egervári változtatott, Kovács helyett Bödét küldte fel a támadósorba. A csatár beállítása jó húzásnak tûnt, harcias stílusával lendületet adott a csapatnak. Vanczák egy szöglet után fejelt felsô lécre, és Dzsudzsák is helyzetbe került. Hiába javult fel azonban a támadósor, a védelem egyszerûen nem állt össze, csak a cseheken múlt, hogy nem lett nagyobb a különbség. Jírácek két méterrôl is képes volt elszórakozni egy helyzetet. Ezt hamar meg is bosszulták a magyarok, Vanczák lépett fel a jobb oldalon, és tört be a 16-osra, ahol már csak

szabálytalanul tudták megállítani. A megítélt büntetôt Dzsudzsák lôtte el, a labda a jobb oldali kapufáról pattant a hálóba. A gól után is tartott a lendület, de maradt a válogatott kettôssége: a csatárok mellett a védelem nem mûködött igazán, az egyre tartalékosabbá váló, sokat cserélô csehek is kapu elé tudtak kerülni, Bogdánnak kellett bravúrosan védenie az 59. és a 85. percben is. A 72. percben Koman is vezetést szerezhetett volna, Dzsudzsák már sokadszor verte meg szélen Gebre Selassiét, majd a középre passzolt labdába Koman vetôdött bele, de rúgására Drobny kapus is jó ütemben érkezett. A 90. percben aztán Guzmics is eldönthette volna a meccset, az ötösrôl fejelt labdáját azonban Drobny a léc fölé tudta tolni.

Schlosser, hol vagy?

13. oldal (61.), Kocek (65.), Star-Jenny (83.), Horváth (86.), Kocek (88.). Magyarország: Domonkos László – – Manglitz Ferenc, Molnár Ferenc –– Schaschek Ödön, Szednicsek János, Bíró Gyula –– Sebestyén Béla, Károly Jenô, Horváth József, Molnár Imre, Schlosser Imre. A prágai meccsig egyszer kikaptunk, egyszer döntetlent játszottunk a csehekkel, ekkor viszont a legerôsebb összeállításban kezdtek, két legnagyobb sztárjuk, Baumruck és Kocek is játszott. Nálunk viszont kapitányváltás volt, univerzális olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd ült a kispadon. (Ezen kívül még egy meccs jutott neki, megvertük az osztrákokat, majd lemondott.) Az elôjelek nem a legjobbak voltak: a válogatott egyetlen edzéssel a háta mögött, ahol mindössze négyen jelentek meg, lépett pályára, és hét újoncot avatott. Köztük volt a mindössze 17 éves zöldfülû Schlosser Imre, aki majd 1928-ig tartó pályafutása alatt 68 válogatott meccsen 58 gólt szerez. A lelátón hatezren szorongtak, ennyi ember elôtt magyar válogatott addig még nem játszott. De nemcsak ettôl esett le az álluk a focistáinknak: a cseh szövetség Halftime címmel mûsorfüzettel készült a meccsre, a mieink addig ilyet sem láttak. Ebben benne volt a játékosok fényképe, valamint egy cikk arról, hogy ilyen erôs, ilyen jól összerakott cseh válogatottat még nem hordott hátán a föld, így nem kérdés a gyôzelem. Ehhez képest a magyarok játszották a focit, a széleken Sebestyén és Schlosser robogott, egymásnak ívelgették a labdákat, ôrületbe kergetve ezzel szegény cseheket. Vezettünk már 3-1re is, végül 4-4 lett a vége, és az addig állítólag döbbenten, csendben figyelô közönség vastapssal búcsúztatta a lefelé ballagó magyar csapatot. Amikor Károlyt, a csapat legrutinosabb tagját megkérdezték, ki volt a legjobb, ô azt mondta: nem az számít, hogy ki volt a legjobb, hanem az, hogy ki lesz: Schlosser Imre.

Csehország ellen játszott felkészülési mérkôzést a magyar válogatott. Két játékos, a paksi Fiola és a gyôri Varga debütált a magyar válogatottban. Félô, egyikôjüknek sem adatik olyan karrier, mint Schlosser Imrének, aki az eddigi legjobb magyarcseh meccsen, az 1906-os 4-4-en viselte elôször a válogatott mezét. Hagyjuk most a csehszlovákok elleni meccseket, többnyire úgyis csak a fájdalom maradt, lásd az 1969-es 1-4-et Marseille-ben. (Különben is, ott leginkább a szlovákok intéztek el minket, a gólszerzôk közül csak Franticek volt cseh, Kvacák Pozsonyban, Adamec Verbón, Jokl Simonyban –– szlovákul Partizánske –– született.) Az eddigi nyolc magyar–cseh meccs mindegyike barátságos volt. A Monarchia idejében nem is nagyon voltak másmilyen mérkôzéseink –– leszámítva az 1912-es olimpiát ––, csak nemzetek, illetve szövetségek közötti nem hivatalos mérkôzések. A Cseh Köztársaság 1993. január elsejei függetlenné Nézzük meg mi lett válása után egyik selejtezôben sem a nagy öregekkel. sorsoltak minket össze; velünk meg máshol ugye nemigen lehetett talál- Domonkos László –– a Fradi játékosa 1912-ig volt a válogatott kakozni. pusa, tagja volt az 1912-es olimpián A hôskor A Monarchia idején bezzeg jóval ötödik helyen végzô csapatbak. Az sûrûbben mérkôztünk a csehek, ponto- elsô világhábo-rúban megsérült a lába, sabban Cseh- és Morvaország válo- rokkant lett. 1956-ban halt meg. gatottja ellen: 1903 és 1908 között hat- Manglitz Ferenc –– a régi idôk szor játszottunk, kétszer-kétszer focijának igazi, robosztus hátvédje, nyertünk, vesztettünk és döntetlenez- bombaerôs felszabadító lövésekkel tünk. Az összes ôskori meccs közül az küldte elôre társait, ugyanakkor sokat 1906. október 7-i prágai emelkedik ki: hibázott, hiába, akkoriban nem labdazsonglôrök játszottak hátul. A Fradival Csehország–Magyarország 4-4 11 bajnoki címet nyert. Többszörös Prága, Slavia pálya, 6 000 nézô Gólszerzôk: Star-Jenny (22.), Hor- országos bajnok gyalogló. 1940-ben váth (33.), Károly (59.), Molnár Imre halt meg. Molnár Ferenc –– egyszer szerepelt még a válogatottban, focista pályafutását 1913-ban fejezte be. Schaschek Ödön –– 1907-ben, mindössze 22 évesen fejezte be a futballt, a válogatottban a csehek elleni volt az egyetlen fellépése. Az elsô világháború kitörésének évében, 29 évesen halt meg. Szednicsek János –– a válogatott elsô Törekvés-játékosa, a klub 1949ben szûnt meg. Apró termetû, bátor futballista, egyetlen válogatott gólját a cseheknek lôtte, összesen csak kétszer volt válogatott. Bíró Gyula –– a válogatottban 36szor játszott, tagja volt az 1912-es olimpiai csapatnak. 1920-ban elhagyta Magyarországot, és Németországban, Lengyelországban, Romániában, Spa-

nyolországban edzôsködött. Mexikóban halt meg 1961-ben. Sebestyén Béla –– szintén tagja volt az olimpiai csapatnak, 1959-ben halt meg Budapesten. Károly Jenô –– a Tanár Úr becenévre hallgató balfedezet kétszeres magyar gólkirály volt. Játékos-pályafutása befejezése után Olaszországban lett edzô. 1926-ban bajnoki döntôt játszott a Juventusszal, amikor meccs közben szívroham érte, és meghalt. A Juventus, immár nélküle, végül megnyerte az újrajátszott meccset. Horváth József –– minden idôk legfiatalabb, magyar válogatottban bemutatkozó játékosa, mindössze 16 volt, amikor Prágában pályára lépett. Hat válogatott meccsén öt gólt lôtt, mind az ötöt a cseheknek. Derékbántalmai miatt hamar, 24 évesen viszszavonult. Molnár Imre –– a Prágában szintén pályára lépô Molnár Ferenc testvére, beceneve Buli volt. Három válogatott meccsén három gólt lôtt. Schlosser Imre –– a Fradival és az MTK-val 13 magyar bajnoki címet szerzett, hétszer volt bajnoki gólkirály. Mind a kettô csúcs a mai napig. Edzôsködött, nem túl nagy sikerrel, Svédországban, Lengyelországban, Ausztriában. 1955-ben ô végezte el a Népstadionban a századik osztrák-magyar meccs kezdôrúgását. Négy évvel késôbb, 69 évesen halt meg Budapesten.

20 éves csatár volt a Fradi-MTK hôse

A Ferencváros kezdte jobban az NB I. rangadóját az MTK ellen, többet birtokolták a labdát, feltolták a védeke-zésüket, miközben az MTKsok csak szabálytalanul tudták megakasztani az akcióikat. A 24. percben tizenegyest kapott a Ferencváros, Holman Dávid került a földre a tizenhatoson belül, a büntetôt Józsi bevágta. A vezetô gól után kijött és támadóbb lett az MTK, helyzeteket is kialakították, belôni már nem sikerült ôket. A félidô végére a színvonal nagyot esett, sok volt a hiba és az eladott labda, maradt a Ferencvároselôny a szünetre. A második félidôt mindkét csapat felpörgetve kezdte, elôbba Tuyppel centerként cserélô Bödének volt helyzete, miután a tizenhatoson belül lefordult védôjérôl, aztán a másik oldalon Jova védte lábbal Fejes lövését. A holland Tuyp most se mutatta meg, mire képes, helyzete se nagyon volt, Moniz ötvenöt perc után cserélte le. Ezután jött a mérkôzés második gólja, a Gyôr ellen megnyert meccsen is jó teljesítményt nyújtó Holman fejelt öt méterrôl Groppioni kapujába, aki elfelejtett kimozdulni a beadásra, ezzel lett 2-0. A mérkôzés után az MTK-edzô Garami József is azt emelte ki, hogy hiányoztak a csapatból azok az emberek, akik befejezték volna az akciókat. A Ferencvárost irányító Ricardo Moniz annak örült, hogy a csapat védekezése stabilizálódott, és dicsérte a fiatal Holmant, aki kiharcolt egy tizenegyest, aztán gólt is szerzett. Ferencváros –– MTK 2-0 (1-0) Puskás Ferenc Stadion, 7500 nézô, Diósgyôr –– Kecskemét 1-1 Mezôkövesd –– Pápa 0-2 PMFC –– Gyôr 1-1 Kaposvár –– Újpest 2-2 Honvéd –– Puskás 4-1 Videoton –– Paks 3-0 Haladás –– DVSC 1-1

14. oldal

MAGYAR ÉLET

Itt az eredménye a félreértelmezett nagy liberalizmusnak Az unió szerint van tengerünk (amúgy üdvrivalgással fogadnánk, ha visszakapnánk Fiumét, vagy Pula-t! Esetleg mindkettôt!) Uniós eljárás indult Magyarország ellen, mert hazánk nem megfelelôen jár el tengerbiztonsági témában. Nem áprilisi tréfáról van szó, Brüsszel komolyan aggódik a magyar tengerbiztonsági regulák miatt. Az Európai Bizottság arra szólította fel Magyarországot, hogy teljesítse a hajók fedélzetén elhelyezett tengerészeti felszerelésekre vonatkozó új szabványokból adódó kötelezettségeit. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, és figyelmeztetett, amennyiben hazánk nem tájékoztatja két hónapon belül Brüsszelt az uniós joggal való megfelelés érdekében meghozott intézkedésekrôl, az Európai Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti. „Az Európai Unió döntéshozói vagy a térképet nem ismerik, vagy tényleg ennyire ráérnek. Azt régóta tudjuk, hogy Brüsszel kipécézte magának Magyarországot, és szúrja az unió szemét a nemzeti, jobboldali Orbánkormány regnálása, de tényleg nem gondoltam volna, hogy ennyire meszszire gurulnak a gyógyszerek. Magyarországnak nincsen tengere, és nincsen tengeri flottája. Mégis mit kellene szabályozni? –– tette fel a kérdést, és mondott véleményt a PolgárPortálnak egy magyar hajózási szakember. A Polgár Portál a Nemzeti Közlekedési Hatóságot is megkereste a témában. Kérdésünkre nyomatékosították, a Nemzeti Közlekedési Hatóság hajólajstromában 2002 óta nincs tengeri kereskedelmi hajó. „A tengeri hajók felszereléseirôl és ezek megfelelôsége

Tanár úr kérem Válaszok a legutóbb feltett kérdéseinkre: 1. Kossuth Lajos, 2. Új - Zéland, 3. Agórának, 4. Franciaországból, ahol már a 12. században játszották a teniszt, 5. Guglielmo Marconi, 6. Krisztus elôtt 753-ban, 7. Metronómnak, 8. Veszprémet, 9. Az Izabella névé, 10. Horn–fok. E heti kérdéseink: 1. Kinek festménye az Egri nôk? 2. Melyik város híres börtöne az Alcatraz? 3. Mi a jelentése a kínai fôváros, Peking nevének? 4. Ki a szerzôje az 1955-ben megjelent gyorsan bestselleré és egyben botránykôvé vált Lolita címû regénynek? 5. Mit nevezünk inniciálénak? 6. Mi volt a neve Petôfi Sándor édesanyjának? 7. Milyen születésû volt az angol irodalom egyik kiváló prózaírója, Joseph Conrad? 8. Hol halt meg Napoleon? 9. Mit jelent magyarul: nota bene? 10. Ki és milyen címen írta meg elôször magyar nyelven a tudományok összefoglalását? Válaszunkat a következô heti újságban olvashatják: Összeböngészte: B.L.

feltételeirôl és tanúsításáról szóló rendeletet 2011-ben módosították utoljára. A rendelet módosítása az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatásköre; –– közölte a Nemzeti Közlekedési Hatóság. Az uniós javaslattevô-végrehajtó intézmény tájékoztatása szerint a tengerészeti felszerelésekrôl szóló irányelv célja, hogy a nemzetközi szabványok egységes alkalmazását érje el az EU-ban, valamint megkönnyítse a tengerészeti felszerelések belsô piacon belüli szabad mozgását. „Az irányelv idôben történô átültetésének elmaradása alááshatja az új biztonsági elôírások egységes végrehajtását a belsô piacon, amely hatással lehet a tengerbiztonságra –– áll az Európai Bizottság közleményében. A tenger és flotta nélküli Magyarország biztosan nagy hatással van a tengerbiztonságra. Az 1990-es években a magyar tengerhajózás fokozatosan leépült. Hajóink elavultak, kiöregedtek, újakat pedig nem vásárolt Ma-

gyarország, és a hazai hajógyártás is megszûnt. Az 1980-ban épült, a tengerészeink által két évtizeden át zászlóshajónak; nevezett 14 950 tonnás; Vörösmartyt; 2000. október 16-án adták el. Ma tengerészeink jelentôs része idegen társaságokhoz szerzôdve, külföldi lobogó alatt dolgozik. Most sírjunk, vagy nevessünk? És egyébként mit várjunk attól az ajrópauniótól, amelynek vezetô tisztségviselôi jogi végzettség nélkül bírálgatják jogszabályainkat, vagy pedig -–– kapaszkodj! ––-, jövendômondókra, jósnôkre és asztrológusokra támaszkodva végzik munkájukat (Neelie Kroes, az unió médiaügyi és sajtószabadságért felelôs biztosa, az Európai Bizottság alelnöke).. Amikor Erdély autonómiájáról volt szó, az egyik gyengeagyú megjegyezte: –– Mit akarnak a magyarok Romániában? Autonómiát? Miért mentek oda? Ilyenkor a csontnyelû székely-bicska nyílik a zsebben! Ez ugyanaz, mint a tengerbiztonsági téma. A tájékozottságuk 0. Egyedül a pénztár felé vezetô folyosókat ismerik Brüsszelben.

„AZT HISZEM, BEKAKÁLTAM” Nyílt levél a Duna World Televiziónak.

Ez a mondat a BEUGRÓ címû mûsor hírdetésében hangzott el, naponta legalább háromszor, egy héten keresztûl. Igazi kulúrtörténet! Maga a Beugró heti mûsora is egy csapnivaló, alacsony színvonalú sületlenség, ( a négy szinésznek cetlikre írt utasítások szerint kell rögtönözni,) egy nesze semmi, fogd meg jól „humor”. Emlékeztet 6-7 éves gyerekek rögtönzött színészkedésére. Amikor itt volt látogatóban a Duna Tv vezetôsége, a megbeszélésen többek között szó esett az itteni magyarok óhajáról tartalmasabb mûsorok iránt. Ki kivácsi például a vasárnap reggeli „Szeretettel Hollywoodból” címû limonádé pletykára? S a sok kórtárs „mûvészet” ami hosszú ó-val írandó. (Állítólag a fiatalabb generáció számára.) Akkor személy szerint egyet kértem a mûsorszerkesztéssel kapcsolatban: Miután tudomásom szerint az eredeti Duna Tv, s utódja a Duna World az anyaország határain kívülrekedt magyarság számára sugároz, a mûsormegválasztás igen egyszerû: Minden, ami bôvíti kapcsolatunkat a Kárpáthazával, s ami hagyományosan kultúrális, történelmi, földrajzi, néprajzi. Ismerteti a napi eseményeket, politikát. Gyarapítja és erôsíti a fiatalabb nemzedék honismeretét és honszeretetét. Szórakozást nyújt a jóizlés határain belül a filmekkel, szihházzal, s lehetôleg MAGYAR sorozatokkal. Azon a délutánon a Magyar Központban megtudtuk azt is, hogy mint egy közszolgálati csatorna, a vezetôsége egy (héttagú?) Kuratóriumból áll, s tagjai a parlamenti pártok arányában vannak jelen. (Nesze neked Tavares úr és Reding asszony.) Arról nincs tudomásunk, hogy mennyi beleszólásuk van a mûsor megválasztásában, de igazat szólva, mi itt egy kicsit bizalmatlanok vagyunk. Mert néha a múltat még nem sikerûl „végképp eltörölni”. Nemrég néztük a RIDIKÜL mûsorát élôben, „Hogy mondjam el, amit a gyerek tudni akar” címmel. J. Gabriella mûsorvezetôvel három küllönbözô korú anyuka beszélgetett többek között arról, hogy már a gyerek tudja az igazat, de mégis beszélnim kell a nyuszikáról is, majd a TÉLAPÓRÓL. Tessék? Jól hallottuk? A T É L A P Ó R Ó L? Mind a három mama a Télapóról beszélt! Hát itt tartunk még 2013-ban? Ha másért nem, az évszézados NÉPHAGYOMÁNY miatt illett volna Mikulásról, angyalkáról, Kisjézusról említést tenni. Legalább a mûsorvezetônek, egy félmondatban. Milyen gyûlölt volt elöttünk a kommunista rendszer által bevezetett Télapó és fenyôfa ünnep! Manapság egyre többet kapcsolunk át a Dunavilág rádióra. Mennyire más itt a mûsor! Igaz, hogy rádióval sokkal könyebb, mint képpel együtt. A nyolcórás, kétszer ismétlôdô napi mûsor nagyszerûen szerkesztett, közvetlen, szinte barátias bemondókkal. Rendszeresen ismertetik a különbözô világrészek idôeltolódásait is. Köszönjük, Dunavilág Rádió. A Duna World napi mûsorának egyrésze az M1 mûsorával azonos. Vajon az M1 bemondói és mûsorvezetôi tudják-e ilyenkor, hogy a Duna World nézôihez is beszélnek? Mint például itt, nekünk Melbourneben. Kétlem.

Az egyre zsugorodó Duna Tv Baráti Köre nevében, -soláp-

Magyarul beszélô villanyszerelô 20 évi ausztrál tapasztalattal kisebb-nagyobb munkát felvállal. Otthoni és üzleti beszerelések, EMF megmérése, légkondicionáló vezetékezés stb.

Telefon, intercom és TV antenna beszerélést szintén vállal. Energia takarékossági szakértô és LED lámpa forgalmazása.

Hivja Barnát 0406 875-097 vagy pedig emailen: [email protected]

2013. augusztus 29.

NA NE... Jean –– Jean, mekkora feszültség van az elektromos hálózatban? –– 220 Volt, uram. –– Nem azt kérdeztem, hogy mennyi volt, hanem, hogy mennyi van most! –– Jean, ma este a kastély keleti szárnyában tálalja a vacsorát! –– Miért, uram? –– Mert azt mondta a fogorvosom, hogy pár napig a másik oldalon egyek. –– Jean, miért nem festette csíkosra a kerítést, ahogy kértem? –– Mert nem kaptam csíkos festéket, uram. –– Jean, adja ide nekem a szárító kötelet! –– Miért, uram? –– Mert ki szeretném teregetni a múltamat. –– Jean, eressze le az órát az ablakon. –– Minek, uram? –– Fel akarom húzni. –– Mi volt ez a csoszogás, Jean? –– Kiment a cipôje a divatból, uram. –– Jean, azonnal forduljon meg a kocsival, és menjük a kuplerájba! –– De uram, nem a templomba indultunk? –– Igen, de a templomtorony holnap is állni fog. –– Vadászni megyek Jean! Hol van a sörét? –– Elnézést, uram de a sörét megittam. –– Jean! Hozza a horgászbotomat. –– De uram, ma este színházba megyünk. –– Pont azért, ma a „Hattyúk Tava” van mûsoron. –– Jean, ma elfelejtette meg öntözni a rózsáimat a kertben! –– Uram de hiszen esik az esô! –– Na és? Talán nincs esernyôje? –– Jean, tegyen egy újságpapírt a székre, amikor a szekrény tetejét tisztítja. –– Fölösleges uram, anélkül is elérem. *** A repülôn a légikisasszony megkérdi a harmadosztályon utazó utast: –– Uram, kér vacsorát? –– Mibôl lehet választani? –– Igen vagy nem! *** –– Honnan lehet tudni, hogy a bort erôsen vizezik? –– A pohár felett nem muslicák keringenek, hanem sirályok. *** Egy ember betelefonál a rendôrségre: –– Halló rendôrség? –– Kérem, jöjjenek azonnal a Rezeda utca 8-ba, mert betörô van a lakásban! –– Hogy hívják? –– Nem kérdeztem tôle. *** Két rendôr szolgálatban járja az utcákat, amikor meglátnak egy piros lámpás házat. Azt mondja az egyik: –– Te, ez egy baromi jó hely. Képzeld, lehet kajálni, piálni, szeretkezni és a végén kifelé menet még egy ötezrest is a zsebedbe dugnak. –– Na ne mond! Honnan tudod? –– Az asszony mesélte. *** Két rendôr járôrözik az erdôben, és találnak két bombát. Kicsit tanakodnak, hogy mit tegyenek velük, majd úgy döntenek, hogy beviszik az ôrsre. Beteszik a Lada csomagtartójába, és

elkezdenek hajtani visszafelé. Az egyik megszólal: –– Te! Ne menj olyan gyorsan, még felrobban valamelyik! Mire a másik: –– Nem baj, majd azt mondjuk, hogy egyet találtunk! *** A rendôr megállítja a szabálytalankodó Trabantost: –– Kétezer. –– Oké, a magáé. *** –– Mi az egészség ellentéte? –– Feleség. *** Mi a baj a nôi gépkocsivezetkkel? –– Az, hogy ha jobbra jeleznek, nem biztos, hogy balra fognak fordulni. *** –– Nem vagyok teljesen biztos –– mondja az orvos a betegnek –– csak feltételezem panaszainak az okát. Valószínûleg az alkohol a hibás. A páciens megértôen elvigyorodik. –– Semmi baj, dokikám. Ez velem is elôfordul. Majd eljövök újra, ha józan lesz. *** Nagymama a kis unokájához: –– Kisfiam, én nem értem ezeket a mai zenéket! –– De nagymama, ez a porszívó! *** Csajszi odalép a szôke eladóhoz: –– Nem baj, ha felpróbálom azt a ruhát a kirakatban? –– Nem, de van próbafülkénk is.! *** A skót bemegy a doktorhoz, és azt mondja: –– Doktor úr szálka ment a nyelvembe. –– Na de az, hogy történhetett? –– Hát az úgy kezdôdött, hogy kiborult a whiskym a padlóra... *** Rámenôs utcai virágárus csalogatja a vevôt: –– Uram vegyen egy szép rózsacsokrot, lepje meg vele a feleségét! –– Kösz, de nincs feleségem. –– Akkor vegyen a barátnôjének! –– Barátnôm sincs! –– Akkor vegyen egy csokrot magának és ünnepelje meg, hogy milyen szerencsés. *** –– A foghúzás háromezer forint. –– Ilyen sokat számít fel egy pillanatnyi munkáért? –– Hát, ha akarja, húzhatom a fogát akár félórán keresztül is. *** Nyuszika bemegy a boltba. –– Ecetet kérek! –– Sajnos nyuszika, mi nem tartunk ecetet, ez egy festékbolt. –– Mondom.ecetet kérek! –– Nyuszika ez egy festékbolt! –– Jó, akkor mondom másképp: kérek egy pamacot! *** –– Doktor úr, segítsen rajtam. Egész nap kék pacsavatokat látok. –– Mik azok a pacsavatok? –– Fogalmam sincs. Ezért jöttem ide! *** –– Mi van a sánta nô lába között? –– ??? –– Egy kicsit segítek. A második betû „i”, az utolsó „a” –– ??? –– Differencia! *** Hogy teáznak a skótok? Ha esik az esô egymást löködik az eresz alá és mondják: –– Most teázol, most teázol....

2013. augusztus 29.

MAGYAR ÉLET

Szeptember 2. hétfô

Szept 4. szerda Szeptember 3. kedd A mûsoridôt magyarországi idôzónában adjuk 00:05 Himnusz 00:05 Az ESTE 00:05 Az ESTE 00:10 Koncertek az A38 00:35 Himnusz 00:35 Himnusz Hajón. Zene sorozat 00:40 Kívánságkosár 00:40 Kívánságkosár 01:00 Református isten02:30 Duna World News 02:30 Duna World News tisztelet - Huszt 02:35 80 liter alatt a Föld 02:35 80 liter alatt a Föld 02:00 Az utódok remény- körül 20/11. Magyar doku- körül 20/12.: Magyar sége mentumfilm-sorozat dokumentumfilm-sorozat 02:30 Katolikus Krónika 03:05 Térkép 03:05 Térkép 03:10 Elnökkisasszony 03:35 Tálentum: Morell 03:35 Tálentum Szenti Ti(1935) Magyar játékfilm. Mihály filmvágó. A filmek bor - „Merítettem a vásárRendezte: Marton Endre. világában a rendezŒk és je- helyi tanyák mély kútjából”. SzereplŒk: Muráti Lili, Jáles színészek mellett a vágó- A Vásárhelyen élŒ alkotó, vor Pál, Gombaszögi Ella, kat jóval kevesebb figyelem író, szociográfus a népi írók Kabos Gyula, Törzs JenŒ. A kíséri, pedig az Œ munkájuk értékrendjét vallja magáészép és fiatal Várkonyi Zsu- is nélkülözhetetlen a jó fil- nak, legmegrázóbb fiatalzsa (Muráti Lili) - a Várko- mek megszületéséhez. Mo- kori emléke a tanyavilág nyi Textilmûvek elnöke rell Mihály a magyar film elpusztítása volt. Az utóbbi kezét Kollár vezérigazgató klasszikusa, nagy öregje, a- években fŒként filozófiai megkéri. A lány, mivel nem ki filmvágóként hosszú évti- problémák foglalkoztatják akarja megbántani a férfit, zedek óta van jelen a film- mûveiben: az individualizazzal az ürüggyel utasítja el szakmában, de szobrászmus, az elmagányosodás, a ajánlatát, hogy már mást ként, képzŒmûvészként is közösség ereje, a haza mint szeret. számon tartja a kortárs létkérdés. A portréfilm 04:50 Életképek 91. Rész. mûvészettörténet. munkásságának, filozófiájáMagyar tévéfilmsorozat 04:00 Híradó nak egyfajta összegzése, 05:25 Közbeszéd 04:30 Sporthírek melynek középpontjában az 05:55 Ma reggel 04:40 Duna World News égig érŒ fa áll, mert „csak 09:00 Kárpát expressz 04:50 Életképek 92. Rész. idŒ kérdése, hogy levélként 09:25 Magyar történelmi Magyar tévéfilmsorozat mindannyian ott függjünk arcképcsarnok: Ferenc 05:20 Közbeszéd majd a mitológiai életfa József (1830-1916) 05:55 Ma reggel . valamelyik ágán...” 09:50 Zegzugos történetek: 06:00 Híradó 04:05 Híradó Köszeg - Jurisics tér 09:00 Kárpát expressz 04:35 Sporthírek 10:15 Ridikül - NŒi talk09:25 Magyar történelmi 04:40 Duna World News show arcképcsarnok: Erzsébet 04:50 Életképek 93. Rész. 11:05 80 liter alatt a Föld királyné. Magyar ismeret- Magyar tévéfilmsorozat körül 20/11. Rész. Magyar terjesztŒ sorozat 05:20 Közbeszéd dokumentumfilm-sorozat 09:40 Az ESTE 05:55 Ma reggel 11:30 Hol volt, hol nem volt 10:15 Duna World News 09:00 Kárpát expressz 12:00 Déli harangszó 10:15 Ridikül - NŒi talk09:25 Magyar történelmi 12:00 Híradó - Déli show arcképcsarnok: Podma12:25 Gazdakör 11:05 80 liter alatt a Föld niczky Frigyes (182412:35 Tengerek világa: A körül 20/12. Magyar 1907) Magyar sorozat rozmár birodalma dokumentumfilm-sorozat 09:40 Az ESTE 13:00 Az utódok remény- 11:30 Hol volt, hol nem volt 10:10 Duna World News sége 11:45 Sebaj Tóbiás 10:15 Ridikül - NŒi talk13:30 Úton útfélen 12:00 Déli harangszó show 13:40 Magyar elsŒk: Az el- 12:00 Híradó - Déli 11:05 80 liter alatt a Föld sŒ magyar állandó báb12:25 Gazdakör körül 20/13. Rész. Magyar színház 12:35 Tengerek világa 26/ dokumentumfilm-sorozat 14:00 Nótacsokor 10.: A trombitahal biro11:30 Hol volt, hol nem volt 14:30 Kívánságkosár dalma. 11:45 Sebaj Tóbiás 16:30 Életképek. Magyar 13:05 Isten kezében: 12:00 Déli harangszó tévéfilmsorozat Horváth Matilda élete 12:00 Híradó - Déli 17:05 Család-barát 13:30 ÉlŒ egyház. Hírek, 12:25 Gazdakör 18:30 Közbeszéd tudósítások a Kárpát-me- 12:35 Tengerek világa 26/ 19:00 Híradó dence és a nagyvilág val- 11.: A barrakuda biro19:20 Dunasport lási eseményeirŒl. dalma. 19:30 Hazajáró: KŒhát - A 14:00 Nótacsokor: Tolnay 13:00 Református magazin máramarosi só birodalma András, Bangó Margit, ifj. 13:30 Evangélikus ifjúsági 19:55 Édes ellenfél (1941) Sánta Ferenc és zenekara mûsor Magyar játékfilm (ff.) Szántai Ildikó, Puka Ká13:40 Magyar elsŒk: Az Rendezte: Martonffy Emil. roly és zenekara elsŒ magyar jégrevû SzereplŒk: Szeleczky Zita, 14:30 Kívánságkosár 14:00 Nótacsokor: Bárány Hajmássy Miklós, Latabár 16:30 Életképek 92. Rész. Pál László, Puporka András, Kálmán, Kiss Manyi, Magyar tévéfilmsorozat Kosáry Judit, Fényes György, Somlay Artúr, Mály GerŒ. 17:00 Család-barát Déki Lakatos Sándor és ze21:20 Dunasport 18:30 Közbeszéd nekara, Gránát Zsuzsa, Nó21:25 Holt vidék (1972) 19:00 Híradó grádi Tóth István, Puka KáMagyar játékfilm Rendez- 19:20 Dunasport roly és zenekara te: Gaál István. SzereplŒk: 19:30 Hazajáró: Kelet-Szla- 14:30 Kívánságkosár TörŒcsik Mari, Ferenczy vónia. Az egykori Magyar 16:30 Életképek. Magyar István, Patkós Irma, SzerKirályság délnyugati tartévéfilmsorozat gej Elisztratov, Paláncz Fe- tományába, a Dráva-Száva 17:00 Család-barát renc, Ambrus András, Kol- közén elterülŒ Szlavónia ke- 18:30 Közbeszéd tai János, Lugossy István. leti felébe látogat a Haza19:00 Híradó MunkalehetŒségek és kultú- járó. 19:20 Dunasport ra hiányában a kis baranyai 19:55 Elfeledett magyar 19:30 Hazajáró: Liptóifalu elnéptelenedik, csak a irodalom: Pázmány Péter havasok Kántor család marad. Erzsi 20:25 A rejtélyes XX. szá- 19:55 HOGY VOLT!?... vánéni itt élt, itt akar meghal- zad - Kun Miklós mûsora: logatás az MTV archívuni. Anti jól jövedelmezŒ fa- A kinai nagy falon túl - 4. mából: Az 1971-es év tékitermeléssel foglalkozik. 20:55 Dunasport vémûsoraiból Amikor Andriskát fölveszik 21:00 Önök kérték 22:00 Dunasport a városi kollégiumba, a ma- 21:55 Szeretettel Holly22:10 Rocklexikon: Bergányos Julin erŒt vesz a woodból gendy István depresszió. 22:25 Sportaréna 23:00 Duna World News 22:55 Duna World News 22:50 Duna World News 23:00 Tengerek világa 26/ 23:00 Tengerek világa: A 22:55 Tengerek világa: A 11.: A barrakuda birodalrozmár birodalma trombitahal birodalma ma. 23:30 Híradó 23:30 Híradó 23:30 Híradó 23:55 Sporthírek 23:55 Sporthírek 23:55 Sporthírek

Szept 5. csütörtök 00:05 Az ESTE 00:35 Himnusz 00:40 Kívánságkosár 02:30 Duna World News 02:35 80 liter alatt a Föld körül. Magyar dokumentumfilm-sorozat 03:05 Térkép 03:30 Tálentum. Hol volt, hol nem volt...Berecz András. Miért dönt úgy egy jogászhallgató, hogy a népe hagyományainak felkutatása, rendszerezése és továbbadása fontosabb lehet egy ragyogó ügyvédi karriernél? Miért váltja a biztosat bizonytalanra? Talán azért, mert megéri az a pillanat, amikor megérzi a közönségén, hogy az magára ismer. 04:00 Híradó 04:30 Sporthírek 04:35 Hej, páva… 04:45 Duna World News 04:50 Életképek 94. Rész. Magyar tévéfilmsorozat 05:20 Közbeszéd 05:55 Ma reggel Reggeli, közéleti mûsor interjúkkal, riportokkal, beszélgetésekkel. 06:00 Híradó 09:00 Kárpát expressz 09:25 Magyar történelmi arcképcsarnok: Andrássy Gyula. Magyar ismeretterjesztŒ sorozat 09:40 Az ESTE 10:10 Duna World News 10:15 Ridikül - NŒi talkshow 11:05 80 liter alatt a Föld körül 20/14.: Magyar dokumentumfilm-sorozat 11:30 Hol volt, hol nem volt 11:45 Puszi, Ernesto és Tapsi-Hapsi Magyar mesefilm 12:00 Déli harangszó 12:00 Híradó - Déli 12:25 Gazdakör 12:35 Tengerek világa 26/ 12.: A tengerlakók birodalma. 13:05 Katolikus Krónika 13:45 Magyar elsŒk Az elsŒ magyar cserkészek. 14:00 Nótacsokor: Márkus Ilona, Fazekas József, Karcagi Nagy Zoltán, Tamon Erika, Déki Lakatos Sándor és zenekara 14:30 Kívánságkosár 16:30 Életképek. Magyar tévéfilmsorozat 17:00 Család-barát 18:30 Közbeszéd 19:00 Híradó 19:20 Dunasport 19:30 Hazajáró: Háromszéki havasok - Határkerülés a kézdiszéki Szentföldön 19:55 Barangolások öt kontinensen: Magyar Ökumenikusok Segélyszervezet 20:25 Tálentum: Néptáncnyelven - Tímár Sándor 20:55 Dunasport 21:05 Szenes Turné: Slágerek túlélŒ show-ja 22:00 Formációs Táncok Magyar Bajnoksága, Miskolc – 2010. 22:55 Duna World News 23:00 Tengerek világa: A tengerlakók birodalma 23:30 Híradó 23:55 Sporthírek

15. oldal Szept 6. péntek

Szept 7. szombat

Szept 8. vasárnap

00:05 AZ ESTE 00:35 Himnusz 00:40 Kívánságkosár 02:30 Duna World News 02:35 80 liter alatt a Föld körül 20/14.: Magyar dokumentumfilm-sorozat 03:05 Katonazene (1961) Magyar játékfilm Rendezte: Hintsch György, Marton Endre. SzereplŒk: Básti Lajos, Bara Margit, Kállai Ferenc, Szirtes Ádám, Œze Lajos. Barlay doktor gyönyörû feleségének egy csélcsap katonatiszt, báró Ferdinándy Tamás fŒhadnagy udvarol. Az asszony elutasítja a férfi közeledését, ám az meggondolatlan viselkedésével mégis kompromittálja Barlaynét. A doktor ezért kihívja párbajra, de a viadal elŒtt Barlayt hátulról lelövik. A tettet Kaál Samu, a tisztiszolga vállalja magára… 04:35 Sporthírek 04:45 Duna World News 04:50 Életképek 95. Rész. Magyar tévéfilmsorozat 05:25 Közbeszéd 05:55 Ma reggel 06:00 Híradó 09:00 Kárpát expressz 09:25 Magyar történelmi arcképcsarnok: Tisza Kálmán (1830-1902) Magyar ismeretterjesztŒ sorozat 09:40 Az ESTE 10:20 Ridikül - NŒi talkshow 11:05 80 liter alatt a Föld körül 20/15. Rész. Magyar dokumentumfilm-sorozat 11:35 Hol volt, hol nem volt 11:50 Sebaj Tóbiás 12:00 Déli harangszó 12:00 Híradó - Déli 12:25 Gazdakör 12:35 Tengerek világa: A veszély birodalma. Magyar ismeretterjesztŒ sorozat 13:00 Új nemzedék 13:30 Magyarország kincsei: Templomok: Nagyaszszonyunk Plébániatemplom, Andocs 13:35 Magyar elsŒk: Az elsŒ magyar szívátültetés. IsmeretterjesztŒ sorozat 14:00 Nótacsokor: Csala Judit, BŒsi Szabó László, Hatvani Kiss Gyöngyi, Déki Lakatos Sándor és zenekara, Nógrádi Tóth István, Puka Károly és zenekara 14:30 Kívánságkosár 16:30 Életképek 95. Rész. Magyar tévéfilmsorozat 17:05 Család-barát 18:30 Közbeszéd 19:00 Híradó 19:20 Dunasport 19:30 Hazajáró: Keleti-Beszkidek 19:55 Hogy volt?! Reviczky Gábor felvételeibŒl 20:50 Dunasport 21:00 Fábry 22:15 A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye: Sosztakovics: Ünnepi nyitány op. 96, Stravinsky: Petruska (1947-es változat) 22:55 Duna World News 23:00 Tengerek világa: A veszély birodalma 23:30 Híradó 23:55 Sporthírek

00:05 Az ESTE 00:35 Himnusz 00:40 Kívánságkosár . 02:30 Duna World News 02:35 80 liter alatt a Föld körül 20/15. Rész. Magyar dokumentumfilm-sorozat 03:05 Térkép 03:35 Tálentum: Dresch Dudás Mihály. Dresch Dudás Mihály jazz-zenész jelentŒsége, mûvészi hitele ma már egyértelmû. A jazz-zenét a magyar népzenével keverve nemcsak felfrissítette, hanem talán magyarrá is tette. 04:05 Híradó 04:35 Sporthírek 04:45 Duna World News 04:55 Poén Péntek - Szálka - Avagy Bagi és Nacsa megakad a torkán 05:50 Hazajáró: A KirálykŒ - A Kárpátok fejedelme 06:15 Szürke kincsünk. A magyar szürkemarha, hazánk Œshonos fajtája nemcsak az állattenyésztésben, hanem az ország kultúrtörténetében is meghatározó szerepû. 06:55 Család-barát 09:00 Elfeledett magyar irodalom : Pázmány Péter 09:25 Hogy volt?! Császár Angela 10:20 Magyar történelmi arcképcsarnok: Széll Kálmán 10:35 Duna World News 10:40 HACKTION ÚJRATÖLTVE - 10. rész: A sápadt Madonna. Tévéfilmsorozat 11:35 Hol volt, hol nem volt 12:00 Déli harangszó 12:00 Híradó - Déli 12:10 Múlt-kor: RejtŒ JenŒ 12:40 A rejtélyes XX. század - Kun Miklós mûsora : A kinai nagy falon túl - 4. 13:05 Pecatúra 13:35 NyelvŒrzŒ 14:05 Gazdakör 14:30 Életmûvész 7. rész 15:25 Hazajáró: A KirálykŒ - A Kárpátok fejedelme 15:55 Sírjaik hol domborulnak 16:20 Hol volt, hol nem volt 16:40 Család-barát 18:00 Táncvarázs: LatinAmerikai Táncok Magyar Bajnoksága, Budapest 19:00 Híradó 19:20 Dunasport 19:35 Beugró - Felkészültek? Mert mi nem! 20:30 Poén Péntek - Szálka - Avagy Bagi és Nacsa megakad a torkán 21:30 Tûzvonalban: A hazugság ára. 22:20 Szeretettel Hollywoodból 22:45 Kézjegy: Bálint András. Mûsorunkban a magyar színház- és filmmûvészet aranykorának egyik meghatározó személyiségét, Bálint Andrást mutatjuk be, aki egy mozgalmas munkanap kerettörténetében Szikszai Rémusszal beszélget származásáról, hivatásáról, a szerencse és a hûség szerepérŒl pályafutásának alakulásában. Számos filmrészlet és Radnóti-estjének katartikus jelenetei teszik teljessé a színmûvész-színházigazgató által is Œrzött értékvilágot. 23:30 Híradó 23:55 Sporthírek

00:05 Himnusz 00:10 Fábry 01:25 Santa Diver. A Santa Diver zenéjére hatással volt a techno, a marokkói gnawa, a jazz, valamint a melankolikus zenék. 02:15 Magyar elsŒk: Az elsŒ magyar sakkmester és sakk-kör. 02:30 Dandin György, vagy a megcsúfolt férj (1955) Magyar játékfilm Rendezte: Várkonyi Zoltán. SzereplŒk: Pécsi Sándor, Olthy Magda, Sulyok Mária, Szirtes Ádám, Kibédi Ervin, Uray Tivadar, Mészáros Ági, Kállai Ferenc. 03:50 Tûzvonalban : A hazugság ára. Magyar tévéfilmsorozat 04:55 HACKTION ÚJRATÖLTVE - 11. rész: Patthelyzet. Tévéfilmsorozat 05:45 Hagyaték : Magyaroknál is magyarabbak a kunok 06:15 Móricz Zsigmond nyomában - A rejtŒzködŒ nyomor. Magyar dokumentumfilm. Móricz Zsigmond 1934-ben két riportot írt AngyalföldrŒl. A film ma, hatvannégy év elteltével ugyanazon a földrajzi területen élŒk életét próbálja megrajzolni, tekintettel arra, hogy szinte szóról-szóra ugyanolyan gondokkal küszködnek: munkanélküliséggel és szegénységgel.... 06:55 Család-barát 09:00 TetŒtŒl talpig 09:25 Táncvarázs: LatinAmerikai Táncok Magyar Bajnoksága, Budapest 10:20 Magyar történelmi arcképcsarnok: Apponyi Albert (1846-1933) 10:35 Rocklexikon: BenkŒ László 11:25 Sebaj Tóbiás 11:35 Mammama mesél 12:00 Déli harangszó 12:00 Híradó - Déli 12:10 Hogy volt?! Császár Angela 13:05 Fölszállott a páva 15:35 Törzsasztal: Politika és erkölcs 16:30 Család-barát 17:55 Kultikon + 18:20 Szerelmes földrajz: Fogja kezem a gyerekkor - Felvidéki „szép csavargások” Szarka Tamással 19:00 Híradó 19:20 Dunasport 19:35 Másfélmillió lépés Magyarországon - 32 év múlva. Bakony 2. - A remeték csöndje. Dokumentumfilm-sorozat 20:25 Kolozsvári Magyar Napok 2013. Forr a város! - filmes beszámoló az idei, immár negyedik alkalommal megrendezett Kolozvári Magyar Napokról, amely nem csak a kolozsvári és Kolozs megyei magyarságot, de egész Erdély, sŒt, a Kárpát-medence magyarságát is megmozgatta. 20:55 Gasztroangyal: 22:00 Pesty Fekete Doboz 22:50 CsellengŒk: Eltûntek nyomában 23:30 Híradó

16. oldal

MAGYAR ÉLET

2013. augusztus 29.

apróhirdetések=apróhirdetések=apróhirdetések= apróhirdetések=apróhirdetések=apróhirdetések

Melbourne Melbourne Melbourne HÁZTETÔFES- GRÜNER HENTESÜZLET komputer kezelésében jártas, maTÔ, magyarul gyarul jól fogalmazó hölgyet hiva* Delicatessen * * beszélô háztetô talos, magyarországi levelezésre. 227A Barkly St., St. Kilda. restaurátor Melb./ Magyarországról importált boTelefon/Fax: 9534-2715. bourneben. Reg. rok itteni forgalmazására gyakorlott, csabai, debeceni és más tetôrestaurátor. agilis és rátermett ügynököt. 1979 óta bizakolbászok, házilag készített lommal fordulLevélbeni jelentkezést „Hungarian szalámi, hazai ízek, tak hozzám terracotta és betoncserepû finom húsok, magyar konzervek Wines” jeligére a melbournei szerháztulajdonosok a tetô problémáikkal. A kesztôség címén kérek, vagy SMS és befôttek, akácméz. háztetôrôl magas víznyomással a mohát formájában a 0432 912-703 Mobil eltávolítom (vegyszer nélkül). Figyelem, a GRÜNER HENTESÜZLET számon. víztilalom rám nem vonatkozik!. A tetôje László Pi (László Papp) PRIVÁT lehet terracotta vagy betoncserép. Színes HÁZVEZETÔI munkát, takarítást, cementtel kúpcserepeit (dudacserepeit) NYOMOZÓ. Hívjon: 0451 146-665 fôzést, bevásárlást, szállítást, bébiátcementezem, a törött cserepeket mind [email protected] szitteri munkát vállalok Melbourkicserélem vagy leragasztom. A terracotta cserepet leglazúrozom vagy a moneben. Megbízható, szorgalmas FELVÉTELRE KERESEK hanövést gátló vegyszerrel bevonom, a magyar hölgy vagyok. Beata: (03) otthoni elfoglaltsággal betoncserép tetôjét szükség esetén az ön a./ Üzleti levelezésben gyakorlott, a 9972-5202, Mobil: 0412 730-226. által választott színnel befestem és glazúrozom is. Ha a tetô közötti pléh völgy rozsdás és a kémény körül is a pléh rozsMagyarul beszélô villanyszerelô 20 évi ausztrál dás és már folyik, ezt is mind kicserélem. Szélvihar okozta kárt a tetôn gyorsan rentapasztalattal kisebb-nagyobb munkát felvállal. dezem és nyugtát adok a biztosító részére. Otthoni és üzleti beszerelések, EMF megmérése, Amennyiben garázs, veranda, carport vagy ehhez hasonló épületen tetôproblégkondicionáló vezetékezés stb. lémája van, hullámvas, decking stb. szükTelefon, intercom és TV antenna beszerélést szintén vállal. ség esetén megjavítom, kicserélem, átEnergia takarékossági szakértô és LED lámpa forgalmazása. festem. Használok Zincalum Colorbond anyagot. Öreg Fiberglass tetôt kicserélem Hivja Barnát 0406 875-097 új Fiberglassra vagy Laserlite-ra, hasonló anyaggal is. Szükség esetén darab vízcsavagy pedig emailen: [email protected] tornát is kicserélek. Csatorna kitakarítást is végzek (szükséges ez tûz esetén). Padlás forgó levegôzôt is berakok a tetôbe. Bármilyen tetô problémája van, bizalommal forduljon Jánoshoz. Amennyiben sürgôs szolgálat kell, hívjon reggel 7-8 óra között, Melbourne 80 km-es körzetében és Geelongban is, vagy hívja magyarul-angolul a 9318-5103 vagy mobilon 0422-770957. Ha nem jelentkezik, hagyja üzenetetrögzítôn az ön telefonszámát és visszahívom.

Sydney

Sydney

GONDOZÁST, ápolást rövid vagy FÜGGETLEN, anyagilag rendezett, fiatalos, csinosnak mondott, vígkedélyû hosszútávra vállalok. Gépkocsi, renyugdíjas hölgy 65-75 év közötti füg- ferencia van. Telefon 0410-121-053 getlen férfi ismeretségét keresi közös (Sydney) idôtöltés céljából. Magányosan értelmetlen az élet, osszuk meg örömeinket, bánatunkat. Telefonszámos leveleket a sydneyi szerkesztôségbe várok KETTESBEN jeligére.

ÜGYVÉD BUDAPESTEN

Fordítások, ausztrál bevándorlási és magyar honosítási kérelmek

Hajdu Gábor

(MARN: 0962683, NAATI: 22224) www.gaborhajdu.com.au

Mobil: 0423-893-206

nagy gyakorlattal és szakértelemmel, mindenféle ügyintézést, jogi tanácsadást vállal.

Forduljon bizalommal:

Dr. Horváth Anna e-mail: [email protected] fax: (0011) 36-1-4038503

Budapest, Üllôi út 124/B. telefon: 06-20-237-4586. e-mail cím: [email protected].

MAGYAR fogtechnikus nemcsak Gardenvale-i rendelôjében fogad ügyfeleket, de kérésre — elôzetes megbeszélés szerint — saját otthonában is felkeresi. Telefon 9596-6611 (Melbourne). Kérje Izabellát. HÁZAK, hozzáépítések, beázott tetôk, stancok javítását, bejárati ajtók (fixing lock up), konyhák, fürdôszobák átalakítását vállaljuk. Hívja Józsit a 9547-2453 (Melbourne) telefonszámon.

HEARTY HUNGARIAN

A Magyar Élet Kiadóhivatalának P.O. Box 210, Caulfield, Vic. 3162

Eredeti magyar ételek

Megrendelem

A Magyar Életet ____ évre Mellékelek $ _______-t. Elôfizetési díj egész évre (50 szám) GST-vel együtt $ 160.— Félévre (25 szám) GST-vel együtt $ 80.— Külföld egy évre: Magyarország $ 240.- NZ $ 220.-

levesek, fôételek, egészséges magyar ételek, édességek — diós-, mákos beigli, rétes, krémes — minden nap kapható helyi fogyasztásra vagy elvitelre.

A Magyar Életnek régi elôfizetôje vagyok új elôfizetôje vagyok

Név _______________________________________________

Specilis rendelések 48 órás elôrendeléssel. Nyitva minden nap de. 11.30-tól este 8 óráig.

156a CARLISLE St. St.Kilda

(Ferdén szemben a St.Kilda Town Hallal)

Tel: 9537-0700

Cím _______________________________________________ 30 Gaine Rd. Dandenong South VIC 3175 Tel.: 03 9799-5800 Fax: 03 9799-5888

______________________________Postcode__________ A csekket HUNGARIAN LIFE névre kérjük kiállítani. MONEY ORDER átutalása esetén kérjük, ne felejtse el a postán kapott nyugtát azonnal elküldeni hozzánk a fenti címre. A nevet és a címet olvasható nagybetûkkel kérjük kitölteni. Címváltozás esetén szíveskedjék a régi címet is közölni.