Az Átmeneti Támogatásról (Transition Facility) Bevezető A csatlakozás küszöbén az Európai Unió új támogatási formákat dolgozott ki a csatlakozó tagállamok számára a belépést közvetlenül követő időszak problémáinak elhárítása érdekében. Ilyen új támogatási forma a 2004-2006 évre tervezett Átmeneti Támogatás is, amely mind célkitűzései, mind eljárásrendje tekintetében a Phare program intézményfejlesztési fejezet továbbélésének tekinthető. Az Átmeneti Támogatás célja az adminisztratív és intézményi kapacitás megerősítése azokon a területeken, amelyek felkészültsége elmarad a jelenlegi tagállamokétól. Elvben, a Csatlakozási Okmányban meghatározott alábbi területek mindegyikén felhasználható, de mindenekelőtt azon hiányosságok gyors és célzott fölszámolásához kíván segítséget nyújtani, amelyeket a 2003 novemberében az Európai Bizottság által elkészített Átfogó Monitoring Jelentés tárt fel. Az Átmeneti Támogatásból finanszírozott intézkedések nem részesülhetnek támogatásban sem az előcsatlakozási (Phare, ISPA, SAPARD), sem a Strukturális és Kohéziós Alapokból, továbbá a Schengen Alapból sem. A Csatlakozási Okmány 34. Cikkének értelmében: “(1) A csatlakozás időpontja és 2006 vége közötti időszakban az Unió ideiglenes pénzügyi támogatást (a továbbiakban: Átmeneti Támogatás) nyújt az új tagállamoknak a közösségi jogszabályok végrehajtása és érvényesítése terén igazgatási kapacitásaik fejlesztésére és megerősítésére, valamint a bevált gyakorlatok kölcsönös cseréjének előmozdítása érdekében. (2) A támogatásnak annak a folyamatosan jelentkező igénynek a kielégítését kell szolgálnia, hogy az intézményi kapacitásokat megerősítsék egyes területeken olyan intézkedések révén, amelyeket a strukturális alapokból nem lehetne finanszírozni; ez különösen a következő területeket érinti: — bel- és igazságügy (az igazságszolgáltatási rendszer megerősítése, külső határok ellenőrzése, korrupcióellenes stratégia, a bűnüldözési kapacitásaik erősítése); — pénzügyi ellenőrzés; — a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme és a csalás elleni küzdelem; — belső piac, a vámuniót is beleértve; — környezet; — élelmiszerbiztonsághoz kapcsolódó állat-egészségügyi és igazgatási kapacitások fejlesztése; — mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatási és ellenőrzési rendszerek, beleértve az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert (IIER); — nukleáris biztonság (a nukleáris biztonságért felelős hatóságok eredményességének és szakmai képességeinek, valamint az ezeket támogató műszaki intézményeknek az erősítése, a radioaktívhulladék-gazdálkodásért felelős hatóságok támogatása);
— —
statisztika; a közigazgatás erősítése a Bizottság átfogó jellegű ellenőrző jelentésében megjelölt azokon a szükséges területeken, amelyekre a strukturális alapok támogatásai nem terjednek ki. (3) Az Átmeneti Támogatás alapján nyújtott támogatásról az egyes közép- és keleteurópai országoknak nyújtott gazdasági támogatásról szóló 3906/89/EGK tanácsi rendelet 8. cikkében meghatározott eljárás alapján határoznak. (4) A programot a Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 53. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján kell végrehajtani. Az intézményfejlesztési célokra irányuló, közigazgatási ikerintézményi együttműködési (“twinning”) projektek tekintetében, a tagállamokban található kapcsolattartó pontok hálózata segítségével lebonyolított ajánlatkérési eljárásokat, az előcsatlakozási támogatás céljaira a jelenlegi tagállamokkal megkötött keretmegállapodásban foglaltak szerint, a továbbiakban is alkalmazni kell.” Költségvetés Az Átmeneti Támogatásra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok összege (az összes új tagállamra nézve), 1999-es árakon számolva, 2004-ben 200 millió euró (52 milliárd forint), 2005-ben 120 millió euró (31 milliárd forint), 2006-ban pedig 60 millió euró (15 milliárd forint). Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság a pénzügyi terv keretein belül engedélyezi. Ez Magyarországra nézve a következőket jelenti: Év
Támogatás összege (milliárd forint)
2004.
4,5
2005.
3,3
2006.
1,6
2004-2006 összesen
9,4
A Phare szabályokhoz hasonlóan a beruházási projektek esetében kötelező a nemzeti társfinanszírozás. A közösségi hozzájárulás a program egészében nem haladhatja meg a 75%-ot. Programozás menete A Phare évenkénti programozását az Átmeneti Támogatás teljes élettartamára szóló programozás váltja fel, azaz 2004-ben meg kell határozni a 3 év során támogatandó projektek körét. A programozás rugalmasságát biztosítja ugyanakkor, hogy a Pénzügyi Javaslatok évenként születnek, és az egyes évek elején lehetőség van a korábbi indikatív tervezés módosítására. A Kormány által a programozási szakaszban hozott döntések:
-
A Kormány elfogadta az Átmeneti Támogatás intézményrendszeréről, prioritásairól és tárgyalási irányelveiről szóló 2103/2004. (IV.28.) Kormányhatározatot; A Kormány elfogadta az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök és az Átmeneti Támogatás felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendjéről szóló 119/2004. (IV.29.) Kormányrendeletet;
A megvalósítás menete 2004. június 17-én megrendezésre került Brüsszelben a Phare Irányítóbizottság ülése, ahol elfogadták az Átmeneti Támogatás 2004. programozási évre vonatkozó végleges projekt listáját, továbbá a 2005-2006. évekre vonatkozó indikatív projekt listát. 2004. június 22-én aláírásra került „Az Európai Bizottság és a Magyar Kormány Szándéknyilatkozata az Átmeneti Támogatás végrehajtásáról”, ami egyben azt is jelenti, hogy megkezdődhet a jóváhagyott projektek közbeszerzése. A konkrét megvalósítás megindításának előfeltétele az, hogy a Bizottsági Határozat (Commission Decision) az Átmeneti Támogatásról jóváhagyásra kerüljön.
A megvalósításra kerülő projektek rövid leírása szektoronként BEL-IGAZSÁGÜGY ÉS VÁM: ( ≈ 2,132 MILLIÁRD FORINT) 2004 éves allokációból tervezett projektek: — A menekültek integrációjának elősegítése Magyarországon Kedvezményezett: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (Belügyminisztérium) A projekt célja egy menekültügyi integrációs politika létrehozása, amely egy Twinning komponensen keresztül valósul meg. Feltérképezésre kerül a magyar intézményi kapacitás, vagyis a jelenlegi kormányzati és önkormányzati intézményi háttér és képesség egy menekültügyi integrációs politika koordinálására, végrehajtására vonatkozóan. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és egyéb intézményi szereplők megerősítésének érdekében az integrációs program végrehajtásban részt vevő alkalmazottak képzésen vesznek részt. — Fejlesztések a közbiztonság, valamint a szervezett bűnözés elleni fellépés területén Kedvezményezett: Rendőrség (Belügyminisztérium) Az Átmeneti Támogatások forrásiból finanszírozott projekt támogatást nyújt a Belügyminisztérium, ezen belül a Rendőrség hatékonyabbá tételéhez a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harcban. Az intézményfejlesztési és eszközbeszerzési komponensekből álló projekt hozzájárul a ferihegyi nemzetközi repülőtér biztonsági rendszerének, illetve a különleges rendőrségi egységek megerősítéshez. — A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hatékonyságának növelése Kedvezményezett: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat országos hatáskörrel rendelkezik a bűnmegelőzés területén végzett speciális tevékenységek ellátásában. A bűnmegelőzési kapacitás megerősítése érdekében a projekt célja az adminisztratív kapacitás fejlesztése. Az intézményfejlesztési és eszközbeszerzési komponensekből álló projekt magában foglalja a Szakszolgálat laboratóriumának megerősítését, különös tekintettel a dokumentumok és robbanóanyagok elemzését illetően. — Kompetenciaalapú fejlesztésközpontú integrált emberi gazdálkodási rendszer a Belügyminisztérium szerveinél
erőforrás
Kedvezményezett: Belügyminisztérium A projekt célja egy kompetenciaalapú fejlesztésközpontú integrált emberi erőforrás gazdálkodási rendszer bevezetése a Belügyminisztérium különböző szerveinél, amely
hozzájárul a hatékony és EU-konform közigazgatás létrehozásához. Az emberi erőforrás gazdálkodási rendszer elősegíti a szervezeti struktúrában történő változásokat és a motivált, ügyfélorientált munkaerő kialakítását. — VPOP adminisztratív kapacitásának növelése különös tekintettel az utó- és a laboratóriumi vizsgálatokra Kedvezményezett: Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága A projekt célja egyrészt a kereskedelmi harc elleni küzdelem, amelynek érdekében a projekt magában foglalja a VPOP felkészítését a FEOGA-hoz kapcsolódó utóellenőrzések ellátásának tekintetében, illetve tagállami tapasztalatokat felhasználva a VPOP utóellenőrzési tevékenységének hatékonyságának növelését és speciális ellenőrzési módszerek bevezetését. A projekt célja másrészt a Vegyvizsgáló Intézet megerősítése az áruk osztályozási tevékenységének ellátását illetően. 2005. évi allokációból tervezett projektek: — A Bíróképző Iskola megalakítása Kedvezményezett: Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala A projekt célja a Bíróképzési Iskola létrehozásán keresztül egy olyan intézményi háttér kialakítása, amely lehetővé teszi a magyar bírók és bírósági titkárok EU jog, illetve magyar jog támában történő képzését, illetve továbbképzését. A projekt eszközbeszerzésből és Twinning Light komponensekből áll. PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS: ( ≈ 510 MILLIÓ FORINT) 2004 - 2005.évi allokációból tervezett projekt: — Az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Rendszer, a belső ellenőrzési eljárások és feltételek javítása Kedvezményezett: Pénzügyminisztérium A projekt célja a Belső Pénzügyi Ellenőrzési Rendszer gazdaságosságának és hatékonyságának növelése. A 2004. évi allokációból kerül sor szakértő trénerek kiképzésére, míg a 2005. évi allokációból ennek folytatásaként egy Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Rendszer Módszertani és Képző Központ felállítására a Magyar Közigazgatási Intézet keretein belül. Ez a központ nemcsak képzéseket fog szervezni, hanem módszertani kutató és fejlesztő központként is funkcionál majd. KÖRNYEZETVÉDELEM: ( ≈ 918 MILLIÓ FORINT) 2004. évi allokációból tervezett projektek:
— Zajmérő Központ létrehozása a zajtérkép készítéséhez Kedvezményezett: Közlekedéstudományi Intézet Rt. A projekt célja a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelv hatékony átültetésének támogatása, valamint Zajmérő Központ létrehozása az irányelvben meghatározott zajmérési feladatok ellátása érdekében. Az irányelv jelentősége abban áll, hogy alapul szolgál a jelentősebb zajforrások által kibocsátott zajra vonatkozó meglévő közösségi intézkedések fejlesztéséhez és kiteljesítéséhez, valamint további rövid, közép és hosszú távú intézkedések kidolgozásához. A projekt kiterjed a vonatkozó harmonizált közösségi joganyag átvételét támogató képzésekre, valamint a zajméréshez szükséges felszerelések beszerzésére és szakmai segítségnyújtásra. — A Vízügyi Keret Irányelv alkalmazása - II. szakasz Kedvezményezett: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízügyi Hivatal A projekt átfogó célja a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló irányelv (Vízügyi Keret Irányelv) átültetésének támogatása. A projekt célja az irányelv követelményeinek elérését szolgáló leginkább költség hatékony intézkedési programok gazdasági elemzését szolgáló rendszer és módszertan kifejlesztése. Az elemzés eredményeit az ún. Folyómeder Menedzsment Terv keretében tesztelik a Duna magyarországi vízgyűjtő területén, hogy felmérjék az Irányelv nemzeti szintű közzétételének előrehaladását. Ahhoz, hogy biztosítható legyen a nyilvánosság részvétele a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kialakításában és korszerűsítésében, elengedhetetlen számára biztosítani a megfelelő információkat a tervezett intézkedésekről, és tájékoztatást kell adni azok végrehajtásának előrehaladásról. Ennek érdekében ún. Víz Információs Központok felállítására kerül sor, a naprakész és releváns információkat biztosítandó. — A Magyar Nemzeti Természetvédelmi Információs Rendszer kialakítása Kedvezményezett: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala A projekt célja a természetvédelmi közösségi joganyag hatékony átültetésének támogatása a Természetvédelmi Informatikai Rendszer felállításán keresztül, amely hozzájárul a vonatkozó irányelvek megfelelő átültetéséhez, a természetvédelem hosszú távú célkitűzéseinek eléréséhez. A projekt az alábbi fejlesztési célokat foglalja magában: 1. Az információs rendszer kifejlesztése 2. Rendszertervezés és felhasználói interfészek előkészítése 3. Adatfeldolgozó hardver és szoftver, valamint adatgyűjtő és -továbbító berendezések beszerzése.
MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI IGAZGATÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZEREK ( ≈ 3,499 MILLIÁRD FORINT) 2004. évi allokációból tervezett projektek: — Agrár-környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszer Kifejlesztése Kedvezményezett: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Az Európai Bizottság 445/2002 és 1257/199 rendeletek iránymutatásai szerint szükséges kifejleszteni az Agrár-környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszert, amely a lehetővé teszi a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetvédelmi hatásainak mérését, összegzését, valamint a környezeti, szociális és gazdasági folyamatok nyomon követésével információk gyűjtését, elemzését. — Az új Forest Focus szabályzás bevezetése Kedvezményezett: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium A projekt célja a Magyarországon jelenleg működő erdőállapot felmérésre vonatkozó monitoring és tűz statisztikai rendszer harmonizálása az új Forest Focus rendelettel. Továbbá ennek érdekében a technikai feltételek javítása úgy, hogy az adatszolgáltatás megfelelő színvonalon működhessen az EU érintett intézményei felé. A Forest Focus, egy új szabályozás mely magában foglalja a már létező több szintű (I-II szint) monitoringot, ezzel követi a levegő szennyezettségének az erdőkre gyakorolt hatását, a tűz statisztikát, és olyan további témákat, mint az erdő talajszennyezettség, klíma változás kihatások, „biodiverzitást”, stb, mely tényezők folyamatos figyelmet, nyomon követést igényelnek. — A fajta minősítő és a vetőmag minősítő információs rendszer fejlesztése Magyarországon Kedvezményezett: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Az EU Bizottság által készített 2003. novemberi Átfogó Monitoring Jelentésben említést tesz a fajtaminősítési és vetőmag minősítés területeken létező hiányosságokról. Különös tekintettel a növény védőszereknél a maximum maradvány anyag mennyiségre. Ezen hiányosságok kiküszöbölésére a fenti projekt célja az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet működési és adminisztrációs kapacitásának növelése a fajta minősítés és a vetőmag minősítés területén magas színvonalú hardware, software valamint adatbázis rendszer fejlesztésével. 2005 - 2006 évi allokációból tervezett projektek: — Az élelmiszerbiztonság intézményi hátterének fejlesztése Magyarországon Kedvezményezett: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Az állat- és növény-egészségügyi valamint élelmiszer és takarmány ellenőrző intézmények adminisztratív és laboratóriumi kapacitásának, hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy az Európai Bizottság felé az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos
adatokat a 178/2002 rendelet iránymutatásainak megfelelően lehessen továbbítani. A projekt megvalósításának előfeltétele az, hogy a Magyar Kormány elkészítse az élelmiszervizsgáló laboratóriumokra vonatkozó „Átfogó Laboratóriumi Stratégiát”. Ez a stratégia a 2003. évi Phare Intézményfejlesztési Alap keretein belül egy twinning light program (rövid távú szakértői segítségnyújtás) útján kerül kidolgozásra. KÖZLEKEDÉS ( ≈ 574 MILLIÓ FORINT) 2004. évi allokációból tervezett projektek: — A hajózási hatósági tevékenység ellátását támogató Hajózási Információs Rendszer kiépítése Kedvezményezett: Közlekedési Főfelügyelet, Hajózási és Tengerészeti Osztály A projekt célja a belföldi vízi közlekedés hatékony támogatása nemzetközileg kompatibilis folyami információs rendszer kiépítésén keresztül. Földrajzi helyzetéből adódóan Magyarország számára alapvető fontosságú a közlekedésre vonatkozó uniós joganyag átültetése. A Duna – 7. Helsinki folyosó - nemzetközi jelentőségű belföldi hajózási útvonal. A dunai hajózást nyilvántartó adatbázis jelenti a jövőbeni fejlesztések alapját, azonban a mai napig hiányzik az adatgyűjtést és feldolgozást biztosító egységes információs rendszer. A projekt keretében létrehozandó rendszerrel lehetővé válik a hajók – különös tekintettel a veszélyes rakományt szállító hajók- nyomon követése, a műszaki ellenőrzések és a szakképzett hajózási személyzet nyilvántartása. — A menetíró készülékek (digitális tachográfok) használatával kapcsolatos EU előírások adaptálása és végrehajtása Kedvezményezett: Közlekedési Főfelügyelet A projekt célja a magyar közlekedésfelügyeleti intézmények felkészítése a menetíró készülékek használatával kapcsolatos EU joganyag átvételére és alkalmazására. A menetíró készülék célja a járművezető tevékenységére vonatkozó kimeneti adatok rögzítése, tárolása, kijelzése és kinyomtatása. A projekt kiterjed a menetíró készülékek használatára felkészítő képzésekre, a vonatkozó joganyag átvételéhez szükséges technikai felszerelések beszerzésére, a közúti közlekedés jogi feltételeinek javítására. — A vasúti infrastruktúra és a vagon állomány karbantartására irányuló tevékenységek hatékonyságának elősegítése Kedvezményezett: Magyar Államvasutak Rt. A projekt a MÁV Rt. Átalakítási programjában meghatározott, hatékonyságjavulást eredményező célkitűzéseket támogatja a MÁV Rt. fő tevékenységi területein: vasúti infrastruktúra működtetése és vagonállomány karbantartása. A projekt keretében megvalósuló fejlesztések révén csökkenthetők a működtetési és karbantartási költségek, valamint a késési idő. Mindkét feladat hatékony ellátása, érdekében sor kerül uniós
szakemberek bevonására, ami révén biztosítható, hogy a szükséges intézkedések az Unióban elterjedt legjobb gyakorlatra épüljenek. KÖZIGAZGATÁS ERŐSÍTÉSE A BIZOTTSÁG ÁTFOGÓ JELLEGŰ ELLENŐRZŐ JELENTÉSÉBEN MEGJELÖLT AZOKON A SZÜKSÉGES TERÜLETEKEN, AMELYEKRE A STRUKTURÁLIS ALAPOK TÁMOGATÁSAI NEM TERJEDNEK KI ( ≈ 1,828 MILLIÁRD FORINT)
A
2004 – 2005- 2006 évi allokációból tervezett projektek: — Civil Szervezetek és az Anti-diszkriminációs törvény alkalmazása Kedvezményezett: Esélyegyenlőségi Kormányhivatal A projekt célja a magyar civil társadalom működőképességének javítása, különös figyelmet fordítva az Anti-diszkriminációs törvény alkalmazására. A 2004. évi projekt elsősorban a civil szervezetek és a szociális partnerek intézményi kapacitását kívánja növelni, míg a 2005. és 2006. évi projektek ennek folytatásaként a nem kormányzati szervezetek és a non-profit szervezetek tevékenységét támogatják, olyan szektorokban, ahol a kormányzati tevékenység gyenge vagy nincs jelen. — Intézményfejlesztési Alap Kedvezményezett: Minisztériumok, országos hatáskörű szervek Az acquis communautaire minél hatékonyabb alkalmazása érdekében Magyarország adminisztratív kapacitásának növelésére van szükség ad hoc intézményfejlesztési projektek kidolgozásával. Ezt segíti elő az Átmeneti Támogatás keretein belül elkülönített alap, amelyeknek köszönhetően kevésbé sürgős, azonban szerkezetileg lényeges intézményfejlesztések támogathatóak. Ez az alap főleg azokon a területeken nyújt segítséget, ahol az acquis alkalmazásához még szükségesek bizonyos működési, adminisztrációs, közigazgatási fejlesztések, továbbá az emberi erőforrás tekintetében megfelelő képzésre és felkészítésre nyílik lehetőség.
