Az elektronikus adó- és járulékbevallások szabályai
Az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtására kötelezett minden kifizető és munkáltató (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), Tbj. szerinti foglalkoztató, megyei (fővárosi) munkaügyi központ,
2006 - 2007 dr Zsohár Istvánné
a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó, a Magyarországon bejegyzett egyház, a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó, a Tbj. 56/A. §-ában meghatározott, Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott .
Az átmeneti szabályok szerint három adózói csoport Azon adózók, amelyek (akik) 2006. áprilisától kötelezettek a havi bevallás benyújtására Azon adózók, akik (amelyek) 2006. július 17-ét követően önként választják a havi bevallás benyújtását Azon adózók, akik (amelyek) 2007. januárjától kötelezettek a havi bevallás benyújtására
Azon adózók, akik (amelyek) 2006. július 17-ét követően önként választják a havi bevallás benyújtását A regisztrációt követő hónaptól havi bevallás benyújtására kötelezettek (a választás idejétől függően) a 0608 vagy 06082 számú bevallást nyújtják be A havi bevallást megelőző időszak kötelezettségeiről a 06083 vagy 06084 számú bevallást nyújtják be
Azon adózók, amelyek (akik) 2006. áprilisától kötelezettek a havi bevallás benyújtására 2006. szeptember 12-éig
utoljára
0608
2007. január 12-éig
utoljára
06082
2007. február 12-éig
először
0708
Azon adózók, akik (amelyek) 2007. januárjától kötelezettek a havi bevallás benyújtására
Fő szabály
2007. január 31-éig
Jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet 2007. február 5-éig A Tbj. 4. § b) pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó határideje 2007. február 10.
1
A kötelezettségek teljesítési formája
Változás (tervezet szerint) Csak akkor köteles adózó a 0708-as havi bevallást benyújtani, ha az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti kötelezettsége van. Kiegészül az Art. 31. § (2) bekezdése 27. ponttal. Az AM könyvvel történő foglalkoztatással kapcsolatos adatok közlésével
A bevallás típusa Felszámolás esetén Végelszámolás esetén Átalakulás esetén Szünetelés esetén Egyéni vállalkozó tevékenység megszűnése esetén Egyéb megszűnés esetén
A bevallás „javítási” lehetőségei A bevallás javítása A bevallás helyesbítése A bevallás önellenőrzése
Az előzőekben említett adózók egyéb bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeiket is elektronikus úton kell teljesíteniük a regisztrációt követő hónap első napjától, függetlenül attól, hogy mely időszakra vonatkoznak a kötelezettségek.
A bevallás fajtája F V A S E M
Felszámolás/Végelszámolás megkezdésekor a kód: Felszámolás/Végelszámolás kód: Felszámolás/Végelszámolás befejezésekor a kód:
1 ideje alatt a 2 3
A bevallás javítása Amennyiben az adózó által elektronikusan benyújtott bevallást az APEH feldolgozó rendszere hibásnak érzékelte (akár formai, akár tartalmi hibából kifolyólag), a rendszer automatikusan kiértesíti az adózót felszólítva a hiba javítására. Ebben az esetben javító bevallást kell benyújtani. A javító bevalláson fel kell tüntetni a javítandó bevallás BAR kódját. Javítás esetén az egész bevallást ismételten be kell nyújtani.
2
A bevallás helyesbítése Ha a korábban beadott bevallást az APEH hibátlannak minősítette és feldolgozta, de az adózó hibát észlel a bevallásában: Helyesbítésről akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az adóhatóság által elfogadott bevallás bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljeskörű, vagy a vonatkozó bevallás időszaka helytelen volt.
A bevallás önellenőrzése Önellenőrzésnek csak az a helyesbítés minősül, amely során az adóalap (járulékalap), illetve az adó (járulék) összege adózói (nem magánszemély) szinten változik. Abban az esetben, ha a magánszemélyekkel összefüggésben az adott adóban (járulékban) bevallott és később korrigált adókötelezettség változása különbözetének előjelhelyes összege nulla, úgy az nem önellenőrzés, "csupán" helyesbítés.
Természetbeni juttatások 2006. szeptember 1-jétől az adóköteles természetbeni juttatásokat terhelő adó kulcsa 54% A reprezentáció és üzleti ajándék adója A reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóköteles része után 44% az adó továbbra is, mert az adókötelezettség alá eső érték után az adót az adóévben (üzleti évben) elszámolt összes bevétel megállapításának hónapjának kötelezettségeként kell bevallani. 2006. szeptember 1-jét követően tevékenységet kezdő egyéni vállalkozót már 54%-os adó terheli.
A bevallás helyesbítése A helyesbítés lényege: adott téves adat javításakor, magánszemélyhez tartozó valamennyi lapot ismételten be kell nyújtani a teljes és helyes adatsort. Helyesbíteni lehet: azonosító adatokat és értékadatokat is
A bevallás önellenőrzése Önellenőrzésnek minősül az a helyesbítés is, amely során az adózót terhelő magánszemélyhez nem köthető - egyéb kötelezettség alapja, illetve a kötelezettség (adó, járulék) összege változik.
Cégautó adó bevallása Az Szja törvény 70. § (9) bekezdése g) pontja szerinti kötelezettségét az egyéni vállalkozónak nem itt, hanem a 0753-as bevallása részeként kell teljesítenie.
3
Munkáltatói hozzájárulás (Öpt) Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)-ba munkáltatói tagként fizetett munkáltatói hozzájárulásból együttesen a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 50%-át meghaladó összeg után, a magánszemélyt munkaviszonyból származó jövedelem jogcímen adókötelezettség terheli.
Munkáltatói hozzájárulás (Öpt) számítása Az előzőekben felsorolt (nyugdíj-, egészségés önsegélyező) pénztárakba egymás mellett történő befizetésekből – az 50%, illetőleg 20% korlát figyelembevételével –, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 70%-át meghaladó rész után a magánszemélyt szintén munkaviszonyból származó jövedelem jogcímen terheli adókötelezettség.
A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adókulcsa 2007. évre 54%. Az adómentes bankszámlaköltség megtérítése kikerült e szabály alól. A 400 000 forintos értékhatár átlépésekor keletkezik az adókötelezettség (tavalyi szabály: év végén) A munkaviszony év közbeni megszűnésekor továbbra is arányosítás.
Munkáltatói hozzájárulás (Öpt) számítása Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba vagy önsegélyező pénztár(ak)ba munkáltatói tagként fizetett munkáltatói hozzájárulásból együttesen a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 20%át meghaladó összeg után, a magánszemélyt munkaviszonyból származó jövedelem jogcímen adókötelezettség terheli.
Munkáltatói hozzájárulás (Öpt) számítása Abban az esetben, ha a munkáltató a hozzájárulást több hónapra előre egy összegben utalja át, akkor havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásnak az a havi összeg minősül, amelyet a pénztári alapokban a munkáltató rendelkezése alapján az átutalást követően dátum szerint az egyes hónapokban tagdíjként ír jóvá a pénztár.
Adóterhet nem viselő járandóság 2007. január 1-jétől (ÚJ)
•
a nyugdíj, a nyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék Magyar Állani Eötvös Ösztöndíj, Deák Ferenc Ösztöndíj 2007. január 1-jétől megszűnik a sportbírói (3. § 72/h pont
4
Adóterhet nem viselő járandóság A benyújtott tervezet szerint a nyugdíj és a nyugdíjast megillető baleseti járadékról a nyugdíjfolyósító nem kötelezett a 0708-as bevallás benyújtására.
Az eredménytartalék terhére megállapított osztalék adókötelezettsége [2006. évi LXI. tv. 223. § (17) bekezdés] A 2006. adóévi adózott eredmény felosztásakor a megállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek a megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összege után 10% az adó.
Fontos Az adókötelezettség teljesítésére válaszható, hogy a magánszemély vagy a kifizető teljesíti-e ? Választástól függően - aki az adó megfizetését választja, annak van lehetősége a részletfizetésre (öt év alatt egyenlő részletekben).
Osztalék 10% [2006. évi LXI. tv. 223. § (16) bekezdés b) pont] Az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után az adó mértéke – eltérően a Szja törvény 66. §ában bekezdésben foglaltaktól – 10%. Az előzőek csak a 2006. szeptember 1-jétől juttatott osztalékjövedelem esetében alkalmazhatók.
A 10%-os osztalékrész számítása Ad.1 A 2006. január 1 – augusztus 31. közötti időszakra meg kell határozni az átlagos napi készpénzzáró-egyenleget és az átlagos napi készpénzforgalmat. Ha a készpénzzáró-egyenleg több, mint a készpénzforgalom kétszerese, akkor a különbözet lesz a számítás alapja. Ad. 2 A jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összegéből az előzőek szerint maghatározott rész adója 10%. Ad.3 Az egyébként jóváhagyott osztalék további része az Szja tv. 66. §-a szerint adózik.
A megállapított osztalékból, az elengedett tagi kölcsön alapján meghatározott összeg [2006. évi LXI. tv. 223. § (18) bekezdés]
2006. adóévi adózott eredmény felosztásakor megállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek a megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztaléknak a 2006. évi adózott eredmény terhére megállapított összege után, a 2006. június 9-én (már - még) fennálló tagi kölcsön 2006. évi elengedése esetén, az adókötelezettség egy részére 10%-os kulcs alkalmazható.
5
Hogyan kell meghatározni a 10%-os adó alapját? Ad.1 Meg kell határozni a 2006. évi adózott eredmény terhére megállapított, de legfeljebb a 2006. június 9-én fennálló tagi kölcsönből a 2006. évben elengedetett összeggel egyező, osztalékrészt. Ad.2 Ennek az osztalékrésznek az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (üzletrész, stb.) arányában a magánszemélyre jutó részt kell kiszámítani. Ad.3 A jóváhagyott osztalékból az előzőek szerint megállapított részének adója 10%.
Változás 0708-nál Új részekkel egészül ki: 1. magánnyugdíjpénztári adatok 2. különadó-előleg levonása (0708-05) 3. az év végi „visszarendezendő” adatok közlésére szolgáló lap (0708-07)
A magánszemély ha a magánszemély nem folytat vállalkozási tevékenységet, különadó fizetési kötelezettség első ízben a 2007. január 1-jét követően keletkező jövedelme után terheli.
Fontos Az adókötelezettség teljesítésére válaszható, hogy a magánszemély vagy a kifizető teljesíti-e ? Választástól függően - aki az adó megfizetését választja, annak kötelezettsége a rá vonatkozó szabályok szerint azt teljesíteni.
A magánszemélyek különadójáról (Szolidaritási adó) 2006. évi LIX. törvény: a magánszemélynek az összevont adóalapba tartozó, adóbevallásban bevallott vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása alapján megállapított jövedelme meghatározott része után, illetőleg a vállalkozói tevékenysége után különadót kell fizetnie.
A magánszemély A kifizető a magánszemélynek fizetett (juttatott) bevétel különadó-előlegét a személyi jövedelemadó előleggel együtt állapítja meg Elkülönítve igazolja az Szja tv. 46-48. §ának rendelkezései szerint.
6
Levonási kötelezettség Ha olyan rendszeres bevételt juttat, amely alapján várhatóan a magánszemélynek a „megállapított” összevont adóalapja meghaladja a járulékfizetés felső határát. Ugyanazon magánszemélynek az adóév elejétől számítva a az előző összeghatárt meghaladó bevételt juttat.
Számítás A rendszeresen juttatott jövedelem esetében a várható jövedelem = adott havi jövedelem tizenkétszerese A járulékfizetési felsőhatár feletti rész 1/12 része a különadó-előleg alapja Ennek 4%-a a havi különadó-előleg
Számítás - Példák A magánszemély nyilatkozata esetében az adott kifizetés jövedelme lesz a különadó-előleg alapja. Példa: havi bér 542 000 Ft/hó X 12 = 6 504 000 Ft > 6 325 450 Ft, azaz 178 550/12 =14 879 Ft X 0,04 = 595 Ft /hó
Levonási kötelezettség A magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában, nyilatkozatban kéri a különadó-előleg levonását.
Számítás Eseti jelleggel juttatott jövedelem esetében két lehetőség adódik:
Ha rendszeres jövedelem juttatás is történik, úgy amennyiben ez meghaladja a járulékfizetési felsőhatárt, az eseti jövedelem lesz a különadóelőleg alapja Ha a kifizető eseti jelleg juttat jövedelmet, úgy a göngyölítés szabályait alkalmazza és a járulékfizetési felsőhatás feletti összeg lesz a különadó-előleg adóalapja.
Példák Munkáltató jutalmat ad 200 000 Ft-ot. Előző várható jövedelem meghaladja a járulékfizetési felsőhatárt, így a 200 000 Ft 4%-a, azaz = 8 000 Ft a különadóelőleg
7
Különadó-előleg (0708-05) Rendszeres juttatás
14 879 595
Eseti juttatás
200 000
8 000
423.
Magánszemély nyilatkozata
0
0
424.
Összesen:
214 879
8 595
421. 422.
Visszarendezendő adatok (0708-07) Az Szja törvény 26. § (1) bekezdése szerint, ha a munkaviszonyból származó – előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 15-éig kifizetik, azt az előző év december 31-én megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Eddig nem okozott gondot a visszarendezés.
Költségvetési számlaszámok Adónem: 198 10032000-01076105 APEH Magánszemélyek különadója bevételi számla 10032000-01076112 APEH Társas vállalkozások különadója bevételi számla
0708-07 adattartalom Munkaviszonyból származó bérjövedelem Munkaviszonyból származó költségtérítés Külszolgálat jövedelme Más bérjövedelmek A kettős adóztatásról szóló egyezmény szerinti bérjövedelem A kettős adóztatás hiányában bérjövedelem
0708-07 adattartalom Az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő adóelőleg összege A levont adóelőleg összege Egyéb adatok: Levont érdekképviseleti tagdíj Önkéntes kölcs. nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles összege Önkéntes kölcs. egészség és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles összege Adójóváírásra jogosító hónap(ok) száma
Köszönöm a figyelmüket.
8
