Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 9
123-130
Pécs, 1998
Az ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén1 FARKAS Sándor
FARKAS, S.: The faunistic results of the study of woodlice (Crustacea: Isopoda) along the river Drava (South Hungary). Abstract. In 1994-1997 the author studied the Isopod fauna of Dráva lowland. The occurence of 13 species found in the region suggests a relatively poor isopod fauna.
Bevezető A Magyarországon élő ászkarákok faunisztikai feltérképezése még nem történt meg; az ország területének mintegy 90%-áról nincs adat. Az Isopoda fajok elterjedésére vonatkozó utolsó összefoglaló (DUDICH 1942) a Kárpát-medencéből 111 fajt említ, azonban az ország jelenlegi területén élő ászkarákok faunalistája még nem került publikálásra. Számuk 50 körül lehet (HORNUNG E. szóbeli közlése). A Dráva-ártérről mindössze két publikáció jelent meg a csoportról: a Barcsi borókás területéről LANTOS (1985) 5 fajt mutatott ki, majd FARKAS (1995) egy Mailáthpusztán végzett kutatás eredményeképpen 4 újabb fajt közölt. A Dráva-ártér Isopoda faunájának szisztematikus feltárása 1995-ben kezdődött meg és jelenleg is tart. A gyűjtések helyszíneinek megválasztásában az egyik fő szempont az volt, hogy a régiót lefedő valamennyi UTM egységből legyen mintánk, másrészt igyekeztünk felkeresni a Duna-Dráva Nemzeti Park legértékesebb területeit. Az alábbiakban az eddig elért faunisztikai eredményekről számolok be.
Anyag és módszer Az ászkarákok gyűjtésének módszerét elsősorban a vizsgálat céljai határozzák meg. A kora tavasztól késő őszig végzett talajcsapdázás adatokat szolgáltamat egyes fajok populációinak szezonális változásairól, a korösszetételről vagy a nemek arányáról. Viszont csak olyan fajok gyűjthetők ezzel a módszerrel, melyek a föld felszínén, az avar között keresnek táplálékot és kellően nagy méretűek. Számos faj azonban rejtett életmódú, fakéreg vagy kövek alatt, esetleg hangyabolyban él és rejtekhelyét nem hagyja el. Ezen fajok példányait szinte kizárólag egyedi gyűjtés során lehet megtalálni.
A kutatásokat támogatta: Az F 020065 számon nyilvántartott ОТКА pályázat. A JPTE 1/1997. évi Rektori Egyetemi Kutatási-Fejlesztési pályázat.
1. ábra. Isopoda gyűjtőhelyek a Dráva mentén. l.Örtilos; 2. Zákány; 3. Gyékényes; 4. Somogyudvarhely; 5. Bélavár; 6. Vízvár; 7. Heresznye; 8. Bolhó; 9. Babócsa; 10. Péterhida; 11. Barcs, Szilonicspuszta; 12. Szentborbás; 13. Lakócsa; 14. Felsőszentmárton; 15. Drávafok; 16. Drávakeresztúr; 17. Drávasztára; 18. Zaláta; 19. Piskó; 20. Vejti; 21. Kisszentmárton; 22. Majláthpuszta; 23. Szaporca; 24. Kovácshida; 25. Drávaszabolcs; 26. Matty.
124 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998)
FARKAS S.: AZ ÁSZKARÁK KUTATÁSOK FAUN1SZTIKAI EREDMÉNYEI A DRÁVA MENTÉN
125
2. ábra. A Dráva menti gyűjtőhelyek elhelyezkedése Magyarország UTM rendszerű hálótérképén.
Faunisztikai kutatásnál ez a módszer azért is előnyösebb a talajcsapdázásnál, mert egyes fajok példányai kis méretűek, sérülékenyek és csapdába esett egyedeik nem, vagy csak nehezen határozhatók. Ezért a kutatás kezdetén alkalmazott talajcsapdázás negatív tapasztalatait figyelembe véve 1996-ban és 1997-ben elsősorban egyedi gyűjtéseket végeztem. A gyűjtött anyag 70%-os izopropil-alkoholban tárolva a Janus Pannonius Tudomány egyetem Ökológia és Állatföldrajzi Tanszékén került elhelyezésre. Az alábbiakban kizárólag saját gyűjtésű anyag feldolgozása során született eredményeket közlök.
Eredmények és értékelés A területről az elmúlt három év alatt 13 fajt mutattam ki, melyeket előfordulási adataikkal és a talált példányok nemek szerinti megoszlásával együtt az alábbi listában adok meg.
126
DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998)
Asellidae Asellus aquaticus Racov, 1919: Majláthpuszta, fűzliget a gátőrháztól D-re 94. IV. 22. d1: 5, 9 : 8. Ligiidae Ligidium hypnorum Cuvier, 1792: Babócsa, Tsz épületek 97. VI. 4. d": 0; 9: 2; Gyékényes, Lankócierdő, erdészház környéke 97. VI. 7. d*: 1; 9: 6; Gyéké nyes, Lankóci-erdő, az erdészházat a Dombó-csatornával összekötő út mentén 97. VI. 7. d": 0; 9: 2; Gyéké nyes, Lankóci-erdő, Berki-erdő 97. VI. 7. cP: 3; 9: 10; Gyékényes, Lankóci-erdő, erdészház környéke 97. VII. 19. cf: 0; 9: 2; Gyékényes Lankóci-erdő, az erdész házat a Dombó csatornával összekötő út mentén 97. VII. 19. d1: 0; 9: 5; Gyékényes Lankóci-erdő, Berki erdő 97. VII. 19. d": 1; 9: 6; Heresznye, Dráva magas partja 97. VIII. 17.
FARKAS S.: AZ ASZKARÁK KUTATÄSOK PAUNISZTIKAI EREDMÉNYEI A DRÁVA MENTÉN
95. VI. 13. cf: 21; 9: 24; Drávasztára, Dráva-part 95. VIII. 10. cf: 8; 9: 12; Felsőszentmárton, védőtöltés, gátőrháztól DK-re 95. VIII. 10. cf : 3; 9:7; Gyékényes, Lankóci-erdő, erdészház környéke 97. VI. 7. cf: 0; 9: 5; Gyékényes, Lankóci-erdő, az erdészházat a Dombócsatornával összekötő út mentén 97. VI. 7. Л 4; 9: 9; Gyékényes, Lankóci-erdő, Berki-erdő 97. VI. 7. cf: 3; 9: 8; Gyékényes, Lankóci-erdő, erdészház környéke 97. VII. 19. cf : 3; 9: 7; Gyékényes, Lankóci-erdő, az erdészházat a Dombó csatornával összekötő út mentén 97. VII. 19. cf : 6; 9: 9; Kemse, Háromfa, ártéri erdő 95. VII. 13. cf: 28; 9: 40; Kisszentmárton, égeres, a községtől D-re 95. VII. 27. cf: 2, 9: 2; Kovácshida,, horgásztó 96. VI. 15. cf: 8; 9: 19; Lakócsa, Korcsinacsatorna 97. 05. 30. cf: 4; 9: 9; Majláthpuszta, fűzliget a gátőrháztól D-re 94. VI. 24. cf : 20, 9: 28; Matty, Keselyősfapuszta, Dráva-part 96. VIII. 30. cf: 3, 9: 1; örtilos, vasútállomás (Dráva-part) 97. VI. 3. cf: 6 ; 9: 8; órtilos, ártér, kavicsbányató 97. VI. 3. cf: 5 ; 9:12; Órtilos, ártér, kavicsbányató 97. VII. 5. cf: 3 ; 9: 7; órtilos, Dráva-part 97. VII. 5 cf: 10 ; 9: 15; Péterhida, vasúti megállótól DK-re, gyertyános-tölgyes 97. VI. 4. cf: 7; 9: 12; Piskó, gazdasági épületek 96. VIII. 30. cf: 1; 9 : 3 ; Somogyudvarhely, nagy kavicsgödrök 97. IX. 3. cf: 5; 9: 9; Somogyudvarhely, Szeszfőzde, szurdok alja, forrásláp 97. IX. 19. cf: 8; 9: 18; Szaporca, ÓDráva (Cún-Szaporca TT) 94. VI. 24. cf: 18; 9: 27; Szentborbás, Dráva-part 97. V. 30. cf: 5; 9: 8; Vejti, Dráva-parti fűzliget, kubikgödrök 95. VI. 13. cf: 21, 9 : 30; Vízvár, Vízház-Dráva-part, a községtől D-re 97. VIII. 17. cf: 3; 9: 7; Zákány, Dráva hullámtér 97. VI. 7. cf: 5; 9: 9; Zákány, Dráva-völgy, vasútállomás mellett 97. VI. 7. cf: 2; 9:6; Trachelipus ratzeburgi Brandt, 1833: Órtilos, Vasútállomás (Dráva-part) 97. VI. 3. cf: 4; 9: 6; Órtilos, ártér, kavicsbányató 97. VI. 3. cf: 2; 9: 7; órtilos, ártér, kavicsbányató 97. VI. 7. cf: 1; 9: 4; Zákány, Dráva hullámtér 97. VI. 7. cf: 5; 9: 7; Zákány, Dráva-völgy, vasútállomás mellett 97. VI. 7. cf: 0; 9: 2; Gyékényes, Lankóci-erdő, erdészház környéke 97. VI. 7. cf : 1; 9: 2; Gyékényes, Lankóci-erdő, az erdész házat a Dombó csatornával összekötő út mentén 97. VI. 7.
127
Porcellium conspersum С L. Koch, 1841: Babó csa, Ó-Dráva-part, kavicsgödrök 97. IX. 19. cf : 2; 9 : 1 ; Bolhó, Verebina 93. VII. 13. 9: 51, cf: 2; 97. VI. 4. cf: 1; 9: 2; Kemse, Háromfa, ártéri erdő 95. VII. 13. cf: 2, 9: 13; Kisszentmárton, égeres, a községtől D-re 95. 07. 27. cf: 4, 9: 7; Somogyudvarhely, nagy kavics gödrök 97. IX. 3. cf: 2; 9: 3; Somogyudvarhely, Szeszfőzde, szurdok alja, forrásláp 97. IX. 19. cf : 2; 9 : 2; Vízvár, Vízház, Dráva-part, a községtől D-re 97. VIII. 17. cf: 1; 9: 4; Protracheoniscus amoenus C. L. Koch, 1841: Bélavár, Kerék-hegy 97. DC. 19. cf: 2; 9: 0. Porcellio scaber Latreille, 1804: Babócsa, Tsz. épületek 97. VI. 4.
128
DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998)
más (Dráva-part) 97. VI. 3. Л 3; 9: 4; órtilos, ártér, kavicsbányató 97. VI. 3.
13; Szentborbás, Dráva-part 97. V. 30. сГ: 2, í : 3; Vejti, Dráva-parti fűzliget, kubikgödrök 95. VI. 13. d": 10, 9: 9; Vízvár, Vízház Dráva-part, a községtói D-re 97. VIII. 17.
A fauna értékelése Az elmúlt évek (1993-1997) alatt összesen 13 fajt mutattam ki a Dráva-mente vizsgált szakaszain. A kutatások 15 10x10 km-es UTM egységet érintettek (1-2. ábrák). Ez a hazai Isopoda fauna kb. 20-25 %-át teszi ki. A fajokban leggazdagabb élőhelyeknek nem mindig a természetes állapotukban megmaradt területek bizonyultak. Gyakran az antropogén zavarás következtében jöttek létre olyan biotópok, melyek életlehetőséget biztosítottak néhány, az adott területről eredetileg hiányzó faj számára. Ezzel magyarázható pl. a máshol korántsem ritka Trachelipus nodulosus felbukkanása, mely csak egyetlen gyűjtés során, elhagyott épületek közelében került elő. Ez a faj az Alföld egyes területein közönséges és gyakori (HORNUNG 1981, 1989). Az Asellus aquaticus vízben élő faj, néhány példánya Majláthpusztán, egy áradás után került elő a talajcsapdák anyagából. Három fajt (Hyloniscus riparius, Trachelipus rathkei, Armadillidium vulgare) szinte valamennyi vizsgált UTM egységből, ezeken belül majdnem mind a 26 mintavételi helyről sikerült kimutatni. A H. riparius nedves élőhelyeken, a korhadó fatörzsek kérge alatt, nedves avarban mindig megtalálható volt, igaz csak kis egyedszámban. A vizsgált terület domináns faja egyértelműen a T. rathkei. Ezt a több helyen rendszeresen végzett talajcsapdázások jelen tanulmányban nem részletezett eredményei is igazolják. A csapdába került egyedek mintegy 90%-a ehhez a fajhoz tartozott. A T. rathkei országszerte elterjedt (SZLÁVECZ 1991, 1992) és nem csak a természetes vagy természetközeli állapotú vegetációkban él, hanem az emberi környezetben, lakóházak udvarában is előfordulhat. Az Armadillidium vulgare kozmopolita faj, mely a szárazföldi körülményekhez legsikeresebben adaptálódott ászkák közé tartozik. Az élőhely páratartalmára kevésbé érzékeny, így a száraz homokos területeken ugyanúgy megél, mint a kimondottan nedves, ártéri élőhelyeken. DUDICH (1942) a hazai Isopoda-faunisztikai kutatások eredményeit összegző munkájában a Ligidium hypnorum-oí az ország mai területéről egyedül a Kőszegi hegységből említi, KESSELYÁK (1937) gyűjtései nyomán. A viszonylag hűvösebb és nedvesebb klímát igénylő faj előfordulási adatait (Órtilos, Zákány, Gyékényes, Heresznye) a Dráva-völgy Ortilos-Barcs szakaszát erőteljesen befolyásoló atlantikus éghajlati hatások magyarázzák. A Barcsi borókás területéről már hiányzik és attól K-re egyetlen példánya sem került elő. Végül említést érdemel a Cyphoniscellus genushoz tartozó, egyelőre még nem azonosított fajú ászka, melynek egy női ivarú példánya Somogy udvarhely közelében, a forráslápos területen, egy építési törmelékhalom alól került elő. A genusba egy hazai faj tartozik, a Cyphoniscellus karawankianus Verhoeff, melyet KESSELYÁK (1930) egyetlen lelőhelyen, Pusztamagyaródon gyűjtött.
FARKAS S.: AZ ÁSZKARAK KUTATÁSOK FAUNISZTIKAI EREDMÉNYEI A DRÁVA MENTÉN
3. ábra. A kimutatott Isopoda fajok Dráva menti lelőhelyei. 1: Ligidium hypnorum, 2: Hyloniscus riparlus, 3: Haplophthalmus mengel, 4: Cyphoniscellus sp., 5: Platyarthrus hoffmannseggll, 6: Cylisticus convexus, 7: Trachellpus rathkei, 8: Trachellpus ratzeburgl, 9: Trachelípus nodulosus, 10: Porcellium conspersum, 11: Protracheoniscus amoenus, 12: Porcelllo scaber, 13: Armadillldlum vulgare
129
130
DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998)
Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti a gyűjtésekben és az anyag feldolgozásában nyújtott segítségéért Szabadi Mónikát és Pálfalvi Katalint. Irodalom DUDICH, E (1942): Nachtrage und Berichtigungen zum Crustacean-Teildes ungarischen Faunenkataloges. - Fragm. Faun. Hung. 5: 1-13. FARKAS S. (1995): Adatok a Dráva ártér Isopoda (Crustacea: Oniscidea) faunájához. - Dunántúli Dolg. Ter. tud sor. (Pécs) 8: 25-30. HORNUNG, E. (1981): Investgations on the productivity of the macrodecomposer isopod Trachelipus nodulosus C. L. Koch. - Acta Biol. Szeged. 27: 203-208. HORNUNG, E. (1989): Population dynamics and spatial distribution of Trachelipus nodulosus (C. L. Koch, 1838) (Crustacea Isopoda) in a sandy grassland. - Monitore zool. ital. (N.S.) Monogr. 4: 399-409. KESSELYAK, A. (1930): Fatalistisches über Isopoden.
- Zoolog. Jahrbücher, Abt. f. Syst., 60: 239-256. KESSELYAK A. (1937): A Kőszegi-hegység szárazföldi ászkarákfaunája. - Vasi Szemle 4: 89-96. LANTOS, G. (1985): Amphipoda és Isopoda faunisztikai adatoka Barcsi borókás tájvédelmi körzetből (Crustacea). - Dunántúli Dolg. Ter. tud sor. (Pécs) 5: 89-92. SZLÁVECZ, К. (1991): The terrestrial isopod fauna of the Hortobágy National Park. - Misc. Zool. Hung. 6:61-66. SZLÁVECZ, К. (1992): The role of terrestrial isopods (Isopoda: Oniscidea) in the decomposition of aquatic macrophyte detritus of Lake Balaton, Hungary. - Opusc. Zool. Budapest. 25: 103-112.
Faunistic results of the study of woodlice (Crustacea: Isopoda) along the river Dráva (Southern Hungary) Sándor FARKAS Data are scarce on the distribution of Isopoda species along river Dráva. Aiming at the faunistic research of this taxon, collections were run in 26 sampling localities in the flood area of river Dráva between 1993 and 1997. Thirteen woodlouse species have been shown to exist, representing only cca. 20% of the Isopoda fauna of Hungary. Certain species (Hyloniscus riparius, Trachelipus rathkei, Armadillidium vulgare) were found to be present in each of the sampling sites. Ligidium hypnorum occurred only in localities west of Bares, which indicates a climatic complexity within the Dráva-basin.
Author's address: Dr. Sándor FARKAS
Janus Pannonius University Department of Ecology and Zoogeography H-7601 Pécs Ifjúság útja 6.
