AZ ASPERGILLUS NIGER FONALAS PENÉSZGOMBA HATÁSAI AZ S235J2G3 ACÉL KORRÓZIÓJÁRA

Korróziós Figyelõ

40. Technical Data on CFCC®. Tokyo Rope Mfg. Co., Ltd. Manual, Tokyo, 1993. október 41. Uomoto, T. – Nishimura, T. – Ohga, H.: Static and Fatigue Strength of FRP Rods for Concrete Reinforcement. Proc. 2nd Int. Symp. FRPRCS2, E & FN Spon, London, 1995. 100–107. 42. Valtinyi D.: Nem örök életû a beton és a vasbeton. Korróziós Figyelõ 2011. 51. (2) 48–50. 43. Wallenberger, F. T. – Watson, J. C. – Hong, L.: Glass Fibers. ASM Handbook, 2001. 21. Composites, ASM International, Material Park, Ohio, 27–34. 44. Walsh, P. J.: Carbon Fibres. ASM Handbook, 2001. 21. Composites, ASM International, Material Park, Ohio, 35–40. 45. Wolff, R. – Miesseler, H.-J.: Glass-fibre prestressing system. Alternative Materials for the Reinforcement and Prestressing of Concrete, Ed. Clarke, Chapman & Hall, London, 1993. 127–152.

2014. 54. (1)

46. Yamaguchi, T. – Kato, Y. – Nishimura, T. – Uomoto, T.: Creep Rupture of FRP Rods. Proc. 3rd Int. Symp. FRPRCS-3, JCI, 1997. 2. 179–186. Dr. Borosnyói Adorján 1974-ben született Miskolcon. Okleveles építõmérnök, PhD, egyetemi docens a BME Építõanyagok és Mérnökgeológia Tanszékén. Tanulmányait a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építõmérnöki Karán végezte. Fõ érdeklõdési területei: vasbeton- és feszített vasbetonszerkezetek használhatósági határállapota és tartóssága, vasbetonszerkezetek repedései, feszített és nem feszített FRP betétek alkalmazása, tapadása, tartószerkezetek utólagos megerõsítése szálerõsítésû anyagokkal, betonszerkezetek diagnosztikája, betonszerkezetek felületi keménységmérése, szálerõsítésû betonok. A fib Magyar Tagozat és a fib TG 4.1 „Serviceability Models” munkabizottság tagja. Az SZTE Beton Szakosztály elnöke. Az Építõanyag-Journal of Silicate Based and Composite Materials folyóirat fõszerkesztõje. Több mint 80 publikációja jelent meg magyar és angol nyelven.

AZ ASPERGILLUS NIGER FONALAS PENÉSZGOMBA HATÁSAI AZ S235J2G3 ACÉL KORRÓZIÓJÁRA Lingvay József1 – Szatmári Ilona2 – Prioteasa Paula1 – Lingvay Mónika3 – Tudosie Liana Mihaiela4 (1INCDIE ICPE-CA, Villamosmérnöki Tudományok Nemzeti Kutató Intézete, Bukarest, Románia) 2 ( Orbán Balázs Gimnázium, Székelykeresztúr, Románia) (3Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia) (4S.C. Electrovâlcea Kft., Râmnicu Vâlcea, Románia) 1. Bevezetés A hengerelt szénacél termékeket számottevõ mennyiségekben használják a különbözõ szerelvények, berendezések kivitelezésénél – beleértve a kõolajtermékeket szállító és tároló berendezéseket is. A szerves anyagokkal érintkezõ fémfelületek mikrobiológiai korróziónak kitettek [1]. Ezzel kapcsolatban több esettanulmányt közöltek, például zsírozott acélsodronykábelek károsodásairól, amelyeknél az Aspergillus niger és a Penicillium spp által termelt citromsav [2, 3] okozta a kábelek korrózióját; vagy a gázolajtartályok penészgombák által okozott korróziójáról. [4]. Hosszabb, 5 éves megfigyelésekkel kimutatták, hogy az energiakábelek károsodásában a talajban jelen lévõ penészgombáknak (fõleg a fonalas Aspergillus nigernek és a Penicillium funiculosumnak) [5, 6, 7] meghatározó a szerepe. A váltakozó áramú kóboráramok által befolyásolt gázvezetékeknél kísérletileg kimutatták [8] az Aspergillus niger korróziót gyorsító hatását, ami azzal magyarázható, hogy az 50 Hz-es elektromos tér hatására az élesztõnél és egyes penészgombáknál a sejt-

sokszorozódás (a biomassza termelés) számottevõen felgyorsul [9]. Elvileg mikroorganizmusok, elsõ lépésként baktériumok telepednek meg az anyagok (mûanyag stb.) felületén, és kolóniákat képeznek. Az elsõ mikroorganizmusok letelepedése után a kolóniák gyorsan nõnek, és kiterjedt telepeket képeznek (fõleg a baktériumok és a penészgombák) [10, 11]. Ezek a kolóniák és telepek az anyagok károsodását, tönkremenetelét okozzák, amit a szakirodalom biokorrózióként vagy mikrobiológiailag gerjesztett korrózióként (microbiologically induced corrosion, MIC) emleget [11, 12]. Mindezeket figyelembe véve, dolgozatunk célja kísérletileg tanulmányozni az Aspergillus niger fonalas penészgomba hatásait az S235J2G3 hengerelt lemez korróziójára. 2. Kísérletek – anyag és módszer S235J2G3 típusú, 0,5 mm vastag szénacél lemez elektrokémiai viselkedését tanulmányoztuk steril és Aspergillus niger spórákkal beoltott Czapek Dox típusú oldatokban. A vizsgált acéllemez szabvány [13] szerinti összetételét az I. táblázat tartalmazza. 15

Korróziós Figyelõ

I. táblázat

2014. 54. (1)

A vizsgált acéllemez összetétele [13]

A polarizációs görbéket, valamint a Nyquist-diagramokat (elektrokémiai impedancia spektroszkópia) VOLTALAB 40 berendezéssel regisztráltuk, és a kísérleti adatokat VoltaMaster 4 programmal dolgoztuk fel. Az elektrokémiai méréseket klasszikus 3 elektródás elektrokémiai cellában végeztük. Munka elektródként 10 × 100 mm-es S235J2G3 típusú 0,5 mm vastag szénacéllemezt, segédelektródként 10 mm átmérõjû, 100 mm hosszú grafitrudat, és referenciaelektródként telített kalomel elektródot (SCE) használtunk. A méréseket a [14] hivatkozás szerint megadott „A” (tápkarbont, szacharózt nem tartalmazó) és „B” (szacharózt tartalmazó) Czapek Dox típusú táptalaj oldatokban végeztük sterilizált állapotban (referencia), és az Aspergillus niger spórákkal beoltott oldatokban, a beoltástól számított harmadik és 14. napon. A használt „A” oldat összetétele: 2 g nátrium nitrát (NaNO3), 0,7 g monokálium-difoszfát (KH2PO4), 0,3 g dikálium foszfát (K2HPO4), 0,5 g kálium klorid (KCl), 0,5 g hidratált magnézium szulfát (MgSO4 × 7 H2O), 0,01 g vas szulfát (FeSO4), 10 g agar-agar és 1000 ml desztillált víz. A „B” oldat az „A” oldatból készült 30 g szacharóz hozzáadásával. Az oldatokat és az eszközöket (elektródákat, edényeket stb.) autoklávban (110 °C, 5 bar, 30 perc) sterilizáltuk. A meghatározások idõtartama alatt, valamint a meghatározások között az elektrokémia mérõcella hõmérsékletét 23±2 °C-on tartottuk. Az acéllemezek felületét idõnként DINOLITE kamerával ellátott mikroszkóppal figyeltük meg és fényképeztük. 3. Kísérleti eredmények és azok értelmezése A szacharóz nélküli sterilizált Czapek Dox oldatban („A” [14]) felvett polarizációs görbét és a Nyquist-diagramot az 1. ábrán mutatjuk be. Az 1. ábra alapján megállapítható, hogy az ásványi sókat és az agar-agart tartalmazó steril „A” oldatban, katódos polarizációnál, az (1) elektródfolyamat sebességét kinetikailag a töltésátlépés határozza meg (a Tafel-egyenes meredeksége kb. –1 VSCE-nél negatívabb polarizációknál: bk = –92 mV/dekád). 2 H+ + 2 e → 2 H → H2↑ (1) Anódos polarizációnál két különbözõ anódos részfolyamat játszódik le. Az elsõ folyamat (~0,4 V és ~0,1 V potenciáltartományban) a vas oxidációja (korróziója): Fe → Fe2+ + 2 e– (2) melynek sebességét a töltésátlépés határozza meg (a Tafel-meredekség ba= 98,1 mV/dekád). A második anódos folyamatot kezdetben a töltésátlépés (Tafel16

1. ábra A steril „A” oldatban felvett polarizációs görbe és Nyquist-diagram

meredekség ba1 ~ 150 mV/dekád), majd 0,6 V-nál pozitívabb potenciálokon az oxigénképzõdés és a diffúzió (a diffúziós határáram 310 A/m2) határozza meg: 4 OH– – 4 e– → 2 H2O + 2 O → O2↑ (3) A korróziós potenciál (Ekorr = –0,697 VSCE) környezetében (kb. ±20 mV), ahol az áramsûrûség j és a potenciálváltozás DE közötti összefüggés lineáris, a rendszerre jellemzõ polarizációs ellenállás Rp meghatározható: Rp = DE/Dj (4) A Stern és Garry összefüggéssel [15] és az Rp-vel (4) kiszámítható a fém korróziós áramsûrûsége jkorr (korróziósebessége): (5) Az 1. ábra adatai és az (5) összefüggés alapján végzett számítások szerint, a vizsgált szénacél korróziósebessége a steril „A” oldatban 0,1125 A/m2, ami ~131 mm/év-nek felel meg. Az „A” oldat friss Aspergillus niger spórákkal való beoltásától számított harmadik és 14. napon meghatározott polarizációs görbék és Nyquist-diagramok a 2. és 3. ábrákon láthatóak.

Korróziós Figyelõ

2014. 54. (1)

3. ábra Az „A” oldatban felvett polarizációs görbe és Nyquist-diagram az Aspergillus niger spórákkal történt beoltástól számított 14. napon 2. ábra Az „A” oldatban regisztrált polarizációs görbe és Nyquist-diagram az Aspergillus niger spórákkal történt beoltástól számított 3. napon

(6)

Az 1. ábra és a 2. ábra összehasonlítása azt mutatja, hogy a beoltástól számított harmadik napon, a végbemenõ részfolyamatok kinetikájában lényeges változás nem történt, viszont amint az a Nyquist-diagramból látható (a félkör átmérõje kisebb lett) a beoltás hatására a polarizációs ellenállás számottevõen lecsökkent. Ez azt sugallja, hogy a tápkarbont nem tartalmazó „A” oldatban az Aspergillus niger spórák metabolizmusa beindult, szerves savak termelõdtek ([2, 3] fõleg citromsav), amelynek hatására az oldat korrozívabbá vált. Összehasonlítva a 3. és a 2. ábrát megállapítható, hogy a beoltástól számított 14. napon az acéllemez korróziós folyamatainak kinetikájában lényeges változás történt – a polarizációs görbe kb. –0,3 V és 0,2 V között diffúziós határáramot mutat. Ennek megfelelõen a Nyquist-diagram is az alacsonyabb frekvenciákon mért értékeknél már nem félkör alakú, hanem egyenes (meredeksége kb. 45°). Mindez arra utal, hogy a beoltástól eltelt 14 nap alatt az acéllemez felületén egy egybefüggõ d vastagságú Aspergillus niger telep fejlõdött, amelyben gátolt a képzõdött Fe2+-ionok diffúziója a fémfelületrõl az oldat felé. A diffúziós határáram id értékét

a penészgombatelep vastagsága (d), a Fe2+-ionok diffúziós állandója Di és koncentrációja ci határozzák meg (F a Faraday szám). A steril és az Aspergillus nigerrel beoltott „A” oldatokban, a bemerítéstõl számított 8. napon készített mikroszkópos vizsgálatok eredményei (fényképei) a 4. ábrán láthatóak. A 4. b ábrán a steril „A” oldatba merített acéllemezen 8 nap eltelte után kristályközi korrózió nyomai láthatók. A c felvételen jól látható, hogy az Aspergillus nigerrel beoltott „A” oldatban, az acéllemezen penészgombatelep fejlõdött ki. A tápkarbont (szacharózt) tartalmazó „B” oldatokban meghatározott polarizációs görbéket és Nyquistdiagramokat az 5., 6. és 7. ábrákon mutatjuk be. Az 1–3. és 5–7. ábrák kísérleti eredményeibõl VoltaMaster 4 programmal meghatároztuk az elektrokémiai korróziós folyamatok kinetikai paramétereit. A kapott eredményeket a II. táblázatban összegeztük. Összehasonlítva az 1. és 5. ábrákat, valamint a II. táblázat adatait megállapítható, hogy a steril „B” oldatban ugyanazok a részfolyamatok játszódnak le, mint a steril „A” oldatban. Feltehetõen a szacharóz 17

Korróziós Figyelõ

a

2014. 54. (1)

b

c

4. ábra Az S235J2G3 acéllemez korróziója az „A” oldatokban a) az oldatba merítést megelõzõen; b) 8 nap steril „A” oldatba való bemerítés után c) Aspergillus nigerrel beoltott „A” oldatban, a beoltástól és bemerítéstõl számított 8. napon

5. ábra A steril „B” oldatban regisztrált polarizációs görbe és Nyquist-diagram

hatására a steril „B” oldatban a (2) folyamat felgyorsul, ami a korróziós áram számottevõ növekedéséhez II. táblázat

18

6. ábra A „B” oldatban regisztrált polarizációs görbe és Nyquist-diagram az Aspergillus niger spórákkal történt beoltástól számított 3. napon

vezet (0,1125 A/m2-rõl az „A” oldatban, a „B” oldatban megnõ 0,3522 A/m2-re). A 6. és 7. ábrákon bemutatott polarizációs görbék és Nyquist-diagramok, a 3. ábrán bemutatottakhoz

A kísérleti oldatokban vizsgált S235J2G3 hengerelt acéllemez korróziójára jellemzõ kinetikai paraméterek

Korróziós Figyelõ

2014. 54. (1)

képzõdésével magyarázhatók. Ha a penészgombatelepet egyenletesen eloszlónak, homogénnek, és er relatív permittivitásúnak tekintjük, akkor a Cf értéke: Cf = e0·er·S/d (8) ahol S a penészgombateleppel fedett elektródfelület, e0 a légüres tér permittivitása és d a penészgombatelep vastagsága – akárcsak a (6) összefüggésben. A 8. ábrából ugyancsak megállapítható, hogy az elektrokémiai spektroszkópiával meghatározott Rst ellenállás (II. táblázat) értéke: Rst = Rs + Rf (9) A II. táblázat adataiból megállapítható, hogy az Aspergillus niger spórákkal beoltott oldatokban az Rst csökkenõ tendenciát mutat, ami egyrészt a korróziós folyamatban képzõdött Fe2+-nak (2), másrészt a penészgomba metabolikus termékeinek (fõleg a citromsav [2, 3]) felhalmozódásával magyarázható.

7. ábra A „B” oldatban regisztrált polarizációs görbe és Nyquist-diagram az Aspergillus niger spórákkal történt beoltástól számított 14. napon

hasonlóan arra utalnak, hogy az acéllemez felülete penészgombateleppel fedett, ami fékezi a (2) folyamatban képzõdött Fe2+-ionok elvándorlását a lemez felületérõl. Elvileg a penészgombatelep egy diffúziós réteget alkot, amelyben a töltéseloszlás (Fe2+) egyenletes, tehát az elektród felületén egy az elektród kettõsréteg kapacitásával sorba kapcsolt kondenzátor képzõdik (8. ábra).

8. ábra Az acéllemez/elektrolit rendszer ekvivalens elektromos áramköre a) steril oldatban; b) a penészgombatelep jelenlétében Rp az elektród polarizációs ellenállása; C az elektród kettõsréteg kapacitása; Rs az elektrolit ellenállása a vizsgált elektród és az ellenelektród között; Cf a penészgombatelep által képzett kapacitás Rf az elektrolittal átitatott penészgombatelep ellenállása

A 8. ábrából megállapítható, hogy a rendszerre jellemzõ (az elektrokémiai spektroszkópiával meghatározott) Cm kapacitás értékét a C és Cf értékei határozzák meg: 1/Cm = 1/C + 1/Cf (7) A (7) összefüggésbõl következik, hogy a penészgombatelep hiányában Cm = C, illetve a jelenlétében Cm < C, tehát az I. táblázatban, a beoltott „A” és „B” oldatokban a kisebb Cm-értékek a penészgombatelep

4. Következtetések Az S235J2G3 típusú hengerelt szénacéllemez korrózióját steril, és Aspergillus niger spórákkal beoltott oldatokban vizsgáltuk elektrokémiai módszerekkel. A kísérleti adatokból az alábbi következtetések vonhatók le: – az ásványi sókat és az agar-agart tartalmazó steril Czapek Dox oldatokban a korróziós folyamat kinetikáját a töltésátlépés határozza meg – a korróziós áramsûrûséget (a korróziósebességet) az oldat összetétele határozza meg: – a szacharózt nem tartalmazó steril „A” oldatban Jkorr = 0,1125 A/m2 (131 mm/év) – a szacharózt tartalmazó steril „B” oldatban Jkor = 0,3522 A/m2 (409 mm/év) – az Aspergillus niger spórákkal beoltott oldatokban a korróziósebesség számottevõen megnõ (mind az „A”, mind a „B” oldatban), ami a penészgomba által termelt metabolitikus termékek (fõleg a citromsav) felhalmozódásával magyarázható – a beoltástól eltelt 14. napon az „A” oldatban Jkorr = 0,3803 A/m2 (kb. 3,4-szeres növekedés a steril oldathoz képest) – a beoltástól eltelt 14. napon a „B” oldatban Jkorr = 2,6649 A/m2 (kb. 7,5-szeres növekedés a steril oldathoz képest) – a könnyen metabolizálható tápkarbont (szacharózt) tartalmazó „B” oldatban a metabolitikus folyamatok gyorsabbak és a korrózió sebessége nagyobb – az Aspergillus niger spórákkal beoltott oldatokban penészgombatelep képzõdik az acéllemez felületén – az „A” oldatban lassabban (kb. 8 nap), a „B” oldatban gyorsabban (már a harmadik napon a lemez teljesen fedett) – a penészgombateleppel fedett felületeken a korróziós folyamat kinetikáját a töltésátlépés, valamint a képzõdött Fe2+-ionok diffúziója határozza meg.

19

Korróziós Figyelõ

2014. 54. (1)

Irodalomjegyzék 1. Lugauskas, A. – Prosyčevas, I. – Ramanauskas, R. – Grigucevičiene, A. – Selskiene, A. – Pakštas, V.: The influence of micromycetes on the corrosion behaviour of metals (Cu, Zn) in environments polluted with organic substances. Chemija 2009. 20. (3) 141–153. 2. Little, B. – Ray, R. – Hart, K. – Wagner, P.: Fungal-induced corrosion of wire rope. Mater. Perform. 1995. 34. 55–58. 3. B. Little – R. Staehle: Fungal Influenced Corrosion in Post-Tension Structures. The Electrochemical Society Interface, Winter 2001. 44–48. 4. Beech, I. B. – Gaylarde, C. C.: Recent advances in the study of biocorrosion – an overview. Revista de Microbiologia 1999. 30. 177–190. 5. Lingvay J. – Szatmári I. – Lingvay M. – Tudosie L.: Az erõsáramú kábelek öregedése. Esettanulmány – 5 éves megfigyelések eredményei. Underground power cables ageing. Case study – results of 5 year monitoring. Korróziós Figyelõ 2013. 53. (3) 71–80. 6. Szatmári I. – Lingvay M. – Vlădoi, C. – Lingvay I.: Influenţa factorilor de mediu asupra procesului de îmbătrânire a cablurilor subterane de Lingvay József Máramarosszigeten (Máramaros megye, Románia) született 1949. február 25én. Vegyészmérnöki tanulmányait a Bukaresti Mûszaki Egyetemen végezte 1972ben, majd ugyanitt 1984-ben megvédte doktori tézisét. A bukaresti Villamosmérnöki Tudományok Nemzeti Kutató Intézetének (INCDIE ICPE-CA) tudományi titkára. 18 könyv, több mint 400 tudományos publikáció, valamint 26 mûszaki találmány szerzõje, társszerzõje. Kutatási területei: korrózió és korrózióvédelem, elektrokémiai technológiák, elektromágneses kompatibilitás, környezetvédelem. E-mail: [email protected]; [email protected]; [email protected]

Szatmári Ilona Biológus, a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceum tanára. Doktorandus a Bukaresti Mûszaki Egyetemen (tematika: biokorrózió–biorongálódás). E-mail: [email protected]

Prioteasa Paula Vegyészmérnök, a bukaresti Villamosmérnöki Tudományok Nemzeti Kutató Intézetének kutatómérnöke. Kutatási területei: korrózió és korrózióvédelem, ionos folyadékok alkalmazása a galvanotechnikában, alkálikus fémhidrát akkumulátorok. E-mail: [email protected]

20

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

energie: studiu de caz – The influence of environmental factors on underground power cables’ ageing process – case study. EEA – Electronică, Electrotehnică, Automatizări 2013. 61. (4) 48–55. I. Szatmári – A. Cojocaru – M. Lingvay – L. Tudosie – I. Lingvay: Underground power cables biodeterioration and insulation ageing – results of 5 year monitoring. Rev. Chim., Bucuresti, nyomdában Lingvay, I. – Rus, G. – Stoian, F. – Lingvay, C.: Corrosion Study of OL37 Carbon Steel in the Presence of Both Aspergillum Niger Fungi and AC Stray Currents. UPB Sci. Bull, Series B 2001. 63. (3) 263–270. Lingvay M.: Az elektromágneses terek kihatásai az élesztõgomba (Saccharomyces cerevisiae) viselkedésére és fejlõdésére. Diplomadolgozat, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Fizika kar – Orvosi fizika szak, 2014. február Bachmann, R. T. – Edyvean, R. G. J.: AFM study of the colonisation of stainless steel by Aquabacterium commune. International Journal of Biodeterioration & Biodegradation 2006. 58. (1) 112–118. Xu, L-Ch. – Chan, K-Y. – Fang, H. H. P.: Application of atomic microscopy in the study of microbiologically influenced corrosion. Materials Characterization 2002. 48. 195–203. Beech, I.B. – Sunner, J.: Biocorrosion: towards understanding interactions between biofilms and metals. Current Opinion in Biotechnology 2004. (15) 181–186. EN 10025-2:2004, Hot rolled products of structural steels Part 2. Technical delivery conditions for non-alloy structural steels

Lingvay Mónika 1991. május 9-én született Bukaresten. Vegyészmérnöki és orvosi fizikusi alapképzéseit a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetemen végezte, ahol jelenleg tanulmányait mesteri képzéssel folytatja (biotechnológia). Kutatási területei: az anyagok mikrobiológiai károsodása, az elektromágneses terek hatásai az élõvilágra, valamint az anyagok biokárosodása. E-mail: [email protected]

Tudosie Liana Villamosmérnöki oklevelét a Bukaresti Mûszaki Egyetemen kapta 2004-ben. Az S.C. Electrovâlcea Kft. alkalmazottja, ahol 0,4 kV-os és 20 kV-os tápvonalak tervezésével foglalkozik. Doktorandusz a Bukaresti Mûszaki Egyetemen (tematika: a környezeti tényezõk, valamint a korrózió hatása a kábelek öregedési folyamatára). E-mail: [email protected]

Korróziós Figyelõ

14. IEC 68-2-10:1988, Basic Environmental Testing Procedures Part 2. Tests – Test J and guidance: Mould growth

2014. 54. (1)

15. M. Stern – A. L. Geary: Electrochemical Polarization I. A Theoretical Analysis of the Shape of Polarization Curves. J. Electrochem. Soc. 1957. 104. (1) 56–63.

ÉDESVÍZI ÉS TENGERI FÉMSZERKEZETEK KORRÓZIÓJÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE SZOLGÁLÓ RENDSZER ÉS TELEPÍTÉSI TECHNOLÓGIA KIFEJLESZTÉSE Minden ipari létesítmény, így a gáz-, az olaj- és a vegyipar egyik legfontosabb feladata a folyamatos és biztonságos üzemeltetés. Környezetvédelmi szempontból kiemelt figyelmet érdemelnek a vízi és a tengeri alkalmazások, a tankhajó feltöltõk, a fúrótornyok, a vízkivételi mûvek, a kikötõk. Ezen objektumok víz alatti fémes létesítményei az agresszív tengervíz miatt erõsen kitettek a korróziós folyamatoknak. A CORROCONT Kft. által kifejlesztett és alkalmazott speciális katódos korrózióvédelmi rendszer lecsökkenti a korróziót, és ezzel jelentõsen megnöveli a fémszerkezetek élettartamát, tehát jelentõsen csökkenti a környezeti károk elõfordulásának valószínûségét. A projekt során elõállítottunk egy egyedi, tengervízben és egyéb vizekben alkalmazható anódrendszert, ami a világpiacon még nem létezik. Az eddig alkalmazott anódok általában a tengervíz felszínéhez közel telepítettek kifeszítés (belógatás) segítségével. A piacon alkalmazott meglévõ feszített konstrukció a British Petrol cégnél történt részletes felmérésünk alapján (BTC Törökország) nem alkalmas a feladat ellátására, mivel a tengeri környezet miatt gyorsan megrongálódik (hullámzás, tengeri lerakódás, hajóforgalom). Az általunk fejlesztendõ anód és kábelköteg a tengerfenéken kerül elhelyezésre, így nincs kitéve a megrongálódásnak, és hosszútávon lesz képes a korrózió megakadályozására. A fejlesztés eredménye egy anódrendszer és egy telepítési technológia, ami együttesen alkalmas a feladat ellátására. A termék a világpiacon egyedülálló paraméterû, egy nagyon nyereséges iparszegmensre készül, ahol a verseny minimális. Terveink szerint az exportképességünk jelentõsen növekszik a termék segítségével. A BP (BTC Törökország) már engedélyezte telephelyén a kísérletek elvégzését, és az alkalmazást. A felhasználás ezután könnyen kiterjeszthetõ más olaj- és gázcégek, erõmûvek részére is. A kifejlesztett anódrendszer minden elemében új mind Magyarországon, mind külföldön. Magyarországon még senki sem foglalkozott a témával sem. A külföldi gyakorlatban kiskapacitású felszín közeli anódelemek az elterjedtek, melyek megbízhatósága és védelmi képessége nem megfelelõ. Az élettartamuk szintén nem megfelelõ, csupán néhány év. Az általunk fejlesztett anódrendszer forradalmasítja a tavi, folyami és a tengeri katódos védelmet az alábbi szempontok miatt.

Nagy áramleadási képesség Az általunk fejlesztett anódok 50–150 A kimenetûek. Ezzel nagy fémfelület védhetõ katódosan, ezért kevés számú anód telepítése szükséges. A konstrukció gazdaságos kivitelezést és versenyképes árat eredményez. Ellenállás hullámzásnak, áramlatoknak Az egyedi tavi, folyami és tengerfenéken alkalmazható lapos konstrukció ellenáll a hullámzásnak, áramlatoknak. Az anód nincs kitéve ezeknek az erõknek a konstrukció miatt, ezért az élettartam megnövekszik. Anód-, kábelcsatlakozás A CORROCONT Kft. az egyéb anódelemeknél is ismert az egyedi és sikeres kábel- és anódcsatlakozási megoldásairól. Ez a pont kritikus az anódélettartam szempontjából, hiszen alacsony átmeneti ellenállás, de kiváló hibamentes elszigetelés szükséges. Installációs technológia A CORROCONT Kft. által alkalmazandó technológia teljesen új. A jelenlegi megoldásoknál búvárok alkalmazása zajlik. A búvárok biztonsági szempontból kockázattal járnak, és az olajipari elõírások és követelmények miatt nagyon költségesek. Az anódok telepítése hajóról történik daru segítségével. Az anódok és kábelek megfelelõ súllyal és blokkoló elemekkel ellátottak. Így a leeresztés automatikussá és gördülékenynyé válik. Ilyen telepítési konstrukciót mások még nem végeztek. A kivitelezés során az ROV technológia alkalmazása is lényeges. Az ROV mini tengeralattjáró egy kamerát hordoz, ami a kivitelezést végig rögzíti, segítve a telepítési munkát. Segítségével történik a minõség ellenõrzése is. Ellenõrzés, bemérés A hagyományos ellenõrzés mellett a szerkezet folyamatos potenciálmérését is elvégezzük. Ez a technológia képes ellenõrizni, hogy minden pontban hatásos-e a katódos védelem. A technológia a távvezetékeknél ismert, de még sosem alkalmazták tengeri szerkezet esetén. Cégünk kifejlesztette ezt a speciális mérési technológiát is. Az elõzõekben ismertetett fejlesztés megvalósult. A laboratóriumi kísérletek után elvégeztük az elsõ telepítést. 21