Takács professzor tavaly télen egy napot sem hiányzott a munkából megfázás vagy egyéb hasonló problémák miatt. Ez sarkallta őt arra, hogy továbbadja tapasztalatait.
Az arcüregi fájdalom az utolsó figyelmeztető jel. Miért okoz gondot a tél? Úgy tűnik, mintha a téli megfázásos betegségeket tulajdonképpen az időjárás okozná. Ez azonban tévedés. Sokkal inkább azok a kísérő jelenségek, amelyeket az időjárás vált ki. Az egyik ilyen kísérő jelenség az a tény, hogy a saját lakóterünkben és a munkahelyünkön az egészségre nem jótékony hatású klimatikus viszonyokat teremtünk. Bár szubjektív szempontból ez nagyon kellemes, objektívan tekintve azonban egészségtelen. Alapvetően a légköri páratartalommal van összefüggésben. Az egészség és a légköri páratartalom a hideg évszakban a mi éghajlati övünkben nem mindig vannak harmóniában. Egyrészről tudjuk, milyen veszélyeket rejt az alacsony páratartalom, másrészről ismerjük a túl magas páratartalom esetén a falakon intő jelként képződő páralecsapódás jelenségét és a penészfoltokat a sarkokban. E két extrém eset között található az arany középút. Kezdjük az elmélkedést néhány fizikai természetű alapfogalommal. Páratartalom. Abszolút illetve relatív páratartalom. Mik is ezek? Egyszerűek az arányok. Bár képletek is rendelkezésre állnak, most nincs rájuk szükségünk. Kezdjük egy nagyon egyszerű megállapítással: 1. A levegő a vizet vízpára formájában képes felvenni. 2. A hőmérséklettől függ, hogy a levegő mennyi vizet képes felvenni, mégpedig nagyobb mértékben függ tőle, mint ahogy azt alapesetben feltételezzük. A relatív nedvesség olvasható le a görbén gr/m 3-ben
0 fokos hőmérsékletnél a levegő 4,9 g vízpárát (gáz halmazállapotú vizet) képes felvenni. 10 fok esetén ez az érték 9,4 g, azaz majdnem a duplája. 20 fok esetén 17,2 g. 30 fok esetén pedig 30,4 g. Fenti értékek mindig az adott hőmérsékletre vonatkoztatott maximális telítettségi értékek, tehát a maximális, 100%-os abszolút telítettség. Példa: Ha a 0 fokos, 100% páratartalmú, 4,9 gramm vízpárát tartalmazó külső levegőt 20 fokos szobahőmérsékletre melegítjük, a 100%-os páratartalom eléréséhez hiányozni fog bizonyos mennyiségű (17,2-4,9 = 12,3 gramm) vízpára. Ha a külső levegőt 10 fokkal növeltük volna, a relatív páratartalom kb. 50%-os lett volna. Ha a levegőt további 10 fokkal növelnénk, a páratartalom már kb. 30%-ra csökkenne.
A hőmérséklet-értékek °Celsiusban vannak megadva.
Hol található ilyen száraz levegő a természetben? A Szaharában. Ezzel rátapintottunk a lényegre. Télen gyakran próbálunk ilyen sivatagi klímát létrehozni. Mi a veszélyes ebben? A Szaharában a miénkhez képest csíramentes a környezet, erről a
napközben könyörtelenül tűző nap gondoskodik. Ez a mi éghajlati övünkben természetesen nem így van. Ehhez még hozzátartozik, hogy az alacsony páratartalom akadályozza a zavartalan légzést. A tüdőben találhatók a legszűkebb, hét ezred milliméter (7 µ) átmérőjű véredények. Ez a méret egy vörös vérsejt méretének felel meg. Ezen a helyen „raktározza be” a vér az oxigént. A szárazság gátolja a „beraktározást”. Bár lélegzünk, az eredmény mégsem kielégítő. A bőrnek és a nyálkahártyának is szüksége van nedvességre. Különösen a nyálkahártya hajlamos a kiszáradásra, mert csak csekély mértékű kiszáradás elleni védelemmel van ellátva. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a korlátozott anyagcsere miatt csökken az immunvédelem (nő a megfázás és a fertőzés kockázata). Különösen a száj nyálkahártyáját tekintve. A folyamat klasszikusan így zajlik: Először is száraz levegőnél csukott szájjal alszunk el. Alvás közben az orr- és az arcüregek megduzzadnak, hogy a belélegzett levegőt a lehető legjobban be tudják nedvesíteni. Ez a korábban már szemléltetettek szerint a tüdőben történő gázcsere miatt fontos. Az orrüregek megduzzadása során leszűkül a levegő útja, ennek biztos jele az esetenként előforduló enyhe orrvérzés. Ilyenkor nehezebben lélegzünk, és kinyitjuk a szánkat. Ezáltal megterheljük a száj nyálkahártyáját, és reggelente fájó torokkal és nyelési fájdalommal ébredünk. Az is elképzelhető, hogy az influenza vírus vagy bakteriális fertőzés már a szervezetbe került, amely a mandula területének (a torok-, szájpad- és nyelvgyöki mandulából álló Waldeyer-féle garatgyűrű) megduzzadásával jár együtt. torokmandula
szájpad-mandula nyelvgyöki mandula
Ha ehhez még száraz, kipirult bőr is társul (különösen az idősebbeknél), akkor tulajdonképpen világos az okok összessége. Egy drogéria vagy egy áruház polcaihoz vezető „kellemes” téli séta nem igazán gyönyörködtető, hiszen az olyan reklámozott „házi csodaszerek”, mint pl. a duzzanatcsökkentő orrsprayk, a köhögés elleni szerek vagy cukorkák, a megfázás elleni teák és a hatalmas adag C-vitamint tartalmazó készítmények csupán a tünetekre fejtik ki hatásukat; a forgalmazók zsebébe viszont biztosan pénzt hajtanak. Biztosan felmerül néhányukban, hogy ha a sivatag az a hely, ami a helyiség egészségtelen klímájával párhuzamba hozható, akkor ennek mi az ellentéte. Hol az a hely, ahol a lakosok arcürege és orrnyálkahártyája nem irritált, mert a fertőzések szinte egyáltalán nem okozhatnak krónikus lerakódásokat. Általánosságban szinten minden tengerparti régió ilyen, ahol tengeri szél fúj, és enyhe az éghajlat.
A szerzőt ezzel kapcsolatban egészen személyes emlékek fűzik Nizzához és a fogászati implantológia egyik kiemelkedő fejlesztőjéhez, Gérard Scortecci kollégához, akinek intézményét gyakran felkereste (amikor még mindketten fiatal kollégák voltak) az előadásai és tanfolyamai látogatása, illetve társelőadások megtartása céljából. Az ottani lakosok irritációmentes arcüregét nem lehet elfelejteni. Nizzában általában 10 C-kal van melegebb, mint Coburgban, és az alkalmanként – késő ősszel és koratavasszal – érezhető Scirocco légáramlat sem változtat ezen semmit téli időszakban. Nizza mindenesetre a 43. szélességi fokon fekszik, és ott A képen az is marad, míg Coburg az 50. szélességi fokon. Ez a hosszú, egészséges nyálkahártyájának átszakadása kapcsolat titka.
arcüreg
látható, tudatosan fekete-fehérben azok érdekében, akik nem bírják a véres képeket
Régi barátok újra találkoznak Nizza 2016 Ken Judy DD, kétszeres professzor
K. Takács Gyula
Gérard Scortecci DDS, PhD
(New York és Philadelphia)
Prof. RO, Dr., h.c. MSc
háromszoros díszdoktor
Első egész Európára kiterjedő vizsgajogosultsággal rendelkező implantológiai tanszék
A bazális implantológia (azaz: a legnehezebb esetek kezelésének) úttörője
Charman ICOI: (a legnagyobb implantológiai világszervezet)
Milyen módszerrel tudunk segíteni magunkon? Méréssel és szabályozással. Helyezzen el minden helyiségben egy digitális hőmérséklet- és páratartalom-mérő készüléket. Ezek a készülékek nem drágák. Ügyeljen arra, hogy a levegő páratartalma 35 és 60% között maradjon. 70% és annál magasabb érték esetén penészképződés
veszélye áll fenn. Ahol megjelenik a penész (mindenki látott már élőben vagy legalább fényképen sötétszürkés vagy fekete penészfoltokat a falon), ott elsősorban a penészspóra allergiás reakciókat válthat ki. Ennek jelei összetéveszthetetlenek. A penész továbbá alábbi panaszokat okozhatja:
felső- és alsó légúti megbetegedések bronchitis nehéz légzés köhögés láz szemirritáció
Ez az érték túl alacsony lenne, de télen éppenséggel előfordulhat.
bőrirritáció (atópiás dermatitis) fokozott hajlam a fertőzésekre krónikus kimerültségi állapot koncentrációs zavarok izomfájdalmak gyomor- és bélpanaszok
Így egyre bonyolultabb az ügy. Főleg, ha ehhez még hozzájárul a légzőrendszer fentebb említett igénybevétele is a téli időszakban. Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy sok személyt befogadó viszonylag kicsi hálószobában (tipikus múltbéli állapot) a lakók légzése előidézheti penészképződéséhez szükséges nyirkosság kialakulását. Összegzés: Biztos, ami biztos: a legfontosabb tanács még egyszer; semmi sem helyettesítheti a mérést és a fent említett alapvető fizikai összefüggések ismeretét. Ez hosszútávon a legbiztosabb és legolcsóbb módja annak, hogy egészségesen vészeljük át a telet. Ajánlásom, anélkül, hogy ezzel bárkinek is kereskedelmi hasznot hajtanék: Felejtse el azt a módszert, hogy sálat vagy nedves törölközőt helyez a fűtőtestre A szobai szökőkutak ennél csak egy fokkal nyújtanak jobb megoldást Az egyértelműen legjobb megoldás a nedves réteglemezek elvén, tolerálható háttérzajjal működő párásító készülékek alkalmazása. Ilyen például a Venta® és a Philips® vagy egyéb márkájú párásító készülék, amelyek energiafogyasztása viszonylag alacsony.
Zárszó: A többi csak körítés. Az egészség a legfőbb értékünk. Takács Gyula Prof. RO, Dr., Dr. h. c. MSc
