Az ÁRAMLÁSMÉRÉS ÚJABB MoDszERE1

z\*ı-:ıııfäzııh-xıiı i\=ıı'is'/.z\ı\'ı ı-:uvı-:'ı`ı«:.\ı

(:ıf:ı>Üzı-:z\ı'ı`z\.\*ı *ı`.-\N:~:zı-“.ı~

Az ÁRAMLÁSMÉRÉS ÚJABB MoDszERE1 HAJÓS MIHÁLY egyetemi tanársegéd Kézirat beérkezett 1960. január 15-én

Folyadékok és gázok g(m3/s) ámmlásmérésérc ma számos kiilöıılıözči mérési módszer van használatban, 'amelyek közül néhány közvetlen és abszo lút mérést tesz lehetővé, míg másoknál a megfelelő mérési állandó ıneglıatú rozásához a műszer hitelesítése szükséges. Majdnem minden mérőberenrdo/ı'~s csak sajátos, meghatározott körülmények között használható, és gyak ı-:ııı adódik olyan eset is, amikor az eddig ismert mérési mód a korszerű követel ménynek nem elegendő. Különösen új feladatokat ró az áramlásméréstechnikára az ipari folyzı matok automatizálása, valamint olyan berendezések korszerű tervozı'~sı«, amelyek áramló közeg energiájával működnek (pl. kohászati kemencék, erőművek kazánjai, vízturbinák stb.). A mérési feladatok sokrétűsége ol:-vo kizárja az áramlásmérők egyöntetű megoldását. A mérőberendezések, ill. a mérési módszer kialakítása általában' függ az áramló közeg anyag:'ı.tó|, sűrűségétől, mennyiségétől, hőmérsékletétől és sebességétől. De befolyásoló tényező még a mérés célja, megkívánt pontossága és a műszer beépítési lohıtősége. Az így kialakult szempontok és az ismertebb differenciálnyoI'násnıóı-és, ınérőszárnyasmérés, valamint termoelektromos, elektromechanikus és ııızis elektromos jellegű mérések figyelembevételével olyan fizikai törvényszoıii séget kellett keresni, amely gáz, víz vagy egyéb közeg áramlásának fiigg vényében leginkább alkalmas egzakt mérési módszerek kialakítására.. Többé-kevésbé sikeres kísérletek folynak áramlásméréshez az ultmhfızng, a Tádfióeizotópok, a félvezetők, a mágneses iindakció fizikai törvényszerűségoiııolc felhasználásával. Az irodalmi adatok alapján leginkább kidolgozottnak és olfogadottnak látszik az ultrahanggal működő áramlásmérő.

Ammlásmérés ultrahang segítségével Az ultrahang-mérési módszer alapja, nagyfrekvenciás hangrczgésolc tm' jodésí sebességének mérése, a különböző sebességű áramló közegekben. A ııııgy l`ı-okvcnciás hanghullám valamely nyugalomban levő közegben, egy állıııulo frekvenciájú, pontszerű v. rúdalakú forrásból a nyomáshulláıııokmık ıııop fololőon (1. ábra) terjed. A hullámhosszt állandónak feltételezve solıossı'-p;ı~ ıııiııdoıı .irányban azonos:

. liılı

V

Ã

U . f

(I)

„hol A iı. Iıullámhossz m-ben, G az abszolút terjedési sebesség ın/s-ben, f a roz)=_ı'-ss'/.:'ı.ııı llz-bon.

2

Ha a k özcg, amelyben az energiasugárzás történik, egyirányú egyenletes solıosséggcl mozog, a hullámhossz az áramlás irányában növekszik, míg vele szcıııbon csökken (2. ábra), vagyis (1) módosul:

G-I-fu

Ã:--,

(2)

Í

ahol v az áramló közeg haladási sebessége m/s-ben. G értéke vízben kb. 1500 m/s, míg az áramló közeg sebessége az adott mérési feltételeknek megfelelően 5--0,5 m/s között változik. A (2) alapján ˇ) Ultraha « adó

Ulfraha adó

- /"` //Ãáu ıııız-.aııı ıiigııı

. 1 ábra 0

_

\$I -

\\

2 abra '

1

I

az áramlási sebesség és annak változása megváltoztatja a hang terjedési hullámhosszát, melynek változó értéke mérhető. Áramlásméréseknél a megkívánt mérési pontosság általában Í1% hibát enged meg. A berendezés mérési érzékenységét, azaz a Ji hullámhossz változását azáltal tudjuk kifejezőbbé tenni, hogy a frekvenciát nagyra választva, az adó és a vevő között minél több (általában 100) hullámot alakítsunk ki. Ha az áramlás irányában történt az adás, akkor a vevőhöz érkező hullám az adóhoz képest siet, és késik, ha azzal ellentétes a hullámok irányítása. Ezen eltolódás mértéke viszont a kibocsátott és a vett hullámok fáziskülönbségének mérésével, mint az áramlás sebességére jellemző érték meghatározható. Az így kialakított mérési elv feltétele, hogy az áramló közegben állandó legyen a hang terjedési sebessége, mivel ennek változása a hullámhosszban ugyanolyan változást eredményezhet, mint az áramló közeg sebessége által okozott változás. Az áramló közegben a hang terjedési sebessége a közeg sűrűségétől és hőmérsékletétől függ. Ha méréseinket vízben végezzük, akkor a sűrűség állandónak tekinthető, a hőmérséklet ellenben lényegesen befolyásolja a mérést, 1 C° hőmérsékletváltozás ugyanis kb. 3 m_/s-al változtatja a hang terjedésí sebességét. E hibalehetőség kiküszöbölésére legmegfelelőbb módszer, hogy az adás az áramló közeg haladási irányával megegyezően és vele ellentétben egyidőben történjék. Ebben az esetben ugyanis G :_- const., s így a mérést befolyásoló változó, csak a közeg terjedési sebessége lehet. IC követelményeknek megfelelő berendezést a 3. ábra szemléltet, ahol az áramló liiizeg osatornájának metszetén az adó- és vevőfejek beépítése látható. Az l adó a 2 ultrahangvevő felé irányított encrgiasugarat bocsát ki, amelyııelc 1ı~ı`jeılı'-si selıessége az :'ı.riı.mló közegben C. Így az adó és vevő között ıı. cl tá\-`olsé.-g helul ási lfıli

iıl("ıIıı.ı°lıı.ııııı. ı'ı.llı"ı |`u|_\`ıı.ı|űl(.lııı.ıı T ` = d/U. .l\-"l(ızp;ó l`(ıl_3-'ıulólc ı~sı\lıˇ~ıı ıı.'/. ı'ı.ı`ııııı|úHı ırılııix Iııııı lı"ıı`

mııö ıı.ı|ı'ı.Hlmı- ıı. im-jvılési sebesség 2) (eosrp Összotevővol ııč`ıvvI<_Hzikı'~s így ıw. ı`ıl|ıılı'ıııı iılı"ı 'Í'

" (Í/(U -|- V (:0Stp)_, ll!!-8011161-Léppen 8. 3 adóból 8. 4_VOVÕÍg T -`= (ÍÍ(C--'D mmql), ıı.|ııı| ıı. |mlı|;!_

l.m°jı~ıl6si sebosségéhoz képest ellentétes iránya. miatt az árnıló közeg sı~lıı~HHı'~p,(*ımı-felıwöjıı ııogativ lesz. A berendezés felhasználási területétől függően az adó- és vevőlhjolı ı~lrı~ıuIı~v.ı\m~

az előző 3. ábrától eltérő is lehet. Különösen kis osőkeresztmetszeteknél (50. . . Ilm ıııııı) ıı. beépítés és a szerkezet egyszerűsítése szempontjából célszerű az adó és vov(5|`ı~jı~|. Wy közös foglalatba építeni. Az ilyen megoldásoknál (4. ábra.) a hanghullámok terjedési voı mlıı párhuzamos. Az 5. ábra egy 50 mm átmérőjű áramlásmérő érzékelő esőt-oldatot ııııılııl.

p_ 1

_

3 _

I

ı

<

\ ı "*

-

-

.

Q ı

LG `

.J

1

Y

I'-T

Í-.Íı u.ı,ı 1

ıızzııızıııııızııııııı ı z-_.11ı-._-.11-ııızı

ııı

O

4

2 be 3. ábra

4. ábra

Az adó- és vevőberendezés píezoelektromos vagy magnetostwikcíós ultra.szonikus Teryomáshullámgerýesztővel működik. A piezoelektromos adóberendezés (6. ábra), olyan kristályból áll, melynél a két szeınbelevő lapra elektromos impulzust boosájtva, a kristály az impulzusokkal arányos mértékben megváltoztatja méretét. . . A magnetostrikeiós adóberendezés (7. ábra) pedig a ferromágneses anyagok azon tulajdonságát hasznositja, hogy a változó mágneses térbe helyezett vas, Iıikkel vagy újabban egyes földfémek a mágneses változás periódusának megfelelően hosszméretükot

változtatják. Mind a piezoelektromos, mind a magnetostikeiós berendezés működése megforılítható, ezáltal a mechanikai rezgések elektromos rezgéssé alakíthatók.

A magnetostrikoiós berendezés az áramlásméréskor az előnyös kis feszültséggviszonyai ellenére sajnos háttérbe szorul, mivel a piezoelektromos kvarekristályok lényegesen nagyobb frekvenciák átadására képesek.

A rezgéseket az áramló közegnek pontszerű, vagy az áramlásí osatorıızı. koresztmetszetének megfelelö hosszúságú, rúdalakú adóberendezések közx-ıe~ títik, ill. Onnan ugyanilyen vevőberendezések veszik át. Ennek nıegfelelőoıı

/ X.

_.z

“

\

kkk k -

5. ábra.

+

6 - (ibm `

1

'ıll

ı~;-3 ııı-z.--+ılıııııı~ıı1ı-s lˇı'-ııılzıpoı-.-:k:-.ı, vagy rúd ıııvı-lıaııikııs úton egy la\`:ıı`ı-l<ı`isl.:'ıl_y

Iııız. lLıı|ıı-sıılzˇıılilc. alııoııııaıoı az elektromos iınpulzusokkal geı`jesztott ı`vv.gıˇ~sı-.l<ı~.t M \~ı~.sv.i és :ız áraıııló közeg felé sugározza. A kvarckristályt gerjesztő iıııpul~ -/.ııs-oluıt.. az elektron(~söves oszcillátor szolgáltatja, mely frekvenciájának megv:'ı.lasz1-ása az előzőekben ismertetett követelmények alapján történik. Így a ilrek voncia megvála-sztását meghatározza a jól mérhető fázískülönbség (hullámlıosszváltozás), amelyre a kívánt mérési pontosság, az áramló közeg sebességének nagyságrendje, valamint a- sugárzók között levő távolság van befolyással. Az adó és vevő nagyfrekvenciás jeleit egy erősítő berendezés segítségével célszerű a hallható tartományba- transzformálg V ni, ahol a ifázisszögek eltérése pontosabban j If-/Í/af | meghatározlıatók ill. fázisszögmérő berendezésH A ' sel lomérhetők, és regisztrálhatók. l

Az adó és vevőfejek helytelen beépít-ése aránylag nagy hibaszázalékot okozhat, ezért a beépítés 0 helyének megválasztásánál figyelembe kell venni j aszimmetrikus sebességprofil áramlás esetén az áram1 ló közeg sebességváltozását az adó és vevő közötti 1 útszakaszon. A 8. ábra egy négyszögletes csatornát ábrázol j a haladási irányban növekvő sebességű áramlással és ` _ + rúd alakú sugárzókkal. Az A-B szakaszon mérve az -J 1ı______| át-haladt mennyiséget, az tapasztalható. hogy az 2. . . 3%-al többet eredményez, mint az ugyanazon időben , O--D szakaszon történt- mérés. Az A B szakasznál 7- abmf ugyanis a meghatározott mennyiségű szimmetrikus -\ = l11Ű~4">Z@l' áramlásprofilú víznek a nagyobb sebességű értéke mérhető elöször, Iníg a kisebb sebességű rész csak akkor kerül sorra, ha az egész profil az áramlás folytán a B ponthoz közelebb- haladt, ez idö alatt viszont a sebesség értéke a felső szakaszon megnövekedett. A O-D szakaszon a profil irányt.-angense ilyen nagymérvű sebességnö.. vekedésre az áramlás aszimınetriája mint t nem ad módot, ezért a mérés mind a valóságos, mind az A-B szakaszon mért értékétől kisebb értéket eredményez. A 8. ábrából az A-B és C'-- D terjedési hossz által met-szett sebességi profilok sebességértékeinek Összegzésével a. mérési hiba közvetlenül kimutat-lıató. Il.yen esetekben tehát.. a sugárzó rudak a 9. ábra alapján úgy építhetők be, hogy az aszimmetrikus áramlási profil síkja az adó és vevőrudakkal párhuzamos legyen.

A gyakorlatban az ultrahangos ára-mlásmérő berendezések alkalmazására jellemzők a következő adatok. Beépítése általában 50 mm-es csőátmérőtől 20. . .30 m2 keresztmetszetü csatornákban történik. Hőmérséklethatár 10. . . 100 C° között, de különlegesen kiképzett sugárzókkal 400 C°-on is használható. Nyomáshatára l0...20 kg/cm2 a berendezés rendszere azonban nem zárja ki a nagyobb nyomású tartományra készített mérőfejeket sem. Alkalmasaránylag kis 0,1. _ .0,2 m/s sebességtől nagyobb 4. . .5 m/s sebességgel rendelkező áramlások mérésére j;l%-os mérési hibahatárral. A legtöbb vizes oldattól kezdve a szénhidrogénekig különböző folyadékok mérésére alkalmas. .«“\ szerves folyadékok mérésekor az áramló közeg akusztikai abszorpciója ı>leintc problémát jelentett, de a vízhez alkalmazott frekvencia értékek megff-lvlčš csökkentésével a mérés itt is a fenti hibahatárnak megfelelő pontos ı~ı`(-Elıııéı`ıyol(et nyújt.. A jeleııleg lıasználatos készülékek tapasztalatai azt mutatják. hogy a sugıı.ı-ak út jálııı. Iu-ı'iil<"'ı léglıııbı)ı-ékola vagy egyéb szennyező aııyagok nıiat Í- a nıı'-.rés poııl osságú.l_)('ıl ııvııı vı-:-ızil. ıııix-'el ıı. |_`ı`vkveı`ıviıı v:'ı.l1oziıı.l á.sı'ı.\'ııl vıl-;l,\' č`mnıí'ıköı|<"ı s'/.abál_\`ozásávul ıı. ıııéı`ı'~si |ınııfııl|ıı.ıısı'ıg |<.iı~ı.{_\'ı-ıılíllıı-lő,

|lıH

ˇ

R *2 *.

AB

s 0 és - `ÍIÍ * -2 ° ` CD +7

--2

3

4

5

6 Mérések száma

T* “

D É

E “'> °\ı`

ıı ...

A-

.

-Í

ýı

i

-...

Rum E

]

á

ljD'

L3

5

V

i-}

4

I

I

EE l

W

ä

A,C

_

M

Függőleges metszet

L. \/ı'zsZı`nfes metszet

B,D Vm/s

8. ábra

Különösen kedvező az ultrahangos mérés nagy mennyiségű áramló mi: mérésére. A klasszikus mérési eljárások ugyanis vagy költséges műszerokol. i gényeltek vagy nagy volt a mérési pontatlanság. Ez az áramlásmérő viszont sikeresen alkalmazható pl. kis _esésű hídroelektrosmos erőművek turbiná2?mı.l.~, :Í Tamlásfi méréseszfhez . A beépítés helyén, eddig kevés ilyen turbina viselkedésének vizsgálatára volt ıııóıl mivel a használható módszerek költséges voltától eltekintve, a méréseknek határt szabott

ıı. víziút viszonylagos rövidsége, valamint a beömlönyilás mérete. Ekis esésű turbiıııik működésére vonatkozó adatokat laboratóriumi modellkísérletekkel állapítanak ıııog, valamint tapasztalati állandókat használnak fel, amelyek azonban többé-kevésbé változnak a nagyítás mértékétől és a beépítés viszonyaitól függően. Így nem biztos, hogy :L működő turbinák pontos hatásfokmérés hiányában gazdaságosan alakítják át a reııılvlkozésre álló energiát.

Hı%ba

A91á *--A

2

3

4

C

\

\'\|

/ /

/

ı ızı ı vl,

'I

*-sš I l

hi

4 Mérések száma

B

E ez

7.5!!!

5

_` \

\ z 5:' W D

Vı'zszı`nfes metszet

|` 'E_'

Fa99'õıe9ez mesze:

I

_.

HD

V

L

-> V m/s

Ü. ıfbwı

-ı.

I lıl

.lı~|ı~ıı1.ı'i.~ı g:ıv.ı|:ıs:'ı.gi ııı:-g1.:ıl<:ıı`itást eı`vılınéııyı~zııı~k az ııllıwılıõıııgııs :'ıı`ııııı-

lı'mııı{~ı-(ik az előző alkalıııazás mellett nagy lı-ó'erŐ1n-űz.~ı*l.`- h-Űlővíızrrml.~::ıfı`énrk, az ı'ı.ı`ıı.ııılás szoıııpontjából legmegfelelőbb hatásfokú kialakításának lz'e`rııér`é8('l.`(ır

és ıııás hasonló energetikai és ipari alkalmazásoknál. Áramlásmérés radz`OízOtópOÍcÍ<`aZ A rádióaktív anyagok egyre szélesebbkörű felhasználása lehetővé tette a régi eszközökkel csak nehezen, vagy egyáltalában nem megoldható, áramlástechnikai és energetikai mérések problémáinak megoldását. Nehezen volt .

fi

y

`

í

`

"[

F

y

*

j

1-

W

104,-,

iz

`

_,

E G

.

1;

. Í02 i

0

1

W

-.L

10-2

ő

l.

Él

`

l.-

;

. ,l j

e

j

gj

1

L-j

lí

,J

l

`-1

l

t

L

F

I- -

.

l

, .

.z

.J

l Tërmılsztor ı

,

l

`i

1o°"', FayˇeilIeangosál ás

* 10-6 Q

7

l 3 I ' V

z

t

.

10'*

-,

“

-100

r

-»T

Y 0

.

,

ˇ

- r

+100

-

,

1

_..

PÍŰÍÍÜG

1

--

zoo

;

*J

1 .

400

ˇ r i -_ .

l

L

soo C °

10. ábra

ugyanis keresztülvihetö gázok vagy levegő áramlási viszonyainak meghatározása változó keresztmetszetű csatornában, légutakban, vagy vágatokban. Nagy hőmérsékletű gázok, ill. égést-ermékek sebességi viszonyainak követéséhez pl. kohászati kemencék, valamint kazánok üzemviszonya-inak meghatározásakor segítséget nyújt valamilyen izotóp indikátorként való alkalmazása. Ugyanez az eljárás hasz. nálatos földalatti vízáramlások értékeléséhez, esőrepedések helyének megállapításához, kazánok tervezésekor, a jó hatásfokú üzemeltetéshcz, a levegő- ill. az égéstermék-áramlásának méréséhez. A kazán csőrendszerében keringő víz- és gőzkeverék áramlási viszonyainak pontos meghatározásához a nyomásváltozá-sok függvényében. E vizsgálat-ok lehetővé teszik a kazánban lejátszódó folyamatok meehanizmusának részletes ismeretét. Széleskörű alkalmazási terület. vár a rádióizotópos áramlásmérésre lakóházak, irodai helyiségek, gyülekezési helyek, valamint gyárak üzemcsarnokainak fűtési, és szellőzési

lehetőségeinek kialakításakor, ventillátorok, légszivattyúk által megmozgatott levegőmeımyiségek meghatározásakor, vagy levegővel történő szárításnál végbemenő recirkuláció mérésekor.

Az áramlásteelınikai mérések radióizotóppal azon alapulnak, hogy az :'ıı`amló közegben indikátorként valamilyen radióizotópot keverrıek, és az így jelzett ıııennyiség az áramlás mentén egy érzékelő beı`eııdezéssel. ill. száııılálóval l
mo

_

.~ Í ru mh? sm érés (4-*rın zs-s!m`ol.` u-Ikfı-I-nal:-sá sá ru! h`okszoı` kell ıııérni folyadékoknak kis áramlási sel)«~sségı'~t.. .\ ıııı~ı~lıııııı|mI

.ˇ-A elızlrtroıııos elven működő műszerek leginkább 5. . .10 eııı/s. ııı'-I ıııı;-,_\-olılı llılymléksebességek mérésére alkalmasak. E határértéknél kiselılı .~ıı~lıı~ıı-ııiw-lı

l„ı`ıııoele.ktromos vagy elektromágneses módszerekkel érzékelhotőlc. ı'ı.|l.ıı|ı'ı.lııııı l em/s. legkisebb méréshatárig. Ennél kisebb sebességeknél már e-ml: ıı ıııfııl s~z.eı-ek is megbízhatatlanok, s így célszerű a termisztoros módszer :ı.ll<:ı|ııııı~z.ı'ı..~uı . A termisztoros mérés megegyezik a már ismert és bevált platiıızıszıílııs tıwıııoelektromos méréssel, vagyis az áramlásba helyezett drótszál lıővnsz1.ı~ sı'-géııelr meghatározásából következtethetünk az áramló közeg sebessı'~g(-ı-ı-.

RI ˇ kSı18 j

14'-

-

/f = 0,05 mA

12* 10 B4

1

fő

2

4

.

2 -iz

0

E

Í

20

Í

40

i t

t

60

7

'i

60 ˇ T

lv"

CO

11. ábra

A termisztor olyan félvezető anyagból készül, amelyben a belső ellenállás n. lıőıııı'-ı~

.~«"~.klettel fordított-an arányos. Normál hőmérsékleten vezetőképessége a fémekéııél lóııyı-gı-seıı kisebb, a szigetlőknél pedig sokkal nagyobb. Általában félvezetők közé soı'ollııı.|.ı'>Iı azok a fémoxidok, melyeknek alapanyaga pl. mangán, nikkel, kobilt, réz, til-ı'ı.ıı, ııı-úıı slb.. fajlagos ellenállása pedig l0“'1 . . . 10"” .Q cm.

A platinahuzal helyett félvezetők használatát az tette alkalmassá, lıııgy 1-Henállásuk a hőmérsékleti tényezője negatív, s lényegesen nagyobb, ıııint. ıı |`z'~ıııeké. Ezt szemlélteti a 10. ábra, valamint az alábbi összefüggés:

1 dR a=----, -R dT ez ıılıııl ıı. félvezetők ellenállása R : aefbchelycttesítése után: ll

(3)

. IUI

I

Í)

H)

7*' ıılıol ıı. az anyag alaktényezője, b az anyagállandó és T a lıőınérséklııt (Í" lıaıı ( Il.-1 ) sı-gitségével a termisztor ellenállása a környezeti hőmérséklet Í`iiggvéııyı'=lmn is ıııeghatározható: 1 __ ___ ı 5 _

R=R„@ (ff

R),

(õ)f

ahol R0 a termisztor ellenállása a T0 kezdeti hőmérsékleten és R a termisztor ellenállása T változó hőmérsékleten. Hevitéskor vagy hűtéskor az ellenállás megváltozik, így alkalmassá válik hőmérsékletmérés, és ennek alapján sebességmérés céljaira. Sebesség'_

. w

7;

_

.`

__

.

R'

i

@'I"

P

P

R' .

c

Š al

Hi

7;

l

~

__

ıgfí

.

Í

ˇ'

12. ábra

mérésnél a termisztor ellenállása állandó fűtőáram esetén ugyanazon tényezők hatására változik meg, mint a platinaszálas érzékelőknél. Az ellenállásváltozástelsősorban az áramló közeg sebességváltozása, hőmérséklete és kisebb mértékben vegyi összetétele határozza meg. Méréseknél az első tényező értékét akarjuk meghatározni, tehát a másik kettőt ki kell küszöbölni. A gyakorlatban a vegyi összetétel hatása elhanyagolható. Lényeges azonban az áramló közeg hőmérsékletváltozásának hatása, mert ez megváltoztatja a közeg hővezető képességét, valamint a termisztor ellenállás értékét (11. ábra). Mivel a termisztorok sebességi érzékenysége nem függ lineárisan a hőmérséklet és az ellenállás

õmskeitõız

r el

Ű

___ê_RÁAT,

1 (f

- 00113-), t

6 ()

ahol I, a fűtőáram mA-ban, a sebességérzékenység sem lesz minden környezeti lıőmérsékleten állandó, hanem a hőmérséklet növekedésével nagy mértékben ısökken. lll 2

A l.ı~ı'ıııisv.luı'u:~ı ı'ı.rıı.ııılı'Lsóı`zókelőt- lıgyııııfıgy kapusoljıılc (III. álırıı.) ıw. ıq.-_`\vıı \`ııı.:_\' vıill(ıı"ı.ı'ıı.ıııııııı.l Iıipláll Wcat8lOne.lli(l]ıoz, mint a pluliııaszálas 1'-.ı'z('~l~:elők_ı-I. A '.l.`. I. jelzésű terınisztor szolgál a sebesség érzékelésére. :mig ıı. 'l'. J, ıı |z„ııı|ı«~ıı -/.ı'ˇı.|ı'ts1'ıı.. A P. l. pol;enei0met-er a híd impedanoiájának durva, a P. 2. polc-ııı-iıııııı-lı-r |„-ılıiz ıı. I`iııOm .kiegyenlítését végzi. C. kondenzátorral a képzetes összetevő egyi-ııllı lıı~tı"» lz|_ A termisztorokkal sorba van kapcsolva a termisztorok ellenállásánál léııyfı-;_zı~Hı~ıı liluvlılı, isıııeı-1. értékű R ellenállás, melynek feszültségeséséből a V. 1. cső-vollııııiı-övıwl ıı. lıııö ı"ı.ı-ıı.m meghatározható. A kiegyenlítettséget a híd kimenő feszültségének ıııı'~ı-ı'~aı'~vı-I ıı

V. 2. millivoltmérő regisztrálja. A mérőhidat egy hangfrekvenciás geııeráloı- |ı'ı.Jılı"ıljıı, melynek belső ellenállása nagyobb, vagy közel egyenlő, mint termisztorok ell:-ıııı.llı'ıızıı,

:Ü

„

A

my 1

.

l l

l

13 NR15

A

j

100

72 NR15 j

1

75 C°; 5 mA

li 0

`

15C°z'_14 mÁ j

2i

f 4 13. ábra

Í

11NR15 6

“ V cm/s

8

A mérésnél figyelemmel kell lenni az áramló közeg hőmérsékletének változásáı-ıı mert az érzékelő T. 1. termisztor környezetének hõmérsékletváltozása esetén ellenállásáııak stabilitását elveszti. A T. 1. ellenállásának megváltozása esetén a V. 2.- millivell mérő 0 állásáról eltolódik, a hid kezdeti kiegyenlítettsége megszűnik és a műszer állaıııle ıiı-amlási sebesség mellett is változó eredményeket szolgáltat. Hogy a környezet hőmérséklete a híd kiegyensúlyozott 0 helyzetét ne tudja megbontani, az áramlásba egy T. 2. másik termisztort helyezünk. Ez azonban nem küszöböli ki azt, hogy ugyanazon áı-ıı.ııılı'ı.si sebességet egy megváltozott környezethőmérsékleten a 11. ábra és a (6) összefüggés ıı.Iıı.pján a műszer ne más sebességi értékként regisztráljon. Ez a körülmény a termisz1.eı° sok jótulajdonsága ellenére áramlésméréskor hátrányára szolgál, mivel a platinaszálııs ı'~ı-zékelő lineáris hőérzékenységének következtében a környezet hőmérsékletváltozásáıııı.k hatása kompenzálással kiküszöbölhető.

'

Termisztorral történő méréseknélki kell választani a mérési tartomány~ nak leginkább megfelelő termisztorokat (13. ábra). Figyelembe kell venni ıı. ıııórenclő áramlási sebességet és változatlan fűtőáram mellett a kiilönbö/.ı'$ <'~ı-zékelőknél az értékelő rendszert alkotó mérőhídban kimenő fesziiltsógı-1.. ,\ kimenő feszültség ugyanis különböző termisztoroknál eltér, pedig ettől liigg az érzékelők egymáshoz viszonyított mérési érzékenysége. A nıéróslıoz .×-ziikséges érzékenységnek megfelelő termisztor kiválasztása után a követkı-,ző lhlmlalt a beépítési helyen az éiızékelőnek a mérőhíddal való kalibrálása. Az érzékelők hitelesítési módszerének megismerése céljából kövessiik ıı. IBNRJ5 típusú gyöngytermíszíor mérési adatait (VeTpek). A l:3NR,l5 lermisztor kezdeti ellenállása 26 (_I"`-oıı 5,3 k , ahol ıı. ]<eıl\-'ı-ző ı'~ı--ı.ı'~lu~ıı_v:~ıı'~gııek ınegfelelő álfolyó l`űlőáram 0.35 mA. A gyöııgyleI`ıniszlor ı'lııevı~zı'=i~ıı'-1. ıı.zı'-ı`l luı.|ılıı., ıııerl ıı. leı`ı`ııiszloı°1 ıı.lkoló Í`f'~l\'ı~zető l<ı~rı'ı.`ırıiıı. kh. 0,5 mm ı'ı.lıııı'-ı'őjí'ı, gyl'ıııpçylıl'ı-/. ll*

llill

|.„„„|.||ı.`. ;~_«"z;ı|||ı"ız~_~il;ı-_ |ııı~l_\flıı-z ıııiıılı~g_\':_!(|,ııııı ı'ı.lıııı'~ı`ı"ıjt"ı jılııl iıııı.lııız.ııl lKıı.|ıı-sıılııılilı ı-~ı ııíıllıı-

lıılııııı ez ıı/. ı~gı~.-ı`/. ı'~ı-zı'-kı~lı"ı :L súı`iilı'~.~ıeklııl való ıııegóvııs :-1'/.ı~ııı|ıoııljıı.|ıı'ıl gıııııIm.lıı.luı meglız-|.-.z.ı~ı`l„ı~-/.ı~l Iıı- l`ug|ıı.l lıelvel.

A

r

ll'

ı

f

r

Pl'

:\ teı'ıııiszl.oı'ok jelleggörbei különbözo aramlasi selıessegek és lıııııııiı°.~ıı'ˇ-l<'lı~tek

l`ı`iggv(-ıı_\-'ólıeıı ınérőlıíıl segítségével határozhatók meg. Az összefüggések az isııııwlelı-1 1. ııır-ı-őlıiıl kimenő feszültsége, fűtőárama, az áramló közeg sebessége és lıőmérséklele lu"ızü1.t ıı. Ifi-., 1.5., 16. és 17. ábrák alapján a következőek. Allanfló lıőmérsékletű, változó sebességű közegnél a legnagyobb kiegyenlítetlensög (ii lıiıl maximális kimenő feszültsége) minden sebességnél egy meghatározott fűtőaraınnıal (ˇ-.rlıető el. A fűt-őáram csökkentése, vagy további növelése a berendezés érzékenységet.-

esökkenti. Ezután egy hőmérsékletet kiválasztva, a közeg sebességének és a termiszt.-or fütőáramának változtatásával a 14. ábrában lerögzítet-t- változások mérhetők. Ugyanezt elvégezve egy sebességnél és több hőmérsékletnél a 15. ábrát kapjuk. Ezen jól megfigyelml/ HIM

U V 700m

Á

E

V

l

80)..

- tl:I

60j

ı

el

^"°f

Í Í .I

l

0

w

l

~

20

X

-R.j

ere

.

i

l

|

1 z

i

.

i

`

iT=30Czz

, cj

|

`

,

` 100 l-

Q kis

l

\

80.l

W

1

50

l

40

60

80

100

`”

.

"

l y

5;

. 20

^

-

_ .

A

120

0

Í

-

2

l

1,.

_____

6

:fõ

, '" 5 .

~ .

.j

3. iwf _

l

3

If -mA 14. ábra

.

` V:5 7 ,

to 3 60

` 1.

gi”RU

l li L 1060.

4,

0.9

| l .

l

10

p

`

l

_ı

12

14

i _

ill

16

If mA 15 . ábra

hető, hogy állandó sebesség mellett a közeg hőmérsékletének emelkedésekor a maximális kimenő feszültség csak a fűtőáram erősségének növelésével érhető el. A gyakorlati fel-

használás szempontjából eélszerü a mérést- több sebességre a 16. ábrának megfelelően elvégezni, vagy a 15. ábra felhasználásával ıñegszerkeszteni. A 16. ábra alapján átláthat-ó az előző tétel, hogy ti. a termisztor érzékenysége csökken (ugyanazon sebességeknél kisebb lesz a kimenő feszültség), ha növekszik a folyadék hőmérséklete, azaz egy mérési pont optimális érzékenységéhez egy meghatározott fűt-őáram érték tart-ozik. Ha tehát. az áramlás sebességének mérésekor a fűtőáramot- az áramló közeg hőmérsékletvált ozásával megegyezően (15. ábra) nem változtatjuk, a 17. ábra szerinti hibát- követjük el. Ez a hiba kis sebességeknél csekély, mig nagy sebességeknél hatványozott- mértékben növekszik.. Ha tehát azt akarjuk, hogy a berendezés mindig érzékeny legyen, minden megváltozott

sebesség és hőmérséklet értéknél a 15. és a 16. ábra alapján megismert módon a fűtőáramot változtatni kell. Természetesen sebességmérésnél a gyakorlatban ez nehezen valósítható meg. Ezért. a l4. ábra szerint meg kell állapodni, hogy a nagyobb sebességeknél törekszünk fokozott érzékenységre, vagy a kisebb sebességeknél kívánjuk a nagyobb mérési stabilitást. Az ábrán a-val jelzett- függőleges vonal egy meghatározott fűtőáramnál esak a maximális sebességnél adja a legnagyobb érzékenységet, a kisebb sebességi értékeknél kevésbé érzékeny. Másik megoldás a b-vonal, ahol a fűtőáram beállítása a legkisebb sebességnél teszi lehetővé az optimális érzékenységet., míg a többi sebességeknél a sebesség növekedésével arányosan ez az érzékenység egyre gyengül. Hogy a méréshez melyik

fütőáram az alkalmasabb, a műszer alkalmazási területe (kisebb vagy nagyobb sebességeknél használjuk), és az ezzel kapcsolatos igényelt műszerstabilitás dönti el. Végül a hőmérsékletváltozás helyesbít-ése a gyakorlatban nem jelent nehéz feladatot, mert mérés közben az áramló közeg hőmérséklete ritkán változik a kisebb hőmérséklet-külöııbségeket le.~ızı'unítva, amely viszont a műszer megengedett mérési hibaszázalékát- áltıılábaıı nem lııılıuljıı. meg. ` IU-I.

U mV 120 f-

z

--~.

5

TČÍÍJ Í e

7

aol

l

2 W _

l 10c°

,

l

`

l

T

~.

.

2

j

l

j

Í.

`

`

l

,

4

_ l

`l

4

50

D`

4ol

0

,_

30-

`

sot

_.

l is " "oi

.

í

`

8

70

12

.

.

.33 70

`

6

41

U

J

14

16

ánm 16. ábra

A platinaszálas áramlásmérésnek megfelelően a termiszt oros mérőknélzis figyelemlıe ls-ll venni az áramlás iránya s az érzékelőt magába foglaló szonda tengelye által bezı'ı.ı~l. .~z-züget. Ha ugyanis a kalibrálás után az áramlás irányához képest az érzékelő hajlásszöge megváltozik, a 18. ábrán feltérképezett feszültségértékben mérhető sebességellf'-rés ııılódik. Legcélszerűbb, ha az érzékelő tengelyének vonala megegyezik az áramlás iráııyásak tengelyével és azzal ellentétes iránybamutat. Atermisztor iránykarakterisztikája ala |ı~ _jı`ı.ıı átlátható, hogy állandó áramlás esetén is megváltozik a asebesség mért értéke, ha ıııegváltoztatjuk az érzékelő hajlásszögét. Az előző feltevést megfordítva, termiszt-oros mó:-őkkel az iránykarakterisztika értékének ismeretében az áramlás irányának változfısıı. is mérhető. Megfelelő mérési pontosság elérése gondos beépítést kíván a kompenzáló ternıisz-

mr számára, hogy annak csúcsa ne érintkezzen az áramlással és így a közegnek csak a lıőváltozásait érzékelje. Ennek megoldására többféle módszert alkalmaznak. Legálla-

hiııosabb a kompenzáló termisztort egy kis belvilágú csővel körülvéve, alsó, ııyilollxw'-gével az áramlás irányára merőlegesen lehetőleg az érzékelő termisztor közelébeıı a l`e|_ya(lékba meríteni. Így a kompenzáló termisztor a közlekedő edények törvénysze i.~-z«"~;„f«'ıı1ek értelmében közvetlen érintkezésbe kerül a folyadékkal anélkül, hogy az áramlás lıatást. gyakorolna rá. Ezzel a módszerrel az áramló közeg hőmérsékletváltozásıírıı.

UmV ÍÍÍCÍ 1

»

l

~

T

l

1t)() l

1

X 60 l

<

/

40

Í .

, ,

1

l

- - l-

.

m.

12

20

”; J:.;i

W

Í

l

L

-4._.._b.

~

ll

`Í:íITTáll

;:>*"

.|

` „__iÃ*§

“fái

`

»

j

Í

1

klcí l If/

60 “ I/

Q is.z

J;

'J.ı*'ˇ"'.

É*

z-+10 c°ë

pl

<~ `”;,..44L44 .

l1.

ı § çyg;_4g. h:.Q

0ı~~

m. ,

\|.A

8

V m/.S 17. ábra llllı

ız lz„||||s~ıı
alkalıııazása csak akkor célszerű, ha az előző beépítésnél a kompenzálás helytelensége nagy mérési hibákat eredményezhet. ' A mérési eredményekből kitűnik, hogy termisztorokkal milyen érzékenységgel

ıııéı-lıető a folyadékok áramlási sebessége. A diagramok alapján világos kép alkotható azoknak a tényezőknak hatásáról, melyeket a készülék kalibrálásánál messzemenően

figyelembe kell venni. A-termisztorok hátrányaként kell még megemlíteni azt is, hogy a jelenlegi gyártástechnológiával előállítása pontatlan, az elektromos és' mechanikus paraméterek néha ugyanis egy tipuson belül is j

H l

1

1

”

. ' 135 z

1

j

180' 70° “V

j

*

nagymértékben eltérőek. Így tehát az érzékelő meghibásodása után kicserélt termisztort beépített állapotban az értékelő műszerrel együtt újra kell hitelesít-eni. Ez természetesen egyelőre a termisztoros áramlásmérést- nehézkessé teszi és az igénye-

sebb kezelést kívánó pontosabb laboratóriumi mérések tartományába sorolja.

225' 4 cm _

70

gi

7cın

°

l

z

i i

375 °

1 11Í 1ı1 0,, 100 mV _

. Têrmısztor

3

l

iii;*Í-"`7`“" ıl|ı:;`

'C

1 t

18. ábra

D

1

19. ábra

A termisztoros mérés fenti tárgyalásánál főleg mint folyadékok kis sebességének mérőeszközéről volt szó. Természetesen nemcsak erre alkalmas, hanem lega-lább ilyen hatásfokkal nagyobb sebességű folyadékok méréséhez is megfelelő. Lényeges alkalmazási területe - éppúgy, mint a platinaszálas műszereknél - a levegő, szél és gáz áramlási viszonyainak meghatározása. Ámmlásmérés mágneses indukció segfãtseýével Az elektromágneses elven működő áramlásmérő elképzelését Famday vetette fel 1832-ben, egy évvel az elektromágnes alapelvnek megfogalmazása után. Az indukció törvénye szerint, ha egy L hosszúságú vezető a B mágneses tér erővonalait v sebességgel metszi, akkor a vezetőben E elektromotoros erő és ennek hatására a vezető végei között U elektromos feszültség keletkezik (l9. ábra): E : O BLv , (7) Az indukált elektromotoros erő nagysága tehát a mágneses tér erősségével és a mozgó közeg scbességével is a-rányos. Ha az áramló közeget úgy helyezzük a mágneses térbe, hogy annak sebessége irányára nézve megcgyczzen a fenti iiss/.el`iiggésl)en szereplő 'D sebességgel, úgy az indukált elektromotoros erő IÜÜ

«ı'~ı`tél(e aráııyos az áraııılás scbességével. /\ mágneses térbe a 20. álıra szerinl.

lıelyezlıető a nem vezető és nem mágnesezhető anyagból készült csővezeték. A eső két oldalán téglalapalakú elektród van beépítve úgy, hogya tégla. :lap hosszabbik oldala az áramlás irányával párhuzamos. A csőben az áraııılé közeg a 21. ábra szerint két elektród között hasábalakú elemi vezetőrészees kek formájában halad keresztül. Állandó mágneses tér mellett, ha a vezető-

részek hosszúsága változatlan és megegyezik a csőátmérővel az elektródok között létrejövő potenciálkülönbségnek megfelelő elektromótoros erő értéke az áramlás scbességével lineáris függvényt alkot (7).

/l/.

_..-

,

`\.\\\\

ý

//

._

.\\I.

_ 'l\\\t ___ l`-^`1, Í

/ \ _

Í _.`_

6,I

\Q §

\j\ \I\%\\

ˇ

.

kr

./I

__...

\\\ I

/

...\\j

fi

-

20. ábra

Faraday elméletét a Themse átfolyó vízmennyiségének meghatározásával akarta. igazolni. Mérése során a víz mozgását úgy tekintette, mint a föld mágneses terében a partekon bemeritett elektródok között haladó vezetők sorozatát. Az elekródok között az áramlás sebességének megfelelő potenciálkülönbség mérése a műszerek hiánya és kezdet.legessége folytán abban az időben sikertelen volt. E mérésmódot csak jóval később 1920lian sikerült elfogathaté eredménnyel megvalósítani, amikor Joung, Gersons és Jeron.-ı 10 mV. nagyságrendű feszültségkülönbséget mutatott ki. Ebben az időszakban ugyan4-.sak a föld mágnesterét alapulvéve, indukciós elven működő hajósebességmérőt is szerkesztettek. Majd egymástól függetlenül a 30-as években többen dolgoztak indukciós áramlásmérőn. Ezek a berendezések kezdetlegességeik miatt csak vezető oldatoknak, vagy higanynak laboratóriumi áramlásméréséhez voltak alkalmasak. A biológia terü. letén, a véredényekben folyó véráram mérésére folytattak kísérleteket.

Az 50-es években az atomreaktorok fejlődése, továbbá a szabályozástec hnika széleskörű alkalmazása szükségessé tette az indukciós átfolyásmérők ipari mérésekre alkalmas formájának kidolgozását. A legnagyobb mérőfeszültség E := 10"9 Bdv képlet alapján a 10'* tényező jelenléte miatt kedvező esetekben is általában csak 0,1 V lelıet. A műszer érzékenysége, vagyis az elektródok között mért potenciálkülönlıség értéke, adott TJ áramlási sebesség mellett a következő feltételek alapján fekozható: 1. A vezető hossza, vagyis az elektródok- közötti távolság (csőátmérő) növelésével: a) Ha a csőkeresztmetszethez képest (amelyben az áramlás történik), a mérési +keı-esztmetszetet nem esökkentjük, azaz a sebesség nem változik: b) Ha a csőkeresztmetszethez képest a mérési keresztmetszet értékét csökkentj ll lı,

azaz a mérési keresztmetszetben az áramló közeg sebességét növeljük. 2. A mágneses indukció értékének növelésével. ill?

A lciirlcı~ı`esztıııetszı~tű áraııılás széles lapos kıwesztıııfwtszıatté ıı. 13:2, ;'ı.|ı|-zl.

„A-.ılııı l. oly móılen alakitlıató hogy d az elektródok távolsága és m a eső ıııagzısmˇıpyıı. lc özütti lıányados értéke d/m = 2. . .20-ig terjedjen. A b) esetben 10, vagy 100 nagyságrendbeli növekedés is létrejöhet az elekt 1-ódok |u"ızött mért foszültségkülönbségben, vagyis a műszer érzékenysége ilyen nagymértékben

jıwulhat ha a keresztmetszet átalakitásakor a mérési keresztmetszetet osökkentjük. Az l. ıı), de különösen a b) eseteknek határt szab, hogy az átfolyási keresztmetszet nem min(len esetben változtatható. A keresztmetszetváltozás ugyanis megzavarja az áramlás képét , veszteséget okoz, vagy egyes áramló közegek esetén káros lerakódásokat eredményez_

A 2-ben szereplő tényező az indukció, amelyet elsősorban a mágneses tér jellege szab meg. A méréseknél ugyanis állandó és változó mágnesestéhasználható.

><: I/Í/ Í/

7

//I / / \/ 1%/ I / 7*/×

'Vi

//

/ /

/

/,'

/\

Q/ '

zyf

/-/

×A-.-I

vv / Ö/ I/

4.

//\{`f'ˇ" zl/Í'/

/.l

Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Az állandó mágneses-tér lehetővé teszi.

hogy permanens mágneseket használjunk és ilymódon nagy B mágneses indukciót létesítsünk. Az elektródok között ebbenlaz esetben egyenfeszültség keletkezik, amelynek mérése ilyen kis feszültségértékeknél hibamentesen nehezen oldható meg. Másik nagy

hátrány, hogy az elektródok a mérés során polaritásukat nem változtatják és létrejöhet olyan polarizációs feszültség (vagyis ennek megfelelő polarizáció), ami a mérést teljesen meghamisitja. Ebben az esetben az elektródok vezetőképessége az áramló közegből kiváló légbuborékok miatt nagymértékben romlik. Az átfolyásmérők megválasztásához tehát elsődleges probléma a polarizáoiós feszültség meghatározása, hogyamérés során annak létrejötte a készülék megfelelő méretezésével elkerülhető legyen. Az elektródok anyagának (platina, grafit stb.) meghatározásakor szinténa polarizáoió elkerülése a döntő jelentőségű. Változó mágneses tér esetében az elektromágnesek táplálása a hálózatról történik. Így annak minden ingadozása szuperponálódik a keletkezett elektromotoros erőre, ezáltal az elektródokon mért feszültségingadozások a mérés meghamisítását eredményezhetik. A változó mágnestér másik hátránya, hogy a térerősség irányára merőleges lemezekben elektromos erők fellépését teszi lehetővé (transzformátorhatás). A mágneses térhez képest az elektródok aszimmetrikus elhelyezése esetén transzformátorhatásként olyan elektromotoros erő jöhet létre, amely a mérés eredményét többszörösen meg-

haladja. Kiküszöbölése az elektródokhoz képest a mágnestér szimmetrikus elhelyezésével, vagy a káros feszültségek kiegyenlítésével történik (23. ábra). E hiányosságokkal szemben a. változó mágnesestér mellett szól: _ l. Az elektródok változó polaritásuk miatt csökkentik a polarizáció létrejötí (-.1-. 2. A petenoiáll<.ülönbség mérése könnyebben megoldható változó feszültség ese1.éıı_ 3. A nıágnesestér keltése még stabilizátor közbeiktatása esetébmı is egyz~ıze`ı`í'ılılı ıı. ı'ı~mleIlu~zósı'e álló 50 perióflusú l1:'ı.lózu.tı'ól. NBH

I'

?e§%>` 22. db-ra

A mágnestér jellegének eldöntése után az indukciót, valamint változásainak mértékét (frekvenciáját) a rendelkezésre álló tápláló hálózat. ıı lwı'-|ıi tési lehetőségek (vasmagméret, légrés) és az áramló közeg anyaga (elf~ktı`eli1) határozza meg. ` A mérést befolyásoló állandó értékek (B indukció és d vezet('3-l`ı<ıssv.) meghatározása után a mérés pontosságának érdekében a mérési keresztıııvt. szeten belüli áramlási viszonyok változásának hatását kell tisztázni. Kör keresztmetszetű csővezetékekben (ideális, surlódásmentes áramlás esctéıı) zı sebességmegoszlás az egész kereszt-metszetben állandó. A 24. ábrán látlızıtó módon felrajzolhatók a keresztmetszetben létrejövő a - a', b - b' . . . vkvi potenciális vonalak, melyek megegyeznek az elektromotoros erő hatásvormlával. Az áramlás keresztmetszetében végbemenő elektromotoros erő kele1el<ı~'/.(~ sének viszonyait a helyettesítő kapcsolási vázlat (25. ábra) szemlélteti. Ha az áramlás a fenti lineáris sebességeloszlástól eltér és va.laıııil_\~«-ıı más szimmetrikus, vagy aszimmetrikus sebességprofil alakul ki, az ek vipzz teneiális vonalak is megváltoztatják alakjukat. A keresztmetszetben elcluııegy áthatási tér keletkezik, melynek eredményeképpen a sebességeloszl:'ısıı:ıIt megfelelő elemi indukált elektromotoros erő, valamint az elemi l`eszi`ıl1sı'-ir esések az ekvipotenciális görbék alakját meghatározzák. Parabolikus sıilıı-ssı'-if megoszlásnál az ekvipotenciális hatásvonalak a 26. ábra szerint aiakıılıııılı. Az ábrából látható, hogy a csővezetékekbe épített elektródok ki'ı~z.i'ıl1. mért feszültségkülönbség csak a folyadék közepes sebességétől függ, tı~}ı:'ı,1 zw. áramlás jellege nincs rá befolyással. A 24. és 26. ábrákon az AA' vonal ıııı-ııiı'-ıı (ahol az elektródok vannak elhelyezve), mindkét esetben a közepes sı-.lıı».~ısı'-pp által ébresztett elektromotoros erőnek megfelelő feszültségkíilönlısı'-if ıııı'~ı-Iıı-H3.

V

' ÍQ

U'

II I

'P

Š-I?'l I'íI-II

Mágneses mem

||

H _

__

V__>__

-'"_ I

Á'

`\

1.

ı

P

Iı

'1-ıı_

&-

Inu-

a

`ıj~.7'ı «„ .;

_

be-... I

(”J7'(I-

ÍIÍ

~\.

ılfırıı

lllll

\ (I) ıı.-..~+`/.ı~l'\`ıppı'\.~„` :ılııpjáıı lı~lı:'ıl az átl`ıılyásıııéı`ı'i csak ıı. t:'ıı`gv:ıll. H iııılıılu-ió,

.I \vv.:-l.íilııısszı'ıság, vzılzııııiııt v seIıességtényezőtől fiˇıgg. Az ámıııló |`el_vııılı'~|ı .~zz.lııl.ıl<ııs és ıliııamilc us nyomása-, lıőınérséklete és pH értéke nem bel`el_váselja. Neııı szempel befolyásoló tényezők között a Q sűrűség sem. Nem köı`keı`eszt-

:ııı-t:~ıv.etű csövek esetén, amikor az elektródok az áramlásban aszimmetrikusan vıııınak elhelyezve, a fenti tényezők bizonyos mértékig éreztetik hat-ásukat, de a megengedhető hibaszázalékot általában nem lépik túl. A folyadék elektromos jellemzői közül a dielektromos állandó változása változó mágnesestér esetén megváltoztatja az elektródok közötti kapacitást és ezzel a ınérés eredményét. Ez a hatás azonban csak nagyfrekvenciáknál érzékelhető, kis .50 Hz-es mágnesestér változásnál gyakorlatilag még nem érvényesül. A közeg -elektromos vezetőképességének változása pedig nıegváltoztatja az elektródok c'"' <

1*..

-HA

Y

L.

L cab; DZD-

C'.

25. ábra

26 . ábra

közötti belső ellenállást. Ennek mértéke azonban a feszültségkülönbséget mérő voltmérő nagy bemenő ellenállása esetén a mérést nem módosítja. 1 K Q nagyságrendű esőellenállás mellett pl. az ingadozások kiküszöbölésére a voltmérő belső ellenállá-sát elégséges 1 M .Q-ra választani. Az előző megfontolások alapján tehát az indukciós áramlásmérő előnyei és hátrányai a következőképpen foglalhatók össze. A mérés eredménye független az áramló

közeg hőmérsékletétől, nyomásától, sűrűségétől, víszkozitásától, az áramlás jellegétől, -saját vezetőképességének változásától, a szennyeződésektől, a pH értéktől, stb. E felsorolás alapján is nagy előnyre tesz szert más tipusú átfolyásmérőkkel szemben, használhatósága azonban méginkább kifejezésre jut, ha figyelembe vesszük a skálabeoszt-ás line-

áris változását az érzékelő jelzésének és regisztrálásának távmérési lehetőségét, az áramló mennyiség összegezését, valamint több csővezeték összegzési lehetőségét.

Értékes tulajdonsága, hogy a műszer érzékelőjének beépítési helye tekintetében .a mérési feltételek semmiféle követelményt- nem támasztanak. Sok esetben nincs szükség

a cső keresztmetszetének megváltoztatására sem, így a járulékos ellenállások és az átfolyást zavaró hatások elkerülhetők. Az automatizálás területén, az ipar bármely ágában, de főleg a vegyiiparban az emlitett tulajdonságok miatt széles körben alkalmazható. A szabályzórendszerek érzékelőjeként, valamint távadójaként kiválóan alkal-

mas, mivel az átfolyt mennyiség, ill. sebesség változásának regisztrálását, kis késleltetési idővel továbbítja. A kis késleltetési idővel továbbító érzékelő műszerek az egész szabályzó rendszer dinamikai tulajdonságait nagyon kedvezően befolyásolják, ezért az ipar számos területén, továbbá a korszerű energiatermelő berendezések (kazánok, reaktorok, turbinák) automatizálásánál széleskörű alkalmazása várható.

A műszer hátránya, hogy a mérési tartománynak határt szab az áramló közeg rossz villamosvezetőképessége és kicsiny áramlási sebessége. A műszer alkalmazhatóságának feltétele tehát egy bizonyos minimális áramlási sebesség, valamint az áramló közeg kismérvű elektromos vezetőképessége. Hátránya továbbá, a kényes erősítő és regisztráló elektronikus berendezés, amely ipari célokra való alkalmazását az egyszerű és könnyen kezelhető mechanikus mérőberendezésekkel szemben háttérbe szorítja. Az elektronikus

erősítő. valamint a mágneses gerjesztéshez szükséges stabilizátor és maga a mágneses érzékelő, fej nagy beruházási költséget igényel és csak abban az esetben térül meg, ha a ıııíiszer jobb hatásfokkal dolgozik, mint a hozzá hasonló egyszerű differenciálnyomáson, vıı.g_v egyel) elven működő, már bevált olcsóbb mérőműszer. l7U

l|t()|)/\l„()M

l\ˇıı8:tı"ilr-ira., J. M., /lfmlfmofv, /1. J.: Priıneııenie .ı`adioıı.ktivııülı izel.ıı|ıııv i ı-ıı-\ı;»_v|ılw l*Ineı`getik, l957. nov. zlmfansson, G., Aniansson, G., Norén, 0. : Mátning av luftsl„ı`ömıııııı` ıııwl mılıı„ılzlı\ gas. Teknisk Tidsskrift, 1956. jan. A kazánvizkeringés elméletének vizsgálata. Steam Angr., 26. k. 23| I. sv.. ltıiı .' „zı~|ıl Uıı.-meron, J. F. Berry, P. F., stb.: Brit Chem. Engng, 4. k. 2. sz. 1959. Mnntens, A.: Atompraxis, 5. k. 2, 3.4. sz. 1959. ápr/máj. ltadioaktiv izotópok használata hibakereséshez, Steam Engr. 27. k. 3l2. sz. llHı'I_ ıılzl I;/irifnc Imre : Vegyi- és rokonipari mérőműszerek. Műszaki Könyvkiadó, lšııılıqwsl., I lıhs.

Hclfield, W., Johnson, R. W. : A thermistor probe. Journal of Scientifik lııı-ıtı-ıııııı-ıılu 34. k. 5. sz. 1957. máj. Vcprek, J. : Mereni velmi malich rychlisti kapalin thermistory. Slaboproudy ()Irz.er, 1959. 9. sz. I-Vrıchter, H. : Strömungsmessung mittels keramischer Widerstánde. Archív für !.<~ı-lınisches Messen und industrielle Messtechnik, 1956. szept. Matauschelc, J. : Einführung in die Ultraschalltechnik. VEB Verlag Technik. Berlin, I 957. Wohm, F. : Geschwindigkeits und Mengenmessung strömender Flüssigkeiten mil.tı~l.~ı Ultraschall, Elektrizitátswirtschaft 58. k. 4. sz. 1959 febr. 20. Wall, R. F. : A new Mass Flowmeter for Liquid Streams. Ind. Engng. Chemistry 51. la. 2. sz. 1959. febr. Kritz, J. : Ultrasonic Flowmeter. Instruments and Automation, 1959. nov.

Swengel, R. 0., Hess, `W. B., Waldorf, S. K. : The Ultrasonic Measurement of Ilydrııulic Turbine Discharge. Transactium of the ASME, 1955. Kniazuk, M., Predíger, F. R. : Ultrasonic gas analyser. Instruments and automatieıı, 1955. nov. Sanzi, L. : A közepes folyadéksebesség mérése modulált ultraszónikus rezgésekkel. Energ. Elettr. 34. k. 3. sz, 1957. b'rOda_Schönfeld : Die Technischen Anwendungen der Radioaktivitat. VEB Verlag Technik Berlin, Porta Verlag München, 1957. Kučflkow, I. S., Popow, I. A. : Radioaktive Isotope in der Metallurgie. VEB Verlag Technik ,Berlin 1959. Wachter, H. .` Aramlásmérés kerámiai ellenállással. H.-Atm., 1956. 248. sz. szept. Ifroer, L. J. F. : Appl. Sci. Bes., A/7. k. 1. sz. 1957. (frundy, L. A., Mertz, U. W. stb.: An electromagnetic flovvmeter in latex service. Indrııstial a. Engineering, Chemistry, 1955. dec. S'tefaw/iokí, R. : Preplywomierz induscyjny. Pomiary Automatyka Kontrola, 1958. Üushfing, V.: Induction Flowmeter, of Scientific Instruments, 1958. aug. HOBblE METOj1bI PISMEPEHI/IH IIOTORA

M. XAÍ/'IOLU Pesmme Asromarnsaurısı npomızuunensbıx nporıssoıicrsensızıx npoueccos, õypnoe pa8ı;ıı'ı`ıılxapaıı<ı×1ı1ı'ı nnııykuızm, ııanee npızı8Oı1aTc MeTOınzı usmepcıııısı ıı eümacre npnmeaenns ex. NEUE METHODEN DER STRÖMUNGSMESSUNG

Von M. HAJÓS Zusammenfassung l)ie Automatisierung der Industrieprozessc, die rapido Entwiekluııg des (`-lıaı`:ı.l
ııızıl ılılı Hıııw zu ılnıı ıııuıleı`ııı~ıı l.(ısıııı;_;ı~ıı ı|ı~ı` |iı~gıılıı~r- und .\lı~ssıııslı`ıııııı~ıı1ı~. \uıı den ııtııı-ıı \Iı~ıu-uıııgsvı~ı'l`ıı.lıı-eıı ııııılltssl. der z\ı`tiluıl die durıflı div .-\ııwı~ııılııııg ılvs l`ll ı-ıısı-Iıııls. ılı-:z IlııılıııiHul.ıı|ı Witrıııı~widerstaıı(_les, sowie der plıysikalisvlıeıı (iı-sotzlielılu~il.ı~ıı der ııııı.;.»_ııı~lisı-lıı~ıı Induktion zustande gebrachten Strömungsmessvorrichtuııgeıı, dvrı-ıı .\lı-nsııııgsınetlıodeıı, sowie Anwendungsgebiete. _

ı

'

'

I

LATEST METHODS OF FLOW MEASURING

By M. HAJÓS Summary Automatization of industrial processes, Speedy development of the character andi the capacity of the energy conversion plants have perforce called into existence up-to-date solutions as regards regulating and measuring instruments in the field of flow measuring of speed and quantity of ljquids and gases. From the latest measuring processes this article sums up the flow measuring installations created by the application of the supersound,. the radjoisotope thermistor, as Well as of the physical regularities of magnetic induction; the measuring methods of these installations, and their fields of application.

NOUVELLES MÉTHODES DE MESURE COURANTS par le M. HAJÓS Résumé L”automatisation des procédés industriels, le développf-ment rapide du ca-ractëre et- de la capacité des cent-rales pour la transformat-ion de l'éne1`gie, ont forcément crée les appareils de réglage et de mesure modernes, dans le domaine de mesure du courant-, de la vitesse et de la quantité des liquides et des gaz. Parmi les nouveaux procédés de mesure l”art-icle récapitule les équipements de mesure des courants, crées en utilisant les* lois phisiques de Pultra-son, du thermistor d'isot ope, ainsi que de Pinduct-ion magnétique, leurs méthodes de mesure, ainsi que leur domaine- d'application.

I72

_”

/'

I,

N EHEZIPARI MUSZAKI EGYETEM

KÖZLEMÉNYE1 V. KOTET

D/rııkı s/.ı`(inIz0'ı ı-\ı

InLFALKıucuÁRn

nR(ıHJulsÁNnun

ı`ıˇ `

I ~

I-mÍı'M-1l«`l!ff!-'lfl izi

E'5ä:!l!|!I!l!l!Íi2`-.

AKADÉMLA1KıAn0 1961

DR ıJRPLÁNZÉNÓ

Az ábrákat készítette

HEREZEG ISTVÁN egyetemi adjunktus (kohó- és gépészmérnökkari cikkekhez) és

KOVÁCS MIKLÓS műszaki rajzoló (báııyamérnökkaı-i cikkekhez)

© Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc

fññ

ı

--..`...-,_Í____ 1

.r._,

.ı.l1.,z.. „Ermı V

-IfHfZ|F1`° 'ff KÜZÍ'[Jši .äí,ä'1'z`.“.if`z:ı`iÍšIÜllÍ Č

Ír

-"' ~-

"ˇ

`ı

IN-ıfiiııíııánıı-,> of

-íf

`

-

m

'ˇ

ff' ..' : `;._ÁÍÁ.'Š.ÍS ~

J.

zy„3

Q *Í

\ Í [3 *Of

ˇ P: ı/I -``

W /ˇL

L ÜÓ~.-. .§. `

Ő.„_ı `;`-:'.7_.

A NEHÉZIPARI nŰszAKi EGYETEM KÖZLEMÉNYEI v. 1<öTETENı~:K 7 TARTALOMJEGYZÉKE Dr. Bella Ede tudományos munkatárs, a műszaki tudományok kandidátusa: A réz

meleghenge-rlése folyamán fellépő jelenségek vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

3

Béres Lajos és Pirko' József egyetemi tanársegédek: Hegesztett sinkötések fmetallográfiai vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

-

25

Dr. Bognár János tszv. egyetemi tanár, a kémiai tudományok kandidátusa: A nagyfrekvenciás titrálás . . . . . . . . . .j. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

37

Dr. Bognár János tszv. egyetemi tanár, a kémiai tudományok kandidátusa: Az ionés redoxi-cserélök különös tekintettel analitikai kémiai alkalmazásukra . . . . ..

.2,1ııı

Dr. Boldizsár Tibor egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora: Újabb kőzethőmérséklet adatok az Alföldön és a Dunántúlon- . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

73

Dr. Drahos István egyetemi adjunktus: Eoolvens és ciklois csavaroonalak . . . . . ..

79

Dr. Drahos István egyetemi adjunktus: A hengeres csigahajtás egyenes alkotóval szerkesztett alapcsigájának geometriai adatai általában és kiilönleges esetekben

89

Farkas József egyetemi adjunktus: Az egyidejű igénybevételek ábrái . . . . . . . . . . . ..

97

Dr. Geleji Sándor tsz. egyetemi tanár, akadémikus: Sajtolás süllyesztékben . . . . . . 119 Dr. Gáspár Gyula tszv. egyetemi docens: Determinánsok szorzástételének bizonyitása mátrixok faktorizációja segitségével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 151 Hajós Mihály egyetemi tanársegéd: Az áramlásmérés újabb módszerei . . . . _ . . . . . . 155 Dr. Hos-szá Miklós egyetemi adjunktus, a matematikai tudományok kandidátusa: Megjegyzések mátrixok skalár értékű mıtltiplikatio filggvényéről . . . . . . . . . . . . . 173 Dr. Hosszú Miklósné egyetemi tanársegéd: Gömbháromszögek a sztereografikus projekcióban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 179 Husztky László egyetemi adjunktus: Görbék leképezése pantograffal . . . . . . . . . . . . . . 187

Kiss Lajos egyetemi tanársegéd: Tompán hegesztett sinkötések szivóssága . . . . . . .. 193 Kozák Imre egyetemi adjunktus: A mesterséges égitestek kinematikájárél . . . . . . . .. 203

Kröell-Dalay Imre egyetemi tanársegéd: Elektromágneses tengelykapesolók szerkezeti sajátosságai és méretezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ._ . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 ])ı-. Milasovszky Béla tszv. egyetemi tanár,

a műszaki tudományok doktora:

Az Optimális csillagprogram kérdése a meridiánátmeneti idők megfigyelése iitjáıı eszközölt csillagászati idömeghatározásoknál . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

239

()-rosz I.ı'tszI(ı egyetemi tanársegéd: Ujabb lehetőségek a kopásállóság növelésére gépu.lkfı.lrffs:f*k felületein . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265 `I)ı`. I'ı'tı'ı`ı-li ttı'-zıı. tszv. ı~gyeteıni tanár: Három kitérő egyenes lf'grö`fvir!vhh törtrrmalá ı`i8s:ı'lı`f'i!ı*.w'*ıu'k grafikus fm.-egoldásrı. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 275 AS'ıısvıir'y Zultıtıı 1*;-H-'ı~t.ı~ıııi tıtııı'tı`segócl: /1 mımkalu'!_ı/i szél!/Jzletıfs lmlfisıinfık niivelése lıfgszıı.bıiIyo:ıl.~mııl :is .~mgérl.~ı::f!lI/lzlrtő-url . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .'. . . . . . . . . . . . . 289 -ltlb

|)ı`. h'::ı'n.`ı`ı:::f'i l.ıı.jıı.~ı ıııı~.glıt\`ul.t. ı~lı"ı:ı.cló, ıı. ıııíiszıtki t-uıloııu'ı.ıı_\-'ok ılııkt-(mt: _Krmjugált fog»prOf:ılok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305

'!'aj-na]/ii .1ózsel.` cgyetoıni adj Luıktus: A legkedvezőbb szabályos fokozatos hajtómű és a kiilönbözó hajtóműtipusokkal megvalósítható szabályozhatósági tartományok . . 317 Tarján Iván egyetemi adjunktus: A bányalevegő felmelegedése vágathálózatokban 335 Dr. Terplán Zénó tszv. egyetemi tanár, a műszaki .tudományok kandidátusa: Meg-

jegyzések az egyenes, kitlsó fogazású hengeres kerekek méretezéséhez . . . . . . . . . . Uray Vilmos tszv. egyetemi docens: Ívkemencék üzemi jellemzőinek vizsgálata a kördiagram alapján . .~. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Varga István okl. gépészmérnök: Néhány javaslat az egyenes alkotójú hengeres csigahajtás elméletéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vincze Endre egyetemi tanársegéd: A gazdaságosság számitásának problémájáról Vörös Imre egyetemi docens: Kisebb hómérsékletkülönbségek mérése 0,01 C° érzékenységgel termoelektromos' eljárás segitségével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IÜÜ

349 355 371 391 399

Il'.\Jl|ı| i'\lIl||ll{()J|lzlltlitll tı |ltI_ll|||l`IX|lIl'|l`Ãt`|{Hl`tı llIlt"lI|'l`.\ˇI`.f\ '|'§|}|(l`lJl()Íf`l l|l*tlMl»Il||.l|l".|llllıt 'III (lšlflll l'll'ıI)

CO,[IEP)i(AHI/IE

,[1-p E. Ben/fa: I/lccncııosanızıe fısııcnzñ Hacryıfaıouıczx rıpıi ropiıutii npoKaTı<e ML-ıuı .. Z! .17. Bepeuı 14 171. Hupxoz Me_TaJıJıorpa(1)ı4LıecKoe nccııeııosaı-ıızıe csapnsıx coeıızueuıfıii pt-ııı.c 213 ,II-p H. Boa:-rap: O 'mrpızıposaı-ıızıızı sızıcokoifı Lıacroroii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _. 37 ll-p H. Boemıp: Ploınıı-„le H peıiokcrı-saMecTzTe.m×ı c Ocoõsım yLıeToM npzmenenı-uı ııx ıı anannrızuıeckoiixzmnu........... . . . . ........................... .HI ,[1-p T. 50/ıouzucap; Hoseiiwze Liannsıe O Teivmeparype nopoıı, nofıyqeınısıx us õacceiiuuıı Aııqiennullynauryn .... ...... . . . . . .. 711 11-p H. ,Hpaxoıu maomuű : âsoııızeeurıiızıe ri unkfıoızııuıbıe smırosızıe fıznmı . . . . . . . _. 70 11-p H. Llpaxoıu Mııaoıuuă: Feomerpuz ocnosnoro Lıepszka c npzncii Oõpasyıouıeii ıuıiı ı.ııtııımızipzLıecKoı`?'ı sepssuınoiã nepeıiauz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . .. Hu FI. apı{aıu: Smopbı oıınospemenmzıx Hıirpysok . .. .. 0! HI.I`e/ıeu:I`lpeccosıı'ı`opoM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 280 1

Ji.--p ./I. (`ı'mz'ı;ı'r::

(`<ııı|ı>ı>ı
ııpoılııııııı

:ıyı`ıı.i-ıı . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 305 -107

ll lknbnu ınz Ikunhunsunn npnnnntunn cTyucHwaTan ucprnaua H nunuuuouhıpcrynnpıııııcıı uryııLcc`ı`ıı.ıı>ıvMı.ıı' pazııııiımıı 'ı`ııııaMıı ııcpcuzllı . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. IH7

Il. 'I`up.wı: l|:ıı`pvı;:ıııııı.- ııııımyxa ıııaxr D ccrıı saõoee (sı,ıpaõOTOı<) . . . . . . . . . . . . . .. jz-p 3. '!`epıı/mu : Bzımcuzıuı-ısı K pacLıeTy np msıx, ıiı»ıJıız1H,Eıpı×ılıecı<ızıx syõqarbıx Konëc c Hapy>ı<ııı,ıM zızııicııııcımcm . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. H. .Vpuuz l/Iccııeııoeaiırıe sıKeHı×ız K Teopzz uznznııpzqeckoä Lıepszqnoifı nepeııauz c rıpsımsııvıızı oõpasyıoummz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. E. Bungez 0 sonpccax paclıcra eKoHOMzLıHOcTı×ı .r. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _. H. Bapew: 1/Isivıepeıme Heõcnsmux paaıfırıiı Teivmeparyp c To'-ıı~ıocTbıo no 0,01°C, noMonımo TepMosJieKTpızıLiecKoro Meroııa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ._

408

335 349 355 371 391 399

\ll'l"l`|'Íll.liI\'(t|'IN l)l*Ilt. 'l`l".t'llNlSt'|ll'ZN l`Nl\'|'IHH|'l`z\'l` |"ÍlIt |)ll*É h`(`llWl*l|{.|Nl)llS'l`|t.lIC, ı'\llHl{t)|.l' (l*I\lH.f\lt.N)

IN H ALTSVE R-ZEICHNIS

_

Dr. E". Bella .` Untersuchung der im Laufe des Vilarmwalzens von Kupfer auftretenden Erscheinungen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

L. Béres und J . Pirkó : Metallographische Untersuchung von geschweissten Schienenverbindungen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .' . . _ .

25

Dr. J . Bognár: Über die Hochfrequenz-Titrierung . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _.

37

Dr. J . Bognár: Ionen- und Redoxaustauscher mit besonderer Rücksicht auf ihre analytisch-chemische Anwendung . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

5l

Dr. T. Boldizsár : Neure Gesteintemperatur-Daten in der Ungarischen Tiefebene und in Transdanubien . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

73

Dr. I. Drahos : Evolvente und zykloide Schraubenlinien . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

79

Dr. I. Drahos : Geometrie der Bezugsschıiecke mit gerader Erzeugender eines zylindrischen Schneekengetriebes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

89

J . Farkas : Diagramme der simultanen Beanspruchungen . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . .

97

Dr. S. Geleji: Gesenkpressverfahren . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 119

Dr. G. Gáspár: Beweisimg des Multiplikatioıxssatzes von Determinanten mit Hilfe der Faktorisation von Matrizen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 M. Hajós: Neue Methoden der Strömungsmessung . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . 157 Dr. M. Hosszú: Bemerkungen über die multiplikative skalare Funktion von Matrizen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. I73 Frau M. Hosszú:

Kugeldreiecke in der stereographischen Projektion . . . . . . .

. 179

L. Huszthy : Projektion von Kurven mittels eines Pantographen . . . . . . . . . . . . . . . 187 L. Kiss:

Záhigkeit von stumpfgeschweissten Schienenverbindungen . . . . . . . . . . . 193

I. Kozák .` Über die Kinematik künstlicher Weltkörper . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 I. Kröell-Dulay :

Konstruktive Eigenheiten und Dimensionierung elektromágne-

tischer Kupplu.ngen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 I- 9 Dr. B. Milasovszky : Frage des optimalen Sternenprogramms bei den durch die Beobachtung der Meridianübergangszeiten durchgeführten astronomisehen

Zeitbestimmungen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 L. Orosz .` Neuere Möglichkeiten der Erhöhung der Abriebfestigkeit auf :len Oberfláchen von Maschinenbestandteilen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 205 Dr. G. Pclrich : Graplıische Lösııııg der kürzı~st.en llruelıı-zl rivlı-\'eı~|ıiıııIııııg zwiselıı-ıı ılroi win(lselıiı~l`ı~ıı (lı~ı`ıulı~ıı . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ._ , . . . . . . . . . . . . .. 275 -Hill

7.. Hruıvfiry : l*Iı`lıı"ı|ıııııg :les l"lt`t`el{ts der Bewettcruııg des Ortes mittels Luftregelııııg ııııd Uewetzteruııgs-1lilfsapparates . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289

|)ı`. ll. Szeniczci : Konjugierte Zahnprofile . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . J . Tajnafõi : Das grösste regelmässige Stufengetriebe und die mit den verschiedenen Get-riebetypen realisierbare Begelbarkeitsbereiche . . . . . . . ~. . . . . . . . . . . . . . . . I. Tarján : Erwármung der Grubenluft in Streckennetzen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Z. Terplán : Bemerkungen zur Dimensionierung von Zyljnderrádern mit gerader Aussenverzahııung . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V. Uray : Die Untersuchung der Betriebseigenschaften von Lichtbogenöfen auf Grund des Kreisdiagramms . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I. Varga : Einige Vorschláge zur Theorie der zylindrischen Schneckengetriebe mit gerader Erzeugenden . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E. Vincze: Über das Problem der Wirtschaftlichkeitsberechnung . . . . . . . . . . . . . . I. Vörös : Messuııg kleinerer Temperaturunterschiede mit einer Empfindlichkeit vom 0,01 C° mittels thermoelektrisehen Verfahrens . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4l!)

305 317 335 349 355 371 391 399

I'IIIII.|t`A'l`I()NI`I UIP '1`IlI'I 'I`I*IlÍIlNl(f/\I. lINI\'|'JIt.SI'l`Y UI" 'I`IIl*I IIIG/\\'Y lNl)US'I`ltIl'ÍS, MISI{()I.t! (IIUNtt/\ltY)

INDEX Dr. E. Bella : Examination of the phenomens presenting themselves in the course of Warm-1`,01]ing of copper . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

L. Béres and J . Pirkó : Metallographic testing of Welded rail bonds . . . . . . . . . . . . .

25

Dr. J . Bognár: About high-frequeney titration

. .-. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

37

Dr. J . Bognár: Ion changers and oxydation-reduction changers with a special regard to their analytic-chemical application . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ._

ÜI

Dr. T. Boldizsár : Recent data of rock temperature in the Great Hungarian Plain and in Transdanubia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

73

Dr. I. Drahos jun.: Involute and cycloidal spirals . . . . . . . . . . .`. . . . . . . . . . . . . . . . . .

79

Dr. I. Drahos jun.: Geometry of basic Worm With straight generatrix for cylindrical worın gearing . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

89

J . Farkas .` Diagrams of the simultaneous stresses . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

97

Dr. S. Geleji : Pressing in dies . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Dr. G. Gáspár : Multiplication theorem of determinants proved by means of the factoring of matrices . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I III lfıl

M. Hajós : Latest methods of flow measuring . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ifıfı

Dr. M. Hosszú .° Remarks about the scalar valued multiplicative function of matrices . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . |72I Mrs. M. Hosszú : Spherical triangles in the stereographic projection . . . . . . .

. . . 179

L. Huszthy : Projection of curves With a pantograph . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IH7

L. Kiss : Tenacity of obtusely welded rail bonds . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . I93 I. Kozák : Kinematics of artificial celestial bodies . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203

I. Kröell-Dulay : Constructional features and dimensioning of elektromagnetic clutches . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 II) Dr. B. Milasovszky : Question of the Optimum star program'-`at astronomical time determinations carried out by the observation of meridián transition times 239 L. Orosz : New possibilities for the increase of abrasive resistance on the surfaee of machine parts . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265 Dr. G. Patrick : Graphical solution of the slıortest broken-line eonneetioıı between tlıree skew straiglıt. lines . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 Z. Sasvári _-

.

Iııerıiuse. of the eI`I`ı-et. of titee-ıı.iı`iıı f Iıv air re fııIıi_t.iıııı and ııııxiliıırv

\'ı~ııtı|ıı.I ıuıı

F

ı

'Í

0

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .` . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 128!!

-III

|)ı`. I.. ı5'zı'n.iczci .` Ifııııjııgıttml toot.-lı proI`iIes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 305 J. '!'u.jn.u]ói .' '.I`Iıe greıttıest regular, stepped drive gear, and the ı.`egulat`..-ion rangos to Iıe realized by the Various drive gear types . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 317 ˇ I. .'1'arján: Heating of mine air in tunnel nets . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335 ÍIˇ)r. Z. Terplán : Remarks to the dimensioning of cylindrical Wheels Whith straight outer toothing . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 349 V. Uray : Performance data of arc furnaces examined on basis of the circle diagram 355 I. Varga : Some suggestions in connection With the theory of cylindrical worm gears with straight generatrix . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .i. . . . . . . . . . . 371

E. Vincze: About the problem of the calculation of economicalness . . . . . . . . . . . 391 I. Vörös : Measuríng of small temperature differences With a sensitivity of 0,01 C°, by means of a thermoelectric process . . . . . . . . ; . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 399

4I2

:\NN:\l.I"Ih' I)l*I l.'UNlVI*IHI'l`IČ l)I'I I.'INI)lIH'l'ItlI'I l.()lJH.I)|~I l)I*J MISK()|.t' (II()N(IIi.II'I)

TABLE DES MATIÉRES D1-. E. Balla: Examen des phénomencs se pr ése ntant lors du laminage á chaud du cuivre

3

L. Béres et J. Pirkó: Examen mét-allographique des connexions de rail á rail soudées

25

Dr. J. Bognár: Titrage a haute fréquence . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

37

Dr. J. Bognár: Les échangeurs d”ions et ckoxydoréduction et certains aspcets de ses a pplications dans la chimie analytique . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Dr. T. Boldizsár:

Nouvelles données température du rocher de la Grande Plııiııe

hongroise et de la région Cisdanubienne . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. I. Drahos:

Les spirales développantes et- cycloides . . . . . .._ . . . . . . . . . . . . . . . .

Dr. I. Drahos: Géomet-rie de la poulie fondamentale á génératrice rectilignc d'ııııe

ñl

72| 79 .~49

puissancc a la poulie cylindrique . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. J . Farkas: Les figures des sollicitations simultanées . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

97

Dr. S. Geleji : Emboutissage á Estaınpe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

I In

Dr. G. Gáspár: Démonstration de la formule de multiplication des déternıiııııııts á l"aide de la factorisation des matrices . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ibl

M. Hajós:

Ibb

Nouvelles méthodes de mesure des courants . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Dr. M. Hosszú: Remarques concernant la fonction multiplicative á valeur sealu.i`ı°e dı -H matrices . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I73 Mme M. Hosszú : L. Huszthy:

Triangles sphériques dans la projection stéréographiqııe

. .

I79

La projection des courbes avec un pantographe . . . . . . . . . . . . . .'. . . .

I87

L. Kiss: La ténacité des connexions de rail á rail soudécs par rappı-oelıeıııeııt eıı bout . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. IIIII I. Kozák:

De la cinématique des astres artificiels . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2113

I. Kröell-Dulay .` Part-icularités constructives et- dimensionnrmcnt des ur-eoııpleıııı-ııt H

électromagnétiques

.... .... ............. ..... ... .. ....... . .. . . . . . . . _

`.!Iil

Dr. B. Milasovszky; La question du programme stellaire optimal, pour Iıı. dı"-leı-mination de l'heure sidéral, par Pobservation des heures de passage ıııı'~ı~idieıı 239 Ílz. Orosz: Nouvellcs possibilités pour augmenter la résistanee a l`usiııe des sııı~I`ııı-ı-.~ı des piéees constitutives de maclıines . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

HHÜ

I)r. G. Pelriclz-.` Solution graplıique de la eohııexioıı Iu plus euııı`te jııır ııııe Iigııe Iıı`isée, eııt re trois droites iııeliııı'-es . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

27h

Z. Hr!-s'vriry.`

/\ll;.{ıııeııtıı.Iimı de |`el`I`et dlı Veıılilııtiuıı de lıı. jılııve de tı`ıı\`ııiI |ıııı` le

ılv . . . . . . . . . . . . . . . . .. ı`ı'~glıı.ge du veııtilııtiıııı et pm' ıııı \'eııtiluteııı` ııııxiIiıı"

JHH

'l)ı-, L. b'.:f'n.-ı`r:zı.'ı`.` I*ı'oI`ils de dent- conjugués . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 305 J. .'l'aj-n.afói_- Les engreııage a graduation „réguliere” maximum ct les gammes de réglage 1-(ıalisables avee les différentzs types d'engrenages . . . . . . . . . . . . . . .. 317

I.. Tarján: L'óeIıauffement de Pair de mine dans des réseaux de galeries . . . . . .. 335 Dı`. Z. Terplán: Quelques remarques se rapportantes au dimensionnement des roues cylindriques a denture droite, extérieure . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 349

V. Uray: Examen des caractéristiques de service des fours á arc, a la base du diagramme circulaire . . . . . . . . . . . . . . . . . . . : . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I. Varga: Quelques propositions concernant la théorie de Pengrenage a vis sans fin cylindrique, a génératrice droite . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E. Vincze: Réflections concernant le probleme du calcul d'économie . . . . . . . . . . . I. Vörös: La mesure des petites différences de températures, d”une sensibilité de ` 0,01° C, a 1'aide du procédé thermOélect,ique . . . . . . . . . . . ._ . . . . . . . . . . . . ..

1 a

.

I

I: ,_ -_ 'Ü

.

-r

-_~""`.

.li tıazıa L5

'* 16" \_ _

\

. _

_

\* ÜVÍ-_ V' "-it

' `. .veri 5sÃf.z..~."_',“l'f.ffı`..F \\

...

li? 1 I ` P __.._'_; É5

.ıf

414

Ó F

_ _.

`

355 371 391 399

A kiadásért felel BERNÁT GYÖRGY az Akadémiai Kiadó igazgatója * .

Felelős szerkeszlö

DR. TERPLÁN ZÉNÖ ziMűszaki szerkesztő

szŐLLősY KÁROLY 9(Kézirat érkezett : 1960. .\ˇ. 15. Példányszám: 500 Terjedelem 30,5 (A/5) ív