AZ ANNA-LIGETI KASTÉLYPARK TÖRTÉNETI KUTATÁSRA ÉPÜLŐ REKONSTRUKCIÓS TERVEZÉSE, ILLETVE A MEGVALÓSÍTÁS ELSŐ LÉPÉSEI

A Puszta 2001. 1/18. pp. 133-140.

AZ ANNA-LIGETI KASTÉLYPARK TÖRTÉNETI KUTATÁSRA ÉPÜLŐ REKONSTRUKCIÓS TERVEZÉSE, ILLETVE A MEGVALÓSÍTÁS ELSŐ LÉPÉSEI TÓTHNÉ HANYECZ KATALIN 1– VÁRKONYI ADRIENN 2 KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG, SZARVAS GYULA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA, GYULA 2001

Bevezetés Az Anna-liget Szarvas külterületén, a település központjától kb. 5 km-re DNy-i irányba található. 1989 óta - a 2/1989 BM.VB. rendelet értelmében - helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A kastélyépület - a 18/1994. (V. 31.) KTM-MKM együttes rendelet 2.§-a szerint - műemléki jellegű, a kastélypark pedig műemléki környezet. A Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság, majd jogutódja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 1994-ben „örökölte” meg az 1908-ban épült kastélyt és a parkot, azóta itt van az Igazgatóság székháza. A közelmúlt kedvező körülményei során a park eddigi 14 ha-os területe a szántó művelési ágú mintegy 10-ha-os területtel bővült. Az így létrejött egységes terület megközelítőleg eléri az eredeti birtoknagyságot. E tény, illetve a Körösvölgyi Látogatóközpont gondolata megteremtette az igényt arra, hogy elkészüljön a történeti múltnak megfelelő Anna-ligeti parkrekonstrukció.

A kutatás és tervezés módszere A kastélypark természetvédelmi értékei mellett a terület kertépítészet-történeti, művészeti, kultúrtörténeti értéke is felbecsülhetetlen. A tájképi jellegű kastélypark szakszerű helyreállításához elengedhetetlen volt a terület történetének, eredeti formájának, változásainak ismerete, így a tervezési munka a történeti kutatással kezdődött.

Az Anna-liget történeti múltja A történeti kutatás az 1783-ban készült katonai felméréstől napjainkig tartó időszakot elemzi. Az Anna-ligeti tájképi kert története Bolza József letelepedésével kezdődött meg. Az 1801-1811-es térképek és a

A Puszta 2001 A „Nimfea” Természetvédelmi Egyesület évkönyve

korhű dokumentumok alapján megállapítható, hogy Bolza József az Anna-liget egy részén, valamint az Arborétum mai területén is fáskertet tartott fenn - melyek közül az Anna-ligetit „Zöld-kert”-nek nevezték (1. sz. ábra) -, e területeken közel párhuzamosan végezte a növénytelepítéseket. A „Zöld-kert”-ben ekkor már volt üvegház, pálinkaház és kertészlak. A kutatás többek között azt is bebizonyította, hogy a park nevét Bolza József (Pepi) feleségéről, Batthyány Annáról nevezték el. Az 1870-es évek iratai szerint gyümölcsös és szőlő is volt az Anna-ligetben. Az 1883-as kataszteri térkép (2. sz. ábra) egy egységes szerkezetű tájképi kertet ábrázol, jelezve az egykori gyümölcsöst és udvart is. A kertet először Bolza István, majd lánya gróf Csáky Albinné szül. Bolza Anna örökli. A család 1908-ban megépítteti nyaralóját (a Csáky-Bolza Kastélyt), amely ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság székháza. 1918-ban ajándékozás során báró Benz Ottóné szül. Csáky Ilona kapja meg a terület egy részét, majd később az egészet megszerezve itt él haláláig, 1934-ig. 1935-ben a három Benz-leány egyenlő arányban örökli a területet. 1949-ben a Magyar Állam tulajdonába kerül az Anna-ligeti kastély és a teljes park területe, amelynek kezelését az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetre bízzák. Ekkor - az 1950-es években készült légi fotó (3. sz. ábra) szerint - az 1883-ban ábrázolt egységes tájképi kert igen nagy változáson ment keresztül. A kert térszerkezete teljesen átalakult: jelentős területeket beszántottak, az egykori erdőkből csak foltok maradtak, a nyitott terek beerdősödtek. A későbbi térképek vizsgálatából kitűnik, hogy a másik nagymértékű változás az elmúlt 50 évben következett be. Több gazdasági és egyéb célú épületet építettek, valamint számos növényt telepítettek el úgy, hogy az egykori elképzeléseket teljesen figyelmen kívül hagyták. Az Anna-liget eredeti állapota a tájképi kert jellegnek megfelelő, így ez az a korszak, amelynek szellemében a rekonstrukciót végre kell hajtani. A XVIII. század első felében jelzett „Zöld-kertben” is lehettek már kertépítészeti kezdeményezések – ennek bizonyítéka, a II. katonai felmérésen (1863-1864) e területen ábrázolt kanyargó úthálózat -, azonban az 1883-as birtokkataszteri térképnek megfelelő egységes állapot csak az 1860-as években alakulhatott ki. Az elmúlt 140 év nem múlt el nyomtalanul, az egykori park többször is kisebb-nagyobb átalakításokon ment keresztül (beszántások, erdőirtások, telekmegosztások, új funkciók miatt különböző építmények elhelyezése stb.), mégis a fennmaradó parkrészekben megtalálhatók az egykori vegetációból ránk maradt részletek. Ezek, ill. a fellelhető térképek alapján van lehetőség a park eredeti állapotának rekonstrukciójára. A beszántások ellenére az 1883-as térképen ábrázolt parkszerkezet még az 1950-es években készült légi fotón is jól nyomon követhető és ez főbb jellemvonásaiban megtalálható ma is.

Tervezési program A rekonstrukció a park életének utolsó óráiban vetődött fel, hiszen az egykori kert növényállománya lassan-lassan élete végéhez közeledik. A Körösvölgyi Látogatóközpont 2002-ben a Kastély épületének közelében épült föl. Az épület tervezett funkciói: konferenciák, értekezletek helyszínének biztosítása, a Dél-Tiszántúl természeti értékeit bemutató kiállítás színtere, környezeti nevelési programok lebonyolítási helyszíne, ismeretterjesztő anyagok hozzáférési helyszíne. A Látogatóközpont közvetlen környezetében került elhelyezésre a rovarház, amely a térség nappali lepkéit élőben mutatja majd be. Hasonlóan az épülethez kapcsolódik majd a madárvédelem kellékeit bemutató madárpavilon és a meteorológiai bemutatóhely. Innen indul a természetismereti tanösvény, melynek tervezett állomásai a következők: „élő talajszelvény”, „az erdő élővilága”, „az erdőszegély élővilága”, „gyepterületek élővilága”, „vizes élőhely”, „ártéri gazdálkodás”, „a holtág élővilága”, „lombkoronaszint”,

2

Az Anna-ligeti Kastélypark történeti kutatásra épülő rekonstrukciós tervezése, illetve a megvalósítás első lépései Tóthné Hanyecz Katalin

– Várkonyi Adrienn

„madárvédelem a ház körül”, „környezetvédelem”. Az állomások és a pihenőpavilonok az 1883-as kataszteri térkép alapján visszaállított sétányra fűződnek fel. A természetismereti bemutatóparkról, az Igazgatóság idegenforgalmi és oktatási lehetőségeiről, a kiállításról munkafüzet, szóróanyag, illetve igényesen kivitelezett tájékoztató kiadvány készül.

A tervkészítés folyamata Tervezési feladat volt egyrészt a rekonstrukció meghatározása mind a növényállományt, mind az épített elemeket illetően, másrészt az új funkciók elhelyezése a parkban oly módon, hogy azok megfelelően illeszkedjenek a történeti múltnak megfelelő tájképi kert állapotához. A tervezés kezdeti fázisában kiértékeltük a jelenlegi adottságok pozitív és negatív jellemzőit. Pozitív jellemvonásként szerepel, hogy ma még sok idős növény él a parkban (tölgy, platán), az egykori átlátások nagy része felfedezhető, illetve a kastély előterét nem telepítették be. Negatívumként említhető a sok rossz állapotú, kezeletlen épület jelenléte, a gondozatlanság miatt sok helyen sérült egykori szerkezet, illetve a parkban emelt belső kerítések, aszfaltozott utak és légvezetékek takaró, lehatároló jellege. A tájképi kert rekonstrukciójához az 1883-as kataszteri térképet vettük alapul, a kastély környezetében pedig az 1950-es években készült légi fotó volt az irányadó. A tervezés során az 1883-as térképen ábrázolt sétaúthálózatból kiindulva a mai igényekhez (tervezési programhoz) igazodva alakítottuk ki azt az útrendszert, amely részben a tervezett tanösvény útvonalát is meghatározza. A tervezés kezdeti szakaszában a meglévő növényállomány egészségi állapotát vizsgáltuk meg, melynek alapján meghatároztuk a kivágásra javasolt egyedeket. Ezen kívül az egykori parkszerkezet visszaállítása érdekében szintén javasoltunk kivágandó fákat, melyeket térképen ábrázoltunk. Külön jelenítettük meg a különösen értékes egyedeket, illetve javasoltuk egyes - parkba nem illően - betelepített részek leváltását őshonos fafajokra. A fakivágások nagy része az értékes egyedek életterének biztosítása érdekében az egykori szerkezet visszaállítását célozza meg. A rekonstrukciós tervben felvázolt megoldás tartalmaz erdősítést, szoliter fák, facsoportok telepítését őshonos fajok és egyéb dendrológiai értékek alkalmazásával. A szinte teljesen hiányzó cserjeszint telepítését a kertépítészeti térszerkezet visszaállítása érdekében sürgető feladatként határoztuk meg, a kiszáradó félben lévő diófák helyén pedig - az egykori szerkezethez igazodva - gyümölcsös telepítést javasoltunk. A művi létesítmények tekintetében - a kastélyon és a szükségszerűen garázsként, gazdasági épületként használt épületegyüttesen kívül - minden épület elbontását, a kastély egyoldali hiányzó erkélyének visszaállítását, a drótkerítések elbontását, a parkon átvezető aszfaltút felbontását, a különböző funkciójú kerti építmények elbontását, a légvezetékek földkábelbe helyezését javasoltuk. A tervezett állapotot tekintve a parkba: sétaúthálózat, pihenőpavilonok, esőbeállók és a megállókhoz szükséges építmények kerülnek elhelyezésre. (4. sz. ábra)

Összefoglalás A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő Anna-liget Szarvas határában a Holt-Körös partján terül el, mintegy 24 hektáron. A parkban 1908-ban épült Csáky-Bolza Kastély ma az Igazgatóság székháza. A Kastély mellett épül a Körösvölgyi Látogatóközpont, illetve a hozzá kapcsolódó természetismereti tanösvény és bemutatópark.

3


E beruházások kapcsán felmerült az igény arra, hogy elkészüljön a történeti múltnak megfelelő Annaligeti parkrekonstrukció. A park 1989 óta helyi jelentőségű védett természeti terület. A kastély műemléki jellegű védettségét és a hozzá tartozó terület műemléki környezetté nyilvánítását 1994-ben mondták ki. A történeti kutatások az 1783-ban készült katonai felméréstől napjainkig tartó időszakot elemzik. Meghatározásra kerültek az eredeti ártéri vegetációra épülő park növénytelepítési mozzanatai, a terület tulajdonviszonyai, illetve a park összeomlásának, funkcióváltásának lépései. Kiderültek a családi összefonódások során létrejött kapcsolatok a Szarvasi Arborétummal, illetve azok a különbségek, amelyek a két terület elszakadását jelentették. Az elmúlt 160 év a park történetében jelentős változásokat hozott, de a kutatási anyag és a fennmaradt növényállomány jó alapot jelenthet a rekonstrukciós munkák elvégzéséhez, valamint a beruházások konkrét helyszíneinek – eredeti elképzeléseket nem zavaró - kijelöléséhez.

Summary The Anna Park, being in the management of property of the Körös-Maros National Park Directorate, is situated on the confines of Szarvas. It lies along the banks of the Holt-Körös with an area of 24 hectares. The Csáky-Bolza Hall in the park, built in 1908, is nowdays the headquaters of the Directorate. Next to the Hall is under construction the Körös-valley Visitor Centre with the nature path and demonstration park belonging to it. In connection with these investments has come up the need of the reconstruction of the Anna Park in a way appropriate to the historical past. The Park has been a protected area of local importance since 1989. The Hall and its surroundings have been declared a historic monument and area in 1994. The historical researches analyse the period from the military surveying in 1783 till nowdays. There have been determined the plant introductions in the park based on the original flood plain vegetation, the ownership of the territory and the steps occured during the collapse and the change of function of the park. There have come to light the connections with the Botanical Garden of Szarvas due to the mesh of families and the differences because of which the two territories separated. The past 160 years have brought great changes in the history of the park but the researches and the remaining vegetation can give good basis to the reconstruction works and the marking out of the exact places of the investments.

4



Irodalomjegyzék ADRIAN VON BUTTLAR: Az angolkert, Galavics Géza: Magyarországi angolkertek, Balassi Kiadó, Budapest, 1999 DR. KUTAS FERENC: Emberközelben – válogatott publicisztikai írások 1986-1996, Szarvas, 1996, 9299 o. DR. PALOV JÓZSEF: Adatok a Bolza-család egykori kastélyairól (Szarvasi Krónika 6. szám) DR. PALOV JÓZSEF: Adatok gróf Bolza Pál életéről és a Pepi-kertről (Szarvasi Krónika 6. Szám) FEKETE ISTVÁN: Pepi-kert, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989 FÉNYES ELEK: Magyar Országnak, ’s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapota statisztikai és geographiai tekintetben. Békés Vármegye, Pest, 1839, 20 o. HELLEBRANTH JÁNOS: Szarvas várossáról érkezett ugyan azon város’ százados ünnepi alkalmatosságára, Pest, 1822, 16 o. PALATINUS J.: Békésvármegyei nemes családok története - I. rész -, Budapest, 1909 PONYICZKY ZOLTÁN: Szarvas város települése és építkezése, Budapest, 1911, 13-15 o. SZINNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái, 2. kötet, Budapest, 1893 Vasárnapi újság 1891. 40. száma ZSILINSZKY MIHÁLY: Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása, Pest, 1872

5


Képmelléklet

1. ábra: 1811. évi külterületi térkép, Szarvas (Szarvasi Múzeum)

2. ábra: 1883. Kataszteri térkép (Békés Megyei Levéltár, BMK 72, 39. K.o. XV. 42.sz.)

6



3. ábra: Légifotó az 1950-es évekből (Tóth Ágoston Térképészeti Intézet 1950/37II/140, LL-34-42-A-c)

7


4. ábra: Parkrekonstrukciós terv

8

AZ ANNA-LIGETI KASTÉLYPARK TÖRTÉNETI KUTATÁSRA ÉPÜLŐ REKONSTRUKCIÓS TERVEZÉSE, ILLETVE A MEGVALÓSÍTÁS ELSŐ LÉPÉSEI

Recommend Documents