AZ ANGOL NYELVŰ DRÁMAOKTATÁS TEHETSÉG PROGRAMJA

HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”

AZ ANGOL NYELVŰ DRÁMAOKTATÁS TEHETSÉG PROGRAMJA

Készült „A tehetség nem ismer határokat” HURO/1001/138/2.3.1 című projekt keretén belül, melynek finanszírozása a MagyarországRománia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 pénzalapjaiból történik

Jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu

2012.01.06 - 2013.05.31 között a Szatmárnémeti 10-es Számú Általános Iskola és az Eötvös József Iskola (Nyíregyháza, Magyarország) „Talent has no Borders”, azaz „A tehetség nem ismer határokat” HURO/1001/138/2.3.1 címmel pályázatot bonyolít le a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében. A projekt fő célja a határmenti térség kiválasztott tehetséges fiataljainak sikeres életpályára terelése valamint a pedagógusok módszertani felkészítése, a tehetségek felkutatása és gondozása. Tervezett közös tevékenységeink:  Nyitókonferencia  Tehetségprogramok kifejlesztése és megvalósítása  Nyíregyházán: francia drámapedagógia, földrajz - ifjúsági turizmus, testnevelés (trambulin-sport)  Szatmárnémetiben: angol drámapedagógia, környezetismeretkörnyezetvédelem, fizika  Tudástranszfer a tehetségfejlesztések módszertanáról  Munkaértekezletek, tanár továbbképzés, hospitálások, vendégoktatások  Közös tehetségnapok a partnerintézményekben  E-learning fejlesztés  Zárókonferencia. Ezen projekt keretén belül készült a határmenti régiókban élő tehetséges gyerekek számára a következő fizika tananyag.

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3 I. ELMÉLETI RÉSZ 2. A dráma 4

4

2.1. A dráma jellemzői

4

2.2. A dráma a nyelvtanítás kontextusában

5

2.3. A dráma alkalmazása és annak előnyei 6 2.4. Motiváció és siker

8

2.5. A dráma és a környezet

9

2.6. A dráma és a tanár szerepe 9 3. Nyelvi készségek

10

3.1. Nyelvi rendszerek és nyelvi készségek a dráma kontextusában 10 3.2. A kommunikáció természete 3.3. Beszéd

11

12

3.4. Írás 12 3.5. Olvasás 13 3.6. Szöveghallgatás 14 3.7. Nyelvi rendszerek– szókincs 14 3.8.Nyelvi rendszerek– nyelvtan 15

1

II. GYAKORLATI RÉSZ

15

4. Drámagyakorlatok 15 4.1 Az artikulált beszéd elsajátítása 15 4.2. Nyelvtörők

16

4.3. Bemelegítő gyakorlatok 18 4.4. Szerepjátékok 20 4.5. Szimuláció 22 4.6. Improvizáció 23 4.7. Történetmesélős játékok 29 5. Dráma óratervek 6. Befejezés

30

37

Az angol nyelvű drámaoktatás óravázlata 39 Felhasznált irodalom 43 Internet oldalak 44

2

1. BEVEZETÉS 1. Ennek az írásműnek az a célja, hogy összegezze a drámatechnikákon keresztül történő nyelvi készségek elsajátítását és tanítását. Általánosabban fogalmazva, arra törekszik ez a dolgozat, hogy bemutassa azt a módot ahogyan a drámatechnikák növelik az angol idegen nyelvként történő tanításának a hatékonyságát és minőségét. a.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a dráma ebben a kontextusban nem

közönség előtt színpadon játszódó színházi előadást jelent, hanem inkább azt, hogy hogyan lehet a dráma különböző aspektusait bevonni a tanításba, főleg azáltal hogy igénybe vesszük és stimuláljuk a diákok érzéseit és képzelőerejét miközben sokféle ingerrel látjuk el őket és gazdagítjuk a tanulásukat egy mélyebb szinten fellelhető élménnyel. 2. Az írásmű két fő részből áll. Az első rész elméleti jellegű és a dráma jellemzőivel, módszereivel és használatával foglalkozik az idegen nyelv tanításának kontextusában. Továbbá tartalmazza a nyelvi készségek általános felosztását és leírja hogy hogyan fejleszti a dráma használata a tanítási és tanulási folyamatot. 3. A dolgozat második része gyakorlati jellegű. Olyan részletes óravázlatokat tartalmaz, amelyekben drámatechnikákat magába foglaló gyakorlatok vannak.

3

I.ELMÉLETI RÉSZ 2. Dráma 2.1. A dráma jellemzői Alaposan meg kell vizsgálnunk a dráma fogalmát valamint annak helyét az idegen nyelvek tanításában. A dráma ebben a kontextusban nem klasszikus színdarabot vagy színházi előadást jelent.Miközben nem zárja ki a színdarabok vagy előadások elemeit, számos egyéb aspektusa van.Wessels úgy véli, hogy “az oktatásban alkalmazott dráma ugyanazokat az eszközöket használja, amelyeket a színészek a színházban.Főképpen improvizációt és pantomímet alkalmaz.De amíg a színházban minden a közönség érdekét szolgálja, az osztálytermi drámában minden a tanulók kedvéért van kitalálva” (1987: 8). Miközben improvizációt és pantomímet alkalmaznak a diákok, gyakorolhatják az idegen nyelvet is, mintha a valós életben használnák azt.A valós életben zajló szituációk szóbeli kommunikációját behatárolt felkészülési idő jellemzi. Amikor a tanulók eleget gyakorolnak az órán, könnyedebben fogják használni a nyelvet valós környezetben, spontán módon fognak válaszolni, gyorsan kell alkalmazkodniuk és reagálniuk és eljátszaniuk a rájuk osztott szerepet. A pantomím és a testbeszédfontos eszközzé válnak, melyek stimulálják és gazdagítják a tanulás élményét. A tanulási folyamatba illesztett dráma nagy mértékben tudja fokozni az idegen nyelv elsajátításának teljes élményét. Sok területen segít a tanulóknak. Csak hogy néhányat említsünk, fejleszti a különböző környezetben és szituációkban történő tudatos nyelvhasználatot, erősíti az önbizalmat, kreativitást, spontaneitást, improvizációs készséget és szükség van a résztvevők érzelmeire.Elősegíti az idegen nyelv természetes módon történő, adott szituációhoz illeszkedő használatát. 4

2.2. A Dráma a nyelvtanítás kontextusában Scrivener (1994: 69) összeállított egy listát azokból a drámatevékenységekből amelyeket gyakran alkalmaznak az angol nyelv tanításában: 1. Szerepjáték–A szerepjátékok képessé teszik a diákokat arra, hogy kibújjanak a bőrükből és elfogadjanak egy másik szereplőt, illetve azzá is váljanak. A diákok vagy improvizálnak, vagy létrehozzák a saját karakterüket, vagy szerepkártyákat kapnak. Mindegyik esetben serkentőleg hat rájuk a tevékenység és a diákok szívesebben kapcsolódnak be a tanulás folyamatába. 2. Szimuláció–A tanulás kezdeti szakaszaiban a diákok különféle szerepekkel ismerkednek meg, kezdve az egyszerűbbekkel, általában olyanokkal amelyekkel a mindennapi életben találkoznak, mint például anya, apa, eladó, vevő, túrista, stb.Aztán bonyolultabb

szerepekkel

foglalkoznak,

mint

például

konzultálás,

problémamegoldás, színdarabok, stb. 3. Drámajátékok–Wessels azt állítja, hogy a ´drámajátékoknak´ kell "tartalmazniuk cselekvést, meg kell mozgatniuk a fantáziát, magukba kell foglalniuk mind a ´tanulás´ és ´elsajátítás´ folyamatát, valamint lehetővé kell tenniük az érzelmek kifejezését." (1987: 29) Az összes felsorolt elem segít a diákoknak aktívan bekapcsolódni a tanulás folyamatába, és megtapasztalni a tanulási élmény dinamikáját. Sokféle játék van és ezeknek különböző a funkciójuk, például helyzetet oldó , bemelegítő játékok, időt kitöltők, koncentrációt fejlesztők, stb. 4. Irányított

improvizáció – Ez a fajta gyakorlat azt igényli a tanártól, hogy egy

tevékenység kezdeti szakaszán vezesse végig a diákjait. Amikor a diákok csatlakoznak és részeseivé válnak a kialakulóban lévő feladatnak, használják a képzelőerejüket és az improvizációs készségüket. Aztán a tanár kilép a tevékenységből és inkább megfigyelővé válik, aki szükség esetén segít. Ez a segítség

5

érkezhet javaslatok formájában vagy akár vissza is térhet a történetbe a tanár, ha lassan haladnak a diákok, vagy túl nehéznek találják a feladatot. A következő gyakorlatok irányított improvizációra példák: egy bűnügy helyszíne; egy céges megbeszélés ;egy nyári tábori éjszaka; stb. 5. Színdarabok szövegkönyvének eljátszása – Cockett és Fox azt mondja, hogy "fontos észben tartani, hogy a szövegkönyv nem annyira dráma, mint inkább ´felkérés drámára´." (1999: 85).A szövegkönyv kiindulási pont, ami tág teret nyújt mindenkinek arra, hogy kibontakoztassa a tehetségét és személyes aspektusokkal bővítse a tanulás élményét. A tanár adja a szövegkönyvet a tanulóknak, vagy akár maguk írjákazt meg. Minden szakasz, beleértve a felkészülést, gyakorlást, előadást, vagy akár még az utólagos elemzést és értékelést is, nagyon hatékony eszközei lehetnek az idegen nyelv tanulásának, valamint megerősíti a diákot az idegen nyelv helyes használatában. 6. Elkészített improvizált dráma – A diákok maguk dolgoznak ki és adnak elő egy történetet, egy szituációt vagy több szituációt. Továbbá dolgozhatnak egy tanár által megszabott kereten belül is. A tanulók maguk felelősek a munkájukért.Az a tény, hogy magukénak érzik a feladatot tovább serkenti őket a siker felé vezető úton. Az egész oszály bevonható egy összetettebb drámába, habár gyakorlati és érzelmi okoknál fogva előnyösebb lehet kisebb csoportokban dolgoztatni a diákokat.

2.3. A dráma alkalmazása és annak előnyei Számos előnye van annak, ha drámát alkalmazunk az idegen nyelv tanítása során. Megvan a lehetősége arra, hogy a tanulási folyamat katalizátoraként funkcionáljon.A következő aspektusok értékes betekintést nyújtanak abba, hogy milyen erő rejlik a dráma felhasználásában az idegen nyelv tanulásánál. 1.

Értelmes

szituációk–

A

nyelvet

"értelmes

(www.melta.org.my).

A

bemutatandó

nyelvi

szituációkban egység

kell

használni"

alapvető

minimális

követelményei között találjuk az értelmes szituációkat és szövegkörnyezetet. A 6

tanár feladata gondoskodni róla, hogy a szövegkörnyezet amennyire cask lehet tetszen a tanulóknak. A megfelelő kontextus lehetőséget nyújt a diákoknak arra, hogy az idegen nyelvet együttműködő légkörben gyakorolják; serkenti őket arra, hogy szabadjára engedjék a kreativitásukat és használják a művészetekkel kapcsolatos tehetségüket. A diákok így motiváltak, sikerélményük van, és ez segíti a tanulásukat. 2. A nyelvtudás erősítése–A drámatevékenységeket használhatjuk "a tanult nyelvvel kapcsolatok

ismeretek

alkalmazásával

a

megerősítésére"

tanárnak

számos

(www.melta.org.my).

lehetősége

nyílik

az

A

idegen

dráma nyelv

gyakoroltatására. A tanár számára az inspiráció jöhet az összes olyan aspektusból amit a színpadon színészek által előadott színjátszás nyújthat. Az osztályterem így szinte színpaddá tud válni és hatékony eszköze lesz a nyelvhasználat megerősítésének. 3. Élvezetes tanulás–Az idegen nyelvek tanulása és tanítása "élvezetes, ösztönző és tartalmas

lehet

amikor

drámatevékenységekkel

kombináljuk

azt"

(www.melta.org.my). A dráma használata élvezetes és szórakoztató; olyan légkört teremt amely elősegíti a tanulást és segít a diákoknak legyőzni a hibázástól való félelmet, valamint azt a félelmet amit akkor éreznek, ha mások előtt kell az idegen nyelvet használniuk. 4. Különböző szinten lévő diákokból álló osztályok –"A különböző képességek problémája

enyhül

amikor

drámatevékenységeket

használnak"

(www.melta.org.my). Az idegen nyelvet tanuló osztályok nem homogének és a tanárnak szembesülnie kell olyan szituációkkal amikor különböző tudásszintűek a diákok. A színházi előadások során a különböző színészek különböző szerepeket kapnak és különböző cselekvési szabadságot az előadásra, és ez az elv alkalmazható osztálytermi körülmények között is. A magasabb szinten álló diákok nagyobb tudást igénylő szerepeket vállalnak és bonyolultabb nyelvet használnak mint az alcsonyabb szinten álló diákok. Ráadásul példát mutathatnak az alacsonyabb szinten álló

7

diákoknak ezáltal segítve a fejlődésüket. Az a fő, hogy minden diák aktívan részt vesz a tanulásban és mindannyian hasznát veszik ugyanannak a tevékenységnek.

2.4. Motiváció és siker Harmer rámutat, hogy két fő kategóriája van a motvációnak: külső motiváció, amely az osztálytermen kívüli tényezőkre vonatkozik, valamintbelső motiváció, ami azzal kapcsolatos ami az osztálytermen belül történik (1991: 3). A diákoknak van valamilyen okuk arra, hogy miért akarnak idegen nyelvet tanulni.A tanároknak meg kell tudniuk ezt az okot és előnyt kell kovácsolniuk belőle. Ha tudják a tanárok, hogy milyen okaik vannak a diákoknak a tanulásra, tartalmasabb órákat tudnak tervezni és olyanokat, amelyek megfelelnek a diákok elvárásainak. A diákok lelkesedése fokozódik, ha az órákat úgy szervezik meg, hogy azt érezzék a tanulók, hogy elérik a maguknak kitűzött célokat. Sok oka van annak, hogy miért akarnak elsajátítani egy idegen nyelvet a diákok. Ennek az írásműnek a kereteibe nem férne bele az összes felsorolása, de érdemes néhányat megnevezni. A fő okok között szerepel a jobb állás utáni vágy, utazás iránti vágy és szakmai vagy személyes fejlődés. Mindezek nagyon ösztönzően hatnak a diákokra és lehetőséget adnak a tanárnak arra, hogy a tanulás folyamatát hatékonyabbá és sikeresebbé tegyék. Harmer azt állítja, hogy "ami az osztályteremben történik fontos hatással lesz a diákokra, akik már bizonyos értelemben külső motivációval rendelkeznek" (1991: 5). Ezáltal a dráma alkalmazása egy olyan hatékony eszközt nyújt a tanárnak, amely hatással van a diákok belső motivációjára. Még olyan diákok is, akik kezdetben nem túl motiváltak, könnyen belefeledkeznek egy-egy tevékenységbe, amikor drámatechnikákat alkalmazunk vagy pozitívan hatnak rájuk azok, akik aktívan vesznek részt a tanulásban. Nagyon fontos, hogy a diákok megtapasztalják a sikert. Míg az állandó sikertelenség elkedvetleníti őket, a sorozatos siker íze növeli a diákok magabiztosságát és erősíti bennük a tanulás vágyát.Egyes diákoknak jóval több időbe telik elfogadni a dráma jótékony hatását

8

és számukra még elengedhetetlenebb a folyamatos bíztatás és türelem,mert ez apránként segít nekik leküzdeni a lehetséges kezdeti ellenállásukat.

2.5. A dráma és a környezet Scrivener rámutat, hogy a dráma "elsősorban azt jelenti, hogy a képzelőerő használatával más szereplő bőrébe bújunk, vagy az osztálytermet más hellyé változtatjuk" (1994: 69).A környezet általában nagyon fontos szerepet játszik a tanulási folyamatban. Ez az egyik legfontosabb olyan aspektus, amelynek jelentős hatása van a tanulás élményére. A nyelvtanítás jellemző fizikai környezete az osztályterem. Az osztálytermeknek megvannak a maguk korlátai és hátrányai és meglehetősen negatív asszociációkat hordoznak sok ember számára.Egy átlagos osztályterem aránylag könnyen változtatható egy másik hellyé. Általános keretet biztosít az idegen nyelv használatához azzal a lehetőséggel, hogy a szókincs széles skáláját, valamint számos szituációt alkalmazzunk. Olyan, mintha színházi színpaddá válna annak minden dinamikájával és izgalmával.

2.6. A dráma és a tanár szerepe Az egyik legalapvetőbb kihívást magának a tanárnak a személyisége rejti. Nem lehetséges drámával és drámatechnikákkal megismertetni a diákokat, ha a tanár nem magabiztos, vagy nincs meggyőződve annak hasznosságáról. Továbbá az a mód, ahogyan a tanár bevezeti a drámát hatással van a teljes tanulási folyamat sikerére vagy kudarcára.Akár le is lassíthatja azt, vagy kiválthatja azt a negatív hatást, hogy elidegeníti a diákokat,illetve tönkreteszi a tanárral kialakított kapcsolatukat. Ha a megfelelő módon és hatékonyan szeretnénk bevezetni a drámát a tanításba, fokozatosan és kellő óvatossággal tegyük azt. Ha valami olyat erőltetünk a diákokra, amihez nincsenek hozzászokva, az ellenkező hatást fogjuk kiváltani. A tanításban szerzett tapasztalatom alapján állíthatom, hogy amíg egyes diákok majdnem azonnal szívesen fogadják a drámát, mások sokkal zárkózottabbak és még ellenállást is tanúsítanak, ha használni kell azt. A tanár bátorítása és magyarázata segít minden tanulónak megérteni a dráma célját és segít nekik jobban érezni magukat.

9

3. Nyelvi készségek 3.1. Nyelvi rendszerek és nyelvi készségek a dráma kontextusában Scrivener szerint (1994), amikor a nyelvi készségek kerülnek megfontolásra, fontos különbséget tenni a ´nyelvi rendszerek´ és a ´nyelvi készségek´ között.

1) A nyelvi rendszerek tartalmazzák a szókészletet (szókincs), nyelvtant (szabályok), funkciót (szituáció) és fonológiát (hang, ritmus, intonáció stb.) 2) A nyelvi készségek a négy készséget tartalmazzák: beszéd, írás, olvasás és hanganyag értése.

Természeténél fogva a drámát használhatjuk mind a produktív, mind a receptív készségek fejlesztésére, valamint sikeresen használható a nyelvi rendszerek elsajátítására is. A nyelvi készségeket illetően a dráma legfőbb értéke természetesen főként a beszéd és az elhangzottak megértésének megtanulásában rejlik. Harmer azt állítja, hogy "Gyakran igaz, hogy egy készség nem alkalmazható egy másik nélkül.Lehetetlen a másik meghallgatása nélkül beszélni egy társalgásban és az emberek ritkán írnak anélkül, hogy olvasnának is" (1991: 52).Egy kompetens nyevhasználónak el kell sajátítania az összes készséget, így nem szabad elhanyagolnia egyiket sem, helyette kellő mennyiségű gyakorlási lehetőséget kell biztosítani számukra, valamint arányosan kell fókuszálni az összes készségre. A gyakorlati alkalmazás bemutatható egy olyan egyszerű példán, amelyben az egyik drámatechnika használatos. Ez nem más, mint egy szerepjáték, amely során a diákok telefonbeszélgetéseket gyakorolnak számos különböző szerepben. Ezen párbeszédek alatt a résztvevők nem csak beszélnek (azaz telefonon keresztül társalognak), hanem az is a feladatuk, hogy lediktáljanak vagy leírjanak egy fontos információt.

10

3.2.Akommunikáció természete A következőkben egy Harmer által létrehozott diagram látható, amely a kommunikáció jellegét írja le.

akar mondani valamit BESZÉLŐ/ÍRÓ

kommunikációs célja van a nyelvi készletből választ

hallgatni akar valamit HALLGATÓ/OLVASÓ

érdekli a kommunikációs cél feldolgozza a változatos nyelvi elemeket

Harmer (1991: 48)

A dráma kereteket nyújt a használandó nyelvnek.Általában a megerősítés és ösztönzés eszközeként járul hozzá a kommunikáció természetéhez. A különböző kontextusba ágyazott különböző szerepeket játszó résztvevők egyrészt erősen motiváltak arra, hogy beszéljenek/írjanak, másrészt a hallgató/olvasó is motivált a megértésre. Drámával sokféle szituációban kifejezhető a kommunikációs cél, például közleményekben, bocsánatkérésben, kérésben, gratulációban, jelentésben, parancsban, ígéretben, köszönetnyilvánításban, üdvözlésben, szerencsekívánatban, stb.

11

3.3. Beszéd Egy olyan beszélőnek, aki kompetens módon használja a nyelvet számos szituációban kell fejlesztenie a beszédkészségét, azért hogy tudjon üzeneteket küldeni és fogadni, valamint, hogy képes legyen tartalmas kommunikációban részt venni. A dráma és a technikáinak az alkalmazása ideális eszköz arra, hogy ösztönözzük és továbbra is végezzük a különböző beszéltetős feladatokat, miközben hangsúlyt fektetünk a folyékonyságra, kiejtésre, hangsúlyra, intonációra, stb. Tág teret ad a gyakorlásra ahhoz, hogy elsajátítsuk a nyelvi készséget. Ahogy egyre jobban beleélik magukat a drámát alkalmazó diákok a feladatokba, már nem tekintik a tevékenységet és a tanult nyelvet mesterségesnek, hanem úgy élik meg a szituációban való használatát, mintha az hasonlítana egy valós életből vett szituációhoz. Az idegen nyelv tudatos tanulása helyett a nyelv elsajátítása nem tudatosan történik. Továbbá azok a diákok, akik olyan értelmes kontextusban és szituációkban gyakorolják a nyelvet, amelyek életszerűek, nagyobb valószínűséggel fogják könnyebbnek találni a nyelv használatát igazi szituációkban. A

dráma

hasznos

eszköznek

bizonyul

a

kiejtés,

ritmus

és

intonáció

tanításában.Ráadásul a dráma tartalmazhat – többek között – mondókákat, nyelvtörőket, verseket és dalokat és ezeknek az előnye abban rejlik, hogy könnyen összekapcsolhatók mozdulatokkal és érzelmek kifejezésével.

3.4. Írás Sok olyan íráskészséget fejlesztő feladat van, amelyek tartalmazzák a dráma aspektusait és emellett a későbbi dramatizálás forrásául szolgálnak. Köztük van a következők írása: versek, történetek, elbeszélések, színdarabok, szerepjátékok, jelenetek, dalok, hirdetések, különböző fajta levelek és képeslapok, stb.Ezek nagy mértékben igénylik a képzelőerő és kreativitás használatát.

12

A fennt említett íráskészséget fejlesztő feladatok előnye az, hogy a dráma során alkalmazott írásos tevékenység gyakran válik egy átfogóbb, komplexebb tevékenység részévé. Ez hozzájárul a diákok motiválásához, akik gyakran nem tekintik hasznos vállalkozásnak az íráskészség tanulását. A drámához kapcsolódó írásos tevékenységeken keresztül a diákok jobban megértik a szükségességét annak, hogy az írást készségként tanulják és tudatosul bennük, hogy vannak olyan alkalmak amikor az írás szükséges és akár elkerülhetetlen is.Számos példa van az ilyen jellegű feladatokra.Lehetnek egyszerűbbek, mint például különböző instrukciók írása: főzés, eltévedt emberek útbaigazítása, de lehetnek bonyolultabbak is: hirdetések szövege, színdarabok, vagy komplexebb párbeszédek. Az összes ilyen írásművet megalkothatják és dramatizálhatják a diákok.

3.5. Olvasás Amikor azon gondolkodunk, hogy hogyan használható a dráma az olvasás készségének fejlesztésére, rá kell jönnünk, hogy az olvasandó szövegek jó minősége és számos kapcsolódó tevékenység előkészítése szükséges ahhoz, hogy sikert érjünk el az olvasáskészség tanulásában. A tanár nagy mennyiségű irodalmi szöveggel rendelkezik, amelyek igazíthatóak a tanítás céljaihoz. De vannak egyéb szövegek is. Például újságok, magazinok,

karikatúrák

és

hirdetések,

és

ezek

mindegyike

használható

dramatizálásra.Kiindulópontként szolgálnak a tanulóknak a további tevékenységekhez és a szöveggel történő munkához. Nagy lehetőség rejlik a mesélő szerepében is. A diákokat arra kell buzdítani, hogy úgy olvassák a forgatókönyvet, mintha színészek lennének. Ez a fajta gyakorlat egy másik dimenziót visz az olvasásba. A dráma használata egyéb módszerek mellett arra szolgál, hogy fejlessze az olvasáskészséget. A funkciója kiegészítő jellegű, mivel szükséges egyéb módszerek alkalmazása is.

13

3.6. Szöveghallgatás A diákok gyakran tartják nehéznek a szöveghallgatást. Én úgy tapasztalom, hogy főleg a tanulmányaik elején részleteket próbálnak meghallani, és nem értik meg egyben a szöveget.Egy másik nehézség, amivel a diákok szembesülnek miközben próbálják megfejteni a jelentést az, hogy az angol nyelvnek sokféle nemzeti és területi regisztere és akcentusa van. A tanár felelőssége olyan hanganyagok biztosítása, amelyek autentikusak és amennyire lehetséges életszerűek. A dráma előmozdítja az összpontosított figyelmet. A diákoknak nagyon kell figyelni szereplés közben, azért hogy a helyzet által megkívánt módon tudjanak reagálni. A dráma szövegkörnyezetet biztosít a mások meghallgatásához. A szöveghallgatással kapcsolatos feladatok közt van zenehallgatás, hírek, TV műsorok, filmek, telefonhívások, csevegések, útbaigazítások, közlemények és sok egyéb dolog meghallgatása.Ezek mindegyike könnyen kapcsolható a drámatevékenységekhez. A feladatok elvégezhetők vagy a szöveghallgatás közben, vagy utána, vagy a szöveg meghallgatása szolgálhat az utána következő drámatevékenységek kiindulópontjaként.

3.7. Nyelvi rendszerek - szókincs Wessels rámutat, hogy a dráma egyik lehetséges előnye "az új szókincs és struktúrák teljes mértékben kontextusba helyezett elsajátítása" (1987: 13).A valós világ kontextusok sokaságát nyújtja a beszélőknek.Az osztálytermi lehetőségek jóval korlátozottabbak.De a kreativitás és képzelőerő segít ezt egy más hellyé varázsolni. Harmer kijelenti, hogy "Ha igazán meg akarjuk tanítani a diákjainknak, hogy mit jelentenek a szavak és hogyan kell használni őket, használat közben kell őket bemutatni, együtt más szavakkal, szövegkörnyezetben" (1991: 24). A dráma felhasználásával egy átlagos osztályterem repülőtérré, vasútállomássá, buszállomássá, étteremmé, irodává, lakássá, bolttá, játszótérré, parkká, kertté, stb.válik.

14

Mindegyik hely kontextust nyújt, és ehhez társul bőséges szókincsből való választás lehetősége, valamint számos szituáció, amelyekben gyakorolható az idegen nyelv.

3.8. Nyelvi rendszerek - nyelvtan A nyelvtani szabályok ´élővé´ válnak, amikor drámatechnikákat alkalmazunk. Ennek egyik példája lehet a szórendet gyakorló feladat, ahol a mondat szavait reprezentáló diákokat megkéri a tanár, hogy úgy álljanak be, hogy helyes legyen a mondat szórendje. A mondat elemei hangsúlyozhatóak azáltal, hogy érzelmi töltetet kapnak, azaz dühösen, boldogan, szomorúan, szerelemmel telve, stb.kell kiejteni őket. Scrivener rámutat, hogy a nyelvtan hatékony tanulása érdekében "a tanulókat sok nyelvi hatásnak kell érnie, a figyelmüket rá kell irányítaniuk a sajátságos elemekre, hogy megértsék, hogy mit jelentenek, hogyan képzik őket és mikor és hol használják azokat" (2003: 3).A drámatevékenységek lehetőséget teremtenek arra, hogy a nyelvtant motiváló, tartalmas környezetben gyakoroljuk. Egy olyan helyzet, amikor egy gyerek kiönti a tejet a padlóra, lehetőséget adhat a befejezett jelen gyakorlására azáltal, hogy azt mondjuk, hogy "Look what you have done!(Nézd mit tettél!)"és egyéb drámatevékenységek, mint például szerepjátékok, párbeszédek, elképzelt szituációk vagy pantomím is nyújthat lehetőséget a nyelvtan előtérbe helyezésére és gyakorlására.

II.GYAKORLATI RÉSZ 4. Drámagyakorlatok 4.1.Az artikulált beszéd elsajátítása Az artikulálás nem csak hangosságot vagy kiabálást jelent. Az artikulálás tökéletesítése olyan, mint bármely fizikai gyakorlat; az izmokat, ebben az esetben a gégefőt, erősíteni

15

kell.Csak akkor kiválóan artikulált a hang, amikor a gégefő elég erős ahhoz, hogy elég ideig benntartsa a levegőt ahhoz, hogy légnyomás keletkezzen. Amikor a légnyomás enyhül, a hangerő nagyobb. Bemelegítés o

A gégefő megmozgatása olyan, mint bármilyen más izom megmozgatása, tehát előtte megfelelően be kell melegíteni. Először kérjük meg az osztályt zümmögő hang kiadására, amely fokozatosan hangosodik. Amikor a zümmögés kellő erősségű, mondjuk nekik, hogy csökkentsék azt egy "muh"hanggal .Továbbá, vagy alternatívaként, utasítsuk a diákokat arra, hogy képezzenek "mmmm," "ahhhhh," és "ssssss" hangokat erős vagy eltúlzott mimikával. Lehet használni más hasonlóan egyszerű hangokat a változatosság kedvéért. Légzés

o

A légzési gyakorlatok hasznosak a tüdő erősítése érdekében és ezáltal javul az artikulálás. Az egyik népszerű légzéssel kapcsolatos feladatnál egyenes háttal kell ülni.Az egyik kezünket a gyomrunkra helyezzük, a másikat pedig a hátunkra ugyanabban a magasságban. Mélyen kell lélegezni, hogy a kezek elmozduljanak egymástól és a levegőt lassan, hangtalanul engedjük ki. Ha hangot adunk ki, az a feszültség jele és egyszerűen csak addig ismételjük, amíg nem sikerül hangtalanul elvégezni. Aztán belélegezünk mélyen még egyszer és a levegő kiengedése közben mondjuk az ABC első betűjét. Ismételjük ezt meg mind a 26 betűvel, menet közben a hangerőt fokozva. Csoportos feladatok

o

Rendeződjenek a diákok párokba és beszélgessenek egy nyaralásról vagy egy másik egyszerű témáról. Minden 15 vagy 20 másodperc után azt mondjuk, hogy "hangosabban" vagy "halkabban", tehát a diákoknak változtatni kell a társalgás hangerejét. Ez egy szórakoztató feladat és sok nevetést válthat ki, hiszen előfordulhat, hogy furcsa kifejezések hangosan hangzanak el. Kiegészítésképpen folytathatjuk úgy ezt a feladatot, hogy a párokat kb. egy méterre helyezzük egymástól. 15 másodpercenként megkérjük a tagokat, hogy további egy méterrel távolodjanak el egymástól, addig, amíg teljesen el nem érik a terem ellentétes oldalait.Folytatniuk kell a beszélgetést, annak ellenére is, hogy zavaró a körülöttük levők hangja.

4.2.Nyelvtörők A nyelvtörő olyan kifejezés vagy mondat, amelyet nehéz gyorsan elmondani, általában az alliteráció miatt, vagy mert nagyon hasonló hangok követik egymást. A nyelvtörőkkel kapcsolatos játékok lényege az, hogy a rövidebb nyelvtörőket háromszor, négyszer kell elmondani emlékezetből, gyorsan, anélkül hogy megakadnánk. A feladat típusa: ez a telefonos játék nyelvtörős változata. Szint: A2 (pre-intermediate) és afelett 16

Tanári megjegyzések: 1. Mondjunk egy népszerű nyelvtörőt az osztálynak, pl. She sells seashells on the seashore, stb. 2. Kérdezzük meg a diákoktól, hogy mi ez (egy kis versike, amely egy bizonyos hangra vagy hangcsoportra összpontosít). Az anyanyelvükön is lehetnek ilyenek és kérdezzük meg őket erről. 3. Miután tisztáztuk a nyelvtörő fogalmát, kérdezzük meg, hogy miért hasznosak (egy bizonyos hangot gyakorlunk, segít a kiejtésben, stb.) 4. Alkossunk kis csoportokat, lehetőleg öt, hat főseket. Kérjük meg a diákokat, hogy körben üljenek. 5. Magyarázzuk el, hogy ez egy verseny; minden csoportból kimegy egy tanuló a tanárhoz a terem elejére és ő egy rövid nyelvtörőt mond nekik. A diákok visszaszaladnak a csoportjukhoz és a jobbján ülő társuknak a fülébe súgják a nyelvtörőt. 6. Amint meghallja a társ a nyelvtörőt, ő is a jobbján ülőnek a fülébe súgja, és ez így megy tovább. Ez addig tart, amíg az utolsó személyig ér a nyelvtörő. Ő amint meghallotta kiszalad a táblához és felírja azt. 7. A nyelvtörő valószínüleg nem pont olyan lesz, mint az eredeti változat. A diákoknak szó szerint azt kell felírni, amit hallottak; az új verziók általában elég viccesek. A pontokat az alapján adjuk, hogy mennyire közelítették meg a diákok az eredeti nyelvtörőt és ki írta fel azt leghamarabb a táblára. A csapatok számától függ a táblára írók száma, pl. négy csapat, négy író. Jusson mindenkinek táblaíró toll. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy fokozódhat a hangerő, amikor a táblára írós szakaszhoz érünk. 8. Ismételjük meg a feladatot más nyelvtörőkkel, amíg kedvünk tartja.

Példák nyelvtörőkre: 1. 2. 3. 4. 5.

Thirty-three thirsty thirty-three year olds thought about the theatre. Henry hardly ever eats hotdogs or hamburgers. Lying lazily on the long lush lawn was lovely. The red road runs right into the ring road. Charlie always chooses chicken and chips for dinner.

Meg kell jegyeznünk, hogy ezek nagyon rövid mondatok, amelyek ugyanazokat a hangokat ismétlik, nem úgy, mint a hosszabb nyelvtörők. Saját nyelvtörőt is ki lehet találni, attól függően, hogy milyen kiejtési nehézségei vannak a diákoknak.

17

4.3. Bemelegítő gyakorlatok A bemelegítő feladatok arra valók, hogy ráhangolják a diákokat a napi tanórára vagy drámaórára. Ezek a tevékenységek a tanulók figyelmét ráirányítják az aznapi tananyagra, vagy a drámára vonatkozó tervezetre. Teljes Leírás A következő gyakorlatok erősítik az összatartozás érzését, miközben bevezeti azokat az alapkészségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a dráma használata által dolgozzunk fel egy történetet. A feladatok szemléltetik, hogy hogyan tud egy csoport együtt dolgozni, azért hogy végrehajtson akár csak egy egyszerű feladatot is és még élvezze is azt. Példák Lépésről Lépésre Adott Instrukciókkal Ezeket a tevékenységeket, a sajátjainkkal kibővítve, minden nap érdemes alkalmazni mielőtt belevágnánk a fő történetalkotós feladatokba. Tapsolás/Ritmus 



Körben állunk és a diákok egymás után tapsolnak egyszer. A tapsolásnak sorban kell történnie, közben hallgatni és nézni kell a többieket. Végezzük el ezt többször is, úgy, hogy egyre gyorsuljon a tempó. A résztvevők egyszerre tapsolnak a szomszédjukkal. Az első két ember együtt tapsol, aztán a következő pár, és így megy tovább a körben. A cél az, hogy a két ember tapsa egynek hangozzék. Ismételjük többször, közben próbáljunk egy a csoportra jellemző közös ritmust felvenni, ami egyre gyorsul.

Ki a Főnök? 

Az osztály körben ül. Az irányító bemutatja a feladatot. Egy egyszerű ismétlődő mozgássort végez (pl., csapkodja a térdét, megérinti a vállát majd a fejét, tapsol, dobog a padlón). Az irányító arra buzdítja a diákokat, hogy utánozzák a cselekvéseit. Miután a diákok rájöttek, hogy követni kell a vezetőt, egy önkéntest kiküldünk a szobából. Egy másik önkéntest választunk, ő fogja irányítani a mozdulatokat. Ez az illető bemutat egy egyszerű, ismétlődő mozgássort és a többiek követik őt. Az első önkéntes visszajön a terembe és a kör közepén áll. Rá kell jönnie, hogy ki irányítja a mozdulatokat. A fő irányító arra buzdítja a csoportot, hogy működjenek együtt azért, hogy ne derüljön ki a mozdulat irányítójának a személye.

18

Páros Szobrászkodás 





A diákok párokat alkotnak és eldöntik, hogy ki az "A" és ki a "B." Először az "A" diák az irányító és a "B" a szobor. Az "A" diák tetszőleges szobrot formáz "B"-ből. "B"-nek mozdulatlanul kell állnia. Egy bizonyos idő elteltével az összes "A" személy körbejárja a termet és megtekinti a többi szobrot. Utána a"B"-sek lesznek az irányítók. Egy másik változatban kijelöljük azt a jellegzetes karakter típust, amilyenné a pároknak egymást kell formálniuk. Beszéljük le a diákokat arról, hogy egymásnak elmondják a beállításokat. Amint a diákok magas szintre jutottak az együttműködésben, próbáljuk ki ezt a feladatot úgy, hogy érintés és beszéd nélkül sikerüljön a beállítás. Az irányítók keze ne érjen a szoborhoz, csak centiméterekre közelítsék meg "B" beállítani kívánt testrészét. "B" "varázslatos módon" próbálja felvenni az "A" által kigondolt pozitúrát. Az összpontosítást és koncentrálást fejleszti az érintés nélküli változat. A párok ugyanezt a feladatot végzik miközben legalább három méterre állnak egymástól. Most sem lehet beszélniük és szemléltetni a mozdulatot.

A tárgyak Átalakítása 

Az irányító felmutat az osztálynak egy egyszerű tárgyat, mint például a táblatörlő szivacs. Az irányító bemutatja a feladatot azzal, hogy azt valami mássá változtatja (pl., egy tábla csoki, walkie-talkie, teleszkóp)a használata által. A diákok megnevezik, hogy mivé változott a tárgy. Aztán kézről kézre adják a tárgyat a tanulók .Mindenki mássá alakítja azt és a többieknek ki kell találni, hogy mi az.

Csoportos Barkóba (3. osztálytól és afelett) 

5–6 fős csapatok ülnek a padlón egy sorban. Egy egyszerű tárgyat helyezünk minden csapat elé. Az irányító jelt ad, és a csoport egyik tagjának át kell alkítania a tárgyat valami mássá és be kell mutatnia a használatát. A csoport többi tagja találgat, hogy mi az új tárgy. Amint sikerül kitalálni azt egy csoporttagnak, a soron következő tag alakítja át a tárgyat. Amelyik csapat elsőre kitalálja az összes csapattag által elmutogatott tárgyat, kap egy pontot. Váltogassuk a csapatoknak kiadott tárgyakat. Kérjük meg a diákokat, hogy ne ismételjék meg az első tárgynál használt ötleteiket.

Pantomím 

A pantomím által egy olyan világot hozunk létre, ahol igazából semmi nem létezik. Fontos eszköz arra, hogy edzzük és teszteljük a diákok fizikai képességeit.A pantomím által a diákok figyelme arra irányul, hogy letisztultak és takarékosak 19





legyenek a mozdulataik és ezáltal felkészüljenek azokra a nehezebb feladatokra, ahol szavakat is kell használni. Kiscsoportos tevékenység: A kis csoportok vagy választanak, vagy kapnak egy bizonyos tevékenységet (pl., átkelés egy folyón, vadászat az erdőben, lándzsával halat fogni mélyen az óceánban, vezetni egy buszt, vagy felszállni rá és utazni rajta, hóember vagy homokvár építése, kerékpárversenyen való részvétel, ruhás boltban való vásárlás, játék az esőben, ültetés a kertben). Az irányító arra törekszik, hogy a csoportok minden egyes tagja találja meg a nagy egységen belül a maga sajátságos tevékenységét. Együtt létrehoznak egy rövid mozdulatsort, ami bemutatja a tevékenységet. Az egyes csoportok megosztják ezt a többiekkel, akik megpróbálnak rájönni, hogy mi a csoport és azon belül az egyének tevékenysége. Kiscsoportos "Hol" – A kis csoportok vagy választanak, vagy kapnak egy bizonyos helyet (pl., játszótér, osztályterem, tábor, konyha). Az irányító győződjön meg róla, hogy a hely olyan, ahol sok különböző emberszámos különféle tevékenységet végezhet. A kis csoport minden tagja választ egy arra a helyre jellemző személyt és tevékenységet. A csoport együtt eljátssza a személyeket és a cselekvéseket az osztály előtt és nekik ki kell találniuk, hogy mi a hely és ki mit csinál benne.

4.4.Szerepjátékok Nem elég csak arra lehetőséget adni a diákoknak, hogy angolul beszéljenek. Tanárokként arra kell bátorítanunk őket, hogy mindenféle változatos szituációban beszéljenek és ezért segítenünk kell nekik abban, hogy tanuljanak meg magabiztosan beszélni. Az lenne az ideális, ha különböző helyszínekre utaznánk és ott különböző feladatokat hajtanánk végre, ehelyett még mindig jó megoldás azokat a szituációkat az osztályteremben eljátszani. A szerepjátékok hatékony felhasználása változatosságot jelent azoknál a feladatoknál amelyeket el kell végezniük a diákoknak. Gondolkodásra és kreativitásra késztetnek; lehetővé teszik a diákok számára, hogy kifejlesszenek és gyakoroljanak új nyelvi és viselkedési készségeket aránylag biztonságos környezetben, és motivációt valamint részvételi kedvet vált ki a tanulóknál, ami szükséges a tényleges tanulás megvalósulásához. A szerepjátékot leíró kártyák nagyon hasznos eszközök lehetnek itt. Például:

20

„A” Diák Bejelentkezel egy szállodába. Alaphelyzet Jelentkezz be a szállodába–van foglalásod. Bonyodalmak Egyedül vagy. Zuhanyzót szeretnél. Kérsz reggelit reggel. Korai megbeszélésre fogsz menni és nem késhetsz el. „B” Diák Szállodában dolgozol recepciósként. Alaphelyzet Üdvözöld a vendéget. Ajánlj neki egy szobát. Bonyodalmak Nem találod a foglalást. Csak kétszemélyes szoba van fürdőkáddal. Mielőtt felkérnénk a diákokat a szerepjátékra, fel kell készítenünk őket azzal, hogy átnézzük a szükséges szókincset és kérdéseket szerkesztünk. A kérdéseknek ki kell tenniük a szerepjáték nagy részét, csakúgy mint a szókincsnek és idiómáknak. Miután összegyűjtöttük a kérdéseket és válaszokat, a diákok nyugodtan belefoghatnak a teendőjükbe. Adjunk nekik néhány percet a szerepjátékot leíró kártyák tanulmányozására és pár kulcsmondat kigondolására. Nyújtsunk segítséget ahol szükséges. Minden szerepjátékot legalább kétszer adjanak elő, úgy, hogy szerepet cserélnek a diákok. 21

Csoportos szituációk esetében a tehetségesebb diákokkal adassuk elő a szerepjátékot az egész osztály számára. Szükség esetén a tanár elvállalhatja az egyik szerepet. Telefonbeszélgetések A telefonbeszélgetések tesztelik a diákok gyors reagálásra való képességét és, habár szabadon mondhatnak bármit, észben kell tartaniuk, hogy mit mondott a másik beszélő és annak megfelelően kell folytatniuk a beszélgetést. Ez a technika segít fejleszteni a tanulók beszédkészségét és a hangzó szöveg értését. A tevékenység céljai  

Képesnek lenni fenntartani egy tartalmas telefonbeszélgetést Különböző szerepek előadása

Eljárás Az osztályt két-két tanulóból álló csoportokra osztjuk. Atanulók egymásnak háttal ülnek azért, hogy csak hallják a telefonbeszélgetésben résztvevő társukat. Mindenegyes csoport tanulóinak el kell képzelniük, hogy ők két különböző szereplő. A történetből/szövegből kivesznek egy bizonyos szituációt és ehhez kell minden párnak megalkotni egy telefonbeszélgetést. Meg lehet kérni a diákokat, hogy vitassanak meg egy másik szereplőt vagy egy jellegzetes eseményt a szövegből. Továbbá a szövegen túlmutató feladatot is kaphatnak a tanulók. Adunk nekik egy konfliktushelyzetet és megkérjük őket arra, hogy oldják meg azt az általuk eljátszott „szereplőként”. További feladatok A beszélgetéseket később leírhatják a füzetükbe. Mindenegyes tanulóleírja a teljes beszélgetést, amit a társával folytatott. Ezeket kicserélhetik és a különböző párok elolvashatják.

4.5. Szimuláció Jones (1980) a szimulációt esettanulmánynak nevezi, ahol a tanulók egy esemény részeseivé válnak és formálják az esemény alakulását. A tanulóknak van szerepük, funkciójuk, kötelességük és felelősségük egy olyan struktúrált szituáción belül, amely problémamegoldással jár. A szimulációs tevékenység során a tanulók megvitatnak egy problémát egy meghatározott elrendezésen belül. A szimulációs tevékenység során a 22

diákok vagy saját magukat vagy valaki mást alakítanak. A szimulációs tevékenységek egyben interaktív feladatok is, melyekben különböző fajtájú párbeszédek vannak. Az egyik kategóriába az olyan társasági fordulatok és párbeszédek tartoznak, mint például üdvözlés, elválás, bemutatkozás, dicséret és panaszkodás.A szimulációs tevékenységek megtaníthatják a diákokat arra, hogy hogyan viselkedjenek társasági helyzetekben és hogyan használják a megfelelő udvariassági formulákat: például gyakorolhatják, hogy hogyan illik visszautasítani egy randevúra vagy partira szóló ajánlatot. Egy másik kategóriája a szimulációs interaktív tevékenységeknek a közösséggel kapcsolatos feladatok köre, ahol a diákok megtanulják, hogy hogyan kell vásárolni, buszmegállóban jegyet venni, stb. Az ilyen jellegű szimulációsegítséget ad a diákoknak ahhoz, hogy kommunikatív módon vegyenek részt a közösség életében és legalább segít nekik fontos információk begyűjtésében.

4.6. Improvizáció Improvizációs Játékok Beszéd- és Dráma órákra Remek feladatok, melyek összekapcsolják a mentális rugalmasságról, fókuszálásról, kommunikációról, koncentrálásról, testbeszédről és empátiáról szóló tanulást a szórakozással. Próbáljuk ki őket 'jégtörőként' –gyors bemelegítő gyakorlatok, amelyek ráhangolják és tettrekésszé teszik az osztályt vagy a csoportot.

1. A Vadnyúl és a Vadászkutyák Egy csarnokra vagy tornateremre lesz szükség ehhez a játékhoz és ez mindig is jól bevált, függetlenül a korosztálytól.

Instrukciók 1. Osszuk fel az osztályt két egyenlő létszámú csapatra. 2. Sorakozzanak fel a tanár előtt úgy, hogy legyen köztük két méter távolság. 3. Kérjük meg őket, hogy forduljanak szembe egymással. Mindenkivel lesz szemben valaki, ő lesz a partnere a feladatban. 23

4. Az egyik csapatot nevezzük el Vadnyulaknak és a másikat Vadászkutyáknak. 5. Kérjünk csendet. 6. Mondjuk el nekik, hogy vagy azt fogjuk kiáltani, hogy Vadnyulak vagy Vadászkutyák. 7. Amelyik csapat meghallja a nevét, annak a tagjainak meg kell fognia a partnerét MIELŐTT az biztonságba nem menekül a csarnok mögötte levő részébe. A kulcsa a játéknak a megnevezés előtti csend és aztán a másodperc töredéke alatt történő reagálás. A megnevezett csapat előreszalad, de a menekülőknek meg kell fordulniuk, mielőtt elkezdenek futni. Figyeljünk arra oda, hogy senki ne álljon túl közel a párjához. A két méter távolság a két sor között szükséges az üldözők nevének elhangzása előtt. Nagyon meg fogunk lepődni azon, hogy milyen sokan megzavarodnak és az ellenkező irányba futnak! Mikor legközelebb játszuk változtassuk át a neveket Rabbits-re (Nyulak) és Roosters-re (Kakasok) és aztán kiáltsuk azt, hogy Raddish! 2. Járj Úgy Mint Ezt a feladatot a pantomímből vették át. Legérdemesebb csarnokban játszani, minden korosztálynak ajánlott, és a legjobb hatás érdekében ajánlott csendben végezni.

Instrukciók 1. Osszuk fel a csoportot vagy osztályt párokra. 2. A pár egyik tagját kérjük meg, hogy kezdjen természetes módon járkálni. 3. A másik figyeli őt legalább 10 másodpercig és utána elkezdi ugyanazt csinálni úgy, hogy minden tőle telhetőt megtesz a tökéletes utánzásra. 4. Miután több kört is megtesznek a teremben, megállítjuk az elsőt és néznie kell a másikat, aki az első stílusában folytatja a sétálást. AJárj Úgy Mintnagyszerű lehetőség arra, hogy megfigyeljük, hogy hova helyezi az illető a súlyt járás közben, melyik testrész kap vezető szerepet, és milyen érzelmi változások jelentkeznek a második személyben, miközben próbálja átvenni az első járását. HATALMAS koncentrálás kell ahhoz, hogy jól csináljuk. Sokat váltogassuk a partnereket, hogy megtapasztalják a csoport tagjai, hogy milyen számos más ember helyében lenni. A végén hagyjunk időt a visszajelzésekre. 24

3. Sorok Ez egy másik olyan improvizációs játék, ami a pantomímből lett átvéve és így legjobb teljes csendben végezni. Amikor úgy használtam mintha lenne bármilyen verbális kommunikáció, rávettem a csoportot, hogy kezdjék újra! Instrukciók Azt mondjuk az osztálynak, hogy sorakozzanak fel többféle kritérium szerint. Hagyjunk körülbelül 3-4 percet a feladat teljesítésére és mondjuk nekik, hogy üljenek le olyan sorban, amit kielégítőnek találnak. Aztán ellenőrizzük az eredményt. Kezdjük a nyilvánvaló, szemmel látható kritériumokkal, például legalacsonyabbtól a legmagasabbik, vagy cipőméret alapján és aztán haladjunk a nehezebb kritériumok irányába, például sorakozzanak fel ABC sorrendben a középső nevük első betűje alapján vagy születésnap alapján (nap és hónap). Minden irányban lesz rossz pantomímezés, de ez egy nagyszerű feladat a fókuszálásra! A kimerevített képkocka nevű gyakorlat bemutatása A diákok elhagyják a széküket és szabad helyet keresnek. A tanár így szól: “Azt szeretném, ha egy percen belül összeállna a csoport az irányításom alapján egy felvételre a képzeletbeli fotóalbumunkból. (Használjuk a papíron előre elkészített listánkat és dolgozzuk át azt pl. négy személyre- nyaralásos fénykép; hat főre - bulifotó; a teljes osztálynak–egy futballmeccs, egy közösségi ünnepség. Számolok tíztől egyik és aztán azt mondom, 'Maradjatok így és ne mozduljatok'. Addig kell mozdulatlannak lenni, amíg azt nem mondom, 'Lazíthattok'. ” Nézzünk át vagy tíz kimerevített képkockát gyorsan és közben fűzzünk megjegyzéseket a jól sikerültekhez. Ha van olyan, amelyik különösen jó benyomást tesz ránk, amiatt hogy egyértelmű az ábrázolás, a testbeszéd, az arckifejezések, stb. akkor kérjük meg az osztály többi tagját, hogy lazítsanak és nézzék meg a képet és vitassák meg a kimerevített képkockák erősségeit. Kimerevített képkocka Csoportképek: azért hogy egyszerű improvizációkat alkossunk a kimerevített képkockákból 25

      

Kezdjük azzal, hogy megkérjük az osztályt, hogy egyszerű kimerevített képkockákat formáljanak kis csoportokban pl. tipikus fotóalbum felvételek. Kérjük meg a teljes osztályt, hogy alkossanak 2 nagyméretűkimerevített képkockát pl. első nap az iskolában és a tanév vége (az arckifejezések fontosak). Bontsuk 2 nagy csoportra az osztályt – A-ra és B-re. Kérjük meg mindegyik csoportot, hogy alkossanak egy kimerevített képkockát a másik csoport tagjainak beállításával. Mindkét csoport esetében tízig számoljunk, ennyi idejük lesz beállítani a képhez a másik csoport tagjait. Adjanak címet az elkészült műnek. A létrehozott képből mindegyik csoportnak készítenie kell egy kétperces improvizációt, vagy a kimerevítés előtti vagy a kimerevítés utáni eseményekről. Adják elő.

Meg lehet ismételni a feladatsort kisebb csoportokkal.

Címek a spontán improvizációkhoz Használjunk címeket az alábbi listából, hogy inspiráljuk vagy feladat elé állítsuk a diákokat.           

Gyors Váltás Kifogások Gyakornok kerestetik Dohányozni Tilos Elnézést kérek, de tudna …? Várakozás Foglalt Segítség! Szoba Elakadva Fűre lépni tilos

Két-három fős csoportokban kigondolnak a diákok három rövid jelenetet valamelyik cím alapján, úgy hogy mindegyik jelenet más szempontból közelítse meg a címet. Az egyik jelenet pantomím legyen. A tanulóknak meg kell próbálniuk összehangolni az átmeneteket (mozdulatokat) a jelenetek között.

26

Forgatókönyvek az improvizációhoz Az alábbiak kétszereplős forgatókönyvekre vonatkozó ötletek–tehát párokban kell a diákoknak dolgozniuk (vagy hármasban úgy, hogy egy közülük rendező). A szituációk úgy működnek a legjobban, ha a diákok egyből belevágnak és elkerülik a hosszú megbeszéléseket.                

Jövendőmondó és kliense. Fodrász és vendége (katasztrofális frizura után). Fényképész és ügyetlen szupermodell. Parkolóőr és egy sofőr, aki jegyet akar venni. Tévét néző házaspár–vita, hogy melyik csatornát nézzék. Két idegen a vonaton–az egyik rágyújt egy nem dohányzó fülkében. Gyanúsított kihallgatása a rendőrségen. A főnök kirúgja a beosztottját. Házaló ügynök és magányos nyugdíjas. A terhes nő és a klausztrofóbiás beragad egy liftben. Állásinterjú. Szülő és tinédzser–a tini három órát késik, a szülő ébren várja. A fiú megkéri a barátnője kezét–a lány ki akarja dobni. A tanulót elküldik az igazgatóhoz rossz magaviselete miatt. Orvos és páciense, a páciens hipochonder. Pantomím–két birkózó bemelegít, vagy két ember a holdon.

Tárgy továbbadása Körben ülünk. A vezető egy képzeletbeli tárgyat tart a kezében (mondjuk egy habverőt) és úgy tesz, mintha használná. Utána átadja azt a mellette ülőnek, aki szintén “használja”azt. Majd radírozó mozdulatot tesz a kezével és eltörli azt, és új tárgyat képzel el, például egy fagylalttölcsért. A feladat végigmegy a körön. Egy másik változat–a vezető “használja” a tárgyat, a második személy is használja azt plusz még egy másikat, és így tovább bővül a lista amint halad a kör–így ez memóriajáték is. Helycserés játék Az osztály körben ül székeken. A játék megkezdése előtt figyeljünk oda arra, hogy elég nagy legyen a kör ahhoz, hogy az emberek ütközés nélkül tudjanak szaladni a körön belül.A játékot igazíthatjuk nehezebben mozgó vagy tolószékben ülő diákokhoz is.

27

Egy személy (neki nincs széke) a kör közepén áll. Neki az a célja, hogy elérje, hogy a többiek helyet cseréljenek és miközben úton vannak az új ülőhely felé, keressen magának üres széket. A középen álló mondhatja például, “Mindenki, aki pirítóst reggelizett cseréljen helyet” vagy “Mindenki, aki (nevezzünk meg egy falut, várost)-ba/be való cseréljen helyet”. Ez annyi módon variálható, amennyire csak szeretnénk:   

Mindenki, akinek van testvére... Mindenki, aki szereti (nevezzünk meg egy focicsapatot vagy pop együttest)... Mindenki, akinek van macskája/kutyája/nyula, stb.

Szabály, hogy senki sem térhet ahhoz a székhez vissza, amit éppen elhagyott egy instrukció miatt.

Mit csinálsz? Ez a játék alkalmas arra, hogy energiával feltöltsünk egy csoportot és felszabadítsuk a fantáziájukat. Koncentrációt is igényel és fejleszti a pantomímes készséget. A csoport körben áll. Egy személy elkezd imitálni egy cselekvést, például fűnyírást vagy levél feladását. A mellette levő személy megkérdi tőle, hogy “Mit csinálsz?” és az első személynek valami olyat kell válaszolnia, ami eltér a tényleges cselekvéstől (például, “Tojást sütök”). A második személy most azt a cselekvést játsza el, amit az első személy válasza tartalmazott. Ekkor a harmadik személy is megkérdi, hogy “Mit csinálsz?” és erre neki is ki kell találnia egy hazugságot, amelyet meg a harmadik személy fog eljátszani.

Mondatok és közmondások Három-hat fős csoportok kaphatják az alábbi sorokat, közmondásokat rövid improvizációk témájául.Magukat a mondatokat nem muszáj kiejteni. Elég ha az improvizálás tükrözi a témát. Mondatok    

Tudtam, hogy ez lesz a vége. Ez nem az én hibám. Miért nem szerzel munkát, mint a többiek? Sajnálom. Nem állt szándékomban. 28

  

Senki sem ért itt meg engem. Akár el is mehetek. Hallottad a legfrissebb híreket? Ehhez nekem semmi közöm. Kimaradok belőle.

Közmondások       

Vándorló ember nem kötődik sehova. A jóbarát a bajban ismerszik meg. Sok bába közt elvész a gyerek. Ne a külseje, hanem a tettei alapján ítéljünk meg valakit. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Az idejében tett kis erőfeszítés megóv a későbbi bonyodalmaktól. A távollét erősíti az érzelmeket.

4.7.Történetmesélős játékok Az admirális macskája (ABC) Körben ülünk. A tanár kezdi a történetet, “Az admirális macskája egy dühös(angry) macska.” A tanár balján ülő diák folytatja az ABC következő betűjét használva, és így egy másik melléknevet képez. Ez addig tart míg valaki el nem ér a Z betűhöz. Egy másik változat: “Elmentem vásárolni és vettem egy almát (apple).” Ez is Z-ig folytatódik, de a diákoknak meg kell ismételniük az előző dolgokat, mielőtt hozzáteszik a saját betűjükkel kezdődő szót. Szerencsére/sajnos Körben ülünk. A tanár kezdi a történetet. Minden diák hozzátesz egy sort a történethez, de ezek felváltva úgy kell hogy kezdődjenek “Szerencsére” vagy “Sajnos”. A diákok hozzátehetnek új eseményeket, de nem ismételhetik az elhangzottakat, illetve nem lehet ellentmondás a már meglévő történethez képest. 29

5. Dráma óratervek A dráma óratervek írása során az volt a cél, hogy változatos feladatok szerepeljenek bennük, amellyekkel gyakorolhatóak a különböző nyelvi készségek, a szókincs és a témák. Az óratervek általános információkkal látják el a tanárt (azaz az óra célja, a tanulók szintje, munkaformák, segédanyagok, előkészületek, időbeosztás), valamint részleteket is tartalmaznak az óra kivitelezését illetően (azaz konkrét teendők). A terveket használtam az óráimon és hasznosnak bizonyultak, gazdagították a tanítás-tanulás élményét. Az óratervekhez szolgáló inspiráció különböző forrásokból származott, vagy a tanítási tapasztalatomból, vagy az egyetemi tanulmányaimból, vagy olyan tevékenységek ötleteiből, amelyek eredetileg nem kapcsolódtak a tanításhoz, de hozzá lettek igazítva a nyelvtanításhoz.

1. TV-MŰSOR AZ ÓRA CÉLKITŰZÉSEI

SZINT MUNKAFORMA SEGÉDANYAGOK

Beszéd / Írás / Szókincs: filmek és szórakozás (ismétlés + bővítés) Struktúrák: javaslattevés /múlt idő Let's do this/that, I think/suggest we should do, why don't we try, I would like to stb. Pre-intermediate és afelett 3-4 fős csoportok TV-műsor újságok (2. szakasz). Távirányító (ha lehetséges; 4. szakasz). Kemény papír, olló, cellux vagy ragasztó (8. szakasz).

30

ELŐKÉSZÜLETEK

IDŐBEOSZTÁS MUNKAFORMÁK

Kis papírdarabokat vágunk ki és TV-műsorok nevét írjuk rájuk (pl. thriller, szappanopera, szerelmi történet, dokumentumfilm, reality show, horror, krimi, science fiction, vígjáték, rajzfilm, akciófilm, vetélkedő műsor, western, történelmi film, háborús film, stb.)

90 perc KONKRÉT TEENDŐK

IDŐ

AZ ÓRA ELSŐ FELE( 1-6. SZAKASZ)

(45´)

1. SZAKASZ.- BEVEZETÉS Elmondjuk a diákoknak, hogy TV-vel, műsorokkal, filmkészítéssel kapcsolatos szókinccsel fognak foglalkozni és különböző műsorrészleteket fognak előadni. Ezekhez vázlatokat fognak írni. ÖTLETBÖRZE TV-MŰSOR ÚJSÁGOK KIOSZTÁSA

A SZÓKINCS BEMUTATÁSA

CSOPORTMUNKA

2. SZAKASZ - ISMÉTLÉS Megkérjük a diákokat, hogy soroljanak általuk nézett és kedveltTV műfajokat és műsorokat.

5´

Kiadunk nekik TV-műsor újságokat és megkérjük őket, hogy azonosítsák a műfajokat és beszéljék meg, hogy mit szeretnek. Kérjünk rövid visszajelzést (pl. kik a főszereplők, miért szeretik a műsort stb.) 3. SZAKASZ- BŐVÍTÉS Bemutatjuk és elmagyarázzuk az új szavakat és elmondjuk a diákoknak, hogy szükségük lesz rá miközben megbeszélik és előkészítik az előadandó műsorrészletet. Új szavak: plot, scene, script, director, supporting actor/actress, shooting, action, cut, trailer, subtitles, storyline stb. 4.SZAKASZ– A FELADAT BEMUTATÁSA/ GYAKORLÁS Elmondjuk a diákoknak, hogy egy műsor színészei/színésznői lesznek. A műfajt meg fogják kapni.  3-4 fős csoportokban fognak dolgozni. Angolul meg kell beszélniük amit elő fognak adni- a történetet, a cselekményt, a színjátszást, a főszereplőket-és egy rövid vázlatot készítenek hozzá. A többiek előtt fogják előadni és el kell képzelniük, hogy ők úgy fogják nézni az angol nyelvű előadást, mintha az TV-műsor lenne. Emlékeztessük a diákokat, hogy csak angolul beszélhetnek.. GYAKORLÁS  A diákok megbeszélik a stratégiát és elpróbálják a tervezetet.

5´

2´

10´

31

ELŐKERÜL A TÁVIRÁNYÍTÓ

ELKEZDŐDIK AZ ELŐADÁS

 A tanár figyel és szükség esetén segít.  Amint elkészültek a diákok, a csoportok úgy helyezkednek el a teremben, hogy lássák egymást és legyen elég helyük előadni a műsort.  Mutatunk a diákoknak egy távirányítót (elképzelt is jó, ha nincs igazi) és azt mondjuk nekik, hogy TV-t fognak nézni és kedvük szerint fogják váltani a műsorokat. Amint rátartjuk a távirányítót egy csoportra, el kell kezdeni az előadásukat. Elkezdjük a feladatot azzal, hogy rámutatjuk a távirányítót az egyik csoportra, jelezve ezzel, hogy előadhatják a műsorrészletüket. Aztán másik csoportra váltunk.  A többiek figyelnek és a tevékenység végén ki kell találniuk, hogy milyen fajta műsort láttak. 5. SZAKASZ- VISSZAJELZÉS  A diákok kitalálják a műsorokat, kommentálják azokat és bíztatjuk őket arra, hogy használják a 3. szakasz szókincsét. 6.SZAKASZ- ÍRÁSGYAKORLÁS A diákok csoportokban maradnak és leírják az előadott műsorrészletet úgy, mintha lenne benne a történetet elmesélő narrátor.  A tanár figyel és szükség esetén segít A tanár összegyűjti az irományokat, kijavítja azokat és behozza következő órán.

ÍRÁS AZ ÓRA MÁSODIK FELE(7-10. SZAKASZ)

7. SZAkASZ- A KIJAVÍTOTT ÍRÁSMŰVEK ELLENŐRZÉSE A tanár kiosztja a kijavított írásműveket és megjegyzéseket fűz hozzájuk. A diákok ellenőrzik és kérdezhetnek.  A tanár néhány írásművet felolvastat a diákokkal. MIKROFON KÉSZÍTÉSE

8.SZAKASZ- TV KOMMENTÁTOR  Adjunk a diákoknak ollót, papírt, celluxot vagy ragasztót, hogy készítsenek minden csoportnak egy mikrofont.  Arra buzdítjuk őket, hogy írják rá egy TV csatorna nevét a mikrofonra (BBC, CNN, HBO stb.)

BEMUTATÁS (KOMMENTÁTOR/ PANTOMÍM TEVÉKENYSÉG)

 Azt mondjuk a diákoknak, hogy újra megnézzük a TVműsorokat, de ezúttal a TV fog egy kommentátort mutatni, aki beszél a filmről és bemutatja azt és mellette a képernyőn hang nélküli részleteket fogunk látni a filmből.  A diákoknak választaniuk kell egy kommentátort, aki majd beszél a filmről és a csoport többi tagja el fogja pantomímmel játszani amit a commentator mond. Arra bíztatjuk a kommentátorokat, hogy élénk, érzelmekkel

KOMMENTÁTOR VÁLASZTÁSA

10´

3´ 10´

(45´)

10´

5´

2´

32

A VÁZLAT KIBŐVÍTÉSE

PRÓBA

KEZDŐDIK AZ ELŐADÁS

teli előadást nyújtsanak. A diákoknak tovább kell bővíteniük a műsorvázlatot.  Kiosztjuk a csoportoknak azokat a műsortervezeteket, amelyeket az elsó óra 6. szakaszában írtak. Jobban motiválhatja őket, ha nem az általuk előadott műsorrészlet vázlatát kapják meg, hanem egy másik csoportét. A diákok elpróbálják a jeleneteket/pantomímet/előadást. 9.SZAKASZ- ELŐADÁS  Ezúttal a helyszínt elő kell készíteni. Legyen egy asztal ami mögött a kommentátor ül egy mikrofonnal a kezébe, és legyen mellette hely a pantomím előadására.  Válasszunk egy csoportot és kezdjük úgy a tevékenységet, hogy a távirányítóval rámutatunk a kommentátorra. 10.SZAKASZ- VISSZAJELZÉS  Adjunk visszajelzést, kommentáljuk a látottakat. A diákok elmondhatják, hogy melyik tervezet volt a legjobb és miért.

MEGJEGYZÉS

12´ 10´

6´

Ne felejtsük magunkkal hozni a második órára a kijavított írásokat.

2. GYÜMÖLCS (ZÖLDSÉG) AZ ÓRA CÉLKITŰZÉSEI SZINT MUNKAFORMÁK

Különféle fajta gyümölcsök (zöldségek vagy mindkettő) szókincsének bővítése/ismétlése /megerősítése Hanganyag hallgatása /Írás /Beszéd – Utófeladat/Időtöltő feladat A1-A2 (erős “elementary”és afelett) 2,3,6. SZAKASZ – önálló-/pármunka, 5. SZAKASZ - 3-4 fős csoportok 4. SZAKASZ –az egész osztály (minimum 10 diák)

33

SEGÉDANYAGOK

Gyümölcsök, zöldségek képei, szótárak, ollók, papírdarabok (5. szint), szövegkiemelők (munkavégzés).

ELŐKÉSZÜLETEK

A székeket olyan nagy körbe rakjuk, amekkorát a terem mérete enged; üres legyen a kör belseje. Másolunk képeket gyümölcsökről, zöldségekről. Papírdarabokat vágunk ki.

IDŐBEOSZTÁS

60 perc

MUNKAFORMÁK

KONKRÉT TEENDŐK

IDŐ

1.SZAKASZ–BEVEZETÉS Bejelentjük az óra célját, ami új gyümölcsnevek tanulása és a már a diákok által ismertek felelevenítése.

10´

ÖTLETBÖRZE ÖNÁLLÓ VAGY PÁROS MUNKA

KÉPEKET ADUNK

2. SZAKASZ- ÖTLETBÖRZE Összegyűjtjük a különböző gyümölcsök neveit. Többféle módon tehetjük. Adhatunk kategóriákat a diákoknak (hazánkban termő vagyegzotikus; színek alapján csoportosított gyümölcsök (zöldségek): sárga, piros, barna, zöld,stb.) A diákok számos példát adnak a kategóriákhoz, leírják azokat. Önállóan vagy párban dolgoznak. A végén a diákok kijönnek a táblához és leírják a neveket minden egyes kategóriában (hasznos a helyesírás ellenőrzése miatt). 3.SZAKASZ– GYÜMÖLCSÖK (ZÖLDSÉGEK ) KÉPEI A diákok képeket kapnak, fel kell ismerniük a gyümölcsöket (zöldségeket). Leírják szótár segítségével a neveit azoknak, amelyeket nem ismertek és így a helyesírást is ellenőrzik. Egyenként kihívjuk őket a táblához, felírják a helyes válaszokat, a tanár pedig átnézi azokat és ellenőrzi a kiejtést.

4. SZAKASZ- GYÜMÖLCSSALÁTA FELADAT Megkérjük a diákokat, hogy rakják körbe úgy a székeket, KÖRBERAKJUK A hogy a középső rész üres legyen. Eggyel kevesebb szék legyen mint ahány tanuló van. SZÉKEKET (A KÖZÉPSŐ RÉSZ A diákok gyümölcsneveket kapnak. Legyen mindig 2-3 diák akiknek ugyanaz a nevük (például lehet így: diákok ÜRES) száma=12; eper=2 diák; málna=2; citrom=2; narancs=3; körte=3) Minden diák leül a székekre, kivéve egyet aki középen áll. Ez a diák így szól: "Citromok és narancsok cseréljetek helyet". MINDENKI LEÜL Mindenki akinek ez a neve feláll és egy másik felszabadult EGYET KIVÉVE helyre próbál leülni. Nem ülhetnek vissza arra a helyre amit épp elhagytak. A tevékenység célja új ülőhelyet keresni. Mivel eggyel kevesebb szék van, egy valaki mindig állva marad.

5´

10´

34

Ez az illető újra megnevez gyümölcsöket, akiknek helyet kell cserélniük. Számos gyümölcskombináció lehetséges. Ha valaki azt akarja, hogy mindenki cseréljen helyet, azt kell mondania, hogy GYÜMÖLCS (ZÖLDSÉG) SALÁTA!(Mindenki feláll és helyet változtat).

KIS PAPÍRDARABOK

PANTOMÍM ( 3-4 FŐS CSOPORTOK)

SEGÍTSÉG

PÁRMUNKA

ÚJ SZÓKINCS HASZNÁLATA VÁLASZTHATÓ FELADAT

5.SZAKASZ-PANTOMÍM Kapnak egy kis papírszeletet a diákok és arra rá kell írniuk egy gyümölcs, vagy zöldség, vagy mindkettő nevét (attól függően, hogy milyen szókincset gyakorlunk). Elvesszük tőlük a papírokat és egy a diákok előtt lévő asztalra tesszük le őket. Írással lefelé vannak az asztalon, így a diákok csak az üres oldalát látják. 3-4 fős csoportokat hozunk létre. Elmagyarázzuk, hogy ebben a feladatban minden csoport felváltva küld ki egy képviselőt az asztalhoz, akik felvesznek egy lapot és pantomímmel előadják ami rá van írva. Miután előadta, minden csoport leírja a bemutatott gyümölcs/zöldség nevét. A csoportok felolvassák a tippjeiket és minden helyes válaszért kapnak egy pontot. Utána egy másik csoport küld játékost az asztalhoz. Bíztassuk a pantomímező diákokat arra, hogy ne csak a gyümölcsök és zöldségek formája alapján mutogassanak, hanem kifejezhetik azokat az érzéseket is, amelyeket azok elfogyasztása során élünk át (arckifejezés savanyú citrom evése során; majom utánzása, amit általában banánnal azonosítunk stb.) Számoljuk össze a pontokat, hogy lássuk melyik a legeredményesebb csoport. 6. SZAKASZ-SZEREPJÁTÉKOK – GYÜMÖLCSPULT A diákok párokat alkotnak .Az egyik személy lesz a vevő, a másik az eladó. Rövid párbeszédeket kell előkészíteniük, amely során gyümölcsöt vesznek/adnak el, de kapni fognak egy plusz elemet amit be kell építeniük az előadásukba. Ilyen lehet például :mérges, határozatlan, szegény vevő vagy rámenős, csaló, közömbös eladó. A tanár ad minden párnak egy ilyen elemet beépítésre. A párok kaphatják ugyanazokat az elemeket is, hogy lássuk, hogy boldogulnak vele. A diákok előkészítik és elpróbálják a szerepjátékokat, majd a többiek előtt előadják. Kérjük az új szókincs használatát. A végén a diákok megjegyzéseket fűznek az előadásokhoz. A zöldségek nevei pontosan ugyanolyan módon gyakorolhatóak, mint a gyümölcsök nevei vagy lehet a kettőt együtt gyakorolni. 4. SZAKASZ–Ha változatosabb módon szeretnénk gyakoroltatni a gyümölcsök/zöldségek neveit, a diákoknak adhatunk új neveket több kör után.

10´

25’

35

MEGOLDÓKULCS

1

A 4.szakasz használható magában is idő kitöltésére vagy utófeladat gyanánt, ha ismételni akarjuk a gyümölcsök/zöldségek szavait. 1. avocado, 2. banana, 3. peach, 4. lemon, 5. red currant, 6. pine-apple, 7. grapes, 8. pear, 9. water melon, 10. orange, 11. cherry, 12. strawberry

4

7

10

2

5

8

11

3

6

9

12

36

6. Befejezés

"Az

Angol

Nyelvű

Drámaoktatás

Tehetségprogramja”

című

dolgozat

középpontjában az szerepelt, hogy megvizsgáljuk a dráma használatát a tanulás-tanítás folyamatában és hogy megmutassuk, hogy mi módon alkalmazható a dráma mind a produktív és a receptív készségek fejlesztésére,valamint hogy hogyan járul hozzá a nyelvi rendszerek elsajátításához. A dráma esetében általában színdarabban közönség előtt játszó színészekre asszociálunk.A nyelvtanulás kontextusában azonban a dráma a diákokra fókuszálódik, azáltal, hogy a nyelv elsajátításának egy mélyebb szintű megtapasztalását teszi lehetővé. Alkalmat ad arra, hogy a diákok az idegen nyelvet természetes és motiváló módon használják, mert segít nekik a nyelvi készségeik fejlesztésében, azért hogy a nyelv kompetens használóivá váljanak. A drámának sok olyan aspektusát használjuk az idegen nyelv tanulásának az érdekében,

amit

az

emberek

a

színházban

láthatnak.

A

résztvevőktartalmas

beszélgetésekben vagy tevékenységekben vesznek rész, nem állnak egy helyben, hanem aktívan mozognak a teremben. Ösztönözzük a képzeletüket és az érzéseiket és spontán nyelvhasználatra bátorítjuk őket. Behozzuk a külvilágot az osztályterembe. Ami a beszédkészséget illeti, ez aránylag könnyen ösztönözhető olyan különféle tevékenységek használata által, amelyek drámatechnikákon alapulnak.A középpontban sok minden állhat: megcélozhatjuk a folyékonyságot, a kiejtést, a hangsúlyt vagy az intonációt. A dráma keretet biztosít a beszédkészség gyakorlására és elsajátítására. Az íráskészség tanulását illetően is sok lehetőség adódik a dráma használatából. Közöttük van a legszokványosabb és legtermészetesebb használata a drámának, ami a versírás, történetírás, elbeszélések, színdarabok vagy szerepjátékok írása. Természetüknél fogva könnyen használhatók az idegen nyelv további gyakorlására kiindulópontként,

37

emellett még olyan tartalmas feladatokra is használhatóak, amelyek hozzájárulnak a diákok számára szükséges készségek fejlesztéséhez. Az olvasott szövegek értésének készségét fejleszthetjük közvetlenül drámához kapcsolt szövegekkel;ezek a szövegek ugyanakkor további dramatizálás alapjául is szolgálhatnak.

Kiindulópontjai

lehetnek

az

extenzív

és

intenzív

olvasás

gyakorlásának.Ehhez hasonlóan a hangos szövegek értése is ki kell hogy terjedjen erre a két területre azért, hogy a diákok jól elsajátíthassák azt. Azzal, hogy átalakítjuk az osztálytermet egy másik hellyé lehetőséget teremtünk arra, hogy a szókincs széles skáláját különféle szituációkban gyakoroljuk. Nyelvtant is felszínrehozhatunk és gyakorolhatjuk azt drámatevékenységeken keresztül. Gyakorlatban megvalósítható óratervek is találhatók itt, azért hogy legyen példánk arra, hogy a dráma milyen módon tudja fokozni és ösztönözni a tanulás-tanítás folyamatát élvezetes feladatokon keresztül. Érdemes megemlíteni, hogy a tanár szerepe a drámának a tanításba való bevezetésénél nagyon fontos. Egyes diákok nehéz feladatnak tarthatják a dráma használatát, különösen, ha nincsenek hozzászokva az ilyenfajta megközelítéshez. A tanárnak kell segíteni nekik leküzdeni ezt a szakaszt. Ez elérhető aprólékos felkészülés, megfelelő bevezetés, bíztatás valamint a diákok önbizalmának az erősítése által,úgy hogy kihasználjuk a drámában rejlő lehetőségeket a diákok nyelvi készségeinek fejlesztése érdekében. Ennek az írásműnek a középpontjában az állt, hogy megtekintsük a dráma tanulásitanítási folyamat során való felhasználását és hogy bemutassuk, mi módon alkalmazható a dráma mind a produktív és a receptív nyelvi készségek fejlesztésére, valamint hogy hogyan járulhat hozzá a nyelvi rendszerek elsajátításához (azaz szókincs és nyelvtan). Több konkrét óravázlatot is tartalmaz az írásmű, hogy láthassuk hogy mi módon illeszthető be a dráma a tanulás élményébe, és hogyan tudja azt fokozni. A drámatevékenységek ösztönzőként hatnak és keretrendszerként szolgálnak a nyelvi készségek gyakorlásának és

38

elsajátításának a támogatásában.Mindez élvezetes, hatékony és motiváló módon történik.Segít abban a diákoknak, hogy az idegen nyelv kompetens használóivá váljanak.

AZ ANGOL NYELVŰ DRÁMAOKTATÁS ÓRAVÁZLATA

ÓRA 1.

2.

KITÜZÖTT CÉLOK

TEVÉKENYSÉGEK

Csoportalkotás, csoportkohézió erősítése

1.1. Köszöntés 1.2.Nevek memorizálása 1.3.Gyakorlatok és játékok labdával

Ismerkedés az artikulált beszédet fejlesztő feladatokkal

2.1.A hang bemelegítése 2.2. A helyes légzes gyakorlása 2.3. A párbeszédek gyakorlása hangerő váltakozásával

3.

A kiejtés tökéletesítése versek és nyelvtörők segitségével

4,5

Ráirányitás a drámai tervezetre

6.

Koncentrálás a mozgás pontosságára és letisztúltságára. Pantomím

3.1.Nyelvtörők memorizálása és előadása 3.2.Láncjátékok

4.1. Tapsolás/Ritmus 4.2.Játek:” Ki a Főnök?” 5.1 A tárgyak Átalakítása 5.2. Páros Szobrászkodás 5.3. Csoportos Barkóba

6.1. Pantomím kis csoportokban :emberek és foglalkozások 6.2. Pantomím kis csoportokban: helyek

39

7.

8.

A szerepjátékok alkalmazása

Ismerkedés a szimulációva játékokon keresztűl

9.

Tanulás a mentális rugalmasság, fókuszálás és tetbeszéd segítségével

10, 11.

A spontán improvizáció bevezetése

12.

Közmondások és improvizáció kombinálása

13.

Beszédkészség fejlesztése, hangsúlyozva a folyékonyságot és az intonációt mesemondó játékok által.

14,15

A szindarabok kiválasztása és előkészitése

7.1.”A hotelben ” 7.2.”Telefonbeszélgetések”

8.1Üdvözlés 8.2. Elválás 8.3. Dicséret 8.4.Panaszkodás 8.5.Meghívás: elfogadás és visszautasítás

9.1.Játek:” A Vadnyúl és a Vadászkutyák” 9.2.Játék:” Járj Úgy Mint ” 9.3. Játék: ‘Sorok”

10.1.” Kimerevített képkocka” 10.2.Rövid jelenetek kidolgozása 11.1.Játek:” Tárgy továbbadása”

12.1.Közmondások ismertetése 12.2.Közmondások tanulása 12.3.Jelenetek alkotása a közmondások alapján 12.4.Előadás

13.1.Játék:” Az admirális macskája “ 13.2Játék:“Szerencsére/sajnos”

14.1.A szövegek olvasása

40 00

15.1.Improvizációs játékok

16.

A darabok megvitatása

17.

A darabok mímelése

16.1.Csoportos beszélgetések 16.2.Improvizáció

17.1.Tevékenységek kisebb csoportokban 17.2.Megbeszélés

18.

A darabok szövegének gyakorlása

18.1.Hangos felolvasás 18.2.A kiejtési hibák javítása

19.

Az intonáció javítása

19.1. Hangos felolvasás 19.2.Az intonációs problémák javítása

20.

Rögtönzések a darabok mikro-dialógusai alapján

20.1.Kreativ csoportmunka 20.2Előadás 20.3.Elemzés

21.

A szerepek gyakorlása

21.1.Ismételt olvasás 21.2 Megbeszélés

22,23

Mozgás és koreográfia tanulása

22.1.Koreográfia kialakítása 23.1.Koreográfia gyakorlása

41

24,25

Jelmezek és díszletek készítése

24.1 . Kreativ csoportmunka

25.1.Jelmezek és díszletek befejezése

26.

A szerepek tanulása

26.1.A szerepek előadása 26.2.A hibák kijavítása

27.

A szöveg és a mozgás összefűzése

27.1.A szerepek előadása 27.2.Csoportos megbeszélés 28.1.A szerepek előadása 28.2.A kiejtési, intonációs és mozgásból eredő hibák kijavítása

28.

Próba jelmezekkel és díszletekkel

29.

Főpróba

29.1.Előadás egy osztály előtt 29.2.Kisebb hibák javítása

30.

Bemutató közönség előtt

30.1Előadás 30.1.Megbeszélés

42

Felhasznált irodalom

Cockett, S. and Fox, G. Keep Talking: Learning English through Drama Storytelling and Literature. Kraków: Wydawnictwo Naukowe WSP, 1999, 124 p. ISBN 83-87513-84-9

Harmer, J. The Practice of English Language Teaching. Essex: Longman Group UK Limited, 1991, 296 p. ISBN 0-582-04656-4.

Scrivener, J. Learning Teaching. Oxford: Macmillan Publisher Limited, 1998, 218 p. ISBN 0-435-24089-7.

Ur, P. A Course in Language Teaching: Practice and Theory. Cambridge: Cambridge University Press, 1991. 375 p. ISBN 0-521-44994-4.

Wessels, Ch. Drama. Oxford: Oxford University Press, 1987, 137 p. ISBN 0-19437097-6. Blatchford, Roy [Ed] (1986). The English Teacher's Handbook. London: Hutchinson Byram, M & Fleming, M [Eds] (1998). Language Learning in Inter-cultural Perspective: Approaches through Drama and Ethnography. London: CUP Davison, J. & Dawson, J (1998). Learning to Teach English in the Secondary School: A companion to School Experience. London : Routledge Dougill, John (1987). Drama Activities for Language Learning. London: Macmillan Fleming, Michael (1994). Starting Drama Teaching. London: David Fulton Johnson, K. & Morrow K. [Ed] (1981). Communication in the Classroom. London: Longman Maley, A. & Duff A (1982). Drama Teaching in Language Learning. London: CUP

43

Sue, K. and Jones, V. Inside Out: Student’s Book Intermediate. Oxford: Macmillan Publishers Limited, 2000, 159 p. ISBN 0-333-75754-8. Ladousse, G. P. Role Play. Oxford: Oxford University Press, 1987, 181 p. ISBN 0-19-437095. Lindstromberg, S. The Recipe Book. Essex: Longman Group UK Limited, 1990, 92 p. ISBN 0-582-037646-4.

Maley, A. and Duff, A. Drama Techniques: A ressource book of communication activities for language teachers. Cambridge: Cambridge University Press, 1978, 246 p. ISBN 0-521-60119-3.

Mc Callum, G. P. 101 Word Games. Oxford: Oxford University Press, 1980, 162 p. ISBN 0-19-502742-6.

Scrivener, J. Teaching Grammar. Oxford: Oxford University Press, 2003, 65p. ISBN 019-442179-1.

Internet oldalak

The Internet TESL Journal [online]. October 2004, vol. X, issue 10. [quoted: 8 May 2006]. .

The English Teacher [online]. July 1990, vol XIX. [quoted: 8 May 2006]. < http://www.melta.org.my/ET/1990/main8.html>. The Internet TESL Journal, Vol. X, No. 10, October 2004 http://iteslj.org/ 44

http://iteslj.org/Techniques/Chauhan-Drama.html http://www.ehow.com/ http://dramaresource.com/games http://improvencyclopedia.org http://eslsite.com/resources/pages/Resources_and_Teaching_Ideas/Drama_and_Role_Play s/index.html http://www.prel.org/eslstrategies/drama.html http://www.englishbanana.com/drama.html http://learnenglish.britishcouncil.org/en/ http://learnenglishkids.britishcouncil.org/en/ http://www.teachingenglish.org.uk/teaching-resources

45