Az Alsó-Tisza és a Maros holtágai
Az Alsó-Tisza mentén, a déli országhatár és a Hármas-Körös torkolata között, tíz holtágat vizsgáltunk, továbbá két holtágat a Maros alsó szakasza mentén, a tiszai torkolat közelében. A holtágak elhelyezkedését a 46. ábrán mutatjuk be. Valamennyi ismertetett holtág az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szeged) illetékességi területéhez tartozik.
46. ábra. Az Alsó-Tisza és a Maros holtágai
1. Gyálai Holt-Tisza A holtág a 19. századi folyószabályozás során az 1855-1887 között kivitelezett, illetve kialakult 90. számú átmetszéssel jött létre. A Tisza jobb parti ármentesített területén húzódik, a magyar-jugoszláv országhatártól Szegedig. Közigazgatásilag Szeged városhoz és Röszke községhez tartozik (47. ábra). Hossza 18,7 km, átlagos szélessége 86 m, területe 160 ha, átlagos vízmélysége 3 m, víztérfogata 4,8 millió m\ Medre áttöltésekkel és zsilipekkel három bögére osztott. Az alsó a Halászvíz, a középsı a Fehérpart, a felsı a
Feketevíz. Mivel az alsó böge középvonalában húzódik a magyar-jugoszláv országhatár, a holtág nemzetközi érdekeltségő. A holtág a Magyar Állam tulajdonában van, kezelıje az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. A halászati jogot a „Tisza" Halászati Szövetkezet gyakorolja. A holtág medrének feliszapoltsága elırehaladott, vízi növényzettel való benıttsége csekély. Vízgyőjtıjének kiterjedése 534 km2. A középsı böge vízpótlása belvizekbıl és - háromszoros átemeléssel - az Algyıi öntözırendszeren keresztül a Tiszából lehetséges. Az alsó böge a Tiszából - megfelelı vízállás esetén, szigorú zsilipkezelési elıírások mellett - gravitációsan is tölthetı. A felsı böge csak Szeged város belterületérıl kap vízpótlást, vizének minısége a bekerülı szennyvizek és csurgalék termálvizek miatt nagyon rossz. A középsı böge vízminısége megfelelı, az alsó böge vize jó minıségő, öntözésre alkalmas. A holtág rendeltetése: belvíztározás, Szeged város záporvizeinek befogadása, öntözıvíz-tarozás, halászat és horgászat. Nem védett természeti terület, az alsó bogét tájképi és génmegırzési jelentısége miatt indokolt lenne helyi védettség alá vonni. A holtág középsı és felsı bögéje mentén falusi jellegő, illetve családi házas beépítéső lakótelep helyezkedik el. Ezen bögék rehabilitációjára terv készül, ami iszapkotrást, mederrendezést, partvédelmet, valamint a szennyvizek és a csurgalék termálvizek kizárását tartalmazza. 2001-ben megvalósul a felsı böge mentén lévı lakótelepek teljes körő szennyvízcsatornázása, ezzel megszőnik a felsı böge vizének diffúz szennyezése. Ezt követıen lehetıség nyílik a víz minıségének további javítására.
A Gyálai Holt-Tisza Szegedtıl délre
47. ábra. A Gyálai Holt-Tisza helyszínrajza
2. Nagyfai Holt-Tisza A holtág a Tisza-szabályozás során az 1862-ben megkezdett 89. számú átmetszéssel alakult ki. A bal parti ármentesített területen húzódik, közigazgatásilag a Csongrád megyei Algyı községhez tartozik (48. ábra). Hossza 5,9 km, átlagos szélessége 103 m, területe 6l ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 915 ezer m3. Tulajdonosa és kezelıje a Nagyfai Börtön és Fogház ÁG. Medrének felisza-poltsága elırehaladott, vízi növényzettel való benıttsége csekély. Feltölthetı belvizekbıl, vízkészlete pótolható a hódmezıvásárhelyi öntözırendszeren keresztül a Tiszából, leüríthetı gravitációsan vagy szivattyúsán. Vizének minısége a kissé szeny-nyezett kategóriába tartozik. A holtágat a büntetés-végrehajtási intézet mechanikailag tisztított kommunális szennyvizei és az ott folytatott mezıgazdasági tevékenység csur-galék vizei terhelik. Rendeltetése: belvíztározás, öntözıvíz-tarozás, halászat. Tájképi adottságai, változatos és gazdag élıvilága, génmegırzési jelentısége és kivételesen háborítatlan viszonyai miatt természeti védettségre érdemes lenne.
A Nagyfai Holt-Tisza Szegedtıl északra, erısen
benıtt parti növényzettel
48. ábra. A Nagy fai Holt-Tisza helyszínrajza
3. Atkái Holt-Tisza A patkó alakú holtág a Tisza szabályozásakor 1862-1889 között végrehajtott 88. számú átmetszéssel alakult ki. A jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Csongrád megyei Sándorfalva és Algyı községekhez tartozik (49. ábra). Felsı ágának hullámtéri folytatása a Sasér. Hossza 6,8 km, átlagos szélessége 122 m, területe 83 ha, átlagos vízmélysége 3,5 m, víztérfogata 2,9 millió m3. Tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelıje a Csongrád Megyei Földmővelésügyi Hivatal. A halászati jogot a MOHOSZ Csongrád megyei szervezete gyakorolja. A holtág medrének feliszapoltsága elırehaladott, vízi növényzettel való benıttsége csekély. Feltölthetı belvizekbıl, magas tiszai vízállás esetén a folyóból (zsilipen keresztül), végül - szivattyúsán - az Algyıi öntözırendszerbıl. Leüríthetı gravitációsan, illetve magas tiszai vízállás esetén szivattyúzással. A vízminıségi mutatók értékei alapján vize „kissé szennyezett" (II. osztályú), de öntözıvízként és halgazdasági hasznosításra megfelelı. Rendeltetése: belvíztározás, öntözıvíz-tarozás, horgászat. Országos jelentıségő természetvédelmi területhez, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozik. Természeti értékei megırzésének alapvetı feltétele a parti sáv természetes állapotának, zavartalanságának helyreállítása. Környezetének fejlesztésére, illetve hasznosítására tanulmányterv készült.
49. ábra. Az Atkái Holt-Tisza és a Sasér helyszínrajza
4. Sasér A holtág a Tisza-szabályozási munkák nyomán az 1862-tıl végrehajtott 88. számú átmetszéssel alakult ki a folyó jobb partján. Tulajdonképpen az Atkái Holt-Tisza felsı ágának hullámtéri folytatása (49. ábra). Közigazgatásilag a Csongrád megyei Sándorfalva községhez tartozik. Hossza 970 m, átlagos szélessége 103 m, területe 10 ha, átlagos vízmélysége 3 m, víztérfogata 300 ezer m3. A Magyar Állam tulajdona, kezelıje a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Medrének feliszapoltsága elırehaladott állapotú, vízi növényzettel való be-nıttsége csekély mértékő. Vizének minısége nagyjából megegyezik az élı folyó vizének minıségével. A Tiszából felszín alatti szivárgás útján és az árhullámok vizébıl töltıdik fel, fokon keresztül üríthetı. Országos természeti védelem alatt áll, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. Élıvilága igen gazdag és változatos, több ritka állatfaj is elıfordul a háborítatlan hullámtéri környezetben, ezért a „szentély" típusú holtágak között tartják számon.
5. Körtvélyesi Holt-Tisza A holtág a Tisza-szabályozás során végrehajtott 87. számú átmetszéssel 1862-1887 között alakult ki a folyó bal parti hullámterében (50. ábra). Közigazgatásilag Hódmezıvásárhely városhoz tartozik. Hossza 4,7 km, átlagos szélessége 128 m, területe 60 ha, átlagos vízmélysége 3 m, víztérfogata 1,8 millió ml Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelıje az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. A vagyonkezelıi jognak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága részére történı átadása folyamatban van. Mivel természeti védelem alatt álló terület, használói joga van a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának is. A halászati jogot a „Tisza" Halászati Szövetkezet gyakorolja. Medre közepes mértékben feliszapolódott, vízi növényezettel való benıttsége elırehaladott. A Tiszához az alsó végén lévı hullámtéri csatornán keresztül kapcsolódik. Szivárgó vízbıl és az árhullámokból
töltıdik. A Körtvélyesi szivattyútelepen keresztül belvizekbıl is tölthetı (a 155 km' kiterjedéső Kenyeréén belvízöblözet vizeinek befogadója). Leüríthetı a holtág alsó végén lévı hullámtéri csatornán keresztül. Vizének minısége változó, általában a „kissé szennyezett" kategóriába tartozik. Tájképi szempontból kitüntetett figyelmet érdemlı terület, élıvilága nagyon változatos és gazdag. Az országos jelentıségő Mártélyi Tájvédelmi Körzet része, rajta van a „szentély" jellegő holtágak listáján, de nem sorolták be a „szentély" típusú holtágak elsı csoportjába.
50. ábra. A Körtvélyesi Holt-Tisza helyszínrajza
6. Mártélyi Holt-Tisza A holtág a Tisza szabályozása során az 1889-1892. évi 86. számú átmetszéssel alakult ki, a folyó bal parti hullámterében, Mártély község közelében (51. ábra). Közigazgatásilag Hódmezıvásárhely városhoz tartozik. Hossza 4,6 km, átlagos szélessége 100 m, területe 46 ha, átlagos vízmélysége 2 m, víztérfogata 920 ezer ml Az élı Tiszával alsó végén torkolati tiltós mőtárggyal ellátott tápcsatorna köti össze. A Magyar Állam tulajdona, hasznosítói a Tisza-Maroszugi Vízgazdálkodási Társulat, Hódmezıvásárhely Önkormányzata és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Kezelıje az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. A halászati jog a „Dobó Ferenc" Horgász Egyesület (Hódmezıvásárhely) tulajdonában van. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benıttsége közepes mértékő. Vízminısége változó, idınként az eutrofizálódás jelei mutatkoznak. A holtág a környezı területek belvizeinek befogadója. Közepes tiszai vízállás esetén gravitációsan, míg alacsony tiszai vízállásnál szivattyúsán tölthetı. A Mártély-Székkutasi öntözırendszer kialakítása után a holtág öntözıvizet szállít, ezáltal vize folyamatosan cserélıdik, ami kedvezı hatást fejt ki a vízminıségre. Leüríthetı a holtág alsó végén lévı zsilipen keresztül. Rendeltetése: öntözıvíz-tarozás és öntözıvíz-szállítás, belvíztározás, horgászat, üdülés. A holtág hatásterületén folytatott tevékenységek közül kiemelkednek az üdülıtelephez kapcsolódóak, úgymint a strando-lás, a pihenés és a vízisportok. Az országos jelentıségő Mártélyi Tájvédelmi Körzetben van, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. A festıi táj az egykori tiszai ártér értékes maradványait ırzi. Élıvilága rendkívül gazdag és változatos, fokozott védelme indokolt. Szükségessé vált rehabilitációjához, a természet- és tájvédelmi szempontokat messzemenıen figyelembevevı terv késszült 1997-ben. A terv az üdülıterületrıl beszivárgó szennyvizek kizárására, elvezetésére, valamint a mederben
felhalmozódott iszap eltávolítására vonatkozó megoldásokat tartalmaz. Régóta tart a terv hatósági engedélyezési eljárása és egy pályázat elıkészítése.
A Mártélyi Holt-Tisza a strandnál
51. ábra. A Mártélyi Holt-Tisza helyszínrajza
7. Osztorai Holt-Tisza A holtág a Tisza-szabályozás során 1856-ban megkezdett ún. Akolszögi átvágással alakult ki a Tisza bal parti hullámterén (52. ábra). Közigazgatásilag a Csongrád megyei Szegvár községhez tartozik. Hossza 2,5 km (valaha kétszer ilyen hosszú volt), átlagos szélessége 100 m, területe 25 ha, átlagos vízmélysége 1,6 m, víztérfogata 400 ezer m\ A Magyar Állam tulajdona, kezelıje a Dél-Alföldi Erdészeti Rt. Medrének feliszapoltsága elırehaladott, vízi növényzettel való benıttsége közepes mértékő. Magas tiszai árhullámok esetén elöntésre kerül. Leüríthetı az alsó végén lévı, mőtárgy nélküli hullámtéri csatornán keresztül. Rendeltetése: halász- és horgászvíz, kedvelt kirándulóhely. Bár élıvilága
változatos és fajokban igen gazdag, jelenleg nem tartozik természeti védelem alá. Egy zsilipes mőtárgy építésével tiszai vízpótlása kisvíz idején is megoldható lenne.
52. ábra. Az Osztorai Holt-Tisza helyszínrajza
8. SULYMOSTÓ I. (Labodár) A holtág a Tisza-szabályozás során az 1863-1886 között végrehajtott 85. számú átmetszéssel keletkezett, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el (53- ábra). Közigazgatásilag a Csongrád megyei Felgyı és Csanytelek községekhez tartozik. Hossza 750 m, átlagos szélessége 120 m, területe 9 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 135 ezer m\ Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelıje egyik részén a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, másik részén a Dél-Alföldi Erdészeti Rt. Feliszapoltsága és vízi növényzettel való benıttsége közepes mértékő. Vize a tiszai árvizekbıl és szivárgásból pótlódik. Rendeltetése: horgászat, természetvédelem. A holtág a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet részeként fokozottan védett, kiemelkedı természeti jelentıségő, a Ramsari nemzetközi vízivadvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó terület. Természeti értékei alapján a „szentély" típusú holtágak közé tartozik. Közelében húzódik a hasonló körülmények között kialakult, de jobban feliszapolódott Sulymostó II. holtág.
A Sulymostó I. (Labodár) Csanyteleknél, a Pusztaszeri Tájvédelmi körzet területén
53- ábra. A Sulymostó I. (Labodár) és a Sulymostó II. helyszínrajza
9. Sulymostó II. A holtág a Tisza-szabályozás során az 1863-1886 között végrehajtott 85. számú átmetszéssel keletkezett, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el (53- ábra). Közigazgatásilag a Csongrád megyei Felgyı községhez és Szentes városhoz tartozik Közelében húzódik a Sulymostó I. holtág. Hossza 1 km, átlagos szélessége 60 m, területe 6 hektár, átlagos vízmélysége 1,2 m, víztérfogata 72 ezer m5. Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelıje a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Medrének feliszapoltsága elırehaladott, vízi növényzettel való benıttsége közepes mértékő. A tiszai árvizek elöntik, vize szivárgással pótlódik. Rendeltetése: horgászvíz, természetvédelem. Mivel a holtágnak és környezetének kiemelkedı jelentıségő és országosan is ritka természeti értékei vannak, országosan védett, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része. A Ramsari nemzetközi vízivadvédelmi egyezmény hatálya alá tartozik. Természeti értékei alapján a „szentély" típusú holtágak közé tartozik.
10. Serházzugi (Csongrádi) Holt-Tisza A patkó alakú holtág a Tisza-szabályozás során az 1856. évi munkálatokkal megkezdett 84. számú átmetszés következtében alakult ki. A jobb parti ármentesített területen húzódik, közigazgatásilag Csongrád városhoz tartozik (54. ábra). Hossza 7,5 km, átlagos szélessége 174 m, területe 130 ha, vízmélysége átlagosan 2 m, víztérfogata 2,6 millió m-\ A medret keresztezı áttöltések a holtágat három bögére osztják. Legnagyobb az 5 km hosszú Alsó böge, míg az Aranyszigetet körülfogó középsı böge 1,4 km, a Györgyvíznek nevezett felsı böge 1,1 km hosszú. Tulajdonosa Csongrád Város Önkormányzata, kezelıje és halászati hasznosítója a Serházzug Kft. (Csongrád). Feliszapoltsága közepes mértékő, felszínét 20-25 %-ban nád és sás borítja. Vizének minısége a kommunális és ipari
szennyvizek kirekesztése óta javuló. Jelenleg csak termál csurgalékvizek jutnak a holtágba, de megkezdıdtek az ezek kirekesztését célzó munkák is. Az élı Tiszával nincs közvetlen kapcsolata, intézményesen nem tölthetı fel tiszai vízzel, belvizek, csapadékvizek és szivárgó vizek táplálják. Leüríthetı az alsó végén lévı Kisréti szivattyútelepen keresztül. Rendeltetése: csapadékvíz-befogadás, belvíztározás, öntözıvíz-tarozás a helyi igények kielégítésére, horgászat, halászat, nádgazdálkodás, vízisportolás, üdülés. Nem tartozik természetvédelmi területhez, de kiemelkedı tájképi adottságai és az Alsó böge gazdag élıvilágának génmegırzési jelentısége miatt a védettség valamilyen fokára, legalább helyi védettségre, érdemes lenne. A holtág rehabilitációjára készült tanulmányterv feltárja a fejlesztési lehetıségeket, továbbá a különbözı hasznosítási formáknak, a természetközeli állapot megırzésének és az üdülési, sportolási létesítmények mőködésének összehangolását.
A Serházzugi Holt-Tisza Csongrádnál, náddal benıtt parti sáv horgásszal
54. ábra. A Serházzugi Holt-Tisza helyszínrajza
11. Újszegedi Holt-Maros A holtág a Maros torkolatközeli szakaszán, a Marostınél 1860-ban végrehajtott 30. számú átmetszéskor alakult ki. A Maros és a Tisza közös bal parti ármentesített területén húzódik, közigazgatásilag Szeged városhoz tartozik, az újszegedi városrész belterületén helyezke dik el (55. ábra). Hossza 4 km, átlagos szélessége 25 m, területe 10 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 150 ezer mf. Tulajdonosa és kezelıje Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata. Feltölthetı csapadékvíz bıl és belvízbıl, szivárgó vizekbıl is töltıdik, szivattyúsán üríthetı. A holtág és közvetlen környezete az 1980-as évekre környezetének telepszerő beépítése következtében - teljesen tönkrement, elszennyezıdött, medre feliszapolódott, élıvilága jórészt kipusztult. A holtág partján több illegális szemétlerakót alakítottak ki, a meder szennyvíz és csurgalék hévizek illegális befogadójául szolgált. Funkciói: belvizek, csapadékvizek, csurgalék vizek tarozása, elvezetése. A holtág teljes rehabilitációjának terve elkészült. Ebbıl az I. ütem (az 1+239 -2+589 km közötti szakaszon) rehabilitációja 2000. júniusában befejezıdött. A munka során kitisztították és rendezték a holtág medrét, megszőntették az engedély nélküli szennyvíz-bevezetéseket és szemétlerakókat, kizárták a csurgalék hévizeket, továbbá a partot is rendezték, sétányt alakítottak ki. A rehabilitáció II. ütemének kiviteli tervei elkészültek, megvalósításukra az anyagi lehetıségek függvényében kerülhet sor.
Az Újszegedi Holt-Maros rehabilitált szakasza
55. ábra. Az Újszegedi Holt-Maros helyszínrajza
12. Vetyeháti Holt-Maros Az egyetlen megmaradt hazai Maros-menti hullámtéri holtág a folyószabályozáskor az 1858-ban végrehajtott 26. átmetszés nyomán keletkezett (56. ábra). A holtág a folyó jobb partján a Csongrád megyei Maroslele község közelében található, közigazgatásilag Szeged város tápéi határrészéhez tartozik. Hossza 2,6 km, átlagos szélessége 35 m, területe 9 hektár, átlagos vízmélysége 1,2 m, víztérfogata 108 ezer m3. Tulajdonosa és kezelıje a Dél-Alföldi Erdészeti Rt. A holtág erısen feliszapolódott állapotú, vízi növényzettel benıtt, tölgyerdıvel övezett. Mindenkori vízszintje a Maros vízállásától függıen alakul, ısszel gyakorta szinte teljesen kiszárad. Szivárgó vizek táplálják, a marosi árhullámok elöntik, de vízszintjét a Tisza vízjárása is befolyásolja. A Marossal felülrıl a Csányi-foki, alulról a Bugri hullámtéri csatorna köti össze. A holtág vízforgalmának szabályozására, illetve a hullámtéri élıhely-rekonstrukció megvalósítására az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 2001-ben
pályázatot nyújtott be a Környezetvédelmi Minisztériumhoz (KAC-pályázat). A holtág természeti értékeinek feltárása folyamatban van, mint zavartalan vizes élıhelynek természeti védelem alá vonása indokolt.
56. ábra. A Vetyeháti Holt-Maros helyszínrajza
