1
Monoszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2005. (X.31.) rendelete
az állatok tartásáról (módosítással egységes szerkezetbe foglalva 2009. május 31.)*
Kihirdetve: 2005. október 31.
Sólyom Béláné körjegyző
*
12/2009. (V.20.) Ör-rel.
2
Az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Monoszló Község Önkormányzata Képviselõtestülete e rendeletben határozza meg az állattartás helyi szabályait. I. Általános rendelkezések 1.§ (1) A szabályozás célja, hogy Monoszló község közigazgatási területén mindenki számára közérthetõ módon, a településen élõk különféle érdekeit figyelembe véve, az építési és környezetvédelmi elõírások, a közegészségügyi, az állategészségügyi követelmények, valamint az állatvédelmi rendelkezések alapján, szabályozott keretek között tegye lehetõvé az állattartást. Az árutermelési célú állattartásra az Európai Unió elõírásai vonatkoznak. (2) Minden állattartó köteles törekedni arra, hogy az általa folytatott állattartással mások érdekeit ne sértse, mások nyugalmát, ingatlanhasználatát ne zavarja, másoknak kárt ne okozzon. (3) Az e rendelet alapján lefolytatott hatósági eljárásokra és vezetendő nyilvántartásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CLX. Tv. előírásait kell alkalmazni. 2.§(1) A rendelet hatálya Monoszló község közigazgatási területére terjed ki. (2) A jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket a település bel- és külterületén minden állattartó köteles betartani. (3) E rendelet nem vonatkozik az egészségügyi és állategészségügyi intézmény, kísérleti és kutatóintézet, cirkusz, állatkert (vadaspark), gyepmesteri telep, állatforgalmi és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedõ, valamint a fegyveres erõk és rendészeti szervek állattartására, továbbá a kiállításokon, állatbemutatókon, lovardákban, lovas-iskolákban megvalósuló állattartásra. 3.§ E rendelet alkalmazása szempontjából: Haszonállat: a) nagyhaszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly; esetleg zárt körülmények között tenyésztett egyébként vadonélõ, hasított körmû állatok (vaddisznó, dámszarvas, õz, szarvas, muflon); b) közepes haszonállat: sertés, juh, kecske, strucc; c) kis haszonállat: baromfi, galamb, nyúl; d) prémes állat: nutria, pézsma, nyérc, róka. Egyéb (kedvtelésbõl tartott) állat: mindaz, ami nem minõsül haszonállatnak. Állattartó: az a személy vagy szervezet, aki vagy amely az állattal rendelkezni jogosult. Állatszaporulat: az állattartás helyén született állatok, három hónapos korukig.
3
Családi (állat) szükséglet: 4 db nagyhaszonállat, 6 db közepes haszonállat, 100 db kis haszonállat; Üzemszerû állattartás: a családi szükségleten felüli állattartás. II. Haszonállat tartása, elhelyezése 4. §(1) Tilos haszonállatot tartani óvoda, napközi otthon, iskola, kollégium, orvosi rendelõ, élelmiszer-ipari üzem, élelmiszerbolt, 20-nál több személy befogadására szolgáló épület, üzemi konyha, melegkonyhás vendéglátó egység ingatlanán és a fenti funkciójú épületektõl mért 25 mes körzeten belül. (2) A község területen lévõ ingatlanokon az állattartás a családi szükséglet erejéig megengedett. 2 db eb, egyéb kedvtelésbõl tartott állatból korlátlan számú tartható (3) A község a külterületi lakott helyein, tanyákon, egyéb ingatlanokon haszonállat és egyéb állat korlátlan számban tartható. (4) Nagy haszonállat az egész község területén csak akkor tartható, ha a telek nagysága eléri a 700 m2-t. 5.§ (1) A polgármester – önkormányzati hatósági jogkörében – a 4.§ szerinti korlátozások alól - határozott idõre - felmentést adhat. Az erre irányuló eljárásban be kell szerezni az érintett szakhatóságok véleményét, az ingatlan tulajdonosának, kezelõjének, haszonélvezõjének beleegyezõ nyilatkozatát (több lakásos épület esetén a lakók - lakásonként egy szavazattal számolt - legalább kétharmadának beleegyezõ nyilatkozatát). (2) Az (1) bekezdés szerint kiadott felmentésben szabályozni kell a tartható állatok számát, a tartás módját és határidejét. (3) Az állattartást a polgármester megtilthatja illetve korlátozhatja, amennyiben az állattartás nem a vonatkozó jogszabályok illetve a jelen rendeletben szabályozott módon valósul meg. (4) Haszonállat tartásához – ha az ingatlan használója nem a tulajdonos - az ingatlan tulajdonosának (kezelõjének) hozzájárulása szükséges.
6.§(1) Közterületen tilos haszonállatot tartani és legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül
4 kiengedni. A haszonállat és a kedvtelésbõl tartott állat által közterületen okozott szennyezõdést a tulajdonos az állattartója, a felügyeletét ellátó személy azonnal köteles eltávolítani. (2) Az állatok lábon hajtása esetén az állatokat hatósági engedély nélkül csak azokon az utakon szabad hajtani, amelyek az illetõ állatfajra vonatkozóan állat-egészségügyi zárlat vagy forgalmi korlátozás alatt nem állnak. 7.§A galambok kiengedését - a mezõgazdasági termelés biztonsága érdekében - a polgármester határozott idõre megtilthatja, melyet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. III. Egyéb állatok tartásának feltételei 8.§ (1) A méhészkedést - a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával - erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad. (2) A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlõjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (3) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad. (3) Méhészetet közös használatú épülettõl és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levõ utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezetõ árok külsõ szélétõl számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti. (4) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkezõ irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élõsövény létesítésével - a magasban való kirepülését kell biztosítani. 9.§. (hatályát veszti) IV. Az ebtartás szabályai 10.§ (1) A jelzõ és vakvezetõ kutya a település egész területén tartható. (2) Többlakásos lakóépületben (többszintes lakóépület, valamint közös udvarra nyíló többlakásos lakóépület) lakásonként legfeljebb 1 eb tartható. Az ilyen épület udvarán eb csak megkötve vagy zárt helyen tartható. (3)A
jelen rendelet 4. § (3) bekezdésében említett külterületi lakott helyeken, tanyákon, egyéb ingatlanokon eb korlátlan számban tartható. Az ebtartó azonban köteles biztosítani, hogy az ebek felügyelet nélkül sem közterületre, sem más magánterületére ne juthassanak ki. 11.§ (1) Az ebtulajdonos köteles az állatot úgy tartani, hogy a falszomszéd, továbbá a közös udvarban élõ lakáshasználók nyugalmát tartósan, vagy rendszeresen ne zavarja, õket ne
5 veszélyeztesse. (2) Az ebtulajdonos, vagy az eb felügyeletével megbízott más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet, a lakótársak közös használatú helyiségeit, udvarát ne szennyezze. Az esetlegesen okozott szennyezõdést köteles azonnal eltávolítani. (3) A közterületen, a többlakásos lakóház közös használatú területein, udvarán az ebet pórázon kell vezetni, a harapós vagy támadó természetû – a jogszabály erejénél fogva veszélyesnek minõsülõ, illetve a körjegyzõ által veszélyesnek minõsített – ebeket szájkosárral is el kell látni. (4) 14 éven aluli gyermek nem vezethet olyan ebet, amelynél szájkosár alkalmazása kötelezõ. (5) Az ebtartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a többlakásos lakóépület használói a polgármestertől az ebtartás korlátozását, vagy megszüntetését kérhetik. 12. §(1) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve ott tartani (az õrzõ, vakvezetõ, a munkakutya feladatot ellátó ebet ide nem értve): a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, b) üzletbe, élelmiszer-feldolgozó üzembe, élelmiszer raktárba, c) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe e) iskolába, diákszállásra, munkásszállásra, f) játszótérre, homokozók területére, (2) Élelmiszert szállító jármûvön ebet szállítani tilos. (3) Közforgalmú közlekedési jármûvön pórázon tartva és szájkosárral ellátva szabad ebet szállítani. (4) A harapós, vagy támadó természetû ebet kiszabadulását megakadályozó módon kell tartani, és a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztetõ táblát szembetûnõ módon el kell helyezni. (5) Amennyiben oktatási, kulturális, egészségügyi, illetve szociális intézmény közelében tartott eb a csendet tartósan háborítja, s ezzel az intézmény mûködését zavarja, az eb ingatlanról való eltávolítását a jegyzõ rendeli el. (6) A település területén talált gazdátlan, kóbor, veszélyes vagy veszélyessé minõsített illetve a közterületen szabadon engedett ebek (vakvezetõ eb kivételével) befogatása és elszállíttatása a polgármester feladata, melyet a gyepmesteri telep közremûködésével lát el. A befogásról az eb tulajdonosát – amennyiben kiléte megállapítható – értesíteni kell, s amennyiben a költségeket megtérítette, részére az ebet vissza kell adni.
(7) A befogott illetve szabálysértési vagy büntetõeljárás során elkobzott, lefoglalt, leadott ebet 14 napos állategészségügyi megfigyelés alatt kell tartani. A határidõ letelte után, amennyiben az eb
6 tulajdonosa az ebet nem váltotta ki, s az eb veszélyes, vagy veszélyessé minõsített, ki kell irtani. A kiirtásról a polgármester rendelkezik. (8) Az eb tulajdonosa - ha elhelyezésérõl, tartásáról nem képes, vagy nem akar gondoskodni köteles felajánlani az ebet az állatvédõ szervezetnek (alapítvány, egyesület stb.), illetve a gyepmesteri telep részére. A gyepmesteri telep a felajánlott ebet köteles átvenni. 13.§(1) A tulajdonos - nyilvántartásba vétel céljából - a település jegyzõjéhez köteles bejelenteni, ha az eb - a három hónapos kort elérte, - elhullott, vagy elveszett, - tartási helye három hónapnál hosszabb idõre megváltozott, - új tulajdonoshoz került. (2) Az ebet - három hónapos kora után - tulajdonosa vagy tartója köteles évenként - a három hónapos kort elérteket 30 napon belül - saját költségére állatorvossal veszettség ellen beoltatni. (3) Az évi szervezett eboltás idõpontját, helyét és költségeit a körjegyzõ a helyben szokásos módon kihirdeti. (4) Az oltás megtörténtérõl adott állatorvosi igazolást meg kell õrizni. V. Az állatok tartására vonatkozó építési és igazgatási szabályok 14.§(1) Az állattartó köteles az általa tartott állat részére megfelelõ életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani. (2) Állatot tartani csak olyan épületben lehet, amely megfelel a hatályos közegészségügyi, állategészségügyi és építési szabályoknak. Az alkalmasság megállapítása az építési hatóság hatáskörébe tartozik. Eljárásában a közegészségügyi és állategészségügyi hatóságok szakhatóságként vesznek részt. Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségnek könnyen tisztíthatónak, hézagmentes, megfelelõ lejtésû burkolattal ellátottnak kell lenni. A padozat zárt, szivárgásmentes levezetõ csatornával rendelkezzen, mely a trágyagyûjtõbe van bekapcsolva. (3)
Az állattartó létesítményekkel kapcsolatos részletes elõírásokat az állategészségügyi szabályzatról rendelkezõ 41/1997. (V. 28.) FM. rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. (4)
15.§ (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket, istállókat, ólakat úgy kell kialakítani, hogy ott az állat-egészségügyi és egyéb beavatkozások balesetmentesen elvégezhetõk legyenek.
(2) Az állattartás céljára szolgáló létesítményt a szomszédos lakóépülettõl 10m védõtávolság
7 biztosítása mellett lehet létesíteni, illetve üzemeltetni. (3) Siló-, trágya- és trágyalétárolót lakóépülettõl 10 m, ásott kúttól 25 m, fúrt kúttól 3 m, csatlakozó vízvezetéktõl 2m védõtávolság biztosítása mellett lehet létesíteni, illetve üzemeltetni. (4) Silótárolóba, trágya- és trágyalégyûjtõbe a csapadékvíz befolyását, valamint abból a szennyezett lé kifolyását meg kell akadályozni. (5) Zárt trágyalétároló esetén nem kell védõtávolságot biztosítani, amennyiben az vízzáró kivitelben készült és a fedõlapja légmentesen záródik. A trágya- és trágyalégyûjtõ kiürítésérõl szükség szerint, de a nyári idõszakban legalább hetente gondoskodni kell. (6)
16.§(1) Az állattartó köteles állattartási tevékenységérõl (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi és nyúlállományok esetén), a tevékenység megkezdésérõl, illetve megszüntetésérõl az állatállományt ellátó állatorvost, illetõleg a települési önkormányzat jegyzõjét egyidejûleg tájékoztatni. (2) (hatályát veszti) 17.§ (1) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelõ elhelyezésérõl (eladás, ajándékozás stb.) gondoskodni. (2) Az az állattartó, akinek az ebe vagy macskája embert megmart, vagy megharapott - valamint a megsérült ember - haladéktalanul köteles bejelentést tenni a körzeti állatorvosnak, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak. Az állat megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek a tulajdonost terhelik. VI. Az állattartással kapcsolatos állat-egészségügyi és környezet-higiénés követelmények 18.§ (1) Az állatok tartása az emberek, az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a környezetet nem károsíthatja. (2) Az állattartáshoz olyan állattartó épületet, telepet, karámot, stb. kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési, állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetõvé teszi az állatok fertõzésmentes, egészséges környezetben való tartását és biztosítja, hogy az állati termék közvetlenül emberi fogyasztásra vagy élelmiszer-elõállításra alkalmas legyen.
(3) Az állattartásra szolgáló létesítményeket és azok helyiségeit naponta legalább egyszer, de
8 szükséghez képest többször is ki kell takarítani és mésztejjel, vagy más, megfelelõ fertõtlenítõ szerrel rendszeresen fertõtleníteni kell. Az ott található legyek és kártékony rágcsálók irtását rendszeresen el kell végezni. Amennyiben a fertõtlenítésre kötelezett állattartó a fertõtlenítést a kitûzött határidõre nem végzi el, azt az állattartó költségére a polgármester elvégeztetheti. (4) Folyamatosan gondoskodni kell a szagártalom csökkentésérõl. Ennek lehetséges módja a fásítás, a bokrosítás, valamint az ammóniaképzõdés csökkentésére a trágya és alomanyag szuperfoszfáttal, vagy zeolittal való keverése, továbbá a kellemetlen szagú takarmány fedett állapotban való tárolása. (5) Gondoskodni kell arról, hogy a trágyalé a szomszédos telekre, vagy az utcára ne folyhasson, és a saját építési telket se szennyezze. (6) Trágyát csak olyan módon szabad szállítani, hogy az a szállítmányból ki ne hulljon, illetve csepegés ne keletkezzen. (7) A település mezõgazdasági mûvelés alatt álló területein a kiszállított trágyát haladéktalanul be kell dolgozni. (8) Külterületi földrészleteken a mindenkori belterületi határtól mért 200 m-en belül, az ingatlanokon trágyát, vagy silót szabadon tárolni tilos. 19.§ (1) Az állatok etetésekor, itatásakor és legeltetésekor az állat-egészségügyi szabályok szerint kell eljárni. Az állatok etetésére csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely az állat, illetõleg közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. (2) A takarmányozásban tilos hormontartalmú és hormon hatású, továbbá az ember, illetõleg az állat egészségét veszélyeztetõ kémiai anyagok használata. (3) Állati hulladékokat emberi fogyasztásra felhasználni tilos, állatok takarmányozására pedig az Állategészségügyi Szabályzat elõírásai szerint szabad felhasználni vagy forgalomba hozni. 20.§ (1) Ha a települési önkormányzat jegyzõje bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségrõl, betegség gyanújáról, fertõzöttségrõl vagy fertõzöttség gyanújáról tudomást szerez, haladéktalanul köteles a) a hatósági állatorvost és a területen mûködési jogosultsággal rendelkezõ magánállatorvost értesíteni; b) a hatósági állatorvosnak a helyszínre történõ megérkezéséig az állathullá(ka)t, a beteg, betegségre gyanús, fertõzött vagy fertõzöttségre gyanús állat(ok)nak az egészségesektõl való elkülönítésére az állattartót kötelezni; c) állatszállítási és marhalevél kezelési tilalmat elrendelni; d) a beteg, betegségre gyanús, fertõzött, vagy fertõzöttségre gyanús állatok termékenyítését vagy fedeztetését felfüggeszteni és a helyben szokásos módon közzétenni; e) azokat a helyeket, ahol a b) pontban említett állatok megfordultak, megfordulhattak - vagy halak esetében az összefüggõ vízrendszert - elõzetesen helyi zárlat alá helyezni: f) az állatorvos megérkezéséig a 41/1997. (V. 28.) FM. rendelet 112. §-ában foglaltak szerint eljárni, ha a betegséget vagy ennek gyanúját szállítás közben észlelik;
9 g) a betegség hatósági megállapítása esetén - a hatósági állatorvossal történt konzultáció után azt a helyben szokásos módon közzétenni; h) a zárlat alatt álló helyen tartózkodó személyek élelmezésérõl és az állatok takarmányozásáról - a költségek megtérítése ellenében - gondoskodni. VII. Az állati hullák és állati eredetû hulladékok ártalmatlanná tétele 21.§(1) Az állat elhullását a tulajdonos köteles a területileg illetékes állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. (2) Az állat hulláját, az állati eredetû hulladékot és mellékterméket emberi fogyasztásra felhasználni, vagy forgalomba hozni tilos, azt más eljárással - a körzeti állatorvos szakvéleménye alapján - ártalmatlanná kell tenni. (3) Az állattartónak az állathullával az Állat-egészségügyi Szabályzatban foglaltaknak megfelelõen kell eljárnia. Amennyiben a tulajdonos ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az állati hullát a polgármester megbízásából a gyepmester - a tulajdonos költségére elszállíttatja. (4) Közterületen baleset következtében elhullott állat tetemét - bejelentésre - a gyepmester köteles elszállítani. Az elhullott állatokat a gyepmesteri telepre történõ elszállításig és szállítás közben zárt, csurgásmentes göngyölegben kell tárolni. (5) 5 db eb, macska, 30 db baromfi, 20 db nyúl, továbbá 2 db három hetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú hulláját az állattartó saját telkén - évente legfeljebb ötven kilogramm tömegig - eláshatja. A felsoroltnál nagyobb testtömegû állatok hulláját engedélyezett állati hulladékgyûjtõ helyre, gyepmesteri telepre kell szállítania. (6) Az állathullák hullatemetõbe szállítása az állattulajdonos feladata. Bejelentésre a gyepmester köteles az állathullákat a tulajdonos költségére elszállítani. (7)Az
állatok elhullását az elhullás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõjénél is be kell jelenteni, ahol a település területén elhullott állatokról nyilvántartást kell vezetni. VIII. Az állatok védelmének szabályai 21.§(1) Tilos az állatok kínzása, bármilyen módon történõ bántalmazása, elhagyása, kitétele. (2) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelõ életfeltételekrõl gondoskodni.
10
(3) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni az állat korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentõ, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (4) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelõ rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenõrzésérõl. 22.§ (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelõ és biztonságos elhelyezésérõl, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetõségét. A szabadban tartott állatot védeni kell a kedvezõtlen idõjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitõl. Az állandóan bezárva tartott állat számára tartója köteles megfelelõ mozgásteret biztosító férõhelyrõl gondoskodni. (3)
23.§ (1) Az állatot nem szabad: a) kínozni, b) emberre vagy állatra uszítani, illetõleg állatviadalra idomítani, c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerû táplálás esetét, d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, e) a teljesítõképességét felismerhetõen meghaladó teljesítményre kényszeríteni, f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre. (2)
24.§ (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan kipróbáltatása, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közremûködés, részvétel, fogadáskötés. (2) Tilos állatviadal céljára a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni; b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani. (3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történõ kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.
(4) Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával
11 felhagyni nem szabad. Az állat elûzése, elhagyása vagy kitétele tilos. 25.§ (1) Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást - az állattartók körében szokásos, vagy az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével - kizárólag szakirányú végzettséggel vagy gyakorlattal rendelkezõ személy végezhet.
(2) Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhetõ, ha az érzéstelenítés, illetõleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna mint a beavatkozás. A gazdasági haszon céljából tartott állaton érzéstelenítés nélkül végezhetõ beavatkozásokról külön jogszabály rendelkezik. 26.§ (1) Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy késõbbi egészségkárosodásának megelõzése céljából történõ sebészeti beavatkozás - az ivartalanítás és a fajtajelleg fenntartása kivételével - nem végezhetõ. (2) Az állat megjelölésénél az állat számára legkisebb fájdalommal járó - külön jogszabályban meghatározott - megoldást kell alkalmazni. Az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásánál, valamint szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést vagy sérülést. (3)
IX. Vegyes rendelkezések 27 §. (hatályát veszti) 28.§(1) Aki az e rendelet 4.§.(1)-(4) bek., 6.§.(1)-(2) bek, 8.§.(1)-(4), 9.§-15.§., a 16.§.(1), 17.§, 18.§. (1)-(8) bekezdésében foglaltakat megszegi, vagy kijátssza - amennyiben cselekménye nem minõsül bûncselekménynek, vagy egyéb szabálysértésnek - a "helyi állattartás rendjének megsértése" szabálysértést követi el és 30 000.- Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújtható. (2) A szabálysértési eljárást a körjegyzõ folytatja le. 29. §. (hatályát veszti) 30.§ A polgármester e rendelet alapján meghozott döntései ellen jogorvoslatnak van helye Monoszló Község Önkormányzatának Képviselõtestületéhez. 31.§. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg „Az állatok tartásáról“ szóló 11/2004. (IV.30.) rendelet hatályát veszti. Kihirdetésérõl a körjegyzõ az SZMSZ-ben szabályozott módon gondoskodik.
12
X. Jogharmonizációs záradék 32.§. E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösség legfontosabb alapelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Monoszló, 2009. április 15.
Simon György polgármester
Sólyom Béláné körjegyzõ
13
Jegyzõ hatásköreinek jogalapja: - 245/1998. (XII. 31.) Korm. r. 7.§ (1): „A jegyzõ az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén … az állattartást korlátozhatja, megtilthatja.” - 1995. évi XCI. tv. Az állategészségügyrõl (42.§), - 1998. évi XXVIII. tv. Az állatok védelmérõl és kíméletérõl, (20. – 24.§-ok, 45. – 48.§ok), - 41/1997.
(V. 28.) FM. r. Az állategészségügyi szabályzatról, 5. sz. függelék a gyepmesteri teleprõl,
- 35/1997.
(II. 26.) Korm. r. a veszélyes és veszélyesnek minõsített eb tartásáról és a tartásengedélyezésének szabályairól, - 19/1992.
(I. 28.) Korm. r. a helyi önkormányzatok és szerveik … feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földmûvelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról,
Az állat- és ebtartással kapcsolatos büntetõjogi és szabálysértési tényállások
14 I. A 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekrõl Állatkínzás 2. § (1) Aki a) gerinces állatot közterületen vagy nyilvános helyen, mások felháborodására alkalmas módon bántalmaz, annak akaratlagosan fizikai fájdalmat okoz, illetõleg természetével ellentétes cselekedetre kényszerít, b) gerinces állaton szükségtelenül olyan beavatkozást végez, amely alkalmas arra, hogy másokban felháborodást vagy riadalmat keltsen, c) gerinces állat tartásának minimális feltételeit nem biztosítja, a tartás módszereivel az állatnak fizikai fájdalmat, egészségkárosodást, megbetegedést okoz, ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselõtestülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézõje, valamint a közterület-felügyelõ helyszíni bírságot szabhat ki. Veszélyeztetés kutyával 3. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetõleg kóborolni hagyja, b) természeti vagy védett természeti területen, illetõleg vadászterületen - a vadászkutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja, d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdõ területére vagy a játszótérre beenged, illetõleg bevisz, e) aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelõ figyelmeztetõ táblát, harmincezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartással másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülését okozza, ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselõtestülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézõje, a közterület-felügyelõ, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) erre felhatalmazott ügyintézõje, valamint a természeti és védett természeti területen természetvédelmi õr, helyi jelentõségû védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi õr helyszíni bírságot szabhat ki. Állatviadal tilalmának megszegése 4. § (1) Aki - eb részvételével tartott állatviadal kivételével a) tiltott állatviadalt szervez, tart, ahhoz épületet, egyéb helyet, anyagi eszközt bocsát más személy rendelkezésére, b) tiltott állatviadal céljára állatot tart, tenyészt, kiképez, idomít, átad, forgalmaz, c) tiltott állatviadalra fogadást szervez, arra fogadást köt, százezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható. (2) Azt az állatot, amelyre nézve az (1) bekezdésben foglalt szabálysértést elkövették, el kell
15 kobozni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendõrség hatáskörébe tartozik. II. 1978. évi IV. tv. a Büntetõ törvénykönyvrõl Veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése 266. § (1) Aki a) veszélyes ebet tenyészt, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart, b) veszélyes ebet jogszabály megszegésével elidegenít, vagy megszerez, c) a veszélyes eb ivartalanítására vonatkozó jogszabályban elõírt kötelezettségét megszegi, d) a veszélyes eb tartására vonatkozó jogszabályban elõírt biztonsági elõírást megszegi, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (2) Aki veszélyes ebet õrzõ-védõ feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában veszélyes eb a törvényben, törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben, valamint hatósági határozatban veszélyes ebbé nyilvánított eb. Tiltott állatviadal szervezése 266/A. § (1) Aki eb részvételével állatviadalt szervez, tart, valamint ilyen állatviadalra fogadást szervez, vagy köt, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (2)Aki állatviadal céljára ebet tenyészt, kiképez, tart, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
