Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?
• Csoport ≠ sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok • a csoport szervezettségében fokozatok vannak • Az önző egyedeket csoportba „kényszerítő” tényezők: – – – –
a ragadozók általi veszélyeztetettség, a táplálék megszerzése, a források védelmezése, védhetősége, a szaporodási rendszer.
• Ráfordítás-haszon elve: mikor érdemes csoporthoz csatlakozni és mikor előnyösebb a források magányos kisajátítása?
A csoportos élet előnyei: védekezés a ragadozókkal szemben • felhígulás (“ritkuláseffektus”): nagyobb csapatban kisebb az egy egyedre jutó predációs veszély • a ragadozó megzavarása: csoportból nehéz kiválasztani az egyetlen prédát • közös védekezés
A csoportos élet előnyei: védekezés a ragadozókkal szemben • a megnövekedett éberség
A héja kisebb sikert ér el, ha nagy galambcsapatot támad meg, mivel hamarabb észreveszik.
A csoportos élet előnyei: védekezés a ragadozókkal szemben • csökken az egy egyedre jutó figyelési idő, több idő pl. táplálkozásra (pl. fogolycsapat mérete)
A csoport nagyságával együtt csökken az egy egyedre jutó figyelés időtartama.
A csoportos élet előnyei: táplálékkeresés • rövid ideig vagy véletlenszerűen megjelenő lokálisan gazdag táplálékforrások felfedezése és kiaknázása • “információs központ”: kölcsönös parazitizmus vagy kölcsönös altruizmus? (pl. partifecskék) • nagyobb zsákmány elejtése (pl. hiénák, farkasok) • megújuló táplálékforrás “beosztása” (pl. örvös lúd)
A csoportos élet előnyei: szaporodás • a partner közelsége, ellenőrizhetősége (pl. háremek kialakulása) • közös ivadékgondozás (pl. anyai családok) • közös territóriumvédelem (pl. borz, farkas)
A csoportos élet hátránya • erősebb vonzó, koncentráló hatás a ragadozókra • a fertőző betegségek könnyebb terjedése • osztozkodás - versengés - rangsorrend • csalók • kannibalizmus
Csoporttípusok Nincs szociális vonzódás • gyülekezet
(alpesi szalamandra)
átmenet!:
Mexikói kaszáspók Leiobunum cactorum
Csoporttípusok Szociális vonzódás Egyedek egymást kölcsönösen felismerik
Egyedi kapcsolat nincs! • anonim csoportok nyitott
• individualizált csoportok zárt
- csoport tagjai felismerik egymást
Fürge cselle
Hierarchia! - egyedi kapcsolatok - agresszió - együttműködés
A csoport szerkezete, rangsorrend (hierarchia) • funkciója: – a felesleges vetélkedések kiküszöbölése – szelekció – állományszabályozás • csoportméret korlátozása (maximális csoportméret) • szaporodási korlátozás (domináns többet vagy kizárólagosan szaporodik)
A csoport szerkezete, rangsorrend (hierarchia) • fajtái: – despotizmus: egy uralkodik mindenki felett, az alárendeltek egyenrangúak (pl. poszméhek); – hierarchia (lineáris, quasi-lineáris, nemlineáris)
A rangsor kialakulásának feltételei: - az egyedek felismerik egymást – memória: megjegyzik a saját helyüket a rangsorban - (tyúkok max. 10 egyedig, max 2 hétig) - több egyed - nem stabil hierarchia, folyamatos harcok (fácán utónevelés?) Csípésrend
Mérkőzés: mindenki mindenkivel
- Kontextusfüggő: abszolút rangsor (minden helyzetben ugyanolyan sorrendben részesülnek a csoport egyes tagjai az erőforrásokból), relatív rangsor (bizonyos helyzetekben a domináns egyed aláveti magát egy máshol szubordinánsnak - idővel az adott rangsor elavul - a rangra utaló jelek, jelzések, pozitúrák kialakulása
– ritualizált viselkedések
A dominancia előnyei • a domináns általában:
– gyorsabban fejlődik (vadmalacok) – nagyobbra nő – tovább él – többet párzik (dámbikák szaporodási sikere) De!
A dominancia előnyei • táplálkozáskor a domináns középen: – kevesebb idő a figyelésre - több élelem (pl. rénszarvas tehenek) – nagyobb biztonság: a szélen lévők predációs veszélye nagyobb (pl. telepes fészkelők)
• kurkászás, tisztogatás gyakrabban irányul feléje
A dominancia ára • dominanciaharcok költségei: energia, időráfordítás, sérülésveszély
• a források, a territórium védelmezése • a csoport védelme a ragadozókkal szemben
Optimális csoportnagyság • A csoport maximális létszámát a csoport által használt terület energiahozama és a csoport energiaigénye határozza meg De! • préda elejtés • csoport tagjainak viselkedése
Optimális csoportlétszám
Az állatcsoport létszáma és energiafogyasztása közötti összefüggés
Optimális csoportnagyság • Optimális csoportnagyság: az a létszám amikor a csoporthoz tartozó minden egyes állat egyedi netto nyeresége nagyobb mintha magányosan élne
Tüskés makrélák vadászó csoportnagysága és az egy egyedre jutó átlagos és tényleges zsákmány mennyisége a rangsor függvényében.
Optimális csoportnagyság • Optimális csoportnagyság függ:
– az egyedek agresszivitásától – a környezet minőségétől – és a predáció veszélyétől
Az optimális csoportnagyság kialakulásának egyik modellje egereknél. A csoport méretével együtt nő a harcok mennyisége, de csökken a kémleléssel töltött idő hossza. Optimális nagyságnál jut a legtöbb idő táplálkozásra. Megnőtt agressziónál csökken, ragadozó jelenlétében nő az opt. csoportnagyság.
Optimális csoportnagyság • a rangsor végén álló egyed döntése: Másik csoporthoz csatlakozik, új csoportot alapít
Csoportjában marad
Magányos lesz
