AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE 2010.
Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását. Az áldozat érdeke, hogy a bűncselekménnyel okozott fizikai, lelki, érzelmi, anyagi vesztesége a lehető legteljesebb mértékben csökkenjen. A szolidaritás és a méltányosság eszméinek megfelelni kívánó jogállam felelőssége az is, hogy a bűncselekmények elkövetése következtében sérelmet szenvedők ne legyenek védtelenek és kiszolgáltatottak. Az Áldozatsegítő Szolgálat e cél megvalósításán dolgozik, szem előtt tartva, hogy munkája csak széles társadalmi összefogásra építve lehet eredményes.
1. Áttekintés Az áldozatsegítés fontosságát az elmúlt évtizedekben a civil és állami szervek is felismerték. Először az 1989-ben alakult Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület végzett komplex áldozatsegítő szolgáltatást, majd 1998-tól a Belügyminisztérium és a rendőrség is felvállalt egyes áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatokat. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) hatályba lépéséig a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány egyik feladata volt a bűncselekmény következtében keletkezett károk jogszabály [az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X.31.) Kormányrendelet] alapján történő enyhítése. Az Ást. a fenti szervek, szervezetek által létrehozott szakmai alapokra figyelemmel, valamint két közösségi jogi aktusból [az Európai Unió Tanácsának 2001. március 15-én kelt, a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló kerethatározata (2001/220/IB), és az Európai Unió Tanácsának a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK irányelvében (a továbbiakban: irányelv)] eredő belső jogalkotási kötelezettség alapján készült el. Az irányelv értelmében 2006. január 1-jétől a tagállamoknak valamennyi uniós polgár számára biztosítaniuk kell az állami kárenyhítést, ha az áldozat az adott tagállam területén vált szándékos és erőszakos bűncselekmény áldozatává. Mindemellett a közösségi szabályozás alapvetően nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy az állami kárenyhítésre vonatkozó rendszerüket a saját jogi hagyományaiknak és társadalmi-politikai megfontolásaiknak megfelelően alakítsák ki. A jogalkotó célja a 2006. január 1-jén hatályba lépett Ást. megalkotásával az volt, hogy a méltányosság és a társadalmi szolidaritás alkotmányos kötelezettségére is figyelemmel kifejezze azt, hogy az állam felelősséget vállal a bűncselekmények áldozataiért és az áldozatsegítő támogatásokon keresztül elősegíti a bűncselekmény előtti állapot – legalábbis részbeni – helyreállítását. Az Ást. megalkotása illeszkedett napjaink büntetőpolitikai célkitűzéséhez. Eszerint az állam egyik kiemelt feladata a bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket elszenvedő személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése. A bűncselekmények széles értelemben vett következményeinek feldolgozása az állami büntetőpolitika része. Az áldozatsegítő politika alakításáért és központi koordinációjáért 2010. május 29-ike óta a Belügyminisztérium felel, ezt megelőzően az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium látta el ezt a feladatot. 2006-ban az Igazságügyi Hivatal egyik szervezeti ágaként jött létre az Áldozatsegítő Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat). 2010 végéig az Igazságügyi Hivatal megyei hivatalainak keretein belül, a megyeszékhelyeken működő területi áldozatsegítő szolgálatok látták el az áldozatsegítő tevékenységet, szolgálatonként átlagosan két-két (a fővárosban nyolc) jogász munkatárssal és egy-egy ügykezelővel. A megyeszékhelyen biztosított folyamatos ügyfélfogadás mellett a megyei hivatalok, döntésüktől függően, a megye más városaiban is tarthatnak rendszeresen kihelyezett ügyfélfogadást. Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENYÜBS) 2010. évi adatai alapján 2010-ben 248.170 volt az ismertté vált természetes személy sértettek száma. Az áldozatsegítő szolgálat ugyanebben az időszakban – működése negyedik évében – 19.361 áldozat érdekében járt el, és összesen 22.069 esetben nyújtott segítséget (tájékoztatás, áldozatsegítő szolgáltatások, állami kárenyhítés). Ez a szám azt
jelenti, hogy a Szolgálat országos átlagban az ismertté vált természetes személy sértettek 7,8 százalékának nyújtott valamilyen formában segítséget. Ez a tavalyi évhez képest alacsonyabb arány, akkor ugyanis az ismertté vált természetes személy sértettek 9 százalékát érte el a szolgálat. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a tavalyi évben az ismertté vált természetes személy sértettek száma alacsonyabb volt, 213.661 fő, azaz mintegy 34.509 fővel kevesebb, mint a beszámolási időszakban. Az áldozatsegítő szolgálat 2009-ben 19.317 főnek tudott segítséget nyújtani, 2010-ben pedig 19.361 főnek, így a szolgálathoz fordulók száma nem változott. Az áldozatok közül 76-an az Európai Unió más tagállamából, míg 21-en az Európai Unión kívüli államokból származtak. 2010-ben emberkereskedelem áldozata nem fordult segítségért a Szolgálathoz. Az országos átlagnál nagyobb arányban nyújtottak segítséget a megye területén bűncselekmény sértettjévé vált áldozatoknak a Győr-Moson-Sopron (14,3%), Nógrád (14,3%), Jász-Nagykun-Szolnok (12,2%), Veszprém (12,1 %), továbbá a Vas, Fejér és Heves (11 %) megyei szolgálatok. Hasonlóan a tavalyi évhez, kiemelkedő az adott megyében áldozattá váló lakosok elérési aránya Komárom-Esztergom (19,2 %), Csongrád (17,8 %) és Zala (15,4 %) megyében. A legkevesebb sértettet (5 %) a Pest megyei szolgálat érte el.
A teljeskörű tájékoztatás, az ügyfelek száma és a kárenyhítési kérelmek számának aránya a kiemelt ismertté vált bűncselekmények sértettjeinek számához viszonyítva 20,00% 18,00% 16,00% 14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00%
Ba ran Bá ya c sKi s Bo ku rs o n d-A Bé ba ké új s Ze mp lén Cs on grá d Fe Gy jér őrFő Mo vár so n-S os op r Ha j dú on -B i Já ha sz r Na He gy ku ve Ko ns má ro m S zol -E s nok z te rgo m Nó grá d Sz ab Pe ol c st s -S So mo zat gy má r-B ere g To lna Va Ve s s zp rém Za la
0,00%
A 2010. december 31-ig hatályos, az Igazságügyi Hivatalról szóló 303/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet szerint a kérelmező bármely megyei hivatalnál benyújthatta a kérelmét, függetlenül attól, hogy hol él, vagy hol történt vele a bűncselekmény. Az áldozatok többsége a lakóhelyének megfelelő megyében kért segítséget a megyei áldozatsegítő szolgálattól. A külföldi áldozatok a legmagasabb számban a fővárosi szolgálatnál jelentek meg. Megfigyelhető az is, hogy a városban élő kérelmezők felülreprezentáltak a kisebb településeken, tanyákon élő áldozatokhoz képest.
2. Szakmai munka A Szolgálathoz bárki fordulhat, aki bűncselekmény sértettje, vagy a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet – testi, lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, vagyoni kárt – szenvedett. Áldozatnak tehát nem csak a sértettet tekintette a jogalkotó, hanem mindazokat, akiket sérelem ért a bűncselekmény következtében. A jogszabály nem szűkíti ezt a kört, de tipikusan a hozzátartozók, szemtanúk érthetők ide. A sérelem fogalmát is tágan értelmezi a törvény, a vagyoni káron túl az egészségkárosodás és a bűncselekmény következtében fellépő lelki problémák is indokolhatják a segítséget. Lényeges szempont az „áldozatiság” megállapításánál, hogy az azt megalapozó sérelem a bűncselekménnyel szoros térbeli és időbeli összefüggésben és azzal ok-okozati viszonyban következzen be. A magyar állampolgárokon kívül áldozatsegítő támogatásban részesíthetőek az Európai Unió bármely tagállamának állampolgárai, illetve más államoknak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgárai is. Kiemelten kezeli az Ást. a külföldi személyek között a hontalanokat, az emberkereskedelem áldozatait, ők szintén áldozatsegítő támogatás jogosultjai lehetnek. Az Ást. alapvetően a Magyarországon elkövetett bűncselekmények sértettjeire és áldozataira terjed ki, azonban áldozatsegítő szolgáltatás jogosultja lehet az a magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt vált szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává. Az áldozatok számára az állam a következő segítségeket biztosítja: teljes körű tájékoztatás, érdekérvényesítés elősegítése, jogi segítségnyújtás, azonnali pénzügyi segély, állami kárenyhítés. 2010 folyamán az Áldozatsegítő Szolgálat 22.069 ügyben járt el, a segítségnyújtás típusai szerinti megoszlást az alábbi diagram szemlélteti.
A segítségnyújtás típusonkénti megoszlása
azonnali pénzügyi segély 6017 db 27%
kárenyhítés 425 db 2% teljes körű tájékoztatás 8651 db 40%
szakjogászi segítségnyújtás 479 db 2% érdek-érvényesítés elősegítése 6497 db 29%
A segítségnyújtások száma és összetétele nem változott az előző beszámolási időszakhoz képest. A számbeli ugrásszerű növekedés és az összetétel igen jelentős változása a 2009-es évben volt tapasztalható. Ekkor – a kezdő évhez képest – több mint két és félszeresére nőtt a szolgálatot felkereső áldozatok száma, és az érdekérvényesítés elősegítése vált a legkeresettebb szolgáltatási formává. A 2010-es évben – az előzőhöz hasonlóan – az összes segítségnyújtáson (22.069) belül a tájékoztatást kérők aránya 40 százalék, a különböző támogatási formákért (érdekérvényesítés elősegítése, azonnali pénzügyi segély, állami kárenyhítés) a szolgálathoz fordulók aránya pedig 60 százalék volt. Ez utóbbin, tehát a támogatási formákon belül az érdekérvényesítés elősegítését az áldozatok 31 százaléka, az azonnali pénzügyi segélyt pedig 27 százaléka igényelte. Állami kárenyhítést a szolgálatot felkereső áldozatok 2 százaléka kért.
25000 20000 15000
segítségnyújtás tájékoztatás
10000
támogatások
5000 0 2006
2007
2008
2009
2010
2.1. Tájékoztatás Az Ást. a Szolgálat feladatává teszi, hogy minden hozzá fordulót, tehát nem csak a bűncselekmények áldozatait, tájékoztasson a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, a számára elérhető támogatások fajtáiról és az igénylés feltételeiről. Tájékoztatást kell adni a Szolgálathoz forduló ügyfeleknek az Ást.-n kívül igénybe vehető egyéb ellátásokról, juttatásokról, jogérvényesítési lehetőségekről, továbbá az áldozatsegítésben részt vevő állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek elérhetőségéről, valamint a bűncselekmény típusára figyelemmel az ismételt áldozattá válás elkerülésének lehetőségeiről. Az emberkereskedelem áldozatait tájékoztatni kell az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásról is. A tájékoztatás keretében a megyei szolgálatok széles körű segítő tevékenységet folytatnak, hiszen az egyszerűbb ügyekben ilyen módon a leggyorsabb és a leghatékonyabb a segítségnyújtás.
A segítségnyújtásokon belül a tájékoztatások aránya nem változott a tavalyi évhez képest, 40 százalék körül mozog. Tájékoztatás keretében 2010-ben 8651 ügyfél kapott a Szolgálattól segítséget, az alábbi megyénkénti bontásban.
Megyei (fővárosi) áldozatsegítő szolgálatok által nyújtott tájékoztatások száma 2185 2000
1500
1000
735 530
500
235 237
200
543
502
262 189
316
579
510
336 215
207
201
270
332
67
Za la
Va Ve s sz pr ém
ln a To
Fe jé r vá os ro on s -S op ro H n aj dú Já -B sz ih -N ar ag H yk K ev om un es ár om Sz o ln -E ok sz te rg om N óg rá d Sz ab Pe ol st cs So -S za m tm og y ár -B er eg Fő
yő rM
G
B
B ar an ác ya sB K or is ku so n dA B ba é ké új -Z s em pl én C so ng rá d
0
2.2. Áldozatsegítő szolgáltatások Az Ást. áldozatsegítő szolgáltatásként határozza meg az azonnali pénzügyi segélyt és az érdekérvényesítés elősegítését, ez utóbbin belül a jogi segítségnyújtást. 2010 folyamán 12.993 esetben fordultak bűncselekmények áldozatai a Szolgálathoz azért, hogy valamely szolgáltatás keretében kapjanak segítséget. A szolgáltatások 50 százaléka érdekérvényesítés elősegítésére (2007-ben 8,5 %, 2008-ban 30 %, 2009-ben 48 %), 4 százaléka jogi segítségnyújtásra (2007-ben, 2008-ban és 2009-ben 5 % körül) és 46 százaléka azonnali pénzügyi segélyre (2007-ben 86,5 %, 2008-ban 64 %, 2009-ben 46 %) irányult. A segítségnyújtások számában és összetételén belül jelentős változás a tavalyi évhez képest tehát nem következett be. Az érdekérvényesítések arányának növekedését mutató tendencia 2008-ban kezdődött és az azt követő évben haladta meg először ez a szolgáltatástípus az azonnali pénzügyi segélyek számát. A 2010-es év adatai azt mutatják, hogy a szolgáltatásokon belüli arányok megerősödtek és a Szolgálat leginkább keresett szolgáltatása az érdekérvényesítés elősegítése. A legtöbb kérelmet a Fővárosban, illetve Csongrád és Fejér megyében nyújtották be.
7000 6000 5000 azonnali pénzügyi segély
4000
érdekérvényesítés elősegítése
3000
szakjogászi segítségnyújtás
2000 1000 0 2006
2007
2008
2009
2010
Az áldozatok 77 százaléka – hasonlóan a korábbi években tapasztaltakhoz – személyesen kereste fel a Szolgálatot, és nyújtotta be a kérelmét. Ez minden szolgáltatástípus (érdekérvényesítés elősegítése, szakjogászi segítségnyújtás, azonnali pénzügyi segély) esetén igaz. A postán, faxon érkezett kérelmek aránya az azonnali pénzügyi segély esetén a legmagasabb (30 %). Az Ást. által használt tág áldozat fogalom a bűncselekmény sértettjén túl mindazokat áldozatnak tekinti, akik a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet szenvedtek. 2010-ben azt tapasztaltuk – hasonlóan a korábbi évekhez –, hogy elsősorban a bűncselekmények sértettjei (a kérelmezők 88 %-a) jelentek meg a megyei áldozatsegítő szolgálatoknál. A kérelmezők 62,8 százaléka nő, amely adat összehasonlítva az ENYÜBS természetes személy sértettekre vonatkozó adataival eltérést mutat. Az ismertté vált bűncselekmények természetes személy sértettjei az ENYÜBS adatai szerint 2010-ben ugyanis 60 százalékban férfiak voltak, és csak 40 százalékban nők. Ez a fordított arány már a korábbi években is megfigyelhető volt a Szolgálathoz fordulók körében, melynek oka feltehetően az, hogy a nők könnyebben mernek segítséget kérni, ha bajba kerülnek, mint a férfiak. A kérelmezők életkori megoszlása alapján megállapítható, hogy elsősorban a felnőtt korú lakosság jelentkezik a Szolgálatnál, a kérelmet benyújtó áldozatok 58,5 százaléka 25 és 59 év közötti. A kérelmezők 2,7 százaléka volt gyermek- vagy fiatalkorú, amely valamivel alacsonyabb az ENYÜBS adatai szerint az országban áldozattá vált ilyen korú sértettek arányához képest (6,26 %). Ennek oka az, hogy a gyermek- és fiatalkorú sértettek nem képesek jogaik védelme érdekében kellő hatékonysággal fellépni. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által 2009-ben készített kutatás – melyhez az áldozatsegítő szolgálat is nyújtott adatokat - megállapította, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer nem működik jól, a gyermekek sérelmére elkövetett jogsértések sokszor következmények nélkül maradnak.1 Mindezek miatt a jövőben az áldozatsegítő szolgáltnak is különös figyelmet kell fordítania a gyermek- és fiatalkorú áldozatokra. A legnagyobb eltérést a 60 éves és idősebb áldozatok aránya mutatja. Az országos adatok szerint a természetes személy sértettek 18,83 %-a tartozik ebbe a korcsoportba, míg a Szolgálatnál segítséget kérők aránya ennél nagyobb, mintegy 30 %. 1
http://www.obh.hu/allam/2009/pdf/gyermekjogi.pdf
ENYÜBS 2010. Összes ismertté vált természetes személy sértetten belül Gyermekkorú sértett (0-13 éves) Fiatalkorú sértett (14-17 éves) Fiatal felnőtt sértett (18-24 éves) Felnőtt sértett (25-59 éves) 60 éves és idősebb sértett
Áldozatsegítő Szolgálatnál szolgáltatást kérők 2010-ben
6.567
2,65 %
153
1,39%
8.970
3,61 %
146
1,32 %
22.601
9,11 %
966
8,75 %
163.297
65,80 %
6.467
58,5 %
46.735
18,83 %
3.306
30 %
Az áldozatsegítő szolgáltatások megállapításához szükséges igazolást a kérelmek nagy részénél a rendőrség állítja ki (99,4 %) az ügyészség és a bíróság mellett. Ez azt mutatja, hogy a bűncselekmény elkövetése után viszonylag gyorsan, a büntetőeljárás kezdeti szakaszában kerül az áldozat kapcsolatba a Szolgálattal. A kérelmezők legnagyobb arányban (84 százalékban) – hasonlóan a korábbi évekhez – vagyon elleni bűncselekmény miatt kérték a Szolgálat segítségét, ezen belül is a legtöbb esetben azért, mert lopás áldozatává váltak. Ennek tükrében különösen figyelemre méltó az a tendencia, amelyről a szolgáltatástípusok összetételének alakulásánál már szóltunk, nevezetesen az, hogy az azonnali pénzügyi segély helyett az érdekérvényesítés elősegítése 2009-ben és 2010-ben is magasabb számban fordult elő.
Szolgáltatások iránt benyújtott kérelmek száma
Érdekérvényesítés
Za la
Va Ve s sz pr ém
ln a To
Pe st So za m tm og ár -B y er eg
óg rá d N
Szakjogászi segítségnyújtás
Sz ab ol cs -S
B
B ar ác any s a B -K or is so ku dn A ba B ék új é -Z em s pl én C so ng rá d G F ej yő ér rFő M os vá on ro s -S op r H on aj dú Já -B sz ih -N ar ag yk K H om e un ve ár s om Sz ol -E no sz k te rg om
1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
Azonnali pénzügyi segély
2.2.1. Érdekérvényesítés elősegítése Az érdekérvényesítés elősegítése során mindenekelőtt az a cél, hogy a bűncselekmény áldozata megkapja az alapvető jogai érvényesítéséhez szükséges jogi tanácsokat és az egészségügyi, illetve a szociális ellátórendszerben rendelkezésére álló lehetőségekről, ezek igénylésének feltételeiről szóló információkat. A megfelelő felvilágosításon túl szükség szerint konkrét segítséget is kap az áldozat, a Szolgálatnak gondoskodni kell arról, hogy az említett egészségügyi és szociális ellátásokat a lehető legrövidebb időn belül igénybe tudja venni. Az érdekérvényesítés elősegítésére rászorultságtól függetlenül bárki jogosult lehet. Az előző beszámolási időszakban az Ást. változása folytán jelentősen egyszerűsödött az érdekérvényesítés elősegítésével kapcsolatos eljárás. Az Ást. 2009. október 1-jétől nem írja elő, hogy az érdekérvényesítés elősegítése iránti kérelmet kérelem-nyomtatványon kell előterjeszteni, nem szab a kérelem benyújtására időbeni határt sem, és a Szolgálatnak nem kell döntést hozni erről a szolgáltatástípusról. Az érdekérvényesítés elősegítésével kapcsolatos eljárások formai és időbeni határainak megszüntetésével a törvénymódosítás célja az volt, hogy a Szolgálat e segítségnyújtási forma biztosítása során rugalmasan tudjon igazodni az áldozatok helyzetéhez, a bűncselekmények okozta problémák sokszínűségéhez. A módosítással jelentősen csökkent nemcsak a Szolgálatra, hanem az áldozatokra nehezedő adminisztrációs teher is. Mindez összhangban van az áldozatsegítés céljaival, nevezetesen a bűncselekmények okozta, az élet bármely területén jelentkező problémák rendezésének követelményével, a gyors beavatkozás szükségességével és az áldozatok igényeihez igazodó rugalmas segítségnyújtási lehetőség felajánlásának elvárásával.
2010 folyamán az áldozatok 6.497 esetben nyújtottak be érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás iránti kérelmet. A legtöbb ilyen típusú kérelmet a Fővárosban nyújtották be, az összes kérelem 19,6 százalékát. A kérelmeket 95 százalékban teljesítette a Szolgálat. Az eltulajdonított okmányok pótláshoz nyújtott segítség (hatósági bizonyítvány kiállítása az áldozati státuszról az okmányok költségmentes pótlásához) az Áldozatsegítő Szolgálat támogatási formái közül - az érdekérvényesítés elősegítése keretében - a legkeresettebb. Ezen kívül a Szolgálat tájékoztatást, információkat ad az áldozatoknak, illetve más szervezetekkel, intézményekkel felveszi a kapcsolatot az áldozat ügyeinek elintézése érdekében. JászNagykun-Szolnok és Komárom megyében, továbbá a Fővárosban a megyei áldozatsegítő szolgálatok nagy arányban nyújtanak más intézmények előtti eljárás útján segítséget az áldozatoknak. Az érdekérvényesítés elősegítése során a megyei szolgálatok elsősorban büntető ügyekben adtak jogi tanácsot, illetve szociális ügyeket intéztek. 2.2.2. Jogi segítségnyújtás Abban az esetben, ha az áldozat bűncselekménnyel összefüggő ügyének további intézéséhez jogi segítő szakjogászi közreműködése szükséges, a Szolgálat felajánlja az áldozatnak a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat közreműködését. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény csak rászorulók számára biztosítja a jogi szolgáltatást. Amennyiben azonban valaki bűncselekmény áldozataként kéri a jogi segítségnyújtást, úgy a jogi szolgáltatás díját helyette az állam viseli, ha a rendelkezésére álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a 171.054 forintot (2010-ben). A már említett Ást. módosítás a jogi segítségnyújtást is érintette annyiban, hogy 2009. október 1-je után az eljárás jóval kevesebb adminisztrációval jár. 2010-ben 479 jogi segítségnyújtásra irányuló kérelem érkezett a megyei áldozatsegítő szolgálatokhoz, a legtöbb Csongrád megyében. A kérelmeket – 5 megszüntető határozat kivételével – teljesítették a megyei szolgálatok. 2.2.3. Azonnali pénzügyi segély Azonnali pénzügyi segélyként a területi áldozatsegítő szolgálat fedezi az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a bűncselekmény következtében az áldozat olyan helyzetbe került, hogy ezen kiadások megfizetésére adott körülmények között nem képes. Ez a szolgáltatási forma nem kártérítés és független az áldozat jövedelmének nagyságától. Az azonnali pénzügyi segélyt az áldozatnak a bűncselekmény következtében kialakult pillanatnyi rászorultsága, krízishelyzete alapozza meg és a bűncselekmény elkövetésétől számított 3 munkanapon belül lehet kérni. 2010-ben 6.017 azonnali pénzügyi segély iránti kérelem érkezett a Szolgálathoz. A kérelmeknek az országos átlagot tekintve 74 százalékban helyt adott a Szolgálat, tehát megállapította a krízissegélyt az áldozat számára. Az országos átlagnál alacsonyabb arányban adott helyt az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmeknek a Tolna Megyei Áldozatsegítő Szolgálat (38%), a Pest Megyei Áldozatsegítő Szolgálat (46%) és a Csongrád Megyei Áldozatsegítő Szolgálat (57%). A kérelmeknek helyt adó határozatoknak a Fejér Megyei Áldozatsegítő Szolgálatnál volt a legmagasabb az aránya (95%), emellett Somogy (88%), Hajdú-Bihar és Békés megyékben is az átlagnál magasabb volt ez az arány (84%). 2010-ben –
az előző éveknek megfelelően - a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat bírálta el a legtöbb azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet.
Határozatok megoszlása (azonnali pénzügyi segély) 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100
Za la
Va Ve s sz pr ém
Fe jé r Fő M vá os o n ros -S op ro H n aj dú -B Já ih sz ar -N ag H e ve Ko yk u s nm S ár o m zol no -E k sz te rg om N óg rá d Sz ab Pe ol st cs So -S m za og tm y ár -B er eg To ln a yő r-
G
Ba ra ny Bá a cs -K is Bo k rs un od -A B ék ba és új -Z em pl én C so ng rá d
0
engedélyező
elutasító
megszüntető
2010-ben 132,05 millió forintot fizetett ki az Áldozatsegítő Szolgálat azonnali pénzügyi segély címén (4.262 határozat alapján). Összehasonlításképpen 2007-ben 171 millió, 2008ban 141,5 millió, 2009-ben 146 millió forintot fizetettünk ki erre a célra. A megállapított és kifizetett azonnali pénzügyi segélyek 77 százalékát készpénzben fizettük ki az ügyfeleknek, a fennmaradó összegeket pedig banki, vagy postai átutalással biztosítottuk. Azonnali pénzügyi segély címén kifizetett összegek Határozatok száma
2006. 76,5 millió forint
2007. 171 millió forint
2008. 141,5 millió forint
2009. 146,7 millió forint
2010. 132 millió forint
2.281 határozat
5.588 határozat
4.356 határozat
5.005 határozat
4.262 határozat
Az azonnali pénzügyi segélyt – hasonlóan az előző évhez – elsősorban élelmezési (45,3 %) és lakhatási (30 %) költségek fedezésére állapította meg a Szolgálat. Ezen kívül gyógyászati, utazási, ruházati, és kegyeleti célú kiadásokra fizetettünk azonnali pénzügyi segélyt az áldozatoknak. Az azonnali pénzügyi segély nem szociális alapon adható ellátás, nem függ az áldozat általános jövedelmi helyzetétől, a bűncselekményt megelőzően is fennálló megélhetési gondjaitól. Megállapításánál a bűncselekmény okozta krízishelyzetet kell figyelembe venni.
Azonnali pénzügyi segély célja kegyelet 97 db
gyógyászat 1210 db utazás 548 db
élelmezés 3896 db
lakhatás 2570 db
ruházkodás 164 db
A segély mértékének megállapítása az eset összes körülményeinek vizsgálata után az Áldozatsegítő Szolgálat mérlegelésén alapul, a megítélhető legmagasabb összeg (az alapösszeg) 2010-ben 85.527 forint volt. Az összeg kifizetésére, ha az áldozat személyesen jelent meg a Szolgálatnál és a nyomozóhatóság által kiállított igazolás rendelkezésre állt, haladéktalanul sor került, egyéb esetben postai címre, vagy bankszámlára utalással történt a kifizetés. A megállapított azonnali pénzügyi segélyek összege 23,4 százalékban 10 és 20 ezer, 19,8 százalékban 20 és 30 ezer forint között, és 15,5 százalékban 10 ezer forint alatt volt. Ez azt jelenti, hogy tovább folytatódott az elmúlt években megkezdődött tendencia, azaz, hogy a megyei hivatalok döntően az alapösszeghez képest kisebb összegű azonnali pénzügyi segélyt állapítanak meg. Az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmek elutasítására 55,3 százalékában azért került sor, mert a kérelmező a bűncselekmény következtében nem került krízishelyzetbe, az esetek 24,3 százalékában pedig a kérelem elkésett és az áldozat a késedelmét nem tudta kimenteni. Az azonnali pénzügyi segély összegét vissza kell téríteni, ha az eljáró hatóság jogerősen megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény, az ügyfél kérelmében valótlan adatot szolgáltatott, illetve ha a segély igénybevételét kizáró ok a kifizetést követően következett be. 2010-ben 35 azonnali pénzügyi segély visszatérítésére kötelező határozat született, fizetési halasztást nem, részletfizetést 2 ügyben engedélyezett a Szolgálat.
2.3. Állami kárenyhítés 2006. január 1-je előtt az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) alapján a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány járt el az állami kárenyhítéssel kapcsolatos ügyekben. A Kormányrendeletben felsorolt bűncselekmények sértettjei, illetve meghatározott hozzátartozóik, eltartottjaik előzetes pénzbeli támogatást, pénzbeli támogatást, illetve ismételt pénzbeli támogatást kaphattak a Közalapítvány kuratóriumának döntése alapján. A 2006. január 1-jén hatályba lépő Ást. az állami kárenyhítést a Szolgálat feladatává tette. Az állami kárenyhítésre jogosultak körét a szolgáltatásokra jogosultakhoz képest három szempontból is szűkebben szabta meg az Ást. Egyrészt ez a támogatási forma csak szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén merül fel, amely szabály összhangban van az irányelv rendelkezéseivel. Másrészt kárenyhítés jogosultja a bűncselekménynek nem minden áldozata, csupán azon sértettje lehet, akinek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott, vagy aki ilyen, illetve szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében elhunyt sértettnek az elkövetés időpontjában egy háztartásban élő hozzátartozója, vagy a sértett eltartottja volt. 2009. október 1-je óta az az áldozat is jogosult kárenyhítésre, aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott. Harmadrészt csak rászoruló áldozatnak adható kárenyhítés. Az Ást. értelmében rászoruló az áldozat, ha havi nettó jövedelme – egy háztartásban élők esetében az egy főre jutó jövedelem – nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét (2010-ben ez 171.054 forint volt), illetve ha a törvényi vélelem [Ást. 6. §-ának (3) bekezdése a)-i) pontjai] alapján rászorulónak minősül. A jogalkotó szándéka szerint az állam egyösszegű kárenyhítésként az anyagilag rászoruló áldozatoknak a bűncselekmény következtében bekövetkezett vagyoni kárának egy részét téríti meg. Az Ást. lehetőséget biztosít a járadék formájú kárenyhítés megállapítására. Ezt a sértett keresőképtelensége és az áldozatnak a keresőképtelenség eredményeképpen bekövetkező jövedelemcsökkenése alapozza meg, ha a keresőképtelenség várhatóan a 6 hónapot meghaladja. A járadék jogosultja nemcsak a bűncselekmény sértettje lehet, hanem a vele egy háztartásban élő hozzátartozók és azok is, akiknek eltartására a sértett köteles volt. A járadék mértéke a jövedelemcsökkenés mértékétől és attól függ, hogy az áldozat mások gondozására szorul-e. A kárenyhítési kérelmek esetében – az irányelvnek a kérelem benyújtására és elbírálására vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – két, egymástól elkülönülő hatósági szint került kialakításra. Az állami kárenyhítés iránti kérelmek előterjesztésénél – szintén illetékesség nélkül – a megyei hivatalok támogató hatóságként járnak el. E feladatuk ellátása során segítik az áldozatot a kérelem kitöltésében, továbbítják azt a döntő hatóságnak, a kérelem elbírálásához szükséges kiegészítő adatokat beszerzik. Az összes kárenyhítés iránti kérelem 84,5 százalékát (359 kérelem) a támogató hatóságoknál nyújtották be az áldozatok, a többit közvetlenül a döntő hatóságnak küldték meg. A kérelmek közül a legtöbb a Tolna és a Csongrád megyei hivatalnál, mint támogató hatóságnál került beadásra. A kárenyhítési kérelmek érdemi elbírálására egyetlen területi áldozatsegítő szolgálat, a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának elkülönült szervezeti egysége, a döntő hatóság jogosult. 2010 folyamán összesen 425 állami kárenyhítés iránti kérelem érkezett a döntő hatósághoz.
A leggyakrabban személy elleni bűncselekmények esetén került sor kárenyhítési kérelem beadására, ezen belül a súlyos testi sértés és az emberölés volt az a két bűncselekmény, amely miatt az áldozatok leggyakrabban állami kárenyhítést szerettek volna kapni. Ebben a körben a második leggyakrabban előforduló bűncselekményi csoport a vagyon elleni bűncselekmények csoportja, ezen belül a lopás és a rablás fordult elő a kérelmekben a legtöbbször. A lopás olyan vagyon elleni bűncselekmény, amelyből hiányzik a személy ellen irányuló erőszakos elem, ezért állami kárenyhítésre nem jogosít. Ezeket a kérelmeket a döntő hatóság elutasította. A 2010-es kérelmekből és az áthúzódó ügyekből a beszámolási időszakban 442-t bírált el a Hivatal. 203 esetben a döntő hatóság megállapította az egyösszegű kárenyhítést. A kárenyhítést megállapító határozatok közül 2010-ben jogerőssé vált 214 határozat és kifizetésre került 48,2 millió forint. Járadék megállapítására, hasonlóan a korábbi évekhez, 2010-ben sem került sor.
Kárenyhítési határozatok megoszlása
81 18% 203 46%
engedélyező elutasító megszüntető
158 36%
Az egyösszegű kárenyhítés mértéke mindig a bekövetkezett kár nagyságához igazodik, maximális összege az alapösszeg tizenötszöröse, ami a beszámolási időszakban 1.282.905 forint volt. Az egyösszegű kárenyhítések 82 %-ában a kárenyhítés összege 427.635 forint (az adható maximális összeg egyharmada) alatt volt.
A kárenyhítés kifizetett összegének mértéke 7.§ (2) a. szerint
6,4%
11,6%
7.§ (2) b. szerint 7.§ (2) c. szerint
82%
A kárenyhítési kérelmek 35,7 százalékát (158 kérelem) a döntő hatóság elutasította, 81 esetben pedig az eljárás megszüntetésére került sor. A kérelmek elutasításának oka az esetek 68,3 százalékában – a tavalyi évhez hasonlóan - az volt, hogy nem szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekménnyel összefüggésben szeretett volna az áldozat állami kárenyhítést. Ezen kívül a két leggyakoribb elutasítási ok az volt, hogy a kérelem elkésett vagy a bűncselekmény nem okozott súlyos testi sérülést, egészségkárosodást.
A kárenyhítési kérelem elutasításának indokai
Valótlan adatokat szolgáltatott (5.§.b.)
1
KE-TB igényt nem érvényesített, v.kára megtérült (8§b)
1
Kért támogatást az ügyben korábban megkapta(5§a)
1
KE-nincs igazolt vagyoni kár/jövedelemcsökkenés
3
KE-nem történt súlyos egészségkárosodás
9
KE-nem tett magánindítványt (8.§g)
1
KE-nem rászoruló
1
KE-nem a 6.§(1) szerinti alanyi kör
2
KE- a cselekmény nem szándékos, személy elleni erősz. bcs.
108 24
A kérelem elkésett A cselekmény nem bűncselekmény (kivéve 1.§ (3)
7
A kárenyhítés nem kártérítés, összege még a jogszabály célja szerint sem fedezi az áldozat teljes kárát, hanem annak csak egy részét. Az állam a kárenyhítéssel előleget ad az áldozatnak addig, amíg máshonnan meg nem térül a kára, illetve járadékot biztosít arra az időre, amíg más jogszabályok vagy szerződés alapján igénybe vehető járadék jellegű juttatások folyósítása megkezdődik. Az Ást. szerint elvárás, hogy az áldozat a bűncselekményből eredő társadalombiztosítási, egyéb biztosítási igényét érvényesítse, ha ezt nem teszi meg, nem részesülhet kárenyhítésben. Az áldozatnak a kárenyhítés összegét vissza kell fizetnie, ha a kár részben vagy egészben egyéb forrásból utóbb megtérült. Ehhez hasonlóan a járadék folyósítását is meg kell szüntetni, ha a sértett keresőképtelensége megszűnt, vagy az áldozat más forrásból rendszeres pénzbeli juttatásra (rendszeres szociális vagy nyugdíjbiztosítási ellátás, jogerős bírósági határozatban megállapított kártérítési járadék, biztosító által folyósított járadék) szerzett jogosultságot. A visszatérítési kötelezettségre akkor is sor kerülhet, ha megdől az a vélelem, hogy az ügyfél áldozat. Az Áldozatsegítő Szolgálat eljárása és a nyújtott támogatások egy törvényi vélelmen alapulnak, nevezetesen azon, hogy mivel az ügyben büntetőeljárás van folyamatban, bűncselekmény történt. Csak ennek a vélelemnek a felállítása teszi lehetővé a valóban gyors segítséget. A büntetőeljárás folyamán azonban kiderülhet, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, ekkor a kapott pénzbeli támogatást vissza kell fizetni. Visszatérítésre kötelezésről 2010-ben 13 esetben döntött a döntő hatóság. 2.4. A célelőirányzatból történő kifizetések A bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése című, felülről nyitott célelőirányzat kezelése az 1136/2010. (VI.29.) Korm. határozat értelmében a Belügyminisztériumhoz került. A célelőirányzaton minden évben 132 millió forint állt rendelkezésre a támogatások kifizetésére, mely összeg kimerülése esetén a felelős minisztérium kiegészítette azt a szükséges mértékig. 2010-ben a Szolgálat 180,3 millió forintot költött a célelőirányzatból azonnali pénzügyi segély és állami kárenyhítés kifizetésére. A célelőirányzatból történő kifizetések alakulását az alábbi táblázat szemlélteti:
A bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése fejezeti kezelésű számláról történő kifizetések 2006-2010
216 m Ft 186,4 m Ft 180,3 m Ft 171,9 m Ft
110,6 m Ft
2006
2007
2008
2009
2010
3. Fellebbezések, méltányossági kérelmek 3.1. Fellebbezések Az Igazságügyi Hivatalról szóló 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a szerint másodfokon a Központi Igazságügyi Hivatal jár el. A 2009. évi LXXV. törvény 125. §-a 2009. október 1-jéi hatállyal beiktatta az Ást.-be a 27. § (2) bekezdését, mely kizárja az azonnali pénzügyi segély iránti kérelemről szóló döntéssel szemben a fellebbezést. E törvénymódosításnak köszönhetően 2009. október 1-jét követően csak az állami kárenyhítéssel, visszatérítésre kötelezéssel, valamint érdekérvényesítés és jogi segítségnyújtás iránti kérelmekkel összefüggésben kiállított, áldozati státuszt igazoló hatósági bizonyítványok ügyében élhetnek az áldozatok a fellebbezési jogukkal. A törvénymódosításnak köszönhetően az előző évekhez képest a fellebbezések száma lecsökkent. 2010-ben összesen 34 fellebbezés érkezett a Központi Igazságügyi Hivatalhoz. A beszámolási időszakban 18 fellebbezés állami kárenyhítéssel, 9 a pénzben nyújtott támogatás visszatérítésére kötelezéssel, 7 pedig az áldozati státuszt igazoló hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadásával összefüggésben érkezett. A másodfokú hatóságként eljáró Központi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata a legtöbb esetben (25 másodfokú döntés) helybenhagyta az első fokon eljárt megyei, fővárosi áldozatsegítő szolgálat döntését. A másodfokú hatóság 5 esetben megváltoztatta az elsőfokú hatóság döntését. Ebből 4 esetben kizárólag az indokolás tekintetében hozott megváltoztató döntést. 1 ügyben másodfokon azonnali pénzügyi segély megállapítására került sor. 4 esetben a másodfokú hatóság megsemmisítette az első fokon eljárt szolgálat döntését és új eljárás lefolytatására utasította a megyei, fővárosi áldozatsegítő szolgálatot. 1 esetben került sor felügyeleti eljárás keretében a döntés megváltoztatására.
Másodfokú határozatok m egsem m isítő, új eljársra utasító 4 db m egváltoztató 5 db
helybenhagyó 25 db
3.2. Méltányossági kérelmek Az Ást. 2010. június 2-tól hatályos új, 15/A. §-a alapján az áldozatoknak ismét lehetőségük nyílt a pénzben nyújtott támogatások visszatérítésére kötelező határozatokkal szemben méltányossági kérelmet előterjeszteni. Az Igazságügyi Hivatalról szóló 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-a értelmében a méltányossági kérelmek elbírására a Központi Igazságügyi Hivatal rendelkezett hatáskörrel. Méltányossági kérelem előterjesztésére a visszatérítésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől a teljesítési határidő lejártáig van lehetősége az áldozatnak akkor, ha a pénzben nyújtott támogatás visszafizetésére azért köteles, mert a kérelmében szereplő cselekmény nem bűncselekmény, vagy azért, mert a bűncselekménnyel okozott kár vagy a bűncselekmény miatti rendkívüli kiadása részben vagy egészben megtérült. A Központi Igazságügyi Hivatal a visszatérítendő összeget méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, ha az áldozat havi nettó jövedelme - közös háztartásban élők esetén az egy főre eső jövedelem - nem haladja meg az alapösszeget (2010-ben 85.527 Ft), vagy a visszafizetés az áldozat vagy a vele közös háztartásban élők számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozna. 2010-ben 16 méltányossági kérelem érkezett, mind azonnali pénzügyi segély visszatérítése alóli mentesítésre irányult. 4 esetben a Központi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata elutasította a méltányossági kérelmet, 1 ügyben a szolgálat az elutasítás mellett részletfizetést engedélyezett a kérelmezőnek, 11 esetben pedig méltányosságból elengedte a pénzben nyújtott támogatás visszafizetését.
Méltányossági kérelmek elutasító, részletfizetést engedélyező 1 db
elutasító 4 db elengedő 11 db
3.3. Törlési kérelmek Az Ást. 15. § (5) bekezdése értelmében, amennyiben a kötelezett nem tesz eleget a visszatérítési kötelezettségének, a vissza nem térített támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, ezért az áldozatsegítő szolgálat megkeresi az adóhatóságot a behajtás iránt. Ha az adóhatóság úgy tájékoztatja a megyei, fővárosi áldozatsegítő szolgálatot, hogy a
követelés behajtása sikertelen volt, a Szolgálat gondoskodik a követelés törléséről. 2010-ben a megyei áldozatsegítő szolgálatok 25 ügyben terjesztettek fel a Központi Igazságügyi Hivatalon keresztül törlés iránti kérelmet a Belügyminisztérium Pénzügyi Erőforrásgazdálkodási Főosztálya felé. 4. Módszertani munka, pályázatok 2010-ben a Központi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Hatósági és Módszertani Osztálya elkészítette az Ást. Kommentárját, amely egységes szerkezetben tartalmazza az áldozatsegítő szolgálat eljárására vonatkozó módszertani iránymutatásokat. A Kommentárt 2010. június 24én tartott szakmai értekezleten az áldozatsegítő munkatársakkal ismertettük, azonban – figyelemmel az áldozatsegítés szakterületén a kormányváltást követő változásokra főigazgatói utasítás formájában nem jelent meg. A 2011. január 1-től hatályba lépő, az Igazságügyi Hivatalt érintő jogszabályváltozások miatt a Kommentár átdolgozott formában a 2011. évben fog megjelenni. 2010-ben a Somogy, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyei áldozatsegítő szolgálat munkáját ellenőrizte a Központi Igazságügyi Hivatal komplex ellenőrzés keretében, emellett a Fejér megyei áldozatsegítő szolgálat munkáját vizsgálta célellenőrzés formájában. A Somogy és a Komárom-Esztergom megyei áldozatsegítő szolgálatok szakmai tevékenységével kapcsolatban megállapítottuk, hogy a két szolgálat kimagasló szakmai színvonalon látja el az áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatait. 2010-ben az Igazságügyi Hivatal – konzorciumi partnerségben a Belügyminisztériummal, a Miskolci Egyetemmel, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával, az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központtal és a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központtal – pályázati támogatást kapott „A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása” című kiemelt projekt (TÁMOP-5.6.2-10/1-20100001, a továbbiakban projekt) megvalósítására. Az Igazságügyi Hivatal az áldozatsegítési, illetve a pártfogó felügyelői feladatellátáshoz kapcsolódóan az alábbi négy alprojekt szakmai megvalósításáért felelős: 1. Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése alprojekt, 2. Közösségi foglalkoztató fejlesztése alprojekt, 3. Elítéltek többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és intenzív utógondozás modelljének kialakítása alprojekt, 4. Közérdekű munka büntetés végrehajtásának fejlesztése alprojekt A projekt keretében a közösségi bűnmegelőzés megvalósulását segítő elemek gyakorlati kipróbálására és a tapasztalatok alapján a fejlesztések országos bevezetését elősegítő módszertanok, protokollok/eljárási szabályok, belső szabályzatok elkészítésére kerül sor. Ezeket a tevékenységeket támogatja a szakemberek felkészítése, képzése, valamint a program hatását mérő kutatások. A Hivatalnak a kiemelt projektben tervezett tevékenységei az Áldozatsegítő Szolgálat és a Pártfogó Felügyelői Szolgálat alaptevékenységeit támogató és kiegészítő kísérleti szakmai programokat fednek le. A fenti tevékenységek három kiemelt régió területén valósulnak meg: Észak-magyarországi, Észak-alföldi és Dél-dunántúli Régiók. A megvalósítás 2010. április 16-án megkezdődött, a
végrehajtásra a Hivatalnak – illetőleg jogutódjának, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának - 24 hónap áll rendelkezésre. Az Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése alprojekten belül a következő fejlesztési elemek fognak megvalósulni a 3 kiemelt régióban: A. Pszichológiai segítségnyújtás rendszerének kialakítása az Észak-magyarországi régióban A pszichológus megteremti a bűncselekmények áldozatai számára a szakszerű lelki segítségnyújtás lehetőségét. A tevékenység célja a bűncselekmény áldozatává vált emberek számára nyújtott segítő szolgáltatások bővítése a pszichológus biztosította egyéni krízisintervenciós ellátás megszervezésével, megvalósításával. A pszichológus az egyéni krízisintervenciós ellátáson túl meghatározott bűncselekményi kör áldozatai számára terápiás csoportot szervezhet és vezethet. Pszichológus alkalmazására csak az Észak-magyarországi régió 3 megyéjében kerül sor. B. 24 órás telefonos diszpécser szolgálat kialakítása és működtetése az érintett három régiót lefedve A 24 órás telefonos diszpécserszolgálat segítségével az áldozatsegítő szolgálat elérhetősége folyamatosan biztosítható. Munkaidőben és munkaidőn kívül (este és hétvégén is) a bűncselekmények áldozatai ingyenesen hívható zöld számon kaphatnak a helyzethez illeszkedő tájékoztatást, tanácsadást, valamint az önkéntes hálózattal együttműködve a három kiemelt régió területén közvetlen segítséget. C. Önkéntes hálózat kialakítása az érintett három régióra kiterjedően Az önkéntes rendszer keretében helybeli, kiképzett önkéntesek nyújtják az érdekérvényesítés elősegítése körébe tartozó segítségnyújtási szolgáltatásokat az áldozatoknak: tájékoztatják a különböző intézmények nyújtotta lehetőségekről, jogaikról; segítséget nyújtanak az ügyintézésben, egészségügyi ellátás igénybevételében; ezen túlmenően feladatuk az alapvető lelki segítségnyújtás, erkölcsi és érzelmi támasz biztosítása. Az önkéntesek mindezt olyan időben és helyen teszik, amikor és ahol a jelenleg működő szolgáltatások nem elérhetőek az áldozatok számára. 2010-ben megkezdődött az alprojekt munkatársainak kiválasztása. Először az áldozatsegítő alprojekt-koordinátori pozíció került meghirdetésre 2010. április 28-án, ahol kiválasztásra került az egyik jelentkező, azonban a támogatási szerződés aláírásának elhúzódása miatt a jelölt projektben történő alkalmazása 2010. évben nem történt meg (a jelölt 2011-ben visszamondta az állást, a pozíció újra kiírásra került, jelenleg a kiválasztási eljárás folyamatban van). Az önkéntes szervezők meghallgatására 2010. május hónapban sor került, és sikeres kiválasztás után 2010. december 1-jével tudtak munkába állni mind a 9 megyében. A diszpécserszolgálat munkatársai egy fő kivételével 2010. december 1-jén munkába álltak. Valamennyi új munkatársa betanítása elkezdődött december hónapban. Pszichológust több, eredménytelenül végződött felhívás miatt 2010-ben nem sikerült kiválasztani. Az alprojektkoordinátori feladatokat az Áldozatsegítő Hatósági és Módszertani Osztály egyik munkatársa látta el,
A Módszertani Osztály munkatársai 2010-ben is rendszeresen Emberkereskedelem Elleni Koordinációs Mechanizmus ülésein.
részt
vettek
az
5. Kapcsolatok, kommunikáció 5.1. Kapcsolatok Az áldozatsegítésben közreműködő, abban részt vevő hatóságok, intézmények, civil szervezetek, egyházak közötti megfelelő információáramlás az áldozatsegítés működésének, működtetésének nélkülözhetetlen feltétele. Ezért az Ást. felsorolja azokat a szerveket, intézményeket, amelyekkel az áldozatsegítő szolgálat munkája során kiemelten együttműködik, állandó vagy alkalmi kapcsolatot tart fenn. Ezek a következők: a rendőrség áldozatvédelmi hálózata, a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, a bevándorlási és állampolgársági hivatal, a konzuli szolgálat, a helyi és kisebbségi önkormányzatok, az egészségügyi intézmények, az ifjúságvédelmi szervezetek, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, a családsegítő szolgálatok, az alap- és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatók és intézmények, a közoktatási intézmények, a polgárőrség, a civil szervezetek és az egyházak. Az áldozatsegítő szolgálat működésének első két évében szoros kapcsolatot épített ki az áldozatsegítés területén dolgozó civil szervezetekkel és a szociális ellátórendszer intézményeivel. A rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 17/2007. (III. 13.) IRM rendelet 2007. március 13-ával történt hatályba lépésével a rendőrség által nyújtott tájékoztatások szélesebb körűvé váltak. Az áldozatok tájékoztatásához szükséges szóróanyagot a Központi Igazságügyi Hivatal készíttette el, a tájékoztatók az ORFK-n keresztül jutottak el a megyei rendőr-főkapitányságokra, illetve a helyi rendőrkapitányságokra, rendőrőrsökre. 5.2 Nemzetközi kapcsolatok A Központi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálat Hatósági és Módszertani Osztályának szakreferense 2010. június 30-án a Lengyel Igazságügyi Minisztérium meghívására részt vett Varsóban a „Bűncselekmények Áldozatait Segítő Hálózat” elnevezésű projekt nemzetközi zárókonferenciáján, melyet az Európai Bizottság támogatásával rendeztek. Munkatársunk előadást tartott a magyar áldozatsegítő szolgálat szervezetéről, működéséről, az áldozatsegítésre vonatkozó hazai jogszabályi háttérről, továbbá röviden ismertetett néhány gyakorlati életből vett példát, és a jövőbeli fejlesztési lehetőségeket is. A konferencián alkalmunk nyílt más uniós tagállamok (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lettország és Lengyelország) áldozatsegítéssel kapcsolatos tapasztalatainak, illetve jövőbeli elképzeléseinek megismerésére is. 2010. november 24-26. között a Szolgálat munkatársa a Pártfogó Felügyelői Szolgálat szakreferensével együtt részt vett Párizsban az Európai Bizottság által finanszírozott STARR (Strengthening Transnational Approaches to Reducing Reoffending) projekt keretében a családon belüli erőszakról szervezett európai konferencián. A háromnapos konferenciát a Francia Igazságügyi Minisztérium szervezte azzal a céllal, hogy a családon belüli erőszakra vonatkozó tagállami szabályozásokat és gyakorlati tapasztalatokat megismertesse a résztvevőkkel. A konferencia egyrészt az elkövetők, másrészt az áldozatok szemszögéből járta körül a családon belüli erőszak komplex problémakörét, lehetséges kezelési és megoldási alternatívákat felvázolva. A résztvevő tagállamok (Franciaország, Egyesült Királyság,
Spanyolország, Lettország, Hollandia) képviseletében az előadók között szerepelt jogász, kriminológus kutató, pszichiáter, pszichológus, pártfogó felügyelő, illetve egyetemi oktatók is. Szolgálatunk munkatársa előadást tartott a családon belüli erőszakra vonatkozó magyar jogi háttérről, elsősorban a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény legfontosabb szabályairól, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak nyújtható támogatásokról.
5.3. Kommunikáció A Szolgálat 2010. február 22-én is szervezett a bűncselekmények áldozatainak napján tematikus, szakmai napot. Ennek során szó esett az Európai Unió legújabb áldozatpolitikai törekvéseiről, valamint előadást tartott az áldozatsegítés belgiumi rendszeréről a Belga Igazságügyi Minisztérium egy munkatársa. A korábbi évekhez hasonlóan a Magyar Kriminológiai Társaság Viktimológiai Szekciója is megtartotta tematikus szekcióját a rendezvényen, melynek témája idén a sértett büntetőeljárásbeli képviselete volt. Az áldozatsegítő szolgálat munkatársai a bűncselekmények áldozatainak napján túl is számos alkalommal tájékoztatatták a közvéleményt – főként a helyi sajtón keresztül – az áldozatsegítés lehetőségéről, az igénybe vehető támogatásokról. A beszámolási időszakban nem készültek áldozatsegítésről szóló szórólapok, mivel a tavalyi évről nagyon sok maradt meg, így a Központi Igazságügyi Hivatal ezeket osztotta szét a megyei kollégáknak, akik továbbították azokat a rendőrkapitányságokra.
