Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola Gyógypedagógiai program
Az Alapozó Terápia hatásvizsgálata iskolaéretlenség jeleit mutató óvodás gyermekek körében
Doktori (PhD) disszertáció tézisei
SZERZŐ: Rácz Katalin
TÉMAVEZETŐ: Prof. Dr. Zsoldos Márta
Budapest, 2015
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés
2.
A kutatás tárgya
2.
A kutatás céljai
3.
Hipotézisek
3.
Mintavétel
4.
Eszközök, eljárások ismertetése
5.
A kutatás lépései
6.
TÉZISEK - A disszertáció válaszai
6.
Ajánlások és megfontolások a gyakorlati pedagógia számára
8.
A tézisfüzetben hivatkozott irodalom
9.
Saját publikációk jegyzéke
11.
1
Bevezetés Az elmúlt évtizedek neveléstudományi kutatásainak és pedagógiai gyakorlatának egyik sokat vitatott témája az iskolába lépő gyermekek képességeinek és készségeinek eltérő fejlettségi szintje (Józsa, 2004; Józsa és Fazekasné, 2006a; Nagy, 2008, 2012). A tanköteles népesség 12-16%-a nem képes megfelelni az iskolarendszer elvárásainak, és közülük külön figyelmet érdemelnek azok a gyermekek (a tanköteles népesség min. 2-3 %-a), akiknél a kognitív képességek eltérő működése speciális tanulási zavarhoz vezethet (Gereben, 2006; Mesterházi, 2006; Mohai, 2009, 2013; Zsoldos, 2009; Zsoldos és Kiss, 2004). Az intézményváltás időszakának az egyik fő problématerülete azonban az egységes diagnosztikai rendszer és eljárási protokoll, illetve a diagnózisokhoz illesztett konzisztens terápiás eljárások elérhetőségének nehézsége vagy hiánya, az iskolaérettségi vizsgálatok fejlesztésdiagnosztikai szemléletének kellő hangsúlyú érvényesítése (Berényi, Berkovics és Erőss, 2005; Berényi és Katona, 2013; Csapó, 2008; Csépe, 2008; Kereki, 2013; Kertesi, 2008; Nagy, 2008; Szvatkó, 2006, Zsoldos, 2009). Nagy József munkatársaival ezzel a - hiányt pótló szándékkal dolgozta ki a „Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4-8 évesek számára” (továbbiakban: DIFER) eljárást. A kora gyermekkori fejlődésmenet minősítése azonban a mozgásfejlődés ellenőrzése nélkül teljes mértékben nem valósulhat meg (Berk, 2003. idézi Cools és mtsai. 2009, 154. oldal). Magyarországon a mozgásvizsgálat egyelőre a diagnosztikai repertoár kiegészítő része. Számtalan jó felmérő módszer vált ismertté, de az igazán eredményes egységes eljárást még nem sikerült kötelezően bevezetni (Bernolák és Mlinkó, 2006; Cools és mtsai., 2009; Connor-Kuntz és Dummer, 1996; Getchell, McMenamin és Whitall, 2005; Király és Szakály, 2011; Lakatos, 1999, 2005; MartonDévényi és mtsai. 1999, Marton-Dévényi, 2002; Nagyné, 1997a, 1997b; Némethné, 2002 és 2006; Porkolábné, 2004; Zsoldos és Sarkady, 2001).
A kutatás tárgya Kutatásunk Marton-Dévényi Éva és munkatársai által kidolgozott idegrendszer fejlesztő mozgásterápia, az Alapozó Terápia (továbbiakban röviden: AT, Marton-Dévényi és mtsai, 1999; Marton-Dévényi, 2002) óvodás korú gyermekek tanuláshoz szükséges elemi alapkészségeire gyakorolt hatására irányul, melynek adott szempontok szerinti ellenőrzésére a DIFER programcsomag tesztrendszerét használtuk fel (Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer, Nagy és mtsai., 2004a). Kutatásunk tárgya - ezen kívül - azoknak az AT mozgásvizsgálata által minősített mozgásformáknak a feltárása, amelyek előre jelezhetik az 2
iskolai évek alatt megjelenő esetleges tanulási nehézségeket. A jelen munkában az AT hatásának, illetve részleges hatásának új szempontú vizsgálata valósul meg, mert az eddigi kutatásokban (Barthel és mtsai.; 2009, Keresztesi, 2004; Marton-Dévényi, Jordanidisz és Horváth, 2007; Oroszné, 2010) nem elemezték a mozgásterápia befolyását a DIFER által mért elemi alapkészségekre.
A kutatás céljai Munkánk fő céljának tekintjük a szükséges terápiás mozgásfejlesztés jelentőségének megerősítését az óvodai nevelésben. Fő célunk eléréséhez a következő részcélokat tűztük ki:
Szeretnénk rávilágítani azokra a mozgásterületekre, amelyek elmaradása kapcsolatot mutat az DIFER által mért elemi alapkészségekkel, jelezhetik az idegrendszer nem megfelelő érettségét iskolába lépés előtt, és fejlesztésük fokozott figyelmet igényel a sikeres iskolakezdés érdekében.
Célunk megvizsgálni az AT közvetett hatását iskolaéretlenség jeleit mutató terápiával fejlesztett óvodás gyermekek DIFER által mért tanuláshoz szükséges elemi alapkészségeire. Így szeretnénk igazolni a mozgásfejlesztés pozitív hatását az iskolai felkészülésben.
Hipotézisek 1.
Feltételezzük, hogy az AT keretében felmért mozgásos területek közül több is kritikus faktorként jelzi az iskolaéretlenséget.
2.
Feltételezzük, hogy az AT közvetett hatása tetten érhető a DIFER által mért elemi alapkészségek kedvező változásában a terápiában részesült iskolaéretlenség jeleit mutató óvodásoknál.
3.
Feltételezzük, hogy az iskolaéretlenség jeleit mutató gyermekek idegrendszeri éretlenségét
mutatja
kialakulatlan
lateralitásuk
valamint
a
primitív
reflexeik
fennmaradása, melyek befolyásolják a mozgás- és az elemi alapkészségeik fejlődését.
3
Mintavétel Vizsgálatunkban 105 fő, 5 év 7 hónap átlagéletkorú óvodás gyermek vett részt a 2005/2006, 2006/2007, a 2007/2008, a 2008/2009-es és a 2009/2010-es nevelési év során. A gyermekek öt évfolyam különböző óvodai csoportjából kiválogatott óvodások, akik a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat, Meséskert tagóvodába jártak (1134. Budapest, Kassák Lajos utca 17.). Valamennyi gyermeknél értékeltük az elemi alapkészségeket a DIFER-tesztekkel, mozgásukat pedig az AT mozgásvizsgálatával. A 105 főből kiválogattunk az elemi alapkészség-rendszer szerint az iskolaéretlenség jeleit mutató 51 fő óvodást, akiknél a DIFERindex értéke 65% alatt volt (Józsa és Fazekasné, 2006b). A gyermekek kiválasztásánál figyelembe vettük az óvodapedagógusok és a fejlesztő pedagógus által jelzett panaszokat is, melyeket a felmérésünk megerősített. Őket további két csoportba osztottuk: fejlesztett és fejlesztésre javasolt csoportba annak függvényében, hogy a szülők vállalták-e az egy évnyi együttműködést.
-
A fejlesztett csoportot (n=27) közvetett (a DIFER által mért elemi alapkészségeket tekintve), illetve közvetlen módon (a mozgáskészséget nézve) az AT-val segítettük, majd a közel egy éves terápia végén újból felvettük a DIFER-teszteket és a mozgásvizsgálatot.
-
A fejlesztésre javasolt csoportunknál (n=24) - a fő összehasonlítási szempontokat nézve és az AT közvetett hatását tekintve - elegendőnek tartottuk a DIFER-tesztekkel végzett utóvizsgálatot. Eredményeik második hipotézisünk vizsgálatánál kontrollként szolgálnak.
-
Vizsgálatunkban 54 fő óvodás az elemi alapkészségek alapján átlagos fejlődésűnek tekinthető. DIFER-indexük 65%pont fölött volt. Adataikat a mintakiválasztásnál használtuk fel, valamint lényeges háttér információkként szolgáltak számunkra. Eredményeiket első és harmadik hipotézisünk vizsgálatánál kontrollként alkalmaztuk.
4
Eszközök, eljárások ismertetése 1.
A Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlődési rendszer 4-8
évesek számára c. módszer bemutatása A tanulás, illetve a személyiségfejlődés szempontjából alapvető jelentőségű készségek felmérését a DIFER teszttel végeztük el. A DIFER teszt vizsgálati területei: Szocialitás, Írásmozgás koordináció, Tapasztalati összefüggés-kezelés, Beszédhanghallás, Tapasztalati következtetés, Relációszókincs, Elemi számolási készség. A DIFER-teszteket az óvoda fejlesztő pedagógusa végezte el minden nevelési év tavaszán. 2.
Az Alapozó Terápia mozgásvizsgálatának bemutatása
Fejlesztő módszerünknek, az Alapozó Terápiának kiinduló részét képezte a mozgásvizsgáló teszt, mely azokat a mozgásformákat minősíti, amelyek az idegrendszer érettségét jelezhetik, a mozgásfejlődés és mozgáskoordináció szempontjából kiemelt jelentőségűek: Korai helyzetváltoztató mozgások/elemi mozgások, helyváltoztató ciklikusaszimmetrikus mozgások, keresztező mozgások, egyensúly vizsgálatok - statikus egyensúly felmérése az Alapozó Terápia felmérő feladataival, rugalmasság, finommotorika, térbeli mozgások. Az egyensúlyozó képesség alaposabb vizsgálatára kiegészítő feladatokat alkalmaztunk, melyet az Alapozó Terápia mozgásfelmérése nem tartalmazott: 1, Dinamikus egyensúlyfeladatok – Az Alapozó Terápia mozgásvizsgálatában szereplő hat feladatot kiegészítettük további kettő labdás gyakorlattal 2, Statikus egyensúly vizsgálata az Oseretzky-teszt (Földi, 2005) részfeladataival Az Alapozó Terápia kiindulási mozgásvizsgálatához társult a Testséma és a Lateralitás vizsgálata is A mozgásvizsgálatra minden nevelési év szeptemberében került sor az óvoda tornatermében. A mozgásvizsgálat során valamennyi területet több feladattal térképeztünk fel. A különböző mozgásformákat meghatározott kritériumok alapján, egy értékelő lapon, 5-ös skálán minősítettük, a pontértékek összeadódtak, melyből százalékos értékeket számoltunk. 3.
Az Alapozó Terápia bemutatása
Fejlesztő módszerünk az Alapozó Terápia (AT). A terápiás program időtartama egy nevelési év volt, hetente három alkalommal 90 percet vett igénybe. Hétfő, szerda és péntek délután 15:00-16:30-ig tartottak a foglalkozások. Az AT megengedett keretein belül, annak mozgásanyagát betartva és az életkori sajátosságokat figyelembe véve, sokmozgásos testnevelési játékok beillesztésére és alkalmazására is sor került, ügyelve az adott foglalkozás fejlesztendő területeire. 5
A kutatás lépései
TÉZISEK - A disszertáció válaszai 1, Kutatási tervünknek megfelelően rávilágítottunk arra, hogy az óvodai évek alatt, de különösen iskolába lépés előtt a gyermekek mozgása egészében ad információt idegrendszerük érettségéről. Eredményeink alapján a két fő mintánk eltérő ütemű mozgásfejlődést mutat; az iskolaéretlenség jeleit mutató csoport valamennyi vizsgált mozgásterületen szignifikánsan gyengébben teljesített az átlagos fejlődésű csoportnál. Az eredmények alapján kutatásunkban az iskolaéretlenséget a keresztező mozgások, az aszimmetrikus mozgások, valamint az egyensúlyozó rendszer érettsége jelzik az iskolaéretlenséget kritikus faktorként. Korrelációs vizsgálataink alapján elmondhatjuk, hogy az iskolaéretlenség jeleit mutató csoport nagymotoros koordinációjának közvetett hatása a szociális kompetenciájukban és írásmozgás-koordinációjukban mutatkozik meg.
Első hipotézisként feltételeztük, hogy az AT keretében felmért mozgásos területek közül több is kritikus faktorként jelzi az iskolaéretlenséget. Hipotézisünket elfogadjuk. 2, Kutatásunk fő céljának tekintettük az AT közvetett hatásvizsgálatát az iskolai felkészülésre. Célunk eléréséhez a fejlesztett és a fejlesztésre javasolt csoport eredményeit elemeztük, és hasonlítottuk össze részletesen. A két minta teljesítményét összevetve elmondható, hogy 6
ugyan mindkét csoport szignifikáns mértékű fejlődést mutatott a kontroll vizsgálatkor, a fejlesztett csoport 1. és 2. vizsgálata közötti pozitív irányú változása azonban megelőzi a fejlesztésre javasolt csoportét. A gyermekek mozgásának architektúrája a terápiás hatásnak köszönhetően sokkal egységesebbé vált, aminek közvetett hatása az írásmozgáskoordinációban és a beszédhanghallásnál nyújtott teljesítményükben is tükröződik. A fejlődés bizonyítéka az is, hogy a fejlettségi szintek a terápiában részesült óvodásoknál jeleznek nagyobb változást. Náluk a kontrollvizsgálatkor négy készség egy (szocialitás, írásmozgás koordináció, tapasztalati következtetés, elemi számolási készség), három pedig kettő fejlettségi szintet ugrott, melyek közül hármat (tapasztalati összefüggés, beszédhanghallás, relációszókincs) befejező szinten birtokoltak. A fejlesztésre javasolt csoportnál ezzel szemben stagnálást is mutat a vizsgálat a tapasztalati összefüggésnél és a beszédhanghallás készségnél, valamint egyik készséget sem birtokolják befejező szinten. A fejlesztett csoportról az iskolaérettség megbízható kifejezője tükrében elmondható az is, hogy a készségek kisebb, de nem szignifikáns mértékű változása a készségek begyakorlottságának összesített mutatójában, a DIFER indexben tükröződve szignifikáns mértékű fejlődéshez vezetett. A terápiás csoport nagyobb mértékű fejlődést mutatott a fejlesztésre javasolt csoporthoz képes, statisztikailag azonban mindezt nem tudtuk alátámasztani. Második feltételezésünket – miszerint az AT közvetett hatása tetten érhető a DIFER által mért elemi alapkészségek kedvező változásában a terápiában részesült iskolaéretlenség jeleit mutató óvodásoknál - adott körülmények között, a kutatásunk mintáján nem tudtuk alátámasztani.
3, Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy az iskolaéretlenség jeleit mutató csoport lateralitása kevésbé kialakult - bár statisztikailag nem sikerült alátámasztanunk - mint az átlagos fejlődésű csoportnál. Mindez az iskolaéretlenség jeleit mutató gyermekeknél több mozgásfeladat kivitelezésére és elemi alapkészség teljesítésére hatott szignifikáns mértékben, szemben az átlagos fejlődésű csoporttal. A lateralitás befolyása a még keresztezett, vagy kialakulatlan formájában jelentősebb. Ahogy biztosabbá válik a gyermek oldaldominanciája, úgy csökken annak hatása a mozgások automatizálódásában és az elemi alapkészségek alakulásában.
7
Az iskolaéretlenség jeleit mutató csoport idegrendszeri éretlenségét jelzi az a tény is, hogy valamennyi vizsgált reflexmozgás nagyobb arányban és erősebben van jelen, szignifikáns mértékben pedig a tónusos labirintus reflex kiválthatósága mutat különbséget az átlagos fejlődésű csoporthoz képest.
Eredményeinkkel sikerült bizonyítani azt a
feltételezésünket is, hogy ahol a mozgás és az elemi alapkészségek felmérésének eredménye átlagosan 70%-nál alacsonyabb, ott a fennmaradó reflexmozgások több terület fejlődésére is hatással vannak. Ebben az értelemben különös figyelmet kell fordítani a ciklikusaszimmetrikus mozgásokra, valamint az egyensúlyozó képesség dinamikus és statikus fajtájára. A primitív reflexek iskolai készségekre gyakorolt közvetett hatását is sikerült igazolnunk, hiszen a DIFER vizsgálat területei is szignifikánsan gyengébbek abban az esetben, ha a gyermekeknél még kiválthatóak a reflexek, közülük is figyelmet érdemel a szocialitás, írásmozgás-koordináció, tapasztalati összefüggés és a relációszókincs.
Harmadik hipotézisünkben feltételeztük, hogy az iskolaéretlenség jeleit mutató gyermekek idegrendszeri éretlenségét mutatja kialakulatlan lateralitásuk valamint a primitív reflexeik fennmaradása, melyek befolyásolják a mozgás- és az elemi alapkészségeik fejlődését. Hipotézisünket elfogadjuk.
Ajánlások és megfontolások a gyakorlati pedagógia számára -
Országos
szinten,
az
óvodás
korú
gyermekek
számára
egy
egységes
mozgásfejlettséget vizsgáló eljárás kidolgozása és kötelező bevezetése. -
Szükség esetén a korosztály sajátosságaihoz igazodó egységes mozgásfejlesztő eljárás kidolgozása és bevezetése, annak tárgyi- és személyi feltételeinek biztosítása.
-
A mindennapos testnevelés pszichomotoros képességekre gyakorolt pozitív hatásainak kiaknázása.
-
Az óvodás korú gyermekek mozgáskultúrájuk megalapozása, mozgásos aktivitásának, mozgásrepertoárjának növelése.
-
A mozgásfejlettséget vizsgáló- és fejlesztő eljárás elsajátítása az óvodapedagógus képzés részeként, esetlegesen akkreditált továbbképzés keretein belül.
-
A DIFER tesztrendszer elterjedésének megerősítése.
-
A két fő módszer alkalmazásának figyelemmel kísérése.
8
A tézisfüzetben hivatkozott irodalom 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9. 10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
BARTHEL B., BOGNÁR A., RÁCZ K. és FODORNÉ Dr. F. R. (2009). Alapozó Terápia kontra értelmi akadályozottság, Gyógypedagógiai Szemle, 37(1), 26-32. BERÉNYI E., BERKOVITS B. és ERŐSS G. (2005). Iskolaválasztás az óvodában: a korai szelekció gyakorlata, Educatio, (4), 805-824. BERÉNYI M. és KATONA F. (2013): Fejlesztések és terápiák. Fogalomzavar, vagy vetélkedés a mindennapokért? Gyógypedagógiai szemle,41 (3), 174-186. BERNOLÁK B. és MLINKÓ R. (2006). Mozgás. Erősségek – nehézségek, zavarok feltárása és a fejlesztés, In ZSOLDOS M. (szerk.) (Gyógy)pedagógiai diagnosztika és tanácsadás – Kézikönyv a nevelési tanácsadókban, szakértői és rehabilitációs bizottságban végzett komplex vizsgálathoz, (49-81). Oktatási Minisztérium és a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával CONNOR-KUNTZ, F. J. & DUMMER, G. M. (1996). Teaching across the curriculum: Language physical education for preschool children, Adapted Physical Activity Quarterly, 13(3), 302-315. COOLS, W.; DE MARTELAER, K.; SAMAEY, C. & ANDRIES, C. (2009). Movement skill assessment of typically developing preschool children: A review of seven movement skill assessment tools, Journal of Sports Science and Medicine 18 (2), 154-168. CSAPÓ B. (2008). A magyar iskolarendszer adaptációs problémái: a tudás minősége. In FAZEKAS K. (szerk.): Közoktatás, iskolai tudás és munkapiaci siker (113-131). Budapest: MTA Közgazdaságtudományi intézet. CSÉPE V. (2008). A közoktatás megújítása - A különleges oktatást, nevelést és rehabilitációs célú fejlesztést igénylő (SNI) gyermekek ellátásának gyakorlata és a szükséges teendők, In: Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért, Fazekas Károly, Köllő János és Varga Jólia (szerk) 139-167, Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal, Ecostat, Budapest FÖLDI R. (2005): A hiperaktivitás organikus és lelki háttere, Comenius Bt., Pécs GEREBEN F. (2006). A tanulási sikertelenség problémája – Gyógypedagógiai pszichológiai megközelítés, In.: Zsoldos M. (szerk.) Gyógypedagógiai diagnosztika és tanácsadás, Kézikönyv a nevelési tanácsadókban, szakértői és rehabilitációs vizsgálatokban végzett komplex vizsgálatokhoz (33-48). Oktatási Minisztérium. GETCHELL, N.; MCMENAMIN, S. & WHITALL, J. (2005). Dual motor task coordinationin children with and without learning disabilitis. Adapted Physical activity Quarterly, 22 (1), 21-38. JÓZSA K. és FAZEKASNÉ F. M. (2006a). A DIFER Programcsomag alkalmazási lehetősége tanulásban akadályozott gyermekeknél I. rész, Gyógypedagógiai szemle, 34 (2): 133-141. JÓZSA K. (2004). Az első osztályos tanulók elemi alapkészségeinek fejlettsége, Iskolakultúra, 11, 3-16. KEREKI J. (2013). A koragyermekkori intervenciós rendszer működésének legfontosabb problématerületei és fejlesztési lehetőségei, Gyógypedagógiai szemle, 61(1), 23-38. KERESZTESI K. (2004). Mozgásterápia pszichiátriai betegek és diszlexiás tanulók részére. Magyar Sporttudományi Szemle 1, 24. KERTESI G. (2008). A közoktatás megújítása - A közoktatási intézmények teljesítményének mérése-értékelése, az iskolák elszámoltathatósága, In FAZEKAS K.,
9
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
29.
30. 31.
32.
33.
34.
KÖLLŐ J. és VARGA J. (szerk) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért (5371). Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal, Budapest: Ecostat KIRÁLY T. és SZAKÁLY Zs. (2011). Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban, Pécs: Dialóg Campus. LAKATOS K. (1999). Az iskolaéretlenség korai felismerése, Fejlesztő Pedagógia, 9(45), 3-25. LAKATOS K. (2005). A mozgásérettség vizsgálatának jelentősége a tanulási zavarok megelőzésében, Doktori értekezés, Semmelweis Egyetem, Budapest MARTON-DÉVÉNYI É., SZERDAHELYI M., TÓTH G. és KERESZTESI K. (1999). Alapozó Terápia, Fejlesztő Pedagógia, Klnsz, 80-107. MARTON-DÉVÉNYI É. (2002): Az alapozó terápia elmélete és gyakorlata, Fejlesztő pedagógia, Budapest: ELTE-Eötvös. MARTON-DÉVÉNYI É., JORDANIDISZ Á. és HORVÁTH I. (2007). Gondolatok a diszlexia végső okairól. Az Alapozó Terápia hatása. Esettanulmányok. Budapest: Alapozó Terápia Alapítvány. MESTERHÁZI Zs. (2006). A (gyógy)pedagógiai diagnosztikai munkát segítő alapfogalmak, In ZSOLDOS M. (szerk.) Gyógypedagógiai diagnosztika és tanácsadás, Kézikönyv a nevelési tanácsadókban, szakértői és rehabilitációs vizsgálatokban végzett komplex vizsgálatokhoz, (22-32.), Oktatási Minisztérium és a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával MOHAI K. (2009). A diagnosztika szerepe a sikeres fejlesztésben, Gyógypedagógiai szemle, 37(5), 331-343. MOHAI K. (2013). Szempontok az olvasási zavarok azonosításához és differenciáldiagnosztikájához, Doktori (phd) disszertáció, Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai-Pszichológiai Kar, Pszichológiai Doktori Iskola Kognitív Fejlődés Program NAGY J., JÓZSA K., VIDÁKOVICH T. és FAZEKASNÉ F. M. (2004a). DIFER Programcsomag: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4-8 évesek számára. Szeged: Mozaik. NAGY J. (2008). A közoktatás megújítása - Az alsó tagozatos oktatás megújítása, In FAZEKAS K., KÖLLŐ J. és VARGA J. (szerk.) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért, (53-71.), Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal, Budapest: Ecostat. NAGY J. (2012). Oktatási rendszerünk jövője – Sorsdöntő fejlesztési szükségletek és lehetőségek, Iskolakultúra, 3, 25-42 NAGYNÉ K. I. (1997b). Mozgásfejlődés kisgyermekkorban, MTE jegyzet, Budapest: Exorg Kft. NAGYNÉ K. I. (1997a). Ecce Homo, Fejlesztő Pedagógia, 4-5,15-24 NÉMETHNÉ T. O. (2002). Tanulási képességek összehasonlító vizsgálata óvodás- és kisiskoláskorú gyermekeknél az iskolaérettség függvényében, Kalokagathia, 1-2, 145150. NÉMETHNÉ T. O. (2006): Comparative examination of study aptitude of kindergarten children as a function of school maturity, Practice and Theory in Systems of Education, 1 (2), 73-82 OROSZNÉ K. G. (2010). Mozgásterápia, mint kiegészítő terápia a beszédfejlesztés terén, Gyógypedagógiai szemle, 38 (3), 237-243. PORKOLÁBNÉ B. K. (2004). A tanulási képességet meghatározó pszichikus funkciók feltárására és fejlesztésére irányuló kísérletek, In: PORKOLÁBNÉ B. K., BALÁZSNÉ SZ. J., SZAITZNÉ G.A. (szerk.) Komplex prevenciós óvodai program – Kudarc nélkül az iskolában (23-40.), Budapest: Trefort.
10
35.
36.
37.
38.
SZVATKÓ A. (2006). Határeseti övezethez tartozó intelligenciával rendelkező gyermekek komplex vizsgálatának szükségessége az iskolaérettségi vizsgálat részeként, In ZSOLDOS M. (szerk.) (Gyógy)pedagógiai diagnosztika és tanácsadás – Kézikönyv a nevelési tanácsadókban, szakértői és rehabilitációs bizottságban végzett komplex vizsgálathoz, (190-199.), Oktatási Minisztérium és a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával ZSOLDOS M. (2009). A kognitív képességfejlesztés korspecifikus sajátosságai a neurogén tanulási zavar terápiájában, In MARTON K. (szerk.) Neurokognitív fejlődési zavarok vizsgálata és terápiája: példák a bizonyítékon alapuló gyakorlatra (123-150.) Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (Az ELTE BGGYFK és az ELTE Eötvös Kiadó közös tankönyvsorozata; 2.) ZSOLDOS M. és KISS Á. (2004): A képességrendszer változásai fejlesztésben részesülő 5-7 éves gyermekeknél, In LÁNYINÉ E. Á. (szerk.) Képességzavarok diagnosztikája és terápiája a gyógypedagógiai pszichológiában. (77-95.) Budapest: Akadémiai Kiadó, (Pszichológia Szemle könyvtár; 7.). ZSOLDOS M. és SARKADY K. (2001): Szűrőeljárás óvodáskorban a (specifikus) tanulási zavar lehetőségének vizsgálatára: MSSST - Meeting Street School Screening Test, Budapest: ELTE BGGYFK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet.
11
Saját publikációk jegyzéke A kutatáshoz közvetlenül kapcsolódó publikációk 1) Rácz K., Andrejszki H, Farkas P., Hamar P. (2006): A testnevelés és tanulmányi eredmények közötti összefüggés vizsgálata, Magyar Sporttudományi Szemle, 2: 23-26. 2) Rácz K., Földi R. (2008): Rey komplex ábrateszt eredményeinek összehasonlító vizsgálata az iskolaérettség tükrében, Sporttudomány, Neveléstudomány a gyakorlatért, 37. Mozgásbiológiai Konferencia Kiadványfüzete, 91-99 3) Rácz K., Bretz K. (2008): Nagycsoportos óvodások stabilométeres eredményei, VI. Országos Sporttudományi Kongresszus Kiadványfüzete, 107-111 4) Barthel B., Bognár A., Rácz K. , F. Földi R. (2009): Alapozó Terápia kontra értelmi akadályozottság?, Gyógypedagógiai Szemle, 1:26-32 5) Rácz K., Barthel B., Földi R.(2011): A vizuális észlelés vizsgálatának jelentősége a tanulási zavarok megelőzésében, Kalokagathia, 3-4: 5-18 6) Rácz K., Barthel B., Földi R.(2011): A vesztibuláris rendszer érettségének vizsgálata iskolaérett és iskolaéretlen gyerekeknél, Magyar Sporttudományi Szemle, 4: 16-20. 7) Rácz K., Barthel B., F. Földi R. (2012): A beszéd- és mozgásfejlődés összefüggései, Gyógypedagógiai Szemle, 2:137-145 8) Rácz K., Barthel B., Földi R. (2012): Az Alapozó Terápia hatásai az iskolai felkészültségre, Fejlesztő pedagógia, 3:4-15 9) Rácz K. (2012): A lateralitás alakulása óvodás korban, In: Darvay, S. (szerk): Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témakörében, Budapest, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, 126-136. 10) Rácz K. (2013): Az Alapozó Terápia hatása a fennmaradó primitív reflexek alakulására, Fejlesztő pedagóia, 1: 55-62. Angol nyelvű publikációk 1) Katalin R. (2012): Development of laterality in kindergarteners: the effect of movement on laterality, Transylvanian Journal of Psychology 2: 99-120 2) Katalin R. (2012): Relationship between balancing ability and school readiness, Practice and Theory in Systems of Education, 4: 467-478 3) Katalin R. (2013): Positive Effects of a Motor Developer Program on School Readiness, International Journal of Science Commerce and Humanities, 1: 8-18. 4) Katalin R., Betty B., F. Földi R. (2013): The effect of the motion development to the speech development, Kalokagathia (megjelenés alatt)
A kutatáshoz közvetlenül kapcsolódó előadások 1) Rácz K., Andrejszki H., Hamar P.: 10-14 éves életkorú sportoló és nem sportoló tanulók tanulmányi eredményének összehasonlító vizsgálata, Tudományos Diákköri Konferencia, Budapest, 2004. február 19. .
12
2) Rácz K., Andrejszki H., Hamar P.: A tanulmányi eredmények különbségeinek vizsgálata sportáganként, Tudományos Diákköri Konferencia, Budapest, 2004. december 01. 3) Rácz K., Andrejszki H., Hamar P.: A tanulmányi eredmények különbségeinek vizsgálata sportáganként, XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Nyíregyháza, 2005. március 23-24. 4) Rácz K., Barthel B.: Alapozó Terápia: Módszertani megfontolások és óvodások körében mért státuszvizsgálatok eredményei, Országos Neveléstudományi Konferencia – MTA, Budapest, 2006. október 26-28. 5) Rácz K.: Óvodás korú gyermekek körében végzett mozgáskoordináció vizsgálat eredményei, Sportoló Nemzet és Egészséges Társadalom Nemzetközi Konferencia, Pécs, 2006. április 4-5. 6) Rácz K.: Mozgásérettség – Iskolaérettség – Eger, OTDK (Ph.D. szekció) 2007. április11-12. 7) Barthel B., Rácz K.: Részképességek fejlesztésének lehetőségei az Alapozó Terápia segítségével értelmileg akadályozott tanulók körében. (Egy módszer adaptálásának lehetőségei és korlátai), Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Konferenciája 2007 jún. 22-24 Nyírbátor 8) Rácz K.: A részképesség zavarok és mozgásfejlődés összefüggései, az óvodai testnevelés szerepe, Az óvodai testnevelés jelene és jövője konferencia, ELTE-TÓK, 2010. április 1., Budapest 9) Rácz K.: A tánc csodálatos világa, Kutatók éjszakája, ELTE-TÓK, 2011. szeptember 23., Budapest 10) Rácz K.: Rey tesztek értékelése a mindennapos testnevelés tükrében, Kuta-TÓK, kutatóműhelyek bemutatkozása, ELTE-TÓK, 2012. november 15., Budapest 11) Rácz K.: Az Alapozó Terápia hatásvizsgálata iskolaéretlenség jeleit mutató óvodás gyermekek körében, ELTE-TÓK, „Újabb kutatási irányok, eredmények az ELTE TÓK-on”, Tudományos felolvasóülés, 2013. november 28. Budapest
Nemzetközi előadások 1) Rácz K., Andrejszki H., Hamar P.: Comparative analysis of school results of active and inactive students aged 10-14, 16th International Congress on Sport Sciences for Students/16. Nemzetközi Sporttudományi Konferencia Diákoknak, Budapest, 2004 2) Rácz K.,Barthel B., Földi R., Marton É.:. The Research of the Correlation Between the Balancing and Attention Ability of Nursery School Children Aged From 5 Years to 6 Years 4 Months, 17th. International Congress on Sport Sciences for Students/17. Nemzetközi Sporttudományi Konferencia Diákoknak, Budapest, 2006. április 21-22. 3) Rácz K., Barthel B., Földi R., Marton É.: The Comparative Research of the Results of the Kinetic Survey Among Children Betweeen the Age of 5 and the Age of 6 Years and 4 Months, European College of Sport Sciences, Svájc, Lausanne, 2006. július 5-8.
13
4) Rácz K.: The Results of Motion Coordination Test Made Among Nursery School Children, Pécs, 2006. április 4-5. Sportoló Nemzet és Egészséges Társadalom Nemzetközi Konferencia 5) Rácz K.: The Results of Kinetic Survey Made Among Preschool Children, Szombathely, Qualitative and Quantitative Tesearch in Sport Science, 2006. december 07-10. 6) Barthel B., Rácz K.: METHODISCHE ÜBERLEGUNGEN zur Untersuchung des Wirkungsmechanismus der "Basic Therapy", "2.Tagung Internationale Sonderpädagogik" in Kombination mit der "43. Arbeitstagung der DozentInnen der Sonderpädagogik deutschsprachiger Länder", 28. - 30.09.2006, Wien 7) Rácz K.: Óvodás korú gyermekek körében végzett mozgáskoordináció vizsgálat eredményei, 2007. április 4-5. Pécs
14
