Az alapfokú népzeneoktatás célrendszere és funkciói

József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.

Az alapfokú népzeneoktatás célrendszere és funkciói 1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó népzenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek sajátos képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel. 2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszer-és és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. 3. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait és hiteles megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. A népzeneoktatás általános fejlesztési követelménye, feladata A népzene sajátos gondolkodásmódjának (logikájának), a dallam- és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseinek, a ritmus és intonáció szabadabb értelmezésének, a magyar nyelv sajátságaival is összefüggő hangsúlyviszonyainak megismertetése. Az önkifejezés eszköztárának gazdagítása, a népzene sajátos értékrendszerének felismerése, alkalmazása. A technikai készség, a variációképző rögtönzőkészség kialakítása, személyiségfejlesztés és tehetséggondozás. A korábban gyűjtött, vagy még élő népzenei anyag segítségével (különös tekintettel a hangzóanyagok hallgatására, értelmezésére) a növendék megismertetése a különböző népzenei műfajok, dialektusok, stílusok sajátosságaival, a népzenekutatás történetével, a népzene nagy előadó-egyéniségeivel. A művészeti értékek befogadására, alkalmazására, a hagyományos kultúra értékeinek önálló, egységes szemléletű feldolgozására nevelés. Az alkotó magatartás, a pozitív beállítódások és magatartási szokások kialakítása, az általános és speciális zenei képességek (hallás, ritmusérzék – különös tekintettel a népzene sajátos hangközeire és ritmusfajtáira – stílusérzék, intonációs érzékenység, zenei memória, fantázia, előadói és manuális készség) fejlesztése. Rendszerezett zenei–népzenei ismeretek átadása, az általános zenei műveltség megalapozása. A zenei írás–olvasáshoz, az önálló lejegyzéshez és dallamértelmezéshez, az eredeti előadásmód alapvető jellegzetességeinek felismeréséhez és alkalmazásához, dallamfüzérek, zenei folyamatok, táncciklusok szerkesztéséhez szükséges alapok megtanítása. Rendszeres, céltudatos, igényes, önálló munkára, értő zenehallgatásra nevelés, igény kialakítása a társas muzsikálásra. Aktív közművelődési tevékenységre, koncerteken, fesztiválokon, táncházakon, táborokban, valamint gyűjtőutakon való részvételre ösztönzés, a népzene eszközeivel. Képzés struktúrája Hangszeres tanszakok: hegedű, brácsa, bőgő/cselló, furulya, citera, koboz, tekerő. Vokális tanszak: népi ének. Elméleti tanszakok: népzenei ismeretek, szolfézs, valamint népi játék–népszokás. Egyéb tantárgyak: kamarazene népi játék–népszokás. Elméleti tantárgyak: szolfézs, népzenei ismeretek,

-1-


A képzés időtartama: 2+10 év

Óraterv Tantárgy

Előképz ő

Alapfok

Továbbképzés

1

2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Főtárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező vagy kötelezően választható tárgy (szolfézs, népzenei ismeretek, második hangszer, népi játéknépszokás) Összesen:

2-2

2-2

2-2

2-2

2-2

2-2

2-2

2-2

2-2

2-2

2-2

2-2

2-4

2-4

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell értelmezni. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Előképző: szolfézs; hangszer, népzenei ismeretek, népi játék–népszokások. Főtárgy: népi hangszer, népi ének tanszakok (egyéni foglalkozás); elméleti tanszakok (csoportos foglalkozás). Kötelező tárgy: szolfézs Kötelezően választható tárgyak: •elméleti: szolfézs, népzenei ismeretek; •gyakorlati: második hangszer, népi játék–népszokás, kamarazene. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. Főtárgy: minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos). A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: minimum 5 perc. Kötelező tárgy: a 4. évfolyam végéig a képzési idő minimum 2x45 perc. Kötelezően választható tárgy: hosszú tanszakokon az 5-6. évfolyamon, rövid tanszakokon az 5. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc, gyakorlat :minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni). Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás. Kamarazene: minimum 1x45 perc, csoportlétszám: a műfajnak megfelelően 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar, népdalkör: minimum 2x45 perc.

-2-


Hegedűtanítás A hegedű főtárgy tanításának célja olyan zenészek képzése, akik képesek a magyar népzene hangszeres darabjait a zenei hagyományokhoz hűen, hitelesen, stílusosan megszólaltatni hangszerükön. A program ismertesse meg a növendékekkel • a hegedű alkalmazási területeit a magyar népzenei hagyományban, • a különböző tájegységek jellemző tánctípusait, táncait, az ezekhez kapcsolódó dallamanyagot és hangszeres zenét, • hangszerük jellegzetes, hagyományos repertoárját, ennek irodalmát, • a program elvégzéséhez szükséges hangszertechnikát, • azokat a jellegzetes hangszertechnikákat, amelyekkel a hegedű, a magyar népzene sajátos előadásmódjának megfelelően (jellegzetes hangképzés, hangsúlyozás, ritmizálás és díszítés, ezek általános és különleges formái) szólaltatható meg, • a magyar népzenére jellemző és a népi hegedűjátékban előforduló improvizációs módszereket, • a prímás szerep feladatait, • a tanult dallamanyag kíséretmódját és annak kíséretét (hegedűn vagy kontrán), • a különböző tájegységekre jellemző hagyományos vonós együtteseket (bandákat) és ezek hangzását. A képzés alapozza meg és fejlessze a növendék formaérzékét, zenei képességeit (hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, érzékenységét a dinamika és a hangszín változásaira, stílusérzékét, zenei képzelőerejét) és zenei kifejezőkészségét. Követelmények A növendék legyen képes • Népzenei darabokat a zenei hagyományokhoz hűen, hitelesen, stílusosan, élményt adóan megszólaltatni hangszerén, • Hallás után zenét tanulni, • Népzenei ismereteit, hangszeres tudását önállóan továbbfejleszteni, tudatosan, elemzően gyakorolni. Rendelkezzék • az ehhez szükséges hangszertechnikai tudással, • kiművelt zenei képességekkel (hallás, ritmusérzék, emlékezőtehetség, koncentráló képesség, stílusérzék, fantázia), • a népzene alapszintű lejegyzéséhez szükséges kottaismerettel és lejegyzési gyakorlattal. Ismerje • a népzene előadásmódjának jellegzetességeit és ezen belül részletesen a hangképzés, hangsúlyozás, ritmus, a forma és a díszítés jellemző módjait, az előadás általános és különleges sajátosságait, valamint a zenei improvizáció népzenénkre jellemző módjait, • a magyar népzene nyelvjárás-területeit és ezek stílusbeli jellemzőit, • a hangszeres zene szerepét a magyar népzenei • a hangszeres zene szerepét a magyar népzenei hagyományában, • a hangszeres népzene műfajait, • a tanult hangszeres dallamok formai sajátságait, • a különböző népzenei tájegységek (dialektusok) jellemző tánctípusait, táncait, az ezekhez kapcsolódó dallamanyagot és hangszeres zenét, • a tanult hangszeres dallamanyag kíséretmódját és kíséretét (hegedűn vagy kontrán),

-3-


• a különböző tájegységekre jellemző hagyományos népi hangszereket, hangszeregyütteseket, valamint a vonós bandák különböző felállásait és ezek hangzását, • népzenénk múltját, • hangszere múltját, elterjedését a magyar népzenében, • alapfokon a népzenekutatás történetét, nevesebb személyiségeit, választott hangszerének kiemelkedő művelőit, eredeti előadóit. Legyen képes • dallamok összekötésére, ismerje a dallamok fűzésének, s az így kialakított összetett formák (például táncrend) szabályait, • legyen képes zenésztársaival zenei kapcsolatteremtésre, • szólistaként együttesét irányítani (prímás szerep), • tánc kísérésére, táncossal való kapcsolatteremtésre. A növendék ismerje • a magyar népi vonós zene történetét, • a cigányság szerepét a magyar vonószenei hagyomány kialakulásában és falvaink zenei életében, • a szomszéd népek, valamint az európai népek vonószenei hagyományát. Legyen fogékony • más népek zenéjének befogadására. Rendelkezzék • a népzenei gyűjtőmunkához nélkülözhetetlen zenei felkészültséggel, jó kapcsolatteremtő képességgel, megfelelő előadói készséggel, szereplési tapasztalattal, állóképességgel. Tudjon számot adni • választott (falusi) mestere dallamanyagának, stílusának anyanyelvi szintű elsajátításáról. Brácsatanítás A tanuló ismerje meg • hangszere hangolását, felépítését, részeit, • a különféle ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, • a vonós hangszercsalád többi tagját, • a tánczenei folyamatok szerkezetét, zenei tartalmát, a régi és új stílusú táncok zenéjének jellegzetességeit, • a szükséges zeneelméleti fogalmak gyakorlati alkalmazását a brácsák különféle fajtáin (funkciós rend, harmóniák, szekvenciák stb.). • hangszere múltját, fajtáit, elterjedését a magyar nyelvterület különböző vidékein, a jelentősebb zenekarokat és muzsikus egyéniségeket, zenészcsaládokat, Alakítson ki • könnyed hangszerkezelést, a kezek pontosan összehangolt mozgását, • helyes test-, hangszer- és kéztartást a hagyományokhoz igazodva, • rögtönzési készséget. Fordítson figyelmet • a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, • a tánchoz nem kapcsolódó szokásdallamokat és alkalmi hangszeres darabokat, • a különböző vonásnemek, ujjrendek elsajátítására, • a lapról olvasási készség, a memorizáló képesség, valamint a rögtönző-képesség fejlesztésére, a rendszeres társas muzsikálásra.

-4-


Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A növendék legyen képes • természetes, oldott hangszerkezelésre, árnyalt és kifejező hangképzésre, • az alapvonások, valamint a különböző vonásnemek alkalmazására, • a jobb és bal kéz technikájának összehangolására, • az adott tánczenére jellemző hangsúlyozás, aszimmetria és dinamika tudatos alkalmazására, • énekes dallamok kíséretének megformálására az adott dialektus stílusának megfelelően, • hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására, • a teljes tánczenei folyamat kíséretére a prímás játéka alapján (tempó¬váltás, típusváltás stb.), • önálló zenekari számok összeállítására. Rendelkezzék • biztos tempótartással, ritmusérzékkel, • periódusérzékkel, • biztos zenei memóriával, fejlett hallással, kontrolláló képességgel, • laprólolvasási készséggel. Ismerje • hangszere felépítését, részeit, hangolását, húrozását, a három húros kontra, a hegedűkontra és a négyhúros brácsa fogásait, legjellegzetesebb akkordmeneteit, vonókezelését, vonásnemeit. Bőgő-cselló Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) • a magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, a magyar népzene főbb műfajait, a tánctípusokat, • a magyar népzene improvizatív, az előadásmód hagyományaira épülő gondolkodásmódját, a népzenét, mint zenei anyanyelvet, • a hangszerkezeléshez, zenei kifejezéshez vezető mozgásformákat, tudatosítsa e mozgásformák és a zenei elképzelés összefüggő egységét, a hangszer hangolását, felépítését, részeit, • a különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást. Alakítson ki • könnyed vonóvezetést, helyes test-, hangszer- és kéztartást, • differenciált hangindítást és lezárást, • a kezek összehangolt mozgásán alapuló játéktechnikát, • képességet dallamok rögtönző összefűzésére, tánctételek és táncciklusok kialakítására, valamint önálló lényegfelismerő képességet, előadókészséget, • pontos tempótartást hosszabb ideig tartó játék esetében is. Fordítson figyelmet • a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, • a különböző vonásnemek és a pengetett játék elsajátítására, • a basszusfunkciók megértésére, felismerésére és alkalmazására, • hallás utáni dallamtanulásra és segédeszköz (kotta, emlékeztető) nélküli muzsikálásra, • az aszimmetrikus ritmizálás megtanulására. Furulyatanítás Ismertesse meg a növendékkel

-5-


• a furulyák fontosabb fajtáinak játéktechnikáját, a furulya hangszercsalád történeti múltját, • a magyar népzene főbb dialektusaiban a furulya-játék jellegzetességeit, az ezekkel összefüggő énekelt és hangszeres dallamokat, táncfajtákat, népszokásokat, mindezek formai és tartalmi elemeivel, zenei gondolkodásmódjaival együtt, • a hangszerjátékhoz szükséges elméleti ismereteket. Fejlessze • a tanuló hallását, • a nyelvvel is összefüggő ritmus – és hangsúlyérzékét, formaérzékét, stílusérzékét, rögtönzőkészségét, zenei emlékezetét, • képességét dallamok rögtönző összefűzésére, tánctételek és ciklusok kialakítására, • önálló lényegfelismerő képességét, • a táncosokkal, illetve az énekessel való zenei kommunikációkészségét. Alakítson ki • könnyed hangszerkezelést, • megfelelő légzéstechnikát, helyes és a hagyományoknak megfelelő befúvásmódokat, • test-, hangszer- és kéztartást, billentést, laza, egyenletes ujjtechnikát. Követelmények A növendék legyen képes • természetes hangszerkezelésre, • tiszta intonációra, • a hang, illetve hangszín kialakítására, díszítésére a hagyomány adta kereteken belül, • hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására hangfelvételről, • énekes dallamok megformálására hangszerein az adott dialektus hagyományos előadásmódján, • énekkíséretre, • más hangszerekkel való együttjátékra a hagyomány adta kereteken belül (furulyák, gardon, citera, esetleg hegedű, cimbalom) • népzenei darabok értelmes, tagolt előadására a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes felfogása, illetve alkalmazása révén, • a tanult dialektusok táncrendjeinek eljátszására. Rendelkezzék • az adott dialektus előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel, • zenei emlékezőtehetséggel, • a magyar nyelv és a népzene kapcsolatára épülő ritmus és hangsúlyozási készséggel, formaérzékkel, • a táncossal, énekessel való zenei kommunikáció képességével, • olyanirányú kottaismerettel, mely a népzenei darabok megtanulását segíti, • a szükséges zeneelméleti ismeretekkel. Ismerje • hangszerei múltját és változatait a magyar nyelvterületen, • hangszerei repertoárját, illetve annak jellemző részét és előadói hagyományát a fontosabb dialektusterületeken. Citeratanítás Ismertesse meg a tanulóval (életkoruknak megfelelő szinten)

-6-


• a citera lehetőségeit, a rajta játszható dallamok minél szélesebb körét (a tanterv a magyar népzenei gyakorlatra épül, elzárkózik a hangszertől idegen zenei anyagoktól, nem számítva az archív forrásokból is ismert adaptációkat), • a citerával rokon pengetős hangszereket, illetve a hasonló repertoárt használó más („burdon”) hangszereket, • a hangszer irodalmát, a hangzó, vagy kottás formában közölt anyagok minél nagyobb részét, • a citerajáték jellegzetes hangsorait, pengetésformáit, • a játékot megelőző zenei elképzelést, a citera kezelésének jellegzetes mozgásformáit, és tudatosítsa a tanulóban ezek kapcsolatát. Alakítsa ki • a rendszeres napi munka szükségességét, megismertetve a növendékkel a céltudatos gyakorlás módszereit, • a könnyed hangszerkezelést, a helyes testtartást, kéztartást, ujjmozgást, összehangolt bal- és jobbkéz-játékot. Fordítson figyelmet • a hangzóanyagok önálló feldolgozására, a lapról olvasási készség, a zenei memória fejlesztésére. Követelmények A növendék ismerje • a hangszer kialakulásának történetét és a népzenei dialektusokat, • a citerazene hangzóanyagát és kottában rögzített irodalmát, valamint az általános népzenei gyűjteményeket, szakkönyveket, • hangszere felépítését, karbantartását (húrcsere) és hangolását. Legyen képes • a hangszernek megfelelő népzene stílushű és improvizatív előadására, • szólóban és zenekarban saját énekét kísérni, Ismerje • a citerazene különböző tájegységeinek (Dél-Alföld, Nagykunság, Nyírség, DélDunántúl, Szlavónia, Gyimes, Moldva) általános stílusjegyeit, a citerán leggyakrabban játszott dallamokat, • ismerje a kiemelkedő adatközlők neveit, a „kiszedős” játék, a pergetés, a váltogatott lassú és sűrű pengetés, a húrlefogás, a parlando rubato játékmód alapjait. Rendelkezzék • biztos zenei memóriával, • megfelelő technikával, stílusismerettel, előadói készséggel, • szereplési (színpadi) gyakorlattal. Koboztanítás Ismertesse meg (életkoruknak megfelelő szinten) • a koboz felépítését, történetét, egykori és mai használatát, • a hangzó vagy kottás formában elérhető anyagokat, ezek kezdetben segítséggel, majd önállóan történő feldolgozását, értelmezését, • a hangszer hangolásával, kezelésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Alakítson ki • helyes testtartást, kéztartást, ujjmozgatást, • könnyed, természetes, összehangolt bal- és jobbkéz-játékot, • biztos intonációt, ritmusos játékot,

-7-


• • • • • •

rögtönzési készséget, képességet a szólisztikus játékra és a kíséretre. Fordítson figyelmet a zenei memória, a lapról olvasási készség fejlesztésére, az önálló kíséretszerkesztés megtanulására, a társas muzsikálásra, rendszeres gyakorlásra, kitartó, céltudatos munkára.

Követelmények A növendék ismerje • a hangszer múltját, jelenkori használatát, • azokat a népzenei stílusokat, amelyekhez a hangszer kapcsolódik. • Legyen képes a tiszta intonációra szóló- ill. akkordjáték esetén, • hangszerét önállóan behangolni • a jobb- és balkézjáték összehangolására, • a táncritmusokhoz kapcsolódó különféle pengetéstechnikák és ritmizációk alkalmazására, • egyes különleges kifejezőeszközök használatára. Rendelkezzék • a stílusos játékhoz szükséges technikai ismeretekkel, improvizációs készséggel, előadókészséggel és stílusismerettel, • megfelelő kottaolvasási és harmóniaszerkesztési tudással. • természetes, stílusos hangszerkezelésre, • a szóló- és kísérőjáték begyakorolt és improvizatív jellegű módjaira, A növendék ismerje • hangszerének a moldvai magyar népzenén kívüli felhasználási területeit. Legyen képes • magas technikai szintű hangszerkezelésre, • technikájának önálló továbbfejlesztésére, eredetileg más hangszereken játszott dallamok adaptálására, önálló kíséretszerkesztésre, • improvizálni minden stílusban, az egész fogólapot uralni, minden általánosan használt akkordot megszólaltatni, az ujjrendet és akkordozást egyénileg is megtervezni, begyakorolni, • zenekari játékra, minden jellegzetes moldvai csángó hangszeres táncdallam kíséretének ismeretével, • körülíró díszítés, akkordok, futamok együttes alkalmazására, • gazdagabb hangszínek és bonyolultabb karakterek megvalósítására. Rendelkezzék • a stílusos zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadói készséggel, • igényes, fejlett hallással, biztos zenei memóriával, koncentrálóképességgel, szereplési rutinnal, • az önálló munkához szükséges hangzóanyag-értelmezési, lapról olvasási készséggel. Tekerőtanítás A tekerő tanterv alapvetően a magyar paraszti hagyományra épít. Ennek megfelelően a törzsanyag túlnyomórészt a tekerő ismert elterjedési területéről származik (Csongrád és Bács-Kiskun megye egésze, valamint Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye déli része). Az e területről származó dallamkincs alkotja hangszerünk magyar zenei anyanyelvét. Ennek tanításában–tanulásában az eredeti gyűjtések, hang- és videofelvételek játsszák a főszerepet.

-8-


Ezen túlmenően a növendék kapjon átfogó képet a magyar népzene egészéről, a hangszeres zene – tánc – népszokások – hagyományok összefüggésrendszeréről. A program célja továbbá, hogy a tananyagon keresztül megvilágítsa e hangszer szerepét az európai műveltség fejlődésében. Ennek megfelelően lehetőséget biztosít a régizenében, európai népzenében, klasszikus zenében történő elmélyedésre is. A program eredményes megvalósításának alapfeltétele, hogy az oktatás magyar rendszerű tekerőn történjen. A magyar hangszerek ugyanis több, nagyon fontos alkatrészben eltérnek más instrumentumoktól: a klaviatúra alapvetően más, a recsegőszerkezet egyedi, a kottaház szélesebb, a kerék és a hajtókar átmérője jóval kisebb. Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) • a magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, különös tekintettel az Alföld, még inkább a Dél-Alföld hagyományára, • a hangszer adottságaiból következő zenei kifejezésmódokat, • a hangszer működési elvét, beállításának módszereit, a karbantartás napi gyakorlatát, • a tekerő sokszínűségét, történelmi múltját és jelenét, népi, történeti, klasszikus és modern zenei hagyományát, • a hangszer szakirodalmát, a hozzáférhető zenei felvételeket, gyűjtéseket. Fejlessze a növendék • hallását, ritmusérzékét, • zenei memóriáját, fantáziáját, • játéktechnikáját, stílusérzékét, • a kottaolvasás és írás készségét, a magyar nyelvvel is összefüggő hangsúlyérzékét, az improvizációs készséget, a zenei folyamatokban való gondolkodás képességét Követelmények A tanuló ismerje • hangszere történetét, változatait, elterjedtségét Magyarországon és más országokban, • a magyar tekerő hagyományos repertoárját és játékstílusát, • hangszere irodalmát, hangfelvételeit, a jelentősebb magyar adatközlőket. A tanuló legyen képes • hangszerét behangolni, • természetes, oldott hangszerkezelésre, • zenei és technikai szempontból tudatos elemző gyakorlásra, • életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag stílusos előadására, • közepes nehézségű dallami és ritmikai zenei problémák megoldására (leváltóhangok alkalmazása, lezárások, trillák, recsegési modusok, recsegések dallamon belüli építkezése), • a díszítőmotívumok megfelelő alkalmazására. A tanuló rendelkezzék • megfelelő zenei memóriával, • jó hallással, koncentrálóképességgel, • kottaolvasási rutinnal. Népi ének Ismertesse meg a növendékeket • az énekes népzene hagyományaival, a népdalok hiteles megszólaltatásához szükséges elméleti és technikai ismeretekkel, hogy tanulmányaik végeztével képességeiknek és megszerzett tudásuknak megfelelően tudatosan vállalják a megtanult népdalkincs megőrzését, továbbadását, átmentését,

-9-


• az emberi hang sajátosságaival, kifejezési lehetőségeivel, a népdalok élményszerű, ugyanakkor autentikus megszólaltatáshoz szükséges természetes éneklés technikai hátterével, • a magyar népzenei dialektusok sajátosságaival (hangszín, tempó, ornamentika, szöveg). Fejlessze folyamatosan, módszeresen és sokoldalúan • az énekhang technikai adottságait (légzés, vokális hangzók, hangterjedelem, hangszín), • a növendékek zenei képességeit: hallását, intonálási képességét, ritmusérzékét, • az egyszerű, érthető és kifejező szövegmondás képességét, • a népdalok memorizálási képességét, • az énekelt népzenei karakterek megformálásához szükséges forma-, dallam-és tempóérzéket, • a különböző népzenei dialektusok felismerésének képességét, a dialektusok díszítésmódjainak megszólaltatásához szükséges készségeket. Követelmények A tanuló ismerje • az emberi hang sajátosságait, és képes legyen ezeket alkalmazni a dallamok megszólaltatásakor, • a magyar népdalok alapvető stílusjegyeit és az öt magyar népzenei dialektus fő jellemzőit és népdalok díszítési és variációs lehetőségeit, • kiemelkedő munkásságú népzenekutatóink tevékenységét és eredményeit, • a legjelentősebb hagyományőrző népi énekeseket. Tudjon • helyesen lélegezni, • tisztán intonálni, • önállóan beéneklő gyakorlatokat végezni, • kezdőhangokat önállóan megtalálni, • hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen énekelni, • érthető szövegmondással énekelni, • életkorának, képességének, egyéniségének megfelelő módon, a tanult dialektusok figyelembe vételével, stílusosan népdalokat megszólaltatni. Rendelkezzék • a szükséges kottaolvasási-, lejegyző készséggel, memóriával és összpontosító képességgel, • jó előadói készséggel, önállósággal.

- 10 -


Népi hegedű A népi hegedűtanítás célja olyan zenészek képzése, akik a magyar népzene hangszeres darabjait a hagyományos zenei gyakorlathoz hűen képesek megszólaltatni az adott darabokat. A programnak meg kell ismertetnie a növendékekkel: • a hegedű szerepét a népzenénkben • a magyar nyelvterület fő tájegységeit • a hangszer irodalmát • a hangszerkezeléshez szükséges technikai alapokat • a helyi zenei élethez kapcsolódó stiláris alapokat • az adott lehetőségek közötti variálási, improvizatív készséget • a prímás vezető szerepét • a tanult anyag kíséretmódját bőgőn és brácsán egyaránt • különféle vonós- összeállítások egyedi zenekari hangzását ÓRATERV Tantárgy

Főtárgy (népi hegedű) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy 1 Választható tárgy Összesen:

Évfolyamok Alapfok

Előképző 1. 2. 2 2

1. 2

2. 2

3. 2

4. 2

5. 2

6. 2

7. 2

8. 2

9. 2

10. 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Továbbképző

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

Az előképzőben, alapfokon, továbbképzőben egyaránt 2x30 perc az előírt óraszám heti lebontásban.

KÖVETELMÉNYEK Az alapfok elvégzése után a növendék legyen képes • • • •

a népzenei darabok hagyományhű megszólaltatására hallás utáni zenetanulásra zenetanulásra kottaolvasás segítségével tudását önállóan bővíteni Ezekhez szükséges ismerni

• • • 1

népzenénk múltját és történetét a hegedű múltját és elterjedését a magyar népzenében a népzenekutatás nagyjait és legfőbb eredményeit Kétéves hangszertanulás után javasolt a kamarazene, illetve zenekar tárgy felvétele.

- 11 -


• népzenei előadásmódokat és azok jellegzetességeit, főbb formai, díszítési, hangsúlyozásbeli stb. jegyeit • a hangszeres zene legfontosabb műfajait • a táncrendeket, tánctípusokat és az ezekhez kapcsolódó kísérőzenéket TANANYAG A népi hegedű tananyaga mindig figyelembe veszi a tanuló • korát • zenei előképzettségét • előzetes népzenei ismereteit • zenei jártasságát, készségét, tehetségét A tananyag minden esetben testre szabott, a klasszikus zene tapasztalatai és a hagyományos zenei életben bevett hagyományos gyakorlat lényegi alapjai az irányadók. A hangszertanulás első fázisában a legfontosabb szempont, hogy olyan dallamokat szólaltasson meg a növendék, ami zeneileg már a sajátja, lehetőleg tisztán énekel. A népi hegedűt tanulók között gyakran vannak hosszabb zenei előképzettséggel rendelkezők vagy néptáncosok, akiknek viszonylag magasabb szintű dallami ismereteik vannak. Ezekben az esetekben a tananyag az egyéni ismeretekhez alakítható, hiszen az ismert dallam hangszerre történő átvitele sokkal fontosabb mint az új dallam megtanulása. Előképző 1.évfolyam Már megtanult dalok éneklése ritmus és taps-kísérettel. A hegedű tartása, üres húrok pengetése. Ritmusgyakorlatok pengetve először egy, majd váltott húrokon. Ismert mondókák ritmusának és szövegének értelmezése, visszaadása pengetve. Dúr pentachord skála különböző húrokról. A magyar népzene legismertebb és legegyszerűbb dallamfordulatainak megismerése. A vonófogás alapjai, vonózás üres húrokon. Szolmizáció kézjelről. Kamarazene ritmust adó eszközökkel. Mondókák, gyerekdalok tanulása. Tananyag: mintegy 10-15 egyszerű dallam, mondóka megismerése. Meghallgatás anyaga: mondókák pengetve, gyerekdalok ritmus kísérettel

2.évfolyam Már megtanult dalok éneklése ritmus és taps-kísérettel. A hegedű tartása, üres húrok pengetése. Ritmusgyakorlatok pengetve először egy, majd váltott húrokon. Ismert mondókák ritmusának és szövegének értelmezése, visszaadása pengetve. Dúr pentachord skála különböző húrokról. A magyar népzene legismertebb és legegyszerűbb dallamfordulatainak megismerése. A vonófogás alapjai, vonózás üres húrokon. A hegedű megszólaltatása, a hangképzés alapjai. A vonós társhangszerek (nagybőgő, brácsa) megismerése és megszólaltatása. Kamarazene ritmust adó eszközökkel.

Mondókák, gyerekdalok tanulása. Tananyag: mintegy 10-15 egyszerű dallam, mondóka megismerése. Meghallgatás anyaga: mondókák pengetve, gyerekdalok ritmus kísérettel

- 12 -


ALAPFOK 1.évfolyam Tananyag: mintegy 20 dallam ismerete Népzene- hangszeres népzene. Általános tájékozódás a magyar népzene világában. Az általános iskolában tanult dallamok számbavétele, éneklése, ritmusgyakorlatok és különböző ritmushangszerek segítségével. Gyermekdalok hallás utáni elsajátítása. A hangszer helyes tartása. Pengetés üres húrokon. Dúr- pentachord skálák különböző húrokról a negyedik ujj mellőzésével. Alapvető ritmuslejegyzések készítése hangfelvételről, illetve a tanár játéka után. Dénes-Réger-Németh: Hegedű ABC Szemelvények a kötetből. Dúr színezetű skálák. A helyes hangképzésre irányuló gyakorlatok, egyszerű vonások, tiszta intonációs készség kialakítása. Ugrós, illetve kanásztánc típusú dallamok énekelve és hangszeren játszva. Dunántúli ugrósok és dudálás, kisalföldi dus, szatmári oláhos. A meghallgatás anyaga: ugrós dallamok, kanásztáncok.

2. évfolyam Tananyag: mintegy húsz dallam ismerete Dunántúli, szatmári csárdás dallamok. A dűvő, mint kísérettípus. Erdélyi és székelyföldi csárdás és azok változatai. Alapvető ritmuslejegyzések készítése hangfelvételről, illetve a tanár játéka után. Dénes-Réger-Németh: Hegedű ABC Szemelvények a kötetből. Dúr színezetű skálák. A helyes hangképzésre irányuló gyakorlatok, egyszerű vonások, tiszta intonációs készség kialakítása. A dúr színezetű skálák mellé a moll színezetűek, különféle újabb vonásnemek. A tananyaghoz kapcsolódó hangfelvételek megismerése és tanulmányozása. Segédanyag: Salamon Beáta: Népzenei szemelvénygyűjtemény hegedűtanításhoz A tanszaki meghallgatás és az év végi beszámoló anyaga: dunántúli, palóc, szatmári és más lassú csárdás. Válogatás az énekes népzenei irodalomból a magyar nyelvterület egészéről.

3. évfolyam Tananyag: mintegy 20 új dallam Az eddig tanult dallamanyag bővítése, egyszerűbb variációk beiktatása, transzponálások, dúr és moll színezetű dallamok váltogatása. A legényes-típusú dallamok megismerése és játéka (sűrű magyar, pontozó, kalotaszegi legényes). A legényes vonás alapjainak az elsajátítása. A legényes kíséretmódja dupla húron gyakorolva. A vonóval történő hangsúlyozás jellegzetes módjai (pl. hangsúlyozás húrra csapott vonóval. Az egyszerűbb díszítésmódok, a trilla és legegyszerűbb változatai, gyakorlása a skálákon keresztül, majd alkalmazásuk különféle zenékben. A glissando használata és alkalmazása az odaillő dallamokban. Dúr- és moll skálák. Dénes-Réger-Németh: Hegedű ABC Segédanyag: Salamon Beáta: Népzenei szemelvénygyűjtemény hegedűtanításhoz

- 13 -


A tanszaki meghallgatás és az évvégi beszámoló anyaga: legényes- típusú dallamok, ugrósok és kanásztáncok, válogatás az énekes népzenei irodalomból.

4.évfolyam Tananyag: mintegy 20 új dallam Ismerkedés az asszimetriával a széki magyar és a ritka tempón keresztül. A csárdás aszimmetrikus változatai, a mezőségi szászka. Az aszimmetrikus csárdások kontra- és bőgőkíséretének hallgatása, megszólaltatása, gyakorlása hegedűn. A balkéztechnika fejlesztése, újabb díszítések (pl. körülírás és egyszerűbb változatai) a széki zenén keresztül. A széki csárdás és hangsúlyozása. A tananyagban szereplő táncok, tánctípusok helye zenei, illetve tánchagyományunkban, történeti vonatkozásaik. Segédanyag: Salamon Beáta: Népzenei szemelvénygyűjtemény hegedűtanításhoz Halmos Béla: Tizenkét széki csárdás A tanszaki meghallgatás és az év végi beszámolók anyaga: széki négyes, ritka tempó, mezőségi szászka. 5. évfolyam Tananyag: mintegy 20 dallam Zenei asszimetria a széki lassú dallamokban. A széki lassú dallamok díszítésmódja. A balkéztechnika fejlesztése, körülírásos díszítések. A marosszéki forgatós . Székelyföldi lassú csárdások. Skálák az eddig tanult vonásnemekkel és díszítésekkel kiegészítve. Különböző dallamfordulatok begyakorlása, majd a változatok képzése a megtanult dallamokban. A tananyagban szereplő táncok, tánctípusok helye zenei, illetve tánchagyományunkban, történeti vonatkozásaik Dallamok önálló hallgatása és lejegyzése. Újabb hangszertechnikai fogások, játék az ötödik fekvésben. Segédanyag: Salamon Beáta: Népzenei szemelvénygyűjtemény hegedűtanításhoz Vavrinecz András: Vajdaszentiványi népzene Virágvölgyi Márta: Magyarpalatkai népzene A tanszaki meghallgatás és az év végi beszámolók anyaga: székelyföldi csárdás és forgatós, széki lassú, válogatás az énekes irodalomból.

6.évfolyam Tananyag: mintegy 20 dallam Tananyag: bonyolultabb asszimetrikus hangsúlyozású dallamok- a mezőségi zene(magyaralatkai, vajdakamarási, válaszúti ritka magyar, korcsos, szökős, sebes csárdás). A mezőségi aszimmetrikus tánctípusok játékmódja ( vonókezelés, hangssúlyozás stb.) Dallamlejegyzés a tanult anyagból.

- 14 -


A mezőségi táncrend játéka, a táncfüzérek összekötése egyéni dallamkombinációk és stílushű egybefűzések alapján. A tanult dallamok kísérete hegedűn vagy kontrán. A tananyagban szereplő táncok, tánctípusok helye zenei, illetve tánchagyományunkban, történeti vonatkozásaik Az eddig tanult zenei anyagok ismétlése és a repertoár bővítése. Segédanyag: Salamon Beáta: Népzenei szemelvénygyűjtemény hegedűtanításhoz Virágvölgyi Márta: Magyarpalatkai népzene A tanszaki meghallgatás és az év végi beszámoló anyaga: mezőségi ritka és sűrű magyar, szökős, sebes csárdás, korcsos tánczenék. Magyarpalatkai menyasszonykísérő, válogatás a mezőségi énekes irodalomból.

TOVÁBBKÉPZŐ 7.évfolyam Tananyag: mintegy 20 dallam A bonchidai táncrend: a dallamok helyes hangsúlyozással, stílusos díszítésekkel és rögtönzésekkel való előadása. Ornamentikák gyakorlása a skálákon keresztül is. Újabb vonózási fordulatok gyakorlása a skálákon keresztül. Korábban tanult dialektusok ismétlése és repertoárjának bővítése. A tanult dallamok kíséretmódjának tanulmányozása és játéka az adott táncrenden belül. A táncrend játéka egyéni kidolgozásban és dallamfűzésekkel. Dallamválogatás az énekes irodalomból. Dallamok lejegyzése a tanult anyagból. Segédanyag: Virágvölgyi Márta: Bonchidai népzene A tanszaki meghallgatás és év végi beszámoló anyaga: bonchidai táncok, bonchidai táncrend.

8.évfoyam Tananyag: mintegy 20 dallam A kalotaszegi táncrend: a dallamok helyes vonózással, hangsúlyozással és díszítésekkel való előadása. Ornamentikák gyakorlása a skálákon keresztül is. Újabb vonózási fordulatok gyakorlása a skálákon keresztül. Korábban tanult dialektusok ismétlése és repertoárjának bővítése. A tanult dallamok kíséretmódjának tanulmányozása és játéka az adott táncrenden belül. A táncrend játéka egyéni kidolgozásban és dallamfűzésekkel. Dallamválogatás az énekes irodalomból. Dallamok lejegyzése a tanult anyagból. A tananyagban szereplő skálák, tánctípusok helyzete a zenei, illetve tánchagyományunkban, azok történeti vonatkozásai. Segédanyag: Virágvölgyi Márta: kalotaszegi legényesek Virágvölgyi Mára: Kalotaszegi népzene Salamon Beáta: Népzenei szemelvénygyűjtemény hegedűtanításhoz A tanszaki beszámoló és az év végi vizsga anyaga: Kalotaszegi dallamválogatás, kalotaszegi táncrend.

- 15 -


9.évfolyam Tananyag: mintegy 20 dallam Rubato dallamok. A rubato dallamok helye a magyar néphagyományban. A pakulár nóta és előfordulásai. Szokásdallamok, köszöntők, alkalomhoz kapcsolódó dallamok. Nemzetiségi zenék, magyarországi szlovák, román, német, cigány dallamok. A magyar nyelvterület legfőbb területeinek táncrendjei. Korábban tanult dialektusok ismétlése és repertoárjának bővítése. A tanult dallamok kíséretmódjának tanulmányozása és játéka az adott táncrenden belül. A táncrend játéka egyéni kidolgozásban és dallamfűzésekkel. Dallamválogatás az énekes irodalomból. Dallamok lejegyzése a tanult anyagból. A tananyagban szereplő skálák, tánctípusok helyzete a zenei, illetve tánchagyományunkban, azok történeti vonatkozásai. A tanszaki beszámoló és év végi vizsga anyaga: pakulár nóták, rubato dallamok, nemzetiségi tánczenék. 10.évfolyam Tananyag: mintegy 20 dallam Gyimesi zene. A gyimesi táncok és a hozzá kapcsolódó táncélet. A gyimesi zene ritmizációs világa. Az ütőgardon. A gyimesi zene ornamentális jellegzetességei és díszítésmódja. A balkéz különleges használata a gyimesi stílusban és az egyéni ujjrend. Ornamentikák gyakorlása a skálákon keresztül is. Újabb vonózási fordulatok gyakorlása a skálákon keresztül. Korábban tanult dialektusok ismétlése és repertoárjának bővítése. A tanult dallamok kíséretmódjának tanulmányozása és játéka az adott táncrenden belül. A táncrend játéka egyéni kidolgozásban és dallamfűzésekkel. Dallamválogatás az énekes irodalomból. Dallamok lejegyzése a tanult anyagból. A tananyagban szereplő skálák, tánctípusok helyzete a zenei, illetve tánchagyományunkban, azok történeti vonatkozásai Kíséret gyakorlása az ütőgardonon. Segédanyag: Virágvölgyi Márta: Gyimesi népzene 1-2 füzet A tanszaki meghallgatás és év végi beszámolók anyaga: gyimesi táncrend előadása, illetve válogatás a táncokból. A felhasználható hangzó és kottaanyag, valamint az ajánlott szakirodalom jegyzéke Népzenei füzetek kazettával. A Magyar Művelődési Intézet kiadványai. Sorozatszerkesztő: Eredics Gábor Ökrös Csaba: Hegedűgyakorlatok (Bp.1992) Varsányi Ildikó: Gömöri népzene (Bp.1991) Vavrinecz András: Vajdaszentiványi Népzene 1. Bp. 1992) Virágvölgyi Márta: Bogyiszlói Népzene (Bp. 1995) Virágvölgyi Márta: Bonchidai népzene (Bp. 1992) Virágvölgyi Márta: Gyimesi népzene 1-2. (Debrecen, 1989)

- 16 -


Virágvölgyi Márta: Kalotaszegi legényesek (Bp. 1993) Virágvölgyi Márta: Kalotaszegi népzene1-2. (Bp. 1996) Virágvölgyi Márta- Vavrinecz András: Szatmári népzene 1-2. (Budapest, 1992) Virágvölgyi Márta: Magyarpalatkai népzene Salamon Beáta: Magyar népzenei szemelvénygyűjtemény hegedűtanításhoz Javasolt értékelési mód A tanuló felkészültségét az órák alkalmával szóban, haladását, szorgalmát havonta, valamint a félévi meghallgatáson, év végi beszámolón szóban és osztályzattal értékeljük. Az előadói készség fejlesztése szempontjából igen fontosak a nyilvános szereplések amelyeken a tanuló rátermettségéről, előadói képességéről is képet alkothatunk, így ezek az értékelés szempontjából is fontos alkalmak. A félévi tanszaki meghallgatás, valamint az év végi beszámoló alkalmával a tanult anyagból válogatott szemelvényeket kell dialektusonként folyamatosan, füzérszerűen, az előadás mód jellegzetességei szerint megszólaltatni. A félévi meghallgatáson a szaktanár (esetleg a tanszak tanárai), az év végi beszámolón a tantestület több tanára is részt vesz, véleményeikkel, észrevételeikkel és javaslataikkal összegzik az eddigi munkát, segítik az elkövetkező tanulmányok haladását. Tárgyi feltételek Jó akusztikájú, könnyen szellőztethető tanterem, aszalok, székek. Lehetőleg jól szigetelni a termet a túl nagy áthallás védelmének érdekében. Az oktatási célra megfelelő minőségű és méretű hangszerek szükségesek. Szükséges egy jó minőségű magnetofon illetve cd- játszó a hangfelvételek másolása és meghallgatása érdekében. A zongora szintén nagyon hasznos eszköz lehet a tanteremben, számos zenei szemléltetést megkönnyít a használata. A muzsikusokról készült videofelvételek sokszor többet adnak mint a hangfelvétel, tanszakonként kívánatos a hozzáférhetőségük. Javaslatok, útmutatások A hegedű tantárgy képzési programja tág lehetőségeket biztosít a tanár egyéni elképzeléseinek érvényesítésére. Ehhez azonban szükséges az említett alapelveket egyértelműen, világosan megfogalmazni. A népi hangszeres képzés átveszi részben a falusi muzsikusok zenetanulási gyakorlatait, és azt beolvasztja a klasszikus zeneoktatás módszertanába. A zene tanulása a nyelv tanulásához hasonlóan történik, az anyanyelv zenetanulásra is vonatkoztatható tanulságai a következők: • Először a fülbe kell „másszon” a tanulnivaló, csak azután próbálkozhatunk reprodukálással. Ezért célszerű a már ismert, esetleg otthon vagy az iskolában elsajátított dallamanyag átvitele a hegedűre • Először az egészet kell hallgatni és értelmezni, csak utána kell apró elemeire bontani • Amikor a kifejezés alapeszközei megvannak, utána szabad csak nekilátni a zenei írásolvasás gyakorlatának Eleinte hallás után kell tanulnia a növendéknek, a hangszertechnikát már az ismert dallamanyagon keresztül kell elsajátítani. Ez természetesen az első lépések megtételére

- 17 -


vonatkozik, egyénenként más az időtartama, később természetesen kívánatos a kottaolvasás bevonása. Az családi körből, óvodából, iskolából hozott dallamanyagot a tanárnak hangszeres élő előadásban kell újra ismertetni a növendékkel azok utánzóképességére építve. A tanár minél többet használja kezében a hangszerét, így nem csak a hallottak, hanem a látottak alapján is könnyebben fog menni a tanulás. Célszerű az órai anyagról hangfelvételt is készíteni, így a növendék otthon könnyebben tisztázhatja a tanultakat. Az anyanyelvi írás- olvasás tanítása csak a gyermekek hét éves korában kezdődik, amikorra már a beszélt nyelv kifejezési eszköztára, logikai rendszere már beléjük ivódott. A zenei írás- olvasás gyakorlatát első lépésben nem célszerű a hangszeres oktatáshoz kötni. A hangszertechnika tanulása A hangszertechnika fejlesztése a népzenei életéből, a falusi zenészek gyakorlatából és a klasszikus iskola alapjaiból egyaránt merít. A falusi zenészek gyakorlatában a hangszertechnika elsajátítása rendkívül természetes, kidolgozott, energiatakarékos, magabiztos, sokszor virtuóz játékmódot produkál. A zenei gondolkodás előterében mindig az aktuális és kívánt módon megfogalmazott dallamanyag áll, nem pedig a megszólaltatás technikája. A hangszerjátékot tanuló a tanulás kezdetétől a teljesség szemléletére nevelődik. Már kis korától a teljes zenekari hangzást ismeri meg ezért a későbbiekben kevés gondot jelent neki például a kíséret játékmódja és a kíséret akkordikus és ritmikai jelenségeinek elsajátítása. A jobb és bal kéz együttes alkalmazását a hegedűn úgy kell tekinteni, mint külső hangképző szervünket. A vonókezelés A népzenei hangképzés gyakorlata helyenként különbözik a klasszikus zenében bevett gyakorlattól. Azért különböztetünk meg helyi szempontokat, mert egy dunántúli soproni prímás hangképzése teljesen más, mint egy mezőségi vagy gyimesi prímás hangképzése. A nagy és egyértelmű hangsúlyozásnak legalább olyan fontos szerepe van, mint a nagy hangerőnek, ami mellett a dinamikai árnyalatok is szerepet kapnak. Ennek az az oka, hogy sokszor nagy közönségnek kell (akár több száz fős lakodalmi gyülekezetnek) muzsikálni a talpalávalót, a hangerő fontos szempont. A magyar nyelvterület zenéi között nagyon sok vonókezelési módszer ismert, ezek fontos elemei a kívánt stílus megszólaltatásának. A legfontosabb vonásmódok tanítási sorrendben: • húrra csapott vonás • legényes vonás • dűvőzés és dűvő effektusok • tapasztott vonás • nehezebb vonáskombinációk • gyors irányváltások, belső hangsúlyok • improvizatív vonókezelés A balkéztechnika A balkéztartás is függ az aktuális tájegység zenéjétől. A kezdő hegedűsök maguktól is úgy fogják a hangszer nyakát, hogy a tenyér is érinti a hangszer nyakát. Ettől markánsabbá válik a billentés, nagy hátránya azonban, hogy ez a játékmód gyakori fekvésváltások esetében nehezen kivitelezhető, ezért a klasszikus balkézhelyzetet is idővel tanácsos megtanítani.

- 18 -


Az ornamentikák esetében az előkék, utókák és trillák egyszerűbb formájával kell megismertetni a növendéket, a körülírásos díszítések egyszerűbb majd bonyolultabb formáival csak azután. A balkéz helyzete szintén zenei stílusonként különbözik, a díszítések iránya a klasszikus gyakorlattól eltérően egyfajta „kaparómozdulattal” jön létre, melynek kivitelezéséhez hosszas gyakorlás szükséges. A tananyag összeállításának szempontjai • • • • • •

a tananyagnak lehetőséget kell adni a zenei gondolkozás fejlesztésére a népzene kifejezésmódjának megismertetésére, megtanítására és fejlesztésére a jellegzetes hangszertechnika kialakítására a fő népzenei tájegységek megismerésére a szomszédos népek hagyományainak megismerésére a rendkívül bő zenei anyagban való közös válogatásra is lehetőséget kell adni

A tananyag dallamtípusainak a következő sorrend javasolt vázlatosan: • • • • • • • •

szimmetrikus ugrós- kanásztánc dallamok egyszerű dudanóták és csárdások legényes- típusú dallamok a csárdás a verbunk a mezőségi csárdás a friss csárdás aszimmetrikus ritmizálású dallamok

A képzés tartama alatt állandóan vissza kell térni a már tanult anyagokhoz, azokat előadni bővítményekkel, variációkkal stb. A tervezett oktatási és nevelési célkitűzések a közölttől eltérő képzési anyagok felhasználásával is megvalósíthatók, azonban javasolt a vázolt szempontok figyelembevétele

- 19 -


Népi Brácsa A BRÁCSATANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI A tanuló ismerje meg • hangszere hangolását, felépítését, részeit, • a különféle ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, • a vonós hangszercsalád többi tagját, • a tánczenei folyamatok szerkezetét, zenei tartalmát, a régi és új stílusú táncok zenéjének jellegzetességeit, • a tánchoz nem kapcsolódó szokásdallamokat és alkalmi hangszeres darabokat, • a szükséges zeneelméleti fogalmak gyakorlati alkalmazását a brácsák különféle fajtáin (funkciós rend, harmóniák, szekvenciák stb.). • hangszere múltját, fajtáit, elterjedését a magyar nyelvterület különböző vidékein, a jelentősebb zenekarokat és muzsikus egyéniségeket, zenészcsaládokat, Alakítson ki • könnyed hangszerkezelést, a kezek pontosan összehangolt mozgását, • helyes test-, hangszer- és kéztartást a hagyományokhoz igazodva, • rögtönzési készséget. Fordítson figyelmet • a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, • a különböző vonásnemek, ujjrendek elsajátítására, • a lapról olvasási készség, a memorizáló képesség, valamint a rögtönző-képesség fejlesztésére, • a rendszeres társas muzsikálásra.

Óraterv Tantárgy

Főtárgy (népi brácsa) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy2 Összesen

Alapfok 1. 2. 2 2 2 2

Évfolyamok Továbbképző 3. 4. 5. 2 2 2 2 2 2

6. 2 2

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A növendék legyen képes • természetes, oldott hangszerkezelésre, árnyalt és kifejező hangképzésre, • az alapvonások, valamint a különböző vonásnemek alkalmazására, • a jobb és bal kéz technikájának összehangolására, • az adott tánczenére jellemző hangsúlyozás, aszimmetria és dinamika tudatos alkalmazására, • énekes dallamok kíséretének megformálására az adott dialektus stílusának megfelelően, • hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására, 2

Kétéves hangszertanulás után javasolt a kamarazene, illetve zenekar tárgy felvétele.

- 20 -


• a teljes tánczenei folyamat kíséretére a prímás játéka alapján (tempó¬váltás, típusváltás stb.), • önálló zenekari számok összeállítására. Rendelkezzék • biztos tempótartással, ritmusérzékkel, • periódusérzékkel, • biztos zenei memóriával, fejlett hallással, kontrolláló képességgel, • laprólolvasási készséggel. Ismerje • hangszere felépítését, részeit, hangolását, húrozását, • a három húros kontra, a hegedűkontra és a négyhúros brácsa fogásait, legjellegzetesebb akkordmeneteit, vonókezelését, vonásnemeit. TANANYAG A zenei anyag kiválasztását és mennyiségét mindenkor a tanuló technikai képzettsége, zenei érzéke és érettsége határozza meg. Egy tanév alatt az elvégzendő anyag mintegy 2 különböző táncrend és 10-15 népdal zenei kísérete kívülről (kotta nélkül), 2-3 különböző előadási darab, népzenei összeállítás, koncertmű bemutatása. A magyar nyelvterületen gyűjtött vonószenekari anyagban a brácsa (kontra) különböző típusait találhatjuk meg. A népzenében használatos brácsa, kontra fajták: A 3-húros kontra (mezőségi brácsa) – Halmos Béla: 12 széki csárdás c. tanulmánya alapján. A vonós cigányzenekarok és az ezek mintájára alakult parasztbandák terminológiájában a „kontra” szó jelentheti magát a hangszert, de a tevékenységet, a „kontrázást” is. A kontra, mint vonós hangszer háromféle lehet: hegedű, brácsa és 3-húros kontra. Ez utóbbi a vonós hangszerek speciális, módosított formája, amelyen csak 3 húr van. A húrokat tartó lábat („palló”) egyenesre vágják le, s az így egy síkba került három húr a vonóval egyszerre megszólaltatható. A húrok hangolása a fogólappal szemben nézve balról jobbra G D1 A. Tehát a klasszikus brácsával összevetve itt elhagyják a legmélyebb (C) húrt, és egy oktávval mélyebbre hangolják az egyébként legmagasabb A húrt (itt is G-húrt használnak, csak egy nagy szekunddal magasabbra, A hangra hangolják). Azok a bandák, amelyekben 3-húros kontrát használnak, tapasztalataink szerint többnyire az előadásmód és a repertoár tekintetében is régiesebbek. Ezt a hangszert Bartók Béla említi először a „Népzenénk és a szomszéd népek zenéje” c. munkájában (Népszerű füzetek 3. szám Szerk.: Molnár Antal, Budapest, 1934.). A 3-húros kontrán az akkordokat első vagy második fekvésben játsszák. A 3-húros kontra legmélyebb hangja g, a legmagasabb (a D-húr alaphangjától számított kvint) A1, tehát a gyakorlatban használt akkordok hangkészlete mindössze: G-A1, azaz egy nóna. Tehát az összes akkord voltaképp egy oktávon belül szólal meg, s ez a „szűk szerkesztés” előnyére válik a harmonizálásnak. A szűk ambitus, a húrok helyzete és a 3-húros kontrán való játék technikája azt is meghatározza, hogy milyen helyzetű hármashangzatok szerepelnek a kíséretben. A legtöbb akkordot csak egyféle helyzetben játsszák. Például a D-dúr csak terc-, a B- és Hdúrok csak kvinthelyzetben foghatók le; más akkordok pedig (C-dúr, A-dúr) elméletileg ugyan 2 féle fordításban játszhatók, de a magasabb helyzetet gyakorlatilag nem használják. Míg a 3-húros kontra dúrhármasai – alapakkordjai – mindig teljes hármas-hangzatok, addig a szeptimakkordok és az egyéb négyeshangzatok – érthetően – hiányos akkordokká válnak. Leggyakrabban az akkord kvintjét vagy alapját hagyják ki, tehát a szeptim és a terc szinte mindig szerepel a négyeshangzatban. A mélyhúros (brácsa) kontra

- 21 -


A G- és az A-húr ugyanaz, mint a háromhúros kontrán, de a D-húr egy oktávval lejjebb hangzik, úgy, hogy a D-húr helyett C-húrt helyeznek fel, és ezt hangolják feljebb egy nagy szekunddal D-re. Ezt a brácsafajtát például Kalotaszegen (Sztojka János „Jánoska”, ifj. Tóni Rudi is) Magyarpalatkán (Kodoba Béla) Székelyföldön Marosmagyarón (Ursu Alexandru) használják. Hegedű (hegedűkontra) Nem különbözik a közismert hegedűtől, hangolása: G D1 A1 E2. Általában a G-D, illetve (ritkábban) D-A húrokon kísérik a dallamot. Ez jellemző a Dunántúli (Somogy), magyarországi román (Elek, Méhkerék), bonc-hidai, szatmári, kalotaszegi, felvidéki vonós-zene kíséretében. Kiskontrának nevezik a háromhúros mezőségi („normál”) kontrát, ha az A-húr egy oktávval magasabban szól. (G D1 A1). Szászcsáváson és a Szilágyságban használják. Négyhúros („klasszikus”) brácsa A klasszikus zenében használt brácsa (mélyhegedű). A Zenei Lexikon szerint: „a viola a XVIII. század utolsó negyede óta a viola da braccio család alt hangszerének, vagyis a brácsának neve. A klasszikus brácsának ma négy húrja van – C G D1 A1 – hangolásban, eszerint a hegedűnél kvinttel mélyebben szól.” A népzenében nem dallamot, vagy tercet játszik a brácsa, hanem kettős-, hármas- és négyeshangzatokat. Ezt a hangszerfajtát a Felvidéken, Kalotaszegen, Szilágyságban és a mai magyarországi dialektusokban (Szatmár, Kalocsa, Rábaköz stb.) szokták alkalmazni. A „sajói” négyhúros brácsa Hangolása C G D A – és mind a négy húrja egy síkban helyezkedik el. Teljesen egyéni a jobb kéz technika, de a legfőbb különlegesség, hogy a brácsás a hüvelykujját is használja a harmóniák lefogásában. Erdélyben a Sajó menti falvakban és környékén használatos.

ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) ALAPISMERETEK A hangszerrel való ismerkedés, a hangszer részei. Hangszertartás, vonótartás. Alapakkordok, egyszerűbb harmóniaváltások elsajátítása (mintegy 8-10 dúr-moll akkord). KÖVETELMÉNYEK 1. Dunántúli tánczene kísérete „A-D” hangnemekben ugrós és kanásztánc, mintegy 30 dallam ismerete. 2. Széki tánczene kísérete „A-D” hangnemekben verbunk, lassú, sűrű tempó, mintegy 510 dallam. TECHNIKAI ÉS ZENEI ISMERETEK Hangképzés, vonóindítás – hangindítás (pl. pontszerű indítás, lendületből való „szalasztott” vonóindítás, előkés indítás. Három húr egyszerre történő megszólaltatása. Tiszta intonálás, akkordfogás. Vonásnemek, szimmetrikus, illetve aszimmetrikus ritmizálással. Esztam, dűvő kíséretek (dudálás – egyenletes vonás). Lezárók, indítások (ugrós).

- 22 -


Átmenetek a táncrenden belül (pl. dudálás – ugrós, ugrós – csárdás, csárdás – friss csárdás), egyenlőre szeptim akkordok nélkül. Fogástáblázat elkészítése egyszerű, majd bonyolultabb akkordokkal. Legyen képes a megfelelő dinamikai, ritmikai váltásokra. Törekedjen a megtanult tánczenék jó tempóban, lehetőleg kotta nélkül való játékára. Ismerje a játszott dallamok formai felépítését, hangnemét és harmóniáit. Tanulja meg a dallamokat énekelni is. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG Virágvölgyi Márta: Bogyiszlói népzene. Kíséret: Orsós Lajos brácsás (Buda-pest) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Lajtha László: Széki gyűjtés. Szerk.: Sebő Ferenc LPX 18092-94 (Budapest 1985) Hungaroton Halmos Béla – Virágvölgyi Márta: A széki férfi táncok zenéje (Budapest) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor ifj. Csoóri Sándor: 1973-as húsvéti széki gyűjtése (kazetta) Morvay P. – Pesovár Ernő: Somogyi táncok – tánczene Az akadémiai gyűjtésekből összeállított kazetta: Bogyiszló, Karád, Szenta, Berzence, Kaposszerdahely, Kistótváros, Kalocsa, Foktő, Alsó- és Felsősófalva A Bogyiszlói Zenekar. Szerk.: Sebő Ferenc SLPX 18095 (Budapest 1984) Hungaroton Kalotaszegi népzene: Fodor Sándor – Netti SLPX 18122 (Budapest) Hungaroton 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK 1. Széki tánczene kísérete „A-D” hangnemekben (verbunk, lassú, csárdás, porka, hétlépés, négyes, sűrű tempó, ritka tempó) mintegy 20 dallam. 2. Dunántúli tánczene kísérete „A-D-G” hangnemekben (ugrós, lassú csárdás, friss csárdás) mintegy 5-10 dallam. Tudja és alkalmazza a „kontrán” egyenletes ritmusban, mérsékelten és gyors tempóban is a szimmetrikus és az aszimmetrikus vonásokat (lassú és verbunk). TECHNIKAI ÉS ZENEI ISMERETEK 1. Ifj. Ádám István kontrás harmónia készlete, harmonizálási módjának elsajátítása. „Szalasztott” vonóindítás és hangsúlyozás. Az „előke” tudatos alkalmazása. A prímás hangsúlyozásának és a különböző tánctípusok tempóinak pontos ismerete. A tánczenei folyamat egészének elemzése, egy-egy hosszabb zenei folyamat törvényszerűségeinek felismerése és alkalmazása. Énekes dallamok megtanulása szöveggel. A növendék legyen képes • a tánczenei folyamat elmuzsikálására, • a táncrenden belüli váltások magabiztos végrehajtására. 2. Lassú és gyors esztam. Lassú dűvő. Vonóindítás, vonóváltás, különféle hangsúlyozási módok. Kezdetben tudatos, később ösztönös alkalmazkodási reflex kialakítása a prímás játékához. Modális és funkciós harmonizálás. Hallás utáni dallamtanulás. A dallamok énekes változatainak megtanulása.

- 23 -


FELHASZNÁLHATÓ ANYAG Az 1. évben használt, ajánlott anyagok (dunántúli dialektus) Lajtha László: Széki gyűjtés. Szerk.: Sebő Ferenc lemez + kotta (Budapest 1985) LPX 18092-94 Hungaroton Halmos Béla: Tizenkét széki csárdás c. – tanulmány (Budapest1982) MTA Zenetudományi Intézet ifj. Csoóri Sándor gyűjtése Széken (Budapest 1972, 1973) magánkiadás Morvay – Pesovár: Somogyi táncok – tánczene (Budapest) MTA Zenetudományi Intézet TOVÁBBKÉPZŐ 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK 1. Rábaközi tánczene kísérete (verbunk és frisse, dus, kanásztánc, lassú és friss csárdás, duda nóták) mintegy 15-20 dallam. 2. Kalotaszegi tánczene kísérete „A-G” hangnemekben, hangnemenként 5-10 dallam (legényes). 3. Magyarpalatkai tánczene kísérete „A-D” hangnemekben (ritka magyar, sűrű magyar) mintegy 5 dallam. TECHNIKAI ÉS ZENEI ISMERETEK 1. Dallamtanulás. Minden dallam transzponálása a használatos hangnemekbe (A-D-G-C). A cimbalommal együtt történő játékmód elsajátítása. A cimbalom, brácsa, bőgő felállású együttesekben a három hangszer szerepköre, egymással való dallami, harmóniai és ritmikai kapcsolata a játék során. 2. Funkciós harmonizálás a háromhúros brácsán (kontra, mélyhúros brácsa, kontra). Akkordkészlet bővítése: szeptim- és szűkített akkordok, valamint váltóak-kordok Bunyi József, Tóni Rudi, Sztojka János és mások játéka alapján. Egy dallam harmóniavázán alapuló legalább három-négyféle „akkordozás” elsajátítása és variálása (improvizáció). Több kalotaszegi brácsás vonókezelésének és harmonizálásának elemző összehasonlítása. Vonózásbeli variációk. Tempótartás, a prímás játékával való együttmuzsikálás. 3. Dúros harmonizálás és ennek helyi jellegzetességei. Vonókezelés elsajátítása, vonásnemek. Kiemelkedő brácsás egyéniségek játékstílusának összehasonlítása, és a különbözőségek tudatosítása: Kodoba Béla, Moldován Stefán, Mácsingó Sándor, Radák Mihály, Kodoba Lőrinc. Vonásvariációk. Belső hangsúlyozás és aszimmetria a prímás játékához igazodva. Énekes dallamok megtanulása. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG 1. A Néptáncosok Szakmai Háza gyűjtéseiből összeállított anyagok. Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene. Szerk.: Martin György – Németh István – Pesovár Ernő LPX 18122-16 (Budapest 1985) Hungaroton 2. Mester László – Árendás Péter – Doór Róbert: Kalotaszegi legényesek brácsa, bőgő melléklet (Budapest 1993) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor

- 24 -


Nagy Zsolt: Kalotaszegi népzene I-II. – kíséret (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Az MTA Zenetudományi Intézet gyűjtésekből: Bánffyhunyad, Magyargyerővásárhely, Magyarlóna, Méra népzenéje 3. Mezőségi magyar népzene – Magyarpalatkai MK 18216-17 (Budapest 1992) Hungaroton Magyar népzene Erdélyből – Magyarpalatka CD 5753 (Budapest) Syncoop 4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK 1. Bonchidai tánczene kísérete „A-D-G” hangnemekben (lassú – sűrű magyar, lassú – sűrű csárdás, román forgatós, lassú és gyors cigányos, verbunk, sűrű legényes) mintegy 10-15 dallam. 2. Vajdaszentiványi és magyarpéterlaki tánczene kísérete (verbunk, sebes forduló, lassú, korcsos, cigánycsárdás) mintegy 10-15 dallam. 3. Méhkeréki és eleki tánczene kísérete „A-D” hangnemekben (minînţâlu, ardelenescu, ţigâneasca, lunga) mintegy 3-6 dallam. TECHNIKAI ÉS ZENEI ISMERTEK 1. Stílusos játékmód. Hegedűkontrával és „klasszikus” brácsával történő ismerkedés, gyakorlás. Vonókezelés. 2. Harmonizálás és akkordkészlet összeállítása Horváth Mihály és Ponci Gyula játéka alapján. Ritmusvariációk. Vonásnemek elemző összehasonlítása. A dallamok és közjáték magabiztos kísérete. 3. Hegedűkontra fogásai, vonókezelés, vonásnemek. Aszimmetrikus ritmizálás (lunga, ţigâneasca). Dallamimitáció a hegedűkontrán. A „nyolcas” elsajátítása a hegedűkontrán (minînţâlu). FELHASZNÁLHATÓ ANYAG 1. Árendás Péter – Havasréti Pál: Bonchidai népzene I. Brácsa, bőgő melléklet (Budapest 1991) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Észak-mezőségi népzene I. Bonchida, Válaszút. Szerk.: Halmos Béla LPX 18107 (Budapest 1985) Hungaroton Kallós archívum (Kolozsvár) Kallós Alapítvány 7. Észak mezőségi magyar népzene (Válaszút – Bonchida) 8. Mezőségi magyar–román népzene (Bonchida) 9. Észak mezőségi magyar népzene (Bonchida – Válaszút) (Pusztai Sándor, Pusztai Endre, Bonc István, id. Kolbász Béla, ifj. Kolbász Béla prímások) Bonchidai hangosfilm (Budapest 1969) MTA Zenetudományi Intézet 2. Árendás Péter – Kozma Gyula: Vajdaszentiványi népzene I. brácsa, bőgő melléklet (Budapest 1993) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor MTA Zenetudományi Intézet eredeti hangszeres- és videofelvételei: Marosszéki táncrend, Magyarpéterlaka (Csiszár Aladár és zenekara), Felső-Marosmente, Vajdaszentivány (Horváth Elek és zenekara) 3. Méhkeréki videofelvétel, Super 8. Filmfelvétel (Budapest 1983) MTA Zenetudományi Intézet

- 25 -


Kozma György, Kovács Tivadar prímások – Méhkerék (Budapest) MTA Zenetudományi Intézet Kopil Gergely, Kopil György prímások – Elek (Budapest) MTA Zenetudományi Intézet Magyarországi román népzene – Méhkerék, Kétegyháza, Elek. Szerk.: Se-bő Ferenc SLPX 18077 (Budapest 1983) Hungaroton 5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK 1. Felvidéki tánczene kísérete (Palócság, Csallóköz, Mátyusföld, verbunk, lassú csárdás, friss csárdás, dudanóták, kanásztánc, menyasszonytánc) mint-egy 20 dallam. 2. Mezőségi tánczene kísérete (Magyarpalatka, Magyarszovát ritka és sűrű magyar, négyes, lassú, cigánytánc ritka csárdás, szökős, sűrű csárdás, korcsos) mintegy 20 dallam. 3. Vas és Sopron vármegye népi tánczenéjének kísérete. Régi magyar tánczenék, korai verbunkosok, nyugat-dunántúli táncdallamok mintegy 10 dallam, Tendl Pál, Tendl Vilmos, Csejtei István zenekara. 4. Ádámos és Szászcsávás népzenéje (magyaros, lassú, székely verbunk, féloláhos, szökő, szegényes) mintegy 5-10 dallam. TECHNIKAI ÉS ZENEI ISMERTEK 1. Akkordfelbontások négyhúros „klasszikus” brácsán, valamint akkordváltások („menetek” vagy „patronok”) elsajátítása. Stílusos improvizálás, saját variációk kidolgozása. Énekes dallamok megtanulása. Ismeretlen dallam lejegyzése és stílusos megharmonizálása első hallás után. 2. A 3. évfolyamban tanultak. Magyarszovát: Botezán János, Huszár Sándor vonásvariációi, harmónia¬világa. 3. A bécsi klasszikus zenéhez legközelebb álló népzene stílusjegyeinek elsajátítása. Harmonizálás. Parlando, rubato, giusto játékmód. A megtanult dalok kotta nélkül történő játéka a zenei tartalom kifejezésének igényével a tempó, a karakter, a tánctípus követelményeinek megfelelően. 4. A Küküllő menti dallamkincs és a táncok megismerése. Egyedi vonásnemek Kozák József, Mezei Ferenc („Csángáló”) kontrajátékában. A környékbeli zenekarok összehasonlítása (Magyarkirályfalva, Magyar¬ózd, Magyarbece, Szászcsávás). FELHASZNÁLHATÓ ANYAG 1. Varsányi Ildikó: Gömöri népzene (Budapest 1993) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor MTA Zenetudományi Intézet hang- és videofelvételeiből: Alsókálosai zenekar Nógrádsipek 1984 (Csizmadia János prímás) Felsőtárkány 1975 (Botos Gyula prímás) Jóka 1984. (Tamkó Péter prímás) Nagydaróc 1991 (Balogh Gyula, Csonka Elemér prímások) Kürt 1994 (Farkas Rudolf prímás) Kartali hangosfilm 1978 Kartali műsoros kazetta (Oláh György prímás) Lajtha László népzenei gyűjtéséből: Balassagyarmati és soproni zenekar. Szerk.: Tari Lujza MK 18206 (Budapest 1992) Hungaroton 2. A 3. évfolyamban ajánlottak.

- 26 -


3. Lajtha László népzenei gyűjtéséből: Balassagyarmati és soproni zenekar. Szerk. Tari Lujza MK 18206 (Budapest 1992) Hungaroton 4. Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene. Szerk. Martin György – Németh István – Pesovár Ernő LPX 18122-16 (Budapest 1985) Hungaroton A Magyar Művelődési Intézet és a MTA Zenetudományi Intézet gyűjtései 6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK 1. Szatmári tánczene kísérete „A” esetleg „D” hangnemekben (magyar verbunk, csendes, lassú és friss csárdás, kondástánc, ugrós, oláhos) mintegy 10-15 dallam. 2. Kalotaszegi tánczene kísérete „A-D” hangnemekben (hajnali, lassú csárdás, szapora, verbunk) mintegy 10-15 dallam. 3. Magyarpalatkai tánczene kísérete „A-D” hangnemekben lassú cigánytánc, lassú csárdás, szökős, sebes csárdás, korcsos mintegy 10-15 dallam. TECHNIKAI ÉS ZENEI ISMERETEK 1. Jellegzetes akkordmenetek és vonásnemek elsajátítása háromhúros kontrán. ifj. Horváth András játéka alapján. „Klasszikus” négyhúros brácsán bonyolultabb akkordmenetek „A-D” hangnemekben, mind C-G, mind a G-D húrokon a szatmárököritói és a tiszakóródi zenekar játéka alapján. Vonás- és akkordvariációk improvizatív és stílushű használata. Brácsaszólam lejegyzése és megtanulása, az egyértelmű tévesztések kiszűrése, hangfelvétel alapján. A vonókezelés helyes értelmezése és elsajátítása, videofelvétel alapján. Énekes dallamok megtanulása szöveggel. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG 1. Szatmári bandák. Szerk.: Hans Hurtig – Vavrinecz András SLPX 18154 (Budapest 1991) Hungaroton MTA Zenetudományi Intézet gyűjtéseiből: Szatmárököritó, Gáva, Jánkmajtis, Kisar, Szamosangyalos, Tiszakóród népzenéjéből Hasse Hurtig – Konkoly Elemér: Szatmári népzene I-II. kíséret – a tiszakóródi zenekar (Budapest 1994) Etnofon 2-3. Kalotaszegi népzene SLPX 18122 (Budapest) Hungaroton Árendás Péter – Doór Róbert – Mester László: Kalotaszegi legényesek – brácsa, bőgő melléklet (Budapest 1993) Magyar Művelődési Intézet – Nép-zenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Mezőségi magyar népzene – Magyarpalatka MK 18216-17 (Budapest) Hungaroton Magyar népzene Erdélyből – Magyarpalatka CD 5753 (Budapest) Syncoop Magyarpalatkai népzene: Kodoba Béla és bandája, Jánosi András és Fekete Antal gyűjtése BSM 9503 (Budapest 1995) BaSys Music 5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD Az értékelés a tanszaki meghallgatás, az év végi vizsga és tanszaki hangverseny keretein belül történhet, osztályzattal és szóban. A vizsgákon a tanár, illetve a tanszak tanáraiból alakult bizottság osztályoz. A vizsga anyaga a tanult dallamok kotta nélkül történő előadása zenekarral. 6. TÁRGYI FELTÉTELEK A tantárgy eredményes tanítása az építésügyi szabványnak megfelelő méretű, jó akusztikájú, szellőztethető tantermek kialakítását igényli a szükséges asztalokkal, székekkel, tárolószekrényekkel. Tanítási segédeszközök

- 27 -


• Kétkazettás magnó, lemezjátszó, CD lejátszó, videó-készülék, TV, lassítható magnetofon. • Kottavonalas tábla, kréta, kottatartók, metronóm. A szükséges hang- és videofelvételek, könyvek, kották. 7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK A kontra tanítását 10-14 éves kortól érdemes elkezdeni. Mivel a hangszer eleve kísérő szerepet tölt be, ezért a zenekari játék, az együttmuzsikálás az egyéni órák mellett nélkülözhetetlen. A harmóniai és ritmikai összefüggéseket csak a dallam- és basszus hangszerekkel együtt lehet jól megtanulni. Zenekari játéklehetőség híján kezdetben hangfelvételek kíséretében próbálkozhat a tanuló, felkészültségi szintjének megfelelően. A ritmikai szerepkör szoros összefüggésben van a tánccal, ezért nem haszontalan a tanult dialektusok tánctípusainak tanulmányozása és legalább közepes szintű elsajátítása. A felvételi meghallgatáson a halláskészség mellett különösen fontos a ritmus- és mozgáskészség alapos felmérése, hiszen csak meglévő adottságok fejleszthetők. Természetesen előnyt jelent, ha a tanuló alapfokú hegedűtudással rendelkezik. A főhangszeres tanulmányokkal párhuzamosan másodhangszerként elsősorban a népi hegedűt javasoljuk. Kiemelten fontos a fokozott zenei alkalmazkodókészség megléte, illetve állandó fejlesztése, valamint a hallás utáni játék, a több prímáshoz történő azonnali igazodás gyakorlata. Már a kezdetektől megfelelő minőségű, jól hangolható hangszert használjon a tanuló. Ezen nem érdemes takarékoskodni. Ugyanez vonatkozik a húrokra is. A vonós hangszeresek számára nincs kellemetlenebb dolog, mint játék közben hangolni. A kontrához az egész, vagy háromnegyed méretű csellóvonót javasoljuk, de megfelelő minőség esetén a házi készítésű „népi vonó” sem tiltott. A népi gyakorlatnak megfelelően ugyan az oktatás elsősorban audiovizuális módszerekkel történik, de a tudatos játékhoz, önképzéshez a szükséges elméleti és kottaolvasási ismeretek is fontosak. A szaktanár a tantervet, illetve a tananyagot a saját belátása és a növendék képességei, felkészültsége, érdeklődése szerint rugalmasan alkalmazhatja, szükség szerint kiegészítheti, bővítheti, egyes témaköröket felcserélhet. A jó kontrásnak komoly fizikai és pszichikai állóképességgel, figyelemmegosztó készséggel kell rendelkeznie. Ezeket az adottságokat a kezdetektől folyamatosan építeni, fejleszteni szükséges.

- 28 -


Népi Bőgő, Cselló; Ütőgardon, Dob A BŐGŐ/CSELLÓ TANÍTÁSÁNAK SZAKIRÁNYÚ FELADATAI Ismertesse meg a növendékekkel • a magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, a magyar nép-zene főbb műfajait, a tánctípusokat, • a magyar népzene improvizatív, az előadásmód hagyományaira épülő gondolkodásmódját, a népzenét, mint zenei anyanyelvet, • a hangszerkezeléshez, zenei kifejezéshez vezető mozgásformákat, tudatosítsa e mozgásformák és a zenei elképzelés összefüggő egységét, • a hangszer hangolását, felépítését, részeit, • a különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást. Alakítson ki • könnyed vonóvezetést, helyes test-, hangszer- és kéztartást, • differenciált hangindítást és lezárást, • a kezek összehangolt mozgásán alapuló játéktechnikát, • képességet dallamok rögtönző összefűzésére, tánctételek és táncciklusok kialakítására, valamint önálló lényegfelismerő képességet, előadókészséget, • pontos tempótartást hosszabb ideig tartó játék esetében is. Fordítson figyelmet • a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, • a különböző vonásnemek és a pengetett játék elsajátítására, • a basszusfunkciók megértésére, felismerésére és alkalmazására, • hallás utáni dallamtanulásra és segédeszköz (kotta, emlékeztető) nélküli muzsikálásra, • az aszimmetrikus ritmizálás megtanulására. ÓRATERV Tantárgy

Főtárgy (népi bőgő, cselló) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy3 Összesen

Alapfok 1. 2. 2 2 2 2

Évfolyamok Továbbképző 3. 4. 5. 2 2 2 2 2 2

6. 2 2

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A növendék ismerje • hangszerei múltját, változatait, a magyar nyelvterület különböző vidékein, • a rokonnépek hasonló hangszereit és példákat azok dallamaiból, • hangszerei repertoárját, előadói hagyományát a magyar nyelvterület különböző vidékein, és azok jellemző zenei stílusjegyeit, hangszere irodalmát, a gyűjtött anyagot. Legyen képes • természetes, oldott hangszerkezelésre, ezen belül megfelelő ujjrendek és vonásnemek kialakítására (legato, détaché, martelé, marcato, staccato, pizzicato), 3


- 29 -


• tiszta intonációra, dinamikusan árnyalt hangképzésre, • zenei és technikai szempontból tudatos elemző gyakorlásra, • technikájának önálló továbbfejlesztésére, • elemezni a népdalok formai és harmóniai szerkezetét, • énekes dallamok megformálására hangszerein, az adott dialektus stílusának megfelelő hagyományos előadásmódban, • több dialektus tánckíséretének eljátszására, • a dallamok stílusának és karakterének, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendek és vonások önállóan variált alkalmazására, • életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag autentikus, stílushű, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező elő-adására. Rendelkezzék • biztos zenei hallással, memóriával és megfelelő kottaolvasási készséggel, • önellenőrző és összpontosító kézséggel, • a magyar nyelv és a népzene kapcsolatára épülő ritmus- és hangsúlyozási készséggel, • a megismert népzenei dialektusok előadói hagyományára épülő rögtönző-készséggel, • az igényes zenei kifejezés eszközeivel. TANANYAG - NÉPI BŐGŐ, CSELLÓ A magyar nyelvterületen felgyűjtött zenei anyagokban a basszus szólamot ját-szó hangszerek sokféle típusát megtalálhatjuk. A hagyomány arra tanít, hogy a bőgősök ritka kivétellel mind csellón (kisbőgőn) kezdték tanulmányaikat. A kétféle hangszeren ugyanazt a zenei gondolkodásmódot kell megszólaltatni. Ezért tárgyaljuk együtt a nagybőgő és a cselló hangszereket. A kétféle hang-szerhez azonos tantervet készítettünk. Azok számára természetesen akik elsősorban a bőgőt, vagy a csellót tekintik fő hangszerüknek, javasoljuk főhangszerük alaposabb előtanulmányát a megfelelő dialektusban. A népi nagybőgő A legtöbb muzsikus bélhúros, három húrú bőgőn játszik. A legmélyebb húrt, az E-húrt nem használják, illetve fel sem teszik hangszerükre. Így a hangszer hangolása: G-D-A hangokra történik. Ha a hangszerük kéthúros, akkor hangolása lehet G-D, vagy G-C. Néhány erdélyi, mezőségi faluban (pl. Magyarpalatka, Magyarszovát, Mocs, Ördöngősfüzes) bevett szokás, hogy csak egyhúros hangszert használ a játékos. Ilyenkor általában C hangra hangolja a bélhúrt. Népzenei gyűjtéseim során találkoztam H, C, D, E, F hangra hangolt bőgővel is. Hangszereik mérete 4/4-es, vagy 3/4-es, de lehet kisebb is, amit a játékos lakodalmakkor a vállára akasztva hordoz, és azzal úgy muzsikál a lakodalmas menetben. Előfordulási helyei: Az egész magyar nyelvterület, de leginkább Dunántúl, Alföld, Felvidék, Szatmár, Erdély.

A népi cselló Általában bélhúros, de lehet fémhúros hangszer is. Mérete egyezik a 4/4-es gordonkáéval. A népi gyakorlatban használt cselló három húros hangszer, melynek hangolása a legmélyebb húrtól kezdve: C-G-D hangokra, tehát a gordonka legvékonyabb húrját, az A-t nem használják. Legtöbbször prím, kvint, kvart, szext, szeptim hangközökkel kísérik a népdalt. Vonójuk leginkább egy barokk viola da gamba vonójához hasonlítható rövid, de erős, házi készítésű, lószőrrel felszerelt. A hangszer előfordulási helyei: Mezőség (Szék), Kalotaszeg, Dunántúl (Somogy), Szatmár. - 30 -


ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG 1. Dunántúli tánczene kísérete A-hangnemben (ugrós- és kanásztánc) mintegy 15 dallam. 2. Rábaközi tánczene kísérete A-hangnemben (dus, verbunk) mintegy 5-10 dallam. 3. Kalotaszegi tánczene kísérete A-G-hangnemben (legényes) mintegy 3-5 dallam. 4. Széki tánczene kísérete A-D-hangnemben (verbunk, lassú, sűrű tempó) mintegy 5-10 dallam. KÖVETELMÉNYEK Tudja és alkalmazza egyenletes ritmusban, mérsékelten és gyors tempóban is a különféle dűvő vonásokat (legényes, sűrű tempó), illetve az alapvonásokat (détaché, martelé, legato). A növendék legyen képes • a basszus funkciók felismerésére és alkalmazására az évfolyam szintjének megfelelően, • az alapvonásokat megfelelően játszani bőgőn vagy csellón (ugrós, dus, legényes, verbunk, lassú), • tudatosan előkészíteni és végrehajtani a húr- és vonóváltó műveleteket, • tudatos hangképzésre, hangszerkezelésre, • tempótartásra, ritmizálásra, hangsúlyozásra, • hallás utáni dallamtanulásra, • a zenei tartalom kifejezésének igényével, a tempó, a karakter, a tánctípus és stílus követelményeinek megfelelően a megtanult dalokat kotta nélkül muzsikálni, • felismerni a játszott dallamok szerkezetét, • a tanult dialektusok énekelt dallamainak megtanulására. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG Lajtha László: Széki gyűjtés. Szerk.: Sebő Ferenc LPX 18092-94 (Budapest 1985) Hungaroton Halmos – Virágvölgyi: A széki férfitáncok zenéje (Budapest) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Árendás – Doór – Mester: Kalotaszegi legényesek – Magyarlóna (Budapest) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Morvay P. – Pesovár E.: Somogyi táncok – Tánczene MTA Zenetudományi Intézet anyagai: Bogyiszló, Karád, Szenta, Berzence, Kaposszerdahely, Kistótváros, Kalocsa, Foktő, Alsó- és Felsősófalva A bogyiszlói zenekar. Szerk.: Sebő Ferenc SLPX 18095 (Budapest 1984) Hungaroton Fodor Sándor hanglemeze SLPX 18122 (Budapest) Hungaroton Kalotaszegi népzene I-II. (Budapest) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor dr. Barsi Ernő: Daloló Rábaköz II. (Csorna 1983) Csornai Városi Tanács és a HNF GyőrSopron megyei Bizottsága 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG 1. Széki tánczene kísérete A-D alapú hangnemben (verbunk, lassú, csárdás, porka, hétlépés, négyes, sűrű tempó, ritka tempó) mintegy 20 dallam. 2. Dunántúli tánczene kísérete A-D-G alapú hangnemben (ugrós, lassú csárdás, friss csárdás) mintegy 5-10 dallam.

- 31 -


KÖVETELMÉNYEK Tudja és alkalmazza a bőgőn vagy a csellón egyenletes ritmusban, mérsékelten gyors tempóban is a szimmetrikus és az aszimmetrikus dűvő vonásokat, a lassú és a verbunk merítéses vonásokat, illetve az alapvonásokat (détaché, martelé, marcato, legato). A növendék legyen képes • a megfelelő hangsúlyozásra, illetve a különböző vonásnemekkel a belső hangsúlyozásra, • aszimmetrikus dűvő-vonás használatára külön vonóval is (négyes, lassú), • a különböző tánctípusokat az adott hangnemben kísérni, illetve a megfelelő sorzáró formulákkal lezárni (verbunk, ritka tempó, hétlépés), • a műfaji váltások magabiztos végrehajtására (porka-hétlépés, sűrű-ritka tempó), • teljes tánczenei folyamatok kíséretének eljátszására, • a tanult dialektusok énekelt dallamainak megtanulására. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG Lajtha László: Széki gyűjtés. Szerk.: Sebő Ferenc LPX 18092-94 (Budapest 1985) Hungaroton Halmos B.: Tizenkét széki csárdás c. tanulmány (Budapest 1982) ifj. Csoóri S. gyűjtése széken 1972, 1973 Morvay P. – Pesovár E.: Somogyi táncok – Tánczene Az MTA Zenetudományi Intézet anyagai: Bogyiszló, Karád, Szenta, Berzence, Kaposszerdahely, Kistótváros, Kalocsa, Foktő, Alsó- és Felsősófalva Bogyiszlói zenekar lemeze SLPX 18095

TOVÁBBKÉPZŐ 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG 1. Rábaközi táncok kísérete (verbunk és frisse, dus, kanásztánc, lassú – friss csárdás, dudanóták) mintegy 15-20 dallam. 2. Kalotaszegi tánczene kísérete A-G alapú hangnemekben (legényes) hang-nemenként 5-10 dallam. 3. Magyarpalatkai tánczene kísérete A-D alapú hangnemben (ritka magyar, sűrű magyar) mintegy 5 dallam. KÖVETELMÉNYEK A növendék legyen képes • a pizzicato különböző fajtáinak játékára és az egyes vonásnemek váltogatására, • stílusos improvizálásra bőgőn, vagy csellón, • a ritka magyar, sűrű magyar, legényes táncdallamok aszimmetrikus ritmizálására, • a friss csárdások gyors tempójának megtartására, • megfelelő zenekari összjátékra, • igényes zenei előadásmódra különösen az alkalomhoz kötődő dallamoknál, • a tanult dialektusok énekelt dallamainak megtanulására. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG Mezőségi magyar népzene – Magyarpalatka kazetta MK 18216-17 (Budapest) Hungaroton Magyar népzene Erdélyből – Magyarpalatka CD 5753 (Budapest) Syncoop Magyarpalatkai népzene – Kodoba Béla és bandája BSM 9503 (Budapest 1995) BaSys Music Magyar Hangszeres Népzene. Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18045-47 (Budapest 1980) Hungaroton

- 32 -


Kalotaszegi népzene I-II. (Budapest) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Fodor S. Neti dallamai (Budapest) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Kalotaszegi népzene hanglemez SLPX 18122 (Budapest) Hungaroton 4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG 1. Bonchidai tánczenék kísérete A-D-G alapú hangnemben (lassú – sűrű magyar, lassú – sűrű csárdás, román forgatós, lassú – és gyors cigányos, verbunk, sűrű legényes) mintegy 1015 dallam. 2. Vajdaszentiványi és péterlaki táncok kísérete (verbunk, sebes forduló, lassú, korcsos, cigánycsárdás) mintegy 10-15 dallam. 3. Méhkeréki táncok kísérete A-D alapú hangnemben, mintegy 3-6 dallam. KÖVETELMÉNYEK Tudja a különböző tánc típusok tempóit és azok műfaji váltásait magabiztosan végrehajtani. Alkalmazza az alapvonásokat esetleg német kápás vonóval is és a talpas pizzicatót mérsékelt gyors tempóban is. A növendék legyen képes • a helyes hangsúlyozásra (sebes forduló, korcsos), • a különböző vonások és pengetések összekötésére, variációira valamint különleges vonások alkalmazására, • aszimmetrikus ritmizálásra, különös tekintettel a román forgatósra, az ardelenescura és a lungára, • hallás utáni dallamtanulásra és a megtanult dallamokat kotta nélkül előadására, • a tanult tánctípusokat megfelelő hangnemben kísérni, lezárni és a műfaji váltásokat helyesen végrehajtani, különös tekintettel a közjátékokra (lassú és sűrű magyar, sebes forduló, korcsos), • a tanult dialektusok énekelt dallamainak elsajátítására és énekes előadó zenekari kíséretére. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG Bonchidai népzene I-II. (Budapest) Magyar Művelődési Intézet Észak-mezőségei népzene I. – Bonchida, Válaszút SLPX 18107 (Budapest) Hungaroton) Kallós archívum kazettái: 6., 7., 8., 9. Magyarpéterlaka, Bonchida, Válaszút (Kolozsvár) Kallós Alapítvány Vajdaszentiványi népzene I. (Budapest) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Az MTA Zenetudományi Intézet anyagai Magyarországi Román Népzene 1984 SLPX 18077 (Budapest) Hungaroton 5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG 1. Felvidéki tánczenék kísérete – Palócság, Csallóköz, Mátyusföld (verbunk, lassú csárdás, friss csárdás, dudanóták, kanásztánc, menyasszonytánc) mintegy 20 dallam. 2. Mezőségi tánczenék kísérete – Magyarpalatka, Magyarszovát (ritka és sűrű magyar, négyes, lassú cigánytánc, ritka csárdás, szökős, sűrű csárdás, korcsos) mintegy 20 dallam. 3. Vas és Sopron vármegye zenéjének kísérete. Régi magyar tánczenék, korai verbunkosok, nyugat-dunántúli táncdallamok mintegy 10 dallam.

- 33 -


4. Ádámos népzenéje: magyaros, lassú, székely verbunk, féloláhos, szökő, szegényes mintegy 5-10 dallam. KÖVETELMÉNYEK A növendék legyen képes • önálló gyakorlásra, tanulásra, • hallás utáni dallamtanulásra, • a dallamok egyszerű lejegyzésére, formai és tartalmi elemzésére, • a különböző tánctípusok között a váltások magabiztos végrehajtására, ritmikai és zenei értelemben egyaránt (közjátékok, sorzárók stb.), • a zenei tartalom kifejezésének igényével a tempó, a karakter, a tánctípus és a dialektus követelményeinek megfelelően a megtanult dallamokat hallás után játszani, illetve kísérni, • parlando, rubato, giusto játékmódok igényes kíséretére, • a tanult dialektusok énekelt dallamainak megtanulására és énekes előadó kísérésére. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG Hangszeres Népzene. Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18045-47 (Budapest 1980) Hungaroton Lajtha L.: Balassagyarmati és soproni gyűjtéséből kazetta MK 18206 (Buda¬pest) Hungaroton Lajtha L.: Népzenei gyűjtései 1950 – 1963 (Tendl P.) Magyar Népzenei Antológia (Budapest 1985-93) Hungaroton I. Tánczene. Szerk.: Martin György, Németh István, Pesovár Ernő LPX 18122-16 II. Észak. Szerk.: Tari Lujza, Vikár László LPX 18124-28 III. Dunántúl. Szerk.: Olsvai Imre LPX 18138-42 IV. Alföld. Szerk.: Paksa Katalin, Németh István LPX 18159-63 V-VI. Erdély (Kelet 1-2.) Szerk.: Sárosi Bálint, Németh István (Budapest 1993/95) MTA Zenetudományi Intézet Mezőségi magyar népzene – Magyarpalatka kazetta MK 18216-17 (Budapest) Hungaroton Magyar népzene Erdélyből – Magyarpalatka CD 5753 (Budapest) Syncoop Magyarpalatka Classic HCD 18216-17 (Budapest) Hungaroton 6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TANANYAG 1. Szatmári tánczene kísérete A alapú hangnemben (magyar verbunk, csendes, lassú csárdás, kondástánc, ugrós, oláhos) mintegy 10-15 dallam. 2. Kalotaszegi tánczene kísérete A-D alapú hangnemben (hajnali, lassú csárdás, szapora, verbunk) mintegy 10-15 dallam. 3. Magyarpalatkai tánczene kísérete A-D-hangnemben (lassú cigánytánc, lassú csárdás, szökős, sebes csárdás, korcsos) mintegy 10-15 dallam. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG Szatmári népzene I-II. (Budapest) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Szatmári bandák. Szerk.: Hans Hurtig – Vavrinecz András SLPO 18154 (Budapest 1991) Hungaroton Kalotaszegi népzene I-II. (Budapest) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Fodor S. Neti dallamai (Budapest) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Kalotaszegi népzene hanglemez SLPX 18122 (Budapest) Hungaroton

- 34 -


Árendás – Doór – Mester: Kalotaszegi legényesek – Magyarlóna (Budapest) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Mezőségi magyar népzene – Magyarpalatka kazetta MK 18216-17 (Budapest) Hungaroton Magyarpalatka Classic HCD 18216-17 (Budapest) Hungaroton Magyar népzene Erdélyből – Magyarpalatka CD 5753 (Budapest) Syncoop Magyarpalatkai népzene – Kodoba Béla és bandája BSM 9503 (1995) BaSys Music Elveszett éden ED-CD 009-10 (Budapest 1996) Etnofon Halmágyi Mihály Classic HCD 18145 (Budapest) Hungaroton Este a Gyimesbe’ jártam – Zerkula János. Szerk.: Halmos Béla SLPX 18130 (Budapest 1987) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia: V-VI. Erdély (Kelet 1-2.) Szerk.: Sárosi Bálint, Németh István (Budapest 1993/95) MTA Zenetudományi Intézet Béres vagyok béres – Fejér megyei népzene. Pesovár Ferenc könyvének melléklete (Székesfehérvár) István Király Múzeum Szalay Zoltán: Felcsíki hangszeres tánczene (Csíkszereda 1996) Alutus kiadó Gelencsér Ágnes: Magyar népzenei ismeretek (Budapest 1994) Calibra Kiadó Kodály Zoltán: A magyar népzene (Budapest 1973) Zeneműkiadó Martin György: A magyar tánctípusok. A magyar tánctípusok zenekísérete (Budapest 1966) Martin György: A néptánc és népi tánczene kapcsolata (Budapest 1965-66) Tánctudományi tanulmányok Martin György: Az erdélyi dialektus táncai (Budapest 1972) NPI Martin György: Magyar táncdialektusok (Budapest 1965,1966) NPI Paksa Katalin: A magyar népdal díszítése (Budapest 1993) MTA Zenetudományi Intézet Pesovár Ernő: A magyar tánctörténet évszázadai (Budapest 1972) NPI Pesovár Ernő: A magyar tánczene története (Budapest 1966) Pesovár Ferenc: Béres vagyok béres (Székesfehérvár 1982) István Király Múzeum Pesovár Ferenc: A juhait kereső pásztor (Székesfehérvár 1983) István Király Múzeum Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene (Budapest 1996) Püski Könyvki-adó Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Észak-mezőségi magyar népzene I-IV. Szerk.: Halmos Béla LPX 18107-11 (Budapest 1985) Hungaroton Gyimesi népzene – Halmágyi Mihály. Szerk.: Jánosi András SLPX 18145 (Budapest 1988) Hungaroton Hungarian Fok Music Qualiton LPX 1187 (Budapest 1964) Lajtha László: Széki gyűjtés. Szerk.: Sebő Ferenc LPX 18092-94 (Budapest 1985) Hungaroton Magyar Hangszeres Népzene. Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18045-47 (Budapest 1980) Hungaroton Magyar hangszeres népzene (Budapest 1972-1982) Hungaroton 1. LPX 10095-98 2. LPX 18001-04 3. LPX 18050-53 Magyar népzene (Bukovinai székelyek Magyarországon) Hungaroton SLPX 18131 (1988) Magyar népzene Bartók Béla fonográf-felvételeiből. Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18069 (Budapest 1981) Hungaroton Magyar népzene Kodály Zoltán fonográf-felvételeiből. Szerk.: Tari Lujza LPX 18075-76 (Budapest 1983) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia (Budapest 1985-93) Hungaroton I. Tánczene. Szerk.: Martin György, Németh István, Pesovár Ernő LPX 18122-16

- 35 -


II. Észak. Szerk.: Tari Lujza, Vikár László LPX 18124-28 III. Dunántúl. Szerk.: Olsvai Imre LPX 18138-42 IV. Alföld. Szerk.: Paksa Katalin, Németh István LPX 18159-63 V-VI. Erdély (Kelet 1-2.) Szerk.: Sárosi Bálint, Németh István (Budapest 1993/95) MTA Zenetudományi Intézet ÜTŐGARDON, DOB (FAKULTATÍV TANTÁRGY) A képzés időtartama egy tanév: 66 óra (heti 2x30 perc) Az ütőgardon formájára és méretére nézve a gordonka távoli rokon is lehetne. Sajátosan magyar hangszer, párja nemigen található. A hangszer testét egy fából faragják ki, teknőszerű alakja van. Négy húrjából három azonos vastagságú bélhúr, míg a negyedik vékonyabb, úgy nevezett „csípőhúr”. A húrokat általában D hangra hangolják. Adott esetben előfordul más hangra történő hangolás is, amennyiben a furulya hangjához kell alkalmazkodni. Az ütőgardon – mint neve is jelzi – ütőhangszer. Ütőpálcával, vagy ütőbottal szólaltatják meg. A csípőhúrt megfelelő ritmusban a fogólaphoz csippentik, pattintják. Egyes esetekben csípés helyett kicsi fémdobozzal ütik, amiben pénzérmék vagy kavicsok vannak. A hangszer előfordulási területe Csík megye, a Gyimes-völgye. A moldvai dob mindkét oldalán állatbőrrel bevont és hangolható (feszíthető) hangszer. Két ütővel használják. Ezek különböző vastagságú, illetve méretűek. Esetenként réz cintányért is ráerősítik a dob testére és azt zenei egyre, illetve esztamra ütik. Tananyag: 1. Csíkszentdomonkos népzenéje: verbunk, magyarországi, ceper (mintegy 10 dallam). 2. Gyimesi népzene: féloláhos, verbunk, lassú és sebes magyaros, lassú és sebes csárdás, kettős jártatója és sírülője, héjszák stb. (mintegy 30 dallam). 3. Moldvai népzene: magyaros, öves, kezes, gergelytánc, erdélyes, virágtánc, kecskés, kettős, bolgáros, oroszos, stica, polka, sirba, ruca, sirba studencilor, drumui dragului stb. (tánconként 1-1 dallam). A tanuló ismerje a tanult tánctípusokat. Legyen képes az ütőgardon és dob alapritmusokat a szokásoknak megfelelően variálni. Legyen képes a megfelelő sorzáró ritmusformulák alkalmazására, a tanult táncrendek megfelelő kísérésére. Ismerje a csíki, gyimesi és a moldvai ritmizálás hasonlóságait, illetve eltéréseit. Szükséges hangszerállomány: legalább 2 db ütőgardon, ütőpálcával, húrokkal és tartalékhúrokkal ellátva, és ugyancsak 2 db moldvai dob ütőkkel. 5. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD Az értékelés a tanév folyamán az órai munka, a félévi bemutató, az év végi vizsga, a tanszaki hangversenyek, nyilvános szereplések alapján történhet. A félévi vizsgán elsősorban a tanár, az év végi vizsgán a tanszak tanáraiból alakult bizottság osztályoz. A vizsgán a tanuló a főtárgytanárral közösen összeállított darabokat, tánc-ciklusokat kotta nélkül játszva, zenekarral mutatja be. 6. TÁRGYI FELTÉTELEK A tantárgy eredményes tanítása érdekében megfelelő méretű, akusztikájú lehetőleg hangszigetelt, jól szellőztethető, világos terem szükséges, székekkel asztalokkal. Mivel az iskolának gondoskodni kell hangszerkölcsönzési lehetőségről is, ezért megfelelő számú, jó minőségű, bélhúrokkal felszerelt bőgő és fémhúros cselló szükséges. Tanítási segédeszközök: • kottatartó és kottavonalas tábla krétával, • metronóm,

- 36 -


• hangzó zenei és videó példatár, • könyvtár, kottatár, • lemezjátszó, CD-lejátszó, másolós magnetofon, videokészülék, • lejegyzések készítésére alkalmas többsebességű magnetofon. 7. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK A bőgő oktatását 10-14 éves kortól érdemes elkezdeni. Mivel a bőgő kísérő hangszer, ezért a zenekari játék, az együttmuzsikálás az egyéni órák mellett nélkülözhetetlen. A harmóniai és ritmikai összefüggéseket csak a dallam- és brácsa hangszerekkel együtt lehet jól megtanulni. Zenekari játéklehetőség híján kezdetben hang-felvételek kíséretében próbálkozhat a tanuló, felkészültségi szintjének megfelelően. A ritmikai szerepkör szoros összefüggésben van a tánccal, ezért nem haszontalan a tanult dialektusok tánctípusainak tanulmányozása és legalább közepes szintű elsajátítása. A felvételi meghallgatáson a halláskészség mellett különösen fontos a ritmus és mozgáskészség alapos felmérése. A főhangszeres tanulmányokkal párhuzamosan másodhangszerként elsősorban az ütőgardont, dobot, illetve a csellót (kisbőgőt) javasoljuk. Kiemelten fontos a fokozott zenei alkalmazkodókészség megléte, illetve állandó fejlesztése, valamint a hallás utáni játék, a több prímáshoz történő azonnali igazodás gyakorlata. A bőgőhöz házi készítésű népi vonót javasoljuk (barokk formájú), de nem tiltott a németvagy franciakápás klasszikusoknál használt vonó sem. A népi gyakorlatnak megfelelően ugyan az oktatás elsősorban audiovizuális módszerekkel történik, de a tudatos játékhoz, önképzéshez a szükséges elméleti és kottaolvasási ismeretek is fontosak. A új tananyagot lehetőleg a tanár élő előadásában ismerje meg a növendék. Az alapfok első évfolyamától kezdve a tanár hangszerrel a kezében tanítson: motívumonként, dallamrészenként, dallamsoronként játssza elő az új anyagot, amit a növendék a hallottak, illetve látottak alapján próbál leutánozni. Így a dallammal együtt annak eljátszásához szükséges hangszertechnikát is ellesi. A jellegzetes vonásmódokat már a képzés kezdetétől tanítsuk. A tananyag válogatása is a jellegzetes vonásmódok tanítási sorrendjéhez igazodik. A balkéztartás megegyezhet a klasszikus hagyománnyal, de a kezdő bőgősök maguktól is marokra fogják a hangszer nyakát, így az első fekvésben legegyszerűbb a természetes tartásmód. Az órai anyagról készítsünk hangfelvételt, amelynek segítségével a növendék otthon átismételheti, kitisztázhatja az órán tanultakat. Az évfolyam hangzó-anyag mellékletén pedig eredeti, autentikus előadóktól hallhatja az év során tanulandó dallamanyagot, illetőleg a tanulandó műfajokból, stílusokból össze-állított válogatást. E hangzóanyag tanulmányozását követeljük meg a növendékektől, ugyanis egyebek között már csak az ilyen eredeti felvételek közvetíthetik számukra a néphagyomány által megőrzött ősi zeneiséget. A szaktanár a tantervet, illetve a tananyagot a saját belátása és a növendék képességei, felkészültsége, érdeklődése szerint rugalmasan alkalmazhatja, szükség szerint kiegészítheti, bővítheti, egyes témaköröket felcserélhet. A jó bőgősnek komoly fizikai és pszichikai állóképességgel, figyelemmegosztó készséggel kell rendelkeznie. Ezeket az adottságokat a kezdetektől folyamatosan építeni, fejleszteni szükséges. A tanár feladata, hogy a növendék próbálkozásait figyelemmel kísérje, tanácsaival jó irányba terelje.

- 37 -


Népi Furulya A FURULYATANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI

A növendék ismerje meg • A furulyák fontosabb fajtáinak játéktechnikáját, a furulya hangszercsalád történeti múltját, • A magyar népzene főbb dialektusaiban a furulya-játék jellegzetességei, az ezekkel összefüggő énekelt és hangszeres dallamokat, táncfajtákat, népszokásokat, mindezek formai és tartalmi elemeivel, zenei gondolkodásmódjával együtt, • A hangszerjátékhoz szükséges elméleti ismereteket. Fejlessze • A tanuló hallását, • A nyelvvel is összefüggő ritmus – és hangsúlyérzékét,formaérzékét, stílusérzékét, rögtönzőkészségét, zenei emlékezetét, • Képességét dallamok rögtönző összefűzésére, tánctételek és ciklusok kialakítására, • Önálló lényegfelismerő képességét, • A táncosokkal, illetve az énekessel való zenei kommunikációkészségét. Alakítson ki • Könnyed hangszerkezelést, • Megfelelő légzéstechnikát, helyes és a hagyományoknak megfelelő befúvásmódokat, • Test-, hangszer- és kéztartás, billentést, laza, egyenletes ujjtechnikát.

Óraterv Tantárgy

Főtárgy (népi furulya) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy4 Összesen:

Évfolyamok Alapfok

Előképző 1. 2. 2 2

1. 2

2. 2

3. 2

4. 2

5. 2

6. 2

7. 2

8. 2

9. 2

10. 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Továbbképző

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A növendék legyen képes • Természetes hangszerkezelésre, • Tiszta intonációra, 4


- 38 -


• A hang, illetve hangszín kialakítására, díszítésére a hagyomány adta kereteken belül, • Hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására hangfelvételről, • Énekes dallamok megformálására hangszerein az adott dialektus hagyományos előadásmódján, • Énekkíséretre, • Más hangszerekkel való együttjátékra a hagyomány adta kereteken belül, • Népzenei darabok értelmes, tagolt előadására a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes felfogása, illetve alkalmazása révén, • A tanult dialektusok táncrendjének eljátszására. Ismerje • Hangszerei múltját és változatait a magyar nyelvterületen. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A növendék ismerje valamennyi magyar furulyafajta játékmódját, tudjon rajtuk a hagyományos előadókét megközelítő szinten önállóan összeállított dallamfüzért játszani minden jellemző tájegység anyagából szólisztikusan és más hangszerekkel együtt. A növendék legyen képes • Minden ismert dialektusból dallamfüzéreket, táncrendeket játszani magas technikai színvonalon, hallgatóság előtt is, • Más hangszeren, vagy énekes formában fennmaradt önálló adaptálásra. Ismerje • Hangszere repertoárját, illetve annak jellemző részét és előadói hagyományát minden magyar népzenei dialektusban, • A hangszer szerepét a történeti zenében, • A rokonnépek és szomszédnépek hasonló hangszereit, • Hangszere elterjedtségét a Földön.

Előképző 1.évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK 15 dal eléneklése és elfurulyázása, díszítés nélkül, ügyelve a szöveg és nyelvi hangsúlyok adta szabályokra. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA Táncritmusú népdalok (lassú csárdás, ugrós) anyaga. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA Rubato és giusto népdalok eljátszása, magyar nyelvi hangsúlyozással és ritmikával. Összesen mintegy 10-15 dallam biztos tudása. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG, ZENEI ANYAG Gergelits Márta: Furulya előkészítő, Dévai János: Furulyaiskola I. Ezenkívül válogatva az alábbi dalokból: - 39 -


Cicuskám kelj fel, Süss fel nap, Zsong-bong a határ, Szállj szél, szállj!, Sírjunk, ríjunk, Fecskét látok, Szól a nóta halkan, Szólj, síp, szólj, Én kis kertet kerteltem, Hinta, palinta, Koszorú, koszorú, Csip, csip csóka, Konkoly levél, tiszta búza, Ti csak esztek-isztok, Gólya, gólya, gilice, Megy a kocsi, fut a kocsi, Éliás, Tóbiás, Aki nem lép egyszerre, De jó a dió, Télapó itt van, Láttál-e már valaha, Hold, hold, fényeslánc, Járjunk táncot

2.előképző évi 66 óra (heti 2x30 perc vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK 20 népdal eléneklése és elfurulyázása, díszítés nélkül, ügyelve a szöveg és nyelvi hangsúlyok adta szabályokra. 8 hang hangterjedelem. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA Lassú és sebes csárdás, ugrós dallamok eljátszása. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA Lassú és sebes csárdás, ugrós dallamok eljátszása. Összesen mintegy 10-15 dallam ismerete. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG, ZENEI ANYAG Gergelits Márta: Furulya előkészítő, Dévai János: Furulyaiskola I. Ezenkívül válogatva az alábbi dalokból: Dirmeg, dörmög, Árok szélén búzaszál nőtt, Árkot ugrott a szúnyog, Nád alól és köd alól, Ej, görbénye, görbénye, Megfogtam egy szúnyogot, Azért mondom néktek, Megismerni a kanászt, Fut, szalad a pejkó, Kis kece lányom, Hová mégy, hová mégy, Harcsa van a vízbe, Szegény legény vagyok én, Cifra palota, Lenbingó, Jön a kocsi, most érkeztünk, Csizmám kopogó ALAPFOK 1.évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK A hatlyukú furulya alsó 10 hangjának használata. A hetedik hang módosítása félfedéssel. Hangcsoportok összekötése (legato) és szétválasztása (staccato). A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA Könnyű lassú és sebes csárdás, dunántúli dallamok egyszerű, de stílusos előadása. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA Lassú és sebes csárdás és forgatós, dunántúli dallamok stílusosan díszített eljátszása. Összesen mintegy 20 dallam ismerete. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG, ZENEI ANYAG Gergelits Márta: Furulya előkészítő, Dévai János: Furulyaiskola I., Fábián Éva-Juhász Zoltán: Éneklő furulya Ezenkívül válogatva az alábbi dalokból:

- 40 -


A barátok, a barátok, Új guzsalyam mellett, Paradicsom kőkertjében, Csiba kutya, Ezüst szánkót hajt a dér, Serkenj fel, kegyes nép, Volt nekem egy kecském, Zöld erdőben a tücsök, Télen nagyon hideg van, Komárom kisleány, Két szál pünkösdrózsa, Szűröm vóna, tarisznyám, Tavaszi szél vizet áraszt, Hej, két tyúkom tavalyi, Hol jártál az éjjel, cinegemadár? 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK A hatlyukú furulya alsó 14 hangjának használata – az első átfújás hangjai. A hetedik hang módosítása villafogással. Triolás ritmusok a forgatós dallamokban. Asszimmetrikus ütemezésű és ritmusú csárdás dallamok. Variálás és díszítés a csíki székely dialektus szabályai szerint. Együttjáték másik furulyással. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA Lassú és sebes csárdás és keserves dallamok stílusos előadása. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA Felcsíki keserves, lassú és sebes csárdás, verbunk dallamok közül válogatva, azok stílusos eljátszása gardonkísérettel is. Összesen mintegy 15-20 felcsíki dallam ismerete. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG, ZENEI ANYAG Fábián Éva-Juhász Zoltán: Éneklő furulya, Dévai János: Furulyaiskola I., Juhász Zoltán: Furulyaiskola II. Ezenkívül válogatva az alábbi dalokból: Elvesztettem zsebkendőmet, Ispiláng, ispiláng, Béres legény, Sütött ángyom rétest, Jánoshidi vásártéren,Hej, Vargáné káposztát főz,Házasodik a tücsök, Patkóéknál Patason, Huszárnóta, Jaj, Istenem ezt a vént

3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK A hatlyukú furulya 2 oktávjának használata. Asszimmetrikus ütemezésű és ritmusú, illetve szinkópás ritmusú dallamok és hangsúlyozásuk. Együttjáték másik furulyással, gardonkísérettel. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA Gyimesi kerekes, féloláhos, lassú és sebes csárdás dallamok eljátszása. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA Gyimesi lassú magyaros, sebes magyaros és csárdás, keserves, moldvai dallamokból válogatva, gardonkísérettel eljátszva is. Összesen mintegy 25 dallam ismerete. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG, ZENEI ANYAG Fábián Éva-Juhász Zoltán: Éneklő furulya, Juhász Zoltán: Furulyaiskola III.

- 41 -


Ezenkívül válogatva az alábbi dalokból: Én felkelék, Gilice, szívem, gilice, Gyere ki szüvem, Le az úton, le-le-le, Szántottam gyöpöt, Fehér lilomszál, Hull a szilva a fáról, Virágos kenderem, Láttál-e valaha, Eddig vendég jól mulattál, Asszony, asszony ki a házból, Dunyhám, párnám, de kurta, Egyet mondok, Elemér, Gyéren vettem 4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK A dunántúli dialektus dallamai és játékmódja furulyán. A dallamok záróhangja a furulya alaphangja. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA Somogyi csárdás, ugrós dallamok eljátszása. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA Dél-dunántúli rubato, ugrós, kanásztánc, lassú és friss csárdás dallamok eljátszása. Összesen mintegy 25 dallam ismerete. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG, ZENEI ANYAG Juhász Zoltán: Furulyaiskola IV. Ezenkívül válogatva az alábbi dalokból: Erdő, erdő de magas a teteje, Hej ha én azt tudtam volna, Túlsó soron esik az eső, Jaj de szépen muzsikálnak, Kiesett a kiesett a virág a kezemből, Fecske madár szállott 5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK A palóc furulyajáték dallamvilága és játéktechnikája. Semleges hangsorú furulyák ismerete. Dudanóták játéka furulyán. A dallamok záróhangja a furulya alaphangja mind az alsó, mind a felső oktávon. Több furulya együttes játéka. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA Palóc rubato és giusto, dél-dunántúli dallamok eljátszása. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA Palóc giusto és rubato, dél-dunántúli dallamokból válogatva. Dudautánzó furulyajáték. Összesen mintegy 30 palóc és dunántúli dallam ismerete. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG, ZENEI ANYAG Juhász Zoltán: Furulyaiskola IV., Juhász Zoltán: Az utolsó dudás Ezenkívül válogatva az alábbi dalokból: Kimegyek a doberdói harctérre, Erre gyere, ne menj arra, Megvirágzott a diófa, Megérett a kökény

- 42 -


6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK A hatlyukú furulya 2. és 3. átfújása. A mezőségi lassú és magyar ritmikája, hangsúlyai a széki zenében. Variáció és díszítés a széki és moldvai dialektus szabályai szerint. Ismerkedés a szomszédnépek dallamaival. Önálló dallamtanulás, egyszerű lejegyzés. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA Moldvai táncdallamokból válogatva. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA Széki lassú csárdás, magyar, moldvai táncdallamok. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG, ZENEI ANYAG Magyar furulyások Erdélyben és Moldvában – kazetta TOVÁBBKÉPZŐ 7. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK A Székelyföld furulyazenéje. Továbbképzés a II.-III. évfolyamon tanult dallamokra építve. A forgatós táncok dallamvilága. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA Moldvai és gyimesi dallamok. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA Gyimesi keservesek és táncdallamok (lassú és sebes magyaros, kettős, sirülje, héjszák), valamint székelyföldi táncdarabok.. Játék gardonkísérettel. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG, ZENEI ANYAG Juhász Zoltán: Furulyaiskola II., III., Gyimesi gyűjtések – kazetta 8. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK A Felföld pásztorainak furulyazenéje. Önálló tanulás, parlando és rubato pásztornóták lejegyzése Hangmódosítás villafogásokkal. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA Felföldi pásztornóták. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA

- 43 -


Nógrádi pásztornóták és táncdallamok. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG, ZENEI ANYAG Juhász Zoltán: Az utolsó dudás 9. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK A Küküllő-vidék furulyazenéje. A 2. és 3. átfújás kombinálása. A pontozó zenetörténeti jelentősége, dallami, formavilága. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA Küküllő vidéki lassúk, szaporák. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA Küküllő vidéki páros táncok, pontozók, keservesek. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG, ZENEI ANYAG Mestereink – Magyarbece, Szántó Ferenc – kazetta, Küküllő vidéki furulyaiskola

10. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc vagy 2x45 perc) KÖVETELMÉNYEK Észak-mezőségi furulyazene dallamkincse, formavilága, technikája. A mezőségi lassú és csárdás aszimmetrikus ütemezése és ritmikája. Ritka és sűrű legényesek. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA Szásznyíresi, lesői, magyarnemegyei dallamok. AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA Magyarszováti, visai, füzesi dallamok. FELHASZNÁLHATÓ ANYAG, ZENEI ANYAG Magyarszováti, visai, ördöngösfüzesi, szásznyíresi furulyások felvételei, Magyar furulyások Erdélyben és Moldvában – kazetta, Nesztor Iván: Harmatos a borostyánfa levele JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD Az értékelés a tanév folyamán az órai munka, a félévi bemutató, az év végi vizsga, a tanszaki hangversenyek, nyilvános szereplések alapján történhet. A félévi vizsgán elsősorban a tanár, az év végi vizsgán a tanszak tanáraiból alakult bizottság osztályoz. A vizsgán a tanuló a főtárgy tanárral közösen összeállított darabokat, kotta nélkül játszva, esetleg zenekarral együtt mutatja be. TÁRGYI FELTÉTELEK A tantárgy eredményes tanítása érdekében megfelelő méretű, akusztikájú lehetőleg hangszigetelt, jól szellőztethető, világos terem szükséges, székekkel asztalokkal.

- 44 -


Mivel az iskolának gondoskodni kell hangszerkölcsönzési lehetőségről is, ezért megfelelő számú, jó minőségű népi furulyákkal is rendelkezünk. Tanítási segédeszközök: • kottatartó és kottavonalas tábla krétával, • metronóm, • hangzó zenei és videó példatár, • könyvtár, kottatár, • lemezjátszó, CD-lejátszó, másolós magnetofon, videokészülék, • lejegyzések készítésére alkalmas többsebességű magnetofon.

Citera A CITERATANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI Ismertesse meg a tanulóval • a citera lehetőségeit, a rajta játszható dallamok minél szélesebb körét (a tanterv a magyar népzenei gyakorlatra épül, elzárkózik a hangszertől idegen zenei anyagoktól, nem számítva az archív forrásokból is ismert adaptációkat), • a citerával rokon pengetős hangszereket, illetve a hasonló repertoárt használó más („burdon”) hangszereket, • a hangszer irodalmát, a hangzó, vagy kottás formában közölt anyagok minél nagyobb részét, • a citerajáték jellegzetes hangsorait, pengetésformáit, • a játékot megelőző zenei elképzelést, a citera kezelésének jellegzetes mozgásformáit, és tudatosítsa a tanulóban ezek kapcsolatát. Alakítsa ki • a rendszeres napi munka szükségességét, megismertetve a növendékkel a céltudatos gyakorlás módszereit, • a könnyed hangszerkezelést, a helyes testtartást, kéztartást, ujjmozgást, összehangolt bal- és jobbkéz-játékot. Fordítson figyelmet • a hangzóanyagok önálló feldolgozására, a lapról olvasási készség, a zenei memória fejlesztésére. Óraterv Tantárgy

Főtárgy (citera) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy5 Összesen:

Előképző 1. 2 2

2 2-6

Évfolyamok Alapfok 1. 2 2

2. 2 2

3. 2 2

4. 2 2

5. 2 2

Továbbképző 6. 2 2

7. 2 2

9. 2 2

10. 2 2

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

KÖVETELMÉNYEK 5

8. 2 2


- 45 -


Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A növendék ismerje • a hangszer kialakulásának történetét és a népzenei dialektusokat, • a citerazene hangzóanyagát és kottában rögzített irodalmát, valamint az általános népzenei gyűjteményeket, szakkönyveket, • hangszere felépítését, karbantartását (húrcsere) és hangolását. Legyen képes • a hangszernek megfelelő népzene stílushű és improvizatív előadására, • szólóban és zenekarban saját énekét kísérni, • szólóban és zenekarban táncot kísérni. Ismerje • a citerazene különböző tájegységeinek (Dél-Alföld, Nagykunság, Nyírség, DélDunántúl, Szlavónia, Gyimes, Moldva) általános stílusjegyeit, a citerán leggyakrabban játszott dallamokat, • ismerje a kiemelkedő adatközlőket, • a „kiszedős” játék, a pergetés, a váltogatott lassú és sűrű pengetés, a húrlefogás, a parlando rubato játékmód alapjait. Rendelkezzék • biztos zenei memóriával, • megfelelő technikával, stílusismerettel, előadói készséggel, • tánckíséreti tapasztalattal, • szereplési (színpadi) gyakorlattal. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A növendék ismerje • a citerán használatos valamennyi hangsort, • a citerával történő tánckíséret technikai jellegzetességeit. Legyen képes • igényesen megformálni az általa előadott dallamokat a különböző dialektusok díszítésmódjainak, játékmódjainak felhasználásával, • önállóan összeállításokat készíteni a különböző dialektusterületek dallamaiból. Tudjon • hangsúlytalan előkéket, tizenhatod ritmusú díszítéseket és dallamokat játszani, tremolózni a dallam megfelelő hangjain. TANANYAG ELŐKÉPZŐ 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) Gyermekjátékdalok éneklése ritmuskísérettel (tapssal, dobbal, dobbantással stb.). Egyszerűbb magyar népi hangszerek megismertetése és a tanári bemutatót követő megszólaltatása (cserépdob, nádi duda – zuzuló, madársíp, körtemuzsika, citera). ISMERKEDÉS A CITERÁVAL A jobb kéz munkájának megfigyeltetése. Egyszerűbb pengetési gyakorlatok elvégzése, negyed, nyolcadpár pengetése. Bal kéz munkájának megfigyeltetése, majd dallamhangok lenyomása különböző ujjak alkalmazásával (első, második, harmadik ujj – csak könnyű nyomású hangszeren). Ujjcsúsztatás (hüvelykujj, harmadik ujj). DALLAMANYAG Szó - mi hangkészletű gyermekdalok éneklése, majd citerán való pengetése. Mi - ré - dó hangkészletű gyermekdalok éneklése, majd citerán való pengetése.

- 46 -


Szó - lá - szó - mi hangkészletű gyermekdalok éneklése, majd citerán való pengetése. Szó - mi - dó hangkészletű gyermekdalok éneklése, majd citerán való pengetése. Szó - mi - ré - dó hangkészletű gyermekdalok éneklése, majd citerán való pengetése. Ré - dó - lá, hangkészletű gyermekdalok éneklése, majd citerán való pengetése. Mi - ré - dó - lá, hangkészletű gyermekdalok éneklése, majd citerán való pengetése Mi - ré - dó - ti, - lá, hangkészletű gyermekdalok éneklése, majd citerán való pengetése. ZENEI ISMERETEK A tanuló a már énekelt dallamokat képes legyen szolmizálni is. Ismerje a negyed, nyolcadpár, negyed ritmus- és szünetértékeket. Ismerje a citera főbb részeit: nagyfej, kisfej, tőke, fogólap, dallamhúr, vendég-húr, oldalfejek húrjai. ELSAJÁTÍTANDÓ ANYAG Mintegy 30 – 40 gyermekdal. MINIMÁLIS TECHNIKAI KÖVETELMÉNY Lassú, mérsékelt tempóban egyenletes negyed és nyolcad pengetés. A pengetési irányok elsajátítása. Negyed szünet pontos betartása. Húrlenyomás különböző ujjakkal. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA Gyermekdalok éneklése citerán megszólaltatott ritmuskísérettel. Gyermekdalok citerán való játszása. JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ TANANYAG Balogh Sándor: Citeraiskola – hangkazettával (Budapest 1992/1997) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor (A képzés teljes ideje alatt használható.) Gelencsér Ágnes: Népzenei alapismeretek (Budapest 1994) Calibra Kiadó Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1951) Akadémiai Kiadó ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI KÉPZÉS Megfelelő hangszerelhelyezés és helyes testtartás álló helyzetben a hangszer előtt. Jobb kéz A pengető szabályos fogásának kialakítása. Egyenletes negyed, nyolcad pengetés – kezdetben csak üres húrokon a le-föl (befelé-kifelé) pengetés szabályai szerint. Bal kéz A 3., illetve 4. ujj használata (a 4. ujjat az életkori és fiziológiai adottságok függvényében alkalmazzuk). A gyakorlatok eleinte csak bal kézzel C alapú lá-pentachord és dó-pentachord hangsorban. A helyes ujjrend kialakítása. A két kéz mozgásának összekapcsolása egyszerű gyakorlatok segítségével. A hüvelykujj csúsztatása. Nyomóeszköz (toll, fa, műanyag) alkalmazása dó-pentachord hangsorú dallamok játszásánál. DALLAMANYAG Gyermekdalok énekelve és citerán az alsó hangtartományban. Énekkíséret: először üres pengetéssel (egyszerű ritmuskísérettel), majd a citerán játszott dallamhoz való hozzáénekléssel.

- 47 -


A csoportos citerázás alapjai, egyszerre történő pengetés, dallamindítás, dallamzárás. Gyermekdalok összefűzése (2-3 gyermekdal folyamatos játszása). ELSAJÁTÍTANDÓ ANYAG Mintegy 40 gyermekdal. ZENEI ISMERETEK A növendék tudja szolmizálni, kottából olvasni és abc-s nevekkel megnevezni a tanult C-lá és C-dó pentachord hangjait. Az alsó hangtartomány fogalmának ismerete. Ismerje a hangszer történetét, múltját, jelenét, a hangszer szerkezetét (főbb részeit) típusait. 2/4-es ütem, negyed-érték, nyolcad-pár, negyed szünet. MINIMÁLIS TECHNIKAI KÖVETELMÉNY Mérsékelt tempóban egyenletes negyed- és nyolcadmozgás. A pengetés irányainak pontos elsajátítása. Negyed szünet pontos betartása. Hangsúlyos és hangsúlytalan pengetés. Technikai gyakorlatok az alsó hangtartományban (C'–G'-ig) 3, illetve 4 ujjal és nyomóeszközzel. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA Gyermekdal-fűzés, csoportos citerázás (2-3 növendék egyszerre játssza ugyan-azt a dalt). Gyermekdalok megszólaltatása citerán hozzáénekléssel is. JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ ANYAG Kodály: Ötfokú zene I. Zeneműkiadó Kodály: 333 olvasógyakorlat Zeneműkiadó Magyar Népzene Tára I. kötet (Budapest 1951) Akadémiai Kiadó Kerényi György: Jeles napok dalai (Budapest 1963) Akadémiai Kiadó Népdalválogatás a növendék általános iskolai ének-zene tankönyvéből. 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI KÉPZÉS Jobb kéz Pengetési technika fejlesztése. Pengetés egyenes vonalú ütéssel, domború vonalú pengetéssel. Hangsúlyozás az ütem első hangjain. A pergetés (tremolo) előkészítése, megkezdése a 2. félévben (sűrű le-föl törté-nő pengetés, karlendítéssel indítva, a dallamhúrokon pergetve, hosszabb kitartott hangokon gyakorolva). Szinkópa ritmus pengetése pergetés nélkül. A kiszedős ún. „kapkodós” játék alapjai (kisfej-húrok bependítésének gyakorlása). Bal kéz A G, B, hangokkal az alsó hangtartomány bővítése. 3 és 4 ujj használata, a hüvelykujj csúsztatása. Hangtartomány váltás: felső hangtartomány; A', B', H’, C'', D'' – hangok helye a fogólapon, a hangok helyes ujjrendjének kialakítása. A két kéz munkájának fokozottabb összehangolása. DALLAMANYAG Gyermekdalok és régi stílusú népdalok játéka csak citerán, illetve saját éneket kísérve. ELSAJÁTÍTANDÓ ANYAG Mintegy 40 dallam. ZENEI ISMERETEK Hangsúlyos és hangsúlytalan pengetés.

- 48 -


Alsó, felső hangtartomány. Pergetés – tremolo. Dó-pentachord, dó-hexachord, lá-pentachord, lá-pentaton, dór-hangsor. Szinkópa ritmus. MINIMÁLIS TECHNIKAI KÖVETELMÉNY Hangsúlyos és hangsúlytalan pengetés tudatos alkalmazása. Tremolo játék kitartott hangokon. A tizenhatodos bontás alapjai. A sorvégi szünet tudatosítása, értékének pontos betartása. Biztos hangtartomány váltás. 3 és 4 ujjal történő játék, illetve a megfelelő ujjrend kialakítása. Nyomóeszközzel történő játék. A szinkópa ritmus pergetés nélküli változatának ismerete és alkalmazása. A tanult hangsorok játszása felfelé, lefelé negyed és nyolcad értékekkel közép-gyors tempóban. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA 3-4 dalból álló dalcsokrok játéka egyéni és csoportos előadásban az éves technikai követelményeknek megfelelő szinten. Legalább egy dalcsokor megszólaltatása saját éneket kísérve (a növendék hangfekvésének megfelelően hangolt citerán). JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ ANYAG Magyar Népzene Tára I., II., VI. kötetei (1951-1973) Akadémiai Kiadó Kerényi György: Jeles napok dalai (Budapest 1963) Akadémiai Kiadó Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek (Budapest 1978) Zeneműkiadó Sárosi Bálint: Zenei anyanyelvünk (1973) Zeneműkiadó Népdalválogatás a növendék általános iskolai ének-zene tankönyvéből. FELHASZNÁLHATÓ HANGZÓ ANYAG Magyarországi citeramuzsika – hanglemez, kazetta (Budapest 1975) Hungaroton 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI KÉPZÉS Jobb kéz Tremolo játék fejlesztése. Pontozott ritmusok, félhang érték, bontott – „autentikus” játékmód szerinti pengetése. Tizenhatodos ritmizálás (azonos hangokra bontás). Sűrű mozgású pengetés. Lassú és sűrű pengetés váltogatása egy dallamon belül. Csárdás dallamok játszásánál minden negyed érték hangsúlyos pengetése. Húrlefogás előkészítése. A sorvégi szünetek kitöltése a vendéghúrok bependítésével. A parlando, rubato előadásmód kezdete (már énekelve tanult dallamok hang-szeres megszólaltatása) alapjai. Dallamhúrok egymáshoz igazítása (hangolás). Húrcsoportok pengetése (2-3 vendéghúr pengetése a dallamhoz). Bal kéz Ujjcsúsztatás 1., 2., 3. ujjal, ujjáttevés, ujjbújtatás. Biztos hangtartomány váltás. Nyomóeszközzel való játék (dúr és mixolíd hangsorú dallamok). DALLAMANYAG

- 49 -


Régi és új stílusú népdalok tempo giusto és parlando előadásban. Dúr és mixolíd hangsorú dallamok nyomóeszközzel és 3, illetve 4 ujjal történő megszólaltatása. ELSAJÁTÍTANDÓ ANYAG Mintegy 40 népdal. ZENEI ISMERETEK 3/4-es ütem. Új hangsorok: dúr, eol, mixolíd. Nyújtott ritmus, éles ritmus, félhang érték. Parlando, rubato, tempo giusto előadásmód. A csárdás tánc, illetve tempo fogalma. Alkalmazkodó ritmus (az alkalmazkodó ritmusú dallamokban az éles és nyújtott ritmusok versszakonkénti más-más elrendeződésének tudatosítása). Hallás utáni (auditív) daltanulás, előbb énekelve majd hangszeren játszva. MINIMÁLIS TECHNIKAI KÖVETELMÉNY Pontozott ritmusok megszólaltatása az autentikus pengetésmódnak megfelelően. Csárdás táncdallamok játéka hangsúlyozással – feszes játékmód. Parlando, rubato dallamok éneklése, majd hangszeres megszólaltatása. Dallamhúrok behangolása. Biztos hangtartomány váltás. Helyes ujjrend alkalmazása. A dúr, eol és mixolíd hangsorok nyolcad értékben való játszása, felfelé – lefelé középgyors tempóban. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA 3-4 különböző karakterű dalból álló dalcsokor játéka egyéni és csoportos elő-adásban az éves technikai követelményeknek megfelelő szinten. Legalább 1 rubato és 3-4 giusto dallam előadása énekléssel együtt a növendék hangfekvésének megfelelően hangolt citerán. JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ ANYAG Magyar Népzene Tára II., III/A., III/B., IV. és VI. kötetei (1953-1973) Akadémiai Kiadó Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. kötet (1977) Zeneműkiadó Népdalválogatás a növendék általános iskolai ének-zene tankönyvéből. FELHASZNÁLHATÓ HANGZÓ ANYAG Magyarországi citeramuzsika – hanglemez, kazetta (Budapest 1975) Hungaroton 4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI KÉPZÉS A tremolo játék fejlesztése, önálló alkalmazása parlando, rubato dallamokon. Húrlefogás gyakorlása. A díszítés egyszerűbb formái: tizenhatodos bontások, dallamdíszítések dunántúli ugrós dallamokon, előkék játszása, kis éles, kis nyújtott ritmusok pengetése. A nyomóeszköz szerepe. Glissando alkalmazása. Sorzárások díszítése körülírással. Húrozás, hangolás kisfejeken. DALLAMANYAG A Dél-alföld hangszeres dallamainak és díszítésmódjának alapos megismerése. Hangzó anyag (eredeti felvételek) hallgatása, tanári segítséggel történő elemzése és értelmezése.

- 50 -


Hallás után történő zenetanulás (a kotta, mint szemléltető anyag segítse a tanulót). ELSAJÁTÍTANDÓ ANYAG Mintegy 40 dallam. ZENEI ISMERETEK Fríg hangsor, fríg zárlat. Esztam, friss, ugrós tánc. Glissando, előke, kis éles, kis nyújtott. MINIMÁLIS TECHNIKAI KÖVETELMÉNY A növendék legyen képes • a pergetés (tremolo) önálló alkalmazására, egyszerűbb dallami és ritmikai díszítésekre, • az autentikus játékhoz igazodva a nyomóeszköz biztos használatára és a glissandózásra, • egyszerű esztam kíséretre, • a fríg hangsor nyolcad értékben való játszására (üres G-ről és C'-ről indítva) felfelé és lefelé középgyors tempóban. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA 3 egyénileg összeállított dalcsokor megszólaltatása hozzáénekléssel és csak hangszeren játszva. Csoportos citerázás (három-négy fő). 1 dalcsokor a dél-alföldi tájegység eredeti felvételei alapján megszólaltatva. JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ TANANYAG Borsi Ferenc – Tari Lujza: Citeraantológia – hangkazettával, előkészületben (Felhasználható a további évfolyamokban is.) Magyar Népzene Tára VI. és VII. kötetei (1973-1987) Akadémiai Kiadó Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. kötet (1977) Zeneműkiadó Sárosi Bálint: Zenei anyanyelvünk (Budapest 1973) Zeneműkiadó Sárosi Bálint: Citera és citerajáték Szeged környékén (Budapest 1961) FELHASZNÁLHATÓ HANGZÓ ANYAG A Pátria lemezsorozat szentesi és fábiánsebestyéni tekerős és citerás dallamai Magyarországi citeramuzsika – hanglemez, kazetta (Budapest 1977) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia IV. Alföld – kazettaalbum (Budapest 1991) Hungaroton Magyar Népzene 1-2. Lemezalbum. Szerk.: Rajeczky B. (Budapest 1969/1972) Hungaroton Magyar hangszeres népzene – lemezalbum. Szerk.: Sárosi B. (Budapest 1980) Hungaroton 5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI KÉPZÉS A termolo játék tökéletesítése, stílusos alkalmazása. Húrlefogás lassú dűvő és esztam kíséretű dallamokban. Aprózás – tizenhatod mozgású dallamok. Páratlan nyolcadokból álló ütemek pengetési módjai, hangsúly elhelyezések. Ritmikai és dallami variációs lehetőségek felismertetése hangzó felvételekről és annak gyakorlása. DALLAMANYAG A Dél-Dunántúl hangszeres dallamainak és díszítésmódjának alapos megismerése. Ugrósok, kanásztáncok. Nagykunsági, citerán játszott csárdás táncdallamok. Hangzó anyag (eredeti felvétel) hallgatása, önálló elemzése.

- 51 -


A tanuló legyen képes önállóan készíteni egyszerűbb népzenei összeállításokat (esetleg feldolgozásokat). Különböző alaphangú citerák tudatos használata. ELSAJÁTÍTANDÓ ANYAG Mintegy 40 dallam. MINIMÁLIS TECHNIKAI KÖVETELMÉNY Stílusos tremolo játék. Húrlefogás lassú dűvő és esztam kíséretű dallamok játszása során. Tizenhatodos díszítések körülírással, fél oktávnyi futamok játszása. Sorzáró díszítések alkalmazása. A nyomóeszköz biztos használata. Helyes hangsúlyozás. Az eddig tanult hangsorok gyakorlása tizenhatodokkal. A citera valamennyi húrjának behangolása. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA 3 egyénileg összeállított dalcsokor énekkel és citerával: 1 a dél-dunántúli, 1 a nagykunsági tájegység eredeti felvételei alapján, 1 pedig csoportos (3-4 fős) előadásban lehetőleg különböző népi hangszerekkel együtt szólaljon meg. JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ TANANYAG Borsi Ferenc – Tari Lujza: Citeraantológia (előkészületben) Magyar Népzene Tára VI., VII., VIII., IX. és X. kötetei (1973-1997) Akadémiai és Balassi Kiadó Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. kötet (1977) Zeneműkiadó FELHASZNÁLHATÓ HANGZÓ ÉS VIDEÓ-ANYAG Tuka Zsigmond nagykunsági citerás játékát bemutató videofelvétel (1991/1997) Magyarországi citeramuzsika – hanglemez, kazetta (Budapest 1975) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia III. – kazettaalbum. Szerk.: Olsvai I. (Budapest 1988) Hungaroton Magyar Népzene 1-2. – lemezalbum. Szerk.: Rajeczky B. (Budapest 1969/72) Hungaroton Magyar hangszeres népzene – lemezalbum. Szerk.: Sárosi B. (Budapest 1980) Hungaroton 6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI KÉPZÉS A jobb kéz valamennyi eddig tanult pengetésmódjának továbbfejlesztése. A bal kéz virtuóz játékának fejlesztése. Hangsúlytalan előkék, tizenhatod mozgású díszítések és tizenhatodos dallamok játszása. Biztos tájékozottság kialakítása az egész fogólapon. Gyorsdűvő kíséret eredetileg vonószenekar által előadott dallamok játéka alapján. DALLAMANYAG Az eddig tanultak összegzése. Alföldi, hajdúsági dallamok. Erdélyi tájegységek táncdallamainak megszólaltatása a hagyományos kíséret-mód felhasználásával (lassú dűvő, gyorsdűvő). Gyimesi és moldvai énekes és hangszeres dallamok citerán történő megszólaltatása. Aszimmetrikus ütemezésű dallamok játszása (Gyimes, Moldva, Szlavónia). ZENEI ISMERETEK Gyorsdűvő. Aszimmetrikus ütemezések, illetve ritmusok.

- 52 -


ELSAJÁTÍTANDÓ ANYAG Mintegy 40 dallam. MINIMÁLIS TECHNIKAI KÖVETELMÉNY A tanuló ismerje és alkalmazza az eddig tanult pengetési módokat, kíséretfajtákat. Tudjon tremolózni a dallam megfelelő hangjain. Alkalmazza a húrlefogást lassú dűvő és esztam, valamint gyorsdűvő kíséretű dallamokon. Ismerje és tudja játszani valamennyi citerán használatos hangsort. Képes legyen igényesen megformálni az előadandó dallamokat. Legyen tisztában a különböző zenei tájegységek dallamdíszítéseivel. Ismerje az eredeti játékot. Alakuljon ki a magas színvonalú játékkultúra. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA 3 népzenei összeállítás előadása citerán és saját énekét kísérve: 1 összeállítás hajdúsági dallamokat, 1 összeállítás erdélyi táncdallamokat tartalmazzon, 1 csoportos előadásban (3-4 fő) lehetőleg különböző népi hangszerekkel együtt szólaljon meg. JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ TANANYAG Magyar Népzene Tára VI., VII., VIII., IX. és X. kötetei (1973-1997) Akadémiai és Balassi Kiadó Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. kötet (1977) Zeneműkiadó Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene (Budapest 1996) Zeneműkiadó Pávai István: Az erdélyi és a moldvai magyarság népi tánczenéje (Budapest, 1993) Teleki László Alapítvány Tegnap a Gyimesben jártam, Kallós Zoltán és Martin György gyűjtése (Buda-pest, 1989) Európa Könyvkiadó Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje (Budapest, 1981) Zeneműkiadó Bencze Lászlóné: Szivárványos az ég alja – bihari népdalok (Berettyóújfalu, 1978) FELHASZNÁLHATÓ HANGZÓ ANYAG Magyarországi citeramuzsika – hanglemez, kazetta (Budapest 1975) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia II-V. kazettaalbum (Budapest 1986-1993) Hungaroton Magyar Népzene I-II. lemezalbum. Szerk.: Rajeczky B. (Budapest 1969/1972) Hungaroton Magyar hangszeres népzene – lemezalbum. Szerk.: Sárosi B. (Budapest 1980) Hungaroton TOVÁBBKÉPZŐ 7. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI KÉPZÉS Az eddig kialakított játéktechnikai szint továbbfejlesztése. A jobb kéz valamennyi eddig tanult pengetésmódjának továbbfejlesztése. A bal kéz virtuóz játékának továbbfejlesztése. Hangsúlytalan előkék, tizenhatod ritmusú díszítések és dallamok játszása. Biztos tájékozottság kialakítása az egész fogólapon. Biztonságos 4 ujjal történő játék. Gyorsdűvő kíséret eredetileg vonószenekar által előadott dallamok játszása alapján. Húrlefogás megfelelő alkalmazása tánckíséret játéka során. DALLAMANYAG Az eddig tanultak összegzése. A felvidéki és az észak-magyarországi tájegységek dallamvilágának megismerése.

- 53 -


Erdélyi: lőrincrévi, magyarlapádi dallamok játszása, a jellemző díszítésmódok alkalmazásával. ELSAJÁTÍTANDÓ ANYAG Mintegy 40 dallam. MINIMÁLIS TECHNIKAI KÖVETELMÉNY A tanuló ismerje és alkalmazza az eddig tanult pengetési módokat, kíséretfajtákat. Tudjon tremolózni a dallam megfelelő hangjain. Alkalmazza a húrlefogást lassú dűvő és esztam, valamint gyorsdűvő kíséretű dallamokon. Ismerje és tudja játszani valamennyi citerán használatos hangsort. Képes legyen igényesen megformálni az előadott dallamokat. Legyen tisztában a különböző tájegységek dallamdíszítéseivel. Ismerje az eredeti játékmódokat. Alakuljon ki a magas technikai színvonalú játékkultúra. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA 3 népzenei összeállítás előadása citerán és saját énekét kísérve: 1 a lőrincrévi vagy magyarlapádi énekes és táncdallamokból, 1 felvidéki, 1 pedig valamely észak-magyarországi tájegység dallamaiból szólaljon meg (a 3 összeállításból 1 csoportos előadásban, lehetőleg különböző népi hangszerekkel együtt). JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ TANANYAG Magyar Népzene Tára VI., VII., VIII., IX. és X. kötetei (1973-1997) Akadémiai és Balassi Kiadó Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene (Budapest 1996) Zeneműkiadó Kiss Lajos: Lőrincréve népzenéje – Karsai Zsigmond dalai (Budapest, 1982) Zeneműkiadó FELHASZNÁLHATÓ HANGZÓ ANYAG Magyarországi citeramuzsika – hanglemez, kazetta (Budapest 1975) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia II-V. – kazettaalbum (Budapest 1986-1993) Hungaroton Magyar Népzene 1-2. Lemezalbum. Szerk.: Rajeczky B. (Budapest 1969/1972) Hungaroton Magyar hangszeres népzene lemezalbum. Szerk.: Sárosi B. (Budapest 1980) Hungaroton 8. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI KÉPZÉS Az eddig kialakított játéktechnikai szint továbbfejlesztése. A jobb kéz valamennyi eddig tanult pengetésmódjának továbbfejlesztése. A bal kéz virtuóz játékának továbbfejlesztése. Hangsúlytalan előkék, tizenhatod ritmusú díszítések és dallamok játéka. Biztos tájékozottság kialakítása az egész fogólapon. Biztonságos 4 ujjal történő játék. Gyorsdűvő kíséret eredetileg vonószenekar által előadott dallamok játszása alapján. Húrlefogás megfelelő alkalmazása tánckíséret játéka során. DALLAMANYAG A nyírségi tájegység hagyományos táncdallamainak tanulmányozása (lassú csárdás, gyors csárdás és friss, oláhos) – eredeti vonós felvételek alapján. Gyimesi táncdallamok: lassú magyaros, sebes magyaros, verbunk (eredeti hegedű – gardon, furulya – gardon előadásban megszólaltatott felvételek alapján). ELSAJÁTÍTANDÓ ANYAG Mintegy 40 dallam. MINIMÁLIS TECHNIKAI KÖVETELMÉNY A tanuló ismerje és alkalmazza az eddig tanult pengetési módokat, kíséretfajtákat. Tudjon tremolózni a dallam megfelelő hangjain.

- 54 -


Alkalmazza a húrlefogást lassú dűvő és esztam, valamint gyorsdűvő kíséretű dallamokon. Ismerje és tudja játszani valamennyi citerán használatos hangsort. Képes legyen igényesen megformálni az előadott dallamokat. Legyen tisztában a különböző tájegységek dallamdíszítéseivel. Ismerje az eredet játékmódokat. Alakuljon ki magas színvonalú játékkultúra. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA 3 népzenei összeállítás előadása citerán és saját énekét kísérve: 1 nyírségi csárdásokból, 1 oláhos dallamokból, 1 a gyimesi tájegység hagyományos táncdallamaiból, énekeiből szólaljon meg (a 3 összeállításból 1 csoportos előadásban, lehetőleg különböző népi hangszerekkel együtt). JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ TANANYAG Magyar Népzene Tára VI., VII., VIII., IX. és X. kötetei (Budapest 1973-1997) Akadémiai és Balassi Kiadó Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. kötet (Budapest 1977) Zeneműkiadó Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene (Budapest 1996) Zeneműkiadó Virágvölgyi Márta – Vavrinecz András: Szatmári népzene (Budapest, 1992) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor FELHASZNÁLHATÓ HANGZÓ ANYAG Magyarországi citeramuzsika – hanglemez, kazetta (Budapest 1975) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia II-V. – hangkazetta (Budapest 1986-1993) Hungaroton Magyar Népzene I-II. lemezalbum. Szerk.: Rajeczky B. (Budapest 1969/1972) Hungaroton Magyar hangszeres népzene hanglemezalbum. Szerk.: Sárosi B. (Budapest 1980) Hungaroton Gyimesbükki táncok – hangkazetta (1996) Szatmári bandák – hangkazetta (Budapest 1991) Este a Gyimesbe' jártam – CD, hangkazetta (Budapest 1987) Hungaroton 9. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI KÉPZÉS Az eddig kialakított játéktechnikai szint továbbfejlesztése. A jobb kéz valamennyi eddig tanult pengetésmódjának továbbfejlesztése. A bal kéz virtuóz játékának továbbfejlesztése. Hangsúlytalan előkék, tizenhatod ritmusú díszítések és dallamok játéka. Biztos tájékozottság kialakítása az egész fogólapon. Biztonságos 4 ujjal történő játék. Gyorsdűvő kíséret eredetileg vonószenekar által előadott dallamok játszása alapján. Húrlefogás megfelelő alkalmazása tánckíséret játéka során. DALLAMANYAG Jászsági, Szolnok megyei és Bács-Kiskun megyei dallamok. Mezőségi – eredetileg vonószenekar által megszólaltatott – tánczene. ELSAJÁTÍTANDÓ ANYAG Mintegy 40 dallam. MINIMÁLIS TECHNIKAI KÖVETELMÉNY A tanuló ismerje és alkalmazza az eddig tanult pengetési módokat, kíséretfajtákat. Tudjon tremolózni a dallam megfelelő hangjain. Alkalmazza a húrlefogást lassú dűvő és esztam, valamint gyorsdűvő kíséretű dallamokon. Ismerje és tudja játszani valamennyi citerán használatos hangsort. Képes legyen igényesen megformálni az előadott dallamokat. Legyen tisztában a különböző tájegységek dallamdíszítéseivel.

- 55 -


Ismerje az eredeti játékmódokat. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA 3 népzenei összeállítás előadása citerán és saját énekét kísérve: 1 jászsági, 1 Szolnok, illetve Bács-Kiskun megyei, 1 pedig mezőségi dallamokból szólaljon meg (a 3 összeállításból 1 csoportos előadásban, lehetőleg különböző népi hangszerekkel együtt). JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ TANANYAG Magyar Népzene Tára VI., VII., VIII., IX. és X. kötetei (Budapest 1973-1997) Akadémiai és Balassi Kiadó Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. kötet (Budapest 1977) Zeneműkiadó Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene (Budapest 1996) Zeneműkiadó FELHASZNÁLHATÓ HANGZÓ ANYAG Magyarországi citeramuzsika – hanglemez, kazetta (Budapest 1975) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia II-V. – kazettaalbum (Budapest 1986-1993) Hungaroton Magyar Népzene 1-2. lemezalbum Szerk.: Rajeczky B. (Budapest 1969/1972) Hungaroton Magyar hangszeres népzene lemezalbum. Szerk.: Sárosi B. (Budapest 1980) Hungaroton 10. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAI KÉPZÉS Az eddig kialakított játéktechnikai szint továbbfejlesztése. A jobb kéz valamennyi eddig tanult pengetésmódjának továbbfejlesztése. A bal kéz virtuóz játékának továbbfejlesztése. Hangsúlytalan előkék, tizenhatod ritmusú díszítések és dallamok játéka. Biztos tájékozottság kialakítása az egész fogólapon. Biztonságos 4 ujjal történő játék. Gyorsdűvő kíséret eredetileg vonószenekar által előadott dallamok játszása alapján. Húrlefogás megfelelő alkalmazása tánckíséret játéka során. DALLAMANYAG Dunántúli tájak hagyományos táncmuzsikája. Székelyföldi, szilágysági, moldvai táncdallamok eredeti felvételek alapján. ELSAJÁTÍTANDÓ ANYAG Mintegy 40 dallam. MINIMÁLIS TECHNIKAI KÖVETELMÉNY A tanuló ismerje és alkalmazza az eddig tanult pengetési módokat, kíséretfajtákat. Tudjon tremolózni a dallam megfelelő hangjain. Alkalmazza a húrlefogást lassú dűvő és esztam, valamint gyorsdűvő kíséretű dallamokon. Ismerje és tudja játszani valamennyi citerán használatos hangsort. Képes legyen megformálni az előadott dallamokat. Legyen tisztában a különböző tájegységek dallamdíszítéseivel. Ismerje az eredeti játékmódokat. Alakuljon ki a magas színvonalú játékkultúra. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA 3 népzenei összeállítás előadása citerán és saját énekét kísérve: 1 tolnai, vasi vagy zalai dallamokból, 1 székelyföldi vagy szilágysági táncdallamokból, 1 hagyományos moldvai táncdalanyagból hangozzék el (a 3 összeállításból 1 csoportos előadásban, lehetőleg különböző népi hangszerekkel együtt). JAVASOLT FELHASZNÁLHATÓ TANANYAG Magyar Népzene Tára VI., VII., VIII., IX. és X. kötetei (Budapest 1973-1997) Akadémiai és Balassi Kiadó Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. kötet (Budapest 1977) Zeneműkiadó

- 56 -


Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene (Budapest 1996) Zeneműkiadó Pávai István: Az erdélyi és moldvai magyarság népi tánczenéje (Budapest, 1993) Teleki László Alapítvány Domokos Pál Péter – Rajeczky Benjamin: Csángó népzene I-III. (Budapest 1956/61/91) Zeneműkiadó FELHASZNÁLHATÓ HANGZÓ ANYAG Magyarországi citeramuzsika – hanglemez, kazetta (Budapest 1975) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia II-V. hangkazetta album (Budapest 1986-1993) Hungaroton Magyar Népzene 1-2. Lemezalbum. Szerk.: Rajeczky B. (Budapest 1969/1972) Hungaroton Magyar hangszeres népzene lemezalbum. Szerk.: Sárosi B. (Budapest 1980) Hungaroton Szeretőm a táncba – moldvai csángómagyar népzene (1997) Etnofon JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD A tanulók teljesítményét és szorgalmát minden órán, a hónapok végén, valamint a tanszaki és iskolai hangversenyeket követően osztályzattal, illetve szóbeli minősítéssel is értékeljük. Az előadói kézség és gyakorlat kialakítása, fejlesztése érdekében szükséges, hogy minden növendék évente legalább egy-két nyilvános fellépésen szerepeljen. A félévi munka értékelése a főtárgytanár vagy tanárok szűkebb köre előtt, az év végi vizsga pedig a tantestület más tagjaiból és a szaktanárokból alakult bizottság előtti meghallgatáson történjék. Az év végi értékelés során a szorosan vett szakmai értékelés mellett a növendék további terveiről, lehetőségeiről is essék szó. TÁRGYI FELTÉTELEK Jó minőségű C, D, és A hangolású prím és normál citerák. A jó hangszerek húrja legyen könnyen lenyomható, a vendéghúrok ne fedjék el a dallamot, ne zörögjenek és jól tartsák a hangolást. Minden hangszerhez póthúrkészlet, megfelelő hangolókulcs és két-három darab pengető szükséges. Egyéb tárgyi feltételek Kisebb javításokhoz fogó, reszelő, törlőruha. Jó minőségű ütés- és koccanásgátló hangszertok. Megfelelő mennyiségű és minőségű tankönyv, kotta, hangzóanyag, videofelvétel. A hangszerek, lemezek, kazetták, könyvek stb. tárolására szolgáló zárható szekrények. Hangfelvételre, lejátszásra, illetve másolásra alkalmas magnetofon, CD lejátszó, lemezjátszó, fejhallgató, videó- és TV-készülék. Megfelelő méretű és akusztikájú, lehetőleg hangszigetelt, megfelelő méretű helyiség, a hangszerek elhelyezéséhez szükséges két-három asztal, hat-nyolc darab szék. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK A citera tanterve a magyar citerára épül, melyet a magyar nyelvterületen az egyik legelterjedtebb népi hangszerként ismernek és használnak. A népzenei gyakorlatban nélkülözhetetlen a stílusos játék kérdése. Ahhoz, hogy ez kialakulhasson, fontos eredeti, jó felvételek hallgatása, elemzése és a hallás utáni hangszertanulás. Az évfolyamonként felsorolt felhasználható hangzó anyag ismerete az alapja a stílusos játékmód elsajátításának. A zene tánccal való szoros kapcsolata fontos szempont volt az egyes évfolyamok tananyagának összeállításában. Alsóbb évfolyamokban az ének – citera kapcsolódása a jellemző, a felsőbb évfolyamokban viszont a hangszer tánc-kísérő szerepe a meghatározó. A továbbképző évfolyamok anyaga a különböző táji jellegzetességeket mutatja be továbbfejlesztve a korábban megszerzett technikai és zenei alapokat. A hangszer mérete igazodjon a növendék életkori sajátosságaihoz. 8 – 9 éves gyerekeknek a 45-55 cm-es fesztávú „C” prím citera, 10 – 12 éveseknek pedig az 50-60 cm-es fesztávú „C” vagy „A” citera használata javasolt.

- 57 -


Megjegyzés: Mivel a citera transzponáló hangszer, a példatárakban közölt dallamok nagy része C-alaphangra zár, kivétel néhány mixolíd és fríg hangsorú dallam, ezek üres G húron záródnak. A tanítás egyéni és csoportos keretek között is történhet. A csoport létszáma 3-5 fő legyen és lehetőleg hasonló korú és képességű növendékekből álljon. A gyorsabban haladó jobb képességű növendékek tanulmányaikat évfolyamok összevonásával is végezhetik. A citera tanszakra azok a növendékek vehetők fel, akik legalább 7 éves korúak, tisztán, szép hangon tudnak énekelni, jó a ritmusérzékük és a zenei memóriájuk.

Koboz A KOBOZTANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI Ismertesse meg • a koboz felépítését, történetét, egykori és mai használatát, • a hangzó vagy kottás formában elérhető anyagokat, ezek kezdetben segítséggel, majd önállóan történő feldolgozását, értelmezését, • a hangszer hangolásával, kezelésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Alakítson ki • helyes testtartást, kéztartást, ujjmozgatást, • könnyed, természetes, összehangolt bal- és jobbkéz-játékot, • biztos intonációt, ritmusos játékot, • rögtönzési készséget, • képességet a szólisztikus játékra és a kíséretre. Fordítson figyelmet • a zenei memória, a lapról olvasási készség fejlesztésére, • az önálló kíséretszerkesztés megtanulására, • a társas muzsikálásra, • rendszeres gyakorlásra, kitartó, céltudatos munkára. Óraterv Tantárgy

Főtárgy (koboz) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy6 Összesen

Évfolyamok 1. 2 2

Alapfok 2. 3. 2 2 2 2

4. 2 2

5. 2 2

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

Továbbképző 6. 7. 2 2 2 2 2 4-6

KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A növendék ismerje • a hangszer múltját, jelenkori használatát, • azokat a népzenei stílusokat, amelyekhez a hangszer kapcsolódik. 6


- 58 -

2 4-6

8. 2 2 2 4-6


Legyen képes • természetes, stílusos hangszerkezelésre, • a szóló- és kísérőjáték begyakorolt és improvizatív jellegű módjaira, • a tiszta intonációra szóló- ill. akkordjáték esetén, • hangszerét önállóan behangolni • a jobb- és balkézjáték összehangolására, • a táncritmusokhoz kapcsolódó különféle pengetéstechnikák és ritmizációk alkalmazására, • egyes különleges kifejezőeszközök használatára. Rendelkezzék • a stílusos játékhoz szükséges technikai ismeretekkel, improvizációs készséggel, előadókészséggel és stílusismerettel, • megfelelő kottaolvasási és harmóniaszerkesztési tudással. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A növendék ismerje • hangszerének a moldvai magyar népzenén kívüli felhasználási területeit. Legyen képes • magas technikai szintű hangszerkezelésre, • technikájának önálló továbbfejlesztésére, eredetileg más hangszereken játszott dallamok adaptálására, önálló kíséretszerkesztésre, • improvizálni minden stílusban, az egész fogólapot uralni, minden általánosan használt akkordot megszólaltatni, az ujjrendet és akkordozást egyénileg is megtervezni, begyakorolni, • zenekari játékra, minden jellegzetes moldvai csángó hangszeres táncdallam kíséretének ismeretével, • körülíró díszítés, akkordok, futamok együttes alkalmazására, • gazdagabb hangszínek és bonyolultabb karakterek megvalósítására. Rendelkezzék • a stílusos zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadói készséggel, • igényes, fejlett hallással, biztos zenei memóriával, koncentrálóképességgel, szereplési rutinnal, • az önálló munkához szükséges hangzóanyag-értelmezési, lapról olvasási készséggel. TANANYAG ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAKÉPZÉS A hangszer helyes tartásának megtanítása. A pengető fogása, a kétféle pengetési irány gyakorlása. A hangok helye a fogólapon a szolmizációs skálának megfelelően. KÖVETELMÉNYEK Ismerje a növendék • a hangszer történetét, alkalmazásának módjait, hangolását, • a hangszer és a pengető helyes tartását, illetve fogását. Legyen képes • tisztán intonálva egyszerű skálagyakorlatokat elvégezni (mozgó dó-val), szolmizációs hangokkal énekelve az ajánlott hangkészleten belül (C – H), • az egyszerűbb pengetési módokat kivitelezni (negyed, nyolcad ritmusban), • néhány kettőshangzás megszólaltatására,

- 59 -


• alapvető akkordokat tisztán megszólaltatni, ezekkel éneket kísérni. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA 3-4 egyszerűbb dallam szólóban és egy énekelt dallam vagy szöveges mondóka egyszerű kísérettel előadva. 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAKÉPZÉS A helyes intonáció kialakítása. A két irányú pengetés egyenletességének kimunkálása. KÖVETELMÉNYEK A növendék ismerje a megszólaltatható hangok szolmizációs és abc-s neveit. Legyen képes • egyenletes, ritmikus dallamjátékra, • 2 oktávos modális skálák (dór, eol, mixolíd) eljátszására a ritmusos játék és helyes intonáció követelményeit szem előtt tartva, • dűvő- és esztam-játékra a főbb akkordokkal. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA 3-4 egyszerű moldvai táncdallam, vagy énekkíséret. 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAKÉPZÉS Az akkordkészlet bővítése. További pengetési technikák gyakorlása. KÖVETELMÉNYEK A tizenhatodos mozgás nyugodt tempóban történő végrehajtása (pl. hajdútánc-jellegű daraboknál). Gyorsabb akkordváltások végrehajtása. Tremolo játék. Kéthúros dallamjáték fekvésváltás nélkül. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA 3-4 közepes nehézségi fokú táncdallam vagy moldvai énekek kísérettel. 4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAKÉPZÉS Az aszimmetrikus kíséreti formákhoz szükséges technikák elsajátítása és értelmezése. KÖVETELMÉNYEK Aszimmetrikus, illetve vagy bonyolultabb ritmusú kíséretek, illetve dallamok megszólaltatása (pl. kecskés, kettős). Egyszerűbb moldvai csángó dallamok előadása szólóban. Kéthúros dallamjáték fekvésváltással. Önálló kíséretszerkesztés egyszerű harmóniákkal. Gyors tempójú, egyenletes futamok megszólaltatása. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA 2-3 táncdallam vagy kobozzal kísért ének, és egy-két, furulyán vagy hegedűn játszott táncdallam kísérete. TOVÁBBKÉPZŐ

- 60 -


5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAKÉPZÉS A parlando kíséret megvalósításához szükséges pengetési technika elsajátítása. Az akkordkészlet kiterjesztése. KÖVETELMÉNYEK Gyors tempójú és aszimmetrikus ritmusú darabok szólisztikus megszólaltatása. Ugyanilyen jellegű énekelt, vagy hangszeren játszott művek igényes kísérete. Parlando ének kísérete. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA 1-2 nehezebb dallam szólisztikus előadása és egy ballada vagy hangszeres dallam kísérete. 6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAKÉPZÉS A hangszerkezelési biztonság fejlesztése. Körülíró díszítés. KÖVETELMÉNYEK Magas technikai színvonalú darabok előadása. Zenekari játék, minden jellegzetes moldvai csángó hangszeres táncdallam kíséretének ismerete. Körülíró díszítés, akkordok, futamok együttes alkalmazása. Gazdagabb hangszínek és bonyolultabb karakterek megvalósítása. A hangszertechnika önálló fejlesztésének készsége. A kifejező előadásmódra való törekvés. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA 1-2 virtuóz szólisztikus táncdallam bemutatása és 1-2 énekelt vagy hangszeres dallam kísérete. 7. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAKÉPZÉS Az alapfokú képzésben elsajátított játéktechnikai szint továbbfejlesztése. Különleges kifejezőeszközök megtanítása (előkék, vibrato, staccato). Parlando jellegű keleti (arab, török) dallamok. KÖVETELMÉNYEK Parlando darabok stílusos megszólaltatása. Zenekari játék. Akkordkíséret dallamkiemeléssel. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA 1-2 parlando darab, zenekari játék.

8. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) TECHNIKAKÉPZÉS A cimbalomszerű játékmód elsajátítása (virtuóz húrváltások). Ismerkedés a román kobzajátékkal. Improvizáció a társas muzsikálás során.

- 61 -


Középkori és reneszánsz művek megszólaltatása a hangszeren. KÖVETELMÉNYEK Stílusos játék a hangszer minden lehetőségét felhasználva. „Régizenei” dallamok (középkori, vagy reneszánsz táncdallamok, énekkíséretek stb.) megszólaltatása. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ÉS AZ ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ ANYAGA Virtuóz szólisztikus játék és hangszerkíséret zenekarral. A FELHASZNÁLHATÓ HANGZÓ ÉS KOTTAANYAG, VALAMINT AZ AJÁNLOTT SZAKIRODALOM JEGYZÉKE Könyvek, kottakiadványok Balogh Sándor: Moldvai Csángómagyar furulyás dallamok és énekek (Buda-pest 1996) Óbudai Népzenei Iskola Bodza Klára – Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola I-IV. (Budapest 1992/1994) Tankönyvkiadó, Magyar Művelődési Intézet Domokos Pál Péter: Hangszeres magyar tánczene a XVIII. században (Buda-pest 1978) Zeneműkiadó Domokos Pál Péter – Rajeczky Benjamin: Csángó népzene I-III. (Budapest 1956, 1961, 1991) Zeneműkiadó Draskóczy Lídia: Moldvai csángó hegedűs dallamok Bákó környékéről (Budapest 1997) Óbudai Népzenei Iskola Hankóczi Gyula: Egy Kelet-Európai lantféle: A koboz (Budapest 1988/3-4) Ethnographia Kallós Zoltán: Balladák könyve (Budapest 1973) Magyar Helikon Új guzsalyam mellett (Bukarest 1973) Kriterion Könyvkiadó Ez az utazólevelem – Új balladák könyve (Budapest 1996) Akadémiai Kiadó Kobzos Kiss Tamás: Hegedű és kobza (Budapest 1997) Óbudai Népzenei Iskola – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Pozsony Ferenc: Szeret vize martján (Kolozsvár 1994) Kriza János Társaság könyvtára Prichici, Gh. Constantin: 125 Melodii de jocuri din Moldova (Bukarest 1955) Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek (Budapest 1973) Tankönyvkiadó Sárosi Bálint: Die Volksmusikinstrumente Ungarns. Handbuch der europäischen Volksmusikinstrumente Serie I. (Lipcse 1967) Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet Szabolcsi Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve (Budapest 1979) Zene-műkiadó Veress Sándor: Moldvai gyűjtés (Budapest 1989) Múzsák Zamfir, Constantin: Metoda de cobza (Bukarest 1955) Hanglemezek Magyar Népzene 1-3. Szerk.: Rajeczky Benjamin LPX 10095-98, LPX 180001-04, LPX 18050-53 (Budapest 1969-72) Hungaroton Magyar Hangszeres Népzene. Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18045-47 (Budapest 1980) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene. Szerk.: Martin György, Németh István, Pesovár Ferenc LPX 18122-16 (Budapest 1985) Hungaroton Moldvai csángók Magyarországon. Szerk.: Sebő Ferenc SLPX 180096 Kazetták „Gyere haza, édes fiam” – Kallós archívum (Budapest 1992) Klézsei tánczene 1. Szerk.: Tatros együttes, Pénzes Géza (Budapest 1994) Ha folyóvíz volnék – Kanalas Éva és Fábri Géza (Budapest 1991) Addig megyek a víz mellett – Kanalas Éva és Fábri Géza (Budapest 1994) Moldvai csángómagyar furulyás dallamok – Szerk.: Balogh Sándor (Budapest 1994) Egyéb hangzóanyagok

- 62 -


A „Pátria” sorozat moldvai csángó anyaga (másolása megrendelhető a Magyar Művelődési Intézettől) Más csángó hangszeres és énekes gyűjtések az MTA Zenetudományi Intézetének népzenei archívumában Videó Az Óbudai Népzenei Iskola videotárában található, moldvai kobzosokkal készített felvételek „Zenelánc” – közreműködik a Tatros együttes és Fábri Géza – a Magyar Televízió sorozata alapján. Szerk.: Sebő Ferenc (Budapest 1996) Televideo Felhasználhatók még az Óbudai Népzenei Iskola már megjelent, illetve a későbbiekben megjelenő módszertani kiadványai, hang- és videofelvételei. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD Az értékelés az órai munka, a félév végi és év végi vizsgák, valamint nyilvános szereplések alapján történhet. A vizsgák anyaga a szóló és kísérő játékot be-mutató darabok önálló előadásából áll. Ajánlott anyag: kísérő formák, akkordbontások, szólódarabok játéka, ének és hangszerkíséret, valamint zenekari játék. TÁRGYI FELTÉTELEK Tanterem Az előírásoknak megfelelő, megfelelő méretű, jó akusztikájú, szellőztethető terem. Lejátszásra, felvételre és másolásra is alkalmas magnetofon, illetve videokészülék, lemezjátszó, CD lejátszó. Hangszerek A kereskedelemben koboz jelenleg nem kapható. Régebben Romániából lehetett vásárolni jó minőségű, a szászrégeni hangszergyárban készített „cobza”-t (a hangszer román neve). Jelenleg több hangszerkészítő is foglalkozik koboz-készítéssel, de fontos az oktatásra használandó hangszerek gondos kiválogatása. Könyvtár, hangtár, videótár Tartalmazza a kobozzal kapcsolatos írott anyagokat és felvételeket. Egyéb eszközök Húrok, kréta, illetve szappan a kulcsok kezelésére, pengetőkészítéshez szükséges hajlékony műanyag (pl. flakonból), olló. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK A koboz az egyik ősi lantfajta, a rövid nyakú, körteforma testű ud utóda, amelyből az európai lant változatai is kifejlődtek. Európában eddigi ismereteink szerint csak Romániában és Moldáviában maradt meg, az ott élő románoknál, ill. a moldvai magyaroknál. Valójában a középkori lant továbbélő formájának is tekinthető, ezért repertoárjába a (sajnos viszonylag kevés) gyűjtött autentikus anyag mellé felvehetők középkori, ill. reneszánsz (esetleg későbbi) dallamok is. Alkalmas akár szólójátékra, akár énekelt, akár hangszerrel (első-sorban hegedővel, vagy furulyával) játszott parlando, rubato, vagy giusto dallamok kíséretére. Bár vannak távoli párhuzamok, játékmódja mégis szigorúan elválasztandó mind a citera, a tambura és a gitár játékmódjától. Az autentikus megszólaltatáshoz mindenképpen javasolt az eredeti lúdtollat jól helyettesítő hosszú, keskeny, hajlékony műanyagból készített pengető. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően hangszeres előképző bevezetése nem szükséges. Életkori követelmény: a kobozjáték tanulása a növendék testi fel-építésének megfelelően 1o-11 éves korban kezdődhet. Mindenképpen hasznos, ha a korábbi időszakban az elméleti tanulmányok mellett egy másik hangszer-játékot (pl. furulya) előképző szinten már elsajátít. Az alapozó hat éves képzés után két továbbképző évfolyam tantervét dolgoztuk ki; ez a két év elegendő arra, hogy a növendék elsajátítsa a zenekari játékot, és felkészüljön a tovább-tanulásra. A koboz mellett a későbbiekben mindenképpen célszerű más hang-szer (pl. furulya vagy dob), illetve ének tanulása.

- 63 -


Az általánosan használt a hegedű, a G alaphangú furulya és az ének kísérésére is leginkább alkalmas D-A-D'-G' hangolást alapul véve a D alaphangú kétoktávos modális skálák (dór. eol, mixolid) és a G és C alaphangú egy oktáv + kvint terjedelmű modális skálák képezik az alapvetően tanítandó hangsorokat. A fő akkordtípusok: dúr és moll, domináns szeptim és a terchiányos tiszta kvintakkordok. A hangszer jellege miatt gyakran előfordulnak akkordfordítások. A moldvai tánczenében az „öves” típusú (dűvő-szerű), a „kezes” típusú (esztam-szerű) valamint az aszimmetrikus belső osztású (kettős: ti-tá-ti-tá-tá), illetve a páratlan ütemű (kecskés: 2/8+2/8+3/8), és a (ritkábban előforduló) 5/8-os ritmusképletek sajátítandók el. Ezek a gyakorlatban többféle módon is megszólaltathatók, egyszerűbb vagy virtuózabb pengetési technikát igényelve. A jobbkézjátéknál a rendelkezésre álló népzenei anyaggal összhangban a következő három fokozat érvényesül: a) egy húron való pengetés; b) két húron való játék, ahol az egyik kísérőhúr (pl. Gyöngyös György adat-közlőtől felvett szólisztikus és kísérő jellegű dallamok, kazak dombra, török s az arab ud); c) akkordkíséret dallamkiemeléssel (moldvai énekek és táncdallamok feldolgozásai, historikus táncdallamok). Bár a koboz pengetős hangszer, a rajta játszható kíséretnek sok köze van a cimbalmon játszott dallamkísérethez, mivel (amennyire ismerjük a hangszer történetét) a cimbalom pótlására is használták. A moldvai zenekarban egyébként elsősorban a hegedű kísérőhangszere volt, ez a kettős alkalmanként más hangszerekkel (pl. dob) is kiegészült. A táncházi zenélés során népszerűvé vált a furulyajáték kísérete is.

- 64 -


Tekerőoktatás tanterve A TEKERŐTANÍTÁS SZAKIRÁNYÚ FELADATAI A tekerő tanterv alapvetően a magyar paraszti hagyományra épít. Ennek megfelelően a törzsanyag túlnyomórészt a tekerő ismert elterjedési területéről származik (Csongrád és Bács-Kiskun megye egésze, valamint Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye déli része). Az e területről származó dallam-kincs alkotja hangszerünk magyar zenei anyanyelvét. Ennek tanításában–tanulásában az eredeti gyűjtések, hang- és videofelvételek játsszák a főszerepet. Ezen túlmenően a növendék kapjon átfogó képet a magyar népzene egészéről, a hangszeres zene – tánc – népszokások – hagyományok összefüggés-rendszeréről. A program célja továbbá, hogy a tananyagon keresztül megvilágítsa e hang-szer szerepét az európai műveltség fejlődésében. Ennek megfelelően lehetőséget biztosít a régizenében, európai népzenében, klasszikus zenében történő elmélyedésre is. A program eredményes megvalósításának alapfeltétele, hogy az oktatás magyar rendszerű tekerőn történjen. A magyar hangszerek ugyanis több, nagyon fontos alkatrészben eltérnek más instrumentumoktól: a klaviatúra alap-vetően más, a recsegőszerkezet egyedi, a kottaház szélesebb, a kerék és a hajtókar átmérője jóval kisebb. Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) • a magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, különös tekintettel az Alföld, még inkább a Dél-Alföld hagyományára, • a hangszer adottságaiból következő zenei kifejezésmódokat, • a hangszer működési elvét, beállításának módszereit, a karbantartás napi gyakorlatát, • a tekerő sokszínűségét, történelmi múltját és jelenét, népi, történeti, klaszszikus és modern zenei hagyományát, • a hangszer szakirodalmát, a hozzáférhető zenei felvételeket, gyűjtéseket. Fejlessze a növendék • hallását, ritmusérzékét, • zenei memóriáját, fantáziáját, • játéktechnikáját, stílusérzékét, • a kottaolvasás és írás készségét, • a magyar nyelvvel is összefüggő hangsúlyérzékét, • az improvizációs készséget, a zenei folyamatokban való gondolkodás képességét.

Óraterv Tantárgy

Főtárgy (tekerő) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy 7 Választható tárgy Összesen:

Évfolyamok 1. 2 2

2. 2 2

Alapfok 3. 4. 2 2 2 2

2 2 2 2 4-6 4-6 4-6 4-6

5. 2 2

6. 2 2

2 2 4-6 4-6

KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

- 65 -

7. 2 2

Továbbképző 8. 9. 10. 2 2 2 2 2 2

2 2 2 2 4-6 4-6 4-6 4-6


A tanuló ismerje hangszere történetét, változatait, elterjedtségét Magyarországon és más országokban, a magyar tekerő hagyományos repertoárját és játékstílusát, hangszere irodalmát, hangfelvételeit, a jelentősebb magyar adatközlőket. A tanuló legyen képes • hangszerét behangolni, • természetes, oldott hangszerkezelésre, • zenei és technikai szempontból tudatos elemző gyakorlásra, • életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag stílusos előadására, • közepes nehézségű dallami és ritmikai zenei problémák megoldására (leváltóhangok alkalmazása, lezárások, trillák, recsegési modusok, recsegések dallamon belüli építkezése), • a díszítőmotívumok megfelelő alkalmazására. A tanuló rendelkezzék • megfelelő zenei memóriával, • jó hallással, koncentrálóképességgel, • kottaolvasási rutinnal. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje • a dél-alföldi tekerőzene stílusjegyeit és repertoárját, • a magyar történeti zene tekerőn játszható repertoárját, • az európai népek tekerőzenéjét és a hangszer klasszikus zeneirodalmát. A tanuló legyen képes • hangszerét karbantartani, behúrozni, rajta egyszerűbb javításokat elvégezni, • repertoárjának és technikájának önálló továbbfejlesztésére, • egyszerűbb akkordfelbontásokat, skálákat, tartott váltóhangos hosszú trillákat játszani, • aszimmetrikus dallamelemeket és ritmusokat játszani, • tánczenei folyamatot, koncertprogramot önállóan összeállítani. A tanuló rendelkezzék • a tekerő hagyományos előadói gyakorlatára épülő rögtönzőkészséggel • • •

TANANYAG ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG 1. Gyermekdalok, szokásdallamok, jeles napok dalai mintegy 20 dallam. 2. Dél-alföldi oláhosok mintegy 10 dallam. TECHNIKAI KÉPZÉS A növendék sajátítsa el • a hangszer helyes tartását ülő helyzetben, • a hajtókar megfelelő tartását, indítását, egyenletes, szünetmentes forgatását, • a bal kéz helyes tartását a kottaháztetőn, • a szép zenei hang megformálásához szükséges billentéstechnikát, • a recsegő helyes beállítását. KÖVETELMÉNYEK A növendék legyen képes • egyenletesen, mérsékelt tempóban, szépen formált hangokkal az alapdallamokat játszani, • tempótartásra, • a leváltóhangok alkalmazására üres húrra,

- 66 -


• hallás utáni dallamtanulásra, • a dallam főhangjainak körülírására, • fekvésváltásokat megvalósítani C1 – G1 és G1 – C2 közti hangtartományban, • a négyujjas játéktechnika alkalmazására, • a megtanult dallamokat akár hosszabb zenei folyamatba is illesztve kotta nélkül eljátszani, • negyedek és nyolcadok mérsékelt tempójú recsegésére dallamhoz kötötten vagy anélkül. TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA 2–3 dallamból álló csokor. ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ 2 különböző karakterű műsorszám.

2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG 1. Dél-alföldi oláhosok mintegy 10 dallam. 2. Dél-alföldi lassú csárdás mintegy 10 dallam. 3. Hajdútáncok: XVIII. századi tánczenék a régi stílusú ugrós-legényes típuscsaládhoz kapcsolódva, mintegy 8-10 dallam. TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK A növendék legyen képes • hangszerét önállóan felövezni, megfelelő tartással ülni, • a recsegőt a kívánt tempó szerint önállóan beállítani, • megfelelő billentéstechnikával szépen formált hangokat képezni, • a dallamokat egyszerű trillákkal, fogott billentyűs leváltóhangokkal díszíteni, • a négyujjas ujjrendet önállóan alkalmazni, • hangszerjátékát énekkel színesíteni, énekét hangszerrel kísérni, • a tá, ti-ti és sorvégi tá-szün ritmusképletek alkalmazására recsegésben, • a bal és jobb kéz ritmikai függetlenítésére, • tempóváltásokat megvalósítani hosszabb zenei folyamatban. TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA 2 különböző karakterű műsorszám. ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ 2 különböző karakterű műsorszám. 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG 1. Dél-alföldi lassú csárdás mintegy 15 dallam. 2. Dél-alföldi friss csárdás, duda játékmód és hallgató (kb. 10 dallam). 3. Magyar történeti zene mintegy 10 dallam. TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK A növendék legyen képes • hangszerét behangolni a tanár által megadott alaphangra (recsegőhúr), • a kereket önállóan begyantázni, • a recsegőt korrigálni erős tempóváltás esetén (lassú – friss csárdás), • a leváltóhangok dallamalkotó szerepének felismerésére és alkalmazására, • és 4 hangból álló körülírásokra, egyszerű trillákra, szekvenciákra,

- 67 -


• a tekerő teljes klaviatúráján való tájékozódásra, • a tá, ti-ti, tij-ri-ri ritmusképleteket recsegni, • a sorzáró „tij-ri-ri ti-ti tá szün” formula következetes alkalmazására csárdásokban, • ismerje a duda-játékmódot, a parlando–rubato előadásmód sajátosságait, • hosszabb tánczenei folyamatot megfelelő tempóváltással előadni. Tudjon több tekerővel együtt muzsikálni, és különbséget tenni a népzene és a régizene (írott zenei hagyomány) előadásmódja között. TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA 3-4 dallamból álló csokor. ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ 2 különböző karakterű műsorszám.

4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG 1. Dél-alföldi tánczene (Szentes) mintegy 15 dallam. 2. Kanásztáncok, dudanóták, ugrósok (népzenei dialektusok szerint) mint-egy 15 dallam. 3. Európai tekerőmuzsika (népzene) mintegy 10 dallam. TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK A tanuló legyen képes • hangszerét önállóan behangolni, • a húrokat fölvattázni, • a 3 és 4 ujjas játéktechnikát megkülönböztetni, • különböző leváltóhangokkal, kötésekkel a dallam belső hangsúlyozására, • körülírásokat, tartott váltóhangos hosszú trillákat, sorzárlatokat stílusosan alkalmazni, • a bal és jobb kéz mozgásait függetleníteni, és azokat koordinálni, • a recsegésben a tij-ri-ri ti-ti tá szün és a tá, ti-ti, tij-ri-ri sorzárlat stílusos alkalmazására összefüggő tánczenei folyamatban, • a ri-ri ti recsegési módus és a szinkópa használatára. Tudjon • 3/4-es és 6/8-os dallamokat helyesen hangsúlyozni, recsegés nélkül, • énekest kísérni, • dudával, klarinéttal, citerával (burdon hangszerekkel) együtt zenélni, • néptáncosokat zenével kísérni. Ismerje a különbséget a hagyományos Dél-alföldi játékmód, valamint más tájegységek tekerőre alkalmazott stílusjegyei között. TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA 2 különböző karakterű műsorszám. ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ 2-3 különböző karakterű műsorszám hangszerrel, vagy énekkel. 5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG 1. Dél-alföldi tánczene (Csongrád) mintegy 15 dallam. 2. Csárdások (népzenei dialektusok szerint) mintegy 15 dallam. 3. Európai tekerőzene történeti zene mintegy 10 dallam. TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK

- 68 -


A növendék legyen képes • hangszerén a zászlókat megfelelően behangolni, a húrokat vattázni, a kereket gyantázni, • a recsegés dallamon belüli építkezését megvalósítani (Negyedekből sűrűsödő nyolcados-tizenhatodos mozgás, majd sorzárlat stb.), • a sorzárlat utolsó negyedén hangsúlyt adni (hosszú recsegés), • a három és négyujjas játékmód tudatos különbségtételére, alkalmazására, • a négy tizenhatod recsegés megkülönböztetésére és megszólaltatására, • rövid trillákból álló dallamépítésre a Dél-alföldi stíluson belül, • akkordfelbontásokra, skálákra, • speciális hangolású hangszeren játszani (kvart-, oktávhangolás), • üres dallamhúrra lezárni (G0), • vonós hangszerekkel, kobozzal, lanttal, tamburafélékkel, furulyákkal együtt muzsikálni. TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA 2-3 különböző műsorszám. ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ 2-3 különböző műsorszám, ebből legalább egy kamarazenei formában. 6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG 1. Dél-alföldi zene (adatközlői stílusjegyek) mintegy 20 dallam. 2. Regionális népzene (A helyi környezet – település, megye, tájegység, dialektusterület népzenei anyaga) mintegy 10 dallam. 3. Egyházi népénekek, szokásdallamok, komolyzenei művek kb. 10 dallam. TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK A tanuló legyen képes • hangszerét beállítani, tisztán behangolni, • a klaviatúrán tisztán intonálni, • különböző ujjrendeket megfelelően alkalmazni, • rövid kromatikus menetekre, akkordfölbontásokra, skálákra, • a dallamhúr első (A0) és negyedik fokán (D1) lezárni, • az aszimmetria megvalósítására dallamban és recsegésben, • az esztamhangsúlyú recsegést megvalósítani, • a sorkezdő nyolcad és tizenhatod felütés recsegéseket alkalmazni, • stílusos improvizálásra, a dallami díszítések válogatására. Ismerje és alkalmazza néhány adatközlő egyéni játékmódját. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA 2-3 különböző műsorszám, ebből egy zenekarral. ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ 3-4 különböző műsorszám, ebből egy zenekarral. TOVÁBBKÉPZŐ 7. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG 1. Dél-alföldi zene (adatközlői stílusjegyek) mintegy 20 dallam.

- 69 -


2. A tanár és növendéke által közösen választott témakör: népzene, történeti zene vagy klasszikus zene. TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK A növendék legyen képes • tisztán intonálni, • aszimmetria megvalósítására dallamban, • tartott váltóhangos hosszú trillákra. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA 3-4 különböző műsorszámból összeállított koncert program. ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ 3-4 különböző műsorszámból összeállított koncert program, és a hangszer jellegéből, illetve a választott éves tananyag jellegéből adódóan a beszámoltatás történhet egyéni, zenekari vagy kamarazenei formában. 8. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG 1. Dél-alföldi zene (adatközlői stílusjegyek) mintegy 20 dallam. 2. A tanár és növendéke által közösen választott témakör: népzene, történeti zene vagy klasszikus zene. TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK A növendék legyen képes • az ismert dallamanyagot összefüggő tánczenei folyamatba rendezni, • egyszerű akkordfelbontásokat, skálákat játszani. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA 3-4 különböző műsorszámból összeállított koncert program. ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ 3-4 különböző műsorszámból összeállított koncert program, és a hangszer jellegéből, illetve a választott éves tananyag jellegéből adódóan a beszámoltatás történhet egyéni, zenekari vagy kamarazenei formában. 9. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG 1. Dél-alföldi zene (adatközlői stílusjegyek) mintegy 20 dallam. 2. A tanár és növendéke által közösen választott témakör: népzene, történeti zene vagy klasszikus zene. TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK A növendék legyen képes • egyszerűbb ritmus-aszimmetria megvalósítására, • stílusfüggő ujjrendek megkülönböztetésére. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA 3-4 különböző műsorszámból összeállított koncert program.

ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ 3-4 különböző műsorszámból összeállított koncert program, és a hangszer jellegéből, illetve a választott éves tananyag jellegéből adódóan a beszámoltatás történhet egyéni, zenekari vagy kamarazenei formában.

- 70 -


10. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) DALLAMANYAG 1. Dél-alföldi zene (adatközlői stílusjegyek) mintegy 20 dallam. 2. A tanár és növendéke által közösen választott témakör: népzene, történeti zene vagy klasszikus zene. TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK A növendék legyen képes • önálló hangszerkezelésre, beállításra, karbantartásra, • különböző stílusoknak megfelelő játéktechnika megválasztására, tánczenei folyamat, koncert program összeállítására. A TANSZAKI MEGHALLGATÁS ANYAGA 3-4 különböző műsorszámból összeállított koncert program. ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ 3-4 különböző műsorszámból összeállított koncert program, és a hangszer jellegéből, illetve a választott éves tananyag jellegéből adódóan a beszámoltatás történhet egyéni, zenekari vagy kamarazenei formában. AJÁNLOTT IRODALOM Bálint Sándor: Szeged népe – Új gyűjtés I. (Szeged 1933) Balla Péter: Dalolj velünk! – Észak magyarországi népdalok (Budapest 1956) Barsi Ernő: Daloló Rábaköz (Győr 1970) Barsi Ernő: Daloló Szigetköz (Győr 1995) Győrvámosi Általános Iskola Barsi Ernő: Daloló Rábaköz II. (Csorna-Győr 1983) Bartha Dénes: A XVIII. század magyar dallamai (Budapest 1935) Bartók Béla: A magyar népdal (Budapest 1924) Bartók Béla: Magyar Népdalok (Egyetemes Gyűjtemény) I. (Budapest 1991) Bencze Lászlóné – Szűcs Sándor: A ladányi torony tetejébe… – Hortobágyi és sárréti népdalok (Püspökladány 1974) Bihari népdalgyűjtés (Berettyóújfalu 1978) Bereczky János: „Szép fényes hajnalcsillag” – magyar népi karácsonyi énekek (Budapest 1983) Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok I-III. (Pécs 1937-40) Békefi Antal: Bakonyi népdalok (Veszprém 1977) Bodza Klára – Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola I-II. (Budapest 1992, 1994) Zeneműkiadó Borsai Ilona – Nagy Miklós: Eger környéki népdalok (Budapest 1981) Bura László: Szatmári népballadák (Bukarest 1978) Kriterion Kiadó Burány Béla: Hej, széna, széna – 120 vajdasági magyar gyermekjátékdal (Zenta 1973) Burány Béla – Fábri Jenő – Tripolszki Géza: Kék szivárvány koszorúzza az eget (Zenta 1969) Cserey József: Kalocsai kertek alatt – 150 népdal (Kalocsa 1976) ifj. Csoóri Sándor: Dudanóták gyűjteménye (Budapest 1986) Közművelődési Információs Központ Dancs Lajos: Gilicemadár – 100 népdal Szabolcs-Szatmárból (Nyíregyháza 1976) Dancs Lajos: Édesanyám rózsafája – Népdalok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből (Nyíregyháza 1993) Derzsi Kovács Jenő szentesi és Szentes vidéki dallamgyűjteménye. Szerk.: Forrásné Török Katalin (Szeged 1985)

- 71 -


Domokos Pál Péter: Hangszeres magyar tánczene a XVIII. században (Budapest 1978) Zeneműkiadó Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Dobszay László – Szendrei Janka: A magyar népdaltípusok katalógusa – stílusok szerint rendezve I. (Budapest 1988) MTA Zenetudományi Intézet Ecsedi István – Bodnár Lajos: Hortobágyi betyár- és pásztornóták (Debrecen 1927) Együd Árpád: Somogyi népköltészet – Somogy néprajza I. (Kaposvár 1975) Együd Árpád: Kaposváron megverték a rézdobot – 100 somogyi népdal (Kaposvár 1981) Juhász Zoltán: Kukucska Ernő, nógrádi dudás és furulyás hagyatéka (Buda¬pest 1994) Magyar Művelődési Intézet Virágvölgyi Márta – Vavrinecz András: Szatmári népzene I-II. (Budapest 1992) Magyar Művelődési Intézet Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I-II. (Budapest 1961) Zeneműkiadó Kálmány Lajos: Történeti énekek és katonadalok (Budapest 1952) Kerényi György: Jeles napok dalai (Budapest 1963) Kerényi György: Magyar énekes népszokások (Budapest 1982) Zeneműki-adó Kiss Áron: Magyar gyermekjáték-gyűjtemény (Reprint: Budapest 1984) Kiss Lajos: Lakodalmas dalok (Budapest 1964) Zeneműkiadó Kiss Lajos: Horgosi népdalok (Zenta 1974) Kiss Lajos: Gombos és Doroszló népzenéje (Újvidék 1982) Hungarológiai Intézet Kodály Zoltán: A magyar népzene (Budapest 1937) Zeneműkiadó Lajtha László: Dunántúli táncok és dallamok I. (Budapest l962) Zeneműki-adó Lajos Árpád: Borsodi népdalok (Miskolc 1955) Lázár Katalin: Tápiómenti népdalok (Szentendre 1985) Lázár Katalin: Bagi népdalok (Aszód 1988) Maczkó Mária – Rónai Lajos: Rózsát ültettem a gyalogútra… – Galga menti népdalok (Aszód 1990) Magyar Népzene Tára I. Gyermekdalok (Budapest 1951) Akadémiai Kiadó II. Jeles napok (Budapest 1953) Akadémiai Kiadó III. A-B Lakodalom (Budapest 1955) Akadémiai Kiadó IV. Párosítók (Budapest 1959) Akadémiai Kiadó V. Siratók (Budapest 1966) Akadémiai Kiadó VI. Népdaltípusok I. (Budapest 1973) Akadémiai Kiadó VII. Népdaltípusok II. (Budapest 1987) Akadémiai Kiadó VIII. A-B Népdaltípusok III. (Budapest 1992) Balassi Kiadó IX. Népdaltípusok IV. (Budapest 1995) Balassi Kiadó X. Népdaltípusok V. (Budapest 1997) Balassi Kiadó Paksa Katalin: A magyar népdal díszítése (Budapest 1993) Paksa Katalin – Németh István: Magyar Népzenei Antológia – Alföld (Buda-pest 1994) Falvy Zoltán Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz énekek (Budapest 1953) Zeneműkiadó Pesovár Ferenc: Béres vagyok, béres – Fejér megyei népzene (Székesfehérvár 1982) Régi Magyar Dallamok Tára (Budapest) Akadémiai Kiadó I. Csomasz Tóth Kálmán: A XVI. század magyar dallamai (Budapest 1958) II. Papp Géza: A XVII. század énekelt dallamai (Budapest 1970) Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene (Budapest 1996) Püski Kiadó Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet (2. átdolgozott kiadás Planétás Kiadó Szabolcsi Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve (Budapest 1947)

- 72 -


Szabolcsi Bence: A magyar zene évszázadai I. (Budapest 1959) Százas sorozat: Zeneműkiadó  100 népi játékdal (Budapest 1944)  101 magyar népdal (Budapest 1929)  Madárka – 102 magyar népdal (Budapest 1935)  103 magyar népdal (Budapest 1937)  104 magyar katonadal (Budapest 1942)  Dunántúli daloskönyv – 107 magyar népdal (Budapest 1947)  108 délvidéki népdal (Budapest 1943)  111 népi táncdal (Budapest 1949)  Tiszán innen Dunán túl – 150 magyar népdal (Budapest 1951) Szendrei Janka – Dobszay László – Rajeczky Benjamin: XVI-XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben I-II. (Budapest 1979) Szerényi Béla: A hagyományos magyar tekerőmuzsika (Budapest l994) A szerző kiadása. Szomjas-Schiffert György: Hej! Cserényem előtt… Kiskunhalas népdalai (Kiskunhalas 1994) Szomjas-Schiffert György – Csenki Imre: Népdalok a magyar történelemben (Budapest 1984) Zeneműkiadó Tary László: Heves megyei népdalok (Eger 1959) Tápé története és néprajza (Tápé 1971) Újváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (Miskolc 1977) Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek – 333 zalai népdal (Zalaegerszeg 1978) Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa (Szentendre 1983) Vargyas Lajos: Régi népdalok Kiskunhalasról (Budapest 1954) Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje (Budapest 1981) Zeneműkiadó Várnay Ferenc: Csele vize elfolyik a Dunába – félszáz szebényi népdal (Véménd 1974) Várnay Ferenc: Szentlőrincen kiöntött a kanális (Szentlőrinc 1989) Virágos sorozat: Zeneműkiadó  Rozmaring – 91 magyar népdal (Budapest 1952)  Gyöngyvirág – 92 magyar népdal (Budapest 1952)  Viola – 93 magyar népdal (Budapest 1953)  Rózsa – 94 magyar népdal (Budapest 1953)  Tulipán – 95 magyar népdal (Budapest 1953)  Muskátli – 97 magyar népdal (Budapest 1954)  Nefelejcs – 98 magyar népdal (Budapest 1954)  Százszorszép – 100 magyar népdal (Budapest 1957)  Szép a huszár – Katonadalok gyűjteménye (Budapest 1954) Volly István: Ütik a rézdobot (Budapest 1947) XVIII. SZÁZADI ZENEMŰVEK TEKERŐRE Vivaldi, A. Il Pastor Fido. Six Sonatas. Op.13 (Hortus Musicus No. 135) TEKERŐISKOLÁK Riviére, Gaston Méthode de vielle. 24, Rue d'Alembert, 03100 Montlucon Dubois, André Méthode de vielle en 12 lecons. Chavignol, 183000 Sancerre Frankfurt Hurdy-Gurdy Ensemble, Die Hummel. Die Drehleier: Handhabung und Spieltechnik. Frankfurt Hurdy-Gurdy Ensemble, Musik-Glier KG, Allerheiligenstrasse 17, D-6000 Frankfurt 1. MAGYAR NÉPZENEI LEMEZAJÁNLAT Magyar Népzene 1-3. Szerk.: Rajeczky Benjamin LPX 10095-98, LPX 180001-04, LPX 18050-53 (Budapest 1969-72) Hungaroton

- 73 -


Magyar Hangszeres Népzene. Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18045-47(Budapest 1980) Hungaroton Magyar Népzene Bartók Béla fonográf-felvételeiből. Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18069 (Budapest 1981) Hungaroton Magyar Népzene Bartók Béla lejegyzéseivel. Szerk.: Somfai László LPX 18058-60 (Budapest 1981) Hungaroton Magyar Népzene Kodály Zoltán fonográffelvételeiből. Szerk.: Tari Lujza LPX 18075-76 (Budapest 1983) Hungaroton Lajtha László népzenegyűjtéseiből: Balassagyarmati és Soproni zenekar. Szerk.: Tari Lujza MK 18206 (Budapest 1992) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia (Budapest 1985-93) Hungaroton: I. Tánczene. Szerk.: Martin György, Németh István, Pesovár Ernő – LPX 18122-16 II. Észak. Szerk.: Tari Lujza, Vikár László LPX 18124-28 III. Dunántúl. Szerk.: Olsvai Imre LPX 18138-42 IV. Alföld. Szerk.: Paksa Katalin, Németh István LPX 18159-63 V-VI. Erdély (Kelet 1-2.) Szerk.: Sárosi Bálint, Németh István (Budapest 1993/95) MTA Zenetudományi Intézet A bogyiszlói zenekar. Szerk.: Sebő Ferenc SLPX 18095 (Budapest 1984) Hungaroton Szatmári Bandák. Szerk.: Hans Hurtig – Vavrinecz András SLPO-18154 (Budapest 1991) Hungaroton XVI-XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben. Szerk.: Szendrei Janka (Budapest 1995) MTA-Zenetudományi Intézet TEKERŐZENE MAGYAR ELŐADÓKTÓL Galagonya Együttes – Magyar Tekerőzenekar: Este a Fonóban (Fonó Records FA 009-2) Magyar Tekerőzenekar: Kertünk alatt (ADYTON E01) Mandel Róbert: East European Hurdy-gurdy Music (SLPX 18083) Hungaroton Mandel Róbert: Pastorale, Hirten- und Schafermusik aus Frankreich (Unisono Uns 22783-84) Mandel Róbert: East European Folk Group – Robert Mandel and friends (GB-Records G. B. 004) Mandel Róbert: The Robert Mandel Collection (GB-Records G. B. 005) Mandel Quartet: Medieval, Renaissance and Baroque Music (SLPD 12996) Mandel Quartet: Das Mandel Quartet – Alte und Neue Music (Thorofon Alternum STW 831024 DMM-TELDEC) Szerényi Béla – Kóta Judit: Túl a Tiszán (Fonó Records FA 010-2) KÜLFÖLDI ELŐADÓK LEMEZEI Claude Flagel: La vielle (Le Chant du Monde LDX 74519) Claude Flagel: La Belle Vielleuse (Pluriel MN 23) Michéle Fromenteau: L' Art de la vielle a roue Vol. 1. Michéle Fromenteau: L'Art de la vielle a roue Vol.2. (Arion ARN 36594) Michéle Fromenteau: Quatre concerti pour instruments rare. Vol. 1. Rene Zosso: Vivaldi, Six sonatas „Il Pastor Fido” (Archive 2533117) HAGYOMÁNYOS EURÓPAI TEKERŐZENE Gaston Riviére: Bal avec Gaston Riviére. (Barclay 820212) Gaston Riviére: Veillée chez Gaston Riviére (Barclay 820209) André Dubois & Michéle Fromenteau: La Sabotée Sancerroise (Riviera 3210175) Georges Simon: Regional series for UNIDISC Georges Simon: Berry (Ex 33173), Limousin (Ex 33171), Auvergne Georges Simon: (Ex 33175), Bourgogne & Bresse (Ex 33 169) René Zosso: Chant et Vielle (Chant du Monde LDX 74356)

- 74 -


ADATKÖZLŐK FELVÉTELEI A MAGYAR RÁDIÓ ARCHÍVUMÁBÓL Bársony Mihály (Tiszaalpár) MR Arch.: 33385-91, S-26554 Boros Imre és Kovács „Kúresz” Márton (Bokros) MR Arch.: 74443 Halász Szabó Zsigmond és Kanfi Horváth István (Szentes) MR Arch.: 67149-60 Papp Rókus és Bársony Mihály (Tiszaalpár) MR Arch.: 53214-26 Szenyéri Dániel és Burka Sándor (Szentes) MR Arch.: 24297-98, 29644-45, 31075-76, 34275-76, 37696-97, 39760-64 TEKERŐS GYŰJTÉSEK AZ MTA ZENETUDOMÁNYI INTÉZET ARCHÍVUMÁBÓL Csongrád: AP 1598, 1600, AP 10253-56 Fábiánsebestyén: AP 6567, AP 7463-65 Kunszállás: AP 1608 Szentes: AP 4016-18, AP 5048, AP 6074, AP 6846 Tiszaalpár: AP 4856-57, AP 5130, AP 64948, AP 6740-41-42, AP 8303, AP 11322, AP 11330 A TEKERŐ SZAKIRODALMA Avasi Béla: A magyarországi tekerő hangkészlete. Néprajzi Értesítő XLI, 1959 Barna Gábor: A kunszentmártoni tekerő. Múzeumi levelek. 15. 22-24, 1973 Bartók Béla: A hangszeres zene folklórja Magyarországon. Zeneközlöny 10, 1911 Béres András: Tekerőlant ábrázolása XVII. századi címerben Ethnographia LXXXV, 1974 Bröcker, M.: Die Drehleier. Bonn-Bad Godesburg 1977 Diószeghy Miklós: Az utolsó „nyenyerés” aki középkori hangszerén bánatokat csalogat. Budapesti Hírlap 1929 szept. 15 Gábry György: Symphonia Ungarorum. Történelmi Szemle XIII. 428 – 431, 1970 Hankóczi Gyula: A tekerőlant Lakitelek, Alpár, Tiszaújfalu, Bokros és Csongrád népi kultúrájában.  Studium X. 117-137, 1979  A tekerőlant az Alföld középső részén  Ethnographia XCIV, 1983  Kiskunsági tekerőlantok. Forrás, XIII. 12. 91 – 96, 1981  Tekerőlantok a Csepel-szigeten és környékén. Folklór, folklorisztika és etnológia, 1985 Horváth Czirill: A Gellért legenda énekes szolgálója. Egyetemes Philológiai Közlöny XXXIV. 313-319, 1910 Lajtha László – Dincsér Oszkár: A tekerő. Néprajzi Értesítő XXXI 103-111, 1939 Mihálka György: Szegedi népi hangszerek. Néprajz és Nyelvtudomány 5. 85-93, 1962 Palmer, Susann and Samuel: The Hurdy-gurdy David & Charles 1980 Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek (Budapest 1973) Trócsányi Zoltán: Symphonia Hungarorum. Akadémiai Értesítő XXV, 1914 Trócsányi Zoltán: A nyenyere Magyarországon (Budapest 1933) Trócsányi Zoltán: Egy régi magyar hangszer története – nyenyere. Búvár. I., 1936 JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD A növendék munkájának értékelése az órai munka, a félévi meghallgatás, az év végi vizsga, a tanszaki hangversenyek, közös órák, nyilvános szereplések alapján történhet. A félévi meghallgatáson az osztályzat a tanár javaslata alapján történik. A tanév végi vizsgán a tanszak tanáraiból alakult bizottság osztályoz. A tanév során minél több lehetőséget kell biztosítani a tanulónak a nyilvános szereplésre. Ezen keresztül mérheti le tanár és diák egyaránt a munka eredményességét. A növendék

- 75 -


számára lehetőség nyílik az előadói készség, hang-szerkezelési biztonság, figyelemmegosztás, koncentráció fejlesztésére. A beszámolók és vizsgák anyaga a megtanult dallamok műsorszámmá össze-állított, kotta nélküli előadásából áll. A hangszer hagyományos előadói gyakorlatának megfelelően elvárandó a szólisztikus megszólaláson kívül a kamarazenei, zenekari összeállítás is. TÁRGYI FELTÉTELEK A tekerő főtantárgy eredményes tanításához szükséges egy megfelelő méretű, jó akusztikájú, hangszigetelt, szellőztethető, világos tanterem, karfa nélküli székekkel, asztallal. Hangszerállomány a növendékek létszámának megfelelő mennyiségben jó minőségű, magyar rendszerű tekerő, bélhúrral fölszerelve. Tartalék húrkészlet (hangszerenként 1 garnitúra), hegedűgyanta, csomómentes egyenes szálú vatta. Tanítási segédeszközök Kottatartó és kottavonalas tábla krétával, metronóm. Kromatikus hangológép a húrok és a klaviatúra megfelelő behangolásához. Hangtár Tartalmazza a tekerő fellelhető és hozzáférhető archív felvételeit, gyűjtéseket, népzenei lemezeket, tekerős előadóművészek lemezeit, videofelvételeket gyűjtésekről, koncertekről Kottatár, könyvtár Tartalmazza a tekerő leírt zenei anyagait és a témáról írt elméleti munkákat. Ezen kívül a tananyaghoz szükséges irodalmat: összefoglaló népzenei gyűjteményeket, monográfiákat, gyűjtéseket, néprajzi könyveket, zenetörténeti műveket. Lemezjátszó, CD lejátszó, másolásra és felvételre is alkalmas magnetofon, videomagnó. Előadóterem koncertek, táncházak rendezéséhez JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK Jelen tanterv fő vonalaiban öt csoportra osztja a tanítandó tananyagot: 1. Hagyományos Dél-alföldi tekerőzene 2. Magyar népzene 3. Történeti zene 4. Európai népzenénk 5. Klasszikus műzene A felosztás sorrendje egyúttal ajánlott fontossági sorrendet is tartalmaz. A dél-alföldi zene a tíz éves program minden évfolyamában kiemelt helyet foglal el. Ennek legfőbb oka, hogy tudatosan és tervszerűen fel kell vállalnunk e hangszer sok évszázados paraszti hagyományának őrzését, tovább-adását. Törekednünk kell tehát minél bővebb dallamanyag átadására, a szokásrend megismertetésére, a stílusos előadásmód rögzítésére, elsajátítására. A tekerő tanterv szándékunk szerint nem egy merev struktúra. Mindenféleképp befolyásolja a program megvalósításának helyet adó intézmény profilja, a tanár személye és a növendék képességei. A tanterv széleskörűen vázolja a hangszer adottságaiból következő zenei lehetőségeket. Ennek megfelelően a – kényszerűen évfolyamokra lebontott – tananyag esetleg többet tartalmaz, mint amennyi megvalósítható. Vegyük figyelembe azonban az előbb említett intézmény – tanár – növendék hármast, mint módosító tényezőt, így a tanterv évfolyamoktól független fejlődési ívei szabadon követhetők, követelményei megvalósíthatók. Néhány gyakorlati tanács 1. A tekerő egy olyan speciális hangszer, amely három, egymástól alapvetően különböző funkciójú húrral rendelkezik. Az első a prímhúr, amelynek szerepe a dallamjáték. A második a basszushúr, ami bourdon kíséretet ad. A harmadik a recsegőhúr, amely ritmuskíséretet

- 76 -


szolgáltat. A tanítás során meg kell értetnünk a növendékkel, hogy e három húr együttes hangzása adja a tekerő karakterét, de külön – külön is teljes mértékben értelmezhetők. Úgy tekinthetők, mint egy zenekar három tagja, akiknek összjátéka adja az együttes hangzást. 2. A magyar tekerők általában három húrosak. Hagyományos hangolásuk Eszklarinéthoz: recsegő B0, prímhúr F1, basszushúr B. A hangolás azonban körülményektől függően F0, C1, F és D1, A1, D0 között változhat. Ezért a tekerőt transzponáló hangszernek kell tekintenünk. Alap-hangja a dallamhúron megszólaló negyedik hang, vagyis a dallamkör kvartja. Az ezt megszólaltató billentyűt „C”-nek nevezzük. A tekerő klaviatúráján tehát a „C” alapú skála hangjai szerint gondolkozhatunk is. A magyar tekerő felépítése lehetőséget ad egy negyedik húr felszerelésére is. Ennek megfelelően beszélhetünk tehát dupla basszusos hangszerről (lehetséges hangolás pl.: A0, E1, A, E0), vagy duplasoros kottaházról (hangolása pl.: A0, E1, E1, A vagy A0, E1, E0, A). A nyugat-európai népzenéhez és történeti zenéhez szükséges speciális hangolások megtalálhatók a szakirodalomban. 3. Stílusosan előadott magyar tekerőzene csak magyar rendszerű tekerőn valósítható meg. A hangszer nagyon sok, alapvető fontosságú részében eltér a nyugat-európai formáktól. Ezek közül a legfontosabbak: • A klaviatúra egészen speciális, ami a billentyűk elrendezésében és kialakításában mutatkozik. • A recsegőszerkezet minden más rokon hangszertől eltér: a recsegő, recsegőék, ékhíd és húr összefüggő rendszere alkotja. • A kerék és a hajtókar aránya nagyon kicsi (a kerék kb. 14 cm, a hajtókar tengelytávolsága 5-6 cm). • A magyar tekerő különleges volta egy bizonyos tudásszint fölött korlátokat jelent az európai zene előadásában (pl.: akkordfutamok, kromatikus skálák, vagy 7/8-os, 9/8-os recsegés). Ez azonban sem az alapfokú, sem a középfokú oktatásban nem jelenik meg. Sokkal nagyobb problémát jelenthet adott esetben nyugati típusú hangszeren magyar népzenét játszani. Ez ugyanis lehetetlenné teszi a stílusos előadásmódot, anyanyelvű zenei gondolkodást.

- 77 -


NÉPI ÉNEK Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A tanuló ismerje    

Az emberi hang sajátosságait, és képes legyen ezeket alkalmazni a dallamok megszólaltatásakor, A magyar népdalok alapvető stílusjegyeit és az öt magyar népzenei dialektus fő jellemzőit és népdalok díszítési és variációs lehetőségeit, Kiemelkedő munkásságú népzenekutatóink tevékenységét és eredményeit, A legjelentősebb hagyományőrző népi énekeseket. Tudjon:

      

Helyesen lélegezni, Tisztán intonálni, Önállóan beéneklő gyakorlatokat végezni, Kezdőhangokat önállóan megtalálni, Hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen énekelni, Érthető szövegmondással énekelni, Életkorának, képességének, egyéniségének megfelelő módon, a tanult dialektusok figyelembe vételével, stílusosan népdalokat megszólaltatni. Rendelkezzék:

 

A szükséges kottaolvasási- lejegyzőkészséggel, képességgel, Jó előadói készséggel, önállósággal.

memóriával

és

összpontosító

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Ismerje a növendék. A magyar népzene minden dialektusterületét (mindegyik dialketusból tudjon önállóan dalfüzért szerkeszteni, és azt előadni): dunántúli dialektus és Szlavónia, északi dialektus, alföldi dialektus (Dél-Alföld, Felső-Tiszavidék), erdélyi dialektus (Mezőség, Kalotaszeg, Székelyföld, Gyimes), moldvai dialektus.

- 78 -


Óraterv Tantárgy

Főtárgy (népi ének) Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy(népzenei ism.) Összesen:

Évfolyamok 1. 2 2

2. 2 2

Alapfok 3. 4. 2 2 2 2

5. 2 2

6. 2 2

7. 2 2

2

2

2

2

2

2

2

4-6 4-6 4-6 4-6

4-6 4-6

Továbbképző 8. 9. 10. 2 2 2 2 2 2

2

2

2

4-6 4-6 4-6 4-6

TANANYAG

A népi ének tantárgy tanítása korévfolyamonként, tagozatonként tematikájában és módszerében azonos, az elvégzendő anyag mennyiségében és összetettségében azonban különbözik. A javasolt zenei anyag kiválasztását mindig a tanuló technikai tudása, muzikalitása és zenei érettsége befolyásolja. Az előírt anyag az elvégzendő minimumot jelenti, melynél többet elvégezni kívánatos és hasznos. A képzési program lehetőséget ad arra, hogy a fejlesztési ütemet a tanár a tanuló egyéni adottságainak figyelembe vételével határozza meg, így a képzési idő lerövidíthető. A kiemelkedő képességű növendékek számára a harmadik évfolyamtól lehetőség nyílik arra, hogy magasabb óraszámban (heti 2x45 perc) tanulhassanak. Az alapfokú tanulmányok befejezése után a legkiválóbb tanulók továbbtanulhatnak a zeneművészeti szakközépiskolában, de tudásukat a továbbképző 1-4. évfolyamaiban is fejleszthetik.

A zenei anyagot mindegyik képzési formában, az alábbi tematikus rendben soroljuk fel: 1. 2. 3. 4.

Az emberi élet szakaszaihoz és fordulóihoz kapcsolódó szokásdalok. A naptári évhez kötődő szokásdalok. Táncdallamok. Parlando-rubato előadásmódú lírai dalok, balladák. A tananyag felépítésében a dialektusok megismertetése a tanulók zenei és technikai felkészültségéhez igazodik.

FELHASZNÁLHATÓ ZENEI ANYAG:

- 79 -


Bodza Klára-Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola I., II., Bodza Klára-Vakler Anna: Magyar népi énekiskola III., IV., Kodály Zoltán: A magyar népzene (Szerkesztette: Vargyas Lajos), Kallós Zoltán: Új guzsalyam mellett, Seres András – Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv

Alapfok 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÉSZSÉGFEJLESZTÉS A természetes testtartás kialakítása. A helyes légzés elsajátítása. Artikulációs gyakorlatok. Intonációs és ritmusgyakorlatok. Hangképző skálagyakorlatok. ZENEI ANYAG A felhasználandó anyagból válogatva legalább 25 dal, ezekből ajánlottak az alábbi dallamok: 1/1.Ütempáros és strófikus elemeket tartalmazó gyermekjáték füzérek Fehér liliomszál (I/21), Csillag Boris (IV/28), Kopasz Péter (IV/41) 1/2. Dél-dunántúli és alföldi karikázók, párosítók Ez a bajor ennivaló (I/31), Aki leány akar lenni (I/37), Ne félj, lányom (I/38) Gyere ki, Kata (I/39), Hej, dombérom, dombérom (I/40), Le az utcán, le, le, le (I/41), Széles a Duna (I/43), Szól a kukukk, szól (I/45), Gyere ki, szívem (I/46), Víz alá, víz alá (IV/6), Éva, szívem, Éva (IV/7) 2. Lucázás, karácsonyi köszöntők, Gergely-járás Kity, koty (I/113), Luca, Luca (II/124), Glória, József és Mária (I/114), Bárcsak régen (I/115), Betlehem kis falucskában (I/117), A kis Jézus aranyalma (III/53), Karácsony estéjén (III/72), Pásztortársak (III/79), Betlehembe gyer pajtás (IV/42), Felkelék én (IV/113), Szent Gergely doktornak (I/94) 3. Dunántúli ugrós és csárdás dallamok Győri kanász a dombon (I/121), Hej,Dunáról fúj a szél (I/123), Hol jártál az éjjel (KodályVargyas 40), Vörös bor nem drága (III/5),Csóri kanász, mit főztél? (III/9), Aki dudás akar lenni (III/11), Béres legény, Télen nagyon hideg van, Komáromi kisleány, Patkóéknál Patason, Hej, két tikom tavali, Hej,Vargáné, Az ürögi utca (Kodály-Vargyas/31), Dunaparton van egy malom (Kodály-Vargyas/34) 4. Balladai elemeket tartalmazó lírai dalok (Moldva, Erdély) A kicsi madárka, Árva csihány koszorú (Kallós Z.:Új guzsalyam mellett), Túl a vízen foly e patak, Anyám lánya, Ó ti szép leányok (Seres-Szabó: Csángómagyar daloskönyv AZ ÉV VÉGI VIZSGA ANYAGA 1 szokásdal. 1 táncdallam.

- 80 -


1 lírai dal. A félévi értékelésen a tanult anyagból kiválasztott 2 dalt kell előadni. 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÉSZSÉGFEJLESZTÉS A légzéskapacitás növelésére irányuló gyakorlatok. A hangterjedelm növelése. A váltóhangok kiegyenlítése skálagyakorlatok segítségével. Artikulációs gyakorlatok. Könnyebb díszítési gyakorlatok. ZENEI ANYAG A felhasználandó anyagból válogatva legalább 25 dal, ezekből ajánlottak az alábbi dallamok: 1. Guzsalyas és lakodalmi dalok (Moldva, Felvidék) Új guzsalyam mellett (I/47), Megfogott már engem a nap (IV/61), Kocsira ládát (Zörög a kocsi- I/63), Jaj, pártám (III/31), Három pénzt adtam (II/24) 2. Újév köszöntők, sárdózás, talalaj Új esztendő (I/86), Sárdó gyüjjön (I/91), Talalaj, talalaj (I/90) 3. Felső-Tisza vidéki táncdallamok Szól a fügemadár (I/145), Fekete tyúk szedegeti (II/42), Hajnallik, hajnallik (II/44), Akkor szép az erdő (II/51), Ki hallotta annak hírét (II/117), Bújj, bújj, zöld ág (IV/54), Én Istenem adjál esőt, Édesanyám voltál, Zörög az akácfa levél,(Szatmári gyűjtés) Én Istenem de víg voltam, Megyek az úton lefelé, Haza is kéne már menni,Ez a falu, ez a falu, Jaj de szépen megkéretett a babám,(Szabolcsi gyűjtés) 4. Betyárdalok, pásztor- és rabénekek Röpülj, páva, röpülj (I/131), Csernavic piacán (I/159), Hallottad-e hírét (III/20) AZ ÉV VÉGI VIZSGA ANYAGA 1 guzsalyas vagy lakodalmi összeállítás. 1 táncdallam. 1 lírai dal. A félévi értékelésen a tanult anyagból kiválasztott 2 dalt kell előadni. 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÉSZSÉGFEJLESZTÉS Legzéskapacitás, hangterjedelem növelése. Az érthető szövegmondást fejlesztő gyakorlatok. A tanult dialektusokhoz kapcsolódó díszítési gyakorlatok.

- 81 -


ZENEI ANYAG A felhasználandó anyagból válogatva legalább 25 dal, ezekből ajánlottak az alábbi dallamok: 1. Karikázók, párosítók (Felföld, Szlavónia) Széna van az ólban (I/34), Jól megrezáld a farod (I/35), Szól a kakas, szól (I/44), Tanya, tanya (II/38), Hej, szinala, szinala (IV/24) 2. Betlehemesek, háromkirályok-járás, pünkösdölő, aratódalok Betlehem kis falujában (II/129), Háromkirályok napján (I/88), Eljöttünk messziről (II/104),Három Szent királyok elindulának (II/105), A pünkösdnek jeles napját (I/101), A pünkösdi rózsa (II/119), Arass, rózsám, arass (I/108) 3. Mezőségi táncdallamok és táncszók Kicsi tulok (I/153), Hajtsd ki, rózsám, az ökreket (II/62), Azt hallottam, hogy a héten (II/65), Túl a hegyen, innen is (II/68), Ezek a szép szász leányok (II/109), Ne nézz reám, ne, ne, ne (III/64), De szeretnék zöld erdőbe (IV/77), Azt gondoltam, míg a világ (IV/78), A múlt nyáron nem volt eső (IV/83) 4. Mezőségi parlando-rubato dalok Beli buba, beli, beli (I/78), Fekete a holló (III/60), Jaj, de fent van a búzai nagy harang (III/68), A borostyán apró kéket virágzik (III/70) AZ ÉV VÉGI VIZSGA ANYAGA 1 dalcsokor karikázókból, párosítókból 1 táncdallam 1 parlando-rubato dal A félévi értékelésen a tanult anyagból kiválasztott 2 dalt kell előadni. 4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÉSZSÉGFEJLESZTÉS hangterjedelem, légzéskapacitás növelése. Díszítési és variálási képesség fejlesztése. Szövegmondás javítása. ZENEI ANYAG A felhasználandó anyagból válogatva legalább 25 dal, ezekből ajánlottak az alábbi dallamok: 1. Erdélyi lakodalmi szokásdalok Jaj pártám, jaj pártám (I/74), A menyasszony gyöngyvirág (I/76), A kapuban a szekér (I/77), Fehér galamb szállt a házra (IV/74) 2. Balázsolás, nagyböjti kántálás, nagyheti énekek, regölés Emlékezzünk Szent Balázsról (I/89), Siralmas ez a világ (I/97), Lehullott a Jézus vére (I/98), Kelj fel, gazda, kelj fel (I/120), Mikor Krisztus urunk a földön járt (II/133) 3. Kalotaszegi táncdallamok és táncszók Keserű víz, nem hittem (II/54), Üvegablak nyílj kétfelé (III/58), A temető kapu (IV/69), Fecském, fecském, édes fecském (IV/71), Udvaromon kettőt fordult a kocsi (IV/72), Új korába repedjen meg a csizmám, Selyem, selyem petrezselyem - 82 -


4/1. Kalotaszegi parlando-rubato dallamok Tarka puszér az ágy alatt (III/57), Hej, Nádas felől jönnek a zsandárok (IV/68), Holtig bánom amit (IV/70), Erdélyország az én hazám, nem Német (IV/67), Virág, virág, sárga virág (I/152),Édesanyám mért szültél a világra(Méra), Kihajtottam Virág ökröm a rétre(Körösfő) 4/2. Klasszikus balladák Fehér László lovat lopott (Kalotaszeg, I/127), Vágják az erdőn az utat (Kalotaszeg, IV/85) Az év végi vizsga anyaga 1 lakodalmi összeállítás. 1 táncdallam. 1 ballada vagy lírai dal. A félévi értékelésen a tanult anyagból kiválasztott 3 dalt kell előadni. 5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÉSZSÉGFEJLESZTÉS A növendék képes legyen az eddigiekre építve tovább gyarapítani tudását a népzenei dialektusok eredeti megszólaltatása érdekében. A tanultakat tudatosan alkalmazva énekeljen tisztán, szép szövegmondással, kifejező módon. ZENEI ANYAG A felhasználandó anyagból válogatva legalább 25 dal, ezekből ajánlottak az alábbi dallamok: 1. Bölcsődalok, katonadalok, egyházi énekek Aludj, baba (I/79), Csija buja, aranybaba (IV/28), Sej, de csillag, csillag (I/60), Kapuvári koronára süt a nap (III/15), Megjövendölve volt régen (II/123),Gyere velem katonának (I/59), Kaszárnya, kaszárnya(I/56), Jeruzsálem felé de dörögnek az ágyúk(I/55) 2. Szüreti dalok, húsvéti dalok, szentiváni énekek, névnapköszöntők Itt a szüret (I/50), Jöjj el által, jöjj el (I/100), No, ti apró diákok (I/107), Zendülj fel, Szent János (I/119), Porzik a hegyi borozda (I/49), Jelenti magát Jézus (II/120), Vetekedik velem (II/121) 3. Székelyföldi táncdallamok és táncszók Beteg az én rózsám, szegény (I/157), Meghót, meghót a cigányok vajdája (II/74), Amíg élek, addig bánom (II/75), A citromfa levelestől, s ágastól (II/76), Kerek utcaszeglet (II/77), Jaj Istenem, ezt a vént (II/78), Mennyből jöttünk tihozzátok (IV/96) 4/1. Székelyföldi parlando-rubato dalok Egy kicsi madárka (I/158), Tisza partján lakom (II/71), Szép a tavasz, de szebb a nyár(II/72), Sirass anyám sirass (II/73), Ferenc császár azt mondotta (IV/98) 4/2. Klasszikus balladák Ejnye, ejnye, Sobri pajtás (I/128), Rákóczi kocsmában (I/133) AZ ÉV VÉGI VIZSGA ANYAGA 1 népszokásdal 1 dalcsokor táncdallamokból

- 83 -


1 parlando-rubato dal vagy ballada A félévi értékelésen a tanult anyagból kiválasztott 3 dalt kell előadni.

6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) KÉSZSÉGFEJLESZTÉS Legyen képes a növendék az eddigi tudásának tartalmi és technikai színvonalát továbbfejleszteni, állóképességét és terhelhetőségét növelni, a fizikai adottságait továbbfejleszteni. ZENEI ANYAG A felhasználandó anyagból válogatva legalább 25 dal, ezekből ajánlottak az alábbi dallamok: 1. Az emberi élet szakaszaihoz és fordulóihoz kötődő szokásdallamok Virrasztóének: Zúgjatok harangok (I/82), Halottasének: Megváltó Jézusom(I/83), Sirató: Jaj Istenem, Istenem (I/84), Nagyheti ének: Lehullott a Jézus vére(I/98), Húsvéti ének: Feltámadt Krisztus (I/99) 2. Gyimesi és moldvai táncdallamok és táncszók Menyecske, menyecske (I/161), Jaj, de szépen szól egy harang (I/163), Gyere ki, te gyöngyvirág (I/170), Akkor szép ez erdő, mikor zöld (II/86), Ha folyóvíz volnék (II/88), Elmennék én a városba (II/91), A pünkösti rózsa (II/98), Tavaszi szél utat áraszt (II/99), Ludasim, pajtásim (II/101), Verje meg az Isten babám (III/82), Tegnap jártam zabaratni (III/83), Anyám lánya, hol voltál az este? (III/87), Szeretőm e táncba (III/90), Ha még egyszer leány lennék (IV/110), Virágos kenderem (Kodály-Vargyas/24), Z anya ő szép lányát (Kodály-Vargyas/47) 3. Moldvai parlando-rubato dalok és gyimesi keservesek Beteg vagyok, s a szerelem betegje (II/89), Hajladozik nádszál (II/97), Csordapásztorok (II/126), Hazám, hazám, édes hazám (III/85), Hej, páva, hej, páva (III/86), Kicsi madár, milyen fenn szállsz (IV/103), Az hol én elmegyek (Kodály-Vargyas/2), A fényes nap immár elnyugodott(I/81), 4. Klasszikus balladák Zavaros a Tisza (I/141), Puszta malomba (III/39), Fiam, fiam, Bálint vitéz (III/40) AZ ÉV VÉGI VIZSGA ANYAGA 1 dalcsokor táncdallamokból. 1 moldvai parlando-rubato dal 1 gyimesi dallam 1 ballada A félévi értékelésen a tanult anyagból kiválasztott 3 dalt kell előadni.

- 84 -


TOVÁBBKÉPZŐ KÉSZSÉGFEJLESZTÉS Az eddig tanultakra építve fejlesszük tovább a tanuló készségeit (hangterjedelem, kifejező szövegmondás, a dialektusokra jellemző hangvétel és díszítési módok). ZENEI ANYAG A továbbképző lehetőséget teremt arra, hogy tájegységenként összefoglaljuk a jellemző dialektus sajátságokat. A kijelölt tananyagban minden évben szerepeljen egy határainkon belüli és kívüli tájegység, különböző nehézségi fokon. Az anyag összeállításánál törekedjünk arra, hogy helyet kapjanak az adott tájegységre jellemző főbb stílusok és népdaltípusok (régi és új stílusú parlando-rubato dalok, balladák, táncdallamok, népszokásdalok). A továbbképző évfolyamaiban a tananyagot a növendék alapfokon elvégzett anyaga, egyéni adottságai, érdeklődése figyelembe vételével állítsuk össze. Az iskola adottságaitól függően a továbbképzőben teremtsünk lehetőséget a népdalok stílusos hangszerkíséretes megszólaltatására. Ösztönözzük a növendékeket énekes-hangszeres együttesek alakítására, a kamarazene tantárgy keretein kívül is. AJÁNLOTT TEMATIKA 7. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) ZENEI ANYAG A felhasználandó anyagból válogatva legalább 30 dal, ezekből ajánlottak az alábbi dallamok: 1. Az emberi élet szakaszaihoz és fordulóihoz kötődő szokásdallamok - Felső-Tisza vidék: Lakodalmas: Most gondold meg rózsám (Zemplén), Halottas ének: Megváltó Jézusom (Szabolcs), Újévi kánta: Mennyei király születik (Zemplén) - Moldva: névnap köszöntő: Jó reggelt, jó reggelt, Szent András, karácsonyi ének: Születésén Jézusnak, Mostan kinyílt, lakodalom: Majd megválik szép lány, Milyen szépen ragyognak a csillagok, (Seres-Szabó:Csángómagyar daloskönyv) 2. Régi stílusú dalok Esteledik, alkonyodik (Zemplén); Tizenegy, tizenkettő, tizenhárom (Borsod), Édesanyám is volt nékem (Szabolcs); Én vagyok a vármegye zsandárja (Szabolcs); Csütörtökön virradóra (Szabolcs); Kis pejlovam mindig csak azt kapálja (Szabolcs); Búra termett idő (Szabolcs) 3. Moldvai táncdallamok Feljött a Nap, Sárig dinnye, Elé zajtóig meg vissza, Mikor Gergely legény volt, Mikor nékem Laci bátyám (Seres-Szabó: Csángómagyar daloskönyv) 4. Moldvai parlando-rubato dalok Óh, hol vagy magyarok, Jöjj meg Duna, jöjj meg, Aki reám haragszik, (SeresSzabó:Csángómagyar daloskönyv) 5. Klasszikus balladák - Moldva:

- 85 -


Oláhul Marinkám, magyarul Margitkám, Szegény Árva asszony, Márton Szép Ilona, A három árva (Seres-Szabó:Csángómagyar daloskönyv) - Felső-Tisza vidék: Koldusének: Azért mondom nektek, koldusének paródia: Hej, de betett nékem a gyulai vásár, rabének: Édesanyám ha eljössz Szegedébe

AZ ÉV VÉGI VIZSGA ANYAGA 1 népszokásdal. 1 dalcsokor táncdallamokból. 1 moldvai parlando-rubato dal. 1 ballada. A félévi értékelésen a tanult anyagból kiválsztott 4 dalt kell előadni.

8. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc) ZENEI ANYAG A felhasználandó anyagból válogatva legalább 30 dal, ezekből ajánlottak az alábbi dallamok: 1. Dél-Dunántúli parlando-rubato és giusto dalok Annyira kerüld a vizet (II/10), Bolond volnék (II/17), Ha megunom aranyos életemet(II/16), Napra csillag jár az égen(II/15), Kerülik a kertek alját, (II/11), A Nád János Fenékbe van (II/9), Csányoszrai fogadónál (II/6), Elveszett hat ökröm (III/1), Meggyújtom a csumát (III/2), Letörött a kutam gémje (III/3), Szépen szól az Virág ökröm csöngője (III/4), Vörösbor nem drága (III/5), Folt hátán folt (III/7), Csóri kanász, mit csinálsz (III/8), A babám kertjébe (III/13) 2.Kalotaszegi táncdallamok. Nagy gazda volt az apám, Egy asszonynak, Sárgalábú kis pacsirta, Beteg a szeretőm, 3.Kalotaszegi parlando-rubato dalok Arrul alól kéken beborult az ég (II/53), Virág ökröm kiverettem a rétre (II/55), Körösfői Részeg alatt (II/56), Kimentem a hegyre (II/57), Bíres vagyok (II/58), Esőt uram, esőt (III/55), Ország, világ az én hazám (III/56), Nem messze van ide Kismargita (III/59) 4.Klasszikus balladák Juhász András az én nevem (II/7), Lóra csikós Lóra (II/5), Imhol kereködik (II/19), Patkó Sándor (III/14), Dúsgazdag siralma:Kéjjel élő (II/110), Menyasszonybúcsúzó: Búval terítették az én asztalomat (III/16) AZ ÉV VÉGI VIZSGA ANYAGA 1 dalcsokor táncdallamokból. 1 parlando-rubato dal 1 ballada A félévi értékelésen a tanult anyagból kiválasztott 4 dalt kell előadni.

- 86 -


9. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc)

ZENEI ANYAG A felhasználandó anyagból válogatva legalább 30 dal, ezekből ajánlottak az alábbi dallamok: 1. Felföldi parlando-rubato dalok 2. Lóra csikós (III/19), Hallottad-e hírét (III/20), Ki megy emitt (III/22), Jaj, édes lányom, drága lányom (III/29) 3. Az emberi élet szakaszaihoz és fordulóihoz kötődő szokásdallamok - Mezőség: Névnapköszöntő: Sok Zsuzsanna napokat, katonakísérő: Köszönöm édesanyámnak, farsangi: Ezek a szép szászleányok, lakodalom végén búcsúzáskor: Szállj le hattyú, szállj le, lakodalmas: Csikorog a szekér; Ne sirasd gyöngykoszorúdat 4. Mezőségi táncdallamok - Szék. Édesanyám mért is szültél? (Magyar tánc); menyasszony búcsúztató: A menyasszony szép virág; lakodalmas: A kapuba a szekér; Ne nézz reám ne, ne, ne (csárdás); Úgy meg vagyok búval rakva (Magyar); Szól a világ mit hajtok rá (Magyar); Szeretett a fene soha (Magyar); Erdő, erdő (Magyar); Szennyes ingem, szennyes gatyám (Magyar); Verjen meg az Isten rózsám (Magyar); A csizmámba nincsen ták (csárdás); A káplár úr (csárdás); Magas a dési temető (csárdás) 4. Mezőségi parlando-rubato dalok. - Szék: Elmegyek, elmegyek, Be szépen szól a cimbalom, Úgy elmennék, ha mehetnék, Fekete a holló, Jól esik a bús szívnek, Tele van a sötét égbolt, Nincsen a világon nagyobb nyomorúság, Leszállott a páva, Jár a kislány - Magyarszovát: Még az úton, Szalmazsuppos a mi házunk teteje, Magasan repül a daru

AZ ÉV VÉGI VIZSGA ANYAGA 1 dalcsokor táncdallamokból. 1 szokásdal. 1 parlando-rubato dal. 1 ballada. A félévi értékelésen a tanult anyagból kiválasztott 4 dalt kell előadni. 10. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 vagy 2x45 perc)

ZENEI ANYAG A felhasználandó anyagból válogatva legalább 30 dal, ezekből ajánlottak az alábbi dallamok: 1. Dél-Alföld - Régi stílusú dalok:

- 87 -


Kis laposon, nagy laposon, Kurta farkú fecske, Pista bácsi, Jancsi bácsi, Édösanyám kiskoromba, Esik eső hajnalodik, Lóra csikós, lóra, Kutyakaparási csárda, Nem kell nékem Türiné 2. Az emberi élet szakaszaihoz és fordulóihoz kötődő szokásdallamok - Dél-Alföld: párosító: Ranics Ágnis, lakodalmas: Pista bácsi, Gyurka bácsi, pünkösdölő: A pünkösdnek jelös napja, karácsonyi ének: Bárcsak régen felébredtem volna 3. Gyimesi táncdallamok Déltől estig (II/82), Új korába repedjen meg a csizmám (II/83), Verjen meg az Isten babám (III/82), Lovam haját lefelé fújja a szél, Elmennék én babám, Megházasodtam te Miska, Leveles a nyárfa, Hej kisasszony, kisasszony, Ó, ne menj el, ne menj el, Fehér fuszulyka virág, Egyszer jártam Parajdon, Feljött a Nap, Édesanyám mért szültél a világra, Ej búra, búra 4/1. Gyimesi keservesek Ez a világ (II/79), Este a Gyimesbe jártam (II/80), Sír a szemem, hull a könnyem (II/81) 4/2. Klasszikus balladák - Alföldi balladák: Révészök, révészök, Gyüjjön haza édesapám, Kiszáradt a Tisza, Ezerkilencszázhuszadik évbe, A makói árvíz históriája: Szent Lőrinc tájékán AZ ÉV VÉGI VIZSGA ANYAGA: 1 népszokásdal. 1 dalcsokor táncdallamokból. 1 parlando-rubato dal. 1 ballada. A félévi értékelésen a tanult anyagból kiválasztott 4 dalt kell előadni. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD Az értékelés a tanév folyamán az órai munka, a félévi bemutató, az év végi vizsga, a tanszaki hangversenyek, nyilvános szereplések alapján történhet. A félévi vizsgán elsősorban a tanár, az év végi vizsgán a tanszak tanáraiból alakult bizottság osztályoz. A vizsgán a tanuló a főtárgy tanárral közösen összeállított darabokat, kotta nélkül, esetleg zenekari kísérettel adja elő. TÁRGYI FELTÉTELEK A tantárgy eredményes tanítása érdekében megfelelő méretű, akusztikájú lehetőleg hangszigetelt, jól szellőztethető, világos terem szükséges, székekkel asztalokkal. Tanítási segédeszközök: • kottatartó és kottavonalas tábla krétával, • metronóm, • hangzó zenei és videó példatár, • könyvtár, kottatár, • lemezjátszó, CD-lejátszó, másolós magnetofon, videokészülék, • lejegyzések készítésére alkalmas többsebességű magnetofon.

- 88 -


Kamarazene A népzene tanításában a kamarazenének kiemelt jelentősége van, hiszen a hagyományos népzenei gyakorlatban is fontos szerepe van két vagy több hangszer együttes játékának, másrészt pedagógiai szempontból is előnyökkel jár a megszerzett egyéni tudás ilyen formában történő felhasználása. A gyűjtés technikai nehézségei miatt a népi kamarazenélés világából jóval kevesebb hangzó forrás maradt fenn, mint a vokális népzenéből vagy a szólisztikus hangszeres zenéből. Emiatt a helyi adottságoknak és elvárásoknak megfelelően, elsősorban az autentikus formákon belül maradva a tanár elképzeléseit kell érvényesíteni. A népi kamarazenélésben nincsenek szigorú kötöttségek a hangszerek összetételére vonatkozóan. A népi kamarazene-tanítás szakirányú feladatai Népszerűsítse • a társas zenélés hagyományos formáit, ösztönözze a növendékeket együtt muzsikálásra, akár saját örömükre, akár színpadi ének- vagy tánckíséret céljait szolgálva. Készítse fel a növendékeket • a hagyományos népzenei kamarazenélés önálló művelésére, • a szólamok önálló, technikailag magas szintű, stílushű elsajátítására és megszólaltatására. Járuljon hozzá • a kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó és alkalmazkodó-képesség fejlesztésével a növendék személyiségének, egyéniségének formálásához. Ismertesse meg a növendékeket • a hangszeres népzene világával, gyakoroltassa a hangzó anyagok, kották egyéni és közös feldolgozását, ezek szabad alkalmazását, a zenei anyag folyamatos, dallam-, ritmus- és stílushű megszólaltatását, fejlesztve az igényességet a jó hangzásra, lendületes megszólalásra. • az egymással társítható népi hangszerek sajátosságaival Fordítson figyelmet • az egymás játékához, valamint az énekesekhez vagy táncosokhoz való alkalmazkodásra. A kamaraegyüttesek közreműködésével színesítse a zene-iskolai és más rendezvények műsorait. Követelmények a program elvégzése után A növendék legyen képes • hangszerét önállóan hangolni, • a szólista, vagy zenésztársa jelzésére játékát pontosan megkezdeni és befejezni, tempót váltani, illetve ezekhez pontos és jól értelmezhető jelzéseket adni, • hibáit önállóan korrigálni, szólamába visszatalálni, • önállóan, tisztán intonálni, pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani, szólamát magas szintű hangszertudással, stílusérzékkel megszólaltatni, • állandóan figyelemmel kísérni az együttes összjátékát, • saját szólamát önállóan megtanulni és kigyakorolni akár kotta, akár hangzóanyag alapján, • zeneiskolai tanulmányai befejezésével a kamarazene önálló művelésére. Rendelkezzék • a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, alkalmazkodóképességgel, • a játszott népzenei anyagra vonatkozó formai ismeretekkel, • kottaolvasási, illetve hangzóanyag feldolgozási készséggel

- 89 -


NÉPZENEI ISMERETEK A NÉPZENEI ISMERETEK TANÍTÁSÁNAK SZAKIRÁNYÚ FELADATAI Fejlessze a növendék • általános zenei képességeit: hallását, ritmusérzékét, intonációs képességét, zenei emlékezetét, • zenei gondolatvilágát, stílusérzékét, zenei ízlését, általános esztétikai érzékét. Ismertesse • a hagyományokra jellemző dallamvilágot és az autentikus forrásokból származó néphagyományt. Tudatosítsa • a hatékony, tervszerű és rendszeres munka szükségességét, • a népzene és műzene közötti hasonlóságokat és különbségeket. Ösztönözze a növendéket • önálló munkára, • népzenei koncertek, egyéb rendezvények látogatására, azokon való szerep-lésre, • a népzenei hagyomány ápolására, értékeinek megőrzésére és továbbadására, • eredeti hangzó és videofelvételek gyűjtésére, tanulmányozására, • a rádió és televízió népzenei műsorainak figyelemmel kísérésére. KÖVETELMÉNYEK Követelmények a program elvégzése után A növendék ismerje • a magyar népzene stílusrétegeit, dialektusait és azok kisebb táji tagozódását, • a stílusrétegeken belül részletesen is ismerje a fontosabb dallamtípusokat, valamint a népzene és a műzene kapcsolatát (zenetörténeti vonatkozású dallamok), • a magyar népzene műfajait (gyermekdalok, párosítók, népballadák, nép-szokások stb.), azok jellemzőit, • a magyar népi hangszerek fajtáit, jellemzőit, illetve külső jegyeik, és hangzásuk alapján ismerje fel azokat, • a magyar népzenekutatás korszakait, képviselőit, azok főbb műveit, és né-hány kiemelkedő adatközlőt, • a népzenei dialektusok földrajzi elhelyezkedését Magyarország 1913-as, vármegyék szerinti térképén, • a tanult témákhoz kapcsolódó zenei és népzenei kifejezéseket, jelöléseket. Legyen képes • hallás után népdal, illetve egyszerűbb hangszeres népzene lejegyzésére, illetve kottakép alapján való leéneklésére, azok formai és tartalmi elemzésé-re, • kb. 150 népdal eléneklésére kotta nélkül. TANANYAG ELŐKÉPZŐ 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) ELVÉGZENDŐ ANYAGMENNYISÉG A növendék ismerkedjen meg a legfontosabb mondókákkal, kiolvasókkal, népi gyermekjátékokkal és népszokásokkal (2 félévre elosztva). Tanuljon meg kb. 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. A TANÍTÁS ANYAGA - 90 -


A. Dallamanyag Magyar gyermekjátékok, gyermekdalok, mondókák, kiolvasók, pentaton és pentachord fordulatú magyar népdalok. A magyar népszokások közül a karácsonyi ünnepkörhöz és a farsanghoz tartozó népszokások dallamvilága. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek A kiolvasók és mondókák jellemzői. A gyermekfolklór szerepe a néphagyományban. A gyermekjáték és gyermek-dal tempójának, ritmusának, jellemzői, formái. Dallamának ismérvei: hang-köz, hangterjedelem, hangkészlet és szövegének jellegzetességei. A népszokás: a népi ünnepek három nagy csoportja. A jeles napok jellemzői. A karácsonyi ünnepkör ideje, ahhoz fűződő hiedelmek, a szokások jellemzőinek ismerete. Karácsonyi, betlehemes énekek, kántálók. A farsangi népszokások ideje, jellemzői, hozzá fűződő hiedelmek megismerése. Szakkifejezések Tempó, ütempár, hangköz, hangterjedelem, hangkészlet. Betlehemezés, kántálás. ZENEI ÍRÁS-OLVASÁS A mondókák ritmusának felismerése, hallás után ritmusjelekkel való leírása. Könnyebb bichord, biton, trichord, triton, tetrachord, tetraton, pentachord, pentaton. dallamok elhelyezése a vonalrendszerben. Könnyebb két-három fokú gyermekdalok éneklése kottáról. ZENEHALLGATÁS Magyar gyermekjátékok, gyermekdalok, mondókák, kiolvasók, magyar nép-dalok, a népszokások közül a karácsonyi és farsangi szokáshoz tartozó hang- és videofelvételek. KÖVETELMÉNYEK Tanuljanak meg 15-20 mondókát, kiolvasót, ismerjenek 20-30 népi gyermek-játékot, azok dallamait tisztán tudják elénekelni. Ismerjék a gyermekdalok jellemzőit (fogalma, ritmusa, tempója, formai felépítése, jellemző hangközei, hangterjedelme, hangkészlete, szövegének sajátosságai). Ismerjék a népszokások három nagy csoportját és a jeles napok jellegzetességeit. Ismerjék a farsangi népszokások, tartalmát, jellemzőit, illetve tudjanak hozzá 5-8 példát énekelni. Ismerjék a karácsonyi népszokások idejét, tartalmát, jellemzőit, illetve tudjanak 8-10 karácsonyi és betlehemes éneket, kántálót elénekelni és a szokását bemutatni. Gyermekdalok vagy egyszerűbb népdalok felismerése dallam, illetve szolmizáció alapján. Mondókák ritmusának hallás után való leírása. Könnyebb, kis hangterjedelmű és a hangkészletű gyermekdalok elhelyezése a vonalrend-szerben, kottaképről való leéneklése tanári segítséggel. AJÁNLOTT IRODALOM Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Budapest 1938) Szent István Társulat Borsai Ilona – Kovács Ágnes: Cinege, cinege, kismadár (Budapest 1976) RTV-Minerva Kiadó Borsai Ilona: Népi gyermekjátékok, mondókák. In: Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó

- 91 -


Dömötör Tekla: A népszokások költészete (Budapest 1974) Akadémiai Kiadó Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás (Budapest 1964) Akadémi-ai Kiadó Gelencsér Ágnes: Magyar népzenei alapismeretek (Budapest 1994) Calibra Kiadó (A képzés teljes ideje alatt felhasználható.) Hajdú Gyula: Magyar népi játékok gyűjteménye (Budapest 1971) Sport Kiadó József Andrásné – Szmrecsányi Magda: Zenei előképző – könyv és munkafüzet (Budapest) Zeneműkiadó Kiss Áron: Magyar játék-gyűjtemény. Összeállította: Jávory Jenő, Volly István (Reprint: Budapest 1984) Könyvértékesítő Vállalat Lázár Katalin: Gyermekjátékok. Gyűjtötte: Hintalan László (Szentendre 1980) Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok. Szerk.: Kerényi György (Buda¬pest 1951) Akadémiai Kiadó Magyar Népzene Tára II. Jeles napok. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1953) Akadémiai Kiadó AJÁNLOTT HANGFELVÉTELEK Betlehemes játékok: Terpes, Kakasd SLPX 18143 (Budapest 1987) Radioton Bodza Klára – Paksa Katalin: Magyar Népi Énekiskola I. ISBN 963 18 4459 5 (Budapest 1992) Tankönyvkiadó (A képzés teljes ideje alatt felhasználható.) Bodza Klára – Paksa Katalin: Magyar Népi Énekiskola II. ISBN 963 521 242 9 (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet (A képzés teljes ideje alatt felhasználható.) Lajtha László népzenegyűjtéseiből: Balassagyarmati és Soproni zenekar. Szerk. Tari Lujza MK 18206 (Budapest 1992) Hungaroton (A képzés teljes ideje alatt felhasználható.) Magyar Hangszeres Népzene Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18045-47(Budapest 1980) Hungaroton (A képzés teljes ideje alatt felhasználható.) Magyar Népzene 1-3. Szerk.: Rajeczky Benjamin LPX 10095-98, LPX 180001-04, LPX 18050-53 (Budapest 1969-72) Hungaroton (A képzés teljes ideje alatt felhasználható.) Magyar Népzenei Antológia (Budapest 1985-93) Hungaroton: (A képzés teljes ideje alatt felhasználható.) I. Tánczene. Szerk.: Martin György, Németh István, Pesovár Ernő – LPX 18122-16 II. Észak. Szerk.: Tari Lujza, Vikár László LPX 18124-28 III. Dunántúl. Szerk.: Olsvai Imre LPX 18138-42 IV. Alföld. Szerk.: Paksa Katalin, Németh István LPX 18159-63 V-VI. Erdély (Kelet 1-2.) Szerk.: Sárosi Bálint, Németh István (Budapest 1993/95) MTA Zenetudományi Intézet Nesztor Iván: Harmatos a borostyánfa levele (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet AJÁNLOTT VIDEOFELVÉTELEK A téli ünnepkör hagyományaiból (Budapest 1954-55) Néprajzi Múzeum Asszonyfarsang Mátraalmáson (Budapest 1967) Néprajzi Múzeum Busójárás Mohácson (Budapest 1955) Néprajzi Múzeum Csobánolás – A bukovinai székelyek betlehemes játéka Tevelen (Budapest 1948) Néprajzi Múzeum Hónapsoroló I-II. (Budapest) Televideo Húsvéti népzene, megvirágzott a diófa, bakanóták (Budapest) Televideo Játékok, játékfűzések (Budapest) Magyar Művelődési Intézet Leányok megéneklése karácsony estéjén (Budapest 1978) Néprajzi Múzeum Mohai farsang (Budapest 1967) Néprajzi Múzeum Népi játék (Budapest 1995) Néprajzi Múzeum

- 92 -


A képzés teljes ideje alatt felhasználhatók még az Óbudai Népzenei Iskola már megjelent, illetve a későbbiekben megjelenő módszertani kiadványai, hang- és videofelvételei.

2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) ELVÉGZENDŐ ANYAGMENNYISÉG A növendék ismerkedjen meg az eddig tanultakhoz újabb népszokások dallamaival, a magyar népi hangszerek csoportjaival, azon belül egy-két hangszerrel (2 félévre elosztva). Tanuljon meg mintegy 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. A TANÍTÁS ANYAGA A. Dallamanyag Magyar gyermekjátékok, gyermekdalok, pentachord és pentaton hangsorú magyar népdalok. A magyar népszokások közül a regösénekek és a húsvéti népszokásos dallamai. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek A regösének fogalma a szokás ideje, résztvevői és hangszerei. A Húsvét ideje, a szokások jellemzői, a hozzájuk fűződő hiedelmek. A népi hangszerek fogalma és főbb fajtái. Az alábbi magyar népi hangszerek jellemzőinek ismerete, megszólaltatásuk módja és alkalmai, jelentőségük, illetve a hangszerekhez fűződő hiedelmek, szokások vázlatos ismertetése: cimbalom, citera, vályúcitera, oldalfejes, hasas citera,duda, furulya. 6 lyukú furulya, kettős furulya, hosszú furulya, hegedű, kontra, bőgő, cselló, kereplő, kalapácsos kereplő, fogas vagy bordás kereplő, szekrényes kereplő, szélkereplő, kolomp, csengő, pergő, nádsíp. Szakkifejezések Regösének. ZENEI ÍRÁS-OLVASÁS Rövid ritmusok, könnyebb gyermekdalok lejegyzése ritmusjegyekkel, betűkottával, hangjegyekkel. Négy-ötfokú gyermekdalok éneklése kottáról. ZENEHALLGATÁS Magyar gyermekjátékok, gyermekdalok, népdalok. A népszokások közül a húsvéti ünnephez tartozó felvételek, regösénekek. Olyan szokásanyagok hang- és videofelvételeinek megismertetése (lehetőség szerint a hangszert élőben is bemutatva), amelyekben a következő hangszerek szerepelnek: 4 fajta kereplő, kolomp, csengő, pergő, citera, cimbalom, hegedű, kontra, bőgő, nádsíp, duda, furulyák különböző fajtái. KÖVETELMÉNYEK Tanuljanak meg 20-25 népi gyermekjátékot, azok dallamát tudják tisztán énekelni, illetve játékát bemutatni. Ezekből mintegy 20 dalt tudjanak szolmizálni is. Ismerjék a gyermekdalok jellemzőit (ismétlés). Tudjanak 15-20 pentachord és pentaton hangsorú magyar népdalt szöveggel és szolmizálva. Ismerjék az alábbi népszokásokat, azok idejét, egy-egy hozzájuk fűződő hiedelmet, szokást. Tudjanak 8-10 példát énekelni, illetve a szokást eljátszani: regösénekek, húsvéti ünnepkör.

- 93 -


Ismerjék a következő magyar népi hangszerek alkotórészeit, fajtáit, hozzá fűződő szokásokat, hiedelmeket, illetve ismerjék fel formájuk és hangzásuk alapján: kereplők, kolomp, csengő, pergő, citera, cimbalom, hegedű, kontra, bőgő, nádsíp, duda, furulyák. AJÁNLOTT IRODALOM Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Budapest 1938) Szent István Társulat Borsai Ilona – Kovács Ágnes: Cinege, cinege, kismadár (Budapest 1976) RTV-Minerva Kiadó Borsai Ilona: Népi gyermekjátékok, mondókák. In: Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Dömötör Tekla: A népszokások költészete (Budapest 1974) Akadémiai Kiadó Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás (Budapest 1964) Akadémiai Kiadó Hajdú Gyula: Magyar népi játékok gyűjteménye (Budapest 1971) Sport Kiadó József Andrásné – Szmrecsányi Magda: Zenei előképző – könyv és munkafüzet (Budapest) Zeneműkiadó Kiss Áron: Magyar játék-gyűjtemény. Összeállította: Jávory Jenő, Volly István (Reprint: Budapest 1984) Könyvértékesítő Vállalat Lázár Katalin: Gyermekjátékok. Gyűjtötte: Hintalan László (Szentendre 1980) Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok. Szerk.: Kerényi György (Buda¬pest 1951) Akadémiai Kiadó Magyar Népzene Tára II. Jeles napok. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1953) Akadémiai Kiadó Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek – Ének-zene szakköri füzetek. (Buda-pest 1973) Tankönyvkiadó AJÁNLOTT HANGFELVÉTELEK Balogh Sándor: Citeraiskola (Budapest 1992) Magyar Művelődési Intézet Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Juhász Zoltán: Magyar furulyások Erdélyben és Moldvában MK 18221 (Budapest 1995) Hungaroton Nesztor Iván: Gyimesi furulyamuzsika (Budapest 1993) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor AJÁNLOTT VIDEOFELVÉTELEK A tavaszi ünnepkör hagyományaiból. A tavaszi napforduló (Budapest 1954-55) Néprajzi Múzeum Bogyiszlói táncok (Budapest 1976) Néprajzi Múzeum Fajcsák Attila felvétele – furulyakészítő (Budapest) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Hónapsoroló I-II. (Budapest) Televideo Húsvéti népzene, megvirágzott a diófa, bakanóták (Budapest) Televideo Játék, játékfűzések (Budapest) Magyar Művelődési Intézet Kukucska Ernő, dudás (Budapest 1984) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Muzsikáló szerszámok (Budapest) Televideo Nádsíp és kolomp készítése (Budapest 1965) Néprajzi Múzeum Örökség I., Dudanóta (Budapest) Televideo Regösének (Budapest) Televideo

- 94 -


ALAPFOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) ELVÉGZENDŐ ANYAGMENNYISÉG A régi stílusú népdaltípusok általános ismérvei és alapfokú elemzése, további népszokások és dallamaik, valamint újabb népi hangszerek megismerése (2 félévre elosztva). Tanuljon meg kb. 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. A TANÍTÁS ANYAGA A. Dallamanyag Régi stílusú magyar népdalok. A magyar népszokások közül Luca napja, István és János napja, Újév, Szent Balázs napja, Szent Gergely napja és a hozzá tartozó dallamok. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek A régi stílusú népdal jellemzői. Népdalelemzés a következő szempontok szerint: stílus, sorszerkezet, előadás-mód. Luca napjának ideje, a hozzá fűződő hiedelmek, játékos szokások játszása, táji jellegzetességei. István- és János-napi köszöntés, Szent István vértanú és Szent János evangélista ünnepe, a szokás jellemzői. Az újévi népszokások bemutatása, jellemzői, hozzájuk fűződő hiedelmek és jóslások. Szent Balázs napjának ideje, Szent Balázs püspökhöz fűződő legenda. Az e naphoz kapcsolódó adománygyűjtő szokás ismerete. Szent Gergely napjának ideje. Szent Gergely pápa tiszteletére elrendelt adománygyűjtő népszokás. A hangszerek 5 fő csoportja, a csoportok jellemzői, alcsoportjai. Az alábbi magyar népi hangszerek jellemzőinek ismerete, megszólaltatásuk módja és alkalmai, jelentőségük, illetve a hangszerekhez fűződő hiedelmek, szokások vázlatos leírása: dob, facimbalom, harántfurulya, kanásztülök, kürt, koboz, köcsögduda, bika, láncos bot, regös síp, töröksíp, tekerő. Szakkifejezések Régi stílus. Dudanóta, kanásztánc. Parlando, rubato, tempó giusto. Díszítések, előke, utóka, főhang, glissando. Szótagszám, sorszerkezet, kvintváltás. Adománygyűjtő szokás. Idiofon, membranofon, chordofon, aerofon és elektrofon hangszerek. Kürt- és trombitafélék, nyelvsípok, ajaksípok. ZENEI ÍRÁS-OLVASÁS Könnyebb gyermekdalok szolmizációs hangokkal való leírása. Gyermekdalok, könnyebb régi stílusú népdalok éneklése kottakép alapján. ZENEHALLGATÁS Régi stílusú magyar népdalok. A népszokások közül az újévi szokáshoz, Szent Balázs napjához, Szent Gergely napjához, Luca napjához, valamint István- és János napjához tartozó felvételek. A következő népi hangszereken szóló és azokhoz kapcsolódó szokásanyag hangés videofelvételei (lehetőség szerint a hangszert élőben is bemutatva): facimbalom, láncos

- 95 -


bot, köcsögduda, bika, dob, koboz, tekerő, kanásztülök, kürt, regös síp, töröksíp, harántfurulya. KÖVETELMÉNYEK Tanuljanak meg 20-25 régi stílusú népdalt szöveggel és szolmizálva kotta nélkül. A régi stílusú népdalok általános ismérvei. Mutassák be a tanult népszokások jellemzőit, főbb csoportjait, határozzák meg a jeles nap fogalmát. Ismerjék a következő népszokások tartalmát, idejét, a hozzájuk fűződő hiedelmeket, szokásokat, és tudjanak 8-10 dallampéldát énekelni, és eljátszani: Újév, Szent Balázs napja, Szent Gergely napja, Luca napja, István és János napja. Ismerjék vázlatosan a következő magyar népi hangszerek alkotórészeit, fajtáit, hozzá fűződő szokásokat, hiedelmeket, illetve ismerjék fel külsejük és hangzásuk alapján: facimbalom, láncosbot, köcsögduda, bika, koboz, dob, tekerő, kanásztülök, kürt, regössíp, töröksíp, harántfurulya. AJÁNLOTT IRODALOM Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Budapest 1938) Szent István Társulat Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Dobszay László: Hangok világa I. (Budapest) Zeneműkiadó Dömötör Tekla: A népszokások költészete (Budapest 1974) Akadémiai Kiadó Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás (Budapest 1964) Akadémiai Kiadó Magyar Népzene Tára II. Jeles napok. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1953) Akadémiai Kiadó Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek – Ének-zene szakköri füzetek. (Buda-pest 1973) Tankönyvkiadó AJÁNLOTT HANGFELVÉTELEK Nesztor Iván: Harmatos a borostyánfa levele (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor AJÁNLOTT VIDEOFELVÉTELEK A magyar tekerő (Budapest 1978) Néprajzi Múzeum Hónapsoroló I-II. (Budapest) Televideo Lucázás Fejér megyében (Budapest 1971) Néprajzi Múzeum Muzsikáló szerszámok (Budapest) Televideo Népművészeti értékeink, Gyurkó Pál kanászkürtje (Budapest) Televideo Örökség I., Dudanóta (Budapest) Televideo 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) ELVÉGZENDŐ ANYAGMENNYISÉG Az új stílusú népdaltípusok általános ismérvei és alapfokú elemzése, további népszokások és dallamaik, valamint újabb népi hangszerek megismerése (2 félévre elosztva). Tanuljon meg kb. 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. A TANÍTÁS ANYAGA

- 96 -


A. Dallamanyag Új stílusú magyar népdalok. A magyar népszokások közül az adventi időszakhoz, a Vízkereszthez, Pünkösdhöz, Szent Iván napjához és aratáshoz tartozó dalanyag. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek Az új stílusú magyar népdal jellemzői, fajtái, sorszerkezetének meghatározása. Népdalelemzés a következő további szempontok alapján: szótagszám, ütem-szám. Az adventi időszak eredete, ideje, a szokás jellemzői és hozzá fűződő hiedelmek, tilalmak. Az „adventölés”, mint adománygyűjtő szokás. A Vízkereszt ideje, a szokás jellemzői és a hozzá fűződő hiedelmek. A három királyjárás ideje, megjelenítői, jellegzetességei. A Pünkösd ideje. A szokás változatainak, a pünkösdi királyválasztás, a pünkösdölés és pünkösdikirályné-járás ismerete. Az ünnephez tartozó hiedelmek, jóslások felsorolása. A Szent Iván napi népszokás eredete, a szokás jellemzői, illetve a hozzá fűződő jóslások, hiedelmek. Aratás és a hozzá tartozó szokások ismerete. Az alábbi magyar népi hangszerek jellemzőinek ismerete, megszólaltatásuk módja és alkalmai, jelentőségük, illetve a hangszerekhez fűződő hiedelmek, szokások vázlatos leírása: cserépsípok, doromb, mirliton hangszerek, okarina, tambura, tárogató, klarinét, tilinkó, trombita, ütőgardon. Szakkifejezések Új stílus. Szimmetrikus, aszimmetrikus. Advent, adventölés. Mirliton hangszerek. ZENEI ÍRÁS-OLVASÁS Egyszerűbb régi és új stílusú népdalok lejegyzése hallás után, illetve éneklése kottakép alapján. ZENEHALLGATÁS Régi és új stílusú magyar népdalok. A népszokások közül a Vízkereszthez, Pünkösdhöz, Szent Iván napjához, aratáshoz és adventi időszakhoz tartozó felvételek. A következő népi hangszereken szóló és azokhoz kapcsolódó szokásanyag hang- és videofelvételei (lehetőség szerint a hangszert élőben is bemutatva): doromb, mirliton hangszerek, tambura, ütőgardon, trombita, tárogató, klarinét, tilinkó, cserépsípok, okarina. KÖVETELMÉNYEK Tanuljanak meg 20-25 új stílusú népdalt szöveggel és szolmizálva kotta nélkül. Az új stílusú népdal általános ismérvei. Ismerjék a következő népszokások, tartalmát, idejét, a hozzájuk fűződő hiedelmeket, szokásokat és tudjanak 8-10 példát énekelni, illetve eljátszani hozzá: Advent, Vízkereszt, Pünkösd, Szent Iván napja, aratás. Ismerjék vázlatosan a következő magyar népi hangszerek alkotórészeit, fajtáit, táji jellegzetességét, hozzá fűződő szokásokat, hiedelmeket, illetve ismerjék fel külső és hangzás alapján: doromb, mirliton hangszerek, tambura, ütőgardon, trombita, tárogató, klarinét, tilinkó, cserépsípok, okarina. AJÁNLOTT IRODALOM

- 97 -


Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Budapest 1938) Szent István Társulat Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Dobszay László: Hangok világa II. (Budapest) Zeneműkiadó Dömötör Tekla: A népszokások költészete (Budapest 1974) Akadémiai Kiadó Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás (Budapest 1964) Akadémiai Kiadó Kodály – Vargyas: A magyar népzene (Budapest 1973) Zeneműkiadó Magyar Népzene Tára II. Jeles napok. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1953) Akadémiai Kiadó Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek – Ének-zene szakköri füzetek. Buda-pest 1973) Tankönyvkiadó AJÁNLOTT HANGFELVÉTELEK Nesztor Iván: Gyimesi furulyamuzsika (Budapest 1993) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor AJÁNLOTT VIDEOFELVÉTELEK Aratás, hordás Istenmezején (Budapest 1956) Néprajzi Múzeum Gyúrói pünkösdölés (Budapest 1951) Néprajzi Múzeum Hónapsoroló I-II. (Budapest) Televideo Muzsikáló szerszámok (Budapest) Televideo Nádsíp és kolomp készítése (Budapest 1965) Néprajzi Múzeum Pünkösdölés – Galgamácsa (Budapest 1948) Néprajzi Múzeum 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) ELVÉGZENDŐ ANYAGMENNYISÉG A növendék ismerkedjen meg újabb népszokások dallamaival, a párosító fogalmával, jellemzőivel, dallamaival (2 félévre elosztva). Tanuljon meg kb. 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. A TANÍTÁS ANYAGA A. Dallamanyag Régi és új stílusú magyar népdalok. A magyar népszokások közül a Talalajvasárnap, a Sárdó-vasárnap, Húshagyó, Virágvasárnap, kiszehajtás és a villőzés szokásaihoz tartozó dallamok. A párosító népdalok. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek A régi és új stílusú magyar népdal jellemzői (ismétlés). Népdalelemzés az eddigi szempontok szerint kibővítve a következőkkel: kadenciák, hangsorok. A Talalajvasárnap és a Sárdó-vasárnap ideje, résztvevői és a szokások ismerete. A Virágvasárnap eredete, ideje, hozzá tartozó téltemető-tavaszhirdető szokások, a kiszehajtás és villőzés. A párosító dallamok és szövegeik jellemzői, formai tagolódásuk. A hozzájuk kapcsolódó jeles napok: Szent Iván napja és egyéb alkalmak felsorolása. A párosító-, és házasítódalok fogalomköre, a hozzájuk fűződő hiedelmek leírása.

- 98 -


Szakkifejezések Villőzés. ZENEI ÍRÁS-OLVASÁS Díszítés nélküli, egyszerűbb, régi és új stílusú népdalok lejegyzése hallás után, valamint azok kottaképről éneklése. ZENEHALLGATÁS Régi és új stílusú magyar népdalok. A népszokások közül a Talalajvasárnap, Sárdó-vasárnap, Húshagyó, Virágvasárnap, kiszehajtás és villőzés szokáshoz tartozó felvételek. Párosítók. KÖVETELMÉNYEK Tanuljanak meg 20-25 régi és új stílusú magyar népdalt szöveggel és szolmizálva kotta nélkül. Ismerjék a következő népszokások idejét, tartalmát és a hozzájuk fűződő hiedelmeket, szokásokat. Tudjanak 8-10 dallampéldát énekelni, illetve a szokást eljátszani: Talalajvasárnap, Sárdó-vasárnap, Húshagyó, Virágvasárnap, kiszehajtás és villőzés. Ismerjék a párosítók jellemzőit, jelentőségét, a hozzájuk fűződő hiedelmeket és tudjanak hozzá 5-10 dallampéldát énekelni. AJÁNLOTT IRODALOM Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Budapest 1938) Szent István Társulat Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Dobszay László: Hangok világa III. (Budapest) Zeneműkiadó Dömötör Tekla: A népszokások költészete (Budapest 1974) Akadémiai Kiadó Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás (Budapest 1964) Akadémiai Kiadó Kodály – Vargyas: A magyar népzene (Budapest 1973) Zeneműkiadó Magyar Népzene Tára II. Jeles napok. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1953) Akadémiai Kiadó Magyar Népzene Tára IV. Párosítók. Szerk.: Kerényi György (Budapest 1966) Akadémiai Kiadó Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor AJÁNLOTT HANGFELVÉTELEK Nesztor Iván: Harmatos a borostyánfa levele (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor AJÁNLOTT VIDEOFELVÉTELEK A tavaszi ünnepkör hagyományaiból. A tavaszi napforduló (1954-55) Buda-pest Néprajzi Múzeum Hónapsoroló I-II. (Budapest) Televideo

- 99 -


4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) ELVÉGZENDŐ ANYAGMENNYISÉG A növendék ismerkedjen meg a népballadák, rabénekek, pásztordalok jellemzőivel, dallamaival és a következő népdalcsoportok jellemzőivel: régi népi réteg, régi műzenei átvételek, szomszéd népi átvételek (2 félévre elosztva). Tanuljon meg mintegy 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. A TANÍTÁS ANYAGA A. Dallamanyag Régi és új stílusú magyar népdalok. Népballadák, rabénekek, pásztordalok. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek A régi és új stílusú népdalok jellemzői. A következő népdalcsoportok jellemzői: A régi népzenei stílusrétegből: 1. nem ötfokú dudanóta, históriás ének, „jaj-nóták” (erdélyi 16 szótagúak); 2. műzenei, illetve európai és gregorián dallamátvételek – XVI-XVII. századi egyházi és világi énekek változatai. A szomszédnépi hatások közül: cseh, szlovák, román, ukrán, német, morva, bolgár dallamok nyomai. Népdalelemzés az eddigi szempontok szerint kibővítve a hangterjedelemmel (ambitus). A népballada fogalma, előadásának jellemzői. Fő csoportjai és jellemzőik: klasszikus balladák, történelmi vonatkozású balladák, lírai balladák, strófaismétlő balladák, betyárballadák és rabénekek. Szakkifejezések Históriás ének, „jaj-nóta”, gregorián. Betyárballada, rabének. ZENEI ÍRÁS-OLVASÁS Egyszerűbben díszített régi és új stílusú népdalok lejegyzése hallás után és kottakép alapján való éneklése. ZENEHALLGATÁS Régi és új stílusú magyar népdalok. Népballadák, rabénekek, pásztordalok. Hangszeres zene. KÖVETELMÉNYEK Tanuljanak meg 20-25 régi és új stílusú magyar népdalt szöveggel és szolmizálva kotta nélkül. Ismerjék az alább felsorolt népdalcsoportok főbb jellemzőit, illetve kisebb csoportjait. A régi népzenei rétegből: 1. nem ötfokú dudanóta, históriás ének, „jaj-nóták”; 2. régi műzenei, európai és gregorián dallamátvételek. A XVI-XVII. századi egyházi és világi énekek változatai. Szomszéd népi átvételek. Ezekre tudjanak dallampéldákat énekelni. Ismertessék a ballada fogalmát, eredetét, jellemzőit, a népballada fogalmát, főbb ismérveit, illetve tudjanak 10 példát hozzá énekelni. AJÁNLOTT IRODALOM

- 100 -


Csanádi Imre – Vargyas Lajos: Röpülj páva, röpülj (Budapest 1954) Szépirodalmi Kiadó Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Hallották-e hírét? Pásztordalok, rabénekek, balladák. Sajtó alá rendezte: Dr. Burányi Béla (Budapest 1977) Fórum Könyvkiadó Háromszéki népballadák. Szerk.: Albert Ernő és Faragó József (Bukarest 1973) Kriterion Könyvkiadó Kallós Zoltán: Balladák könyve (Budapest 1977) Magyar Helikon Kibédi népballadák. Gyűjtötte, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Ráduly János (Bukarest 1975) Kriterion Könyvkiadó Kodály – Vargyas: A magyar népzene (Budapest 1973) Zeneműkiadó Ortutay Gyula: Székely népballadák (Budapest 1979) Magyar Helikon Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor Szatmári népballadák. Munkatársaival gyűjtötte, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Bura László (Bukarest 1972) Kriterion Könyvkiadó Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa I-II. (Budapest 1979) Zene-műkiadó Vargyas Lajos: Balladáskönyv (Budapest 1935) Zeneműkiadó AJÁNLOTT HANGFELVÉTELEK Nesztor Iván: Harmatos a borostyánfa levele (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor AJÁNLOTT VIDEOFELVÉTELEK Zenelánc (Budapest) Televideo

5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) ELVÉGZENDŐ ANYAGMENNYISÉG A növendék ismerkedjen meg a sirató fogalmával, jellemzőivel, típusaival. Ismerje a kötetlen szerkezetű népdalok jellemzőit példákkal illusztrálva. Ismerje a magyar népzenekutatás főbb képviselőit, munkásságát és néhány ki-emelkedő adatközlőt (2 félévre elosztva). Tanuljon meg mintegy 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. A TANÍTÁS ANYAGA A. Dallamanyag Régi és új stílusú magyar népdalok. Siratók, illetve a sirató stílus. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek A magyar népzene stílusrétegei. A kötetlen szerkezetű dallamok jellemzői, kisebb csoportjai: A) ütempár szerkezetűek: 1. egyszerű ütempárosok (gyerekdalok, kiolvasók, mondókák, bizonyos jeles napok dalai, lakodalmi csujjogatók, táncszók); 2. refrénes ütempárosok (regösének, bizonyos jeles napok dalai). B) Recitatívok: 1. recitáló dallamok (ima- és ráolvasó szövegek, betét gyermekjátékokhoz, szokásénekekhez, egyháziének-paródiák, siratóparódiák); 2. siratók, illetve a sirató stíluskör egyes dallamai.

- 101 -


C) A zenei kommunikáció dallamai (árukikiáltók, közlekedési tájékoztatók, „bakter” kikiáltók), egyebek (emberi hangon, vagy hangszeren adott jelzések, töredékdallamok). A díszítések fajtái. A sirató dallamának, ütemének, ritmusának dinamikájában és szövegének jellemzői. A rögtönzés szerepe. A siratóénekekkel rokon típusok: históriás-ének, keserves. A magyar népzenekutatás legnevesebb képviselői, munkásságuk és néhány kiemelkedő eredeti előadó. Népdalelemzés a következő 10 szempont szerint: stílus, sorszerkezet, előadás-mód, hangsor, hangterjedelem (ambitus), sorvégződés (kadencia), ütemszám (pódia), szótagszám, ritmus, megjegyzés. Szakkifejezések Recitálás, recitatív. Csujjogató, táncszó. Stílus, sorszerkezet, előadásmód, hangsor, hangterjedelem (ambitus), sorvégződés (kadencia), ütemszám (pódia – izopód, heteropód, bipód, tripód, tetrapód), szótagszám (szillábia – izoszillabikus, heteroszillabikus), ritmus (ritmika – izoritmikus, heteroritmikus). ZENEI ÍRÁS-OLVASÁS Díszített énekes népdalok és könnyebb hangszeres darabok lejegyzése eredeti hangfelvételről. Díszített régi és új stílusú népdalok éneklése kottaképről. ZENEHALLGATÁS Régi és új stílusú népdalok, hangszeres népzene. Siratók hang- és videofelvételeken. KÖVETELMÉNYEK Tudjanak 20-25 népdalt énekelni szöveggel és szolmizálva kotta nélkül. A dallamokat elemezzék a tanult 10 szempont szerint. A kötetlen szerkezetű dallamok főbb ismérvei, a sirató fogalma, jellemzői 1-2 példával illusztrálva. Ismerjék a magyar népzenekutatás legnevesebb képviselőit, munkásságukat és a néhány kiemelkedő adatközlőt. AJÁNLOTT IRODALOM Bartók Béla: Magyar népdalok I. (Budapest 1991) Akadémiai Kiadó Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Dobszay László: A siratóstílus dallamköre zenetörténetünkben és népzenénkben (Budapest 1963) Akadémiai Kiadó Kodály – Vargyas: A magyar népzene (Budapest 1973) Zeneműkiadó Magyar Népzene Tára V. Siratók. Szerk.: Kiss Lajos és Rajeczky Benjamin (Budapest 1966) Akadémiai Kiadó Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet Újvári Zoltán: A temetés paródiája. Temetés és halál a népi játékokban (Debrecen 1978) AJÁNLOTT HANGFELVÉTELEK Nesztor Iván: Harmatos a borostyánfa levele (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor AJÁNLOTT VIDEOFELVÉTELEK Temetés (Budapest 1989) Néprajzi Múzeum Tréfás temetés (Budapest 1995) Néprajzi Múzeum

- 102 -


6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) ELVÉGZENDŐ ANYAGMENNYISÉG A növendék ismerkedjen meg a magyar zenetörténeti dallamok egy-két csoportjával példákkal illusztrálva. Ismerje a magyar népzene öt nagy dialektusterületét, azok kisebb tájegységeit (2 félévre elosztva). Tanuljon meg mintegy 60 dallamot, s lehetőség szerint azok autentikus hang-, illetve videofelvételeit is ismerje meg. A TANÍTÁS ANYAGA A. Dallamanyag Régi és új stílusú magyar népdalok. Magyar zenetörténeti dallamok. B. Ismeretanyag Elméleti ismeretek A magyar népdalok elemzése. Magyar zenetörténeti dallamok eredete, jellemzői, dallamai. A magyar népzene öt dialektusterülete, azon belül a kisebb tájegységek, egyes etnikumok. Énekes és hangszeres zenéjük jellemzői, táji sajátosságai. I. Dunántúl: Dél-Dunántúl, Szlavónia, Észak-Dunántúl, Dunazug és Csallóköz II. Észak: Zobor-vidék, Csallóköz, Mátyusföld, Palócvidék, Bodrogköz stb. III. Alföld: Közép-Alföld, Dél-Alföld, Felső-Tisza-vidék IV. Erdély: Mezőség, Kalotaszeg, Székelyföld, Bukovina V. Moldva Magyarország térképén való tájékozódás az 1913-as helységnévtár szerint. Szakkifejezések Kvintkör. Kromatika. Hármashangzat megfordítások: alap, szextakkord, kvartszext akkord. Kódex, melodiárium, ungaresca, verbunkos. Etnikai csoport, dialektus. ZENEI ÍRÁS-OLVASÁS Díszített énekes és (esetleg többszólamú) hangszeres népzene lejegyzése eredeti hangfelvételekről. Egyszerűbben díszített népdalok leéneklése kottakép alapján. ZENEHALLGATÁS Énekes és hangszeres magyar népzene. Zenetörténeti dallamok. KÖVETELMÉNYEK Tudjanak 20-25 népdalt énekelni szöveggel és szolmizálva kotta nélkül, azokat elemezni. Ismerjék a magyar zenetörténeti dallamok egyes csoportjait, jellemzőit példákkal illusztrálva. Határozzák meg a magyar népzene öt dialektus területét, kisebb táji dialektusait. Tudjanak egy-két példát énekelni a különböző tájegységekhez. Tájékozódjanak jól Magyarország 1913as vármegye szerinti felosztásának térképén. AJÁNLOTT IRODALOM Bartha Dénes: A XVIII. század magyar dallamai. Énekelt versek a magyar kollégiumok diákmelodiáriumaiból (Budapest 1935) MTA Csomasz Tóth Kálmán: A tizenhatodik század magyar dallamai (Budapest 1958) Akadémiai Kiadó

- 103 -


Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest 1984) Zeneműkiadó Dobszay László – Németh István: A magyar népének népzenei felvételeken (Budapest 1997) Magyar Egyházzenei Társaság Falvy Zoltán: A magyar zene története – Ének-zene szakköri füzetek (Buda¬pest 1980) Tankönyvkiadó Kodály – Vargyas: A magyar népzene (Budapest 1973) Zeneműkiadó Kósa László – Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása (Budapest 1983) Akadémiai Kiadó Papp Géza: A XVII. század énekelt dallamai (Budapest 1970) Akadémiai Kiadó Rajeczky Benjamin: Mi a gregorián? (Budapest 1981) Zeneműkiadó Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Budapest 1994) Magyar Művelődési Intézet Szabolcsi Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve (Budapest 1979) Zene-műkiadó Szendrey Janka – Dobszay László – Rajeczky Benjamin: XVI-XVII. század dallamaink a népi emlékezetben (Budapest 1979) Akadémiai Kiadó Szomjas-Schiffert György – Csenki Imre: Népdalaink a magyar történelemben (Budapest 1984) Tankönyvkiadó Takács Lajos: Históriások, históriák (Budapest 1958) Akadémiai Kiadó AJÁNLOTT HANGFELVÉTELEK Bakfark Bálint összes lantművei (Budapest 1978) Hungaroton Corvina Consort – világi és egyházi zene a XIV-XVI. századból (Budapest 1996) „Ezernyolcszáznegyvenyolcba…” – Jánosi együttes, Kobzos Kiss Tamás (Tatabánya 1995) Garabonciás Szövetség Kollégiumi zene Magyarországon (Budapest 1976) Hungaroton Magyar gregoriánum (Budapest 1981) Hungaroton Magyar népének a népzenében – Dobszay László azonos című könyvének kazetta-melléklete (Budapest 1997) Nesztor Iván: Gyimesi furulyamuzsika (Budapest 1993) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek. Szerk.: Eredics Gábor

JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD A tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérni és teljesítményüket szóban és írásban is értékelni kell, a gyerekek aktivitása, közösségi magatartása, az elsajátított ismeretek stílusos, hagyományhű gyakorlása alapján. A növendékek teljesítményének írásbeli (osztályzattal) történő értékelésének alapja: „A” változat A néprajzi alapismeretek, a népi játékok, népszokások elsajátítása és részvétel a különböző játékokban. „B” változat A néprajzi alapismeretek, a népi játékok, népszokások elsajátítása és részvétel a különböző játékokban. Szóbeli beszámoló egy–egy témakörben a megadott szakirodalom, esetleg önálló gyűjtés alapján. A növendékek tudását félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban osztályzattal szükséges értékelni. Felsőbb évfolyamba csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette a tanévet. TÁRGYI FELTÉTELEK Technikai eszközök:

- 104 -


•diavetítő •képmagnó •hangtechnikai eszközök (lemezjátszó, magnetofon) •sötétítő függöny •fénymásoló. Tankönyvek. Szakfolyóiratok. Könyvtár (szakirodalom).

NÉPI JÁTÉK–NÉPSZOKÁS A NÉPI JÁTÉK–NÉPSZOKÁS TANÍTÁSÁNAK SZAKIRÁNYÚ FELADATAI A népi játék–népszokás tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg és éljék át a jeles napokhoz, ünnepekhez, a munkaalkalmakhoz, a gazda-sági évhez kötődő népszokásokat. Érezzék át a hétköznapok és ünnepek váltakozását, cselekvő módon vegyenek részt a szokások eljátszásában. Készítsenek az ünnepekhez tartozó hagyományos tárgyakat, tárgyi kellékeket. Ismerjenek meg hagyományos népi játékokat és cselekvő módon vegyenek részt bennük. Ismerjék fel a népszokások, népi játékok szerepét, fontosságát a természetes hagyományozódásban, a közösségi kapcsolatok kialakításában és ápolásában. Éljék át a közösségi együttlétek hagyományos alkalmait és ismerjék meg közösségteremtő és hagyományőrző szerepét. Fedezzék fel, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköti őket a múlttal és segít nekik kiigazodni a jelenben is. Fejlessze a tanuló • értelmi képességét, • emlékezőtehetségét, • hallását, • zenei emlékezetét, • ritmusérzékét, • esztétikai ízlését, • értékítélő képességét, • szóbeli, írásbeli, képi kifejezőképességét, • kezdeményezőkészségét, • találékonyságát, • önállóságát, • koordinációs készségét, • helyes testtartását, • egyensúlyérzékét, • térérzékét, • ügyességét. Alapozza meg • a nemzeti önismeretet, a nemzettudatot, a közösségtudatot, a tevékeny haza-szeretetet. Bővítse a növendékek • művelődéstörténeti ismereteit, egyúttal segítse elő olyan emberi magatartás kialakítását, amelynek lényeges eleme a hagyományőrzés, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülése. Segítse a tanulót • pozitív személyiségvonásai kialakításában, érzelmi, erkölcsi fejlődésében,

- 105 -


• az emberi kisközösségek, társadalmi környezetük megismerésében és az abban való eligazodásban, • a társadalomba való beilleszkedésben. Ösztönözze a tanulót • aktív, kreatív részvételre a játéktevékenységekben, a népszokásokban, • önálló gyűjtőmunkára, • a lakóhely, a szűkebb pátria és a haza néphagyományainak ápolására, hogy a múlt tisztelete, a szülőföld szeretete, a hozzá való kötődés erősödjék a tanulóban. KÖVETELMÉNYEK Ismerjen a növendék • mozgásos játékokat (ölbeli gyermek játékai, hintázók, guggolós és kifordulós játékok, fogócskák, ugró és szökellő játékok, sor- és láncjátékok, kapus- és hidasjátékok) különféle ügyességi és erőjátékok, fogócskák, vonulások; az elsajátított játékok során fejlődjön ritmusés térérzéke, • szellemi játékokat: szellemi–ügyességi játékokat (rajzolók, vonáshúzogatók, tanító rigmusok, nyelvtörők, nyelvgyakorlók) beugratósokat, kitalálós játékokat, rejtő–kereső játékokat, (gyűrűsdik, bújócskák), tiltó játékokat; fejlődjön értelmi képessége a különböző szellemi játékok megismerésével, • eszközös játékokat: tárgykészítő játékokat, ügyességi játékokat, labdajátékokat, sportjellegű népi játékokat (abroncshajtás, csigázás, ugrókötelezés, kapókövezés, gombozás), az eszközös játékok elsajátításával fejlődjön ügyessége, • párválasztó játékokat (párválasztó kör- és társasjátékok, leánykérő játékok), hogy erősödjön szabálytudata, közösségi magatartása, • kiolvasókat, mondókákat, fejlődjön emlékezőtehetsége, ritmusérzéke, erősödjön az anyanyelv ismerete, szeretete, használja fel a tanultakat a különböző játéktevékenységek során, • köszöntőket, dramatikus népszokásokat, a jeles napokhoz, az ünnepekhez, a gazdasági év szokásaihoz, a munkaalkalmakhoz fűződő népszokásokat: Szent Mihálytól Szent András haváig a munkaalkalmakhoz kötődő nép-szokások (pl. szüret, kukorica, tollfosztó, fonó), karácsonyi ünnepkör hagyományai (pl. Miklós napja, Luca napi kotyolás, karácsonyi kántálás, betlehemezés, névnapi köszöntők, újévi köszöntők, háromkirályjárás), farsangi szokások (pl. farsangi köszöntők, alakoskodás), húsvéti ünnepkör szokásai (pl. böjti játékok, villőzés, kiszehajtás, húsvéti szokások, komatálküldés), pünkösdi ünnepkör (pl. májusfa állítás, pünkösdölés), Szent Ivántól Kisasszony haváig (pl. Szent Iván napi tűzugrás, aratóünnepek). Váljon fogékonnyá • a népszokások, népi játékok zenei anyagának elsajátításával a népzene be-fogadására. Ismerje • a népszokásokhoz kapcsolódó alapfokú néprajzi tudnivalókat, • lakóhelye hagyományait. Tudjon készíteni • az ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó tárgyi kellékeket, • a játékokhoz szükséges, néhány könnyen elkészíthető eszközt, játékszert. Cselekvő módon vegyen részt • a népi játékok eljátszásában, • népszokások stílusos, hagyományhű előadásában. Alakuljon ki benne • képzelőerő,

- 106 -


• koncentrálóképesség, • a meghallgatott, illetve látott eredeti felvételek (népi játékok, népszokások) stílusát követő előadói készség. Tudjon • ritmusgyakorlatokat végezni, a tanult ritmusképleteket felismerni, • egyenletesen járni (negyedes, nyolcados járás), • egyszerű kar- és lábmozgásokat (pl. lépés, dobbantás, taps), egyszerű mozgáselemeket összekapcsolni (pl. egyenletes járás közben különböző ritmus-képleteket tapsolni, dobogni zenére, illetve énekre). Szerezzen tapasztalatot • a népköltészet köréből egyéni olvasás alapján is, • hallgasson, illetve lehetőség szerint nézzen meg minél több eredeti felvételt a népszokásokról. Legyen képes megfogalmazni segítséggel • ismereteit és gyűjtőmunkájának eredményeit életkorának megfelelő szinten, • a népköltészeti alkotások legfontosabb jellemzőit (pl. művek keletkezése, műfajai, költői eszközök, szerkezeti sajátosságok), • a népköltészet és műköltészet különbségeit néhány jellemző jegy alapján. TANANYAG A tananyag változatai: „A” változat (1-2. évfolyam, 6-8 éves korosztály számára) „B” változat (1-2. évfolyam, 8-10 éves korosztály számára) Népi játékok megismerése: eszközös, mozgásos, szellemi, párválasztó népi játékok, kiolvasók, mondókák. A jeles napokhoz, ünnepi szokásokhoz, munkaalkalmakhoz kötődő népszokások a tanévhez igazodva a következő egységekre tagolódnak: Szent Mihálytól Szent András haváig, karácsonyi ünnepkör, farsang, húsvéti ünnepkör, pünkösdi ünnepkör és Szent Ivántól Kisasszony haváig. A tananyagot kiegészíti természetes anyagú, egyszerű technológiájú hagyományos tárgyak, játékszerek, játékeszközök, a népszokások tárgyi kellékeinek készítése. „A” VÁLTOZAT (az általános iskola 1-2. évfolyamosai, 6-8 évesek számára)

NÉPI JÁTÉKOK 1-2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Eszközös játékok Sajátítson el eszközös játékokat és vegyen részt bennük, így fejlődjön ügyessége, fizikai állapota, tudjon saját és mások testi épségére ügyelni. Eszközös ügyességi játékok (pl. ugrókötelezés, ugróiskola, gombozás, kapó-kövezés). Labdajátékok (elkapós és kidobós labdajátékok: cicázás, falhoz verő, nemzetesdi). Mozgásos játékok Sajátítson el mozgásos játékokat és vegyen részt a játékokban, fejlődjön mozgáskészsége, térés ritmusérzéke. Mozgásos ügyességi és erőjátékok: pl. gólya viszi a fiát, sótörés, szarkatánc, guggolós és kifordulós körjátékok, páros szökdelő, páros forgó, páratlan játék és kendősjátékok. Fogócskák: pl. szoknyafogó, szembekötős fogó, tyúkozás, sánta róka, kinn a bárány, lipemlopom, libásdi stb. Vonulások pl. kanyargós járás, sövényfonás, láncbatekeredés, csigavonalba tekeredés, bújóvonuló, kapus-hidas játékok.

- 107 -


Szellemi játékok Ismerjen meg szellemi játékokat és vegyen részt a játékokban, a játékok során fejlődjön a tanuló értelmi képessége, akarata, emlékezőtehetsége, gyors reagáló képessége, leleményessége, megfigyelő- és utánzóképessége, önfegyelme. Szellemi ügyességi játékok, felelgetők és láncversek, beszédgyakorlók, rajzolók, vonáshúzogatók. Beugratások, kitalálós játékok: pl. Hej, koszorú, Virágneves, fekete-fehér, igen-nem. Rejtő – kereső játékok pl. bújócskák, gyűrűsdik. Tiltó játékok pl. Sánta pipás, Csepű lapu gongyola. Párválasztó játékok Sajátítson el párválasztó játékokat és vegyen részt a játékokban, a játékok során fejlődjön a tanuló közösségi érzése, az együvé tartozás tudata. Párválasztó körjátékok: pl. Fehér liliomszál, Hajlik a meggyfa. Leánykérő játékok: pl. Uborkáné, Méz, méz, méz, Hol jársz, hová mész, Ninive. Párválasztó társasjátékok: pl. Kútba estem, Fordulj bolha. Mondókák, kiolvasók Természet-, növény- és állatmondókák, egyéb hangutánzó mondókák, kisorsolók, kiolvasók.

NÉPSZOKÁSOK 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Szent Mihály havától Szent András haváig Őszi jeles napok. A vásár jellegzetes időpontjai, egy régi vásár hangulatának felidézése (vásári játékok, énekek, kikiáltó szövegek). Mindenszentek, Halottak napja: megemlékezés a halottakra, hősök emlékhelyeinek felkeresése. Fonó, fonóbeli játékok és szokások (kitalálós játékok, testedző játékok, énekek). A karácsonyi ünnepkör Az advent jelentése, jeles napjai. Karácsonyi kántálók, köszöntők, betlehemes játékok. Vízkereszt, a vízkereszt bibliai története, a megkeresztelkedés, a „pogánykát vittünk, báránykát hoztunk” jelentéstartalma, az újszülött befogadásának rítusa. A háromkirályjárás köszöntő vagy dramatikus változatának eljátszása, a kel-lékek elkészítése (kiugratható csillag, fakard, süveg). Farsang A farsangi időszak jeles napjai, farsangi bálok, farsangi ételek. Farsangi hiedelmek és népszokások, farsangi köszöntők, farsangi alakoskodás pl. betyárfarsangoló eljátszása, a kellékek elkészítése. Húsvéti ünnepkör Virágvasárnapi kiszehajtás, a kiszebáb elkészítése, a szokás felelevenítése. A nagyheti jeles napokhoz fűződő ismeretek bővítése. A húsvét, mint a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Húsvétvasárnap: a böjti időszak vége, ételszentelés, jellegzetes húsvéti ételek. Zöldágjárás, húsvéti locsolóversek. Hímes tojások díszítései, a különböző eredetű minták gyűjtése, rajzolása a különböző tájegységek motívumkincseivel, húsvéti tojáshímzés írókával, viaszolásos technikával. Pünkösdi ünnepkör

- 108 -


A pünkösdi ünnepkörhöz tartozó szokások különböző táji változatainak meg-ismerése (pl. dunántúli törökbasázás, pünkösdikirályné-járás, székelyföldi hesspávázás), egy kiválasztott szokás eljátszása. Szent Iván havától Kisasszony haváig Aratási hiedelmek, szokások, aratással kapcsolatos énekek. 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Szent Mihály havától Szent András haváig Őszi ünnepkör. Szent Mihály, mint az állatok behajtásának hagyományos időpontja. Pásztorünnepek, pásztorfogadás, ezekkel kapcsolatos szólások, énekek. A hagyományosan legelterjedtebb névnapok és az ezekhez kapcsolódó név-napköszöntő énekek és rigmusok megismerése. Karácsonyi ünnepkör Advent jelentése, jeles napjaihoz kapcsolódó ismeretek bővítése. A karácsonyi ünnepkörhöz tartozó szokások megismerése: ostyahordás, szentcsaládjárás, bölcsőske, pásztorok vesszőhordása. A regölés, mint az egyik legrégibb, párokat összevarázsló, bőségvarázsló nép-szokás. A regölés táji típusai (Dunántúl, Székelyföld), az egyik változat stílusos felelevenítése, kellékek (pl. köcsögduda, láncosbot) elkészítése. Aprószentek napjához fűződő szokás egyházi és pogány magyarázata, a szokás felelevenítése. Farsang A farsangi időszak jeles napjai, a farsang változó időpontjának magyarázata. Farsangi hiedelmek és népszokások ismereteinek bővítése: pl. állakodalom, vénlánycsúfolás. Farsangi alakoskodás felelevenítése (ló-, medve-, gólya- vagy kecskealakoskodás), és a kellékek elkészítése. Húsvéti ünnepkör Virágvasárnapi villőzés szokásának megismerése, a szokás dallamainak elsajátítása, felelevenítése, a kellékek elkészítése. A húsvéti ünnepkörhöz tartozó jeles napok, népszokások. A fehérvasárnapi komatálküldés énekei, szövegei, a szokás hagyományhű fel-elevenítése. Pünkösdi ünnepkör A pünkösdi ünnepkör jeles napjai, szokásai. Szent Iván havától Kisasszony haváig Szent Iván, mint a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás ünnepe. Néhány a szentivánéji énekek különböző táji változataiból (pl. Galga menti, zoboralji), illetve a székelyföldi „angyalozás” szokásának megismerése, a ki-választott szokás eljátszása. Látogatás a népzenei órákra, ismerkedés népi hangszerekkel. Tanulmányi kirándulások: népi műemlékek, regionális gyűjtemények, tájházak, múzeumok látogatása. A helyi hagyományok megismerése, ápolása. AJÁNLOTT IRODALOM A NÉPSZOKÁSOK TANÍTÁSÁHOZ Andrásfalvy Bertalan: Néprajzi alapismeretek (Budapest 1982) Balassa Iván: A határainkon túli magyarok néprajza (Budapest 1989) Gondolat Kiadó Balassa Iván – Ortutay Gyula: Magyar néprajz. (Budapest 1980) Corvina Kiadó Bihari Anna – Pócs Éva: Képes magyar néprajz. (Budapest 1980) Corvina Kiadó

- 109 -


Bereczky János: „Ó, szép fényes hajnalcsillag”. Magyar népi karácsonyi énekek (Budapest 1983) Egyetemi Nyomda Dobszay László: A magyar dal könyve (Budapest1984) Zeneműkiadó Dömötör Tekla: Magyar népszokások (Budapest 1972) Corvina Kiadó Dömötör Tekla: Régi és mai magyar népszokások. Néprajz mindenkinek 3. (Budapest 1986) Tankönyvkiadó Kerényi György: Jeles napok dalai (Budapest 1963) Zeneműkiadó Kerényi György: Magyar énekes népszokások (Budapest 1982) Gondolat Ki-adó Kósa László – Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása (Budapest 1975) Akadémiai Kiadó Kósa László – Szemerkényi Ágnes: Apáról-fiúra (Budapest 1973) Móra Kiadó Magyar néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Főszerkesztő: Dömötör Tekla (Budapest 1990) Akadémiai Kiadó Magyar Néprajzi Lexikon I-V. Főszerkesztő: Ortutay Gyula. (Budapest 1977-1982) Akadémiai Kiadó Magyar Népzene Tára II. Jeles napok. Sajtó alá rendezte: Kerényi György. (Budapest 1953) Akadémiai Kiadó Magyar Népzene Tára III/A-B. Lakodalom. Sajtó alá rendezte: Kiss Lajos (Budapest 19551956) Akadémiai Kiadó Szacsvay Éva: Bábtáncoltató betlehemezés Magyarországon és Közép-Kelet-Európában (Budapest 1987) Akadémiai Kiadó Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások (Budapest 1997) Planétás Kiadó Ujváry Zoltán: Játék és maszk I-IV. (Debrecen 1983, 1988) Ujváry Zoltán: Farsang (Debrecen 1990) Volly István: Népi játékok I-III. (Budapest 1938) Volly István Karácsonyi és Mária énekek (Budapest 1982) AJÁNLOTT IRODALOM A NÉPI JÁTÉKOK TANÍTÁSÁHOZ Bakos József: Mátyusföldi gyermekjátékok (Budapest 1953) Borsai Ilona – Hajdú Gyula – Igaz Mária: Magyar gyermekjátékok. Ének-zene szakköri füzetek 2. (Budapest 1977) Tankönyvkiadó Borsai Ilona – Kovács Ágnes: Cinege, cinege, kismadár (Budapest 1976) Móra Kiadó Faragó József – Fábián Imre: Bihari gyermekmondókák (Bukarest 1982) Gágyor József: Megy a gyűrű vándorútra I-II. (Budapest 1982) Gazda Klára: Gyermekvilág Esztelneken (Bukarest 1980) Haider Edit – Borsai Ilona – Kovács Ágnes: Bújj, bújj zöld ág (Budapest 1976) Móra Kiadó Haider Edit – Borsai Ilona – Kovács Ágnes: Kivirágzott a diófa (Budapest 1977) Móra Kiadó Hajdú Gyula: Magyar népi játékok gyűjteménye (Budapest 1971) Hajdú Gyula: Métaiskola (Budapest 1986) Karlócai Marianne: Komámasszony, hol az olló? (Budapest 1987) Kerényi György: Gyermekjátékdalok (Budapest 1975) Zeneműkiadó Kerényi György: Sző, fon, nem takács (találóskérdések) (Budapest 1975) Lajos Árpád: Este a fonóban (Budapest 1974) Lázár Katalin: Énekes, táncos népi gyermekjátékok tanítása (Budapest 1996) Lázár Katalin: Népi játékok – CD-ROM melléklettel (Budapest 1997) Planétás Kiadó Lázár Katalin – Hintalan László: Gyermekjátékok. Hévizgyörk (Szentendre 1980) Magyar Néprajz VI. Népzene, néptánc, népi játék. Főszerkesztő: Dömötör Tekla. (Budapest 1990) Akadémiai Kiadó

- 110 -


Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok. Sajtó alá rendezte Kerényi György (Budapest, 1951) Akadémiai Kiadó AJÁNLOTT IRODALOM A JÁTÉKESZKÖZÖK, JÁTÉKSZEREK, A NÉPSZOKÁSOK TÁRGYI KELLÉKEINEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Baktay Patrícia – Koltai Magdolna: Kézműveskönyv (Budapest 1994) B. Boros Ilona – P. Székely Éva: Batikolás, tojásfestés (Budapest 1981) István Lajos: Korondi gyermekhangszerek (Kecskemét 1994) Magyar Néprajz III. Kézművesség. Főszerkesztő: Domokos Ottó (Budapest) Akadémia Kiadó Mandel Róbert: Hangszerbarkácsoló (Budapest 1990) Monoriné Rohlik Erzsébet: A varázserejű hímes tojás (Budapest1990) VIDEOANYAG A TÉLI ÉS TAVASZI ÜNNEPKÖR HAGYOMÁNYA-IBÓL, NÉPSZOKÁSAIBÓL A NÉPRAJZI MÚZEUM ARCHÍV FILMFELVÉTELEI A téli ünnepkör hagyományai (Zalaszentgyörgy, Zala m.; Kölcse, Szatmár m.; Balatonberény, Somogy m.; Egyházaskozár, Baranya m.) Lucázás Regölés Aprószentek napi korbácsolás Háromkirályjárás Balatonberényi bábtáncoltató betlehemezés Csobánolás – A bukovinai székelyek betlehemes játéka Tevelen Kölcsei bábtáncoltató betlehemezés Leányok megéneklése karácsony estéjén Újévi kecskealakoskodás (Egyházaskozár) Farsang A szamosháti fonó (Panyola, Szamoshát, Nábrád, Kérsemjén, Szatmár m.) Népi játék (Budapest 1995) Néprajzi Múzeum Asszonyfarsang Mátraalmáson (Budapest 1967) Néprajzi Múzeum Mohai farsang (Budapest 1967) Néprajzi Múzeum Busójárás Mohácson (Budapest 1955) Néprajzi Múzeum A tavaszi ünnepkör hagyományai Búzaszentelés Kiszeégetés Mancsozás Barkaszentelés Gönyei Ébner Sándor szokásfelvételei AJÁNLOTT HANGFELVÉTELEK Magyar Népzenei Antológia (Budapest 1985-93) Hungaroton: I. Tánczene. Szerk.: Martin György, Németh István, Pesovár Ernő – LPX 18122-16 II. Észak. Szerk.: Tari Lujza, Vikár László LPX 18124-28 III. Dunántúl. Szerk.: Olsvai Imre LPX 18138-42 IV. Alföld. Szerk.: Paksa Katalin, Németh István LPX 18159-63 V-VI. Erdély (Kelet 1-2.) Szerk.: Sárosi Bálint, Németh István (Budapest 1993/95) MTA Zenetudományi Intézet „Sej, Galgamácsa eszembe se jutna” (Budapest) Hungaroton

- 111 -


Lajtha László: Széki gyűjtés. Szerk.: Sebő Ferenc LPX 18092-94 (Budapest 1985) Hungaroton Magyar Hangszeres Népzene. Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18045-47 (Buda¬pest 1980) Hungaroton Valamint az Óbudai Népzenei Iskola már megjelent, illetve előkészületben levő tanítást segítő gyűjtései, módszertani kiadványai, hang- és videofelvételei.

JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD A tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérni és teljesítményüket szóban és írásban is értékelni kell, a gyerekek aktivitása, közösségi magatartása, az elsajátított ismeretek stílusos, hagyományhű gyakorlása alapján. A növendékek teljesítményének írásbeli (osztályzattal) történő értékelésének alapja: „A” változat A néprajzi alapismeretek, a népi játékok, népszokások elsajátítása és részvétel a különböző játékokban. „B” változat A néprajzi alapismeretek, a népi játékok, népszokások elsajátítása és részvétel a különböző játékokban. Szóbeli beszámoló egy–egy témakörben a megadott szakirodalom, esetleg önálló gyűjtés alapján. A növendékek tudását félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban osztályzattal szükséges értékelni. Felsőbb évfolyamba csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette a tanévet. TÁRGYI FELTÉTELEK Technikai eszközök: •diavetítő •képmagnó •hangtechnikai eszközök (lemezjátszó, magnetofon) •sötétítő függöny •fénymásoló. Tankönyvek. Szakfolyóiratok. Könyvtár (szakirodalom). JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK A helyi, illetve a szűkebb pátria hagyományai, népi játékai, népszokásai a megfelelő súllyal és tartalommal kerüljenek be a tananyagba. Törekedni kell arra, hogy a tanulóknak minél több alkalma legyen az élmény-szerű megismerésre, a cselekvő és alkotó részvételre. A népi játékok, népszokások elsajátítandó ismeretanyaga tudományosan rend-szerezett szakirodalmon, eredeti anyagon és a tanulók helytörténeti gyűjtő-munkáján alapuljon és tartalmazza a lakóhely szerinti tájegység játékait, szokásait. A tananyag szervesen egymásra épülő részekből álljon és a tanulók korosztályának megfelelően bővüljön; igazodjon a hagyományoknak a társadalomban és a kisközösségekben betöltött szerepéhez, idejéhez. Sajátítsa el a tanuló azokat az ismereteket, egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek a lakóhely, a szülőföld és más népek jobb megismeréséhez, meg-becsüléséhez vezetnek.

- 112 -


A hagyományos népi játékok, népszokások segítsék a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti környezettel.

A NÉPI HEGEDŰ ALAPVIZSGA Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után     

Skála, különböző vonásnemekkel illetve díszítésekkel négy kereszt- négy bé-ig Erdélyi férfitáncok zenéje (ritka magyar, sűrű magyar, ritka tempó, sűrű tempó, pontozó, féloláhos stb..) Magyarország vagy Felvidék valamely tájegységének páros táncainak zenéje (csárdások és friss csárdások). Erdélyi lassú és gyors páros táncok összeállítása (Kalotaszeg, Mezőség, Székelyföld)

A vizsga értékelése        

A helyes testtartás, a helyes hegedűtartás- és vonókezelés követelményeinek feleljen meg Tiszta intonációs készség Jó hangképzés és helyes dinamikai arányok A darabok ritmizálása és belső hangsúlyainak érvényesítése A díszítések különféle változatainak helyes, stílusos előadása Az előadott zene tájegységen belüli stílusos játékmódja az odaillő variációkkal Kamarazenei egységes megszólalás, alkalmazkodás a kísérethez, a zenei kíséret irányítása, alkalmazkodás intonációban és ritmikában Természetes és lehetőleg könnyed előadásmód, előadói képesség a hallgatóság előtt, állóképesség, egyéniség A NÉPI HEGEDŰ ZÁRÓVIZSGA Követelmények az továbbképző évfolyamainak elvégzése után

     

Skála, különböző vonásnemekkel illetve díszítésekkel négy keresz- négy bé-ig Erdélyi férfitáncok zenéje ( ritka magyar, sűrű magyar, ritka tempó, sűrű tempó, pontozó, féloláhos stb..) Magyarország vagy Felvidék valamely tájegységének páros táncainak zenéje (csárdások és friss csárdások). Erdélyi lassú és gyors páros táncok összeállítása (Kalotaszeg, Mezőség, Székelyföld) Keservesek és hajnali zenék Erdély különböző területeiről Nemzetiségek zenéi a Kárpát- medencéből (cigány, szlovák, román

A vizsga értékelése   

A helyes testtartás, a helyes hegedűtartás- és vonókezelés követelmények Tiszta intonációs készség Jó hangképzés és helyes dinamikai arányok - 113 -


   

A darabok ritmizálása és belső hangsúlyainak érvényesítése A díszítések különféle változatainak helyes, stílusos előadása Az előadott zene tájegységen belüli stílusos játékmódja az odaillő variációkkal Kamarazenei egységes megszólalás, alkalmazkodás a kísérethez, a zenei kíséret irányítása, alkalmazkodás intonációban és ritmikában  Természetes és lehetőleg könnyed előadásmód, előadói képesség a hallgatóság előtt, állóképesség, egyéniség Az alapvizsga követelményrendszerének bővebb, árnyaltabb kifejezése, professzionálisabb megszólaltatása, a stílusok éles különválasztása, a zenekar precíz vezetése NÉPI BRÁCSA ALAPVIZSGA Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Dél-dunántúli táncok (3-3 dallamugrós, lassú- és friss csárdás) Széki táncrend 7-8 percben (magyar, sűrű- és ritka tempó, lassú és csárdás) Magyarpalatkai táncrend (ritka és sűrű magyar, lassú cigánytánc, csárdás, szökős és sűrű csárdás) Széki táncrend 7-8 percben (magyar, sűrű- és ritka tempó, lassú és csárdás) Szatmári táncok (verbunk, 3-3 dallam oláhos, lassú és friss csárdás) Kalotaszegi táncok (3-3 dallam legényes, lassú csárdás és szapora)

NÉPI FURULYA ALAPVIZSGA Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje:  Hangszerei múltját és változatait a magyar nyelvterületen. Az értékelésnél figyelembe kell venni, hogy a tanuló legyen képes:  Természetes hangszerkezelésre,  Tiszta intonációra,  A hang, illetve hangszín kialakítására, díszítésére a hagyomány adta kereteken belül,  Hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására hangfelvételről,  Énekes dallamok megformálására hangszerein az adott dialektus hagyományos előadásmódján,  Énekkíséretre,  Más hangszerekkel való együttjátékra a hagyomány adta kereteken belül,  Népzenei darabok értelmes, tagolt előadására a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes felfogása, illetve alkalmazása révén,  A tanult dialektusok táncrendjének eljátszására. A vizsga anyaga: Három dalcsokor, válogatva az alábbi tájegységek dalai közül:  Dél-dunántúl  Moldva

- 114 -




Mezőség NÉPI FURULYA ZÁRÓVIZSGA Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A növendék ismerje:  valamennyi magyar furulyafajta játékmódját, tudjon rajtuk a hagyományos előadókét megközelítő szinten önállóan összeállított dallamfüzért játszani minden jellemző tájegység anyagából szólisztikusan és más hangszerekkel együtt,  Hangszere repertoárját, illetve annak jellemző részét és előadói hagyományát minden magyar népzenei dialektusban,  A hangszer szerepét a történeti zenében,  A rokonnépek és szomszédnépek hasonló hangszereit,  Hangszere elterjedtségét a Földön. Az értékelésnél figyelembe kell venni, hogy a tanuló legyen képes:  Minden ismert dialektusból dallamfüzéreket, táncrendeket játszani magas technikai színvonalon, hallgatóság előtt is,  Más hangszeren, vagy énekes formában fennmaradt önálló adaptálásra,  Természetes hangszerkezelésre,  Tiszta intonációra,  A hang, illetve hangszín kialakítására, díszítésére a hagyomány adta kereteken belül,  Hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására hangfelvételről,  Énekes dallamok megformálására hangszerein az adott dialektus hagyományos előadásmódján,  Énekkíséretre,  Más hangszerekkel való együtt játékra a hagyomány adta kereteken belül,  Népzenei darabok értelmes, tagolt előadására a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes felfogása, illetve alkalmazása révén,  A tanult dialektusok táncrendjének eljátszására. A vizsga jellege:  Gyakorlati A vizsga anyaga: Három dalcsokor, válogatva az alábbi tájegységek dalai közül:  Székelyföld  Gyimes  Felföld  Küküllő-vidék

- 115 -


NÉPI ÉNEK ALAPVIZSGA Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje:    

Az emberi hang sajátosságait, és képes legyen ezeket alkalmazni a dallamok megszólaltatásakor, A magyar népdalok alapvető stílusjegyeit és az öt magyar népzenei dialektus fő jellemzőit és népdalok díszítési és variációs lehetőségeit, Kiemelkedő munkásságú népzenekutatóink tevékenységét és eredményeit, A legjelentősebb hagyományörző népi énekeseket. Az értékelésnél figyelembe kell venni, hogy a tanuló tudjon:

      

Helyesen lélegezni, Tisztán intonálni, Önállóan beéneklő gyakorlatokat végezni, Kezdőhangokat önállóan megtalálni, Hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen énekelni, Érthető szövegmondással énekelni, Életkorának, képességének, egyéniségének megfelelő módon, a tanult dialektusok figyelembe vételével, stílusosan népdalokat megszólaltatni.

Rendelkezzék:  A szükséges kottaolvasási- lejegyzőkészséggel, memóriával és összpontosító képességgel,  Jó előadói készséggel, önállósággal. A vizsga jellege: 

Gyakorlati A vizsga anyaga:

   

1 erdélyi díszített dal 1 ballada 1 dunántúli dal Somogyból 1 moldvai dal NÉPI ÉNEK ZÁRÓVIZSGA Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje:

   

Az emberi hang sajátosságait, és képes legyen ezeket alkalmazni a dallamok megszólaltatásakor, A magyar népdalok alapvető stílusjegyeit és az öt magyar népzenei dialektus fő jellemzőit és népdalok díszítési és variációs lehetőségeit, Kiemelkedő munkásságú népzenekutatóink tevékenységét és eredményeit, A legjelentősebb hagyományörző népi énekeseket.

- 116 -


A magyar népzene minden dialektusterületét (mindegyik dialketusból tudjon önállóan dalfüzért szerkeszteni és azt előadni):  dunántúli dialektus és Szlavónia  északi dialektus  alföldi dialektus (Dél-Alföld, Felső-Tiszavidék)  erdélyi dialektus (Mezőség, Kalotaszeg, Székelyföld, Gyimes)  moldvai dialektus Az értékelésnél figyelembe kell venni, hogy a tanuló tudjon:       

Helyesen lélegezni, Tisztán intonálni, Önállóan beéneklő gyakorlatokat végezni, Kezdőhangokat önállóan megtalálni, Hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen énekelni, Érthető szövegmondással énekelni, Életkorának, képességének, egyéniségének megfelelő módon, a tanult dialektusok figyelembe vételével, stílusosan népdalokat megszólaltatni.

Rendelkezzék:  A szükséges kottaolvasási- lejegyző készséggel, memóriával és összpontosító képességgel,  Jó előadói készséggel, önállósággal. A vizsga jellege: 

Gyakorlati A vizsga anyaga:

   

1 erdélyi díszített dal 1 ballada 1 dunántúli dal Somogyból 1 moldvai dal

A TEKERŐ ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYE 1. Alföld és Dél-alföld: Alföldi tánczene kísérete "B" hangnemben 2. Jeles napok és azokhoz kötődő szokásdallamok. 3. Dunántúli tánczene kísérete "A" hangnemben 4. Magyar történeti dallamok a XVI. sz-tól, régi magyar tánczenék. A vizsga értékelése - az előírt követelményeknek feleljen meg - énekes dallamok megformálására hangszerén, az adott dialektus stílusának megfelelő hagyományos előadásmódján,

- 117 -


- természetes, oldott hangszerkezelésre, - tiszta intonációra, - a hangszín és a hang kialakítására, díszítésére az autentikus stílus adta kereteken belül, - népzenei darabok értelmes, tagolt előadására, (illetve kíséretére) a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes felfogása révén, - a jobb- és balkéz játszómechanizmusának összehangolására, - memória, állóképesség - életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag autentikus, stílushű, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadása. - a magyar nyelv és a népzene kapcsolatára épülő ritmus és hangsúlyozási készség.

A TEKERŐ ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYE 1. Alföld és Dél-alföld : Alföldi tánczene kísérete "B" hangnemben (lassú- és dudajátékmód ,oláhos, friss csárdás) /kb. 12 dallam/ 2. Jeles napok és azokhoz kötődő szokásdallamok, énekek (névnapi köszöntők, újesztendő, farsangi-húsvéti dalok, Szent Balázs; Szent Gergely; Szent Iván napja, aratás, Ádvent, Luca napja, Karácsony, regös énekek...). 3. Dunántúli (Somogy, Bakony és a Balaton környéki, Vas és Zala megye népdalai) tánczene kísérete "A" hangnemben ( lassú dudálás, lassú- és friss csárdás, ugrós ). /kb. 10 dallam/ 4. Magyar történeti dallamok a XVI. sz-tól, régi magyar tánczenék.

A KOBOZ ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYE 1. Moldvai népzene: magyaros, öves, kezes, gergelytánc, erdélyes, virágtánc, kecskés, kettős, bolgáros, oroszos, stica, polka, sirba, ruca, sirba studencilor, ördög útján-drumul dragului. 2. Jeles napok és azokhoz kötődő szokásdallamok. 3. Magyar történeti dallamok a XVI. sz-tól, régi magyar tánczenék. A vizsga értékelése - helyes testtartást, kéztartást, ujjmozgatást, - könnyed, természetes, összehangolt bal- és jobbkéz-játékot, - biztos intonációt, ritmusos játékot, - rögtönzési készséget, - képességet a szolisztikus játékra és a kíséretre. - az előírt követelményeknek feleljen meg - énekes dallamok megformálására hangszerén, az adott dialektus stílusának megfelelő hagyományos előadásmódján, - természetes, oldott hangszerkezelésre, - a hangszín és a hang kialakítására, ritmusok díszítésére az autentikus stílus adta kereteken belül,

- 118 -


- népzenei darabok értelmes, tagolt előadására, ( illetve kíséretére ) a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes felfogása révén, - memória, állóképesség - életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag autentikus, stílushű, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadása. - a magyar nyelv és a népzene kapcsolatára épülő ritmus és hangsúlyozási készség. - táncritmusokhoz kapcsolódó különféle pengetés technikák és ritmizációk alkalmazására,

A KOBOZ ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYE 1. Moldvai népzene: magyaros, öves, kezes, gergelytánc, erdélyes, virágtánc, kecskés, kettős, bolgáros, oroszos, stica, polka, sirba, ruca, sirba studencilor, ördög útján-drumul dragului. 2. Jeles napok és azokhoz kötődő szokásdallamok. (mintegy 10 dallam). 3. Magyar történeti dallamok a XVI. sz-tól, régi magyar tánczenék. (mintegy 10 dallam). A vizsga értékelése - az előírt követelményeknek feleljen meg; - technikai (hangminőség, helyes kéztartás, stb.) felkészültség; - helyes testtartás; - helyes ritmus- és tempótartás; - előadásmód: a zenei stílus és az előírások magvalósítása, a darab karakterének szép zenei megformálása; - a kamarapartnerhez való alkalmazkodóképesség; - memória, állóképesség A vizsga értékelése - az előírt követelményeknek feleljen meg; - technikai (hangminőség, billentés, helyes kéztartás, stb.) felkészültség; - helyes testtartás; - helyes ritmus- és tempótartás; - előadásmód: a zenei stílus és az előírások magvalósítása, a darab karakterének szép zenei megformálása; - az esetleges kamarapartnerhez való alkalmazkodóképesség; - memória, állóképesség

A NÉPI BŐGŐ, CSELLÓ ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYE   

Erdélyi férfitáncok bőgő kísérete ( ritka magyar, sűrű magyar, ritka tempó, sűrű tempó, pontozó, féloláhos stb..) Magyarország vagy Felvidék valamely tájegységének páros táncainak bőgő kísérete (csárdások és friss csárdások). Erdélyi lassú és gyors páros táncok bőgő kísérete (Kalotaszeg, Mezőség, Székelyföld)

A vizsga értékelése - A helyes testtartás, a helyes hegedűtartás- és vonókezelés követelményeinek feleljen meg

- 119 -


- Tiszta intonációs készség - Jó hangképzés és helyes dinamikai arányok - A darabok ritmizálása és belső hangsúlyainak érvényesítése - A vonástípusok díszítések különféle változatainak helyes, stílusos előadása - Az előadott zene tájegységen belüli stílusos játékmódja az odaillő variációkkal - Kamarazenei egységes megszólalás, alkalmazkodás a hegedűhöz és a kontrához intonációban és ritmikában - Természetes és lehetőleg könnyed előadásmód, előadói képesség a hallgatóság előtt, állóképesség, egyéniség

A NÉPI BŐGŐ, CSELLÓ ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYE Marosszéki táncok 7-8 percben (székely verbunk, sebes forduló, lassú csárdás, korcsos és szöktetős) Rábaközi/ vagy gömöri táncok (verbunk, dus, lassú- és friss csárdás) Parlando-rubato dallamok (3 dallam kalotaszegi hajnali vagy mezőségi keserves vagy szatmári hallgató) Erdélyi aszimmetrikus román táncok (2-2 dallam de-a lungu, purtata vagy invirtita) A vizsga értékelése - A helyes testtartás, a helyes hegedűtartás- és vonókezelés követelményeinek feleljen meg - Tiszta intonációs készség - Jó hangképzés és helyes dinamikai arányok - A darabok ritmizálása és belső hangsúlyainak érvényesítése - A vonástípusok díszítések különféle változatainak helyes, stílusos előadása - Az előadott zene tájegységen belüli stílusos játékmódja az odaillő variációkkal - Kamarazenei egységes megszólalás, alkalmazkodás a hegedűhöz és a kontrához intonációban és ritmikában - Természetes és lehetőleg könnyed előadásmód, előadói képesség a hallgatóság előtt, állóképesség, egyéniség A CITERA ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYE 1. Dunántúli tánczene kísérete "A" hangnemben 2. Jeles napok és azokhoz kötődő szokásdallamok. 3. Alföld és Dél-alföld tánczenéjének kísérete "A" hangnemben 4. Magyar történeti dallamok a XVI. sz.-tól, régi magyar tánczenék. A vizsga értékelése - az előírt követelményeknek feleljen meg - énekes dallamok megformálására hangszerén, az adott dialektus stílusának megfelelő hagyományos előadásmódján, - természetes, oldott hangszerkezelésre, - tiszta intonációra, - a hangszín és a hang kialakítására, díszítésére az autentikus stílus adta kereteken belül, - népzenei darabok értelmes, tagolt előadására, (illetve kíséretére) a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes felfogása révén, - a jobb- és balkéz játszómechanizmusának összehangolására, - 120 -


- memória, állóképesség - életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag autentikus, stílushű, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadása. - a magyar nyelv és a népzene kapcsolatára épülő ritmus és hangsúlyozási készség. A CITERA ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYE 1. Dunántúli (Somogy, Bakony és a Balaton környéki, Vas és Zala megye népdalai) tánczene kísérete "A" hangnemben ( lassú dudálás, lassú- és friss csárdás, ugrós ). /kb. 10 dallam/ 2. Jeles napok és azokhoz kötődő szokásdallamok, énekek (névnapi köszöntők, újesztendő, farsangi-húsvéti dalok, Szent Balázs; Szent Gergely; Szent Iván napja, aratás, Ádvent, Luca napja, Karácsony, regős énekek...). 3. Alföld és Dél-alföld : Alföldi tánczene kísérete "A" hangnemben (lassú- és dudajátékmód ,oláhos, friss csárdás) /kb. 12 dallam/ 4. Magyar történeti dallamok a XVI. sz-tól, régi magyar tánczenék. A vizsga értékelése - az előírt követelményeknek feleljen meg; - technikai (hangminőség, billentés, helyes kéztartás, stb.) felkészültség; - helyes testtartás; - helyes ritmus- és tempótartás; - előadásmód: a zenei stílus és az előírások magvalósítása, a darab karakterének szép zenei megformálása; - az esetleges kamarapartnerhez való alkalmazkodóképesség; - memória, állóképesség

A DOB ÉS ÜTŐGARDON ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYE 1. Gyimesi népzene: féloláhos, verbunk, lassú és sebes magyaros, lassú és sebes csárdás, kettős jártatója és sírülője, héjszák. 2. Jeles napok és azokhoz kötődő szokásdallamok. 3. Csíkszentdomonkos népzenéje: verbunk, magyarországi, ceper. 4. Magyar történeti dallamok a XVI. sz-tól, régi magyar tánczenék. 5. Moldvai népzene: magyaros, öves, kezes, gergelytánc, erdélyes, virágtánc, kecskés, kettős, bolgáros, oroszos, stica, polka, sirba, ruca, sirba studencilor, ördög útján-drumul dragului. A vizsga értékelése - az előírt követelményeknek feleljen meg - énekes dallamok megformálására hangszerén, az adott dialektus stílusának megfelelő hagyományos előadásmódján, - természetes, oldott hangszerkezelésre, - 121 -


- tiszta intonációra, - a hangszín és a hang kialakítására, ritmusok díszítésére az autentikus stílus adta kereteken belül, - népzenei darabok értelmes, tagolt előadására, ( illetve kíséretére ) a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes felfogása révén, - a jobb- és balkéz játszómechanizmusának összehangolására, - memória, állóképesség - életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag autentikus, stílushű, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadása. - magyar nyelv és a népzene kapcsolatára épülő ritmus és hangsúlyozási készség.

A DOB ÉS ÜTŐGARDON ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYE 1. Gyimesi népzene: féloláhos, verbunk, lassú és sebes magyaros, lassú és sebes csárdás, kettős jártatója és sírülője, héjszák stb. (mintegy 10 dallam). 2. Jeles napok és azokhoz kötődő szokásdallamok. 3. Csíkszentdomonkos népzenéje: verbunk, magyarországi, ceper (mintegy 10 dallam). 4. Magyar történeti dallamok a XVI. sz-tól, régi magyar tánczenék. 5. Moldvai népzene: magyaros, öves, kezes, gergelytánc, erdélyes, virágtánc, kecskés, kettős, bolgáros, oroszos, stica, polka, sirba, ruca, sirba studencilor, ördög útján-drumul dragului stb. (tánconként 1-1 dallam). A vizsga értékelése - az előírt követelményeknek feleljen meg; - technikai (hangminőség, helyes kéztartás, stb.) felkészültség; - helyes testtartás; - helyes ritmus- és tempótartás; - előadásmód: a zenei stílus és az előírások magvalósítása, a darab karakterének szép zenei megformálása; - a kamarapartnerhez való alkalmazkodóképesség; - memória, állóképesség

NÉPZENEI ISMERETEK ALAPVIZSGA ANYAGA A NÉPZENEI ISMERETEK, MINT FŐTÁRGY: Írásbeli vizsga: Egy vokális dallam lejegyzése autentikus felvételről szöveggel együtt. Egy hangszeres dallam lejegyzése autentikus felvételről. Egy, a magyar népzene tanult témaköreiből összeállított, húsz kérdésből álló teszt megoldása. Az írásbeli vizsga időtartama 2x45 perc. Szóbeli vizsga A tanult témakörökből összeállított 20 kérdésből álló, tételsorból húzott kérdés kifejtése. A tanult anyagból a tanár által kijelölt 100 népdalból kiválasztott 2 népdal eléneklése és elemzése. - 122 -


A szóbeli vizsga időtartama 20 perc.

A NÉPZENEI ISMERETEK, MINT KÖTELEZŐ VAGY VÁLASZTHATÓ TÁRGY: Írásbeli vizsga: Egy vokális dallam lejegyzése autentikus felvételről szöveggel együtt. Egy, a magyar népzene tanult témaköreiből összeállított, tíz kérdésből álló teszt megoldása Az írásbeli vizsga időtartama 2x45 perc. Szóbeli vizsga A tanult témakörökből összeállított, 10 kérdésből álló tételsorból húzott kérdés kifejtése. A tanult anyagból a tanár által kijelölt 50 népdalból kiválasztott 2 népdal eléneklése és elemzése. A szóbeli vizsga időtartama 15 perc.

JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD A számonkérés év közben legyen folyamatos, félévkor írásban, év végén szóban történjen az előre kiadott témakörök alapján. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelésének formái:  írásbeli feleletek (egy-egy fogalom definiálása, értelmezése, összefüggések feltárása),  témazáró dolgozatok,  kiselőadások, beszámolók,  témaajánlat alapján kiválasztott kérdéskör esszé jellegű feldolgozása. A vizsga anyagában az elméleti témakörök mellett kapjanak helyet az év anyagához kapcsolódó gyakorlati ismeretek is. Az értékelést a tanár végzi.

- 123 -

Az alapfokú népzeneoktatás célrendszere és funkciói

Recommend Documents