A nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényre juttatásával foglalkozó Nemzeti Tanácsadó Bizottság 2002 január – 2003 december között végzett tevékenységéről szóló jelentés
I. Bevezetés A nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényre juttatásával foglalkozó magyar Nemzeti Tanácsadó Bizottság (továbbiakban: Bizottság) a Vöröskereszt és Vörösfélhold 26. Konferenciájának (1995) határozatában megfogalmazott ajánlás alapján jött létre. A Bizottság a Kormány 2000. májusában elfogadott 2095/2000. (V.9.) határozata alapján működik (lsd. csatolva), a tárgykörben érintett minisztériumok képviselőinek részvételével. Az alábbi jelentés összefoglalja a Bizottság 2002. január és 2003. december között végzett tevékenységét. II. A Bizottság tevékenységének főbb jellemzői A Bizottság az általa elfogadott munkaterv alapján az elmúlt két évben tizenegy alkalommal ülésezett. A megbeszélések napirendjén az alábbi témák szerepeltek: − A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának ratifikációs folyamata, a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának hatálybalépése és alkalmazása a belső jogban; − Egyes nemzetközi humanitárius jogi egyezmények hazai ratifikációjának helyzete, különös tekintettel a Gyermek jogairól szóló Egyezménynek, a Gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló fakultatív jegyzőkönyve és a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény II. Jegyzőkönyve vonatkozásában; − A nemzetközi humanitárius jog magyarországi terjesztése, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) által kifejlesztett oktatási csomag hazai bevezetésének lehetőségei; − A vöröskereszt embléma jogtalan magyarországi használatának kérdése, az ellene való fellépés lehetőségei; − A Vöröskereszt és Vörösfélhold 28. Nemzetközi Konferenciájának (2003. december) előkészítése és határozatainak megvitatása; − A menekültüggyel és a migrációval és a menekültügy hazai helyzetével összefüggő humanitárius jogi kérdések. III. Fentiek közül az alábbi témákat emeljük ki: 1.) A humanitárius jogi ismeretek terjesztése és oktatása, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködés A nemzetközi humanitárius jog szélesebb körű hazai megismertetésére előrelépés tapasztalható a vizsgált időszakban.
2
a) Felsőfokú oktatás A humanitárius jog oktatására általában a nemzetközi jogi tanulmányok keretén belül kerül sor a felsőfokú oktatási intézményekben. Elsősorban az egyetemek jogi karain, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen és a Rendőrtiszti Főiskolán folyik humanitárius jogi képzés. Általában a nemzetközi jogi tankönyvek egy-egy fejezete foglalkozik a kérdéskör leglényegesebb aspektusaival. A Bizottság 2001-ben felmérte az Oktatási Minisztériumhoz tartozó graduális és posztgraduális képzés keretén belül a humanitárius jog oktatásának helyzetét. (Az arról készített összefoglaló a 2001. évi jelentés mellékletét képezte.) Jelenleg kiemelésre méltó, hogy több felsőoktatási intézményben alternatív főkollokviumként a tanrendbe beépült a nemzetközi humanitárius jog. A Minisztérium támogatja a hallgatók intenzív nemzetközi részvételét a humanitárius jogi versenyeken. (Pl. a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága által szervezett Jean Pictet versenyen, szinte valamennyi jogi kar csapata részt vesz.) b) Középfokú oktatás A nemzetközi humanitárius jog főbb elveinek és szabályainak ismertetése a középfokú oktatásban egyelőre nem jelent meg. (Figyelemre méltó, hogy az emberi jogok oktatása már szerves részét képezi a középiskolai tanulmányoknak.) 2003. július 5. és 11. között Budapesten került megrendezésre „A humanitárius jog felfedezése” című nemzetközi konferencia, 39 ország képviselőinek részvételével, amely a nemzetközi humanitárius jogi alapismereteknek a középiskolai oktatásban történő bevezetésével foglalkozott. A Magyar Vöröskereszt bázisiskoláiban kezdeményezte a program hazai bevezetését tesztelés céljából. ¾ A Bizottság kész segítséget nyújtani az Oktatási Minisztériumnak a program bevezetésére irányuló tevékenységéhez. c) Az Oktatási Minisztérium, az Igazságügyi Minisztériummal és az ICRC-val együttmūködve nemzetközi konferenciát kíván szervezni a Római Statútum és a magyar Nemzetközi Büntetőtörvénykönyv alkalmazási és oktatási problémáiról. Konkrét kutatói programokat támogatnak ebben a témakörben (pl. a Deák Ferenc ösztöndíj keretében: „Bűnösség a nemzetközi jogban” című kutatás). Figyelemre méltó, hogy a Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Karának Bűnügyi Tudományok Tanszékén létrejött a Minisztérium anyagi támogatásával az ország első Nemzetközi Büntetőjogi és Humanitárius Jogi Központja, amely már idén fogadott partnereket a Bécsi és Helsinki Egyetemekről, és e területen együttműködési szerződéseket készített elő. Kiemelendő továbbá, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a honvédelmi tárcával fenntartott hagyományosan jó kapcsolatok mellett, nagy hangsúlyt fektet a rendészeti szervekkel való együttműködésre is. Ennek egyik fontos eleme a humanitárius jogról a rendészeti munkatársaknak szóló kézikönyv magyar nyelvű megjelentetése. ¾ Célszerűnek látszik a kötet megjelentetésével megvárni a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának hazai kihirdetését, abból a célból, hogy a dokumentumba a hiteles magyar fordítás és feldolgozás kerülhessen be 2004- folyamán. 2.) Fejlemények a honvédelemre vonatkozó humanitárius jogi szabályozásban 2002. január 1-én lépett hatályba az első szabályozást (1996. évi XLIII. törvény) felváltó 2001. évi XCV törvény (Hjt), amely a hatályos törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog elvárásoknak megfelelően szabályozza a Magyar Honvédség feladataihoz igazodó szakmai
3
ismeretek elsajátítását, és annak alapján történő közszolgálat teljesítését. Új szolgálati szabályzat megalkotása szerepel a tervekben, amely a jelenlegi minimális humanitárius jogi rendelkezést részletesebb összefoglalóval váltaná fel. 3.)A vöröskereszt embléma jogtalan magyarországi használata A Magyar Vöröskereszt több alkalommal jelezte a tanácsadó bizottságnak, hogy Magyarországon nem tartják tiszteletben a (nemzetközi) Vöröskereszt ismertetőjelét. A nemzetközi egyezményekben és a Vöröskereszt jogállásáról szóló jogszabályokban foglaltakkal össze nem egyeztethetően, a fogyasztókban nagyobb bizalmat ébresztő és ezzel megtévesztő módon, különböző árukon, szolgáltatások hirdetésein szerepeltetik a nemzetközi megkülönböztető jelvényt. A Bizottság megvizsgálta az emblémavédelem kérdését és megállapította, hogy az érvényes jogi szabályozás lehetővé teszi az embléma jogosulatlan használatával szembeni fellépést, azonban a jogalkalmazó szervek nem rendelkeznek a vonatkozó ismeretekkel. Ezzel összhangban a Bizottság tájékoztatót dolgozott ki a rendőrség számára a hatályos rendelkezésekről, amelyek egyrészt a Vöröskereszt embléma alkalmazását, másrészt pedig a jogosulatlan címhasználat szabálysértését szabályozzák. A Bizottság megítélése szerint a Vöröskereszt ismertető jel használatára vonatkozóan a Magyar Vöröskeresztnek engedélyeztetési eljárást lenne célszerű kidolgoznia. Hosszútávon azonban mindenképpen indokolt lenne, hogy a Magyar Vöröskeresztről szóló törvény módosításával kerüljön sor a kérdés rendezésére. A Bizottság kész felajánlani segítségét a törvénymódosítási javaslathoz. A Bizottság egy éven belül áttekinti a jogalkalmazási gyakorlatot, és annak tapasztalatait felhasználva javaslatot tesz a szükséges jogszabály-módosításra. ¾ A Bizottság ezúton indítványozza, hogy az emblémahasználatról szóló hatályos jogszabályokra vonatkozó tájékoztatást juttassák el az eljárásban részt vevő rendőrségi szervekhez, továbbá a munkájukat segítő, velük együttműködő társhatóságokhoz. IV. Részvétel rendezvényeken 2002. március 2002. június
Genf: Nemzeti Tanácsadó Bizottságok I. világtalálkozója ICRC Regionális Iroda és a Külügyminisztérium közös rendezvénye a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának alkalmazásáról 2002. június Pozsony: részvétel az új szlovák NTB első ülésén 2002. szeptember Genf: nemzeti társaságok jogi felelőseinek értekezlete 2002. november Budapest: szimpózium az 1977. évi Kiegészítő Jegyzőkönnyvek 25. évfordulója alkalmából; kiadvány megjelentetése 2003. március Ljubljana: regionális NTB-találkozó 2003. június Prága: a külügy- és honvédelmi minisztériumok humanitárius jogi tanácsadóinak regionális értekezlete 2003. július Budapest: „A humanitárius jog felfedezése” című nemzetközi konferencia az ICRC Regionális Iroda szervezésében 2003. szeptember Genf: a nemzeti társaságok jogi felelőseinek ülése 2003. december Genf: Vöröskereszt és Vörösfélhold 28. Nemzetközi konferenciája
4
V. A Vöröskereszt és Vörös Félhold 28. Nemzetközi Konferenciája (Genf, 2003. december 2-6.) 2003. december 2-6. között Genfben került megrendezésre a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold 28. Nemzetközi Konferenciája, amelyen részt vettek az 1949. évi, a háború áldozatai védelméről szóló négy Genfi Egyezmény részes államai, a nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold mozgalom (181 nemzeti Vöröskereszt és Vörös Félhold társaság, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága - ICRC - valamint a nemzeti társaságokat tömörítő Nemzetközi Föderáció - IFRCRC ) képviselői. A tanácskozáson részt vett a magyar kormány és a Magyar Vöröskereszt küldöttsége is. A konferencia fő témája az emberi méltóság védelme volt. Az ICRC elnöke, Jakob Kellenberger beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetközi humanitárius jog, jelenlegi formájában minden vonatkozásban megfelelő jogi alapot biztosít napjaink fegyveres konfliktusai - beleértve a terrorizmust is - által kiváltott kihívásokra adandó válaszokhoz. Elsősorban az államok elkötelezett politikai akaratától függ a humanitárius jog szabályainak tiszteletben tartása és maradéktalan érvényre juttatása. A plenáris ülésen elhangzott felszólalások hangsúlyozták a nemzetközi humanitárius jog és a nemzetközi vöröskereszt mozgalom alapelvei melletti elkötelezettségüket. Súlyos aggodalommal szóltak arról, hogy a fegyveres konfliktusok áldozatainak egyre nagyobb hányada a polgári lakosság soraiból kerül ki. Elítélték a humanitárius segítségnyújtásban részt vevők elleni támadásokat, felhívták a figyelmet a nők és gyermekek fokozottabb védelmének szükségességére, valamint más, a legsebezhetőbb csoportokat sújtó hátrányos megkülönböztetés felszámolásának fontosságára. Bizottságokban kerültek megvitatásra a háborús konfliktusban érintett személyek védelme melletti elkötelezettség, valamint a katasztrófák és a betegségek, elsősorban a járványok okozta negatív következmények csökkentését célzó nemzetközi együttműködés kérdései: − A fegyveres konfliktusokban eltűnt személyek és családjaik jogai. − A polgári lakosság és a konfliktusban részt vevők fokozott védelme a fegyverek megkülönböztetés nélküli használatával szemben, valamint a betiltott fegyverek által okozott szükségtelen szenvedés csökkentése. − A katasztrófák áldozatait sújtó hatások mérséklése a megfelelő katasztrófavédelmi eszközök használata és a fokozott védelmi készültségi mechanizmusok révén. A Konferencián egyhangúlag hagyták jóvá az Emberi méltóság védelméről szóló Nyilatkozatot és az ehhez kapcsolódó Cselekvési Tervet. A konferencián az Európai Unió közös felszólalásban és ún. vállalásokban tett kötelezettséget a nemzetközi humanitárius jogi normák tiszteletben tartása mellett. ¾ Az EU négy közös vállalása: − A háborúból visszamaradt robbanószerkezetekkel kapcsolatos kiegészítő jegyzőkönyv (ERW) megerősítése; − A humanitárius jog oktatásának különböző szintű elősegítése;
5
− A Nemzetközi Büntetőbíróság hatékony működésének támogatása és Statútuma széleskörű ratifikálásának előmozdítása; − A nemzetközi humanitárius jog szabályainak fokozottabb érvényesítése a békefenntartó műveletek során. A magyar küldöttség meghatározott mandátum alapján vett részt a konferencia munkájában. A plenáris ülésen elhangzott magyar felszólalás hangsúlyozta elkötelezettségünket a nemzetközi humanitárius jog erősítése mellett. Bejelentésre került, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködés keretén belül növeljük támogatásunkat a multilaterális humanitárius együttműködéshez. ¾ A Cselekvési Tervben meghatározott célok elérése érdekében négy vállalás beterjesztésére került sor, amelyekből az első kettő a Magyar Vöröskereszttel közös vállalás: − A humanitárius jog oktatásának különböző szintű elősegítése (HM, BM, OM, MVK); − A járványok és betegségek, beleértve a szándékos fertőzés elleni fellépés (EÜSZCSM, KüM, MVK); − A Gyermek jogai Egyezményhez fűzött Gyermekek fegyveres konfliktusba való bevonásáról szóló Kiegészítő Jegyzőkönyv ratifikálása (KüM); − Az 1954. évi hágai egyezmény a kulturális értékek védelme háborús konfliktus esetén második jegyzőkönyve megerősítésének előmozdítása (NKÖM). A vállalások végrehajtásáról a következő konferencián, 2007-ben kell beszámolni. Budapest, 2004. január 30.
(Dr. Prandler Árpád) elnök
