P t d li Jóga‐szútrái Patandzsali Jó út ái Az akadályok és legyőzésük Atma Center, 2009.12. 18. GaurangaDas g atmacenter.hu
Bevezető mantra Harih H ih Óm Ó Szahanáv avatu Szahanau bhunaktu Szahavírjan karavávahaih Tédzsaszvinávadhítam asztu má vidvisávahaih Óm sánti sánti sánti „Óm Hari! Bárcsak az Úr megvédene minket, bárcsak táplálna minket! Bárcsak erővel tudnánk együtt tevékenykedni! Bárcsak a tanulmányaink töretlenek és sikeresek lennének! Bárcsak elkerülnénk a gyűlölködést! Óm, legyen béke bennem, legyen béke körülöttem, és legyen béke az erőkben, melyek rám hatnak! at a ! „
Az Óm mantra éneklésének eredménye • tatah h pratyak‐csétanádhigamó’ pj k dh ’ antarájábhávas csa (1.29.) • „E gyakorlás által a tudat befelé fordul, és E k lá ált l t d t b f lé f d l é az akadályok legyőzetnek.”
A szádhana fontossága • A szádhana rendszeres lelki gyakorlatot jelent • leghatékonyabb formája az Ísvara‐ pranidhána és az Óm kántálása idhá é Ó ká tálá • két eredmény: befelé forduló tudat • a belső akadályok legyőzése b l ő k dál k l ő é
Akadályok a jóga útján • vjádhi‐sztjána‐szamsaja‐ pramádálaszjávirati bhránti pramádálaszjávirati‐bhránti‐ darsanálabdha‐ bhúmikatvánavaszthitatváni csittaviksépász té’ ntarájáh (1.30.) • „A belső akadályok a betegség, tompaság, kétség, halogatás, lustaság, az élvezetek utáni sóvárgás, a hibás érzékelés, képtelenség a finomabb szintek elérésére képtelenség a finomabb szintek elérésére, és a szilárdság hiánya.”
Akadályok a dzsapában • vjádhi – betegségek: a folyamatos meditáció során megváltozik a szervezet működése á ál ik űködé • sztjána – tompaság: a tamasz hatására a koncentráció nehézzé válik • szamsaja – kétségek: az elme kifogást keres a lelki gyakorlat végzése ellen
További akadályok • pramáda – halogatás: Az elme nem arra figyel, amire kéne • álaszja – lustaság: a motiváció hiánya • avirati – az élvezetre való vágy maraványai as a s á á a szamszkárák miatt att
Finomabb akadályok • bhránti‐darsana – bhránti darsana hibás észlelés: a tisztuló tudat átmenetileg újabb illúziókat produkál • alabdha‐bhúmikatva – képtelenség a p g finomabb szintek elérésére, megrekedés egy szinten • anavaszthitatva – a szilárdság hiánya • mindezek az akadályok szétszórják a tudatot (csitta‐viksépa)
Kísérő szimptómák • d duhkha‐daurmanaszjángamédzsajatva‐ hkh d d svásza‐prasvászá viksépa‐szahabhuvah (1 31 ) (1.31.) • „A fájdalom, a depresszió, a testrészek remegése és a szabálytalan légzés az elme eltérülésének velejárói.”
Mire utalnak a szimptómák? • A fenti négy tünet az elme szétszórt f l állapotára utal. • Azokra is hat, akik nem meditálnak, de a A k i h t kik ditál k d meditáció kísérő tüneteként is jelentkezhet.
Az akadályok eltávolítása • tat‐pratisédhártham dh h éka‐ k tattvábhjászah (1.32.) • „Ezen [akadályok és kísérő tüneteik] E [ k dál k é kí é ő tü t ik] eltávolítása [érdekében az] egy elvre irányuló koncentráció gyakorlása [javasolt].”
Az éka tattva jelentősége Az éka‐tattva jelentősége • A sokféle mantrára, meditációs kf l d szimbólumra vagy gyakorlási rendszerre történő erőfeszítés szenvedést és a tudat szétszórt állapotának fenntartását eredményezi. y
A ll é é Az ellentétes erények kultiválása k k l i álá • maitríkarunámuditópéksánám k d k szukhaduhkha‐punyápunya‐visajánám bhávanátascsitta praszádanam (1.33.) bhávanátascsitta‐praszádanam (1 33 ) • „ Az öröm és bánat, erény és bűn vonatkozásában a barátságosság vonatkozásában a barátságosság, együttérzés, elégedettség és közömbösség gyakorlása által az elme megtisztul és békéssé válik.”
A mentális attitűd megváltoztatása • Amikor valakit boldognak lá látunk, irigyek leszünk. Ha k i i k l ü k H szenvedni látjuk, akkor annak örülünk Ha jámbor annak örülünk. Ha jámbor, erényes embereket látunk, akkor kritizáljuk őket, és a j bűnt sokszor méltatjuk. • Ezeket az attitűdöket meg kell fordítani, másképp zavart okoznak az elmében. elmében
A prána kontrollálása • praccshardana‐vidháranábhjám vá h d dh bh pránaszja (1.34.) • „Vagy pedig a kilégzés és a V di kilé é é légzésvisszatartás által [válunk képessé az elme fölötti uralomra] ” elme fölötti uralomra].
Az elme kontrollálásának módjai • Patandzsali d l eddig három módszert dd h d ismertetett a mentális akadályok legyőzésére: • egy elvre való koncentráció • az ellentétes erények kultiválása • pránájáma
A pránájáma alapelvei • A kilégzés meghosszabbítása (récsaka) és a külső légzésvisszatartás (bahir‐kumbhaka), g ( ) valamint a három bandha együttes gyakorlása által az elme nyugalmi állapotba h h ó hozható. • A prána két aspektusa: finom prána – életenergia; durva prána lélegzet életenergia; durva prána ‐
Az öt elsődleges prána • prána á – belégzés, szájban és orrban található, a b lé é ájb é b lálh ó szívig terjeg, az átalakító folyamatokért felelős • apána – a köldöktől a talpakig terjed, a a köldöktől a talpakig terjed a salakanyagok kiválasztásáért felelős g g • szamána – a végtagokat és a nádíkat működteti, a szív és a köldök között helyezkedik el • udána – dá az izomerőért felelős, és a halál i őé f l lő é h lál beálltakor kiemeli a finomfizikai testet a durva fizikaiból • vjána – a vérkeringésért és idegrendszerért felelős, a vgébél zónájában helyezkedik el.
Az öt másodlagos prána • • • • •
náda d –köhögés és tüsszögés k h kúrma – összehúzódás krikara – éhség és szomjúság dévadatta – álmosság, alvás, ásítás dhanandzsaja ‐ táplálás
A nádík rendszere • A prána a nádík csatornahálózatában kering. • Tizenöt fő nádí: szusumná, ídá, pingalá, gándhárí, hasztadzsíhviká, púsá, asviní, súrá, kuhú, szaraszvatí, varuní, alambusá, visvódarí, l b á i ód í sankhiní és csitra • Összesen 72 000 nádí van a szervezetben
A szusumná • A szusumná a gerincoszlopban elhelyezkedő központi energiavezeték. A múládhárából úládhá ából ered az d ídával és a pingalával együtt (muktatrivéní) és az ágjában találkoznak (juktatrivéní) • Gangesz, Jamuná és Szaraszvatí • A Szusumnán belül: vadzsra, csitra, brahma nádí. ádí
A pránájáma és a nádík p j • Ídá (Gangá) – bal orrlyuk, Hold‐energia • Pingalá (Jamuná) – jobb orrlyuk, Nap‐energia jobb orrlyuk Nap‐energia • Szusumná (Szaraszvatí) – mindkét orrlyuk, meditációs állapot • A pránájámában a cél a légzés lelassítása és megállítása g
Meditáció az érzéktevékenységen • visajavatí vá pravrittir utpanná manaszah szthiti‐nibandhaní (1.35.) • „Vagy pedig az érzékfelfogás V di é ékf lf á tevékenységében való elmerülés által szilárdítható meg az elme ” szilárdítható meg az elme.
Az érzéktevékenységek y g • Ennél a módszernél az elmének „kívülállóként” „ kell szemlélnie az érzéktevékenységet. • Öt tudásszerző érzék: hallás, látás, ízlelés, t i tá tapintás, szaglás. lá • Amennyiben az érzékszerveket transzcendens tárgyakkal (vagy az gy ( gy őselemekkel) hozzuk kapcsolatba, az meditációt eredményez. di á ió d é
Meditáció a belső fényen • visóká vá dzsjótismatí (1.36.) • „Vagy pedig a bánaton túli ragyogó állapot [tesz képessé az elme uralására].” • Koncentráció a nádán (belső hangon), vagy az ágjában megnyilvánuló ragyogáson.
Elkülönülés az anyagtól • víta‐rága‐visajam vá csittam (1.37.) • „Vagy pedig a V di ragaszkodásoktól mentes személyekre történő koncentráció által kontrollálható az elme.” • A vítarága az a személy, aki megszabadult minden anyagi ragaszkodástól. Az ilyen szenteken való meditáció még azoknak is segít, akik önmaguk g nem szabadultak meg a rágától.
Tudatos alvás • szvapna‐nidrá‐gjánálambanam vá (1.38.) • „vagy pedig az alvás és álom tudására támaszkodva [lehet az elmét szilárddá tenni].” • Az elme három állapota: tudatos (éber), A l há áll d (éb ) tudatalatti (álom) és tudattalan (alvás). • A fenti folyamat az utóbbi kettő állapot A f ti f l t tóbbi k ttő áll t tudatosítását jelenti.
Meditáció • jathábhimata‐ dhjánád vá (1.39.) • „Vagy pedig a kívánt [tárgyon való] meditációval [lehet az di á ió l [l h elmét megszilárdítani] ” megszilárdítani]. • A legfontosabb elv a meditációban a vonzódás a meditáció tárgyához. Ez lehet bármely szimbólum.
Befejező mantra Óm púrnam Ó ú adah d h púrnam ú id idam Púrnát púrnam udacsjaté Púrnaszja púrnam ádája Púrnam évávasisjaté Óm sánti sánti sánti „Az Istenség Személyisége tökéletes és teljes, és mivel maradéktalanul tökéletes, mindabban, ami Belőle kiá d — s így kiárad í ebben bb a mulandó l dó világban ilá b is i —, minden i d megvan ahhoz, hogy hiánytalanul teljes legyen. Bármit hozzon létre a Teljes Egész, az önmagában is teljes. Ő a Teljes l Egész, ezért bár b számtalan l h hiánytalan l egység árad ki Belőle, megmarad teljes egésznek. Óm, legyen béke bennem, legyen béke körülöttem, és legyen béke az erőkben, melyek rám hatnak! „
Következő előadás – a Szamápatti január 8, 18 óra Atma Center Pest
