Az Aflatoxin M1 kockázatának nemzetközi megítélése Szeitzné Szabó Mária PhD NÉBIH- Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság 2012. november 28.
Aflatoxin • • • • •
Támadáspont: máj (detoxikálás) De: általános tünetek is Akut toxicitás (biológiai fegyver?) Krónikus toxicitás: többszöri kis adag. AB1:Genotoxikus karcinogén, igazolt humán rákkeltő. Nincs ártalmatlan szint. ALARA elv • AM1: AB1 lebomlási terméke, hidroximetabolit
Aflatoxin M1 szerkezete
Aflatoxin M1 • Tejelő állatok takarmányából bevitt AFB1 AFM1-ként jelenik meg a tejben • AFB1 és M1 toxikológiai jellemzői hasonlóak, de utóbbi karcinogén potenciálja alacsonyabb • 0,05 μg/kg határérték tejre, 0,025 μg/kg csecsemőtápszerre (1881/2006/EK) • Bizottsági irányelv 2002/32/EK takarmányokra (tejelő tehenek takarmányába AFB1: 5 μg/kg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2002/32/EK IRÁNYELVE (2002. május 7.) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról
Tilos a keveréssel történő hígítás
FAO/WHO CODEX STAN 232 MAXIMUM LEVEL FOR AFLATOXIN M1 IN MILK, CODEX STAN 232-2001
Aflatoxin M1 in Milk: 0.5 μg/kg „The Committee forwarded the draft Maximum Level of 0.5 μg/kg for Aflatoxin M1 in Milk to the 24th Session of the Commission for adoption at Step 8 (see Appendix X). The delegation of Sweden, speaking on behalf of the Member States of the European Union present at the session (Ireland, France, Belgium, Denmark, Italy, Portugal, Spain, Sweden, Germany, Austria, Finland, the United Kingdom, the Netherlands), and the delegations of Czech Republic, Hungary, Republic of Korea, Norway, Poland, Slovak Republic, South Africa and Switzerland, expressed their reservation to this decision for those reasons mentioned above. The Observer from Consumers International also expressed its disagreement with this decision.
FAO/WHO CODEX ALIMENTARIUS • Nemzetközi élelmiszerszabványok, irányelvek, útmutatók • A WTO alapja • Tudományos vélemény, kockázatbecslés: – JECFA (ADALÉK- ÉS SZENNYEZŐANYAG) – JEMRA (MIKROBIOLÓGIA) – JMPR (NÖVÉNYVÉDŐSZER)
JECFA 47 (2001) • Élelmiszer-szennyezettségi és fogyasztási adatok, állatkísérletes adatok, biológiai, kémiai, toxikológiai értékelés alapján megalapozott vélemény (132 oldal) „carcinogenic potency of aflatoxin M1 in sensitive species is about one order of magnitude less than that of aflatoxin B1”. „Cancer cases associated with contamination of all milk with aflatoxin M1 at 0.5 μg versus 0.05 μg/kg would be 29 cancers/1000 million persons per year” • Következtetés: Nincs jelentős különbség a kockázatban.
Feladat-meghatározás • Tejelő állatok (különösen marhák) takarmánya még elfogadható AFB1 expozíció szintjének megállapítása, ami még nem eredményez közegészségi kockázatot jelentő AFM1 szintet a tejben • Számszerű összefüggés a takarmány AFB1 szintje és az emberi fogyasztásra szánt tej AFM1 szintje között, különösen a magas hozamú tejelő állatok esetén • Aflatoxin B1 forrást jelentő takarmányok azonosítása és a szennyezés eloszlásának jellemzése • Információ hiány azonosítása
Bevezetés • Az Európában termesztett termények AFB1 szennyeződését évekig nem tartották valószínűnek. DE: • Szerves savakkal tartósított terményekben aflatoxin keletkezést figyeltek meg • Olaszországban termesztett kukoricán is megfigyeltek aflatoxin termelődést →Bár általában importált alapanyagokból várható aflatoxin expozíció, nem zárható ki az európai termények szennyezettsége
Átvitel tejbe • Korábbi becslések szerint a tehén tej aflatoxin M1 tartalma a bevitt aflatoxin B1 1-2 %-a • Befolyásolja az állat, napi váltakozás, tejelések közti váltakozás, fiziológiai tényezők (táplálás, egészségi állapot, egyéni bioátalakítási képesség, tej termelés (6,2%-ot is elérheti a napi 40 litert tejelő állatnál)
Tej szennyezettsége • Európában az AF M1 szennyezettség alacsony (11831 mintából 0,06% volt határérték felett – egyéni farmoknál magasabb előfordulás – 1,8%) EFSA konzervatív számításai • A tehéntej határérték feletti AFM1 szennyezése nem valószínű, de nem zárható ki teljesen, úgy sem, ha betartják a takarmányokra vonatkozó AFB1 határértékeket
Következtetések • Korábban a monitoring inkább az import mintákra irányult, mivel a toxin keletkezését trópusi / szubtrópusi éghajlattal kötötték össze • 2003-ban Olaszországban helyi kukorica megnőtt szennyezettségét jelentették (6 és 7,8%) • A tej AFM1 szennyezettsége (ritkán) meghaladhatja a határértéket, különösen a nagy hozamú marháknál (nagyobb fogyasztás, vér/tej gát módosulása) akkor is ha a takarmány AFB1 szintje határérték alatt van • Általánosságban a takarmány határérték megfelelő biztonságot ad.
EFSA által megrendelt tanulmány, 2012
Külső riport a klímaváltozás hatásának modellezéséről • Irodalmi adatok értékelése a búza, kukorica és rizs aflatoxin szennyezettségéről és prediktív modellek fejlesztése, valamint európai térkép készítése ezen termények aflatoxin szennyezettségére • Aspergillus flavus növekedésének és AFB1 toxin termelődés modellezése (aflatoxin M1-et nem nézték) • Kukorica lehet az aggályos termény
Battilani et al.: Modelling, predicting and mapping the emergence of aflatoxins in cereals in the EU due to climate change. Scientific report submitted to EFSA, 2012.
Maps of risk index values for aflatoxin B1 contamination of maize
+5 0C
+2 0C temperature increase
RASFF ügyek
Aflatoxin M1 nyerstejben Korábbi magyar vonatkozású RASFF ügy
2007/09/17: olasz tájékoztatás (2012.0645) → aflatoxin (0,03/ 0,45/ 0,43 µg/kg) friss nyers tejben Magyarországról, Szlovákián keresztül → A nyers tejet Magyarországról közvetlenül Olaszországba szállította egy szlovák cég → Magyar kivizsgálás szerint a tételből további két szállítmányt Szlovákiába is szállítottak, a vállalati önellenőrzés keretében vett mintában is aflatoxin jelenlétét mutatták ki. A tejből készült sajtot is zárolták és mintázták → Olasz nyomonkövetés szerint a tej szállítmányt megsemmisítik, az aflatoxin jelenlétét megerősítették
2012/01/23: olasz tájékoztatás (2012.0116) → aflatoxin M1 (0,072µg/l) magyar nyerstejben → Két másik szállítmány is pozitív lett aflatoxin M1-re, megsemmisítették → A magyar kivizsgálás során azonosították az elegytej szennyezettségét okozó telephelyet és a takarmányt (Görögországból származó gyapotmag -> aflatoxin B1) a tej forgalomba hozatalát és a toxinnal szennyezett gyapotmag további felhasználását a hatóság megtiltotta
Aflatoxin M1 nyerstejben 2012. évi folyamatban levő magyar vonatkozású RASFF ügyek 2012/10/22*: olasz tájékoztatás (2012.1469) → aflatoxin (0,095 µg/kg) magyar nyers tejben → Az olasz hatósági laborvizsgálat eredménye (add01): aflatoxin M1 > 0,075 µg/kg → Egy másik szállítmány is pozitív lett aflatoxin M1-re (add02) 2012/10/25*: szlovén tájékoztatás (2012.1499) → aflatoxin (0,074 µg/kg) hűtött magyar nyerstejben → A nyerstejből mintát vettek, a vizsgálatok folyamatban vannak, a tej szállítását felfüggesztették 2012/11/26*Olasz tájékoztatás (2012.1645) érkezett Magyarországról származó aflatoxin tartalmú nyers tej kapcsán. A szállítmányból vett mintákban a mért aflatoxin mennyisége: 0,073 μg/kg ill. 0,063 μg/kg volt (határérték: 0,050 μg/kg).
* még folyamatban lévő ügyek
Aflatoxin M1 tejben, tejtermékben Nem magyar vonatkozású RASFF ügy 2012/01/17: olasz tájékoztatás (2012.0093) → aflatoxin (M1: 0,183 µg/kg ppb) nyerstejben Szlovéniából → A szlovén hatóság megállapította, hogy a szennyeződést nem megfelelő takarmány okozta – a takarmány takarmányozás célú felhasználását megtiltották, a tejet megsemmisítették
2005/09/19: holland határ-visszautasítás (2005.CKF) → aflatoxin (M1 : 0,085 µg/kg – ppb) erjesztett tejkészítményben az USA-ból → A rotterdami határkirendeltség 599 kg (60 csomag) termék behozatalát megtiltotta
Összefoglalás • Az Aflatoxin M1 alacsony kockázatot jelent Európában • Megjelenése a tejben a takarmány AFB1 szennyezettségét jelzi • Okát ki kell vizsgálni • Legvalószínűbb forrás a kukorica, a gyapotmag, a szója- és földimogyoró, esetleg más ipari feldolgozás melléktermékeként • Nem csak az import gyanús – klímaváltozás! • RASFF: magyar ügyek halmozódása. Oka?
Az vagy, amit megeszek …
