Az Adventum Befektetési Alapkezelő Zrt. Üzletszabályzata

Az Adventum Befektetési Alapkezelő Zrt.

Üzletszabályzata

Hatálybalépés napja: 2015-05-14 Felügyeleti tevékenységi engedély szám: E-III/-733/2006;

A Kbftv. 7. § (3) bekezdése és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 6. §-a szerinti portfoliókezelési tevékenységre vonatkozó illetve ahhoz kapcsolódó rendelkezéseit az Alapkezelő hatályon kívül helyezi illetve törlésre kerültek, tekintve, hogy az Alapkezelő portfoliókezelési tevékenységre vonatkozó engedélye az Alapkezelő kérésére visszavonásra került.

Adventum Befektetési Alapkezelő Zrt.

1

Tartalom FOGALMAK ............................................................................................................................. 4 1 AZ ÜZLETSZABÁLYZAT .................................................................................................... 5 1.1 Az Üzletszabályzat tárgyi hatálya .................................................................................... 5 1.2 Az Üzletszabályzat időbeli hatálya .................................................................................. 6 1.3 Az Üzletszabályzat módosítása ........................................................................................ 6 1.4 Az Üzletszabályzat nyilvánossága ................................................................................... 7 2 A FELEK................................................................................................................................. 8 2.1 Az Alapkezelő .................................................................................................................. 8 2.2 Az Ügyfél ......................................................................................................................... 9 2.3. Kapcsolattartás a Felek között......................................................................................... 9 2.4. Az ügyfél minősítése (Törölve)..................................................................................... 15 3 A SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI .............................................................. 15 3.1 A Felek jogviszonyára vonatkozó szabályok ................................................................. 15 3.2 A Szerződések létrejötte, a jognyilatkozatok tételére vonatkozó szabályok .................. 15 3.3 Közreműködő igénybevétele .......................................................................................... 16 3.4 Az Alapkezelőt megillető díjak és költségek ................................................................. 16 3.5 Adózás ............................................................................................................................ 17 3.6 Jogutódlás ....................................................................................................................... 17 3.7 Az Alapkezelő engedélyének visszavonása, felfüggesztése, korlátozása ...................... 17 3.8 Felelősség ....................................................................................................................... 17 4 ÉRDEKELLENTÉTEK ........................................................................................................ 18 4.1 Szervezeti-személyi összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok .................................. 18 4.2 Az érdekellentétek megelőzésére és kezelésére vonatkozó működési, tevékenységi, eljárási szabályok ................................................................................................................. 19 4.3. Összeférhetetlenségi politika......................................................................................... 20 5 AZ ÜGYFÉL KÖVETELÉSEINEK VÉDELME................................................................. 20 5.1 Üzleti nyilvántartási szabályok ...................................................................................... 20 5.2 Befektetési Alap kezelésének átadása, alvállalkozó igénybe vétele .............................. 21 5.3 Az értékpapír-kölcsönzés, a Pénzügyi eszközök megterhelésének korlátai................... 21 5.4. Az Alapkezelő nem tagja a Befektető-védelmi Alapnak. ............................................. 22 6 TITOKTARTÁS ................................................................................................................... 22 6.1 Az üzleti titoktartásra vonatkozó szabályok ................................................................... 22 6.2 Az értékpapír titok védelmével kapcsolatos szabályok .................................................. 23 6.3 Közös szabályok az üzleti titok és az értékpapír-titok védelmére.................................. 25 7 A FELEK KÖZÖTTI VITÁK RENDEZÉSE ....................................................................... 28 8 AZ ÜZLETFELEK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK MÓDJÁRA ÉS GYAKORISÁGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK................................................................................................ 29 8.1 Rendszeres tájékoztatási kötelezettség az alapkezelésre vonatkozóan .......................... 29 8.2 Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség az alapkezeléssel kapcsolatban ......................... 30 8.3 A hirdetmények megjelentetésének helye ...................................................................... 32 8.4 A befektetők tájékoztatására vonatkozó egyéb szabályok az alapkezelés körében ....... 32 8.5 Elektronikus formában történő tájékoztatás ................................................................... 33 8.6 Az Ügyfél további információkérési joga ...................................................................... 33 8.7 Tájékoztatás zártkörű alapok esetén ............................................................................... 33 8.8. Portfoliókezelési tevékenységre vonatkozó tájékoztatási szabályok (Törölve) ............ 34 8.9. Egyebek ......................................................................................................................... 34 9 AZ ÜZLETFELEKET TERHELŐ ÁLTALÁNOS KOCKÁZATOK.................................. 34


2

9.1 Az Üzletfeleket az Alapkezelő tevékenységi körébe tartozó ügyletekhez kapcsolódóan az alábbi általános kockázatok terhelik: ............................................................................... 34 10 BEFEKTETÉSI ALAPOK KEZELÉSE ............................................................................. 37 10.1 Az Alapkezelési Szabályzat ......................................................................................... 37 10.2 Az Alapkezelő feladatai ............................................................................................... 38 10.3 A Befektetési Jegy Tulajdonosok jogai ........................................................................ 39 10.4 A befektetési jegy hozama ........................................................................................... 40 10.5 A befektetési jegyek forgalmazása ............................................................................... 40 10.6 Díjak, jutalékok ............................................................................................................ 40 10.7 A Befektetési Alapot terhelő költségek ........................................................................ 41 10.8 A Befektetési Jegy Tulajdonosok tájékoztatásának módja .......................................... 41 10.9 Adózás .......................................................................................................................... 43 10.10 Érdekellentétek ........................................................................................................... 43 11. PORTFOLIÓKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG (Törölve) ..................................................... 43 12 ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉS ......................................................................................... 43 12.1 Az értékpapír-kölcsönzés fogalma ............................................................................... 43 12.2 Az értékpapír kölcsönzésre vonatkozó szabályok ........................................................ 43 13 AZ ALAPOK JAVÁRA TÖRTÉNŐ ÜZLETKÖTÉS ....................................................... 44 14 ADATOK ............................................................................................................................ 47

Mellékletek: 1. Értékelési hirdetmény 2. Panaszkezelési Szabályzat 3. Ügyfél tájékoztató 4. Végrehajtási politika 5. Összeférhetetlenségi politika 6. Díjjegyzék 7. Üzleti órák 8. Szavazati jog gyakorlására vonatkozó stratégia


3

ÁLTALÁNOS RÉSZ

FOGALMAK Az Üzletszabályzat alkalmazásában:

Alap: Alternatív Befektetési Alap (ABA), Alap, amely ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma, a Kbftv-ben meghatározott feltételek szerint befektetési jegyek nyilvános

vagy zártkörű forgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők érdekében kezel; Alapkezelő vagy ABAK: az Adventum Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1052 Budapest, Türr István u. 9. V.; bejegyezte a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a Cg. 01-10-044114 cégjegyzékszámon) a saját nevében, és/vagy valamely ABA nevében eljárva (az Üzletszabályzatban külön jelezve azon rendelkezéseket, amelyek alkalmazásában az „Alapkezelő” alatt kizárólag a saját nevében eljáró Alapkezelő értendő). Az Alapkezelő kizárólag kizárólag ABA-t kezel. AÉKBV: olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre

Alapkezelési Szabályzat: a Befektetési Alap kezelésének különös szabályai, melyek az Alapkezelő és a befektetők közötti általános szerződési feltételeket tartalmazzák a Kbftv. 3. számú mellékletének megfelelően Befektetési alapkezelési tevékenység (befektetéskezelés): a befektetési alapkezelő által, a befektetési alap részére végzett, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő kollektív portfoliókezelési tevékenység Befektetési Jegy: az Alapkezelő által kezelt Befektetési Alap által kibocsátott befektetési jegy Befektetési Jegy Tulajdonos: Befektetési Jegy tulajdonosa, beleértve a Befektetési Jegyet vásárló/jegyző/visszaváltó személyeket is Bszt.: 2007. évi CXXXVIII. Törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól Ügyfél: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a vonatkozó jogszabályok alapján a befektetési alapkezelőtől szolgáltatást

vesz igénybe.


4

Elszámolóház: A Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt., illetve az ügylet elszámolásában közreműködő egyéb szervezet. Értékpapírszámla: értékpapírokról az értékpapírok tulajdonosa javára vezetett nyilvántartás, Felek: az Ügyfél és az Alapkezelő, illetve, - az esettől függően - az általa képviselt Befektetési Alap Felügyelet: az MNB, mint a pénzügyi szervek felügyeleti hatósága és/vagy jogelődei Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény Kbftv.: 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról Pénzügyi eszköz: A Bszt. 6.§ szerinti befektetési eszköz Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény. Üzletszabályzat: az Alapkezelő általános szerződési feltételeit tartalmazó üzletszabályzat Tpt.: 2001. évi CXX. Törvény a tőkepiacról Tőzsde: Budapesti Értéktőzsde, illetve az a tőzsde, amelyen Alapkezelő az ügyletet megköttette Szerződés: az Alapkezelő és az Ügyfél között az Alapkezelő üzleti tevékenysége körében kötött szerződés, jogügylet MNB: Magyar Nemzeti Bank Az itt fel nem sorolt fogalmakat, kifejezéseket – amennyiben azokra vonatkozóan az Üzletszabályzat más pontjai sem tartalmaznak értelmezést - az Üzletszabályzatra irányadó jogszabályokban meghatározott jelentéstartalommal kell értelmezni.

A jelen Üzletszabályzat egyes alpontjaiban szereplő, az Üzletszabályzat másik rendelkezésére való hivatkozások mindig ugyanazon szövegrészen, címen belüli másik alpontra való hivatkozásként értendő, kivéve, ha a hivatkozás tartalmazza - a más cím alá tartozó alpontra való hivatkozás esetén – a más cím szövegszerű vagy alponttal való megjelölését.

1 AZ ÜZLETSZABÁLYZAT 1.1 Az Üzletszabályzat tárgyi hatálya A Felek közötti jogviszony tartalmát elsősorban a Szerződések, illetve kollektív befektetési forma (alap) által kibocsájtott befektetési jegy tulajdonosok esetében az alap Tájékoztatója és/vagy Kezelési szabályzata állapítják meg. Az Üzletszabályzat feltételei az irányadók mindazokban a kérdésekben, amelyekről az adott Szerződés nem, vagy eltérően nem rendelkezik. Ahol az Ügyféllel fennálló jogviszonyban az Alapkezelő nem saját nevében vagy saját nevében, az által képviselt befektetési alap javára, vagy az általa képviselt befektetési alap nevében jár el, az Üzletszabályzat alkalmazásában


5

„Fél”, illetve „Alapkezelő” alatt a Befektetési Alap értendő (kivéve azon üzletszabályzati rendelkezéseket, amelyek az Alapkezelőt és az általa képviselt befektetési alapot külön nevesítik).

1.2 Az Üzletszabályzat időbeli hatálya

1.2.1 Az Üzletszabályzat határozatlan időre szól. 1.2.2 Az Üzletszabályzat az Üzletszabályzat Alapkezelő általi elfogadását (s amennyiben az Üzletszabályzat a Felügyelet által jóváhagyandó, annak a Felügyelet általi jóváhagyását) követő, az Alapkezelő által meghatározott, azon munkanapnál nem korábbi munkanapon lép hatályba, amelyen az Üzletszabályzat Alapkezelő általi elfogadásának ténye és az Üzletszabályzat hatályba lépésének időpontja az 1.4.3 pontban írtak szerint közlésre, az Üzletszabályzat szövege pedig az 1.4.1 pontban írtak szerint hozzáférhetővé tételre került. Az Üzletszabályzat módosítás hatályba lépésére e pont rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az Üzletszabályzat, illetve annak legutóbbi módosítása hatályba lépésének időpontját, valamint – amennyiben az irányadó, a felügyeleti jóváhagyást tartalmazó határozat számát - az Üzletszabályzat fedőlapja tartalmazza.

1.2.3 Az Üzletszabályzat hatálya megszűnik azon a napon, amelyen az Alapkezelő valamennyi Kbftv. szerinti tevékenységi engedélyének hatálya megszűnik; amelyen az Alapkezelő megszűnik, vagy amelyen az Üzletszabályzat hatálya az Alapkezelő döntése alapján megszűnik (bármelyik a korábbi). Az Alapkezelő csak akkor határozhatja el az Üzletszabályzat hatályának megszűnését, ha az – az Alapkezelő által végzett tevékenységekre figyelemmel - nem ütközik jogszabályi rendelkezésbe.

1.3 Az Üzletszabályzat módosítása 1.3.1 Az Alapkezelő az Üzletszabályzatot bármikor jogosult módosítani. Amennyiben az Üzletszabályzat a Felügyelet által jóváhagyandó, az Üzletszabályzat módosítás hatályba lépésének feltétele, hogy azt a Felügyelet jóváhagyja. A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésére az 1.2.2. pontban írtak irányadóak.

1.3.2 Az Üzletszabályzat módosítása a már megkötött Szerződésekre nem hat ki, kivéve, ha az Ügyfél elfogadta a módosított Üzletszabályzatot. Elfogadásnak minősül egyebek között az is, ha az Ügyfél az 1.4.3 pont szerinti közzétételtől számított tíz munkanapon belül nem emel írásban kifogást a módosított Üzletszabályzat ellen. Amennyiben az Ügyfél az előbbi határidőn belül kifogást támaszt, a vele már megkötött Szerződésekre a módosítást megelőzően hatályos Üzletszabályzat irányadó, kivéve annak azon rendelkezéseit, amelyek hatályának fenntartása, alkalmazása objektív akadályok vagy


6

jogszabályi előírások miatt nem lehetséges. A jelen pont szerinti kifogás közlésével egyben a Felek bármelyikének megnyílik a joga a Szerződés felmondására vagy az attól való elállásra (az utóbbi esetet illetően feltéve, hogy az Alapkezelő a teljesítést még nem kezdte meg vagy a Szerződésre tekintettel harmadik fél irányában szerződéses kötelezettséget vagy ajánlati kötöttséget nem vállalt, amelyről az Ügyfélnek a felmondásról vagy az elállásról szóló nyilatkozattételt megelőzően meg kell győződnie).

1.3.3 Azon Ügyfél, akinek az Üzletszabályzat, illetve annak módosítása hatályba lépését megelőzően keletkezett Szerződésére az Üzletszabályzat az 1.3.2 pontnak megfelelően kihat, az Üzletszabályzat hatályba lépésétől számított 60 (hatvan) napon belül köteles teljesíteni az Üzletszabályzat által az Ügyféllel való szerződéskötéshez támasztott új feltételeket, amelyeknek az Ügyfél általi szerződéskötéskor hatályos szabályok értelmében még nem volt köteles eleget tenni (ideértve egyebek között - korlátozás nélkül - az Ügyfél és képviselője azonosításához előírt rendelkezések betartását). Amennyiben az Ügyfél e pontban meghatározott kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, az Alapkezelő írásbeli felhívást intéz az Ügyfélhez, legfeljebb további 30 (harminc) napos póthatáridőt adva a hiányok pótlására. A póthatáridő eredménytelen eltelte esetén az Alapkezelő jogosult (jogszabály által megkívánt feltétel hiánya esetén köteles) a Felek között fennálló Szerződéseket egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetni (az esettől függően felmondási vagy elállási joggal élni).

1.4 Az Üzletszabályzat nyilvánossága 1.4.1 Az Üzletszabályzat nyilvános, bárki által megtekinthető az Alapkezelő székhelyén és az Alapkezelő honlapján (www.adventum.hu).

1.4.2 Az Ügyfél kötelessége és felelőssége, hogy megismerje a mindenkor hatályos Üzletszabályzat tartalmát, illetve arról Alapkezelőnél tájékozódjon. Ezen tájékozódás elmulasztása az Ügyfél terhére esik. Az Ügyfél nem hivatkozhat alappal az Alapkezelővel szemben olyan kikötés, körülmény nem ismeretére, amelyről a Szerződésre irányadó Üzletszabályzat rendelkezett.

1.4.3 Az Üzletszabályzat, illetve bármely módosítás hatályba lépésének tényéről és időpontjáról, illetve – amennyiben irányadó – a Felügyelet általi jóváhagyásról az Alapkezelő a saját honlapján (www.adventum.hu) közzétett közleményben értesíti az Üzletfeleket, legkésőbb az Üzletszabályzat hatályba lépésének napján. Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy a hatályos Üzletszabályzat teljes szövege legkésőbb az e pont szerinti közlemény közzétételének napjától hozzáférhetővé tételre kerüljön az 1.4.1 pontban meghatározott módon.


7

2 A FELEK 2.1 Az Alapkezelő

2.1.1 Az Alapkezelő által végzett tevékenységek Az Alapkezelő tevékenységi körét a mindenkor hatályos Alapító Okirat tartalmazza. Az Alapkezelő alábbi tevékenységeit a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel, valamint az Alapító Okirat előírásaival összhangban, a jelen Üzletszabályzatban foglaltak szerint végzi.

Az Alapkezelő az alábbi tevékenységeket végezheti a Kbftv 7.§ szerint: •

Befektetéskezelés

•

Kockázatkezelés

•

Adminisztratív feladatok o

Információszolgáltatás a befektetők részére

o

Könyvviteli és jogi feladatok ellátása

o

Eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése

o

Jogszerű magatartás ellenőrzése

o

Hozamfizetés

o

A befektetőkkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése

o

Az ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalával és forgalmazásával összefüggő adminisztrációs feladatok

•

o

A megkötött ügyletek teljesítése, a bizonylatok megküldését is ideértve

o

Nyilvántartások vezetése

Az ABA eszközeihez kapcsolódó tevékenységek: az ABAK bizalmi feladatainak ellátáshoz szükséges szolgáltatások, a létesítmények kezelése, az ingatlankezelői tevékenységek, vállalkozások számára a tőkeszerkezettel, ipari stratégiával és ezekhez kapcsolódó ügyekkel kapcsolatos tanácsadás, az összeolvadásokkal és vállalkozások megvásárlásával kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatások, valamint az ABA és mindazon vállalatok és egyéb eszközök kezeléséhez kapcsolódó szolgáltatások, amelyekben az adott ABA befektetéssel rendelkezik.

Az Alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenységet a Felügyelet E-III/733/2006. sz., 2006. augusztus 11. napján kelt alapján a Befektetési Jegy Tulajdonosok általános megbízásából végzi.

A Társaság felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank („Felügyelet”), amelynek címe 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési címe: 1535 Budapest, 114. Pf. 777., honlap címe: www.mnb.hu.


8

A befektetési alapkezelési tevékenység körében az Alapkezelő - az általa, meghirdetett befektetési elveknek megfelelő Befektetési Alapot alakít ki, és a Befektetési Alap befektetési célja elérése érdekében a Befektetési Alap tárcájában lévő egyes eszközelemeknek (Pénzügyi eszköz vagy ingatlan) a Befektetési Alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó – saját döntése alapján történő adásvételét végzi, illetve végezteti.

Az Alapkezelő tevékenységei keretében, - az alapkezelési tevékenység körében az Alap nevében eljárva - Pénzügyi eszközökre, illetve ingatlanokra adásvételi, megbízási stb. szerződéseket köt.

A Befektetési Jegyek értékesítése és visszaváltása az azzal megbízott értékpapír-forgalmazó feladata. Az ügyfél befektetési jegyeit, értékpapírszámlán a pénzügyi eszköz letéti őrzésére és nyilvántartására, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetésére jogosult befektetési vállalkozás tartja nyilván. A közreműködő szolgáltatók az egyes Alapok kezelési szabályzatában kerülnek meghatározásra.

Az értékpapír-kölcsönzési tevékenység körében az Alapkezelő a saját tulajdonában, illetve az általa kezelt befektetési alapban levő, szabad (nem korlátozott) rendelkezésű értékpapír tulajdonjogát a kölcsönbevevőre ruházza át, azzal a kötelezettséggel, hogy a kölcsönbevevő köteles azonos darabszámú, azonos névértékű, azonos fajtájú és sorozatú értékpapírt egy, a Szerződésben vagy a kölcsönbeadó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni az Alapkezelő mint kölcsönbeadó, vagy az általa megjelölt harmadik személy részére.

2.2 Az Ügyfél Az ügyfélazonosítás és az ügyfél minősítése

Az Alapkezelő ügyfélazonosítást, ügyfélminősítést nem végez. Az Alapkezelő által kezelt befektetési alap befektetési jegyeinek tulajdonosai tekintetében a befektetési jegyek megvásárlása előtt az adott alap fogalmazója végzi el az ügyfélazonosítást és az ügyfélminősítést.

2.3. Kapcsolattartás a Felek között

2.3.1 Általános együttműködési kötelezettség 2.3.1.1 Az Alapkezelő és az Ügyfél – amennyiben az Üzletszabályzat másként nem rendelkezik – a kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően kötelesek késedelem nélkül értesíteni


9

egymást a Szerződés szempontjából lényeges körülményekről, tényekről, a Szerződéssel összefüggésben egymáshoz intézett kérdésekre idejében (azaz olyan határidőn belül, mely határidőn belül a másik Fél - figyelemmel a közlés módjára is - a Fél értesítését várhatta, illetve amely határidőn belül a másik Fél szerződéses kötelezettségeinek még a közlés vételét követően is határidőben eleget tud tenni) válaszolni, valamint haladéktalanul felhívni egymás figyelmét az esetleges változásokra, tévedésekre, mulasztásokra.

2.3.1.2 A Felek kötelesek mindent megtenni, hogy a lehető legkorábbi időpontban, de legkésőbb az esedékesség másnapján (az a Fél, amelyik rendelkezik a teljesítési határnapon történő ellenőrzést lehetővé tevő rendszerrel, a határnapon) ellenőrizzék, esedékességkor megtörtént-e a másik Fél általi teljesítés. A teljesítés elmaradása esetén a jogosult Fél haladéktalanul köteles értesíteni kötelezettet.

2.3.1.3 Ha nem érkezett meg időben valamely, az Ügyfél által az Alapkezelőtől várt értesítés, az Ügyfél köteles ezen, a megérkezésre feltételezett időponttól számított öt munkanapon belül értesíteni az Alapkezelőt. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Üzletfelet terhelik.

2.3.2 A közlésekre vonatkozó általános szabályok 2.3.2.1 A közlések megtételének elsődleges módozatai Mind a szóbeli, mind az írásbeli közléseket az Alapkezelő irányába az Üzletszabályzatban, a Kezelési Szabályzatban megadott címére, illetve telefon-, telefaxszámára, elektronikus levélcímére lehet joghatályosan, szabályszerűen megtenni. Alapkezelő az írásbeli értesítést az Ügyfél székhelyére, annak hiányában telephelyére (természetes személynél lakhelyére, annak hiányában tartózkodási helyére) küldi. Az Alapkezelő a leveleket jogosult normál postai levélküldeményként feladni.

2.3.2.2 A közlések időpontja a közlések módjától függően

Bármely Fél által a másik Félhez intézett jognyilatkozat, beleértve a jognyilatkozat visszavonását is, az alábbi időpontokban lép hatályba, kivéve, ha a Felek közti Szerződés vagy az Üzletszabályzat valamely pontja ettől eltérően rendelkezik: (a) írásbeli közlés esetén: (aa) a másik Félnek írásbeli formában személyesen átadott nyilatkozat az átadással, melynek megtörténtét a másik Fél az átvétel időpontját is feltüntető aláírásával igazolja; (ab) postai úton (levélben) eljuttatott közlés esetén: (i)

tértivevényes postai küldemény esetén az ilyen küldemények kézbesítésére vonatkozó postai szabályok szerint kézbesítésnek minősülő időpont


10

(beleértve a címzett általi tényleges átvétel tértivevényen feltüntetett időpontját); (ii)

minden más postai küldemény esetén a postai feladást követő 5. nap, azzal, hogy a postai feladást “ajánlott” szelvény, a postai feladást és érkezést az Alapkezelő postai feladó- vagy átadókönyve, illetve ezek hiányában az Alapkezelő bármilyen olyan belső iratnyilvántartása vagy - jegyzéke bizonyítja, amelyből a postai feladás és érkezés ténye kitűnik;

(ac) telefaxon történő közlés esetén a telefaxon történt iratküldést igazoló szelvényen feltüntetett időpont, figyelemmel azonban a 2.3.3.5.2 pontban írtakra is; (ad) bármely számítógépes rendszeren keresztüli közlés esetén a számítógép nyilvántartása szerinti időpont; (ae) amennyiben a fenti (aa)-(ad) pontok alapján nem állapítható meg a jognyilatkozat hatályosulásának időpontja, az Alapkezelő nyilvántartásában feltüntetett adatok az irányadók;

(b) szóbeli (beleértve a telefonon történt) közlés esetén a nyilatkozat másik Féllel történő közlése.

2.3.2.3 Az értesítés „megérkezése” a másik Félhez

Valamely jognyilatkozat (ajánlat, elfogadó nyilatkozat vagy bármilyen más akaratnyilvánítás) akkor „érkezik meg” a címzetthez, amikor azt vele szóban (telefonon) vagy a fenti 2.3.2.2 pontban írt módok valamelyikén közlik.

2.3.2.4 Kifogás az értesítésben közöltek ellen

Ha az Alapkezelő általi értesítésre az értesítés közlésétől számított – egyéb rendelkezés hiányában – 10 (Tíz) napon belül az Ügyfél nem tesz észrevételt vagy kifogást, akkor Alapkezelő jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél az értesítésben foglaltakat tudomásul vette és elfogadta. A határidő elmulasztását a Felek jogvesztő hatályúnak tekintik.

2.3.2.5 Bizonyítási teher a közlés megtörtént tekintetében

A tekintetben, hogy valamely jognyilatkozatot a másik Féllel közöltek, azt a Felet terheli a bizonyítási teher, amely Fél e közlésre hivatkozik, arra jogot vagy igényt alapít.

2.3.2.6 Kárveszélyviselés a közlés tekintetében


11

A 2.3.2.2. és 2.3.2.3. alpontokban írtak sérelme nélkül, a nem szabályszerű közlésből eredő károk azt a Felet terhelik, amely a közlés megtételénél nem járt el szabályszerűen, kivéve, ha ez jelentős részben a másik Fél valamely kötelezettsége nem szerződésszerű teljesítésének tudható be. Egyebekben az értesítések továbbítása során fellépő késedelemmel, hibákkal, félreértéssel, tévedéssel összefüggő károk az Ügyfél terhére esnek, kivéve, ha bizonyítható az Alapkezelő felelőssége azok előidézésében. Az Ügyfél tudatában van annak, hogy a telefon, a telefax, az elektronikus kapcsolattartási formák használata kockázattal jár és felelősséget vállal minden, előbbiekben felsorolt módon adott jognyilatkozat hamisításából, valamint az átvitel, rögzítés során jelentkező technikai problémákból adódó kárért, illetve veszteségért. Egyúttal elfogadja, hogy Alapkezelő az e pontban megnevezett esetekben kizárja saját felelőségét. Az Ügyfél felel minden olyan kárért, amely az előbbiekben felsorolt módokon történő kapcsolattartás során előforduló tévedés, félreértés vagy hiba eredménye, beleértve az Ügyfél, illetve az Alapkezelő személyében, illetve a személy kilétében történő félreértést is, hacsak a kár nem az Alapkezelő hibájából ered. Bármelyik Fél a másik Félhez írásban eljuttatott nyilatkozatával kizárhatja, hogy a nyilatkozatának másik Fél általi kézhezvételét követő naptól kezdődően tőle a másik Fél levélben, és/vagy faxon és/vagy telefonon és/vagy elektronikus úton küldött nyilatkozatot elfogadjon.

2.3.3 Az Alapkezelőhöz intézendő közlések módja, azok fogadása 2.3.3.1 Telefoni közlések

Ellenkező értesítésig az Alapkezelő által szóban (telefonon) tett kötelezettségvállalás érvényességének feltétele, hogy amennyiben az Ügyfél volt a hívó Fél, az a hívást az Alapkezelő által időről-időre Üzletfelei tudomására hozott vezetékes telefonszámok egyikére kezdeményezte. Az Alapkezelő az e célra megjelölt vezetékes telefonszámok esetleges változásáról (az új telefonszámok közlésével) a honlapján (www.adventum.hu) közzétett hirdetmény útján értesíti az Üzletfeleket, a változást a Felügyelet részére is bejelentve.

2.3.3.2 Telefax közlések

Ellenkező értesítésig az Alapkezelő részére kizárólag a 2.3.3.3 alpontban hivatkozott „Adatok”-ban megjelölt telefax számra intézhetők joghatályosan, szabályszerűen telefax közlések (azzal, hogy bizonyos tartalmú közlések telefax útján való megtételéhez csak akkor fűződik joghatály, ha a telefax közlés szóbeli avagy írásbeli megerősítése is megtörténik a Szerződés, illetve az Üzletszabályzat erre vonatkozó rendelkezései szerint).


12

2.3.3.3 Közlések személyes kézbesítés, illetve postai kézbesítés útján

Azt a címet, amelyen az Alapkezelő részére joghatályosan, szabályszerűen közlések intézhetők levél személyes, illetve postai kézbesítése útján, az Üzletszabályzathoz fűzött, a mindenkor hatályos adatokat feltüntető „Adatok” tartalmazzák. Ezek, illetve az Adatok részét képező bármely adat változása esetén a 2.3.3.1 pontban írtak szerint kell eljárni, azzal, hogy az adatváltozás hatálya az Üzletfelekkel

való

jogviszonyban

a

honlapon

(www.adventum.hu)

közölt

hirdetményben

meghatározott időpontban áll be.

2.3.3.4 Az Alapkezelőhöz intézendő közlések megtételére nyitva álló idő

Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy munkanapokon belül az arra megjelölt időszakban levelek, faxok, telefon, egyéb elektronikus üzenet átvételére, tudomásulvételére jogosult személy tartózkodjék az Alapkezelő székhelyén. A megjelölt időszak letelte után érkező leveleket, faxokat, telefonüzeneteket, egyéb elektronikus üzeneteket – még ha Alapkezelő azokat át is veszi – a soron következő munkanapon belül az arra megjelölt időszak alatt érkezettnek kell tekinteni, kivéve, ha az Üzletszabályzat másként rendelkezik vagy Alapkezelő akként nyilatkozik, hogy azok az előző munkanapon belül, az arra megjelölt időszakban érkezettnek tekintendő(k). Az e pont szerinti időszak meghatározását a mindenkor hatályos Adatok tartalmazzák (l. a 2.3.3.3 alpontot).

2.3.3.5 A másik Fél azonosítása az Alapkezelőhöz intézett közlések fogadásánál

2.3.3.5.1 Azonosítás telefoni közlésnél

Az Ügyfél nevében az Alapkezelő Üzletszabályzatában, illetve a Szerződés(ek)ben meghatározott kapcsolási számú telefonvonalon bejelentkező személy által szóban (telefonon) adott nyilatkozatokat az Ügyféltől származónak kell tekinteni, kivéve azt az esetet, amikor a szóban nyilatkozó (telefonáló) által bemondott adatok alapján az Ügyfél és a telefonáló személy nem azonosítható (azokat az Ügyfél Alapkezelőnél nyilvántartott adataival egybevetve). Ebben az esetben Alapkezelő a szerződéskötést jogosult megtagadni. Ha az Alapkezelőt az Ügyféllel közvetlen (nem közcélú) telefonvonal köti össze, akkor az azon elhangzott nyilatkozatokat – minden azonosítás vizsgálat nélkül - az Ügyféltől származónak kell tekinteni.

2.3.3.5.2 Azonosítás írásbeli közlésnél


13

Az írásban eljuttatott értesítést az Ügyféltől származónak kell tekinteni, ha a nyilatkozat az Üzletszabályzat, illetve a Szerződés(ek) szerinti szabályoknak megfelelően van aláírva. Az Alapkezelő nem felel az Ügyfél, illetve képviselője aláírása hamisításából eredő károkért, ha a tőle elvárható gondossággal az aláírás hamis voltát nem ismerhette fel. Ha az Alapkezelő az Ügyfél, illetve képviselője aláírását hamisnak véli vagy a nyilatkozat egyéb okból nincs megfelelően aláírva, az Alapkezelő jogosult a nyilatkozatot nem elfogadni, amely esetben erről az Üzletfelet haladéktalanul értesíti. Egyes jognyilatkozatok hatályosulásához az Alapkezelő további feltételeket (az írásbeli jognyilatkozat szóbeli megerősítését) határozhat meg.

2.3.3.5.3 Azonosítás a kóddal, elektronikus aláírással vagy jelszóval védett elektronikus kapcsolat esetén

A kóddal, elektronikus aláírással vagy jelszóval védett (a hívó fél azonosításához emberi közreműködést nem igénylő, zárt rendszerű) elektronikus kapcsolat esetén az Alapkezelő csak a kód/elektronikus aláírás/jelszó azonosságának vizsgálatával foglalkozik és nem vállal felelősséget a kóddal, elektronikus aláírással/jelszóval való visszaélésekből eredő károkért. Az előbbiek szerint nem védett elektronikus üzeneteket a Felek nem fogadnak el egymástól.

2.3.3.6 Az Alapkezelő értesítése a másik Fél által valamely közlés tartalmának el nem fogadásáról

Ha az Ügyfél az Alapkezelőtől érkező vagy ilyennek tűnő értesítést kap, de azt nem fogadja el érvényesnek, akkor e tényről köteles az értesítés beérkezésekor haladéktalanul, de legkésőbb az értesítés Ügyfélhez történő beérkezését követő munkanapon értesíteni az Alapkezelőt.

2.3.4 Hangrögzítés 2.3.4.1 Az Alapkezelő az Ügyféllel szóban (telefonon) folytatott beszélgetéseit jogosult digitális hangrögzítő rendszerben tárolni (archiválni), amit az Alapkezelő az Ügyféllel esetlegesen felmerült viták során bizonyítási eszközként felhasználhat.

2.3.4.2 A rögzített beszélgetések visszahallgatására, a hangfelvételekhez való hozzáférésre – jogszabályban meghatározott személyeken kívül - az Alapkezelő vezérigazgatója által erre kijelölt személyeknek van jogosultsága, mindenkor az értékpapír-titokra vonatkozó szabályok keretei között.

2.3.4.3 A hangfelvételek megőrzésének időtartamát, amely 15 napnál rövidebb nem lehet, időről-időre az Alapkezelő határozza meg és arról az Üzletfelet az Ügyfél megkeresésére tájékoztatja.


14

2.3.5 A Szerződések rögzítése az Alapkezelő számítógépes rendszerében Az Alapkezelő a létrejött Szerződéseket a Szerződések eredeti példányának jogszabály által meghatározott ideig történő őrzése mellett adatvédelemmel ellátott számítógépes nyilvántartásba veszi, s teljesítését is számítógépes feldolgozással követi.

2.4. Az ügyfél minősítése (Törölve) Az Alapkezelő ügyfélminősítést nem végez.

3 A SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 3.1 A Felek jogviszonyára vonatkozó szabályok Az Alapkezelő és az Ügyfél közti jogviszonyt, illetve az Alapkezelő által képviselt Befektetési Alapok és az Ügyfél közti jogviszonyt, azok tartalmát – az esettől függően az ügyletre vonatkozó Szerződés, az Alapkezelési Szabályzat; a szerződéskötéskor hatályos Üzletszabályzat rendelkezései határozzák meg; az ezekben nem szabályozott kérdésekben pedig – az esettől függően - a Kbftv., Hpt., a Tpt., a Ptk., az ügyletre vonatkozó egyéb hatályos jogszabályok, a tőzsde szabályzatai és szokványai, valamint az elszámolóház szabályzatai az irányadók. Amennyiben az előbbiek ugyanazon kérdésben egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaznának, az előbbiek az értelmezés, alkalmazás során az előbbi sorrendben veendők figyelembe, azzal, hogy a megjelölt jogszabályok egymásközti hierarchiáját maguk a jogszabályok határozzák meg, valamint azzal, hogy sem a Szerződés, sem az Üzletszabályzat rendelkezései nem állhatnak ellentétben az előbbi jogszabályok kógens (eltérést nem engedő) rendelkezéseivel. Amennyiben az Üzletszabályzat valamely rendelkezése bármely ok miatt (beleértve különösen az időközbeni jogszabály módosulásokat) ellentétes lenne az alkalmazandó jogszabályok valamely feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezésével, a jogszabályi rendelkezések irányadóak (az Üzletszabályzat azzal ellentétes rendelkezései helyett).

3.2 A Szerződések létrejötte, a jognyilatkozatok tételére vonatkozó szabályok

3.2.1 A Szerződések körében (beleértve a Szerződések létrejöttét, teljesítését, elszámolását, megszűnését, a teljesítés biztosítékait) tett nyilatkozatokra vonatkozó különös szabályok


15

A Szerződések körében (beleértve a Szerződések létrejöttét, teljesítését, elszámolását, megszűnését, a teljesítés biztosítékait) tett nyilatkozatokra ("Szerződéses Nyilatkozatok") a fenti 2.2.-2.3. pontokban írtak az alábbi kiegészítésekkel, illetve eltérésekkel irányadóak:

3.2.1.1 Egyes közlési módok kizárhatósága az Alapkezelő által

Az Ügyfél az Alapkezelőnek írásban (személyesen, faxon, postai küldeményben), szóban (telefonon), illetve külön meghatározott esetekben elektronikus úton adhat ajánlatot, megbízást, illetve közölhet vele egyéb jognyilatkozatokat, köthet vele Szerződést. Az Ügyfél kifejezetten tudomásul veszi, hogy az Alapkezelő jogosult korlátozni, kizárni, illetve megtagadni a faxon, telefonon, illetve elektronikus üzenetben érkező Szerződés fogadását. Az Ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződés megtételét megelőzően meggyőződik arról, hogy az adott ügyben Alapkezelő elfogadja-e a faxon, telefonon, elektronikus úton közölt Szerződést.

3.3 Közreműködő igénybevétele 3.3.1 Az Alapkezelő bármely Szerződés teljesítéséhez jogosult – az Ügyfél külön hozzájárulása nélkül – harmadik személy közreműködését igénybe venni, azonban mindenkor a hatályos jogszabályok keretei között.

3.3.2 Alapkezelő a közreműködő harmadik személyért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. Amennyiben a közreműködő felelősségét jogszabály, tőzsde, Elszámolóház szabályzata vagy egyéb közreműködő üzletszabályzata korlátozza, úgy az Alapkezelő felelőssége is ehhez igazodik.

3.4 Az Alapkezelőt megillető díjak és költségek 3.4.1 Az Alapkezelőt megillető díjak és az általa felszámítható költségek mértékét a Szerződés, illetve az Alapkezelési Szabályzat határozza meg.

3.4.2 Az Alapkezelő jogosult a Szerződés, illetve az Alapkezelési Szabályzat szerint részére járó díjakat és költségeket a kezelésre átadott eszközökből levonni. Nem pénzeszköz esetén az eszköznek a díj esedékességkori piaci értékét kell figyelembe venni.

3.4.3. Az Alapkezelő által alkalmazott díjakat jelen Üzletszabályzat 8. sz. mellékletét képező Díjtételek Jegyzéke tartalmazza.


16

3.5 Adózás Az Alapkezelő a mindenkor hatályos adójogszabályok rendelkezései szerint állapítja meg, vonja le és fizeti be a jövedelem- és egyéb adókat.

3.6 Jogutódlás 3.6.1 A Felek bármelyike jogosult a másik Féllel szemben fennálló követeléseit másra átruházni, engedményezni. Az engedményezés a másik Féllel szemben csak akkor hatályos, ha erről őt az engedményező Fél írásban – az engedményes pénz-, illetve Értékpapírszámlájára vonatkozó adatok feltüntetésével – értesítette. A másik Fél az írásbeli értesítés átvétele után az engedményező Fél által megjelölt

engedményesnek teljesít. Amennyiben

az engedményező

Fél az engedményes

számlaszámainak közlését elmulasztja, úgy a másik Fél az engedményezésre vonatkozó közlést nem közöltnek tekinti.

3.6.2 Az Ügyfél halála esetén – amennyiben Szerződése, illetve az Adatlap értelmében számlái felett kizárólag az Ügyfél rendelkezhetett – az Alapkezelő csak a jogerős hagyatékátadó végzés eredeti példányának bemutatása ellenében tesz bármilyen cselekményt vagy teljesít az Ügyfél örökösei felé.

3.7 Az Alapkezelő engedélyének visszavonása, felfüggesztése, korlátozása Az Alapkezelő jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárásban (felszámolás, végelszámolás) a felszámoló, illetve a végelszámoló a Felek egyike által sem teljesített Szerződésektől elállhat, a teljesítés alatt lévő Szerződéseket felmondhatja.

3.8 Felelősség

3.8.1 Az Alapkezelő a Befektetési Jegy Tulajdonosok érdeke szerint köteles eljárni.

3.8.2 Mentesül az Alapkezelő a felelősség alól, ha a kárt, hátrányt az Ügyfél felróható magatartása, a Szerződéssel és/vagy az Üzletszabályzattal ellentétes cselekménye idézte elő, és az Alapkezelő a kár, hátrány elhárításában tőle elvárhatóan közreműködött.

3.8.3 Az Alapkezelő nem felel a tevékenységi körén kívül eső, elháríthatatlan okból (pl. vis maior, háború, forradalom, terrorcselekmény, szabotázs, sztrájk), az Alapkezelő, illetve közreműködői


17

ügyfélforgalmát akadályozó, az Alapkezelő által nem befolyásolható és előre nem látható történésekből (pl. áramszünet, számítógépes rendszer elháríthatatlan meghibásodása, csőtörés, bombariadó, stb.), belföldi vagy külföldi hatósági, illetve bírósági intézkedésekből, a működéssel kapcsolatosan szükséges hatósági engedélyek kiadásának megtagadásából vagy visszavonásából, belföldi vagy külföldi tőzsdei, elszámolási, pénz- és értékpapír-forgalmi rendszerek hibáiból, és az Alapkezelő működésének más, az előbbiekhez hasonló módon történt akadályozásából eredő károkért és az egyéb károkért, kivéve, ha azok az Alapkezelő, illetve közreműködőinek szándékos vagy súlyosan gondatlan eljárása folytán álltak elő.

3.8.4 Az Ügyfél és az Alapkezelő között létrejött Szerződésen alapuló ügylettel összefüggő árfolyamkockázatokat az Ügyfél viseli.

3.8.5 Az Alapkezelő felelőssége nem terjed ki az Alapok eszközállományában lévő értékpapírok kibocsátóinak, az Alapok nevében kötött ügyletek teljesítéséhez igénybevett elszámolóházak, valamint az Alapok egyéb szerződéses partnereinek teljesítő-, illetve hitelképességében rejlő esetleges kockázatokra, a befektetési kockázatokra.

3.8.6 A Befektetési Alapot terheli az Alapkezelő által a nevében eljárva elszenvedett károk megtérítésének kötelezettsége, kivéve, ha azok az Alapkezelő jogellenes és felróható eljárása folytán álltak elő.

3.8.7 Az Alapkezelő nem felel abban az esetben, ha az Ügyfél az Alapkezelő, illetve közreműködője zárvatartása miatt nem tudja jogait gyakorolni, amennyiben az Alapkezelő, illetve közreműködője legalább három nappal azt megelőzőleg a zárvatartást meghirdette.

4 ÉRDEKELLENTÉTEK 4.1 Szervezeti-személyi összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok 4.1.1 Az Alapkezelő tulajdonosai, vezető állású személyei, illetve munkavállalói igen szerteágazó tevékenységet végeznek, amelynek során egyes érdekek ütközhetnek. A fenti személyek jogosultak támogatással, tanácsadással, irányítással vagy egyéb módon közreműködni más befektetési alapok, portfoliók, pénztári eszközök kezelésében, illetve joguk van befektetni olyan értékpapírokba, amelyek az Alapok portfoliójába is bekerülhetnek vagy bekerültek.


18

Ugyanakkor az Alapkezelő vezető tisztségviselőinek, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottainak meg kell felelnie a jogszabályokban, így különösen a Kbftv. által megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályoknak. Ezen felül az előbbi személyeknek meg kell felelnie a Társaság Alapító Okiratában és az Alapkezelő szabályzataiban megfogalmazott személyi összeférhetetlenségi szabályoknak is.

4.2 Az érdekellentétek megelőzésére és kezelésére vonatkozó működési, tevékenységi, eljárási szabályok 4.2.1 Az Alapkezelő, mint befektetési alapkezelő az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni a befektetők tekintetében.

4.2.2 Az Alapkezelő befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja nem köthet üzletet a Befektetési Alapnak olyan értékpapírra, amihez bármilyen személyes, illetve üzleti érdeke fűződik, így pl. nem köthet üzletet az Alapnak sem közvetlenül sem közvetetten olyan társaság által kibocsátott értékpapírra, amelyben ő vagy közeli hozzátartozója közvetlenül vagy közvetve 10 %-nál nagyobb tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, vagy amelyben ő vagy közeli hozzátartozója vezető tisztségviselő felügyelő-bizottsági tag vagy vezető állású munkavállaló.

4.2.3 Az Alapkezelő csak olyan feltételekkel köthet olyan ügyletet, amelyben vevői és eladói oldalon is egy-egy Alap nevében, illetve javára jár el (a továbbiakban: „Alapok közötti ügylet”), hogy egyik Alap érdekei se sérüljenek. Ennek megfelelően Alapkezelő a mindenkor hatályos jogszabályi keretek között jogosult például • az egyik Alap javára harmadik féllel kötött ügyletet, az ügyletkötést követően azonnal, azonos jövedelmezőségi feltételekkel, - rész- vagy teljes mennyiségben – ellentétes irányban megkötni az adott Alap és egy másik Alap között; • a kötéskor érvényes piaci áron ügyletet kötni két, a likviditási helyzetét, illetve befektetési taktikáját tekintve egymással ellentétes pozícióban levő Alap között, a tranzakciós költségek megtakarítása, illetve optimalizálása érdekében, ha az ügyletet mindkét Alap részére harmadik féllel is megkötötte volna.

Üzletkötéskor azonnal el kell dönteni, hogy az melyik Alap javára történt.

4.2.4 Az Alapkezelő az általa kezelt Befektetési Alapok befektetési szabályait az egyes alapok Kezelési Szabályzatában szabályozza.


19

4.2.5. Az Alapkezelő a BAMOSZ Etikai Kódexe 9. pontjának megfelelően vállalja, hogy az általa kezelt portfoliók között, tevékenységének végzése során sem pozitív, sem negatív megkülönböztetést nem tesz. Ennek megfelelően, amennyiben az Alapkezelő két általa kezelt portfolió között közvetlenül köt üzletet, abban az esetben az üzletkötés időpontjában rendelkezésre álló piaci árat, árfolyamot alkalmazza, illetve az adott időpontban rendelkezésre álló kétoldalú piaci árjegyzés sávján belül köti meg az üzletet.

A Társaság a portfoliók közötti kereskedés szabályainak való megfelelést alátámasztó adatokat (az üzletkötés időpontjában érvényes piaci árat vagy árjegyzési sávot) írásban dokumentálja és archiválja.

4.3. Összeférhetetlenségi politika

A Társaság teljes összeférhetetlenségi politikáját jelen Üzletszabályzat melléklete tartalmazza.

5 AZ ÜGYFÉL KÖVETELÉSEINEK VÉDELME 5.1 Üzleti nyilvántartási szabályok 5.1.1 Az Alapkezelő egymástól elkülönítetten több Befektetési Alapot is létrehozhat és kezelhet. Az Alapkezelő a Befektetési Alapok egymástól és a saját vagyonától elkülönítetten köteles kezelni és nyilvántartani.

5.1.2 Az Alapkezelő által kezelt Befektetési Alap(ok)-ban lévő eszközök nem képezik az Alapkezelő tulajdonát.

5.1.3 Az Alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell az egyes alapokban lévő értékpapírok, egyéb pénzpiaci eszközök, pénzeszközök, tőzsdei termékek, illetőleg ingatlanok egymástól, illetőleg a befektetési alapkezelő tulajdonában lévő értékpapíroktól, egyéb pénzpiaci eszközöktől, pénzeszközöktől, tőzsdei termékektől illetőleg ingatlanoktól történő elkülönített kezelését, valamint a lebonyolított ügyletek adatainak (tárgy, időpont, szerződő partner) visszakeresését.

5.1.4 Az Alapkezelő számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszereinek alkalmasnak kell lenniük a) mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására;


20

b) az egyes, általa kezelt alapok részét képező pénzügyi eszközök, pénzeszközök, tőzsdei termékek és ingatlanok állományának minden időpontban történő megállapítására; c) a jogszabályban, illetőleg saját szabályzataiban foglalt előírások betartásának folyamatos ellenőrzésére; valamint d) jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére.

5.1.5 Az Alapok követelése az Alapkezelő hitelezőjével szembeni tartozás kiegyenlítésére nem vehető igénybe 5.1.6 Az Alapkezelő az általa kezelt Alap javára nem szerezhet egyetlen kibocsátóban sem nyilvános vételi kötelezettséget eredményező részesedést. 5.1.7 Ingatlanalap kezelése esetén az Alapkezelő köteles a Befektetési Alap portfóliójában lévő ingatlanokra teljes körű vagyonbiztosítást kötni.

5.2 Befektetési Alap kezelésének átadása, alvállalkozó igénybe vétele 5.2.1 Az Alapkezelő a Befektetési Alap átadására kizárólag más befektetési alapkezelő részére jogosult. A nyilvános Befektetési Alap átadására a Felügyelet engedélyével és az átadásról szóló nyilvános tájékoztatás alapján kerülhet sor. Zártkörű befektetési alap átadására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az Alapkezelő a befektetési tevékenység végzéséhez kizárólag olyan alvállalkozót vehet igénybe, amely Magyarországon székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik tevékenységére vonatkozó engedéllyel. Az Alapkezelő az általa harmadik féltől igénybe vett befektetési alapkezelési tevékenységért, mint sajátjáért felel, az ettől eltérő kikötés semmis.

5.2.2 Az 5.2.1 pontban írt alvállalkozó igénybevételét a Társaságnak a szerződés megkötését követő harminc napon belül be kell jelentenie a Felügyeletnek. Az alvállalkozó igénybevétele (a)

nem járhat a befektetők érdekeinek sérelmével, és

(b)

nem akadályozhatja, hogy a befektetők érdekében a Társaság utasításokat adjon az alvállalkozónak, vagy azonnali hatállyal felmondja a megbízási szerződést

Alvállalkozó igénybevétele esetén biztosítani kell, hogy a Társaság folyamatosan ellenőrizze az alvállalkozó tevékenységét.

5.3 Az értékpapír-kölcsönzés, a Pénzügyi eszközök megterhelésének korlátai


21

Az Alapkezelő az Alapok Pénzügyi eszközeit és ingatlanjait nem kölcsönözheti, saját maga vagy másik Ügyfél érdekében átmenetileg sem használhatja, nem terhelheti meg, kivéve, ha ez az Alapkezelési Szabályzatban illetve jogszabályban megengedett.

5.4. Az Alapkezelő nem tagja a Befektető-védelmi Alapnak.

6 TITOKTARTÁS 6.1 Az üzleti titoktartásra vonatkozó szabályok

6.1.1. Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult - ide nem értve a magyar államot - jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

6.1.2. Az Alapkezelő, az Alapkezelő tulajdonosa, az Alapkezelőben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint ez előbbi szervezetek alkalmazottja köteles az Alapkezelő működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

6.1.3. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében törvény felhatalmazása alapján eljáró (a) Felügyelettel, (b) Befektető-védelmi Alappal, (c) MNB-vel, (d) Állami Számvevőszékkel, (e) Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal, (f) Gazdasági Versenyhivatallal, (g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, és (h) nemzetbiztonsági szolgálattal szemben.

6.1.4. Az 6.1.2. pontban előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró (a) nyomozó hatósággal a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében, továbbá a feladatkörében eljáró ügyészséggel szemben;


22

(b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben, c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) szemben.

6.1.5 Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ában meghatározott, a bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló tény, adat, vagy körülmény esetén a bejelentési kötelezettség teljesítése.

6.2 Az értékpapír titok védelmével kapcsolatos szabályok

6.2.1. Értékpapírtitok minden olyan, az egyes Ügyfélről az Alapkezelő rendelkezésére álló adat, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve az Alapkezelővel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik. 6.2.2. Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából Ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki az Alapkezelőtől szolgáltatást vesz igénybe.

6.2.3. Értékpapírtitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha (a) az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körét pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; (b) a Kbftv., a Tpt., a Bszt, a Pmt. vagy más jogszabály az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad; (c) az Alapkezelő érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

6.2.4. A 6.2.3. pont (b) alpontjában foglaltak alapján az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn (a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a tőzsdével és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, valamint a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési

Hivatallal, valamint

az európai uniós támogatások felhasználásának

szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF);


23

(b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; (c) csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási

eljárás,

illetve

végelszámolás

ügyében

eljáró

vagyonfelügyelővel,

felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval; (d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a feladatkörében eljáró ügyészséggel; (e) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal, (f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, (g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, (h) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal szemben, e szerveknek az Alapkezelőhöz intézett írásbeli megkeresése esetén.

6.2.5. Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha (a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot az Alapkezelőtől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási nyilatkozatot; (b) a Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, amennyiben az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási nyilatkozatot.

6.2.6. Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az Üzletfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a előbbi bekezdésekben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.

6.2.7. Az 6.2.5. és 6.2.6. pontok szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, melyet az adatkéréskor megjelölt.

6.2.8. Az Alapkezelő a 6.2.3. – 6.2.5. pontokban, valamint a 6.2.9. pontban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségre hivatkozva - nem tagadhatja meg.


24

6.2.9. Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot az Alapkezelőtől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot.

6.2.10. A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban, jegybanki rendelkezésben az Alapkezelő számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult értékpapírtitokhoz jutni.

6.2.11. A Felügyelet a 6.2.4. pont d) alpontja szerint értékpapírtitokhoz való hozzájutásra feljogosított nyomozóhatóságnak értékpapírtitkot tartalmazó dokumentumot adhat át.

6.2.12 Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektető-védelmi rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás esetén, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított.

6.2.13 Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az általa foganatosított korlátozó intézkedésekről (a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok; (b) az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot.

6.2.14 A Pénzügyminisztérium a 6.2.13 pontban meghatározott esetekben az Európai Unió tagállamai és intézményei részére történő továbbítására, és azoknak az adatok kölcsönös ellenőrzése céljából öt évig történő megőrzésére, valamint azok alapján – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai adatfeldolgozásra jogosult.

6.3 Közös szabályok az üzleti titok és az értékpapír-titok védelmére


25

6.3.1. Aki üzleti vagy értékpapír-titok birtokába jut, köteles azt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - időbeli korlátozás nélkül megtartani.

6.3.2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, a Kbftv-ben, a Tpt-ben, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározott körön kívül - az Ügyfél felhatalmazása nélkül – nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

6.3.3. Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy az Alapkezelőnek vagy az Alapkezelő Üzletfeleinek hátrányt okozzon.

6.3.4. Az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az Alapkezelő által kezelt üzleti, illetőleg értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

6.3.5. Az Alapkezelő a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla (a) kábítószer-kereskedelemmel, (b) terrorizmussal, (c) illegális fegyverkereskedelemmel, (d) pénzmosással, (e) szervezett bűnözéssel (f) bennfentes kereskedelemmel, (g) piacbefolyásolással áll összefüggésben.

6.3.6. A 6.2.4. pont d), f) és g) pontja, valamint az 6.2.5. pont alapján történő adatátadásról az érintett Ügyfél nem tájékoztatható. Egyéb esetben az Üzletfelet az értékpapírtitok kiadásáról tájékoztatni kell.

6.3.7. Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét (a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az egyes Üzletfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; (b) az

értékpapírszámla-tulajdonos

nevére,

értékpapírszámlájának

számára

vonatkozó

adatszolgáltatás;


26

(c) a központi hitelintézeti hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből az Alapkezelőnek a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás; (d) az Alapkezelő által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosító intézetnek a biztosítási szerződés tejesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás; (e) az Alapkezelő és a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, más befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet – a tevékenységükhöz szükséges mértékben és körben történő - adattovábbítása, ide nem értve a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató és a befektetési alapkezelő egymás között történő adattovábbítását; (f) az Alapkezelő által a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha az Ügyfél (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve biztosítottak a külföldi félnél, valamint az annak székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal; (g) a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza a külföldi felügyeleti hatóság által aláírt titoktartási záradék szükségességét; (h) az Alapkezelő igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával az Alapkezelőben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás; (i) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása; (j) a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával – az Alapkezelőről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása 1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal; 2. a pénz- és tőkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium részére; (k) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság részére;


27

(l) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele.

6.3.8. Az Üzletszabályzat elfogadásával az Alapkezelő és az Ügyfél feljogosítják egymás arra, hogy a másik fél harmadik személyektől felvilágosítást kérjen arról, hogy az előbbi fél a harmadik féllel áll(t)e szerződéses kapcsolatban, illetve szerződésszerűen tesz-e (tett-e) eleget eszközszolgáltatási kötelezettségeinek. Egyúttal mindkét Fél – az Üzletszabályzat elfogadásával - kinyilvánítja, hogy nem tekinti magára nézve sérelmesnek, ha harmadik személyek - a konkrét ügyletek adatainak mellőzésével - megadják a másik Fél részére az előbbi tájékoztatást.

7 A FELEK KÖZÖTTI VITÁK RENDEZÉSE 7.1 Az Alapkezelő és az Ügyfél, illetve az Alap és az Ügyfél közötti vitás ügyeket a Felek először megkísérlik békés úton, közvetlen egyeztetés útján rendezni.

7.2 Az Alapkezelő az Ügyfél által szóban vagy írásban benyújtott panaszt, amennyiben azt már a közléskor megalapozottnak találja, azonnal orvosolja. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy arra – a közléstől számított - nyolc vagy - ha az ügy bonyolult, illetve hosszabb vizsgálatot kíván – harminc napon belül írásban válaszol.

7.3 Az Ügyfél számára nem kielégítő válasz esetén a Felek a vitás kérdéseket mindenekelőtt tárgyalások útján kísérlik meg rendezni.

7.4 Arra az esetre, ha a Felek közti jogviták békés úton való rendezésére tett törekvés bármely okból nem vezet eredményre (beleértve az Üzletszabályzat értelmezéséből, alkalmazásából eredő jogvitákat is), a Felek kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve - a hatásköri szabályok megfelelő figyelembe vételével - a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét.

7.5. A Tpt. 376. §-a alapján a tőzsde, valamint a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervei által közösen megalapított és működtetett Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörére, eljárására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. Törvény („Vbt.”) rendelkezéseit az alábbi 7.5.1. – 7.5.3. alpontokban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, amennyiben a felek a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárását kötik ki egymással kötött szerződésükben.


28

7.5.1. A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye (a) a Kbftv. hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával, befektetési és árutőzsdei szolgáltatással, valamint kiegészítő befektetési szolgáltatással; (b) befektetők egymás közötti, pénzügyi eszközzel; (c) részvényesi jogokkal; (d) a tőzsdei ügylettel; (e) a befektetési vállalkozás, hitelintézet és ügyfele között pénzügyi eszközre vonatkozó megbízás elfogadásának megtagadásával; (f) a tőzsde szabályzatával; (g) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzataival; (h) pénzügyi szolgáltatással és kiegészítő pénzügyi szolgáltatással; (i) a befektetési és pénzügyi szolgáltatók kizárólagosságot nem sértő egyéb szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.

7.5.2. A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása kiköthető a Vbt. 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel hiányában is.

7.5.3. Az 7.5.1. pont a)-b), valamint d)-i) alpontjaiban meghatározott ügyekben kizárólag a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása köthető ki, ideértve a Vbt. 47. §-a alapján nemzetközinek minősülő ügyeket is. A kizárólagosság a belföldi székhelyű állandó választottbíróságok tekintetében áll fenn.

7.5.4 A 7.5 pontban a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásáról jogszabályi előírásnak eleget téve adott tájékoztatás nem érinti a 7.4 pontban írtak érvényét.

8 AZ ÜZLETFELEK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK MÓDJÁRA ÉS GYAKORISÁGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 8.1 Rendszeres tájékoztatási kötelezettség az alapkezelésre vonatkozóan


29

8.1.1. Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után két hónapon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén négy hónapon belül köteles az általa kezelt Befektetési Alapokról, egyenként a Kbftv-ben foglaltak szerinti jelentést elkészíteni, a Felügyeletnek megküldeni, és azt a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg közzétenni.

8.1.2. Az Alapkezelő köteles havonta az általa kezelt nyíltvégű Befektetési Alapok tekintetében, a hónap

utolsó

forgalmazási

napjára

vonatkozóan

megállapított

nettó

eszközérték

alapján

portfoliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követő tizedik forgalmazási naptól a forgalmazási helyeken és a saját székhelyén hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólió bemutatását, a portfolió eszközeinek kimutatásával, de legalább a Kbftvben meghatározottak szerint a befektetési politikában megfogalmazott befektetési célok és limitek szerinti főbb kategóriáknak megfelelően, illetve, ha a befektetési politikában ilyen limitek nincsenek megállapítva, a főbb eszközfajták szerint (részvény, kötvény, befektetési jegy, betét, egyéb eszközök). Tartalmaznia kell továbbá az alábbi elemeket: - a származtatott ügyletek figyelembevételével számított, a befektetési eszközökben meglévő nettó összesített kockázati kitettség (tőkeáttétel) mértékét, - a portfólióban 10 százaléknál magasabb részarányt képviselő eszközök (kibocsátók) felsorolását, - a befektetési alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékét.

8.1.3. A tájékoztatási kötelezettség vonatkozásában a Kbftv. különbséget tesz a nyilvánosan forgalomba hozott és a zártkörűen forgalomba hozott befektetési alapok között. A befektetési alapkezelő az általa kezelt zártkörű befektetési alap rendszeres tájékoztatási kötelezettségét az éves és féléves jelentés befektetők számára - a kezelési szabályzatban meghatározott módon történő rendelkezésre bocsátásával teljesíti. A zártkörű befektetési alap esetében az éves és féléves jelentésben közölt számviteli információkat nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, amely tényre a kezelési szabályzatban fel kell hívni a befektetők figyelmét. A zártkörű befektetési alap befektetési politikájával kapcsolatos tájékoztatásra a nyilvános alapokra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a tájékoztató helyett a kezelési szabályban kell feltüntetni az információt. A fentieken túl a zártkörű alap Kezelési Szabályzata rendelkezik a befektetőknek adandó információk módjáról.

8.2 Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség az alapkezeléssel kapcsolatban Az Alapkezelő az általa kezelt nyilvános befektetési alapok működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a Kbftv-ben meghatározottaknak megfelelő közzétételi helyen köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál a hozzáférhetővé tenni:


30

(a) az átalakulási, egyesülési hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, egyesülés hatálybalépése előtt; (b) a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; (c) a futamidő határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; (d) a befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását, valamint a befektetési jegyek

visszaváltását

érintő

forgalmazási

szabályoknak

az

elszámolási

időtartam

növekedésével járó változásait jelenti, legkésőbb a hatálybalépés előtt harminc nappal; (e) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltási lehetőségének korlátozását jelenti – ide nem értve a forgalmazás szünetelésének vagy felfüggesztésének eseteit –, a változás hatálybalépését megelőzően olyan, legalább 30 napos határidővel, amely lehetőséget ad a befektetőknek arra, hogy a módosítás hatálybalépését megelőzően lehetőségük legyen a befektetési jegyeik visszaváltására (f) a kezelési szabályzat egyéb módosítását, legkésőbb a hatálybalépés napján. (g) az alapkezelő engedélyének visszavonását, az engedély visszavonására vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül (h) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt; (i) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; (j) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, szüneteltetését illetve újraindítását, a

pénzügyi eszközök illikvid részének elkülönítését és annak megszüntetését, haladéktalanul. (k) az Alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő két munkanapon belül; (l) a Befektetési Alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; (m) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül; (n) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi hely változását a változás hatálybalépését megelőzően legalább 10 nappal. (o) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon


31

(p) a forgalmazókban bekövetkezett bármely változást legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, illetve amennyiben a felsorolás szűküléséről az alapkezelő utólag értesül legkésőbb a változás napját követő 2 munkanapon belül; (q) A kiemelt befektetői információ változásait, a változás befektetők részére történő rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg; (r) A Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést, az eltéréstől számított 2 napon belül; (s) A befektetési alap által történő, a befektetési jegyek visszaváltásának fedezetét biztosítandó hitelfelvételt, a hitelfelvételt követően haladéktalanul; (t) A Kbftv.-ben meghatározott egyéb információkat az ott meghatározottak szerint

8.3 A hirdetmények megjelentetésének helye A 8.2. pont szerinti hirdetmények a Befektetési Alapok kezelési szabályzataiban illetve a 8.2 (n) pontnak megfelelően közzétett hirdetményben meghatározott hirdetményi helyeken jelennek meg. (www.adventum.hu, www.kozzetetelek.hu)

8.4 A befektetők tájékoztatására vonatkozó egyéb szabályok az alapkezelés körében

8.4.1. A Befektetési Alapra mint kibocsátóra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeknek a Befektetési Alap nevében az Alapkezelő köteles eleget tenni.

8.4.2. A befektető részére a befektetési jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót/kiemelt befektetői információt, a tájékoztatót, a kezelési szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfoliójelentést a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során fel kell hívni a befektető figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat. A befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatala esetén a Kbftv. 5. melléklet szerinti tartalommal Tájékoztatót kell készíteni, mely tartalmaz minden olyan információt, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről és a befektetés kockázatairól. A tájékoztatónak világos és közérthető magyarázatot kell tartalmaznia a befektetési alap kockázati tényezőiről. A tájékoztató a befektetők számára tartós adathordozón vagy a befektetési alap közzétételi helyén folyamatosan elérhető, és a tájékoztató egy nyomtatott példánya kérésre díjmentesen átadásra kerül. A tájékoztató a befektetési alap megszűnéséig hatályos. A nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetében a kiemelt befektetői információ (KID) a befektetési alap alapvető jellemzőit tartalmazza oly módon, hogy a befektetők megismerhessék a befektetési termék jellegét, kockázatait, elősegítve a megalapozott befektetési


32

döntéseik meghozatalát. A kiemelt befektetői információ közzététele során kifejezetten utalni kell arra, hogy az információ kiemelt befektetői információnak minősül. A kiemelt befektetői információ a Kbftv. vonatkozó jogszabályi előírásainak megfelelően kerül elkészítésre.

8.5 Elektronikus formában történő tájékoztatás

Az Alapkezelő a Befektetési Alapokra vonatkozó, a 8.1.- 8.4. pontokban taglalt tájékoztatást és további, az Alapkezelő által kezelt Befektetési Alapokkal kapcsolatos olyan információkat, amely a meglévő és potenciális Befektetési Jegy Tulajdonosoknak különösen - az Alapkezelő által kezelt Befektetési Alapokkal és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokkal kapcsolatos minél szélesebb körű tájékoztatását, - általános befektetési ismereteik bővítését, a befektetési kultúra fejlesztését, - a befektetési döntéshozataluk megkönnyítését, - a befektetési céljaik definiálását, a céloknak megfelelő befektetési stratégia kialakítását és az Alapkezelő által kezelt befektetési alapokkal történő megvalósítását, - a befektetők kockázatviselési hajlandóságának és az Alapkezelő által kezelt Befektetési Alapokkal kapcsolatos kockázatok feltárását szolgálja, az Alapkezelő internetes honlapján elektronikus úton is hozzáférhetővé kívánja tenni.

8.6 Az Ügyfél további információkérési joga

8.6.1 Az Ügyfél jogosult arra, hogy az Alapkezelőnek adott megbízása teljesítéséről és az Alapkezelő kezelésébe adott Pénzügyi eszközök állományáról írásban rendkívüli tájékoztatást kérjen az Alapkezelőtől. Az Alapkezelő az Ügyfél előbbi, ésszerű kérését a körülmények által ésszerűen lehetővé tett határidőn belül (a kérés Alapkezelő általi átvételétől számított öt-tíz munkanapon belül) teljesíti.

8.6.2 Az Alapkezelő az Ügyfél tájékoztatásáért (beleértve az Ügyfél rendkívüli tájékoztatás iránti, ésszerű kérését is) külön költséget nem számít fel az Ügyféllel szemben.

8.6.3. A jelen 8) pont alkalmazásában „Ügyfél” alatt csak a Kbftv-ben meghatározott „ügyfél” fogalomnak megfelelő Üzletfelek értendők.

8.7 Tájékoztatás zártkörű alapok esetén


33

Zártkörű alapok esetében a befektetők tájékoztatására az Alapkezelési Szabályzatban írtak irányadóak (lásd részletesebben a 10. fejezet h) pontját).

8.8. Portfoliókezelési tevékenységre vonatkozó tájékoztatási szabályok (Törölve)

Az Alapkezelő portfoliókezelési tevékenységre vonatkozó előírásai hatályukat vesztették a portfoliókezelési tevékenységre vonatkozó engedély visszavonása miatt. 8.9. Egyebek Egyebekben a Kbftv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A fentiektől eltérő tájékoztatási kötelezettséget is kiköthet az egyes alapok kezelési szabályzata.

9

AZ

ÜZLETFELEKET

TERHELŐ

ÁLTALÁNOS

KOCKÁZATOK 9.1 Az Üzletfeleket az Alapkezelő tevékenységi körébe tartozó ügyletekhez kapcsolódóan az alábbi általános kockázatok terhelik: Politikai kockázat

A magyarországi állampapírok hozamszintjét és a részvények értékelési szintjét alapvetően befolyásolja a magyar monetáris és gazdaságpolitikai irányító szervek (kormány, jegybank) által követett költségvetési és monetáris politika. Így a Befektetési Jegyek hozamát is erősen befolyásolja a hatóságok által választott árfolyamrendszer és kamatpolitika. Emellett Magyarország külföldi befektetők általi megítélésére és a magyar kötvényektől és részvényektől elvárt hozamra (kockázati prémium) is számottevő hatással van a mindenkori kormány (és jegybank) gazdaságpolitikája.

Belföldi makrogazdasági kockázat

A magyar állampapírpiac hozamszintjét, ezáltal a vállalatok finanszírozásának költségét, valamint a beruházási aktivitást döntően befolyásolják a hazai makrogazdasági folyamatok, ezen belül is különösen az infláció alakulása. Az infláció emelkedésével együtt járó hozamszint emelkedése kedvezőtlenül hat a fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamára és a beruházások visszafogásán keresztül a ront(hat)ja a vállalatok profitabilitását. Szintén befolyásolja áttételesen a fenti tényezőket Magyarország fizetési mérleg pozíciója, valamint az államháztartás


34

egyenlege

(külső

és

belső

egyensúly).

Mindezekből

kifolyólag

a

Befektetési

Jegyek

kamatlábkockázatnak vannak kitéve.

Fedezeti jelleggel kötött határidős ügyletek

A kockázatfedezeti célból megkötött – az összesített pozíció vonatkozásában a lejáratkor fix hozamot biztosító – határidős pozíciók értéke lejáratig a piaci változások függvényében veszteséget mutathat.

Származtatott termékekből eredő kockázat

Az Alap befektetései között -korlátozott mértékben és szigorú szabályok betartásával- származtatott eszközök is szerepelhetnek. A származtatott termékek speciális kockázatokat rejtenek magukban. Ezen termékek likviditása rövid időn belül erősen visszaeshet, valamint jelentős tőkeáttétellel működnek. Ezért előfordulhat, hogy az Alap a nyereséget nem tudja realizálni, illetve likviditási veszteséget kénytelen elkönyvelni. A származtatott ügyleteknél további kockázatot rejt magában az elszámolóár változása. Rövid távon előfordulhat, hogy egy termék tőzsdei elszámolóára eltér a piaci viszonyok (az alaptermék ára és az állampapírok hozama) által indokolt szinttől. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében az ügyletnek nem része az elszámolóházi garancia, ezért ekkor az Alapnak az ügyfél nemteljesítéséből eredő kockázatot is fel kell vállalnia.

Befektetési kockázat

Az Alapkezelő a törvényi szabályozás figyelembevételével saját belátása szerint állítja össze az Alap portfolióját. Annak ellenére, hogy az Alapkezelő minden befektetési döntés előtt részletes elemzést hajt végre, nincs garancia arra, hogy a piaci folyamatok az Alapkezelő várakozásainak megfelelően alakulnak, így arra sem, hogy az Alap nem szenved el árfolyamveszteséget.

Likviditási kockázat

Bizonyos értékpapírok, illetve az ingatlanok likviditása egy-egy piacon alacsony lehet, azaz előfordulhat, hogy viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy az eszközökből eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet.

Reálhozam kockázata


35

A fogyasztói árindex emelkedése mindig rejt magában némi bizonytalanságot, így előfordulhat, hogy az infláció - bizonyos múltbeli időszakot tekintve – meghaladja az állampapírok hozamát. Az Alap nominális teljesítménye egyes időszakokban az infláció alatt maradhat. Ez pedig a negatív reálhozam kockázatát hordozza magában.

Nettó eszközértékből eredő kockázat

Az Alapkezelő úgy alakította ki az eszközök értékelésének szabályait, hogy a nettó eszközérték a lehető legpontosabban tükrözze az Alap eszközeinek pillanatnyi értékét. Az ingatlanpiaci likviditás változása miatt azonban előfordulhat, hogy az Alap tulajdonában lévő eszköz utolsó piaci ára - amely az értékelés alapját képezi – nem tükrözi objektíven az adott eszköz pillanatnyi piaci értékét. Előbbiek miatt a nettó eszközérték időnként enyhe alulértékeltséget vagy felülértékeltséget mutathat. A nettó eszközértéken történő forgalmazás miatt a fentiek (felülértékelt nettó eszközértéken történő vásárlás, alulértékelt nettó eszközértéken történő eladás) a Befektető által realizált hozam csökkenését okozhatják. A hozamok ingadozásából eredő kockázat jelentősen mérséklődik hosszabb távú, illetve rendszeres befektetés esetén.

A letétkezelő kockázata

A befektetési eszközöket a Letétkezelő elkülönített számlán tartja nyilván. A Letétkezelő a meghatározott törvényi szabályoknak és tőkekövetelményeknek megfelel.

Adószabályok változásának kockázata

A jogszabályi környezet változásai között kiemelkedő figyelmet érinti a befektetőket közvetlenül érintő – a befektetési számlához és a befektetési jegyekhez kapcsolódó – adózási szabályok változása.

Befektetési Jegyek forgalmazásának kockázata

A Befektetési Jegyekre adott vételi és visszaváltási megbízás megadásának időpontjában a Befektetők nem ismerik a Befektetési Jegyek pontos árfolyamát, amelyen a megbízás teljesülni fog. A teljesüléskori árfolyam csak két munkanappal a megbízást követően válik ismertté. Bár az Alapkezelő Nettó Eszközérték meghatározására szolgáló - jelen Tájékoztatóban rögzített - értékelési elvek és módszerek rögzítésével törekedett arra, hogy a Befektetési Jegyek teljesüléskori árfolyama az Alap befektetéseinek megbízásnapi árait tükrözze, a pontos árfolyam ismeretének hiánya kockázatot jelent.

Az Alap befektetési jegyeinek forgalmazás felfüggesztésének kockázata


36

Az Alap forgalmazását az Alapkezelő a Kbftv.-ben meghatározott esetekben felfüggesztheti. Mely esetekben annak újraindításáig a Befektetők nem juthatnak hozzá befektetéseinek ellenértékéhez.

Partnerkockázat

Amennyiben az Alapkezelő által az Alap nevében kötött ügyletekben, szerződésekben a partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek eleget maradéktalanul, ez hátrányosan befolyásolhatja az Alap Nettó Eszközértékét és a Befektetési jegyek árfolyamát.

Kbftv. 16. § (5) bekezdésben előírt feltételeknek való megfelelés Az Alapkezelő a szakmai gondatlanságból eredő, felelősséggel kapcsolatos kockázatok fedezésére az általa kezelt ABA-k portfóliói által képviselt érték legalább 0,01 %-ának megfelelő további szavatolótőkét biztosít.

II. KÜLÖNÖS RÉSZ A Különös Rész tartalmazza az Alapkezelő egyes tevékenységeire vonatkozó speciális szabályokat. Az Üzletszabályzat Általános Részében leírt feltételek a Különös Részben szabályozott eltérésekkel alkalmazandók.

10 BEFEKTETÉSI ALAPOK KEZELÉSE A 10). pontban az „Alapkezelő” fogalom alatt a saját nevében eljáró Alapkezelő értendő.

10.1 Az Alapkezelési Szabályzat Az Alapkezelő a Befektetési Alap működtetésének feltételeit és a Befektetési Jegyek jellemzőit Alapkezelési Szabályzatba foglalja. Az Alapkezelési Szabályzatot és annak módosítását a Felügyelet engedélyezi. Nem szükséges a Felügyelet engedélye az Alapkezelési Szabályzat módosításához, amennyiben az (a) az Üzletfelet terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti, vagy a költségek szerkezetének változtatása esetén azok összesített mértéke változatlan marad; (b) a forgalmazási helyek számának megváltozására vonatkozik,


37

(c) jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, ha ez nem érinti a Befektetési Alap befektetési politikáját, kockázati jellegét, (d) cégadatok, piaci adatok vagy a Szt. szerinti beszámoló adatainak frissítését szolgálja, (e) a befektetési alapkezelő vezető állású személyében, a letétkezelő vezető állású személyében, a kiszervezett tevékenységet végzők személyében bekövetkezett változás átvezetését jelenti; (f) a befektetési alapkezelő vezető állású személye, a letétkezelő vezető állású személye, a forgalmazó, a befektetési alap könyvvizsgálója, az ingatlanértékelő vagy a kiszervezett tevékenységet végzők adataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti; (g) a befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzését követően, a jegyzésre, jegyzési garanciavállalásra, alul és túljegyzésre, valamint a jegyzéshez kapcsolódó allokációra vonatkozó rendelkezések tájékoztatóból, kezelési szabályzatból való törlését jelentik; (h) olyan engedélyhez kötött változásokhoz kapcsolódik, amelyhez a Felügyelet az engedélyt korábban megadta.

Az Alapkezelési Szabályzat eltérhet az Üzletszabályzattól; ebben az esetben az Alapkezelési Szabályzat rendelkezése az irányadó.

10.2 Az Alapkezelő feladatai

10.2.1. Az Alapkezelő a Kbftv. szerinti tájékoztatóban és az Alapkezelési Szabályzatban részletezettek szerint értékpapírokba és ingatlanokba történő kollektív befektetések érdekében befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatalával befektetési alapo(ka)t hoz létre és a Befektetési Jegy Tulajdonosok általános megbízásából kezeli az(oka)t.

10.2.2. Az Alapkezelő feladatai: (a) a Befektetési Alap kialakítása és kezelése a Befektetési Jegy Tulajdonosok érdekében, a jogszabályoknak és az adott Befektetési Alap Alapkezelési Szabályzatának megfelelően; (b) a Befektetési Alap befektetési politikájának gyakorlati megvalósítása, befektetési ügyletek lebonyolítása, a Befektetési Alap befektetéseinek folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése és a befektetések szükség szerinti módosítása; (c) minden olyan szerződés megkötése, amelyet az Alapkezelő a Befektetési Alap működésének kapcsán, céljainak eléréséhez szükségesnek tart; (d) a Befektetési Jegy Tulajdonosok információval való ellátása a 10.8. pont szerint; (e) a Felügyelet és a tőzsde számára készülő jelentések elkészítése; (f) a Befektetési Alap működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzése;


38

(g) A Befektetési Alap számviteli rendszerének kialakítása és a Befektetési Alap könyvvitele a jogszabályi előírásoknak megfelelően; (h) a könyvvizsgáló kiválasztása és megbízása a Befektetési Alap éves beszámolójának ellenőrzésére (azzal, hogy az Alapkezelő nem köteles könyvvizsgálót megbízni a zártkörű Befektetési Alap éves beszámolójának ellenőrzésére); (i) a letétkezelő kiválasztása és a letétkezelési szerződés megkötése; (j) a Befektetési Alap tevékenységével kapcsolatban felmerülő, számlával igazolt díjak és költségek megfizetése a Befektetési Alap nevében és terhére; (k) a Befektetési Alapot jogszerűen megillető követelések érvényesítése; (l) a Befektetési Alap képviselete a Befektetési Alap által indított vagy a Befektetési Alappal szemben harmadik személy által érvényesített követelés alapján indult perben, egyéb eljárásokban (bíróságok és hatóságok előtt); (m) a Befektetési Alap megszűnésével és végelszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése.

10.3 A Befektetési Jegy Tulajdonosok jogai A Befektetési Jegy Tulajdonos jogosult arra, hogy: (a) nyilvános,

nyíltvégű

Befektetési Alap esetén befektetési jegyeit

visszaváltsa a

visszavásárlási jutalékkal csökkentett nettó eszközértéken az adott nyíltvégű Befektetési Alap Alapkezelési Szabályzatának feltételei szerint, míg a zártkörűen kibocsátott befektetési jegy a Befektetési Alap nyilvánossá válásáig kizárólag az Alapkezelési Szabályzatban felsorolt személyek között ruházható át, illetőleg – nyílt végű, zártkörű Befektetési Alap esetén – kizárólag az Alapkezelési Szabályzatban felsorolt személyek számára forgalmazható; (b) részesedjék a Befektetési Alap megszüntetése vagy felszámolása esetén a Befektetési Alap felosztható vagyonából olyan arányban, ahogyan a befektetési jegyei értéke a Befektetési Alap megszűnéskori nettó eszközértékéhez viszonyul; (c) az alap teljesítményét objektíven bemutató, de legalább a Kbftv szerinti tájékoztatást kapjon az Alapkezelőtől a Befektetési Alap teljesítményéről; (d) az adott Befektetési Alap Alapkezelési Szabályzatát, valamint – nyilvánosan működő Befektetési Alap esetén - a befektetési jegyek nyilvános kibocsátásához készült tájékoztatót kézhez vegye; (e) az Üzletszabályzatot megismerje; (f) a Befektetési Alap megszűnése után a végelszámolási jelentést megtekintse; (g) gyakorolja az egyéb, az adott Befektetési Alap Alapkezelési Szabályzatában és/vagy a Kbftv-ben vagy más jogszabályban meghatározott jogait.


39

10.4 A befektetési jegy hozama

10.4.1. A Befektetési Jegy Tulajdonos a befektetési jegy ellenértékét az adott Befektetési Alap Alapkezelési Szabályzatában foglalt befektetési politikától függően a hazai és külföldi pénz- és tőkepiacok kockázatainak, hatásainak teszi ki. Befektetése hozamára és a befektetett tőke visszafizetésére semmilyen garancia sincs.

10.4.2. A Befektetési Alap tőkenövekményét az Alapkezelő – az adott Befektetési Alap Alapkezelési Szabályzatában foglaltak szerint – (a) folyamatosan teljes egészében újra befekteti vagy (b) rendszeresen, illetve esetileg meghatározott időpontokban hozamként kifizeti vagy (c) a tőkenövekmény egy részét újra befekteti, másik részét hozamként kifizeti.

10.4.3. A Befektetési Jegy Tulajdonost a hozam olyan arányban illeti meg a tulajdonában lévő befektetési jegyek után, ahogy befektetési jegyeinek értéke a Befektetési Alapnak a hozam felosztásakori nettó eszközértékéhez viszonyult.

10.5 A befektetési jegyek forgalmazása A Befektetési Jegy eladása és visszaváltása, illetve az arra jutó hozam kifizetése a letétkezelő, illetve az azzal megbízott értékpapír-forgalmazó feladata; ezen ügyletekre az Alapkezelési Szabályzat mellett a letétkezelő és a megbízott értékpapír-forgalmazó üzletszabályzatainak rendelkezései az irányadók (az adott Befektetési Alap Alapkezelési Szabályzatában nem vagy eltérően nem szabályozott kérdésekben). A Befektetési Jegy jegyzéséért / eladásáért / visszaváltásáért kizárólag a jegyzést / eladást / visszaváltást végző társaság felel.

10.6 Díjak, jutalékok Az Alapkezelő a Befektetési Alap létesítéséért és kezeléséért a Befektetési Jegy Tulajdonosoknak, illetve a Befektetési Alapnak az alábbi díjakat és jutalékokat számíthatja fel: (a) jegyzési, illetve eladási jutalék (b) vételi, illetve visszaváltási jutalék (c) kezelési költség (alapkezelői alapdíj) (d) sikerdíj. A díjak és jutalékok részletezését, mértékét, meghatározási módját az adott Befektetési Alap Alapkezelési Szabályzata tartalmazza.


40

Az Alapkezelő jogosult a Befektetési Jegy tulajdonos részére részben vagy egészben visszatéríteni a Befektetési Alapra - a Befektetési Jegy tulajdonlás időszaka alatt - felszámított díjaknak a Befektetési Jegy Tulajdonos részesedésére eső arányos hányadát.

10.7 A Befektetési Alapot terhelő költségek Az Alapkezelő az alábbi költségeket jogosult közvetlenül az érintett Befektetési Alapra terhelni, azaz az érintett Befektetési Alap vagyonából kifizetni: (a) a Befektetési Jegyek kinyomtatásának, szállításának és tárolásának, dematerializált Befektetési Jegyek esetén nyilvántartásának költségei, illetve az elszámolóház által felszámított egyéb költségek; (b) a tájékoztató és az Alapkezelési Szabályzat elkészítésének és közzétételének költségei, (utánnyomtatás esetén is); (c) a féléves és éves tájékoztató nyomdai és közzétételi költségei, (utánnyomtatás esetén is); (d) a Befektetési Jegyek forgalomba hozatalával és folyamatos forgalmazásával kapcsolatban a forgalmazó(k)nak fizetendő díjak, jutalékok, egyéb költségek; (e) a sajtóban a Befektetési Alappal kapcsolatban közzétett hirdetmények költségei; (f) a Befektetési Alap, Befektetési Jegyek reklámozásának költségei; (g) a 10.6. pontban foglalt díjak, jutalékok; (h) a letétkezelő által felszámított díjak, jutalékok, költségek; (i) a befektetési szolgáltatóknak fizetendő díjak, jutalékok; (j) ingatlanértékelőt, illetve forgalmazót megillető díjak; (k) felvett hitelek kamatai, egyéb díjak; (l) a Befektetési Alap érdekében folytatott bírósági eljárások költségei; (m) felügyeleti díjak, illetékek, más hatósági eljárások költségei; (n) jegyzési és egyéb garancia vállalás díja; (o) könyvvizsgáló díja, egyéb szakértői díjak; (p) tanácsadó testület díja; (q) a Befektetési Alap megszüntetésének költségei; (r) a Befektetési Alapot terhelő adók; (s) egyéb, a Befektetési Alap kezelési szabályzatában felsorolt díjak, költségek.

10.8 A Befektetési Jegy Tulajdonosok tájékoztatásának módja

10.8.1. Az Alapkezelő a Befektetési Jegy Tulajdonosokat a Kbftv-ben, illetve az alapok kezelési szabályzatában meghatározott eseményekről a jelen Üzletszabályzatban meghatározott közzétételi


41

helyen közzétett hirdetmény útján értesíti. Az Alapkezelő további sajtótermékekben is tehet közzé hirdetéseket az érintett Befektetési Alapra vonatkozóan.

10.8.2. Alapkezelő a Befektetési Alapok működéséről féléves és éves jelentéseket készít. A féléves és éves jelentéseket az Alapkezelő megküldi a Felügyeletnek, s azzal egyidejűleg közzéteszi azokat.

10.8.3. Az Alapkezelő az általa kezelt nyíltvégű Befektetési Alapok tekintetében havonta, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfoliójelentést készít, a Felügyeletnek megküldi és a megállapítás napját követő tizedik forgalmazási naptól a forgalmazási helyeken és saját székhelyén hozzáférhetővé teszi. A jelentés tartalmazza a portfólió eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, a saját tőkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket.

10.8.4. Az érintett Befektetési Alap Alapkezelési Szabályzata a Befektetési Jegyek értékesítését és visszaváltását végző személyek ügyfélforgalom számára fenntartott helyiségeiben megtekinthető, azt a Befektetési Jegyek értékesítését és visszaváltását végző személyek a Befektetési Jegy Tulajdonos kérésére ingyenesen az Ügyfél Befektetési Jegy Tulajdonos rendelkezésére bocsátják.

10.8.5. A befektető részére a befektetési jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót, a tájékoztatót, a kezelési szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfóliójelentést a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során fel kell hívni a befektető figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat.

10.8.6. Zártkörű Befektetési Alap esetén az Alapkezelő az Alap Kezelési Szabályzatában eltérő módon határozhatja meg a zártkörű alap Alapkezelési Szabályzatában a befektetők részére nyújtandó rendszeres és rendkívüli, valamint a nettó eszközértékkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget;

10.8.7. Az Alapkezelő jogosult az Alapkezelési Szabályzaton és kibocsátási tájékoztatón túl egyéb ismertető kiadványokat készíteni az érintett Befektetési Alapokról. Az említett kiadványokat Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal úgy állítja össze, hogy azok az Alapkezelési Szabályzattal ellentétes információkat ne tartalmazzanak. Ha a kiadványok hétköznapi nyelvezetéből eredően értelmezési vita merül fel, akkor az Alapkezelési Szabályzat (kibocsátási tájékoztató) rendelkezései az irányadók. Az itt említett kiadványok esetleges félreértéséből eredő károkért Alapkezelő nem felel, ha a kiadványban felhívta a figyelmet az Alapkezelési szabályzat (illetve az azt tartalmazó kibocsátási tájékoztató) elolvasására.


42

10.9 Adózás Az Alapkezelő a jövedelem- és egyéb adókat a mindenkor hatályos adójogszabályok rendelkezései szerint állapítja meg, vonja le a Befektetési Alaptól és a Befektetési Jegy Tulajdonostól és fizeti be.

10.10 Érdekellentétek

10.10.1. Alapkezelő a feladatait olyan módon köteles ellátni, hogy a Befektetési Jegy Tulajdonosokat mindenkor egyenlő elbánásban részesítse.

10.10.2. Az Alapkezelő és a Befektetési Alap egymással az alapkezelési tevékenységtől eltérő egyéb üzleti kapcsolatban nem állhatnak.

11. PORTFOLIÓKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG (Törölve) Az Alapkezelő portfoliókezelési tevékenységre vonatkozó előírásai hatályukat vesztették a portfoliókezelési tevékenységre vonatkozó engedély visszavonása miatt.

12 ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉS 12.1 Az értékpapír-kölcsönzés fogalma Az értékpapír-kölcsönzés az értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú, azonos névértékű, azonos fajtájú és sorozatú értékpapírt egy, a Szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó, vagy az általa megjelölt harmadik személy részére.

12.2 Az értékpapír kölcsönzésre vonatkozó szabályok

12.2.1. Az Alapkezelő a saját tulajdonában, illetve az általa kezelt alapok portfolióban lévő értékpapírt kölcsön adhatja.

12.2.2. Értékpapír kölcsönügylet tárgya csak akkor lehet, ha az Alapkezelőnek az értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet tárgya nem lehet.


43

Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya.

12.2.3. Az értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető. A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre.

12.2.4. Ha a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződés lejáratakor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, kártérítés esetén a Kölcsönbeadó részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg a lejárat napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.

12.2.5. Az értékpapír-kölcsönzéséhez az értékpapír tulajdonosával kötött értékpapír-kölcsönzési keretszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés létrejötte szükséges. Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződés, illetőleg értékpapírkölcsön-szerződés az értékpapír tulajdonosa és az értékpapírt kölcsönvevő másik fél között létrejött más szerződés része nem lehet.

12.2.6. Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződésnek, illetőleg az értékpapírkölcsön-szerződésnek tartalmaznia kell: a) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír megnevezését, ISIN kódját, sorozatát; b) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír mennyiségét; c) keretszerződés esetén azon időszak megjelölését, amely alatt az értékpapír kölcsönbe adható; d) az értékpapírkölcsön futamidejét; e) a kölcsönzési díjat; f) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapírban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat a kölcsönbe adó nem gyakorolhatja; és g) részvény esetén a felek megállapodását a szavazati jog gyakorlására vonatkozóan.

12.2.7. Értékpapír-kölcsönzési keretszerződés esetén a kölcsönbe adásban közreműködő Alapkezelő a kölcsönbe adás tényéről a mennyiség és futamidő megjelölésével az értékpapír tulajdonosát értesíti. Ha az Alapkezelő az értékpapír tulajdonosa (kölcsönbe adó) által meghatározott korlátozásokat túllépi, a túllépéssel okozott károkért korlátlan felelősséggel tartozik.

12.2.8. Az értékpapírkölcsönre az Üzletszabályzat és a Tpt. szabályain kívül a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

13 AZ ALAPOK JAVÁRA TÖRTÉNŐ ÜZLETKÖTÉS


44

13.1. Az Alapkezelő üzletszerűen köt ügyleteket Pénzügyi eszközökre, illetve ingatlanokra vonatkozóan a Befektetési Alapok nevében

13.2. Az Alapkezelő az ügyleteket az Alapok érdekének megfelelően köti. Ajánlatadásra, szerződéskötésre semmilyen Pénzügyi eszköz vagy ingatlan vonatkozásában nem kötelezett. A Felek általános együttműködése körén kívül az Alapkezelő nem köteles az Intézményi Befektetőt az ügylettel kapcsolatos körülményekről, kockázatokról külön felvilágosítani, az Intézményi Befektető saját felelőssége, hogy megítélje, az ügylet megfelel-e a saját érdekeinek, és felmérje az ügylet kockázatait.

13.3. Az Alapkezelő és minden egyes Befektetési Alap egymástól elkülönült jogi személyek. Ha az Intézményi Befektető nyilvántartás vezetésére kötelezett, köteles az Alapkezelővel, mint társasággal és minden egyes Alappal szemben fennálló követeléseit és tartozásait egymástól elkülönítetten vezetni. Az Intézményi Befektető nem jogosult az egyik Alappal szemben fennálló követelésébe beszámítani a másik Alappal szemben fennálló tartozását.

13.4. Bármelyik Fél az ajánlatát – eltérő kikötés hiányában - az ajánlat megtételének közlési módjával egyező módon mindaddig az ajánlati kötöttség időtartamán belül is visszavonhatja, amíg a Szerződést nem kötötték meg (a másik Fél azt el nem fogadta), feltéve, hogy a visszavonás az elfogadó nyilatkozat elküldését megelőzően érkezik meg a címzetthez és feltéve, hogy az ajánlattevő az ajánlat visszavonásának közlését megelőzően a visszavonási szándék jelzésével felhívta a másik Felet, hogy az ajánlat elfogadásáról nyilatkozzék. Amennyiben a másik Fél az ajánlatot ezen felhívásra azonnal elfogadja, az ajánlattevő ajánlatának visszavonására nem jogosult, amennyiben azonban a másik Fél ezen felhívásra nem nyilatkozik, az ajánlat elutasításának tekintendő. Minden ajánlati kötöttség megjelölésével (fix időre szólóként) tett ajánlat visszavonható így, kivéve, ha az ajánlattevő az ajánlattételkor az ajánlatot visszavonhatatlan ajánlatként határozta meg.

13.5. Amennyiben az Intézményi Befektető kívánja Alapkezelőnek tett ajánlatát visszavonni, az ajánlat visszavonásának további feltétele, hogy az Intézményi Befektető meggyőződjék arról, hogy az Alapkezelő az Intézményi Befektető által tett ajánlat tárgyával kapcsolatban harmadik Fél felé ajánlati kötöttséget nem vállalt-e.

13.6. Az elküldött nyilatkozatok (pl. ajánlat, elfogadás, stb.) másik Félhez történő megérkezéséről mindig a nyilatkozatot küldő Félnek kell meggyőződnie.


45

13.7. A szóban, illetve elektronikus üzenetváltással megkötött Szerződést az Alapkezelő mindaddig nem köteles teljesíteni, míg a Felek közötti Szerződés létrejöttét az Intézményi Befektető az Alapkezelőhöz eljuttatott írásbeli nyilatkozatban meg nem erősítette.

13.8. Ha Alapkezelőt az Intézményi Befektetővel közvetlen (nem közcélú) telefonvonal köti össze, akkor az azon elhangzott nyilatkozatokat – minden azonosítás vizsgálat nélkül- az Intézményi Befektetőtől származónak kell tekinteni.

13.9. Pénzben kifejezhető kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a késedelembe esett Felet a késedelembeesés napjától a késedelem minden egyes napjára a Magyar Nemzeti Bank által a Reuters oldalain vagy másutt közzétett, az aznapi maximális bankközi egynapos kamatlábbal, ha ezen mérték bármilyen okból nem határozható meg - a jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező mértékű késedelmi kamatot tartozik megfizetni a másik Félnek.

13.10. Alapkezelő által az Ügyfél részére az Alapkezelővel szemben fennálló tartozásáról, kötelezettségéről, illetve az Alapkezelő Ügyféllel szemben fennálló követeléséről kiállított bármilyen elszámolást, illetve kimutatást tartalmazó dokumentum tartalmát az Ügyfél a dokumentum kézhezvételétől számított 10 napon belül jogosult vitatni. Amennyiben az Ügyfél ezen határidőn belül nem jelent be kifogást a dokumentum tartalmával szemben, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.

13.11. Távollevő Felek esetén, ha az egyik Fél 2 millió Ft-nál nagyobb értékre szóló rendelkezést ad (szóban vagy írásban) a másik Félnek, akkor a másik Fél a rendelkezés teljesítése előtt köteles figyelmet fordítani a Fél azonosítására, ennek keretében a 2. fejezetben leírtakon köteles a Fél hivatalos telefonszámán felvenni a kapcsolatot a Féllel és a rendelkezést ezúton megerősíttetni.

13.12. Pénzügyi eszközre kötött, nem tőzsdei ügylet esetén a vételár teljesítésének és a pénzügyi eszköz átadásának értéknapja a kötést követő második banki nap, amennyiben a Szerződés másként nem rendelkezik.

13.13. Az Ügyfél a vételárat - készpénzben történő fizetés esetén - csak az Alap számlavezető bankfiókjában az Alap számlájára való befizetés útján teljesítheti. Amennyiben a befizetés 9 óráig megtörténik, a teljesítés aznapinak, ellenkező esetben a következő banki napon megtörténtnek számít.

13.14. Magyarországon kibocsátott Pénzügyi eszközre szóló, nem-tőzsdei ügylet teljesítési módja KELER OTC-kötjegyes elszámolás („DVP”, illetve „RVP”), kivéve, ha a Központi Értéktár és Elszámolóház üzletkötéskor hatályos szabályzata az adott pénzügyi eszközre nem teszi lehetővé az említett típusú elszámolást.


46

13.15. Értékpapír fizikai szolgáltatása esetén a teljesítés helye az érintett Alap letétkezelőjének értéktára.

13.16. Amennyiben az Intézményi Befektető üzletszabályzata, illetve általános szerződési feltételei ellentétesek jelen Üzletszabályzat rendelkezéseivel, a Felek az egymásközti jogviszonyra jelen Üzletszabályzat rendelkezéseit tekintik irányadónak.

14. ADATOK Adventum Befektetési Alapkezelő Zrt. Üzleti órák (közlések megtételére nyitva álló idő): munkanapokon 9.00-16.00 óra között

Elérhetőségek Székhely

1052 Budapest, Türr István u. 9. V.;

Telefon

+36 1 266 94 41

Telefax

+36 1 235 07 33

Honlap

www.adventum.hu

E-mail

[email protected]

Céges adatok Cégjegyzékszám

Cg. 01-10-044114

Adószám

11869560-2-41

Stat. számjel

11869560-6630-114-01

Könyvvizsgáló Első Magyar Audit Holding Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft. (2143 Kistarcsa Deák Ferenc u. 10.)

Deim Balázs Vezérigazgató


47

Az Adventum Befektetési Alapkezelő Zrt. Üzletszabályzata

Recommend Documents