Az ÉSZAKERDİ Zrt. stratégiája

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet

Az ÉSZAKERDİ Zrt. stratégiája

Kurucz Gábor 2011.

Tartalomjegyzék 1. Témaválasztás indoklása és a kidolgozás menete .................................................. 4 2. Stratégiai tervezés elméleti alapjai ......................................................................... 6 2.1. Katonai gyökerek ............................................................................................ 6 2.2. Stratégia tényezıi, fogalma ............................................................................. 7 2.4. Stratégiai menedzsment ................................................................................ 10 2.5. A vállalat küldetése ....................................................................................... 11 2.6. A vállalat érintettjei és azok céljai ................................................................ 12 2.7. Felelıs vállalat koncepciója .......................................................................... 14 3. Az ÉSZAKERDİ Zrt. stratégiája ........................................................................ 15 3.1. Az ÉSZAKERDİ Zrt. bemutatása ............................................................... 15 3.1.1. Történelmi elızmények .......................................................................... 15 3.1.2. A Társaság rövid bemutatása.................................................................. 15 3.1.3. A Társaság tevékenységi szerkezete, gazdálkodása ............................... 17 3.1.4. Szervezeti sajátosságok .......................................................................... 19 3.2. A Társaság stratégiája ................................................................................... 20 3.2.1. Küldetés .................................................................................................. 20 3.2.1.1. Fogyasztói igények a termékek és szolgáltatások iránt ................... 20 3.2.1.2. Az erdıvel, mint különleges vagyontárggyal kapcsolatos társadalmi igények.......................................................................................................... 21 3.3. Környezetelemzés ......................................................................................... 22 3.3.1. Makro környezet elemzés ....................................................................... 22 3.3.1.1. SWOT- analízis ............................................................................... 22 3.3.1.2. STEEP elemzés ............................................................................... 24 3.3.2. Mikro környezet elemzés ....................................................................... 27 3.3.2.1. Elemzés Porter versenyerı modellje alapján................................... 27 3.3.3. Prognózisok ............................................................................................ 29 3.4. Az ágazati és az ágazatra nem osztható tervek ............................................. 30 3.4.1. Ágazati tervek ......................................................................................... 30 3.4.1.1. Erdészeti alaptevékenységek ágazati tervei .................................... 30 3.4.1.1.1. Szaporítóanyag termelés ........................................................... 30 2

3.4.1.1.2. Erdıfelújítás ............................................................................. 31 3.4.1.1.3. A fahasználat feladatai ............................................................. 35 3.4.1.1.4. Fatermékek értékesítése............................................................ 42 3.4.1.2. Vadgazdálkodás és vadászat ........................................................... 44 3.4.1.3. Főrészipar és fafeldolgozás ............................................................. 47 3.4.1.4. Közjóléti, közcélú tevékenységek ................................................... 49 3.4.1.4.1. Erdei kisvasutak........................................................................ 50 3.4.1.4.2. Erdészeti erdei iskola ................................................................ 52 3.4.1.5. Egyéb ágazatok tervei (Erdıgazdálkodási szolgáltatás és egyéb tevékenységek) ............................................................................................. 53 3.4.2. Az ágazatra nem osztható tervek ............................................................ 55 3.4.2.1. Beruházás, fejlesztés........................................................................ 55 3.4.2.2. Humánerıforrás gazdálkodás .......................................................... 56 3.4.2.3. Információs rendszer ....................................................................... 58 3.4.2.4. Marketing stratégia .......................................................................... 59 3.4.2.5. PR stratégia ...................................................................................... 60 3.4.2.6. A Társaság pénzügyi helyzete ......................................................... 61 4. A Társaság 2008-2010. évének összefoglaló értékelése ...................................... 63 4.5.1. Erdıgazdálkodás..................................................................................... 63 4.5.2. Vadgazdálkodás ...................................................................................... 64 4.5.3. Főrészipar és fafeldolgozás .................................................................... 64 4.5.4. Közjólét és egyéb szolgáltatások ............................................................ 64 4.5.5. Ágazatokra nem osztható tervek értékelése ........................................... 65 5. Javaslatok az ÉSZAKERDİ Zrt. 2011-2013. évi stratégiájának kialakítására ... 66 6. Összefoglalás ........................................................................................................ 69 Irodalomjegyzék ....................................................................................................... 71 Zusammenfassung .................................................................................................... 72 Mellékletek ............................................................................................................... 74

3

1. Témaválasztás indoklása és a kidolgozás menete Dolgozatom

témájává

az

ÉSZAKERDİ

Erdıgazdasági

Zrt.

stratégiáját

választottam. Tettem ezt több okból. Egyrészt közel áll hozzám a természet, az erdık ügye. Emellett fokozódik a társadalom érdeklıdése is a faanyagot, rekreációt, üdülést és szebb környezetet biztosító természet iránt és nemzetközi aktualitása is van, hiszen a Biodiverzitás Éve (2010) után az ENSZ a 2011-es esztendıt Az Erdık Nemzetközi Évének nyilvánította.

Másrészt, a mai felgyorsult, állandóan változó világban egy cég csak úgy képes fennmaradni, ha rendelkezik egy világos, jól definiált céllal, mely cél eléréséhez szükséges akciók is a rendelkezésére állnak. Az alapvetı célok a vállalat alapításánál meghatározásra kerülnek, azonban szükséges ezek rövidebb –hosszabb idıszakokra való bontása. Így beszélhetünk rövid-, közép- és hosszú távú tervezésrıl. Stratégiai tervezés alatt a hosszú távú tervezés értendı.

Az ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zrt. stratégiájának elkészítése során e két fı ok találkozik. Emellett a vállalat belsı érintettjeként jelen vagyok a Zrt. mőködésében, így külön öröm számomra, hogy betekintést nyerhetek a Társaság stratégiai tervezésének világába.

A diplomamunka során összefoglalom a stratégiai tervezés szakirodalmát, majd bemutatom a Társaságot. Rövid áttekintést adok kialakulásának történelmi elızményeirıl, jelenlegi tevékenységi szerkezetérıl, szervezeti sajátosságairól. Ezt követıen környezetelemzést végzek SWOT analízis és STEEP elemzést alkalmazva. Ezen kívül használom a Porter versenyerı modelljét a mikro környezet jellemzıinek feltárására. 4

A Társaság ágazati tervei közt értékelem az erdıfelújítási, fahasználati, vadgazdálkodási, fakereskedelmi, főrészipari és közjóléti tevékenységet. A fı hangsúlyt a fahasználatra, a vadgazdálkodásra és a közjólétre fektetem, hiszen mindhárom tevékenység döntıen befolyásolja a vállalat eredményének alakulását.

Ezután az ágazatra nem osztható tervek értékelése következik. Ebben a témakörben foglalkozom a beruházás, a humánerıforrás gazdálkodás, az információs rendszer, a marketing és PR stratégiával.

A dolgozat utolsó két fejezete az elızı három év értékelésének összefoglalását és a jövıbeli stratégia kialakításához néhány javaslatot tartalmaz.

A dolgozatban található javaslatokkal igyekszem hozzájárulni az ÉSZAKERDİ Zrt. eredményes mőködéséhez.

Ezúton

szeretnék

köszönetet

mondani

Dr.

Szintay

István

egyetemi

és

Lénártné Orliczki Judit vállalati konzulensemnek a dolgozat létrehozásában nyújtott segítségükért.

5

2. Stratégiai tervezés elméleti alapjai

2.1. Katonai gyökerek

„ A stratégia egyike az emberiség legrégebben használt fogalmainak, kezdetben kizárólag katonai területen értelmezték. Az ókori görögök már i.e. 400 körül használták. (…) Már korán felismerték, hogy a gyızelmi pálma azt illeti, aki már az összecsapások elıtt világos céllal rendelkezik, e cél eléréséhez pedig jobb stratégiát dolgoz ki, stratégiai erıforrásait jobban fejleszti.”1

„A stratégia szó eredeti ógörög értelemben hadmővészetet jelent, amit a sztratégoszok mőveltek, és ami abból állt, hogy a hadviselés közben szerzett tapasztalataik alapján, meghatározták az országuk jelenlegi és jövıbeli helyzetét, céljait s a célok eléréséhez szükséges eszközeit. Ugyanakkor a hadmővészet, mint minden mővészet nem jelentett mindennapi rutint vagy tudományt, ahol az objektív ismertek és döntések túlsúlya kívánatos a szubjektív szempontokkal szemben. Éppen ebben különbözik a hadmővészet a hadvezetéstıl vagy a hadtudománytól, hiszen a stratégiában az intuitív elemeknek is fontos szerepük van. A stratégia mai értelmezése, felfogása kétségkívül összhangban van a régi idık terminológiájával.”2

1

Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment, Perfekt kiadó, 2008.,11.o.

2

Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 161. o.

6

2.2. Stratégia tényezıi, fogalma

Stra tég ia A l ap vetı cé l

F e l t é t e l e k + E s z k ö z ö k

K üldetés F e l t é t e l e k

Ta rtó s, táv la ti célo k Kö zv etlen, irá ny ítá si cé lok O pera tív , m ő köd ési cél ok

M őkö dési e lvek, sz ab ál yo k

Tev ékeny s égek

1. ábra A stratégia tényezıi ( Chikán Attila )

A fogalomtár „feltöltésekor” induljunk ki a vállalat definíciójából, majd onnan térjünk a vállalati stratégia fogalmára. „Vállalat: jogi személyiséggel rendelkezı üzleti vállalkozás szervezeti kerete. Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvetı célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével.”3

„Vállalati stratégia: a vállalati mőködés vezérfonala, a vállalati célokat és elérésük lehetséges módjait fogalmazza meg a vállalat helyzetének értékelése és a környezet elırejelzése alapján.

3

Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 16. o.

7

Formális stratégia: a vállalati stratégia tudatosan kialakított, meghatározott körben közreadott normatív megfogalmazása. A hatékony formális stratégia úgy tudja a vállalat pályáját irányító szerepét betölteni, hogy az alábbi négy fı jellemzıvel bír:

1. Mindenképp tartalmaznia kell három, egymással szoros kapcsolatban kialakított összetevıt: A vállalat küldetését, jövıképét, a legfıbb célokat és változtatásuk szabályait. Küldetés: a vállalat alapvetı céljainak meghatározása-mi végbıl létezik, milyen tevékenységben kíván részt venni, milyen fogyasztók igényeit szeretné kielégíteni. Jövıkép: a kívánatos elérendı jövıbeli állapot, a szervezet aspirációja. Célok: a kívánt jövıbeli állapot idıskálán való konkrétabb bemutatása. A vállalati tevékenységek (szervezeti) kereteit, illetve a megváltoztatásukra irányuló szabályokat. Azokat a fı tevékenységi sorozatokat, programokat, amelyekkel az adott keretek között a célokat értjük.

2. A hatékony stratégia néhány fı alapelv és akció körül épül. (…)

3.A stratégia mindig jövıorientált. (…)

4.Végül, de nem utolsó sorban a stratégia részstratégiákból áll, amelyek hierarchikus és dinamikus struktúrákban kapcsolódnak egymáshoz.”4

4

Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment, 2008. Perfekt Kiadó, 18-20 o.

8

2.3. Stratégia szintjei

„A stratégia szintjeit a szervezeti felépítés határozza meg. A stratégia és a szervezet szintjeinek összefüggéseit a 2. ábra mutatja. Felsıvezetıi szint

Összvállalati stratégia

1. Üzleti egység

2. Üzleti egység

Marketing

Marketing

Innováció

Innováció

Humán

Humán

Termelési

Termelési

Pénzügyi

Pénzügyi

Üzleti egységek stratégiája

Funkcionális stratégiák

2.ábra. A stratégia és a szervezet szintjeinek összefüggései (Fülöp Gyula)

Ennek alapján három stratégiai szintet szokás megkülönböztetni: összvállalati, üzleti egység és funkcionális stratégiát.

Az összvállalati stratégia a szervezet egészének fı célkitőzéseit és ezek megvalósulásának módjait foglalja magában. Meghatározza, hogy milyen termékekkel, milyen piacokon van jelen.

Az üzleti egységek stratégiája az adott piacokon alkalmazott konkrét versenystratégiákat fogalmazza meg, megkeresve a versenyelınyök kihasználásának és folyamatos fenntartásának legjobb módszereit.

9

A funkcionális stratégiák az egyes funkciókkal kapcsolatos fontos tennivalókat határozzák meg részletesen. A funkcionális stratégiák feladata az erıforrások hatékony felhasználásának és folyamatos megújításának biztosítása.”5

A fent jellemzett három stratégia szint szorosan összefügg egymással. Az összvállalati stratégia kialakítása felsıvezetıi feladat. Az üzleti egységek stratégiáját az üzleti egységek vezetıi –a felsı vezetıkkel együtt- alkotják meg, azonban a végrehajtás már az egységvezetı feladata. Az összvállalati és az üzleti egységek stratégiájából származtathatóak a funkcionális stratégiák, melyek megalkotása összvállalati feladat.

2.4. Stratégiai menedzsment

„Komoly vállalatot ma már nem lehet vezetıi tudatosság nélkül, csupán intuíciókra építve vezetni. A tudatosság természetesen eltérı konkrétumokban jelenik meg a különbözı közelítésmódok esetén, mindenesetre tartalmaznia kell

- egy küldetést, értékelést magáról a vállalatról, annak különbözı érintettjeirıl és ezekhez való viszonyáról, illetve mindezek kívánatos jövıjérıl; - egy tervet a stratégiai elképzelések megvalósítására; - egy visszacsatolásos mechanizmust a stratégia alkalmazásával elért eredményekrıl, valamint ezek összevetésérıl az eredeti szándékokkal.

E három elem, a stratégiaalkotás (input-meghatározás, elemzés, változatképzés és döntés), a stratégia megvalósítás és a visszacsatolás együttes integrált alkalmazását stratégiai menedzsmentnek nevezzük.

5

Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment, Perfekt kiadó, 2008.,167.o.

10

Az integrált alkalmazáson azt értjük, hogy az egyes elemek nem elkülönülten, hanem egyidejő kölcsönhatásban jelennek meg a vállalatnál. A stratégiai menedzsment állandó, folyamatos tevékenység, amelynek szigorúan véve nem definiálható az eleje vagy a vége, hiszen visszacsatolásokat tartalmazó körfolyamatok vannak benne.6

A vállalat

A vállalat

Stratégiai

Stratégiai

Stratégia

Teljesít-

mai és

alternatívák

döntések

megvalósu

mény

jövıbeni

kialakítása,

lása,

helyzetének

értékelése

vállalati

küldetése

Környezeti kihí-

elemzése

vások

magatartás Stratégiai tervezés

Stratégiai ellenırzés és visszacsatolás

3.ábra. A stratégiai menedzsment folyamatábrája (Chikán Attila)

2.5. A vállalat küldetése

„A vállalat küldetése az alapvetı célból vezethetı le. Az alapvetı cél a vállalat létének értelmét adja, - a küldetésben pedig az fogalmazódik meg, milyen módon kívánja a vállalat az alapvetı célt elérni.

Alapvetı cél: a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejezı cél. Vállalat küldetése: a vállalat alapvetı céljának konkrét értelmezése. .”7 6

Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment, Perfekt Kiadó, 2008. 57. o.

7

Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 20. o

11

Tehát a küldetés meghatározása elıtt meg kell ismerkedni vállalat alapvetı céljával.

„A vállalatalapításnak nagyon sok motivációja lehet: nyereségszerzés, keresletkielégítés, foglalkoztatás, szociális szempontok egyaránt szerepelhetnek az okok között. Azonban az üzleti vállalkozás alapvetı célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett, (…)

Fogyasztói igény: olyan igény, amelyet a gazdaság szereplıi nem saját szervezetükön belüli munkával, s nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni. ” 8

Nyilvánvaló tény, hogy egy vállalat küldetése ritkán korlátozódik egy szegmensre, így maga a vállalati stratégia sem lesz homogén, több rétegbıl fog állni, mely rétegek egymáshoz viszonyított fontossága idıben változó képet mutat.

2.6. A vállalat érintettjei és azok céljai

Egy vállalat tevékenységének meghatározásához nem elegendı a vállalat küldetésének meghatározása. A vállalat, mint szervezet céljai a küldetésen kívül a vállalati mőködés érintettjeinek céljaiból származtathatók. „Vállalati mőködés érintettjei: érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely befolyásolhatja a szervezet mőködését és/ vagy érdekeit annak következményeiben.

8

Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 18. o

12

Két nagy csoportba: belsı és külsı érintettek körébe soroljuk ıket.

Belsı érintettek:

Külsı érintettek:

tulajdonosok,

fogyasztók,

menedzserek,

szállítók,

alkalmazottak

versenytársak,

stratégiai partnerek,

állami intézmények,

helyi

és

önkéntes

állampolgári

közösségek, természeti környezet”9

A belsı érintettek a vállalatban töltenek be különbözı szerepeket és eltérı érdekekkel rendelkeznek. Ennek következménye, hogy más és más célok megvalósítása érdekében kapcsolódnak a szervezethez.

A tulajdonos a vállalkozásba fektetett tıkéjének a gyarapodását reméli, így a célja elérésének eszköze a profitnövelés.

A menedzser az, aki a legjobban kötıdik a szervezethez. Döntéseivel erıteljesen befolyásolja a vállalat mőködését. Célja többek között a vállalat méretének növelése,

illetve

a

nyereségesség

fokozása,

de

emellett

lehetnek

a

profitmaximalizálástól eltérı céljai is (pl. munkafeltételek javítása). A tulajdonosi körrel ellentétbe kerülhet.

Az alkalmazottak fı célja a jövedelmük maximalizálása mellett az önmegvalósítás lehetıségének is szerepet játszik. Konfliktusban a menedzserekkel és a tulajdonosokkal áll, hiszen az ı jövedelmének növelése a szervezet számára költségekkel jár, ami profitot csökkenti. 9

Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 23 o

13

2.7. Felelıs vállalat koncepciója A vállalkozásoktól mindig is elvárt a társadalom bizonyos viselkedésmintákat, mely folyamat napjainkban egyre erdısödik. Ezért a vállalati célok között egyre nagyobb hangsúlyt kap az erkölcsi alapokra épülı kiegészítı célok. Ez a tendencia vezetett el a „felelıs vállalat” koncepciójához.

„Felelıs vállalat koncepció: a vállalatnak társadalmi felelıssége is van, és ennek jegyében mőködése során mintegy szőrıt alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között.”10

10

Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan, Aula Kiadó, 2003. 43 o

14

3. Az ÉSZAKERDİ Zrt. stratégiája 3.1. Az ÉSZAKERDİ Zrt. bemutatása 3.1.1. Történelmi elızmények

Az ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zártkörően Mőködı Részvénytársaság több mint 90 éves múltra tekint vissza. A Bükk-hegységben a XVIII-XIX. században a diósgyıri koronauradalomhoz tartozó erdıket a Kamara kezelte. A trianoni békeszerzıdés megkötése után a jelenlegi országhatáron belüli kincstári erdıbirtokok kezelésére hozták létre a Miskolci Erdıigazgatóságot, mely 1945-ig mőködött. A II. világháborút követıen a megalakított erdıgazdaságok kezelésbe kapták az államosított magán-erdıterületeket is. 1970-ben a Miskolci és a Zempléni Erdıgazdaságot összevonták. Megalakult a Borsodi Erdı- és Fafeldolgozó Gazdaság (BEFAG), ami állami vállalatként mőködött 1993-ig. Ezek után 1993. június 30-án a BEFAG átalakulásával annak általános jogutódaként az 1992. évi LIV. törvény IV. fejezete szerint – határozatlan idıre – alakult az ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zártkörően Mőködı Részvénytársaság.

3.1.2. A Társaság rövid bemutatása

AZ

ÉSZAKERDİ

Erdıgazdasági

Zrt.

Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében

gazdálkodik. Az alábbi táblázat a megye fontosabb erdıgazdasági vonatkozású adatait tartalmazza.

15

1. táblázat

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megye Közig.

Erdıterület Erdısültség Erdıgazd.

területe

célú

Ál-

Közös-

lami

ségi

Magán

Vegyes

(km )2

(km )2

(%)

(km )2

(%)

(%)

(%)

(%)

7247

2054

28,3

2145

60,5

1,1

37,6

0,9

Forrás: MgSzH Adattár, 2009. XII. 31.

A „vegyes” kategória az állami, magán vagy közösségi tulajdont vegyesen tartalmazó erdıterület.

A táblázatból látható, hogy a megye erdısültésége (28,3%) az országostól (21%) magasabb.

A Társaság kezelésében lévı erdıterület 103 ezer hektár. Ez az ország erdıterületének 6 %-a. Ez a hatalmas, megyényi terület/erdıterület adja a gazdálkodás alapját.

A kezelésben lévı erdık kis része (kb. 7 700 ha) a Nagyalföldön van, míg a többi terület az Északi Középhegység erdıgazdasági tájcsoport keleti részén található. Az elhelyezkedés eredménye a változatos domborzati, vízrajzi jellemzık, amelyhez párosul még a talajviszonyok változatossága is. Ebbıl adódóan színes képet mutatnak a Társaság kezelésében lévı erdıállományok. Egyszerre vannak jelen a jól fejlıdı, nagy fatömeget adó állományok a kisebb fatermıképességő erdıkkel. A kocsánytalan tölgy és bükk ıshonos fafajok a terület 2/3 részén találhatók, és ugyanezen fafajok adják az élıfakészlet közel 70 %-át. A kezelt területen található faanyaggal az ÉSZAKERDİ Zrt. gazdálkodik a 14 hagyományos erdészete révén. Teszi ezt úgy, hogy a törvényi szabályozásnak eleget téve, a gazdálkodást fenntartható módon végzi, és emellett szolgálja a lakosság természet iránt támasztott igényeit. 16

A Társaság a kezelt erdıterületeinek több mint felén a gazdálkodási célokat aláveti a védelemnek, hiszen a terület bıvelkedik természeti értékekben. A területen található két nemzeti park: a Bükki és az Aggteleki. Ezek mellett természetesen tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek is kijelölésre kerültek.

Az ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zrt. nagy hangsúlyt fektet a közjóléti tevékenységekre is. Meghatározó szerep jut a két kisvasútjának (Lillafüredi Állami Erdei Vasút és a Pálházai Állami Erdei Vasút), melyek összesen évente közel 260 ezer utast szállítanak.

„A társaság árbevételeibıl fedezi erdıkezelési alapfeladatainak elvégzését, a szervezet mőködtetését, és annak jelentıs részét közvetlenül, vagy közvetve közjóléti,

közcélú

tevékenységre

fordítja.

E

mellett

a

költségvetésbe

évi nettó 1 milliárd forintot fizet be különféle adók, illetékek, járulékok formájában.”11

3.1.3. A Társaság tevékenységi szerkezete, gazdálkodása

A Részvénytársaság tevékenységi körei:

11

•

mag- és csemetetermesztés,

•

erdıfelújítás,

•

fakitermelés,

•

vadgazdálkodás,

•

erdei mellékhaszonvétel,

•

fafeldolgozás,

•

erdıgazdálkodással összefüggı szolgáltatások,

•

közjóléti tevékenység.

www.eszakerdo.hu

17

Az erdıfelújításban az erdısítés alávont területe évente közel 6 ezer hektár, a befejezett erdısítés 500-600 hektár, a természetes felújítás prioritása érvényesül. A fenyıkkel és nemesnyárakkal történı felújítás erıteljesen korlátozott. Az éves véghasználati területnek 60 %-a sarj eredető erdı. Az erdıhasználatban az évi fakitermelés mértéke 300 ebrm3, melynek nettó mennyisége 220-250 em3. Az ágazat specialitása a rövid - vegetáción kívüli termelési idıszak, mely nem teszi lehetıvé a folyamatos munkavégzést. Jelentıs mértékő az átrendezıdés a véghasználati módok között a természetes felújítás javára, a sikeresen erdısült területbıl már több mint 80 %-a természetes, mag eredető újulat. A természetes úton fel nem újítható egyéb állományok esetében a tarvágások kis területőek. A fenyıállományok pusztulása miatti letermelést követı mesterséges felújítás bükkel és tölggyel történik.

A fafeldolgozás, főrészipar feladata elsısorban az, hogy a fakitermelés során keletkezett kevésbé piacképes hengeresfa hasznosítása megoldódjék.

A vadgazdálkodás nettó üzemi területe közel 70 ezer hektár, fıként hegyvidéki, erdıvel borított terület. A zempléni rész génmegırzési célú különleges rendeltetéső kijelölést kapott a kárpáti gímszarvas, a színi pedig a vaddisznó számára. Az évi nagyvad kilövések mértéke több mint 2 ezer db.

A mőszaki szolgáltató tevékenységgel az üzemegység a termelı ágazatokhoz igazodik, a saját munkákon túlmenıen erdıgazdasági és lakossági szolgáltatást végez.

Az erdı jóléti, rekreációs funkciójából adódó fokozódó társadalmi elvárások kielégítése

fontos

feladat.

Számos

tanösvény létesült,

melyek

rendkívül

közkedveltek, a meglévı szálláshelyeken erdei iskolai programokat is bonyolít a Társaság. Közel 130 különféle közjóléti létesítményt, kirándulóhelyeket, sétautakat 18

mőködtet. Ezek közül legfontosabbak az erdei kisvasutak. Kizárólagos feladatuk a jövıben is az idegenforgalmi, turisztikai személyszállítás, összesen 36 km vasútvonallal.

3.1.4. Szervezeti sajátosságok

A magyar állami tulajdonban lévı erdıterületeket a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által tulajdonolt 22 erdıgazdasági részvénytársaság kezeli -ideiglenes vagyonkezelıi szerzıdés keretén belül- melyek közül egyik az ÉSZAKERDİ Zrt.

A Társaság feladatait ellátó stratégiai egységek: •

14 hagyományos erdészet,

•

1 főrészüzem,

•

1 mőszaki szolgáltató egység,

•

1 erdei vasútüzem,

•

1 központi irányító egység.

A központi irányító egység feladata többek közt a jövıkép, stratégia, éves vállalati célok, tervek megalkotása; kereskedelmi feladatok, szerzıdéses irányelvek meghatározása; beruházási stratégia, célok, beruházási keretek meghatározása; erdészetek nagy értékő beszerzéseinek lebonyolítása és természetesen a pénzügyi célok kijelölése. A Társaság szervezeti felépítését az 1. számú melléklet tartalmazza.

19

3.2. A Társaság stratégiája 3.2.1. Küldetés

Az ÉSZAKERDİ Zrt. küldetésének kialakításánál fontos szerep jut a tulajdonos elvárásainak. Ilyen elvárás többek között: az erdıvagyonnal való tartamos, fenntartható gazdálkodás, az erdıvagyon gyarapítása, az erdı vadeltartó képességének megfelelı vadállományszint kialakítása és egyensúlyban tartása az erdı funkcióinak maradéktalan teljesítése. Ezekhez társulnak a Társaság által kielégíteni kívánt konkrét fogyasztói igények:

3.2.1.1. Fogyasztói igények a termékek és szolgáltatások iránt

főrész-ipari termékek biztosítása a lakosság, a bútor és épületasztalos ipar számára, faanyag kereslet; ipari-fa alapanyag biztosítása tovább feldolgozók számára, tőzifa biztosítása, erdei melléktermék kereslet kielégítése: fenyılomb, gyógynövény, gomba stb., erdészeti szaporító anyag biztosítása az egyéb erdıgazdálkodók számára, de elsısorban saját felhasználásra, vadászati igények kielégítése mind belföldön, mind pedig a külföldi vadászok számára,

20

az erdıgazdasági szolgáltatásokra vonatkozó igényének kielégítése (pl: fásítás), mőszaki szolgáltatás igényének kielégítése saját szervezeten belül és kívülállók részére.

3.2.1.2. Az erdıvel, mint különleges vagyontárggyal kapcsolatos társadalmi igények

az erdı hármas funkciójának megvalósítása iránti igény úgy, hogy a funkciók összhangban legyenek egymással és az elvárásokkal Az erdı hármas funkciója: • gazdasági funkció: a

fatermesztés,

amely

alapanyagot

szolgáltat a társadalomnak. • védelmi funkció:

„talajvédelem

(erózió,defláció),

vízvédelem, légtisztító és klímajavító hatás, zajcsökkentés, mezıgazdasági

területek

védelme,

élıvilág-védelem,

humánökológiai szolgáltatások.”12 • szociális funkció:

az erdı szebbé teszi a környezetet, üdülési

és rekreációs programok színhelye. Az erdı folyamatosan megújítható természeti erıforrás (energia - forrás) Az erdıvel fenntartható, tartamos módon kell gazdálkodni, hiszen a társadalom hosszú távú igénye, hogy a jövı nemzedékei is legalább olyan mértékben részesülhessen ebbıl az erıforrásból, mint a mai és az elmúlt korok nemzedékei.

12

Prof. Dr. Lett Béla, A multifunkcionális erdıgazdálkodás a társadalom szolgálatában, Nyme, Erdımérnöki

kar

21

Meg kell említeni, hogy az erdı hármas funkciója közül a közjóléti funkciót fokozódó társadalmi elvárások között kell teljesíteni, azonban épp ezen tevékenység, ahol a Társaság (és a többi erdészeti részvénytársaságnál is) által nyújtott szolgáltatások nem találkoznak a fizetıképes kereslettel, ezért cél azt elfogadtatni, hogy az erdıvel kapcsolatos közjóléti igények kielégítését a fogyasztóval meg kell fizettetni, vagy a költségvetésbıl kell finanszírozni.

3.3. Környezetelemzés

A fejezetben elıször a makro környezet elemzését végzem el SWOT illetve STEEP elemzési módszerrel, majd a Porter féle öt versenyerı modellje segítségével a Társaság mikro környezetét vizsgálom.

3.3.1. Makro környezet elemzés

3.3.1.1. SWOT- analízis

Erısségek: •

a részvénytársaság által kezelt erdıterület nagysága,

•

az erdık fafaj-összetételének sokfélesége,

•

a természetközeli erdıgazdálkodás megvalósíthatósága,

•

az alaptevékenységben foglalkoztatható vállalkozói kör megléte,

•

mőködı főrész- és faipar (biztosítva az alapanyag feldolgozhatóságát),

•

átlagostól jobb likviditási helyzet, forgóeszközhitel nélküli gazdálkodás,

•

szakmai hivatástudat.

22

Gyengeségek: •

az erdık nagyarányú védettsége miatt gazdálkodásunk korlátozott,

•

a bükk állományok túltartottak, ennek következtében a minıség romlik,

•

a véghasználati állományok eredetének összetétele kedvezıtlen,

•

fenyı állományaink nagymértékben károsodottak, erıteljes a pusztulás,

•

a feltártság, az idıjárás biztos utak aránya alacsony,

•

a vállalkozók eszközparkja elöregedett,

•

a főrészipari kapacitás elavult,

•

nagy az export piactól való távolság.

Lehetıségek: •

a tüzifa energetikai célú felhasználása,

•

a kis dimenziójú, de jó minıségő választékok feldolgozhatóságához a feltételek megteremtése,

•

a főrészipari ágazat megtartása és a recesszió átvészelése,

•

a természeti adottságok kiaknázásával a minıségi ökoturizmus fokozása,

•

a szellemi tıke emelése szakembereink folyamatos továbbképzésével, nyelvvizsgák, másoddiplomák megszerzése révén,

•

a pályázati lehetıségek maximális kihasználása,

•

az állami tulajdonban lévı erdıgazdaságok közötti együttmőködési lehetıségek jobb kihasználása, megszilárdítása.

Veszélyek: •

természetvédelmi korlátozások erısödése,

•

a faanyagot helyettesítı alapanyagok (mőanyag, fém) növekvı aránya,

•

európai országokból importált faanyag jelenléte a piacon,

•

a főrészipar és fafeldolgozás országos beszőkülése,

•

a magánerdı tulajdon és az erre épülı feldolgozás piaci elınye,

•

környezetvédelmi hatósági elıírások szigorodása,

•

szabályzók gyakori változásai és azok kedvezıtlen hatásai. 23

Az elemzés alapján a Társaság kiemelhetı erısségei: •

kezelt erdıterület nagysága,

•

a természetközeli erdıgazdálkodás,

•

átlagostól jobb likviditási helyzet.

Ezzel szemben a gyengeségek: •

az erdık nagyarányú védettsége,

•

az idıjárás biztos utak alacsony aránya,

•

nagy az export piactól való távolság.

3.3.1.2. STEEP elemzés

Társadalmi helyzet

A Társaság gazdálkodási területén nagyfokú munkanélküliség jellemzı. Jelentıs probléma a képzetlen munkaerı. Új vállalkozások nem indulnak, kevés a munkalehetıség. Az utóbbi idıben megnıtt a migráció, sokan elhagyják a térséget, különösen a szakmával rendelkezı, vagy jól képzett, diplomások. A lakosság száma csökken, elöregszik. A kisebb településeken a képzetlen munkavállalóknak talán egyetlen lehetıség a munkába álláshoz, az erdészet. A Közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak visszajelzései alapján a Társaság lakosságmegtartó ereje egyértelmő.

Ebben a gazdaságilag és társadalmilag elmaradott térségben: gyakoriak a falopások. Az elkövetık szinte természetesnek érzik, hogy fáért mennek az erdıre. A hatósági eljárás nem hozza meg a kívánt eredményt. 24

Az erdıben, a pihenıhelyekre kihelyezett berendezéseket szándékosan tönkre teszik. Az erdıkben hatalmas mennyiségő szemét van a szervezett és rendszeres szemétgyőjtés ellenére. A kirándulók, a közelben lakók gondolkodás nélkül dobják ki, rakják le a szemetet az erdıben, az erdı szélén.

Technológia, tudás

A természetkímélı gazdálkodási mód elterjedésével a technológia fejlıdése várható. Bioenergetikai területen folytatott K+F prioritások erısödnek. Az informatikai fejlıdés megállíthatatlan. A Nyugat-magyarországi Egyetemen nemzetközileg is elismert, diplomás szakembereket képeznek. A középfokú erdészeti tanintézetekben is magas szintő oktatás folyik. A jól képzett utánpótlás biztosított.

Természeti környezet

A környezet állapota a Társaság gazdálkodási területén rosszabb az országos állapothoz viszonyítva. A térségben mőködı ipari üzemek környezetében az erdık, fokozottan pusztulnak. Jellemzı a fenyı száradása is. Vélhetıen a globális felmelegedés miatt az elmúlt években egyre gyakoribban és intenzívebbek az áradások. A folyók menti területeken az árvizek, más területeken a heves esızések miatt bekövetkezı természeti környezetben okozott károkkal várhatóan gyakrabban kell számolnia a Társaságnak. Számolnia kell a fokozódó ökotechnológiák alkalmazásával, zöldmozgalmak erısödésével is.

Nemzeti / nemzetközi gazdasági helyzet

A Társaság mőködési területe az ország észak-keleti része. Az általános gazdasági recesszió ezt a gazdaságilag és társadalmilag egyaránt elmaradott vidéket 25

fokozottan

sújtja.

A

statisztikák

szerint

az

ország

egyik

legmagasabb

munkanélküliségi rátájú térsége. Az alapanyag értékesítésének lehetısége térségen belül korlátozott, mivel nem indulnak új vállalkozások, fafeldolgozó üzemek csak elvétve vannak. Az országrész infrastrukturális elmaradottsága megdrágítja és megnehezíti a nyugati piacok elérését. A még mindig magas inflációt a Társaság áraiban nem tudja maradéktalanul érvényesíteni. Megfelelı munkaerıt toborozni a nagy munkanélküliség ellenére még az idénymunkák elvégzésére is nehézkes. Szlovákia térbeli közelsége konkurenciát jelent. Az onnan beszállított olcsó (elsısorban fenyı) faanyaggal a Társaság nem tud versenyezni.

Politika

Az erdık egy részének állami tulajdonban tartása a mindenkori kormányzat álláspontja szerint (is) elengedhetetlen. A részvénytársaság gazdálkodását elsısorban a 2009. XXXVII. törvény (Az erdı, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról) határozza meg, de emellett erıs hatása van a természet védelmérıl és a vad védelmérıl szóló törvényeknek és ezek végrehajtási utasításainak is. Az ÉSZAKERDİ Zrt gazdálkodása során alkalmazandó törvények, szabályzatok, rendeletek, utasítások gyakori változása miatt naprakész információkkal kell rendelkezni.

26

3.3.2. Mikro környezet elemzés

3.3.2.1. Elemzés Porter versenyerı modellje alapján

A modell tényezıi:

Potenciális új versenytársak Az új belépık fenyegetése

A szállítók alkupoziciójának erıssége

A szektoron belüli

A vevık alkupoziciójának erıssége

Szállítók

Vevık

Verseny a szektor A helyettesítı termék fenyegetése Helyettesítı

Forrás: Porter (1980); idézi: Chikán A, Vállalatgazdaságtan, 488.o.

Szektoron belüli verseny Jellemzı a térség erdıbirtokosainak az erısödése, ami tényt figyelembe kell venni a mennyiségi elhelyezésen kívül az árképzésnél is. Azonban jelenleg még -az erdıgazdálkodást tekintve- a piaci szereplı száma felülrıl korlátos. Ennek következményeként nem tapasztalható kiélezett verseny a magánszektorral szemben. A szomszédos –megyényi területen gazdálkodó- állami erdıgazdaságok a jelentısebb famennyiségük révén vetélytársai a Társaságnak.

27

Új belépık A Társaság területének egy része a kárpótlás, vagyonnevesítés során magánkézbe került. A kialakult erdıgazdálkodói kör azóta jelentısen nem módosult és várhatóan nem is fog. Új versenytárs belépése esetleg külföldrıl várható, elsısorban akkor ha valamilyen természeti katasztófa (pl. 2004-tátrai széldöntés) következtében hirtelen nagy mennyiségő, jó minıségő faanyag áramlik az országba. Ez ellen a Társaság védtelen.

Helyettesítık Egyre inkább terjed a bútor és asztalosiparban az olcsó alapanyagból készülı különbözı faforgács alapanyagú, mőanyaggal kombinált bútorlapok használata. Növekszik a földgáz, energiafő, energainád, geotermikus energia használata, amely a tőzifa piaci elhelyezhetıségeit korlátozhatja.

Szállítók A Társaság tevékenységébıl adódóan nem vásárol alapanyagokat, hiszen ı maga is alapanyagtermelı, amit vállalkozók révén végeztet. A vállalkozók viszont kis méretük miatt nem képesek alkupozícióba kerülni. A mőködéshez szükséges áruk/szolgáltatások vásárlásánál (gázolaj, benzin, víz,...) az eladó által diktált árakat fizeti.

Vevık A vevık alkupozíciója jelentıs. Ezek közül is kiemelt szerepük van a nagy erımőveknek, a multinacionális faipari vállalatoknak.

28

3.3.3. Prognózisok

A stratégia megalapozott kialakításához szükség van a gazdálkodást befolyásoló, sok esetben korlátozó feltételek alakulásának vizsgálatára. •

A fatermékek minıségét a kitermelt faállomány határozza meg.

•

A

primer

fatermék

energetikai

célú

felhasználási

lehetıségének

növekedése •

A főrészipar és fafeldolgozás országosan stagnál ill. csökkenı tendeciát mutat

•

A termelt főrészáru minıségét a feldolgozott alapanyagon kívül az elavult technika befolyásolja.

•

A

főrészipari,

fafeldolgozási

termékek

értékesítési

lehetıségének

növekedése több éve várt, de folyamatosan bizonytalannak ítélhetı tényezı. •

Termékeinket a piac - termékcsoportonként jelentısen eltérı - igényeihez alkalmazkodva kell fejleszteni.

•

Az árképzést alapvetıen meghatározza a kínálati piac, a vevık révén lehetıség van árképzési politikánk folyamatos kontrolljára.

•

Az európai uniós határfeloldódás nehezíti a kereskedelmi tevékenységet. Gyakran érvényesül árleszorítás, olykor jobb minıségi kínálattal társulva, mellyel (pl. alapanyag esetében) a Tárasaság nem tud versenyezni.

•

A költségvetési támogatások szőkülnek.

•

A Társaság az európai uniós forrásokból csak korlátozottan részesülhet.

29

3.4. Az ágazati és az ágazatra nem osztható tervek 3.4.1. Ágazati tervek 3.4.1.1. Erdészeti alaptevékenységek ágazati tervei

3.4.1.1.1. Szaporítóanyag termelés

2008-2010. évek célkitőzéseinek értékelése:

Az idıszak céljának megfelelıen a csemetetermelés és az erdıfelújítás makkszükségletét a származásazonosított szaporítóanyag forrásaiból és vásárlásból biztosította a Társaság. A fı fafajaik esetében a makktermés ebben az idıszakban nagyon változó volt, csak a kocsánytalan tölgybıl és cserbıl volt győjthetı mennyiség. Az erdıfelújítások csemeteigényét saját és magán csemetekertekbıl oldotta meg a Társaság.

Aktuális helyzet értékelése:

A fı fafajok termése változó, győjthetı mennyiség várhatóan nem lesz (kivéve a csert), így az erdısítésekhez szükséges szaporítóanyag vállalkozóktól való beszerzése prognosztizálható. A karácsonyfatelepek értékesíthetı választékai stagnálnak, amennyiben természeti károk nem következnek be, úgy veszteséggel nem kell számolni.

30

2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései: a csemetetermelési ágazat az erdısítési csemeteszükségletet csak részben termeli meg, ezért a hiányzó mennyiséget egyéb forrásokból kell biztosítani, a még üzemelı kis csemetekertekben a hegyvidéki erdıfelújításhoz szükséges fafajok (bükk, fenyı) termelését folytatni kell, a magtermelı állományok és vörösfenyı plantázsok jelentıs ráfordítást igényelnek, ezét csak a saját szükségleteinket biztosító területeket kell kezelni.

3.4.1.1.2. Erdıfelújítás

Fontosabb fogalmak: (A 2009. évi XXXVII. törvény szerint) Erdısítés: Az erdıfelújítás, erdıtelepítés munkái a talaj-elıkészítéstıl a csemeteültetés, magvetés, dugványozás, pótlás erdészeti hatóság által történı befejezetté nyilvánításáig.

Erdıfelújítás: Az erdı felújítása az erdı kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység.

Erdıtelepítés: Nem erdımővelési ágban lévı, erdıvel nem borított területen a talajelıkészítést követıen csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás útján erdı létrehozása.

31

2008-2010. évek értékelése:

Az

ágazat

a

tervezett

feladatait

teljesíteni

tudta,

melyben

segített

a

közmunkaprogram keretében elvégeztetett talajelıkészítés, erdısítés, befejezetlen ápolás. Az idıszak erdıfelújítási munkálatai – az elızı évekre jellemzıen is összhangban voltak a véghasználatokkal. A véghasználati területek növekedésével arányos volt a sikeresen erdısült területek mennyiségének növekedése. A bekövetkezett természeti károk helyreállítási munkái során minıségi szaporítóanyag került felhasználásra. Az erdısítések védelme érdekében vadkárelhárító kerítések építése volt indokolt.


Az ÉSZAKERDİ Zrt. munkatársai -az elmúlt évek alapján mondható- megfelelı szakmai színvonalon végzik ez irányú munkájukat, melynek eredménye, hogy a természetes erdıfelújítás aránya több mint 80 %, és az erdıfelújítási tevékenység összhangban van a véghasználatokkal. A –sajnos- szinte minden évben bekövetkezı (pl.: 2004: Gyapjas pille hernyójának rágása, 2008: bánkúti széldöntés) természeti károk helyreállítási munkái – amennyiben lesznek – prioritást élvezve, végrehajtásra kerülnek. Az így keletkezı, de elıre nem tervezhetı erdısítési munkálatokhoz is minıségi, termıhelynek megfelelı csemete kerül felhasználásra. Az erdısítések sikerességét –az idıjárási viszonyokon túl- a vadállomány által okozott kár mértéke befolyásolja döntıen. Ennek elhárítása érdekében vadvédelmi kerítések építése várható, illetve folytatni kell a vadkár megelızését célzó vadászatot és a vegyszeres vadriasztószerek alkalmazását. Ezen eszközök használata mellett, azonban nagy hangsúlyt kell fektetni a vadállomány létszámának csökkentésére.

32

A befejezésre tervezett erdısítések szerkezete: 2. táblázat

Célállomány

2010. évi

2011. évi terv

ha

%

ha

%

Tölgy

201

34

237

40

Bükk

167

28

135

23

Akác

24

4

29

5

141

24

149

26

47

8

17

3

2

0

6

1

12

2

10

2

594

100

583

100

Egyéb kem.lomb Nemesnyár Egyéb lágy lomb Fenyı Összesen

Forrás: ÉSZAKERDİ Zrt. üzleti terve

A befejezett erdısítések szerkezetét tekintve látható, hogy a bükk-tölgy ıshonos állományok

több

mint 50%-ban

képviseltetik

magukat.

Ez

a

tény az

erdıgazdálkodás szempontjait nézve - mind ökológiai, mind pedig ökonómiai oldalról - rendkívül elınyös, hiszen így a termıhelynek megfelelı állományok alakulnak ki illetve ökonómiai szempontból az értékes faanyagot adó fafajok kerülnek elıtérbe. Mindezek mellett persze összhangban áll a természetvédelem által hangoztatott elvárásokkal is.

Az erdıfelújítás szakmai feladatai összességében - a biotikus és abiotikus károk nagysága, a különbözı természetvédelmi és közcélú igények által támasztott feladatok többletráfordításainak ellenére - megfelelı szakmai színvonalon kerülnek elvégzésre.

33

3. táblázat

M.e.: MFt Az ágazat :

2010.

bevétele:

2011.

2012.

0

0

0

ráfordítása: eredménye:

2013. 0

527,1

496,7

507,1

515,1

-527,1

-496,7

-507,1

-515,1


2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései: az erdımővelési ágazat továbbra is a mindenkori hatályos jogszabályoknak és elıírásoknak eleget téve és a legmagasabb szakmai elvárásoknak megfelelve végezze munkáját, a mesterséges erdıfelújítások lehetıleg helyi származású csemetékkel történjen, törekedve az elegyfajok arányának növelésére, a természetes felújítások alkalmazásának növelése, a biotikus és abiotikus károsítások preventív munkáinak fokozása, a vadkárosítások további mérséklése aktív és passzív kárelhárítási módszerek fokozott alkalmazásával, folytatni kell a fafajcserés mesterséges felújításokat, a meglévı sarj és a nem ıshonos célállományú erdıkben, az ágazatban jelentkezı munkákat továbbra is vállalkozókkal kell végeztetni. a

közmunkaprogram

meghirdetése

foglalkoztatása

34

esetén

minél

nagyobb

létszám

3.4.1.1.3. A fahasználat feladatai

Fontosabb fogalmak: (A 2009. évi XXXVII. törvény szerint)

Tarvágás: A faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata.

Fokozatos felújítóvágás: A faállomány fokozatos, idıben elhúzódó, több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegő kitermelése.

Szálalás: A folyamatos erdıborítás fenntartása mellett végrehajtott - vegyes korú és szerkezető erdı kialakítását és fenntartását célzó - fakitermelés, amelynek mértéke a készletgazdálkodáson alapul.


A fokozatos felújító vágásoknál a természetes újulat megjelenése miatt a szakmailag indokolt bontóvágások és végvágások végrehajtásra kerültek, a felújítóvágások területi aránya nıtt, mely egybevág az erre esı idıszak terveivel. A tarvágások területe az egészségileg megromlott fenyı állományok szükségessé vált kitermelése miatt –kissé- szintén növekedett.

35

A fokozatos felújító vágások és a tarvágások százalékos arányát ( az összes fakitermelési mennyiséghez viszonyítva) a következı táblázat szemlélteti: 4. táblázat

Az összes kitermelt famennyiség megoszlása véghasználati mód szerint

2008. év 2009. év 2010. év Az elmúlt 9 év átlaga

Tarvágás

Fok. felújító vágás

15% 13% 17% 18%

76% 69% 71% 73%

Nevelıvágások, egyéb termelés 9% 18% 12% 9%

Forrás: saját szerkesztés

A nevelıvágásokat és az egészségügyi termeléseket a szakmai elvárásoknak megfelelıen úgy hajtották végre, hogy közben a gazdaságossági érdekek összhangja jellemezte a munkákat.

A nagy értéket képviselı választékok termelési aránya nem javult, ami elsısorban a túltartás miatt bekövetkezı egészségügyi állapot romlását tükrözi.

Az energetikai tüzifát – mint környezetbarát és megújuló termék- a Társaság hosszútávú szerzıdés keretén belül jól értékesítette.

A szigorodó természetvédelmi elıírások és a felújítási nehézségek összességében a fahasználati lehetıségeket korlátozták. Az eredményesség javítása érdekében jelentıs költségtakarékossági intézkedések bevezetésére került sor.

Összességében elmondható, hogy a Társaság a tartamosság és a tervszerőség követelményeinek megfelelıen gazdálkodott, az idıszak tervének sarokpontjait tartani tudta. Eltérés a fenyı állományok jelentıs egészségügyi romlása 36

következtében szükségessé vált fakitermelések illetve a 2008-as széldöntés miatti bükk többlet okán bekövetkezı mennyiségi növekedés volt.


A fahasználat az erdıgazdaságok legmeghatározóbb ágazata, azonban erıs hatósági ellenırzés kíséri. Egyfelıl az erdészeti hatóság (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága), másrészt a természetvédelmi szakhatóság. Az elmúlt évek alapján kijelenthetı, hogy a fakitermelések a Társaság szakmailag kifogástalanul hajtotta végre és ennek eredménye, hogy az említett két hatóság elismerıen minısítette ezen tevékenységet.

Az ÉSZAKERDİ Zrt. az erdıtervben engedélyezett fakitermelési lehetıség 80%-át használja ki, egyrészt az erdı- és természetvédelmi törvény korlátozásai miatt, másrészt a terepi adottságaiból, a kitermelési ciklus rövidségébıl és nem utolsó sorban a piaci tényezıkbıl adódóan.

A kitermelt faanyag választék-összetételében a kedvezıtlen irányú változások továbbra is fenn állnak, így csökkenı tendencia várható a minıségi és főrészrönk mennyiségét tekintve, növekedni fog viszont az alacsonyabb értékő fagyártmányfa, valamint a sarangolt választékok volumene. A kedvezıtlen változás oka, hogy az állományok (elsısorban a bükkösök) kitermelése nem a mőszaki vágásérettségi korban, hanem a biológiai vágásérettségi korban történik, amikor is az erdık egészségi állapota erısen leromlott. Az iparifa kihozatalt oly módon lehet mégis a kívánatos szinten tartani, hogy a választékolást a legmagasabb szakmai színvonalon kell megvalósítani.

A fakitermelési munkákat továbbra is vállalkozók végzik, azonban a növekvı üzemanyagárak következtében nınek a termelési és szállítási költségek, amit a vállalkozói díjakban nem tudnak érvényesíteni, hiszen – a hiányzó fizetıképes kereslet miatt- a faanyag árának emelése nem realizálható. 37

Éppen ezért is fontos szempont marad a költségtakarékosság, amit pl. a tı melletti értékesítés fokozásával vagy a lakossági faanyaggyőjtés ösztönzésével érhetı el.

4.ábra, Forrás: saját szerkesztés

A diagramból látható, hogy a véghasználatok aránya növekszik, ezen belül viszont a tarvágások csökkenése figyelhetı meg a természetvédelem és a közvélemény által is

preferált

felújítóvágásokkal

szemben.

A

felújítóvágások

arányának

növekedésével a véghasználattal érintett erdırészletek száma is évrıl évre nı, a termelés a szétaprózódó terület miatt többletköltséggel jár. Ez a környezetkímélıbb gazdálkodás azonban több élımunkát és speciális technológiát kíván, amely szintén a Társaság költségeit növeli.

38


Jelentısen csak a tölgy és gyertyán aránya növekszik, illetve kisebb növekedést mutat a nyár és a főz.

A termelés választék szerkezete: Választékok

5. táblázat

2010

M.e.: n.m3 2011 mego.

mego. %

Minıségi rönk

terv

%

5 400

2

5 100

2

Főrészrönk

24 600

10

24 500

10

Fagyártmányfa

37 200

15

37 500

16

6 500

3

6 300

3

Sarangolt iparifa

16 300

6

15 000

6

Összes iparifa

90 000

36

88 400

37

158 000

64

150 000

63

248 000

100

238 400

100

Egyéb iparifa

Tőzifa Mindösszesen


39

A nagy értéket képviselı minıségi rönk választék sajnos nincs arányban a megnövekedett véghasználati, illetve tölgy termeléssel, csak a bükk, illetve a nemes nyár fafajok kitermelésébıl adódó választékkal számolhat a Társaság.

A főrészipari rönk és a fagyártmányfa választék aránya -a véghasználati volumen növekedése ellenére-lényegesen nem változik. A tölgy állományokban növekvı arányban érvényesülı felújító vágások nem járnak együtt a tölgy iparifa kihozatal növekedésével. Ennek oka, hogy a lényegesen magasabb iparifa hányadot biztosító fenyı és nemesnyár helyett jelenik meg, továbbá az elızı évi magtermésre alapozva az elsı bontások fatömege növekszik, amely az állomány fakészletének átlagon aluli minıségő részének kitermelését jelenti.

Összes hozamban a magasabb értéket képviselı tölgy főrészipari alapanyag jelenti a választékcsoport nagyobb árbevételének tervezhetıségét. Viszont az adatokból látható, hogy az erdıgazdaság nem törekszik a tüzifa mennyiségének növelésére.

Számolni kell a természetvédelem által további korlátozásokra úgymint, védett madárfajok fészkelése miatti idıbeli korlátozások vagy akár a Társaság által kialakított termıhelynek megfelelı állományokban természetvédelmi indokú fakitermelési korlátozások.

Emellett figyelemmel kell kísérni a térségben lévı magánerdıtulajdonosok és erdıgazdálkodási társulatok ”mozgását”, hiszen mint konkurencia jelen vannak a piacon.

40

6. táblázat

M.e.: MFt Az ágazat :

2010.

2011.

2012.

2013.

árbevétele:

1 850,0

1 923,0

1 997,0

2 057,0

hozama(egyéb bevétellel):

2 038,0

2 111,3

2 195,9

2 270,0

ráfordítása:

1 306,9

1 345,9

1 388,3

1 421,3

731,1

765,4

807,6

848,7

eredménye:


2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései: folytatni kell a hosszú távú, tartamos és természetközeli erdıgazdálkodást, az üzemtervi lehetıségek rugalmas kihasználása, növelni kell a fokozatos felújítóvágások arányát, az átalakító üzemmód bevezetése, majd a szálaló üzemmód minél szélesebb körő alkalmazása, a piaci igények követése, rugalmasság növelése, költségtakarékosság fokozása, a hatóságokkal való együttmőködés javítása, a választékolás minıségének további javítása, az erdıvédelmi és egészségügyi jellegő termelések idıben történı végrehajtása, a fakitermelési munkákat továbbra is vállalkozókkal kell végeztetni. Ezen túlmenıen komoly kihívás a „Natura 2000” program, mely a madárvédelemre és az élıhelyvédelemre helyez nagy hangsúlyt.

41

3.4.1.1.4. Fatermékek értékesítése


A bükk fafaj értékesítési nehézségei enyhültek, a tölgy választékok kedvezı piaci helyzete pedig stabilnak volt mondható, így az ágazat céljait teljesíteni tudta. A nemesnyár értékesítése kifejezetten jól sikerült, amivel a fenyı választékokra vonatkozó kereslet is párosult.

A sarangolt választékok közül az energetikai célra történı értékesítés alapvetıen meghatározta a kereskedelmet. Sikerült az értékesítés irányát, volumenét a korábbiaknál optimálisabban meghatározni, ezáltal a tervezett szállítási és költségoptimalizálást sikerült elérni. Az idıszak alatt jelentkezı piaci lehetıségekre a Társaság idıben és gyorsan reagált, így kötve hosszútávú szerzıdéseket.


A több lábon állás politikája a kereskedelem alapvetı szabálya, ezért a stratégia fontos részét képezi. A kifejezetten keresett termékek (pl. tölgy hordódonga alapanyag) esetében a piaci helyzet hirtelen változása mellett is könnyő más vevıt találni. A kevésbé piacképes termékre vonatkozólag már sokkal nehezebb a helyzet, még árengedménnyel sem lehet hirtelen, a megváltozott környezetben új vevıket találni. Ilyen lehet nemesnyár esetében a raklap-piac hanyatlása, bükk fafaj értékesítésben a nagy területen bekövetkezı széldöntés, vagy tőzifa esetében az enyhe téli idıjárás. Ezt a problémát csak elızetesen kialakított széles és biztosan fizetı vevıkörrel lehet elkerülni, akik más–más területen dolgozzák fel az alapanyagot. Fontos feladat a Társaság számára a szállítás további optimalizálása, melynek értelmében a teljesítés során térben és idıben is úgy kell az ütemezést kialakítani, 42

hogy a lehetı legkisebb szállítási költség terhelje a választékokat. Értelemszerően a felhasználóhoz legközelebb esı feladó egység teljesítése legyen a mérvadó, és csak ezután kell további egységeket bevonni a szállításba a mennyiségi teljesítés biztosítása végett.

A kialakult jó hírnév megtartása az egyik legalapvetıbb cél, ugyanis ennek elvesztése nem pótolható. Fontos feladat a nagy mennyiségre kötött szerzıdések teljesítésének nagyon pontos nyomon követése. A tölgy választéksor a remények szerint aránylag jól lesz értékesíthetı. A hordódonga alapanyagra jó kereslet van, ezért a jól bevált vevıkör a lehetı legjobb árbevétel érdekében versenyeztethetı lesz egymással.

A bükk fafajból termelt hámozási és késelési rönk értékesítése nem okoz problémát. A nemesnyár értékesítése a hámozásai rönk és a raklap alapanyagigénytıl függ. Az elızıt a nagy hazai vevık furnér piaca, illetve az olasz gyümölcsös láda igény határozza meg. A nyár főrészrönk és fagyártmányfa értékesítést is a piaci igények határozzák meg. A sarangolt választékok várhatóan jól értékesíthetıek lesznek és nem kizárt néhány százalékos áremelés sem.

A tőzifa értékesítésénél figyelemmel kell lenni a szomszédos erdıgazdaságok átmozgására illetve a magánerdı tulajdonosokra. A lakosság felé áremelés nem realizálható.

2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései:

a biztosan fizetı vevıkör megtartása és további bıvítése,

továbbra is elsıdleges a „több lábon” való állás szerinti kereskedelem,

a szállítások racionalizálása, optimalizálása,

gyors döntéssel történı elınyszerzés a konkurenciával szemben,

az értékesítési módok együttes ill. egymást kiegészítı alkalmazása, 43

a kialakult jó hírnév és megbízhatóság megtartása,

információgyőjtés, piacelemzés.

3.4.1.2. Vadgazdálkodás és vadászat


A vaddisznó és a gímszarvas esetében a vadállomány-létszám változás precíz figyelemmel kísérése mellett történt a hasznosítás, összehangolva az erdıfelújítások védelmének szükségességével. A vaddisznóállomány 2008-as hasznosítása jóval visszafogottabb volt a megszokottól, hiszen jelentıs szaporulat kiesés volt tapasztalható illetve az állományban ismét jelentkezett a sertéspestis.


A fent említett kieséstıl eltekintve a diagramból látható, hogy az ágazat – a terveknek megfelelıen - egyenletes teljesítményt nyújt.

44

A minden évben szokásos hajtások értékesítése kielégítı volt és a minıségi szolgáltatások eredményeként kis mértékben emelkedett az egyéni vadászatokon résztvevık vendégek száma is. A válság hatása itt is jelentısen éreztette hatását, a külföldi bérvadászok rövidebb idıre jöttek és a közepes árkategóriájú trófeákat keresték. Emellett viszont emelkedett a hazai bérvadászok aránya. A kiemelt vadászterületeken a szakmai elvárásoknak megfelelıen történt a gazdálkodás.


Az ágazat fı célja továbbra is az erdıgazdálkodás és a vadgazdálkodás összhangjának megteremtése és fenntartása. Az erdıgazdálkodás elsıdlegességének megtartása mellett a vadászterületeken a vadállomány létszámát olyan szinten szükséges fenntartani, amely lehetıvé teszi a vadászati ágazat eredményességét. A Társaság három fı vadászterületén a feladatok eltérıek. A kárpáti szarvas populációjának génmegırzése miatt különleges a zempléni vadászterület. A feladatokat itt ezen elıírásoknak megfelelıen kell végezni.

Különleges a szelcepusztai vadászterület az értékes vaddisznó populáció miatt. Itt a fı cél a nagymérető, értékes vadkanok nevelése.

Harmadik nagy vadászterülete a Társaságnak a bükki vadászterület, ahol a közepes minıségő vadállománnyal való gazdálkodás az erdıgazdálkodással összhangban történik és a Zrt. nem kívánja az erdıét megelızıen érvényesíteni a vadászat érdekeit.

Az ágazat eredményes gazdálkodását negatívan befolyásoló vadkár enyhítése érdekében továbbra is szükséges a fokozott vadföldmővelés és takarmányozás, illetve a jól ütemezett vadkárelhárító vadászatok szervezése és a vadkárelhárító berendezések létesítése, karbantartása. 45

Az eredményesség érdekében törekedni kell a vadászatok saját irodán keresztül történı szervezésére, továbbá a vadászházak szezonon kívüli kihasználtságának növelésére. Ennek érdekében fokozni kell az ökoturizmus szolgáltatások (vadfényképezés, madárles stb.) mellett a vadászházak és infrastruktúrájuk minıségének emelését is.

A vadhúspiacon való részvétel fenntartása érdekében – hosszú távú értékesítési szerzıdésekre alapozva – az EU-s elıírásoknak megfelelı 4 darab saját hőtıkamra további üzemeltetése elengedhetetlen. 7. táblázat

Az ágazat :

2010.

2011.

M.e.: MFt 2012. 2013.

árbevétele:

105,0

113,0

118,0

120,0

hozama (egyéb bevétellel):

112,3

119,3

119,2

126,3

93,3

98,1

98,6

100,3

19,0

21,2

20,6

26,0

ráfordítása: eredménye:


2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései: a természetvédelem és a vadgazdálkodás összhangjának megteremtése, az ágazat eredményességének növelése, génmegırzési tevékenység folytatása, vadászházak fejlesztése, szezonon kívüli idıszak kihasználása a vadászházakban, vadkárok enyhítése.

46

3.4.1.3. Főrészipar és fafeldolgozás


Ennél az ágazatnál éreztette a legjelentısebben hatását a gazdasági világválság. Az építıipar hirtelen és nagyarányú hanyatlása következtében súlyos gondot jelentett a faipari termékek értékesítése. A hazai faipar beszőkült, a nemzetközi visszaesett. Ezen okokból kifolyólag nem csak az eladási árak, hanem az értékesíthetı mennyiségek is csökkentek. Az ellensúlyozás érdekében a Társaság a miskolci üzemében technológiai korszerősítést hajtott végre, amely új innovatív termék elıállítására képes és lehetıvé tette a termelés stabilitását. A terveknek megfelelıen a sárospataki üzemben a parketta gyártás szünetelt, a készletek értékesítése zajlott.


Jelenleg is a piaci igények és lehetıségek, a rendelkezésre álló alapanyag mennyisége és minısége, a termelı üzemek mőszaki állapota határozza meg a főrész és faipar lehetıségeit. A főrészipari termékek iránti piaci kereslet rendkívüli módon visszaesett, az árakban sem az infláció, sem a szabályozók okozta költségnövekedés nem érvényesíthetı. A fahasználati lehetıségeket az üzemtervek behatárolják, így a feldolgozható főrészipari alapanyag mennyisége jelentısen nem változik, minısége az eredetbıl, korosztály összetételbıl adódóan romlik.

A megmaradt miskolci üzem feladata elsısorban a fakitermelés során keletkezett, kevésbé piacképes hengeres fa hasznosítása. Az üzem részére biztosított a megfelelı mennyiségő alapanyag. A gazdaságosabb mőködtetés érdekében 47

bevezetésre kerül az ütemezett alapanyag-beszállítás és az egy mőszakos üzemeltetés. A piaci kereslet hanyatlása olyan mennyiségi kiesést jelent, mely mellett nem lehetséges a jövedelmezıség fokozása.

Várhatóan a Társaság feldolgozóipar kapacitása nem fog bıvülni, ezért a hangsúlyt inkább a választékbıvítés felé kell orientálni. Fontos cél a miskolci főrészüzem nyereséges mőködtetése, melyhez technológiai fejlesztéseket kell végrehajtani. A fejlesztési célokat a megvalósított beruházás hatékony mőködtetése határozza meg, melynek feltételei: -

gazdaságos hıenergia termelés a környezetvédelmi elıírásokat és uniós normákat kielégítı, faaprítékkal üzemelı kazánnal,

-

innovatív új termékek elıállítása, piacra való bevezetése,

-

hossztoldott tömörfa lapok alapanyagát képezı választék kihozatalának növelése,

-

a szárítókapacitás kihasználásának fokozása és

-

az infrastrukturális és kiszolgáló részlegek korszerősítése.

A hossztoldott tömörfa táblák árában a többlet ráfordítások érvényesíthetıek lesznek, hiszen ez egy magasabb hozzáadott értéket képviselı termék, mint az eddig gyártottak. Ezért elsıdleges cél a ragasztott tömörfa táblák gyártásának felfuttatása, piacra történı bevezetése. A vállalat jövedelme nem teszi lehetıvé a teljes főrészipari rekonstrukciót, az ehhez szükséges tıkét külsı források (pl.: pályázat) útján szükséges megszerezni. A fafeldolgozás kibontakozási lehetıségének lehetséges útja a termelés kooperáció, kapacitáslekötı bérmunka, s a piaci lehetıségek függvényében kölcsönösen elınyös kereskedelmi kapcsolat-bıvítés lehet.

48

Azonban az üzem termelését fokozott figyelemmel kell kísérni, ezen belül is a termelési költségek állandó felülvizsgálata szükséges illetve a lehetıségekhez mérten azokat csökkenteni kell.

2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései: kiemelt figyelem fordítása a meglévı partnerek igényeinek pontos, gyors kielégítésére, innovatív termékek bevezetése, infrastruktúra fejlesztése, új kereskedelmi partnerek keresése, részletes terméklista közzététele a Társaság honlapján, a termékekrıl szóló hirdetések, szórólapok terjesztése, szakmai vásárokon, kiállításokon való részvétel.

3.4.1.4. Közjóléti, közcélú tevékenységek


A Társaság minden nehézség ellenére biztosította az erdı közjóléti-szociális funkcióját. Folyamatosan üzemeltette a legfontosabb közjóléti létesítményét, az erdei kisvasutat, mind Lillafüreden, mind pedig Pálházán. A lillafüredi szakaszon megrendezésre került a szokásos „Mikulás-vonat”, ami rendkívül népszerő a kicsik és nagyok körében egyaránt. A LÁEV –nál ez idıszak alatt elindult egy több mint 200 millió forintos pályázati fejlesztés.

Az erdei iskolák és a hozzájuk kapcsolódó tanösvények üzemeltetése, karbantartása –a terveknek megfelelıen- szintén megtörtént. A cég több alkalommal véghezvitte az illegális szemétlerakatok megszüntetését. 49

A források, pihenıhelyek és esıbeállók karbantartása, cseréje a rendelkezésre álló anyagi feltételek szabta kereteken belül megtörtént.


A társadalmi elvárás fokozódik az erdı szociális-közjóléti funkciója iránt, melyet elsısorban az állami erdıkben kell biztosítani. Éppen ezért a Társaság jelentıs közjóléti feladatokat, ezzel összefüggésben számottevı anyagi terheket vállal továbbra is. Az adottságok kedvezıek és az igény is nagy. Összhangba kell hozni a közjóléti fejlesztéseket a gazdasági és természetvédelmi érdekekkel úgy, hogy a kirándulási és üdülési igények kielégítésre kerüljenek. A fejlesztéseket azokra a területekre kell koncentrálni, ahol a megnövekedett turista létszám nem okoz ellentétet az erdı- és vadgazdálkodóval. A növekvı igények az erdészek továbbképzését is szükségessé teszik. Biztosítani kell a területre esı országos túraútvonalak (pl.: kéktúra útvonal) ösvényeinek járhatóságát. Az elhatalmasodó illegális szemétlerakatok ismétlıdı eltakarítása továbbra is saját forrást igényel, azonban törekedni kell a helyi önkormányzat illetve civil szervezetekkel való hatékony együttmőködésre, melynek keretén belül lehetıség lenne a „szeméthegyek” eltüntetésére.

3.4.1.4.1. Erdei kisvasutak

A Társaság jelenleg két erdei kisvasutat üzemeltet, melyeknek kizárólag közjóléti (idegenforgalmi) funkciójuk van. A Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV) Miskolc második leglátogatottabb idegenforgalmi attrakciója a Barlangfürdı után.

50

A 2010-es évben pályázat útján több mint 200 millió forintos fejlesztést hajtott végre a Társaság, melynek eredménye többek között a világelsı dízel-hibrid meghajtású mozdony megépítése és üzemeltetése. A másik kisvasút a Pálházai Állami Erdei Vasút (PÁEV). Sajnos a két vasút üzemeltetése csak veszteség mellett lehetséges, így a cégnek kell a felmerülı költségeket kigazdálkodnia, mivel a központi támogatások megszőntek. Az erdei kisvasút üzemeltetési költségei várhatóan emelkedni fognak az általános infláció és a bérköltségek szükségszerő emelkedésével, így a Társaság vesztesége nıni fog. Az árbevételben viszont csak olyan mértékő növekedést lehet elérni, amit az utaslétszám és a jegyáremelés lehetıvé tesz. A jegyárak árképzésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy nem nıhetnek jobban, mint a városi közlekedés tarifái, mert az rontja a versenyképességet. Mindkét vasút esetében törekedni kell az utaslétszám növelésére különféle akciókkal (pl.: Mikulás vonat, Valentin napi vonat), a veszteségek csökkentésére, több pályázat elnyerésére a fejlesztési célokhoz, valamint a szakmai PR és vasút kapcsolatának fokozására. 8. táblázat

M.e.: ezer fı 2009. 2010.

2006.

2007.

2008.

Utaslétszám

229

214

232

291

151

- Lillafüredi

184

168

183

235

103

- Pálházai

45

46

49

56

48


A 2010-es erıs visszaesést az okozta, hogy a LÁEV és PÁEV pályaszakaszait a nagy esızések alámosták, hordalékkal fedték be, illetve áprilisban a Diósgyıri Papírgyárnál (LÁEV szakasza) lévı pályaszakaszon a rézső megcsúszott a hirtelen lezúduló nagy mennyiségő csapadék hatására és a helyreállítási munkák ideje alatt (több hónap a nyári idıszakban) a kisvasút nem a teljes pályahosszon közlekedett.

51

3.4.1.4.2. Erdészeti erdei iskola

A természetszeretetre való nevelés, az ember-természet kapcsolatát ismertetı oktatás egyre növekvı igényének kielégítése érdekében az ÉSZAKERDİ Zrt. több erdészeti erdei iskolát is üzemeltet, melyek kiváló helyszínei a gyakorlati foglalkoztatás lebonyolítására az erdıben. A Csanyiki Erdei Iskola egész évi mőködtetésével növelhetı a LÁEV utasforgalma is, fıleg a nyári táborozások idıszakában. A Fónagysági Oktatási Központ felújítása –pályázat útján- az idei évben megtörténik, így egy magasabb színvonallal várja a leendı vendégeit. A Répáshutai és a Szín-Szelcepusztai Erdei Iskolák hatékonyabb mőködése érdekében programfejlesztések végrehajtása kívánatos. A Társaság továbbra is megrendezi a hagyományos rendezvényeit, versenyeit (pl.: Madarak és Fák napja, Erdık Hete), melyeket várhatóan kellı érdeklıdés kísér majd. A kialakult jó kapcsolatot ápolni kell a város Pedagógiai Intézetével és segítségükkel lehetséges a városi óvodákkal, iskolákkal való további kapcsolattartás is.

Az ágazati (közjólét) tevékenységek tavalyi vesztesége 80,5 millió Ft volt, míg az idei terv 94,4 millió Ft. A támogatások elmaradása miatt a Társaság saját bevételeibıl tudja csak a forrásokat biztosítani, ezért keresni kell a gazdaságos mőködés lehetıségét, illetve a pályázati lehetıségeket minél jobban ki kell használni. 9. táblázat

Közjóléti eszközök értéke (E Ft) Közjóléti üzemeltetésének,

2010. év

2011. év terv

818 543

918 300

-80 550

-94 400

eszközök fenntartásának

üzemi eredménye (E Ft) Forrás: ÉSZAKERDİ Zrt. üzleti terve

52

2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései: a kisvasutak esetében cél az utaslétszám további növelése, veszteségek csökkentése, több pályázat elnyerése, az erdész szakemberek továbbképzése a fokozódó közjóléti funkciók minıségi ellátása érdekében, rendszeresen meg kell jelentetni a Társaság honlapján az erdei iskolák által nyújtott programlehetıségeket, a tanösvényekrıl szóló tájékoztató anyagot, a hiányos, elavult közjóléti eszközök cseréjét, felújítását folytatni kell, kiemelt feladat a nyári táborok bıvítése, az erdészeti erdei iskolák látogatószámának növelése, a Társaság által végzett közjóléti tevékenységek megismertetése a társadalommal.

3.4.1.5.

Egyéb

ágazatok

tervei

(Erdıgazdálkodási

szolgáltatás

és

egyéb

tevékenységek)


A segédüzemágak tevékenysége iránt az elmúlt években az erdészeti igények csökkentek, emiatt elsısorban külsı igények kielégítését célozták meg, azonban így növekvı konkurenciával kellett megküzdeni. A gépüzemben a teljesítés elmaradt a tervezettıl, néhány gépcsoport kihasználtsága nem volt megfelelı. Továbbra is nagy volt a kereslet a gépjármővek mőszaki vizsgáztatása és környezetvédelmi felülvizsgálata iránt, melyet több éve a mőszaki szolgáltató egység végez. Ennek technikai feltételeként új berendezéseket kellett beszerezni. A kiszámlázott építıipar több éves dinamikus növekedése megtorpant. A két kisvasúttal csak közjóléti célú személyforgalomat bonyolít a Társaság. Jelentıs akadályok leküzdése árán, de összességében a kitőzött eredményt elérték. 53


Az erdészeti szolgáltatás ágazatnál fellendülési lehetıség nem látható. A meglevı géppark fenntartásához elegendı külsı munkára nem lehet számítani, ezért az ágazat romlása tervezhetı. Viszont növekszik a parképítési és parkfenntartási munkák iránti igény, mely kihasználása kívánatos. A Mőszaki Üzemigazgatóság a Miskolc város villamos projektje által érintett oly módon, hogy a jármővizsgáztatás feladatait jelenleg nem tudja ellátni. Az erdészeti útépítés iránti igény megtorpant, de várhatóan ez az állapot csak átmeneti, hiszen a lehetséges pályázati források felkutatásával és jelentıs saját beruházási keret ide csoportosításával növelni lehet az útépítést, ami a kiesı külsı megrendelés elmaradása esetén biztosítja a megmaradt útépítı gépek foglakoztatását.

A segédüzemágak teljesítménye romló, elsısorban az egyre csökkenı belsı felhasználás miatt, az értékesítés pedig az élesedı konkurencia következtében egyre nehezebbé válik. A sok piaci szereplı jelenléte rugalmasabb alkalmazkodást igényel.

A gépüzem néhány gépcsoportjának jelenlegi méretét felül kell vizsgálni az optimális, még fenntartható teljesítményszint elérése érdekében.

A javítómőhely tevékenységének eredménye a vártnál kedvezıtlenebb. Az elmúlt évek alapján kijelenthetı, hogy az egyéb ipari és építıipari ágazat eredménye nem tudja ellensúlyozni a növekvı közjóléti (erdei vasutak, erdei iskolák stb.) tevékenység veszteségeit.

2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései: parképítési és parkfenntartási munkák elnyerése, a segédüzemágak feladata továbbra is az alaptevékenység kiszolgálása és az ezen felüli kapacitások értékesítése, 54

a gépüzem hatékony mőködtetése, összhangban a kiszámíthatatlanul változó piaci igényekkel, a javítómőhely esetében csak a legszükségesebb kapacitások fenntartása, a mőszaki vizsgáztatás újraindítási lehetıségének vizsgálata, vasútüzemnél pályafenntartás, utaslétszám növelése, kapcsolatok bıvítése, útépítésnél a saját úthálózat fenntartása, a felesleges kapacitások értékesítése.

3.4.2. Az ágazatra nem osztható tervek 3.4.2.1. Beruházás, fejlesztés


A saját forrásból tervezett beruházások maradéktalanul teljesültek. Pályázat útján megvalósult a Lillafüredi Állami Erdei Vasút Ökoturisztikai fejlesztése címő ÉMOP pályázat. Elindult a Fónagysági „Bagoly-vár” Erdei iskola felújítása. Az elhasználódott gépjármővek cseréje folyamatosan zajlott le.


A folyamatban lévı beruházások befejezése (pl. Fónagysági „Bagoly-vár” Erdei iskola felújítása) a legfontosabb feladat. A jármőpark elhasználódását figyelemmel kell kísérni és ennek függvényében a folyamatos csere szükséges. Fontos

feladat

az

erdészeti

feltáró

utak

karbantartása,

bıvítése,

mely

elengedhetetlen a termelési célok elérése érdekében. A vadkárelhárító kerítések létesítése az erdıfelújítás érdekében szükséges, azonban a volumen minimalizálása elsıdleges feladat. 55

Prioritással kell kezelni a gazdálkodási területen lévı vadászházak felújítását a magasabb szolgáltatási nívó elérése érdekében, miáltal növelhetı a kihasználtságuk és ez által a realizálható árbevétel.

2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései: az erdıfeltáró hálózat fokozott korszerősítése a támogatási lehetıségek kiszélesedése esetén, termelı gép és jármőpark tervszerő cseréjének megvalósítása, szükséges mennyiségő vadkárelhárító berendezés létesítése, vezetékes

közmőhálózattól

távol

lévı

objektumok

víz-

és

szennyvízrendszerének korszerősítése a környezeti hatások csökkentésével, vadászházak felújítása, korszerősítése.

3.4.2.2. Humánerıforrás gazdálkodás


A humánerıforrás gazdálkodás, a rendelkezésre álló eszközökkel biztosítani tudta a célok megvalósítására képes, azokat megvalósítani akaró munkaerıt. Mindezt a meglévı munkaerı céltudatos képzésével, megfelelı szakmai és iskolai végzettségő új munkaerı munkába állításával, a korlátozott lehetıségekkel rendelkezı, de mindenki által elfogadottan mőködtetett érdekeltségi és ösztönzési rendszer alkalmazásával tette. Az elmúlt évek kihívásai, változásai, belsı intézkedései mellett a munkáltató és a munkavállalók érdekképviseleti szerve mindig megtalálta azt a kompromisszumot, mely mindkét fél számára elfogadható volt, így az eredményes munkavégzés feltételei errıl az oldalról is biztosítottak voltak. A teljes munkaidıs létszámban tovább folytatódott az egyenletes csökkenés, melyet a Társaság belsı munkaerıátcsoportosítással ”orvosolt”. 56

Létszámadatok (fı) 2003.

10. táblázat

2004.

2005.

2006.

2007.

2008

2009 2010

537

517

512

480

451

423

399

367

-fizikai

289

272

266

234

208

186

161

137

-alkalmazotti

248

245

246

246

243

237

238

230

Teljes munkaidıs

Forrás: saját szerkesztés

A nık aránya -a közép és felsıvezetésben- a korábbi 4 fırıl 6-ra emelkedett. Az ÉSZAKERDİ Zrt. 54 alkalmazottját támogatta különbözı képzésekben (pl.: veszélyes fakitermelıi bizonyítvány megszerzése, mérnök-közgazdász képzés). Minden év végén újratárgyalásra és aláírásra került a Kollektív Szerzıdés.


Jelenleg a Társaság feladatainak ellátásához mind mennyiségileg, mind pedig minıségileg (képzettség) rendelkezésre áll a megfelelı munkavállalói létszám. Az erdészeti alaptevékenységek végzése vállalkozók útján történik, melyben változás nem prognosztizálható. A kialakult jövedelmi szerkezeten a Társaság nem kíván változtatni, az egyes jövedelem elemek mértékét a keresetszabályozás és az eredménytermelı képesség adta lehetıséggel összhangban emeli. A

kereseteken

belül,

-

elsısorban

a

magas

szakképzettséget

igénylı

munkakörökben- kismértékben kívánatos növelni az alapbér súlyarányát, ehhez hasonlóan (ugyancsak a keresetszabályozás keretein belül) törekedni kell a kötelezı legkisebb munkabér központi emelése következtében kialakult torzulások „kiigazítására”, amely azonban több éves feladat.

57

2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései: továbbra is hatékonyan biztosítsa a Társaság küldetését, filozófiáját, értékrendjét megvalósítani képes munkaerıt a bérezésben kialakult torzulások „kiigazítása”, a fafeldolgozással és az erdıgazdálkodással összefüggı szolgáltatások kivételével a fizikai munkavégzést továbbra is vállalkozók révén való biztosítása, az alkalmazott munkaerı szakmai színvonalának folyamatos javítása, teljesítmény értékelése: ellenırzési rendszer kialakítása, követelmények meghatározása, pontosítása, pályakezdı fiatalok foglalkoztatása, a jövedelempolitika fejlesztése, oktatási és képzési tervek készítése.

3.4.2.3. Információs rendszer


A mőködéshez szükséges alapinformatikai struktúrát, az eszközparkot, az operációs rendszereket, a hálózati operációs rendszereket a bevált és megbízhatóan mőködı verziókkal korszerősítette a Társaság. Folyamatosan mőködött a Központ és az Egységek közti hálózat; az ÉSZAKERDİ Zrt. honlapja; LÁEV-nél a korszerő jegykiadó és elszámoló rendszer. 2010-es évben 4 fı ECDL START bizonyítványt szerzett. Bevezetésre került az erdészeti szakmai munkát segítı, Digiterra Kft. által fejlesztett EIRv4 szoftver.

58


A szakértelem, a megbízhatóság és pontosság mellett egyre fontosabb a gyorsaság. Mindezekhez elengedhetetlen a korszerő, biztonságos információ feldolgozás és továbbítás, ezért a vállalati információs rendszer továbbfejlesztése folyamatos feladatot jelent. Az irodai szoftverek vonatkozásában a Microsoft termékekkel a homogén környezet kialakult. Permanensen fenn kell tartani a stabil kapcsolatot a telephelyek és a központ között, így teremtve lehetıséget a gyors informálódásra, ügyintézésre. A Társaság kizárólag legális szoftvereket alkalmaz továbbra is. Az adatbiztonság érdekében folytatni kell a rendszeres adatmentést a központi szervereken keresztül.

2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései: a vállalati információs rendszer további korszerősítése, az üzembiztonság és a legális szoftverhasználat fenntartása, az informatikai oktatás további folytatása, megbízható Internet és e-mail használat minden jogosult számára, adatmentés a központi szervereken keresztül, átállás az EIRv5 szoftverre.

3.4.2.4. Marketing stratégia

A Társaság egyik fontos célkitőzése a marketing tevékenység fejlesztése, azonban alaptevékenységének sajátságos jellemzıi miatt ez korlátozott. Fı terméke a fa, mint alapanyag, ezért a változó piaci igényekhez nem tud alkalmazkodni új termék kialakításával. Azonban megvan az az elınye a 59

Társaságnak, hogy az általa forgalmazott terméket nem kell a fogyasztók számára bemutatni. A termékek ellenértékének kialakításánál a nagy, koncentrált vevık által diktált feltételek a meghatározók. İk azok, akik nagy tételben vásárolnak, így az általuk kalkulált ár jelentıs mértékben befolyásolja a vállalat eredményességét. A cég disztibúciós lehetıségeit tekintve, szintén korlátozott. Viszont

abban

a

szerencsésnek

mondható

helyzetben

van,

hogy

a

nemzeti/nemzetközi tendencia és propaganda is erıteljesen hangoztatja a megújuló energiaforrások minél szélesebb körben való alkalmazását, ezáltal ”besegítve” a kommunikációs politikába.

2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései: cégek felkeresése, személyes kapcsolattartás,

potenciális vevık részére küldött irányított levél, reklám,

nagy tételek vásárlásánál árkedvezmény adása.

3.4.2.5. PR stratégia

Az ÉSZAKERDİ Zrt. szervezeti felépítésében (1. számú melléklet) nem található a PR tevékenységért felelıs egység, mivel elsısorban a cég felsı vezetése hivatott ezen terület ellátásáért. İk azok, akik az erdész szakmán belül és a közvélemény irányába is közlik a Társaság filozófiáját, tevékenységét stb., így alakítva ki minél kedvezıbb képet a vállalatról. A

Társaság

legfontosabbnak

az

erdıgazdálkodás

szükségességének

és

okszerőségének objektív bemutatását tartja. Mivel különleges -más gazdasági társaságokra nem jellemzı- körülmények között tevékenykedik, a PR stratégiája is sajátságos. Területi kiterjedése következtében az erdészeti igazgatóságok vezetıi, mőszaki vezetıi és kerületvezetı erdészei is részesei a PR tevékenységnek, hiszen ık azok a vezetık, alkalmazottak akik naponta közszereplıi az adott kistérségnek. 60

Emellett a cég természetesen részt vesz különbözı kiállításokon (pl.: FEHOVA), szakmai találkozókon (pl.: Országos Erdészeti Egyesület (OEE) Vándorgyőlése), évente több alkalommal TV illetve rádióriportot ad. Az erdei iskolákhoz kapcsolódó tanösvények (a nevelési funkció mellett) és a hozzájuk kapcsolódó szakszemélyzet általi vezetés szintén a PR tevékenység részét képezi. Alkalmazottai közül többen tagjai az OEE Közönségkapcsolati Szakosztályának.

2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései: a Miskolci Főrészüzem által gyártott, mint környezetbarát termékrıl szóróanyagok készítése, terjesztése, évente több alkalommal rendezvények szervezése, vezetık közszereplésének fokozása, a Társaság tevékenységét bemutató híradások növelése, a szakmai találkozókon és különbözı kiállításokon való részvétel folytatása, a munkavállalók (mőszaki vezetık, erdészek) esetében tudatosítani szükséges személyes PR tevékenységük jelentıségét és annak lehetıségeit, az erdei iskolák programjainak bıvítése.

3.4.2.6. A Társaság pénzügyi helyzete


A Társaság a vizsgált idıszakban is a finanszírozási stratégiájának megfelelıen gazdálkodott. Ennek következménye volt a kiegyensúlyozott, stabil pénzügyi helyzete. Azon kevés vállalkozások közé tartozik, amelyek köztartozásait minden esetben idıben és pontosan kiegyenlítette. Zavartalan üzletmenete pénzügyileg biztosított volt. 61


Legfontosabb feladatként folytatni kell a Társaság vagyonának növelését, a mőködıképesség megtartását célzó gazdálkodást illetve a folyamatos likviditás fenntartását úgy, hogy az eredményességet a lehetıségekhez mérten növelni célszerő. A befektetési szabályzat szerint folytatható a pénzeszközök befektetése. (Így csak garantált állampapírba lehet fektetni.) Rendkívüli eredmény nem várható.

2011 – 2013. évek kiemelt célkitőzései: a cég mőködıképességének megtartása, a Társaság likviditásának fenntartása, kismértékő eredménynövelés.

62

4. A Társaság 2008-2010. évének összefoglaló értékelése

A Társaság által kitőzött középtávú stratégiai fı célok teljesültek. Az elvárt szakmai és gazdasági célok –a külsı és belsı körülmények változása ellenére- megvalósultak.

4.5.1. Erdıgazdálkodás

Alapvetı célja –a tartamos erdıgazdálkodás- megvalósult.

Szaporítóanyagtermelés A megmaradt kis hegyvidéki csemetekertekben tovább folyt a kívánt mennyiségő alapanyagtermelés. Az erdısítés alapjául szolgáló mag illetve csemete minden esetben származásazonosított forrásból lett kielégítve.

Erdıfelújítás Az elvégzett munkák minısége javult. A befejezett erdısítések célállomány-összetétele kedvezıen alakult mind ökológiai, mind ökonómiai szempontból. A véghasználatokkal arányban állt a felújítás alá vont területek nagysága. Fahasználat Az üzemtervi lehetıségeket nem használta ki a Társaság. Az átalakító, szálaló üzemmód alá vont terület nagysága növekedett. A fenyı száradás tovább folytatódott, ennek következményeként kis mértékben nıtt a tarvágások területi aránya A minıségi választékok aránya tovább csökkent. 63

Az ágazat eredményessége határozta meg a Társaság gazdasági céljainak elérését.

Fatermékek értékesítése A Társaság a gazdasági válság közepette is tudta biztosítani a faanyag értékesítést, így biztosítva alapot a szervezet mőködéséhez. Megtartásra került a biztosan fizetı vevıkör. Az igényeiben is változó vevıkör kiszolgálása megtörtént, ami a folyamatos alkalmazkodás tett lehetıvé.

4.5.2. Vadgazdálkodás

Az ágazat eredménye hozta az elvárt szintet. A kiemelt vadászterületeken (Zemplén, Szelcepuszta) a szakmai munka az elıírásoknak megfelelıen történt. Sikerült a vadászati szolgáltatások minıségét emelni.

4.5.3. Főrészipar és fafeldolgozás

A gazdasági válság következtében az értékesítés számottevıen csökkent. Technológiai fejlesztések befejezıdtek. Átadásra került a bükk értékes faanyag fülledését gátló locsolótér. Elindult a hossztoldott tömörfa táblák gyártása, piaci bevezetése.

4.5.4. Közjólét és egyéb szolgáltatások

A Társaság ebben az idıszakban is betöltötte közjóléti szerepét, jelentıs saját forrást használva fel. Sikeresen zárult a Lillafüredi Állami Erdei Vasút infrastrukturális fejlesztése. 64

Több alkalommal felszámolásra kerültek az illegális szemétlerakatok. A közjóléti berendezések felújítása, cseréje folyamatos volt. Az erdészeti szolgáltatások iránti kereslet csökkent, ami negatív irányba módosította az ágazat eredményét. A mőszaki vizsgáztatási igény kielégítésre került. A Társaság saját úthálózatának fenntartása folyamatos volt.

4.5.5. Ágazatokra nem osztható tervek értékelése

A beruházások, fejlesztések az éves terveknek megfelelıen alakultak. Több pályázaton is indult a Társaság, a LÁEV infrastrukturális fejlesztése sikeres volt. A humánerıforrás gazdálkodás biztosította a cég céljainak elérését segítı munkaerıt. Évente átlagosan 176 fı közmunkást foglalkoztatott az ÉSZAKERDİ Zrt.. Az információs rendszer folyamatosan és stabilan mőködött. A terveknek megfelelıen történt a hardver és szoftver bázis fejlesztése. A központ és a telephelyek közti kapcsolat megbízható volt. A Társaság által megfogalmazott marketing és PR stratégia megvalósult, a cég honlapja folyamatosan mőködött és az aktuális információkat naprakészen tartalmazta. Az ÉSZAKERDİ Zrt. pénzügyi helyzete kielégítı volt, ami a megállapított stratégia következetes betartása eredményezett. Vagyoni gyarapodás és köztartozás mentesség jellemzi az idıszakot. A cég likviditása kimagasló volt.

65

5. Javaslatok az ÉSZAKERDİ Zrt. 2011-2013. évi stratégiájának kialakítására

Rövid, átfogó cégdiagnózis:

Az Északerdı Zrt. a legnagyobb élıfakészlettel rendelkezı erdıgazdasági részvénytársaság, azonban a legjobb minıségő állományok természetvédelmi területeken vannak, következésképpen a korlátozások, kötöttségek miatt nem, vagy nehezen hozzáférhetık. Széles tevékenységi spektrummal rendelkezik, termékei és szolgáltatásai nagy változatosságot mutatnak. A cég szervezeti felépítése jól bevált, a hagyományos erdészeti igazgatóságokra épített rendszer továbbra is mőködıképes, a rentábilis gazdálkodás alapja. Kapcsolata a tulajdonossal, a szakhatóságokkal, üzletfelekkel korrekt, konstruktív alapokon nyugvó.

Javaslatok a 2011-2013. évi stratégia kialakítására

A dolgozatban igyekeztem értékelni és elemezni a Társaság ágazatainak tevékenységét, majd megjelölni a jövıbeni stratégia irányát. Ezen oknál fogva, ebben a fejezetben néhány igazán lényeges területet emelnék már csak ki és ezekre foglalnám össze a vonatkozó fıbb javaslataimat.

Fahasználat: Tartani kell az elmúlt évek 220-250 enm3 fakitermelési mennyiséget, ami biztosítja a Tulajdonos által elvárt célt, azaz a hosszú távú, tartamos és természetközeli erdıgazdálkodást. A fokozatos felújítóvágásokat még jobban elıtérbe kell helyezni és növelni kell a szálalással kezelt erdıterületek nagyságát is. 66

Nagyobb figyelmet kell fordítani a kitermelések végzésénél a visszamaradó állomány sérülésének minimalizálására. Ennek eszköze akár a vállalkozói díj visszatartása is lehet.

Vadgazdálkodás: Elsıdleges cél a vadállomány és az erdı vadeltartó képességének egyensúlyba állítása lehet. Ennek elérési módja a fokozott vadhasznosítás, melyet a vadászathoz köthetı szolgáltatások (pl.: vadászházak állapota, vadászati módok) fejlesztésével, bıvítésével lehet elérni. Emellett a szakszemélyzetet is érdekelté lehet tenni a vadállomány fokozott hasznosítására (pl.: vadhús kedvezményes megvásárlása).

Fakereskedelem: Erısödik a társadalom azon elvárása, hogy az általa vásárolt termék igazoltan természetes és fenntartható gazdálkodásból származik. Ezért felárat is hajlandóak fizetni. Ezen oknál fogva javaslom, hogy a Társaság végezzen elemzést, valamilyen nemzetközi minısítéső, fatermék tanúsítványt adó rendszerhez való csatlakozás lehetıségérıl. A két legismertebb rendszer: FSC (Forest Stewardship Council) és PEFC (Pan European Forest Certification). A tanúsítási rendszer tartalma: „... a termék olyan erdıbıl származik, melynek gazdálkodása a Forest Stewardship Council (FSC) által meghatározott társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontok szerint történik. A tanúsítási program az alábbiakat foglalja magában: •

Felelıs erdıgazdálkodási tanúsítás: a szabvány alkalmazása

annak

ellenırzésére, hogy a felelıs erdıgazdálkodás FSC szerinti elvei és követelményei teljesülnek. •

Chain-of-custody (c-o-c) audit során a fa-alapú termékek erdıbıl való elszállítását és feldolgozását vizsgáljuk, melynek során a végtermék kiskereskedelmi egységekben a fogyasztóhoz kerül. Feladatunk a fatermékek eredetének feltárása és igazolása. 67

•

Képzés:

Nemzetközi

erdıtanúsítási

képzés

és

magas

színvonalú

erdıgazdálkodási rendszerekrıl szóló tanfolyam.

Az

SGS

(SGS

QUALIFOR

a

világvezetı

és

legelismertebb

felelıs

erdıgazdálkodási tanúsítási programja) az egyetlen tanúsító testület a világon, mely teljes mértékben integrált erdıgazdálkodási rendszertanúsítást kínál ügyfeleinek. (1994 óta több mint 1550 erdı, fafeldolgozó vállalkozás és fatermék gyártó szerezte meg az SGS QUALIFOR tanúsítást a világ 60 országában)

A kombinált tanúsítások az alábbiakat tartalmazzák: •

Erdészeti tanúsítások: FSC Qualifor / PEFC / SFI / CSA

•

Környezetvédelmi tanúsítás: ISO 14001

•

Munkahelyi egészség és biztonságtanúsítás: OHSAS 18001

•

Minıségirányítási rendszertanúsítás: ISO 9001.”13

Marketing és PR tevékenység: Ez az a terület, melyet a Társaságnak mindenképp erısítenie kell, és ami a szakma elvárásával egybecseng. Javaslom egy Marketing osztály létrehozását, ahol szakemberek végeznék a cég marketing tevékenységét. Emellett egy állandó szóvivı kijelölését is fontos lépésnek tartanám. Mindenképp folytatni kell a szakvásárokon, rendezvényeken, kiállításokon való részvételt; a Társaság termékeit, szolgáltatásait prospektusokon, szórólapokon való terjesztését érdemes növelni. Az alkalmazottakban ki kell alakítani a marketing szemléletet. Fokozott marketing tevékenységet az erdei kisvasutak és erdei iskolák területén kell végezni, ezáltal -a létszámnövekedés elérése mellett- kialakítható egy kedvezı kép is a Társaságról.

13

http://www.hu.sgs.com/hu/fsc__qualifor?serviceId=8697&lobId=19035

68

6. Összefoglalás

Dolgozatom témájává az ÉSZAKERDİ Zrt. stratégiájának bemutatását és elemzését választottam.

A téma kidolgozását a stratégiai elméletek szakirodalmának áttekintésével kezdem, majd a bázisvállalat bemutatásával folytatom. Foglalkozom a Társaság rövid történetével, gazdálkodási sajátosságaival. Bemutatom mőködésének földrajzi területét, tevékenységi szerkezetét.

Egy nagyobb fejezetben környezetelemzést végzek több módszer segítségével, melyek eredményeként prognózist állítok fel a Társaság körülményeinek várható alakulására. Részletesebb elemzést a fıtevékenységeknél végzek. Ide tartozik az erdıfelújítás, fahasználat, vadgazdálkodás és főrészipar, de a jelenlegi trendeknek megfelelıen kellı részletességgel tárgyalom a cég közjóléti szerepét is.

Ágazatokon belül elıször értékelem az elmúlt három éves idıszakot, majd elemzem az aktuális helyzetet és ezek eredményeként javaslatot teszek a 2011-2013-as idıszak céljainak kialakítására. Ugyanezen metodika alapján vizsgálom az ágazatra nem osztható terveket is, úgymint

beruházások,

humánerıforrás

gazdálkodás,

informatikai

rendszer,

marketing és PR.

A dolgozat végén külön fejezetben összefoglalom az elmúlt idıszak értékelését - a könnyebb és gyorsabb áttekinthetıség érdekében-, majd ugyanezen oknál fogva összegzem a fentebb említett idıszakra vonatkozó javaslattételeimet is. Konklúzióként megállapítható, hogy a Társaság gazdálkodása megfelelı annak ellenére, hogy az ÉSZAKERDİ Zrt. területének nagy része természetvédelmi 69

oltalom alatt áll - így fahasználati lehetıségei korlátozottak- és területi adottságai összességében kedvezıtlenek. A körültekintıen megalkotott stratégiát követve az elmúlt idıszak alatt a rábízott erdıvagyonnal tartamosan és fenntartható módon gazdálkodott úgy, hogy eközben gyarapította is azt. Közjóléti feladatait saját forrásból fedezve ellátta.

70

Irodalomjegyzék

[1] Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, AULA Kiadó, 2003. [2] Fülöp Gyula, Stratégiai menedzsment, Elmélet és gyakorlat, Perfekt Kiadó, 2008. [3] Prof. Dr. Lett Béla, A multifunkcionális erdıgazdálkodás a társadalom szolgálatában, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdımérnöki Kar, Erdıvagyongazdálkodási Intézet, 2008. [4] David Jobber: Európai marketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2002., 25-28.o. [5] http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/erdova gyon_adatok/adatok [6] ÉSZAKERDİ Zrt. üzleti tervei [7] ÉSZAKERDİ Zrt. kiegészítı mellékletei [8] ÉSZAKERDİ Zrt. éves jelentései [9] http:/www.eszakerdo.hu/ [10] Bedı Péter: Barangolások Észak-Magyarország tanösvényein, A mi erdınk 2011. március-április, 12-13.o. [11] http://www.hu.sgs.com/hu/fsc__qualifor?serviceId=8697&lobId=19035

71

Zusammenfassung

Als Thema meiner Arbeit habe ich die Vorstellung und Analysierung der Strategie der ÉSZAKERDİ AG gewählt.

Bei der Ausarbeitung des Themas beginne ich mit einer Übersicht über die Fachliteratur der strategischen Theorien und fahre mit der Vorstellung des Basisunternehmens fort. Ich beschäftige mich mit der kurzen Geschichte der Gesellschaft, ihren wirtschaftlichen Eigenheiten. Ich stelle das geographische Gebiet ihrer Wirksamkeit, ihre Tätigkeitsstruktur dar.

In einem grösseren Kapitel führe ich mit Hilfe mehrerer Methoden eine Umweltanalyse durch, mit deren Ergebnis ich eine Prognose über die voraussichtliche Gestaltung der Umstände der Gesellschaft aufstelle. Eine ausführlichere Analyse führe ich bei den Haupttätigkeiten durch. Hierzu gehören die Waldverjüngung, die Holznutzung, Wildwirtschaft und Sägeindustrie, aber dem gegenwärtigen Trend entsprechend behandle ich auch die Rolle der Wohlfahrtsfunktion der Firma mit gebührender Ausführlichkeit.

Innerhalb der einzelnen Fachzweige bewerte ich zuerst die Zeitspanne der vergangenen drei Jahre, danach analysiere ich die aktuelle Lage und unterbreite als deren Ergebnis einen Vorschlag über die Gestaltung der Zielstellungen für den Zeitraum 2011 – 2013.

Anhand der gleichen Methodik untersuche ich auch die nicht direkt zum Zweig gehörenden Pläne, wie zum Beispiel Investitionen, Wirtschaft mit humanen Kraftquellen, Informatiksystem, Marketing und PR. Am Ende der Arbeit fasse ich in einem gesonderten Kapitel - im Interesse einer leichteren und schnelleren Übersicht - die Bewertung der vergangenen Zeitspanne 72

zusammen und aus dem gleichen Grund summiere ich auch meine sich auf oben erwähnten Zeitraum beziehenden Vorschläge.

Als Konklusion kann festgestellt werden, dass die Gesellschaft trotz der Tatsache, dass der Grossteil des Gebietes der ÉSZAKERDİ AG unter Umweltschutz steht – wodurch

die

Holznutzungsmöglichkeiten

beschränkt

sind

–

und

die

Beschaffenheiten des Gebietes ungünstig sind, eine entsprechende Wirtschaft führt. Einer umsichtig gestalteten Strategie folgend hat die Firma in der vergangenen Zeitspanne mit dem ihr anvertrauten Waldvermögen auf dauerhafte und aufrechterhaltende Weise so gewirtschaftet, indem sie dieses zwischendurch sogar vermehren konnte. Ihre Wohlfahrtsaufgaben hat die Gesellschaft durch Deckung aus eigenen Quellen versehen.

73

Mellékletek

74

Az ÉSZAKERDİ Zrt. stratégiája

Recommend Documents