HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2011. adóévről MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről
Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja: ........év ....................hó .....nap Az adóhatóság megnevezése: .................................................... Az adóhatóság azonosító száma: ............................................... ................................................ Az átvevő aláírása AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):....................................................................……….................................... ........................................................................................................................…….………...……….. címe (lakóhelye, székhelye): ...................................................................................…....………....…. .....................................................................................................................................….………….… telephelye: ......................................................................................................…..………..…….……. .....................................................................................................................................………………. levelezési címe:..................................................................................................………….………….. ...........................................................................................................................…..………………….. adószáma: ................................................….........cégjegyzék száma:..........................…...………… adóazonosító jele:......................................................................….………………………..…………. statisztikai számjele:………….……………………………………………………………...……….. bankszámlaszáma: ........................................................................................................…..………….. A bevallás kitöltőjének neve, telefonszáma:…………………………………………………….….... ……………………………………………………………………………………………………..…. Ügyvezető neve, címe:……………………………………………………………………………….. A tevékenység bejelentésben megjelölt megkezdésének időpontja:……….….év…..…hó…...nap A tevékenység végzésének helye (építmény címe): ……………………………………………….... ……………………………………………………………………………………………………….. Az építmény tulajdonosának neve, címe: ……………………………………………………..……... ………………………………………………………………………………………………….……..
2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetbe x-szel jelölje.) 1. Éves bevallás 2. Záró bevallás 3. Előtársasági bevallás 4. Naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó bevallása 5. Évközben kezdő adózó bevallása 6. Naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó áttérésének évéről készült évközi bevallása 7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása 8. A Htv. 37.§ (3) alapján állandó jellegű iparűzési tevékenységgé váló tevékenység után benyújtott bevallás
3. A záró bevallás benyújtásának oka: (A megfelelő négyzetbe tegyen egy x-et.) 1 Felszámolás 2 Végelszámolás 3 Átalakulás 4 A tevékenység saját elhatározásból történő megszüntetése, 5 Hatósági megszüntetés 6 Előtársaságként működő társaság cégbejegyzés iránti kérelmét elutasították, vagy kérelmét a bejegyzés előtt visszavonta 7 Székhely áthelyezése 8 Telephely megszüntetése 9 Egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnése 10 Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése 11 A települési önkormányzat adórendeletének hatályon kívül helyezése 12 Egyéb
4. Bevallási időszak: 2011. év......…….............hó…....naptól 2011. év ........….............hó .…...napig
5. A benyújtott kiegészítő lapok jelölésének megfelelő négyzetbe tegyen egy x-et. A
B
C
D
E
F
G
H
I
6. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját választók nyilatkozata 1. A 2011. adóévre az adóalap egyszerűsített meghatározási módját választottam (a személyi jövedelemadóban átalányadózást választó adózók, azon egyéb adóalanyok részére, akik 2010. adóévben 8 millió Ft nettó árbevételt nem értek el). Ha igen a négyzetben x-szel jelölje. 2 A 2012. adóévre az adóalap egyszerűsített meghatározásának módját választom (a személyi jövedelemadóban átalányadózást választó adózók, azon vállalkozási tevékenységet folytató adóalanyok részére, akik 2011. adóévben 8 millió Ft nettó árbevételt nem értek el). Ha igen a négyzetben x-szel jelölje. 3. A 2011. adóévben, mint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az adóalap egyszerűsített megállapítási módját választottam. 4.A 2012. adóévre, mint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az iparűzési adónál az egyszerűsített adóalap meghatározási módot választom.
7. Könyvvezetés módja: (A megfelelő kockába tegyen egy X-et!) 1. egyszeres 3. bevételi és költségnyilvántartás 4. bevételi nyilvántartás 2. kettős
Az adatokat forintban kell megadni
8. AZ ADÓ KISZÁMÍTÁSA
Az adóhatóság tölti ki!
1. A Htv. szerinti - vállalkozási szintű - éves nettó árbevétel (részletezése külön lapon található) 2. Eladott áruk beszerzési értéke 3. Közvetített szolgáltatások értéke 4. A 3. sorból az alvállalkozói teljesítmények értéke 5. Anyagköltség 6. Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 7. Htv. szerinti – vállalkozási szintű – adóalap
[ 1-(2+3+5+6)] 8. A foglalkoztatás növekedéséhez kapcsolódó adóalap-mentesség 9. Külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap-mentessége 10. A foglalkoztatás csökkentéséhez kapcsolódó adóalap-növekmény 11.Mentességekkel korrrigált Htv. szerinti – vállalkozási szintűadóalap [7-8-9)+10] 12. Az önkormányzat illetékességi területére jutó – a 11. sorban lévő Adóalap megosztása szerinti- települési szintű adóalap
13. Az önkormányzati rendelet szerinti adómentes adóalap 14. Az önkormányzati rendelet szerinti adóköteles adóalap 15. Az adóalapra jutó iparűzési adó összege (12. sor 2x%) 16. Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után az adóévben megfizetett és az önkormányzatnál levonható adóátalány összege 17. Kommunális beruházás miatt magánszemély által levonható kedvezmény összege (1995. évi XCVIII.tv. 10.§ (2) bek. alapján) 18. Iparűzési adófizetési kötelezettség [15-(16+17)] (az összeget 100. –Ft-ra kell kerekíteni) 19. Adóelőlegre befizetett összeg 20. Feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeg 21. Még fizetendő adó [18-(19+20)] Határidő: 2012. május 31. 22. Adótúlfizetés összege [(19+20)-18] 9. Az önkormányzatra jutó adóátalány összege:
Ft
10. Adóelőleg bevallása 1. Előlegfizetési időszak
év
hó
naptól
év
hó
napig
2. Első előlegrészlet az előlegfizetési időszakban év hó nap ……..…………….Ft (Általános esetben 2012. szeptember 15-ig fizetendő. A 18.sorban szereplő adóösszeg és a 2012. március 16-án fizetendő előlegrészlet pozitív különbözete) 3. Második előlegrészlet az előlegfizetési időszakban év hó nap ……………….Ft (Általános esetben 2013. március 15-ig fizetendő. A 18. sorban szereplő adóösszeg fele) 11. Társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett: igen
nem
12. [ A 8. sorban szereplő adatokhoz ]: 2010 valamint 2011 évben a Központi Statisztikai Hivatal „útmutató az intézményi munkaügy- statisztikai kérdőívek kitöltéséhez „ c. kiadvány 1999.01.01-én érvényes szabályai alapján kiszámított átlagos statisztikai állományi létszám 2010 évben:………………fő 2011 évben:………………fő Figyelem! Az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése érdekében a bevalláshoz további részletező táblázatokat rendszeresíthet. Ebben az esetben azok kitöltése is kötelező.
Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a bevallásban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. ........................................,
..........év ......................................hó ..........nap
......................................................................... (cégszerű) aláírás A bevallás ellenjegyzése esetén az ellenjegyző személy neve:………………………………………………………………………………………………… adószáma, vagy adóazonosító jele:…………………………………………………………………. adótanácsadói oklevelének száma, kelte, vagy adószakértői engedélyének száma, kelte:……….… ………………………………………………………………………………..……………………..
Ellenjegyzés dátuma: ………év ………………………………hó ……..nap
A bevallást ellenjegyzem:
…...………………………………….. adótanácsadó, adószakértő aláírása
Az adóhatóság tölti ki! A 2011. évi adókülönbözet számítása: - 2011. évi adó: - 2011. évre bevallott adóelőleg
…………………………………………..Ft …………………………….…………….Ft
- Előleg csökkentés: - Különbözet -előírandó: -törlendő:
A 2012. évi adóelőleg számítása: - 2011. évi adóalap: - 2012. évi adóelőleg alapja: - Adóelőleg összege: adóalap x 2 %
…………………………………………..Ft …………………………………………..Ft …………………………………………..Ft
…………………………………………..Ft …………………………………………..Ft
…………………………………………..Ft
…………………………… ügyintéző aláírása
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2011. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ I. AZ IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE Ezt a bevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparűzési adó alanyának minősülnek és a székhelyük, telephelyük szerinti települési önkormányzat az iparűzési adót bevezette. Az iparűzési adó alanyának minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a személyi jövedelemadó törvény szerinti egyéni vállalkozó, a személyi jövedelemadó törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő akkor, ha (őstermelői tevékenységéből származó) bevétele a 600 000 Ft-ot meghaladja, jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak, A személyi jövedelemadó törvény szerinti egyéni vállalkozó: a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki aa) az ingatlan-bérbeadási, ab) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében; b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében; Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a helyi adókról szóló törvény rendelkezéseiből kell kiindulni. Székhelynek tekintendő belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. Telephelynek minősül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát; azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR 08 61.2] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található, bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR 08 61.2] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez - azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található, a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik; Telephelynek számít továbbá az építőipari tevékenységek folytatásának, illetőleg természeti erőforrás feltárásának, kutatásának helye(i) szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek időtartama adóéven belül a 180 napot meghaladja. A bevallást az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időpontig az iparűzési adót működtető székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani! II. A BEVALLÁSI NYOMTATVÁNY EGYES SORAI 1. Azonosító adatok Az adózó azonosításhoz szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni. 2. A bevallás jellege Az adózás rendjéről szóló törvény többféle esetben ír elő bevallás-benyújtási kötelezettséget. A bevallási nyomtatvány egyes (2.1.- 2.8.) pontjaiban a bevallás jellegét kell megjelölni.
2.1. ÉVES BEVALLÁS melletti négyzetbe X-et kell tenni, ha a vállalkozást a 2011. teljes adóévben iparűzési adókötelezettség terhelte, továbbá akkor is, ha az iparűzési adókötelezettség a 2011. év közben keletkezett (év közben vezette be az adót az önkormányzat vagy az adózó év közben kezdte tevékenységét) és az adókötelezettség fennállt 2011. december 31-én is. Ha teljes évben fennállt az adókötelezettség, akkor a 4. pontban a „Bevallási időszak” sorban 2011. január 1. naptól – 2011. december 31-ig terjedő időszakot kell beírni, ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdő napjától 2011. december 31-ig terjedő időszakot kell beírni. Például: ha a vállalkozás 2011. július 1-én létesített a településen telephelyet, vagy az adót az önkormányzat ettől az időponttól kezdődően vezette be, akkor a bevallási időszak 2011. július 1-től – 2011. december 31-ig tart. A bevallást az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani! Azon adózóknál, amelyek a számviteli törvény alapján a naptári évtől eltérő üzleti évet választják, az adóév utolsó napját követő 150. napon kell az éves bevallást benyújtani. A bevallási időszak ebben az esetben értelemszerűen az adóév (üzleti év) első és utolsó napja közötti időszakot jelenti, amely 12 hónapra terjed ki, kivéve az áttérés évét. Ez utóbbi esetben az adóév első napja a naptári év első napjával, az utolsó napja pedig a választott mérlegfordulónappal egyezik meg. 2.2. ZÁRÓ BEVALLÁST kell benyújtani, ha az adózó átalakul, vagy felszámolását, végelszámolását rendelték el, vagy az egyéni vállalkozói igazolványt visszavonták, vagy adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti, szünetelteti előtársaság esetén a bejegyzési kérelmét a cégbíróság elutasította, vagy az adózó visszavonta, az adózó székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény 33. §-ának (3) bekezdésében foglalt egyéb esetekben. A záró bevallás benyújtásának okát a 3. pontban, a megfelelő kockában kell jelölni. A 4. pontban meg kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. A bevallás benyújtásának időpontjára az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak az irányadóak. Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét más településre áthelyezi vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az adókötelezettség továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség időtartamáról szóló bevallást csak az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani, kivéve, ha még a székhely-áthelyezés, telephelymegszüntetés évében az adózó más okból záró bevallás-benyújtására kötelezett. Ekkor az éves bevallás és a záró bevallás melletti négyzetbe is egyaránt X-et kell tenni, a 4. pontban pedig az adóévben a településen fennálló adókötelezettség időtartamát is meg kell jelölni. Annak a vállalkozónak, aki az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alanya is egyben és az iparűzési adóban az egyszerűsített adóalap megállapítást választotta, de év közben az EVA alanyisága megszűnt, az adóév első napjától az EVA alanyiság utolsó napjáig terjedő időszakról (melyet jelölni kell a 4. pontban) évközi bevallást kell benyújtani az EVA bevallás benyújtásával egyidejűleg. Ilyen esetben – ha az iparűzési adóalanyiság egyébként nem szűnik meg – a 2.1. sor és a 2.2. sor melletti négyzetbe, továbbá a 3.9. sor melletti négyzetbe is x-et kell tenni. 2.3. ELŐTÁRSASÁGI BEVALLÁST a jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdőbirtokosság társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani, az előtársasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről. A 4. pontban az előtársasági létforma alatti adókötelezettség időtartamát kell megjelölni. Az előtársasági időszaknak a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetőleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedő időtartam minősül. A bevallást ezen esetben addig az időpontig kell benyújtani ameddig a számviteli törvény alapján a beszámoló készíthető, (jellemzően az előtársasági időszak utolsó napját követő 90 napon belül). Ha az előtársaság kérelmét jogerősen elutasították, vagy azt visszavonja, akkor a 2.2. sorban és a 3.6. sorban is x-el kell jelölni. 2.4. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó, ezen minőségét jelzi a rovatban. 2.5. Az év közben kezdő vállalkozó ezt a tényt az ebben a rovatban lévő kockában jelzi. (Emellett az éves bevallás benyújtását, vagy - záró bevallás benyújtási kötelezettség esetén - záró bevallás benyújtását a 2.1,. vagy 2.2. rovatban is jelölni kell.) 2.6. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetében az áttérés éve egy adóév, de annak hossza mindig kevesebb mint 12 hónap. Ennek tényét itt kell jelölni. (Emellett az éves bevallás benyújtásának tényét a 2.1. rovatban is jelölni kell. A bevallási időszaknál (4 pont) pedig az áttérés időszakát mint önálló adóévet kell feltüntetni.) 3. A záró bevallás benyújtásának oka Az Útmutató 2. pontjában foglaltaknak megfelelően kell jelölni a bevallás benyújtásának okát a megfelelő kockában. 4. Bevallási időszak Az Útmutató 2. pontjában foglaltaknak megfelelően kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. 5. A csatolt kiegészítő lapok jelölése A bevallási nyomtatványhoz különböző kiegészítő lapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó kiegészítő lapokat is – tevékenység jellegének megfelelően - ki kell tölteni. Az „A”-tól „E”-ig terjedő kiegészítő lapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet – a vállalkozásra irányadó kiegészítő lapot – kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. Az „F” jelű kiegészítő lapot az adóalapmegosztással összefüggésben kell kitölteni, annak, aki székhelyén kívül legalább egy településen telephellyel rendelkezik, azaz adóalapmegosztásra kötelezett. A „G” jelű kiegészítő lap pedig a más adóhatóságnál fennálló köztartozások megnevezésére, a „H” jelű kiegészítőlap az alvállakozói teljesítések felsorolására, az „I” jelű kiegészítő lap az iparűzési adóbevétel célirányos felhasználására szolgál. Az „A” jelű kiegészítő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak. A „B” jelű kiegészítő lapot a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni. A „C” jelű kiegészítő lapot a biztosítóknak kell kitölteni. A „D” jelű kiegészítő lapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni. Az „E” jelű kiegészítő lapot a kockázati tőkealapoknak és a kockázati tőketársaságoknak kell kitölteni.
6. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját választók nyilatkozata
6.1 Az egyszerűsített adóalap meghatározása 2011. adóévre A 2011.évben a korábbi évnek megfelelően lehetett élni az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározási módjával az alábbi adózói körben: a. 2011. teljes adóévben a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózó vállalkozó esetében, továbbá b. azon iparűzési adóalany esetében, akinek a nettó árbevétele 2011. évben a 8 millió Ft-ot nem haladta meg. Az a) esetben az iparűzési adóalapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80%-a. A b) esetben az iparűzési adóalap összege a nettó árbevétel 80 %-a (0,8-al szorzott összege). Az egyszerűsített adóalap meghatározás választásakor az a) és b) esetben nem kell kitölteni a 82-86. sorokat, továbbá „A” jelű kiegészítő lap 2-6. sorait. A 81. sorban (az „A” jelű kiegészítő lapon is) az átalányadózónak (a) alpont esetén) az átalányadó alapját, a b) alpont esetén pedig a nettó árbevétel összegét kell jelölni. A 87. sorban az előzőek szerint számított adóalap összegét kell írni. 6.2 Az egyszerűsített adóalap meghatározás módját választók nyilatkozata a 2012. adóévre Az adóalap egyszerűsített meghatározásának módját az alábbi adózói kör választhatja: • a személyi jövedelemadó törvény szerint az adóévben átalányadózást választó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, • azon vállalkozó (iparűzési adóalany), aki a 2011. adóévben 8 millió Ft nettó árbevételt nem haladta meg, kezdő vállalkozó esetén várhatóan nem haladja meg, ha az adóévet megelőző év 12 hónapnál rövidebb volt, akkor arányosítással kell megállapítani az értékhatárt. Amennyiben az adózó 2012. adóévben élni kíván ezzel a lehetőséggel azt a négyzetben jelölnie kell.
6.3 Az az adózó aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya 2011. évben és az iparűzési adóban az egyszerűsített adómegállapítást választotta, akkor azt az e sorban lévő négyzetben kell x-el jelölni. Az EVA alanynak a 81. sorban (az „A” jelű kiegészítő lapon is) az EVA alapját, a 87. sorban az EVA alap 50 %-át (az iparűzési adóalapot) kell feltüntetni .A 82-86. sorait, valamint a „A” jelű kiegészítő lap 2-6 sorait nem kell kitölteni. Az EVA alanyiság évközi megszűnése esetén ugyanígy kell kitölteni az egyéb sorokat. 6.4 Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alanya a 2012. évben az iparűzési adóban választhatja az iparűzési adóalap egyszerűsített meghatározási módját. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozási szintű iparűzési adóalap ebben az adózói körben az EVA alapjának 50 %-a. 7. Könyvvezetés módja A könyvvezetés, nyilvántartás-vezetés módját a megfelelő kockában kell jelölni. 8. Az adó kiszámítása 81. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás egészének szintjén képződő Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy tevékenységét hol végzi. A nettó árbevétel-elemek részletezése és azok értelmezése a vonatkozó kiegészítő lapon található. A vállalkozási szintű nettó árbevételt a vonatkozó kiegészítő lapon kell levezetni. Ezért elsőként a vonatkozó kiegészítő lap 1. sorát, illetve az annak meghatározásához szükséges alsorokat kell kitölteni! Az adott kiegészítő lapon szereplő (kiszámított) 1. sor összegét kell itt feltüntetni. 82. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szintű eladott áruk beszerzési értékének összegét (elábé). 83. sor: Ebben a sorban a vállalkozás egészének szintjén megjelenő közvetített szolgáltatások értékének összegét kell feltüntetni. (A közvetített szolgáltatások értéke magában foglalja a számviteli törvény szerinti közvetített szolgáltatásokkal azonos tartalmú ráfordításokat, valamint az alvállalkozói teljesítéseket, amely utóbbit a 84 sorban fel kell tüntetni.) Ebben a sorban az együttes összegnek kell szerepelni. A számviteli törvénnyel azonos tartalmú közvetített szolgáltatásokról akkor van szó, ha az adóalany saját nevében vásárol meg olyan szolgáltatást, amelyet harmadik személlyel írásban kötött szerződés alapján ez utóbbi számára változatlan formában ad tovább, azaz nem a saját teljesítményéhez használja fel. Mindennek ki kell tűnnie a számlázás és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásokból is. (A kimenő számlákban - ha az saját és közvetített szolgáltatásokat is tartalmaz – külön kell feltüntetni a közvetített szolgáltatás megnevezését és ellenőrzését, mely nem kell, hogy megegyezzék a szolgáltatás beszerzési árával.) 84. sor Itt kell feltüntetni a 83. sorban szereplő Htv. szerinti közvetített szolgáltatások értékéből az alvállalkozói teljesítések értékét. Alvállalkozói teljesítésről akkor lehet szó - feltéve, ha az adott ráfordítás nem került közvetített szolgáltatásként, elábéként, anyagköltségként elszámolásra - ha az adózó mind a megbízóval, mind a szállítóval (alvállalkozóval) is a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés értékének minősül annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként nettó árbevételét nem csökkentette; 85. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintű – nettó árbevétel-csökkentő – anyagköltség összegét. Az anyagköltség a számviteli törvény szerint (az adóévben) elszámolt anyagköltséggel egyezik meg a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében. A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén a tárgyévben anyagbeszerzésre fordított kiadás a számviteli törvény szerinti vásárolt anyagok (alap-segéd,-üzem, fűtőanyag, tartalék alkatrész, egy éven belül elhasználódó szerszámok, eszközök, berendezések) tárgyévi költségét jelenti. Az egyszeres könyvvitelt vezető vagy pénzforgalmi nyilvántartást vezető adózók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadást növelni kell a tárgyévi kifizetett leltári nyitókészlettel és csökkenteni a tárgyévi kifizetett leltári zárókészlet értékével. 86. sor Itt kell szerepeltetni az alapkutatás, alkalmazott kutatás kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét. 87. sor: Ez a sor szolgál a helyi adótörvény szerinti, vállalkozási szintű iparűzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétől. Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor ezt az összeget kell – az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint – megosztani az egyes települések között. A Htv. szerinti vállalkozási szintű adóalap megállapításához a 81. sor (nettó árbevétel) összegéből kell levonni a 82. sor, a 83. sor, a 85. és a 86. sor együttes összegét. Ha a 81. sor összegét eléri vagy meghaladja a 82-83 és 85-86. sorok együttes összege, akkor ebben a sorban „0”-t kell szerepeltetni. Ebben az esetben a 88. sorba, a 89. sorba, a 810. sorba, a 811, a 815, a 818. sorba egyaránt „0”-t kell írni. Az egyszerűsített adóalap meghatározását választó adózó esetében itt kell feltüntetni az adóalap számított összegét a 6.1. és – EVA alany esetén – a 6.3. ponthoz fűzött magyarázat alapján. 88. sor: A Htv. 39/D. § alapján számított foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó adóalap mentességet kell szerepeltetni. 89. sor Ezt a sort csak a külföldi telephellyel rendelkező vállalkozóknak kell kitöltenie. Itt kell szerepeltetni a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap összegét.
810. sor Ebben a sorban kell feltüntetni a 2010. adóévre igénybe vett a foglalkoztatás növekedéséhez kapcsolódó adóalap mentesség összegét abban az esetben, ha 2011. adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladóan csökken. 811. sor: Ebben a sorban a (88+89) sorba írt mentesség összegével csökkentett, valamint a 810. sorba írt összeggel növelt vállalkozói szintű adóalapot kell rögzíteni. Amennyiben a 88, 89, 810. sor nem tartalmaz adatot a 811. sor megegyezik a 87. sorban írt összeggel. Ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor ezt az összeget kell - az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint - megosztani az egyes települések között. 812. sor: Itt kell feltüntetni a 11. sorban szereplő vállalkozási szintű adóalap megosztása eredményeként előálló – törvényi szabályok szerinti – települési adóalapot. Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az ezen sorban szereplő összeg megegyezik a 811. sor összegével. 813. sor: Az önkormányzati rendelet 2 millió Ft összegű vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó vállalkozót mentesít a helyi iparűzési adó megfizetése alól. Amennyiben a vállalkozónak nincs adóalap megosztási kötelezettsége és a 811. sorban szereplő összeg nem haladja meg a 2 millió Ftot, akkor a 87. sorban szereplő összeget kell szerepeltetni ebben a sorban. 814. sor: Ez a bevallási sor az adóköteles adóalap megállapítására szolgál. Ha a 87. sor értéke a 2 M Ft-ot meghaladja az adóalap teljes összege adóköteles. Ha a 87. sor értéke nem haladja meg a 2 M Ft-ot, a 87. sor egyenlő a 813. sorral, az mentesül a helyi iparűzési adó megfizetése alól, viszont a 810. sorban szereplő összeget a 814. sorban kell szerepeltetni és utána az adót kiszámolni. 815. sor: Az adóköteles települési adóalapra jutó adó összegét kell itt feltüntetni, az önkormányzati rendelet szerinti 2 % adómérték alapulvételével. 816. sor: A helyi adótörvény szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét – az adóalap-megosztás arányában- le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegéből, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig. Például ha az adózó az adóévben 200.000 forintot fizetett ki adóátalány címén, az adóalap-megosztás eredményeként pedig a települési adóalap a vállalkozási szintű adóalap 20 %-a, akkor az adott önkormányzatnál levonható összeg az adóévben megfizetett adóátalány 20 %-a, azaz 40.000 forint. Abban az esetben, ha az önkormányzatra jutó adóátalány összege meghaladja a 815. sor összegét, akkor itt csak a 815. sorban szereplő összeget lehet feltüntetni, a településre jutó adóátalány összegét pedig 9. pontban kell szerepeltetni. 817. sor: A helyi adótörvény módosításáról szóló 1995. évi XCVIII. törvény 10. §-ának (2) bekezdése - átmeneti szabályként - a magánszemély vállalkozó esetében lehetővé teszi, hogy a kommunális beruházás miatt az iparűzési adó összegét csökkentse. Ha a magánszemély adóalanynak a hivatkozott rendelkezés szerint adóévben csökkentheti az adóját, akkor itt kell feltüntetni az adóévben e címen érvényesíthető kedvezmény összegét. 818. sor: Ez a sor szolgál az adóévi iparűzési adófizetési kötelezettség kiszámítására. Az adóköteles adóalapra vetített adó összegéből (815. sor) le kell vonni az adó összegét különféle jogcímeken csökkentő tételeket (a 816.-817. sorok együttes összegét). Abban az esetben, ha az adót csökkentő tételek együttes összege eléri vagy meghaladja a 815. sor összegét, akkor itt „0”-t kell feltüntetni. 819 - 822. sorok: Ezen sorok szolgálnak az adóévi adó elszámolására, pénzforgalmi rendezésére. A 819. sorban az adóévben adóelőlegre ténylegesen befizetett összeget, a 820. sorban pedig – a kettős könyvvitelt vezetők esetében – az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeget kell feltüntetni. Amennyiben a 818. sorban szereplő összeg meghaladja a 819. sor és a 820. sor együttes összegét, akkor a különbözetet a 821. sorban (még fizetendő adó) kell feltüntetni. Ezt az összeget kell – éves bevallás esetén - legkésőbb az adóévet követő év május 31-ig befizetni az önkormányzat
10700086-42689106-52100008 számú
számlájára. Záró bevallás és előtársasági bevallás esetén a bevallás benyújtásának határidejével
egyező időpontban kell az adót megfizetni. Abban az esetben, ha a 819. sor és a 820. sor együttes összege meghaladja a 818. sor összegét, akkor a különbözetet a 822. sorban kell feltüntetni. 9. Itt kell feltüntetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után az adóévben megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összegét. Ez az összeg megegyezik a 816. sorban feltüntetett összeggel, ha a 815. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít, ha nem, akkor annál csak nagyobb összeg szerepelhet ebben a sorban. 10. Az iparűzési adóelőleg levezetése. Az előlegfizetési időszak elválik az adóévtől, mivel a bevallás benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak lesz az. ( Általánosságban: 2012.07.01-től 2013.06.30-ig tart, kivéve az eltérő üzleti éves adóalanyokat, akiknek az üzleti év kezdetéhez és a bevallás benyújtásának eltérő időpontjához igazodik.) A vállalkozó a helyi iparűzési adó előlegét továbbra is két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg, azonban a bevallás kitöltése során az első előlegrészletnek – a naptári év szerint működő adózók esetében – 2012. szeptember 15-ét, a második előlegrészletnek pedig 2013. március 15-ét kell tekinteni. Szeptember 15-ére vonatkozóan a márciusi adóelőleg és az aktuális bevallásban szereplő ( előző évi) adó pozitív különbözetét kell bevallani és megfizetni, míg a következő év március 15-én esedékes „második” adóelőleg összege az (előző évi) adó 50%-ának megfelelő összege lesz. Változás 2012. január 01-től: Az önkormányzati rendelet 1 millió Ft összegű vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó vállalkozót mentesít a helyi iparűzési adó megfizetése alól, a korábbi 2 millió helyett. Így azon vállalkozások amelyek adóalapja 2011. évben 1-2 millió közé esett, annak a második előlegrészlet bevallásakor az erre jutó adó összegét szerepeltetni kell. Az 2. és 3. sorban a nulla értéket akkor is fel kell tüntetni, amennyiben adóelőleg fizetési kötelezettsége nem keletkezik. A hibás adóelőleg megállapítás jogkövetkezményei megegyeznek az adó megállapítás során előforduló hibák jogkövetkezményeivel! Megjegyzés: 2012. évben ettől függetlenül a feltöltésre kötelezetteknek december 20-án a várható éves adókiegészítés összegéről ismét bevallást kell benyújtani, és a befizetést teljesíteni.
A Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása 2011. adóévről Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz kapcsolódó „A” jelű kiegészítő lap
Az adózó neve, cégneve ........................................................................................ ................................................................................................................................ Adószáma:.............................................................................................................. Adóazonosító jele: .................................................................................................
Az adatokat forintban kell megadni
Az adóhatóság tölti ki!
1 A Htv. szerinti - vállalkozási szintű - éves nettó árbevétel (2-3-4-5-6) 1/A. A személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadó alapja 1/B. A Htv. szerinti - vállalkozási szintű - éves nettó árbevétel 2. A számviteli törvény szerinti nettó árbevétel 3. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti Jogdíjbevétel 4. Egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó összege 5. Egyéb ráfordítások között kimutatott regisztrációs adó, energia adó összege 6. Felszolgálási díj árbevétele
..............................................., ..........év .............................................hó .............nap
..................................................... (cégszerű) aláírás
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ „A” JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ Az „A” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! 1. sor: Ebben a sorban kell levezetni a – vállalkozási szintű – nettó árbevétel összegét. A számviteli törvény szerinti nettó árbevételből, a - 2. sorban szereplő összegből - a 3., 4., 5.,6. sorban szereplő összeget le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 81. sorában feltüntetendő összeggel! 1/A. sor : az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját választó, a 2011. teljes adóévben a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadó részére (6.1.pont) 1/B. sor : az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját választó azon iparűzési adóalany részére, akinek a nettó árbevétele a 8 millió Ft-ot 2010. adóévben nem haladta meg (6.1.pont) Az átalányadózó magánszemélyeknek az átalányadó alapját, az EVA alanyoknak pedig az EVA alapjának összegét kell feltüntetni és a 8/1. sorba beírni. 2. sor: A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény 72-75. §-ában szereplő rendelkezések alapján meghatározott – vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét. A jellemzően nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl.: társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szerv stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében ebbe a sorba a tevékenységgel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni.
3. sor: Itt kell szerepeltetni a társasági adóról és osztalék adóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó bevételt. 4. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó összegét. 5. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb ráfordítások között kimutatott regisztrációs adó, energia adó összegét. 6. sor: Ebbe a sorba kell feltüntetni a felszolgálási díj árbevételét.
B Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások nettó árbevételének a kiszámítása 2011. adóévről Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz kapcsolódó „B” jelű kiegészítő lap Az adózó neve, cégneve ....................................................................................….. ...........................................................................................................................…... Adószáma:.........................................................................................................…... Adóazonosító jele :………………………..........................................................…. Az adatokat Ft-ban kell megadni
Az adóhatóság tölti ki!
1. A Htv. szerinti - vállalkozási szintű - éves nettó árbevétel [(2+3+4+5+6+7-8] 2. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 3. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei 4. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele 5. Befektetési szolgáltatás bevétele 6. Fedezeti ügyletek veszteségének / nyereségének nyereségjellegű különbözete 7. Alapügyletek (fedezett tételek) nyereségének / veszteségének nyereségjellegű különbözete 8. Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások
....................................................,
............év ..........................................hó ..........nap
............................................ (cégszerű) aláírás
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A „B” JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ
Az „B” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek hitelintézetnek, vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülnek. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2 – 8. sorokban szereplő egyes – vállalkozási szintű – nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 2 - 7. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 8. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 81. sorában feltüntetendő összeggel! 2 – 8. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni.
C Biztosítók nettó árbevételének a kiszámítása
2011. adóévről Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz kapcsolódó „C” jelű kiegészítő lap Az adózó neve, cégneve .................................................................................….... ..........................................................................................................................…... Adószáma:.........................................................................................................….. Adóazonosító jele : ................................................................................................. Az adatokat Ft-ban kell megadni
Az adóhatóság tölti ki!
1. A Htv. szerinti - vállalkozási szintű - éves nettó árbevétel [(2+3+4+5+6+7-8] 2. Biztosítástechnikai eredmény 3. Nettó működési költségek 4. Befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordítások (csak életbiztosítási ágnál) és az egyéb biztosítástechnikai ráfordítások együttes összege 5. Fedezeti ügyletek nyereségének / veszteségének nyereségjellegű különbözete 6. Alapügyletek (fedezett tételek) nyereségének / veszteségének nyereségjellegű különbözete 7. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó árbevétele, a Htv. 52. § 22. c) alpontja szerint egyéb növelő tételek 8. Htv. 52. § 22. c) alpontjában foglalt csökkentések
................................................ ..........év ............................................hó ..........nap
.............................................................. (cégszerű) aláírás
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A „C” JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ
Az „C” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek biztosítónak minősülnek. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2-8. sorokban szereplő egyes – vállalkozási szintű – nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 2 - 7. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 8. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 81. sorában feltüntetendő összeggel! 2 – 8. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni.
D Befektetési vállalkozások nettó árbevételének a kiszámítása 2011. adóévről Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz kapcsolódó „D” jelű kiegészítő lap Az adózó neve, cégneve ...................................................................................….. .........................................................................................................................…... Adószáma:.........................................................................................................…. Adóazonosító jele: ………………………............................................................. Az adatokat Ft-ban kell megadni
Az adóhatóság tölti ki!
1 A Htv. szerinti - vállalkozási szintű - éves nettó árbevétel (2+3+4+5+6) 2. Befektetési szolgáltatási tevékenység bevétel 3. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele 4. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege 5. Fedezeti ügyletek nyereségének / veszteségének nyereségjellegű különbözete 6. Alapügyletek (fedezett tételek) nyereségének / veszteségének nyereségjellegű különbözete
................................................,
..............év .............................................hó .........nap
............................................................. (cégszerű) aláírás
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A „D” JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ
Az „D” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek befektetési vállalkozásnak minősülnek. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2 - 6. sorokban szereplő egyes – vállalkozási szintű – nettó árbevétel-elemek összegét. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 81. sorában feltüntetendő összeggel! 2 – 6. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat a számviteli törvény és a befektetési vállalkozók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni.
E Kockázati tőketársaságok és kockázati tőkealapok nettó árbevételének a kiszámítása 2011. adóévről Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz kapcsolódó „E” jelű kiegészítő lap Az adózó neve, cégneve...................................................................................…... ..........................................................................................................................…... Adószáma:.........................................................................................................….. Adóazonosító jele ………………………............................................................... Az adatokat Ft-ban kell megadni
Az adóhatóság tölti ki!
1. A Htv. szerinti - vállalkozási szintű - éves nettó árbevétel [2+3-(4+5+6)] 2. A számviteli törvény szerinti nettó árbevétel 3. Befektetett pénzügyi eszközöknek minősülő részvények, részesedések a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott (járó) osztalék és részesedés együttes összege 4. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték 5. Egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó összege 6. Egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összege
................................................., ..............év ..............................................hó ............nap
......................................................... (cégszerű) aláírás
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ „E” JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ Az „E” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek kockázati tőketársaságnak, vagy kockázati tőkealapnak minősülnek. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2 – 6. sorokban szereplő egyes – vállalkozási szintű – nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 2 - 3. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 4, 5. és a6. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 81. sorában feltüntetendő összeggel! 2 – 6. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. 2. sor: A számviteli törvény (2000. évi C. tv.) hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény 72-75. §-ában szereplő rendelkezések alapján meghatározott – vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét. A jellemzően nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl.: társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szerv stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében ebbe a sorba a tevékenységgel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni. 3. sor: Ebbe a sorba a számviteli törvény 84. §-ának (1)-(2). bekezdéseiben leírtak alapján kell kiszámítani és bejegyezni a befektetett pénzügyi eszközöknek minősülő részvények, részesedések a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott (járó) osztalék és részesedés együttes összegét. 4. sor: Ebbe a sorba kell beírni a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéket. 5. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékekét, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott – adóhatósággal elszámolt - jövedéki adó összegét. 6. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összegét.
F A vállalkozási szintű adóalap megosztása 2011. adóévről Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz kapcsolódó
„F” jelű kiegészítő lap Az adózó neve, cégneve:.................................................................................................................................. Adószáma:....................................................................................................................................................... Adóazonosító jele:.………………………...................................................................................................... Az alkalmazott adóalap megosztás módszere 1. Személyi jellegű ráfordítással arányos 2. Eszközérték arányos 3. A Htv. 3. számú melléklet 2.1 pontja szerinti megosztás 4. A Htv. 3. számú melléklet 2.2 pontja szerinti megosztás
5. A Htv. 3. számú melléklet 2.3 pontja szerinti megosztás 6. A Htv. 3. számú melléklet 2.4.1 pontja szerinti megosztás 7. A Htv. 3. számú melléklet 2.4.2 pontja szerinti megosztás
Megosztás 1. A vállalkozás által az adóévben – a Htv. melléklete szerint - figyelembeveendő összes személyi jellegű ráfordítás összege 2. Az 1. sorból az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak után az adóévben - a Htv. melléklete szerint - figyelembeveendő személyi jellegű ráfordítás összege 3. A vállalkozásnak az adóévben a székhely, telephely szerinti településekhez tartozó - a Htv. melléklete szerinti - összes eszközérték összege 4. A 3. sorból az önkormányzat illetékességi területén figyelembeveendő – a Htv melléklete szerinti - eszközérték összege 5. Egyetemes szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő villamosenergia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítésből származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevétele 6. Az 5. sorból az egyetemes szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő villamosenergia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítésből származó, az önkormányzat illetékességi területére jutó számviteli törvény szerinti nettó árbevétele 7. Villamosenergia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az összes végső fogyasztónak továbbított villamosenergia vagy földgáz mennyisége 8. A 7. sorból a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztónak továbbított villamosenergia vagy földgáz mennyisége 9. Az építőipari tevékenységből (Htv. 52.§ 24.) származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összege 10. A 9. sorból az önkormányzat illetékességi területén a Htv. 37.§ (3) bekezdés szerint létrejött telephelyre jutó összeg 11. A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőinek száma 12. A 11. sorból az önkormányzat illetékességi területén található számlázási cím szerinti vezeték nélküli távközlési tevékenységet igénybe vevő előfizetők száma 13. A vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó vezetékes távközlési tevékenység szolgáltatási helyeinek száma 14. A 13. sorból az önkormányzat illetékességi területén található vezetékes szolgáltatási helyeinek száma 15. A vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőinek száma 16. A 15. sorból az önkormányzat illetőségi területén található számlázási cím szerinti vezeték nélküli távközlési tevékenységet igénybe vevő előfizetők száma
Ft. Ft. Ft. Ft.
Ft.
Ft. kWh. ezer m3 kWh. ezer m3
Ft. Ft. db. db. db. db. db. db.
..........................................., 20........év ...............................hó .............nap ..................................................... (cégszerű) aláírás
Kitöltési útmutató az „F” jelű kiegészítő laphoz A vállalkozási szintű adóalap megosztásának módja Az a vállalkozó, aki az adóévben több önkormányzat illetékességi területén végez (vagy végzett) állandó jellegű iparűzési adóköteles tevékenységet, az adó alapját a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (továbbiakban Htv.) mellékletében foglaltak szerint köteles megosztani. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell. Az 1.1, 1.2, 2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot az 1.1. vagy 2.1. pont szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. Az 1.2 pont szerinti megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki. A helyi iparűzési adó alapjának megosztása: 1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja (a továbbiakban: adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot, a következő 1.1., 1.2. vagy 2.1. pont szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni. 2.1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a komplex adóalap megosztási módszert alkalmazni. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1. pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét (1.2. pont) kell alkalmazni. 2.2. A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyese, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes végső fogyasztó részére történő villamos energia, földgáz értékesítése, illetve villamos energia vagy földgáz elosztása esetén - a melléklet 1. és 2.1. pontjában foglaltaktól eltérően - a helyi iparűzési adó alapját [39. § (1) bek.]: a) egyetemes szolgáltató, villamo senergia- vagy földgázkereskedő esetén az önkormányzat illetékességi területén végső fogyasztó részére eladott villamos energia vagy földgáz értékesítéséből származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a villamos energia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítéséből származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között. b) villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztó számára továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége és az összes, végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között. 2.3. Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó [52. § 62.] - döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően - adóalapját következők szerint is megoszthatja. Az adóalap 50%-át a székhelye és a Htv. 52. § 31. pontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50%-át pedig a Htv. 37. § (3) szerint létrejött telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből [Htv. 52. § 24.] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 37. § (3) bekezdés szerint létrejött telephely szerinti valamennyi településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani. 2.4.1. A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó - az 1. és 2.1. ponttól eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján számlázási címmel rendelkező vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg. Felhívjuk a figyelmet, hogy az e tevékenységet végző vállalkozó a 2011-ben kezdődő adóévre, adókötelezettsége megállapításánál még a 2010. december 31-én hatályos telephely fogalmat - és megosztási módot - köteles alkalmazni [lásd. Htv. 48.§ (1) bek.] 2.4.2. A vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó - az 1. és 2.1. ponttól eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője részére nyújtott szolgáltatás helyének címe, valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési szolgáltatást is nyújt - a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján, a vezetékes vagy vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes, vezetékes és vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg.
G
Nyilatkozat a fennálló köztartozásokról
2011. adóévről Miskolc Megyei Jogú Város illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz kapcsolódó „G” jelű kiegészítő lap Az adózó neve (cégneve) ....................................................................................
Adószáma:..........................................................................................
Adóazonosító jele: ..............................................................................................
Statisztikai számjele:..........................................................................
Adózó bankszámla száma: .................................................................................. Más adóhatóságnál (állami, önkormányzati, vámhatóság) nincs tartozásom. 1. A túlfizetés összegét később esedékes iparűzési adó fizetési kötelezettségre kívánom felhasználni 2. A túlfizetés összegéből _______________________forintot kérek visszatéríteni, a fennmaradó összeget később esedékes iparűzési adó fizetési kötelezettségre kívánom felhasználni 3. A túlfizetés összegéből _______________________forintot kérek visszatéríteni, _______________________forintot kérek más adónemben/hatóságnál nyilvántartott lejárt esedékességű köztartozásra átvezetni, a fennmaradó összeget később esedékes iparűzési adó fizetési kötelezettségre kívánom felhasználni 4. A túlfizetés összegéből _______________________forintot kérek más adónemben/hatóságnál nyilvántartott lejárt esedékességű köztartozásra átvezetni, a fennmaradó összeget később esedékes iparűzési adó fizetési kötelezettségre kívánom felhasználni 5. A túlfizetés teljes összegének visszatérítését kérem
Kijelentem, hogy az adóbevallás benyújtásának napján az alábbi lejárt esedékességű köztatozásaim állnak fenn:
A tartozást nyilvántartó intézmény Megnevezés számlavezető pénzintézetének neve bankszámla pénzforgalmi jelzőszáma 01. 02. 03. 04. 05. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a nyilatkozatban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. …………..………….,.……………év…..……………hó ………..nap ……………………….………………
(cégszerű) aláírás
A tartozás összege (Ft)
H Tájékoztató adatok 2011. adóévről MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz kapcsolódó „H” jelű kiegészítő lap Az adózó neve, cégneve:……………………………………………………………………….…………………. ………………………………………………………………………………………………….…………………. Adószáma:……………………………Statisztikai számjele:..…………………………………………………… Adóazonosító jele:………………………….……………………………………………………………………...
Alvállalkozói teljesítések felsorolása: / Kizárólag Miskolc illetékességi területéről származó teljesítések / Alvállalkozó neve, címe:
Adószáma:
Statisztikai számjele:
Teljesítés értéke (Ft)
…………………………………., ……………….év ……………………hó…………….nap
……………………………… (cégszerű) aláírás
I Helyi iparűzési adó célirányos felhasználási javaslata 2011. adóévről MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz kapcsolódó „I” jelű kiegészítő lap
Az adózó neve, cégneve ....................................................................................... ............................................................................................................................. Adószáma:............................................................................................................ Adóazonosító jele (vagy technikai száma): ...........................................................
Bevallott 2011. évi iparűzési adó összege:
_____________________
(927. sorban lévő összeg)
Adóösszeg 5 %-a:
___________________ _
(legalább 5.000.-Ft, de legfeljebb 1.000.000.-Ft)
____________
Felhasználásra jelölt összeg (összesen): Felhasználási célok: ( részletezés a túloldalon ) a.) Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése
____________
b.) Szociális ellátás infrastruktúra fejlesztése
____________
c.) Oktatási infrastruktúra fejlesztése
____________
d.) Kulturális programok, fejlesztésének támogatása
____________
e.) Sport rendezvények, sportlétesítmények fejlesztése
____________
f.) Városi parkok, közterületek fejlesztése
____________
g.) Út és közműhálózat fejlesztése
____________
h.) Közbiztonság fejlesztése, polgárőrség támogatása
____________
___________________ , ______év _______________hó _____nap _______________________ (cégszerű) aláírás
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2011. ÉVI HELYI IPARÛZÉSI ADÓBEVÉTELEK CÉLIRÁNYOS FELHASZNÁLÁSÁRA
A helyi iparűzési adó befizetésének meghatározott részére felhasználási javaslatot tehet az a miskolci székhelyű vállalkozó, akinek iparűzési adóban legalább 100 ezer forint adófizetési kötelezettsége keletkezett. A felhasználási javaslatban megosztásra jelölhető az éves adóbevallásban szereplő összeg 5%-a, de legfeljebb 1 millió forint. Az adózó - amennyiben fizetett adója fedezetet nyújt – legfeljebb három célra irányuló javaslatot tehet. A jelölt összeg nem lehet kevesebb célonként, mint 5.000.-Ft. A megfizetett iparűzési adó felhasználási céljai Miskolc Megyei Jogú Város területén: a./ egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az önkormányzat irányítása alá tartozó egészségügyi intézmények létesítményeinek fejlesztése,
gép-műszer
ellátottságának javítása
b./ szociális ellátás infrastruktúra fejlesztése szociális ellátást biztosító önkormányzati költségvetési szervek infrastruktúrájának fejlesztése ( létesítmények felújítása, fejlesztése, eszközfejlesztés )
c./ oktatási infrastruktúra fejlesztése - az önkormányzati oktatási intézmények fejlesztése ( létesítmények felújítása, fejlesztése, eszközbeszerzés
d./ kulturális programok, fejlesztések támogatása az önkormányzat által megvalósításra tervezett kulturális programok, rendezvények, létesítmény fejlesztések támogatása intézmények, illetve – a bevallás benyújtásának évében vagy azt követően – megrendezésre tervezett, illetve javasolt rendezvények, programok, beruházások, felújítások
e./ sport rendezvények, sportlétesítmények fejlesztése az önkormányzat által megvalósításra tervezett sport rendezvények, illetve sportlétesítmény fejlesztések ( az önkormányzat által – a bevallás benyújtásának évében vagy azt követően – megvalósításra, illetve megrendezésre tervezett rendezvények, felújítások, beruházások ) támogatása
f./ városi parkok, közterületek fejlesztése az önkormányzat által – a bevallás benyújtásának évében vagy azt követően – megvalósításra tervezett közterület-, parkfelújítások és fejlesztések
g./ út és közműhálózat fejlesztése az önkormányzat által –a bevallás benyújtásának évében vagy azt követően – megvalósításra tervezett út-, járda és közműhálózat ( víz, szennyvíz, csapadékvíz, gáz, villamoshálózat ) felújítások és fejlesztések.
h. / közbiztonság fejlesztése, polgárőrség támogatása Nem vehető figyelembe a felhasználási javaslata annak a vállalkozónak, aki: az éves adóbevallását vagy javaslatát a törvényben előírt, helyi iparűzési adóra vonatkozó bevallási határidőt követően nyújtja be, vagy adóhátralékkal rendelkezik és a javaslat benyújtásáig azt nem rendezi, illetőleg a megadott céloktól vagy mértéktől eltérően, avagy konkrét személyt ( jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, egyéb szervezet, magánszemély) megjelölve tesz javaslatot. Az ilyen javaslatot az adóhatóság semmisnek tekinti.
