A ROCK AND MAGIC SPORTEGYESÜLET Közgyűlése az Egyesület alapszabályát Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. §-ra - figyelemmel a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire is – a mai napon az alábbiak szerint fogadja el. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása Az Egyesület neve: ROCK AND MAGIC SPORTEGYESÜLET (a továbbiakban: az Egyesület) Az Egyesület székhelye: 1112 Budapest, Sasadi út 71. Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére. Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet. Az Egyesület az egyesülési jogról, a
közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése 2. Az Egyesület célja és közhasznú tevékenysége 2.1. Az Egyesület célja Az Egyesület célja a társadalom és az egyén közös érdekének kielégítésére irányuló tevékenységek előmozdítása, támogatása, biztosítása, kiemelten a sport jelen alapszabály 2.2. pontjában megjelölt területein, különösen az alábbi célkitűzéseknek megfelelően: 1. a fiatalok mozgás- és viselkedéskultúrájának kialakítása, folyamatos fejlesztése, sportcélú magatartásra való nevelés, 2. a gyermekek egészséges testi fejlesztése, 3. kapcsolatteremtés és közösségformálás kiszélesítése minden gyermek részére, 4. együttműködés a magyar tánc- és sportszervezetekkel, szövetségekkel, 5. együttműködés és kapcsolatteremtés nemzetközi sportegyesületekkel, szervezetekkel, a közművelődést és sportot irányító állami szervekkel, 6. országos rendezvényeken (bajnokságok, fesztiválok, táncsport rendezvények) való részvétel, az Egyesület ilyen irányú rendezvényeinek segítése. 2.2. Az Egyesület az alábbi sportágakban fejti ki tevékenységét: 1. Sporttánc: - Akrobatikus Rock and Roll - Show tánc - Társastánc - Alternatív táncok - Modern tánc - Hip-hop - Divattáncok 2. Torna 3. Sport akrobatika 4. Fitnesz
1
2.4. Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjának 14. pontjában (sport) megjelölt közhasznú tevékenységet végzi. 2.5. Az Egyesület mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. 2.6. Az Egyesület mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
2.7. Az Egyesület a sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) a 2.6. pontban foglaltak figyelembe vételével és csak kiegészítő tevékenységet folytathat. 2.8. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása. 2.9. Az Egyesület mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti..
2.10. Az Egyesület csak kiegészítő tevékenység keretében szerezheti meg sportlétesítmény tulajdonjogát, használhat, illetve működtethet sportlétesítményt. A fenti pontok figyelembe vételével, kiegészítő tevékenységként és közhasznú tevékenysége megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet vagy hasznosíthatja az ezzel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat, illetve végezhet sporttal össze nem függő tevékenységet. 3. Az Egyesületi tagság keletkezése és megszűnése 3.1. Az Egyesület tagjai 3.1.1 Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy vagy szervezet, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el. 3.1.2. A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatalára az Elnökség jogosult. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. Elutasító határozat esetén a határozat közlésétől számított 15 nap alatt a határozattal érintett a Közgyűléshez fellebbezhet. A fellebbezést a Közgyűlés a soron következő ülésén bírálja el. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával és az első tagsági díj befizetésével jön létre. 3.1.3. Az Egyesület Elnöksége köteles az Egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.
2
3.1.4. Az Elnökség egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az Egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni.
3.1.5. Az Elnökség egyszerű többségi döntéssel hozott határozat alapján pártoló taggá vehető fel minden nagykorú, cselekvőképes magyar és külföldi állampolgár, társadalmi és gazdálkodó szervezet, illetve jogi személy, aki az alapszabályt elfogadja, és aki az egyesület működését anyagilag és erkölcsileg támogatni kívánja. A pártoló tagság az Egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a pártoló tag a tiszteletbeli taghoz hasonlóan jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az Egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni. 3.1.6. A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a "tiszteletbeli tag" kifejezést, míg a pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig
pontosan tartalmazzák a „pártoló tag” kifejezést.
3.2. Az Egyesületi tagság megszűnik: – a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével, – a kilépés írásbeli bejelentésével, – kizárással, – az Egyesület megszűnésével. Kilépési szándékát a tag köteles bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos. Az Elnökség titkos, egyszerű szótöbbséggel meghozott határozattal az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít, sportolóhoz, táncoshoz nem méltó magatartást tanúsít, az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, magatartásával az Egyesület célját sérti, az Egyesület nevét magatartásával rossz színben tünteti fel, rossz hatással és befolyással van az Egyesület tagjaira, garázda jellegű viselkedésével zavarja az Egyesület munkáját. Az elnökség határozata ellen a közléstől számított 15 nap alatt a kizárással érintett tag a Közgyűléshez fellebbezhet. A fellebbezést a Közgyűlés a soron következő ülésén bírálja el.
A tiszteletbeli tagi címet az Elnökség egyszerű többségi határozattal jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A pártoló tag tagsági jogviszonyának megvonására a tiszteletbeli tag jogviszonyának megszűnésére vonatkozó szabályok ugyancsak irányadóak. 3
A fenti bekezdésekben megjelölt eljárás megindításáról az érintet felet előzetesen értesíteni kell. Az értesítés írásban történik, az eljárásra okot adó tényállás közlésével, illetve azzal a felhívással, hogy az érintett a közölt tényállás alapján írásban, vagy szóban észrevételt, tehet, védekezést terjeszthet elő. A kizárásról illetve a tiszteletbeli tagi cím megvonásáról szóló határozat csak azt követően hozható meg, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. A határozatot indokolni kell, azt a fél részére írásban is meg kell küldeni, és abban tájékoztatni kell az érintett felet a jogorvoslat lehetőségéről. 4. Tagsági jogok és kötelezettségek 4.1. Az Egyesület tagja jogosult –
részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását, a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján a Közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni,
a természetes személy tagok választhatnak és választhatók, a nem természetes személy tagok ugyancsak választhatók, továbbá törvényes képviselőik útján választhatják meg az Egyesület vezető tisztségviselőit.
4.2. Az Egyesület tagja köteles –
– –
az Egyesület alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani, az Egyesület Közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni, a Közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni,
Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. A pártoló tagok jogai megegyeznek a rendes tag jogaival, azzal a különbséggel, hogy az Egyesület szerveinek döntéshozatalában szavazati joggal nem rendelkeznek, választó joguk nincs, és tisztségviselővé sem választhatók. Kötelesek az Egyesület Alapszabályát betartani, az Egyesület célját tiszteletben tartani, valamint a vállalt anyagi támogatást befizetni 5. Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok és az Elnök. Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
4
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 6. A Közgyűlés
Az Elnök a közgyűlését évente legalább egyszer köteles összehívni, amelyen meg kell tárgyalni az éves pénzügyi tervet, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a írásban, az összehívás okának, valamint céljának a megjelölésével azt kéri. 6.1. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) b) c) d) e)
Az Alapszabály megállapítása, módosítása Az éves költségvetés meghatározása Az Elnök éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása Az Egyesület más Egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása Az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás, illetőleg a tiszteletbeli tagi cím visszavonása f) Az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása g) Az Elnökség tagjai és az Elnök visszahívása
Az Elnök és a Elnökség tagjait a Közgyűlés abban az esetben hívhatja vissza: - ha az Elnök vagy az Elnökség tagjai a tisztségükből eredő és a jelen alapító okiratban meghatározott kötelezettségeiket súlyosan megszegik - az Elnök az egyesület vagyonát a jelen alapító okiratban foglaltaktól eltérő célra használja - az Elnök vagy az Elnökség tagjai a velük kapcsolatban felmerült összeférhetetlenségi okot annak felmerültétől számított 15 napon belül nem szűntetik meg. A Közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt Közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A Közgyűlés nyilvános. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták. A Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az a), e) és g) pontot, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább három-negyedének) igenlő szavazata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.
5
A Közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz. A Közgyűlés a személyi döntések [e), f) és g) pontok] kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni A Közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve tartalmazza a Közgyűlés valamennyi határozatokat olyan formában, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. A Közgyűlés az általa hozott határozatok nyilvánosságát az Egyesület honlapján történő megjelenítéssel biztosítja. A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell az ülésen meghozott valamennyi határozat pontos szövegét. A jegyzőkönyvet aláírja a jegyzőkönyvvezető, a Közgyűlés jegyzőkönyvét további két hitelesítő tag, az elnökségi ülés jegyzőkönyvét pedig az elnökség jelenlévő minden tagja. A titkár a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a Közgyűlési határozat esetén a levezető elnök és a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag, elnökségi ülés esetén pedig a levezető elnök és az elnökség egyik tag aláírása hitelesíti. 7. Az Elnökség Az Egyesület vezető szerve a háromtagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással öt év időtartamra választja. 7.1. Az Elnökség tagjai Az elnökség tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: b) „elnökségének nem lehet tagja, aki sportegyesületnél elnökségi tag, illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt az annak megszűnését megelőző három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták,” c) „csak kiegészítő tevékenység keretében szerezheti meg sportlétesítmény tulajdonjogát, használhat, illetve működtethet sportlétesítményt. Folytathat sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet vagy hasznosíthatja az ezzel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat, illetve végezhet sporttal össze nem függő tevékenységet.” Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést. Az ülések nyilvánosak. Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedésiről a következő Közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni. Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább tizenöt naptári nappal 6
meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az Elnökség határozatait a tag kizárásáról hozott döntést kivéve - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell. Az Elnökség az általa hozott határozatok nyilvánosságát az Egyesület honlapján történő megjelenítéssel biztosítja. Az Elnökség üléseinek jegyzőkönyvezésére és a hozott határozatok bejegyzésére a 6. pontban leírtak irányadók. Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. 7.2. Az Elnökség hatáskörébe tartozik: a) az éves tagdíj mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével, b) az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala. c) az ügyrend elfogadása, d) az etikai szabályok elfogadása, e) tagfelvétel jóváhagyása, f) az Elnök utasítása a Közgyűlés összehívására, g) a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése h) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól. 8. Az Elnök Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője. 8.1. Az Elnök hatásköre és feladatai: – – – – –
az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt, az elnökségi ülések előkészítése és levezetése, befizetett tagdíjakról a kezelők elszámoltatása, kiadások számláinak ellenjegyzése, a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, felhasználását ellenőrizni.
9. Az elnökhelyettes és a titkár Az elnökhelyettes és a titkár a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választott vezető tisztségviselő.
7
9.1. Az elnökhelyettes 1. az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén meghatalmazás alapján teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt 2. az elnök 3 hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges. 9.2. Az Egyesület titkára 1. 2. 3. 4. 5.
az Egyesület házipénztárának kezelése számlák kezelése és nyilvántartása mindennemű visszaélési lehetőség észlelése esetén az elnök értesítése a számlák hitelességének ellenőrzése az Egyesület Közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható, 6. éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése 7. a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése
10. Az Egyesület képviselete Az Egyesület képviseletére harmadik személyekkel szemben vagy hatóságok előtt az elnök önállóan, az elnökhelyettes és a titkár együttesen jogosultak. A bankszámla feletti
rendelkezéshez az elnök önálló, vagy az elnök-helyettes és a titkár együttes aláírása szükséges. 11. Az Egyesület működése és gazdálkodása
Az Egyesület, mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetve a külső támogatók által jutatott összegekkel gazdálkodik. A tagdíj összegét, befizetésének módját az Elnökség határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok tagdíjbefizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A tagok által fizetett tagdíjat, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban az Egyesület célkitűzésében szereplő feladatok támogatására, a fenntartási, ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók, megfizetésére használja fel. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradványösszegeket hason célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyeke bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.
8
Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. Az Egyesület feloszlása esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy a bíróság állapítja meg megszűnését, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivé-telével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírása szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról, Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyon kimutatást készít. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést az Elnök engedélyezi a betekintést kérővel történő megbeszélés szerint. Az Egyesület a működése módjának, szolgáltatásai igénybevételének, továbbá beszámolóinak nyilvánosságáról az Egyesület honlapján történő megjelenítés útján gondoskodik. Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzá-tartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.
A befektetési tevékenység folytatása esetén az Egyesület köteles befektetési szabályzatot készítenie, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. 12. Az Egyesület megszűnése Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja. Megszűnik továbbá, amennyiben a bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
9
A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. 13. Záró rendelkezések (1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetőleg a Sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései megfelelően irányadók. Az Egyesület Alapszabályát a Fővárosi Törvényszéknek az Elnök a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja. Kelt: Budapesten, 2012. január 24. napján
_______________________ Lengyel Veronika Elnök Ellenjegyzem:
10
