Az adó- és járuléktörvények 2010 évi változásai

Ferbal Könyvvizsgálói Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

Az adó- és járuléktörvények 2010 évi változásai

Az Országgyűlés ebben az évben két alkalommal fogadott el törvénycsomagot, melyekkel véglegesítették a 2010 évtől érvényes adózási szabályokat. Először 2009. június 29-én, a 2009. évi LXXVII. törvényt (kihirdetve 2009.07.08-án), másodszor pedig 2009. november 9-én, a 2009. évi CXVI. törvényt (kihirdetve 2009.11.16-án). Jelen anyagunkban – a teljesség igénye nélkül - az elfogadott jogszabályok legfontosabb elemeiről tájékoztatjuk Önöket. A változások általánosságban 2010. január 1-jén lépnek hatályba, ahol nem, ott azt külön jeleztük.

1) Társasági adó

A társasági adó mértéke a jelenlegi 16%-ról 19%-ra emelkedik. -

továbbra is megmarad az 50 millió forintos adóalapig alkalmazható 10%-os adókulcs, melyet meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet érvényesíteni, változás: 2009-ben akkor jogosult többek között a vállalkozás a kedvezményes kulcs használatára, ha az adóalapja az adóévben és a megelőző adóévben legalább a jövedelem(nyereség) minimum összegével egyezik meg. Könnyítés 2010-től: akkor is jogosult a vállalkozás, ha az adóalapja vagy az adózás előtti eredménye egyezik meg legalább a jövedelem-(nyereség) minimum összegével.

-

valamint a jövőben is figyelembe kell venni a jövedelem (nyereség)-minimumra vonatkozó előírásokat.

Megszűnő adóalap-módosító tételek:

-

Helyi iparűzési adó csökkentésként történő érvényesítése

-

A kapcsolt vállalkozások által fizetett/kapott kamat alapján előírt adóalap-módosító tételek, vagyis megszűnik az ilyen kamatbevétel kedvezményes, 50%-os levonhatósága.

______________________________________________________________________________ 1

Ferbal Könyvvizsgálói Tanácsadó és Szolgáltató Kft. -

Adott/kapott támogatás, véglegesen átadott/átvett pénzeszköz (adomány is), térítés nélkül adott/kapott eszköz és szolgáltatás, átvállalt tartozás, elengedett kötelezettség miatti módosító tételek (az elengedett kötelezettségnél csak az adóalap csökkenthetősége). Átmeneti rendelkezés: az adózó a 2009.12.31-ig elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre, valamint a kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre a tv. 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazhatja tekintettel arra, hogy ezekhez időbeli elhatárolás kapcsolódik-, azonban utoljára a 2012-i adóévében.

-

A környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére képzett céltartalék, ill. az azt növelő összeg levonhatósága (vagyis a továbbiakban kötelező az adóalap növelés).

-

Szabályozott piacon kötött ügylet nyeresége alapján történő adóalap-csökkentés.

-

Kis- és középvállalkozásba történő befektetésen realizált árfolyamnyereség levonhatósága (átmeneti rendelkezés: az adózó alkalmazhatja az adóalap-csökkentést, amennyiben a részesedést még 2009. december 31-éig megszerzi, és legkésőbb 2014. december 31-ig átruházza).

-

Képzőművészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény (átmeneti rendelkezés: a 2009. december 31-éig beszerzett kortárs alkotásra még érvényesíthető a következő négy évben adóalap módosítás).

-

Üvegházhatású gázok kibocsátási egységének elidegenítésekor elért nyereség alapján történő adóalap-csökkentés.

-

Szabadalom, mintaoltalom költsége alapján kis- és középvállalkozásoknál érvényesíthető kedvezmény.

Változó és új adóalap-módosító tételek

-

A jövőben behajthatatlan követelésnek minősül a számviteli törvény szerinti behajthatatlan követelés, valamint azon követelések bekerülési értékének 20%-a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült, vagy a bíróság előtt nem érvényesíthető. A behajthatatlan követelés továbbra is adóalap csökkentő, azonban legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés mértékéig. Ez a szabály már a 2009. adóévre is alkalmazható.

-

Bejelentett részesedés esetén a meglévő legalább 30%-os mértéken felül vásárolt további részesedést akkor lehet 30 napon belül bejelenteni az adóhatóságnak (és rá tekintettel adóalap-kedvezményt érvényesíteni), amennyiben korábban maga a legalább 30%-os részesedés is be volt jelentve.

______________________________________________________________________________ 2


Csökkenti az adóalapot (a korábban adóalap-növelő tételként számításba vett) a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés. Ez a szabály már a 2009. adóévre is alkalmazható.

-

A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adóalap kedvezménynél csak az adózó saját tevékenységi körében végzett kutatás közvetlen költsége vehető figyelembe.

-

Habár megszűnik az adott/kapott támogatáshoz kapcsolódó adóalap-módosítási kötelezettség, az adományhoz továbbra is kapcsolódik majd kedvezmény. A kiemelten közhasznú szervezetek támogatása esetén a támogatás 50%-ával, tartós adományozási szerződés esetén a támogatás 20%-ával lehet majd az adóalapot csökkenteni, együttesen azonban legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig. (A lehetőséggel továbbra is csak akkor lehet élni, ha az adózó rendelkezik a szervezet által kiadott igazolással.)

-

Ha a kedvezményezett átalakulásnál, eszközátruházásnál a jogutód, ill. az átvevő társaság külföldi, a jogelőd, ill. az átruházó csak azon átadott eszközök tekintetében élhet „adóhalasztással”, amelyeket a jogutód külföldi a belföldi telephelyén használ.

-

Ismételt kedvezményezett átalakulás, vagy részesedéscsere esetén nem keletkezik adókötelezettség az átalakuló, részesedéscserét kezdeményező társaság tagjánál, amíg a részesedést véglegesen nem vonja ki

-

A jövőben az elengedett követelések közül az alábbiakkal nem kell az adóalapot növelni: 1) ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, 2) ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll. A fentiek értelmében tehát csak akkor kell az elengedett követeléssel az adóalapot megemelni, ha az elengedés nem magánszemély kapcsolt vállalkozás részére történik.

-

A 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő 4 adóév helyett 6 adóév alatt lehet feloldani adómentesen. A szabályt már a 2009. adóévre is alkalmazni lehet.

-

Kedvezőbbé válik a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételrendszere, bizonyos feltételek mellett a kis- és középvállalkozások is jogot szerezhetnek annak igénybevételére. Az új előírásokat először a 2009. december 31-ét követően benyújtott kérelemre kell alkalmazni.

-

Adóalapnál elismert költségek változása: A képzés adózó által viselt költsége – függetlenül a képzés céljától, formájától – teljes egészében a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség, nem növeli az adóalapot (2010-ig csak a tevékenységhez szükséges képzés volt elismert).

______________________________________________________________________________ 3


Adóalapnál nem elismert (nem a vállalkozás érdekében felmerült) költségek változása: 1) adóalap-növelő tételt képez a reprezentáció és az üzleti ajándék. (Az üzletpolitikai (reklám) célból adott kedvezmény, árengedmény, továbbá az áruminta továbbra is elismert költség marad.) 2) annak ellenére, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, végleges pénzeszközátadás, térítés nélküli eszközátadás-, és szolgáltatásnyújtás, átvállalt kötelezettség összege ezentúl nem adóalap növelő tétel, ezek az alábbi esetekben „nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek” minősülnek, vagyis ezen jogcímen mégis adóalap növelőek: ha a juttatást olyan külföldi személy kapja, amelynek államával Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről, vagy ha a juttatást ellenőrzött külföldi társaság kapja, vagy ha a juttatást olyan személy kapja, amelynek gazdálkodása veszteséges (ez akár belföldi, akár külföldi személy is lehet). Ezt a tényállást az adózó a juttatásban részesülő nyilatkozata alapján tudja eldönteni; a juttatásban részesülőnek nyilatkoznia kell a juttató adózó felé, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív (ekkor nem adóalap növelő a juttatás), vagy negatív lesz (ekkor adóalap növelő lesz a juttatás)

Veszteségelhatárolás

Az elhatárolt veszteséggel az adózó a következő adóévekben akkor csökkentheti az adóalapját – döntése szerinti megosztásban -, ha a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett, vagyis hatályukat vesztik a 17. §-ának (8) és (9) bekezdései, melyek a veszteség elhatárolás engedélyezésének szabályait tartalmazták. A rendeltetésszerű joggyakorlás elvéről az adózással összefüggésben az Art rendelkezik: „2. § (1) Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.” A vázolt módosítást első ízben a 2009 évi veszteségelhatárolásra kell alkalmazni, akkor is, ha az adózó adóéve eltér a naptári évtől. Engedélyt kérni már a 2009 adóévi negatív adóalapra sem kell.

______________________________________________________________________________ 4

Ferbal Könyvvizsgálói Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Külföldi személyek adókötelezettsége

A jövőben a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységen felül még további két esetben válhat adóalannyá egy külföldi személy, ill. az üzletvezetése alapján külföldi illetőségű, 1) ha részére kamatot, jogdíjat és szolgáltatási díjat (üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, üzleti ügynöki tevékenység díja) fizetnek ki, feltéve, hogy az illetősége szerinti állam és hazánk között nincs kettős adózási egyezmény. A kamatként nem kell figyelembe venni a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy az MNB által fizetett kamatot, a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett kamatot, valamint a késedelmi kamatot. Az adó mértéke 30%.Az adót a kifizető vonja le és fizeti be a magyar adóhivatalnak, legkésőbb a kifizetést követő hó 12-ig. (A kifizetőnek a külföldi szervezet társasági adóját a saját társaságiadó-bevallásában kell bevallania a követő év május 31-éig.) 2) továbbá, ha ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet. Ingatlannal rendelkező társaság: az adózó, ill. az adózó belföldön fekvő ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozásai, amennyiben2.1.) az adózó beszámolójában vagy a kapcsolt vállalkozások beszámolóiban együttesen kimutatott eszközök mérlegfordulónapi piaci értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75%, és2.2.) valamelyikük tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel hazánk nem kötött kettős adózási egyezményt, vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását, azzal hogy a beszámoló alatt az adóévre vonatkozó, a naptári év (első ízben 2011.) május 31-éig rendelkezésre álló beszámolót kell érteni az illetőséget az adózó a tag nyilatkozata alapján veszi figyelembe, nyilatkozat hiányában a 2.2.) pontban szereplő feltétel bekövetkeztét kell vélelmezni az adózónak az ingatlan arányának megállapításához szükséges adatokról a naptári év július 31-éig tájékoztatnia kell a csoporthoz tartozó valamennyi kapcsolt vállalkozását a fenti rendelkezések az elismert tőzsdén jegyzett adózóra nem vonatkoznak, nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha az adózó vagy a csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozás egyik külföldi illetőségű tagja sem idegenítette el, vonta ki (részben sem) a részesedését a tájékoztatási kötelezettség esedékességét megelőző naptári évben. Az adó alapja a kapott ellenérték és a bekerülési érték, valamint a tartáshoz kapcsolódó kiadások pozitív különbözete. Elidegenítésnek számít az értékesítés, az apportálás és a térítés nélküli átadás. Az adó mértéke 19%. Az adót az adóévet követő év november 20-áig kell önadózás keretében megállapítania, befizetni, és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallani.

______________________________________________________________________________ 5

Ferbal Könyvvizsgálói Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Változik az ellenőrzött külföldi társaság fogalma és az onnan származó jövedelem adózása

Ellenőrzött külföldi társaság: - amennyiben a külföldi társaságban annak adóéve napjainak többségében van belföldi illetőségű ún. tényleges tulajdonos (=magánszemély, amely közvetlenül vagy közvetve legalább 10%-os tulajdonosi részesedéssel vagy a Ptk. szerint meghatározó befolyással rendelkezik), VAGY az a külföldi társaság, amelynek az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, ÉS, -

a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő) társasági adó és az adóalap hányadosa nem éri el a hatályos magyar társasági adó mérték kétharmadát, VAGY

-

a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív, de a külföldi állam jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértéke nem éri el a hatályos magyar társasági adó mérték kétharmadát.

Nem kell a rendelkezést alkalmazni, - ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az EU vagy az OECD tagállamában, továbbá olyan államban van, amellyel hazánknak van kettős adózási egyezménye, ÉS -

amely államban a külföldi társaság valós gazdasági jelenléttel bír (saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői és kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevétel eléri az összes bevétel legalább 50%-át). A valós gazdasági jelenlétet az adózónak kell bizonyítania.

Nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a külföldi személy sem, amelyben az adóév első napján már legalább 5 éve elismert tőzsdén jegyzett személy, vagy kapcsolt vállalkozása az adóév minden napján legalább 25%-os részesedéssel rendelkezik. Növeli az adóalapot az ellenőrzött külföldi társaságban lévő közvetlen részesedésre jutó (felosztott osztalékkal csökkentett) adózott eredmény, ha -

a magyar társaság az ellenőrzött külföldi társaságban legalább 25%-os vagy a Ptk. szerint meghatározó befolyással rendelkezik, ÉS

-

a magyar társaságban közvetlenül/közvetve nem rendelkezik részesedéssel az Szja tv. szerinti belföldi illetőségű magánszemély.

Az adózó a 2009. adóévi társasági adó számítása során a Tao. 7., § (1) g) és gy) pontja alkalmazásakor az adózás előtti eredményt csökkentheti az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó), az adóévben bevételként elszámolt osztalék, részesedés, valamint az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása miatt elszámolt bevétel 75%-ával. A kedvezményt az adózó kizárólag abban ______________________________________________________________________________ 6

Ferbal Könyvvizsgálói Tanácsadó és Szolgáltató Kft. az esetben veheti igénybe, ha az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta. (Az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott fenti bevételekkel más esetbennem csökkenthető az adó alapja.)

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása

A szokásos piaci ár alkalmazásának kötelezettségét kibővítették: -

apporttal történő alapítás és tőkeemelés, továbbá a nem pénzben történő vagyonkiadás (tőkeleszállítás, jogutód nélküli megszűnés, osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítése) esetén az alapítóra, amennyiben az többségi befolyással rendelkezik, vagy az alapítás révén válik azzá,

-

a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a belföldi adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is.

2) Különadó

Megszűnik mind a magánszemélyekre, mind a társas vállalkozásokra vonatkozó 4%-os különadó. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetében az új szabály csak a 2010-ben kezdődő adóévben alkalmazható elsőként. A jelenlegi szabályozás szerint a társaságok 0853-as bevallása alapján 2010. április 20. és július 20-ig esedékes ezen adónemre a 2010. I. és II. negyedévi adóelőleg. Valószínűsíthető, hogy az adóhivatal ezen befizetési kötelezettségeket hivatalból törölni fogja. A hitelintézetek által fizetendő 5%-os járadék továbbra is fennmarad.

______________________________________________________________________________ 7


3) Személyi jövedelemadó

Változik az összevont adóalap számítása. A jövőben a tényleges jövedelmet növeli (adóalapkiegészítés) a jövedelem után számított általános mértékű társadalombiztosítási járulék (27%), illetve – biztosítási kötelezettség hiányában – a jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás (szuperbruttósítás). 2010. január 1-től érvényes adótábla: - ha az összevont adóalap nem haladja meg az 5 millió Ft-ot, a fizetendő adó 17% -

ha az összevont adóalap meghaladja az 5 millió Ft-ot, a fizetendő adó 850.000 Ft és az 5 millió Ft-ot meghaladó rész 32%-a

(Az összevont adóalap új számítási módszere miatt az 5 millió forintos sávhatár ténylegesen 3.937.008 Ft-os éves bruttó jövedelmet jelent.) 2011. január 1-től érvényes adótábla: - ha az összevont adóalap nem haladja meg a 15 millió Ft-ot, a fizetendő adó 17% -

ha az összevont adóalap meghaladja az 15 millió Ft-ot, a fizetendő adó 2.550.000 Ft és a 15 millió Ft-ot meghaladó rész 32%-a

Adójóváírás: a megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 17%-a, de jogosultsági hónaponként maximum 15.100 forint, feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 3.188.000 Ft-ot, azonban ezen felül is jár még év végén csökkenő mértékben évi 4.698.000 Ft-ig. Adóévi összes jövedelem: A magánszemély összes jövedelme az összevont adóalapba tartozó valamennyi jövedelem, növelve az adóalap-kiegészítéssel, valamint minden külön adózó jövedelem, ill. bevétel összege, azzal, hogy bele kell számítani az ekhos jövedelmet, de nem tartozik bele az ingatlan átruházásból származó jövedelem. Devizában megszerzett jövedelmek forintra történő átszámítása: főszabály szerint a bevételszerzés / teljesítés időpontjában érvényes, MNB devizaárfolyamon (speciális esetekre eltérő szabályokat fogalmaz meg a törvény).

______________________________________________________________________________ 8

Ferbal Könyvvizsgálói Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Megmaradó szja kedvezmények: -

családi kedvezmény (eltartottak számától függően, évi maximum 10.160.000 Ft-os jövedelemig)

-

őstermelői kedvezmény (évi maximum 7.620.000 Ft jövedelemig)

-

önkéntes pénztári kedvezmény

-

nyugdíj-előtakarékossági kedvezmény

Megszűnő szja kedvezmények: -

tandíjkedvezmény alapítványi kedvezmény biztosítások kedvezménye alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény háztartási szolgáltatások után járó kedvezmény (csak a 2009-es adóévben volt hatályban) magánnyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj, és a társadalombiztosítási megállapodás alapján járó kedvezmény

(A már megkezdett ügyletekre átmeneti szabályok vonatkoznak.)

Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások kedvezményes adózása

Juttatásban részesülhet a munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, valamint egyes juttatásoknál azok családtagjai is.Az alábbiakban felsorolt legnépszerűbb, értékhatáron belüli juttatások után a kifizető 25% személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett. (További társadalombiztosítási járulék és 27%-os egészségügyi hozzájárulás juttatásokat nem terheli.)

ezeket a

-

üdülési csekk, az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó részben,

-

meleg étkeztetés, havi 18.000 Ft-ot meg nem haladó értékben, iskolarendszerű képzés átvállalt költsége a minimálbér két és félszereséig,

-

iskolakezdési támogatás, a minimálbér 30%-káig,

- helyi utazási bérlet (a munkáltató nevére szóló számlával) Az adót a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és befizetni. Ezen kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást kell vezetni. Az egyedi korlátokon felüli rész természetbeni juttatásként adózik. ______________________________________________________________________________ 9


Továbbra is adómentes juttatás marad:

-

a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép és/vagy internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), de a legalább két évig használt számítógép átadása már nem!!!

-

munkaruházati termék

-

a céges személygépkocsi magáncélú használata, továbbá az ezzel összefüggő autópályadíj (mivel 2009-től vagyoni típusú cégautó adót kell utána fizetni)

-

a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által pályázat alapján a szociálisan rászorulónak adott üdülési csekk

-

társadalmi szervezettől, egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből (ide nem értve az értékpapírt) az 5.000 Ft-ot meg nem haladó összeg

-

a szociális alapon nyújtott juttatások (pl. a munkáltató által folyósított temetési segély is)

-

a károk megtérülése és a kockázatok viselése körében korábban is adómentes bevételek

-

ÚJ, 2009-re visszamenőlegesen: a kifizető által fizetett védőoltás

Adókötelessé váló jelenleg népszerű adómentes természetbeni juttatások:

-

művelődési intézményi szolgáltatás

-

évente 3-szor adható csekély értékű ajándék

-

hideg étkezési utalvány.

Ezek juttatása után az általános szabályok szerint 54% személyi jövedelemadót, és az adóval növelt rész után 27% társadalombiztosítási járulékot és 1,5% szakképzési hozzájárulást kell fizetni.

______________________________________________________________________________ 10

Ferbal Könyvvizsgálói Tanácsadó és Szolgáltató Kft. EGYEBEK: -

A reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel adómentes természetbeni juttatássá válik, ha azt a kifizető társasági adó alapot növelő tételként köteles figyelembe venni A reprezentációnál eddig a bevétel 1%-káig, de max 25 millió Ft-ig volt adómentesség, és a vállalkozások többsége általában belefért ebbe a határba, a módosítás szerint viszont már az első forinttól fizetni kell gyakorlatilag a 19% társasági adót. Az üzleti ajándéknál attól függően lehet kedvező vagy kedvezőtlen a változás a vállalkozások számára, hogy jelenleg mennyire tudnak élni az átlaglétszám adta adómentes keret lehetőségével. A reprezentáció és az üzleti ajándék fogalma azonban nem változott, tehát erre majd továbbra is figyelni kell, a dolgozónak adott ajándékot továbbra sem lehet ezek terhére elszámolni.

-

A törvény a természetbeni juttatások körébe az utalvány mellé beemeli a készpénzhelyettesítő fizetési eszközt, ezáltal nem tesz különbséget a papír alapú és elektronikus juttatási forma között. Azonban a bármire korlátozás nélküli beválthatóság továbbra sem megengedett lehetőség.

-

A törvény bevezeti a „tevékenységre jellemző kereset“ fogalmát, mely a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás. Ezt az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagok, valamint az egyéni vállalkozók jövedelmének meghatározásánál kell majd figyelembe venni. A törvény nem ad jogszabályi hivatkozást az értékekre vonatkozóan, hanem azt mondja, hogy a díjazás mértékét a szokásos piaci értékként kell meghatározni, melyre három módszert kínál fel. A társas vállalkozónak és az egyéni vállalkozónak nyilvántartást kell készítenie, melyben rögzíti, hogy milyen körülményeket vett figyelembe a tevékenységre jellemző kereset meghatározásakor, melyik módszert választotta, hogyan alakul a számszaki levezetés. Ez a nyilvántartás az adózással összefüggő iratnak minősül, így azt az adóelévülésig meg kell őrizni.

-

Személyes közreműködői díj kiegészítés: Ha a nem evás társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja osztalékot, részesedést vesz ki, de az adóévben felvett, költségként elszámolt személyes közreműködői díj éves összege nem éri el a társas vállalkozó főtevékenységére jellemző díjazás éves összegét, a személyes közreműködői díjat a felvett osztalék, ill. az adóévben jóváhagyott, már kifizetett osztalékelőleg terhére ki kell egészíteni a piaci viszonyoknak megfelelő éves keresetre. Az így számított díjkiegészítést mint nem önálló tevékenység jövedelmét kell leadózni az adótábla szerint számítva, nem pedig az osztalékra vonatkozó szabályok szerint. A 2010-es adóév vonatkozásában először 2011-ben keletkezik ilyen jövedelmük a társasvállalkozóknak.

-

A munkáltató által bizonyos feltételekkel adható lakáscélú támogatás összege a korábbi 1 millió forintról 5 millió forintra emelkedik. Változik ennek a jogcíme is, az eddigi adómentes bevétel helyett adóterhet nem viselő járandóság lesz. ______________________________________________________________________________ 11


Egyéb jövedelem ezentúl – ha az nem minősül bérnek – a felszolgálási díj, borravaló, hálapénz. (Korábban adóterhet nem viselő járandóságként kellett ezeket figyelembe venni.)

-

Amennyiben a magánszemély ellenőrzött külföldi társaságban annak adóéve utolsó napján közvetlenül vagy közvetve legalább 25%-os részesedéssel/szavazattal rendelkezik, akkor nála az adóévi egyéb jövedelmét növeli a külföldi társaság osztalékként ki nem osztott adózott eredményének a magánszemély részesedésének arányában számított része. A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adózott eredményt a társaság arra jogosult szerve jóváhagyta. Ezzel a jövedelemmel kapcsolatban a magánszemélynek külön nyilvántartást kell vezetnie. (Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát a társasági adó törvény definiálja.)

-

Amennyiben a magánszemély az adóelőleg levonásához költségnyilatkozatot adott, melyhez képest utólag a bevallásban mégis kevesebb költséget tudott érvényesíteni, akkor az 5%-ot meghaladó költség-differencia után 39% adót kell fizetnie

-

Ha a magánszemély tévesen kért adóelőleg-levonást, és neki felróható okok miatt év végén fizetendő adó mutatkozik, a 10.000 Ft feletti különbözet után 12% bírságot kell fizetni.

-

A külföldi illetőségű magánszemély részére – ha a magánszemély illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény – kamat, jogdíj, szolgáltatási díj (pl. üzletviteli tanácsadás, reklám-, piac- és közvéleménykutatás, ügynöki tevékenység) címén fizetett jövedelemből 30% adót kell levonnia a kifizetőnek. (Kamatként nem kell figyelembe venni a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy az MNB által fizetett kamatot, a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett kamatot, valamint a késedelmi kamatot.)

-

Az ingatlan bérbeadásból származó bevételből levonható az ugyanazon ingatlan után fizetett vagyonadó, amennyiben azt az előírt határidőig megfizették.

-

Kamatkedvezmény miatt fizetendő adó 44%-ról 54%-ra emelkedik. További változás, hogy ezentúl nincs jelentősége annak, hogy a magánszemély milyen jogviszonyára tekintettel részesül kamatkedvezményben, az adó mindenféleképpen a kifizetőt terheli. (2009.12.31-ig pl., a munkavállalónál a kedvezmény munkaviszonyból származó jövedelemnek minősült.) Átmeneti szabály: a 2009. november 30-áig kötött szerződések esetén a munkáltatót választási lehetőség illeti meg a régi és az új szabályok közül.

-

Üzemanyag-megtakarítás, maximum havi 100.000 Ft-ig adómentes

-

A külföldi napidíjból származó bevétel teljes egésze jövedelem, nincs levonható 30%-os adómentes rész, kizárólag csak a nemzetközi fuvarozásban dolgozóknál.

______________________________________________________________________________ 12


-

A magánszemély a 2009. évi személyi jövedelemadó számítása során 10%-os mértékű adót fizet az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék, részesedés, valamint az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása miatt kapott jövedelem után. A feltételrendszer megegyezik a társasági adónál írottakkal.

-

Iskolarendszeren kívüli képzés: adóköteles bevételnek számít, ha a képzés nem a képzést nyújtó tevékenységének ellátása érdekében történik (olyan képzések tartoznak ide, amelynek résztvevői nem állnak a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban).

-

A törvény sajátos szabályokat fogalmaz meg az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó és a tartós befektetésből származó jövedelmekre.

4) Társadalombiztosítás, Egészségügyi hozzájárulás, Rehabilitációs hozzájárulás, Szakképzési hozzájárulás 4.1) TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék: 27% -

ebből 24% a nyugdíjbiztosítási járulék

-

és 3% az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék (ebből természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5%, pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5%, a munkaerőpiaci járulék 1%)

A foglalkoztatottat terhelő levonások: - 9,5% nyugdíjjárulék, -

7,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék (ebből természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%, a munkaerő-piaci járulék 1,5%)

A jelenlegi munkaadói és munkavállalói járulék megszűnik önálló adónem lenni, beépül a fenti járulékokba. Megszűnik továbbá az egyéni és társas vállalkozók által fizetendő vállalkozói járulék, és az abból részükre folyósítható vállalkozói járadék is. A tevékenységre jellemző kereset fogalom, csakúgy, mint az SZJA törvényben, a Tbj. Törvényben is bevezetésre került, tartalmilag a két törvény fogalma megegyezik: a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás. ______________________________________________________________________________ 13

Ferbal Könyvvizsgálói Tanácsadó és Szolgáltató Kft. A jelenlegi minimum járulékalap (=dupla minimálbér) helyett, a biztosított társas és egyéni vállalkozók után fizetendő társadalombiztosítási járulékot (27%) havi szinten legalább ezen érték után kell megfizetni. A foglalkoztató továbbra is bejelentést tehet a havi járulékbevallásában arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

4.2) EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS

-

Megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, azaz 1.950 Ft/fő/hó.

-

Az eddigi 11%-os egészségügyi hozzájárulás (eho) mértéke 27%-ra emelkedik. Új alapok: * 27%-os ehot kell fizetni az egyéni és társas vállalkozó személyi jövedelemadóval adózott (tényleges jövedelem növelve a díjkiegészítésekkel) és a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem közötti különbözet után. ** 27%-os ehot kell fizetni a biztosított társas vállalkozónál a ki nem osztott adózott eredmény bizonyos része után, figyelembe véve a tevékenységre jellemző keresetet (legelőször a 2010. évi üzleti év mérleg szerinti eredménye alapján kell alkalmazni, a fizetési és bevallási kötelezettséget a beszámoló közzétételére előírt határidőt követő hónap 12-éig kell teljesíteni, azaz általános esetben legelőször 2011. június 12-ig)

-

Az egyes külön adózó jövedelmek után (pl. osztalék, árfolyam nyereség) fizetendő 14%-os egészségügyi hozzájárulás továbbra is hatályban marad.

4.3) REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS A rehabilitációs hozzájárulás a 2009-es érték több mint ötszörösére emelkedik 2010-től: 964.500 Ft/fő/év. A járulékot továbbra is csak a 20 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek kell fizetni a létszám 5%-a után, amelyből levonható marad a megváltozott munkaképességű foglalkoztatotti létszám. 4.4) SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

A gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettekre vonatkozó szabályok részben és csökkentett mértékben visszaállításra kerültek. A szakképzési hozzájárulás alapja – mely megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával -, valamint mértéke – 1,5% - nem változott. ______________________________________________________________________________ 14


5) Általános forgalmi adó 1) NEM VÁLTOZOTT:

adókulcs: 5%, 18% és 25%

2) MÓDOSULT SZABÁLYOK Változások a szolgáltatás teljesítési helyében 2010-től döntően attól függ a teljesítési hely, hogy a szolgáltatást adóalanynak (ideértve az áfanyilvántartásban szereplő közösségi adószámmal rendelkező nem adóalany jogi személyeket is) vagy nem adóalanynak nyújtják. Az alábbiakban összehasonlító jelleggel felsoroljuk a jelenleg érvényes és a 2010-től érvényes szabályozást. a) Főszabály: -

2009: a teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van (36.§)

-

2010: ha adóalanynak nyújtják a szolgáltatást, akkor a teljesítés helye az a hely, ahol az igénybe vevő gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye (új 37.§(1))

-

2010: ha nem adóalanynak nyújtják a szolgáltatást, akkor a teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett (új 37.§(2))

b) Közvetítés -

2009: teljesítési hely az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van, amennyiben az igénybevevő közösségi adóalany, akkor a teljesítési helye az igénybevevő székhelye (37.§)

-

2010: ha adóalanynak nyújtják, akkor a főszabály szerinti teljesítési hely

-

2010: ha nem adóalanynak nyújtják, akkor az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van (új 38.§)

c) Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások -

változás nincs, mind 2009-ben (38.§), mind 2010-ben (új 39.§) a teljesítési helyet az ingatlan fekvése határozza meg

-

2010-ben kibővül az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások köre, ide tartozik ezentúl a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás és az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése is

______________________________________________________________________________ 15


d) Személyek szállítása -

változás nincs, mind 2009-ben (39.§), mind 2010-ben (új 40.§) a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatásnyújtás során ténylegesen megtesznek

e) Termék fuvarozása -

2009: az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek, eltérés a Közösségen belüli fuvarozás esetén: itt a teljesítés helye a fuvarozás indulásának helye, amennyiben az igénybevevő ettől eltérő tagállamban nyilvántartott, akkor az igénybevevő székhelye (39-40.§)

-

2010: ha adóalanynak nyújtják, akkor a főszabály szerinti teljesítési hely, függetlenül attól, hogy az igénybevevő közösségi vagy nem közösségi adóalany (új 37.§)

-

2010: ha nem adóalanynak nyújtják, akkor a teljesítési hely közösségen belüli igénybevevő esetén a termék fuvarozásának indulási helye (új 41.§(2)), egyéb igénybevevő esetén a ténylegesen megtett útszakasz (új 41.§(1))

f) Fuvarozás közvetítése Közösségen belüli adóalany számára -

2009: a teljesítés helye a termék fuvarozásának indulási helye, amennyiben az igénybevevő ettől eltérő tagállamban nyilvántartott, akkor az igénybevevő székhelye (41.§)

-

2010: a főszabály szerinti teljesítési hely, vagyis az igénybevevő székhelye (új 37.§)

g) Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, és sportszolgáltatások - változás nincs, mind 2009-ben (42.§(1)a)), mind 2010-ben (új 42.§) a teljesítési hely az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik h) Személy szállításához, ill. termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, közvetlenül termékre – kivéve ingatlant –irányuló szakértői értékelés, terméken – ide nem értve az ingatlant – végzett munka -

2009: a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik, Közösségen belüli igénybevevő esetén bizonyos feltételekkel az igénybevevő székhelye is lehet (42.§(1)b),c),d), 43-45.§),

-

2010: amennyiben adóalany számára teljesítik, akkor a főszabály szerinti teljesítési hely (új 37.§)

-

2010: amennyiben nem adóalany számára teljesítik, akkor a szolgáltatás tényleges teljesítési helye (új 43.§)

______________________________________________________________________________ 16

Ferbal Könyvvizsgálói Tanácsadó és Szolgáltató Kft. i) Egyéb nevesített szolgáltatások, pl. reklám, tanácsadás, ügyvéd, számvitel, adatfeldolgozás -

2009: a teljesítés helye az igénybevevő székhelye (46-49.§)

-

2010: amennyiben adóalany számára teljesítik, akkor a főszabály szerinti teljesítési hely (új 37.§)

-

2010: amennyiben nem adóalany számára teljesítik, akkor a teljesítési hely az igénybevevő székhelye, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van (új 46.§)

j) Közlekedési eszközök bérbeadása -

2009: nem kiemelt típus, főszabály szerinti, vagyis a szolgáltatásnyújtó székhelye (36.§)

-

2010: rövid időtartam esetén a teljesítési hely az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják; rövid időtartam vízi eszközök esetén kevesebb mint 90 nap, egyéb eszközök esetén keveebb mint 30 nap (új 44.§)

-

2010: hosszú időtartam esetén a főszabály,vagyis az igénybevevő adóalanyiságától függő (új 37.§)

-

2010: további speciális szabályok a tényleges igénybevétel vagy a vagyoni előny szerzésének függvényében

k) Éttermi-és egyéb vendéglátóipari szolgáltatások -

2009: nem kiemelt típus, főszabály szerinti, vagyis a szolgáltatásnyújtó székhelye (36.§)

-

2010: a teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik, eltérés a vízi, légi, és vasúti eszközökön történő szolgáltatásnyújtás esetén van (új 45.§)

Egyéb változások -

Minden áfaalanynak (ideértve a nem áfaalany speciális adóalanyokat is) közösségi adószámmal kell rendelkeznie ahhoz, hogy másik tagállami adóalanytól szolgáltatást vegyen igénybe, vagy annak nyújtson.

-

Az összesítő nyilatkozatot ezentúl már nem csak a termékek kereskedelméről, hanem a határon átnyúló, főszabály szerinti teljesítési helyű más tagállambeli adóalanynak nyújtott, ill. tőlük igénybe vett szolgáltatásokról is ki kell tölteni. (Az összesítő nyilatkozatot ezentúl csak elektronikusan lehet beadni, gyakoriságára vonatkozó változás az Art-nél található.

-

25%-os kulcs helyett 20%-os áfa vonatkozik azon lakásértékesítésre, amely esetében a tulajdonjog bejegyzésének alapjául szolgáló okiratot (adásvételi szerződést) legkésőbb 2009. június 30-ig benyújtották a földhivatalhoz.

______________________________________________________________________________ 17

Ferbal Könyvvizsgálói Tanácsadó és Szolgáltató Kft. A módosító tv. külön rendelkezik a 2009. július 1. és a tv. hatályba lépése – 2009. július 9.közötti átmeneti időszakról is. Ezen átmeneti időszakban – vagyis július 1-8-ig - is alkalmazható a 20%-os adókulcs, amennyiben mégis 25%-os áfával számlázták ezen időszakban a lakásértékesítést, azt utólag módosítani kell, ha pedig ennek nyomán önellenőrzés válik szükségessé, az pótlékmentesen végezhető el. -

Az adóalany ezentúl dönthet úgy, hogy csak a lakóingatlannak nem minősülő egyéb ingatlanainak értékesítésére választja az általános szabálytól eltérő áfafizetési kötelezettséget(a bérbeadásra vonatkozóan már eddig is fennállt ez a lehetőség). A választás bejelentésének határideje: 2010. január 31., mely határidő jogvesztő

-

Áfafizetési kötelezettség keletkezése: ha a fordított adózást azért kell alkalmazni, mert a szolgáltatásnyújtó Magyarországon nem letelepedett, az adófizetési kötelezettség (teljesítés időpontja) a szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontjában keletkezik, azaz nem alkalmazhatók az adófizetési kötelezettség keletkezésének főszabálytól eltérő időpontjai.Ha a folyamatosan teljesített, határon átnyúló, fordítottan adózó szolgáltatások elszámolási időszaka meghaladja a 12 hónapot, akkor az igénybevevőnek a naptári év végén az időarányos áfát be kell fizetnie, függetlenül attól, hogy az ellenérték elszámolása még nem esedékes.

-

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás a kedvezményes 18%-os adókulcs alá került, hatálybalépés 2009. július 9-től.

-

Könnyítéseket vezettek be azon vállalkozások számára, akik vámhatósági engedély birtokában a termékimport utáni adót önadózással állapítják meg, hatálybalépés 2009. szeptember 1-től.

-

Adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei szolgáltatásnyújtásnál fordított adózás esetén: az áfa nemcsak a számla, hanem olyan okiratok birtokában is levonható, amelyekből megállapítható a fizetendő adó, abban az esetben, ha a fizetendő adó megállapításakor a számla még nem áll rendelkezésre.

-

A számla fogalma: az áfa törvény számlának ismeri el a 2006/112 EK-irányelv 226-231., valamint 238-240. cikke szerinti, minden egyes tagállam nemzeti szabálya szerint kiállított bizonylatot, mely megfelel az uniós irányelvben írottaknak.

-

Külföldi áfák visszatérítésének új szabályozása: a magyar adóalanyoknak a más tagállamban érvényesíteni kívánt kérelmet a visszatérítési időszakot követő szeptember 30-ig kell benyújtaniuk a magyar adóhatósághoz. A más tagállami adóalanyoknak a magyar hatósággal szembeni visszaigénylésüket szintén a saját tagállamukban kell beadniuk. A tagállamok azután felveszik az illetékes másik tagállammal a kapcsolatot. Az ügyintézés valamennyi esetben, valamennyi fél szintjén, kizárólag elektronikusan folytatható. Nem közösségi adóalanyokra ez a szabály nem vonatkozik, számukra nem kötelező az elektronikus ügyintézés (de választható), a Magyarországról való visszatéríttetés iránti kérelmet pedig közvetlenül a magyar állami adóhatósághoz kell benyújtaniuk. Az ügyintézés nyelve magyar vagy angol lehet.

______________________________________________________________________________ 18


6) Iparűzési adó Az adó alapja két ponton is változott: -

ezentúl levonható lesz az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége (a fogalmat a Társasági adó tv. tartalmazza)

-

a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származó adóalap feltétel nélkül, teljes mértékben adómentes lesz (a mentességhez eddig külföldön vállalkozási jellegű adót kellett fizetni ezen adóalap után) a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenység adóalaprészét a tv. mellékletében szabályozott általános módszerek valamelyikével (a megelőző évi adóalap mértékének figyelembevételével) kell meghatározni

Az adó mértéke nem változott, továbbra is 2%. Az adóztatási feladatokat átveszi az APEH. Az átmeneti időszakban: -

a 2009. évi fizetési meghagyásban közölt 2010. március 15-ig esedékes adóelőleget, és a 2009-es adóév után fizetendő adót és bevallást 2010. május 31-ig még az önkormányzathoz kell majd befizetni, és a bevallást benyújtani

-

az önkormányzat hatásköre a 2010. január 1-jét megelőző adóévekre terjed ki, az ezekhez az évekhez kapcsolódó adó megállapítási jog azonban legkésőbb 2011. december 31-vel elévül.

Az új eljárás lényegi vonásai: -

az APEH hatásköre csak a 2010. január 1-től kezdődő adóévekre terjed ki, az önkormányzat 2010. január 31-ig adatot szolgáltat az APEH-nak a nála nyilvántartott adóalanyokról

-

a fizetendő előleg számítása, esedékessége (harmadik és kilencedik hónap 15-e), gyakorisága (2 alkalommal) nem változik

-

az adóelőlegeket az adózó maga fogja számítani, és erről adóbevallást is kell majd benyújtania,

-

az adózó az iparűzési adó kötelezettség keletkezését – az adóra jogosult helyi önkormányzat megjelölésével – az adókötelezettség bekövetkeztétől, ill. megszűnésétől számított 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak

______________________________________________________________________________ 19


az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg adóelőleget is kell kalkulálni és vallani, mely bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül (nem kell adóelőleget vallania előtársaságnak, a jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak a kezdés évében)

-

nem változott az adóév utolsó hónapjának 20-áig esedékes feltöltési kötelezettség, amelyről azonban szintén bevallást kell majd benyújtani

-

az APEH a helyi iparűzési adót, ill. az ezzel összefüggő pótlékokat és bírságokat a bevételre jogosult települési önkormányzatonként külön számlákon tartja nyilván, a befizetésre azonban egy összevont helyi iparűzési adó számlát hoznak létre

7) Illetékek Vagyonátruházási illeték mértéke 2010. január 1-től az alábbiak szerint csökken: -

általános mértéke 10%-ról 4%-ra

-

maximális értéke ingatlanonként a forgalmi érték után 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió Ft.

-

lakástulajdon esetén az illeték mértéke 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%.

-

az ingatlanforgalmazó vállalkozások továbbra is 2% illetéket fizetnek, amennyiben teljesítik a rájuk vonatkozó előírásokat.

Mentes lesz az ajándékozási illeték alól: -

olyan ingó vagyontárgyaknak a számviteli tv. szerinti térítésmentes eszközátruházása, mely tárgyak után visszterhes vagyonátruházási illetéket sem kellett volna fizetni

-

követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás útján történő megszerzése, ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is.

-

A fenti mentességek már 2009. július 9-től érvénybe léptek.

Öröklési illeték köteles lesz: 2010. január 1-től a bt, kkt, kft vagyoni betétje, a szövetkezeti részjegy, a befektetői részjegy öröklése esetén is (hasonlóan a jelenleg is illetékköteles részvény örökléshez). Az örökrészből örökösönként 20-20 millió forint viszont továbbra is illetékmentes, ha az örökös közeli hozzátartozó. ______________________________________________________________________________ 20

Ferbal Könyvvizsgálói Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Illetékköteles lesz a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy) megszerzése, a következők szerint: Hatálybalépés: 2010. január 1-től: -

a vagyonszerző és magánszemély vagyonszerző esetén annak közeli hozzátartozói, valamint mindezek kapcsolt vállalkozásai által megszerzett vagyoni betét önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.

-

belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül valamennyi olyan gazdálkodó szervezet, amely belföldi ingatlant VAGY belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben legalább 75%-os – közvetlen vagy közvetett – részesedést birtokol. (nem azonos a Társasági adó tv. szerinti fogalommal!)

-

az illeték alapja a társaság tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan aránya, amely arányt a megszerzett vagyoni betét a teljes vagyoni betéthez képest képvisel. Az illeték így kiszámított alapját bizonyos feltételek esetén még csökkenteni lehet.

-

ha a vagyoni betétet szerző társasági tagnak a szerzése illetékköteles, akkor a vagyonszerzést a szerzést követő 30 naptári napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz.

-

átalakuláskor csak a társasági adó törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés lesz illetékmentes.

8) Adózás rendje -

Az adózónak évente augusztus 31-éig (először 2011-ben) kell bejelentie, hogy a Társasági adó tv. szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősül-e, ill. azt, hogy e minősége megszűnt. Ebben a bejelentésben – a benyújtás időpontját megelőző naptári évet illetően nyilatkozik a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, ill. a tag illetőségéről.

-

A bejelentés alapján az adóhatóság minden év szeptember 30-áig közzéteszi a honlapján a megelőző naptári évben a Társasági adóról szóló tv. szerinti ingatlannal rendelkező társaságok nevét, székhelyét, adószámát.

-

A helyi adók közül az iparűzési adón kívül minden további adónem továbbra is a települési önkormányzatok kezelésében marad.

-

Jelentősen csökkentek a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás során fizetendő díjtételek. Jelenleg az eljárás típusától függően 5-20 millió forint a díj, míg a jövőben ez 0,5 – 10 millió forint között mozog majd. A kérelmeknél elegendő a szakfordítás a jelenlegi hiteles fordítás helyett. (Hatályos 2009. július 9.től.)

______________________________________________________________________________ 21


Az adóbírság jelenleg az adóhiány 50%-a vagy 75%-a függően attól, hogy mi az adóhiány oka. Enyhítést fogalmaz meg a tv. a minősített adózókra vonatkozóan. Amennyiben a minősítést követően első alkalommal adóhiányt állapítanak meg egy minősített adózónál, és ez az 50%-os kategóriába tartozna, akkor részére a bírság maximuma 20% lesz.

-

2011-től megszűnik a NYENYI adatszolgáltatás, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 2009-es évről még 2010. április 30-ig teljesíteni kell a kötelezettségeket.

-

A foglalkoztatottak bejelentését elmulasztó adózókra ezentúl kötelező kiszabni a mulasztási bírságot - 2010-ig ez csak lehetőség volt -, melynek összege elmulasztott foglalkoztatottanként 500 ezer forint. Az adóhatóság a honlapján nyilvánosságra hozza a bejelentési kötelezettséget elmulasztók adatait, s ezt az információt 2 év múlva törli onnan.

-

Az uniós forgalomról készítendő összesítő nyilatkozatot ezentúl az áfa bevallás gyakoriságával egyezően kell beadnia az adózónak, vagyis havonta, negyedévente, vagy évente. Negyedéves bevallásról át kell térni havira abban az esetben, ha a tárgynegyedévben az uniós forgalma elérte a 100 ezer eurós küszöböt. Nem kell összesítő nyilatkozatot tenni továbbra sem akkor, ha az adott időszakban az adózó nem folytatott uniós kereskedelmet.

9) Számvitel Tovább egyszerűsödik a devizában történő könyvvezetés szabályozása: -

2010-től bármely vállalkozó elkészítheti beszámolóját euróban, ha az erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót jelölte meg. Az őszi tv. csomag átmeneti szabályai megerősítik, hogy ezt a lehetőséget már a 2009. december 31-i mérlegfordulónapra vonatkozó beszámoló mérlegében szereplő adatokra is alkalmazni lehet, vagyis már 2010. január 1-től lehet kezdeni az euróban történő könyvvvezetést. A vállalkozó e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg.

-

A továbbiakban is lehet eurótól eltérő devizanemben beszámolót elkészíteni, itt azonban továbbra is korlát marad érvényben, melynek mértéke 2010-re csökken, 50%-ról 25%-ra.

______________________________________________________________________________ 22


Nem számlázott engedmények elszámolása A szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott/kapott engedményt az általános szabályok szerint kell elszámolni a 2010. évben induló üzleti évtől, az elszámolhatóságnak nem feltétele a tényleges pénzügyi rendezés, csak a szerződésben való kikötése. (Jelenleg – ha más tv. eltérően nem rendelkezett - a bevételnél már nem volt feltétel a pénzügyi rendezés, de a ráfordításnál még igen.) A járó engedményeket egyéb követelésként kell kimutatni az egyéb bevételekkel szemben, míg a fizetendő engedményeket egyéb kötelezettségként kell kimutatni az egyéb ráfordításokkal szemben. E rendelkezés alkalmazható a 2009. évben induló üzleti évi beszámolókban is. Egyebek -

amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez árfolyamot, úgy az adott napi utolsó jegyzett árfolyamot kell figyelembe venni a devizás értékelés során

-

visszavásárolt saját részvényeknél a visszavásárlási érték helyett a könyv szerinti értéket kell a lekötött tartalékba helyezni (figyelembevéve ezzel a visszavásárlás óta bekövetkezett értékváltozásokat, pl. az értékvesztést)

-

bekerül az eredménytartalék növekedési jogcímei közé a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált lekötött tartalék

-

kiemelik, hogy nem minősül tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a társaságoknak a pénznem módosítás miatt keletkezett realizált árfolyam különbözetet könyvelni kell, azonbannem kell feloldaniuk (és újra megképezniük) az adott tartozás kapcsán halasztott árfolyamveszteségként korábban elszámolt aktív időbeli elhatárolást és céltartalékot. E rendelkezés alkalmazható a 2009. évben induló üzleti évi beszámolókban is.

-

nem kell a megelőző üzleti év beszámolóját ismételten letétbe helyezni és közzétenni, ha az erre nyitvaálló határidő letelte előtt az adott üzleti év beszámolójának letétbe helyezése és közzététele megtörtént és abban a korábbi lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások külön oszlopban bemutatásra kerültek. E rendelkezés alkalmazható a 2009. évben induló üzleti évi beszámolókban is.

______________________________________________________________________________ 23


10) Vagyonadó

2010-től új adónemként bevezetésre kerül a vagyonadó, melyet az alábbi vagyontárgyak után kell fizetni: -

lakóingatlan, vízi jármű, légi jármű, és nagy teljesítményű személygépkocsi.

Közös jellemzők: -

az adó alanya: az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a naptári év első napján a vagyontárgy tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok

-

az adókötelezettség keletkezése: a tulajdonjog megszerzését követő év első napján, az adókötelezettségben bekövetkező változást a következő év első napjától kell figyelembe venni, továbbá az adókötelezettség a vagyontárgy elidegenítése, megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg

-

kétszeres adóterhelés kizárása: az adóalany az adóévben levonhatja a fizetendő adó összegéből a lakóingatlan után a terhére az adóévre kivetett helyi adó összegét.

-

a bevallást önadózással kell teljesíteni az apeh felé

-

a magánszemély adózó a vagyonadót a személyi jövedelemadó bevallásában, a nem magánszemély adózó a társasági adóról szóló bevallásában, míg az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, az eva bevallásában – a vagyontárgyak azonosító adatainak megadásával – állapítja meg és vallja be. A bevallási határidők a felsorolt bevallások tekintetében nem változtak.

-

Ha az adó alanya a fenti bevallások egyikének benyújtására sem kötelezett, vagy adóját a munkáltatója állapítja meg, vagy él az egyszerűsített bevallás lehetőségével, akkor egy külön az erre a célra rendszeresített bevallást kell benyújtania az adóév május 20-áig.

-

A vagyonadót két egyenlő részletben kell megfizetni. Az első részletet az adózóra irányadó éves bevallás benyújtására előírt határidőig, a második részletet az adóév szeptember 30-áig.

Az adó alapja és mértéke, az esetleges mentességek és kedvezmények vagyontárgyanként speciális. ______________________________________________________________________________ 24


A vagyontárgyak közül a lakóingatlan az, amely az adózók többségét fogja érinteni.

A lakóingatlanok adójának tárgya: lakás, üdülő, vagy lakásnak, üdülőnek minősülő épületrész, az ehhez tartozó telekkel, telekhányaddal együtt. Az adó alapja a lakóingatlannak, illetve a lakáson lévő vagyoni értékű jognak a naptári év első napján fennálló állapot szerinti forgalmi értéke. Az adó mértéke: -

az adóalap 30 millió forintot meg nem haladó része után 0,25%,

-

a 30 milló forint feletti, de az 50 millió forintot meg nem haladó része után 0,35%,

-

az adóalap fennmaradó része után 0,5%.

Az adót ingatlanonként kell megítélni, az ingatlan értékek nem összevonandók. A nevelt gyermekek számától függően bizonyos esetekben adókedvezményt kaphat az adózó. Lakóingatlan-értéktől függő mentesség: Ha az adóalanynak a naptári év első napján a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen, vagyis életvitelszerűen a lakóhelyéül szolgáló lakás forgalmi értéke nem éri el a 30 millió forintot, akkor nem kell megfizetnie az azután őt terhelő adót. Mentes az adó alól a tulajdonos további egy darab lakóingatlana, amennyiben annak forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. A harmadik, ill. a többedik lakás már mindegyike adóköteles, az adóalany maga dönti el, hogy mely lakását minősíti második, ill. többedik tulajdonnak. A forgalmi érték fajtái: a) számított érték: a vagyonadóról szóló tv. melléklete szerint számított forgalmi érték b) becsült forgalmi érték: az adóhivatal szerint számított forgalmi érték Az adóhivatal honlapján várhatóan 2009. december közepétől lesz elérhető egy program, mely településen belül utcaszint mélységben fogja megadni a bekért paraméterek alapján a lakóingatlan becsült forgalmi értékét. Ez mindenféleképpen pontosabb lesz, mint a számított érték. Azokban az esetekkben, amikor a becsült forgalmi érték nem éri el az adóköteles határt, de a számított érték esetlegesen meghaladja azt, az adózónak mégis bevallást kell tennie, annnak ellenére, hogy adót mégsem kell fizetnie.

______________________________________________________________________________ 25


11) Egyebek

-

A negyedévente fizetendő cégautó adóból ezentúl az eddigi súlyadón felül a gépjármű után fizetett vagyonadó is levonható. Levonásra abban a hónapban van lehetőség, melyben mindhárom adónem kötelezettsége fennáll.

-

2010-től megszűnik a kulturális járulék fizetési kötelezettség.

Változások az egyéni vállalkozóknál -

Az őstermelők, a magánállatorvosok, az ügyvédek, az egyéni szabadalmi ügyvivők, a közjegyzők és az önálló bírósági végrehajtók nem tartoznak a törvény hatálya alá, vagyis nem lehetnek egyéni vállalkozók.

-

Az egyéni vállalkozók nyilvántartásának naprakész adatai – egyes személyes adatok kivételével – bárki számára ingyen, folyamatosan hozzáférhetők az interneten (várhatóan a KEKKH honlapján).

-

Az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása nem kötelező. Az egyéni vállalkozónak a nyilvántartási számát kell használnia ott, ahol 2010 előtt az egyéni vállalkozói igazolvány számát kellett megadnia (pl. számlán, az SZJA előleg levonás mellőzéséhez).

Változások az egyéni cégnél -

Az egyéni cég jogi személyiség nélküli jogalany, mely azzal jön létre, hogy bejegyzik a cégjegyzékbe. Előtársaságként nem működhet, tevékenységét a jogerős cégbejegyzésig nem kezdheti meg.

-

Egyéni céget kizárólag egyéni vállalkozó alapíthat. 2010 előtt a cégnyilvántartásban regisztrált egyéni vállalkozók 2010. Július 31-ig kötelesek eldönteni, hogy tevékenységüket a továbbiakban egyéni vállalkozóként vagy egyéni cégként végzik.

-

Egyéni cégnek csak egy tagja lehet, a jegyzett tőke minimumát a törvény nem írja elő. A tag dönti el, hogy korlátlanul vagy korlátoltan akar felelni a cég vagyonát meghaladó tartozásaiért.

-

Egyéni cég bármilyen gazdasági társasággá átalakulhat, erre a formára is érvényesek a felszámolás, csődeljárás és a végelszámolás általános szabályai.

-

Az új egyéni cég a számviteli törvény és a társasági adó hatálya alá tartozik.

______________________________________________________________________________ 26


Természetesen a felsoroltakon kívül számos egyéb törvényben voltak módosítások (jövedéki adó, ekho, energiaadó, gépjárműadó, stb.) úgy érezzük, hogy ezeket maguknak az érdekelteknek kell alaposan megismerniük.

Budapest, 2009. December 15.

D. Nagy Lajos Ferbal Könyvvizsgálói Tanácsadó Kft. H-1123 Budapest, Alkotás u. 39/C III. em. Tel./Fax: (361) 375-5858, Tel.: (361) 375-4921 E-mail: [email protected]

______________________________________________________________________________ 27

Az adó- és járuléktörvények 2010 évi változásai

Recommend Documents