Az 50 év feletti álláskeresők aktuális munkaerő piaci helyzete Érd térségében Current situation of job-seekers over 50 years of age on the labour market in Érd area
Projekt EOS
Tartalomjegyzék 1. A térség jellemzői ..........................................................................................................
3
2. A térség népességének demográfiai trendjei ..............................................................
4
3. A munkanélküliség helyzete és várható változása .....................................................
6
4. A rizikó csoportok helyzete a munkaerőpiacon .........................................................
7
5. A 50 feletti regisztrált álláskeresők helyzetének változása .......................................
9
6. Tényezők, melyek befolyásolják a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű 50 felettiek munkaerőpiaci érvényesülését ................................................
13
7. Az aktív munkaerőpiaci politikák eszközei ................................................................
15
1. A térség jellemzői Érd és térsége a Közép-Magyarországi Régióban helyezkedik el, Budapest közelében és a főváros agglomerációs gyűrűjéhez tartozik. Ez a központi helyzet alapvetően meghatározza a térség munkaerőpiaci helyzetét is, mivel a fővárosban és az agglomeráció területén jelentős számú munkáltató, kis- és nagy vállalkozás tevékenykedik.
Érd statisztikai körzete, Érd városán kívül még 3 települést foglal magában (Diósd, Tárnok, Százhalombatta). Érd a fővárosi agglomeráció legnagyobb települése. Pest megye legnagyobb városa, 2006 óta megyei jogú város, népessége folyamatosan növekszik. A város közigazgatási területe: 60,54 km², népsűrűség 1040, 90 fő/ km². A város népessége a 20. század kezdete óta folyamatosan nagy ütemben növekszik. 1990 és 2009 között mintegy 20 ezer fővel, közel másfélszeresére nőtt.
A főváros és a környező települések viszonylag könnyen elérhetők.
Érd-Parkvárost szeli át
a M7-es autópálya, délen Diósdnál az M0-ás körgyűrűbe torkollik az M6-os autópálya, melynek három érdi csomópontja van. Számos helyközi Volánbusz járattal érhetőek el a környező települések. A város kereskedelmi szolgáltatásának 75%-a a központokban és a főútvonalak mellett bonyolódik le. Érd városban a gazdálkodó szervezetek száma meghaladja az 5200-at, ebből a társas vállalkozások elérik az 2000-et. Az egyéni vállalkozók a legkülönbözőbb ipari, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet végzik főként kis- és középvállalkozások keretében. A lakásszám meghaladja a 20 000 db-ot és mivel az épülő lakások száma nagyobb a megszűnő, bontásra kerülő lakásokénál, a lakásszám évről évre nő. Érd városában jelentősebb gyáripar nem alakult ki, régebben ”alvó városként” működött. Mostanra már betelepült több bevásárlóközpont és kiépülőben van az ipari park is. A környező települések közül Százhalombattán és Budaörsön és Törökbálinton találhatók jelentősebb ipari cégek. Érden a népesség foglalkoztatottsága alacsony, és azok közel kétharmada is más településben talált munkát. A Budapestre ingázók között viszonylag magas a vezetõ és egyéb „értelmiségi” foglalkozásúak aránya (30,6 %). A munkahelyi kínálat bõvítésére nem csak a város bevételeinek növelése miatt, hanem a helyi foglalkoztatottság növelése érdekében is szükség van, de ezen belül is törekedni kell a magasabb képzettséget igénylõ munkahelyek arányának növelésére. Ez utóbbiak minõségi környezetet is feltételeznek, vagyis a városnak célszerû a „környezeti infrastruktúrába” befektetnie. Kedvezõtlen adottság, hogy az alapfokú képzettséggel sem rendelkezõk aránya megyei viszonylatban is magas, közel 8 %. Érdnek mindent meg kell tennie a magasabb képzettségû népesség megkötése érdekében. Érd Város Településfejlesztési Koncepciójának fontosabb pontjai:
Kiegyensúlyozottan fejlõdõ kertváros, amely lakossága számára a kellemes lakóhelyi
környezeten túl a városias élet fokozódó gazdagságát is nyújtani képes.
A folyamatban lévő nagy infrastrukturális beruházásokra is építve Érd a magasabb minõségû munkahelyek városa is lesz.
Az oktatás fejlesztése eredményeként javul a lakosság iskolázottsága, a magasabb
képzettségûek is találnak munkát Érden, így csökken a Budapestre ingázás aránya és az „alvóvárosi” jelleg fokozatosan visszaszorul.
A város a közlekedés fejlesztése terén minta-értékû példát mutat fel az agglomerációs
közlekedés szervezésében, ami a helyi közlekedési viszonyok javulásával is jár.
Értékeire, különösen az Ófalura és a Duna menti helyzetére építve erõsödik a város
vonzereje a szabadidõs tevékenységek és az idegenforgalom terén.
2. A térség népességének demográfiai trendjei A térség népessége 2009-ben 99 536 fő volt, 2010-ben 101 064 fő és a bevándorlás eredményeképpen folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Lakónépesség száma a KSH 2010.01.01. adatai alapján: Érd város 64 394 fő, Százhalombatta 18 482 fő, Diósd 9 135 fő és Tárnok 9 135 fő. Az aktív korú 50 év feletti népesség aránya
mintegy 15%- a az
össznépességnek (15 232 fő). A nemek arányában nem tapasztalható jelentősebb eltérés, de a nők e térségben is többségben vannak.
Nő
Férfi
80-84
70-74
60-64
50-54
40-44
30-34
20-24
10–14
0-4 5 000
4 000
3 000
2 000
1 000
0
0
1 000
2 000
3 000
4 000
Érd térségének népessége korcsoportok szerinti megoszlásban (KSH, 2010.jan.01.)
5 000
Férfi
Nő
Összesen
Összesen (fő)
48 677
52 387
101 064
Ebből 50 év feletti aktív korú
7 079
8 153
15 232
14,54%
15,56%
15,07 %
személy (fő) Százalékos arány
3. A munkanélküliség helyzete és várható változása A
2008-ban
elkezdődött
gazdasági
válság
hatására,
2010-ben
Magyarországon
a
munkanélküliségi ráta meghaladta egyes régiókban a 11%-ot. A gazdasági recesszió hatására 2008-2010 között országos szinten kb. 3%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma, akiknek zöme a munkanélküliek táborát gyarapítja. A leépítések különösen erőteljesen érintettek néhány gazdasági ágat (ipar, építőipar, kereskedelem), de kisebb-nagyobb mértékben a legtöbb nemzetgazdasági ág foglalkoztatottjainak száma is csökkent. A munkanélküliek száma három év alatt közel 45%-kal emelkedett. A bruttó havi átlagjövedelem 218 300 Ft (2010), mely kb.784 EUR-nak felel meg. A válság miatt megszűnő munkahelyek és a nyugdíjkorhatár fokozatos, 62-ről 65 évre emelése nehezíti az 50 felettiek munkavállalását. A munkaerő piaci aktivitás a fiatalok és az 50 év felettiek esetében mutat kirívóan alacsony értékeket. Általánosságban elmondható, hogy a munkaadók fiatalcentrikussága vált jellemzővé: 45 év felett jelentősen mérséklődik az alkalmazási hajlandóság, 50 év felett pedig még nehezebb az elhelyezkedés. Érd térségében az 50 év feletti aktív korú lakosok száma 15 232 fő (2010. 01 .01, KSH). Az 50 év felettiek esetében az alacsony aktivitás oka az alacsonyabb iskolázottság és a rokkant nyugdíjasok igen magas aránya. Bár Érd és térsége főváros közeli elhelyezkedése mérséklő hatással van a gazdasági válság okozta munkaerőpiaci tendenciákra, e térségben is észlelhető a munkanélküliségi ráta emelkedése mellett a bejelentett üres álláshelyek drasztikus csökkenése. Míg 2009 decemberében 1543 bejelentett üres álláshely volt, addig 2010 szeptemberében ez már 740 üres álláshelyre mérséklődött.
Az Érdi Kirendeltség munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatai Érd és térségére vonatkozóan az ILO-szabvány szerint [Forrás: KSH]: Munka-
Foglalkoz-
nélküliség
tatottság
2005
2104
35618
92517
54795
5,58%
38,50%
40,77%
2006
1782
36661
71538
33095
4,64%
51,25%
53,74%
2007
1607
36262
76159
38290
4,24%
47,61%
49,72%
2008
1785
44173
79893
33935
3,88%
55,29%
57,52%
2009
2669
44165
81145
34311
5,70%
54,43%
57,72%
3722
43833
82191
34636
7,83%
53,33%
57,86%
Év
2010.II. név
Inaktí-
N
Mn. ráta Fogl. ráta Akt. ráta
vak
Az regisztrált álláskeresők számának alakulása 20052010(09.30.)
4000
2005
3000
2006 2007
2000
2008
1000
2009 2010
0
I
II
III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
X
XI
XII
2005 1735
1741
1753
1668
1575
1376
1488
1532
1523
1541
1346
1295
2006 1348
1436
1418
1389
1250
1221
1216
1218
1217
1288
1276
1361
2007 1431
1532
1516
1506
1415
1400
1429
1440
1384
1386
1384
1371
2008 1355
1457
1499
1559
1583
1515
1492
1588
1538
1507
1623
1755
2009 1774
1962
2133
2262
2532
2605
2613
2621
2712
2889
2919
2955
A munkanélküliségi ráta mértékének alakulása 2005-2010(09.30.) 9,00 Unemployment rate in %
8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00
I
II
III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
X
XI
XII
2005
4,60
4,60
4,6
4,4
4,1
3,60
3,9
4
4,00
4,1
3,50
3,40
2006
3,50
3,70
3,6
3,6
3,2
3,10
3,1
3,1
3,10
3,3
3,30
3,50
2007
3,40
3,60
3,5
3,5
3,10
3,00
3,00
3,00
3,00
3,2
3,20
3,40
2008
3,30
3,60
3,7
3,8
3,90
3,70
3,70
3,90
3,80
3,7
4,00
4,30
2009
4,30
4,80
5,2
5,5
6,20
6,40
6,40
6,40
6,60
7,1
7,10
7,20
2010
7,50
7,80
7,8
7,8
7,50
7,20
7,20
7,00
6,90
6,8
Bár térségünkben az utóbbi hónapok munkanélküliségi rátái csökkenő tendeciát mutattak, számítani kell arra, hogy a munkaerőpiac érzékenyen követi a gazdasági helyzet változásait, így jelen helyzetben még számolni kell a munkaerőpiaci helyzet ingadozásával.
4. A rizikó csoportok helyzete a munkaerőpiacon Az álláskeresők között a térségben munkaerőpiacon különösen hátrányos helyzetűnek tekinthetők a pályakezdő fiatalok, az 50 év felettiek, a tartós munkanélküliek és a nők. Fiatal pályakezdők: nehezített az elhelyezkedésük, mivel általában még nincs semmilyen gyakorlati munkatapasztalatuk, sok mindent meg kell még tanulniuk. A munkáltatók elvárása rendszerint az akár több éves munkatapasztalat és különböző készségek, ismeretek megléte, mely az adott munkakör betöltéséhez szükségesek. Egy cég számára mindig nagyobb kockázatot jelentenek, mint egy kipróbált munkavállaló, hiszen nehezebb bejósolni, hogy milyen teljesítményt várhatunk tőlük. Ennek ellenére több munkáltató lát lehetőséget a pályakezdők alkalmazásában, mivel fogékonyak az új ismeretekre, mobilisabbak és jobban betaníthatók, képezhetők az elvárásoknak megfelelően. Megváltozott munkaképeségű álláskeresőkről elmondható, hogy halmazottan hátrányos helyzetben vannak a munnkaerőpiacon. Többségük idősebb korban van és a betegség és orvosi rehabilitáció miatt akár hosszú évekre kiesett a munka világából. Mivel nem rendelkeznek egy „normál” munkavállaló teljes képesség-repertoárjával, sérülékenyebbek, csak szűkebb körű munkát tudnak ellátni, elhelyezkedésükben a munkaképesség csökkenése korlátozó tényezőkent jelenik meg. Tartósan munkanélküliek képezik a legnagyobb csoportot. Azért kerülnek hátrányos helyzetbe a munkaerőpiacon, mert hosszú időre kiestek a munkaerő-piac körforgásából, elveszítették a munka hétköznapi rutinját, sokszor önértékelési problémákkal is meg kell küzdeniük és nehezükre válik egy új munkahelyhez való adaptáció. 50 év feletti álláskeresők esetében az elhelyezkedést több tényező is nehezíti: alacsony iskolai végzettség vagy elavult szakma, nem beszélnek idegen nyelveket, a számítógépes ismeretek hiánya, elavult szakma. A fizikai és sokszor a pszichés terhelhetőségük is alacsonyabb, mint a fiatalabbaké, illetve az alkalmazkodóképességük és rugalmasságuk is gyengül, jellemző még a mobilitás hiánya, és a kevesebb hajlandóság a tanulásra. Egy részüknek van iskolai végzettsége
és szakmai tapasztalata is,
azonban a szakképzettségük struktúrája nem egyezik a helyi
munkaerőpiac igényeivel, illetve szakmai ismereteik nem eléggé korszerűek. Nők: A nők gyakrabban szakítják meg munkaviszonyukat, nehéz a munkapiacra való visszalépés. Hátrányos megkülönböztetéssel a nők azonban leggyakrabban szülés után szembesülnek. A magyarországi gyermekgondozási rendszer adta lehetőséggel élve akár évekig távol maradhatnak a munkaerőpiactól és utána egyre nehezebben térnek vissza az egyre szűkülő munkaerőpiacra. Érd térségében a regisztrált álláskeresők között a munkaerőpiacon hátrányos csoportok a következő arányt mutatják: Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok
2010.09.30 (%) 17,35%
Pályakezdők
14,98%
Megváltozott munkaképességűek
67,66%
Tartósan munkanélküliek
26,40%
50 év feletti álláskeresők
56,55%
Nők
A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok aránya
17,35% ; 9% 14,98% ; 8%
56,55% ; 31%
Pályakezdők Megváltozott munkaképességűek
26,40% ; 14% 67,66% ; 38%
50 év feletti álláskeresők Tartósan munkanélküliek Nők
5. A 50 feletti regisztrált álláskeresők helyzetének változása
A regisztrált álláskeresők korcsoport szerinti megoszlása 2010 szeptemberében az Érdi Kirendeltségen regisztrált összesen 2893 fő álláskeresők között domináns volt a 35-49 év közöttiek jelenléte (1139 fő, 45%), ugyancsak jelentős arányú az 50 év feletti álláskeresők száma is (766 fő, 25%) . Életkor
Férfiak
Nők
Összesen
15 - 24 év között
142
127
269
25 - 34 év között
360
359
719
35 - 49 év között
506
633
1 139
50 és felette
363
403
766
1 371
1 522
2 893
Összesen
Álláskeresők életkor szerinti megoszlása %-an
269; 9%
766; 26%
719; 25%
15 - 24 év között 25 - 34 év között 35 - 49 év között 50 és felette
1 139; 40%
A regisztrált álláskeresők között a nők aránya 8%‐al nagyobb (53%), mint a férfiak aránya (47%).
Álláskeresők életkor szerinti struktúrája nemek szerint 2010/09/30 700 600 500 Fő
400 Férfiak
300
Nők
200 100 0
15 - 24 év 25 - 34 év között35 - 49 év között 50 és felette között
Az 50 év feletti regisztrált álláskeresők létszám adatai
2009 decemberéhez képest az 50 év felettiek aránya a regisztrált álláskeresők körében 22, 1%-ról 26,5%-ra nőtt. 2009 XII.
2010.IX.
Férfiak
Nők
Férfiak
Nők
1482
1473
1371
1522
munkanélküliek száma
328
325
363
403
50 felettiek aránya (%)
22,1%
22%
26,47%
26,5%
Regisztrált
munkanélküliek
száma összesen Regisztrált
50
év
feletti
Regisztrált munkanélküliek Regisztrált 50 év feletti száma összesen
munkanélküliek száma 50 felettiek aránya (%)
2009 XII.
2955
653
22,00%
2010.IX.
2893
766
26,40%
50 év feletti álláskeresők aránya a regisztráltak között 3000 2500 2000
Regisztrált munkanélküliek száma összesen
Fő 1500
Regisztrált 50 év feletti munkanélküliek száma
1000 500 0
2009 XII.
2010.IX.
Az 50 év feletti regisztrált álláskeresők végzettség szerinti összetétele Regisztráció időtartama 50 év feletti álláskeresők
ált. isk. végz. nélküli 21
ált.
szakmunk szakis gimnázi szakközépi főiskola/
Összesen
isk.
ásképző
kola
um
skola
egyetem
(Fő)
176
231
26
63
125
52
694
50 feletti álláskeresők végzettség szerinti struktúrája
21; 3%
52; 7%
176; 25%
125; 18%
ált. isk. végz. nélküli ált. isk. szakmunkásképző szakiskola gimnázium
63; 9%
szakközépiskola
26; 4%
főiskola/egyetem
231; 34%
Az 50 év feletti regisztrált álláskeresők helyzete a regisztráció hossza szerint Ahogy a KMRMK munkaügyi adatok (2010.09.) mutatják, jelentős azon 50 év feletti álláskeresők száma, akik fél évet meghaladóan, illetve 24 hónapja munkanélküliek. Esetükben az elhelyezkedés esélyei a munkanélküliségben töltött időtartam növekedésével fokozottan csökkennek. Regisztráció időtartama
Férfi
Nők
Együttesen
1 - 3 hó
73
82
155
3 – 6 hó
73
59
132
7 – 12 hó
88
108
196
13 – 24 hó
77
72
149
> 24 hó
18
44
62
50 év feletti álláskeresők regisztráció időtartama szerinti megoszlása
120 100 80 60
Fő
40 20 0
1 - 3 hó
3 – 6 hó
7 – 12 hó
13 – 24 hó
> 24 hó
Fé rfi
73
73
88
77
18
Nők
82
59
108
72
44
6. Tényezők, melyek befolyásolják a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű 50 felettiek munkaerőpiaci érvényesülését Akiket idősebb korban ért a magyarországi rendszerváltás, nem volt esélyük arra, hogy alkalmazkodjanak a munkaerőpiac gyökeres átalakulásához. Elterjedt gyakorlattá vált a korai nyugdíjazás a munkanélküliség csökkentésének érdekében. Aki szeretne dolgozni, nehezen talál munkát egészségi állapota vagy a megfelelő képzettség hiánya /alacsony iskolázottsága miatt. Idősebb korú álláskeresők körére jellemző továbbá az alacsony motiváció, kisebb hajlandóság a tanulásra, illetve, hogy kevéssé rendelkeznek határozott stratégiákkal e téren. Többségük arra sem lát esélyt, hogy egy-egy képzés álláshoz segítené őket - a legtöbb esetben nem ok nélkül. Ha viszont rászánják magukat a tanulásra, nagyobb elszántsággal és sikerességgel sajátítják el a tananyagot, mint fiatalabb társaik. Az 50 év feletti álláskeresők munkaerőpiaci helyzetének SWOT analízisét lásd az 1. számú mellékletben. Munkaerőpiaci képzések helyzete 50 év felettiek esetében A hazai cégek a fiatalabb munkavállalók képzését preferálják, emiatt csökken az idősek esélyegyenlősége a szakmai ismeretek fejlesztésében halmozottan romlanak munkaerőpiaci esélyeik.
Az iskolai végzettség és az átképzésben, továbbképzésben való részvétel között szoros kapcsolat van: minél magasabb iskolázottságú valaki, annál nagyobb lehetősége adódik a továbbképzésre. 50 év felett a képzések során elsősorban szakma, vagy további szakma, felsőfokú végzettségűek esetén pedig másoddiploma megszerzése a tipikus. Ez a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetük megtartásához segíti őket, kevésbé irányul új munkahely megszerzésére. A képzések költségét a munkaadó, ill. az Állami Foglalkoztatási Szolgálat állja, rendkívül alacsony a saját ráfordítás a tudás megszerzése, felfrissítése érdekében. Az Érdi Kirendeltség adatai szerint az utóbbi 4 évben a következőképpen alakultak az 50 év feletti álláskeresők képzésbe kerülési számadatai: Az 50 év feletti álláskeresők közül támogatott képzésbe kerültek száma, a KMRMK adatai alapján a következőképpen alakult: 2007 Képzésbe kerültek száma összesen 92 Képzésben került 50 év felettiek száma 18 50 felettiek aránya a képzésbe kerültek között 19,56%
2008
2009
2010
108
167
59
22
20
12
20,37%
11, 97%
20,33%
Képzésbe került álláskeresők számának alakulása 2007-2010 180 160 140
Fő
120 100
Képzésbe kerültek száma összesen Képzésben került 50 év felettiek száma
80 60 40 20 0
2007
2008
2009
2010
Foglalkoztatást előkészítő képzési támogatásban részesültek száma 2009-2010 30 20 Fő 2009 2010
10 0
50-54 éves
55-59 éves
60 éves és
2009
22
12
0
2010
19
5
0
7. Az aktív munkaerőpiaci politikák eszközei Támogató projektek 50 felettiek számára A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium (FMM) 2005. január 1-től elindította az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programját, A program célja: az ötven éven felüliek foglalkoztatottságának növelése, a tartós munkanélküliség megszakítása, az elhelyezkedésük elősegítése összetett gondjaik kezelésével. A program keretében a következő támogatásokat nyújtják a célcsoport számára: •
Reintegrációt támogató szolgáltatások (tanácsadás, motivációs- és személyiség fejlesztő tréning, képesség fejlesztés, mentorálás)
•
Képzési támogatás betanító vagy OKJ képzéshez (HEF OP 1.1)
•
„Munka-kipróbálás”: 3 hónapon keresztül a bér 100%-os támogatása
•
Közhasznú munkavégzés
•
Járulékkedvezmény (teljes járulékfizetési mentesség)
•
Munkahely megőrző támogatás (bér és járulékai 25-75%)
•
Vállalkozóvá válás támogatása
•
Bértámogatások (bér- és járulékai 50%-a)
•
TÁMOP programok – hátrányos célcsoportok képzése
•
Start Extra kártya– járulék csökkentés 2 éven keresztül Speciális támogató projektek a Napra Forgó NKft. megvalósításában
EQUAL (A16)- „IT Mentor” képzés (IT = Információs Társadalom) •
46 fő hátrányos helyzetű (45 év feletti vagy megváltozott munkaképességű) munkanélküli személyek képzése informatikai mentorokká, mentális felkészítése a
munkavállalásra
és
elhelyezése
munkáltatóknál
1
éves
támogatott
munkatapasztalat szerzésre. TÁMOP – „CO-Missio” program •
26 fő hátrányos helyzetű (45 év feletti, megváltozott munkaképességű) munkanélküli kiképzése raktárosnak, mentális felkészítése a munkavállalásra, és elhelyezése a munkaerőpiacon.
1.számú melléklet:
Az 50 év feletti álláskeresők munkaerőpiaci helyzetének SWOT analízise
Erősségek
Gyengeségek
•komoly szakmai tudásbázis
• több fizetett szabadság
•munkatapasztalat
• egészségi állapot romlása
•lojalitás
• terhelhetőség
•megbízhatóság
• rugalmatlanság, mobilitás hiánya
•megfontoltság •kevésbé kritikusak a felső vezetéssel és a vállalat működésével szemben
• számítástechnikai ismeretek és idegen nyelv tudás hiánya •alacsony iskolázottság, ill. elavult szakma •nehezebben tanul
Lehetőségek
Veszélyek
• át/továbbképzés
•betegség
• érvényesül a sokoldalú
•előítéletek
tapasztalatok szinergiája • tapasztalatot értékelő pozíciók
(orvos, tanár, senior bankár, ügyfélszolgálat, saját vállalkozás) • személyes kapcsolati háló • támogatások, projektek
•a tanult szakmával sem tud
elhelyezkedni (diszkrimináció az életkor miatt) •egyéb tekintetben hátrányos
csoportok támogatása
