AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23. – november 11.
1. Előzmények: • 1953. március 8.: Sztálin utóda Hruscsov lesz, aki bírálja Sztálin egyes cselekedeteit (SZKP XX. Kongresszusa, 1956 január) • A Rákosi-diktatúra miatt Magyarországon is egyre többen elégedetlenek. • Fiatalok vitáztak a Petőfi Kör gyűlésein, • Szegeden újra létrejött a független ifjúsági szervezet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ).
• Rajk László özvegye követelte, hogy a férjét tisztességes körülmények között temessék el. 1956. október 6-án a Kerepesi temetőben újratemették Rajk Lászlót. Az összegyűlt tömeg jelenlétével az utóbbi évek bűnei ellen is tüntetett. • Rákosi Mátyás kénytelen volt elismerni, hogy őt is felelősség terheli a Rajk - per miatt. • Rákosit leváltották, de utóda az a Gerő Ernő lett, akinek szintén része volt a törvénytelenségekben.
2. A forradalom kitörése: 1956. október 23. a) Tüntetés a Bem-szobornál • Az egyetemisták tüntetést szerveztek, eredetileg a lengyel nép melletti szolidaritásból (összefogás, együttérzés). • A tüntetést először betiltották, majd mégis engedélyezték. • A tüntetésen már a diktatúra ellenes jelszavak is előkerültek, amelyeket 16 pontban fogalmaztak meg.
b) A legfontosabb követelések: • A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról („Ruszkik, haza!”) • Rákosi és a négyesfogat felelősségre vonása • Nagy Imre legyen az új miniszterelnök („Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba!”) • Az ÁVH feloszlatása, terror beszüntetése • Egypártrendszer helyett többpártrendszer legyen, írjanak ki új parlamenti választásokat • sajtószabadság, politikai foglyok szabadon engedése • ésszerűbb gazdaságpolitika (erőltetett iparosítás és katonai beruházások leállítása, mezőgazdaság támogatása, beszolgáltatás eltörlése) • Kossuth-címer a Rákosi-címer helyett
c) A forradalom átmeneti győzelme: Október 23., este: • A tömeg a Parlamenthez vonult. Nagy Imrét kívánták hallani, de ő sem tudta megnyugtatni az embereket. • A zászlókból kivágták a gyűlölt Rákosi-címert, így született meg a forradalom jelképe, a lyukas zászló • A tüntetők egy része ledöntötte a Sztálin-szobrot, amiből csak a csizma maradt meg. („Csizma tér”) • Megostromolták és elfoglalták a Magyar Rádió épületét, hogy követeléseiket beolvashassák.
Október 24: • Hruscsov engedélye után közbeléptek az itt tartózkodó szovjet csapatok, de a főváros több pontján elszánt ellenállásba ütköztek. Pl. Széna tér, Corvin köz, Tompa utca, Móricz körtér. • A felkelők a laktanyákból szerzett fegyverekkel és benzines palackokkal, az ún. Molotov koktélokkal támadtak a szovjet tankokra. • Vidéken is kitört a forradalom, pl. Debrecen. • A lakosság megbékítése érdekében Nagy Imrét jelölték miniszterelnöknek.
Október 25. • Fokozódnak a harcok, • több helyen belelőnek a tüntető tömegekbe, ami halálos áldozatokkal jár – pl. Bp.-en a Parlament előtt, – Mosonmagyaróváron, – Tiszakécskén • leváltották Gerő Ernőt az MDP éléről, utóda Kádár János lett.
Október 26-30. • Nagy Imre fokozatosan a forradalom mellé áll. – Kijelenti, hogy nem ellenforradalom, hanem „nemzeti demokratikus forradalom” zajlik. – Valódi reformokat ígér: pl. az ÁVH feloszlatása, többpártrendszer, szovjet csapatok kivonulása • Átmenetileg győznek az utcai harcosok is (a legendás „pesti srácok és lányok”) • a szovjet csapatok visszavonulnak a fővárosból (az országból viszont nem).
November 1. • Ismét többpártrendszert hirdetnek, újraalakulnak és a kormányba is bekerülnek a régebbi pártok (pl. FKgP, SZDP) • Nagy Imre bejelenti Magyarország katonai semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. • A kilépés oka: ha nem vagyunk a VSZ tagjai, a szovjet csapatoknak nincs joguk itt állomásozni ki kell vonulniuk
November 2-3. • nemzetközi egyeztetések: ha az USA beavatkozna a szovjetek ellen a mi oldalunkon, az világháborúhoz vezethet („forró pont”) • az USA biztatta a forradalmárokat, beavatkozást ígértek („Tartsatok ki!” – Szabad Európa) • közbejött az ún. szuezi válság: az USA beavatkozott Egyiptom ellen, hogy a Szuezi-csatorna jövedelmeit megtarthassa • orosz-amerikai megegyezés: a SzU „elnézi” az USÁ-nak a szuezi beavatkozást, cserébe az USA „elnézi” a SzUnak a magyar forradalom leverését
d) A vereség: november 4-11.: • Hruscsov november 3-án elrendeli a forradalom leverését. • Maléter Pál honvédelmi minisztert a szovjetek tárgyalni hívják, majd letartóztatják. • Párhuzamosan friss szovjet csapatok özönlöttek be az országba. • A szovjet nagykövet, Jurij Andropov azt mondta Nagy Imrének, hogy csak félreértésről lehet szó. • November 4-én azonban a szovjetek támadást indítottak Budapest ellen is.
• Nagy Imre rádióbeszédben tájékoztatta az országot a szovjet beavatkozásról. • Az elkeseredett ellenállás nem használt a hatalmas túlerővel szemben. • Nagy Imre a jugoszláv, Mindszenty József az amerikai nagykövetségre menekült. • Kádár János vállalta az együttműködést a szovjet hatóságokkal: megalakította a Forradalmi Munkás-Paraszt kormányt, a felkelést pedig ellenforradalomnak bélyegezte.
• Az őrizetlenül maradt határokon át mintegy 200 ezren hagyták el az országot. • Sokan voltak olyanok is, akik ártatlanságuk tudatában itthon maradtak, később azonban megtorlás várt rájuk. • Nagy Imrét, Maléter Pált és még többeket kivégeztek, sokakat börtönbe zártak. • A világ szimpátiája Magyarország felé irányult. – Az 1956-os év embere a magyar forradalmár lett – Alberto Moravia: minden országban, ahol szovjet nagykövetség van, nevezzék át az utcájukat a „meggyilkolt magyarok utcájának.”
