Autonómia-statútum tervezet
(1) A Déli régió, valamint Dunamenti, Nógrád-Gömöri és Ung-zempléni megyék létesítése
A Déli régió (továbbiakban - régió) a Dunamenti, Nógrád-gomöri és Ung-zempléni megyéket foglalja magába, amely jelen Statútum szerint különleges autonómiát élvez a Szlovák Köztársaság politikai egységén belül. (2) A régió jogosítványai
A régió jogosult az alkotmánnyal, az állam jogrendjének alapelveivel, a nemzetközi kötelezettségekkel és a nemzeti érdekek tiszteletben tartásával - amelynek a nyelvi kisebbségek védelmének érdeke is része - gyelembe véve a következ® területeken törvényi rendelkezéseket hozni: • a régió hivatalai és az azokhoz rendelt személyzet rendje; a községek területi elhatárolása és rendje; köz-
érdekb®l történ® kisajátítás, amennyiben az nem érint olyan munkálatokat, amelyek túlnyomóan és közvetlenül nem a központi államot terheli; telekkönyvek vezetése; t¶zoltó szervezet;
• egészségügyi és kórházi testületek és intézmények; kereskedelem és a kereskedelmi kamarák rendje; szö-
vetkezetek feletti felügyelet; közmunkákkal összefügg® beruházások, amelyeket a régió területén hajtanak végre; takarékpénztárak és regionális jelleg¶ hitelintézetek rendje;
• oktatási és nevelési intézmények; kulturális intézmények; helyi rend®rségek; idegenforgalom; nyilvános
rendezvények, amennyiben a közbiztonságot érinti; sport és szabadid®; idegenforgalom; közüzemek; környezetvédelem; nemzeti örökség védelme, közlekedés.
• a régió arányos részesedést kap a következ® állami adóbevételekb®l: öröklés és ajándékozás; jövedelem-
adó; az áram és gázfogyasztás után szedett; idegenforgalmi; telek és épületadó; jármüvek; dohányáruk; szerencsejátékok után szedett.
A régió a Szlovák Köztársaságon belül egységes fejlesztési régiót alkot. (3) A régió szervei
A régió szervei: a regionális parlament, a regionális kormány és a régió elnöke. A regionális parlamentet arányos választási rendszerben általános, közvetlen és titkos: választással, regionális törvényben meghatározott rendelkezések szerint választják. (4) A regionális parlament
A regionális parlament képvisel®inek száma 50. Az aktív választójog feltétele a: négyéves megszakítatlan helyben lakás a régió területén. A regionális parlament hivatali ideje megegyezik az egyéb nem speciális jogállású területi önkormányzatok hivatali idejével. Tevékenysége három azonos tartamú id®szakban bonyolódik le, melynek során Komárom, Rimaszombat és Királyhelmec városokban ülésezik. (5) A regionális kormány
A regionális kormány a régió elnökéb®l, két alelnökb®l, valóságos és pótülnökökb®l áll. A régió elnökét, az elnököket és az ülnököket a regionális parlament saját köréb®l, titkos szavazással és abszolút többséggel választja. A regionális kormány Összetételének meg kell felelnie a nyelvi csoportok regionális parlamentben lév® létszámarányának. Tevékenysége három azonos tartamú id®szakban bonyolódik le, melynek során Komárom, Rimaszombat és Királyhelmec városokban ülésezik. Az egyik alelnök a magyar, a mások a szlovák nyelvcsoporthoz tartozik. A regionális kormány a régió végrehajtó szerve. Feladatkörébe tartozok: a) a határozattal a regionális parlament által elfogadott törvények végrehajtása; b) igazgatási tevékenység regionális érdek¶ ügyekbe; 1
c) a régió vagyonának kezelése, valamint ellen®rzés a közüzemek által ellátott termelési és kereskedelmi célú közszolgáltatások vezetése felett; d) egyéb jogosítványok gyakorlása, amelyet ez a Statútum vagy más törvényes rendelkezések ruháznak rá. (6) A régió elnöke
A régió elnöke képviseli a régiót, aki részt vesz a szlovák kormány ülésein, ha olyan kérdéseket tárgyalnak, amelyek a régiót érintik. A régió elnöke irányítja az állam által a régióra átruházott igazgatási feladatokat. A régió elnöke a feladatköröket az egyes valóságos ülnökök között saját rendelettel határozza meg. A pótülnökök képviselik a valóságos ülnököket a megfelel® feladatkörökben. Az ülnökök és pótülnökök kiválasztásánál tekintette] kell lenni a nyelvcsoportok arányos képviseletére. (7) A régió törvényeinek, rendeleteinek jóváhagyása, meger®sítése és közzététele
A régió területére kormánybiztost neveznek ki a következ® feladatokkal: a) a kormány utasításainak megfelel®en koordinálni az állam jogosítványainak gyakorlását a régióban és felügyeletet gyakorolni a megfelel® hivatalok tevékenysége felett; b) az államtól a régióra és helyi köztestületekre átruházott jogosítványok felett felügyeletet gyakorolni, és az esetleges kifogásokat közölni a régió elnökével; c) a kormánybiztos gondoskodik a közrend fenntartásáról, amire igénybe veheti az állami szerveket és annak rend®ri er®it; tevékenységéért a belügyminiszternek felel. A regionális parlament által jóváhagyott törvényjavaslatokat a kormánybiztossal közlik. A törvényjavaslatokat a közlést®l számított 30 napon belül meger®sítik, ha a szlovák kormány azokat a regionális parlamenthez vissza nem utalja azzal a kifogással, hogy azok a megfelel® jogosítványokat túllépik. Vita estén az alkotmánybíróság dönti el, hogy ki az illetékes. Ma feltételezhet®, hogy egy törvényjavaslat a különböz® nyelvcsoportokhoz tartozó polgárok jogegyenl®ségét, vagy a nyelvcsoportok népi és kulturális sajátosságait sérti, egy nyelvcsoport képvisel®inek többsége a regionális parlamentben nyelvcsoport szerinti szavazást indítványozhat. Ha a külön szavazási indítványt nem fogadták el, vagy ha a törvényjavaslatot ama nyelvcsoport képvisel®i kétharmadának nemleges szavazata ellenére fogadták el, amely az indítványt tette, e nyelvcsoport többsége a kihirdetést követ® 30 napon belül a törvényt az alkotmánybíróságon megtámadhatja, ennek halasztó hatálya azonban nincs. Ha az állam valamely intézkedésével az e Statútummal a régiónak biztosított hatáskört megsérti, a régió az alkotmánybíróságnál indítványt nyújthat be a hatásköri sérelem megállapítása iránt. A régió törvényeit és rendeleteit a régió Hivatalos Lapjában szlovák és magyar nyelven teszik közzé; ha a törvény másként nem rendelkezik, ezek közzétételét®l számított 15 napon belül lépnek hatályba. (8) Helyi köztestületek
A helyi köztestületek szabályzatban rendelkeznek arról, hogy a nyelvcsoportok arányos képviselete szerveik összeállításában biztosított legyen. A regionális parlament és a helyi köztestületek kollektív szerveinek összetételét szabályozó rendelkezéseknek a roma közösség képviseletét biztosítaniuk kell. (9) A régió közjavai és közvagyona
Az utak, vasutak és vízvezetékek, amelyek kizárólag regionális érdeküek és jelen Statútum végrehajtási rendelkezéseiben vannak meghatározva, a régió közjavát képezik. A régióban lév® állami ingatlanok, állami tulajdonú term®földek, erd®k, bányák, bányam¶vek és a régió közszolgálati rendeltetés¶ egyéb javai a régió vagyonát képzik. A régióban fekv®, tulajdonos nélküli ingatlanok a régió vagyonához tartoznak. (10) A régió pénzügyei
A régió parlamentje állapítja meg a régió költségvetését. A régió parlamentjének törvényhozói jogáról a regionális közigazgatás bevételezése alá tartozó adóügyi és díjmegállapítási kérdések tekintetében e Statútum 2. cikkének 5. bekezdése rendelkezik. Az önkormányzatból ered® kiadások fedezésére a régió számára évente az állami forrásokból egy összeget utalnak át, melyet egy különleges kiszámolási eljárás útján állapítanak meg (elszámolási összeg). Az elszámolási Összegre éves el®leget zetnek ki. Az elszámolási összeget úgy számítják ki, hogy a kérdéses év állami zárómérlegében a felvett új állami kölcsönök gyelmen kívül hagyásával kimutatott bevételeket megszorozzák egy bizonyos viszonyszámmal (kiszámítási alap). A kiszámítási alapot a régió lakosságának arányszáma szerint kell meghatározni. 2
A régió kétnyelv¶ségének biztosítása érdekében a községeknek kiegészít® hozzájárulást állapíthat meg. A régió, a megyék és a települések saját költségvetéssel rendelkeznek. A regionális kormány által készített és kísér® jelentéssel ellátott költségvetési el®irányzatokat és zárszámadásokat regionális törvény hagyja jóvá. (11) A jogszolgáltatás szervei
A régió számára regionális hatáskör¶ közigazgatási bíróság létesül, amelynek tagjait azonos számban a szlovák és magyar nyelvcsoport tagjai közül kell megválasztani. A bíróság elnöki funkciójában azonos id®tartamra mindenkor egy szlovák és egy magyar anyanyelv¶ bíró váltja egymást, akik a kollégiumhoz tartoznak. A bírák kinevezése, felfüggesztése, elbocsátása a régió elnökének joga, a hozzá delegált hatáskörben. A régió jogszolgáltatásában dolgozók számára a szlovák és magyar nyelv tökéletes ismerete követelmény. (12) A magyar nyelv használata
A magyar nyelv a régióban a szlovák nyelvvel, amely hivatalos nyelv, egyenjogú. Törvényer®vel bíró okmányokban és bármikor, ha ez a Statútum kétnyelv¶ szövegezést ír el®, a szlovák változat az irányadó. A régió a magyar nyelv¶ polgárainak joga van a bíróságokkal, a közigazgatás szerveivel és hivatalaival, amelyeknek székhelye a régióban van vagy regionális hatáskör¶ek, valamint a régióban közszolgálatokat ellátó vállalatokkal való érintkezésben anyanyelvüket használni. A második bekezdés szerinti szervek, hivatalok és vállalatok írásbeli és szóbeli érintkezésben annak a nyelvét használják, aki hozzájuk fordul, és azon a nyelven válaszolnak, amelyen az eljárást egy más szerv vagy hivatal kezdeményezte; ha az írásbeli érintkezés hivatalból indul, az annak a polgárnak a feltételezhet® nyelvén folyik, akikhez az iratot intézték. A kifejezetten el®irányzott esetek sérelme nélkül - és a két nyelv együttes használatának eseteire vonatkozó szabályozás és végrehajtási utasítások sérelme nélkül olyan okmányok esetében, amelyek a polgárok összességéhez szólnak, valamint a közhasználatú egyedi okmányokban és olyanokban, amelyek több hivatalhoz szólnak minden más esetben elismerik a szlovák vagy a magyar nyelv elkülönített használatát. A katonai intézményeken belül a szlovák nyelv egyedüli használata érintetlen marad. A régióban a közigazgatás magyar nyelvíí polgárokkal szemben a magyar helységneveket is használni köteles. A roma lakosságnak joga van saját törekvéseinek és tevékenysége el®mozdítására az oktatás, a kultúra, a sajtó és a szabadid® eltöltésének területén a saját nyelvének használatára és hagyományainak meg®rzésére. (13) Záró rendelkezések
E törvény módosítására az alkotmánymódosításra el®írt eljárás az irányadó. A módosítás kezdeményezésének joga a regionális parlamentet illeti.
3
Magyarázó rész Bevezetés
Az autonómia, mint fogalom az 1989 utáni id®szakban szalonképtelenné vált a szlovákiai politikai közéletben. Nem véletlenül diszkreditálták ezt a fogalmat: a szlovák politikusok saját nemzetük követeléseit látták viszont a szlovákiai magyar igényekben. Az 1840-es évekt®l a történeti Magyarországon, majd pedig az els® csehszlovák államban léptek fel autonómista igényekkel az akkori szlovák politikusok. 1918 után, Csehszlovákián belül megtörtént a szlovák terület (autonómia) kijelölése, amely ekkor még nem rendelkezett teljes jogkörrel. A mindenkori szlovák politikai elit kés®bbiek során fokozatosan tágította a csehszlovák alkotmányos jogi kereteket (1938, 1968, 1990), majd pedig 1993. január l-jével létrejött az önálló szlovák állam. Tehát a szlovák politikai elit számára az autonómia szó - saját történelmi tapasztalatai miatt - csakis a függetlenség és az elszakadás fogaimi keretein belül értelmezhet®. Ez természetesen arról is tanúskodik, hogy a szlovák politikai elit nem akar tudomást venni azokról az európai kisebbségvédelmi modellekr®l (pl. Dél-Tirol, Aland-szigetek vagy a belgiumi német autonómia), amelyek kielégít® garanciát nyújtanak az elszakadástól tartó központi államnak és a többletjogokra igényt tartó nemzeti közösségeknek is. A magyar területi autonómia jogosságát indokolja: az 1921 és 2001 közötti id®szakban 21,5%-ról 9,7%-ra csökkent a magyar ajkúak száma a mai Szlovákia területén. E mellett az elmúlt évtizedekben állandósult forráskivonás a szlovák többség¶ északi területek javára és az infrastruktúra alulfejlettsége is kirívó (pl. egyetlen kilométer autópálya sem esik a magyar többség¶ területekre). A területi autonómiához vezet® folyamatban fontos megértetni a magyarokkal együtt él® szlovákokkal, hogy a magyar többség¶ területek hátrányos kezelése ®ket is sújtja, s ezért egy területi autonómia esetében ®k is élveznék az ezzel párhuzamosan megnyíló többletforrásokat. (Lásd például: Dél-Tirol Olaszország egyik leggazdagabb tartománya.) Az autonómiát létrehozhatja a bels®, illetve a küls® (nemzetközi) jog. A bels® jog alkotmánytörvénnyel és kisebbségi közösség vétójával biztosíthatja az autonómia fennmaradását, míg a nemzetközi jog a szerzett jogokra való hivatkozással adhat támogatást. A szlovákiai magyar kisebbség állhatatossága mellett csak akkor lehet sikerre számítani, ha a magyar kisebbség problémáit felkaro lja a nemzetközi közösség. A szlovákiai magyar autonómia nem számíthat sikerre az anyaállam, Magyarország támogatása nélkül1 . Az autonómia terjedelme szerint megkülönböztetünk kulturális (érdekképviseleti) és politikai (igazgatási jogkörök) autonómiát. Attól függ®en, hogy területhez köthet® vagy sem, megkülönböztetünk területi, illetve személyi autonómiát. A nemzetközi jog sem a személyi, sem pedig területi autonómiát nem írja el®, szabályozza, illetve határozza meg. Ebb®l adódóan csak egy általános de níció adható: e szerint a területi autonómia egy olyan megállapodás, amely biztosítja egy kisebbségi csoport számára az önrendelkezés bizonyos fokát és a régió részleges önállóságát a központi kormányzat befolyásával szemben. A központi kormányzattal szemben megfogalmazott területi autonómia politikai, gazdasági vagy kulturális függetlenséget foglal magában, amely els®sorban nyelvi és kulturális különbségeken nyugszik. Ennek alapja az alkotmányban is rögzített intézményrendszer. A személyi autonómia az államon belül él® meghatározott csoportra vonatkozik, tekintet nélkül annak tartózkodási helyére. A kisebbség nyelvi, vallási és kulturális karakterének meg®rzésére és fejlesztésére tartalmaz jogokat, a nemzeti kisebbség által - a központi hatalom beavatkozása nélkül - alkotott intézményeken keresztül. Azon kisebbségek számára el®nyös, amelyeknek: a) az adott kisebbségnek nincs vagy csekély a területi kötöttsége; b) több szomszédos országban ugyanaz a kisebbség él területi kötöttségek nélkül; c) az adott kisebbség (deklaráltan) nem tart igényt területi autonómiára. A személyi autonómia a magyar területi autonómián kívül rekedt magyarok védelmére szolgálhatna garanciául (pl. Pozsony, Kassa magyar intézményei). A magyar perszonális autonómia tagja lehetne minden magát magyarnak valló szlovákiai állampolgár, függetlenül szlovákiai lakhelyét®l. A magyar személyi autonómiával jelen Statútum nem foglalkozik, A Déli régió, valamint Dunamenti, Nógrád-Gömöri és Ung-zempléni megyék létesítése
A régió megnevezése olyan elnevezést kell választani, amely mind a magyar, mind pedig a szlovák nyelvcsoport részére elfogadható. A régió szlovák-magyar államhatár mentén hosszan elnyúló elhelyezkedése és történelmi hagyományok hiánya miatt indokolt lehet egyfajta "semleges" névadás (pl. Déli régió). 1 Az Európában sikeresen m¶köd® - és a kárpát-medencei magyar kisebbségek helyzetéhez legjobban hasonlító - területi autonómiák többsége anyaállami nyomásgyakorlás után, nemzetközi felügyelet mellett jött létre. Az Aland-szigetek önkormányzatát a Nemzetek Szövetsége, míg a dél-íiroli autonómiát az ENSZ felügyelete alatt dolgozták ki. A folyamat elindításában fontos szerepet játszottak az anyaállamok és a terület szerinti államok kétoldalú megállapodásai (1921: svéd- nn egyezmény, 1946: olasz-osztrák megállapodás).
4
A magyar területi autonómia kialakítása el®tt újra kell rendezni Szlovákia területi felosztását és 12-14 területi egységet (megye) kell kialakítani, amelyek etnikai történelmi-infrastrukturális kap cs®látókon nyugodnának. így az eddigi észak-déli "tájolást" fel kell váltani a kelet-nyugati elrendezéssel. Az új területi egységek között megkülönböztetünk rendes és speciális jogállású megyéket. A magyarlakta területeken három megye kialakítása t¶nik a legcélravezet®bbnek, amelyek speciális státussal2 lennének felruházva: egy Komárom központú Dunamenti, egy Rimaszombat központú Nógrád-gömöri és egy Kírályhelmec központú Ung-zempléni. (Az Északkelet-Szlovákiában ki lehetne alakítani egy ruszin jelleg¶ speciális jogállású megyét is.) Minden megyének legalább 60%-os magyar többséggel3 kellene rendelkezni, amit a legutolsó népszámlálás anyanyelvi4 felméréseib®l állapítanak meg. Ez biztosítaná a területi autonómia speciális magyar jellegét. A megyék a magyar többség¶ települések egyesüléséb®l jönnének létre. A közlekedési és történelmi szempontok gyelembe vételével Nagykürtös környéke és a Kassától21 dél-délkeletre található - ma már szlovák többség¶ - települések is a régió részét alkotják. E nélkül nem lehetne biztosítani a régió három megyéje közötti zikai összeköttetést5 . A régió szervei
A regionális parlamentet arányos választási rendszerben kell megválasztani, mivel a választási rendszerek közül ez biztosítja leginkább a nyelvcsoportok arányos képviseletét. A régió jogosítványai
A központi állam csak olyan jogosítványokat tart vissza, amelyek a honvédelem, külügyeket és monetáris politikát érintik, valamint azokat, amelyek a nemzeti érdekek szempontjából központi irányítás alatt kell, hogy maradjanak. Ezeket a területeket és hatókörüket az alkotmányban és az ehhez megalkotott törvényekben pontosan ki kell jelölni. A regionális parlament, a regionális kormány és a régió elnökének székhelye
A tartományi szervek felváltva ülésezhetnének Komárom, Rimaszombat, Királyhelmec megyeszékhelyeken, hogy egyetlen régió se érezze háttérbe szorítva magát. A régió hosszan elnyúló földrajzi fekvése miatt nehéz lenne kijelölni egy olyan igazgatási központot, amely elfogadható lenne mindhárom megye számára. A régió közigazgatása háromszint¶: regionális, megyei és települési. Mindhárom szinten biztosítani kell a szlovák és magyar nyelvcsoport arányos képviseletét. A nyelvcsoportok szerinti arányos képviselet biztosítása
A bíróságok, a közigazgatás szervek és hivatalok, valamint a régióban közszolgálatokat ellátó vállalatok személyi állományában biztosítani kell a szlovák és magyar nyelvcsoport arányos képviseletét, amelyre húsz éves átmeneti id®szakot kell biztosítani. Ez id® alatt kell kiképezni és feltölteni a fenti intézményekben meglév® helyeket. A régió pénzügyei
A régió saját bevételeit a központi költségvetés minden költségvetési évben kiegészíti a kiszámítási alappal meghatározott összeggel. A Statútum 10. cikkének 2. és 3. bekezdése megegyezik az 1991. augusztus 16-i keltezéssel az Aland-szigetek számára kiadott törvény vonatkozó részeivel (45-47. cikk). Az Aland-szigeteknek járó támogatást - amely a helyi adók felett folyik be az önkormányzat költségvetésébe - úgy számítják ki, hogy a nn költségvetésben kimutatott bevételeket 0,45-tel (kiszámítási alap) szorozzák meg. A kiszámítási alapot úgy kapták meg, hogy az 5 milliós Finnországnak a 23 ezer f®s Aland lakossága 0,45%-át teszi ki. A szlovák és magyar nyelv hivatalos használata 2 Lásd az olasz alkotmányt, amely megkülönböztet rendes és speciális státusú régiókat. Az olaszországi régiók között speciális státust kapott többek között Dél-Tirol is. 3 A Nógrád-gömöri és az Ung-zempléni megyék a lakosság számarányát tekintve - 60%-os magyar többség biztosítás miatt 70-250 ezer f® közé esnének, ami meglehet®sen kis megyét jelentene. Ez azonban nem példa nélküli az európai gyakorlatban, mivel a belgiumi németek mindösszesen 70 ezren vannak, - ami az összlakosság kevesebb, mint 1%-a - mégis jól m¶köd® területi autonómiával rendelkeznek. 4 Fontos megjegyezni, hogy az anyanyelvi és nem nemzetiségi kategória a dönt® ebben az esetben. így a régió szlovák és magyar nyelvcsoportra osztható, amelyek területhez köthet® jogokká! rendelkeznek. 3 Kassa nem lenne része a magyar területi autonómiának. 5 Lásd a térképmellékletet.
5
A regionális és megyei szervek esetében a szlovák-magyar kétnyelv¶ség automatikus mind írott, mind pedig a beszélt nyelv esetében. Települési szinten a nyelvhasználatot a település szabályozná, s így az egynyelv¶ településeken egynyelv¶ lenne az ügyintézés. Egynyelv¶nek számítana minden olyan település, ahol egy másik nyelvi csoport aránya nem éri cl a 8%-ot (vagy 3000 személy)6 . Egy települést akkor lehet egynyelv¶vé tenni, ha a kisebbségi nyelvcsoport aránya 6% alá süllyed. A roma nyelv használata
A roma nyelv használatát - a roma közösséget szórványjellege miatt - a személyi autonómia keretein belül oldható meg. A roma közösség által m¶ködtetett intézményekben (pl. iskolák, kulturális intézmények) a roma nyelvet hivatalos szintre lehet emelni. Záró rendelkezések
A régió statútumát a Szlovák Köztársaság alkotmányában kell szabályozni, annak megváltoztatása csak a régió egyetértésével történhet. 6 A 8%-os kisebbségi arány megegyezik a nnországi kisebbségi nyelvhasználati küszöbbel. Természetesen a svéd többség¶ Aland-szigetek kivételével, amely egynyelv¶, svéd nyelvpolitikát folytat.
6
