AUTONÓM VÁROS SZAKÉRTŐI VÍZIÓ

AUTONÓM VÁROS

SZAKÉRTŐI VÍZIÓ - 2004

Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM), valamint a Kelet Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) támogatásával Budapest 2002-2004.

Szerkesztők Ertsey Attila, Medgyasszay Péter Szerkesztésben közreműködött Szántó Katalin Szerzők Ertsey Attila, Hanczár Zsoltné, Dr. Illyés Zsuzsa, Kajner Péter, Medgyasszay Péter, Szilágyi László, R. Takács Eszter, Dr. Tiderenczl Gábor, Zielinszky Szilárd, Szakértőként közreműködött Mr. Tom Jřrgensen, Dr. Norbert Meisner, valamint Csató Gyula Segítőként közreműködtek Büki Péter, Bodarhas Edina, Czirbusz Lajos, Farkas Mária, Kállai Éva, Murányi Veronika, Polyák Levente, Vásárhelyi Bálint, Zorkóczy Zoltán, Tördelés, kiadványterv Medgyasszay Péter Grafika Dózsa Tamás Külön köszönet Bíró Lászlónénak, Erdélyi Istvánnak, Merker Viktornak

© Független Ökológiai Központ - 2004

Tartalomjegyzék

Bevezetés, előzmények, célok Előzmények A projekt célja

7 8 11

Elvi alapok A városi lét kérdései a társadalmi-ökológiai válság tükrében A fenntarthatóság értelmezése Az autonómia Az ökológiai lábnyom bemutatása, értelmezése Alapelveink

13 13 18 19 24 27

Módszertan

33

A felmérések eredménye A belvárosi tömb A panelépület

37 37 45

Jövőképek A) Nem történik beavatkozás B) Hagyományos épületfelújítás C) Korszerűen rehabilitált város D) Fenntartható város

59 60 62 65 69

Fenntartható vizsgálat A fenntarthatósági vizsgálat főbb lépései 1. Nyers elemzés: saját képességek, adottságok vizsgálata 2. Jövőkép-készítés (vízió) 3. Részletes elemzés 4. Projekt-ötletek meghatározása 5. A megvalósítás programjának meghatározása 6. A folyamat folytatása és gondozása

73 73 74 77 87 103 136 138

Értékelés, következtetések

139

A fenntarthatóság kritériumainak való megfelelőség értékelése

139

Autonómia változásának értékelése

163

A környezetterhelés változása

169

A beruházások becsült költségigénye, gazdaságossága

176

A célállapot gazdasági fenntarthatósága

184

Szinergia - a fenntarthatóság, autonómia és integrált életmód összhatásai

186

Irodalomjegyzék

189

Függelék F1 - Kérdőív minta

6 o.

F2 - Belváros D1 verzió előzetes megvalósíthatósági tanulmánya

14 o.

F3 - Belváros D2 verzió előzetes megvalósíthatósági tanulmánya

18 o.

F4 - Paneles épület D1 verzió előzetes megvalósíthatósági tanulmánya 16 o. F5 - Paneles épület D2 verzió előzetes megvalósíthatósági tanulmánya 16 o.

6

Bevezetés, előzmények, célok

AUTONÓM VÁROS PROJEKT

Bevezetés, előzmények, célok Az Autonóm város projekt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Regionális Környezetvédelmi Központ támogatásával 2002-2004 között készült a Független Ökológiai Központban. A projekt annak a helyzetnek a felismeréséből indult ki, hogy a városi környezet alakítása a XXI. sz. legnagyobb kérdései közé tartozik. A világ egyre növekvő népessége egyre nagyobb arányban válik városlakóvá. Magyarországon is hasonló folyamat játszódott le az elmúlt évszázadban. (A Nemzeti Környezetvédelmi Program - NKP-I - szerint 1945 és 1994 között Magyarországon alig 50%-ról 64%-ra nőtt a városi lakosság aránya.) A városi életforma egyértelműen fogyasztó szemléletű, szemben a hagyományos vidéki élet gazdálkodó szemléletével. A városban elfogyasztott termékek, a város lakói és gazdálkodó szervezeti által használt energia nem állítható elő a város területén, az csak egy tágabb környezet javainak használatával tartható fent. A hagyományos gazdálkodásra, illetve a korszerű ökológikus szemléletre egyaránt jellemző körfolyamatokat, a gazdálkodó szemléletet nem lehet felfedezni a városokban, hiszen a felhasznált javak nagy része csak használhatatlan, problémás hulladék formájában távozik a városból. A városi környezet ökológiailag különleges kihívása, hogy az egyre jobb körülmények között élő népesség egyre inkább elszakad az őt eltartani képes természeti

közegtől.

szétterülése

nem

A

városi

megoldás

a

fejlődés

városi

jelenlegi tendenciái, a városok

kihívásokra, hiszen a megnövekedett

területhasználat a közlekedési és az infrastrukturális igények révén fokozott környezetterheléshez vezet. Tovább súlyosbítja a kérdést az a tény, hogy a fejlődő

vidéki

térségekben

is

városias

fogyasztási

minták

terjedésének

lehetünk tanúi, ezért a városias életforma fenntartható módjának kidolgozása és megvalósítása szükségszerűség. Az NKP felismerve a települési környezetterhelés kezelésének fontosságát, külön fejezetben foglakozik a települési környezet védelmének kérdésével. Az ott megfogalmazott alapelvek azonban csak akkor válhatnak valóra, ha valós működő alternatívát tudunk kidolgozni a város működésének, funkciójának több területét együtt kezelve.


7


A projekt problémafelvetése azért is különlegesen nehéz kérdéseket feszeget, mert a jelenlegi rossz gazdasági-, települési-, közigazgatási-, társadalmi struktúrák

meglehetősen

merevek,

és

merevségük

ellenére

tapasztalható

változások inkább egy társadalmilag és környezetileg fenntarthatatlan állapot felé

mozdulnak.

A

fenntartható

irányba

történő

gondolatokat

és

főként

cselekedeteket jellemzően a fent említett struktúrák egyike sem támogatja következetesen.

Előzmények A projekt a Független Ökológiai Központ (FÖK) és partnereinek több előzetesen sikeresen megvalósult munkájára, tapasztalatára épül: Az autonómia gondolata, illetve családi ház szinten történő magyarországi megvalósíthatósága először a 1996-ban a Szelíd Technológia Alapítvány által a Naturexpo

kiállítás

keretében

szervezett

kiállítás

az

Autonóm

Ház

projektben nyert bizonyítást. A

szabad

téri

kiállításon

modellszerűen

megépített

házszerkezet berendezése azokat a hazai

piacon

berendezéseket ismertette, egy

(vízhasználat, energiaigény)

ház

szükségleteit

szennyvízkezelés, teljes

energia

rendszerektől megújuló

technológiákat

melyek alkalmazásával

családi

központi

és

elérhető

egészében és

a

közmű

függetlenül, helyi,

erőforrásokra

alapozva

tudja ellátni. A bemutatott rendszer a használati víz ivóvíz frakcióját saját kútból nyerte, melyek házi vízellátó rendszer juttatott a vezetékekbe. A mosásra, locsolásra kerti

esővízgyűjtő

rendszereket

alkalmazott.

A

WC

öblítésre

bemutatott

víztakarékos WC-csészéket, illetve száraz, komposzt toalett prototípusát is kiállította. A keletkezett szennyvizeket gyökérzónás tisztítással képzelte tisztítani.

8



Az energiaigényt több alternatív, egymást kiegészítő, de tisztán megújuló energiaforrásra alapozott rendszer elégítette ki. A fűtést pellet-kandalló, valamint

alternatívaként

melegvizet

faelgázosító

kazán

biztosította.

A

használati

a tetőre telepített napkollektorok gyűjtötték szolárbojlerbe,

melyre borús idő esetén a faelgázosító kazán segített rá. Az elektromos energiát napelemek, illetve szélgenerátorok biztosították, melyek esetenként az országos hálózatra termeltek. A konyhában a fűzési igényt fatüzelésű korszerű tűzhelyek biztosították.

Jelen projekt közvetlen előképe a Független Ökológiai Központ szervezeti kereteiben 1999-re elkészült Autonóm Kisrégió projekt volt. A projekt egy vidéki kistérségre értelmezte

az

autonómia

területeit és fokozatait, majd a terület

vízgazdálkodására

energetikai

és

gazdálkodására

fogalmazott meg előzetes üzleti számítások szintjéig kidolgozott javaslatokat. eredményei

Az

esettanulmány

alapján

adaptálható

országosan

módszertant

projekt

és

javaslatcsomagot

fogalmazott meg. A szennyvízkezelés

területén

országos

szinten

projekt a

a

vizek

vízgazdálkodás-

helyben

tatásának

stratégiáját ajánlja a hagyományos levezetés-elvezetés koncepció helyett. E javaslat konkrét elemei a települési esővíztározók, a szennyvizek tisztítása, és élővízbe, tároló tóba történő visszatartása. A szennyvizek tisztítására amennyiben

a

helyi

adottságok

lehetővé

teszik,

a

természetközeli

(pl.

gyökérzónás tisztítás) lehetőségét javasolta az ajánlás kötete. Energetikai téren az esettanulmány tapasztalata alapján azt állíthatjuk, hogy a

vizsgált

vidék,

fogyasztásához

képest

és

Magyarország lényegesen

több

több

hasonló

megújuló

adottságú

energetikai

vidéke

a

potenciállal

rendelkezik. Az

energetikai

potenciál

optimális

hasznosításához

az

ajánlás

a

táj

karakteréhez, a mezőgazdasági tájhasználathoz alkalmazkodva három lehetséges


9


jövőkép alapján különböző beruházásokat javasolt. Optimista jövőkép - sikeres Európai Uniós csatlakozás - esetén az állattartás és

az

ökológikus

mezőgazdasági

termelés

növekedésével

számolt,

amely

melléktermékeit javasolta energetikai célra hasznosítani. Kevésbé sikeres fejlődés esetén nagyobb területű parlagon maradó területekkel számolt a tanulmány,

melyek

hasznosítására

energetikai

ültetvények

telepítését

javasolta. országos

energetikai termelődő

ajánlásban

koncepció

megfogalmazott

alapvetően

biomasszára

a

Falusi biomassza fűtőmű sémája

Az

helyben

épül,

melynek

energetikailag hasznosítható hányada a vidéki területeink többsége esetén messze meghaladja a terület

igényeit.

A

biomassza

energetikai

hasznosítására az ajánlás falusi fűtőműveket, illetve nem központi kazánokat javasolt. Az

energetikai

koncepció

további

elemei

a

melegvíz termelésre használt napkollektorok, az elektromos áram termelésre használt szélgenerátorok és kogenerációs biogáz hasznosító motorok, valamint a geotermikus energia hasznosításának létesítményei. A kiadvány a http://www.foek.hu/nyomtatottkiadv/autonomkisregio.pdf címről tölthető le. Jelen Autonóm Város projekt közvetlen előképei voltak a Berlini panelházas épületek projektek,

felújításai, ahol

az

valamint

általános

a

Koppenhágai

épület

és

belvárosi

rekonstrukciós

városrekonstrukciós

feladatokon

túlmenően ökológiai szempontok is erősen érvényesültek. A projekt két mintaterület - egy belvárosi tömb, és egy külvárosi panelépület - szociális, műszaki adottságaira kívánta alapozni javaslatait. A belvárosi tömb esettanulmányaként a projekt előkészítése nyomán a VIII. kerületi Berzsenyi utca egyik épülete lett kiválasztva. A panel épület a projekt előkészítés szerint a III. kerületben lett kiválasztva, azonban a projekt megvalósítása során az együttműködés ellehetetlenülése miatt végül a X. kerület Állomás utcájának egyik lépcsőháza lett.

10



A projekt célja A projekt célja városi területek önfenntartási potenciáljának vizsgálata, és általánosítható módszerek ajánlás formában történő összeállítása volt. A saját kapacitási potenciálok használata, az önigazgatás az autonómia kulcsa a

fenntartható

életnek

mind

társadalmi,

mind

erőforrás

használat

vonatkozásában. A projekt célként fogalmazta meg, hogy az EU jó gyakorlatának tapasztalatait is

beépítse

javaslataiba,

tekintve

az

EU

csatlakozást

és

a

várható

kötöttségeket, lehetőségeket. A projekt kezdeti céljaként nem fogalmazódhatott meg természetesen az autonóm kistérség mintájára a város területére értelmezett teljes energetikai és vízgazdálkodási önellátásra való törekvés. A kezdeti cél az autonómia valamint a fenntarthatóság fokozatainak vizsgálata volt,

mely

20-100

%-os

autonómia

elérését

csak

hosszabb

időhorizonton

tartottunk reálisnak. A projekt végére kikristályosodott, hogy autonóm városról csak komplexebben, egy autonóm ország részeként lehet és kell beszélni, ahol a város fenntartható módon használja az országban termelődő természeti javakat, és felelősséget érez az őt eltartó környezetért. A

projekt

jelentős

végiggondolása,

lépést

tett

megoldáskeresése

a

települési

felé,

azonban

fenntarthatóság még

elméleti

nem érte el kezdeti

célját, és világossá vált, hogy a kérdés megoldásához a következő további jövőbeni lépések, munkálatok szükségesek, mely teendők elvégzésére megfelelő erőforrásokat kell biztosítani: 1) A környezetterhelés-elemzési módszerek hazai adaptációját, kifinomított változatát szükséges elkészíteni, mivel jelenleg elérhető számítási, elemzési

módszerek

nem


kellően

tükrözik

a

hazai

termelési

és

11


fogyasztási szokásokat. 2)

A

helyi

közösségek

szervezettségének

vizsgálata,

javaslat

a

közösségfejlesztésre. 3) Önkormányzati, állami szervek, jogi, tulajdoni háttér vizsgálata, és javaslatok megfogalmazása, miként szólhatnak bele a lakók az őket érintő intézményi döntésekbe. 4) A fenntarthatóság vizsgálata városi léptékben, különös tekintettel a közlekedésre, valamint egyes városrészek és falvak "testvér-városrészi" kapcsolatára, amely hozzájárulhat a földhöz való kapcsolat újbóli érzékeléséhez, a környezeti felelősségtudat erősödéséhez. 5) Finanszírozási igények, lehetőségek. 6) Az

elért

nyilvánosság

eredmények felé

szakmai,

történő

közigazgatási,

kommunikálása

valamint

szükséges,

mely

a

széles

nélkül

a

projekt eredményeként felvázolt jövőképek illuzórikusnak tűnnek, holott a környezethasználat óriási léptéke miatt égetően szükségesek.

12



Elvi alapok A lakásokat úgy kell tervezni, hogy azok az ökológiai, társadalmi, kulturális és pénzügyileg fenntartható rendszerek részei legyenek. (ENSZ ajánlás) E fejezetben azokat az elveket és fogalmakat tisztázzuk (fenntarthatóság, autonómia, ökológiai lábnyom), amelyekre a későbbiekben a jövőképeket és a javaslatokat felépítjük. Az alapelvek általánosabb érvényűek, míg a rájuk épülő jövőképek és javaslatok, a körülmények változásával együtt idővel korrigálásra szorulhatnak. Forrásaink a fenntartható település gondolatának legkorábbi

megfogalmazásától,

F.

L.

Wright

„Broadacre

City”-jétől

a

legfrissebb, mai megközelítésekig terjedtek. Első

lépésben

a

szerzők

által

legfontosabb

kiindulópontoknak

tekintett

fenntarthatóság, autonómia és ökológiai lábnyom fogalmakat definiáljuk.

A városi lét kérdései a társadalmitársadalmi-ökológiai válság tükrében Az Autonóm Város gondolata szervesen nőtt ki az Autonóm Kistérség (tanulmány, FÖK, 1999) gondolatából. Egy vízió a városról, amely egy olyan, nagyobb összefüggés része, ahol a város a faluval és a tájjal együtt egy organizmust alkot. Az

Autonóm

Kistérség

tanulmány bebizonyította, hogy vidéki, hagyományos

településszerkezeti-táji összefüggések közt megvalósítható a fenntarthatóság és a többszintű autonómia: A környezeti egyensúly az emberi tevékenység és a táj egészséges organizmusként működő összhangját jelenti. Ez a működés megteremthető és fenntartható. A

környezeti

egyensúly

megteremtésével

olyan

többletpotenciálok

keletkeznek, melyeket a kistérség a külvilág (pl. a város) felé tud értékesíteni, És itt nem csak a mezőgazdasági termékekről van szó. A

város

fenntarthatóságáról

és

autonómiájáról

más

összefüggésben

kell

beszélnünk. A város olyan módon, amint a vidéki kistérség, nem fenntartható, autonómiája más szinteken valósul meg, míg az alapszükségletek (víz, élelem, energia) és más nyersanyag-igények kielégítése vonatkozásában autonómiája elképzelhetetlen, kulturális és jogi értelemben az autonómiának a vidéki kistérségeknél sokkal magasabb szintjét érheti el.

Elvi alapok

13


Mi hát a különbözőség a városi és a vidéki lét között és hol az összefüggés, az egymásra utaltság? Ha ezt az alapkérdést megválaszoljuk, akkor tehető föl a következő: létezhet-e fenntartható város?

Városi lét – vidéki lét Tekintsük át a városi lét lényegi minőségét, a falusi-vidéki léttől való különbözőségét, a kettőnek egymáshoz s a tájhoz való viszonyát. A hagyományos falusi lét alapja a mezőgazdaság, a föld- és erdőművelés-az állattenyésztés. Ebben az ember a természethez láncolva él, életritmusát az állatok ellátásának, életének ritmusai, a földdel való munkálatok szabályai határozzák meg („kelő nappal én is kelek”). A városi lét születésekor a természettől

való

emancipálódás

munkamegosztással

együtt

valósul

(„városi

levegő

meg,

egy

szabaddá

magasabb tesz”).

szintű A

város

függetlenedik a természettől, de léte szorosan függ az őt eltartó tájtól, a falutól. A munkamegosztás, melyben a város és a falu is sajátos feladatokat lát el, megvalósul, azonban az összefüggés tudata lassan elvész.

Nem fenntartható város A XX. század elejétől kezdődően a városi és a vidéki lét változásokon ment át. A város önmaga egy hatalmas, koncentrált környezetterheléssé vált (Wright 1920:

„a

gazdaság

nagyváros

parazita”),

túlnövekedése

ezzel

következtében

párhuzamosan

az

centralizációs

állam, illetve a és

koncentrációs

folyamatok teljesedtek ki, melyek a század végére a hagyományos értelemben vett város pusztulásáig vezettek. A városok túlnövekedése mára globális ökológiai és társadalmi válságba torkollott. A városi lét előnyei mellett egyre szaporodnak a hátrányok. A

hátrányok

egyfelől

szociális,

másfelől

technológiai-infrastrukturális

jellegűek. A természeti környezettől mára a városlakó teljesen emancipálódott, lakókörnyezete totális metatermészetté vált (a modern építészetben először a házat lakógépként definiálták, ma a ház inkább űrhajóhoz hasonlít). életmód

A

jött

természeti létre.

ritmusoktól,

Ám

a

anyagoktól

természettől

teljesen

sikeresen

izolált

emancipálódott

városlakó a közben kiépült mesterséges, ú.n. második természet uralma alá

került.

Ez

ma

lelki

és

fizikai

betegségtünetek

formájában

mutatkozik (civilizációs betegségek, „beteg ház szindróma”).

14

Elvi alapok


A mai metropolisok kizárólag a kívülről betáplált energia és a logisztika

köldökzsinórján

labilissá

vált,

lógnak.

politikai

A

vagy

centralizált időjárási

ellátórendszer

zavarok

esetében

dominószerűen omlik össze az ellátás (pl. 2003 nyári áramszünetei, „blackout”). Corbusier víziója a többmilliós nagyvárosról, ahol a lakótömbök

40

m2-es

celláiból

a

tömeg

autópályákon

vagy

tömegközlekedéssel áramlik az ipari zónába, nyugaton és keleten is lakótelepek betonkolosszusaiban és végeláthatatlan tengerekben, történelmi vissza.

kiürült, utóbbiak

patológiás

ház

lepusztult

városrészekben

Az

banizáció

családi

a

köszön szubur-

tünetei.

A

szabad városlakóból a modernizmus áldásaként egzisztenciálisan a végletekig kiszolgáltatott tömegember, alattvaló lett. A romboló tendenciák mellett három alapvető tendencia figyelhető meg a városlakók közt: A szuburbanizáció pionír formájaként is értelmezhető, de mind a mai napig meghatározó, sőt változó formában reneszánszát élő jelenség a hétvégi ház, a kiskert iránti vágy, melynek gyökere részben az ’50-es, ’60-as és ’70-es években az iparosítással lakótelepekbe kényszerített paraszti rétegek tudat alá nyomott, de természetes igényében lelhető fel. Az utóbbi évtizedben egyre nő a falusi házakat, tanyákat vásárlók köre,

amivel

közösséghez,

nem

csupán

identitáshoz

természetközelséget, való

tartozást

vagy

de

egy

hagyományos

legalább

közeledés

lehetőségét is remélik a városlakók. Közülük

emelhetők

alternatív

ki

törekvések

az

életet

képviselői,

új

alapokra

akiknek

egy

helyezni sajátos,

igyekvő, szűk,

de

növekvő hatású csoportja a földdel új viszonyt kíván megteremteni, jellemzően

a

biogazdálkodásra

alapozva,

a

földművelés

művészetét

megteremtve, ezzel együtt életmódreformot is megvalósítva. Jelenlétük nem korlátozódik a „kivonulás” falusi színterére, hanem lassan kiépülő értékesítési

hálózataik révén jelen vannak a városban (Community

Supported Agriculture, CSA).

Elvi alapok

15


A legerősebb trend a szuburbanizáció, mely maga is patológiás tünet, egyfajta

menekülési

törekvés

piaci

eszközökkel

is

manipulált

zsákutcája. A szuburbanizáció a városfejlődést semmi esetre sem a fenntarthatóság felé mozdítja. E törekvések jelzik a városlakók egyes rétegeiben rejtőző igényt, mely nem egyszerűen a friss levegő, a szép természeti környezet „fogyasztása” iránti vágyat jelenti, hanem többet: a földhöz való kapcsolódás individuális, új minőségű szükségletét.

Nem fenntartható vidék A

vidéki

lét

is

megváltozott,

urbanizálódott

és

automobilizálódott.

A

hagyományos paraszti életforma pusztulóban van, a falusi ember életmódja egyre kevésbé különbözik a városi emberétől. A földdel való kapcsolata lazul. A

városi

lét

nem

fenntartható

fogyasztási

gyakorlatát

kezdi

átvenni,

fogyasztási kényszerbe esik, s feladva a természettel egyensúlyban lévő életmódját, vidéki városlakóvá válik. Elveszti a vidéki létből származó előnyöket, miközben csak részlegesen jut hozzá a városi lét előnyeihez. A visszavonhatatlanul eltűnő hagyományos kultúra helyén keletkező űrt mi fogja kitölteni? A földművelés kultúrájának eltűnésével megjelenő iparosított mezőgazdaság

a

természet

leépülését

eredményezi,

hosszú

távon

nem

fenntartható. A fenntartható vidék kérdését – mint már utaltunk rá – az Autonóm Kistérség tanulmány nagyrészt megválaszolta. Nem tért ki azonban a vidék-város viszony kérdéseire.

Alapkérdések Alapkérdések A városi lét – vidéki lét alapkérdései ma új módon vetődnek fel: Hogyan lehet a városi és vidéki emberben élő szabadságvágyat kiteljesíteni, a városi lét elvesző autonómiáját visszaadni; a falusi lét alárendeltségét felszámolni? Hogyan lehet az egymásrautaltság tudatát és az összefüggés tudatosságát újrateremteni? Tud-e a városlakó a mesterséges környezettől emancipálódni, és egy magasabb szinten,

szabadságát

megőrizve

visszatalálni

a

természethez?

Másképpen

fogalmazva: van-e esély arra, hogy a természeti összefüggés felismerésére és (globális) felelősségtudatra épülő városi lét felváltsa a korlátokat nem ismerő fogyasztói attitűdre épülő városi létet? E kérdésekre próbálunk az „Alapelveink” fejezetben elvi, majd az Ajánlásokban az elvekre épülő gyakorlati javaslatokat adni.

16

Elvi alapok


A fenntartható város víziója A vízió alappillérei: a fenntarthatóság fogalmának megértése az

(kulturális,

autonómia

szociális,

gazdasági)

összetevői:

a

szabadság, a felelősség, és a kooperáció a fenntarthatóság mérésére szolgáló ökológiai lábnyom módszer. A települések fenntarthatóságának három alapesete különíthető el: a nagyvárosi lét, mely ma önmagában nem fenntartható és nem autonóm; feltevésünk szerint fenntarthatósága csak egy nagyobb összefüggés (táj) részeként valósítható meg, autonómiája azonban megteremthető a vidéki-falusi lét, mely önmagában fenntarthatóvá és autonómmá tehető (lásd:

Autonóm

Kistérség

Projekt),

felesleg-potenciáljai

teszik

lehetővé a város létét, a két létforma közti átmenetek (kertváros, kisváros, urbánus falu, stb.).

A társadalmi struktúra kérdései A mintaterületek fenntarthatóvá alakítása csak az érintettek részvételével képzelhető el. A működtetés, létrehozás szociális kérdés. A tanulmánynak ennek

mikéntjére

szolgálta

a

is

javaslatot

kérdőíves

kell

szociológiai,

tennie. A javaslatok megalapozását ökológiai

és

műszaki

felmérés.

A

kérdőívnek többek közt az alábbi kérdésekre is ki kell térnie: Milyen szociális közeg van jelen a mintaterületen? Milyen szerveződéssel, tulajdoni formákkal, gazdasági konstrukciókkal lehet működőképessé tenni az épületeket? Helyi

részvételi

folyamat,

szerveződés

kérdése

megvalósításban

szerephez jutó tulajdonformák: önkormányzati szociális bérlakás, magántulajdonú bérlakás, társasház, szövetkezeti lakás, magántulajdonú lakás, közösségi

tulajdon

(közparkok,

lakóközösség

kezelésébe

adott

kertek, játszóterek).

Elvi alapok

17


Finanszírozás kérdései: saját erő, hitel, állami támogatás, magántőke. vegyes konstrukciók Működtetés kérdései: gazdasági fenntarthatóság: saját források, bérlemények bevételei, gazdálkodás önigazgatás formái.

A fenntarthatóság értelmezése A

környezeti

növekedés

fenntarthatóság

határai"

c.

gondolatát

jelentése

a

vezette

Római be

a

Klub

1972-ben tett "A

szélesebb

társadalmi

és

politikai köztudatba. Fontos mérföldkőnek tekinthető 1987-ben a Bruntland Bizottság jelentése, majd 1992-ben a Rio de Janeiro-ban megrendezett ENSZ konferencia. Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a fenntartható fejlődés fogalmát, amit azonban manapság sokszor a gazdasági növekedés fenntartható ütemeként használnak. A fenntarthatóság azonban merőben mást jelent. Alapvető eleme a környezeti egyensúly, vagyis a Föld javainak csak olyan mértékű használatát tartja elfogadhatónak,

mely

javak

a

Föld

természetes rendszereiben évről évre

megtermelődnek, megtermelhetők. "A Földet unokáinktól csak kölcsön kaptuk " A

Föld

javait

az

berendezkedésével,

a

emberiség gazdasági

jelenlegi

népességével

és

társadalmi

növekedés mindenek felett álló, domináns

szerepének paradigmáival túlhasználja. Világosan látható, hogy a környezeti problémák

nem

oldhatók

meg

tisztán

technológiai,

környezetvédelmi

eszközökkel. Amint a ’70-es évek végén (Nyugat)-Németországban színre lépett Zöldek

megfogalmazták:

napjainkban

18

egyre

több

az

ökológia közgazdász

tudati és

kérdés.

ökológus

Ezzel által

egybecseng

a

megfogalmazott

Elvi alapok


felismerés: a profitelv és az ökológia nem összeférhető. Az egyén és a vállalatok szemléletváltása mellett alapvetően más kulturális, gazdasági, etikai, szociális normarendszerre van szükség.

Az autonómia Az autonómia fogalmát, melyet korábbi munkáinkkal ellentétben most nem csak tisztán energetikai és vízgazdálkodási aspektusból, hanem tágabb gazdasági, politikai értelmezéseit is szem előtt tartva vizsgáljuk.

Mit jelent az autonómia fogalma? Az

autonómia

önállóságot,

felnőttséget

jelent,

megszabadulást

a

külső

gyámkodástól. Az autonóm település működhet maximálisan decentralizált módon, miközben a világpiacra termel és részt vesz annak működésében. Ha egy településnek megvan a lehetősége a saját lábon állásra – legyen az bármely területen:

árutermelés,

energiaellátás,

kereskedelem,

közigazgatás,

kulturális, és társadalmi szociális élet, akkor érdemes azt megvalósítani, de ez nem jelent elzárkózást a közvetlen, vagy tágabb környezettől, piactól. Az autonómiának azonban mindenütt vannak természetes korlátai. Bármely területen tehát csak ésszerű, a lehetőségek szerinti autonómiáról beszélhetünk. Ezt a társadalmi életben önigazgatásnak, a gazdaságban részleges önfenntartásnak nevezhetjük. Az autonómia kifejezést tehát nem a ma szokványos köznapi – politikai értelemben használjuk. Az autonóm város fogalma csak egy tágabb közösség,

terület

egy

ország,

vagy

nagyobb természeti egység elemeként

értelmezhető.

Az autonómia szintjei Az

autonómia

több

szinten

valósítható

meg.

Városi

közegben a kultúra,

politikaszféráiban kétségtelen a létjogosultsága; a gazdaság vonatkozásában bonyolultabb a helyzet. A város működési mechanizmusa elkerülhetetlenné teszi a nagyfokú munkamegosztást A munkamegosztás azonban nem szükségszerűen jelent kényszerű

függést.

kölcsönössége. jár,

amit

A

gazdasági

autonómia

alapvető

feltétele

a

függés

A függőség akkor nemkívánatos, ha az kiszolgáltatottsággal

többnyire

monopolhelyzetű

szereplők

okoznak.

Esetünkben

a

kiszolgáltatottságot a gazdaság azon területein javasoljuk csökkenteni, ahol

Elvi alapok

19


az

–

ésszerű

munkamegosztással

–

a szükségletek kielégítésének szinten

tartása mellett felvállalható. Az autonómia ez esetben partneri viszonyt, mellérendelést jelent.

Mit jelent a fenntartható város (városnegyed, tömb, épület)? A fenntarthatóság feltételének egy település / kistérség csak akkor felelhet meg, ha környezetét nem terheli meg annyira, hogy az ökológiai egyensúly felboruljon. A város esetében az egyensúly megteremtése lehetetlen, azonban a várost egy nagyobb terület, tájorganizmus részeként tekintve az egyensúly megteremthető. Az egyensúly megfogalmazásának egyik módja az input–output lehetséges egyensúlyára törekvés és ezek mértékének minimalizálása.

Mit jelent az autonómia az élet különböző területein? Autonómia a közigazgatásban Önkormányzat, önigazgatás. Képviseleti rendszere alulról fölfelé építkezik, a

települések

teljesednek

közötti

ki.

A

kapcsolatok

döntések

az

önkéntes

érintettek

„szubszidiaritás” elve szerint születnek. működtetésében

jelentős

szerephez

jut,

településszövetségekben

képviseleti

szintjén,

a

A társadalmi részvétel a város a

helyi

népszavazás

és

a

népi

kezdeményezés döntéshozatali kompetenciát nyer.

Autonómia a kultúrában Saját, szabad és önigazgató iskola, kulturális élet, egyesületek, civil szervezetek. Fenntartásban az állami források szerepe csökken, míg a cégek és magánszemélyek

által

adott

támogatások

aránya

nő.

Közvetlen,

keresleti

finanszírozású iskolák jönnek létre.

Autonómia a helyi gazdaságban Erős

helyi

gazdaság,

támogatásaikkal,

kis-

és

helyi adóikkal

középvállalkozások képesek

a

helyi

nagy

száma,

szociális

melyek

ellátást

és

kulturális szükségleteket, valamint közigazgatást működtetni, csökkentve, sőt apránként felszámolva a kényszerű állami beavatkozást. A közösségi feladatok forrásainak megteremtése: a közbirtokosság intézményével biztosítható.

20

Elvi alapok


A helyi gazdaságot egy organizmusnak tekintjük, mely nem csak gazdasági "életfunkciókkal" bír, de motorja, éltetője a helyi szociális életnek is.

Autonómia a helyi kereskedelemben Elsősorban helyi termékeket árusító helyi piac illetve üzletek a fogyasztási igények

nagy

részét

kielégítik,

azonban

a

termékfelesleg

saját,

vagy

közvetítő kereskedelem révén eljut a távoli piacokra is. Mit jelent ez? A település függetlenedik a logisztikai alapú ellátórendszerektől. A lakosságot nem kizárólag szupermarketek látják el, messziről, nyomott árakon érkező árukkal, hanem a helyben termelt javak megélhetést adnak a termelőnek és a kiskereskedőnek stb.,)

is.

származó

A

áruk

nagykereskedelemből,

helyi feldolgozóktól (pék, mészárszék, zöldséges, alkotják

nagybani

a

kínálat

piacról

származó

többségét, termékek.

nem A

kizárólag

kereskedelem

autonómiájának megőrzése illetve megteremtése megakadályozza a kereskedelem monopolizálását.

Autonómia a mezőgazdaságban Amint az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) is rögzíti: a mezőgazdaság nem lehet tisztán gazdasági kérdés. A föld és a természeti erőforrásokkal való

felelős

gazdálkodás,

valamint

a

közösségek

által

és

közösségeket

támogató mezőgazdaság képezi a fenntarthatóság, az autonómia alapjait. Erősek

a

termelők

részvételével

működő

kereskedő

szervezetek,

saját

terménytároló kapacitással. A mezőgazdasági termelés szerves része a helyi feldolgozóipar. A földterület rövidtávon túlnyomórészt helyi (magán- és közösségi) tulajdonban, hosszú távon használati tulajdonban van.

A használati tulajdon megszünteti a föld árukarakterét, így kivonja a piaci spekuláció területéről. Lehetővé teszi a használó kizárólagos rendelkezését felette, azonban a használat megszűnése, vagy nem megfelelő módja esetén lehetővé teszi a tulajdon haszonszerzés nélküli átruházását

Minden földrészletre kiterjed a gondoskodás, a földhasználat teljessége. A más célra nem hasznosítható és védendő értéket nem hordozó területeket erdősítik. A teljes körű tájgondozást a kézben tartott mezőgazdasági területhasználat biztosítja.

Elvi alapok

21


Autonómia a közműel közműellátásban A közműrendszerek többsége a szocializmus korszakából örökölte centralizált szerkezetét. A rendszerváltás után a privatizáció a monopolhelyzetű és főleg külföldi, befektetői tulajdonú szolgáltatóknak kedvezett. Mindez a lakosság és

az

ország

növekvő

kiszolgáltatottságát

eredményezte.

Az

autonóm

közműellátás ezt a trendet hivatott megfordítani. A decentralizált közműmegoldások optimális mérete nem az egyedi, hanem a közösségi, kooperatív rendszer, mely pl. az áramtermelés területén nem versenytársa az országos hálózatnak, hanem azzal együttműködő, amiből mindkét félnek haszna van. Az autonómia nem alárendeltséget, hanem mellérendeltséget, partneri viszonyt jelent. A település adottságainak megfelelően maximális hatékonysággal,

optimális

mértékben

aknázza

ki

saját

meglévő

megújuló

forrásait, hogy ezzel kooperatív módon, partnerként kapcsolódjon a környező települések rendszereihez, illetve az országos hálózatokhoz. Így nemcsak saját

függőségét

nemzetgazdaság

csökkenti

és

a

helyi

gazdaságot

erősíti,

hanem

a

egészét tehermentesíti, a központi költségvetés kényszerű

gyámkodó szerepét segít fölszámolni. A létesítmények jellemzően helyi magánill. közösségi tulajdonban vannak.

Az autonómia az ökológiai gazdálkodás szemszögéből A környezetszennyezés ma már a határokon túlnyúlik, így nem létezik többé érintetlen terület. A környezet védelme érdekében azonban a tennivalók a helyi megelőzéssel

kezdődnek.

A

területi

lehatárolás

áttekinthetővé

teszi

az

ökológiai egyensúly állapotát, kijelöli a helyi teendőket és a területen túlnyúló feladatokat. Az autonómiára való törekvés ökológiai szempontból globálisan és területileg is értelmezhető. Globális szempontból a megújuló energiaforrásokra épülő energiagazdálkodást jelent. Területi értelemben a fenntartható földhasználat kialakítását,

az

ökológiai

egyensúly

fenntartását

jelentheti

egy

adott

térségben, régióban. A helyi erőforrások fenntartható egyensúlyára való törekvés után lehet a tágabb összefüggésekre koncentrálni. A koncepció harmonikus, mert az energiaés a vízgazdálkodás kérdéseit nem infrastrukturális szakkérdésekként kezeli, hanem az ökológiával, a mezőgazdaság helyi gyakorlatával és a táj tágabb összefüggéseivel együtt vizsgálja. Ugyanakkor teljes körű, mert a tájat ill. kisrégiót ökológiai és gazdasági egységként, mintegy szigetként értelmezi, mely

22

Elvi alapok


lehetőségeinek maximumáig saját megújuló forrásaira kell támaszkodjon és e pozícióból indulva vehet részt egy nagyobb munkamegosztásban.

Autonóm város Az Autonóm Városban a fenti feltételek többsége – a mezőgazdaságot kivéve – biztosítható. Ez adott esetben a város több, kisebb, önigazgató egységre való bomlását

eredményezheti;

az

autonómia

elve

pedig

még

tovább vihető, a

lakóközösségek, szomszédsági egységek illetve a vállalkozások működtetési formáinak területére is.

Autonóm régió Az autonóm és fenntartható tájak – melyekben a táj, (a vidék) a falu és a város szerves egységet alkot – összességéből egy autonóm régió áll össze. Nem közigazgatási régióról van szó, és nem is politikai határok közé szorított országról, hiszen az autonómia és fenntarthatóság nem politikai határokhoz, inkább természetes szociális és ökológiai egységekhez – tájakhoz köthető. Ilyen

organikus

Elvi alapok

egység

például

a

Kárpát-medence: hiszen értelmetlen az

23


ökológiai kérdést Magyarországon belül kezelni, ha pl. folyóvizeink több mint 90%-a határon túlról érkezik.

Az ökológiai lábnyom bemutatása, értelmezése A

környezeti

igénybevétel

nagyságrendjét

szemléletesen

érzékelhető

ún.

ökológiai lábnyom módszert Mathis Wackernagel és William E. Rees dolgozta ki és ismertették „Ökológiai lábnyomunk” c. könyvükben. Az ökológiai lábnyom módszer lényege, hogy az emberi

élettel

fogyasztást

az

együtt igény

járó

mindennemű

kielégítésére

képes

földterületben fejez ki, és azt vizsgálja, hogy az adott népesség rendelkezésére álló, véges méretű

területek,

illetve

a

fogyasztásuk

alapján számított területnagyságok (lábnyom) milyen lábnyom

viszonyban nagyobb

túlfogyasztásról

vannak az van

egymással.

adott szó,

Ha

a

területnél, ha

kisebb,

tartalékpotenciálokról. A módszer több kérdést felvet, és jó párat nyitva is hagy, azonban nagyon érzékletesen mutatja be a környezeti deficitet. A rendszer az emberi fogyasztás szinte minden összetevőjét számba veszi, az élelmiszerfogyasztástól, a lakhatáson keresztül a közlekedés, a szórakozás, az egyéb szolgáltatások és a hulladékképződés anyag-, energia-, és beépített terület- illetve ökológiai teljesítményigényéig, és minden fogyasztáshoz nyilván más-más matematikai képlet alapján - területigényt rendel. A

területigényt

alapvetően

hektárban

(ha)

fejezi ki, azonban annyiban,

finomítja a módszert, hogy a területeket jellegük szerint szántó, legelő, erdő, tenger és beépített terület egységekre bontja. Továbbá feltüntet egy ún. fosszilis energia területet, mellyel azt fejezi ki, mekkora terület szükséges egyes fogyasztások energiahasználatához kapcsolódó CO2 kibocsátás megkötésére.

A burgonyafogyasztáshoz például szántó és fosszilis energia területeket, míg a pamutfogyasztáshoz szántó, fosszilis, és beépített területegységeket számol a módszer, mivel a pamutgyártáshoz szükséges növényi alapanyagok megtermelése mellett a gyártáshoz gyárépületek, közúti infrastruktúra is tartozik, melyek előállításához és fenntartásához energia bevitel szükséges.

24

Elvi alapok


A

Földön

mondjuk

rendelkezésre egyszerűsítve,

álló területek minősége biológiai produktivitás, termőképesség

szempontjából

meglehetősen

eltérő,

hiszen az amazóniai, vagy kanadai erdők illetve a sivatagok 1-1 hektárja nagyságrendileg különböző mértékben járul hozzá a Föld javainak termeléséhez. E problémát az elmélet úgy oldotta fel, hogy un. világátlag fölterületi egységben számol, mely magába foglalja a viszonylag terméketlen tengerek, gyepes, és szántó területek átlagát.

Az ökológiai lábnyomszámítás mértékegysége, az ún. területegység, a következő területekkel egyenértékű: 1 ha területegység = 0,3 ha átlagos termőföld = 0,6 ha átlagos erdő = 2,7 ha átlagos legelő = 16,3 ha átlagos tenger.

A szerzőpáros és munkatársaik - statisztikai adatokra támaszkodva - a világ összes államának fogyasztását ökológiai lábnyommá konvertálták, illetve az egyes országok természeti adottságait tekintve kimutatták az összes állam természeti tőkéje alapján számított potenciálját. Az

ökológiai

lábnyom-mutató

szerint

az

emberiség

jelenleg

30%-osan

túlhasználja a Föld által évenként megtermelt javakat, azaz a természeti tőkénket éljük fel. Magyarországon a helyzet még ennél is rosszabb: az ország területe természeti értékekben gazdag, és a világátlagnál magasabb termelékenységgel bír, így 3,07

területegység

jut

egy

főre,

azonban

a

fogyasztás

mértéke

5,01

területegység fejenként, azaz az ország természeti tőkéjének 60%-os felélése zajlik. Ekkora természetpusztulást azért nem érzékelünk, mert a túlfogyasztás jellemzően

nem

Magyarországon

realizálódik,

hanem

a

fejletlen

államok

erőforrásait éljük mi is fel. Ez nemzetbiztonsági szempontból meglehetősen és egyre inkább kockázatos tett. A

lábnyomszámítás

talán

legmegdöbbentőbb

állítása,

hogy

amennyiben

a

jelenlegi gazdasági paradigma 2050-ig fennáll, azaz a világgazdaságnak éves szinten 5%-kal kell növekednie, az akkorra már 10 milliárd főből álló emberiség jelen technológiákat használva további 5 -11 Föld erőforrásait használva képes csak kielégíteni "igényeit".

Elvi alapok

25


Az ökológiai lábnyomszámítás, ahogyan mi látjuk Az ökológiai lábnyom a fogyasztással, szükségletekkel függ össze, és mint ilyen, kulturális kérdés. Az

ökológiai

lábnyom

fogyasztásunk,

módszer

alkalmas

környezetterhelésünk

arra,

hogy

mértékét,

megmutassa

a

természet

tűrőképességének korlátait. A túlfogyasztás leállítása létkérdés. A módszer akkor teljesíti feladatát, ha a mérték megtalálását, az ember külső és belső világában az egyensúlyi helyzet tudatosítását segíti elő. Ám

nem

lehet

cél

a

fogyasztás

minimalizálása,

az

értelmetlen

önkorlátozás, a kötelező aszkézis. A túlfogyasztás megfékezésének alapja a valós szükségletek felismerése, a felismerést akadályozó tényezők elhárítása. Az ökológiai lábnyom módszere segédeszközként kell

szolgáljon a valós szükségletek megközelítésére, az ésszerű

takarékosság fokának meghatározására. Ebben a vonatkozásban az eredeti Wackernagel-Rees-féle alapján

módszerrel és

kritikával élünk

szemben

alkalmazási

megkíséreljük

egy

kísérleteink

korrektebb

módszer

megalapozását. Egy

tevékenység

kisebb

lábnyoma

nem

jelenti

azt,

hogy

az

a

tevékenység fenntarthatóbb, vagy autonómabb, de mérőszámként segít a gondolkodásban. (pl.: Egy jól hőszigetelt panellakás rendelkezhet alacsony lábnyomértékkel, azonban önmagában az autonómia ellenképét, a kiszolgáltatott alattvalói létet testesíti meg. A házgyári lakások tervezésének elvi alapjául szolgáló minimáltér absztrakt elképzelése is lehet egyoldalúan takarékos, azonban nem számol az ember nem materiális szükségleteivel, s így újabb problémákat generál.) A

lábnyomszámítás

nem

lehet

a

fenntartható

város

víziójának

vezérelve, célja nem lehet a természet minden áron való kímélése. A szellemi-kulturális, lelki-érzelmi, szociális és gazdasági értékeknek legalább ekkora jelentőséget kell tulajdonítanunk. A lábnyomszámítás nem

írhatja

fölül

a

kulturális

alapokat

(az

ideális

szintszám

érdekében gyaluljuk le a várost, stb.), de új beépítések, város- és vidékfejlesztés

esetén

érveket

adhat

az

ökológiailag

is

felelős

döntésekhez.

26

Elvi alapok


Alapelveink A

fenntarthatóság

értelmezésének,

komplex

–

szellemi

és

materiális

értékekre

épülő

–

az ökológiai lábnyom módszer alapfilozófiájának kritikus

elfogadásának és korábbiakban kifejtett autonómia felfogásunknak egységbe szervezésével

megfogalmazódtak

azok

a

vezérelvek,

amelyek

mentén

esettanulmányunkat készítettük. A fenntarthatóság fogalmának tehát csak tágabb – szellemi és materiális értékekre egyaránt kiterjedő - értelmezése szolgálhatja a városi lét új alapokra helyezését: a

társadalmi

fenntarthatóság

magában

foglalja

az

autonóm

személyiségek szabad és felelős cselekvésére épülő jogi, igazgatási környezet megteremtését, környezeti fenntarthatóság a környezeti egyensúlyi állapot lehető legésszerűbb megteremtését, gazdasági fenntarthatóság a saját bevételi források teremtését, a külső függés (szociális segély, állami szubvenció, stb.) csökkentését.

1. A környezeti egyensúly alapja az ember és a környezet, az em e mber és a táj, az ember, a Föld és az univerzum viszonyának helyreeállítása visz onyának helyr Ma ezt a viszonyt, illetve annak hiányát katasztrófaként éljük át. Helyre kell állítani a tudatunkban a városi lét és a tágabb, természeti környezet közti összefüggést. Az

emberek

többsége

manapság

nincs

tisztában

a

természeti

környezet

folyamataival, azokat csak emlékképek, vagy tanulmányai alapján ismeri. Így nem

tud

kialakulni

az

a

szükséges

érzékenység,

felelősségérzet

és

természetszeretet, mely etikai alapját kell képezze a fenntarthatóságnak. Tudatára kell ébredjünk az előttünk álló feladatok nehézségeinek, hiszen a földet, a természeti környezetet nem mi alkottuk, azt csak használjuk. Tesszük ezt az elmúlt években oly mértékben, hogy a jövőben nem csak az egyensúly megteremtésének, de az "adósságtörlesztésnek" terheit is vállainkra kell vegyük.

Elvi alapok

27


2. „Minden emberhez tartozik egy darab föld, amelyhez amelyhe z joga van.” (F. L. Wright) F. L. Wright e gondolata központi jelentőségű. Wright természetes lelki szükségletként

nevezi

meg

a

föld

iránti

vágyat,

Henry

George

és mai,

antropozófiai alapon álló közgazdászok levezetését azonban lényegbevágóbbnak tekinthetjük: „A Föld művelhető területe véges. Ez a véges földterület adott arra, hogy minden

ma

élő

ember

létfeltételeinek

alapjául

szolgáljon,

ezért

–

elméletileg - annyi részre osztható, amennyien az adott pillanatban élünk rajta. Ehhez a földdarabhoz mindenkinek egyenlő joga fűződik. A munkamegosztás révén azonban nem mindenki műveli meg a saját földjét, hanem átadja más részére, hogy helyette azt megművelje. Ennek fejében ő valami egyéb munkát végezhet, melynek eredményéből juttat a helyette földet művelő személynek is. Így mindenkinek, akinek ma szabadságában áll más tevékenységet folytatnia, mint a föld művelése, tudnia kellene, hogy az ő fizikai létezésének alapját más munkája teszi lehetővé, ennivalóját valaki

–

helyette

–

megtermeli

számára,

s

ezért

ő

hálával

és

felelősséggel tartozik. A munkamegosztás ilyesfajta áttekintése azonban ma nincs jelen hétköznapi tudatunkban.”1 Ez

a

levezetés

alapvető

közgazdasági

jelentősége

mellett

(t.i. ma azt

gondoljuk, hogy az ipar tartja el a mezőgazdaságot, holott a kaotikus gazdasági ideológiák és piaci mechanizmusok elfedik a valós – pont fordítva igaz – működést), az ökológiai lábnyom módszer igazolásának tekinthető. Jelentősége továbbá, hogy a tulajdon monopóliumának tarthatatlanságát is nyilvánvalóvá teszi. A jogrendnek, amint arra Wright utalt, lehetővé kell tennie a városlakó számára is a földhöz való kapcsolódást.

3. A Föld javai végesek, az ember szükségleteit a Föld lehetőségeihez kell igazítsa. igazítsa A Föld életfolyamatait a Nap energiája tartja mozgásban, életben. Könnyen belátható, hogy hosszú távon csak e rendszerbe jutó input mértékéig lehet használni a termelődő javakat. Jelenleg az emberiség - az ökológiai lábnyomszámítás szerint - a Földön termelődő erőforrásokhoz képest közel 30%-kal fogyaszt

1

többet. E fenntarthatatlan erőforrás-használat közvetlen (fajok

részlet a Fenntartható település c. ELTE-kurzus jegyzetének kéziratából, szerző: Ertsey Attila

28

Elvi alapok


pusztulása,

erdők

visszaszorulása,

stb.)

és

közvetett

jeleit

(globális

felmelegedés, aszályok, szokatlan időjárás, stb.) nap mint nap érzékelhetjük.

A szükséglet és a terhelhetőség közötti összhang megteremtésének alapvető eszközei A

saját

erőforrások,

képességek,

javak

használatának

maximális

hatékonysággal történő, optimalizált mértékű hasznosítása. A külső erőforrások, képességek, javak használatának minimalizálása, a külső függés csökkentése. A település koncentrált környezeti igénybevételének a fenti intézkedések révén történő mérséklése, a környezeti egyensúly helyreállítása. Sürgető teendő

a

megújuló

energiaforrások

használatára

alapuló,

országos

és

települési energiastratégiák kidolgozása.

4. A gazdaság vvalóságos alóságos feladata a szükségletek kielégítése. A valós feladatától eltérített gazdaságot, mely mind a természeti mind pedig a társadalmi környezetet rombolja és hatalmi törekvéseinek alárendeli a kulturális és politikai életet, vissza kell terelni eredendő szerepéhez. A profitmaximalizálás

és

konkurencia

elvén

működő,

manipulált

keresletre

termelő gazdaságot fel kell váltsa a szolidáris együttműködésen, a természeti javak

és

az

kielégítését

emberi

méltóság

tiszteletén

alapuló

a

valós

szükségletek

célzó gazdaság. Minden, a monopolhelyzeteket visszaszorító,

autonómiát célzó törekvés a gazdaság gyógyulását segíti elő. Új munkaszervezeteket lehet létrehozni, teret nyitva a szabad vállalkozáson alapuló, szükségletre termelő és szolgáltató kis- és középvállalkozásoknak.

5. Az egyensúly érdekében meg kell teremteni a városok építése és a természeti környezet közötti összhangot. összhangot Területhasználat: Egy családi ház, a hozzá tartozó utakkal 1300-1400 m2 területet használ a környezetéből, míg egy belvárosi lakás 30-35 m2, egy panel- tömbben található lakás 20-25 m2 területet foglal el. Amennyiben Budapest mai lakásállományát földszintes családi házas beépítésbe, kertvárosi környezetbe telepítenénk át, 30-40-szer nagyobb területet foglalna el a város. Mindez arra ösztönöz bennünket, hogy megvizsgáljuk, miért választják egyre nagyobb tömegben a családi házat a városi környezettel szemben a kétségtelenül magasabb fenntartási, közlekedési költségek ellenére és ezeket

Elvi alapok

29


az értékeket a lehető legnagyobb mértékben próbáljuk városi környezetben is elérni (tiszta levegő, zöld környezet, magánélet nyugalma, autonóm döntés lehetősége, gazdasági kényszer). Városi közegben a területhasználaton belül a zöldfelület a lehetőségek maximumáig meg kell jelenjen. A város saját problémáit ne azok exportálásával, a város további növelésével oldja meg, hanem meglévő területén belül. Az első kísérlet a források ökologikus

és

ökonomikus

korlátozására

Nyugat-Berlinben

valósult

meg

a

terjeszkedés fizikai korlátainak kényszere hatására (berlini fal). Ma az ökológia jelöli ki a korlátokat, melyek betartása azonban általános érdek. Energiahasználat: Egy családi ház lényegesen nagyobb felülettel érintkezik környezetével, mint a belvárosi vagy panelházban található lakások, így a családi házak hővesztesége (azonos térfogatra vonatkoztatva) akár kétszerese is lehet a tömbös épületbe foglalt lakások hőveszteségének. Bár minden házat lehet megfelelően hőszigetelni, a tömbházaknak sok hátrányuk mellett egyik nagy

előnyük,

hogy

utólagos

hőszigetelésük

jóval

hatékonyabb

és

gazdaságosabb, mint az egyedi lakóházaké. Intenzív beépítésű városi közegben a hőszigetelés maximumára kell törekedni, a helyben való energiakinyerés maximuma mellett, annak érdekében, hogy az energia INPUT minimalizálható, vagy felszámolható legyen.

6. Monofunkciós városrészek helyett integrált városi életmódot A monofunkciós városokból az integrált városi életmód felé kell elmozdulni, mely a lakhatást és a munkát azonos vagy egymáshoz közeli helyszínen teszi lehetővé. A fenntartható város a különféle életformák integrációján, és a földdel való kapcsolaton alapul. Minden városlakó szabadon választhassa meg tevékenységét és részvételét a településen

jelen

mezőgazdasági

lévő

termelés,

különböző

funkcionális

kereskedelem,

egységekben: az ipari és

fogyasztás,

szolgáltatás,

kultúra

minden formájában. A technika jelenlegi állapota lehetővé tesz alternatívákat, már ma is, a nem fenntartható tevékenységekkel szemben: •

Hogy a földtől elszakított városlakó visszataláljon a földhöz, az ipari termelés decentralizálását, az otthondolgozást, a távmunkát.

30

Elvi alapok


•

A helyi áruk piacra jutását segítő elektronikus kereskedelmet, mely a szükségletek

közvetítésében,

a

közvetlen

értékesítési

hálózatok

kiépülését is támogatja. •

Az ipari tömegtermelés, az iparosított mezőgazdasági tömegtermelés, a logisztikai

alapú

kereskedelem

visszaszorítását, a decentralizált

munkavégzés lehetőségével: A

technológiai

fejlődés

lehetőséget

kínál

sok

esetben

decentralizált munkavégzésre. Ennek előfeltétele, hogy a vegyes területhasználatot (lakó, és nem terhelő ipari, kereskedelmi funkciók) az építési szabályozás lehetővé tegye, támogassa. A munkahelyek közvetlenül is kapcsolódhatnak az otthonhoz, a lakóházhoz. Ez jelenthet műhelyt, irodát, rendelőt, üzletet, mezőgazdasági

kisüzemet.

A

munkahelyek

közvetve

is

kapcsolódhatnak az otthonhoz: a városrészbe (körzet, negyed, stb.) integrált módon, 10-40 perces gyalogos távolságnál nem távolabb

helyezkednek

el.

Ez

a

szerkezet

kiküszöböli

a

városméretű funkcionális zónákra tagolást (ipari, kereskedelmi, lakóövezet), s az ezek közti gépjárműforgalom igényét. •

A

közlekedés

túlzott

volumenének

mérséklését

a településtervezés

eszközeivel: A munkahelyeknek a lakóhelytől gyalogosan 10-40 perc alatt kell

bejárható távolságban szolgáltató

lenniük. az

intézmények,

A

ellátó

kulturális-, oktatási-, létesítmények

és

a

lakóhelyek 10 perc járásra helyezkedhetnek el egymástól. A személygépjárművekkel

való

közlekedés

jellemzően

nem

a

településen belül, hanem azok között történjen. •

A

központosított,

fosszilis

és

nukleáris

alapú

energiaellátó

rendszerek környezetterhelésével szemben alternatív erőforrásokat hasznosító gépészeti berendezéseket.

Elvi alapok

31


Ha a fenti elvek meglévő, történelmi településeken az adottságok tiszteletben tartása miatt maradéktalanul nem teljesíthetőek, úgy törekedni kell: •

A környezetterhelés csökkentésére. Ennek módja: a településre beáramló (Input) és onnan kiáramló (Output) javak mennyiségének egymáshoz közelítése, mindkettő minimalizálása. Ez jelenti a saját adottságok, képességek maximális használatát, s csak a hiányok importját, illetve a feleslegek exportját. (Itt meg kell sajnos említenünk, hogy az EU gazdasági

berendezkedése

éppen

az

Input

és

az

Output

növelését

ösztönzi.) •

A függőség csökkentésére, az önjáróvá válás elvének elősegítésére, mely az előzőekben említetteken túl jelenti a gazdaságilag stabil, külső segítségre nem szoruló működést.

•

Ha a környezeti egyensúly helyben nem állítható helyre (adottságok, laksűrűség, stb.), ezt tágabb területi egységen belül kell megvalósítani („fenntarthatóság szigete”, Island of sustainability).

7. Autonóm város csak autonóm emberekkel érhető el Az autonóm egyének hozhatnak létre közösségeket, melyek megvalósíthatják a társadalmi önrendelkezést, önigazgatást. Ehhez az érintettek részvételére van szükség a legelső lépésektől kezdve. A város, mint organizmus bonyolultságára való tekintettel láthatjuk, hogy az autonóm város jóval nagyobb kihívás, mint egy autonóm ház, vagy egy autonóm kistérség, amihez "csak" egy család, vagy egy kisebb közösség elhatározása szükséges. Az egész társadalom felvilágosítása, informálása szükséges, hogy működőképes

közösségek

fenntarthatóságnak,

jöhessenek

autonómiának.

létre, Ezen

melyek közösségek

alapjai

a

helyi

alulról

jövő

kezdeményezéseit programokkal, támogató adózási keretekkel kell segíteni.

32

Elvi alapok


Módszertan A bevezetőben kifejtettük, hogy az autonóm vagy fenntartható város alapvetően egy tágabb egység (térség, régió- vízgyűjtő) léptékében értelmezhető. Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a városok jelenlegi állapotával tisztában legyünk. A projekt feltételei azonban korlátozottak, ezért a városnak, mint organizmusnak vizsgáltuk.

két A

jellemző

szövetmintákat

(belvárosi, tovább

paneles

szűkítve,

lakótelepi)

vizsgálataink

szövetét a

szövet

legkisebb jellemző sejtjére, a lakóházra terjednek ki. A sejtek analizálására és a szövetek működésével kapcsolatos tapasztalatainkra és hipotéziseinkre alapozva vontuk le következtetéseinket. A projekt a szakértői ajánlások tekintetében az Autonóm Kisrégió Projekt sikeres módszertanát követte, melynek lépései a következők: 1. felmérés, 2. helyzetértékelés, 3. szakértői jövőkép-készítés, 4. az alternatívák felvázolása, 5. a felvázolt alternatívák értékelése. Ezen szakértői jövőkép után közmeghallgatáson kísérletet tettünk helyi jövőkép készítésére, hogy az alternatívák helyi igényeken alapuljanak, azonban a lakosság

alacsony

részvételi

aránya

miatt

a

mintát

nem

tekintjük

reprezentatívnak. A felmérés során a választott mintaépületek szociológiai-környezetterhelési és építészeti-épületgépészeti felmérését végeztük el. A

szociológiai-környezetterhelési

felmérés

kérdőíveit

három

forrásból

állítottuk össze: 1) Az autonóm kisrégió kérdőíve, 2) A Wackernagel-Rees-féle ökológiai lábnyom-számításhoz használható program input-adatai, 3) A közreműködő szakértők észrevételei.

Módszertan

33


A kérdőíves felmérést a projekt jellege, és korlátos költségvetése miatt csak kevés

helyen

megkérdőjelezi

tudtuk a

lebonyolítani, ami szakemberek számára egyértelműen

felmérés

reprezentatív jellegét. A kérdőíves felmérést

"véleményformáló személlyel" folytatott interjúk finomították. A projekt szükséges folytatásakor a kérdőíves felmérések számát mindazonáltal növelni kell. A

kérdőíves

felmérés

nagymértékben

épít

az

ökológiai

lábnyom-számítás

módszerére. Az adatok értékelése, és a számítási metódus áttanulmányozása után bizton állíthatjuk, hogy a Wackernagel-Rees által publikált számítási módszertan

Magyarországra

csak

adaptálva

alkalmazható,

amely

adaptálás

költség és időigénye nem fért a projekt keretébe. Az ökológiai lábnyom elemzést azonban továbbra is használtuk a programban, távlati célnak tekintve egy finomított, hazai lábnyom-számítási módszer kidolgozását. Az

építészeti-épületgépészeti

felmérést

a

helyszíni

bejárásokkal,

szemrevételezésekkel és helyszíni mérésekkel a projekt szakértői, illetve a megvalósításba bevont mérnökök és egyetemi hallgatók végezték el. A helyzetértékelés során összesítettük a felmérés eredményeit, kiszámítottuk a mintaépületek ökológiai lábnyomát, és megfogalmaztuk az adott szituációra jellemző legfőbb fenntarthatósági gátakat. Az ökológiai lábnyomot Mathis Wackernagel és William E. Rees: Ökológiai lábnyomunk kiadványa alapján, illetve az elmélethez kapcsolódó, letölthető Excel formátumú adattábla alapján számítottuk. Az ökológiai lábnyom-számítás adattáblája letölthető a www.esb.utexas.edu /drnrm/EcoFtPrnt/footprint.htm

web-helyről,

illetve

az

adattábla

magyar

nyelvű változata a Független Ökológiai Központ honlapjáról (www.foek.hu). A szakértői jövőképek olyan, részint elméleti, részint gyakorlati jövőbeni szituációkat tartalmaznak, melyek a szakértői csoport szerint lehetségesek, illetve szükségesek. Első

közelítésben

fejlesztések

nem

vettük

finanszírozási

figyelembe

a javasolt, illetve lehetséges

vonatkozásait,

a

helyi

közösségek

várható

véleményét, illetve a helyi és országos politikák jelenlegi tendenciáit.

34

Felmérések eredménye


A szakértői jövőképek szerint különféle beruházások képzelhetők el, jól definiálható

műszaki

környezetterhelés

tartalommal,

változásával,

becsülhető melyeket

az

költségvonzattal, alternatívák

és

a

felvázolása

munkarészben fejtettünk ki részletesen. Alternatívákat és a megvalósítás menedzselésére vonatkozó javaslatokat csak az épített és a természeti környezetet koncepciózusan javító jövőképek mentén dolgoztunk ki. A munka utolsó fázisaként a kidolgozott alternatívákat értékeltük a következő szempontok szerint: - a fenntarthatóság kritériumának való megfelelés, - a környezetterhelés változása, - a beruházások becsült költségigénye, - a célállapot gazdasági fenntarthatósága. Módszertani kritikaként megfogalmazható, hogy a felmérés és helyzetértékelés fázisába

be

kellett

volna

vonni

a

helyi

érintetteket,

hogy

azok

elhivatottabban vegyenek részt egy valós igényeken alapuló helyi jövőkép elkészítésében, mely legitim és erős alapja lehet közösségi részvétellel

Felmérés Helyzetelemzés Helyi jövőkép

Szakértői jövőkép Alternatívák elemzése

munkamódszer:

projektekre javasolható

A tapasztalatok alapján a későbbi

előkészített beruházásoknak.

Forrásteremtés Megvalósítás

Módszertan

35


36



A felmérések eredmé eredménye Esettanulmányaként egy belvárosi és egy panel épület építészeti és szociális adottságait, lakóinak környezetterhelését mértük fel. A környezetterhelést a Mathis Wackernagel által publikált ökológiai lábnyom számítás

módszerével

vizsgáltuk,

a

szociológiai-

környezetterhelési

kérdőívben a lábnyom-számítás szükséges alapadatait is feltérképeztük. A kérdőíves felméréssel az ökológiai fenntarthatóság felé mutató lehetséges intézkedések várható fogadtatásáról is képet akartunk kapni (személyes zöld területek, stb.) melyet lakástípusonként ismertetünk.

A belvárosi tömb Az átlagosnak tekinthető belvárosi tömböt a VIII. kerületben lévő Berzsenyi u 2/b

építészeti-,

szociológiai-,

és


vizsgálatával

modelleztük.

A szociológiai összegzése

és

a


eredmények

A 29 lakásos lakótömb szociológiai, környezetterhelési vizsgálata során a lakásállomány teljes körű felmérésére nem volt mód. A lakások mérete és a lakók száma alapján, a várható egy főre jutó környezetterhelésre tekintettel, három alapvető lakástípust definiáltunk:

Lakástípusok Típus KI - Kis lakások 2 (alapterület 22-30-38-40 m )

Lakásszám (db) 15

KÖ - Közepes lakások 2 (alapterület 46-50 m )

8

NA - Nagy lakások 2 (alapterület 90-100 m )

6


Lakószám (fő) 19 mat.átl: 1,26 elm. átl.: 1 12 mat.átl: 1,5 elm. átl.: 2 15 mat.átl: 2,8 elm. átl.: 4

Megjegyzés aktív és nyugdíjas lakók száma cca. 50-50% -

37


A lakók száma, jellemző munka és életkörülményeik alapján négyféle lakástípus eredményeit extrapoláltuk a teljes ház környezetterhelésének becsléséhez.

B.KI.1) típusú háztartás

Kis lakás, ahol egyedülálló nyugdíjas él.

B.KI.2) típusú háztartás

Kis lakás, ahol egyedülálló aktív él.

B.KO.1) típusú háztartás Közepes lakás, ahol aktív pár él. B.NA.1) típusú háztartás Nagy lakás, ahol aktív házaspár két gyermekkel.

A B.KI.1 típusú háztartás fogyasztási szokásai, igényei A 31 m2-es lakásban lakó hölgy válaszai alapján a személyes fogyasztás ökológiai lábnyoma 3,8 ha/fő, melynek megoszlása a következő:

Ökológiai lábnyom, fogyasztási fajtánként és területhasználat szerint 2

Területhasználatok (m )

Kategóriák 1. Élelmiszer 2. Lakás 3. Közlekedés 4. Egyéb javak 5. Szolgáltatások 6. Hulladék Összesen

I) II) III) Fosszilis Szántó Legelő energia (CO²) 6 120 7 351 4 329 0 212 0 1 126 14 39 0 101 0 11 925 7 365

IV) Erdő

7 842 0 0 10 123 0 0 181 0 0 0 0 0 8 023 10 123

V) VI) Összesen Beépített Tenge r terület 0 0 21 312 57% 50 0 14 501 39% 65 0 276 1% 67 0 1 389 4% 4 0 43 0% 6 0 107 0% 192 0 37 628

A kérdőíves felmérés tanulsága szerint a lakó fontosnak tartja az energiával és

vízzel

való

takarékosságot,

igényt

tartana

környezetében

saját

(használatú) kertterületre, amit személyesen ápolna. Nem tartana viszont szükségesnek közvetlen termelőkkel való kapcsolatot, mivel a környékbeli piacon kellő minőségű és árú élelmiszerhez jut. A városi funkciókból a biztonságos, tiszta zöld területeket hiányolta. Az épület funkciói közül a pincét, a lakáson belüli élelmiszertárolási helyet és a ház lakói által használtható közös teret hiányolta.

38



A B.KI.2 típusú háztartás fogyasztási szokásai, igényei

A 33 m2-es lakásban lakó, aktív dolgozó hölgy válaszai alapján a személyes fogyasztás ökológiai lábnyoma 4,7 ha/fő, melynek megoszlása a következő:

Ökológiai láb lábnyom, nyom, fogyasztási fajtánként és területhasználat szerint 2



I) II) III) Fosszili Szántó Legelő s energia (CO²) 5 571 7 393 6 423 0 1 551 0 1 482 535 5 243 0 164 0 20 433 7 928

IV) V) VI) Erdő Beépíte Tenger tt

6 518 0 0 10 123 0 0 159 77 0 123 0 0 6 677 10 323

terület 0 58 457 88 583 10 1 196

Összesen

0 19 482 0 16 604 0 2 008 0 2 341 0 5 948 0 174 0 46 558

42% 36% 4% 5% 13% 0%

A kérdőíves felmérés tanulsága szerint a lakó fontosnak tartja az energiával és vízzel való takarékosságot. Nem tartana igényt környezetében személyes kertterületre. kapcsolatot,

Nem mivel

tartana a

szükségesnek

környékbeli

közvetlen

hypermarketben

kellő

termelőkkel minőségű

való

és

árú

élelmiszerhez jut. Az épület funkciói közül a padláson történő tárolás lehetőségét hiányolta.

A B.KO.1 típusú háztartás fogyasztási szokásai, igényei

Az 50 m2-es lakásban lakó pár válaszai alapján a személyes fogyasztás ökológiai lábnyoma 4,5 ha/fő, melynek megoszlása a következő:




I) II) III) IV) V) VI) Összesen Fosszili Szántó Legelő Erdő Beépíte Tenger s tt energia (CO²) terület 7 938 7 803 5 915 0 0 6 830 28 486 64% 6 372 0 0 7 592 55 0 14 020 31% 793 0 0 0 242 0 1 035 2% 705 50 0 77 42 0 874 2% 199 0 0 0 22 0 222 0% 0 0 0 0 0 0 0 0% 16 008 7 853 5 915 7 669 361 6 830 44 636


39


A

kérdőíves

felmérés

tanulsága

szerint

a

lakók

fontosnak

tartják

az

energiával, vízzel való takarékosságot, igényt tartanának a közelben saját (használatú)

kertterületre,

amit

személyesen

ápolnának.

Részt

vennének

szelektív hulladékgyűjtésben. Érdekelné továbbá őket közvetlen termelőkkel való kapcsolat. A városi funkciókból a kultúrált kávézókat, mozit hiányolták.

A B.NA.1 típusú háztartás fogyasztási szokásai, igényei

A 95 m2-es lakásban lakó házaspár válaszai alapján a személyes fogyasztás ökológiai lábnyoma 3,9 ha, melynek megoszlása a következő:



Kategóriák 1. Élelmiszer 2. Lakás 3. Közlekedés 4. Egyéb javak 5. Szolgáltatások 6. Hulladék Összesen A

kérdőíves

felmérés

I) II) III) IV) V) VI) Összesen Fosszili Szántó Legelő Erdő Beépíte Tenger s tt energia (CO²) terület 3 986 7 039 5 808 0 0 203 17 037 43% 5 645 0 0 8 014 34 0 13 693 35% 2 158 0 0 0 434 0 2 591 7% 1 010 182 0 138 60 0 1 391 4% 3 902 0 0 247 434 0 4 583 12% 0 0 0 0 0 0 0 0% 16 701 7 221 5 808 8 399 962 203 39 294

tanulsága

szerint

a

lakók

fontosnak

tartják

az

energiával és vízzel való takarékoskodást. Szelektív hulladékgyűjtésben részt vennének. Nem tartana igényt közelben személyes kertterületre és nem tartanak szükségesnek közvetlen termelőkkel való kapcsolatot, mivel a környékbeli piacon,

városszéli

hypermarketekben

kellő minőségű és árú élelmiszerhez

jutnak. A városi funkciókból a sportolási lehetőségeket (uszoda, tornaterem) hiányolták. Az épület funkciói közül a liftet és a tárolási lehetőségeket hiányolták a felmérésre válaszoló lakók.

40



Az építészeti és a műszaki felmérés összefoglalása Az

1900-as

évek

elején

épült

ház

a

belvárosi

bérházak tipikus elrendezésének, felépítésének és szerkezeteinek jellegzetességeit hordozza magán: A telek keretesen beépült, az utcai fronton és a hátsó

fronton

két

traktussal,

az

észak-nyugati

szárnyban egy traktus mélységben, Fsz + 3 szint magasságban,

az

emeleteken

nyitott

körfolyosós

megközelítéssel. Sajátos eleme a viszonylag ritkán előforduló, hátsó front mögött az épület teljes szélességében végigfutó légudvar, ami a hátsó front kéttraktusos kialakításának feltétele. A

dél-keleti

szárnyban

az

épület

földszintes

magassággal épült csak be, itt egy különálló lakás kapott helyet. Az

épület

teljes

területében

alápincézett.

felmenő

szinteken

kisméretű

téglából

falakra

poroszsüveg

rendszerű

födém

A

épített

készült.

A

tetőben két állószékes, az utcafront felé emelt térdfalú tetőszerkezetet alakítottak ki. Az

épület

főlépcsőháza

az

észak-nyugati

egytraktusos szárnyban, melléklépcsőháza a hátsó szárnyban kapott helyet. Az épület utcai homlokzatmagassága 19,36 m, a legfelsőbb szint 13,87 m-en van, a földszinti helyiségek belmagassága 5, az emeleti szintek belmagassága 4 m. Az egy főre eső lakásnégyzetméter 35 m2/fő, ami némileg magasabb, mint az 1999-ben országosan (28

m2/fő),

illetve

Budapesten

(26,1

m2/fő)

regisztrált átlagok. Az épület falai és födémei épek, viszont falai, a nyílászárók, vakolatok, padlók,

az

elektromos

hálózatok

állapota

szükségessé

teszi

az

épület

felújítását. Az épület tetőszerkezete kielégítő állapotban van, héjalását egy-két helyen javítani szükséges.


41


A

gépészeti felmérés

földgáz,

villamos

szerint

energia,

az

épület

csatorna

ivóvíz,

közművekkel

ellátott. A lakások egyedi fűtésűek, a hőenergia ellátást földgázzal biztosítják. Az épületben 6 db 3 és fél szobás lakásban konyha, fürdő, WC található, 22 db további lakásból 8 db egy és fél szobás, 14db 1 szobás,

melyekbe

utólag

beépített

WC,

zuhanyzó

található. A földszinten egy különálló épületben kialakított 1 szobás lakásban konyha, fürdő, WC található. Az

eredeti

vízvezetékek

anyaga

ólomcső,

a

lakásfelújítások során rézcső lett beépítve (kb. 20%-ban). A lefolyó csatornavezetékek öntöttvas, illetve acélcső, a felújítások során PVC cső lett beépítve. A

6

db

nagy

lakásból

5

lakásban

falikazánról

működtetett zárt rendszerű melegvizes radiátoros fűtés

lett

kiépítve

falikazánnal,

1

lakásban

cserépkályha fűt HÉRA gázégővel, a többi lakásban gázkonvektorokkal fűtenek. A

6

db

nagy

lakásban

a

használati

melegvizet

átfolyó rendszerű bojlerrel állítják elő, a többi lakásban villanybojler üzemel. A 6 db nagy lakásban 3 db légudvar biztosítja a szellőzést. A

füstgázelvezetést

12

blokkban

csoportosított

béleletlen téglakéményekkel oldották meg. Az

épület hőigénye Energy+ szoftverrel számolva

1295 GJ/év, ami 225 kWh/m²év fogyasztásnak felel meg.

Ez

az

érték

lakótömbök/többlakásos

-

többszintes házak esetén magas, családi házakkal összevetve azonban elég jó érték.

42



Összesítő értékelés 2

A 1599 m nettó fűtött szintterületű lakóterületen jelenleg 46 fő él. A telek területe 0,084 ha, míg a lakók életmódjából adódó környezethasználat az ökológiai lábnyom számítás alapján 199 ha. A rendelkezésre álló terület és a lakók által használt terület nagyságrendi eltérése szemléletesen mutatja az autonóm város koncepció megfogalmazásának szükségességét.

Ökológiai lábnyom, lakoslakos- és lakásösszesítés Típus B.KI.1 B.KI.2 B.KO.1 B.NA.1 Mindösszesen

db 8 7 8 6 29,00

lábnyom 3,8 4,7 4,5 3,9 4,23

lakószám átlag 1,26 1,26 1,5 2,8 1,64 - (46 fő)

össz. lábnyom 38,304 41,454 54 65,52 199,28

A mintaterületet magába foglaló telek beépítettsége 73,71 %, míg a telket magába

foglaló

városi

tömb

beépítettsége

74

A

%.

mintaépület

homlokzatmagassága 19,36 m, ami általánosnak mondható a környező területeken. A felmérés érdekes tanulsága volt, hogy a megkérdezett lakók személyes városi térként teljesen eltérő területeket fogalmaztak meg, sokszor egyáltalán nem kötődve lakásuk közvetlen környezetéhez. Ez részint a városi élet sokszínűségére, azonban részint a helyi identitás hiányára

vezethető

vissza,

mely

egyértelműen

a

felelős

fenntartható

gondolkodás hiányát vetíti előre. Elmondható, hogy a zsúfolt beépítés városi térként jelenleg nem kielégítő. A

megkérdezett

lakók

jellemzően

hiányolták

az

épületen

belüli

tároló

helyeket. A kérdőívekre adott válaszok arra utalnak, hogy az inhomogén lakosság partner lenne

energiahatékonyságot

fenntarthatóság

felé

hulladékgyűjtésben.

és

mutató Személyes

víztakarékosságot rekonstrukcióban, zöld

szem

előtt

valamint

területeket

és

a

tartó,

a

szelektív

azzal

járó

kötelezettségvállalást csak a nyugdíjas és középkorú párok vállalták, míg az aktív dolgozók, gyereket nevelők nem.


43


A belvárosi -minta tapasztalatainak összegzé összegzése A belvárosi tömb jelenlegi beépítettsége rendkívül zsúfolt. A beépített területek aránya 74%. Be nem épített területek jellemzően burkoltak, a zöld területek aránya minimális (alig 10%). A városi funkciók nagy százalékban elérhetők az épület közelében. A köztes terek (utcák, terek, parkok) állapota oly mértékben leromlott, hogy azokat csak közlekedésre használják, nem terei az életnek. A terület egyértelmű fogyasztóként, méghozzá pazarló fogyasztóként működik. A területre érkező megújuló energiaforrásokból a potenciálisan hasznosítható napenergiát semmilyen formában nem hasznosítják az épületek. A lakók el vannak szakadva az őket eltartó vidéki környezettől, a vidéki környezet és a város közötti kapcsolat megszokott és elfogadott formái döntően a kereskedelmi létesítmények.

44



A panelépület

A panelépület kissé speciális esettanulmányát Kőbányán, a X. kerületben választottuk ki, a Kőbánya Liget - Városrekonstrukciós Irodával közös döntés nyomán, az Állomás u. 25 épületben. A terület jelenleg egy fővárosi rekonstrukciós célterület szélén fekszik,

nagyobb

az

esélye

annak,

hogy

az

itt

javasolt

beruházások megvalósulnak, mint az országos átlagban elmondható lenne.

A szociológiai összegzése

és

a


eredmények

A 40 lakásos panelház teljes körű felmérésére nem volt mód. A lakásokban élők számáról, jellemző foglalkozásáról nem volt adatunk, ezért a lehető legtöbb lakás felmérését tűztük ki célul. 12 lakás lakói válaszoltak a szociológiai-környezetterhelési kérdőívre, azaz 30%-os felmérés alapján tudtuk a helyzetértékelést elvégezni. Az épületben két típusú lakás található: KI - kis lakás (41 m2), KO - közepes lakás (52 m2) A felmért lakások alapján, a lakásméreten túl nem volt értelme háztartások meghatározásának, mivel az egyes lakásokban lakók száma és aktivitása szerint akár 11 alcsoportra lehetett volna osztani a 12 felmért lakást.

Az A1A1-KI jelű háztartás fogyasztási szokásai, igényei

A 41 m2-es lakásban élő két aktívan dolgozó lakó válaszai alapján a személyes fogyasztás ökológiai lábnyoma 3,7 ha/fő, melynek megoszlása a következő:

Ökológiai lábnyom, fogyasztási fajtánként és terüle területhasználat thasználat szerint 2



I) II) III) IV) V) VI) Fosszili Szántó Legelő Erdő Beépíte Tenger s tt energia (CO²) terület 2 146 3 501 3 971 0 0 407 4 347 0 0 12 373 15 0 635 0 0 0 194 0 1 513 314 3 939 46 90 0 2 332 0 0 74 259 0 354 0 0 92 21 0 11 327 3 815 7 910 12 585 580 407


Összesen

10 025 27% 16 735 46% 828 2% 5 902 16% 2 665 7% 467 1% 36 623

45


A

kérdőíves

felmérés

tanulsága

szerint

a

lakók

fontosnak

tartják

az

energiával és vízzel való takarékosságot, szelektív hulladékgyűjtésben részt vennének. Igényt tartanának környezetükben saját (használatú) kertterületre, amit személyesen ápolnának, szívesen építenének ki termelőkkel közvetlen kapcsolatot. A városi funkciókból a mozit és a színházat hiányolták. Az épület

funkciói

közül

nem

hiányoltak

semmit.

Érdeklődnének

a

házban

kialakítandó nagyobb lakás iránt.

Az A2A2-KO jelű háztartás fogyasztási szokásai, igényei Az 51 m2-es lakásban élő egyedülálló aktív dolgozó lakó válaszai alapján a személyes

fogyasztás

ökológiai

lábnyoma

6,2 ha/fő,

melynek

megoszlása

a

következő:



I) II) III) IV) V) VI) Összesen Fosszili Szántó Legelő Erdő Beépíte Tenger s tt energia (CO2) terület 5 467 9 393 4 918 0 0 813 20 591 33% 9 126 0 0 28 120 18 0 37 264 60% 663 1% 508 0 0 0 155 0 1 005 627 0 0 60 0 1 693 3% 1 442 0 0 0 160 0 1 603 3% 244 0% 230 0 0 0 14 0 17 779 10 021 4 918 28 120 407 813 62 057


A kérdőíves felmérés tanulsága szerint a lakó fontosnak tartja az energiával és vízzel való takarékosságot, szelektív hulladékgyűjtésben részt venne. Nem tartana

igényt

személyes

környezetében

kertterületre,

viszont

szívesen

építene ki termelőkkel közvetlen kapcsolatot. A városi funkciókból a mozit és a

színházat

hiányolta.

Az

épület

funkciói

közül

nem

hiányolt

semmit.

Érdeklődne a házban kialakítandó nagyobb lakás iránt.

Az A3A3-KO jelű háztartás fogyasztási szokásai, igényei Az

50

m2-es

lakásban

élő

nyugdíjas

lakó

válaszai

alapján

a

személyes

fogyasztás ökológiai lábnyoma 4,7 ha/fő, melynek megoszlása a következő:

46





I) II) III) IV) V) VI) Összesen Fosszili Szántó Legelő Erdő Beépíte Tenger s tt energia (CO²) terület 3 840 7 110 11 858 0 0 407 23 213 49% 4 596 0 0 12 373 10 0 16 978 36% 690 1% 529 0 0 0 161 0 985 314 635 0 59 0 1 993 4% 913 0 0 148 101 0 1 162 2% 1 835 0 0 920 110 0 2 865 6% 12 697 7 423 12 493 13 441 441 407 46 902


A kérdőíves felmérés tanulsága szerint a lakó fontosnak tartja az energiával és vízzel való takarékosságot, szelektív hulladékgyűjtésben részt venne. Igényt

tartana

környezetében

saját

(használatú)

kertterületre,

amit

személyesen ápolna, viszont nem építene ki termelőkkel közvetlen kapcsolatot. A

városi

funkciókból

nem

hiányolt

semmit.

Az

épület

funkciói

közül a

tárolókat hiányolta. Nem érdeklődne a házban kialakítandó nagyobb lakás iránt.

Az A4A4-KO jelű háztartás fogyasztási szokásai, igényei

Az 50 m2-es lakásban lakó négytagú család válaszai alapján a személyes fogyasztás ökológiai lábnyoma 2,8 ha/fő, melynek megoszlása a következő:




I) II) III) IV) V) VI) Összesen Fosszili Szántó Legelő Erdő Beépíte Tenger s tt energia (CO²) terület 2 627 3 489 2 565 0 0 203 8 885 32% 2 982 0 0 9 842 -36 0 12 788 46% 456 2% 349 0 0 0 107 0 943 0 3 622 92 56 0 4 713 17% 468 2% 377 0 0 49 42 0 518 2% 316 0 0 184 19 0 7 594 3 489 6 187 10 167 187 203 27 828

kérdőíves

felmérés

tanulsága

szerint

a

lakók

fontosnak

tartják

az

energiával és vízzel való takarékosságot, szelektív hulladékgyűjtésben részt vennének. Nincs igényük környezetükben személyes kertterületre, viszont a minőségtől és az ártól függően szívesen építenének ki termelőkkel közvetlen kapcsolatot. A városi funkciókból a mozit, az épület funkciói közül a tárolókat hiányolták. Nem érdeklődnének a házban kialakítandó nagyobb lakás iránt.


47



A 41 m2-es lakásban élő fiatal, négytagú család válaszai alapján a személyes fogyasztás ökológiai lábnyoma 2,1 ha/fő, melynek megoszlása a következő:




kérdőíves

felmérés

I) II) III) IV) V) VI) Összesen Fosszili Szántó Legelő Erdő Beépíte Tenger s tt energia (CO²) terület 3 535 5 271 2 759 0 0 203 11 768 57% 3 030 0 0 2 109 19 0 5 158 25% 55 0% 42 0 0 0 13 0 1 317 30 318 0 79 0 1 743 8% 1 191 0 0 0 132 0 1 324 6% 681 3% 426 0 0 230 25 0 9 542 5 301 3 077 2 339 268 203 20 729

tanulsága

szerint

a

lakók

fontosnak

tartják

az

energiával és vízzel való takarékosságot, szelektív hulladékgyűjtésben részt vennének. Igényt tartanának környezetükben saját (használatú) kertterületre, amit személyesen ápolnának, szívesen építenének ki termelőkkel közvetlen kapcsolatot. A városi funkciókból nem hiányolnak semmit, az épület funkciói közül a tárolókat hiányolják. Érdeklődnének a házban kialakítandó nagyobb lakás iránt.


Az 50 m2-es lakásban lakó két aktívan dolgozó élő válaszai alapján a személyes fogyasztás ökológiai lábnyoma 6,4 ha/fő, melynek megoszlása a következő:




kérdőíves

felmérés

I) II) III) IV) V) VI) Összesen Fosszili Szántó Legelő Erdő Beépíte Tenger s tt energia (CO²) terület 11 865 14 856 8 335 0 0 407 35 462 55% 5 571 0 0 11 371 21 0 16 963 26% 2 136 0 0 0 625 0 2 762 4% 2 688 209 657 276 160 0 3 990 6% 2 948 0 0 99 328 0 3 375 5% 1 318 0 0 183 79 0 1 580 2% 26 526 15 065 8 991 11 930 1 213 407 64 131

tanulsága

szerint

a

lakók

fontosnak

tartják

az

energiával való, viszont nem tartják fontosnak a vízzel való takarékosságot, szelektív hulladékgyűjtésben részt vennének. Nincs igényük környezetükben

48



személyes

kertterületre,

és

nem

építenének

ki

termelőkkel

közvetlen

kapcsolatot. A városi funkciókból a zöld övezetet, a kutyasétáltatót, az épület

funkciói

közül

a

tárolókat

hiányolták.

Érdeklődnének

a

házban

kialakítandó nagyobb lakás iránt.


Az 50 m2-es lakásban élő két nyugdíjas lakó válaszai alapján a személyes fogyasztás ökológiai lábnyoma 7,8 ha/fő, melynek megoszlása a következő:




I) II) III) IV) V) VI) Összesen Fosszili Szántó Legelő Erdő Beépíte Tenger s tt energia (CO2) terület 4 177 4 432 3 859 0 0 407 12 875 16% 5 342 0 0 8 436 -955 0 12 822 16% 38 925 0 0 0 7 512 0 46 437 59% 1 971 60 53 35 118 0 2 237 3% 1 700 0 0 1 233 189 0 3 122 4% 657 1% 403 0 0 229 24 0 52 519 4 492 3 912 9 933 6 887 407 78 150

kérdőíves

felmérés

takarékosságot vennének.

Nincs

tanulsága

tartják igényük

szerint

fontosnak.

a

lakók

Szelektív

környezetükben

csak

a

vízzel

hulladékgyűjtésben

személyes

kertterületre,

való részt

és

nem

építenének ki termelőkkel közvetlen kapcsolatot. A városi funkciókból a bevásárló helyeket hiányolták. Az épület funkciói a közül kamrát hiányolták. Nem érdeklődnének a házban kialakítandó nagyobb lakás iránt.


Az 50 m2-es lakásban élő aktívan dolgozó lakó válaszai alapján a személyes fogyasztás ökológiai lábnyoma 6,2 ha/fő, melynek megoszlása a következő:




I) II) III) IV) V) VI) Összesen Fosszili Szántó Legelő Erdő Beépíte Tenger s tt energia (CO²) terület 6 089 8 060 3 098 0 0 163 17 410 28% 9 274 0 0 22 496 21 0 31 790 51% 1 100 0 0 0 307 0 1 407 2% 6 694 209 159 23 400 0 7 484 12% 2 850 0 0 247 317 0 3 413 6% 513 1% 484 0 0 0 29 0 26 489 8 270 3 257 22 765 1 073 163 62 017


49


A kérdőíves felmérés tanulsága szerint a lakó fontosnak tartja az energiával és vízzel való takarékosságot, szelektív hulladékgyűjtésben részt venne. Nincs

igénye

termelőkkel

környezetében

közvetlen

személyes

kapcsolatot.

A

kertterületre, városi

és

funkciókból

nem a

építene

ki

mozit és az

éttermet hiányolta. Az épület funkciói közül a pincehelyiséget hiányolta. Nem érdeklődne a házban kialakítandó nagyobb lakás iránt.


A 41 m2-es lakásban élő két nyugdíjas lakó válaszai alapján a személyes fogyasztás ökológiai lábnyoma 4,2 ha/fő, melynek megoszlása a következő:




kérdőíves

felmérés

I) II) III) IV) V) VI) Összesen Fosszili Szántó Legelő Erdő Beépíte Tenger s tt energia (CO2) terület 3 654 4 962 1 936 0 0 325 10 878 26% 8 671 0 0 16 872 -1 268 0 24 275 58% 1 756 0 0 0 536 0 2 291 5% 818 84 106 0 49 0 1 056 3% 1 828 0 0 132 203 0 2 162 5% 794 0 0 184 47 0 1 026 2% 17 520 5 046 2 042 17 187 -433 325 41 688

tanulsága

szerint

a

lakók

fontosnak

tartják

az

energiával és vízzel való takarékosságot, szelektív hulladékgyűjtésben részt vennének.

Nincs

igényük

környezetükben

személyes

kertterületre,

és

nem

építenének ki termelőkkel közvetlen kapcsolatot. A városi funkciókból a mozit, a falatozót, a cukrászdát hiányolták. Az épület funkciói közül a közösségi tereket hiányolták. Nem érdeklődnének a házban kialakítandó nagyobb lakás iránt.


Az 50 m2-es lakásban élő aktívan dolgozó és két nyugdíjas lakó válaszai alapján

a

személyes

fogyasztás

ökológiai

lábnyoma

2,2 ha/fő,

melynek

megoszlása a következő:

50






I) II) III) IV) V) VI) Összesen Fosszili Szántó Legelő Erdő Beépíte Tenger s tt energia (CO²) terület 1 706 2 018 2 141 0 0 0 5 864 26% 3 684 0 0 9 373 13 0 13 071 59% 552 2% 423 0 0 0 129 0 956 38 53 31 57 0 1 134 5% 673 3% 517 0 0 99 57 0 947 4% 604 0 0 307 36 0 7 891 2 055 2 193 9 809 293 0 22 242

kérdőíves

felmérés

takarékosságot vennének.

tanulsága

tartják

szerint

fontosnak,

a

lakók

szelektív

csak

a

vízzel

való


részt

Igényt tartanának környezetükben személyes kertterületre, amit

személyesen

ápolnának,

viszont

nem

építenének

ki

termelőkkel

közvetlen

kapcsolatot. Sem a városi, sem az épület funkciókból nem hiányoltak semmit. Érdeklődnének a házban kialakítandó nagyobb lakás iránt.

Az A11A11-KO jelű lakás fogyasztási szokásai, igényei

Az 50 m2-es lakásban lakó két nyugdíjas lakó válaszai alapján a személyes fogyasztás ökológiai lábnyoma 5,8 ha/fő, melynek megoszlása a következő:




I) II) III) IV) V) VI) Összesen Fosszili Szántó Legelő Erdő Beépíte Tenger s tt energia (CO²) terület 6 099 3 252 26 243 0 0 0 35 595 62% 4 491 0 0 11 248 -1 293 0 14 446 25% 1 586 0 0 0 339 0 1 925 3% 2 218 31 265 92 132 0 2 739 5% 1 245 0 0 103 138 0 1 486 3% 947 0 0 460 57 0 1 463 3% 16 586 3 283 26 508 11 903 -626 0 57 654

kérdőíves

felmérés

takarékosságot

tartják

vennének.

Nincs

szívesen

építenének

funkciókból

nem

tanulsága

szerint

fontosnak,

igényük ki

a

termelőkkel semmit.

lakók

szelektív

környezetükben

hiányoltak

a

Az

épület

a

vízzel

való


személyes közvetlen

csak

kertterületre, kapcsolatot.

funkciói

közül

részt viszont

A

városi

tárolókat

hiányoltak. Nem érdeklődnének a házban kialakítandó nagyobb lakás iránt.


51


Az A12A12-KI jelű lakás fogyasztási szokásai, igényei

A

41

m2-es

lakásban

lakó

nyugdíjas

lakó

válaszai

alapján

a

személyes

fogyasztás ökológiai lábnyoma 9 ha/fő, melynek megoszlása a következő:



I) II) III) IV) V) VI) Összesen Fosszili Szántó Legelő Erdő Beépíte Tenger s tt energia (CO²) terület 11 205 10 274 13 834 0 0 813 36 126 40% 9 023 0 0 39 368 32 0 48 422 54% 1 163 0 0 0 355 0 1 518 2% 1 141 209 318 0 68 0 1 736 2% 853 1% 712 0 0 62 79 0 1 163 0 0 460 69 0 1 693 2% 24 407 10 483 14 152 39 889 604 813 90 348


kérdőíves

felmérés

tanulsága

szerint

a

lakó

csak

a

vízzel

való

takarékosságot tartja fontosnak, a szelektív hulladékgyűjtésben részt venne. Nincs

igénye

termelőkkel

környezetében

közvetlen

személyes

kapcsolatot.

A

kertterületre, városi

nem

funkciókból

nem

építene

ki

hiányolták

semmit. Az épület funkciói közül a tárolókat hiányolta. Nem érdeklődik a házban kialakítandó nagyobb lakás iránt.

52



Építészeti és műszaki felmérés összefoglalása Az az 1970-es években épült paneles épület szerkezeteiben a kor paneles épületeinek jellegzetességeit ugyanakkor tipikus.

hordozza

alaprajzi Az

elrendezése

épülettömb

elrendezéssel,

közel

kelet-nyugati

magán,

épületei

észak-dél,

tájolású

nem fogas

illetve

lépcsőházakat

alakítottak ki. A 10 emeletes épületek földszinti szintjén jellemzően üzlethelyiségek és tárolók, az emeleti szinteken lakások (41, 50, 68 m2) helyezkednek el. Az emeleti lakások bejárati

ajtajai

függőfolyosó

jelleggel a szabadból közelíthetők meg, a zárt lépcsőházon, illetve liften keresztül. A lakások állapota jellemzően jó, bár

a

felmérés

panaszkodtak

során

sokan

penészesedésre,

a

parketta

elhasználódására.

épület

külső

szerkezetei,

a

nyílászárók

elsősorban elhasználódtak,

Az

elvetemedtek,

mindenhol huzatosak.

A gépészeti felmérés szerint a négy lépcsőházas

panelház

ivóvíz,

földgáz, villamos energia, csatorna közművekkel

ellátott.

A

lakások

központi fűtésűek, hőenergia ellátásukat a 19.-es számú épületben található hőközpontról

biztosítják.

Az

elosztó vezeték a földszinten vízszintesen

halad. A lépcsőház 40 db lakásában konyha, fürdő, és WC van. A lakásokat egycsöves, zárt rendszerű melegvizes radiátorokkal fűtik. A fűtési vezetékek anyaga

hegesztett

acélcső,


amely

falon

kívül,

a

radiátorok

mellett,

53


függőlegesen halad. A radiátorok szabályozószeleppel vannak beszabályozva. A hideg-

és

melegvízvezetékek

anyaga

horganyzott

acélcső,

a

lefolyó

csatornavezetékek anyaga PVC. A vezetékek falsík mögött, illetve elburkolva haladnak. A hideg és melegvízmérők, a lakászárók a WC szerelvényfalban vannak elhelyezve.

A

szellőzést

központi

szellőzőkürtőn

keresztül

a

tetősíkon

elhelyezett központi ventilátor biztosítja. A fürdőben mosdó, kád, mosógép csatlakozó, a konyhában mosogató található. A konyhákban gáztűzhely biztosítja a főzési lehetőséget.

54



Összesítő értékelés Az értékelés csak a felmérés tárgyát képző, az épülettömb legészakibb, 25-ös számú lépcsőházára terjedt ki. 2

A 2329 m nettó fűtött szintterületű lakóterületen jelenleg cca. 80 fő él. A lépcsőházhoz tartozó beépített földterület nem határozható meg pontosan. A teljes tömb 11912 m2 területéből közelítőleg 575 m2, azaz 0,0575 ha, míg a lakók életmódjából adódó környezethasználat az ökológiai lábnyom számítás alapján 424,25 ha. A

rendelkezésre

álló

terület

és

a

lakók

által

használt

terület

több

nagyságrendnyi eltérése szemléletesen mutatja az autonóm város koncepció megfogalmazásának szükségességét.

A felmérés eredményei alapján a teljes ház ökológiai lábnyoma Típus

KI (A1, A5, A9, A12) KÖ (A2, A3, A4, A6, A7, A8, A10, A11) Mindösszesen

felmért/ teljes lakásszám

db

4/20= 20 % 8/20= 40% 30%

lábnyom (ha) felmérés átlaga szerint

lakószám átlag felmérés szerint

4

4,75

2,25

össz. lábnyom felmérés adatai alapján a teljes lakásállomány ra 213,75

8

5,26

2

210,5

12

5,09

2,08

424,25

Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az A4-KO, A5-KI, és A10-KO jelű lakásokban lakó 4 személyes háztartásokban az egy főre jutó ökológiai lábnyom értéke 2,36 ha, ami messze a ház átlaga alatt van, élesen érzékeltetve a családos (közösségi) életforma ökológiai előnyeit

(szociális

aspektusokról

nem

is

beszélve). További érdekesség, hogy a A7-KO jelű lakás ökológiai lábnyoma kiugróan magas. Ennek elsődleges oka a közlekedési lábnyom, ugyanis a felmértek közül egyedüliként rendelkeznek gépkocsival, mellyel éves szinten 10.000 km-t tesznek meg. Gépkocsival rendelkező családoknál ez teljesen általános!!! A kérdőíves felmérés tanulsága, hogy személyes interjúkkal kell a következő


55


kutatások során a kérdőíves felmérést kiegészíteni, mivel több megkérdezett szóban fontosnak tartja ugyan az energiával és vízzel való takarékoskodást, azonban a számított ökológiai lábnyoma nem tanúskodik e mértékletességről, tudatosságról.

Mind a mintaterületet magába foglaló lépcsőházhoz tartozó terület, mind a fogas

beépítés

beépítettsége

43,49

A

%.

mintaépület

11

szintjének

homlokzatmagassága 31,6 m, ami általánosnak mondható paneles épületekre.

A felmérés érdekes tanulsága volt, hogy a megkérdezett lakók személyes városi térként nagy százalékkal azonos területet határoltak be - az épület és a hozzá közel eső városi tér 500 m sugarú környezetét. Ez a tervezett város jó tervezési minőségét dicsérheti, azonban azt is jelentheti, hogy a belvárossal ellentétben a tervezett, szigetszerű beépítés elkülönül a város többi részétől, az itt lakók kényszerpályán kénytelenek mozogni.

Az épület egyes szerkezetei meglehetősen leromlott műszaki állapotban vannak. A

tartószerkezetek

épek,

azonban

a

nyílászárók,

fúgahézagok,

vizes

helyiségek, szellőző berendezések, egyes helyeken a lakótéri padlóburkolatok szükségessé teszik a felújítást. 2

Az épület fűtési hőigénye 880 GJ/év, ami 170 kWh/m év fogyasztásnak felel meg. A házban az egy főre eső lakásnégyzetméter 29 m2/fő, ami némileg magasabb, mint az 1999-ben országosan (28 m2/fő), illetve Budapesten (26,1 m2/fő) regisztrált átlagok. Az épület teljes energiaigénye 1405 GJ/év, ami 170 kWh/m2a igénynek felel meg. (Ez az érték alacsonyabb, mint a bérház esetén, és alacsonyabb, mint egy átlagos, újonnan épített családi ház értéke.)

A szociológiai kérdésekre adott válaszok összefoglalásaként elmondható, hogy a

heterogén

lakosság

partner

lenne

a

fenntarthatóság

felé

mutató,

energiahatékonyságot és víztakarékosságot szem előtt tartó rekonstrukcióban, valamint a szelektív hulladékgyűjtésben. Személyes zöld területeket és azzal járó

kötelezettségvállalást

a

kis

lakásokban

élők

fele,

míg a közepes

lakásokban élők 28%-a vállalná. A felmért lakások lakóinak 25%-a tartana

56



igényt nagyobb lakásra a házban. A megkérdezettek döntő többsége - 75 % venne részt aktívan a ház gazdálkodásában. A házban létesítendő közösségi terekre elsősorban a nyugdíjasok és az egyedülállók tartanának igényt.

A panel panel épületépület-minta tapasztalatainak összegzé összegzése A panelépület esetén laza a beépítés, azonban nem érzékelhetők az épülethez tartozó területek. A zöld területek aránya alacsony. A városi funkciók nagy százalékban elérhetők az épület közelében. A köztes terek (utcák, terek, parkok) részét képezik az életnek, pár városi funkció hiányzik a környékről. Sok lakó ideális állapotnak tartotta jelenlegi helyzetét. A terület egyértelmű fogyasztóként, méghozzá pazarló fogyasztóként működik. A területre érkező megújuló energiaforrásokból a potenciálisan hasznosítható napenergiát semmilyen formában nem hasznosítják az épületek. A lakók elszakadtak az őket eltartó vidéki környezettől, a vidék és a város közötti kapcsolat megszokott és elfogadott formái döntően a kereskedelmi létesítmények.


57


58



Jövőképek Mottó: Ha egy jövőkép mögött nem áll eszme, akkor az csak a földi paradicsom megvalósítását célozza.(Kálmán István) A mai politikai, gazdasági berendezkedés nem segíti elő, hogy a települések és vezetőik

hosszabb

parlamentarizmus

időszakra alapú

tervezzenek.

politika

Ez

részint

négyéves

a

demokratikus

"logikája",

részint

a

profitorientált, gazdasági gondolkodás következménye, mely felelős, hosszú távú döntések komoly gyakorlati akadálya. Mutatnak arra jelek, hogy az Európai Unióhoz csatlakozva kötelező érvénnyel kell megtanulnunk a társadalmilag egyeztetett stratégiákban, jövőképekben történő

gondolkodást,

azonban

ma

még

ez

az

újfajta

megközelítés,

koncepciókészítés inkább kényszer, mint jól bevált gyakorlat.

Miből áll egy jövőkép? A

jövőkép

a

megfogalmazott pontja

jelenlegi

környezet,

lehetőségek

lehet/kell

hogy

rövid

legyen

állapotok, szándékok elemzése alapján összefoglalását

a

kívánatos

jelenti,

jövőállapot

mely

kiinduló

elérését

célzó

programoknak, cselekvéseknek. A jövőkép-készítés fontos lépése a jelenben adott külső és belső szándékok, lehetőségek,

hatások

forgatókönyvek

és

készítése.

tendenciák Mindegyik

elemzése

alapján

forgatókönyvben

benne

felállított rejlik

a

megvalósulás lehetősége, s végigfuttatva őket lehetséges jövőképekhez jutunk. E jövőképek értékelése alapján lehet a jövőkép készítőinek – akik az érintett közösség megbízásából és nem formális részvételével működnek – a közösség számára leginkább szükséges és kívánt változatot kidolgozni. Forgatókönyvből is

lehet

jövőkép,

de

csak

akkor,

ha

az

érintettek

lemondanak

saját

aktivitásukról, s engedik a körülményeket meghatározóvá válni. A

jövőkép

készítés

eredménye

nagymértékben

függ

a

bevont

személyek,

szervezetek világlátásától, aktuális szellemi, anyagi körülményeitől. A jövőkép akkor áll a valóság talaján, ha az a helyi polgárok kezdeményezéséből indul, szabad akaratukból, nyilvánosságuk előtt és részvételükkel készül. Bármelyik összetevőjük hiányzik, az korlátozza érvényességüket.

Jövőképek

59


akkor

Szakértői forgatókönyvekről

beszélünk,

amikor

a

jövőkép

készítés

folyamatában, illetve a nyilvános jövőképektől egy ideig függetlenül az érintett területet ismerő, ugyanakkor kívülálló szakértők foglalják össze véleményeiket:

a

kívülről

látott

folyamatok

alapján

milyen

jövőbeni

állapotokat prognosztizálnak. A következőkben e szakértői forgatókönyveket mutatjuk be, azaz miként tudták a

programban

lakótelepi

résztvevő

szakértők

városrészek

elképzelni

általánosan

a

belvárosi

értelmezett

és

jövőképét.

a

A

paneles szakértői

forgatókönyvek alapja az előző fejezetekben vázolt konkrét területek, és az ott készített felmérések voltak.

A) Nem történik beavatkozás Belváros A. Az

épületállag

és

az

épületgépészet

leromlása

az

épület

értékcsökkenéséhez vezet. B. Az

épület

környezetterhelése

nem

változik,

továbbra

is

a

nem

fenntartható állapot lesz jellemző. A leromlással az üzemeltetési költségek

emelkednek.

A

zöldfelület,

illetve

biológiailag

aktív

felület nem nő. C. Az

ingatlan

értékének

elvándorlásával

és

csökkenése

alacsonyabb

a

magasabb

jövedelmű

jövedelmű

rétegek

rétegek

beköltözésével,

valamint további elöregedéssel jár. A leromlás megállíthatatlanná válik. Megerősödik a bűnözés és a vandalizmus. A szociológiai romlás további terheket ró a helyi önkormányzatra. D. Az

épületet

ingatlan-befektetők

kivásárolják

10-15

éves

lassú

leépülést követően sor kerül az épület lebontására, majd nagyobb értékű

ingatlant

szempontok

hoznak

szerint

lehetőségével

létre.

történik,

szemben

Az

mely

korlátozott

átépülés a

tömb

kizárólag

sokoldalú

alternatívákat

enged

üzleti

fejlődési meg.

Mi

várható ez esetben? A profitmaximalizálás jegyében várható építészeti program: az aktuális

piaci

keresletnek

megfelelően

irodaház,

lakóház,

stb. A telek maximális beépítése következik, tekintet nélkül a tömbbelső feltárás lehetőségeire.

60

Jövőképek


Az épület kialakításában a fenntarthatóság nem lesz szempont. A hely építészeti-történeti-szociológiai folytonossága sérül. E. A városi funkciók nem gazdagodnak, az épület monofunkciós jellege (lakóház; a pince hasznosítása kivételével) a lebontásig (10-15 év) nem változik, azt követően javul.

Paneles beépítés A fenti forgatókönyv A-D pontja bekövetkezik. Az épület lebontása rövidtávon nem következik be, a lakások bérlakásokká alakulnak. A felújítás korlátozott, célja az állagmegóvás és a bevétel biztosítása. Ennek megfelelően az épület a szerkezet

élettartamának

végéig

(akár

további

30-50

évig)

változatlan

formában marad, hacsak a környezet ingatlanárainak emelkedése miatt lebontása és értékesebb ingatlanná való átépítése nem lesz gazdaságos.

Ez a forgatókönyv lényegében további leromlást és hosszú ideig alacsony szinten való stagnálást jelent a két épülettípus számára. A fejlődés lehetőségét elmulasztja, s folyamatos problémagócként fékezi a környék fejlődését. Az előrelépés lehetősége későbbre tolódik (kivásárlás, átépítés), addig azonban folyamatos környezeti és szociális tehertételt jelentenek a házak a lakók és a tágabb közösség (kerületi önkormányzat, központi költségvetés) számára. Példák: A belváros tönkremenetelének példája a Belső-Józsefváros esete, ahol az elmulasztott rehabilitáció a terület leromlását, a bűnözés elharapódzását eredményezte,

mely

az

ingatlanárak

süllyedésével,

a

magasabb

jövedelmű

rétegek elvándorlásával járt. A rehabilitáció késedelmességének egyik oka az elhibázott lakásprivatizáció. Az alacsony vételárat az önkormányzatok gyorsan felélték. A magasabb vételár lehetővé tette volna a pénz visszaforgatását a rehabilitációba, illetőleg a nem

értékesített

bérlakás-tömeg

lehetővé

tette

volna

a

gazdaságos

rehabilitációt (lásd Ferencváros jelenleg is zajló rehabilitációja). A leromlott épületek tönkremenetele - amennyiben a lakókat kiköltöztetik felgyorsul és az épület széthordását eredményezi. E folyamat már sajnos dokumentálható több budapesti példán (Nap u. 32., stb.). Több esetben a folyamat kezdetén még értékes, rehabilitálható épületről volt szó, a végén használhatatlan

romhalmazról.

Ez

egyszerre

városi

értékek

végleges

elvesztését és pazarlást jelent. A

lakótelepek

Jövőképek

tönkremenetele

Budapest

több

területén

is

megfigyelhető

61


(Békásmegyer, Havanna ltp.). A lakosság szociális összetételének részvétel

romlása

(önrész

a

rehabilitációban

vállalása,

lakbérek

való reális

szintre való emelése) esélyét számolja fel. A lakók többsége

közműtartozásokat,

illetve

a

lakás

megvásárlásának részletfizetésében való elmaradást halmozott fel, jelentős részük olyan mértékben, hogy lakásuk elárverezésére, vagy bérlakás esetén kiköltöztetésükre

is

sor

kerülhetne.

Erre

pillanatnyilag az önkormányzatok politikai okokból nem rendelkezők

az

vállalkoznak.

elárverezést

követően,

a

Míg

a

lakástulajdonnal

közműtartozások

levonása

után

fennmaradó összegből valamilyen lakásmegoldást találhatnak, a bérlakásból kirakottak csak a hajléktalanok számát gyarapítanák.

St.

Louis

városának

Pruitt-Igoe

lakótelepe.

Itt

az

1955-ben

mintaszerűen megépített lakótelep fokozatos leromlása során dollármilliókat öltek

életben

tartására,

de

lakói

tönkretették,

agyonrongálták

és

bemocskolták. Az elharapódzó bűnözés miatt a lakók nagy része elmenekült, majd a folyamat végén szükségessé vált a lakótelep felrobbantása, melyre 1972-ben

került

sor.

Ezzel

a

dátummal

jelöli

Charles

Jencks

a modern

építészet halálát (s innen számítja az ú.n. posztmodern építészetet). A folyamat tehát igen régóta utolsó mozzanatáig

jól

ismert,

ezért

érdemes tanulságait komolyan venni, szembeállítva a honi viszonyainkhoz hasonló

feltételekkel

indult,

sikeres

rehabilitációk

példáival

(Kelet-Berlin).

B) Hag Hagyományos yományos épületfelújítás Ez a forgatókönyv azzal a lehetőséggel számol, hogy a városi épületek felújítása

a

végcél,

a

város

szerkezetének

és

az

épületek

közvetlen

környezetének problémájával a kezdeményező – megvalósító szervezet nem kíván vagy nem tud foglalkozni.

62

Jövőképek

és 27 évvel később a bontásakor.

állam

Pruitt Pruitt--Igoe mintalakótelep az építés évében,

Teljes bontásra ugyan ritkán került sor, ennek klasszikus példája Missouri


Belváros A. Nem történik tömb-rehabilitáció, csak az épület renoválására kerül sor.

A

hátsó

épületszárnyak

megmaradnak,

a

tetőtér

beépül.

Alternatívaként megvalósítható a földszint funkcióváltása az udvar lefedésével. Ennek során a földszinten irodák, üzletek jönnek létre, a lakóudvar egy szinttel feljebb kerül, így csendesebb, magasabb színvonalú lakókörnyezet jön létre. B. Az

épület

felújítása

hőszigetelés

nélkül.

során Lift

külső

létesül.

tatarozás Ezen

történik,

intézkedések

utólagos a

lakások

értéknöveléséhez járulnak hozzá. A gépkocsik tárolása épületen belül szerkezeti okokból nem megoldható. Ez csak tömbrehabilitáció során lenne elérhető. C. A ház üzemeltetési költségei kismértékben csökkennek, a felújított homlokzatok

és

tető

révén.

A

földszinti

udvar

lefedése

és

hasznosítása révén az épület bevételei nőnek. D. Állami részvétellel és magántőke bevonásával történik a felújítás. A földszinti, kiváltott lakások lakói számára a tetőtérben lehet lakást biztosítani.

A

magántőke

az

újonnan

létrejövő

üzlet-

és

irodahelyiségek, lakások építésében jelenik meg. E. A városi funkciók gazdagodnak. A monofunkciós jelleg némileg csökken. F. A

részleges

hőveszteség

vagy

teljes

csökkentése,

környezetterhelése

csökken,

felújítás gépészeti a

következtében

(tatarozás,

korszerűsítés)

zöldfelület,

a

a

biológiailag

tömb aktív

felület nő (udvarlefedés zöldtetővel). G. A hely építészeti-történeti-szociológiai folytonossága megőrződik. A tulajdonosi, szociológiai összetételben javulás mutatkozik.

Paneles beépítés A. Nem történik tömbrehabilitáció, csak az épület renoválására kerül sor. A rehabilitáció során az épülethez hozzáépítés, illetve belőle részleges elbontás nem történik. Az épület belső elrendezése nem változik. A gépkocsik tárolása épületen belül szerkezeti okokból nem megoldható. Ez csak tömbrehabilitáció során lenne elérhető. B. Az épület felújítása során külső tatarozás, utólagos hőszigetelés, valamint belső gépészeti felújítás történik. Ez, valamint a környék

Jövőképek

63


folyamatban lévő rehabilitációja a lakások értéknöveléséhez járul hozzá. C. A ház üzemeltetési költségei számottevően csökkennek, a felújított homlokzatok és tetőszigetelés révén. D. Állami részvétellel történik a felújítás. E. A városi funkciók az épületen belül nem gazdagodnak. A monofunkciós jelleg megmarad. Ezt a környék rehabilitációja némileg ellensúlyozza. F. A rehabilitáció következtében a tömb környezetterhelése kismértékben csökken, a zöldfelület, a biológiailag aktív felület kismértékben nő. G. A hely építészeti-történeti-szociológiai folytonossága megőrződik, a panelház okozta negatívumokkal együtt (nem történik visszabontáshozzáépítés, így a tízszintes paneltömb továbbra is idegen testként áll

a

kisvárosi

környezetben).

A

tulajdonosi,

szociológiai

összetételben javulás mutatkozik.

lakóépületek

felújítását.

A

felújítások utcaképe azonban meglehetősen foghíjas, mivel

az

adott

támogatási

rendszerek,

és

a

lakóházak-társasházak gazdálkodásának függvényében egyes házak képesek kigazdálkodni egy felújítás költségeit, egyesek nem. A felújítások általában nem terjednek túl a statikailag és szépészetileg leginkább szükséges részek rendbe tételénél, azaz a függőerkélyek

megerősítésére, esetleges a tetőhéjalás cseréjére, illetve

külső homlokzati felújításra korlátozódnak.

64

Jövőképek

Duna Duna--újvárosban

századfordulós

Panelhézag tömítés és végfal

Példák: A belvárosokban egyre másra tapasztalhatjuk meglévő

utólagos hőszigetelése

Ez a forgatókönyv az épületek szükséges és időszerű felújítását jelenti, mely egy lakhatóbb környezetet, korszerűsített épületeket jelent, az életminőség javulását. Az épületek felértékelődnek, az elvándorlás megáll. Az utólagos hőszigetelés és a gépészeti felújítás eredményeképpen a lakások rezsije csökken, azonban nem radikális módon. A fenntarthatóság szempontja hiányában megújuló források használatára nem kerül sor, ezért a megoldások 10-15 éves távlatban hoznak javulást, hosszabb távon a gázkészletek kimerülése és a várható energiaáremelkedés miatt az előny nem lesz érzékelhető. Esővíz-hasznosítás nem történik, a vízfogyasztás érdemben nem változik. A hagyományosnak mondott rehabilitáció eszközei közé nem tartozik az integrált életmódra törekvés. A városi funkciók gazdagítása megvalósul, de kevésbé hangsúlyos, inkább spontán módon, ezért hatása elhanyagolható. A felújítás megindítja az épületek és környezetük fejlődését, ezért mindenképpen szükséges lépés. A kérdés az, hogy hosszabb távra (30-50 évre) nyújt-e megoldást?


A panelos épületek felújítása hasonló elvek szerint zajlik le, annyiban módosulva, hogy a heterogénebb és nagyobb tulajdonosi kör tovább rontja az esetleges

felújítások

tulajdonban

lévő

hatékonyságát.

épületekre

Csak

az

hogy

kellő

jellemző,

önkormányzati önerővel

többségi

és

műszaki

háttérapparátussal rendelkeznek egy-egy jelentős beruházás elindítására és menedzselésére. A panelépületek felújítási problémái során elsőnek a 20-30 éve épített gépészeti berendezések és strangok cseréje merül fel, majd manapság

egyre

inkább

-

sokszor

kissé

túlzottan

-

a

panelépületek

energiatakarékos értéknövelő beruházásairól beszélünk, melynek elemei a külső hőszigetelés, a fűtési rendszer korszerűsítése, és a nyílászárók cseréje.

C) Korszerűen rehabilitált város … avagy a berlini illetve koppenhágai modell… Ez a jövőkép a városi funkciókkal gazdagodó

városnegyed

koncepciózus

kialakításával, mint végcéllal számol. A végállapotban (esetleges bontással kialakított) 4 emeletnél nem magasabb lakóházakból

álló,

zöld

területekkel

határolt,

városi

funkciókat

és

munkalehetőséget tartalmazó beépítés jönne létre. 2

A házak maximális fűtési energiafogyasztása 140 kWh/m év.

Belváros A. A

tömbrehabilitáció

során

a

tömbbelsőt

feltárják.

A

hátsó

épületszárnyak elbontásával levegős belső udvarok, park, passzázsok keletkeznek. A tetőtér beépül, a tömbön belül a gépkocsik tárolása megoldódik. A tömb egyes épületei teljes felújításon mennek át, illetve bontás után új épületnek adnak helyet. Ez, valamint a környék folyamatban lévő rehabilitációja a lakások jelentős értéknöveléséhez járul hozzá. B. A ház üzemeltetési költségei radikálisan csökkennek, a felújított homlokzatok

és

tető,

valamint

a

belső

gépészeti

felújítás

(napenergia-, esővíz hasznosítás) révén. A földszinti udvar lefedése és hasznosítása, illetve a passzázsok kialakítása révén az épület bevételei nőnek. A rehabilitációt követően a bérleti viszonyok, a bevételi források és a megtakarítások miatt az épület önfenntartóvá, gazdaságilag önállóvá válik. C. Állami részvétellel történik a felújítás, a magántőke, valamint a helyben lakók bevonásával. Az elbontandó épületrészek lakói számára

Jövőképek

65


máshol kell lakást biztosítani. A magántőke az újonnan létrejövő üzlet- és irodahelyiségek, lakások, mélygarázs építésében jelenik meg. D. A városi funkciók tervszerűen gazdagodnak. A monofunkciós jelleg megszűnik. Ezt a környék rehabilitációja tovább javítja. E. A rehabilitáció következtében a tömb környezetterhelése jelentősen A

csökken.

belső

létesítésével

a

udvarok

parkosításával,

zöldfelület,

a

zöldhomlokzatok

biológiailag

aktív

felület

számottevően nő. A mikroklíma érezhetően kedvező irányban változik. F. A hely építészeti-történeti-szociológiai folytonossága megőrződik. A tulajdonosi, szociológiai összetételben javulás mutatkozik.

Paneles beépítés A. A

tömb-rehabilitáció

során

az

épülethez

földszinti hozzáépítés,

erkélyépítés, illetve a magasabb épületrészek részleges elbontása történik. Az épület belső elrendezése változik: a lakások választéka összenyitásokkal nő, a laksűrűség csökken. A földszinten és egyes szinteken

a

lakások

helyett

üzletek,

szolgáltatások

és

irodák

létesülnek. Ez, valamint a környék folyamatban lévő rehabilitációja a lakások jelentős értéknöveléséhez járul hozzá. B. Az

épület

felújítása

során

külső

hőszigetelés,

valamint

teljeskörű

korszerűsítés

történik.

A

ház

tatarozás, belső

jelentős

gépészeti

üzemeltetési

utólagos

felújítás

és

költségei radikálisan

csökkennek. C. Állami részvétellel történik a felújítás, magántőke és a helyben lakók bevonásával. A rehabilitációt követően a bérleti viszonyok, a bevételi források és a megtakarítások miatt az épület önfenntartóvá, gazdaságilag önállóvá válik. D. A

városi

funkciók

az

épületen

belül tervszerűen gazdagodnak. A

monofunkciós jelleg megszűnik. Ezt a környék rehabilitációja tovább javítja. E. A

rehabilitáció

mértékben

következtében

csökken.

létesítésével

a

A

a

tömb

kialakított

zöldfelület,

a

környezetterhelése jelentős

tetőteraszok,

zöldhomlokzatok

biológiailag

aktív

felület

számottevően nő. A mikroklíma érezhetően kedvező irányban változik. F. A

hely építészeti-történeti-szociológiai folytonossága megőrződik,

azonban

66

jelentősen

színesedik,

gazdagodik.

A

tulajdonosi,

Jövőképek


szociológiai összetételben jelentős javulás mutatkozik. Ez a forgatókönyv az épületek teljes rehabilitációját jelenti, mely egy lakhatóbb környezetet, korszerűsített épületeket jelent, az életminőség javulását. Az épületek felértékelődnek, az elvándorlás megáll. Az utólagos hőszigetelés és a gépészeti felújítás eredményeképpen a lakások rezsije radikális módon csökken. A megújuló források használata révén a bekövetkező változások 30-50 éves távlatban is megőrzik előnyeiket. Az esővíz-hasznosítás és víztakarékosság miatt a vízfogyasztás jelentősen csökken. Megjelenik az integrált életmódra törekvés, a városi funkciók gazdagítása. Új munkahelyek jönnek létre, a helyben lakók és helyben dolgozók aránya megnő, ezzel az autós és a tömegközlekedés terhelése csökken. Megnő a helyi kerékpáros közlekedés jelentősége. A körzet önálló arculatot (esetleg nevet is) kap, ismertté és népszerűvé válik. A sokszínű városi élet megindul és egyben szervesen továbbfejlődik. Példák: A belvárosi

felújítás

energiatudatos jutalmazott

példáját

koncepcionális,

láthatjuk

ferencvárosi

számos

rekonstrukció

igaz

nem

szakmai díjjal során,

ahol

szlömösödött, belső udvaros házakkal zsúfoltan beépített tömböket

bontottak

ki,

a

belső

fronton

lévő

szárnyak

részleges bontásával, új épületek, parkolók építésével. Hasonló

elvvel,

de

több

szempontból környezettudatosabb

módon oldották meg az elmúlt évtizedekben Koppenhága belső kerületeinek oldalaira

rehabilitációját,

energetikai,

és

ahol

lakótér

a -

tömbbelső bővítési

déli

okokból

télikerteket, illetve komplett üvegfalakat építettek be. A falak hőszigetelése mellett további környezettudatos elem

Fent: Ferencvárosban felújított tömbbelső a felújítás előtt és után. Oldalt: Koppenhágai Koppenhágai városrekonstrukció után belső udvar, abban elhelyezett sze szelektív hulladékgyűjtő sziget szigettel volt, hogy a zárt tömbbelsőben a szelektív hulladék gyűjtésére alkalmas területeket alakítottak ki, s így a lakóhelyhez közel a szerves, papír, üveg,

Jövőképek

67


műanyag és fém hulladékokat a lakók külön tudják elhelyezni. A

paneles

épületek

korszerű

rehabilitációjára

legjobb

példákat

Németországból, Berlin lakótelepeinek rekonstrukciója mutatja. Itt szintén nem

egy

épület,

hanem

egy

egész

városrész

felújítására

törekedtek.

Hellersdorfban, egy Berlinhez közeli 1985-ben épített paneles lakótelepen a felújítások során tekintettel voltak a jelenlegi szociális adottságokra (túl sok

óvoda,

túl

kevés

iskola,

etc.),

az

építés

óta

keletkezett

újabb

társadalmi igényekre (fiatalok szórakozási, kulturális lehetőségei), a zöld felületek hiányára, a közlekedés, a tömegközlekedés kérdésére, az épületek műszaki állagának javítására. A városfejlesztés nyomán új városközpontot hoz létre Hellersdorfban, de mellette több kisebb, helyi karakterrel rendelkező alközpontot alakítottak ki. Jó tömegközlekedési kapcsolatokat építettek ki, és mindent megtettek a helyi munkahelyteremtés elősegítésére. Az épületek műszaki állapotának javítására tett intézkedések a következőképp összegezhetők: 1. loggiák megerősítése. 2. tetőszerkezetek javítása, 3. víz és szennyvíz vezetékek

Berlini paneles tömbrehabilitáció hangulatképei.

javítása, cseréje, 4. ablak nélküli helyiségek szellőztetésének javítása, 5. a fűtési rendszer javítása, illetve cseréje, 6. elektromos rendszerek, hálózatok érintésvédelme, 7. a felesleges egészségügyi berendezések eltávolítása, 8. a vizes helyiségek burkolása, 9. a bejárati portálok biztonságtechnikájának javítása, 10. a külső falak hőszigetelése, 11. a lépcsőházba és a pincébe nyíló nyílászárók cseréje, 12. a pince külső nyílászáróinak biztonságtechnikai megerősítése, 13. az erkélyajtók és külső ablakok felújítása, cseréje, 14. lépcsőházak felújítása,

68

Jövőképek


15. a földszinti lakásokra biztonsági rolók szerelése, 16. bejárati ajtók cseréje, 17. az épületek építészeti megjelenésének javítása, 18. az épületek akadálymentesítése, 19. a hulladékgyűjtés és rendszerezés javítása, 20. homlokzatok felújítása, 21. tűzvédelemi rendszerek javítása. Az

intézkedések

eredményeképpen

mind

az

épületek,

mind

a

környezetük

lényegesen magasabb életminőséget tudnak lakóiknak biztosítani.

D) Fenntartható város Ez a jövőkép az autonóm és fenntartható városra megfogalmazott alapelveink megvalósulásával számol. A városon belüli teljes fenntarthatóságnak – vagyis annak, hogy a lakók a helyi erőforrások kizárólagos használatával állítanak elő mindent, amire fenntartásukhoz szükség van, – kialakult városok esetén nincs realitása. Ennek

a

érdemben,

lehetősége például

újonnan a

telepített

budapesti

városrészek

agglomerációban,

esetén

illetve

vizsgálható

a

barnamezős

fejlesztések vonatkozásában. Tanulmányunkban ezen alternatívát nem fejtjük ki. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a fenntartható településszerkezet - Szántó Katalin nyomán - a "fenntartható városias kistérség", illetve Aldous nyomán "városi falvak", illetve Wright "Broadacre City" elve mentén értelmezhető. Az említett

elvek

közös

eleme, hogy kisebb-nagyobb együttműködő, egymással

kölcsönös függőségi – partneri - viszonyban álló rendszerekbe szerveződjenek a

települések,

arányosan

elosztva

az

ország

táji

környezetében.

Az

esettanulmányokban vizsgált példák ökológiailag beteg állapotnak tekinthetők, melyek tüneti, vagy átgondoltabb kezelése lehetséges, azonban a probléma gyökerei mélyebbek. E mintaterületek struktúrájuknál fogva nem alakíthatók maradéktalanul fenntarthatóvá. A célul kitűzött feladat az adottságok szerint a fenntarthatóság maximális megközelítése, s a fenntarthatóság hiányzó feltételeinek megállapítása. A fenntarthatóság legkisebb, közigazgatásilag is kezelhető egysége egyéb, természetes ökológiai lehatárolódás hiányában a megye lehet, de javasolt, hogy országos léptékben inkább ökológiai egységekben gondolkodjunk. Az épített-mezőgazdasági-természeti környezet csak akkor képes fenntartható módon működni, ha az ökológiai kapacitás szempontjából jellemzően fogyasztó

Jövőképek

69


területek (épített környezet) fogyasztása minimális, a jellemzően termelő területek (mezőgazdasági, természeti környezet) produktivitása - az élet komplexitását figyelembe - maximális. Ehhez a városok környezetterhelését csökkenteni kell. (Lásd még az "Elvi alapok" fejezetet.)

Belváros A. A beavatkozás a „C” változattal megegyezik. A tömb-rehabilitáció során

azonban

a

fenntarthatóság

szempontjai

érvényesülnek:

az

épületek magassága a négy emeletet (+tetőtér) nem haladja meg, a biológiailag aktív felület aránya a 80%-ot eléri. (Mivel e célok az építészeti-beépítési fenntarthatósági

adottságok

deficit

pontos

miatt

nem

elérhetőek,

meghatározása

után

azt

a

külön

területen kell kielégíteni: városon kívüli szatellit-területen) B. A beavatkozás a „C” változattal megegyezik, azonban az épületek esetén

a

cél

a

műszakilag

lehetséges

energia-megtakarítás

maximalizálása és az esetleges deficit meghatározása. C. C, D, E, F: A beavatkozás a „C” változattal megegyezik.

Paneles beépítés A. A

tömb-rehabilitáció illetve

erkélyépítés, visszabontása

során a

történik.

az

épülethez

földszinti

hozzáépítés,

magasabb épületrészek 4 emeletig való A

tömb-rehabilitáció

során

azonban

a

fenntarthatóság szempontjai érvényesülnek: az épületek magassága a négy

emeletet

(+tetőtér)

nem

haladja

meg,

a

biológiailag

aktív

felület aránya a 80%-ot eléri. B. Az

épület

belső

elrendezése

változik:

a

lakások

választéka

összenyitásokkal nő, a laksűrűség csökken. A földszinten és egyes szinteken

a

lakások

helyett

üzletek,

szolgáltatások

és

irodák

létesülnek. Ez, valamint a környék folyamatban lévő rehabilitációja a lakások jelentős értéknöveléséhez járul hozzá. C. A

fenntarthatósági

deficit

megállapítandó

és

városon

kívül

kielégítendő. D. A beavatkozás a „C” változattal megegyezik, azonban az épületek esetén a cél a „passzív ház” követelményeinek teljesítése és az

70

Jövőképek


esetleges deficit meghatározása. E. C, D, E, F: A beavatkozás a „C” változattal megegyezik.

A "passzív ház" fogalma egy bizonyos energiafogyasztási normaértéket takar. Passzív házakról akkor beszélhetünk, ha az épület négyzetméterre vetített fűtési energiaigénye a 2 2 15 kWh/m év, összes energiaigénye a 30 kWh/m év értéket nem haladja meg. A gyakorlatban ezek az értékek az épület radikális hőszigetelésével (30-35 cm hőszigetelés a falakban, 40-45 cm a tetőben), 3 rétegű ablakok, stb., valamint kontrollált szellőzési, frisslevegő előmelegítő rendszerrel oldhatók meg.

A nyugati gyakorlatban több szerkezeti rendszer képes kielégíteni a passzív ház

követelményeit

úgy

lakóépületek,

mint

közintézmények

esetén.

Az

alkalmazandó technológia kiválasztásakor mindig szem előtt kell tartani a beépített

anyagok

előállítási

energiaigényét

és

előállítási,

valamint

használati károsanyag-kibocsátását!

Egy fenntartható városi környezet valóban többletet kínál egy minőségi, de nem fenntartható környezettel szemben. A többlet a jelenben közvetlenül is megjelenik, mint életminőségbeli javulás és gazdaságos, takarékos üzemelés; a jövőbeli előnyök közvetettek: a Föld javait megőrizzük, s amit létrehoztunk, fenntartható. A tanulmány a „Fenntartható város” forgatókönyvet emeli jövőképpé. Valós jövőképpé azonban csak akkor válhat ez az alternatíva, ha egy helyi közösség kezdeményezésére a folyamat megindul, s egy mintaprojekt születik.

Jövőképek

71


72

Jövőképek


Fenntartható Fenntarthatósági vizsgálat A

vizsgálatban

egyfelől

az

„Elvi

alapok”-ban

megfogalmazottakra

támaszkodtunk, másfelől a fenntarthatóságot konkrét vizsgálatokkal kíséreltük meg

definiálni.

A

fenntarthatósági

vizsgálat

módszerében H. P. Wallner

munkájára támaszkodtunk (lásd: Autonóm Kisrégió Országos Ajánlás, tanulmány, FÖK, 1999; http://www.foek.hu/nyomtatottkiadv/index.html#kisregio).

A fenntarthatósági vizsgálat főbb lépései 1. a vizsgált terület ökológiai szempontú lehatárolása („Fenntarthatóság szigete”), 2. az ökológiai állapot felmérése, 3. a fenntartható egyensúlyi helyzet meghatározása, 4. az ehhez vezető teendők meghatározása. ad 1. A terület lehatárolását esetünkben a két mintaterület lakótömbjeinek kijelölése jelenti. ad 2. Az ökológiai állapot felmérése városi közegben nehezen értelmezhető, mert környezeti egyensúlyról nem lehet beszélni, ugyanakkor nincs olyan viszonyítási alap, mint egy táj esetében. A vizsgálat itt a meglévő állapot rögzítését és az "ökológiai lábnyom" számítását jelenti. Ezek a vizsgálatok a Felmérések eredménye c. fejezetben szerepelnek. ad 3. A fenntartható egyensúlyi helyzet meghatározása némi kommentárt igényel. Korábban már megfogalmaztuk, hogy a (nagy)város nem fenntartható és nem is tehető azzá, míg a vidék, a táj fenntarthatóvá alakítható. A város esetében a fenntartható

állapot

egzakt

definiálása

is

nehéz. Kísérletet teszünk a

deficitek meghatározásával és különböző – klimatikus, környezetterhelési, stb.

–

aspektusokból

a

fenntartható

állapot

megfogalmazására,

mely

e

fejezetben található. A fenntarthatóság másik megközelítése az Ökológiai lábnyomszámítás kiértékelése. Mivel ez a módszer vitatott pontosságú, ezért választottuk az e fejezetben található közelítő módszert. ad 4. A fenntarthatósági vizsgálathoz alkalmas módszer a „Helyi Részvételi folyamat”. A vizsgálatot a továbbiakban e lépések szerint folytatjuk.

Fenntarthatóság vizsgálata

73


„Helyi részvételi folyamat kezdeményezése” a Local Agenda 21, vagyis a riói folyamat „Helyi értékek és tennivalók a XXI. századra” programja szerint 1. lépés : Nyers regionális elemzés. 2. lépés : Közös jövőkép ill. regionális identitás megragadása. 3. lépés: Részletes regionális elemzés. 4. lépés : Az „első lépések” (projekt-ötletek) meghatározása. 5. lépés : A megvalósítás programjának meghatározása. 6. lépés: Regionális projekt-menedzselő rendszer (szervezet) felállítása a folyamat folytatására és gondozására.

1. Nyers elemzés; saját képességek, adottságok vizsgálata (Input(Input-Output I.) A

mintaterület

fenntarthatóságának

vizsgálata

a

meglévő

adottságok-

képességek felmérésével kezdődik, majd a területen kívüli munkamegosztásban való részvétel vizsgálatával: a terület mivel képes részt venni, hozzájárulni a tágabb környezet életéhez, minek a behozatalára szorul rá, hol vannak ki nem használt saját potenciálok és felesleges importok. E fejezetben mindkét mintaterület nyers elemzése szerepel.

Természeti adottságok vizsgálata Tájhasználat, földhasználat Mindkét mintaterület eredetileg sík. Földhasználati módja szerint beépített terület, építési övezet. A két mintaterület beépítése: Belváros:

Meglévő 2 m %

Beépített 7640 74

Zöldfelület 500 4,85

Burkolt 1160 11,2

Zöldtető 0 0

Összes 10300 100

Beépített 550 27

Zöldfelület 100 4,9

Burkolt 1375 68

Zöldtető 0 0

Összes 2025 100

Panel:

Meglévő 2 m %

A zöldfelület 5 % alatt van. A többi terület burkolt, vagy beépített.

Megújuló energiapotenciál felmérése Vízienergia: nincs. Szélenergia:

az

adott

beépítési

sűrűség

mellett

nem létesíthető

energetikailag számottevő teljesítményű szélgép. Szélenergiával való áramtermelés csak városon kívüli (szatellit) területen lehetséges. Napenergia: a potenciál az energetikailag hasznosításra alkalmas

74



elnyelő-felületek nagyságának felel meg (lásd a 3. pontot és a részletes javaslatokat). Biomassza: az intenzív beépítés meglévő biomassza-potenciálja a távozó szerves hulladékokból áll (szennyvíz, zöldfelületi hulladék, háztartási

szemét

szerves

frakciója).

Ezeknek

a

mintaterületen

keletkező csekély mennyisége energetikai szempontból elhanyagolható. Nagyobb

területet

vizsgálva

(kerület,

város)

a

szelektív

hulladékgyűjtés kiépítésével számottevő biomassza-potenciál adódik a következőkből: használt sütőolaj (biodízel-alapanyag), hulladék szerves frakciói és zöldfelület növényi hulladékai (komposztálás helyett biogáz fejlesztés), meglévő hulladéklerakók depóniagáz-gyűjtése, további

biomassza-hozam

adódik

a

zöldfelület-fejlesztésből

(biogáz ill. faapríték-hasznosítás fűtőműben). Geotermikus energia: termálkút létesítése a beépítési sűrűség miatt nem

reális.

A

magas

talajvíz

azonban

a

hőszivattyús

földhő-

hasznosítás lehetőségét mutatja. Ennek potenciálját méréssel ill. becsléssel határozhatjuk meg, tanulmányunk korlátai ezt nem teszik lehetővé. Az energetikai ellátás modelljei közt azonban szerepelhet, a

működtetéséhez

szükséges

áram

ill.

a

gazdaságos

alkalmazás

függvényében. a

Összegezve: közvetlenül deficitjét

napenergia-potenciált

hasznosítható (hő-

és

forrást.

elektromos

vettük A

figyelembe,

mintaterület

energia)

mint

energetikai

mindamellett

megújuló

energiaforrás alapú Inputtal javasoljuk fedezni (szél és biomassza, lásd a 3. pontot és a részletes javaslatokat).

Vízbázis felmérése A talajvizet szennyezettsége miatt ivó- és használativíz-igény fedezésére nem javasoljuk. Öntözővíz céljára alkalmas. A vízigény fedezésének módját lásd az Integrált vízgazdálkodás c. fejezetben.

Zöldfelület felmérése Lásd a 4. pontban és a részletes javaslatokban.


75


Nyersanyagok, természeti értékek felmé felmérése A mintaterületeken e vizsgálatnak nincs jelentősége.

Gazdasági képességek Termékek, vállalkozások, termelési-fogyasztási javak mennyisége, kapacitások: A nyers elemzés szerint egyik mintaterületen sincs saját terméket előállító vállalkozás,

hanem

csak

szolgáltató és vendéglátó jellegű. Kapacitásaik

csekélyek, vevőkörük a lakótömb teljes területét sem éri el. Összegezve: a működő vállalkozások gazdasági kapacitása elenyésző. A lakosság gazdasági képességeire vonatkozóan szociológiai felmérés adhat iránymutatást, ezt a részletes elemzés során kell elvégezni (jelen tanulmány erre nem terjed ki).

Kulturális képességek A

lakosság

foglalkoztatás,

képzettség,

életkor

szerinti

megoszlása,

kulturális-építészeti értékek a gazdasági képességeknél leírtakhoz hasonlóan különösebb specifikumot nem tartlmaznak.

Input – Output vizsgálat I. A

vizsgálat

a

területre

beáramló

és

onnan

kiáramló

(materiális

és

immateriális) javak mennyiségének, arányának meghatározását jelenti. Ennek teljes körű felmérésére nem vállalkoztunk, azonban energiaellátás, vízellátás és szennyvíz-emisszió tekintetében igen (lásd vonatkozó fejezetek: megújuló potenciálszámítás, vízfogyasztás, szennyvízkezelés, stb.). Az INPUT-OUTPUT arányának javítási lehetőségei a saját potenciálok fényében a javaslatok alapján készíthető el az Input-Output II. vizsgálat, mely a változás mértékét rögzíti. Ez az Értékelés fejezet része. A vizsgálat a tanulmány korlátozott lehetőségei miatt nem teljes körű. Így nem vizsgáltuk részletesen a gazdasági és kulturális képességeket, az InputOutput mennyiségeket. Az intézkedésekben azonban a mintaterületről szerzett konkrét

és

általános

ismeretekre

támaszkodtunk

és

az

Input-Output

minimalizálását céloztuk meg. Egy megvalósuló mintaprojekt esetén azonban a teljes vizsgálat elvégzése indokolt.

76



2. JövőképJövőkép-készítés (Vízió) E fejezetben a kidolgozandó jövőképek fő elemeit szerepeltetjük, melyek a két mintaterület konkrét, saját jövőképének alkotórészei lesznek. A Javaslatok c. fejezetben

a

mintaterületek

saját

jövőképének

megfelelő

javaslatok

szerepelnek.

Integrált városi életmód lehetőségei Egy megvalósuló mintaprojekt esetében részletes vizsgálattal kell föltárni az integrált életmód lehetőségeit, s ezekből kidolgozni a javaslatokat. Mire használhatók az épületek alsó szintjei (pince, alagsor, földszint) lakófunkción kívül? Udvarlefedés,

üzlet,

vendéglátás,

iroda,

közösségi

funkció,

tömbön belüli gépkocsitároló mélygarázs, decentralizált

ipari

termelés

lehetősége:

kisipari

műhely,

környezeti zavarás nélkül (zaj, emisszió). Munkahelyteremtés decentralizált városi funkciók teremtésével: Szolgáltatás,

távmunka,

önigazgató

szervezetek,

hivatalok,

kulturális, oktatási intézmények, stb., alközpont létesítése. Decentralizált mezőgazdasági termelés lehetősége: Városi környezetben is lehetséges, akár 1-2 m2-es területeken kis mennyiségű zöldség-, gabona-, és gyümölcstermesztés, ahogy tették egy 2000-ben magvalósult bécsi közhasznú lakásprojektben, ahol nagy laksűrűség mellett biztosítottak a lakóknak tetőkertekben haszonkerteket, további lehetőség a városon kívüli termelés, (szatellit-terület). Decentralizált kereskedelem lehetősége: Helyi piac, közvetlen kereskedelem pl. biotermelőkkel, Közösségi Támogatású Mezőgazdaság (C.S.A.). Hulladék

szelektív

gyűjtése,

hasznosítása

(biomassza,

nyersanyagok),

visszaforgatás lehetősége helyben.


77


Tájhasználat Tájhasználatról

két

tekintetben

is

beszélhetünk,

szűkebben

magáról

a

városról, ami tájnak nem nevezhető, valamint a nagyobb egészről, a tájról, melyben a város elhelyezkedik. Vizsgálatunk egyik célja, hogy a város és a vidék (a táj) egymásrautaltságának tudatát helyreállítsuk, mert csak így lehet a gyógyulás alapjait, a rálátást és felelősségérzetet megteremteni. Szűkebb értelemben – mivel a tájat beépített területnek használja a város, inkább földhasználatról beszélhetünk.

Mai viszonyunk a földhöz A földhasználat és a tájhoz való viszony ma a következő fokozatokban valósul meg: belváros: intenzív, akár 100 %-os beépítés; teljes függőség mellett fizikai és tudati elszakadás a tájtól; lakótelepek,

lakóparkok

zöldfelületekkel:

a

-

tájjal

alacsonyabb való

kapcsolat

beépítési fogyasztói

sűrűség, jellegű

(turizmus), illetve csökevényes (hétvégi ház használata); korlátozott fizikai és tudati kapcsolat a tájjal; kertváros: kertművelés megjelenése, részleges kapcsolat a földdel, a tájra való rálátás hiányos; iparosított

mezőgazdasági

kultúrtáj

(falu

bel-

és

külterület):

Az

iparosított tájban élő mezőgazdasági bérmunkás is elszakadt tudatában a tájtól. A városlakók élelmezését a közelebbi-távolabbi táj fedezi. A multinacionális élelmiszer–kereskedelem, a nagy távolságokat utaztatott élelmiszerek révén – nem

elhanyagolható

környezeti

következményeik

mellett

-

elszakítja

a

fogyasztót a termelőhelytől. Ez a tünet az urbanizálódó vidéki embert is egyre inkább jellemzi.

Kapcsolódás a tájhoz A mintaterület több szálon is kapcsolódhat a környező tájhoz: materiálisan, fizikai

szükségleteit

fedezendő

és

immateriálisan:

személyes,

tudati

kapcsolattal.

78



Materiális szükségletek (területigény) A

materiális

szükségletek

mentén

való

kapcsolódás

földhasználatot,

területigényt jelent. A tanulmányunkban nem számítjuk az ökológiai lábnyomszámításban szereplő valamennyi területigényt, csupán a városban jellemzően meghatározható területigényeket.

Zöldfelületi deficit területigénye A mintaterületek zöldfelületi deficitjének megfelelő zöldfelület a területen kívül,

az

energetikai

ú.n.

biztosítható

szatellit-területeken

(ez

beleszámítható

az

Input területigényébe, ahol növényi alapú biomassza-termelés

történik). Meghatározható a fenntartható beépítési sűrűség, építménymagasság és

zöldfelület-arány,

ebből

és

további

számításokból

a

fenntartható

laksűrűség (lásd: Részletes elemzés és Értékelés).

Energetikai Input területigénye Meghatározható az energetikailag fenntartható laksűrűség, ahol a napenergiapotenciál maximuma kiaknázható. Amennyiben a gazdasági-technikai lehetőségek nem teszik lehetővé autonóm, illetve passzív házak létrehozatalát, szükséges az energiaigény hiányzó hányadát kívülről beszerezni. Az esetek többségében (mintaterületeinken energetikához

is)

szükséges

ez

biomasszával

biomassza

fedezhető.

A

fenntartható

Input területigénye, mely a következő

biomassza-fajtáknak, vagy azok kombinációjának felel meg, a következőkből adódik: faapríték

biomassza

fűtőműhöz:

erdőgazdaságok

fahulladékából,

energiaerdőkből; mezőgazdasági hulladék biogázhoz: hígtrágya, növényi hulladék; növényolaj biodízelhez: repceültetvény. A fentiekből becsülhető szükséges termőterület zöldfelületként is szolgál, azaz átfedésben van a pótlandó zöldfelülettel. Mivel azonban a szükséges termőterület nagysága bizonyosan meghaladja a zöldfelület-hiányt, ez utóbbi tekinthető

mértékadónak.

A

területigény

szintén

szatellit-területen

biztosítható. Meghatározható

tehát

laksűrűségből

adódó

energiaigény.

Ez

a

fenntartható

összes

alapján

hőigény

lakás-alapterület meghatározható

az

és

a

alapján ezt

fenntartható a

fajlagos

fedezni

képes

termőterület (lásd: Értékelés!).


79


A

város

közlekedési

állapothoz)

energiaigényéhez

szintén

rendelhető

(meglévő

és

területigény,

fenntartható

azonban

ennek

számításához nem áll rendelkezésre adatunk. A szélenergia termeléséhez nem lehet területet rendelni, mert a szélerőmű területigénye elhanyagolható. Ha elkészülne Magyarország szélenergia-katasztere, sűrűsége

és

megállapítható

potenciálja,

időbeli

lenne

annak

eloszlása,

s

telepítési a

lefedett

energiaigény, hiány illetve felesleg. Területfoglalása ez esetben mérhető

lenne,

de

területhasználatként

nem

jelentene

számottevő

értéket.

Esővízterületigénye tigénye Esővíz-szükséglet terüle A használativíz-igény egy része nem igényel ivóvizet, azt esővízzel, vagy megfelelő minőségű talajvízzel is lehet pótolni. Az esővíz hasznosításához a felfogó felületekről (tetők, teraszok, stb.) össze kell gyűjteni a vizet. Meghatároztuk (lásd: Részletes elemzés), hogy a mintaterületeken a felfogó felületekről

összegyűjthető

Meghatározható talajvízzel

az

vagy

Megállapítható

adott

esővíz

terület

ivóvízzel,

az

ehhez

mennyit

fed

le

többlethozama,

illetőleg

szükséges

más

az

illetve

esővíz-igényből. hiánya,

területről

területigény

is.

kell

Ennél

melyet pótolni.

célravezetőbb

azonban az esővíz-hozam maximális kihasználását lehetővé tevő laksűrűség megállapítása (lásd: Értékelés). Egyéb területigényeket – pl. az ökológiai lábnyomszámításban szereplő egyéb szükségletek (lakhatás, iparcikk-szükséglet, stb.) – tanulmányunk korlátai miatt nem határoztunk meg. A számított területigények azonban dominánsak és mértékadóak.

Immateriális szükségletek Az immateriális szükségletek mentén való kapcsolódás csak részben jelent területigényt. A városlakók rekreációs igényeiket is a tájban elégítik ki, ez azonban még nem jelenti az összefüggés tudatát. Az ezzel járó területigényt azonban - tanulmányunk korlátai miatt - nem számszerűsítjük. Fontos megnevezni a táj individuális karakterét és ebben a település – város –

szerepét.

Ez

szellemi-kulturális

igény,

ami

összefügg

nemcsak a táj

sorstörténetével, hanem a településével is – utalhatunk a városalapítás teremtő

gesztusára,

s

a

város

mai

állapotának

viszonyára

az

alapító

mozzanattal.

80



A tájban a szükségletek és adottságok egyensúlyára, harmóniájára törekedve lehet gyógyulást elérni.

A tudati viszony helyreállítása A tájhoz személyes, tudati viszony is kialakítható. A város szükségleteit fedező területekhez az összműködés átlátásával is lehet kapcsolódni: a friss levegőt és a kályha melegét adó erdőhöz személyes kapcsolat is fűzheti a városlakót, akár közösségi tulajdon révén: az autonóm városrész

közbirtokossági

erdőt

vásárol

saját

használatára

(szatellit-terület), vagy biomassza-igényének fedezésére szerződést köt egy erdőgazdasággal, a

gazdasági

összefüggés

mellett

a

lelki-szellemi

viszony

is

újrateremthető az élő környezettel, az

egészséges

élelmiszert

megtermelő

gazdálkodókhoz

közvetlen

értékesítési hálózattal kapcsolódik (C.S.A.), rekreációs igényét részben e kapcsolat révén elégíti ki. Nagyváros esetén, ahol a táj és a városlakó fizikailag elszakad egymástól, a fenti módokon tudatilag mégis újrateremthető és helyreállítható a tájjal való viszony, az összefüggés tudata.

A fizikai viszony helyreállítása A földhöz való közvetlen kapcsolódás lehetőségét az integrált városi életmód felé való elmozdulás segíti legerősebben. Ahol van fizikai lehetőség a földdel

való

termelésig,

foglalkozásra

ott

az

integrált

a

parkgondozástól életmódra

a

törekvés

kertészkedésen tereli

ezt

át

a

organizált

mederbe. Minél kisebb a beépítés sűrűsége, annál nagyobb a táj és a lakott környezet áthatása, s a kapcsolódás lehetősége.

A földdel való kapcsolat megteremtése a mintaterületeken Közvetlenül helyben: zöld nappalik, magánkertek, teraszok, szabadidős terek, zárt parkok létesítésével, mely lehetőségek a tömbön belül megvalósíthatók. Az üzemeltetés során fontos, hogy a karbantartás a lakóközösség

saját

kezébe

kerüljön,

mely

fokozott

felelősségvállalásra ösztönöz. Közvetlenül, távolabb: területek;

különböző


saját

földtulajdon,

földhasználati

organizált

módokkal

(művelt

szatellitterületek,

81


erdők, kiskertek, stb.) a spontán kialakultak: pl. a békásmegyeri lakótelep és az ott lakókhoz kapcsolódó, a Szentendrei-szigeten lévő hétvégi telkes területek mintájára (Surány); megvalósítható. Közvetve: kapcsolatépítés egy tájjal; kapcsolatépítés mezőgazdasági termelőkkel

(pl.

erdőgazdasággal

és

biomassza

fűtőmű

között;

biogazdák és vásárlók közvetlen értékesítési hálózata (C.S.A.), pl.: Nyitott Kert Futár), szerződéses viszonyban megvalósítható.

A földdel való kapcsolat megteremtése más övezetekben A kertvárosi övezetek lehetőségei látszatra nagyobbak, azonban az izolált magánkertek szuburbánus alvóvárosokká degradálódhatnak. Az integrált városi életmód felé mozduló kertváros azonban eleven és élhető átmenetet képezhet a táj és a nagyváros közt. Az

iparosított

tájban

élő

mezőgazdasági

bérmunkás

tájtól

elidegenedett viszonyának helyreállítását a fenntartható tájhasználat jelenti (lásd: Autonóm Kisrégió tanulmány). A mezőgazdasági kultúrtáj és a modern ember tudatának megfelelő településforma és tájhasználat egyik útja lehet a decentralizált, hálózatos településmód, a tájban élő integrált életforma, Wright Broadacre

City-je

nyomán.

Ennek

újragondolása

fékezheti

a

szuburbanizációt és utat nyithat az élhető vidék rehabilitációjához.

Helyi identitás megteremtése A létrejövő, többfunkciós tömb, illetve szomszédsági egység identitásának, ismertető jegyeinek meghatározása, egyedi arculat teremtése szükséges. Ezen

arculatépítést

szomszédsági karaktert

egységet

építészeti lehet

elemzés

létrehozni;

kell

megelőzzön:

milyen

milyen

méretű

ismertetőjegyet,

helyi

lehet megragadni, lehatárolni: városkapuk, határsávok, üzletek

sűrítése; milyen építészeti eszközökkel lehet humanizálni és a használati értéket

növelni

(bontások,

hozzáépítések,

teraszok,

kertek,

loggiák,

erkélyek, télikertek).

82



Belváros: A Berzsenyi utca szomszédsági egysége a lakótömb. A ház határhelyzetben van, a Rákóczi út felé, mint városközpont felé, valamint a Köztársaság tér környéke, mint lakókörnyezet felé. A helyi karakter ebből ragadható meg. Az építészeti beavatkozások a tömb-rehabilitáció során hajtandók végre. Panel: Az Állomás utca szomszédsági egysége elsődlegesen a panelház tömbje, mely több szálon kapcsolódik a környező régi lakónegyedhez és a városközpont sétálóutcájához. A helyi karakter alapja a kialakult környezet, s ebben domináns egységként a panelház tömbje. A tömb túlméretezett, monoton ritmusát lehet az emberi léptékű, hagyományos városi közeghez lelépcsőzni, közelíteni, egyúttal a személytelen panelsornak arculatot adni, humanizálni.

Mit kell építeni és bontani? A laksű laksűrűség kérdése A fenntarthatóság felé történő első lépés a fizikai zsúfoltság csökkentése. Ennek részei a klimatikus és építészeti okok: az egészségtelen légtérarányok, (a négyemeletes magasság kérdésének értékelése, udvari szárnyak bontásának mértéke),

sötét

belső

udvarok

felszámolása;

másik

a

kívánt laksűrűség

megvalósítása. További lépések: laksűrűség meghatározása, kívánatos arány megállapítása, lakásösszetétel kérdése.

A következő táblázat a mintaterületek illetve a magyarországi, valamint a dán átlagosan egy főre jutó lakás-alapterületet és lakásonkénti lakos-számot mutatja.

Budapest, belváros 37,39 1,48

2

lakás alapterület/fő (m ) fő/lakás

Budapest, panel 26,4 2

Magyar átlag 27-32 2,4-2,6

Dánia 60 2,18

A laksűrűség vizsgálatakor számításba kell venni a dániai statisztikai adatok tanulságát, miszerint a dán háztartások 65 %-ban 1-2 fő, 27 %-ban 3 fő, és 8 %-ban lakik csak ennél több fő. Azaz a nyugat-európai trend szerint a családok atomizálódása következtében a lakások több, mint 50%-a 1-2 fős, és egy

főre

cca.

60

m2

alapterület

jut.

(forrás:

Panelrehabilitációs

konferencia, Bp.2003. Novák Ágnes előadása, www.labor5.hu) A

laksűrűség

értékét

így

nem

csak

a

jelen

állapotra,

hanem

egy

lehetséges/várható atomizálódott társadalmi állapotra is meghatároztuk.


83


Budapest, belváros 2 laksűrűség (telek m /fő) 19,41 laksűrűség (fő/ha) 515 2 laksűrűség (fő/ha) 60 m /fő lakás-alapterület esetén D1 300 D2 370

Budapest, panel 7,18 1391 660 360

Ha a laksűrűség a nyugat-európai arányokat közelíti, tehát az egy főre jutó alapterület a 60 m2/főt eléri, ez vízellátás szempontjából a belvárosi D1 esetben fenntartható, panel esetén D1 esetben nem fenntartható állapotot jelent.

Belvárosi

D2

és

panel

D2

esetén

némi

deficittel

közelíti

a

fenntartható állapotot (lásd a 3. pont vízellátás vizsgálatát illetve az értékelést). A további környezetterhelési tételek módosíthatják az összképet, azonban az megállapítható, hogy az élhető nagyvárosi laksűrűség limitje valahol a 370 fő/ha laksűrűség körül lehet. A hazai tendenciák: a kis lakásokra van fizetőképes kereslet, a laksűrűség a lakótelepeken nagyobb, belvárosban kisebb, de az 1 főre jutó alapterület a nyugati átlag fele. A laksűrűség tehát általában túl nagy. A lakásválaszték kicsi, sok egyforma, kicsi lakás (45-55 m2, 2-3 szoba), kicsi mobilitás. Kívánt

laksűrűség

lehetséges,

pontos

azonban

megállapítása

szempontok

e

tanulmány

javasolhatóak

egy

korlátai

miatt

tervezett

nem

laksűrűség

megítéléséhez. A belvárosi helyszín fejlesztése során (D1, D2) kialakult kedvezőbb

beépítések

laksűrűség

egyrészt

adatai csökken,

csökkentik másrészt

a

beépítési nő

a

sűrűséget.

földszinti

és

Ezzel

a

tetőtéri

hozzáépítések következtében. Ezt a laksűrűséget módosítja tovább az, ha nagyobb lakásokat alakítunk ki, illetve ha az egy főre jutó lakás-alapterület nő. A javasolt alternatívák adataiban szereplő várható laksűrűség mint fölső határ adható meg, a kívánt érték ezzel megegyező vagy kevesebb lehet.

Javasolható szempontok a bontáshozbontáshoz-építéshez A

laksűrűség

csökkentése,

illetve

megtartása

esetén

az

alapterület

növelése. Nagyobb lakások hiányának megoldása (összenyitás, kétszintessé alakítás, új építés), lakásösszetétel javítása, mobilitás növelése. Belvárosi tömbök esetén a külső épületsáv (zártsorú keret) megtartása városképi indokok miatt egyértelmű, ezen túl a tömbbelsőben a több szintes, komfortosított déli tájolású lakások megtartása előnyökkel jár.

84



Nyugat-európai tapasztalatok szerint az épületek egy része megtartható, de csak akkor, ha: a csupasz szerkezetig visszabontásra kerülhetnek, és a tartószerkezetre teljesen új belső és külső applikációk kerülnek, valamint a környezet teljes megújítása szükséges. Az

épületek

szerkezeteinek

infrastruktúra

és

a

megtartása

szerkezet

azért

értéket

szükséges,

képvisel,

mert

az

ugyanakkor

az

építőiparban – főleg Nyugat-Európában – egyre kevesebb az olyan munkaerő, aki fizikai (kétkezi) munkát végezne. A tartószerkezetek élettartama panel esetén cca. 100 év, tehát felújításuk ésszerű. Nagy számuk

(200.000

lakás)

irreálissá

teszi

teljes

bontásukat

rövid

távon, ezért csak rehabilitáció és fokozatos bontások párhuzamossága reális.

Építési igény A felméréseink tanulsága, illetve a területek adottságainak elemzése nyomán a következő építési igények fogalmazhatók meg: A

monofunkciók

feloldása,

az

integrált

városi

életmód

megvalósításának feltétele a lakófunkción túl egyéb, hiányzó funkciók elhelyezése: kisipar,

kereskedelem,

intézmények,

szolgáltatás,

közösségi

közigazgatás,

funkciók:

fiatalok,

kultúra, öregek,

fogyatékosak céljaira; általános-, és gépkocsi tárolók; stb. Tárolók: az épületben a felmérések tanulsága szerint további tároló helyeket igényelnek a lakók, mely igényt a pincében, illetve a lakásokban

lehet

kielégíteni.(Meg

kell

azonban

említeni

Dr.

Tiderenczl Gábor kutatási eredményeit, mely kimutatta, hogy a tárolt anyagok mennyisége, és a lakók száma között nincs igazi korreláció, ellenben az életkorral van, ami azt jelenti, hogy sok olyan régi dolgot

tárolunk,

racionalizálni

amire

a

igazén

tárolt

nincs

dolgok

szükségünk,

mennyiségét,

azaz

új

lehetne

tárolóhelyek

létesítése helyett/mellett.) Közösségi

terek:

A

kérdőíves

felmérés

tanulsága

szerint

a

ház

lakóinak csak egy része igényli a házon belüli közösségi tereket, azonban valószínűsíthető, hogy a tömbön belül létesítendő közösségi tér már kellő kihasználtsággal üzemelne. A teljes tömb rehabilitálása esetén

a

legmegfelelőbb

szituációban,

akadálymentes

megközelítés

lehetőségével, lehetőleg az egyik ház földszintjén lehetséges egy


85


közösségi tér kialakítása, mely külső rendezvények számára is helyet, illetve a tömbnek bevételt biztosít. A laksűrűség csökkentéséhez szükséges új lakások építése. A felszín zsúfoltságát

tovább

csökkenti,

ha

a

gépjárművek

elhelyezésére

parkolók létesülnek.

A parkolók hiányára jellemző, hogy az érvényes előírások szerint számított 1 2 2 személygépkocsi/lakás esetén, az előírt 25 m /lakás értékkel számolva cca. 9000 m parkolóterület szükséges, ami csaknem megegyezik a tömb teljes területével (10.223 2 m ). A jelenleg az utcán tárolt gépjárművek rendezett tárolása városi tereket tenne lakhatóbbá.

Az

építés

és

bontás

kérdésében

jelentős

tényező

a

költségvonzat:

megvalósíthatósági tanulmányban kell meghatározni, milyen költségeket jelent a visszabontás, illetve a kiköltözők számára a cserelakás biztosítása.

Parkosítás, zöldterületi fejlesztés A zöldfelületek mindenképpen lakhatóbb környezetet kínálnak. Ezen "zöldítés" érdekében a következő elvi lehetőségek vehetők számba: az utcák vonala mentén történő új, kiegészítő építés az utca sávját városi térként teszi érzékelhetővé, a kiegészítő épületek és a házak közt belakható udvarok keletkeznek, ezek a lakóházhoz kapcsolhatók, mint a lakások „zöld nappalija”. Ez a megoldás kiegészítő

épületek

nélkül

is

működik,

de

az

épület földszintjének

bővítése esetén, annak parkosított tetőteraszaként is megvalósítható, belső, zárt parkok létesítése különböző funkciókkal: játszóterek, fiatalok sport- és szabadidős területei, ücsörgő és sétálóhelyek szülők és nagyszülők számára, a víz élményének megteremtése, esővízgyűjtő tavak, a lakók bevonása az építésbe és fenntartásba, magánkertek létesítése, a

parkok

terepépítéséhez

a

helyben

keletkezett

építési

törmelék

használható, a

korábban

gazdaságossági

okokból

lebetonozott

területek

feltörése,

visszazöldítése, az épített környezet határán biotópok (természeti zónák) létrehozása, zöldtetők, zöldhomlokzatok létesítése.

86



3. Részletes elemzés Az épület magassága A

fenntarthatóság

építménymagasság;

a

szempontjából

kívánatos

klímánkon

legtöbb

élő

maximum fa

a

maximális

4

emeletes

mérete

városi

körülmények közt 12-15 m. Ennél alacsonyabb épületekkel – körültekintően beültetett telek esetén - 80-90 %-os biológiailag aktív felületet lehet elérni, ami ligetes erdőként viselkedik. (Bardóczy S. nyomán: dr. Mőcsényi és Fabos kutatási anyaga alapján; hasonlóan nyilatkozik D. Cardinal: az épületek ne legyenek magasabbak a fáknál.)

Ez az irányadó magasság, amitől a kialakult beépítés, építészeti hagyomány, vagy egyes kiemelt funkciók esetén (középület, stb.) lehet eltérni. A budapesti építési magasság az FSZKT szerint L1 keretövezet esetén 25 m (80 % beép.), L2 esetén 21 m (75 %), a további övezetek (L2A, L3, stb.) ennél alacsonyabb értéket (L2A=12,5m/65 %; L3=12m/30 %; és ettől lefelé) írnak elő. Az itt megjelölt cél tehát a Nagyvárosias és Városias övezetben csak helyi szabályozással érhető el, de a Kisvárosias övezettől kezdve a lehetőség adott.

A beépített meghatározása

területen

elhelyezhető

zöldfelület

A vizsgálat célja a meglévő területen elhelyezhető maximális zöldfelület mértékének dr.Mőcsényi

meghatározása. Mihály

által

A

kiindulás

végzett

egyrészt

kutatás

a

Julius

Gy.

Fabos

-

eredményei, másrészt az abban

megfogalmazott elveket nyilvánvalóan figyelembe vevő BVKSZ 25.§-a. Eszerint a 80-90 %-os biológiailag aktív felület (BAF) a fenti feltételekkel klimatikusan egyensúlyban lévőnek tekinthető, mivel a ligetes erdővel azonos módon viselkedik. Ezt a jellemzőt tekinthetjük a fenntarthatóság egyik fontos feltételének. A városfejlesztésben ezt a mértéket célszerű minél inkább megközelíteni. szempontok,

Ahol

stb.,

ez lásd

nem jelen

lehetséges tanulmány

(meglévő

adottságok,

mintaterületei),

ott

építészeti meg

kell

határozni a deficit mértékét, s ezt városon kívüli – szatellit – területekkel kell pótolni, hogy egy nagyobb ökológiai egységen belül, pl. térségi vagy országos szinten a fenntarthatóság megvalósulhasson (az országos szint a Lábnyomszámítás és a statisztikai módszerek miatt jelenleg célszerű lépték).


87


Logikánk eltér a BVKSZ-t alkalmazó építtetők többségének gazdasági érdeket tükröző szemléletétől, akik a minél intenzívebb beépítést és a kötelező minimum zöldfelület megvalósítását igyekeznek elérni. Célunk az épület közvetlen környezetében és az épületen elhelyezhető zöldfelület maximumának feltárása. A homlokzati zöldfelületek beszámításának módszerénél eltérünk a BVKSZ szabályától, ahol a homlokzat 6 m-es magasságáig engedik a homlokzatfelület 25%-át beszámítani a zöldfelületi arányba. Itt nyilvánvalóan a földszinti ültetésű kúszónövényekre gondol a jogalkotó, azonban létezik olyan zöldhomlokzati megoldás, mely a teljes homlokzatfelületet befuttathatóvá teszi (magasabb szinten elhelyezett termőföld, stb.). Ezért számításainkban a teljes homlokzatfelület 25 %-át tekintjük mérvadónak.

A beépítés intenzitása és a zöldfelület mértéke A kívánatos (fenntartható) beépítés 80-90 %-os biológiailag aktív felületet jelent. Ez egyfelől a cca. 10 %, maximum 20 %-os beépítéssel érhető el, amit ma

az

L3

(Kisvárosias)

Közelíthető

másfelől

a

és

ennél

ritkább

biológiailag

beépítés

aktív

felület

képes

teljesíteni.

növelésével:

kevés

burkolat, gyeprács, zöldhomlokzatok, zöldtetők. Nagyvárosi beépítés mellett – a kiválasztott mintaterületek esetén is – e feltételek a kialakult beépítés és az építészeti hagyományok miatt nem megvalósíthatóak. A cél egy élhető beépítési sűrűség kialakítása, limit megállapítása, majd a limit túl nem lépése, illetve a kiegészítő zöld eszközök fokozott használatával a fenntartható állapot közelítése. BAF: Biológiailag Aktív Felület, azaz asszimiláló zöldfelület, mely tetőkertek, zöldhomlokzatok esetén az OTÉK 25.§-ban előírt mértékben csökkentett területek és a TAZ összegzésével adódik. TAZ: Telek Aktív Zöldterülete (OTÉK), az eredeti talajszelvénnyel kapcsolatban

álló,

növényzettel

borított

terület,

potenciális

élőhely. Mivel

az

udvarok

zöldtetős

beépítésével

a

100

%

beépítés

is

lehetséges, más mérőszám szükséges. A szintterületi sűrűség csak részben

alkalmas

erre,

egy

speciális

mérőszám

(kétfokozatú

szintterületi sűrűség) megalkotására van szükség, mely adott esetben lehetővé

teszi

a

földszinti

intenzív

beépítést,

amennyiben

ez

zöldtetőt kap, s a földszint feletti épületrészekre állapít meg beépítési és szintterületi korlátokat. Ennek a módosításnak az OTÉKban kellene megjelennie.

88



biológiailag

aktív

felület

növelése:

kevés

burkolat,

gyeprács,

zöldhomlokzatok, zöldtetők.

A közvetlenül helyben megvalósítható zöldfelület-képzés alapelve, hogy az aktív zöldfelületek arányát kell növelni. A zöldfelületi aktív felület és deficit megállapítása után lehet a zöldtetők, zöldhomlokzatok és kerti zöldterületek eszközeivel javítani az épületek természettel való kapcsolatán. A zöldfelület-képzés lényeges elemei: a víz megjelenítése, belső, zárt parkok létesítése különböző funkciókkal: játszóterek, fiatalok sport- és szabadidős területei, ücsörgő és sétálóhelyek szülők és nagyszülők számára a víz élményének megteremtése, esővízgyűjtő tavak a lakók bevonása az építésbe és fenntartásba, magánkertek létesítése a parkok terepépítéséhez a helyben keletkezett építési törmelék használható, a korábban gazdaságossági okokból lebetonozott területek feltörése, visszazöldítése, az épített környezet határán biotópok (természeti zónák) létrehozása, zöldtetők, zöldhomlokzatok létesítése

A

beépítés

intenzitásával

kapcsolatban

meg

kell

említeni,

hogy

környezetpszichológiai kutatások a 70-es évek óta kimutatták, hogy mind a túlzott beépítés, mind a túl laza beépítés kerülendő. Az intenzív beépítések mellett is lehetséges megfelelő komfortfokozatot kialakítani, ahol fokozott figyelmet kell fordítani a közterületek minőségére, változatosságára, az egyén számára választási lehetőségek biztosítására. A kutatások szerint ezen választási lehetőségre helyet adó területek nagysága kevésbé fontos, mint a terek közötti változatosság.

Energiapotenciál kiszámítása: Az épületek és a tömb energiapotenciálja a „Nyers elemzés”-ben foglaltak szerint a napenergiára szorítkozik, s a következő elemekből számítandó: a

délkelet-dél-délnyugati

légkollektorok

és

a

homlokzatokon transzparens

a

vizes

hőszigetelés

kollektorok,

a

lehetőségének

vizsgálata, felületmeghatározás, teljesítményszámítás fotoelektromos elemek: felületmeghatározás, teljesítményszámítás A számítás a „Projekt-ötletek” fejezetben szerepel, a javaslatokhoz csatolva.


89


Egy ház energetikai átalakítása A számítások a „Projekt-ötletek” fejezetben szerepelnek, a javaslatokhoz csatolva.

Hőellátás kialakításának lépései Meglévő hőenergiaigény kiszámítása. Tervezett

energiaigény

kiszámítása,

a

hőszigetelés

mértékének

meghatározása: Az utólagos hőszigetelés megvalósítása: csak integrált módon: falak + nyílászárók + fűtéskorszerűsítés. A tervezhető hőigény fokozatai: 70 kWh/m2/év alatt alacsony energiafelhasználású ház - NEH: 60-70 kWh/m2/év; biomassza alapú fenntartható energiaigény: 55 kWh/m2/év; passzív ház: 15 kWh/m2/év; Energiaellátás alternatívái, energiamodellek: hőszivattyú alkalmazása talajvízre telepítve; kogeneráció; szélkerék; bioszolár alternatívák elemzése, hővisszanyerés:

frisslevegő előmelegítés légkollektorban, földben,

télikertben; hővisszanyerés hőcserélős szellőztető rendszerekkel.

Áramellátás kialakításának lépései Meglévő elektromos energiaigény kiszámítása. Tervezett energiaigény kiszámítása. Az

áramellátás

takarékossági fogyasztók illetve

fenntarthatóvá

intézkedések.

alkalmazása,

az

mérséklése.

egyidejűség Hasonlóképpen

az

tételének

Ennek

része

elektromos

csökkentése, része

az

első

az

a

energiatakarékos

fogyasztók

ezzel

lépése

a

áramellátó

kiváltása,

csúcsfogyasztás rendszerben

a

partneri kapcsolat: a hiányzó áram vásárlása és a felesleg értékesítése. A sűrű beépítés és a relatíve kevés homlokzat- és tetőfelület nem teszi lehetővé elegendő PV-felület telepítését, ennek jelentősége csak kiegészítő jellegű. Az áramigényt vagy kezdetben fosszilis, később biomassza alapú kogenerációval, vagy szatellit-területen elhelyezett szélerőművel vagy kogenerációval lehet fedezni.

90



A

kiegészítő

elhelyezett

jellegű

áramellátást

PV-cellás

a

benapozott

árnyékolók

homlokzatokon

alkalmazásával

lehet

biztosítani. Ez a csekély teljesítmény elegendő lehet pl. a lépcsőház-világítás,

illetve

esti

térvilágítás

fedezésére.

Napközben beltéri munkavégzéshez szükséges világítási igényekhez (egyterű irodák, belső helyiségek, stb.) egyre szélesebb körben terjed a napelem-alapú áramellátás. Gazdaságosság: megtakarítást

elektromos nem

fogyasztási

kalkuláltuk.

A

adatok

részletes

hiányában

a

megvalósíthatósági

tanulmánynak a következőkre kell kitérnie: fogyasztáscsökkenés megtakarítás által, csúcsfogyasztás mérséklése egyidejűség csökkentésével, saját potenciál(PV-elemek és kogeneráció) és külső betáplálás aránya (Input-Output), kogeneráció jövedelme. A

fenntarthatóságot

elektromos

ellátás

szempontjából

csak

a

tágabb

környezettel lehet együtt vizsgálni, mivel a helyi potenciál nem fedi le a teljes igényt. Itt a szatellit-terület biomassza (biogáz ill. biodízel alapú kogeneráció) és szélenergia-potenciáljai jönnek számításba. Erre a számításra jelen

tanulmány

keretei

nem

adnak

lehetőséget.

Kivételt

képez a helyi

kogeneráció, ahol csak a biomassza Input-ot kell meghatározni. Ezt adat hiányában nem tudjuk meghatározni. Megállapítható azonban, hogy ha a fűtési energiaigényt kogenerációval fedezzük, a megtermelt elektromos energiában számottevő felesleg keletkezik. Ha tehát a hőellátást fenntartható módon biztosítjuk

(lásd

energetikai

fenntarthatóság),

az

elektromos

ellátás

fenntarthatósága kogeneráció esetén adódik, más forrás (szél, stb.) esetében pedig megteremthető. Ez azonban már a tágabb környezet kérdéseivel függ össze, mely itt nem tárgyalható.

Integrált vízgazdálkodás a házban: Az integrált vízgazdálkodás az ivóvízfogyasztás, a használativíz-fogyasztás, a felszíni és felszín alatti vizekről való gondoskodás, a szennyvízkezelés és elhelyezés,

hasznosítás, a fenntartható vízhasználat kérdéseire egyaránt

kitér. Ennek eszközei: hálózati

ivóvízellátás;

egyedi

mérés

kiépítése

(várható

fogyasztáscsökkenés: 50%),


91


használati víz talajvízből, esővízből, tisztított szürkevízből, öntözővíz tisztított szennyvízből felszín alatti öntözéssel, víztakarékos berendezések-szaniterek, szürkevíz-visszaforgatás, szennyvíz tisztítása helyben: növényi tisztító ill. kisberendezés elhelyezése. A

fenntarthatóság

elérendő

célja,

hogy

a

fogyasztás

ne

haladja

meg a

készletek megújulási sebességét. Ezért a vízfogyasztást a valóban szükséges minimumra kell csökkenteni és össze kell vetni a készletekkel. Ha a mérleg két

oldala

közt

egyensúly

teremthető,

a

vízfogyasztás

fenntarthatónak

tekinthető. Az összevetés természetesen csak a város egészére nézve végezhető el, illetve az egyes vízbázisok kapacitását és a hozzájuk tartozó területek fogyasztását

lehet

összevetni.

Mivel

ilyen

adatok

nem

állnak

rendelkezésünkre, a mintaterület adatait, azon belül is a fogyasztás-oldalt vizsgáljuk, a következő lépésekben: Meglévő igények és potenciálok felmérése: ivóvíz- és használativíz-igények megállapítása, esővíz ill. talajvíz hozam megállapítása. Prognosztizált fogyasztás (redukált ivóvízigény) megállapítása: víztakarékos

berendezések,

esővíz-,

hasznosítás,

szürkevíz-visszaforgatás,

szennyvíz

újrahasznosítás

esetleges

talajvíz-

valamint

tisztított

alkalmazási

hasznainak

figyelembevételével. A fenntarthatósághoz hozzátartozik a tisztított szennyvíz visszajuttatása a vízkörforgásba. Ezt azonban a szennyvízkezelés fejezetben tárgyaljuk.

IvóvízIvóvíz-igény csökkentése esővíz és szürkevíz használatá használatával Ivóvíz Egy városi lakos napi vízigénye cca. 140-200 l. A nyugat-európai átlag ennél magasabb (2-300 l), a vezetékes vízzel nem ellátott településeken ennél jóval alacsonyabb (<50 l). Gyakori az átlagot jóval meghaladó fogyasztás (200 l), ami legtöbbször az egyedi mérőórák hiányára, s az így kontrollálatlan pazarlásra vezethető vissza. A víztakarékosság alapfeltétele a saját fogyasztás mérése. A 140 l-es adat a saját mérő meglétét feltételezi. Ezt az igényt ma városi közegben ivóvízzel fedezzük. Nem minden vízhasználat igényel azonban ivóvíz-minőséget. Mosásra kitűnően alkalmas az esővíz, mely lágy víz, így a mosás kevesebb és egyszerűbb összetételű mosószert igényel. WC-öblítésre az esővízen kívül a

92



visszaforgatott szürkevíz is alkalmas. visszaforgatással

az

ivóvíz-igény

Esővíz-hasznosítással és szürkevíz-

cca. 50%-kal csökkenthető. A redukált

ivóvíz-igény így cca. 68 l/fő. Víztakarékos fogyasztókkal és csaptelepekkel további 10-20% csökkentés érhető el. Az ivóvízigény átlagosan számítható minimuma így cca. 60 l/fő. Ennél alacsonyabb érték vezetékes vízellátás esetén nem érhető el, csak rendkívül magas vízdíj esetén, ezért ezt a lehetőséget figyelmen kívül hagyjuk. Szürkevíz Egy lakos szürkevíz-igénye cca. 61 l/nap. A szürkevíz a tisztálkodásból és mosásból

származó,

enyhén

szennyezett

víz,

mely

minden

további

nélkül

használható WC-öblítésre. A szürkevíz lakásban is elhelyezhető napi tárolóban gyűjthető, ahonnan a víz szivattyú segítségével vagy gravitáció útján jut a WC-berendezésbe. Esővíz Egy lakos esővíz-igénye cca. 30 l/nap. Esővízzel fedezzük a mosógép és a WC vízigényét.

Az

esővíz

gyűjtése

ciszternában

történik,

ahonnan

a

vizet

szivattyú juttatja a fogyasztóhoz. Ha van mód a szürkevíz hasznosítására, akkor az esővizet nem érdemes WC-öblítésre pazarolni. A WC-t szürkevízzel öblítsük, az esővíz maradjon meg mosásra, illetve a WC-öblítés tartalékaként.

Az esővízesővíz-igény és a területnagyság ös összefüggése Mekkora terület az, amely egy lakos esővíz-igényét fedezi Budapesten (600 mm/év csapadék esetén)? Ez személyenként szilárd gyűjtőfelület (cseréptető, terasz, stb.) esetén cca. 25 m2, zöldtető esetén cca. 50 m2 területet jelent. E két érték közé esik tehát a keresett területnagyság, melynek optimális arányát pontosabban is meghatározhatjuk. A Zöldfelületek fejezetben számított értékek szerint minden eszközt bevetve, sűrű belvárosi beépítés esetében is reálisan a telek területének legalább 50%-át

lehet

esővízgyűjtés

zöldfelületként szempontjából

kialakítani.

figyelmen

kívül

A

parkosított

hagyhatjuk,

mert

területet az

esővíz

gyűjtése termőföldben nem lehetséges, 1 m illetve annál vastagabb földtakarás esetén pedig ésszerűtlen. Az első kérdés: a mintaterületek esetén, a fenntarthatóbbá alakítás során milyen laksűrűség, milyen zöldtető- és burkolt felület-arányok várhatóak? A javaslatok alapján városi környezetben a víztakarékosság prioritása szerint a következő négy alapeset körvonalazható (burkolt% /zöld%), (a fenntarthatóság fogalmát itt korlátozott értelemben – csak a vízfogyasztás szempontjából –


93


használjuk): Nem fenntartható környezet: (M, meglévő állapot): (100%/0%): ez esetben egy személy esővíz-igényének fedezése összesen cca. 25 m2/fő burkolt területet igényel. Ez 400 fő/ha laksűrűség, a telekre vonatkoztatva. Kvázi-nem-fenntartható (javított) környezet:

3/2

(60%/40%);

ez

esetben

egy

2

személy esővíz-igényének fedezése összesen cca. 30 m /fő vegyes (burkolt és zöldtetős) területet igényel. Ez 333 fő/ha laksűrűség, a telekre vonatkoztatva. Kvázi-fenntartható környezet: 2/3(40%/60%); ez esetben egy személy esővízigényének fedezése összesen cca. 34 m2/fő vegyes (burkolt és zöldtetős) területet igényel. Ez 294 fő/ha laksűrűség, a telekre vonatkoztatva. Fenntartható környezet: (100% zöldtető) esetén 50 m2/fő terület (telekhányad) szükséges. Ez 200 fő/ha laksűrűség, a telekre vonatkoztatva. A fentiek alapján néhány fontos megállapítást tehetünk: városi közegben, a zöldfelületek maximumára törekvő beépítés mellett, azaz legalább a telek 50 %-át borító zöldtető esetén, max. 300 fő/hektáros laksűrűség mellett a terület a rajta lakók esővízigényét képes fedezni. Másképpen: ha egy személyre legalább 34 m2 telek jut, az fedezi esővíz-igényét. Ugyan esővízgyűjtés szempontjából a burkolt felület nagyobb hozamot biztosít, minden egyéb szempontból azonban rosszabb a zöldfelületnél. minden, az esővízgyűjtésre alkalmas felületet igen hasznos e célra igénybe venni. Ami a telken belül esik le, azt ciszternában fogjuk fel,

ami

a

közterületen,

azt

a

településen

belül,

vagy

annak

közelében létesített csapadékvíz-tározókban. Természetesen használati víz céljára esővíz csak korlátozott feltételekkel használható: ha az esővízbe jutó szennyeződések alacsony szinten tarthatók (pl.: utcai csapadék

nem

alkalmas,

csak

öntözésre;

városi

esővíz

esetén

durvaszűrő mellett finomszűrő beiktatása is szükséges.

Összefoglalva: A víztakarékosság prioritása szerint kívánatos laksűrűség maximum: 400 fő/ha; optimum: < 300 fő/ha; kívánatos telekhányad minimum: 25 m2/fő; optimum:

>

34

2

m /fő.

94



Ismételten hangsúlyozzuk: itt csak a vízellátás szempontjából használjuk a fenntartható jelzőt!

Szennyvízkezelés A helyben történő részleges vagy teljes szennyvíztisztítás és újrahasznosítás értelme és célja a szennyeződésnek a keletkezés forrásánál való megfogása, a „csővégi”

(end

of

pipe)

szemlélettel

szemben.

Mivel

itt

kiépített

csatornahálózattal rendelkezünk, a cél a visszaforgatott víz révén további ivóvíz-megtakarítás,

klímaszabályozás

valamint

a

csatornahálózat

és

a

tisztítók kapacitásának tehermentesítése. A fenntarthatóbb állapot megközelítése ez esetben is azzal kezdődik, hogy hogyan lehet a kibocsátott szennyvíz mennyiségét csökkenteni és összetételét javítani.

A szennyvíz-emisszió csökkentése A

szennyvízkibocsátást általában a vízfogyasztással azonos mennyiségűnek

tekintik.

Ez

a

hagyományos

vízigényt

vezetékes

vízhasználat

vízzel

fedezünk

mellett

és

nincs

–

azaz

amikor

vízvisszaforgatás

minden illetve

takarékosság – igaz is. Az esővíz-hasznosítás az ivóvízigényt csökkenti ugyan, de a szennyvíz mennyiségét nem. A szennyvíz-emisszió csökkentését a következő módszerekkel lehet elérni: 1.

víztakarékos

fogyasztók

-

mosó-

és

mosogatógépek

–

alkalmazásával, ez azonban nem tehető kötelezővé 2.

víztakarékos csaptelepekkel: cca. 20 % megtakarítás

3.

víztakarékos WC-berendezéssel: minimális öblítővíz 4,5 l

4.

komposztáló

toalettek

alkalmazásával

–

az

öblítővíz

1-2

literre csökken (szeparációs toalettek), vagy teljesen megszűnik és fekáliás szennyvíz sem keletkezik - cca. 40%-kal, azaz napi cca. 60 l/fő-vel csökken az emisszió, 5.

szürkevíz-visszaforgatással – fürdő- ill. mosóvízzel öblített WC – szintén cca. 40%-kal csökkenthető az emisszió.

A fenti módszerek közül egy épület-rehabilitáció során csak a 2., 3., 4. és 5. megoldások alkalmazhatóak. Ezek együttes hatásaként a 140 l/fő hagyományos vízfogyasztással vízfogyasztás

járó

cca.

140 90

l/fő l/fő,

szennyvíz-emisszióval mely

60

l/fő

szemben

ivóvíz-

a

és

várható 30

l/fő

esővízfogyasztásból adódik. Ezt fenntartható és nem pazarló vízhasználatnak tekinthetjük

–

jelenlegi


vízkészleteink

mellett.

Az

ehhez

tartozó

95


szennyvízkibocsátás is fenntarthatónak tekinthető. A fenntartható szennyvíz-emisszió cca. 90 l/fő. Az emisszió csökkenése 35 %-os. Komposztáló

toalettekkel

–

ha

esővíz,

illetve

szürkevíz-visszaforgatás

rendelkezésre áll - az emisszió nem csökkenthető, viszont a kibocsátott szennyvíz

fekáliamentes,

tisztítható.

Az

csökkenthető,

ehhez

ennek

alacsonyabb rendelhető

mértéke

szennyezettségű,

növényi

nincs

így

egyszerűbben

tisztítóterület-igény

meghatározva.

Ez

a

elvileg

lehetőség

tovább

javíthatja a helyben tisztítás esélyeit.

Klimatikus hatások A város térbeli struktúrája, beépítése, burkolt felületei és vízháztartása szélsőséges klímaviszonyokat teremt. A burkolt felületek nagy hőingadozást (évi

60-100

változtatva

C)

szenvednek

el,

környezetüket.

A

párologtatás zöldfelület

hiányában

ezzel

nyáron

szemben

katlanná

páratartalmat

szabályoz, port fog fel, zajt nyel, csapadékot tárol, a felszíni hőingadozást mérsékli.

Csekély

aránya

csapadékvíz-elvezető

esetén

hálózat

hatása

(gyakran

a

nem

érvényesül.

Az

szennyvízcsatornákat

esőket

a

elárasztva)

gyorsan lefuttatja a felszínről. A csapadék tárolására nincs kapacitás a városon belül. Ennek következményeként a talajvízszint csökken, valamint nyáron jelentékeny öntözővíz-igény keletkezik, melyet ivóvízzel fedeznek. A városi parkok nyáron gyakran kiégnek, miközben az őket övező házakból óriási mennyiségű szennyvizet vezetnek el a távoli tisztítókba. Nyáron a párologtató víz- és zöldfelület hiánya miatt sivatagi klíma alakul ki, a napi hőingadozás a levegőben 10-20 C, a felületeken 20-80 C. Mindezek alapján indokolt az esővíz

felfogása

visszaforgatása.

és A

tározása,

növényi

illetve

tisztítók

a

szennyvíz

illetve

a

tisztítása

dísztavak

és

jelentékeny

párologtató felületükkel klímaszabályozó szerepet töltenek be.

Szennyvíztisztítás és elhelyezés átlagos laksűrűség esetén A nagyvárosi lakóövezetekhez tartozó laksűrűség (5-600 fő/ha) esetén, a helyszűke miatt három megoldás lehetséges: a

szennyvíz

egy

meghatározott

hányadának

növényi

tisztítása

és

újrahasznosítása: ez a tömbbelső kertépítészeti koncepciója szerint a tisztítóágy céljára biztosított terület nagyságából adódó, befogadható szennyvízhozamnak felel meg (ökológiai prioritás); a

teljes

szennyvízmennyiség

művi

megtisztítása

és

részleges

újrahasznosítása (ökológiai prioritás);

96



a

szennyvíz

egy

újrahasznosítása,

meghatározott ahol

az

hányadának

újrahasznosítható

művi

megtisztítása

hányadból

és

visszaszámolva

határozzuk meg a tisztítandó mennyiséget (gazdaságossági prioritás).

Telepítés, technológiák A szennyvíz helyben történő kezelése épületenként mindkét mintaterületen irreális, a tömb egészét tekintve azonban van realitása, tehát vizsgálható. A tisztítási technológiák közül két típus közelítheti meg a fenntarthatóság követelményét: Elsősorban a védőtávolságot nem igénylő természetközeli (növényi) tisztítási módok. Ilyen a Kickuth-féle gyökérzónás tisztító. Mivel energiafogyasztása nincs, a fenntarthatóság követelményeit minden tekintetben teljesíti. Másodsorban a kis helyigényű és alacsony energiafogyasztású művi tisztítók, ill. kisberendezések javasolhatók. A mintaterületen számos ilyen technológia alkalmas lehet, azonban nem elhanyagolható a környezetbe illeszkedés. A föld feletti vagy földalatti gépházba telepített berendezéseknél kedvezőbb megjelenésű az eleveniszapos berendezést és vízkultúrás növényi utótisztítót tartalmazó, üvegházba telepített technológia (Organica). A technológia kiválasztásának fő szempontjai: A terület vízvédelmi besorolása, a tisztítási hatásfok követelménye, a tisztított szennyvíz elhelyezése (befogadó, talajviszonyok): a vizsgált területen

a

talajvízszint

magas,

a

talaj

nem

jöhet

befogadóként

számításba; a tisztított szennyvíz részleges újrahasznosítása (öntözés) után fennmaradó mennyiséget a szennyvíz-, illetve megfelelő körülmények esetén a csapadékvíz-hálózaton keresztül el kell vezetni. A gyökérzónás technológia évszaktól és beállítástól függően a beérkező szennyvíz 30100%-át képes elpárologtatni. a tisztítási technológia telepítési lehetőségei: művi tisztító elhelyezhető a tömbbelsőben, terepszintre vagy alá süllyesztve, növényi

tisztító

elhelyezhető

a

tömbbelsőben

(parkban),

illetve

zöldtetőn, helyigény:


97


a

művi

tisztító

helyigénye

csekély,

a

növényi

tisztító

elhelyezésének a rendelkezésre álló terület szab korlátot. A gyökérzónás tisztító helyigénye cca. 5 m2/fő. A lakásfelújítások során megvalósítandó víztakarékos megoldások 35 %-os szennyvízemisszió csökkenése ezzel arányos felületigényt is jelent, azaz 5 m2/fő helyett cca. 3,2 m2/fő helyigényt.

Laksűrűség és a szennyvíz helyben tisztítása Milyen laksűrűségre van szükség ahhoz, hogy a területen belül a szennyvíz tisztítása megtörténhessen? (A szennyvízelhelyezés kérdését itt nem vetjük fel,

mert

ez

a

környezeti

adottságok

függvénye,

amellett a tisztított

szennyvíz vissza nem forgatott hányadát a csapadékvízzel együtt el lehet vezetni hasznosítás céljára, vagy megfelelő befogadóba.) Művi,

zárt

technológiás

tisztítók

esetén

a helyigény elhanyagolható

mértékben csekély. Ez a megoldás tehát nem fenntartható laksűrűség esetén is alkalmazható, ha a minimális helyigény biztosított. Növényi tisztítók esetén a védőtávolságot nem igénylő, zárt technológiát (pl.

Kickuth,)

tartjuk

vizsgálatra alkalmasnak. Átlagos vízhasználat

melletti városi kommunális szennyvíz esetén a tisztító helyigénye 5 m2/fő. Redukált emisszió esetén a helyigény 35 %-kal kisebb, azaz 3,2 m2/fő. A tisztító helyigényét a

rendelkezésre

vízszintes hányadaként

álló

zöldterület tekinthet-

jük. Ez a hányad nagy beépítési sűrűség esetén akár a 100 %-ot is kiteheti, tehát a teljes zöldterülettel megegyezik. A szigetelt nádágy vastagsága cca. 1 m. Kerülhet födémre is, például mélygarázs fölé. Elvileg elhelyezhető zöldtetőként is, megfelelő teherbírású födémre, azonban a gravitációs szennyvízgyűjtés és elvezetés előnyeinek ez ellentmond. Mi az a laksűrűség, amely mellett a nádágyas tisztítás megvalósítható? Az, ahol az egy főre jutó zöldterület eléri a 3,2 m2/fő értéket. A részletes javaslatokban erre próbálunk választ adni a mintaterületeken.

98



Hulladékkezelés A fenntartható hulladékkezelés feltételei: Szelektív gyűjtés, a hulladék-emisszió minimalizálása, az összetétel környezetbaráttá és újrahasznosíthatóvá alakítása, a

visszaforgatás

maximalizálása,

a

kibocsátás

helyéhez

lehető

legközelebbi újrahasznosítás, a lerakóra szállítandó mennyiség csökkentése illetve felszámolása, a veszélyes hulladékok megfelelő kezelése illetve kiváltása.

A kommunális hulladék összetétele A

háztartási

hulladék

frakciói

(Ökologisches

Bauen,

Bauverlag)

súlyszázalékban: szerves konyhai hulladék:

10-20 %

(helyben recirkulálható),

papír:

20-35 %

(szelektív gyűjtés),

üveg:

8-10 %


fém:

4-9 %


műanyag:

2-3 %


textil:

2-4 %


égethető (fa,bőr,stb.)

2-4 %

(helyben reciklálható),

kő, agyag, porcelán:

2-6 %


finomhulladék (hamu)

20-35%

(helyben reciklálható).

A szelektíven gyűjtött anyagokat szállítják az újrafeldolgozás helyére. A helyben (hulladékudvarban) recirkulálható anyagok hányada 30-50%, a biomassza fűtőműben eltüzelt papír esetén akár 70% is lehet.

Szelektív hulladékgyűjtés lehetősége A szelektív hulladékgyűjtés városgazdálkodási feladat, azonban a szelektíven gyűjtött anyagok időszakos tárolására megfelelő helyet kell biztosítani. A szelektív hulladékgyűjtés alapvető feladat és egyre inkább követelmény. A felmérések tanulsága szerint a lakosság szinte egyöntetűen partner ebben

a

kezdeményezésben.

A

szelektív

gyűjtést elősegítendő, városi

szinten javasolt a hulladékgyűjtési díjakban ösztönző rendszer életbe léptetése.

Megállapítandóak

frakcióinak

arányai,

s

ez

a

szelektív

alapján

a

gyűjtés

helyben

visszaforgatható

hasznosítható

hányad

(energiatartalom: biomassza mennyiség); A települési hulladékok bizonyos frakcióik révén égethetők, ezért a


99


hulladékégetés elvi lehetőségként fennáll. Az EU-ban azonban a hulladékok szelektált gyűjtését kötelezővé teszik, így a nem túl távoli jövőben várható

az

égethető

frakció

radikális

csökkenése.

A

hulladékok

összetevőjének változása várhatóan negatívan érintené a most jelentős költséggel azonban

kialakítható

a

hulladékégetők

szelektíven

gyűjtött

megtérülését.

égethető

Ez

frakciók

nem

jelenti

hasznosításának

megszűnését. Az égethető hulladékfrakciók hasznosítása saját fűtőberendezésben, vagy távfűtőműben

gyakran

visszaélésekkel

és kockázatokkal jár (veszélyes

hulladék égetése, stb.), ezért kerülendő, vagy csak szigorú feltételek mellett végezhető (pl.: fahulladék gyűjtése). Egyéb

biomassza

célszerű

komposztálása

távolabb,

az

vagy

esetleges

biogáz-telepen

szatellit

való

hasznosítása

területen.

A

depóniagáz

hasznosítása jelentősen csökkenti a biomassza-inputot. A depóniagáz és a biogáz visszatáplálható a földgázvezeték-hálózatba. Decentralizált

település-szerkezet

esetén

a

biomassza-hasznosítás

körzeten belül lehetséges, amellett az integrált életmód (mezőgazdasági termelés) energetikailag számottevő biomassza-mennyiséget produkál. A

szelektált

illetve

hulladék

országos

elszállítása és feldolgozása városgazdálkodási

feladat.

Emellett

az

kialakításához

hozzátartozhat

egy

hulladékudvaron

belül

műhely,

épített

integrált

tömbön ahol

városi

belüli, egyes,

életmód

esetleg

a

közegézségügyi

kockázatot nem jelentő hulladékfrakció feldolgozása megtörténhet. Ilyen lehet

a

frakciók

papírminőségek

továbbszelektálása

szerint),

az

(műanyagfajták,

újrafeldolgozó-üzem

számára

fémfajták, előkészítve,

préselve, stb. Az újrahasznosítás mértéke számottevő hatással van a lábnyomszámításra.

Építési hulladék elhelyezése A rehabilitáció során különböző összetételű építési hulladék keletkezik. Ezeket már a bontás során szelektíven kell gyűjteni az építési helyszínen. Egyes európai országok jogszabályokkal írják elő a bontási anyagok helyszínen történő

újrafeldolgozását,

az

elszállítás

megengedett

hányadát.

Néhány

frakciót említünk a feldolgozás módjával együtt, a teljesség igénye nélkül: vasbeton és beton, sérült szaniterek: törő és darálógépekkel aprítani, a telken

belül

betonadalékként

illetve

terepmunkáknál

(feltöltés,

parképítés) felhasználható, a felesleg elszállítható,

100



cserép,

téglaanyag

kézi

tisztítással

helyben

beépíthető

vagy

értékesíthető, bontott nyílászárók felújítva beépíthetők vagy értékesíthetők, bontott,

károsodásmentes faanyag szegtelenítve újrahasznosítható vagy

értékesíhető, károsodott faanyag tűzifaként hasznosítható, gépészeti szerelvények, fémek, csőanyagok, üveghulladék, műanyaghulladék: szelektálás után újrahasznosításra elszállítandó, a nem újrahasznosítható anyagokat lerakóba, a veszélyes hulladékokat megsemmisítő vagy tárolóhelyre kell szállítani, új építésnél törekedni kell a környezetbarát, újrahasznosítható vagy környezeti

kár

nélkül

visszaforgatható

anyagok

használatára.

Ez

a

fenntartható építés kérdésköre, melyről bővebb információ található a FÖK honlapján (www.foek.hu), a Környezetbarát Építés Adatbázisában (KÖRKÉP), valamint a szintén itt elérhető BauBioDataBank-ban.

Közlekedés Közlekedési távolságok vizsgálata a belvárosi tömbön belül Kb. 200 m távolságban több tömegközlekedési kapcsolat elérhető (Baross tér,

metró,

busz,

villamos).

A

tömbbelső-feltárással

a

gyalogos

kapcsolatok javíthatók. A VIII. kerület közigazgatási központja és egyéb ellátó intézményei csak tömegközlekedéssel érhetők el, gyalogosan messze vannak. A kerület óriási méretéből következően működési zavarokkal küzd. Részletesebb vizsgálat az alapellátás intézményeinek (üzletek, iskola, gyógyellátás, stb.) megközelítéséről mintaprojekt esetén szükséges. A kerékpáros úthálózathoz való kapcsolat feltárandó. A parkolóhelyek hiánya jellemző.

Közlekedési távolságok vizsgálata a panel tömbön belül b elül Gyalogos távolságra elérhetőek a tömegközlekedési kapcsolatok, valamint a városközpont

gyalogos

zónája.

A

mintaterület

egy

nagy

lakóteleppel

összevetve kimagaslóan jó a gyalogos közlekedés szempontjából, mert itt a közigazgatás és kultúra intézményei gyalogos távolságra vannak. Ez a paneltömb elhelyezkedésével magyarázható, mert a meglévő városi szövetbe szigetként

ékelődik.

Egy

a

város

peremén

épült

lakótelep

esetén

hangsúlyos problémák itt nem jelentősek. Tovább javítanak a helyzeten az épületbővítés

révén

megjelenő


új

munkahelyek,

szolgáltatások,

101


intézmények,

melyek

révén

a

helyben

dolgozásnak

nagyobb

lehetősége

nyílik. Részletesebb vizsgálat az alapellátás intézményeinek (üzletek, iskola, gyógyellátás, stb.) megközelítéséről mintaprojekt esetén szükséges. A kerékpáros úthálózathoz való kapcsolat feltárandó. A parkolóhelyek hiánya jellemző. A

lábnyomszámítás

vizsgálható

a

során

közlekedés

a

helyi

volumenének

munkahelyteremtéssel csökkenése,

s

ennek

összefüggésben a

lábnyomra

gyakorolt kedvező hatása.

102



4. ProjektProjekt-ötletek meghatározása E fejezetben szerepeltetjük a két mintaterületre vonatkozó javaslatokat.

4/a Belvárosi tömbre értelmezett javaslatok (projektötletek) 1. Az épületek magassága Vizsgált épületünk, a Berzsenyi u.2/b. F+3; 20 m utcai építménymagasságú. A szintszám és a magasság megfelelőnek mondható. A tetőtér-beépítés nem ront az adottságokon, egyértelmű előnyt jelent. A belvárosi épületek esetén a kialakult állapot, az építészeti környezet mérvadó,

új

beépítésnél

és

rehabilitációnál

is.

Célszerű

a

tömbbelső-

rehabilitáció során törekedni a max. 4 szintre, ha az egyéb értéket nem sért. új, jellemzően lakófunkciójú épületeknél célszerű a négyemeletes magasság megtartása.

2. A beépítés intenzitása és a zöldfelü zöldfelület mértéke A tömb rehabilitációja során az utcai front megtartása mellett az udvari szárnyak

a

tömbbelső-rehabilitációval

összhangban

részben

le-,

illetve

visszabontandók, hogy a kívánatos beépítési sűrűséget és a biológiailag aktív felület maximumát (80-90%) közelítsük. A beépített területen elhelyezhető zöldfelület maximumának számítását táblázatban adjuk meg.

Meglévő állapot (M) Beépítés intenzitása: A vizsgált telken a beépítés jelenleg 73,71 %, míg a tömbön belül 73,00 %. Telek: 893 m2 Beépített terület: 658 m2 Bruttó szintterület: 4×658= 2632 m2 Szintterületi mutató: 2632/893= 2,94


103


Zöldfelület-számítás

1 2 3 4

termőréteg/cm 20 20-50 >100 homl.növényládák telek m2

állomány zöldf./% hely terület/m2 zöldf./m2 egyszintes 25 zöldtető a magastetőn 0 0 kétszintes 50 emeleti zöldtető 0 0 háromszintes 75 földszinti zöldtető 0 0 zöldhoml. 25 homlokzatok 0 0 893 0 összes assz. zöldfelület(BAF)m2 0 asszimiláló zöldfelület/telek telek/zöldf. deficit 1 893 zöldf.deficit(m2) fenntarth.deficit % 80 714,4 fenntarth. deficit(80%BAF-hoz)

Magyarázat: BAF: Biológiailag Aktív Felület, azaz asszimiláló zöldfelület; Zöldfelületi deficit: Telek területéből kivonva a BAF értékét (nem azonos a beépített területtel, annál kevesebb) Fenntarthatósági deficit: a fenntarthatónak értékelt beépítési sűrűségtől(20%) való eltérés, százalékban illetve m3-ben megadva. Értékelés: A zöldfelületi deficit jelentős (nincs zöldfelület). Ez városon belül, vagy másutt szatellit-területekkel kielégíthető (lásd lejjebb). A telken belül javasolt beépítés alternatívái:

Udvari szárnyak megtartásával, udvar

D/1 változat Udvari szárnyak megtartása tetőtér és udvar beépítésével: A környezetterhelés, laksűrűség

beépítésével

kialakuló

beépítés helyszínrajza D/1 jövőkép

egyfelől csökken (lakáskorszerűsítés), másfelől nő (irodák, üzletek, új lakások); a használati érték nő (lakószintek elválasztása, bevételek növekedése); (beruházásigényt

gazdaságosság az

maximuma

értékesíthető

új

épületrészek csökkentik). Beépítés

intenzitása:

A

vizsgált

telken

a

beépítés 100 %, míg a tömbön belül cca. 95 %. Telek: 893 m2 Beépített terület: 893 m2 Bruttó szintterület: 893+3×658+440= 3307 m2 Szintterületi mutató: 3307/893= 3,7

104

belvárosi


Fenntarthatóság vizsgálata szárnyak

megtartásával,

udvar beépítés beépítésé ével kialakuló belvárosi beépítés

Udvari


105



1 2 3 4

termőréteg/cm 20 20-50 >100 homl. növényládák telek m2 telek/zöldf.deficit fennt.deficit %

állomány zöldf./% hely terület/m2 zöldf./m2 egyszintes 25 zöldtető magastetőn 218 54,5 kétszintes 50 emeleti zöldtető 0 0 háromszintes 75 földszinti zöldtető 131 98,25 zöldhoml. 25 zöldhomlokzatok 402 100,5 összes assz. zöldfelület(BAF)m2 893 253,25 assz.zöldf./telek 0,283595 zöldf.deficit(m2) 0,716405375 639,75 fenntartható deficit(80%BAF-hoz) 51,64053751 461,15

Értékelés: A zöldfelületi deficit csökkent. A zöldfelület-növelés jelentős javulást

okoz,

azonban

nem

teszi

fenntarthatóvá

az

épületet.

639

m2

zöldfelület-deficittel rendelkezik. Ez városon belül, vagy másutt szatellitterületekkel kielégíthető (lásd lejjebb). A deficit tovább csökkenthető az energiatermelő felületek rovására, így elérhető a 350 m2 deficit, azaz cca. 60% BAF.

D/2 változat

Udvari

Részleges bontás: Az udvar beépítése, a hátsó szárny bontásával a földszint megtartásával. A tömbbelsőben

kialakuló

szárnyak belvá belvárosi

terepszint alatti parkoló épül, a tömb belsejében a felszíni

autóforgalom

intézkedések

hatására

teljes a

kizárásával.

Az

környezetterhelés

és

laksűrűség csökken, használati érték nő, viszont a projekt gazdaságossága csökken (beruházásigény nő). Beépítés intenzitása: A vizsgált telken a beépítés 68 %, míg a tömbön belül cca. 74,4 %. Telek: 893 m2 Beépített terület: 615 m2 Bruttó szintterület: 615+3×380+320= 2075 m2 Szintterületi mutató: 2075/893= 2,3

106


bontásával beépítés

Fenntarthatóság vizsgálata szárnyak

mélygarázzsal

bontásával,

udvar kialakuló

az

alap prajza és metszete D/2 belvárosi ház ala

kertesít kertesíté ésével,

Udvari


107



1 2 3 4

termőréteg/cm 20 20-50 >100 homl. növényládák telek m2 telek/zöldf.deficit fennt.deficit %

állomány zöldf./% hely terület/m2 zöldf./m2 egyszintes 25 zöldtető magastetőn 110 27,5 kétszintes 50 emeleti zöldtető 0 0 háromszintes 75 földszinti zöldtető 200 150 zöldhoml. 25 zöldhomlokzatok 294 73,5 összes assz. zöldfelület(BAF)m2 893 251 assz.zöldf./telek 0,281075 zöldf.deficit(m2) 0,718924972 642 fenntartható deficit(80%BAF-hoz) 51,8924972 463,4

Értékelés: A zöldfelületi deficit kissé nőtt. Ez a hátsó szárny bontása miatt, a zöldhomlokzat csökkenése miatt következett be, ugyanakkor nőtt a zöldtető. A

zöldfelület-növelés

jelentős

fenntarthatóvá az épületet. 642 m városon

belül,

vagy

másutt

javulást 2

okoz,

azonban

nem

teszi

zöldfelület-deficittel rendelkezik. Ez

szatellit-területekkel

kielégíthető

(lásd

lejjebb). A deficit tovább csökkenthető az energiatermelő felületek rovására, így elérhető az 550 m2 deficit, azaz cca. 40% BAF.

3. Városi funkciók pótlása Az

„Elvi

alapok”

fejezet

és

a

német

tapasztalatok

figyelembevételével

javaslataink elmozdulást jelentenek az integrált városi életmód felé. Ez jelenti egyebek mellett a város decentralizálását.

Építészeti és funkcionális kritika: A tömb telkekre tagolt, zömében egészségtelen, intenzív beépítésű telkekkel. Az épületek jelentős része eklektikus stílusú, műszakilag leromlott, de építészeti-városszerkezeti értéket képvisel. Az épületek utcafrontján spontán módon kialakult üzletek, vendéglátó egységek létesültek. A VIII. kerület közigazgatási központja és egyéb ellátó intézményei csak tömegközlekedéssel érhetők el, gyalogosan messze vannak. Helyi identitás nincs, általános a szomszédsági

egységek,

decentralizált

funkciók hiánya. A kerület óriási

méretéből következően működési zavarokkal küzd. (lásd: szociológiai felmérés a Felmérések eredményei fejezetben)

Koncepció: A tömb fejlesztése során az általános javaslatban foglaltak érvényesek ezek közül a mintaépületben a következőkre kerülhet sor:

108



Új lakások épülnek a tetőterek hasznosításával, ezek részben kiváltják a bontandó szárnyakban megszűnőket. A lakófunkció a földszinteken zömében megszűnik, kivételt képezhet az egybenyitott tömbbelső felé néző lakások, melyekhez

kertek

is

kapcsolhatók.

játszótér,

pihenőpark

létesül.

lakófunkció

megtartása

javasolt,

A Az

tömbbelsőben rekreációs övezet, épületek

így

emeleti

elkerülhető

a

szintjein „city”

a

jellegű

monofunkció kialakulása. A földszinteken az udvarlefedésekkel kialakuló területeken célszerű az üzleti célú hasznosításon belül a városi funkciók - szolgáltatások, kulturális

és

megvalósítani,

ellátó ezeken

létesítmények, kívül

a

lakók

stb.

–

megfelelő

arányát

használatára szolgáló közösségi

tereket – fiatalok, idősek klubja, önigazgató szervezet irodája, stb. – biztosítani.

A

megfelelő

arányt

a

bérlemények

kezelési

jogával

felruházott helyi önigazgató szerveződés döntései biztosítják. Az integrált városi funkciók a munkahelyteremtés révén alkalmasak a helyben való munkavégzés és lakhatás megvalósítására. A fent felsorolt, a tömbbe telepített városi funkciókon túl a rehabilitált tömb üzemeltetése is munkalehetőséget teremt: központi fűtőmű felügyelete, szelektív hulladékgyűjtés gondozása, kertek, parkok gondozása, mélygarázs üzemeltetése, stb.

4. Önigazgatás Kifejtve lásd az 5. fejezetben (A megvalósítás programja).

5. Közlekedés A közlekedésre vonatkozó javaslatok: A tömbbelsőben elhelyezendő mélygarázs a tömb igényein túl hozzájárulhat a szomszédos tömbök túlzsúfoltságának csökkentéséhez. A

tömbbelső-feltárással

a

gyalogos

átközlekedés

lehetősége,

a

tömegközlekedés elérhetősége javul. Az alapellátás intézményeinek könnyebb eléréséhez a kerületen belüli belső

(feltáró)

közlekedés

alternatíváit kell fejleszteni (gyalogos,

kerékpáros, illetve kerületen belüli körjárat (kisbusz, villamos). Az átmenő forgalom csekély volumene miatt javasolt a Berzsenyi utca lakóudvarrá vagy csak célforgalom számára megközelíthető gyalogos zónává


109


alakítása, a közterületi zöldfelület növelése mellett.

6. Energiaellátás Energiaigény számítása: Meglévő hőigény (Berzsenyi u. 2/b): 1295 GJ/év A tömb hőigénye (extrapoláció alapján): 11,68 × 1295 = 15125,6 GJ/év D/1 verzió tervezett fűtési hőigény: 570 GJ/év, használati melegvízigény: 335 GJ/év A tömb hőigénye (extrapoláció alapján): fűtésre 11,68 × 570 = 6657,6 GJ/év; HMV: 11,68 × 335 = 3912,8 GJ/év D/2 verzió tervezett fűtési hőigény: 328 GJ/év, használati melegvízigény: 200 GJ/év A tömb hőigénye (extrapoláció alapján): fűtésre 11,68 × 328 = 3831,04 GJ/év; HMV: 11,68 × 200 = 2336 GJ/év

Javasolt intézkedések: 20 cm külső oldali hőszigetelés, nyílászárócsere 2 rtg. hőszigetelő üvegezéssel, épület vizes és fűtési rendszerének felújítása, első lépcsőben kogenerációs motor, 20 éves használat után bioszolár fűtőmű kiépítése.

Megújuló potenciálszámítás (csak napenergia): D/1 verzió kollektorfelületek: 290 m2; sugárzásösszeg (vízszintes felület, Meteorológiai Intézet adata): 1200 kWh/m2/év; ez kollektorra átszámítva optimálisan

700

kWh/m2/év

(Pannonsolar

adata).

Ez

a

teljes

kollektorfelületre 290×700= 203000 kWh/év, azaz 730800 MJ, vagyis a potenciál: 730 GJ/év. D/2 verzió kollektorfelületek: 200 m2; Ez a teljes kollektorfelületre 200×700= 140000 kWh/év, azaz 504000 MJ, vagyis a potenciál: 504 GJ/év. a

PV-elemek

felületeit

kollektorfelületek

kiegészítő

többletpotenciálját

lehetőségként PV-felületre

tekintettük.

A

átalakítva

a

potenciál a következőképpen alakul: D1:

515/730=0,70 0,30×290=87 m2; 15 m2 PV/lakással számolva ez 6

lakás igénye, azaz a potenciál: 18 %. D2: 260/504=0,51 0,49×200=98 m2; 15 m2 PV/lakással számolva ez 6,5

110



lakás igénye, azaz a potenciál: 24 %. 2

1 m napelemet 1500 kWh ér egy év alatt, ennek cca. 12%-a hasznosul, azaz 180

kWh.

Ez

52200

kWh

(D1)

ill.

36000

kWh

(D2).

Egy

alacsony

áramfogyasztású lakás polikristályos PV-elemből cca. 30-60 m2 felületet igényel a teljes önellátáshoz, monokristályos elemből cca. 15-30 m2-t. 1 W teljesítményhez tartozó PV-elem költsége cca. 2000 Ft, azonban beüzemelve ez

4000

Ft-ra

is

emelkedhet.

Ez

lakásonként

4-8-16

mFt

költséget

jelenthet, ami ma irreálissá teszi ezt az alternatívát. A helyzeten két tényező

változtathat:

az

áram

vételi

tarifájának differenciálása (a

jelenlegi 18-24 Ft/kWh árról a német-osztrák gyakorlatnak megfelelő cca. 150 Ft/kWh-rqa emelve rentábilissá válhat); illetve a PV-elemek árának süllyedése (mivel ez monopolár, nem valószínű az áresés). D/1 esetén 32 lakás igényére 480 m2, D/2 esetén 27 lakás igényére 405 m2 PV-felület kellene. Ha a kollektorfelületek helyett PV-elemeket helyezünk el, D/1 esetén 19 lakás, vagy az össz-igény 60 %-a, D/2 esetén 13 lakás, illetve az össz-igény 49 %-át lehet fedezni. Szabadonálló épületeknél, ahol az épület stílusa megengedi, a függőleges felületeken is lehet számottevő PV-elemfelületet elhelyezni (lásd Schüco PV-függönyfal

illetve

panelrehabilitációs

transzparens

programban

a

PV

árnyékolók).

lépcsőházak,

közlekedők

A

berlini

világítását

oldották meg PV-elemekkel. Másutt állandó nappali világítást igénylő munkahelyek energiaigényét segítik PV-elemekkel (egyterű irodák, belső helyiségek, stb.).

Energiamodellek készítése, értékelés, javaslattétel Talajhő kinyerése hőszivattyúval A talajvízre telepített hőszivattyú alternatívája a magas talajvíz miatt merült

fel,

azonban

a kalkulációhoz szükséges talajmechanikai vizsgálat

hiánya miatt nem vizsgáltuk. Más hőszivattyús megoldás (talajhő) a kevés rendelkezésre részletes

álló

vizsgálat

parkterület szükséges.

talajvíz-viszonyokról,

a

miatt

nem

reális.

Mintaprojekt

esetén

A talajmechanikai vizsgálat tájékoztat a

talajvízbe

telepítendő

szonda

fúrásához

a

talajrétegek viszonyairól. Amennyiben a geológiai adottságok optimálisak, a szondákra telepített hőszivattyú a fűtési és használati melegvíz igényeket fedezheti, ezenfelül a nyári hűtést is elláthatja. Áramforrásként ez esetben a kollektorfelület rovására megnövelt PV-felület, gázmotor vagy hálózati áram


111


használata jöhet számításba. A fenntarthatóságnak csak a megújuló forrásból származó

gáz

(biogáz,

fagáz)

illetve

áram

(szélerőmű)

felelhet meg, a

szatellit-területen elhelyezve, vagy más fenntartható térségtől vásárolva.

Hővisszanyerés A

hővisszanyerés

kiegészítő

lehetőségét

az

előzetes


tanulmányban vizsgáltuk, ez a választandó energiamodell része lehet. Domináns szerepe passzív ház esetén lehet, jelen épület kötöttségei azonban a passzív ház

kialakítását

nem

teszik

reálissá.

Alkalmazása

így

is

jelentős

megtakarítást eredményez.

Egyedi fűtés modellje A lakásonkénti egyedi fűtés nem gazdaságos. Hatékonysága, emissziója is kedvezőtlenebb, mellőzendő.

Központi hőellátás modellje A központi hőellátásnak két változata lehetséges: a./ házanként saját hőközpont b./ a tömb hőközpontja A központi fűtőmű nyilvánvalóan előnyösebb, mint a házanként létesített hőközpont. Amennyiben sikerül a tömböt egy ütemben rehabilitálni, a tömb közös hőközpontját javasoljuk megvalósítani. A továbbiakban e két változatot nem szerepeltetjük külön. A

központi

hőellátás

technológiájára

a

kogeneráció

és

a

bioszolár

altenatíváit ajánljuk: D/1 verzió (fűtési hőigény: 570 GJ/év, használati melegvízigény: 335 GJ/év) a./

kogeneráció:

gázmotor

+

csúcskazán,

gázfogyasztás

(motor+kazán):1160 GJ + 120 GJ= 1280 GJ/év, termelt áram: 413 GJ/év b./ bioszolár fűtőmű: 50% szoláris fedettség (285 GJ/év fűtési és 230 GJ/év HMV hőigény, azaz összesen 515 GJ/év; ezzel áll szemben a 730 GJ/év potenciál), 50% biomassza-tüzelés (390 GJ/év fűtési és HMV hőigény) D/2 verzió (fűtési hőigény: 328 GJ/év, használati melegvízigény: 150 GJ/év) a./

kogeneráció:

gázmotor

+

csúcskazán,

gázfogyasztás

(motor+kazán):780 GJ + 80 GJ= 860 GJ/év termelt áram: 280 GJ/év b./ bioszolár fűtőmű: 50% szoláris fedettség( 160 GJ/év fűtési és 100

112



GJ/év HMV hőigény, azaz összesen 260 GJ/év; ezzel áll szemben az 504 50%

GJ/év potenciál),

biomassza-tüzelés(310

GJ/év

fűtési

és

HMV

hőigény)

Értékelés: a kogeneráció és a bioszolár alternatívák közt az energiaköltségszámítás alapján lehet döntést hozni. D/1 verzió a./ kogeneráció megtakarítás + árbevétel: 1,13 mFt/év/ház; 13,61 mFt/év/tömb; b./ bioszolár megtakarítás: 325 eFt/év/ház; 3,8 mFt/év/tömb; hőszigetelés megtakarítása: 1,17 mFt/év/ház; 14,15 mFt/év/tömb. D/2 verzió a./ kogeneráció megtakarítás + árbevétel: 758 eFt/év/ház; 9,1 mFt/év/tömb; b./ bioszolár megtakarítás: 175 eFt/év/ház; 2,13 mFt/év/tömb; hőszigetelés megtakarítása: 1,57 mFt/év/ház; 18,88 mFt/év/tömb.

A fentiek alapján az alábbi következtetésekre jutottunk: A

jól

kogeneráció

finanszírozható

átmeneti

technológia,

gyors

megtérülésű, azonban kezdetben fosszilis üzemanyagú. A bioszolár nagy beruházás-igényű,

azonban

teljesen

megújuló

forrásból

üzemel.

Ezért

javaslatunk szerint kogeneráció megvalósításával kell kezdeni, majd a motorcsere-ciklus finanszírozási

idejére

lehetőség

megvalósítani esetén

a bioszolár modellt. Kedvező

a bioszolár egylépcsős megvalósítása

célszerű. A bioszolár-modell további finomított alternatívája lehet a kiegészítés kisebb teljesítményű fagáz-üzemű kogenerációval. A kogeneráció ez esetben csak az elektromos önellátásra lenne méretezve, hőfeleslege nyáron a melegvízellátásra segítene rá. Így minimális biomassza Inputtal 100 % megújuló forrásra állítható a tömb.

Fogalom-magyarázat: A

kogeneráció

kapcsolt

energiatermelést

jelent,

melyben

egyszerre

termelünk hő- és elektromos energiát. A kogeneráció általában belsőégésű motorral

történik,

melynek

tengelye

generátort

hajt

meg.

A

motor

hőtermelése hőenergiaként, a generátor árama elektromos teljesítményként


113


hasznosul.

A

hajtóanyag

általában

földgáz,

de lehetséges alternatív

üzemanyag felhasználása is, pl.: fagáz, biodízel, alkohol, biogáz. A fagáz

fejlesztése

a

gázmotor

mellé

telepített

fagáz-generátor

segítségével valósul meg, mely jól kiegészítheti a biomassza-kazánnal történő fűtést. A kogeneráció rugalmas átállást tesz lehetővé, kezdetben földgázüzemmel, később bármely más üzemanyaggal. A biogáz bekeverhető a városi gázhálózatba, s így fokozatos átállás is lehet részleges vagy teljes biogázüzemre. A kogeneráció saját erőművet jelent, mely a fel nem használt áramfelesleget értékesíti a hálózat felé, ez jelentősen növeli gazdaságosságát. Hátránya a nyáron termelt hőfelesleg kihasználatlansága. A bioszolár: biomassza+szolár hőellátás, ez biomassza kazánt jelent (pl. faapríték-tüzelés),

napkollektor

rásegítéssel.

A

napenergia

az

éves

hőigény 50-70%-át képes lefedni.

Napterek A projekt során folytatott felmérésekben nem merült fel igényként, azonban a dániai tapasztalatok igazolták, és magyarországi kutatási elképzelések is támogatják a visszabontott tömbbelső déli fekvésű oldalain használati terek bővületeként

napterek

létesítését,

melyek

javítják

a

lakóegységek

energiamérlegét, és kellemes életteret biztosítanak a lakóknak.

Elektromos ellátás A javaslat megegyezik az általános fejezetben foglaltakkal. Helyben két áramforrás javasolt: A kogenerációból termelt áram, mely a teljes igényt fedezi, esetleg felesleget termel. A homlokzati PV-elemekkel termelt áram, mely csak kiegészítő jellegű; Ha a kollektorfelületek helyett PV-elemeket helyezünk el, D/1 esetén 10 lakás, vagy az össz-igény 30%-a, D/2 esetén 7 lakás, illetve az összigény 25%-át lehet fedezni. Bioszolár fűtés esetén a fennmaradó felület hozama jelképes. Kogeneráció esetén a PV-felület a környezetterhelést csökkenti, az autonómiát növeli 30 ill. 25%-os mértékben. A laksűrűség csökkentésével (dán átlag, 60 m2/fő, 300-370 fő/ha) a környezetterhelés csökken és az autonómia növekszik. Az igény csökken cca. 30-40%-kal, az autonómia hasonló mértékben nő, összesen cca. 50%-ig. A PV-technika azonban gazdaságtalan, megvalósítása a mai PV-árak mellett nem reális.

114



A hiányzó mennyiség a szatellit-területről beszerzett, szélenergia vagy biomassza-kogeneráció alapú áram.

7. Vízellátás A megismert közelítések alapján vizsgáljuk a mintaterületeket: 1. Az adott telkeken hány fő esővizét lehet felfogni? 2. A

javaslatokban

foglalt

lakos-szám

esővíz-igényének

hányadrészét

fedezi az esővíz-hozam?

Meglévő állapot (M) Telek területe:

893 m2

Esővíz-hozam:

1,1 m3/nap, vagyis 36 fő igényét fedezheti.

Tető-, ill. burkolt felület:

893 m2

Zöldtető:

0

Lakosszám:

46

Laksűrűség:

19,41 m2/fő, azaz 515 fő/hektár

Ivóvízigény:

6,44 m3/nap

Redukált ivóvízigény (esővíz és szürkevíz használata esetén): 3,4 m3/nap (53%) 1,38 m3/nap

Esővízigény:

A meglévő állapot szerint az esővíz-igény 80 %-a fedezhető. Ehhez kedvezőtlen környezeti

adottságok

(kevés

zöldfelület),

valamint

viszonylag

nagy

laksűrűség tartoznak. A fogyasztás – csak az esővízfogyasztás szempontjából – nem fenntartható, ivóvízfogyasztás szempontjából fenntartható. A laksűrűség csökkentése (dán átlag, 60 m2 lakásalapterület/fő, 300 fő/ha) esetén az épület fenntartható lesz, illetve többlettel (szufficit) rendelkezik. A

csak

vízfogyasztás

szempontjából

megállapított

fenntarthatóság

nyilvánvalóan relatív, a fenntarthatóság általános értelemben csak az összes vizsgált tényező értékelése révén állapítható meg. A

javaslatok

alkalmazásával

a

meglévő

ivóvízigény

53

%-os

csökkentése

prognosztizálható!

D1D1-változat tető-, ill. burkolt felület:

544 m2

zöldtető:

349 m2

lakosszám:

46 (változatlannak tekinthető)


115


laksűrűség:

19,41 m2/fő, azaz 515 fő/hektár

ivóvízigény:

6,44 m3/nap

redukált ivóvízigény (esővíz és szürkevíz használata esetén): 3,6 m3/nap (56%) esővízigény:

1,38 m3/nap

ebből esővízzel fedezhető:

0,9 m3/nap, azaz 30 fő igénye

A D1 változat szerint az esővíz-igény 65 %-a fedezhető. Ehhez kedvezőbb környezeti

adottságok (jó zöldfelület-arányok), valamint viszonylag nagy

laksűrűség tartoznak. A

javaslatok

alkalmazásával

a

meglévő

ivóvízigény

65

%-os

csökkentése

prognosztizálható! A fogyasztás – csak az esővízfogyasztás szempontjából – nem fenntartható, ivóvízfogyasztás szempontjából fenntartható. A terület a nagy laksűrűség miatt nem fenntartható, mivel az esővíz-hozamnál az

igény

nagyobb.

A

laksűrűség

csökkentése

(dán

átlag,

60

m2

lakásalapterület/fő) esetén (300 fő/ha) a terület fenntartható lesz, sőt többlettel rendelkezik.

D2D2-változat tető-, ill. burkolt felület:

344 m2

zöldtető:

549 m2

lakosszám:

cca. 56-58

ivóvízigény:

7,84 m3/nap

redukált ivóvízigény:

4,7 m3/nap (59%)

esővízigény:

1,68 m3/nap

ebből esővízzel fedezhető:


A

D2

változat

szerint

az esővíz-igény 46 %-a fedezhető. Ehhez kedvező

környezeti adottságok (optimális zöldfelület-arányok), valamint viszonylag nagy laksűrűség tartoznak. A javaslatok alkalmazásával a meglévő ivóvízigény 51 %-os csökkentése prognosztizálható! A

fogyasztás

fenntartható,

fenntartható, mivel

az

de

a

terület

esővíz-hozamnál

csökkentése (dán átlag, 60 m

2

az

a

nagy igény

laksűrűség nagyobb.

A

miatt

nem

laksűrűség

lakásalapterület/fő) esetén (370 fő/ha) a

terület fenntartható.

116



Belvárosi tömb egészére vonatkozó megáll megállapítások apítások A tömb adatait e tanulmány keretei közt nem tudjuk vizsgálni. A telek adataitól várható eltérés: a tömbbelsőben található park a zöldfelületarányokat,

valamint

az

stb.)

érdemi

(laksűrűség,

esőgyűjtő

felületeket

javítja.

nem

extrapolálható.

eltérést

mutat,

A

többi A

adat fenti

következtetések a tömb egészére is érvényesek. A talajvizet használati víz szempontjából – szennyezettsége miatt – nem tekintettük hasznosíthatónak. Öntözővíz

céljára

való

hasznosítása

a

nyári

időszakban

az

ivóvíznél

mindenképpen előnyösebb.

8. Szennyvízkezelés Az

általános

javaslatokban

technológiáját

a

rendelkezésre

foglaltak

alapján

álló

zöldterületek

a

szennyvíztisztítás vizsgálata

alapján

kíséreljük meg kiválasztani, valamint arra a kérdésre is választ keresünk, hogy mi az a laksűrűség, amely mellett a nádágyas tisztítás megvalósítható? A Berzsenyi utcai épület telke esetén a vizsgálat a következő eredményeket hozza:

Meglévő állapot (M) 19,41 m2/fő, 515 fő/ha, 893 m2 telek; nincs zöldterület, növényi tisztító elhelyezése nem lehetséges

D1D1-változat 19,41 m2/fő, 515 fő/ha, 893 m2 telek; a vízszintes zöldterület 131 m2, 46 fővel ez 2,84 m2/fő, tehát növényi tisztító elhelyezéséhez nem elegendő.

D2D2-változat 15,94 m2/fő, 627 fő/ha, 893 m2 telek; a vízszintes zöldterület 200 m2, ami cca.56 fővel 3,57 m2, tehát növényi tisztító elhelyezéséhez megfelel. Telken belül azonban nincs értelme tisztítónak, csak tömbön belül, ezért egyelőre csak annyi állapítható meg, hogy fenntartható szennyvíztisztítási technológia szempontjából valahol a D/2 laksűrűsége körül található az alsó határérték. Számszerűen nehéz meghatározni, mert a beépítés módja jelentősen befolyásolja

az

értéket,

s

inkább

a

zöldterülethez

köthető.

Ezzel

magyarázható, hogy a D/2 esetén több a zöldterület, de a laksűrűség nagyobb, ez

a

szennyvíztisztítás

szemszögéből

nézve

kedvezőbb,

mint

a

kisebb

laksűrűségű és kisebb zöldfelületű D/1 verzió, noha a környezetterhelés


117


nyilvánvalóan

nagyobb.

Csak

annyi

állapítható

meg,

hogy cca. 600 fő/ha

laksűrűség alatt már létrehozható a fenntartható szennyvízkezelés. Reálisabb képet ad a tömb egészének vizsgálata.

Belvárosi tömb egészére vonatkozó megállapítások A

Berzsenyi

utcai

tömb

lakóinak

becsült

létszáma:

1000

fő.

Az

ehhez

2

rendelhető tisztítóméret 3200 m . A rendelkezésre álló terület a tömbbelsőben D1 verzió szerint 1370 m2 D2 verzió szerint 3000 m2. Ebből következően a tömb összes szennyvizét nem lehet növényi tisztítóval kezelni, noha nagyon közel van a D/2 verzió a kívánt feltételhez. Ehhez kisebb laksűrűség, vagy egyéb, a szennyvíz-emissziót csökkentő megoldások szükségesek. Körültekintő tervezés esetén azonban D/2 esetén a tisztító elhelyezhető.

Tisztítás kisebb laksűrűség esetén A laksűrűség csökkentése reális alternatíva marad, az általános javaslatokban leírtak alapján, azaz ha az egy főre jutó lakás-alapterületek megközelítik az ideális, jóléti értéket (dán átlag, 60 m2 lakásalapterület/fő). Ez a D/1 verzió szerint 300 fő/ha, a D/2 verzió szerint 370 fő/ha laksűrűséget jelent. Ha

600

fő/ha

laksűrűségnél

már

megteremthetőek

a

helyben

tisztítás

feltételei, feleakkora laksűrűségnél, feleakkora szennyvíz-emisszió esetén még inkább. Így a tömbbelsőben a teljes szennyvízmennyiség megtisztítható, amellett a tisztító nem igényli a vízszintes zöldterület egészét. (kép: Berlin, Kreuzberg, 6-os tömb) Ekkor

a

területről

csak

a

nem

hasznosított

csapadékvíz

és

tisztított

megoldható

az

általános

szennyvíz vezetendő el.

9. Hulladékkezelés Kommunális hulladék A

papírhulladék

szelektív

gyűjtése

ma

is

szemétkukákkal közel azonos méretű szelektív gyűjtőtartályok telepítésével. A műanyag és fém hulladékok időszakos tárolása - a szelektív gyűjtés elindítása után a szeméttárolók mellett megoldható. A komposztálható hulladékot csak a tömbbelső

kibontása

esetén

lehet

megoldani,

szükséges

védőtávolság

megállapításával, a kertben elhelyezhető különféle technológiájú komposztáló

118



ládákkal. Dániában bevált jó megoldás, hogy a kibontott tömb belsejében szelektív mini hulladékudvart létesítenek, ahová a ház lakói kényelmesen tudják eljuttatni szeparáltan gyűjtött anyagaikat. A szelektív gyűjtés helyben visszaforgatható frakciói: Konyhai és kerti szerves hulladék (biomassza), komposztálás révén: a tömbben

keletkező

meghatározása

hulladék

vezethet

összetevőinek

arra

az

és

ezek

mennyiségének

eredményre,

hogy

a

biomassza

mennyisége túl sok a helyben való kezeléshez, ekkor a felesleget el kell

szállítani

biogáztelep).

a

A

hasznosítás

helyére

biogáz-fejlesztő

(mezőgazdaság

kisüzem

illetve

szaghatása

miatt

lakóövezetben nem létesíthető, elhelyezése a várost övező tájban vagy szatellit-területen célszerű. A hulladék összetételére illetve annak energiatartalmára vonatkozóan nincs adatunk, feltételezésünk szerint a mintaterületeken ennek mennyisége energetikailag nem számottevő. Égethető

biomassza

(kerti

hulladék,

fahulladék,

bizonyos

papírminőségek): a biomassza fűtőműben hasznosítható, amennyiben az összetevők

kontrollja

biztosítható,

veszélyes

hulladék

bekerülése kivédhető.

Építési hulladék A

rehabilitáció

létesítendő.

A

során tömb

a

tömbbelsőben

bontandó,

régi

újrafeldolgozó

építésű

házaiból

telep

jelentős

mennyiségű újrahasznosítható és értékesíthető anyag kerül ki, melyek zöme helyben hasznosítható.

4/b Paneltömbre értelmezett javaslatok (projektötletek) 1. Az épületek magassága A tízemeletes épületek jelenleg közel 33 m magasak. A megfelelőnek mondható szintszám azonban csak F+4, ami cca. 18 m-es magasságot eredményez,

mely

magastetővel,

tetőtér-beépítéssel

együtt

is

megfelelő. Ez a kívánatos magasság, ami visszabontással elérhető, illetve új építés, a beépítési intenzitás növelése esetén elérendő. A

visszabontás

realitását


egyéb

tényezők

(költség,

lakásszám-

119


változás) határozzák meg. A legfeljebb négyemeletes házak ideális állapotát az adottságok miatt is lépcsőzetesen érdemes közelíteni: a tízemeletes házak lakhatás céljára szinte alkalmatlanok. A lakhatónak mondható magasság a 6-7 emeletnél húzható meg. Az ennél magasabb épületek átmeneti megtartásával illetve átfunkcionálásával, vagy részleges visszabontásával lehet számolni. Átfunkcionálható irodaházzá, illetve kollégiummá, apartmanházzá. A magasabb házak hangsúlyos helyeken való megőrzése a negyedek önálló karakteréhez járul hozzá, tájékozódási pont.

Építménymagasság alternatívái:

D/1 változat A meglévő állapot megőrzése és rehabilitáció: csak gazdasági kényszerből indokolt. Ez esetben a lebontásra csak az épület élettartamának leteltével – 50-100 év – kerülhet sor.

D/2 változat Egyenletes visszabontás és rehabilitáció: valamennyi szekció négyemeletes, magastetős kialakítású.

D/3 változat Lépcsőzetes szekció

visszabontás

marad

és

tízemeletes,

rehabilitáció: a

további

legfeljebb

6-7

emelet

és

egy

lépcsőháznyi

négyemeletes

közt

lépcsőzik. Mivel az alternatívák közül laksűrűség, környezetterhelés, fenntarthatóság és használati érték szempontjából a D1. a legkedvezőtlenebb, a D2. a legkedvezőbb, a D3. kedvező, a választás gazdasági lehetőség illetve szándék kérdése. A D3. változat csak konkrét építészeti javaslat esetén értékelhető, ezért azt nem, csak a D1. és D2. változatot vizsgáljuk. A

D1.

esetben nem történik visszabontás,

magastető,

illetve

tetőkert

magastetős

tetőfelületekre

az

a

meglévő

létrehozása

javasolt,

optimális

hajlásszöghöz

épületre hogy

a

közeli

helyzetben lehessen elhelyezni a melegvíztermelő napkollektorokat. Ez esetben a vízszintes felületek hőszigetelése után extenzív

120



zöldtetők

kialakítására

nyílik

lehetőség,

melyek

javítják

a

terület

és

üzletek

mikroklímáját, növelik a zöld felületek arányát. Javasolt

a

teljes

"tömbterület"

beépítése,

ahol

parkolók

elhelyezésére nyílik mód úgy, hogy az első emelethez kapcsolódóan intenzív tetőkertek kerülnek kialakításra. További javaslat az épület hőszigetelése mellett télikertek és lakótér bővítmények integrálása a ház napos oldalaira. A D2. esetben a visszabontás megtörténik, hasonlóan a D1. esetben leírtakhoz egyéb funkció- és fenntarthatóság-növelő intézkedések javasoltak.

2. A beépítés intenzitása és a zöldfelület mértéke A beépítés optimumának keresése mellett az építészeti kritika elsődleges.

A lakótelepi beépítések kritikája A

kritika

a

teljesség

igénye

nélkül

fogalmazza

meg

a

leggyakoribb

problémákat: hiányoznak a jól integrált belső udvarok, csak szeles, kihasználatlan köztes terek vannak, az utcák nincsenek egyértelműen lehatárolva. nincs a környező tájjal és a hagyományos környezettel kapcsolat. Az általános kritakai észrevételeket a konkrét esettanulmány esetében ki kell egészíteni azzal, hogy az első két tétel a mintaterület esetében csak részben igaz, mert szigetként ékelődik be egy meglévő városi szövetbe, így a probléma itt részben igényel kezelést. A belső udvarok hiányát a földszint felett létesítendő

nagy

hozzáférhető. hagyományos

zöldtető

Továbbá

a

környezettel

pótolja,

mely

mintaterületen van

a

zárt,

csak

a

lakók

számára

szerencsés adottságok miatt a

kapcsolat, azonban a panelház szervetlenül

illeszkedik a lakókörnyezetbe. Ezen a rehabilitáció sokat javíthat. A tájjal való kapcsolatra a fenntarthatósággal foglalkozó alfejezetek adnak választ (szatellit-területek).

Bontások, új építések lehetőségei A

tömb

rehabilitációja

megtartása

illetve

során

részben

a

le-,

fő

alternatívák

illetve

a tízemeletes épületek

visszabontásuk mértéke, hogy a

kívánatos beépítési sűrűséget és a biológiailag aktív felület maximumát (8090%) közelítsük. A beépített területen elhelyezhető zöldfelület maximumának számítását táblázatban adjuk meg.


121


Zöldfelület-számítások Meglévő állapot (M) A beépítés intenzitása a "telken" és a "tömbön" belül egyaránt 43,49 %. Telek:

2025 m2

Beépített terület:

330+230 m2= 560 m2

Bruttó szintterület:

11×560= 6160 m2

Szintterületi mutató:

6160/2025= 3,04


1 2 3 4

termőréteg/cm 20 20-50 >100 homl.növényládák telek m2 park zöldfelület telek/zöldf. deficit fenntarth.deficit %

állomány zöldf./% hely terület/m2 zöldf./m2 egyszintes 25 zöldtető a magastetőn 0 0 kétszintes 50 emeleti zöldtető 0 0 háromszintes 75 földszinti zöldtető 0 0 zöldhoml. 25 homlokzatok 0 0 2025 összes assz. zöldfelület(BAF)m2 200 0,098765 200 asszimiláló zöldfelület/telek 0,901234568 1825 zöldfelületi deficit(m2) 70,12345679 1420 fenntarth. deficit(80%BAF-hoz)m2

Magyarázat: BAF: Biológiailag Aktív Felület, azaz asszimiláló zöldfelület; Zöldfelületi deficit: Telek területéből kivonva a BAF értékét (nem azonos a beépített területtel, annál kevesebb) Fenntarthatósági deficit: a fenntarthatónak értékelt beépítési sűrűségtől(20%) való eltérés, százalékban illetve m3-ben megadva. Értékelés: a zöldfelületi deficit jelentős (kevés zöldfelület). Ez városon

pótlására,

utcakarakter

az

Paneles beépítés esetén javasolt

funkciók

kiépülése

végett azonban javasolt a földszint 100%-ban történő beépítése. során

A

kb.

beépítés 12

traktusmélységgel nyíló gépkocsi

boltokat tárolókat

m-es utcára és/vagy lehet

kialakítani.

122


szinten

hiányzó városi és tárolási

hozzáépítések az általános emeleti

belül, vagy másutt szatellit-területekkel kielégíthető (lásd lejjebb). A


A

zöldfelületi

fenntart-hatósági

kritérium

és

a

100%-os

beépítés

úgy

egyeztethető össze, hogy a beépítés fölött intenzív tetőkertek kialakítása, valamint a homlokzatokon zöldfelületek kialakítása szükséges. Az általános emeleti szinteken télikertek és a lakások megnövelése érdekében bővítmények építése lehetséges. A telken belül javasolt beépítés alternatívái:

D/1 változat Tízemeletes épület megtartása tetőtér és telek beépítésével: A környezetterhelés, laksűrűség egyfelől csökken(lakáskorszerűsítés), másfelől nő(irodák, üzletek, új

lakások);

a

használati

érték

növekedése); gazdaságosság

nő(lakószintek

elválasztása,

bevételek

maximuma (beruházásigényt az értékesíthető új

épületrészek csökkentik). Beépítés intenzitása: Ez esetben a beépítés a telek beépítésével nő, a "telken" és a "tömbön" belül egyaránt (100 %). Telek:

2025 m2


2025 m2


2025+10×560= 7625 m2


7625/2025= 3,76


termőréteg/cm 20 20-50 >100 homlokzati növényládák telek m2

állomány zöldf./% hely terület/m2 zöldf./m2 1 egyszintes 25 zöldtető a magastetőn 1907 476,75 2 kétszintes 50 emeleti zöldtető 286 143 3 háromszintes 75 földszinti zöldtető 1825 1368,75 4 zöldhomlokzat 25 zöldhomlokzatok 1486,98 371,745 2025 összes assz. zöldfelület(BAF)m2 2360,245 1,165553 asszimiláló zöldfelület/telek telek/zöldf.deficit -0,165553086 -335,245 zöldfelületi deficit(m2) fenntarthatósági deficit % -36,55530864 fenntarth. deficit(80%BAF-hoz)m2 -740,245 Értékelés: a zöldfelületi deficit negatív, tehát a telek területénél nagyobb a zöldfelület. Ezt a magas épület nagy zöldhomlokzati felülete eredményezi. A nagy

szintszám

azonban

nem

teszi

lehetővé

klimatikus

egyensúly

megvalósulását. A zöldfelület-növelés jelentős javulást okoz, azonban nem teszi fenntarthatóvá az épületet.


123


D/2 változat Részleges bontás: A földszint beépítése, a fölső öt emelet bontásával. A földszinten

és

alatta

parkoló

épül.

Az

intézkedések

hatására

a

környezetterhelés és laksűrűség csökken, használati érték nő, viszont a projekt gazdaságossága csökken (beruházásigény nő).

Beépítés intenzitása: Ez esetben a beépítés azonos D1-gyel, azaz 100%. A szintsűrűség csökken a bontás miatt. Telek:

2025 m2


2025 m2


2025+5×560= 4825 m2


4825/2025= 2,38


termőréteg/cm 1 20 2 20-50 3 >100 4 homl. növényládák telek m2

állomány zöldf./% hely terület/m2 zöldf./m2 egyszintes 25 zöldtető a magastetőn 170 42,5 kétszintes 50 emeleti zöldtető 286 143 háromszintes 75 földszinti zöldtető 1453 1089,75 zöldhoml. 25 homlokzatok 676 169 2025 1444,25 összes assz. zöldfelület(BAF)m2 0,71321 asszimiláló zöldfelület/telek telek/zöldf.deficit 0,286790123 580,75 zöldfelületi deficit(m2) fenntarth. deficit % 8,679012346 175,75 fenntarth. deficit(80%BAF-hoz)m2

Értékelés: A D2 változatban elérhető a 71 %-os biológiailag aktív felület, ami a fenntartható állapothoz (80%) képest már mindössze cca. 9%, azaz 175 m2 zöldfelület-deficittel rendelkezik. Ez városon belül, vagy másutt szatellitterületekkel kielégíthető (lásd lejjebb). A telek adatai a tömb egészére extrapolálhatók a sorolt beépítés azonossága miatt. Ez a változat az építészeti-ökológiai optimum (a teljes bontást nem számítva). A tömbön belül nem célszerű további beépítés (alacsonyabb szintszámú új beépítés,

további

klimatikusan

lakások,

fenntartható

stb.), beépítési

tehát

itt

sűrűség

az nem

említett,

10-20

%-os

valósítható

meg,

csak

közelíthető.

3. Városi funkciók pótlása Az

Alapelvek

és

a

német

tapasztalatok

figyelembevételével

javaslataink

elmozdulást jelentenek az integrált városi életmód felé. Ez jelenti egyebek

124



mellett a város decentralizálását.

Építészeti és funkcionális kritika A lakótelepek többsége monofunkciós alvóváros. A közösségi létesítmények többsége a lakótelepek építésekor nem valósult meg. Ennek következtében a lakótelepek

alapellátási

hiányoktól

szenvednek.

Már

egy

közepes

méretű

panelház (100 lakás) egy falu lakosságát fogadja be, azonban a legtöbb intézmény,

mely

egy

faluban

létezik

(iskola,

templom,

temető,

piac,

önkormányzat, stb.), itt hiányzik, vagy távol, központosítva létezik. A lakótelepeket jellemzi nemcsak e „falusi”, hanem a városi funkciók hiánya. A szolgáltatás,

decentralizált

közigazgatás,

adminisztratív,

kulturális,

oktatási funkciók hiányoznak. A paneltömb idegenül áll a városrész hagyományos beépítése közé ékelten. A földszinteken kialakult üzletek eleven utcai életet teremtenek, állaguk, színvonaluk alacsony. A környező épületek jelentős része eklektikus stílusú, műszakilag leromlott, de

építészeti-városszerkezeti értéket képvisel. Az épületek utcafrontján

spontán módon kialakult üzletek, vendéglátó egységek létesültek. A X. kerület közigazgatási központja és egyéb ellátó intézményei gyalogosan elérhetők. Helyi identitás részben kialakult.

Szociális helyzet A lakótelepeken élők jelentős része a közműdíjakkal illetve a megvásárolt bérlakás díjával olyan mértékű tartozásokat halmozott föl, ami a lakás elárverezését

vonhatja

maga

után.

Az

árverezéseket

és

az

ezt

követő

kilakoltatást eddig a kerületi és a fővárosi önkormányzatok politikai okokból elhalasztották. A lakások jelentős részében több generáció él együtt, a lakhatási esélyek javulása nélkül. Nagy a munkanélküliség. A lakók önerővel többnyire

nem

rendelkeznek.

A

romló

szociális

helyzet

következtében

a

budapesti lakótelepek többsége kezd gettóvá válni (Pruitt-Igoe szindróma). A szociális helyzet kezelése is igényel intézményeket.

Koncepció Bontásra csak fokozatosan, az épületek élettartamának lejártával lehet sort keríteni. Mivel azonban a lakótelepek monofunkciós alvóvárosokként épültek, fel kell emelni őket városi szintre. Németország ezt az utat választotta. Ez az integrált városi életmód megalapozását jelenti.


125


A tömb fejlesztése során az általános javaslatban foglaltak érvényesek, ezek közül a mintaépületben a következőkre kerülhet sor: Új lakások épülnek a tetőterek hasznosításával, ezek részben kiváltják a megszűnőket. A lakófunkció a földszinteken megszűnik. Az épületek emeleti szintjein a lakófunkció maradása javasolt, azonban bizonyos arányban átfunkcionálás (iroda) lehetséges. A földszinten az új beépítéssel kialakuló területeken célszerű az üzleti célú hasznosításon belül a városi funkciók - szolgáltatások, kulturális és ellátó létesítmények, stb. – megfelelő arányát megvalósítani, ezeken kívül a lakók használatára szolgáló közösségi tereket – fiatalok, idősek klubja, önigazgató szervezet irodája, stb. – biztosítani. A megfelelő arányt

a

bérlemények

kezelési

jogával

felruházott

helyi

önigazgató

szerveződés döntései biztosítják. Az integrált városi funkciók a munkahelyteremtés révén alkalmasak a helyben való munkavégzés és lakhatás megvalósítására. A fent felsorolt, a tömbbe telepített városi funkciókon túl a rehabilitált tömb üzemeltetése is munkalehetőséget teremt: hőközpont felügyelete, szelektív hulladékgyűjtés gondozása, tetőkertek gondozása, mélygarázs üzemeltetése, stb.

4. Önigazgatás Kifejtve lásd az 5. fejezetben (A megvalósítás programja).

5. Közlekedés A közlekedésre vonatkozó javaslatok: A tömbben elhelyezendő mélygarázs a tömb igényein túl hozzájárulhat a szomszédos tömbök túlzsúfoltságának csökkentéséhez. Az alapellátás intézményeinek könnyebb eléréséhez a kerületen belüli belső közlekedés alternatíváit kell fejleszteni (gyalogos, kerékpáros, illetve kerületen belüli körjárat (kisbusz, villamos). Az átmenő forgalom csekély volumene miatt javasolt a környék bekapcsolása a városközpont gyalogos zónájába, több mellékutca lakóudvarrá vagy csak célforgalom

számára

megközelíthető

gyalogos

zónává

alakítása,

a

közterületi zöldfelület növelése mellett.

126



6. Energiaellátás Energiaigény számítása: Meglévő hőigény (Állomás u.): 3075 GJ/év A tömb hőigénye (extrapoláció alapján): 6 × 3075 = 18450 GJ/év D/1

verzió

légcserével

tervezett

fűtési

hőigény:

használati

671 GJ/év,

1438

GJ/év,

melegvízigény:

hővisszanyeréses

1050 GJ/év , azaz

összesen 1721 GJ/év A tömb hőigénye (extrapoláció alapján): fűtésre 6 × 1438 = 8628 GJ/év; HMV: 6 × 335 = 2010 GJ/év D/2

verzió

tervezett

fűtési

hőigény:

847

GJ/év,

hővisszanyeréses

légcserével 396 GJ/év; használati melegvízigény: 294 GJ/év, azaz összesen 425 GJ/év A tömb hőigénye (extrapoláció alapján): fűtésre 6 × 847 = 5082 GJ/év; HMV: 6 × 294 = 1764 GJ/év

Javasolt intézkedések: 20 cm külső oldali hőszigetelés, nyílászárócsere 2 rtg. hőszigetelő üvegezéssel, télikertek létesítése a lakások bővítéseként, épület vizes és fűtési rendszerének felújítása, első lépcsőben kogenerációs motor, 20 éves használat után bioszolár fűtőmű kiépítése.

Megújuló potenciálszámítás (csak napenergia) D/1 verzió kollektorfelületek: 568 m2; sugárzásösszeg (vízszintes felület, Meteorológiai Intézet adata): 1200 kWh/m2/év; ez kollektorra átszámítva optimálisan

700

kWh/m2/év

(Pannonsolar

adata).

Ez

a

teljes

kollektorfelületre 568×700= 397600 kWh/év, azaz 1431360 MJ, vagyis a potenciál 1431 GJ/év. D/2 verzió kollektorfelületek: 350 m2; 350×700= 245000 kWh/év, azaz 882000 MJ, vagyis a potenciál 882 GJ/év. A

PV-elemek

felületeit

kollektorfelületek

kiegészítő

többletpotenciálját

lehetőségként PV-felületre

tekintettük.

A

átalakítva

a

potenciál a következőképpen alakul: D1:

1075/1431=0,75 0,25×568=142 m2; 15 m2 PV/lakással számolva ez

9,5 lakás igénye, azaz a potenciál: 10,4 %.


127


D2: 403/882=0,45 0,55×350=192,5 m2; 15 m2 PV/lakással számolva ez 13 lakás igénye, azaz a potenciál: 24 %. 1 m2 napelemet 1500 kWh ér egy év alatt, ennek cca. 12%-a hasznosul, azaz 180

kWh.

Ez

52200

kWh

(D1)

ill.

36000

kWh

(D2).

Egy

alacsony

2

felületet

áramfogyasztású lakás polikristályos PV-elemből cca. 30-60 m

igényel a teljes önellátáshoz, monokristályos elemből cca. 15-30 m2-t. 1 W teljesítményhez tartozó PV-elem költsége cca. 2000 Ft, azonban beüzemelve ez

4000

Ft-ra

is

emelkedhet.

Ez

lakásonként

4-8-16

mFt

költséget

jelenthet, ami ma irreálissá teszi ezt az alternatívát. A helyzeten két tényező

változtathat:

az

áram

vételi

tarifájának differenciálása (a

jelenlegi 18-24 Ft/kWh árról a német-osztrák gyakorlatnak megfelelő cca. 150 Ft/kWh-rqa emelve rentábilissá válhat); illetve a PV-elemek árának süllyedése (mivel ez monopolár, nem valószínű az áresés). D/1 esetén 99 lakás igényére 1485 m2, D/2 esetén 54 lakás igényére 810 m2 PV-felület kellene. Ha a kollektorfelületek helyett PV-elemeket helyezünk el, D/1 esetén 38 lakás, vagy az össz-igény 38 %-a, D/2 esetén 23 lakás, illetve az össz-igény 41 %-át lehet fedezni. Szabadonálló épületeknél, így ennél is, a függőleges felületeken is lehet számottevő PV-elemfelületet elhelyezni (lásd Schüco PV-függönyfal illetve transzparens PV árnyékolók). A berlini panelrehabilitációs programban a lépcsőházak, közlekedők világítását oldották meg PV-elemekkel. Másutt állandó nappali világítást igénylő munkahelyek energiaigényét segítik PVelemekkel (egyterű irodák, belső helyiségek, stb.). Jelen esetben ez a potenciál (tető+homlokzat) D1 esetén az áramigény cca. 40 %-át (142+458 =600 m2), D2 esetén cca. 50 %-át (142+230 =372 m2) képes fedezni.

Energiamodellek készítése, értékelés, javaslattétel Talajhő kinyerése hőszivattyúval A

hőszivattyú

alternatíváját

talajvízviszonyok

az előnytelen adottságok (kis parkterület,

ismeretének

illetve

a

kalkulációhoz

szükséges

talajmechanikai vizsgálat hiánya miatt) nem vizsgáltuk. Mintaprojekt esetén részletes vizsgálat szükséges.

Hővisszanyerés A

hővisszanyerés

kiegészítő

lehetőségét

az

előzetes


tanulmányban vizsgáltuk, ez a választandó energiamodell része lehet. Domináns

128



szerepe

passzív

ház

esetén

lehet.

Alkalmazása

jelentős

megtakarítást

eredményez: D/1 esetén 756 GJ/év (csökkentett hőigény: 671 GJ/); D/2 esetén 451 GJ/év (csökkentett hőigény: 396 GJ/) a megtakarítás.

Egyedi fűtés modellje A lakásonkénti egyedi fűtés panelháznál nem valósítható meg.

Központi hőellátás modellje A központi hőellátásnak két változata lehetséges: a./ Leválás a távhőszolgáltatásról: az épület átalakítandó központi fűtésre, saját hőközponttal. b./ A távfűtőmű átalakítása bioszolár erőműre vagy kogenerációra. Mindkét változat reális, és mindkettőt egyenértékűnek tekintjük. A hőellátás technológiájára mindkét esetben a kogeneráció és a bioszolár altenatíváit ajánljuk: D/1 verzió (fűtési hőigény: 670 GJ/év, használati melegvízigény: 1050 GJ/év) a./

kogeneráció:

gázmotor

+

csúcskazán,

gázfogyasztás

(motor+kazán):2500 GJ + 250 GJ= 2750 GJ/év, termelt áram: 900 GJ/év b./ bioszolár fűtőmű: 50% szoláris fedettség (335 GJ/év fűtési és 740 GJ/év HMV hőigény, azaz összesen 1075 GJ/év; ezzel áll szemben a 1431 GJ/év potenciál), 50% biomassza-tüzelés (600 GJ/év fűtési és HMV hőigény) D/2 verzió (fűtési hőigény: 847 GJ/év, hővisszanyeréses légcserével 396 GJ/év, használati melegvízigény: 294 GJ/év) a./

kogeneráció:

gázmotor

+

csúcskazán,

gázfogyasztás

(motor+kazán):1000 GJ + 100 GJ= 1100 GJ/év termelt áram: 360 GJ/év b./ bioszolár fűtőmű: 50% szoláris fedettség (198 GJ/év fűtési és 205 GJ/év HMV hőigény azaz összesen 403 GJ/év; ezzel áll szemben a 882 GJ/év potenciál), 50% biomassza-tüzelés (198+89 = 287 GJ/év) Értékelés: A kogeneráció és a bioszolár alternatívák közt az energiaköltségszámítás alapján lehet döntést hozni. D/1 verzió a./ kogeneráció megtakarítás + árbevétel: 15,36 mFt/év/ház; 92,16 mFt/év/tömb b./ bioszolár megtakarítás: 2,30 mFt/év/ház; 13,83 mFt/év/tömb


129


hőszigetelés megtakarítása: 9,69 mFt/év/ház; 58,15 mFt/év/tömb D/2 verzió A D/2 verzió esetében nem számítottuk ki külön a visszabontott épület és a kiváltásként más helyszínen felépítendő épület megtakarítási adatait,

hanem

egyben

kezeltük,

ami

azt

jelenti,

hogy

a

D/2

megtakarításai megegyeznek a D/1-gyel. A fentiek alapján az alábbi következtetésekre jutottunk: •

A

jól

kogeneráció

finanszírozható

átmeneti

technológia,

gyors

megtérülésű, azonban kezdetben fosszilis üzemanyagú. A bioszolár nagy beruházásigényű,

azonban

teljesen

megújuló

forrásból

üzemel.

Ezért

javaslatunk szerint kogeneráció megvalósításával kell kezdeni, majd a motorcsere-ciklus finanszírozási

idejére

lehetőség

megvalósítani esetén

a bioszolár modellt. Kedvező

a bioszolár egylépcsős megvalósítása

célszerű. •

A bioszolár-modell további finomított alternatívája lehet a kiegészítés kisebb teljesítményű fagáz-üzemű kogenerációval. A kogeneráció ez esetben csak az elektromos önellátásra lenne méretezve, hőfeleslege nyáron a melegvízellátásra segítene rá. Így minimális biomassza Inputtal 100 % megújuló forrásra állítható a tömb.

Fogalom-magyarázat: A

kogeneráció

kapcsolt

energiatermelést

jelent,

melyben

egyszerre

termelünk hő- és elektromos energiát. A kogeneráció általában belsőégésű motorral

történik,

melynek

tengelye

generátort

hajt

meg.

A

motor

hőtermelése hőenergiaként, a generátor árama elektromos teljesítményként hasznosul.

A

hajtóanyag

általában

földgáz,

de lehetséges alternatív

üzemanyag felhasználása is, pl.: fagáz, biodízel, alkohol, biogáz. A fagáz

fejlesztése

a

gázmotor

mellé

telepített

fagáz-generátor

segítségével valósul meg, mely jól kiegészítheti a biomassza-kazánnal történő fűtést. A kogeneráció rugalmas átállást tesz lehetővé, kezdetben földgázüzemmel, később bármely más üzemanyaggal. A biogáz bekeverhető a városi gázhálózatba, s így fokozatos átállás is lehet részleges vagy teljes biogázüzemre. A kogeneráció saját erőművet jelent, mely a fel nem használt áramfelesleget értékesíti a hálózat felé, ez jelentősen növeli gazdaságosságát. Hátránya a nyáron termelt hőfelesleg kihasználatlansága.

130



A bioszolár: biomassza+szolár hőellátás, ez biomassza kazánt jelent (pl. faapríték-tüzelés),

napkollektor

rásegítéssel.

A

napenergia

az

éves

hőigény 50-70%-át képes lefedni.

Napterek A projekt során folytatott felmérésekben nem merült fel igényként, azonban a dániai tapasztalatok igazolták, és magyarországi kutatási elképzelések is támogatják az épületek déli fekvésű oldalain használati terek bővületeként napterek létesítését, melyek javítják a lakóegységek energiamérlegét, és kellemes életteret biztosítanak a lakóknak.

Elektromos ellátás A javaslat megegyezik az általános fejezetben foglaltakkal. Helyben két áramforrás javasolt: a kogenerációból termelt áram, mely a teljes igényt fedezi, esetleg felesleget termel; a homlokzati PV-elemekkel termelt áram, mely csak kiegészítő jellegű. (Ha a kollektorfelületek helyett PV-elemeket helyezünk el, D/1 esetén 19 lakás, vagy az össz-igény 43%-a, D/2 esetén 11 lakás, illetve az össz-igény 57%-át lehet fedezni. Bioszolár fűtés esetén a fennmaradó felület hozama jelképes. Kogeneráció esetén a PV-felület a környezetterhelést csökkenti, az autonómiát növeli 43 ill. 57%-os mértékben. A laksűrűség csökkentésével (dán átlag, 60 m2/fő, 300-370 fő/ha) a környezetterhelés csökken és az autonómia növekszik. Az igény csökken cca. 30-40%-kal, az autonómia hasonló mértékben nő, összesen cca. 50%-ig, azonban gazdaságtalan, megvalósítása mai PV-árak mellett nem reális. A hiányzó mennyiség a szatellit-területről beszerzett, szélenergia vagy biomassza-kogeneráció alapú áram.)

7. Vízellátás A megismert közelítések alapján vizsgáljuk a mintaterületeket: 1. Az adott telkeken hány fő esővizét lehet felfogni? 2. A

javaslatokban

foglalt

lakos-szám

esővíz-igényének

hányadrészét

fedezi az esővíz-hozam?

Meglévő állapot (M) Telek területe:

575 m2

Tető-, ill. burkolt felület:

281 m2


131


Zöldtető:

0

Lakosszám:

80

Laksűrűség:

7,18 m2/fő, azaz 1390 fő/hektár (>294)

Iivóvízigény:

11,2 m3/nap

Redukált ivóvízigény (esővíz és szürkevíz használata esetén): 5,97 m3/nap (53%) Esővízigény:

2,4 m3/nap

Esővíz-hozam:

0,34 m3/nap, vagyis 11 fő igényét fedezheti.

A

meglévő

állapot

szerint

az esővíz-igény 14 %-a fedezhető. A terület

önmagában nem fenntartható, esővízigényét és ivóvízigényét sem tudja saját forrásból

fedezni.

Ehhez

kedvezőtlen

környezeti

adottságok

(kevés

zöldfelület), valamint viszonylag nagy laksűrűség tartoznak. Az adottságokon két módon lehet javítani: a laksűrűség csökkentésével és az esővízgyűjtő felület növelésével. A

víztakarékos

javaslatok

alkalmazásával

a meglévő ivóvízigény 46 %-os

csökkentése prognosztizálható (változatlan épületkialakítás esetén)!

D1D1-változat Tető-, ill. burkolt felület:

375 m2

Zöldtető:

200 m2

Lakosszám:

80 (változatlannak tekinthető)

Laksűrűség:

7,18 m2/fő, azaz 1390 fő/hektár (>294)

Ivóvízigény:

11,2 m3/nap

Redukált ivóvízigény (eső- és szürkevíz-hasznosítás esetén): 5,72 m3/nap (51%) Esővízigény:

2,4 m3/nap

Ebből esővízzel fedezhető:


A D1 változat szerint az esővíz-igény 25 %-a fedezhető. Ehhez kedvezőbb környezeti

adottságok (jó zöldfelület-arányok), valamint viszonylag nagy

laksűrűség tartoznak. Javítási lehetőségek: lásd M változatnál. A

javaslatok

alkalmazásával

a meglévő ivóvízigény 49 %-os csökkentése

prognosztizálható! A terület önmagában nem fenntartható, esővízigényét nem tudja saját forrásból fedezni – megjegyzendő, hogy a fenntartható állapottól 75 % választja el. A laksűrűség csökkentése (dán átlag, 60 m2 lakásalapterület/fő) esetén azonban

132



(44 lakos, 660 fő/ha) a terület részlegesen fenntartható lesz (esővíz-igény 45 %-os csökkentése, 53 %-os ivóvíz-megtakarítás) vízfogyasztás szempontjából!

D2D2-változat Tető-, ill. burkolt felület:

375 m2

Zöldtető:

200 m2

Lakosszám:

cca. 55 fő (fogyasztás szempontjából 45 fő)

Laksűrűség:

12,7 m2/fő, azaz 758 fő/hektár (<294 )

Ivóvízigény:

6,3 m3/nap

Redukált ivóvízigény:

2,96 m3/nap (47 %)

Esővízigény:

1,35 m3/nap

Ebből esővízzel fedezhető:


A

D2

változat

szerint

az esővíz-igény 44 %-a fedezhető. Ehhez kedvező

környezeti adottságok (maximális zöldfelület-arányok), valamint viszonylag alacsony

laksűrűség

tartoznak.

A

javaslatok

alkalmazásával

a

meglévő

ivóvízigény 53 %-os csökkentése prognosztizálható! A fogyasztás részlegesen fenntartható. A laksűrűség csökkentése (dán átlag, 60 m2 lakásalapterület/fő, 24 lakos, 360 fő/ha) a terület (az esővíz-igény 82 %-a fedezhető,

az

ivóvíz-megtakarítás

61

%-os)

a

fenntarthatóságot

18

%

deficittel megközelíti.

Panel tömb egészére vonatkozó megállapítások A tömb adatait e tanulmány keretei közt nem tudjuk vizsgálni. A földszint felett létesített zöldtető a zöldfelület arányokat javítja. Egyéb érdemi eltérés nincs, mivel a tömb épületei azonos típusból állnak, a vizsgált épület adatai extrapolálhatóak. A megállapítások a tömb egészére érvényesek.

8. Szennyvízkezelés Az

általános

technológiáját

javaslatokban a

rendelkezésre

foglaltak

alapján

álló

zöldterületek

a

szennyvíztisztítás vizsgálata

alapján

kíséreljük meg kiválasztani, valamint arra a kérdésre is választ keresünk, hogy mi az a laksűrűség, amely mellett a nádágyas tisztítás megvalósítható? Az Állomás utcai épület telke esetén a vizsgálat a következő eredményeket hozza:


133


Meglévő állapot (M) 7,18 m2/fő, azaz 1390 fő/hektár, 281 m2 telek: kevés zöldterület, növényi tisztító elhelyezése nem lehetséges.

D1D1-változat 7,18 m2/fő, azaz 1390 fő/hektár, 281 m2 telek: a vízszintes zöldterület 280 m2, 80 fővel ez 3,5 m2/fő, tehát növényi tisztító elhelyezéséhez minimálisan elegendő.

D2D2-változat 12,7 m2/fő, azaz 758 fő/hektár, 281 m2 telek: a vízszintes zöldterület 280 m2, ami cca.55 fővel 5,09 m2/fő, tehát növényi tisztító elhelyezéséhez megfelel. A tisztító zöldtetőn helyezhető el, illetve a tisztító területét (cca. 300 m2) meg

lehet

hagyni

a

terepszinten.

A

fenntartható

szennyvíztisztítási

technológia szempontjából a laksűrűség már a meglévő állapotnál megfelel, azonban nincs elegendő zöldfelület (túl sok a burkolt felület). Számszerűen nehéz meghatározni, mert a beépítés módja jelentősen befolyásolja az értéket, s

inkább

a

zöldterülethez

köthető.

Megállapítható,

hogy cca. 600 fő/ha

2

laksűrűség alatt, és a lakosonkénti min. 5 m vízszintes zöldfelület megléte esetén már létrehozható a fenntartható szennyvízkezelés.

Panel tömb egészére vonatkozó megállapítások Az épület és a tömb adottsága speciális, mivel ismétlődő szekciókból áll és nincs felszabadítható tömbbelső, csak az épületeket övező zöldfelület, mely javaslatunk szerint zöldtető. Az Állomás utcai tömb lakóinak becsült létszáma: cca. 1650 fő. Az ehhez rendelhető tisztítóméret 5280 m2. A rendelkezésre álló terület a tömbbelsőben D1 és D2 verzió szerint 11912 × 0,45 = 5360 m2 Ebből

következően

a

tömb

összes

szennyvizét

lehet

növényi

tisztítóval

kezelni, a meglévő állapot kivételével. Lehetséges a tisztítót egy tömbben, vagy épületenként, 6 egységben megépíteni. Ez a laksűrűség csökkentése nélkül is megvalósítható. Ha az egy főre jutó lakás-alapterületek megközelítik az ideális, jóléti értéket (dán átlag, 60 m2 lakásalapterület/fő), a laksűrűség és a környezetterhelés tovább csökken. Ha

600

fő/ha

laksűrűségnél

már

megteremthetőek

a

helyben

tisztítás

feltételei, feleakkora laksűrűségnél, feleakkora szennyvíz-emisszió esetén még inkább. (kép: Berlin, Kreuzberg, 6-os tömb)

134



Ekkor

a

területről

csak

a

nem

hasznosított

csapadékvíz

és

tisztított

megoldható

az

általános


9. Hulladékkezelés Kommunális hulladék A

papírhulladék

szelektív

gyűjtése

ma

is

szemétkukákkal közel azonos méretű szelektív gyűjtőtartályok telepítésével. A műanyag és fém hulladékok időszakos tárolása - a szelektív gyűjtés elindítása után a szeméttárolók mellett megoldható. A komposztálható hulladékot csak a földszint feletti zöldtető kialakítása esetén lehet megoldani, szükséges védőtávolság megállapításával, a kertben elhelyezhető különféle technológiájú komposztáló ládákkal. Dániában bevált jó megoldás, hogy a tömbben szelektív mini hulladékudvart létesítenek, ahová a ház lakói kényelmesen tudják eljuttatni szeparáltan gyűjtött anyagaikat. A szelektív gyűjtés helyben visszaforgatható frakciói: Konyhai és kerti szerves hulladék (biomassza), komposztálás révén: a tömbben

keletkező

meghatározása

hulladék

vezethet

arra

összetevőinek az

és

ezek

mennyiségének

eredményre,

hogy

a

biomassza

mennyisége túl sok a helyben való kezeléshez, ekkor a felesleget el kell

szállítani

biogáztelep).

a

A

hasznosítás biogáz-fejlesztő

helyére

(mezőgazdaság

kisüzem

szaghatása

illetve miatt

lakóövezetben nem létesíthető, elhelyezése a várost övező tájban vagy szatellit-területen célszerű. A hulladék összetételére illetve annak energiatartalmára vonatkozóan nincs adatunk, feltételezésünk szerint a mintaterületeken ennek mennyisége energetikailag nem számottevő. Égethető

biomassza

(kerti

hulladék,

fahulladék,

bizonyos

papírminőségek): a biomassza fűtőműben hasznosítható, amennyiben az összetevők

kontrollja

biztosítható,

veszélyes hulladék bekerülése

kivédhető.

Építési hulladék A rehabilitáció során a tömbben újrafeldolgozó telep létesítendő. A tömb visszabontandó házaiból jelentős mennyiségű vasbeton-törmelék kerül ki, mely helyben hasznosítható (betonadalék, feltöltés, stb.).


135


5. A megvalósítás programjának programjának meghatározása A

modellek

megvalósítása

előzetes,

majd

az

érdekében

ezek

a

alapján

változatok

mindegyikére

kiterjedő

projektre

végleges

kiválasztott

megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni. A megvalósítás sorrendje tehát a következő: Megvalósíthatósági tanulmány (előzetes); (lásd: Függelék) Döntés Megvalósíthatósági tanulmány (végleges) Finanszírozási terv, forrásteremtés Helyi stratégia kidolgozása Megvalósítás Az

előzetes


tanulmányt

a

javasolt

változatokra

elkészítettük. A megvalósítás programját e tanulmány nem dolgozza ki. A megvalósításhoz szorosan hozzátartozik a tulajdoni konstrukció, a későbbi üzemeltetés és fenntartás, ezért e témákat itt tárgyaljuk.

Üzemeltetés, önigazgatás Tulajdonviszonyok és -formák, üzemeltetési, fenntartási megoldások, önjáróvá válás elvének megvalósítása: A

jelenlegi

tulajdonviszonyok

szerint

a

belvárosban

a

pince

egy

bérleménye kivételével (étterem) a ház magántulajdonú, a panelház vegyes (magán- és önkormányzati) tulajdonú. Az önkormányzat csekély bevételt ér el

az

épületekből,

ezzel

szemben

–

különösen

a

panel

esetén

–

kezelhetetlen méretű szociális és műszaki költség terheli (karbantartási költségek, rezsi- és lakbérhátralékok, szociális segélyek). Célszerű ezért olyan tulajdoni szerkezetet megvalósítani, melyben a bérlemények bevételei részben

vagy egészben a ház saját bevételeit, önigazgató, nonprofit

gazdálkodó

szervezetét

gyarapítsák

legalább

olyan

mértékben,

mely

a

fenntartási-felújítási költségeket teljesen, esetleg a rezsit részben vagy egészben fedezni képes. A cél a gazdaságilag önjáró, önigazgató ház vagy lakótömb megteremtése. Az önkormányzat a szükséges mértékig vonuljon ki a tulajdonból, bevételeit helyi adókból pótolja. Ha nincs elég bevétel a bérleményekből, a rekonstrukció során egyszeri injekcióként állami vagy banki segítséggel kivásárolható a magánlakások egy része és a házat

136



gyarapító bérleménnyé alakítandó. A javasolható tulajdonformák több variációja lehetséges: Magánbefektető

bérháztulajdonosok

kizárólagos

tulajdona

kivásárlással. Magánbefektetők és állami(önkormányzati) vegyes tulajdona. Közösségi,

nonprofit

tulajdonformák:

(közösségi

vállalkozás

azaz

magánlakások és közösségi tulajdonú bérlemények). Lakástársasági

(lakásszövetkezetek,

lakásszövetségek

=

„housing

associations”) tulajdonú lakások. Vegyes tulajdonformák: pl. lakástársaság végzi a fenntartást a teljes épületben, de a lakásoknak csak egy része képezi a lakástársaság tulajdonát, míg a másik része magántulajdonú lakás. Elképzelhető (pl. az előbbi esetben) a vegyes tulajdon („shared ownership”) is (a bérlakás

fokozatosan

magánlakássá

válik

a

bérelt

helyiségek

aránya,

irodaépítés,

városi

tulajdonrész

megvásárlásával). A

bérlakások,

(udvarlefedés, bérlemények

árbevétele

kapcsán

funkciók a

átfunkcionálásból

létesítéséből)

tulajdoni

és

adódó

üzemeltetési

konstrukciókat úgy kell megállapítani, hogy az árbevételek fedezzék a következő kiadásokat: beruházási hiteltörlesztés, üzemeltetés, felújítás, rezsi, szükséges

mértékben

külső

tulajdonosok

(magánbefektetők

és

önkormányzat) bérleti díjai. Az

üzemeltetési

megoldások

közül

preferált

az

önigazgató, nonprofit

struktúra, mely a gazdasági önfenntartást biztosítja, s csak az ezen felüli

bevételekből

mintaterületet

eltartó

áramolhat

kifelé

fenntartható,

adó,

bérleti

díj

vagy

a

nagyobb területi egység céljait

szolgáló forrás.

Finanszírozás A

finanszírozás

a

tulajdoni konstrukciók variánsai szerint vizsgálandó.

Alapvető cél olyan működés megteremtése, mely végleg felszámolja az államiönkormányzati

beavatkozás

fenntarthatóságot.

A

szükségességét,

beruházás


során

azaz

bankhitel

megteremti és

a

sajáterő,

gazdasági befektetői

137


részvétel, állami ill. EU beruházási támogatás igénybevétele szükséges. A konstrukciók alapja a rezsiköltségek megtakarításai, a támogatások, a hitelek, leendő bérleti díjak kalkulációja. Feltétlenül szükség lenne a tömbrehabilitációnál (és a panel esetében is) egy speciális finanszírozási konstrukcióra kamattámogatásos

hitelek,

(vissza

adókedvezmények,

nem

térítendő

támogatások,

ide értve a kedvezményes ÁFA

kérdését). Hangsúlyozni kellene, hogy kiemelt kedvezményeket igazán akkor indokolt adni, ha egy-egy épület, illetve tömb rehabilitációja egy komplett városmegújulási program keretében történik, vagyis ha az egyes épületek szisztematikus rehabilitációjára és ezzel összhangban a teljes környezet megfelelő

kialakítására

környezetben

képvisel

kerül értéket,

sor

(hiszen

lerobbant

egy

épület

környezetben

csak nem

megfelelő

érdemes

egy

épületet vagy kiemelt tömböt rehabilitálni). Bérlakások esetén bármilyen bérlakásfenntartó esetén alapvető feltétel egy olyan lakbértámogatási rendszer kiépítése, amely a lakbéreket az ott lakók számára elérhetővé teszik. (A lakbérszint megfelelő szabályozása is fontos). Ez a támogatás egy költség-alapú lakbér 50-70%-át is elérheti a szociális helyzettől függően.

6. A folyamat folyamat folytatása és gondozása Ez a mozzanat a „Helyi részvételi folyamat” révén, az önigazgató szervezetek létrehozatalával kell megtörténjen. A megvalósításban résztvevő szervezetek – önkormányzat,

bank,

befektető,

tulajdonosi

közösség

–

hozzák

létre

e

szervezeteket, például lakásszövetkezet, kht., vagy közösségi vállalkozás (nonprofit kft.) formájában.

138



Értékelés, következtetések A

projekt

javaslatait

a

fenntarthatóság

és

az

„Elvi

alapok”-ban

megfogalmazottak következő szempontjai szerint értékeljük: fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés, az autonómia változásának mértéke: az autonóm személyiség szabad és felelős cselekvési lehetősége és ennek szociális-infrastrukturális háttere, a környezetterhelés változása, a beruházások becsült költségigénye, gazdaságossága, a célállapot gazdasági fenntarthatósága. A

mintaterületek

értékelését

kiegészítjük

az

esettanulmányból

levont

általános következtetésekkel.

A fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés értékelése (Input(Input-Output vizsgálat II.) A fenntarthatóság fogalma magában foglalja a

környezeti

fenntarthatóságot;

a

környezeti

egyensúlyi

állapot

lehető legésszerűbb megteremtését, a gazdasági fenntarthatóságot; saját bevételi források teremtése, külső függés csökkentése révén, társadalmi fenntarthatóság. A vizsgálat a tanulmány korlátozott lehetőségei miatt nem teljes körű. Így nem vizsgáltuk részletesen a gazdasági és kulturális képességeket, az InputOutput mennyiségeket. Az intézkedésekben azonban a mintaterületről szerzett konkrét

és

általános

ismeretekre

támaszkodtunk

és

az

Input-Output

minimalizálását céloztuk meg. Egy megvalósuló mintaprojekt esetén azonban a teljes vizsgálat elvégzése indokolt. A környezeti kritériumokat rész-követelményekre bontottuk, melyek település vizsgálata esetén érvényesek. A gazdasági fenntarthatóságot külön fejezetben értékeltük.

A település fenntarthatóságának fő követelményei A

saját

erőforrások,

képességek,

javak

használatának

maximális

hatékonysággal történő, optimalizált mértékű hasznosítása, a külső erőforrások, képességek, javak használatának minimalizálása, a

Értékelés

139


külső függés csökkentése, a település koncentrált környezetterhelésének a fenti intézkedések révén történő mérséklése, a környezeti egyensúly helyreállítása. A vizsgálatok és javaslatkészítés során megkíséreltük mérhető paraméterekkel meghatározni

a

fenntarthatóság

részletes

és

konkrét

követelményeit.

E

megközelítés szerint a fenntarthatóság specifikussá vált: az egyes vizsgált részterületre Szükséges

vonatkozóan

azonban

egy

használtuk

összegző

(pl.

energetikai

jellegű

értékelés,

fenntarthatóság).

mely

a

specifikus

fenntarthatóság eredményeit összegezve értékeli. Nevezzük ezt a Fenntartható város

ideájának.

Ezért

most

áttekintjük

a

fenntarthatóság

specifikus

kritériumait, majd összegezzük az eredményeket.

Energetikai fenntarthatóság Az

energetika

közlekedés

területén

csak

az

épületek

üzemeltetését

vizsgáljuk.

A

energiafelhasználását lásd a „Fenntartható közlekedés” címszó

alatt. Az energetikai fenntarthatóságnak két kritériuma van: •

a fenntartható hőigény illetve áramigény: ez területtől független, a fogyasztókra (épületek) vonatkozó követelményeket tartalmazza,

•

a

mintaterület

fenntarthatósága:

a

vizsgált

területet,

mint

a

„fenntarthatóság szigetét” értékeli, mennyiben fedi a saját potenciál az igényeket, mi az input-output aránya. Meghatározható tehát a fenntartható hőigény (55 kWh/m2év) és a fenntartható laksűrűségből (~ 300 fő/ha, lásd később, a „Fenntartható laksűrűség”-nél) adódó összes lakásalapterület (300×60=18000 lakásm2/ha, azaz 1,8×telek m2) alapján a fajlagos energiaigény: 18000×55=990000 kWh/év. Mivel ennek legalább az 50 %-át a napenergia lefedi, a biomassza-alapú fajlagos energiaigény cca. 500000 kWh/év hektáronként. Ez alapján meghatározható az ezt fedezni képes termőterület. Az energiaerdő számítható hozama 50000 kWh/ha.év. Egy hektár fenntartható városnak (max. ~300 fő/ha) tehát cca. 10 hektár energiaerdőre van szüksége hőenergia-igényének fedezéséhez. Ez bioszolár-fűtőmű használatát feltételezi, más energiahordozó esetén eltérő (vélhetően magasabb) értékek adódnak.

Ez

személyenként

cca.

1/3

ha

(~3300

m 2)

erdőt

jelent

(lásd

Szatellit-területek!), mely értéket passzív ház esetén lehet csökkenteni.

Fenntartható hőigény és áramigény A

fenntartható

140

hőigényt

a

keretes

szöveg

definiálja.

Ez

az

épület

Értékelés


kialakításával és üzemeltetésével függ össze, elsődlegesen műszaki kérdés, kevéssé függ össze az életmóddal, fogyasztási szokásokkal (pl. ha a túlfűtést szabályozással és nem szellőztetéssel oldjuk meg, ez nem életmód kérdése).

Fenntartható hőigény: Az ország energetikai célra hasznosítható biomassza potenciálja jelenleg körülbelül 140-540 PJ évente, átlagértékkel számolva ez 340 PJ. Ebből a mennyiségből a lakás, munkahely, közintézmények hőigényét, továbbá egyéb ipari, villamosenergia termelési igényt is fedezni kell. Magyarországon 4 millió lakás van, 2 melyek átlagos területe 48 m . A lakások fűtésére a 340 PJ-ból cca. 40 PJ biomassza áll rendelkezésre. A teljes lakásállomány négyzetméterére leosztva ez azt jelenti, hogy 55 2 kWh/m a fogyasztású épületállomány esetén, amennyiben csak biomassza alapon fedezzük a szükségletet, fenntartható módon használjuk forrásainkat.

A fenntartható áramigény nehezen definiálható. Az egy lakásra, illetve egy főre jutó áramfogyasztás jelenlegi átlaga: 3600 kWh/a, illetve 36 kWh/m2a. Ez a

fogyasztási

szokások

megváltoztatásával

(takarékossággal,

pl.

a

„díszkivilágítás” mellőzésével) és energiatakarékos fogyasztókkal illetve technikákkal csökkenthető: Energiatakarékos

világítótestek

alkalmazásával:

kompakt

fénycsövek(megtakarítás: 80%), LED-ek (80-90 %), halogénizzók (50%). Energiatakarékos fogyasztókkal: hűtőszekrények: „A” energiaosztály, 12V-os üzemelés napenergiával, hűtőgépek mellett passzív hűtéssel üzemelő hűtőkamrák, pincék, stb. alkalmazása, mosógépek: mechanikai hatással mosó gépek (alacsony hőfok, minimális mosószerigény; melegvízigény

pl.

Maytag);

használati

saját

melegvízzel

vízmelegítő

nélküli

gépek,

fedezve (pl. napenergiával),

szárítógépek helyett hagyományos ruhaszárítás, energiatakarékos mosogatógépek, energiatakarékos és kisfeszültségű fogyasztók, melyek lehetővé teszik a kisfeszültségű egyenáram (napenergia) használatát. Egyidejűséget kizáró automatikák, melyek a csúcsfogyasztást csökkentik. Olyan

fogyasztók

használhatóak;

ami

alkalmazása, más,

melyek

csak

elektromos

üzemmel

olcsóbb energiahordozóval üzemeltethető, azt

helyettesíteni kell. Klímaberendezések tervezéssel;

elkerülése

passzív

hűtés

jó

építészeti

alkalmazása,

és

hulladékhő

épületgépészeti hasznosítása

abszorpciós hűtőberendezéssel, hőszivattyú váltott üzemű használata (téli fűtés, nyári hűtés, talaj visszafűtése).

Értékelés

141


A fenti megoldások kombinációja révén definiálható a fenntartható áramigény sávja. Ez egy cca. 4 fős háztartás csúcsfogyasztását tekintve - a szokványos 6-10 kW-tal szemben - ~3 kW pillanatnyi csúcsigényt jelent, éves fogyasztás tekintetében

ez

2

10,80

Igény

kWh/m a.

oldalról

áramfogyasztás

definiálható,

forrásoldalról

áramtermelésre

rendelkezésre

álló

tehát

nehezebb.

potenciálját

kell

a

fenntartható

Ehhez

az

ország

meghatározni.

Erre

vonatkozóan nincs átfogó számítás. Mai becslések szerint a potenciál biomassza és vízienergia tekintetében

korlátozott

(lásd

keretes

szöveg),

szélenergia és napenergia hasznosításával a jelenlegit meghaladó igény is fedezhető. Ha a lakások fenntartható áramfogyasztását

tekintjük

kWh/m2a),

(10,8

az

a

2

fenntartható hőigény (55 kWh/m a) ~ 20%-a. Meggyőződésünk a

mai

ismeretek

szerint

is,

hogy

a

fenntartható

energiaigény országon belül nagy biztonsággal fedezhető. A fenti adatokból következik az is, hogy ha bioszolár alapon fedezzük a hőigényt, amelynél legalább 50% szoláris fedettség

elérhető,

a

110

kWh/m2a

hőigény

is

fenntarthatónak tekinthető. Ha a biomasszát kogenerációval áramtermelésre küszöbértéke

is

használjuk,

változik:

a

a

fenntarthatóság

hőtermelésre

jutó

hányadot

csökkenti

az

áramtermelésre fordított hányad, ebből következően annyi biomassza fordítható áramtermelésre,

amennyit

más

megújuló

forrás

segítségével

a

hőigényből

fedezni lehet. A biomassza (biogáz, fagáz, biodízel) hőtermelésre illetve kogenerációra

történő hasznosításának hatékonyságát a következő táblában

látható adatok mutatják:

142

Értékelés


Ha 159 % primér energiából 100 %-nyi részt gázmotoros erőművel 35 % hatásfokkal alakítunk árammá, 34 % áram output keletkezik, 1 % veszteség mellett; a maradék 59 % energiát gázfűtőműben (gázkazánnal) 90 % hatásfokkal hővé alakítjuk át, akkor 53 % hő output keletkezik 6 % veszteség mellett. Összesen 65+1+6= 72 % veszteség keletkezik. Ha 100 % primér energiát blokkfűtőművel (kogeneráció) 35 % elektromos hatásfokkal alakítunk árammá, 55 % termikus hatásfokkal alakítunk hővé, 34 % áram output keletkezik, 2 % veszteség mellett; valamint 53 % hő output keletkezik 11 % veszteség mellett. Összesen 13 % veszteség keletkezik. Ha tehát az adott hőigényt kogenerációval állítjuk elő, 59 %-nyi veszteséget spórolunk meg a kazánfűtéssel és biomassza-erőműben termelt áram vásárlásával szemben, a szállítási veszteségről nem beszélve. (forrás: Biogáz kommunális hulladékból, KTM) Mivel az áramellátás fenntartható fedezésére más megújuló energiafajták is alkalmasak, ezért célszerű az 55 kWh/m2a értékre törekedni bioszolár alapú hőellátás

esetén

kogenerációval

is.

Ez

esetben

a kiváltott biomassza-potenciált lehet

hő- és áramtermelésre illetve bioüzemanyag előállításával

közlekedésre illetve haszonjárművek hajtására fordítani, míg az áramellátás területén

pedig

használni.

A

célszerű

az adottságok szerinti optimális energiafajtát

potenciál-kiváltás

összességében

javítja

a

meglévő,

nem

fenntartható épületállomány megújuló forrásokkal történő energiaellátásának helyzetét. A kogenerációt összehasonlítva a biomassza-kazántüzeléssel párosított szél-, nap-, illetve vízienergia alapú áramtermeléssel a mérleg az utóbbi javára kedvezőbb,

mert

ezen

energiafajták

is

kiváltanak

biomassza-potenciált,

azonban erre vonatkozóan nincs összehasonlító adat. A kogeneráció előnyei mellett fő hátránya, hogy nyáron is termel hőt, ami nem hasznosul. Az optimum megkeresése a kogeneráció, a biomassza csúcskazán és az egyéb hőtermelő berendezések közt tervezői feladat. Ha fenntarthatósági sorrendet állítunk fel a hő- és áramellátás terén, a következőkre jutunk: 1. Bioszolár fűtűmű + szél-, víz-, vagy napenergiás áram, 2. bioszolár fűtőmű + kogeneráció, 3. kogenerációs hő és áramtermelés, 4. a megújuló források egyéb variációi. Ha környezetterhelési sorrendet állítanánk fel, ugyanez a sorrend adódna. Országos léptékben gondolkodva az elektromos energiarendszer több lábon áll (szén, atom, víz és gázerőművek, valamint import). A termelés és a fogyasztás időbeli eltolódását csúcserőművekkel és a nemzetközi hálózattal együttműködve egyenlítik ki. A megújuló forrásokra való átállás csak hosszú, több évtizedes

Értékelés

143


folyamat eredménye lehet. Az átmenet mikéntjéről nem szólva, teljes átállás esetén

a

szél-,

nap-

és

vízenergia-rendszerek

csak

részben,

többletkapacitásokkal alkalmasak a csúcsidőszakok áthidalására. A biomassza alapú kogenerációnak és a nemzetközi hálózatoknak jelentős szerepe lesz a csúcsidőszakok lefedésében. A fejlesztési stratégiának erre való tekintettel kiegyensúlyozottan kell a megújuló energiatermelést fejlesztenie. 2

Ha a mintaterületek hőigényét az 55 kWh/m a értékre tudjuk csökkenteni, illetve a fenntartható áramigény kielégíthető, a fenntarthatóság igény-(fogyasztói) oldalról megvalósul. Általánosságban kijelenthetjük, hogy a fenntartható áramigény fogyasztói oldala megvalósítható, a helyi potenciál és az input közti arányt azonban csak becsülni tudjuk. A fenti követelményekkel szembesítve a javaslatokat a következő eredményre jutunk:

Belváros Meglévő állapot (M) A Belváros meglévő állapotának hőigénye 225 kWh/m2a. Elektromos igénye

(29

lakás,

1552

m2):

196

kWh/hó/lakás,

azaz

2352

kWh/év/lakás, 68.208 kWh/év, 43,94 kWh/m2a.

D1D1-változat Hőigénye: 72 kWh/m2a. Ez biomassza alapon nem fenntartható, azonban bioszolár alapon

legalább

50%-ban

napenergiával

lefedve

már fenntartható, mert a

biomassza-hányad 72×0,5=36 kWh/m2a < 55 kWh/m2a, tehát fenntartható. 2

A meglévő állapot 225 kWh/m a fűtőanyag-szükségletéhez képest a javasolt 2 intézkedésekkel 36 kWh/m a érték érhető el, azaz 84 %-os fűtőanyag-szükséglet csökkentés valósítható meg. A

variáció elektromos igénye

energiatakarékossági

intézkedések

révén

a

jelenlegi állapot harmadára csökkenthető, mely számszerűsítve (33 lakás, 2143 m2): 10,8 kWh/m2a, 23144,4 kWh/a, 701 kWh/lakás/a, ami 15 m2 napelemmel lefedhető. Potenciál: a kollektorfelületek többletpotenciálját PV-felületté alakítva (87 m2) az igény 18 %-a lefedhető. A deficit 82 %, azaz cca. 400 m2 PV-felület, illetve 18.978 kWh/a éves áramigény. (A teljes kollektorfelületet PV-felületté átalakítva az igény 60 %-a lefedhető.) Ez a szatellit-területen biztosítható. 2

A meglévő állapot 43,94 kWh/m a elektromos energiaigényhez képest a javasolt intézkedésekkel, (takarékosság, illetve PV cellákkal fedezhető kiváltásokkal) a 2 nem megújuló forrásból fedezendő elektromos energiaigény 11,8 kWh/m a értékre csökkenthető azaz 73 %-os primérenergia szükséglet csökkentés valósítható meg.

144

Értékelés


D2D2-változat A D/2 változat hőigénye: 84 kWh/m2a. Ez biomassza alapon nem fenntartható, azonban

bioszolár

alapon

legalább

50

%-ban

napenergiával 2

lefedve

már

2

fenntartható, mert a biomassza-hányad 84×0,5=42 kWh/m a < 55 kWh/m a, tehát fenntartható. 2

A meglévő állapot 225 kWh/m a fűtőanyag-szükségletéhez képest a javasolt 2 intézkedésekkel 42 kWh/m a érték érhető el, azaz 81 %-os fűtőanyag-szükséglet csökkentés valósítható meg. A variáció elektromos igénye energiatakarékossági intézkedések révén a jelenlegi állapot harmadára csökkenthető, mely számszerűsítve (28 lakás, 1946 m2): 10,8 kWh/m2a, 21016,8 kWh/a, 750 kWh/lakás/a, ami 15 m2 napelemmel lefedhető. Potenciál: a kollektorfelületek többletpotenciálját PV-felületté alakítva (98 m2) az igény 24 %-a lefedhető. A deficit 76 %, azaz cca. 152 m2 PV-felület, illetve 15972 kWh/a éves áramigény. (A teljes kollektorfelületet PV-felületté átalakítva az igény 49 %-a lefedhető.) Ez a szatellit-területen biztosítható. 2


Panel Meglévő állapot (M) A Panel meglévő állapotának hőigénye 169 kWh/m2a. Elektromos igénye

(90

lakás,

m2):

2827

122

kWh/hó/lakás,

azaz

1464

2

kWh/év/lakás, 131760 kWh/év, 46,61 kWh/m a. Egyik érték sem fenntartható.

D1 és D2D2-változat A D/1 és D/2 változat hőigénye egyaránt: 62 kWh/m2a. Ez biomassza alapon nem fenntartható, azonban bioszolár alapon legalább 50%-ban napenergiával lefedve fenntartható, mert a biomassza-hányad 62×0,5=31 kWh/m2a < 55 kWh/m2a, tehát fenntartható. Hővisszanyeréssel a hőigény 29 kWh/m2a-ra csökkenthető, ami eleve fenntartható. 2

A meglévő állapot 169 kWh/m a fűtőanyag-szükségletéhez képest a javasolt 2 intézkedésekkel 29-31 kWh/m a érték érhető el, azaz 82 %-os fűtőanyagszükséglet csökkentés valósítható meg. D1 változat elektromos igénye (99 lakás, 5327 m2): 10,8 kWh/m2a 165531,6 kWh/a, 1672 kWh/lakás, ami ~15-20 m2 napelemmel lefedhető. Potenciál: a

Értékelés

145


kollektorfelületek többletpotenciálját PV-felületté alakítva (142 m2) az igény 10 %-a lefedhető. A deficit 90 %, azaz cca. 1350 m2 PV-felület, illetve 148977 kWh/a éves áramigény. (A teljes kollektorfelületet PV-felületté átalakítva az igény 38 %-a lefedhető.) Ez a szatellit-területen biztosítható. A teljes szabad déli homlokzatfelületet PV-elemmel felszerelve D1 esetén a deficit

cca.

30

%-át

(458

m 2)

lehet

fedezni.

A

teljes

potenciál

(tető+homlokzat) D1 esetén az áramigény cca. 40 %-át (142+458 =600 m2) képes fedezni. A maradék 885 m2-t (60 %) PV-elemmel, illetve más forrásból a szatellit-területen lehet fedezni. 2

A meglévő állapot 46,61 kWh/m a elektromos energiaigényhez képest a javasolt intézkedésekkel, (takarékosság, illetve PV cellákkal fedezhető kiváltásokkal) a 2 nem megújuló forrásból fedezendő elektromos energiaigény 13,84 kWh/m a értékre csökkenthető azaz 70,3 %-os primérenergia szükséglet csökkentés valósítható meg. D2 változat elektromos igénye (54 lakás, 3127 m2): 10,8 kWh/m2a 33771,6 kWh/év, 625 kWh/lakás, ami ~ 15 m2 napelemmel lefedhető. Potenciál: a kollektorfelületek többletpotenciálját PV-felületté alakítva (192,5 m2) az igény 24 %-a lefedhető. A deficit 76 %, azaz cca. 615 m2 PV-felület, illetve 25665

kWh/a

éves

áramigény.

(A

teljes

kollektorfelületet

PV-felületté

átalakítva az igény 41 %-a lefedhető.) A teljes potenciál (tető+homlokzat) D2 esetén cca. 50 %-át (192+230 =422 m2) képes fedezni. A deficitet (387 m2) a szatellit-területen PV-felülettel vagy más forrással lehet biztosítani. 2


Összesített értékelés (fogyasztói oldal) Hőigény tekintetében a Belváros bioszolár alapon fenntartható; a Panel mintaterület bioszolár alapon szintén fenntartható, hővisszanyerés esetén a fenntarthatósági

küszöb

alá

fenntarthatósági

többlettel

esik,

ezzel

rendelkezik.

biomassza-potenciált Ez

elsősorban

a

vált

panel

ki,

tömbös

kialakításának és a szabadonálló beépítés tájolás adta előnyeinek köszönhető, mivel a hőszigetelés hatékonyan megvalósítható, a napenergia-potenciál jól kihasználható,

szemben

a

belvárosi beépítés kötöttségeivel. Az energia-

megtakarítás 80-85%. Áramigény tekintetében a Belváros 18-24%-ban autonóm, a Panel 40-50%-ban. A Panel kedvezőbb adottsága a szabadonálló épület nagy szabad falfelületeiből

146

Értékelés


adódik. A szatellit-területen elhelyezett PV-felülettel, szélenergiával vagy biomassza-kogenerációval az igény fenntartható módon fedezhető. Az energiamegtakarítás 70-75%.

A mintaterületek fenntarthatósága (az energiamodellek értékelése) Belváros Meglévő állapot (M) A meglévő állapot nem fenntartható.

D1D1-változat Hőellátás tekintetében az a./ javaslat gázalapú kogenerációt javasol. Ez a változat földgáz alapon nem fenntartható, hatékonysága azonban jó átmeneti technológiává teszi. Későbbi ütemben alkalmas biomassza alapú üzemelésre is. Biomassza alapra átállítva a mintaterületen belül részlegesen autonóm, a szatellit terület biomassza-potenciálja segítségével fenntarthatóvá tehető. Fenntarthatósági deficitje adatok hiányában itt nem számítható. Környezetterhelése a bioszolár változattal szemben nagyobb (zaj, motorkopás, emisszió). A b./ változat bioszolár fűtőműve: 50% szoláris fedettség (285 GJ/év fűtési és 230 GJ/év HMV hőigény, azaz összesen 515 GJ/év; ezzel áll szemben a 730 GJ/év potenciál), 50% biomassza-tüzelés (390 GJ/év fűtési és HMV hőigény). A

b./

változat

a

mintaterületen

napenergia-potenciálban forrásból

belül

tartalékkal

(szatellit-terület)

részlegesen

rendelkezik,

fenntartható

a

saját

biomassza-igénye

hazai

módon

autonóm, fedezhető,

ezért

fenntarthatónak tekinthető. Fenntarthatósági deficitje adatok hiányában itt nem számítható. Elektromos ellátás tekintetében a kogenerációból termelt áram a teljes igényt fedezi, esetleg felesleget termel. Fosszilis alapon nem fenntartható. Ha biomassza

alapon

működik,

saját

területen

belül

részlegesen

autonóm,

fenntartható. A PV-elemekkel termelt áram kiegészítő jellegű, az igény 18 %át, illetve a helyi közlekedés elektromos meghajtású eszközeinek akkumulátortöltését

fedezi;

a

hiányzó mennyiség a szatellit-területről beszerzett,

szélenergia vagy biomassza-kogeneráció alapú áram. Biomassza

alapra

átállítva,

illetve

PV,

vagy

szélenergiát

alkalmazva

fenntartható.

Értékelés

147


D2D2-változat tekintetében

Hőellátás

az

a./

javaslat

gázalapú

kogenerációt

javasol.

Értékelése azonos a D/1 változattal. Biomassza alapra átállítva területen belül

részlegesen

autonóm,

Deficitje

fenntartható.

adat

hiányában

nem

számítható. A b./ változat bioszolár fűtőműve: 50% szoláris fedettség( 160 GJ/év fűtési és 100 GJ/év HMV hőigény, azaz összesen 260 GJ/év; ezzel áll szemben az 504 GJ/év potenciál), 50% biomassza-tüzelés(310 GJ/év fűtési és HMV hőigény). A b./ változat saját területen belül részlegesen autonóm, fenntartható; a saját napenergia-potenciálban jelentős tartalékkal rendelkezik, biomassza-igénye hazai forrásból (szatellit terület) fenntartható módon fedezhető. A hőigényt meghaladó

kollektorfelületet PV-felülettel lehet pótolni. Deficitje adat

hiányában nem számítható. Elektromos ellátás tekintetében az értékelés azonos a D/1 változattal. A PVelem többlet lehetővé teszi az épület áramellátásának részleges kiváltását, az

igény

24

%-át,

illetve

a

helyi

közlekedés

elektromos

meghajtású

eszközeinek akkumulátor-töltését fedezi. Biomassza alapra átállítva, illetve PV,

vagy

szélenergiát

alkalmazva

területen

belül

részlegesen

autonóm,

kogenerációt

javasol.

fenntartható.

Panel Meglévő állapot (M) A meglévő állapot nem fenntartható.

D1D1-változat Hőellátás

tekintetében

az

a./

javaslat

gázalapú

Értékelése azonos a Belvárosi javaslat D/1 változatával. Biomassza alapra átállítva saját területen belül részlegesen autonóm, fenntartható. A b./ változat saját területen belül részlegesen autonóm, fenntartható; a saját napenergia-potenciálban

tartalékkal

rendelkezik,

biomassza-igénye

hazai

forrásból fedezhető. A hőigényt meghaladó kollektorfelületet PV-felülettel lehet pótolni. A deficitek adat hiányában nem számíthatóak. Elektromos ellátás tekintetében a PV-elemekkel az igény 40 %-a fedezhető, tehát saját területen belül részlegesen autonóm, biomassza alapra átállítva illetve szélenergiát alkalmazva fenntartható.

148

Értékelés


D2D2-változat tekintében

Hőellátás

az

a./

javaslat

gázalapú

kogenerációt

javasolt.

Értékelése azonos a Belvárosi javaslat D/1 változatával. Biomassza alapra átállítva saját területen belül részlegesen autonóm, fenntartható. A b./ változat saját területen belül részlegesen autonóm, fenntartható; a saját napenergia-potenciálban biomassza-igénye

jelentős

hazai

(cca.

forrásból

50%)

tartalékkal

fedezhető.

A

rendelkezik,

hőigényt

meghaladó

kollektorfelületet PV-felülettel lehet pótolni. A deficitek adat hiányában nem számíthatóak. Elektromos ellátás tekintetében PV-elemekkel az igény 50 %-a fedezhető. Biomassza alapra átállítva, illetve szélenergiát alkalmazva saját területen belül részlegesen autonóm, fenntartható.

Összesített értékelés Összességében mindkét mintaterület mindkét változata (D1, D2) a mintaterületen belül részlegesen autonóm, a szatellit-területtel együtt fenntartható. A D/2 változatok

gazdaságosabb

környezetterhelést

és

beruházást

nagyobb

és

autonómiát

üzemeltetést,

biztosítanak.

A

kisebb deficitek

ismeretében meghatározható a szatellit-területek nagysága. A saját területen belüli autonómiát a panel D/2 közelíti meg legjobban.

Klimatikus fenntarthatóság A

80-90%-os

sűrűség,

biológiailag

12-15

m

magas

aktív

felület,

épületekkel

illetve

a

klimatikusan

10-20%-os egyensúlyban

beépítési lévőnek

tekinthető. Ez egy hektárra vetítve max. 2000 m2 bruttó, azaz 0,85×2000= 1700 m2 nettó beépített terület, 5 szinttel 10000 m2 bruttó szintterület, 8500 m2 nettó szintterület, 1,0 szintterületi mutatót jelent. 5 szint + tetőtérrel számolva 12000 m2 bruttó szintterület, 10200 m2 nettó szintterület, 1,2 szintterületi mutatót jelent. A zöldtetővel fedett földszint beépítése esetén (18000 m2 nettó szintterület) a szintterületi mutató változik: 1,8. Tetőtérrel számolva (20000 m2 nettó szintterület)a szintterületi mutató 2,0. A szintterületet elosztva az átlagos lakás-alapterülettel (magyar átlag 30 m2/fő, dán átlag 60 m2/fő) a következő eredmény adódik: 20000/30 = 666 fő/ha (magyar átlag)

Értékelés

149


20000/60 = 333 fő/ha (dán átlag), tehát a klimatikus fenntarthatósághoz tartozó laksűrűség 333-666 fő/ha. A

zöldfelületek

építészeti

eszközökkel

történő

maximalizálása

esetén

a

beépítési sűrűség növelhető egy fenntarthatósági küszöbértékig (80%), mely fölött fenntarthatósági deficit számítható.

Belváros Zöldfelületi deficit területigénye a "Fenntarthatóság vizsgálata" fejezetben leírt részletes számítások alapján: a

D1

változat

esetében

~

640

m2;

illetve

az

energiatermelő

tetőfelületek rovására növelt zöldtető révén csökkenthető ~ 350 m2-re; ez ~ 70 %-os zöldfelületi deficit a telek területéhez mérve, és ~ 50 % fenntarthatósági deficit; a

D2

változat

esetében

~

640

m2;

illetve

az

energiatermelő

tetőfelületek rovására növelt zöldtető révén csökkenthető ~ 550 m2-re; ez ~ 70 %-os zöldfelületi deficit a telek területéhez mérve, és ~ 50 % fenntarthatósági deficit; a fenti adatok értelmében minimum 50 % (446 m2) vagy 70 % (625 m2) zöldfelületet (erdőt) kell a telekhez rendelni, hogy klimatikusan fenntarthatónak tekinthessük.

Meglévő állapot (M) Építménymagasság:

fenntartható

Zöldfelület:

fenntarthatósági deficit: 80% (714 m2)


2,94

D1-változat Építménymagasság:

fenntartható

Zöldfelület:



3,7


fenntartható

Zöldfelület:



2,3

150

Értékelés


Panel Zöldfelületi deficit területigénye a "Fenntarthatóság vizsgálata" fejezetben leírt részletes számítások alapján: a D1 változat esetében ~ 335 m2 és negatív érték, vagyis a homlokzatok zöldfelülete miatt nagyobb a zöldfelület, mint a telek mérete; ez ~ 16 %-os zöldfelületi többlet a telek területéhez mérve, és ~ 36 % fenntarthatósági többlet, ez jelentős javulást hoz, azonban nem teszi fenntarthatóvá az épületet; a D3 változat esetében ~ 580 m2; ez ~ 28 %-os zöldfelületi deficit a telek területéhez mérve, és ~ 8 % fenntarthatósági deficit; a fenti adatok értelmében D1 esetén 0; D3 esetén minimum 8 % (175 m2) vagy 28 % (580 m2) zöldfelületet (erdőt) kell a telekhez rendelni, hogy

klimatikusan

fenntarthatónak

tekinthessük.

Valójában

D1

építménymagassága a fenntartható mértéket meghaladja, ezért a D3 adatok mérvadóak.

Meglévő állapot (M) Építménymagasság:

nem fenntartható

Zöldfelület:



3,04


nem fenntartható

Zöldfelület:

fenntarthatósági

deficit:

36%

(740

m2)

a

nagy

és

zöld

homlokzatfelület miatt; 3,76



fenntartható

Zöldfelület:



2,38

Összértékelés:

A

sűrű,

belvárosi

beépítésnél

visszabontással

eszközökkel a telek területének a kezdeti 0%-ához képest legalább 30%-át lehet

zöldfelületként

kialakítani,

míg

a

panelnél

71-116

%-át.

A

szintterületi mutató a földszint maximális beépítése esetén 3,7 körüli fölső küszöbértéket mutat mindkét esetben, mely fölé nem célszerű emelni.

Értékelés

151


•

A szabadonálló beépítés (panel) kedvezőbb klimatikus adottságú, itt a fenntartható

állapot

elérhető.

A

belvárosnál

a

fenntarthatósági

deficit 80%-ról 50%-ra csökkenthető. A deficit máshol, szatellit területeken pótolható. •

A fenntartható szintterületi mutató 1,2 (szabadonálló beépítés) – 2(földszint teljes beépítése zöldtetővel) – 2,5(az előző, kiegészítő zöldépítészeti eszközökkel) közé tehető.

•

A város beépített területein tehát az asszimiláló és párologtató, vízmegtartó és porfogó

zöldfelület

klimatikusan

a

jelenlegi

felmérhetetlen

0%-ról előny

30-100% a

közé

nyáron

emelhető.

szinte

Ez

lakhatatlan

kőrengetegben, illetve a csapadék gyors lefutása helyett jelentős részben megköthető lesz. Az egyes Dél-Európai nagyvárosokban nyáron tapasztalható „kanyon-klíma”, mely a forró levegő, a légszennyezés és a

szűk

utcák

összjátékaként

alakul

ki,

a

fenti

módszerekkel

megelőzhető. •

A klimatikus fenntarthatóság követelményei alacsonyabbak, mint az energetikai

fenntarthatóságé,

területigénye

nagyobb,

mint

amennyiben a

a

zöldfelületi

biomassza-Input deficit,

így

az

energetikai fenntarthatóság területigénye a mértékadó, mindazonáltal a klimatikus fenntarthatóság követelményeit is teljesíteni kell.

Fenntartható vízfogyasztás A fenntartható városi vízhasználat a következőket jelenti: fenntartható vízfogyasztás (lásd lejjebb) a felszíni és felszín alatti vízbázisok (pl. talajvíz) fenntartható hasznosítása, a csapadékvíz gyors elvezetése helyett felfogása, tározása, maximális hasznosítása (megfelelő laksűrűség esetén), a

szennyvíz

tisztítása,

újrahasznosítása

(lásd:

fenntartható

szennyvízgazdálkodás), a fel nem használt vizeknek a vízkörforgásba, illetve vízhiányos területekre juttatása, klímajavítás párologtatás révén (növényzet, vízfelületek). E

követelmények

maradéktalanul

cca.

300

fő/ha

laksűrűség

alatt

teljesíthetőek. Fenntartható vízfogyasztásnak tekinthető az a vízfogyasztás, mely

152

Értékelés


ivóvizet csak olyan célra használ, amelyre nem ivóvíz minőségű víz (közegészségügyi okokból) nem alkalmas; nem

ivóvíz

forrásokból

minőségű elégíti

használati ki:

vízigényét

esővíz,

talajvíz,

egyéb,

erre

tisztított

alkalmas szennyvíz,

szürkevíz-visszaforgatás, etc. vízfogyasztása során a víztakarékosság maximumára törekszik. Jelenlegi átlagos városi vízfogyasztás: 140-200 l/fő A fenti követelményeknek megfelelő, fenntarthatónak tekinthető vízfogyasztás összetétele (naponta): ivóvízfogyasztás (étkezés, mosogatás, tisztálkodás): cca. 60 l/fő (40%), esővíz ill. talajvízfogyasztás (mosás, WC-öblítés):

cca.

30

l/fő

(20%), szürkevíz, tisztított szennyvíz (WC-öbl.,egyéb) a fenti fogyasztásból visszaforgatva: cca. 60 l/fő (40%), összes vízfogyasztás: cca. 150 l/fő (100%). Nettó vízfogyasztás (visszaforgatott mennyiség nélkül): cca. 90 l/fő vagyis az ivóvíz-megtakarítás mértéke így a 150 l-es fogyasztáshoz képest 60%-os. Aszály esetén, azaz esővíz-hasznosítás nélkül a megtakarítás 40%-os. A fenntartható vízfogyasztás fenti összetétele akkor teljesíthető, ha az ivóvizet

kiváltó

vízforrások

helyben

állnak

rendelkezésre.

Az

esővíz-

hasznosítás általános megoldásként alkalmas. A helyben rendelkezésre álló esővíz feltétele a gyűjtőfelület megléte, s ez laksűrűséghez köthető. Városi közegben, Budapest csapadékátlagát figyelembe véve (600 mm/év), a zöldfelületek maximumára törekvő beépítés mellett, azaz legalább a telek 50%át borító zöldtető esetén, max. 300 fő/hektáros laksűrűség (34 m2 telek/fő) mellett a terület a rajta lakók esővízigényét képes fedezni. A mintaterületek értékelése a következőkben foglalható össze:

Belváros Meglévő állapot (M) Az esővíz-igény 80 %-a fedezhető. Ehhez kedvezőtlen környezeti adottságok (kevés

zöldfelület),

valamint

viszonylag

nagy

laksűrűség

tartoznak.

A

fogyasztás nem fenntartható.

Értékelés

153


D1-változat A laksűrűség 19 m2/fő; 500 fő/ha; > 300 fő/ha, tehát nem fenntartható. Az esővíz-igény 65 %-a fedezhető. Ehhez kedvezőbb környezeti adottságok (jó zöldfelület-arányok), valamint viszonylag nagy laksűrűség tartoznak. A javaslatok alkalmazásával a meglévő ivóvízigény 65 %-os csökkentése érhető el. A fogyasztás nem fenntartható. A laksűrűség csökkentése (dán átlag, 60 m2 lakásalapterület/fő) esetén (300 fő/ha) a terület fenntartható lesz, sőt többlettel rendelkezik.

D2-változat A laksűrűség 15,9 m2/fő; 627 fő/ha; > 300 fő/ha, tehát nem fenntartható. Az esővíz-igény 46 %-a fedezhető. (optimális tartoznak.

zöldfelület-arányok), A

csökkentése

javaslatok érhető

el.

Ehhez valamint

alkalmazásával A

fogyasztás

csökkentése (dán átlag, 60 m

2

kedvező

környezeti

viszonylag

a

meglévő

nem

nagy

adottságok laksűrűség

ivóvízigény

fenntartható.

A

51

%-os

laksűrűség

lakásalapterület/fő) esetén (370 fő/ha) a

terület fenntartható lesz.

Panel Meglévő állapot (M) Az esővíz-igény 24 %-a fedezhető.

A

terület

önmagában

nem fenntartható,

esővízigényét és ivóvízigényét sem tudja saját forrásból fedezni. Ehhez kedvezőtlen környezeti adottságok (kevés zöldfelület), valamint viszonylag nagy laksűrűség tartoznak.

D1-változat A laksűrűség: 7 m2/fő; 1390 fő/ha; > 300 fő/ha, tehát nem fenntartható. Az esővíz-igény 14 %-a fedezhető. Ehhez kedvezőbb környezeti adottságok (jó zöldfelület-arányok), valamint viszonylag nagy laksűrűség tartoznak. A meglévő ivóvízigény 49 %-os csökkentése érhető el. A terület önmagában nem fenntartható, esővízigényét nem tudja saját forrásból fedezni

–

a

fenntartható

állapottól

86

%

választja

el.

A

laksűrűség

2

csökkentése (dán átlag, 60 m lakásalapterület/fő) esetén azonban (44 lakos, 660 fő/ha) a terület részlegesen fenntartható lesz, a fenntartható állapottól 55

%

választja

el

(esővíz-igény

45

%-a

fedezhető,

53

%-os

ivóvíz-

megtakarítás).

154

Értékelés


D2-változat A laksűrűség 4,5 m2/fő; 758 fő/ha; > 300 fő/ha, tehát nem fenntartható. Az esővíz-igény 44 %-a fedezhető. (maximális

zöldfelület-arányok),

tartoznak.

A

javaslatok

Ehhez

kedvező

valamint

alkalmazásával

környezeti

adottságok

viszonylag

alacsony

laksűrűség

meglévő

ivóvízigény

a

53

%-os

csökkentése érhető el. A fogyasztás részlegesen fenntartható. A laksűrűség csökkentése (dán átlag, 60 m2 lakásalapterület/fő) esetén (24 lakos, 360 fő/ha) a terület (az esővíz-igény 82 %-a fedezhető, az ivóvíz-megtakarítás 61 %-os) a fenntarthatóságot 18 % deficittel megközelíti.

Összesített értékelés A

megállapítások

mindkét

esetben

a

tömb

egészére

extrapolálhatóak.

A

laksűrűség cca. 300-370 fő/ha alá szorítása - akár a beépítés csökkentésével, akár

az

egy

főre

jutó

lakásalapterület

növelésével

érjük

el

–

a

víztakarékossági intézkedésekkel együtt az ivóvízfogyasztást fenntarthatóvá teszi,

anélkül,

hogy

az

egyéni

átlagfogyasztást korlátozni kellene. Az

intézkedések a pazarlást megszüntetik, a visszaforgatást maximalizálják, az esővíz-hasznosítást

is maximalizálják. Ezzel az ivóvíz-igényt 45-65%-kal

csökkenthetjük. Amennyiben tartósan aszályos időszak következik be, és az esővíz-hozam nem teljesül, az esővíz-igényt ivóvízzel kell ismét pótolni, azonban a szürkevíz és a tisztított szennyvíz hasznosítása továbbra is fennáll.

Ez

esetben

az

ivóvízigény

20%-kal

nő,

a megtakarítás 20%-kal

csökken: 25-45%-ra. Ez is jelentékeny, hozzátéve a párologtató felületek megnöveléséből adódó kedvező klimatikus hatást, mely az aszályos idő ellen dolgozik. A

fenntarthatóság

a

készletek

mennyiségével

is

összefügg.

Budapest

vízellátását a vízbázisok jelenleg is biztosítják, a javasolt megoldásokkal elméletileg a víztartalék megduplázható (a meglévő épületállomány adottságai miatt

gyakorlatilag

hasznosító

lehetetlen

rendszerekkel

a

város

felszerelni).

minden Budapest

egyes

épületét

vízellátása

esővízjelenleg

kiegyensúlyozottnak mondható, az időszakos nyári vízkorlátozások mellett is. Az adatok szerint azonban jelentékeny megtakarítások lehetősége áll fenn, ami egy hosszú távon is biztonságos vízellátást alapoz meg. A vízbázisok és a fogyasztás közti egyensúlyi állapot ugyan Budapest esetén ma meglévőnek tekinthető, e mögött mégis egy pazarló, nem fenntartható vízhasználat rejlik. Valós képet csak egy nagyobb egység egyensúlyi állapotának vizsgálata adhat

Értékelés

155


(régió,

ország,

valamint

az

játszanak.

ill.

alacsony

Kárpát-medence),

ahol

az

aszályos

és

vízhiányos,

talajvízzel rendelkező területek egyaránt szerepet

Fenntartható

vízháztartásról

tehát

csak

egy

nagyobb

egészt

tekintve beszélhetünk, ahol a vízháztartás része az ivóvízfogyasztás, a használativíz-fogyasztás, a szennyvízkezelés, a felszíni és felszín alatti vizekkel való bánásmód, azaz az integrált vízgazdálkodás.

Fenntartható szennyvízgazdálkodás A fenntartható szennyvíz-gazdálkodás a következőket jelenti: fenntartható

(a

szennyvíz-emisszió

szennyvízkibocsátás

mennyiségi

minimalizálása): A fenntartható szennyvíz-emisszió cca. 90 l/fő. Ez a fenntartható

vízfogyasztásból

adódó

emisszióval

azonos.

Az

emisszió

csökkenése a hagyományos szennyvízkibocsátáshoz képest cca. 35 %-os. a következő feltételeket

fenntartható szennyvízkezelés és hasznosítás jelenti: a

szennyvíz

összetételének

kontrollja,

ami

lehetővé

teszi

olyan

tisztítási technológiák alkalmazását, amelyek megakadályozzák káros anyagok környezetbe jutását. Külön feltételek érvényesek a kommunális szennyvizekre

és

az

ipari,

stb.

szennyvizekre

(utóbbiakat

tanulmányunk nem tárgyalja). Kommunális szennyvíz esetén elérhető a biológiailag 100 %-ig lebontható összetétel, megfelelő fogyasztási szokásokkal és alternatív termékválasztékkal, alacsony beépített energiaigény, alacsony üzemelési energiaigény, természetközeli

technológiák,

technológiák),

ezáltal

a

alacsony

technológiaigény

meghibásodás

vagy

(szelíd

energiakimaradás

kockázatainak, a kiszolgáltatott helyzeteknek kivédése alacsony beruházási költség, alacsony üzemelési és karbantartási költség, hosszú élettartam, a szennyvíz visszaforgatása (szürkevíz-hasznosítás), a szennyvíz tisztítása lehetőleg a keletkezés helyén vagy közelében történjen; a távolra történő szállítás minimalizálása annak káros hatásainak

kivédése

energiaigény,

(bomlás

beruházási

a és

csatornában, üzemeltetési

korrózió; igény,

szállítási a

helyben

újrahasznosítás ellehetetlenülése a visszaszállítás gazdaságtalansága

156

Értékelés


miatt, etc.), a tisztított szennyvíz hasznosítása: öntözés, talajvíz-visszapótlás, a felesleg elvezetése a hasznosítás helyszínére vagy a befogadóba, nagyobb területi egységet tekintve (vízgyűjtő, régió, ország, Kárpátmedence) a vízháztartás egyensúlyának helyreállítása.

A mintaterületek értékelése a következőkben foglalható össze:

Belváros A

Berzsenyi

utcai

tömb

lakóinak

becsült

létszáma:

1000

fő.

Az

ehhez

2

rendelhető tisztítóméret 3200 m .

Meglévő állapot (M) Nincs helyben tisztítás, újrahasznosítás, a csatornán elszállított víz nincs kezelve, a Dunába ömlik. A meglévő állapot nem fenntartható.

D1-változat A laksűrűség 19 m2/fő; 500 fő/ha. A rendelkezésre álló terület a tömbbelsőben 1370 m2. Ebből következően a tömb összes

szennyvizét

laksűrűség,

vagy

nem

lehet

nagyobb

növényi

zöldfelület

tisztítóval kezelni. Ehhez kisebb szükséges.

A


fenntartható, azonban a kezelés nem fenntartható, közelít a fenntartható állapothoz és csak részben autonóm.

A

területdeficit

cca.

1800

m2

zöldfelület.

D2-változat A laksűrűség 15,9 m2/fő; 627 fő/ha. A rendelkezésre álló terület a tömbbelsőben 3000 m2. Ebből következően a tömb összes szennyvizét nem lehet növényi tisztítóval kezelni, noha nagyon közel van a kívánt feltételhez. Ehhez kisebb laksűrűség, vagy nagyobb zöldfelület szükséges. A rehabilitáció során e feltétel gondos tervezéssel megteremthető. Ezzel a tömb fenntartható és autonóm lesz.

Megjegyzendő, hogy a laksűrűség csökkenése esetén, ha az egy főre jutó lakás-alapterületek megközelítik az ideális, jóléti értéket (dán átlag, 60 m2 lakásalapterület/fő) – ez a D/1 verzió szerint 300 fő/ha(300×3,2=960 m2), a D/2 verzió szerint 370 fő/ha(370×3,2=1184 m2) laksűrűséget jelent – a helyben

Értékelés

157


tisztítás megvalósítható, a terület fenntartható és autonóm. Ekkor

a

területről

csak

a

nem

hasznosított

csapadékvíz

és

tisztított


Panel Az Állomás utcai tömb lakóinak becsült létszáma: 1650 fő. Az ehhez rendelhető tisztítóméret 5280 m2.

Meglévő állapot (M) Nincs helyben tisztítás, újrahasznosítás, a csatornán elszállított víz nincs kezelve, a Dunába ömlik. A meglévő állapot nem fenntartható.

D1-változat A rendelkezésre álló terület 5360 m2. Ebből következően a tömb összes szennyvizét lehet növényi tisztítóval kezelni. A szennyvíz-emisszió és a kezelés fenntartható és autonóm.

D2-változat A rendelkezésre álló terület 5360 m2. Ebből következően a tömb összes szennyvizét

lehet

növényi

tisztítóval

kezelni.

A

tömb

fenntartható és

autonóm. Panel épület esetén is megjegyzendő a laksűrűség csökkenésének várható hatása. Amennyiben ugyanis az egy főre jutó lakás-alapterületek megközelítik az

ideális,

jóléti

értéket

(dán

átlag,

60

m2

lakásalapterület/fő),

a

laksűrűség és a környezetterhelés tovább csökken. A területről csak a nem hasznosított csapadékvíz és tisztított szennyvíz vezetendő el.

Összesített értékelés 600 fő/ha laksűrűségnél már megteremthetőek a helyben tisztítás feltételei. Ekkor a beépítés módja határozza meg, lesz-e lehetőség a helyben tisztításra. A belvárosi, nagy beépítési sűrűségű területeken a D/1 esetén a laksűrűség csökkentése, Szabadonálló,

illetve panelos

a

D/2

verzió

beépítésnél

eredményez a

fenntartható

fenntartható

állapot

állapotot. könnyebben

megteremthető. Körültekintő tervezéssel mindkét esetben elérhető a fenntartható állapot és az autonómia.

158

Értékelés


Természetesen

a

környezeti

egyensúlynak

legmegfelelőbb

állapot

a

decentralizált település-struktúra, ahol a feleslegek helyben hasznosulnak. E követelménynek az általunk számított laksűrűségi küszöbérték mellett már ma is megfelelhetnek a Kisvárosi és a Kertvárosi építési övezetek illetve az ennél

kisebb

lakóterületek

beépítési és

a

sűrűségű

területek.

A

valódi

egyensúly mégis a

mezőgazdasági területek közti összefüggés tekintetbe

vételével közelíthető meg. Lehet ugyanis a számított laksűrűség és beépítési intenzitás küszöbértékét teljesítve fenntartható vízháztartást létrehozni, azonban

a

város

szennyvize

szervesanyag-mennyiséget

és

hulladékának

tartalmaz,

amelynek

szerves vissza

frakciója

kellene

olyan

jutnia

a

mezőgazdaságba (szennyvíziszap, ill. komposzt). Ez város esetén szállítási távolságot

jelent,

integrált

életmód és decentralizált település esetén

(Broadacre City mintájára) ez a távolság elhanyagolható.

Fenntartható hulladék-emisszió A

fenntartható

hulladék-emisszió

tömb-szinten

megvalósítható.

Ehhez

hulladékudvar létesítendő, valamint a tömbben érvényesíteni kell az építési hulladékra

vonatkozó visszaforgatási lehetőségeket. Előbbi a fogyasztási

szokások megváltoztatásán múlik, s mint ilyen, kulturális-tudati kérdés. Utóbbi

jogi

szabályozással

megvalósítható.

A

hulladékfeldolgozás

fenntarthatósága csak település-szinten, illetve országos szinten valósítható meg.

Fenntartható közlekedés (A

tanulmány

nem

tartalmaz

a

közlekedésre

vonatkozó

vizsgálatot

és

koncepciót, ennek léptéke meghaladja a mintaépületek, de a tömb léptékét is. Megállapításaink ezért irányokat jelölnek meg, konkrét javaslatok nélkül.) A közlekedés fenntarthatósága két aspektusból értékelhető: a belső (feltáró) közlekedés javításának hatásaiból, a külső kapcsolatok hatásaiból. A belső közlekedés feltételeinek javítása a tömegközlekedést tehermentesíti, nagyobb hányadot enged a gyalogos-kerékpáros közlekedésre. A fenntartható közlekedés megköveteli a gyalogos ill. kerékpáros távolságokban gondolkodó várostervezést. Az integrált városi életmódnak megfelelő fejlesztés a helyben lakás és

Értékelés

159


helyben végzett munka esélyeit növeli, ezzel a belső közlekedés felé tereli a lakosok mozgását a külső közlekedéssel szemben. A

város

egészének

az

integrált

életmód

felé

mozdítása, a szomszédsági

egységek és a decentralizált, önigazgató működés terjedése a közlekedést a fenntarthatóbb állapot felé tereli. A modern, elektronikus eszközök biztosítják a járatok követési sűrűségéről, helyzetéről való utastájékoztatást.

Megújuló energiák a közlekedésben A

közlekedés

energiaigényének

fenntarthatóvá tétele összefügg az összes

energiaigénnyel, az ebből a közlekedés által felhasznált hányaddal, s a felhasznált energiafajtával. A közlekedéshez ma fosszilis eredetű energiát (kőolaj, földgáz, PB-gáz); nukleáris és fosszilis, valamint megújuló eredetű elektromosságot, biomasszát (biogáz, fagáz, alkohol, biodízel) és emberi illetve állati erőt használhatunk. A fosszilis és nukleáris energiákkal üzemelő járműveket fokozatosan ki kell váltani megújuló energiákkal működő alternatívákkal. A megoldásnál össze kell vetni a potenciált és az igényt, mindkettő megoszlását energiafajták ill. energiahordozók szerint. Az új eszközök megjelenéséig Otto-motoros járművek átalakíthatóak alkohol illetve

biogáz-üzemre, a dieselmotorok biodízel-üzemre. Motorcsere révén

üzemelő

járművek

átalakíthatóak

hidrogénüzemre,

üzemanyagcellás

illetve

hibrid hajtóműre. Az elektromos meghajtású járművek városon belüli és kívüli erőművekből (szél- és biomassza kogeneráció) elláthatóak. A nem kötöttpályás önálló járművek akkumulátorai napelemes töltőhelyekről tölthetőek.

Fenntartható építés (üzemeltetés) A

fenntartható

építkezés

életciklus-költségek

elve

figyelmet

elemzésére,

az

fordít az anyaghasználatra, az

energiagazdálkodásra,

valamint

az

üzemeltetési költségekre az épület teljes életciklusa során. Az építés és az üzemeltetés egyaránt fontos a környezeti hatás szempontjából, amellett, hogy az üzemeltetés nagyságrendileg nagyobb környezeti hatást jelent, mint maga az építés mozzanata. A fenntartható építészet egyik eszköze az EU gyakorlatában az „Épületek energiateljesítményének

irányelve”

(EPB).

Ez

nagyon

fontos

lépés,

mely

lehetőséget teremt az épületek által okozott környezeti károk korlátozására, a Föld javaival való mértéktartó gazdálkodásra. Ez ma még irányelv, azonban

160

Értékelés


sürgető szükség mutatkozik arra, hogy megjelenjen a tervezés és az építési hatóság

engedélyezési

követelményeiben

az

épület

környezetterhelésének

tolerálható határértéke. Ennek nemcsak az energetikára kellene vonatkoznia, hanem egyéb aspektusokra is (laksűrűség, vízhasználat, szennyvíz emisszió, stb.). Az életciklus-költségek (LCC) és az életciklus-értékelés (LCA) fontos új módszerek. Ezek segítségével értékelhetőek a megvalósítás alternatívái a fenntarthatóság

szempontjából.

Az

általunk

készített


tanulmány a gazdaságossági vizsgálatot az épület teljes várható élettartamára vetítve végzi el. A

fenntartható

építés

anyaghasználata feltételezi az épületek beépített

energiatartalmának figyelemmel kísérését, valamint a törekvést a természetes, illetve

újrahasznosított

vagy

újrahasznosítható

anyagok

használatára

az

építés során. E tanulmány nem terjed ki a mintaprojektnek a fenntartható építés szempontjai szerinti értékelésére, javasolt anyaghasználatra. Megvalósuló mintaprojekt esetében azonban szükség van a teljeskörű értékelésre és az alternatívák alkalmazására.

Erre

(www.foek.hu/korkep)

alkalmas illetve

az

a itt

Környezetbarát hozzáférhető

Építés

Adatbázisa

BauBioDatabank,

mely

részletes információkat tartalmaz építőanyagok tulajdonságairól.

Fenntartható laksűrűség A

fenntartható

összevetéséből

laksűrűség becsült

a

érték,

különböző mely

fenntarthatósági

irányadó

lehet

kritériumok

tervezés

vagy

fenntarthatósági vizsgálat során. A fenntartható laksűrűséggel és fenntartható működéssel rendelkező település városi környezet mellett nagyobb laksűrűséget és kisebb környezetterhelést jelent, mint a szuburbánus övezetek (cca. 50 fő/ha laksűrűség). A fenntartható laksűrűség a különböző aspektusok szerint a következőképpen alakul: Klimatikus szempont: nem laksűrűséghez, hanem beépítési sűrűséghez köthető: különböző beépítési módokkal (1,2 – 2 – 2,5 szintterületi mutatóval, max. 15 m építménymagassággal), kiegészítő zöldépítészeti eszközökkel az asszimiláló zöldfelület 80%-os értéke elérhető. A laksűrűség ilyen beépítés esetén a magyar átlag szerint max. 666 fő/ha (földszint 100%-os zöldtetős beépítése esetén; a földszint 20%-

Értékelés

161


os beépítése esetén csak 400 fő/ha), a jóléti (dán) adatok szerint max. 333 fő/ha (földszint 100%-os zöldtetős beépítése esetén; a földszint 20%-os beépítése esetén csak 200 fő/ha). a

Energetika:

fenntarthatóság

itt

nem függ össze közvetlenül a

laksűrűséggel, azonban megállapítható, hogy a kevésbé tagolt, illetve a

nagyobb,

tömbszerű

épületek

hőtechnikailag

kedvezőbbek. Fontos

azonban a napenergia maximális kihasználása miatt a jó tájolás és tagolás. Passzív ház esetén a fenntarthatóság hőigény szempontjából fennáll.

Bioszolár

kihasználása.

Ez

fűtés a

esetén

fűtött

a

cél

a

alapterület

napenergia

maximális

egyötödének

megfelelő

kollektorfelület, azaz 4000 m2. Ez a klimatikus követelmények szerinti beépítés és laksűrűség mellett teljesíthető, ennél nagyobb laksűrűség mellett egyre nehezebben. Vízhasználat szerinti fenntartható laksűrűség: < 300 fő/ha Szennyvízkezelés szerinti fenntartható laksűrűség: < 600 fő/ha Hulladék: nem köthető laksűrűséghez Közlekedés: közvetlenül nem köthető laksűrűséghez (munkahely-lakás távolsága, stb.)

Összegezve

megállapítható,

hogy

megfelelő

tervezés

mellett

300

fő/ha

laksűrűség mellett a terület fenntarthatóvá tehető, és 600 fő/ha laksűrűségig a

vízellátás

(külső

ivóvízbázis)

stabilitása

mellett

és

passzív

házak

építésével fenntarthatónak tekinthető. Ez a laksűrűség nagyvárosi közeggel egyenértékű, vagyis a nagyváros fenntarthatóvá tehető. A mintaterületek értékelése: Belváros Magyar átlag, 30 m2/fő: D/1 verzió szerint 500 fő/ha, a D/2 verzió szerint 627 fő/ha laksűrűséget jelent. Mindkét verzió részlegesen fenntartható. Dán átlag, 60 m2/fő: D/1 verzió szerint 300 fő/ha, a D/2 verzió szerint 370 fő/ha laksűrűséget jelent. Mindkét verzió fenntartható. Panel Magyar átlag, 30 m2/fő: D/1 verzió szerint 1390 fő/ha;; a D/2 verzió szerint 758 fő/ha;laksűrűséget jelent. Egyik sem fenntartható. Dán átlag, 60 m2/fő: D/1 verzió szerint 660 fő/ha – részlegesen fenntartható; a D/2 verzió szerint 360 fő/ha fenntartható laksűrűséget jelent.

162

Értékelés


Autonómia változásának mértéke Az „Elvi alapok”-ban megfogalmaztuk az autonómia területeit. A javaslatok nyomán az egyes területeken az autonómia növekedett. Ennek mértékét az alábbiakban körvonalazzuk.

Közigazgatás: 0-100% A szomszédsági egységek, közösségi tulajdonformák, önigazgatás megvalósítja az autonómiát a legalsó szinten. Az autonómiát azonban csak a magasabb képviseleti szintekre kiterjesztve lehet kiteljesíteni. Ez megadja a fejlődés irányát.

Ha

a

szubszidiaritás

megvalósul,

az

autonómiát

100

%-nak

tekinthetjük.

Kultúra: 0-100% A kultúra autonómiája magasabb szinten érvényesül, a projekt ennek anyagi alapjainak megteremtéséhez járul hozzá; a kulturális autonómia másik, konkrét aspektusa a helyi identitás megteremtése a szomszédsági egység szintjén, melynek hatása továbbgyűrűzik.

Helyi gazdaság: 0-100% Az integrált városi életmód, a helyben lakhatás és munka révén a terület népességmegtartó ereje nő. A terület gazdaságához szervesen kapcsolódik a szatellit-területek illetve a várost eltartó táj működése. A termelőkkel kötött közvetlen szerződések gazdasági stabilitást jelentenek egyfelől, a (személyes)

szükségletek

pontos

és

közvetlen

kielégítését

másfelől.

Az

autonómia erősödik és a függés csökken.

Kereskedelem: 0-100% A

helyi

kereskedelem

jelentősége

megnő

a

monopolhelyzetű

logisztikai

rendszerekkel szemben. Az autonómia erősödik és a függés csökken.

Mezőgazdaság: 0-100% A szatellit területek és a tágabb táji környezet felvevőpiacaként szolgál a terület,

mezőgazdasági

termékek,

biomassza,

stb.,

illetve

rekreációs

szolgáltatások terén. A városon belül a mintaterületeken a mezőgazdasági termelésnek a nagyvárosi laksűrűség mellett nincs realitása. A város szerves hulladékhozama

(komposzt,

szatellit-területen,

vagy

tisztított a

tágabb

vagy

tisztítatlan

környezetben

hasznosul.

szennyvíz) A

a

közvetlen

szerződéses kapcsolatok a város és a vidék autonómiáját egyaránt növelik.

Értékelés

163


Élelmiszerellátás tekintetében a mintaterületek autonómiája közelít a 0-hoz. A szatellit-területekkel együtt vizsgálva a 100% elérhető.

Közműellátás: 25-100% A

mintaterületek

autonómiája

a

saját

potenciálok

maximális

kiaknázását

feltételezi, valamint a külső függőség partneri viszonnyá alakítását. A közműautonómia változása fajtánként:

Belvárosi épületek esetén Hőellátás: 50-100% A meglévő állapot autonómiája minimális és inkább hátrányt jelent (egyedi, hagyományos fűtések) D/1 a./változat (kogeneráció): a saját potenciál (P) és a külső forrásból biztosított energiaigény Input (I) aránya (P/I): 0/100% D/1 b./változat (bioszolár): (P/I): 50%/50%, napenergia-potenciálban cca. 40% tartalék D/2 a./változat (kogeneráció): (P/I): 0/100% D/2 b./változat (bioszolár): (P/I): 50/100%, napenergia-potenciálban cca. 90% tartalék Összességében

a

saját

potenciál

maximális

kiaknázása

legalább

50%

autonómiát jelent; saját tulajdonú biomassza-termelés vagy a termelőkkel való hosszútávú szerződések esetén az autonómia 100%-ra is emelhető. Passzív ház építése esetén a hőellátás autonómiája 100%.

Elektromos ellátás: 25-100% A meglévő állapot autonómiája: 0 % D/1 a./változat (kogeneráció): (P/I):

0/100%,

ennek

ellenére

a

saját

áramtermelés az autonómia fokát növeli, a függést az áramszolgáltatótól felszámolja és az energiahordozók piacára helyezi át. Ez biomassza alapra helyezve,

saját

tulajdonú

biomassza-termelés

vagy

a

termelőkkel

való

hosszútávú szerződések esetén az autonómiát 100%-ra is emelheti. A teljes napenergia-potenciál PV-alapú hasznosítása esetén a környezeti hatás és a gazdaságosság tovább javul, a biomassza Input csökken. D/1 b./változat (bioszolár): a saját potenciál PV-felület esetén csekély, biomassza alapú kogeneráció esetén, mely csak önellátásra termel, az Input csekély mértékben a 100% alatt marad, és az a./ változattal azonos eredmény érhető el: 100% autonómia.

164

Értékelés


D/2 a./változat (kogeneráció): a D/1 változathoz hasonlóan értékelhető, a kisebb PV-felületek miatt a környezeti hatás nem sokkal javítható. D/2 b./változat (bioszolár): a D/1 változathoz hasonlóan értékelhető, annál kedvezőbb környezeti hatással. Ha a kollektorfelületek helyett PV-elemeket helyezünk el, D/1 esetén (290 m2) 10 lakás, vagy az össz-igény 30%-a, D/2 esetén (200 m2) 7 lakás, illetve az össz-igény 25%-át lehet fedezni. Bioszolár fűtés esetén a fennmaradó felület hozama

jelképes.

csökkenti,

az

Kogeneráció

autonómiát

esetén

növeli

a

PV-felület

30 ill. 25%-os

a


mértékben.

A

laksűrűség

csökkentésével (dán átlag, 60 m2/fő, 300-370 fő/ha) a környezetterhelés csökken és az autonómia növekszik. Az igény csökken cca. 30-40%-kal, az autonómia hasonló mértékben nő, összesen cca. 35-54 %-ig. A PV-technika azonban gazdaságtalan, megvalósítása mai PV-árak mellett nem reális. az

Összességében

áramellátás

autonómiája

hosszú

távon

valamennyi

változatban 25-100%-ban megteremthető, szatellit-területek, illetve a tágabb környezet közreműködésével.

Vízellátás: 25-100% A vízellátás autonómiája relatív, mert ivóvíz tekintetében az egész város az ivóvízbázisoktól

függ.

A

fenntartható

vízhasználat

révén

az

ivóvíz-

megtakarítás mértéke a 150 l-es átlagfogyasztáshoz képest 45-65%-os. Aszály esetén, azaz esővíz-hasznosítás nélkül is a megtakarítás legalább 25-45%-os. A

használati

víz

tekintetében

az

autonómia

35-75%-ra

növekedhet.

A

fenntartható vízhasználat azonban a vízbázisok hosszú távú kímélését és stabilitását eredményezi. Általánosságban, ha egy település saját tulajdonú, vagy

nem

saját

tulajdonú,

de

a

monopolhelyzetet

kizáró

jogi

státusú

szolgáltatóval és fenntartható mértékben kiaknázott vízbázissal rendelkezik, akkor autonómiája 100%-os. A vízbázis nem privatizálható, kiaknázása csak törvényi vagy kapacitási korlátokba ütközhet.

Szennyvízkezelés: 65-100% A

szennyvízkezelés

autonómiája

a

saját

területen

vagy

tulajdonban

megvalósított tisztítás és újrahasznosítás mértékét jelenti. Csak szürkevíz visszaforgatás

esetén

az

autonómia

a


csökkenésével

fordított arányban nő. D/1

esetén

az

autonómia

a

szennyvíz-emisszió csökkentésével 65%-os, az

épületet vizsgálva a helyben tisztítás hiányában az autonómia foka nem nő,

Értékelés

165


azonban a tömböt vizsgálva a szennyvíz 43 %-a tisztítható helyben, ezért 65% + a maradék 35%-nak a 43 %-a, azaz összesen 81% az elérhető autonómia mértéke. D/2

esetén

az

autonómia

a


épületet vizsgálva a helyben tisztítással az autonómia foka elvileg 100% lehet, azonban ez csak tömb léptékben megvalósítható. A tömböt vizsgálva a szennyvíz 100 %-a tisztítható helyben, azaz összesen 100 % az elérhető autonómia mértéke.

Panel épületek esetén Hőellátás: 50-100% A meglévő állapot autonómiája 0%. D/1 a./változat (kogeneráció): (P/I): 0/100%. D/1 b./változat (bioszolár): (P/I): 50/100%, napenergia-potenciálban cca. 33% tartalék. D/2 a./változat (kogeneráció): (P/I): 0/100%. D/2 b./változat (bioszolár): (P/I): 50/100%, napenergia-potenciálban cca. 50% tartalék. Összességében

a

saját

potenciál

maximális

kiaknázása

legalább

50%

autonómiát jelent; saját tulajdonú biomassza-termelés vagy a termelőkkel való hosszútávú szerződések esetén az autonómia 100%-ra is emelhető. Passzív ház építése esetén a hőellátás autonómiája 100%.

Elektromos ellátás: 25-100% A meglévő állapot autonómiája: 0%. D/1 a./változat (kogeneráció): (P/I): 0/100%, ennek ellenére a saját áramtermelés az autonómia fokát növeli, a függést az áramszolgáltatótól felszámolja és az energiahordozók piacára helyezi át. Ez biomassza alapra helyezve, saját tulajdonú biomassza-termelés vagy a termelőkkel való hosszútávú szerződések esetén az autonómiát 100%-ra is emelheti. A teljes napenergia-potenciál PValapú hasznosítása esetén a környezeti hatás és a gazdaságosság tovább javul, a biomassza Input csökken. D/1 b./változat (bioszolár): a saját potenciál PV-felület esetén csekély, biomassza alapú kogeneráció esetén, mely csak önellátásra termel, az Input csekély mértékkel a 100% alatt marad, és az a./ változattal azonos eredmény

166

Értékelés


érhető el: 100% autonómia. D/2 a./változat (kogeneráció): a D/1 változathoz hasonlóan értékelhető, a kisebb PV-felületek miatt a környezeti hatás nem sokkal javítható. D/2 b./változat (bioszolár): a D/1 változathoz hasonlóan értékelhető, annál kedvezőbb környezeti hatással. Ha a kollektorfelületek helyett PV-elemeket helyezünk el, D/1 esetén (568 m2) 19 lakás, vagy az össz-igény 43 %-a, D/2 esetén (350 m2) 11 lakás, illetve az össz-igény 48 %-át lehet fedezni. Bioszolár fűtés esetén a fennmaradó felület hozama

jelképes.

Kogeneráció

esetén

a

PV-felület

a


csökkenti, az autonómiát növeli 43 ill. 48 %-os mértékben. A laksűrűség csökkentésével (dán átlag, 60 m2/fő, 300-370 fő/ha) a környezetterhelés csökken és az autonómia növekszik. Az igény csökken cca. 30-40%-kal, az autonómia hasonló mértékben nő, összesen cca. 64-72 %-ig. A PV-technika azonban gazdaságtalan, megvalósítása mai PV-árak mellett nem reális. az

Összességében

áramellátás

autonómiája

hosszú

távon

valamennyi

változatban 25-100%-ban megteremthető, szatellit-területek, illetve a tágabb környezet közreműködésével.

Vízellátás: 35-75% A vízellátás autonómiája relatív, mert ivóvíz tekintetében az egész város az ivóvízbázisoktól

függ.

A

fenntartható

vízhasználat

révén

az

ivóvíz-

megtakarítás mértéke a 150 l-es átlagfogyasztáshoz képest 45-65%-os. Aszály esetén, azaz esővíz-hasznosítás nélkül is a megtakarítás legalább 25-45%-os. A

használati

víz

tekintetében

az

autonómia

35-75%-ra

növekedhet.

A

fenntartható vízhasználat azonban a vízbázisok hosszú távú kímélését és stabilitását eredményezi. Általánosságban, ha egy település saját tulajdonú, vagy

nem

saját

tulajdonú,

de

a

monopolhelyzetet

kizáró

jogi

státusú

szolgáltatóval és fenntartható mértékben kiaknázott vízbázissal rendelkezik, akkor autonómiája 100%-os. A vízbázis nem privatizálható, kiaknázása csak törvényi vagy kapacitási korlátokba ütközhet.

Szennyvízkezelés: 65-100% A

szennyvízkezelés

autonómiája

a

saját

területen

vagy

tulajdonban

megvalósított tisztítás és újrahasznosítás mértékét jelenti. Csak szürkevíz visszaforgatás

esetén

az

autonómia

a


csökkenésével

fordított arányban nő. D/1

esetén

Értékelés

az

autonómia

a


167


épületet vizsgálva a helyben tisztítás hiányában az autonómia foka nem nő, azonban a tömböt vizsgálva a szennyvíz 43 %-a tisztítható helyben, ezért 65% + a maradék 35%-nak a 43 %-a, azaz összesen 81% az elérhető autonómia mértéke. D/2

esetén

az

autonómia

a


épületet vizsgálva a helyben tisztítással az autonómia foka elvileg 100% lehet, azonban ez csak tömb léptékben megvalósítható. A tömböt vizsgálva a szennyvíz 100 %-a tisztítható helyben, azaz összesen 100 % az elérhető autonómia mértéke.

Összegzés: az elérhető autonómia 2525 -100%: Új létesítmények esetén fenntarthatósági szempontú tervezéssel a vízellátás kivételével a teljes (100%) autonómiát el lehet érni.

A város autonómiája A

város

autonómiája

minden

egyes

tömb

kiépülő

autonómiájával

együtt

növekszik. A decentralizált városfejlesztés révén a városok többközpontú (policentrikus), együttműködő egységek szövetségévé alakulhatnak.

Az ország autonómiája A kooperatív vidék- és városfejlesztés egyaránt növeli a város és a vidék stabilitását,

népességmegtartó

erejét

és

autonómiáját.

Az

autonómia

növekedésével csökken az állam központi szerepe a gazdálkodásban, a központi költségvetés

tekintetében.

Az

államapparátus

fokozatosan

leadja

decentralizálható feladatait és szükséges feladatkörére szorítkozik. Az autonómia kiterjedése gazdasági és stratégiai stabilitást alapoz meg.

168

Értékelés


A környezetterhelés változása A részletesen elemzett D1 és D2 javaslatok hatására a vizsgált terület környezetterhelése minden tekintetben csökkent. A környezetterhelés csökkenésének bemutatására a program elején az ökológiai lábnyom módszert, mint komplex, jól érthető indikátort terveztük használni, azonban ahogy az "Elvi alapok" fejezetben leírtuk, a módszer magyarországi alkalmazása számos ellentmondást hordoz magában. Mivel a projekt keretein belül nem állt módunkban Magyarországra értelmezhető módszer kidolgozása a környezetterhelés

változását a Nemzeti Környezetvédelmi Program releváns

fejezeteinek alapján, a következő lényegi aspektusok szerint értékeltjük: területhasználat (földvédelem, települési épített környezet), zöld területek (földvédelem, élővilág, tájvédelem, települési épített környezet), használati energiafogyasztás (levegőtisztaság védelem), vízgazdálkodás (felszíni, felszín alatti vizek), hulladékkezelés, zajterhelés (önállóan kezelt hatótényezők).

Környezetterhelés változása belvárosi tömb esetén Területhasználat A területhasználat kérdése alapvetően négy főfunkcióhoz köthető: Lakóterület-igény:Az egy személyre jutó lakóterületi igény a D1 változatban a tetőterek

beépítésével

kis

mértékben

csökkent,

hiszen

azonos

beépített

területen több lakás, több lakó nyerhet elhelyezést. A D2 változat esetén a beépített

területek

mértéke

semmiképpen

nem

csökkent,

viszont

a

helyi

foghíjtelkek, szintterületi tartalékok hasznosításával, illetve barna mezős területek hasznosításával a lakóterületi igény szinten tartható. Lakók

élelmiszerfogyasztásához

élelmiszerfogyasztáshoz

kapcsolódó

kapcsolódó

A

fejenkénti

projekt

javaslatai

területigény:

területigényt

a

lényegileg nem érintették. Csak elvi javaslatokkal élt a városon kívüli termelőkkel való szorosabb kapcsolat megteremtésére, nem érintve a tudatos táplálkozás kérdését. A területigény meghatározása hozzájárulhat a szatellitterületek nagyságának kiszámításához. Közfunkciók és kereskedelmi létesítmények területigénye: Az egy személyre jutó közfunkciók

és

kereskedelmi

létesítmények

területigényét

a

javaslatok

tételesen nem érintették, ugyanakkor az integrált városi életmód javaslatával

Értékelés

169


lehetőséget

teremtettek,

hogy

ezek

a

funkciók

a

lakóhelyhez

közelebb

kerüljenek. A földszintek beépítése ad e funkciókra megfelelő területet, ezzel adott esetben a telek 100 %-a beépül, azonban ezt a zöldtető és egyéb zöldépítészeti eszközök ellentételezik. A területhasználat tehát egyértelműen nőtt. Közlekedési területigény: A közlekedési területigény jelentősen csökkenhet mind a D1, mind a D2 javaslatokban azáltal, hogy a köz-, és irodafunkciók a lakókörnyezethez közelebb, illetve tömböm belül találhatók meg, ezáltal a városrész belső és átmenő forgalma csökkenthető.

Zöldterületi mutató A területhasználat minőségét mutatja a zöldterületi mutató. Meglévő állapot: 0% D/1: 28 % D/2: 28 % Mind a D1 és D2 verzióban a zöldterületi mutató jelentős mértékben nőtt, részint a parkosítás, részint a zöldhomlokzatok és a zöldtetők által.

Használati energiafogyasztás Az épülethez kapcsolódó legfontosabb energiafelhasználási csoportok: Fűtési energia: Az épületek fűtési energiafogyasztása a D1 verzióban, ahol kompaktabbak

maradtak

az

épületek, és jelentős hőszigetelő intézkedések

kerültek be a javaslatba, jelentősen, 225 kW/m2a értékről 72 kWh/m2a értékre, a D2 verzióban azonos hőszigetelő intézkedések mellett 84 kWh/m2a évre csökken. Ez mindkét esetben azt jelenti, hogy közel harmadára csökkent az épületek

fűtési

energiafogyasztása.

csökkentett

érték

redukálható

a

hasznosító biomassza

felére,

II.

ütemben

elemeivel. termelés,

azaz

Ezzel

A

fűtési

összességében

a

tervezett

bioszolár

arányosan

a

feldolgozás,

illetve

energiafogyasztás meglévő

érték

berendezés

környezetterhelés egyéb

megújuló

ezen

hatodára

napenergia–

mely

pl.

energiatermelés

hatásaiból adódik – csökken, és minőségileg megváltozik. Közlekedési

energia:

A

közlekedési

energiafogyasztás

csökkenése

prognosztizálható, mértéke azonban csak százalékos arányban fejezhető ki, oly módon, hogy az integrált életmód mennyivel több lehetőséget biztosít a lakóknak

a

helyben

történő

kikapcsolódás,

üzleti

tevékenységek

szolgáltatására és igénybevételére, a személygépjármű- és tömegközlekedési igény csökkentésére. A jelenlegi állapothoz képest (a felmért épületet alapul véve)

170

az

üzleti

helyiségek

mérete,

így a közlekedési energiafogyasztás

Értékelés


csökkentésének esélye ötszörösére nő. Használati melegvíz: A használati melegvízfogyasztás a projektjavaslatok első ütemében nem változott. A javaslatok második ütemében azonban a bioszolár rendszer napenergia- hasznosító berendezéseinek köszönhetően a fogyasztás (primér energiára vonatkoztatva) a 35 %-ára esik vissza. Ezzel arányosan a terhelés – a hőigénynél megfogalmazottak szerint – csökken. Elektromos intézkedések

energia:

Az

elektromos

miatt

cca.

harmadára

energiafogyasztás

a

csökken,

áramigényt

s

az

takarékossági több

alternatívával lehet fedezni: PV-elemmel: a környezetterhelés ez esetben megszűnik. Biomassza alapú kogeneráció esetén a környezetterhelés változásai: a

fosszilis

CO2 emisszió

megszűnik,

azonban

marad

NO2 emisszió,

összességében azonban a fosszilis erőművekkel összevetve csökken az emisszió és környezetterhelés, a zaj és rezgés szigeteléssel kiküszöbölhető. Szélerőművel

a

környezetterhelés

csak

zaj

tekintetében

nőhet,

ami

védőtávolsággal kiküszöbölhető, minden egyéb területen csökken. Összességében e területen is a terhelés csökken és minőségileg változik.

Vízgazdálkodás A javasolt intézkedések mindegyike jelentős környezeti javulást jelent a meglévő állapothoz képest, hiszen a víz újrahasznosítása és az esővizek gyűjtése

révén

minden

esetben

közel

40 %-kal csökkenti

a

jelenlegi

vízfogyasztást. A szürkevíz visszaforgatás és az esővíz hasznosítás cca. 35%kal csökkenti a szennyvízhozamot. Helyben tisztítás esetén a visszaforgatás aránya nő, s a területről csak megtisztított és fel nem használt szennyvíz kerül ki. Megemlítendő azonban, hogy a tanulmány szakértői közt a szennyvizek helyben történő tisztítása tekintetében nem alakult ki konszenzus. Az egyik álláspont szerint nem megvalósítható a helyben tisztítás, ezért e feladatokat városi szinten javasolták megoldani, megszüntetve a jelenlegi igen környezetterhelő gyakorlatot, hogy Budapest szennyvizének túlnyomó része tisztítás nélkül kerül a Dunába. A másik álláspont szerint józan mérlegelés mellett érdemes törekedni a helyben tisztításra és a visszaforgatás maximalizálására tömb léptékben, még ha nem is a teljes mennyiség tisztítható meg. Ezzel már a szennyezőforrásnál csökkentjük a környezetterhelést és kockázatot. A két

Értékelés

171


álláspont közül a mérleg nyelvét konkrét mintaprojekt esetén a vízügyi szakhatóság állásfoglalása billentheti el.

Hulladékkezelés Hulladékkezelés területén a D2 javaslat hoz radikális javulást, mivel a tömbbelsőben szelektív hulladékgyűjtő udvar elhelyezésére nyílik lehetőség. A hulladékudvarban frakciók

is

helyezkednek

a

komposztálásra

elhelyezhetők. el,

kellő

alkalmas

Mivel

környezeti

a

szerves

hulladékok

lakókörnyezet

közvetlen

nevelés

mellett

jól

és

egyéb

közelében

működő

rendszer

kialakítása lehetséges, a koppenhágai működő rendszerek mintájára.

Zajterhelés A

közlekedési

igény

csökkenése

révén

közvetett

zajcsökkentés

várható.

Potenciális zajforrásnak tekinthetők a kogenerációs berendezések és a D2 változatban javasolt mélygarázs. A kogenerációs berendezéseket zajszigetelt burokkal és hangszigetelt gépházban telepítik. A mélygarázsok zajterhelése azonban

csak

a

parkolóhelyek

be-

és

kijáratnál

zajterhelésénél

jelentkezik,

kisebb.

A

ez

a

tömbbelső

jelenlegi

utcai

zöldfelületei

a

hangelnyeléshez szintén hozzájárulnak.

Környezetterhelés változása panel tömb esetén Területhasználat A területhasználat kérdése itt is alapvetően öt főfunkcióhoz köthető: Lakóterület-igény: Az egy személyre jutó lakóterületi igény a D1 változatban a tetőterek

beépítésével

kis

mértékben

csökkent,

hiszen

azonos

beépített

területen több lakás, több lakó nyerhet elhelyezést. A D2 változat esetén a beépített területek mértéke semmiképpen nem csökkent, viszont barna mezős területek hasznosításával a lakóterületi igény szinten tartható. Lakók

élelmiszerfogyasztásához

élelmiszerfogyasztáshoz

kapcsolódó

kapcsolódó

A

fejenkénti

projekt

javaslatai

területigény:

területigényt

a

lényegileg nem érintették. A projekt itt is csak elvi javaslatokkal élt a termelőkkel

való

szorosabb

kapcsolat

megteremtésére,

nem

is

érintve

tudatosabb táplálkozás kérdését. A területigény meghatározása hozzájárulhat a szatellit-területek nagyságának kiszámításához. Közfunkciók és kereskedelmi létesítmények területigénye: Az egy személyre jutó közfunkciók tételesen

172

és nem

kereskedelmi érintették,

létesítmények ugyanakkor

területigényét

lehetőséget

a

javaslatok

teremtettek,

hogy

a

Értékelés


lakóhelyhez közelebb kerüljenek ezek a funkciók. A földszintek beépítése ad e funkciókra megfelelő területet, ezzel adott esetben a telek 100 %-a beépül, azonban ezt a zöldtető és egyéb zöldépítészeti eszközök ellentételezik. A területhasználat tehát egyértelműen nőtt. Közlekedési területigény: A közlekedési területigény jelentősen csökkenhet mind a D1, mind a D2 javaslatokban azáltal, hogy a lakókörnyezethez közeli köz-, és irodafunkciók közelebb, illetve tömböm belül találhatók meg, ezáltal a város belső és átmenő forgalma csökkenthető. A zöldterületi, energetikai ill. egyéb deficitek által meghatározott területigény, mely a városon kívüli szatellit-területen fedezhető. Ez a korábbiakhoz képest nem

tekinthető

változásnak,

csak

nevesíti

a

jelenlegi

definiálatlan

használatot.

A város közlekedési energiaigényéhez (meglévő és fenntartható állapothoz) szintén

rendelhető

területigény,

azonban

ennek

számításához

nem

áll

rendelkezésre adatunk. A szélenergia termeléséhez nem lehet területet rendelni, mert a szélerőmű területigénye

elhanyagolható.

Ha

elkészülne

Magyarország

szélenergia-

katasztere, megállapítható lenne annak telepítési sűrűsége és potenciálja, időbeli

eloszlása,

Területfoglalása

ez

s

a

lefedett

esetben

energiaigény,

mérhető

lenne,

de

hiány

illetve

felesleg.

területhasználatként

nem

jelentene számottevő értéket. Egyéb területigényeket – pl. az ökológiai lábnyomszámításban szereplő egyéb szükségletek (lakhatás, iparcikk-szükséglet, stb.) – tanulmányunk korlátai miatt nem határoztunk meg. A számított területigények azonban dominánsak és mértékadóak.

Zöldterületi mutató A területhasználat minőségét mutatja a zöldterületi mutató. Mind a D1, de még inkább a D2 verzióban a zöldterületi mutató jelentős mértékben

nőtt,

részint

a

parkosítás,

részint

a

zöldhomlokzatok

és

a

zöldtetők által.

Használati energiafogyasztás Az épülethez kapcsolódó legfontosabb energiafelhasználási csoportok: Fűtési energia: Az épület mind a D1, mind a D2 esetben meglehetősen kompakt marad, és a jelenlegi 169 kW/m2a értékről hőcserélők alkalmazása nélkül 62

Értékelés

173


kWh/m2a értékre, hőcserélőkkel mindkét esetben közel 29 kWh/m2a értékre csökken a hőigény. Ez mindkét esetben azt jelenti, hogy több, mint 80 %-kal csökkent az épületek fűtési energiafogyasztása. A fűtési energiafogyasztás ezen csökkentett értéke felére redukálható a II. ütemben tervezett bioszolár berendezés napenergia- hasznosító elemeivel, és hővisszanyerőkkel az épületek már

kielégítik

a

fenntartható

energiahasználat

követelményét,

hiszen

hőigényük kevesebb, mint 55 kWh/m2K. Közlekedési energia: A közlekedési energiafogyasztás csökkenése a belvárosi esetben leírtak szerint, csak százalékos arányban fejezhető ki, oly módon, hogy

mennyivel

több

lehetőséget

biztosít

a

lakóknak

helyben

történő

kikapcsolódás, üzleti tevékenységek, szolgáltatására és igénybe vételére, a személygépjármű-,

és

tömegközlekedési

igény

csökkentésére.

A

jelenlegi

állapothoz képest (a felmért épületet alapul véve) az épületen belüli üzleti helyiségek mérete, így a közlekedési energiafogyasztás csökkentésének esélye háromszorosára nőtt. Használati melegvíz: A használati melegvíz-fogyasztás a projektjavaslatok végső

változatában

nem

csökken,

mivel

a

fűtésre

is rásegítő bioszolár

rendszer kiépítését összességében nem támogatja a projekt. Érdemes azonban kidolgozni a használati melegvíz termelésre tervezett rendszer kiépítésének lehetőségét, mely 65 %-kal képes csökkenteni a melegvíz igényt, így a környezetterhelést is. Elektromos energia: A belvárosi tömbhöz hasonlóan a fogyasztás a harmadára csökken, a saját potenciállal együtt cca. 75%-os megtakarítás keletkezik, ezzel arányos terheléscsökkenés. Ha megújuló forrásból fedezzük a redukált áramigényt, az fenntartható állapotot jelent, azonban enélkül is, a földgáz alapú

lokális

kogenerációs

áramtermelés hatékonysága révén közel felére

csökken az erőművi villamos áramtermelés mértéke, s a környezetterhelés.

Vízgazdálkodás A javasolt intézkedések mindegyike a panel tömb esetén is jelentős környezeti javulást jelent a meglévő állapothoz képest, hiszen a víz újrahasznosítása és az

esővizek

gyűjtése

révén

minden

esetben

közel

40

%-kal

csökkenti a

jelenlegi vízfogyasztást. Megemlítendő azonban, hogy a program szakértői a szennyvizek

helyben

megvalósíthatónak,

ezért

történő e

tisztítását

feladatokat

városi

helyben szinten

nem

tartották

kell

megoldani,

megszüntetve azt a jelenlegi igen környezetterhelő gyakorlatot, miszerint nemcsak tisztítás nélkül kerül Budapest szennyvize a Dunába, de a tisztítás

174

Értékelés


megoldása esetén sem történne semmilyen visszaforgatás, újrahasznosítás.

Hulladékkezelés A hulladékgazdálkodás terén a panel-tömbre nem készült radikális áttörést kínáló javaslat. A hulladékok szelektív gyűjtésére és tárolására azonban a megnövekedett

alapterületű

földszinti

helyiségekben

lehetőség

nyílik.

A

tetőkertekben és a lakásokban keletkező szerves, komposztálható hulladék csak nagyobb

rendszer

részeként

valósítható

meg

(települési

szerves

hulladékgyűjtés, komposztálás).

Zajterhelés A zajterhelés területén kettős hatása van a projektnek. Mindkét esetben megfigyelhető egy közvetett zajcsökkentés a közlekedési igény csökkentésén keresztül.

A

növekedéséhez

kogenerációs vezethetnek,

berendezések melyek

azonban

kockázatot

közvetlenül műszaki

zajterhelés megoldásokkal

kontrollálni lehet és kell.

Értékelés

175


A beruházások becsült költségigénye, gazdaságossága A

Projekt-ötletek

fejezetben

megfogalmazott beruházási elemekre, mind a

városi, mind a paneles tömb esetén, D1 és D2 jövőképek mentén előzetes megvalósíthatósági csatoltunk.

Az

tanulmányok készültek, melyeket a Függelék fejezethez

alábbiakban

a tanulmányok főbb megállapításait kivonatos

formában ismertetjük.

Városi tömbre értelmezett javaslatok értékelése A fenntarthatóság elérése érdekében egy tömbre értelmezve igen jelentős kezdeti beruházásigénnyel kell számolni. D1 jövőkép esetén első ütemben 3 670 millió Ft, D2 jövőkép esetén első ütemben 4 361 millió Ft beruházásigénnyel kell számolni, mely lakásonként 7,5-9 millió Ft-ot jelent. A beruházások nyomán azonban részint megtakarításokból, részint bevételekből akkora hozam várható, hogy a befektetések minden esetben megtérülnek, sőt minden esetben magasabb hozamot biztosítanak, mint a reálkamatokkal számolt banki befektetések. A megtérülés számítása során két feltételezéssel éltünk: 1) Elemeztük a várható hozamokat azzal a feltételezéssel élve, hogy az ingatlan bérbeadási árak a reálértéken nem növekednek évente, míg az energia és víz-csatorna szolgáltatás díjai jelen magyarországi árakból kiindulva, az éves inflációt 1,5 %-kal meghaladó ütemben emelkednek a projekt 60 éves életciklusa alatt. 2) Elemeztük a várható hozamokat azzal a feltételezéssel élve, hogy az ingatlan bérbeadási árak reálértéken nem növekednek évente, míg az energia és víz-csatorna szolgáltatás díjai a jelenlegi osztrák árakból kiindulva az éves inflációt

1,5

%-kal

meghaladó

ütemben

emelkednek

a

projekt

60

éves

életciklusa alatt. E szcenárió realitását az indokolja, hogy az Európai Uniós csatlakozás

után

várhatóan

az

egyes

országok

közmű

és

energia

szolgáltatásainak díjai gyorsan fognak konvergálni egymáshoz. A

két

megközelítésmódból

következő

érdekesség,

hogy

a

projekt

egyes

komponenseinek gazdaságossága a közeljövő változásainak függvényében igen jelentős eltérést mutat.

176

Értékelés


Városi tömbre javasolt beruházások összefoglaló táblázata D1 jövőkép mentén, magyarországi energiahordozó árakat alapul véve

Bekerülés (mFt) Tetőtér kialakítás, értékesítés Földszinti helyiségek kialakítása, bérbe adása Hőszigetelés, abból adódó megtakarítás Kogenergációból adódó bevételek, költségmegtakarítás Bioszolár rendszerből adódó megtakarítások Víz és szennyvíz költségek megtakarításai

Teljes életciklus alatti Éves várható bevételek Várható bevétel illetve illetve egyszeri megtakarítás megtakarításo Megtérülési bevétel (mFt) (mFt/év) k (mFt) idő (év)

Projekt nettó jelenértéke (mFt)

1 459,08

1 681,92

0,00

0,00

1,00

222,84

1 295,36

0,00

134,55

8 073,22

9,00

6 777,86

463,12

14,15

1 393,13

26,00

930,00

220,06

13,62

1 340,26

14,00

1 120,20

555,00

13,86

1 038,18

14,00

483,18

35,43

3,27

322,16

9,00

Zöldfelület kialakítás

123,50

Vízvezeték felújítás

72,84

0,00

286,73 -123,50 -72,84

Mindösszesen

4 224,38

1 681,92

179,46

12 166,94

nem ért.

9 624,48

I ütem

3 669,38

1 681,92

165,60

11 128,76

10,00

9 141,30

II. ütem

555,00

13,86

1 038,18

14,00

483,18

Városi tömbre javasolt beruházások összefoglaló táblázata D1 jövőkép mentén, osztrák energiahordozó árakat alapul véve

Bekerülés (mFt) Tetőtér kialakítás, értékesítés Földszinti helyiségek kialakítása, bérbe adása Hőszigetelés, abból adódó megtakarítás Kogenergációból adódó bevételek, költségmegtakarítás Bioszolár rendszerből adódó megtakarítások Víz és szennyvíz költségek megtakarításai

Teljes életciklus alatti Éves várható bevételek Várható bevétel illetve illetve egyszeri megtakarítás megtakarításo bevétel (mFt) (mFt/év) k (mFt)

Mertérülési idő (év)

Projekt nettó jelenértéke (mFt)

1 459,08

1 681,92

0,00

0,00

1,00

222,84

1 295,36

0,00

134,55

8 073,22

9,00

6 777,86

463,12

37,99

3 738,82

11,00

3 275,69

220,06

4,05

399,11

39,00

179,05

555,00

37,20

2 786,22

10,00

2 231,22

35,43

9,71

956,05

3,00

Zöldfelület kialakítás

123,50

Vízvezeték felújítás

72,84

0,00

920,62 -123,50 -72,84

Mindösszesen

4 224,38

1 681,92

223,51

15 953,40

nem ért.

13 410,94

I ütem

3 669,38

1 681,92

186,31

13 167,19

9,00

11 179,73

II. ütem

555,00

37,20

2 786,22

10,00

2 231,22

Értékelés

177


Városi tömbre javasolt beruházások összefoglaló táblázata D2 jövőkép mentén, magyarországi energiahordozó árakat alapul véve

Tetőtér kialakítás, értékesítés Földszinti helyiségek kialakítása, bérbe adása Hőszigetelés, abból adódó megtakarítás Kiváltásként épített hőszigetelés Hőszigetelés összesen Kogenergációból adódó bevételek, költségmegtakarítás Bioszolár rendszerből adódó megtakarítások Víz és szennyvíz költségek megtakarításai Mélygarázs üzemeltetésből származó bevételek Zöldfelület kialakítás Belső udvarok bontása Vízvezeték felújítás Új épület létesítés Mindösszesen I ütem II. ütem

Bekerülés (mFt) 1 058,61 919,13 368,84

Teljes életciklus alatti Éves várható bevételek Várható bevétel illetve illetve egyszeri bevétel megtakarítás megtakarítások Mertérülési idő (mFt) (mFt/év) (mFt) (év) 1 216,00 0,00 0,00 1,00 4 709,38 1 858,14 407,67 1 450,47

11,00

3 790,24 1 489,30

368,84

78,49 18,88 4,14 14,74

21,00

1 081,63

160,02

9,10

896,04

15,00

736,02

384,00 24,70

7,13 3,27

533,71 322,16

31,00 7,00

149,71 297,46

327,35 138,72 112,22 52,38 1 196,00

15,55

933,12 0,00 0,00

21,00

605,77 -138,72 -112,22 -52,38 -1 196,00

nem ért. 21,00 31,00

5 318,90 5 169,19 149,71

4 741,97 4 357,97 384,00

0,00

Projekt nettó jelenértéke (mFt) 157,40

0,00 1 216,00 1 216,00

128,28 121,15 7,13

8 844,87 8 311,16 533,71

Városi tömbre javasolt beruházások összefoglaló táblázata D2 jövőkép mentén, osztrák energiahordozó árakat alapul véve

Tetőtér kialakítás, értékesítés Földszinti helyiségek kialakítása, bérbe adása Hőszigetelés, abból adódó megtakarítás Kiváltásként épített hőszigetelés Hőszigetelés összesen Kogenergációból adódó bevételek, költségmegtakarítás Bioszolár rendszerből adódó megtakarítások Víz és szennyvíz költségek megtakarításai Mélygarázs üzemeltetésből származó bevételek Zöldfelület kialakítás Belső udvarok bontása Vízvezeték felújítás Új épület létesítés Mindösszesen

178

Bekerülés (mFt) 1 058,61

Teljes életciklus alatti Éves várható bevételek Várható bevétel illetve illetve egyszeri bevétel megtakarítás megtakarítások Mertérülési idő (mFt) (mFt/év) (mFt) (év) 1 216,00 0,00 0,00 1,00


919,13 368,84 0,00 368,84

0,00 0,00 0,00 0,00

78,49 50,66 11,12 39,55

4 709,38 4 986,81 1 094,09 3 892,71

11,00

8,00

3 790,24 4 617,97 1 094,09 3 523,87

160,02

0,00

2,41

236,73

45,00

76,71

384,00 24,70

0,00 0,00

18,81 9,78

1 408,81 963,00

13,00 2,00

1 024,81 938,30

327,35 138,72 112,22 52,38 1 196,00

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

15,55 0,00 0,00 0,00 0,00

933,12 0,00 0,00 0,00 0,00

21,00 0,00 0,00 0,00 0,00

605,77 -138,72 -112,22 -52,38 -1 196,00

4 741,97

1 216,00

164,59

12 143,74

nem ért.

8 617,77

Értékelés


I ütem II. ütem

4 357,97 384,00

1 216,00

145,78 18,81

10 734,94 1 408,81

Összefoglalva a gazdaságossági számítások tapasztalatait, megállapítható, hogy a városi tömb esetén - ahol lehetséges - a D2-es jövőkép mentén történő beruházások

(a

belső

szárnyak bontásával) megvalósítása javasolt. Jelen

beruházási költségeket tekintve ugyanis nem lényegesen nagyobb beruházás, mint a D1 jövőkép mentén történő intézkedések, melyek ugyan szintén egy ökológiai értelemben fenntarthatóbb állapot felé visznek, és jobb gazdasági mutatókkal bírnak, életminőséget tekintve azonban lényegesen kedvezőtlenebb helyzetet eredményeznek. A

gazdaságossági

számítások

szerint

a

D1

jövőkép

mentén

már

10

éves

megtérülés várható, és a projekt 60 éves életciklusa alatt a befektetett tőkéhez viszonyítva 250 %-os hozam várható, a megtérülés felett. D2 jövőkép mentén ezek az értékek lényegesen rosszabbak, hiszen várhatóan 21 év alatt térül meg a beruházás (nem számolva külső forrásokat pl. Európai Unió) és 60 évre tervezett élettartama alatt a beruházási érték 120 %-át hozza a befektetett tőke megtérülésén felül. Mindkét esetben elmondható - sajnos -, hogy ennél csak jobb megtérülésre számíthatunk, ugyanis a közeljövőben várhatóan jelentősen megemelkednek az energiahordozó és nyersanyag árak, megközelítve az Európai Unió átlagos árszintjét, melynek eredményeként a megtérülési idők 1-3 évvel csökkennek, a várható hozamok egységesen a beruházási érték további 50 %-ával nőnek. Az egyes komponensek részletes gazdasági értékelése Mind a D1, mind a D2 esetben a földszinti helyiségek üzletekké alakítása, illetve

a

tetőtér

beépítése

olyan

projektkomponens,

mely

nagymértékben

javítja az egész projekt gazdaságosságát. A víztakarékossági intézkedések mindkét esetben, mind magyar, mind osztrák árakon igen nagy hatékonyságú beruházás, mely esetben 9-3 éves megtérülés várható, meglehetősen alacsony beruházási költség mellett. A

hőszigetelés

és

a

kogenerációs

rendszer

kialakítása

minden

esetben

viszonylag lassan megtérülő, azonban igen jelentős hozamú beruházás. A bioszolár rendszer kialakítása mind a D1, mind a D2 esetben jelenlegi magyar

árakból

fenntarthatóság

kiindulva

nagyon

kedvezőtlen

elérése

érdekében

(a

beruházási elem, azonban a

területegységre

eső

biomasszából

fedezendő hőigény kisebb legyen, mint 55 kWh/m2a) szükséges. Itt ki kell emelni, hogy a konkrét beruházás előtt feltétlenül szükséges a

Értékelés

179

18,00 13,00


várható energiaárak és energiahordozó árarányok pontosítása, mivel csak a jelenlegi

magyarországi

villamos

áram

-

gázár

arány

mellett

nyújt

a

kogenerációs áramtermelés kiemelkedően magas hozamot, és csak a jelenlegi gázár

mellett

értékelhető

mérsékelten

gazdaságosnak

az

Ausztriában

jó

beruházásnak számító hőszigetelés és megújuló energiahasznosítás. Egyedül a D2 beruházáscsomag eleme mélygarázs építés, mely számításaink szerint üzleti szempontból nem a legelőnyösebb beruházás, azonban az utcák tehermentesítése,

a

városi

közjó

javítása

érdekében

külső

forrásból

(önkormányzat, állam) is támogatandó beruházás.

Panel tömbre értelmezett javaslatok értékelése A fenntarthatóság elérése érdekében egy tömbre értelmezve ez esetben is igen jelentős kezdeti beruházásigénnyel kell számolni. D1 jövőkép esetén első ütemben 4 423 millió Ft, D2 jövőkép esetén első ütemben 8 450 millió Ft beruházásigénnyel kell számolni, mely lakásonként 4,6-9 millió Ft-ot jelent. A beruházások nyomán azonban részint megtakarításokból, részint bevételekből akkora hozam várható, hogy a befektetések minden esetben megtérülnek, és D1 jövőkép

mentén

lényegesen

magasabb

hozamot

biztosítanak,

mint

a

reálkamatokkal számolt banki befektetések. A megtérülés számítása során két feltételezéssel éltünk: 1) Elemeztük a várható hozamokat azzal a feltételezéssel élve, hogy az ingatlan bérbeadási árak a reálértéken nem növekednek évente, míg az energia és víz-csatorna szolgáltatás díjai jelen magyarországi árakból kiindulva, az éves inflációt 1,5%-kal meghaladó ütemben emelkednek a projekt 60 éves életciklusa alatt. 2) Elemeztük a várható hozamokat azzal a feltételezéssel élve, hogy az ingatlan bérbeadási árak reálértéken nem növekednek évente, míg az energia és víz-csatorna szolgáltatás díjai a jelenlegi osztrák árakból kiindulva az éves inflációt 1,5%-kal meghaladó ütemben emelkednek a projekt 60 éves életciklusa alatt,

. E szcenárió realitását az indokolja, hogy az Európai Uniós

csatlakozás

után

várhatóan

az

egyes

országok

közmű

és

energia

szolgáltatásainak díjai gyorsan fognak konvergálni egymáshoz. A

két

megközelítésmódból

következő

érdekesség,

hogy

a

projekt

egyes

komponenseinek gazdaságossága a közeljövő változásainak függvényében igen jelentős eltérést mutat.

Panel tömbre javasolt beruházások összefoglaló táblázata D1 jövőkép mentén,

180

Értékelés


magyarországi energiahordozó árakat alapul véve

Tetőtér kialakítás, értékesítés Földszinti helyiségek kialakítása, bérbe adása Hőszigetelés, abból adódó megtakarítás Kogenergációból adódó bevételek, költségmegtakarítás Bioszolár rendszerből adódó megtakarítások Víz és szennyvíz költségek megtakarításai Gépészeti felújítás Zöldfelület kialakítás Terasz Mindösszesen I ütem II. ütem

Bekerülés (mFt) 456,72 2 311,54 962,65

Teljes életciklus alatti Éves várható bevételek Várható bevétel illetve illetve egyszeri bevétel megtakarítás megtakarítások Mertérülési idő (mFt) (mFt/év) (mFt) (év) 712,80 0,00 0,00 1,00 138,24 58,16

8 294,40 5 724,29

16,00 14,00

5 982,86 4 761,64

108,00

15,36

1 511,86

6,00

1 403,86

750,00 46,68 313,87 143,88 79,83

10,83 5,38

811,23 529,58 0,00 0,00 0,00

37,00 8,00

61,23 482,90 -313,87 -143,88 -79,83

227,97 217,14 10,83

16 871,36 16 060,13 811,23

nem ért. 17,00 37,00

12 410,99 12 349,76 61,23

5 173,17 4 423,17 750,00

0,00


712,80 712,80

Panel tömbre javasolt beruházások összefoglaló táblázata D1 jövőkép mentén, osztrák energiahordozó árakat alapul véve

Tetőtér kialakítás, értékesítés Földszinti helyiségek kialakítása, bérbe adása Hőszigetelés, abból adódó megtakarítás Kogenergációból adódó bevételek, költségmegtakarítás Bioszolár rendszerből adódó megtakarítások Víz és szennyvíz költségek megtakarításai Gépészeti felújítás Zöldfelület kialakítás Terasz Mindösszesen I ütem II. ütem

Értékelés

Bekerülés (mFt) 456,72

Teljes életciklus alatti Éves várható bevételek Várható bevétel illetve illetve egyszeri bevétel megtakarítás megtakarítások Mertérülési idő (mFt) (mFt/év) (mFt) (év) 712,80 0,00 0,00 1,00


2 311,54 962,65

0,00 0,00

138,24 47,35

8 294,40 4 660,59

16,00 17,00

5 982,86 3 697,93

108,00

0,00

4,85

477,71

19,00

369,71

750,00 46,68 313,87 143,88 79,83

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

37,14 16,08 0,00 0,00 0,00

2 781,92 1 583,01 0,00 0,00 0,00

13,00 2,00 0,00 0,00 0,00

2 031,92 1 536,33 -313,87 -143,88 -79,83

5 093,34 4 343,34 750,00

712,80 712,80 0,00

243,67 206,53 37,14

17 797,62 15 015,71 2 781,92

nem ért. 18,00 13,00

13 417,08 11 385,17 2 031,92

181


Panel tömbre javasolt beruházások összefoglaló táblázata D2 jövőkép mentén, magyarországi energiahordozó árakat alapul véve

Tetőtér kialakítás, értékesítés Földszinti helyiségek kialakítása, bérbe adása Hőszigetelés összes Kogenergációból adódó bevételek, költségmegtakarítás Bioszolár rendszerből adódó megtakarítások Víz és szennyvíz költségek megtakarításai Gépészeti felújítás Zöldfelület kialakítás Terasz Bontás Kiváltásként építendő lakások Mindösszesen I ütem II. ütem

Bekerülés (mFt) 390,72 2 311,54 413,86

Teljes életciklus alatti Éves várható bevételek Várható bevétel illetve illetve egyszeri bevétel megtakarítás megtakarítások Mertérülési idő (mFt) (mFt/év) (mFt) (év) 729,00 0,00 0,00 1,00 138,24 58,16

8 294,40 5 724,29

16,00 7,00

5 982,86 5 310,43

108,00

15,36

1 511,86

7,00

1 403,86

750,00 27,30 184,24 140,86 36,29 283,50 4 554,00

13,84 5,38

1 036,57 529,58 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

54,00 10,00

286,57 502,28 -184,24 -140,86 -36,29 -283,50 -4 554,00

230,98 217,14 13,84

17 096,71 16 060,13 1 036,57

nem ért. 34,00 54,00

7 167,39 6 880,82 286,57

9 200,32 8 450,32 750,00

0,00


729,00 729,00 0,00

Panel tömbre javasolt beruházások összefoglaló táblázata D2 jövőkép mentén, osztrák energiahordozó árakat alapul véve

Tetőtér kialakítás, értékesítés Földszinti helyiségek kialakítása, bérbe adása Hőszigetelés összes Kogenergációból adódó bevételek, költségmegtakarítás Bioszolár rendszerből adódó megtakarítások Víz és szennyvíz költségek megtakarításai Gépészeti felújítás Zöldfelület kialakítás Terasz Bontás Kiváltásként építendő lakások Mindösszesen I ütem II. ütem

182

Bekerülés (mFt) 390,72

Teljes életciklus alatti Éves várható bevételek Várható bevétel illetve illetve egyszeri bevétel megtakarítás megtakarítások Mertérülési idő (mFt) (mFt/év) (mFt) (év) 729,00 0,00 0,00 1,00


2 311,54 413,86

0,00 0,00

138,24 47,35

8 294,40 4 660,59

16,00 8,00

5 982,86 4 246,72

108,00

0,00

4,85

477,71

19,00

369,71

750,00 27,30 184,24 140,86 36,29 283,50 4 554,00

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

37,14 16,08 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

3 655,81 1 583,01 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

17,00 1,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

2 905,81 1 555,71 -184,24 -140,86 -36,29 -283,50 -4 554,00

9 200,32 8 450,32 750,00

729,00 729,00 0,00

243,67 206,53 37,14

18 671,52 15 015,71 3 655,81

nem ért. 36,00 17,00

8 742,20 5 836,39 2 905,81

Értékelés


Összefoglalva a

gazdaságossági

számítások

tapasztalatait, megállapítható,

hogy általánosságban a panel tömbök esetén, a D1-es jövőkép mentén történő beruházások (a felső szintek megtartásával) megvalósítása javasolt. Jelen beruházási

költségeket

tekintve

ugyanis a fenntarthatóságot és emberibb

lakhatóságot közelítő 4 + T szintes beépítéshez a lakások több mint 50 %-át el kell bontani és újra kell építeni, melynek révén a beruházási költségek extrém magasságokba szöknek. A gazdaságossági számítások szerint a D1 jövőkép mentén 17 éves megtérülés várható, és a projekt 60 éves életciklusa alatt a befektetett tőkéhez viszonyítva 280 %-os hozam várható, a megtérülés felett. D2 jövőkép mentén ezek az értékek lényegesen rosszabbak, hiszen várhatóan 34 év alatt térül meg a beruházás (nem számolva külső forrásokat pl. Európai Unió) és 60 évre tervezett élettartama alatt a beruházási érték 80 %-át hozza a befektetett tőke megtérülésén felül. Ugyan a beruházás a 60 éves élettartam alatt megtérül, azonban nem éri el azt a lélektani határt, hogy magasabb hozamot biztosítson a bankban tartott betéteknél. Mindkét

esetben

megtérülésre

elmondható

számíthatunk,

-

érdekességképpen

ugyanis

a

-,

közeljövőben

hogy

ennél

várhatóan

rosszabb jelentősen

megemelkednek az energiahordozó és nyersanyag árak, megközelítve az Európai Unió

átlagos

árszintjét,

ezáltal

a

jelenlegi

távhő

híjakhoz

számított

megtérülések alacsonyabbak lesznek. Az ár-arány változás eredményeként a megtérülési idők 2 évvel nőnek, a várható hozamok 10 %-ával csökkennek.

Az egyes komponensek részletes gazdasági értékelése Mind a D1, mind a D2 esetben a földszinti helyiségek üzletekké alakítása, illetve a tetőtér beépítése olyan projektkomponens, mely nagymértékben javítja az egész projekt gazdaságosságát. A földszinti üzlethelyiségek gazdaságossága a belvárosi tömbhöz képest mérsékeltebb, mert nagyobb beépítetlen területeken lényegesen magasabb beruházási igénnyel bírnak. A tetőtér-beépítés viszont az alacsonyabb vételár miatt jobb beruházás, mint a belvárosi tömb esetén. A víztakarékossági intézkedések mindkét esetben, mind magyar, mind osztrák árakon igen nagy hatékonyságú beruházás, mely esetben 10-1 éves megtérülés várható, meglehetősen alacsony beruházási költség mellett. A

hőszigetelés és a kogenerációs

rendszer

kialakítása

minden

esetben

viszonylag gyorsan megtérülő, igen jelentős hozamú beruházás. A belvárosi tömbhöz képest a panelépületek ugyan alacsonyabb kezdeti hőigénnyel bírtak,

Értékelés

183


azonban mivel a távhőszolgáltatás költsége háromszorosa az egyedi gázfűtés költségének, lényegesen jobb megtérülési eredmények adódtak. A bioszolár rendszer kialakítása mind a D1, mind a D2 esetben, mind jelenlegi magyar,

mind

beruházási

jelenlegi

elem.

levegőztetéssel

Az az

osztrák

épületek épületek

árakból

extra

kiindulva

nagyon

kedvezőtlen

hőszigetelésével és a hővisszanyerő

hőigénye

bioszolár

rendszerek

nélkül

is

a

2

fenntartható energiahasználatnak tekintett 55 kWh/m a alatt van, ezért a beruházás

megvalósítása

jelentős

módosításokkal

javasolt,

a

leginkább

költségigényes szolár, azaz napkollektoros rendszer elhagyásával. Itt ki kell emelni, hogy a konkrét beruházás előtt feltétlenül szükséges a várható energiaárak és energiahordozó árarányok pontosítása, mivel csak a jelenlegi

magyarországi

villamos

áram

-

gázár

arány

mellett

nyújt

a

kogenerációs áramtermelés kiemelkedően magas hozamot, és csak a jelenlegi gázár

mellett

értékelhető

mérsékelten

gazdaságosnak

az

Ausztriában

jó

beruházásnak számító hőszigetelés és megújuló energiahasznosítás.

A célállapot gazdasági fenntarthatósága A projekt Elvi alapok fejezetében megfogalmazott fontos kritérium volt, hogy a beruházási javaslatok révén saját bevételi források teremtődjenek, melyek a projekt

eredményeinek fenntartását, illetve a beruházás többszörözésének

anyagi forrásait biztosítani tudják.

A gazdasági fenntarthatóság két fő pilléren nyugszik: A

projekt

helyiségek

során

bevételek

bérbeadásából,

keletkeznek,

valamint

elsősorban

a

földszinti

a kogenerációs berendezésekben

termelt áram eladásából. A gazdasági fenntarthatóság másik pillére a lakásokban keletkező költségmegtakarítás,

elsősorban

a

hőszigetelés,

valamint

a

vízvisszaforgatás nyomán. A finanszírozás legkényesebb kérdése, hogy a helyi lakosságnak jelenleg nincs önereje a projekt megvalósítására, a projekt eredményeinek hozama viszont a lakosságnál csapódik le. A beruházás racionálisan csak központi költségvetési illetve

EU,

és

hitel,

valamint

befektetői forrásokból valósítható meg,

viszont a befektetett tőke megtérülését természetszerűleg biztosítani kell.

184

Értékelés


A

olyan

megvalósításhoz

felállítása

szervezet

javasolt,

mely

az

energiahatékonyság-növelő lízing konstrukciók mintájára szerződést köt a helyi tulajdonosokkal,

hogy

a

beruházás

költségeit

a

megtakarításokból

finanszírozzák. A konstrukció lényege, hogy a lízinget igénybe vevő helyi tulajdonosok kötelezettséget

vállalnak

energiafogyasztás

arra,

költségeit

hogy

fizetik

a

a

felújítás

projekt

után

ideje

a

alatt,

jelenlegi melyből

a

megtérülés, illetve újabb beruházások finanszírozhatók. Természetesen azok a lakók, akik a felújítás rájuk eső hányadát ki tudják fizetni, ezt rögtön megtehetik, hogy egy alacsony fenntartási költségű, kötelezettségektől mentes ingatlanhoz jussanak. A

lakások

tulajdonjogának

változásával a beköltöző lakók választhatnak,

vállalják-e a kezdeti feltételeket, vagy megvásárolva a rájuk eső beruházási részt tehermentesítik új ingatlanukat. A

gazdasági

fenntarthatóság

fontos

eleme,

hogy

a ház tulajdonosainak

közössége részesüljön a bevételi lehetőségekből, hogy az üzemeltetés során felmerülő

esetleges

újabb

belső

forrással

feladatokra beépítésének,

beruházásokra, rendelkezzen.

szociális Erre

a

illetve jogot

a

közösségi földszint

illetve a tetőtér beépítésének átengedésével biztosíthatja

magának a lakóközösség. Másik lehetséges út az önigazgató nonprofit szervezet kezébe adott bevételi forrás és az ebből keletkező bevételekből alapképzés (tőke akkumulálás), majd saját

projekt-menedzselés.

tőkeinjekcióként

lakások

Ez

esetben

kivásárlása

történhet

egyszeri

állami

és átengedése a szervezet számára,

bérleményként történő hasznosításra. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok szerint a következő gazdasági mutatók prognosztizálhatók:

Megtérülési idő (év)

Kezdeti beruházás (milliárd Ft)

Teljes életciklus alatt várható bevételek (milliárd Ft)

Reprodukciós képesség (+db)

Belvárosi tömb D1 verzió

9-10

3 669

12 810-14 850

2,5-3,1

Belvárosi tömb D2 verzió

18-21

4 357

9 530-11 950

1,18-1,74

Panel tömb D1 verzió

17-18

4 423

15 720-16 770

2,6-2,8

Panel tömb D2 verzió

34-36

8 450

14 290-15 330

0,7-0,8

Értékelés

185


Szinergia – a fenntarthatóság, autonómia és integrált életmód összhatásai A javaslatok olyan pillanatban születnek, amikor Budapest több területen is krízishelyzetbe jutott: ökológiailag: a légszennyezettség, zaj- és közlekedési környezetterhelés, a felszíni

és

felszín

alatti

vizek

szennyezettsége, a hulladékhelyzet, a

zöldfelületek elégtelensége következtében; a városfejlődés területén: túlnövekedett világváros, kóros szuburbanizációs folyamatok,

a

rehabilitációra

váró

városrészek

rohamos

romlása,

a

gépkocsiforgalom növekedési spirálja, fővároscentrikus országos közlekedési struktúra,

a

vidék

és

a

város

közti

szakadék

mélyülése,

sérülékeny

ellátórendszerek szociális téren: centralizált, bürokratikus és forráshiányos közigazgatás, az önigazgatás hiánya, tömegesség, működő helyi közösségek hiánya. A javaslatok egy korszerű város- és vidékfejlesztéssel karöltve lehetővé teszik a betegségfolyamatok fékezését és visszafordítását, a gyógyulási és öngyógyítási folyamatok kiterjedését. A leromló belvárosi tömbök és panelos lakótelepek számára olyan fejlődést tesz lehetővé, mely lakhatóvá és vonzóvá teszi e területeket, fékezve a szuburbanizációt. A decentralizáció, az autonómia és önigazgatás formái a decentralizált,

többközpontú

(policentrikus)

városfejlesztés

pilléreiként

szolgálhatnak. A megállapítások szerint a nagyvárosi beépítési sűrűség fenntarthatósági szempontból kezelhető, de ma túlnyomórészt a várost eltartó tájtól függ. A fenntarthatóság a tájjal együtt megvalósítható, egy radikálisan másfajta településtervezés és életmód mellett. Az autonómia foka itt városi tömbök esetén a 100 %-ot is elérheti. Fenntartható

laksűrűség

(300

–

600

fő/ha)

esetén

a fenntarthatóság az

ivóvízellátás kivételével új és fenntarthatósági szempontok szerint tervezett beépítéseknél 100%-ig teljesíthető, meglévő épületek rehabilitációja révén az adottságok függvényében 25-100 %-ig megközelíthető. Az ennél nagyobb laksűrűségnél következetes településfejlesztés és életmód mellett

a

fenntarthatóság

a

tágabb

környezetre

támaszkodva

középtávon

megvalósítható. A tanulmány eredményeként megfogalmazható a „Fenntartható város” ideája, és körvonalazható ennek víziója.

186

Értékelés


A

vidéki-falusi

léptéknél

a

fenntartható

tájhasználat,

megfelelő

településfejlesztés esetén a fenntarthatóság és az autonómia egyaránt 100%ban

teljesíthető,

jelentékeny

tartalékpotenciálokkal,

melyek

a

város

ökológiai deficitjét képesek fedezni. A városra és vidékre, tájra vonatkozó kiegyensúlyozott és a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő fejlesztéssel és életmódváltással Magyarország 50 éven

belül

visszanyerheti

a

becsülhetően

mintegy

50

éve

kezdődött

túlfogyasztása előtti lábnyom-méretét, az életszínvonalnak, technológiának, és szociális autonómiának a jelenleginél jóval fejlettebb szintjén. Mindez pedig nem elsősorban jólétünket, hanem mindenekelőtt az általunk megbetegített Föld gyógyítását szolgálja.

Értékelés

187


188

Értékelés


Irodalomjegyzék

A települési vízi közmű szolgáltatásának szakmai követelményei I. Ivóvízellátás; II. Szennyvízelvezetés, tisztítás, elhelyezés Szerk.: Bauer, M. OVF-VITUKI Rt. 1993. Architectural Assosiation School of Architecture, Technical University of Budapest, University of Ljubjana, Protechna: 6B Solar program Hungarian version Aynsley, R.M.; Melbourne, W.; Vickery, B. J.: Architectural Aerodynamics, Applied Science Publishers Ltd. London. Barton, Hugh et al: Sustainable Settlements - A Guide for Planners, Designers and Developers, UWE. UK, 1995. Bendixon, Terence; Platt, John: Milton Keynes - Image and Reality, Granta Editions. Milton Keynes, 1998 (1992). Bényei, Z. (szerk.): Vízi közművek a községekben VMGT 151. VGI. Budapest, 1985. Best Practice Program: Review of ultra-low-energy homes - A series of UK and overseas profiles. Bettelheim, Bruno. A végső határ. Budapest, 1988 Biggeorg's International: http://www.index.hu/gazdasag/ingatlan/uhely/ Biogáz kommunális hulladékból, KTM, Magyar-EU Energia Központ. Boyle, Godfrey; Titheridge, Helena: Modelling and evaluating energy strategies for cities. Sustainable Cities Programme, Project Outline, No 2, May 1998. BRE Digest: 3. Building Performance Breheny, Michael et al: Building densities and sustainable cities. Sustainable Cities Programme, Project Outline, No 5, June 1998. Brogden, William; Moffat, Fetus: Development within Nature - The case for Environmentally Friendly Housing Layouts in Gordon District, Robert Gordon University. Aberdeen. Bundesministerium für Umwelt: Klimaschutz auf kommunal Ebene. Burhan, Azhar Mohamed: The Effect Of Shelter On Energy Use In Contemporary Domestic Housing, Robert Gordon University. Aberdeen, 1997. Bynum, Richard; Rubino, Daniel: Handbook of Alternative Materials in Residental Construction, McGraw-Hill. USA, 1999. Cooke, Philip et al: A planning tool for the environment and economy. Sustainable Cities Programme, Project Outline, No 6, June 1998. Czobor, Eszter; Medgyasszay, Péter: A környezetkímélő telepítés és építés lehetősége a budapesti agglomerációban - Esettanulmányok, tendenciák, lehetőségek. Budapest, 1996. Dell'Isola, Alphonse; Kirk, Stephen: Life cycle costing for design professionals, McGraw-Hill. USA, 1981. Department of the Environment: Greening the City - A guide to good practice, Crown. UK, 1996. Department of Transport: Residental Roads and Footpaths, Crown, 1994. (1977) Devon County Council: Devon 2011 - Devon County Structure Plan - First Review Consultation Draft. 1995. Devon County Council: Devon County Structure Plan - Monitoring Report. 1986. Devon County Council: Draft County Structure Plan (Phase V) Devon County Council: New and Expanded Communities in Devon - A Discussion Paper - First Review Consultation Draft. 1995. Devon County Council: Transportation - Topic Report. 1981. Dodd, J. S.; Gerry K.; Finbow, M. et al: Energy saving through landscape planning 1, Property Service Agency. 1988.

Irodalomjegyzék

189


190

Dodd, J. S.; Gerry K.; Finbow, M. et al: Energy saving through landscape planning 3, Property Service Agency. 1988. Dodd, J. S.; Gerry K.; Finbow, M. et al: Energy saving through landscape planning 4, Property Service Agency. 1988. Dodd, J. S.; Gerry K.; Finbow, M. et al: Energy saving through landscape planning 6, Property Service Agency. 1988. Dr. Elkin, Tim et al: Reviving the City - Towards Sustainable Urban Development, Friends of Earth. London, 1991. Dr. Lee, Kaiman: Encyclopedia of Energy-efficient Building Design: 391 practical case studies, Environmental Design and Research Center. Boston, 1977. ECMT: Urban travel and sustainable development, OECD. Paris, 1995. Edmond Bordeaux székely "Ökológiai egészségkert", Élő Föld. 2001. Edwards, Brian: Sustainable Architecture - European Directives & Buildin Design, Architectural Press. Oxford, 1999 (1996). Ertsey, Attila (ed): Autonóm Kisrégió - Dörögdi Medence Esettanulmánya, Független Ökológiai Központ Alapítvány. Budapest, 1999. Ertsey, Attila (ed.): Autonóm Kisrégió - Országos ajánlás 1999, Független Ökológiai Központ Alapítvány. Budapest, 1999. Ertsey, Attila: Az Autonóm Ház; Tempus-SZIE-YMMF, Budapest, 1999 http://www.labor5.hu Ertsey, Attila: Fenntartható település, ELTE szemináriumi jegyzet kézirata, 2003. Ertsey, Attila, Medgyasszay, Péter (et. al): Javaslat az Autonóm Kisrégió koncepciót megvalósítását segítő projektekre. FÖK. Budapest, 2002. Fekete, István (ed.): Épületfizika kézikönyv, Műszaki Kiadó. Budapest, 1985. Ferencváros Önkormányzat: Budapest Ferencváros rehabilitáció, 2000. szeptember. Folkenberg, Jan: Environmental declaration of building materials. Building and Environment - 1th International Conference. Freeman, Hugh L. szerk. (1984) Merntal Health and the Environment. Churchill Livingstone (Medical Division of Longman Group Ltd), London, Edinburgh, Melbourne and New York, 1984 Gábor Tiderenczl. Affordable Housing in Hungary: Initiatives, Peculiarities and Problems. Open House International, 1998 Vol 23, no2 Gazdasági Minisztérium: A magyar energiapolitika alapjai, ez energetike üzleti modellje. Budapest, 1999. Giovani, B.: Man, Climate and Architecture, Applied Science Publishers Ltd. London. Girardet, Herbert: The GAIA Atlas of Cities. Glücklich, Detlef: Energiatakarékos lakóház, Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1989. Goulding, J.G.: Energy Conscious Design, 1992. Green Design - Sustainable Building for Ireland. Dublin, 1996. Hall, Edward. The Hidden Dimension. Anchor Books, Doubleday, New York 1966 Hawkes, Dean et al: Energy and Urban Built Form, Butterworths. Howard Nigel et al: The Green Guide to Stecification - An Environmental Profiling System for Building Materiels and Components, BRE. Garston, 1998. Jenks, Mike; Burton, Elisabeth; Willians, Katie: The compact city - A sustainable Urban Form?, E & FN Spon. Oxford, 1996. Jones, Lloyd David: Architecture and the Environment - Bioclimatic Building Design, Laurence King Publishing. London, 1998. Kennedy, Margit & Declan (ed.): Designing Ecological Settlements, Dietrich Reimer Verlag. Berlin, 1997. Kodama, Y. et al: Life Cycle Energy and CO2 Analysis Program, In

Irodalomjegyzék


Building and the Environment - Second International Conference. Paris, 1997. Kohler, Niklaus et al: Simulation of Energy and Massflows of Building Duringd Their Life Cycle, In Building and the Environment - Second International Conference. Paris, 1997. Könczey, Réka; S. Nagy, Andrea: Zöldköznapi Kalauz, Föld Napja Alapítvány. Budapest, 1997. Környezetkímélőbb Építés Adatbázisa (www.foek.hu/korkep) Épületrekonstrukció fejezet szerzők: Molnár Tamás, Dr. Osztroluczky Miklós, Dr. Tiderenczl Gábor, szerk: Medgyasszay Péter Kristensen, Poul: Climatic design of a new housing area. In: European directory of sustainable and energy efficient building. Krogh, Hanne; Hansen, Klaus: Collection and Use of Environmental Data on Building Materials, In Building and the Environment - Second International Conference. Paris, 1997. Krusche, P. and M.; Althaus, D.; Gabriel, I.: Ökolögisches Bauen, Bauverlag. 1982. Krusche-Althaus-Gabriel: Ökologisches Bauen/ Umweltbundesamt; Bauverlag, Wiesbaden, Berlin, 1982 Levegő Munkacsoport: Ajánlások Budapestért - Mit várunk az önkormányzatoktól 1998 és 2000 között. Budapest, 1998. Levegő Munkacsoport: Miként javítható a városi közlekedés, Budapesti Újság, 2000. Litter, John; Thomas, Randall: Design with energy - The conservation and use of energy in buildings, Cambridge University Press. Cambridge, 1984. Locsmándi, Gábor: Budapest az ezredfordulón, Új világ kiadó. Budapest, 2000. Lord Rogers of Riverside (ed.): Towards an Urban Renaissance, Urban Task Force. London, 1999. Mägerle, Jürg; Maggi, Rico: Zurich Transport Policity: Or the Importance of Being Rich. In: Built Environment, vol 25. no 2. Marko, Rydén, Werner: Energy Study Gustavsberg, Swedish Counsil for Building Research. Stockholm, 1983. Martin, Peter: Calculation method for energy use of a household.

Martin-Leeflang-Geller: Biologische Abwasserreinigung im Haus. Ökobuch Verlag. Freiburg 1985/86. Martinotti, Guido: The Sustainable City, european Foundation for the Improvement of Living Conditions. Ireland. Matus, Vladimir: Design for Northtern Climates, Van Nostrand Reinhold Company. New York, 1988. May, A. D. et al: Land-use and transport in the sustainable city. Sustainable Cities Programme, Project Outline, No 4, June 1998. Medgyasszay, Péter (ed.): Környezetkímélőbb Építés Adatbázisa www.foek.hu/korkep, Független Ökológiai Központ. Budapest, 1998. Medgyasszay, Péter: A fenntartható fejlődés és a környezettudatos, környezetkímélő építés néhány építészeti lehetősége, In: Építési Piac 1997/22. Budapest Medgyasszay, Péter: A passzív napenergia hasznosítása és szerkezetei, (kézirat), 1994. Medgyasszay, Péter: Gas and electricity consumption of a usual dwelling in Pusztazámor. (measured data) 1999. Medgyasszay, Péter; Márkus, Gábor: Energy conscious housing & settlement Pusztazámor, UNESCO-WREN competition, 1998. (summary) Miller, A. J.: Transportation Energy Embodied on Construction Materials, In Building and the Environment - Second International Conference. Paris, 1997. Millison Bill; Slay, Mia Reny: Introduction to Permaculture, TAGARI. Ausztralia, 1997 (1994). Minke, Gernot: Lehmbau-Handbuch, ökobuch Verlag. Staufen bei Freiburg, 1995 Irodalomjegyzék

191


192

1995. Mollison, Bill: Permaculture - A Designers' Manual, Tagari Publication. Australia, 1996. (1988) Molnár, Patricia: Faltól falig, In: HVG. Budapest, 1999. Moray District Local Plan, 1993-98. Moss, Keit: Energy Management and Operating Cost in Buildings, E & FN Spon. London, 1997. Nelson, Gordon: The Architecture of Building Services, The Bath Press, 1995. Nemzeti Környezetvédelmi Program - Megvalósítás általános terve, 1996. Noorman, Klaas Jan; Uiterkamp, Ton Schoot (ed): Green Households? Domestic Consumers, Environment and Sustainability, EARTHSCAN. London, 1998. Novák, Ágnes; Osztrolutczky, Miklós; Nagy, Györgyi: Zöld szerkezetek / Green design, YMMF - "Az épített környezetért" Alapítvány. Budapest, 1998. NOVEM: The road to Ecologia - Evaluation and residents' survey, NOVEM. Olgyay, Victor: Design With Climate, Princeton University Press, New Jersey, 1973 (1963) OMFB: … In Magyar Nemzet, 18. 12. 1998. Orlayné, Pammer Krisztina; Dürr, Béláné: Az építési piac várható helyzete, kilátásai, In: Ipari Szemle. Budapest 99/2 Oseland N. (1992) Improving Space in Homes. Building Research Establishment - Information Paper, UK Oseland, N. (1990) An Evaluation of space in New Homes. Building Research Establishment PD 51/90, UK Oseland, N. (1991) Psychological and Physical Aspects of Space in UK Homes. Building Research Establishment PD 170/91, UK Oseland, N., Donald, I. (1993) The Evaluation of Space in Homes: A Facet Study. Journal of Environmental Psychology 93/13 pp. 251-261, UK Oseland, N., Raw G. (1991) Room Size and Adequacy of Space in Small Homes. Building and Environment, Vol. 26, No. 4, pp. 341-347., GB Oseland, N., Raw, G. (1995) Satisfaction with Privacy in Modern OwnerOccupied UK Homes. Building Research Establishment PD 267/95, UK Owen, Stephan: Planning Settlemnets Naturally, Packard Publishing Limited. Chichester, 1991. Paul Kingsnoth: Pit Stop Clean Start. In: Green Future, No 14, 1999. Rapaport, A. (1970-1991) Thirty Three Papers in Environment-behaviour Research. Urban International Press, New Castle, UK Rend-Eng-Terv Építész Iroda: Pusztazámor Általános Rendezési Terve. Budapest, 1997. Roaf, Susan; Hancock, Mary (ed): Energy Efficient Building, Blackwell Scientific Publication. Oxford, 1992. Roberts, Sally Ann: Energy and water management, sustainable development and settlement planning, Plymouth School of Architecture. MSc-dissertation, 1995. Sakai, Kaji; Urushizaki, Noboru: Research on environmental load estimation by construction acticities in Japan and suitable material selection. Building and Environment - 1th International Conference. Samuels, Robert; Prasad, Deo ed.: Global Warming and the Built Environment, E & FN Spon. London, 1994. Sawachi, Takao; Bohgaki, Kazuaki: Energy use and life style in Japanese houses - Estimation of energy consumption rates based on a national scale survey. Building and Environment - 1th International Conference. Seifried, Dieter: Gute Argumente: Energie, Verlag C.H. Beck München. München, 1988. Silverman, Arnold; Schneider, Linda: Suburban Localism and Long Island's Regional Crisis. In: Built Environment, vol 17, no 3/4. Steadman, J. P. et al: An integrated building, transport and energy

Irodalomjegyzék


model of Swindon. Sustainable Cities Programme, Project Outline, No 3, May 1998. Szántó, Katalin; F. Holényi, Magdolna: Ökológikus településfejlesztés, Ybl Miklós Műszaki Főiskola. Budapest, 1995. Talbott, John: Simply Build Green - a Technical Guide to the Ecological Houses at the Findhorn Foundation, Findhorn Press. Findhorn, 1997 (1993). Tanner, H.C.H. and Nageli, W.: Weather Observations and Investigation In the Range of Shelter Belt and Conifer, Jaresbericht der Melioration der Rheinebeine (Schweiz) 1974 Testing Environmentally Friendly Housing Layouts, The Commission of the European Communities Life Programme The Climatic Dwelling - An introduction to climate-responsive residental architecture, James & James. London, 1996. The Ove Arup Partnership: Building Design for Energy Economy, The Construction Press. UK, 1980. Tiderenczl Gábor. Az elérheto lakás hazai lehetoségei. PhD értekezés. Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2001. Tosics, Istvan et. al., Városkutatás Kft: Budapest városfejlesztési koncepciója. Budapest, 1998. Tosics, Istvan et. al., Városkutatás Kft: Szuburbanizációs tendenciák és fejlesztési stratégiák Budapesten és az agglomerációban. Budapest, 1998. Tóth, L.M. (szerk.): Útmutató a települési vízrendezési feladatok megoldásához. OVF-VITUKI. 1991. Vale, Brenda and Robert: Green Architecture - design for a sustainable future, Thames and Hudson Ltd. London, 1991. (pp.64,65) Wackernagel, M., Rees, W.E.: Ökológiai Lábnyomunk, Föld Napja Alapítvány. Budapest, 2001. Wallner, H.P., (et. al.): Ökofit, Forschungsforum 4/96 Watson, Donald; Labs Kenneth: Climatic Design, McGraw-Hill. USA, 1983. Watson, Donalt: Energy conservation through building design, McGrawHill. USA, 1979. Woolley, Tom; Kimmins, Sam; Harrison, Paul; Harrison, Rob: Green Building Handbook, E & FN Spon. London, 1997. Yeang, Ken: Designing With Nature - The Ecological Basis for Architectural Design Zöld, András: Energiatudatos építészet, Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1999. Zöld, András: Épületenergetika, Műegyetemi Kiadó.Budapest, 1996. Zöld, András: Épületfizika, Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1995.

Irodalomjegyzék

193


194

Irodalomjegyzék

AUTONÓM VÁROS SZAKÉRTŐI VÍZIÓ

Recommend Documents