A tudomány konyhanyelven1 Lovas Rezso˝
az MTA Atommagkutató Intézete, Debrecen
1. Bevezetés Galilei óta tudjuk, hogy a természet könyve a matematika nyelvén íródik. Mivel pedig a matematika minden ellenkez˝o híresztelés ellenére tökéletes, úgy tunhet, ˝ nincs mit beszélni a tudomány nyelvezetér˝ol. Sajnos azonban a tudósok nem tökéletesek. Kortársunk, David Lindley fizikus így vélekedik: A kívülállónak úgy tunhet, ˝ hogy a mai elméleti fizikusok egy kollektív matematikai téboly foglyai, huszonhat dimenzós tereket találnak ki, és megtöltik azokat mindenféle húrokkal, csak hogy mindent elhomályosítsanak. A nyelvhasználatuk olyan ezoterikus és zavarba ejt˝o, mint az irodalmi dekonstrukcionistáké... Mindegyikük egy privát blablanyelvet használ, amely csak a hasonlóképpen beavatottak számára érthet˝o. [1] Úgyhogy van még teend˝onk a tudományos nyelv körül. Mondanivaló és nyelvi kifejezésmód hat egymásra. És minden él˝o nyelv változik, még az az egyetlen nyelv is, amelyiknek kanonizált alakját nemrég törvénybe iktatták. A tudományos nyelv változásának motorja maga a tudomány és az idegen nyelvi hatás. A tudományon keresztül érkez˝o idegen hatás különösen er˝os, hiszen gyakran nem az anyanyelvünkön muveljük ˝ a tudományt. Ahogyan az anyanyelv idegen nyelvi közegben konyhanyelvvé válik, úgy teszi az idegen hatás a tudományos nyelvet mesterkélt eleggyé: vegykonyhanyelvvé. E cikkben az így kialakuló vegykonyhanyelv jelenségét vizsgálom és ennek hatását az anyanyelvre. Miel˝ott e tárgyra rátérnék, megemlítem, hogy természetesen az idegen nyelvu˝ tudományos szöveg is viseli a megfogalmazó anyanyelvi bélyegét. Némi tapasztalat alapján ki lehet találni, milyen nemzetiséguek ˝ írták az alábbi szövegeket: • Anomalous features of weakly bound neutrons not only realizes the halo structure but they induces change of the shell structures. One more proton nucleus, 11 Li, is a system of loosely binding. • Properties of such a potential are analyzed and the conditions fulfilling of which, by virtue of guite exact treatment of the antisymmetrization effects, leads either to an effective repulsion of the approaching clusters, or to their effective attraction are established. • The usual case is when one faces the viewpoint what we call as Occam’s razor; having this case, the question arises: are these informations enough for understanding the features of the Nature? Lám, így írtok ti, nem angol anyanyelvuek ˝ [2] angolul! De cikkünk nem az angol, hanem a magyar nyelv változásával foglalkozik. A magyar tudománynak is két nyelve 1
A magyar tudomány ünnepén 2009. november 5-én a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában elhangzott el˝oadás szerkesztett formában.
1
van: a magyar és az angol. Az angol által befolyásolt magyar tudományos nyelv pedig hat a magyar köznyelvre. E bevezetés után néhány olyan kérdést vetek föl a magyar nyelvre vonatkozóan, amely kevéssé nyelvfügg˝o. Az egyértelmuség ˝ és a logikus nyelvhasználat minden tudományos nyelvnek sajátsága. Azután a magyar tudományos és (kisebb mértékben a nem tudományos) szókincsnek azokat a változásait veszem sorra, amelyek els˝osorban az angol nyelvi hatásnak tulajdoníthatók, majd pedig a tudományos szövegek angolról magyarra fordításának néhány problémáját igyekszem megvilágítani.
2. Logika, egyértelmuség ˝ nyelvtol ˝ függetlenül 2.1. Az alanytalan igenevek Az ilyen formákat egyik tudományos nyelv sem turi: ˝ Átírva a fenti formulát, az eredmény a következ˝o lesz... Rewriting the above formula, the result is the following... Az eredmény ugyanis nem ír át semmit. Igaz, az ilyen típusú pongyola kifejezésmód állandó szókapcsolatokban polgárjogot nyer. Gondoljunk a „tekintve, hogy” – „considering that” összetett köt˝oszókra!
2.2. A szókapcsolatok logikai tagolása Az alább tárgyalandó szókapcsolatok logikai tagolása a magyarban kötelez˝o, de az angolban is ajánlatos. Jobb folyóiratok kérik is szerz˝oiket erre, bár kétségtelen, hogy sok szerz˝o érzéketlen az ilyen finomságokra. Tagolatlanul: villamos energia termelés Értelmetlenül tagolva: villamos energiatermelés Logikusan tagolva: villamosenergia-termelés Egyedül az utolsó írásmód fogadható el, mert ez fejezi ki, hogy a villamos jelz˝o nem a termelés mikéntjét jelöli, hanem a megtermelt energia fajtáját, tehát a jelz˝o az energiához kapcsolódik, nem pedig a termeléshez. Analóg esetnek vélhetnénk a következ˝ot: Tagolatlanul: nukleáris energia termelés Logikusan tagolva: nukleáris energiatermelés Más logika szerint tagolva: nukleárisenergia-termelés A nukleáris energiatermelésben a nukleáris nem az energiára vonatkozik, hanem a (villamos) energia termelésének módjára. Meg lehetne éppen a nukleárisenergia-termelés szót is alkotni a nukleáris energiatermelés azon szakaszára, amelyben nukleáris úton (h˝o)energiát termelünk (hogy bel˝ole aztán mechanikai úton villamos energiát állítsunk el˝o), de az nem szokás. Nemrég angol szövegben találkoztam a „supercritical water cooled reactor” tagolatlan formájával. Ez különösen veszélyes kétértelmuség, ˝ mert a víz is meg a magreaktor maga is lehet szuperkritikus, ami két egészen különböz˝o dolog. Ez a reaktor maga 2
nem szuperkritikus, de víz hut˝ ˝ oközege igen. Magyarul persze az utolsó változat hangzik legjobban: Tagolatlanul: supercritical water cooled reactor Értelmetlenül tagolva: supercritical water-cooled reactor Logikusan tagolva: supercritical-water-cooled reactor Tagolatlanul: szuperkritikus víz hutés ˝ u˝ reaktor Értelmetlenül tagolva: szuperkritikus vízhutés ˝ u˝ reaktor Logikusan tagolva: szuperkritikusvíz-hutés ˝ u˝ reaktor Jobban mondva: szuperkritikus vízzel hutött ˝ reaktor A következ˝o példákban a tagolás és az írásmód teljesen egyértelmunek ˝ látszik. Néhány test problémájának a tömörített neve olyan f˝onévi jelz˝os kifejezés, amelynek ki kell fejeznie, hogy a „néhány test” együvé tartozik, éppúgy, mint az egész testet leképez˝o tomográf nevében az „egész test”. Ezt angolul az összetartozó tagszavak közötti köt˝ojellel, magyarul a mozgószabály szerinti egybeírásos köt˝ojelezéssel oldjuk meg: Tagolatlanul: whole body camera Logikusan tagolva: whole-body camera Tagolatlanul: Logikusan tagolva:
egész test kamera egésztest-kamera
Tagolatlanul: Logikusan tagolva:
few body problem few-body problem
Tagolatlanul: néhány test probléma Logikusan tagolva: néhánytest-probléma „Szabályosan”: néhánytestprobléma Az Akadémia Helyesírási Bizottsága mégis a három szó egybeírása mellett teszi le a voksot [3]. A nyelvészeket érzésem szerint az egypártrendszer, többistenhit, egytestvér és hasonló összeforrott kifejezések zavarják meg. Azon, hogy összeforrt, azt értem, hogy már a „hárompártrendszer”, a „kétistenhit” és a „kéttestvér” szavak sem léteznek, ezzel szemben a tizenöttest-probléma vagy a kétszáztizenkéttest-probléma épp annyira értelmes kifejezés, mint a kéttest-probléma. A „valahánytest-probléma” tehát nem kivételesen forrt egybe, hanem nagy bokrot alkot, amelynek írásmódja a többi hasonló esethez, pl. az egésztest-kameráéhoz hasonló általános megoldást kíván, ami kifejezi a logikus tagolást. Intézménynevekben a többszörös összetételeket gyakran elhibázzák. Lássuk, hogyan boldogul velük maga a tudományos közösség! Az Atomki f˝oépületének homlokzata büszkén hirdeti, hogy Atommag Kutató Intézet, noha az intézet hivatalos neve már évtizedek óta helyesen van írva: Atommagkutató Intézet. Testvérintézetünk hivatalos neve ellenben Atomenergia Kutatóintézet. A kutatóintézet magában persze egybeírandó, de ha megmondjuk, mit kutat, akkor már nem: atomenergiát kutató intézet. Ha a tárgyrag nincs kitéve, az az els˝o két szót egyberántja, és csak azért kell köt˝ojellel írni, mert 6 szótagnál hosszabb. Társintézetünket talán az Atomenergia Hivatal analógiája zavarta meg, csakhogy ez a hivatalos forma is hibás [4], csakúgy, mint az ELTE Szegénységkutató Központjáé: 3
Tagolatlanul: Logikusan tagolva:
Atommag Kutató Intézet Atommagkutató Intézet
Tagolatlanul: Értelmetlenül tagolva: Értelmét elemezve: Logikusan tagolva:
Atomenergia Kutató Intézet Atomenergia Kutatóintézet atomenergiát kutató intézet Atomenergia-kutató Intézet
Hivatalosan írva: Logikusan tagolva:
Atomenergia Hivatal Atomenergia-hivatal
Kari szabályzatban (ELTE TáTK) [5]: Szegénység Kutató Központ Kari honlapon (ELTE TáTK) [6]: Szegénység Kutatóközpont Logikusan tagolva: Szegénységkutató Központ A magyar tudományos nyelvben gyakori jelz˝ohalmozás angolos módi, ugyanis az angol nyelv jobban turi ˝ az egymás mellé tett f˝onévi jelz˝oket. Ezt a jelenséget ábrázolja az életb˝ol vett alábbi példa2 , egy fejezetcím: Eredeti, tagolatlan: Magsugár meghatározás neutron totális hatáskeresztmetszet méréssel „Helyesen” tagolva: Magsugár-meghatározás neutrontotálishatáskeresztmetszetméréssel Magyarul: A magsugár meghatározása a totális neutron-hatáskeresztmetszet mérésével Eredeti, leferdítve: Nuclear radius determination by neutron total cross section measurement Angolul: Determination of the nuclear radius by measurement of the neutron total cross section Mint látjuk, ha az eredeti példát logikusan tagoljuk, szörnyszülött szavakhoz jutunk. Emiatt nem a helyesírási szabályokat kell hibáztatni, mert az íráskép csak a ragok elhagyásával keletkez˝o tömörítés túlhajtásának tarthatatlanságát muttaja. Az elhagyott ragok visszaillesztésével és némi szórendcserével normális magyar kifejezéshez jutunk. Ha az eredeti példát szó szerint angolra fordítjuk, elfogadható eredményre jutunk ugyan, de az angol változat is akkor lesz elegáns, ha a magyarul is jól hangzó mintát követjük.
2.3. Redundanciák Sem az angol, sem a magyar nyelv nem szereti a redundanciát. Például a „mind–mind” köt˝oszópár és a kölcsönösség taszítja egymást, nem úgy, mint ahogy a japánok nyelvérzéke diktálja: Both the proton and the neutron are far from each other. Mind a proton, mind a neutron távol van egymástól. 2
A szolgai fordítást „ferdítés”-nek rövidítjük.
4
2.4. Ellentétes jelentések Jelenthet-e egyazon nyelvi forma két ellentétes dolgot? A köznyelvben igen. A „hogyne!” jelentése kett˝os: 1. Hát persze, hogy igen! 2. Mit képzelsz? Hát persze, hogy nem! E két jelentést az él˝o beszédben a hanghordozás különbözteti meg. A tudományos nyelvben azonban semmi nem hordozhat két ellentétes jelentést! Vagy mégis? 2.4.1. Az a választékos „valamennyi” A „valamennyi” szónak két ellentétes jelentése van: ha határozatlan mennyiséget jelent, vagyis azt, hogy „nem mind”, akkor hangsúlytalan, ha „mind”-et, akkor hangsúlyos. Íme egy példa arra, hogy ugyanazon szónak két ellentétes jelentése van. Kétségtelen, hogy a „mindegyik” értelmu˝ „valamennyi” már a XV. század óta használatban van [7], azonban benyomásom szerint az utóbbi évtizedekben a sajtó nyelve kapta fel, és mára szinte kiszorítja a „mind”-et a köznyelvb˝ol, talán még a tudományos nyelvb˝ol is. Van, aki a „mind” értelemben használt „valamennyi”-t választékosnak tartja, szerintem azonban oktalanul burjánzó zsurnalizmus. Meg lehet-e egy leírt mondatból egyértelmuen ˝ állapítani, hogy hol van a hangsúlya? A következ˝o mondat egy kollégám fordításából származik: A hidrogén és a hélium zöme, valamennyi lítiummal egyetemben még az o˝ srobanás során keletkezett. Ez bizony kétértelmu. ˝ Az állítás akkor igaz, ha a valamennyi itt „egy rész”-t jelent, de ezt a mondat nem árulja el. Az alábbi Arany János-idézetetet azért érezzük egyértelmunek, ˝ mert a „valamennyi” a versütem kezdetére esik, s az mindig hangsúlyos: Mintha lába kelne valamennyi rögnek (∼ mind), és úgy érezzük, hogy van némi különbség a két alábbi mondat hangsúlya között is: Elfogyott valamennyi anyag a kísérlet során. (∼nem mind) Valamennyi anyag elfogyott a kísérlet során. (∼mind) Az ún. Fogarasi-törvény szerint a hangsúly az állítmányt közvetlenül megel˝oz˝o mondatrészen van; ha pedig állítmánnyal kezd˝odik a mondat, akkor azon van a hangsúly. Sajnos azonban – mint Benyhe János [8] hangoztatja – a mai nyelv gyakran olyan szórendet használ, amely eltér a Fogarasi-törvényt˝ol, s emiatt nem bízhatunk benne, hogy e két mondatot mindenki egyértelmunek ˝ érezné. Legtöbb ember mindkét mondatot tudná a Fogarasi-törvény ellenében is hangsúlyozni. Van azonban egy szigorúbb szabály is az állítmány el˝otti mondatrész hangsúlyosságára: ha fókusz van a mondatban, és nem az állítmány az, akkor a fókusz közvetlenül az állítmány elé kerül, és az vitathatatlanul hangsúlyos. A fókusz jelenlétére az utalhat, hogy az igeköt˝o az ige után áll, imígyen: Fogyott el valamennyi anyag a kísérlet során. (nem mind!) Valamennyi anyag fogyott el a kísérlet során. (mind? nem!) 5
Az els˝o mondatról lerí, hogy a „valamennyi” hangsúlytalan, tehát „nem mind”-et jelent. A másodikban kétségtelenül hangsúlyos a „valamennyi”, de ironikus, hogy úgy érezzük, azt hangsúlyozza jobban, hogy „nem mind”. A hansúly sem minden tehát, csupán – valamennyi... Teljesen egyértelmu˝ lehet viszont a jelentése a „valamennyi”-nek, ha tárgyként szerepel, mert „nem mind” jelentésben alanyi, „mind” jelentésben pedig tárgyas ragozással jár: Elfogyasztottunk valamennyi anyagot. Elfogyasztottuk valamennyi anyagot. Kétértelmu˝ marad azonban tárgyként is, ha a két igealak egybeesik, ami el˝ofordul: Elfogyasztottam valamennyi anyagot. És még ha nem ez a helyzet, akkor is, a „mind” értelmu˝ „valamennyi” hibára csábít. Hogy ez így van, azt a nyelvészek is szóvá tették [9]. Egy kollégám disszertációjában olvastam egy ilyesfajta mondatot: A rendszernek két kötött állapota van, tehát a két állapot meghatározásával meghatároztunk valamennyi kötött állapotot. Itt teljesen egyértelmu, ˝ hogy a „valamennyi” csak „mind”-et jelenthet, és a „meghatároztunk” forma itt ragozástévesztés. Ennek tükrében én arra buzdítok mindenkit, hogy a „mind” értelmu˝ „valamennyi”-t számuzze ˝ a tudományos nyevb˝ol. 2.4.2. Az „illetve”, illetve az „illetoleg” ˝ Az „illetve” és a vele azonos jelentésu˝ „illet˝oleg” esete még inkább állásfoglalásra ingerel. Az értelmez˝o szótár [10] a jelentését a következ˝oképp határozza meg: 0. pontosabban mondva, helyesebben 1. hAnnak a kifejezésére, hogy a közlés vagy az egyikre vagy a másikra vonatkozik.i Az ellen˝or elkéri a bérleteket, illetve a jegyeket. 2. hAnnak a kifejezésére, hogy a közlés mindkett˝ore vonatkozik.i A gyerekek, illetve a nyugdíjasok kedvezményt kapnak. Így kiélezve, úgy érezzük, hogy az 1. és a 2. jelentés egymással ellentétes, ha nem is éppen egymás tagadásai. Mint példáink mutatni fogják, van egy köztes jelentés is. Pontosabban tehát: az 1. jelentés: vagy (köztes jelentés: és/vagy) a 2. jelentés: és Az egymásnak részben ellentmondó jelentések halmozódásának az a következménye, hogy az „illetve” jelentése elmosódik, kivéve a 0. jelentést és az 1. jelentés egyértemu˝ hozzárendelést kifejez˝o alesetét: A makroszkopikus és a mikroszkopikus testek a klasszikus, illetve a kvantummechanikának engedelmeskednek.
6
Az „illetve” értelme minden egyéb esetben csak az egész mondat jelentésével együtt fejthet˝o meg. Pl.: Este felé zápor, illetve zivatar valószínu. ˝ (vagy, esetleg és/vagy) A legmagasabb h˝omérséklet 10, illetve 15 fok között alakul. (és) Megélénkül az északi, illetve északnyugati szél. (és/vagy) A másik végleten olyan parlamenti pártok állnak, amelyekben néhány hasonló nézetu˝ és törekvésu˝ képvisel˝o fog össze abból a célból, hogy a parlamenti bizottságokban képviselje magát, illetve hogy jelölteket állítson listás szavazás esetén. [11] (?) A kísérletek els˝osorban a T7 bakteriofág, illetve uracil alapú UVdetektorokra koncentráltak. (és/jobban mondva) A második mondat kirívóan bizarr, de némely meteorológusok nagyon szeretik. A társadalomtudományi szövegb˝ol származó utolsó el˝otti mondat zavaros, ezért benne az „illetve” jelentését nehéz megfejteni. Az utolsó mondat világos szerkezetu˝ ugyan, de az „illetve” felfejtéséhez tudni kellene, hogyan viszonylik a T7 bakteriofág az uracilhoz. Az „illetve” kiterjesztett értelme a jogi és a bürokratikus nyelvb˝ol szivárgott a köznyelvbe, és a technokratikus csatornákon a tudományos nyelvbe. A 90-es évek óta már ˝ mindent eláraszt. Osforrása környékén a szándékosan homályos, felel˝osségelken˝o fogalmazás eszköze volt, és az ma is, mint az alábbi tenyésztett példa mutatja: A kivizsgálás bebizonyította, hogy a veszteség az üzemeltet˝ok, illetve adott esetben a felhasználók hibájából történt. Az Akadémia alapszabálya és ügyrendje átment a kezemen, és kiirtottam bel˝ole az összes „illetvé”-t. Az utánam a szöveget gondozó jogászok munkájának eredményeként ma öt „illetve” újra található benne, köztük az alábbi díszpéldány [12], amelyben az „illetve” illetéktelen használatán túl több logikai és stílusbeli döccen˝o is van.3 Íme: Tiszteleti taggá az a külföldi (nem magyar állampolgár vagy kett˝os állampolgár; illetve külföldön él˝o magyar állampolgár) tudós választható, aki... Tanulságként azt vonhatjuk le, hogy az és/vagy értelemben használt „illetve” zavarossá teszi a szöveget. Számuzni ˝ kell a tudományos nyelvb˝ol. 3
Nem tudni, a „nem” a „kett˝os állampolgár”-ra is vonatkozik-e. Észre kell venni azokat a stílusbeli gyöngyszemeket is, amelyek a zárójeles kifejezésnek a mondat egészével való egybeolvasásakor keletkeznek, pl. a „külföldi külföldön él˝o magyar állampolgár tudós” szókapcsolatot. Az „illetve” helyére logikusan csak „vagy” illik. Az „illetve” értelemzavaró, mert ha a két „vagy” közül az egyiket „illetvé”re cseréljük, ráadásul pontosvessz˝ovel választva el a többit˝ol, azt sejtetjük, hogy a „vagy”-helyettesít˝o „illetve” nem is „vagy”-ot jelent. A második „vagy” persze szóismétlés volna, ami azonban a szöveg értelmét nem zavarta volna. Ezt úgy lehetett volna elkerülni, ha az els˝ot kihagyják, hiszen A, B vagy C ugyanazt jelenti, mint A vagy B vagy C. Az egész otromba mondatot pedig a következ˝oképp lehetne átírni: „Tiszteleti taggá az a külföldön él˝o tudós választható, állampolgárságra való tekintet nélkül, aki...”
7
3. A szókincs változásai 3.1. A magyar szóhasználat eltolódása A tudományos szókincs élen jár abban, hogy el˝oszeretettel használjon olyan szavakat, amelyek bizonyos angol nyelvi kliséknek pontos megfelel˝oi, bár kétségtelen, hogy ma már a bürokratanyelv ilyen szempontból is nagyobb hatással van a köznyelvre. Ezek a szavak más kifejezések rovására terjeszkednek, és korábbi magyar jelentésükt˝ol idegen jelentéseket hajlamosak felvenni. Ilyen pl. az eredetileg „okirat”, „forrásértéku˝ okmány” jelentésu˝ „dokumentum” szó alkalmazása bármiféle írásra, a „szolgáltatás” szó használata a konkrét szolgáltatás megnevezése helyett vagy az eredetileg egy egész rendszert kiszolgáló háttér értelmében használt „infrastruktúra” alkalmazása egyedi létesítményre vagy akár egyetlen muszerre ˝ is, akár többes számban is. Ezek egyébként jó magyar szavak, amelyek gyakorivá válásán napirendre is térhetünk. Egyre gyakrabban használt szavak (és ami helyett használjuk o˝ ket): • • • • • • • • • • • • • • •
• elérhet˝oség, hozzáférhet˝oség (availability, accessibility) • generáció (nemzedék) • régió (körzet, környék, táj) • diszkusszió (megvitatás) • medicina (gyógyászat) • kulcsfontosságú, kulcs- (key) • felel˝os vmiért (okoz) • funkció (feladat/muködés) ˝ • szektor (rész) • forgatókönyv (vminek a lezajlása) • infrastruktúra (létesítmény) • üzenet (mondanivaló) • azonosít (kijelöl, megnevez) • üzemek és gyárak (fabriki i zavodi)
potenciális (lehetséges) potenciálisan veszélyes (veszélyes) potenciálisan halálos (halálos) alternatív (más) giga- (nagy, bombasztikusan) inspirál (ösztönöz) interpretáció (értelmezés) struktúra (szerkezet) információ (adat) disszemináció (hírverés) szolgáltatás (service) alapuló (based/relying on) kihívás (challenge) dokumentum (bármiféle írás) fotó (fénykép)
Külön figyelmet érdemel az „üzemek és gyárak” szópár, amelyet még mindig hallani elvétve, pedig kivételesen orosz hatás maradványa. Oroszul ugyanis a zavod és a fabrika nem szinonimák: a gépgyár például mindig zavod, de a textilgyár mindig fabrika. Ha tehát összefoglalólag akarnak róluk beszélni, mindig azt kell mondaniuk, hogy „fabriki i zavodi”. Az „üzemek és gyárak” ennek az értelmetlen szolgai fordítása: nyelvemlék a szovjet hódoltság korából, történelmi relikvia.
3.2. Régi szavak új alakban Régi és jól beváltan magyarosított szavaink új alakjai azért jelennek meg, mert a nyelvhasználók nem ismerik, nem ismerik eléggé vagy nem tartják elég tudományosnak, elegánsnak a régi formát. Íme az új fentebb stíl eme példányai csokrokba gyujtve: ˝ • klasszicizálás: dramatikus, fizikális, tetrahedrális, polihedrális, szaturálódik ← drámai, fizikai tetraéderes, poliéderes, telít˝odik helyett 8
• deklasszicizálás: globál, lokál, normál, lineár, planár, termál, center, koncept, projekt, idol • rendhagyó visszalatinosítás: szegmens, fragmens, ornamens, unikális, szatellit, hierarchiális ← szegmentum, fragmentum, ornamentum, unikum, szatellita, hierarchikus helyett • undulátor (undulator = ondoláló, hullámosító) • doping, doppolás (= doping, adalékolás, azonos a dopping magyar szóval) (vö.: szett, fitt, nett, sztepp) • túlél (tárgyatlanul, survive, életben marad helyett) • dominál valamit (tárggyal!) • életid˝o (life-time, élettartam helyett) Az els˝o négy csoport latinos szavakat tartalmaz, de újmódi használatuk és formájuk angol hatást mutat. Az „undulátor” az egyik legérdekesebb, ugyanis ugyanazt jelenti, mint – a valószínuleg ˝ más nyelvb˝ol – rég átvett párja, az „ondoláló”: hullámosítót. Csak éppen nem haj ondolálására alkalmazzák, hanem az elektromágneses térére. Sajnos, akik használják, undulátornak mondják, és nem ismerik fel vagy nem akarják felismerni, hogy ez ugyanaz a szó, mint az „ondolál”. Máshol már szóltam róla, hogy a magyar szaknyelv – ellentétben az angollal – taszítja a humort [13]. A „doping” vagy „doppolás” – a félvezet˝o-fizikai szakszó az „adagolás”-ra – azonos a rég átvett „dopping” szóval, amelyben a p kett˝ozése csak hibás analógiával magyarázható. A magyar szaknyelv ingadozik: mindkét szaknyelvi alak valahogyan tükrözni is akarja a „doping” és a „dopping” azonosságát, de el is akarja o˝ ket határolni egymástól.
3.3. Régi szavak új jelentésben Az alább felsorolandó szavak igen változatos jelentéseltolódást szenvedtek el. A „fiskális”, „masszív”, „szolid”, „energikus”, „radiátor” új jelentése közelebb van az eredetihez, mint a régi, a „realizál”, „dedikált”, „drámai” és a „vízió” az angolban meghonosodott átvitt jelentéseket plántál át a magyarba. A „transzmutáció”, „proliferáció”, „mitigáció” angol szaknyelvi jelentésszukülést ˝ hoz át a magyarba. A „mozi” új jelentése valószínuleg ˝ felületes olvasásnak tulajdonítható4 , az „ered˝o” pedig – a társadalomtudományi és az újságírói nyelvben – az o˝ shonos magyar természettudományi tudatlanságból eredez. Ugyanis az ered˝o tudományos muszó, ˝ amely egy algebrai mu˝ velet (vektori összeadás) eredményét jelenti, tehát az eredménnyel, nem pedig az eredettel rokonítható. De „eredet”, „ok” jelentésben roppant elegánsan hangzik, úgyhogy már az értelmez˝o szótár is elismeri [10]. Az általam két évvel ezel˝ott még nem ismert, de mára legfontosabb szavunkká el˝olépett „bed˝ol”-t a tudományos nyelvb˝ol ismert „implode”-dal (befelé robban, összeroppan) egyetlen angol példa alapján azonosítottam. Jól sikerült magyarításnak tartom, ha valóban az „implode”-ból származik. • fiskális (ügyvéd → költségvetési) • masszív (szilárd → nagy tömegu) ˝ 4
A „movies” a brit szigeteken „mozi”-t jelent, és így valószínuleg ˝ a Heltai-féle szóalkotás ihlet˝oje. A „movie” viszont Amerikában mozifilmet jelent. A foglalt értelmu˝ „mozi” szóra az apró többesszám-jel elnézésevel és egy óceán átugrásával így telepedett rá a „mozifilm” jelentés is.
9
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
szolid (tisztes → szilárd) energikus (életer˝os → nagy energiájú) radiátor (fut˝ ˝ otest → besugárzó) spekuláció (nyerészkedés → elmélkedés) kamera (filmfelvev˝o → fényképez˝ogép) replika (csattanós válasz → másolat) realizál (megvalósít → rájön, felismer) dedikált (ajánlott → vmilyen célra szánt) drámai (drámába ill˝o → nagymértéku) ˝ vízió (rémkép → képzel˝oer˝o, képszeruen ˝ megjelenített cél) transzmutáció (átalakulás → az atomenergia-termelés végtermékének átalakítása) proliferáció (burjánzás → az atomfegyverek elterjedése) mitigáció (enyhítés → a szén-dioxid-dúsulás mérséklése) virtuális (lényegében tényleges → csak látszatra létez˝o) mikropróba (próba → szonda) jósol (jövendöl → elmélet alapján állít, predict) javasol (ajánl → felveti a lehet˝oségét) mozi (fimszínház → film, f˝oleg játékfilm) ered˝o (vektori összeg → forrás, eredet, ok) kabin (utasfülke → kis épület) road map (autótérkép → eljárás menetrendje) road show (haknizás → vándorkiállítás) bed˝ol (implode) (beomlik → fizetésképtelenné válik)
4. Fordítás vagy ferdítés 4.1. Szavak, szavak... Az 1. táblázat néhány rendszeresen eltévesztett szófordítást mutat be. Az els˝o öt mindig kapitális hiba, a többi olyan többjelentésu˝ szavakat sorol fel, amelyek jelentik azt is, ami a második oszlopban szerepel, de gyakran olyankor is úgy fordítják o˝ ket, ha az nem odaill˝o. Némelyik hibás fordítás már megkövesedett, és ett˝ol polgárjogot nyert, mint például a h˝ocserél˝o, ami valójában inkább h˝oátadó. A „technika” szavunk értelme is egészen eltolódott. A „function”, azaz „függvény” szó tolmácsolása „funkció”-ként csak társadalomtudományi szövegek fordításaiban fordul el˝o, de ott jócskán.
10
1. táblázat. Gyakran elferdített angol szavak Angolul petroleum rate session momentum mysterious apparently apparently in principle in principle exchange technology technique control control function
Elferdítve petróleum arány, hányad szekció momentum misztikus láthatólag látszólag (csak) elvileg elvi okokból csere technológia technika ellen˝oriz ellen˝oriz funkció
Lefordítva k˝oolaj változási sebesség ülés impulzus, lendület rejtélyes látszólag láthatólag elvi okokból (csak) elvileg átadás technika módszer (tudományban:) irányít, vezérel (sajtóhírekben:) hatalmában tart függvény
4.2. Tükörfordítások kancsal tükörben Mottó: Fiatal lány képmását a tükörben homlokon csókolja (A kergék képkiállítása, Karinthy Fs.: Így írtok ti) 4.2.1. Tükör által világosan A „high”, azaz „magas” jelz˝o gyakran képszeruen ˝ is magasat jelent, és akkor tükörfordítása tökéletes eredményt ad: • magas szintu˝ • magas h˝omérséklet (a higanyszál magassága) 4.2.2. Tükör által homályosan Ám a „high” vagy ellentettje, a „low” szó szerinti fordítása enyhe képzavarhoz is vezethet: • • • • • • •
magas technológia (fejlett) magas iskola (magas szintu˝ teljesítményre) magas kockázatú (kockázatos) magas méregtartalmú (nagy) magas dúsítottságú (nagy), alacsony dúsítású (kis) alacsony energiájú (kis) alacsony hátteru˝ (alacsony szintu˝ háttérsugárzású)
11
Úgy képzelem, hogy a „of high risk”-szeru˝ szókapcsolatok annak révén keletkeztek, hogy a „highly” „nagyon”-t is jelent, és az ilyen szókapcsolatokban a „high” jelentése egyszeruen ˝ csak „nagy”, „nagymértéku”. ˝ A „magasan”-nak is vannak ilyen hajlamai, de sokkal kevésbé. 4.2.3. Hová merult ˝ el szép szemed világa? Az angol igeköt˝ok szolgai lefordítása magyarra gyakran groteszk eredményre vezet. • (felfelé:) felösszegez (add up, de hová?) • (kifelé:) kihull („fall-out”-ból; radioaktív szennyez˝odés, a légkörb˝ol; „lecsapódik”, „kicsapódik” helyett) • (lefelé:) leolvadás (melt-down; az atomer˝omu˝ magjának megolvadása; újabban „gazdasági összeomlás” is) A „felösszegez” olyan, mintha a tagokat vasvillával hajigálnák fel, a „kihull”-ban nem tudjuk, honnan hull ki, a „leolvad” meg a „leizzad”-ra, „leápol”-ra emlékeztet. 4.2.4. Micsurin, a szókeresztezo˝ • kvantum-színdinamika (quantum chromodynamics) • tudománymetria (szcientometria–szcienciometria, tudománymérészet) Az efféle hibrid szavak egy cseppet sem jobbak, mint a „kvantum-borostyándinamika” a kvantumelektrodinamikára, a „színszóma” a kromoszómára vagy a „földmetria” a geometriára. 4.2.5. Hiperinfláció Ha trillió dollárokról olvasunk, akkor tudhatjuk, hogy billióra gondoltak, mert annyi pénz nincs is. Azt már megszoktuk, hogy az amerikai „billion” „milliárd”-ot jelent, és újabban ezt a konvenciót használják Nagy-Britanniában is, de azt nem, hogy ebben a konvencióban 1000 a váltószám (2. táblázat), nem pedig egymillió, mint az európai kontinensen. Máskor azonban nem ilyen könnyu˝ a ferdítés kiegyenesítése. 2. táblázat. Nagy számok törvénye Angol szám million (1000×1000) billion (1000 million) trillion (1000 billion) quadrillion (1000 trillion) quintillion (1000 quadrillion ) stb.
= = = = =
Fordítás Ferdítés millió (1000000) milliárd (1000 millió) = 6 billió (10000002) billió (10000002) 6 = trillió (10000003) 15 1000 billió (10 ) trillió (10000003) 6 kvintillió (10000005) =
12
4.3. Szórendi tótágas Az els˝o három példa azt mutatja be, hogy az angol kifejezésekben a f˝onévi jelz˝o gyakran megel˝ozi a melléknévit, a magyar viszont viszont ezt nem turi. ˝ Vagy mégis? Hiszen igen gyakran találkozhatunk az alábbi elferdített kifejezésekkel: Eredeti: Elferdítve: Elferdítve, ám „helyesen” írva: Lefordítva:
quantum critical phenomena kvantum kritikus jelenségek kvantum-kritikusjelenségek kritikus kvantumjelenségek
Eredeti: Elferdítve: Elferdítve, ám „helyesen” írva: Lefordítva:
nuclear magnetic resonance mag mágneses rezonancia mag-mágnesesrezonancia mágneses magrezonancia
Eredeti: Elferdítve: Elferdítve, ám „helyesen” írva: Lefordítva:
proton bombarding energy proton bombázó energia proton-bombázóenergia bombázó protonenergia
Ha tehát nem fordítanánk meg a sorrendet, akkor szörnyszülött szavak jönnének létre. Nemrég találkoztam a „sokcsoport állandó könyvtár” magyar kifejezéssel, amely erre az angol kaptafára alkottatott, de angol megfelel˝ojét nehezen tudom elképzelni (multigroup permanent library?). Különösen nehézkes magyar változatok jönnek létre, ha valamelyik jelz˝o összetett. Ezek a klisék már nemcsak fordításokba, hanem az angoltól elvben független magyar megfogalmazásokba is beletelepedtek. Ugye mindenki számára már a köznyelvb˝ol is ismer˝osek a következ˝o típusú magyar szókapcsolatok? Eredeti: Elferdítve: Lefordítva: Eredeti: Elferdítve: Lefordítva:
different primary energy sources available in large quantities különböz˝o, nagy mennyiségben rendelkezésre álló els˝odleges energiaforrások nagy mennyiségben rendelkezésre álló különböz˝o els˝odleges energiaforrások two electrons orbiting around the compact nucleus of a double positive charge két, a kétszeres pozitív töltésu˝ tömör atommag körül kering˝o elektron a kétszeres pozitív töltésu˝ tömör atommag körül kering˝o két elektron
Az angol nyelv hatása egyébként legjobban a mondat szórendben testet ölt˝o logikáját sanyargatja. Ezt legtöbben nem veszik észre, mert a szórendtartó tükörfordítás értelmes, szabatos mondatot hoz létre, csak az értelem nem pontosan ugyanaz, s emiatt a mondatok mintha nem logikusan követnék egymást. A rossz szórend éppoly alattomosan rombolja az értelmet, mint az agyér-elmeszesedés. A fordítással keletkez˝o magyar szövegeket gyakran emiatt érezzük döcög˝osnek. 13
Eredeti: Elferdítve: Visszafordítva: Az eredeti lefordítva:
There is enough uranium for another 50 years. Van elegend˝o urán további 50 évre. For another 50 years there is enough uranium. Az urán további 50 évre elegend˝o.
Látjuk, az elferdített mondat is értelmes. Csakhogy a második sorban álló magyar mondatban az elöl álló állítmány a hangsúlyos, a mondat vége pedig hangsúlytalan. Az angolban viszont a mondat vége hangsúlyos. Ha tehát huen ˝ akarjuk visszafordítani, akkor az id˝ohatározót nem szabad a mondat végén hagynunk. Így a ferdítés hibájából a visszafordított mondat nem azonos az eredetivel. (Ez felel meg a Hertz-féle szaláminak, amely „A szívem egy nagy harangvirág” Ady-sorba csúszik bele Karinthy mufordítás-paródiájában.) ˝ Az eredeti mondatban az id˝on volt a hangsúly, ezért csak az utolsó sorbeli magyar változat helyes, amelyben a Fogarasi-törvénnyel összhangban az id˝ohatározó közvetlenül az állítmány elé kerül. Egy bonyolult szerkezetu˝ mondatot célszeru˝ több lépésben lefordítani. Az alábbi mondat nyersfordítása el˝oször is néhány nével˝o hiánya miatt csikorog, majd az értelmi ellen˝orzés megmutatja, mi a helyes szórend, végül az utolsó simítások során rájövünk, hogy az egyeztetésen is kell javítani: Eredeti: Other resources include unconventional uranium resources (very low grade uranium) and other potential nuclear fuels (e.g., thorium). Nyersfordítás: További készletek közé tartoznak a nem hagyományos uránkészletek (nagyon rossz min˝oségu˝ urán) és a többi lehetséges nukleáris fut˝ ˝ oanyag (pl. tórium). Nével˝ok: A további készletek közé tartoznak a nem hagyományos uránkészletek (a nagyon rossz min˝oségu˝ urán) és a többi lehetséges nukleáris fut˝ ˝ oanyag (pl. a tórium). Szórend: A további készletek közé a nem hagyományos uránkészletek (a nagyon rossz min˝oségu˝ urán) és a többi lehetséges nukleáris fut˝ ˝ oanyag (pl. a tórium) tartoznak. Egyeztetés: A további készletek közé a nem hagyományos uránkészlet (a nagyon rossz min˝oségu˝ urán) és a többi lehetséges nukleáris fut˝ ˝ oanyag (pl. a tórium) tartozik.
5. Mérleg Az akadémiai törvény így kezd˝odik: „A Magyar Tudományos Akadémiát a nemzet a magyar nyelv ápolására, a tudomány szolgálatára hozta létre.” Ezt id˝onként szajkózzuk is, de nem sokat tör˝odünk tudományos szövegeink nyelvi köntösével. E cikkel fel akartam hívni a figyelmet arra, hogy a bürokrata- és technokratanyelvb˝ol és az emésztetlen angol fordulatokból kif˝ozött vegykonyhanyelv kiküszöbölésével magyar tudományos nyelvünket könnyedebbé tehetnénk. Egy angol szöveg magyar fordításának sem kell feltétlenül zavarosabbnak lennie, mint az eredeti. A magyarokban a nyelvi tudatosság er˝osebb volt a nemzetközi átlagnál, mert a magyar nyelvtant nagy óraszámban tanulták, és az idegen nyelveket szintén a nyelvtanon 14
keresztül ragadták meg. Ez ma már egyre kevésbé igaz. És az irodalmi olvasmányélményeknek is egyre kevésbé van módjuk hatni ránk. Mindennek a magyar tudomány is kárát látja.
Hivatkozások [1] David Lindley: The End of Physics: The Myth of a Unified Theory (New York, 1993). Idézi John Lukacs: Egy nagy korszak végén (Európa Kiadó, 2005), 106. o. [2] Az els˝o mondatban az egyes és a többes szám összekeverése és a nével˝ohiány árulkodik. Jellegzetes még, hogy a szerz˝ok a „loosely bound system”-et aktív melléknévi igenévvel igyekszenek kifejezni. Ezek együtt a japán anyanyelvuek ˝ jellegzetességei. A második mondatban a nével˝ohiány és a körülményes fogalmazás orosz szerz˝ore utal, és a latin ábécébeli tévesztés (a q és a g betu˝ összekeverése) ezt meger˝osíti. A „fulfilling of which” egy orosz nyelvi fordulat tükörfordítása. A harmadik mondatban a „what” használata „which” vagy „that” helyett összetéveszthetetlenül magyaros hiba. Ezt meger˝osíti az „informations” többes számú alak, a nature el˝otti határozott nével˝o és talán még a kijelent˝o mondatba ágyazott kérd˝o mondat is. [3] Mártonfi Attila, személyes közlés (2008) [4] Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila: Helyesírás (Osiris Kiadó, Budapest, 2004) [5] http://www.elte.hu/dokumentumok/szmsz [6] http://tatk.elte.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id =blogcategory&id=36&Itemid=748 [7] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 3. kötet (Akadémiai Kiadó, Bp., 1976) [8] Benyhe János: Dohogó (Kortárs Kiadó, Bp., 2005); Új dohogó (Kortárs Kiadó, Bp., 2008) [9] Nyelvmuvel˝ ˝ o Kéziszótár, szerk. Grétsy László és Kemény Gábor, II. kiadás (Tinta Kiadó, Bp., 2005) 591. o. [10] Magyar Értelmez˝o Szótár +, szerk. E˝ory Vilma (Tinta Kiadó, Bp., 2007) [11] Raymond Aron: Demokrácia és totalitarizmus, fordította Kende Péter (l’Harmattan Kiadó, Bp., 2005) 80. o. [12] A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben, http://www.mta.hu/index.php?id=1513, 10. o. [13] Lovas Rezs˝o, Fiz. Szemle 46 (1996) 141
15
