Áttekintés a magyar fagazdaságról

Áttekintés a magyar fagazdaságról MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93.000 km2, ebből 2003. január 1. 1.823,4 ezer ha erdő, ami 19,6%-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 2003. január 1-én 10,14 millió fő volt. A bruttó nemzeti termék (GDP) az elmúlt években az EU átlagát lényegesen meghaladó növekedési rátát mutat. 2000-2002 II. negyedévéig a bővülés üteme lassult, azóta hullámzó, éves szinten 2003-ban 2,9% volt. Az EU átlaga, 2003-ban 0,6% volt. Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe

350

1960=100 Éves változás

105

www.fagosz.hu www.fakat.hu T +36-1-3556539 F +36-1-2026449 [email protected]

300

100

250

95

200

90

150

85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000.

100

1960 = 100

előző év azonos időszaka = 100

110

Forrás: KSH

A magyarországi infláció 1996. óta csökkenő tendenciát mutat. A fogyasztói árak 2003-ben 4,7%-kal emelkedtek. Az EU átlaga 2002-ben 2,1%, 2003-ban pedig 2% volt. Fogyasztói árindex

140

3600

135

3100 2600

125 2100 120 1600 115

1960 = 100

előző év = 100

130

1100

110 105

600

100

100

1960. 1965. 1970. 1975. 1980. 1985. 1990. 1995. 2000.

Forrás: KSH

A hazai munkanélküliségi adatok 1993 óta folyamatosan javultak. Ez a folyamat 2002-ben megtört, az év második felében enyhe emelkedést mértek, mértéke 2002-ben 5,8%, 2003-ban 5,9% volt. Az EU átlaga 2003-ban 8% volt. 450

ezer fő

%

Munkanélküliségi adatok

400

Munkanélküliek száma

350

Passzív munkanélküliek száma Munkanélküliségi ráta

12 10 8

300 250

6 200 4

150 100

2 50 0

0 1995.

1996.

1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

Forrás: KSH FAKAT

—1—

Az elemzést készítette a FAGOSZ titkársága. © 2004. Megjelent az Erdészeti Cím- és Terméktár 2004., illetve a Faipari Cím- és Terméktár 2004. katalógusokban.

2004

Áttekintés a magyar fagazdaságról A MAGYAR ERDŐGAZDÁLKODÁS FŐBB ADATAI Fontos dátumok a magyar erdészet történetében: 1791 1879 1920



Az országgyűlés megalkotja az első feudális erdőtörvényt. Kihirdetik az első modern polgári erdőtörvényt. Az első világháborút lezáró békeszerződés következtében az ország elveszíti erdeinek 84%-át, az erdősültség 26%-ról 12%-ra csökken. 1935 Az 1935. évi IV. törvénycikk kihirdetésével életbe lép az ország megváltozott természetföldrajzi viszonyainak megfelelő erdőtörvény és egyben az első magyar természetvédelmi törvény. 1945 A 100 kat. holdnál nagyobb magánerdőket államosítják, ill. a 10-100 kat. hold nagyságúakat állami ellenőrzés alá vonják. 1959-60 Az erdőbirtokossági társulásokat leépítik, az erdők körülbelül 30%-a szövetkezeti tulajdonba kerül. 1961 Megjelenik a szocialista tulajdonformára alapozott 1961. évi VII. törvény az erdőkről és a vadgazdálkodásról. 1990- Újra létrejöttek a vállalkozások szakmai, munkaadói, érdekképviseleti szövetségei. 1996 A rendszerváltást követően az erdők kb. 40%-a magánosításra került. A több-célú, tartamos erdőgazdálkodás törvényi szabályozásához az Országgyűlés elfogadja az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényt. 2000- Az ország erdejének több mint felét, a működő erdők közel háromnegyedét művelő erdőgazdálkodók ISO 9002 minőségtanúsítási és ISO 14001 környezettanúsítási rendszert alkalmazzák.

Az erdővagyon jellemzői Terület Erdőterület és az erdőgazdálkodást közvetlenül szolgáló egyéb földrészletek ezer ha-ban Erdőtervezett terület az év január 1-én Erdőterület (faállománnyal borított terület) Egyéb földrészletek (csemetekert, nyiladék, tisztás, vadföld, stb.) Összes erdőtervezett terület

1998. 1 748,4

1999. 1 758,7

2000. 1 773,3

2001. 1 787,4

2002. 1 803,9

2003. 1823,4

135,1 1 883,6

135,3 1 894,0

134,2 1 907,5

133,8 1 921,2

133,0 131,8 1 936,9 1 955,2

Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat

2003. január 1-én az erdővel borított terület (beleértve az erdősítésre kötelezett üres vágásterületeket is) az ország területének 21%-a. Az erdők nem egyenletesen terülnek el az országban, így a legnagyobb erdősültséget Nógrádban, a legkisebbet pedig Békésben regisztrálták. Magyarország összes erdejére van az ÁESZ által készített erdőterv. Rendeltetés Rendeltetésüket tekintve az erdők mintegy 2/3-a gazdasági erdő, 1/3-a pedig védelmi, közjóléti és egyéb célokat szolgáló erdő. % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Az erdők rendeltetés szerinti megoszlása 4,5

4,4

2,3

17,8

19,2

23,2

77,7

76,4

1,8 32,0

74,5

1,6

8,4

33,6

30,8

66,2

64,8

60,7

1998. jan. 1. 1999. jan. 1. 2000. jan. 1. 2001. jan. 1. 2002. jan. 1. 2003. jan. 1. Gazdasági erdő

Védelmi erdő

Közjóléti és egyéb erdő

Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat

Tulajdon Az erdők 90,1%-án folyt 2003. januárjában gazdálkodás, míg 9,7% e szempontból rendezetlen helyzetű. A működő erdők 58,7%-a állami erdő 31%-a pedig egyéb, főleg magán erdőgazdálkodók birtokában van. A közösségi erdők aránya 1% alatti. A z e r d ő t e r ü le t t u la jd o n i m e g o s z lá s a

% 100

75

9 ,7

1 3 ,5

1 3 ,8

1 5 ,9

1 6 ,1

1 6 ,8

2 4 ,8

2 4 ,8

2 3 ,4

2 3 ,6

2 3 ,6

6 1 ,1

6 0 ,8

6 0 ,0

5 9 ,4

5 9 ,1

5 8 ,7

1 9 9 8 . ja n . 1 .

1 9 9 9 . ja n . 1 .

2 0 0 0 . ja n . 1 .

2 0 0 1 .ja n . 1 .

2 0 0 2 . ja n . 1 .

2 0 0 3 . ja n . 1 .

3 0 ,7

50

25

0

Á lla m i

K ö zö sségi

M agán

R e n d e z e t le n

Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat FAKAT

—2—

2004

Áttekintés a magyar fagazdaságról Fafajok % 100 80

A magyar erdők fafajmegoszlása, 2003. 13,6

15,5

10,1

6,6

60

20

12,1

6,0 11,4

7,1

13,1

10,8

Fenyő

16,1

15,9

ELL

Akác

9,6

7,8

8,1

EKL

21,5

24,9

22,6

11,8

9,8

Nyár

12,2

22,3 40

15,4

13,4

14,4

Bükk Cser

20,6

24,7

20,2

15,7

16,0

Terület

Élőfakészlet

Folyónövedék

Erdőterv

Bttó kitermelés

0

Tölgy

Megjegyzések: Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat EKL = Egyéb kemény lombos; ELL = Egyéb lágy lombos A terület és az élőfakészlet adata 2000. január 1-i állapotot tükröz Erdőterv = Erdőtervi előírás 1 évi átlaga Az erdőterv és a bruttó fakitermelés esetében a nyár adata a fűz kitermelési adatait is tartalmazza

Az egyes változóknál a megoszlás a fafajok növekedési tulajdonságainak, a korosztály-összetételnek és egyéb tényezőknek megfelelően eltérő. 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

millió m3

A fakitermelés fafaj megoszlása, 2003.

12,3

Fenyő ELL

9,9

1,9

Nyár

1,0

1,5

7,1

1,6 2,8

1,5

0,8

0,7

1,3

2,5

1,6

Folyónövedék

Erdőterv

Akác

0,9

0,9

1,0

0,7

1,1

2,5

EKL

5,8

0,8

1,0 1,1

Bttó kitermelés

0,6

Bükk 0,8

Cser

0,9

Tölgy

1,0

Nttó kitermelés

Megjegyzések: Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat + FAGOSZ becslés EKL = Egyéb kemény lombos; ELL = Egyéb lágy lombos Erdőterv = Erdőtervi előírás 1 évi átlaga Az erdőterv és a bruttó és nettó fakitermelés esetében a nyár adata a fűz kitermelési adatait is tartalmazza

Az erdők növedéke és a hatóságilag engedélyezett lehetőség is lényegesen meghaladja a piac által befolyásolt és a tulajdonosok szándékától is függő tényleges fakitermelést. Ez a helyzet Európa legtöbb országában is évek óta hasonló képet mutat. Élőfakészlet 3 3 5 millió m3 330

A z élőfakészlet alakulása

325 320 315 310 305 300 295 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat.

A magyar erdők fatömege folyamatosan nő, ahogy a grafikon is mutatja.

FAKAT

—3—

2004



Áttekintés a magyar fagazdaságról

0,0

Tölgy

Ebben a rajzban az egyéb erdőgazdálkodók közt szerepelnek az egyéb állami, a közösségi, a szövetkezeti, a társult és egyéni magánerdők teljesítményei is. ELL = egyéb lágylombos EKL = egyéb keménylombos

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003.

Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat + FAGOSZ becslés

A '90-es években a tulajdonszerkezet átalakulásával a fakitermelés jelentősen visszaesett, majd az évtized végére megközelítőleg a korábbi szintre emelkedett. Fakiterm elés m illió m 3-ben 1980-2003. Bttó fakitermelés Nettó fakitermelés Nettó erdőgazdaságok (22) Nettó állami összes Nettó nem állami összes

9

8

7

6

5

4

3

2

1

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

1988

1986

0 1984

T +36-1-3556539 F +36-1-2026449 [email protected]

1982

www.fagosz.hu www.fakat.hu

1980


Korosztálymegoszlás % A magyar erdők korosztálymegoszlása A folyamatos erdőtelepí100 10190 tések folytán a területen 80 81-100 belül a fiatal korosztályok 70 részaránya viszonylag 61-80 60 magas. Ugyanakkor az é50 41-60 40 lőfakészletben ezzel együtt 30 21-40 is a 40 évnél idősebb kor20 osztályok adják a nagyobb -20 10 mennyiséget. Az "ifjúság" 0 2000 2001 2002 2003 2000 2001 2002 2003 tetemes térfoglalása alapTerület Élőfakészlet Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat ján az elkövetkező évtizedekben az élőfakészlet to-vábbi dinamikus növeke-désével számolhatunk. Fakitermelés szektorok szerint Jól látható, hogy az állami Bruttó fakitermelés millió m3-ben Állami Erdőgazdaságok erdőgazdaságoknál (22) és az 5,0 egyéb erdőgazdálkodóknál a Fenyő 4,5 kitermelés fafaj összetétele 4,0 ELL Egyéb (főleg magán) jelentősen eltér. Az utóbbiban 3,5 Nyár/fűz erdőgazdaságok 3,0 a nyár és az akác a meghaEKL 2,5 tározó tételek, míg az előAkác 2,0 zőben a tölgy, a cser és a bükk Gyertyá 1,5 az egésznek mintegy fele és a n Bükk 1,0 fenyő is számottevőbb mértékCser 0,5 ben van jelen.

Adatforrás: ÁESZ, STAGEK, AKII adatok, valamint a FAGOSZ titkárság becslése

FAKAT

—4—

2004

Áttekintés a magyar fagazdaságról FAIPAR A következőkben bemutatott értékadatok folyó forintban, illetve folyó USD-ben értendők. Az ipar összesenre közölt adatok valamennyi ipari vállalkozásra, a szakágazati bontású adatok az 5 fő feletti (1998-at megelőzően 10 fő feletti) vállalkozásokra vonatkoznak. 1998. óta a 49 fő feletti vállalkozásokat teljes körűen, az 5-49 fő közötti vállalkozásokat reprezentatív módon figyeli meg a KSH. Az 5 fő alatti vállalkozások tevékenységét becsléssel veszik figyelembe. A becsléshez az utolsó két év ÁFA adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti megoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát veszik figyelembe.

Az iparra vonatkozó statisztikai adatok a vállalkozások TEÁOR szerinti besorolását veszik figyelembe, amely megfelel az EU NACE Rev.1. besorolásnak. 2002. január 1-től a KSH adatgyűjtése a statisztikai főtevékenységen alapul ( az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket létrehozó tevékenység) A külkereskedelmi adatokat az ENSZ külkereskedelmi termékjegyzéke, a SITC Rev.3. nomenklatúra szerinti bontásban szerepeltetjük elemzésünkben. Az elemzésben a fa megnevezésbe a parafát is beleértjük.

Ágazat

TEÁOR szám = NACE Rev.1.

Árucsoport

Ipar

C+D+E (bányászat + feldolgozóipar + villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás)

Feldolgozóipar Fafeldolgozás

D DD

Fűrészáru Falemez Ép. asztalos ipar Tároló fatermékek Fatömegcikk Bútorgyártás

DD2010 DD2020 DD2030 DD2040 DD2051 DN361

SITC Rev.3.

Fa és parafa

II/24

Cellulóz és papírhulladék II/25 Fa- és parafaáru IV/63 Papír, karton, papírpép és ezekből készült termék IV/64 Bútor és bútorelem IV/82

A faipar vállalkozásai A 2001. évi adatok szerint a működő faipari vállalkozások zöme mikrovállalkozás. Az egyes vállalat nagyságok között fennálló arány megfelel az országosnak. A hazai faipar szerkezete vállalati nagyságcsoportok szerint 2001-ben A vállalkozás mérete

Fafeldolgozás

Bútorgyártás

Faipar összesen

Vállalkozások száma (db)

-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250- fő Vállalkozások

7.222 322 198 75 13 7.830

3.746 134 106 69 16 4.071

10.968 456 304 144 29 11.901

Forrás: KSH

Az 5 főnél többet foglalkoztató fafeldolgozó ipari cégek a hazai ipar termeléséből 2002-ben 1,1%-kal, a foglalkoztatásból 2,6%-kal részesedik. A bútoripar termelési részesedése elérte az 1%-ot, míg az alkalmazotti arány meghaladja a 2%-ot. A hazai faipar termelésének és az alkalmazásban állók számának megoszlása az ipar egészében (5 fő és afeletti vállalkozások)

% TEÁOR/ NACE

Alkalmazotti Termelés létszám aránya az iparon belül

Szakágazat

2000 2010 2020 2030 2040 2051 2052

2001 2002 2000 2001

2002

Fűrészáru Falemez Épületasztalos ipari termékek Tároló fatermékek Fatömegcikk Parafa, fonott áru

0,2 0,3 0,4 0,1 0,1 0,0

0,3 0,3 0,3 0,1 0,1 0,0

0,2 0,3 0,3 0,1 0,0 0,0

0,7 0,3 1,0 0,3 0,4 0,0

0,7 0,3 1,0 0,3 0,4 0,0

0,6 0,3 1,0 0,3 0,3 0,0

20

Fafeldolgozó ipar

1,0

1,0

1,1

2,7

2,7

2,6

3611 3612 3613 3614 3615

Ülőbútorok Irodabútorok Konyhabútorok Egyéb bútor Ágybetét

0,3 0,1 0,1 0,3 ...

0,4 0,1 0,1 0,3 0,0

0,4 0,1 0,1 0,3 0,0

0,8 0,3 0,2 0,9

0,8 0,3 0,2 0,9 0,0

0,8 0,2 0,2 1,1 0,0

361

Bútoripar

0,7

0,8

1,0

2,2

2,2

2,3

...

Forrás: KSH

A fafeldolgozó iparban az alkalmazottak száma közel 4%-kal mérséklődött 2002-ben. Szakágazatai közül az épületasztalos ipar FAKAT

—5—

2004



Áttekintés a magyar fagazdaságról foglalkoztatja a legtöbb alkalmazottat (37,8%), a fűrésziparban dolgozik a foglalkoztatottak 24,6%-a, a fatömegcikk gyártásban pedig a 13,4%-a. A bútoriparban 4,6%-os volt a létszámbővülés, ezen belül az egyéb bútor (46,9%) és az ülőbútorgyártás (35,2%) a legnagyobb foglalkoztató. Alkalmazásban állók száma a hazai faiparban Az elemzést készítette a FAGOSZ titkársága. © 2004. Megjelent az Erdészeti Cím- és Terméktár 2004., illetve a Faipari Cím- és Terméktár 2004. katalógusokban.


(5 fő és afeletti vállalkozások)

TEÁOR /NACE

2010 2020 2030 2040 2051 2052

Éves változás előző év = 100

Alkalmazásban állók, fő

Szakágazat

2000

2001

2002

Fűrészáru 5.702 Falemez 2.425 Épületasztalos ipari termékek 8.250 Tároló fatermékek 2.387 Fatömegcikk 3.395 Parafa, fonott áru 314

5.429 2.367 8.566 2.080 3.493 266

5.259 2.360 8.066 2.550 2.853 242

2000 2001 107,0 95,2 121,6 109,1 102,3 88,7

2002

95,2 97,6 103,8 87,1 102,9 84,7

96,9 99,7 94,2 122,6 81,7 91,0

20

Fafeldolgozó ipar

22.473 22.201 21.330 109,5 98,8

96,1

3611 3612 3613 3614 3615

Ülőbútorok Irodabútorok Konyhabútorok Egyéb bútor Ágybetét

6.525 2.478 1.270 7.679 ...

101,8 71,4 103,1 117,4 280,6

361

Bútoripar

17.993 17.914 18.736 101,7 99,6

6.482 2.615 1.267 7.488 62

6.600 125,4 1.868 118,5 1.306 99,9 8.788 86,1 174 ...

99,3 105,5 99,8 97,5 159,0

104,6

Forrás: KSH

Termelés-értékesítés A fafeldolgozó- és a bútoripar részesedését az ipar egészének termeléséből, belföldi- és export értékesítéséből következő táblázatunk mutatja: Ágazat Fafeldolgozás (DD)

Bútorgyártás (DN361)

Összesen az iparból

Időszak Termelés 2001. 2002. 2003. 2001. 2002. 2003. 2001. 2002. 2003.

1,0% 1,1% 1,0% 0,8% 0,9% 0,7% 1,7% 2,0% 1,7%

Belföldi értékesítés 1,1% 1,1% 1,1% 0,8% 1,3% 0,8% 1,9% 2,3% 1,9%

Exportértékesítés 0,9% 1,1% 1,1% 0,7% 0,6% 0,5% 1,5% 1,7% 1,5%

Forrás: KSH

Az ipari termelés bővülésének 2001. és 2002. évi jelentős lassulását követően, 2003-ban 6,4% volt a növekedés az előző évhez képest. A gyorsulás meghatározó tényezője az ipari exportértékesítés volt, azonban a belföldre irányuló eladások bővülése is, a gyorsulás jeleit mutatta a második félévben A magyar fafeldolgozó-iparban is érvényesültek a világpiac általános tendenci. A bútoripar számára a 2003-as év jelentős visszaesést hozott. 15 000

Ipari termelés (milliárd Ft)

140

12 000

120 100

9 000 80 6 000

60

Ipar Feldolgozóipar Fafeldolgozó ipar Bútoripar

3 000 0

40 20 0

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Forrás: KSH

A fafeldolgozó-ipar szakágazatainak termelése 2003-ban változatos képet mutat. Az ágazati átlagot jóval meghaladó ütemű volt a növekedés az épületasztalos ipari termékek (+28,7%), a fatömegcikk (+50,7%) és a parafa termékek (+24,8%) előállításában. A fűrészáru- (-10,5%), a falemez- (-2,9%) és a tároló fatermékek (-32%) gyártása a múlt évben visszaesett.

FAKAT

—6—

2004

Áttekintés a magyar fagazdaságról A bútorgyártás termelési értéke 2003-ban a 2001. évi szintre esett vissza. Az egyes szakágazatok közül csak a kis súlyt képviselő ágybetét gyártás növekedett, míg a többi 12-40% közötti csökkenést mutat.

80


60

www.fagosz.hu www.fakat.hu

A hazai fafeldolgozóipar és bútorgyártás termelése

milliárd Ft 120 100

T +36-1-3556539 F +36-1-2026449 [email protected]

40 20 0 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. Fűrészáru Ép.asztalos ip. term. Fatömegcikk

Falemez Tároló fatermékek Bútorgyártás

Forrás: KSH

A belföldi- és export értékesítés esetében a tendenciák hasonlatosak a termelés alakulásához. A fafeldolgozó-ipar hazai értékesítése 2003-ban 2002höz képest 10%-kal bővült, az egyes szakágazatokban jelentős eltérések mutatkoznak, a fűrészipar (-9,3%) és a tároló fatermékek (-30%) hazai eladásai visszaestek, a falemezgyártás eladása stagnált. Kiugró növekedést mutat az épületasztalos ipari termékek értékesítése. A fafeldolgozó ipar exportja 2003-ban stagnált, növekedés csak a fatömegcikk és épületasztalos ipar kivitelében mutatkozott. 7 000

80

Belföldi értékesítés (milliárd Ft)

6 000

70 60

5 000

50

4 000

40 3 000

30

2 000

20

1 000

Ipar Fafeldolgozó ipar

Feldolgozóipar Bútoripar

10

0

0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Forrás: KSH

A bútoripar belföldi eladásai az 1995-2002 közötti időszak bővülését követően 2003-ban mintegy 30%-kal visszaesett. Az ágazat kivitele immár második éve csökken. 8 000 7 000

80

Export értékesítés (milliárd Ft)

70

6 000

60

5 000

50

4 000

40

3 000

30

2 000

Ipar Feldolgozóipar Fafeldolgozó ipar Bútoripar

1 000 0

20 10 0

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Forrás: KSH

A fafeldolgozó-ipar belföldi értékesítési árindexének növekedési üteme az 1999-2003. közötti időszakban elmaradt az infláció növekedésétől, míg a feldolgozóipari átlag 1999. november-2001. június között meghaladta azt. A fafeldolgozó-ipar hazai árai 1999. májusáig gyorsabban nőttek, mint a FAKAT

—7—

2004

Áttekintés a magyar fagazdaságról feldolgozóiparé, ezt követően 2001. decemberéig elmaradtak attól. 2002. januárjától növekedett az árak közötti növekedési ütem különbség a fafeldolgozó ipar javára. 2003-ban folytatódott az előző év tendenciája, azaz a termelői árak elmaradtak az infláció mértékétől és a fafeldolgozó iparban valamivel gyorsabb ütemben emelkedtek, mint a feldolgozóipar egészében. Az elemzést készítette a FAGOSZ titkársága. © 2004. Megjelent az Erdészeti Cím- és Terméktár 2004., illetve a Faipari Cím- és Terméktár 2004. katalógusokban.


120

Belföldi értékesítési árindex (előző év azonos időszaka = 100)

115

110

105

100

Feldolgozó ipar

Fafeldolgozó ipar

Infláció

95 J. 1999

M.

Sz.

J. 2000

M.

Sz.

J. 2001

M.

Sz.

J. 2002

M.

Sz.

J. 2003

M.

Sz.

Forrás: KSH

A fa és faáru termékcsoport az ország összes behozatalából 1%-kal, összes kiviteléből pedig 1,1%-kal részesedik. A bútor és bútorelem behozatal részesedése nem éri el az 1%-ot, a kivitelből ugyanakkor közel 2%-ot tesz ki. A magyar szokások ugyan nem tekintik a fafeldolgozó-ipar részének a cellulóz-papír-karton termelést, a nemzetközi gyakorlathoz igazodva a külkereskedelmi forgalom adatainál mégis szerepeltetjük. Mivel Magyarországon szinte nincs cellulózgyártás, a hazai papírgyártás jelentős alapanyag behozatalra szorul. Az import a papíráruk esetében is számottevő. Fa, faáru, bútor és cellulóz, papír, karton külkereskedelmi forgalma

Millió USD

1000 850 700 550 400 250 100 -50

Bútor és bútorelem

Fa és faáru

-200

Import

-350

Export

Egyenleg

-500

Cellulóz, papír, karton

1998 1999 2000 2001 2002 2003 1998 1999 2000 2001 2002 2003 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Forrás: KSH

FAKAT

—8—

2004

Áttekintés a magyar fagazdaságról

Recommend Documents