Átgondoltabban, tisztábban
Fenntartható fogyasztás és termelés
1
A Europe Direct szolgáltatás segítségével választ kaphat az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire. Ingyenesen hívható telefonszám (*) :
00 800 6 7 8 9 10 11 (*) A 00 800-as előhívó szám nem minden mobilhálózatról hívható, illetve előfordulhat, hogy a hívást a szolgáltató kiszámlázza.
Az Európai Unióról számos további információ található az interneten. Ezek elérhetők az Európa-szerveren keresztül, a következő címen: http://europa.eu. Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2010 ISBN 978-92-79-15751-6 doi:10.2779/28802 © Európai Unió, 2010 Másolat készítése a forrás megjelölésével megengedett. Printed in Belgium Készült újrahasznosított papír felhasználásával, az eu ökocímkéjét visel, grafikai célra szánt papírra (http://www.ecolabel.eu)
fényképek: iStockphoto
Tartalomjegyzék
1.
Bevezetés
3
2.
Mit értünk fenntartható fogyasztás és termelés alatt?
5
Mit tesz az EU a fenntartható fogyasztás és termelés érdekében?
7
A fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló cselekvési terv
9
3. 4.
Jobb termékek
9
Tudatosabb fogyasztás: a fenntarthatóságot elősegítő vásárlói döntések
11
Gazdaságosabb és tisztább termelés
19
A globális fellépés támogatása
23
1
2
1.
1
Bevezetés
Életvitelünket elünke a környezet környezet Életvitelünketszabta a környezet korlátokhoz átokhoz kell kel szabta korlátokhoz kell igazítanunk igazítanunk Hogy életmódunk fenntartható legyen, a Föld természetes erőforrásait olyan ütemben kell felhasználni, amely lehetővé teszi azok újratermelődését. Fogyasztásorientált társadalmunk azonban hatalmas nyomást gyakorol a bolygóra. A bolygón az egyik legnagyobb ökológiai lábnyomot Európa hagyja maga után. Ha a világ többi része is úgy élne, mint az európaiak, az igények kielégítéséhez a Föld erőforrásainak kétszerese sem lenne elég. A több évtized óta tartó gazdasági növekedés és a korszerű technológiák fejlődése korábban ismeretlen kényelmet hozott az életünkbe. Ez a termékek és szolgáltatások iránti egyre növekvő kereslethez vezetett, ami pedig egyet jelent az energia és az erőforrások iránti igény növekedésével. Termelési és fogyasztási szokásaink hozzájárulnak korunk számos környezeti problémájának kialakulásához, úgymint a globális felmelegedéshez, a környezetszennyezéshez, a természeti erőforrások kimerüléséhez és a biológiai sokféleség csökkenéséhez.
3
Fogyasztásunk hatásai immár globális méretekben érzékelhetőek: az EU energia, illetve természeti erőforrások behozatalára szorul, és az Európában elfogyasztott termékek egyre növekvő hányadát állítják elő a világ más részein. A nem fenntartható fogyasztási és termelési szokások egyre inkább hatással vannak a természetes környezetre, a társadalomra, a gazdaságra, valamint az üzleti életre. Fenntarthatóbb módon kell élnünk, ami azt jelenti, hogy kevesebbel kell többet elérnünk. Életminőségünk, jólétünk és gazdasági növekedésünk attól függ, hogy a rendelkezésre álló erőforrások szabta korlátokon belül élünk-e.
A világ népességének kevesebb mint 10%-a él az EU-ban, mégis itt fogyasztják el a világon összesen megtermelt hús felét, használják el az előállított papír egynegyedét és az energia 15%-át.
4
Ennek elérése érdekében változtatnunk kell azon, ahogyan a termékeket megtervezzük, előállítjuk, felhasználjuk és ártalmatlanítjuk. A változáshoz mindannyiunk – az egyének, a háztartások, a vállalkozások, a helyi önkormányzatok, a kormányok és az egész globális közösség – közreműködésére szükség lesz. Ez a kiadvány ennek a változásnak a mikéntjét írja le. Azt vizsgálja, hogy ésszerűbb, tisztább, illetve az energiát és az erőforrásokat hatékonyabban felhasználó megoldások révén hogyan tudunk a jövő nemzedékek számára elegendő mennyiségű természeti erőforrást és jobb környezetet biztosítani.
2.
Mit értünk fenntartható fogyasztás és termelés alatt?
A fenntartható fogyasztás és termelés annyit jelent, hogy a természeti erőforrásokat és az energiát hatékonyabban használjuk fel, az üvegházhatású gázok kibocsátását pedig más környezeti hatásokkal együtt csökkentjük. A lényeg az, hogy különféle termékeket és szolgáltatásokat a környezetet a lehető legkevésbé károsító módon állítunk elő és használunk fel, a cél pedig az, hogy a javak és szolgáltatások iránti alapvető igényeink kielégítése mellett jobb életminőséget teremtsünk, és biztosítsuk azt is, hogy a jövő nemzedékeinek elegendő mennyiségű erőforrás álljon a rendelkezésére.
2
A fenntartható fogyasztás befolyásolja életvitelünket, vásárlási szokásainkat, valamint azt, hogy a termékeket és szolgáltatásokat hogyan használjuk fel, és azoktól hogyan válunk meg. A fenntartható termelés középpontjában az előállítási folyamatok környezetre gyakorolt hatásának csökkentése és a jobb termékek tervezése áll. Európa jövőbeli versenyképessége az erőforrások és az energia hatékony felhasználásán múlik. A fenntartható fogyasztás és termelés a vállalkozásokban rejlő lehetőségeket a lehető legnagyobb mértékűre növeli, hogy azok a környezeti kihívásokat gazdasági lehetőségekké alakítsák, és ezzel egy időben a fogyasztók számára is jobb „üzletet” kínáljanak.
A környezeti hatások 70–80%-áért (a szennyezéstől és az üvegházhatású gázok kibocsátásától a földhasználat módjának megváltoztatásáig és a hulladéktermelésig) a háztartások, az általuk használt termékek, az élelmiszerek előállítása és a közlekedés tehetők felelőssé.
5
6
3.
Mit tesz az EU a fenntartható fogyasztás és termelés érdekében?
Sok mindent tehetünk azért, hogy Európában a fogyasztást és a termelést további költségek nélkül, a vállalatok és háztartások számára előnyös módon fenntarthatóbbá tegyük. Az Európai Unió és tagállamai felismerték, hogy mindenképp a fenntarthatóbb gazdaságok és életmód felé kell elmozdulni, és ennek érdekében aktívan lépnek fel. 2008 júliusában az Európai Bizottság bemutatta a fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló cselekvési tervet. A cselekvési terv a termékeknek a teljes életciklusukat érintő környezeti teljesítményük javítására, a jobb termékek és előállítási technológiák iránti kereslet ösztönzésére és élénkítésére, illetve a megalapozottabb fogyasztói döntések elősegítésére irányul. A cselekvési terv arra kívánja ösztönözni az EU iparát, hogy aknázza ki az innovációban rejlő lehetőségeket, s ezáltal megőrizze a környezeti teljesítmény terén elért töretlen vezető szerepét.
A cselekvési terv már meglévő megoldásokra, köztük az energiafogyasztó termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó jogszabályokra, a címkézési rendszerekre, a környezetgazdálkodási rendszerekre, valamint a környezetbarát termékek vásárlását elősegítő lakossági és közintézményi ösztönzőkre épít. Ugyanakkor ki is egészíti azokat, és ahol hiányosságokat tapasztal, ott integrált együttműködésre irányuló új feladatokat vezet be. Arra is kitér, hogy a fenntartható termelést és fogyasztást hogyan lehet nemzetközi szinten előmozdítani.
3
A fenntartható fogyasztásra és termelésre vonatkozó uniós intézkedések a következő négy fő cél köré csoportosulnak: jobb termékek, tudatosabb fogyasztás, gazdaságosabb és tisztább termelés, valamint a globális törekvések támogatása.
http://ec.europa.eu/environment/eussd/escp_en.htm http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sustainable-business/environment-action-plan/index_en.htm
7
8
4.
A fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló cselekvési terv
Jobb termékek Jobb termékek Az általunk megvásárolt és nap mint nap használt számos termék jelentős hatást gyakorol a környezetre az elkészítéséhez felhasznált anyagok, a működtetéséhez szükséges energia, illetve az elhasználódásával keletkező hulladék miatt. Amennyiben korunk társadalma hosszú távon is fenntartható kíván lenni, a környezet szempontjából a legkisebb terhelést jelentő termékeknek kell irányadó normává válniuk.
Energia- és erőforrás-hatékony tervezés Az első fontos lépés a túlzottan nagy menynyiségű energiát és természeti erőforrásokat használó vagy veszélyes anyagokat tartalmazó, illetve káros anyagokat kibocsátó termékek kivonása a piacról. A következő lépés az energiát és az erőforrásokat hatékonyan felhasználó, jó környezeti teljesítményű termékek térnyerésének előmozdítása. A tervezési
szakasznál kell tehát kezdeni. Becslések szerint a termékekhez kapcsolódó környezeti hatások 80%-a ebben a szakaszban dől el. 2005-ben az EU olyan jogszabályt fogadott el, amely a gyártókat arra ösztönzi, hogy már a termék alapötletének megszületésekor és a tervezési szakaszban is az energiafelhasználást és az egyéb környezeti aspektusokat helyezzék a középpontba.
4
Az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezéséről szóló irányelv értelmében a termékspecifikus intézkedések révén számos, nagy energiaigényű mindennapi termék – például kazán, vízmelegítő, számítógép vagy televízió – esetében hatékonysági követelményeket lehet meghatározni. Ha egy termék ezeknek nem felel meg, az európai piacon nem hozható forgalomba. Bár az irányelv főként az energiafogyasztás csökkentésére irányul, a termékek teljes élet-
9
ciklusának figyelembevételére is kötelez. Ez lehetővé teszi olyan környezetvédelmi szempontok figyelembevételét, mint például az alapanyagok felhasználását, a vízhasználatot, a károsanyag-kibocsátást, a hulladékot érintő kérdéseket és az újrafeldolgozhatóságot. A cselekvési terv az irányelvet az energiával kapcsolatos termékekre is kiterjeszti. Olyan termékekre is ki fog terjedni, amelyek a használatuk során ugyan nem fogyasztanak energiát, de közvetlenül hatnak az energiafogyasztásra, úgymint a vízzel működő berendezések vagy az ablakok. A víztakarékos csapok és zuhanyfejek például csökkenthetik a vízfogyasztást, ennélfogva a víz melegítésére használt energia menynyiségét is, ami pénz- és erőforrás-megtakarítást jelent. A módosított irányelv értelmében ezekre a termékekre kötelező minimális követelményszint is megállapítható.
A minimális követelményszint mellett a környezetbarát tervezésről szóló felülvizsgált irányelv a környezeti teljesítmény önkéntes értékelési szempontjait is meg fogja határozni. Amennyiben például egyes vízkazánok az energiafogyasztást nagyobb arányban csökkentik, mint más hasonló termékek, akkor az egész ágazat számára az ilyen kazánoknak kell az értékelés referenciapontjává válniuk. A követelményszintek és referenciapontok a műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében időről időre felülvizsgálatra kerülnek. 2012-ben a Bizottság el fogja végezni a környezetbarát tervezésről szóló, kibővített irányelv hatékonyságának felülvizsgálatát, és áttekinti, hogy minden termékre kiterjessze-e. Ezzel egy időben a cselekvési terv felülvizsgálatára is sor fog kerülni. http://ec.europa.eu/enterprise/eco_design/ index_en.htm
Következetes adatok és módszerek
A termékek átfogó környezetvédelmi teljesítményének felmérése és az előrelépés nyomon követése érdekében a szakpolitikai döntéshozók és a vállalkozások számára nélkülözhetetlenek a következetes és megbízható módszerek és adatok. Az Európai Bizottság jelenleg azon dolgozik, hogy olyan minőségbiztosított módszereket határozzon meg, amelyek a termékek környezeti teljesítményét azok egész életciklusán átívelően felmérik. A Bizottság az eredményeket kézikönyv formájában az ipari és a kereskedelmi ágazat rendelkezésére fogja bocsátani.
10
Tudatosabb datosabb fogyasztás: Tudatosabb fogyasztás: a fenntarthatóságot a fenntarthatóságot fenntarthatóságot elősegítő vásárlói döntések elősegítő ő vásárlói döntések
A fogyasztók a környezet megóvásában fontos szerepet játszhatnak, amikor kiválasztják, mely termékeket vásárolják meg. A „zöld vásárlás” egyszerűbb, mint hinnénk. A fogyasztókat számos címkézési rendszer segíti, amelyek egyes termékek környezeti teljesítményéről nyújtanak információt. Míg az uniós jogszabályok (mint például a környezetbarát tervezésről szóló irányelv) a termékek műszaki fejlesztését biztosítják, a címkézés a fogyasztókat segíti abban, hogy a kulcsfontosságú adatok megismerése után átgondolt döntést tudjanak hozni.
Keressük a címkéket Az EU energiahatékonysági címkézésről szóló irányelve a gyártók és kiskereskedők elé már most is követelményként állítja, hogy a háztartási eszközöket (mosógépeket, mosogatógépeket) a fogyasztók érdekében az energiafogyasztást feltüntető címkével lássák el.
szerű módja az állami és magánfogyasztók számára egyaránt, ha az uniós ökocímkét keressük, ami a virágos logóról könnyedén felismerhető. A címkén a termék fő környezeti hatásai mellett annak környezeti teljesítménye is olvasható. Az uniós ökocímkével szemben támasztott követelményeknek kizárólag a legalacsonyabb környezeti hatású termékek – a termékek körülbelül 10–20%-a – fog eleget tenni. Az uniós ökocímke jelenleg tisztítószerekre, gépekre, papírárukra, ruházati cikkekre, lakásfelszerelési és kertészeti árukra, kenőanyagokra, valamint szolgáltatásokra (például idegenforgalmi szálláshelyek) terjed ki.
A cselekvési terv ezt a címkézést a termékek szélesebb skálájára is kiterjeszti, ideértve az energiát felhasználó és az energiával kapcsolatos termékeket is. Ez több előnnyel is fog járni. Az ablakok szigetelőképességét jelző címkék például lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy a lakásfelújítás során ne csak jobb ablakot válasszanak, hanem majd a fűtésszámlán is spóroljanak.
A cselekvési terv támogatja az uniós ökocímkét: megnöveli az alkalmazási körébe tartozó termékek és szolgáltatások számát, és azokat helyezi előtérbe, amelyek a legerőteljesebben hatnak a környezetre, és amelyek a fejlesztés legnagyobb lehetőségét rejtik. Ez a tágabb hatókör magában foglalja annak a lehetőségét is, hogy az élelmiszer-ipari termékek vonatkozásában is követelményeket fogalmazzanak meg. A felülvizsgált uniós ökocímke továbbá csökkenteni fogja a bürokráciát, valamint a címkét alkalmazó vállalatok számára egyszerűsíti a követelményeket.
A piacon található, leginkább környezetbarát termékek kiválasztásának további egy-
http://ec.europa.eu/ energy/efficiency/labelling/labelling_en.htm
4
11
12
Zöld vásárlás és értékesítés Fogyasztói szokásaink megváltoztatatásához tudnunk kell, hol és hogyan juthatunk környezetbarát termékekhez. A kiskereskedők mint a fogyasztók és az előállítók közötti kulcsfontosságú üzenetközvetítők nagyon hathatósan fel tudják hívni a fogyasztók figyelmét, és tudják befolyásolni a vásárlói szokásokat azáltal, hogy fenntarthatóbb termékeket kínálnak. A kiskereskedők egyre inkább úgy tekintenek a fenntarthatóságra, mint ami a vállalkozásuk számára a növekedés, a verseny és az innováció komoly lehetősége. Ugyanakkor a fenntarthatóbb termékek promóciója, valamint a fogyasztók jobb tájékoztatása szempontjából a kiskereskedelmi ágazatban és a hozzá tartozó ellátóláncban nagyobb erőfeszítésekre van szükség. Például elkötelezhetik magukat a fenntarthatóbb fatermékek kínálata, az energiatakarékos izzók promóciója és saját ökológiai lábnyomuk csökkentése mellett. Ennek elérése érdekében az Európai Bizottság létrehozott egy kiskereskedői fórumot, amelyben számos más érdekelt szereplő, előállítók, fogyasztók, valamint civil szervezetek is részt vesznek. A célkitűzés lényege, hogy nagy egyéni kiskereskedőket egy sor ambiciózus és konkrét kör-
nyezetvédelmi vállalásra bírjanak rá, amelyeket rendszeresen ellenőriznek. Az Európai Bizottság olyan intézkedéseket is fog támogatni, amelyek növelik a fogyasztói tudatosságot, és segítenek a vásárlóknak a fenntarthatóbb termékeket választani. http://ec.europa.eu/ environment/industry/ retail/index_en.htm A Bizottság a kiskereskedői fórumnak a fenntarthatóbb vásárlás előmozdításáért végzett munkája mellett számos eszközt fejlesztett ki, amely fiataloknak és felnőtteknek egyéb kérdések mellett a fenntartható fogyasztásról nyújt tájékoztatást. Ilyen többek között az uniós tagállamok iskoláiban a diákoknak kiosztott „Európai Naptár”, illetve egy online információs és oktatási eszköz, amely 2009 novembere óta a fenntartható fogyasztással kapcsolatos modult is tartalmaz. http://www.dolceta.eu http://ec.europa.eu/consumers/ empowerment/cons_education_en.htm#diary
13
Az állami források bölcs felhasználása Európa közintézményei jelentős fogyasztók. Az EU GDP-jének 16%-át – kb. 2000 milliárd eurót – költik évente javakra és szolgáltatásokra. A közintézmények pályázati eljárásaikban a környezetvédelmi megfontolások szerepeltetésével energiát, vizet és erőforrásokat takaríthatnak meg, csökkenthetik a keletkező hulladék és szennyezés mértékét, ugyanakkor szerződéseikben a legjobb ár-érték arányt érhetik el. Ez az úgynevezett zöld közbeszerzés (GPP) fontos szerepet játszhat az új termékek, zöld technológiák és az innováció élénkítésében.
A zöld közbeszerzés tíz kiemelt termék- és szolgáltatáscsoportja
Az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy az uniós tagállamokban 2010-re az összes pályázati eljárás felében érvényesüljenek a környezetvédelmi szempontok. Ez a célkitűzés tíz kiemelt termék- és szolgáltatáscsoport esetében összekapcsolódik a közös követelmények kialakításának folyamatával. A Bizottság képzési eszköztárat és eligazítást nyújt a közintézményeknek, hogy ezáltal nyújtson segítséget számukra a tagállamokkal és az érdekelt szereplőkkel közösen kidolgozott követelmények alkalmazásában. Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány szerint a tíz kiemelt ágazatban a GPP megvalósítása eredményeként a CO2-kibocsátás átlagosan 25%-kal, a közbeszerzések összköltsége
1. Építőipar 2. Élelmiszer- és vendéglátó-ipari szolgáltatások 3. Közlekedés 4. Villamos áram 5. Irodai számítástechnikai berendezések 6. Textília 7. Másoló- és grafikai papír 8. Bútorok 9. Tisztítószerek és takarítási szolgáltatások 10. Kertészeti termékek és szolgáltatások http://ec.europa.eu/environment/gpp/index_en.htm
14
pedig 1%-kal csökkenne. Ugyanez a tanulmány azt is bemutatja, hogy a hét legjobban teljesítő tagállamban (Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia, Németország és Svédország) az összes közbeszerzés értékének 45%-a, illetve az összes közbeszerzési szerződés 55%-a tartalmazott környezetvédelmi szempontokat. Új jogszabályok nemrégiben egyes ágazatokban kötelező GPP-követelményeket vezettek be. Az „Energy Star” rendelet a központi kormányzatok és uniós intézmények számára számítástechni-
kai berendezéseik megvásárlásakor minimális energiahatékonysági követelményeket szab meg. A tiszta és energiahatékony járművek beszerzéséről szóló irányelv arra kötelezi a közintézményeket és a piaci szereplőket, hogy vegyék figyelembe a járművek teljes élettartamához kapcsolódó energiafogyasztás, valamint a szén-dioxid és az egyéb szennyező anyagok kibocsátásának költségeit. A Bizottság az energiahatékonysági címkézésről szóló irányelv átdolgozásában az energiával kapcsolatos termékek vonatkozásában javaslatot tett a közintézmények számára a kötelező GPP-szintek megállapítására.
Zöld vásárlásra adott ösztönzők
Számos uniós tagállam nyújt már ösztönzőket, hogy azokkal a fogyasztókat és a vállalatokat környezetbarátabb termékek és szolgáltatások vásárlására/előállítására ösztönözzék. A követelmények ugyanakkor országonként jelentősen eltérhetnek egymástól. A cselekvési terv értelmében egyes kiemelt termékeknek az energetikai vagy környezeti teljesítmény meghatározott szintjét kell elérniük ahhoz, hogy jogosultságot szerezzenek az ösztönzési kezdeményezésekre, valamint a tagállamok közintézményei és az uniós intézmények által megvásárolhatók legyenek. Ezt a követelményszintet az egyik címkézési osztály segítségével fogják azonosítani, amikor egy meghatározott termékcsoportra kötelező címkézést határoznak meg. A tagállamok dönthetnek majd arról, alkalmaznak-e ösztönzőket, és amennyiben igen, milyen formában. Az Európai Bizottság a zöld termékeket vásárló fogyasztók számára nyújtott adókedvezmények lehetőségeit is vizsgálja.
15
Ördögi körből „angyali kört” Noha a környezetvédelmi tudatosság egyre növekszik, nem mindenki képes még belátni a személyes fogyasztási szokásai és a világméretű problémák, úgymint az éghajlatváltozás közötti összefüggéseket. Pedig a piaci árak nem tükrözik a javak és szolgáltatások előállításának és fogyasztásának teljes költségét. Figyelmen kívül hagyják a fogyasztás és a termelés által okozott környezeti problémákat, például az üvegházhatású gázok kibocsátásával összefüggő éghajlat-változási hatásokat, a biológiai sokféleség csökkenését, ami a természeti erőforrások túlzott felhasználásából ered, valamint az emberi egészség szennyezés okozta problémáit. A fogyasztók a gyakran magasabb induló költségek vagy – egyes esetekben – a termékek jövőbeli hatásaival és kifizetődésével kapcsolatos tájékozatlanságuk miatt sok esetben nem
16
az életciklus szempontjából jobban teljesítő termékeket választják. Az alacsony kereslet nem ösztönzi a vállalatokat, hogy olyan termékek tervezésébe ruházzanak be, amelyeknél mérsékeltek a termék előállításával, használatával és ártalmatlanításával kapcsolatos negatív környezeti hatások. A technológiai fejlesztések stagnálnak, és a – környezeti szempontból – jobb termékek és szolgáltatások nem mindig találhatók meg a piacon. A kihívás ennek az ördögi körnek az „angyali körré” alakításában rejlik. Ehhez a termékek általános környezeti teljesítményének teljes életciklusuk során történő javítására, a jobb termékek és termelési technológiák iránti kereslet előmozdítására és ösztönzésére, valamint arra van szükség, hogy koherensebb és egyszerűbb címkézési rendszer révén elősegítsük a jobb fogyasztói döntéseket.
A természeti erőforrások kitermelése
Tervezés
Újrahasználat, újrafeldolgozás, újrahasznosítás
Gyártás
Forgalmazás
Gyűjtés
Használat
A termékek életciklusa
17
18
Gazdaságosabb és Ga daságosabb és tisztább Gazdaságosabb tis tább termelés termel tisztább termelés Az uniós szakpolitikák az ipari előállítás tisztítása és a hatékonyabb eljárások ösztönzése terén máris sok eredményt tudnak felmutatni, ideértve a szennyezés és a hulladék szintjének jelentős csökkenését, valamint a nagyobb mértékű újrafeldolgozást. Ugyanakkor az anyagok hatékonyságát és a leginnovatívabb technológiák széles körű elterjesztését illetően bőven van még tennivaló. Az erőforrások hatékonyságának javítása csökkenti a nyersanyagoktól való függést, ösztönzi az erőforrások optimális felhasználását és az újrafeldolgozást, valamint jelentősen csökkentheti a vállalkozások működési költségeit. Az erőforrás-hatékonyság – vagyis hogy erőforrásonként mekkora gazdasági érték jön létre – jórészt a hatékonyság javítása, valamint a szolgáltatásoknak a gazdaságban betöltött egyre prominensebb szerepe következtében az elmúlt tíz év során évente 2,2%-kal nőtt az EU-ban. A cselekvési terv értelmében az erőforrás-hatékonyság nyomon követése, illetve a környezeti teljesítmény mérése érdekében jelenleg is további eszközöket fejlesztenek ki.
Az új kihívásokra adott új válaszok A zöld technológia – környezetbarát és erőforrás-hatékony technológiák – Európában a kör-
nyezetvédelemben és az erőforrások hatékonyabb felhasználásában fontos szerephez jut. Az ehhez a területhez kapcsolódó tevékenységek végrehajtása az EU környezettechnológiai cselekvési tervének (ETAP) keretében történik. Az ökoágazatok az EU gazdaságának egyik leggyorsabban fejlődő iparágai, és olyan területet jelentenek, amelyen Európa globális szinten is vezető szerepet tölt be. Európa az ökotechnológiák világpiacának mintegy egyharmadával rendelkezik, ami becslések szerint 2020-ra eléri a több mint 2200 milliárd eurós nagyságrendet.
4
Ezek az ágazatok a vizeket, a levegőt és a talajt ért környezeti károk mérésére, megelőzésére, valamint a helyreállításra, illetve a hulladékkal, zajjal és ökoszisztémákkal kapcsolatos problémákra nyújtanak megoldásokat. Olyan ágazatok tartoznak ide, mint a hulladék- és szennyvízkezelés, a megújulóenergia-források, a környezetvédelmi tanácsadás, a levegőszennyezés csökkentése, valamint a fenntartható építkezés. Az innováció szintje az egyik lehetséges módszer szerint az elfogadott szabadalmak számában mérhető. Az ökoinnovációs szabadalmak száma az EU-ban növekszik, a legjobban teljesítő tagállamokban a GDP minden egyes egymilliárd eurójára 3,5 szabadalom jut. Egy tágabb értelemben vett uniós innovációs szak-
19
politika keretében eszközöket fognak kifejleszteni a környezeti teljesítmény nyomon követésére, valamint annak fokozására, hogy az Európai Unióban minél többen kezdjenek el ökoinnovációval foglalkozni. Ilyen eszközök lesznek a szabadalomalapú mutatók, statisztikai eszközök, illetve éves felmérések. Az Európai Bizottság jelenleg arról készít tanulmányt, hogy az ökoágazatok terjedésének melyek a legfőbb akadályai. A tanulmány meg fogja vizsgálni az adminisztratív akadályokat, valamint az innováció finanszírozását gátló tényezőket. Mindennek célja az, hogy a vállalkozásbarát szabályozási környezet megteremtése és a többi ágazatban (például az infokommunikációs technológiákban [IKT]) rejlő lehetőségek felmérése által az ökoágazatokban előmozdítsák a növekedést. http://ec.europa.eu/environment/etap/index_ en.html
A rendszer azokra a kis- és középvállalkozásokra irányul, amelyek forrás- vagy kapacitáshiány következtében nem képesek az új környezettechnológiák teljesítményének demonstrálására, márpedig ezáltal felkelthetnék az új befektetők vagy a vásárlók érdeklődését. A rendszer keretében a technológia fejlesztőinek nyilatkozata alapján adnák ki a hitelesítést, amelynek eredményeit – hitelesítési nyilatkozat formájában – nyilvánosságra hoznák.
Az iparban rejlő összes zöld lehetőség kiaknázása
A környezetvédelmi problémák megoldását segítő ökoinnovációban rejlő lehetőségeket jórészt még mindig nem aknázták ki. Ennek egyik legfőbb oka, hogy kevés a megbízható információ a teljesítménnyel kapcsolatban.
A szervezetek a környezetközpontú irányítási rendszerek, úgymint az EU környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere (EMAS) útján szintén javíthatják hatékonyságukat. Ez egy olyan önkéntes rendszer, amely segít a termelési és munkafolyamatok optimalizálásában, valamint az erőforrások hatékonyabb kihasználásában.
A Bizottság azt javasolja, hogy hozzanak létre az egész EU-ra kiterjedő környezettechnológiai hitelesítési rendszert, amelynek keretében az új technológiák környezeti teljesítményét
A rendszer nagyarányú juttatásokkal honorálja, ha valaki elkötelezi magát a környezet megóvása mellett, és folyamatosan javítja a munkafolyamatokat.
Az új technológiák környezeti teljesítményének hitelesítése
20
harmadik fél hitelesítené. A rendszer a tagállamokban már meglévő intézmények és szakértelem segítségével önkéntes alapon és részben önfinanszírozással valósulna meg.
A szervezetek csökkenthetik költségeiket, ha mérsékelik az erőforrások (úgymint energia és víz) fogyasztását, és az alapanyagok használatát és pazarlását minimális szintre csökkentik. Akik csatlakoztak a rendszerhez, előállítási rendszereik és munkafolyamataik megváltoztatása révén jelentős csökkenést értek el üvegházhatásúgáz-kibocsátásukban. A Bizottság elvégezte a rendszer felülvizsgálatát, hogy azt a szervezetek, különösen a kis- és középvállalkozások számára a költségek és az adminisztráció csökkentésével vonzóbbá tegye. http://ec.europa.eu/environment/emas/index_ en.htm
A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott segítség A kis- és középvállalkozások (kkv-k) Európa gazdaságának gerincét jelentik. Az összes vállalkozás 99%-a kkv, és ezek több mint 100 millió főt foglalkoztatnak. Ugyanakkor számos kkv számára okoz nehézséget a józan környezetgazdálkodás kínálta üzleti lehetőségek teljes körű kiaknázása. Ennek okai között megtalálható az információhiány, a hozzáértés elégtelensége, valamint az anyagi és humánerőforrások szűkössége. Az Európai Bizottság felismeri a kisvállalkozásokra nehezedő nyomást, és intézkedéseket hoz a támogatásukra. Számos kezdeményezés, például a környezetvé-
delmi előírásoknak való megfelelést segítő program (ECAP) keretében kínál támogatást a kkv-knak. Ennek célja, hogy javítsa a kkv-k környezeti teljesítményét azáltal, hogy segítséget nyújt számukra a könnyen használható környezetgazdálkodási rendszerekre való áttérésben, növeli a helyben rendelkezésre álló környezetvédelmi szaktudást, illetve célzott anyagi támogatást és tájékoztatást nyújt. A kkv-kat támogató szervezetek, úgymint a Bizottság Enterprise Europe Network elnevezésű hálózata, a program végrehajtásában kulcsfontosságú partnerek, és aktívan ösztönzik a kkv-kat a környezetbarát és energiahatékony megoldásokra való áttérésre. Ennek elérése érdekében többek között tréningprogramok tartalomfejlesztését végezték el, valamint energiatakarékossággal és a környezetvédelmi előírásoknak való megfeleléssel kapcsolatos, vállalkozásra szabott szaktudást adtak át. Ez ki fogja egészíteni azt a segítséget, amelyet a kkv-knak az EU versenyképességi és innovációs programja keretében nyújtanak. Ez a program támogatja az ökoinnovációs tevékenységeket, a finanszírozási keretekhez jobb hozzáférést nyújt, illetve ösztönzi az európai vállalkozások versenyképességét. http://ec.europa.eu/environment/sme/ http://www.enterprise-europe-network. ec.europa.eu/index_en.htm
21
22 22
A globális ális fellépés A globális fellépés támogatása támogatása A világszintű bevált gyakorlat előmozdítása Az elmúlt években az Európába importált fogyasztói javak és ipari alapanyagok száma jelentősen megnőtt. Ez annyit jelent, hogy fogyasztásunk negatív környezeti hatásai nemcsak itthon érvényesülnek, hanem a világ minden olyan országában, ahol az általunk fogyasztott termékeket előállítják. Sok esetben fejlődő országokban történik az előállítás, ugyanakkor ezek az országok képesek a legkevésbé a környezetre helyeződő fokozódó nyomással megbirkózni. Számos ilyen termelő országra mind gazdasági szempontból, mind népességszámát tekintve a növekedés jellemző. Mivel egyre jómódúbbakká válnak, az erőforrások és az energia iránti globális kereslet is fokozódik. A fenntartható fogyasztási és előállítási szakpolitikák a hosszú távú fejlődés érdekében erő-
forrás-hatékony alternatívát kínálnak. Ennek megvalósítása érdekében az EU más országokkal szorosan együttműködik, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és erőforrás-hatékony gazdaságok felé való elmozdulást nemzetközi szinten is előmozdítsa. Ezért többek között jelentékeny szerepet vállal a marrakeshi folyamatban, amely fenntartható fogyasztási és előállítási programok és szakpolitikák kialakításában globális szinten országoknak és régióknak nyújt segítséget. Az EU a marrakeshi folyamat tanácsadó bizottságában ellátja az európai régió képviseletét is, amely a fenti kezdeményezések összekapcsolása érdekében tízéves keretprogram elkészítéséhez ad tanácsot. A fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló uniós cselekvési terv regionális cselekvési tervként mind a marrakeshi folyamathoz, mind a tízéves keretprogramhoz jelentősen hozzájárul.
4 23
Átállás a fenntarthatóságra Az Európai Bizottság az Ázsiában a tisztább és energiahatékonyabb ipar iránti igény jelentkezésére adott válaszul elindította a SWITCHAsia programot. A program a kis- és középvállalkozásokat célozza meg, és a környezetbarát technológiák és gyakorlatok használatát, valamint a fogyasztási mintákban a kevésbé károsító termékekre és szolgáltatásokra történő átállást mozdítja elő. A program mind közvetlenül (a megnövekedett termelésből és nagyobb versenyképességből származó), magasabb foglalkoztatási rátával és keresettel, mind közvetetten, az életkörülmények javításával (a víz-, a hulladék- és a levegőszennyezés mérséklésével) hozzájárul a szegénység csökkentéséhez. Az Európai Bizottság támogatja továbbá a fenntartható fogyasztásról és termelésről, a tapasztalatcsere és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében rendezett nemzeti kerek-
Tudományos alapokon nyugvó szakpolitikák kialakítása
asztal-tárgyalásokat. Kerekasztal-tárgyalásokat már Kínában, Indiában és Dél-Afrikában is tartottak. További törekvések irányulnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és környezetbarát termékek és szolgáltatások fejlesztésének és terjesztésének előmozdítására. Az EU továbbra is azt kívánja elérni a kereskedelmi politikában és az ágazati párbeszéd során, hogy az ilyen javak és szolgáltatások vámmentessé váljanak. A fenntarthatóbb termékek érdekében a nemzetközi környezetvédelmi és energiahatékonysági szabványok elfogadása kulcsfontosságú a fejlődő piacok számára, és az ökoinnovatív vállalatok számára új lehetőségeket teremthet. http://ec.europa.eu/europeaid/where/asia/ regional-cooperation/environment/switch_ en.htm http://esa.un.org/marrakechprocess/
A Fenntartható Erőforrás-Gazdálkodással Foglalkozó Nemzetközi Munkacsoport olyan tudományos testület, amelyet 2007-ben az Európai Bizottság és az ENSZ környezetvédelmi programja hozott létre annak érdekében, hogy az egész életcikluson átívelő erőforráshasználat környezeti hatásairól független felmérést készítsen, és azok csökkentésének módjával kapcsolatban tanácsot adjon. A munkacsoport kormányokat és szervezeteket lát el tanáccsal, és fontos tudásalapot szolgáltat a fenntartható fogyasztási és termelési szakpolitikák megvalósításának alátámasztásához. A célja az, hogy az erőforrás-hatékonyságot globális szinten növelje, illetve a gazdasági növekedés és a környezeti pusztítás összekapcsolódásának végső soron véget vessen.
24
Tíz ötlet környezeti lábnyomunk csökkentésére
Olyan termékeket válasszunk, amelyeken nincs sok csomagolás, és amennyiben lehetséges, utántöltőket vásároljunk – így csökkentjük a keletkező hulladék és a felhasznált energia menynyiségét.
Takarékoskodjunk az energiával. Kapcsoljuk le a lámpákat, kapcsoljuk ki a készülékeket, húzzuk ki a töltőket az aljzatból, amikor azokat nem használjuk. Vásárlás előtt gondolkodjunk. Az étel kidobása egyenlő az energia, az erőforrások és a pénz pazarlásával. Csak azt vásároljuk meg, amire szükségünk van, és ellenőrizzük a lejárati dátumot. Ellenőrizzük a címkét. A virágos logóról felismerhető uniós ökocímke jelzi a leginkább környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat – a festékektől kezdve az üdülőhelyekig. Elektromos vagy elektronikai termék vásárlása előtt nézzük meg az energiafogyasztást jelölő uniós címkét, amelyből kiderül, hogy a készülék mennyi energiát fogyaszt. Ökonyaralást válasszunk. Egyre több utazásszervező kínál fenntarthatóbb alternatívákat vagy a szállás/utazás hatásának csökkentésével, vagy azáltal, hogy segítenek nekünk a környezet javításában pozitív szerepet játszani. Válasszunk szezonális termékeket. Vásároljunk és fogyasszunk helyben termelt, szezonális gyümölcsöt és zöldséget. Így nem kell nagy távolságokra szállítani a termékeket, ezáltal kevesebb a használt erőforrás és energia, illetve elkerülhető az intenzív üvegházi termesztés. Kevesebb húst fogyasszunk. A hústermelés sokkal több erőforrást igényel, és nagyobb a környezeti hatása, mint más élelmiszereké, így a húsfogyasztásunk csökkentése is számíthat. Kezdjünk el zöld áramot használni. Már a legtöbb országban van olyan energiaszolgáltató, amely megújuló forrásokból képes ellátni otthonunkat vagy munkahelyünket árammal. Ha még egy lépéssel tovább szeretnénk menni, akkor otthonunkban szélturbina, napelem vagy fényelektromos cella segítségével áramunkat magunk is megtermelhetjük. Számos önkormányzat kínál anyagi ösztönzőket az „elosztott villamosenergia-termeléshez”. Ne csak autót használjunk. A tömegközlekedés, a kerékpározás vagy a gyaloglás választásával segítsük a forgalmi dugók enyhülését és a közúti közlekedésből származó levegőszennyezés mérséklését. Takarékoskodjunk a vízzel. Ne folyassuk feleslegesen fogmosáskor, hogy ne pazaroljuk az értékes ivóvizet.
Európai Bizottság Átgondoltabban, tisztábban Fenntartható fogyasztás és termelés 2010 – 25 oldal – 21 x 21 cm ISBN 978-92-79-15751-6
KH-81-08-182-HU-C ISBN 978-92-79-15751-6
4
