ÁTFOGÓ STATISZTIKAI ELEMZÉS 2009 NŐI U19 EURÓPA BAJNOKSÁG MAGYARORSZÁG Szerző: Neukum Tamás / EHF előadó Közreműködők: Kerékgyártó Zsolt, Koller János BEVEZETÉS A női U19-es Európa Bajnokságot Magyarországon (Győr, Pápa and Szombathely) rendezték, augusztus 14 és 23 között. A 16 nemzeti válogatott 56 fantasztikus mérkőzést játszott, mindenki a lehető legjobb formáját szerette volna mutatni, ezzel bizonyítva az eredményét a nehéz és fárasztó felkészülésének és megpróbálni elérni a lehető legjobb eredményt. Három évvel a következő Olimpiai Játékok előtt, sok játékos fejében bizonyára megfordult, hogy ez az Európa Bajnokság lehető az első lépés a nemzeti csapatba kerüléshez Londonban. Az Európai és a Magyar Kézilabda Szövetség három nyugat-magyarországi városban rendezte a tornát, amely kedvezett a szurkolóknak, különösen a győrieknek, akik az utolsó Bajnokok Ligája döntőjének részt vevői voltak. Ezek a városok közel helyezkednek el az osztrák, a szlovén valamint a szlovák határhoz, jó lehetőséget biztosítva a külföldi szakemberek és szurkolók látogatásának. Már a csoportküzdelmek is kőkemény csatát hoztak, a mérkőzések többsége magas színvonalú, rendkívül izgalmas volt. Előzetesen mindenki kíváncsian várta a hazai pálya előnyét élvező magyar, az első alkalommal részt vevő montenegrói, valamint az elmúlt időszakban hihetetlenül nagy fejlődésen átmenő holland és spanyol csapat teljesítményét. És persze a közvélemény óhatatlanul is rendszeresen hasonlítja a skandináv utánpótlás csapatok teljesítményét a felnőtt válogatottaikhoz, de érdeklődésre tartott számon, hogy vajon a két évvel ezelőtti U17-es EB győztes francia válogatott hol tarthat most. A nyári időszak ellenére a nézőszám igen magas volt, a mérkőzések többsége 300-600 szurkoló előtt zajlott, míg a döntőt 3 000 ember izgulta végig. Minden kétséget kizáróan az esemény nagyszerűen szolgálta a kézilabda népszerűsítését és megmutatta, hogy az egyik leg figyelemre méltóbb teremsport Európában. Minden kézilabda barát nevében gratulálnunk kell és köszönetet kell mondanunk a szervezőknek, az összes csapatnak és mindenkinek, aki támogatta ennek a nagyszerű rendezvénynek a sikeres lebonyolítását.
1
A HELYSZÍNEK ÉS A KÖZVETÍTÉSEK:
A rendező városok egymástól 100, 75, és 45 kilométerre helyezkednek el, egy képzeletbeli háromszög sarkai mentén. A csoport és középdöntő mérkőzéseket is itt rendezték, míg a helyosztó mérkőzéseknek (9-16) Szombathely, az elődöntőknek, döntőnek valamint a további helyosztó mérkőzéseknek Győr és Pápa adott otthont. Nagyszerű reklámot jelentett, hogy az RTL SportKlub csatorna 18 mérkőzést közvetített élőben. Az EB honlapja (www.junioreb2009.com ) világos, érthető (magyar és angol nyelvű) volt, naprakész, érdekes információkat tartalmazott. Több információval szolgált az eseményről az EHF oldala is www.eurohandball.com.
2
Érdekességek: A csapatok, hivatalos személyek 25 különböző országból érkeztek. A játékosok száma: 260. Az összes részt vevő száma: 400. A torna teljes költségvetése: kb. 20 000 000 FT. A mérkőzések száma: 56. Az edzések száma: 160. A nézők száma: 30 100. (átlag: 537,5). (A magyar csapat minden mérkőzését szinte telt ház előtt játszotta.) Az élőben közvetített mérkőzések száma: 18 (32%-a az összes mérkőzésnek). A TV nézők száma: 3 000 000 (RCH). A TV nézők száma, akik teljes időben követték a mérkőzéseket: 800 000 (AMR). Az élő közvetítés ideje: 36 óra. A döntő mérkőzés TV nézőinek a száma (NOR-HUN) 379 000 (RCH). A döntő mérkőzés TV nézőinek a száma a teljes időben: 121 000 (AMR). 11 mérkőzést közvetítettek 3 különböző országban (Lengyelország, Románia és Szerbia). A szponzorok és támogatók száma: 34. A csapatok, hivatalos személyek által megtett utazások mennyisége Magyarországon belül: 39 600 km. A felhasznált ásványvíz mennyisége: 38 000 liter. (Mérkőzések, edzések és ingyenes mennyiség a nézők számára). Az Európa Bajnoksághoz kötődő programok száma: 42 (3 megnyitó ünnepség, záróünnepség, a záró fogadás, 3 hivatalos polgármesteri fogadás, 4 hivatalos és 27 szabadidős program az EHF hivatalos személyek részére, Nemzetközi Edzőképzés, városnézések). A Nemzetközi Edzőképzésen részt vevők száma: 76 fő (17 különböző országból).
3
A MÉRKŐZÉSEK RENDJE
4
A CSOPORTOK: A: Ausztria, Norvégia, Spanyolország, Szlovénia B: Franciaország, Magyarország, Montenegró, Szlovákia C: Dánia,Hollandia, Románia, Svédország D: Lengyelország, Németország, Oroszország, Szerbia (A vastagon kiemelt csapatok jutottak a középdöntőbe.) A csapatok nyilatkozatai a verseny előtt: Norvégia: Véleményük szerint esélyük van a döntőbe jutásra, mert nehéz, de sikeres felkészülést tudhatnak maguk mögött. Spanyolország: 2 évvel ezelőtt ezüstérmet nyertünk Törökországban (U19) és Szlovákiában (U17), ezért egyetlen célunk lehet az éremszerzés. Franciaország: Reméljük, elődöntőt játszhatunk és a döntőbe jutunk. Ez az EB nagyszerű lehetőséget kínál a játékosoknak az előre lépéshez. Magyarország: A legjobb 4 csapat közé kell verekednünk magunkat, de nagyon nehéz lesz, mert kb. 9 csapatnak van erre azonos esélye. Dánia: Először is sportszerűen magas intenzitással szeretnénk játszani, kombinálni a magas technikai színvonalat a modern kézilabdával. Célunk az elődöntőbe jutás, utána pedig bizakodunk a lehető legjobban. Svédország: A csoportunk nagyon nehéz, de a játékosaink megtesznek majd mindent a legjobb 8 közé jutás érdekében. Utána pedig minden lehetséges. Németország: Mindig csak a következő lépésre, következő mérkőzésre koncentrálunk, de elődöntőt szeretnénk játszani és utána bízunk a legjobban. Valószínűleg a legcsalódottabb csapat a dán és a román válogatott, de Montenegró és Szerbia is jobb eredmény elérésében reménykedett. Norvégia, Magyarország és Németország elérte a célját, de a 4. helyezettnek lenni soha nem nagy öröm.
(az Eb hivatalos honlapja alapján)
5
RANGSOR
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
2007 SVK U17
2007 TUR U19
2008 MKD
2009 HUN U19
FRA ESP NED
DEN ESP ROU
NOR ESP RUS
NOR HUN RUS
RUS SRB DEN
SWE FRA SLO
GER ROU CRO
GER FRA ESP
SVK CZE NOR CRO SLO AUT MNE ROU BUL UKR
RUS HUN GER SRB NED NOR POL AUT TUR LTU
MKD HUN SWE UKR DEN BLR SRB FRA AUT POR
SWE NED MNE SLO SRB POL DEN ROU AUT SVK
8 csapat vett részt mind a 4 eseményen (AUT, DEN, ESP, FRA, NOR, ROU, RUS, SRB). 5 csapat 3 alkalommal vívta ki a jogot (GER, HUN, NED, SLO, SWE). 4 csapat kétszer (CRO, MNE, SVK, UKR) és 7 csapat mindössze egyszer kvalifikálta magát (BLR, BUL, CZE, LTU, POL, POR, TUR). A legjobb 6 csapat eredményei a 4 verseny tükrében: Csak egy nemzet (ESP) végzett a legjobb 6 között mind a 4 alkalommal (2, 2, 2 and 6). Gratulációt érdemelnek! Franciaország és Oroszország háromszor jutott be a legjobb 6 csapat közé, Dánia és Németország kétszer, 5 nemzet válogatottja egy alkalommal – CRO, HUN, SRB, SLO, SWE. Ha az érmeszerzést helyezzük az előtérbe, akkor a legsikeresebb csapat Norvégia 2 aranyéremmel, 1-1 alkalommal nyert Dánia és Franciaország. Figyelemre méltó, hogy Spanyolország 3 ezüstérmet szerzett, amelyből egy Magyarországnak is jutott. A bronzérmeken Oroszország (2), Hollandia és Románia osztoztak. A norvég, a magyar és a német csapat fejlődött a legtöbbet a 2007-es ifjúsági Európa Bajnokság óta, ahol Norvégia a 9. helyezett volt, Magyarország pedig a kvalifikációs tornát elvesztette Hollandiával szemben.
6
STATISZTIKAI ADATOK Születési év: AUT SVK MNE SRB FRA NED HUN SLO RUS POL SWE ESP NOR DEN ROU GER
1990.94 1990.93 1990.75 1990.75 1990.63 1990.63 1990.44 1990.38 1990.31 1990.31 1990.27 1990.25 1990.25 1990.25 1990.19 1990.13
A legfiatalabb átlagéletkorú csapat Ausztria volt, Szlovákia előtt. Majdnem 1 (0,81) év volt a különbség a legfiatalabb és a legidősebb csapat között. A 254 nevezett játékos közül, 159 született 1990-ben, 78 1991-ben, 12 1992-ben és 5 1993-ban. 1990 159 1991 78 1992 12 1993 5
7
4 olyan csapat vett részt a tornán, ahol a kevesebb játékos született 1990-ben, mint később: Franciaország, Szlovákia, Montenegró és Szerbia. Szemben a másik szélsőség Németország, ahol 14 játékos született 1990-ben és csak 2 volt fiatalabb.
FRA SVK MNE SRB
1990-ben 1990 után születettek születettek száma száma 6 10 6 9 7 9 7 9
Az Eb legfiatalabb játékosa az osztrák Martina Goricavec volt (1993.09.19.) Magasság ROU SLO SWE GER HUN FRA NED DEN SRB RUS POL NOR AUT MNE ESP SVK
178.14 177.00 177.00 176.31 176.25 176.19 174.94 174.79 174.63 174.19 173.38 173.13 172.75 172.75 172.00 171.93
Az átlagmagasságot tekintve a legmagasabb csapat Románia volt. Az orosz csapat 10. helyezése ebben a rangsorban meglepetés, hiszen korábban hagyományosan az elsőszámú kiválasztási szempont volt az országban. A második legfiatalabb csapat volt a legalacsonyabb (Szlovákia), Románia az egyik legfiatalabb, de a legnagyobb átlagmagasságú játékosállománnyal rendelkezett.
8
3 játékos magassága érte el, vagy haladta meg a 190 centimétert CHAVEZ HERNANDEZ Elisabeth (192) (spanyol), aki balátlövő pozícióban játszott, AILINCAI Crna Elena (191) (román), aki a legmagasabb beállós volt, és SCHULZE Luisa (190) a német csapat tagja, aki szintén balátlövő volt.
Általában nagy előnyt jelent, ha egy kapus magas és hosszú végtagokkal rendelkezik. A norvég hálóőr (Solberg) 178 cm magasra nőtt, az ő átlagteljesítménye 39% volt. A magyar kapusok (Víg; Janurik 173 és 176 cm) 39 és 40% hatékonysággal teljesítettek. Mind a két orosz portás (Mochalova és Fomina) 180 cm magasak voltak, de ők kevesebb, mint 33%-kal védtek. A legmagasabb kapus a legjobb 4 csapat között a német Kurzke volt (187 cm), az ő hatékonysága is 33% volt. A francia kapus (Leythienne) szintén 183 cm-es magassággal rendelkezett. A 3 legjobb “büntetőölő” (csak a 10-nél több lövést figyelembe véve) a montenegrói Tatar (179 cm) volt, aki 5 büntetőt hárított 13 alkalomból, a román Voicu (178 cm), 8 büntetőt védett sikeresen 24 lövésből (33%!), valamint a Holland Van Dorst (175 cm) 9 alkalommal ártalmatlanította a lövéseket 31 esetből. 49 játékos magassága nem érte el a 170 cm-t, ami az összes részt vevő 19.29%-a. A következő diagram jól ábrázolja a jelenlegi trendet, például Spanyolországot, Norvégiát, Franciaországot és Oroszországot figyelembe véve.
9
A 170 cm alatti játékosok száma ROU SLO SWE GER HUN FRA NED DEN SRB RUS POL NOR AUT MNE ESP SVK 49
10
1 2 3 0 1 4 1 2 3 3 3 5 5 4 8 4
Testsúly A testsúlyadatok elemzése talán nem a legspotszerűbb, figyelembe véve, hogy fiatal hölgyekről van szó (lehet, hogy ez volt az oka, hogy a norvég csapat nem szolgált adatokkal, megadhatnánk nekik a “Legudvariasabb Csapatvezetők címet”). Azonban tény, hogy a mai modern kézilabdában fontos követni a játékosok súlyának a változásait. ROU DEN SLO GER SRB MNE NED SWE HUN FRA POL ESP AUT RUS SVK NOR
71.31 70.71 70.67 69.56 68.88 68.81 68.38 68.20 68.06 68.00 67.06 65.44 64.25 64.13 63.67 0.00
Elmondhatjuk, hogy a legmagasabb csapat volt a legsúlyosabb is egyben. Elgondolkoztató újra az orosz csapat, amely ebben a kategóriában sem emelkedett ki. 11
Nemzetközi mérkőzések A legjobb 4 csapatot az első, hetedik, nyolcadik és kilencedik helyen találjuk a játékosok által játszott nemzetközi mérkőzések számának vonatkozásában. Valószínűleg komoly jelentősége lehet ennek a tényezőnek a végeredmény tekintetében, de rögtön látható, hogy csak a tapasztalat nem lehet elég.
NOR NED SRB ROU AUT POL RUS HUN GER SLO FRA ESP DEN SWE MNE SVK
31.75 28.06 27.31 26.31 25.75 21.06 20.56 18.25 12.63 12.33 6.06 5.50 3.56 2.07 0.00 0.00
Alegtapasztaltabb játékos a holland HEIJDEN VAN DER Laura volt 87, a második a román VOICU Elena-Gabriela 78m és a harmadik a szerb CVIJIC Dragana 58 nemzetközi mérkőzéssel a háta mögött. 12
Összefoglalás Minden kétséget kizáróan a legsikeresebb és legjobb teljesítményt nyújtó játékosokra kell koncentrálnunk az utánpótlás bajnokságokon és követnünk kell fejlődésüket a különböző aspektusok vonatkozásában. Ha elemezzük ezeknek a játékosoknak a pályafutását, több tehetséget fogunk kinevelni és kevesebbet fogunk elveszíteni. A csapatok különböző előképzettséggel érkeztek az EB-re, de az összes csapatról elmondhatjuk, hogy nagyszerűen demonstrálták a női kézilabda minden szépségét és izgalmát. A torna színvonala egyértelműen mutatta az európai kézilabda erejét, fejlődését és a reményteljes jövőjét a sportágnak. Ezen az úton kell haladni tovább és ez által a kézilabda meg tudja őrizni a helyét a vezető csapatsportok között.
13
CSAPAT STATISZTIKAI MUTATÓK A csapatokat a büntetődobások eredményessége, a különböző pozíciókból végrehajtott kapura lövések hatékonysága alapján elmeztük, egyúttal megvizsgáltuk a betörések, a rendezetlen védelem elleni támadások sikerességét is. A labdaszerzések, a sáncolások, valamint a sáncolt lövések aránya is figyelmet érdemel. A büntetések vonatkozásában a 2 perces, a 2+2 perces és a kizárások arányát hasonlítottuk össze. A gólszerzések hatékonysága Az egyéni technikai és taktikai felkészültség alapvetően maghatározza a gólszerzések hatékonyságát, így az átlövések, a közeli lövések és a szélső pozícióból leadott lövések vonatkozásában is. A technikai felkészültség mellett a büntetődobások eredményességét döntően befolyásolja a pillanatnyi érzelmi és mentális állapota a játékosoknak. Az első táblázatban látható az összes dobások száma és hatékonysága: KAPURALÖVÉSEK SZÁMA SWE RUS HUN GER NOR NED FRA ESP
360 354 346 335 333 333 328 295
206 218 189 198 190 195 173 155
57.22% 61.58% 54.62% 59.10% 57.06% 58.56% 52.74% 52.54%
A kapura lövések száma átlagosan körülbelül 42 volt az első 8 helyen végzett csapatok tekintetében, ugyanez a szám 47 az aranyérmes norvég válogatott esetében. A különbség a svéd és spanyol csapat között 65 lövés, ami mérkőzésenként majdnem 10 kapura lövést jelent. GÓLOK SZÁMA RUS SWE GER NED NOR HUN FRA ESP
354 360 335 333 333 346 328 295
218 206 198 195 190 189 173 155 14
61.58% 57.22% 59.10% 58.56% 57.06% 54.62% 52.74% 52.54%
HATÉKONYSÁG RUS GER NED SWE NOR HUN FRA ESP
354 335 333 360 333 346 328 295
218 198 195 206 190 189 173 155
61.58% 59.10% 58.56% 57.22% 57.06% 54.62% 52.74% 52.54%
Egyértelmű az összefüggés a lövések, a gólok száma és azok hatékonyság között, de nem szükségszerűen vezetnek ezek a számok a győzelemhez. Ez a mutató újra bizonyítja, hogy a kézilabda mennyire komplex sport, nagyon sok kritérium befolyásolja a végső eredményt. 9-m throw A 9 méteren kívüli lövések száma és hatékonysága a csapat taktika és az egyéni fizikai képességekkel van összefüggésben. Ha a csapat jó átlövőkkel rendelkezik, de nem alakít ki megfelelő helyzeteket számukra, úgy az eredményességi mutatók alacsonyak lesznek. A hatékony távoli lövések meg tudják bontani az egységes védelmi zónákat.
15
LÖVÉSEK SZÁMA HUN SWE FRA RUS GER NOR ESP NED
151 131 126 121 106 105 105 80
55 56 52 59 43 43 39 29
36.42% 42.75% 41.27% 48.76% 40.57% 40.95% 37.14% 36.25%
Egyértelmű, hogy a magyar csapat taktikája alapvetően a távoli zónából történő lövésekre rendezkedett be, ahol nagyszerű átlövőkkel rendelkezett (Deáki, Hornyák és Zácsik), de a következő táblázat megmutatja mennyire fontos a hatékonyság. Az is biztos, hogy a norvég csapat sikerének a titkait valahol máshol kell keresnünk és mindenképpen fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az orosz csapat szinte minden második lövése eredményes volt! HATÉKONYSÁG RUS SWE FRA NOR GER ESP HUN NED
121 131 126 105 106 105 151 80
59 56 52 43 43 39 55 29
16
48.76% 42.75% 41.27% 40.95% 40.57% 37.14% 36.42% 36.25%
Közeli zónából végrehajtott lövések Ha egy csapat győzni szeretne, akkor a közeli zónából leadott lövéseket magas százalékkal kell értékesítenie. A beállók rendszerint valamelyik játékostársuk technikai-taktikai megoldása után kerülhetnek gólhelyzetbe. Szélső pozícióból végrehajtott dobások A szélről leadott lövésekhez tipikusan magas technikai előképzettség szükséges. Nagyon fontos taktikai elem, például a 3:2:1-es területvédekezés ellen, ahol nem ritka a hosszú átadás utáni helyzetkialakítás. Mindenképpen fel kell készítenünk a szélső játékosainkat a mozgás közbeni labdaátvételre, labdás és labda nélküli cselezésekre. Büntető dobások A beálló játék és a betörések jelentősége megnőtt, ezzel párhuzamosan nagy fejlődésen ment át a közelmúltban. A gólszerzések mellett nagy százalékban büntetődobást lehet kiharcolni ezekből az elemekből. A büntetődobás az egyik legkönnyebb gólszerzési lehetőség, de nem szabad elfelejteni, hogy az esetleges hiba mentálisan nagymértékben vissza is vethet egy csapatot.
RUS HUN NED GER NOR SWE FRA ESP
6m
6m/g
szélső
szél/g
7m
7m/g
Össz.
Össz. gól
%
50 38 64 56 52 42 45 37
36 26 42 43 36 28 31 24
33 38 50 59 46 52 36 52
13 18 24 29 19 24 14 23
44 30 36 28 27 21 24 24
34 24 29 17 21 17 15 17
127 106 150 143 125 115 105 113
83 68 95 89 76 69 60 64
65.35% 64.15% 63.33% 62.24% 60.80% 60.00% 57.14% 56.64%
17
Szervezetlen védelem elleni támadások: A szervezetlen védelem elleni támadások jelentősége hihetetlen mértékben megnőtt a modern kézilabdában. A szakértők szerint és a statisztikai mutatók alapján, két hasonló erőt képviselő csapat közül az nyer, aki több gólt tud szerezni ebből a taktikai elemből.
LEROHANÁSOK SZÁMA NOR SWE NED RUS GER FRA HUN ESP
69 66 62 58 56 47 45 24
49 48 43 46 43 26 33 15
71.01% 72.73% 69.35% 79.31% 76.79% 55.32% 73.33% 62.50%
NOR SWE RUS GER NED HUN FRA ESP
GÓLSZERZÉSEK LEROHANÁSBÓL 69 49 71.01% 66 48 72.73% 58 46 79.31% 56 43 76.79% 62 43 69.35% 45 33 73.33% 47 26 55.32% 24 15 62.50%
RUS GER HUN SWE NOR NED ESP FRA
LEROHANÁSOK HATÉKONYSÁGA 58 46 79.31% 56 43 76.79% 45 33 73.33% 66 48 72.73% 69 49 71.01% 62 43 69.35% 24 15 62.50% 47 26 55.32% 18
Minden kétséget kizáróan a szervezetlen védelem elleni támadások szervezése és az ebből való gólszerzés volt az egyik legfontosabb eleme a norvég csapat játékának. Bátran vállaltak ésszerű kockázatokat is és az esetleges hibák sem szegték kedvüket, így nem véletlenül ezen a területen rendkívül sikeresek voltak. A skandináv csapatok (NOR, SWE, DEN) előszeretettel használták az egykezes labdaátvételt és amint lehetett (előfordult, hogy egy lépésen belül) a labdát tovább is játszották. A norvég csapat rendkívül magas színvonalon tette ezt. A francia csapat eredménye ezen a területen lehet az oka, hogy nem sikerült a legjobb 4 csapat közé kvalifikálniuk magukat. 19
Betörések:
BETÖRÉSEK SZÁMA ESP FRA RUS SWE HUN NED NOR GER
53 48 44 43 42 36 32 27
37 33 28 29 31 24 22 20
69.81% 68.75% 63.64% 67.44% 73.81% 66.67% 68.75% 74.07%
GÓLOK SZÁMA BETÖRÉSBŐL ESP 53 37 69.81% FRA 48 33 68.75% HUN 42 31 73.81% SWE 43 29 67.44% RUS 44 28 63.64% NED 36 24 66.67% NOR 32 22 68.75% GER 27 20 74.07%
A BETÖRÉSEK HATÉKONYSÁGA GER 27 20 74.07% HUN 42 31 73.81% ESP 53 37 69.81% NOR 32 22 68.75% FRA 48 33 68.75% SWE 43 29 67.44% NED 36 24 66.67% RUS 44 28 63.64%
Ez a taktikai elem volt a spanyol és a német csapat legveszélyesebb fegyvere az Európa bajnokságon. Viszont a német csapat hajtotta végre legeredményesebben a betöréseket, de a két döntőbe jutott csapat hatékonysága is jelentős volt.
20
Gyors középkezdés Nagy meglepetésre a csapatok nem alkalmazták ezt a taktikai lehetőséget. Egyszerű, könnyű gólszerzési forma, ami az ellenfelet mentálisan visszavetheti, hiszen egy kemény munkával elért gól után pár másodperccel gólt kapni nem nagy öröm. Az első 8 helyezett csapat mindössze 16 alkalommal végezte, 75%-os hatékonysággal. De elképzelhető, hogy egyszerűen a visszarendeződések fejlődése és szervezettsége miatt, erre egyszerűen nem nyílt több lehetőség. Technikai hibák, Labdaszerzések, Sáncolt lövések, Sáncolások A technikai hibák mutatják meg elsősorban az egyéni felkészültségi szintet. A mai modern kézilabdában, amikor a szervezetlen védelem elleni játék komoly fejlődésen ment át, a védők folyamatosan feszültség alatt tartják a támadókat, a megfelelő adekvát felkészülés nélkül a technikai hibák száma fokozatosan növekszik, ahogy az idő halad a mérkőzéseken. Nem kérdés, hogy az alapvető technikai elemeket pihent állapotban kell megtanítanunk, de technikai edzéseket időnként érdemes vezetnünk magas pszichés nyomás alatt is. A technikai hibák táblázata az első 5 forduló után: HUN RUS SVK FRA SRB ROM POL MNE NOR GER NED SLO ESP SWE AUT DEN
53 56 57 60 63 66 68 69 73 76 78 80 81 84 90 97
Átlag
71.94
Az első két helyen (HUN, RUS) és a 9., 10. helyen találjuk a legjobb 4 közé jutott csapatokat. Talán ez a táblázat adhat magyarázatot a dán csapat szereplésére, bár a kézilabda összetettsége miatt lehetnek ellentmondások is. 21
Az első 40 mérkőzés után 25 alkalommal nyert az a csapat, amelyik kevesebb technikai hibát követett el, de abban a 15 esetben, amikor a győztes csapat vétett többször, a különbség minimális volt. Más aspektusból vizsgálva felmerül a kérdés, hogy vajon kikényszerített (nagyszerű védőmunka) vagy ki nem kényszerített (egyéni hiányosságok) technikai hiba történt? Norvégia, Svédország, Hollandia és Dánia nagyon gyors kézilabdát játszott viszonylag magas hibaszámmal. Ezek számát csökkenteniük kell a fejlődéshez. A Magyar támadójáték rendkívül szervezett volt, a francia csapattal együtt kevesebb alkalommal vállalták fel a gyors ellentámadásokat, nem kizárt, hogy ezért is követtek el kevesebb technikai hibát. A különbség az első és az utolsó között 50 hiba, de a döntőben nem volt jelentős különbség, Norvégia 10, Magyarország 9 hibát vétett. Érdekesség, hogy a bronzmérkőzésen mind a két csapat 18.18 technikai hibát követett el.
NOR HUN RUS GER FRA ESP SWE NED
TECHN. HIBA 99 4 75 1 90 2 113 6 97 3 112 5 125 8 122 7
LABDASZERZÉS 52 38 39 41 42 49 55 56
3 8 7 6 5 4 2 1
SÁNCOLT LÖVÉSEK 23 6 11 1 24 7 18 4;5 18 4;5 30 8 16 2 17 3
SÁNCOLÁSOK 12 49 25 38 38 16 28 20
8 1 5 2;3 2;3 7 4 6
Az ezüstérmes magyarok és a bronzérmes oroszok összesen csak 7 illetve 8 labdaszerzést realizáltak. A sáncolások tekintetében a legjobbak a magyarok voltak mind támadásban, mind pedig védekezésben. Kiállítások Napjainkban sok laikus azt gondolja, hogy a sportág brutális, sérülésveszélyes. Be kell mutatnunk, hogy a kézilabdázásban az eredményesség, a kreativitás és a látványosság olyan sportszerű alapokra van helyezve, ahol a túlzott keménység kerülendő. Előfordul mérkőzéseken, hogy a védő nyújtott karral és lábbal próbálja megállítani a támadót, ezért fontos is megtanítani a játékosokat a helyes védekező mozgásokra, az egyéni technikákra, valamint meg kell tiltani az oldalirányból és hátulról történő szabálytalankodást. A torna meccseit nézve megfigyelhető volt 22
védekezésben mind az elővételezés, mind a terelés, kényszerítés hiánya, ami sok nemkívánatos védekezési megoldáshoz vezetett. 2-PERCES KIÁLLÍTÁSOK FRA GER NOR ESP SWE HUN RUS NED
20 22 23 23 24 26 28 34
2.86 3.14 3.29 3.29 3.43 3.71 4.00 4.86
Büntetések Először is egy jó hír, a torna úgy ért véget, hogy nem történt sem végleges, sem 2+2 perces kiállítás. Ez egy fontos üzenet mind a kézilabda szerelmeseinek, mind a sportág kritikusainak. Azonban meg kell vizsgálnunk a kiállítások okait, levonni a következtetéseket és az edzéseken felkészíteni a játékosainkat. Játékosok Deáki D. Klikovac A. Trifunovic J. Knezevic M. Lazovic S. Schop E. Moerk N. Irimia R. Makeeva K. Yttenberg H. Balogh G. Gros A. Pop C. Sen A. Snelder D.A.
NAT. Mérk. Figy.
2p
HUN MNE SRB MNE MNE NED NOR ROU RUS NOR SVK SLO ROU RUS NED
8 10 8 6 7 10 6 6 6 4 6 6 6 5 5
6 7 7 7 7 7 6 7 7 6 7 7 7 7 7
3 1 4 6 4 1 3 4 4 1 3 3 3 5 5
Pir.lap Összes Átlag 1 1 1 1 1 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0
24 26 25 23 23 21 16 16 16 14 15 15 15 15 15
4 3.7 3.6 3.3 3.3 3 2.3 2.3 2.3 2.3 2.1 2.1 2.1 2.1 2.1
Meg kell említenünk a montenegrói csapatot, tőlük 3 játékos szerepel az első öt között. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Lazovics piros lapja egy szerencsétlen szituáció után, rossz csere után született.
23
Szerencsére, az összes játékost figyelembe véve, átlagosan kevesebb, mint kettő kétperces büntetés jutott egy játékosra. Fair play csapatok Csapat Austria Poland Denmark Spain France Sweden
Sárga 2 Piros Összes Átlag lap perc lap 20 17 0 58 8,3 20 20 0 60 8,6 19 18 0 61 8,7 17 23 0 63 9 16 20 1 88 9,4 19 24 0 67 9,6
A legjobb 8 csapatból 3 (FRA, ESP, SWE) a táblázat első felében van, de a 3 dobogós csak a sor végén található (NOR 13., HUN 11., RUS 14.). A kézilabdának mindenképpen jót tenne, ha az élcsapatok ebben az összevetésben is vezetnének. Kapusok
24
KAPUSOK Team
6 méter Saves Shots
Szélről %
Saves Shots
9 méter %
Saves Shots
7 méter %
Saves Shots
Indítás %
Saves Shots
Betörés %
Saves Shots
Összes %
Saves
Shots
%
NOR
4
31
13
17
41
41
51
102
50
3
26
12
7
17
41
7
32
22
89
251
35
HUN
8
34
24
12
34
35
53
94
56
5
22
23
11
37
30
5
20
25
96
244
39
RUS
7
37
19
17
43
40
46
93
49
6
30
20
3
32
9
3
35
9
83
273
30
GER
9
38
24
14
32
44
38
101
38
5
24
21
15
57
26
15
40
38
96
292
33
FRA
16
38
42
16
32
50
45
95
47
4
15
27
12
36
33
4
31
13
97
250
39
ESP
13
43
30
9
25
36
25
66
38
4
29
14
10
45
22
9
34
26
72
246
29
SWE
7
42
17
31
57
54
35
77
45
2
33
6
4
37
11
6
29
21
86
278
31
NED
13
53
25
16
34
47
46
102
45
10
38
26
4
31
13
5
31
16
94
291
32
Total
77
316
24
132
298
43
339
730
46
39
217
19
66
292
23
54
252
21
713
2125
34
(Az első 4 csapat eredményességi mutatói vastagon kiemelve. Pirossal kiemelve kategóriánként a legjobb hatékonyságot elérő csapat eredményei.)
„Gratuláció” - ez az első szó, amit a kapusoknak mondhatunk. A régi mondás szerint – ha jó csapatot akarsz, végy egy jó kapust. A 7 legjobb csapat kapusteljesítménye 30% fölötti volt, ebből is kiemelkednek a magyarok és a franciák. A ziccerek védésében kiválót nyújtottak a francia kapusok, míg a szélsőket a svédek hálóőrei kergették őrületbe. Nem volt véletlen a magyar kapusok átlövések elleni eredményessége, hiszen ez nagyban múlik a védekezés hatékonyságán. Nagyon érdekes, hogy a norvégok nemcsak a lerohanások eredményes befejezésében, hanem azok hárításában is a legjobbnak bizonyultak.
Általános vélemény szerint, a kapusok teljesítménye párhuzamosan javul az évek múlásával, de ezt a tornát figyelembe véve kétségekkel kell kezelnünk ezt a megállapítást. 25
Legjobb góllövők
Név 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
Scheffknecht B. Gros A. Pop C. ROU Knezevic M. Zivkovic J. Sen A. Puskasova P. Moerk N. Adespii-Molnar A. Szymańska E. Okkels A. Fisker M. Cvijic D. Kovacsics A. Hagman N. SWE
Csapat AUT SLO ROU MNE SRB RUS SVK NOR ROU POL DEN DEN SRB HUN SWE
Mérkőzések Gólok Kapuralövések száma száma száma 7 61 99 7 55 93 7 49 65 7 49 90 7 47 93 7 44 80 7 44 87 6 42 68 7 42 101 7 40 77 7 39 72 7 38 47 7 36 42 7 36 55 7 36 60
Két játékos volt, akiknek az átlaga meghaladta vagy elérte a 8 gólos mérkőzésenkénti átlagot – Scheffknecht Ausztriából és Gros Szlovéniából. Fisker Dániából és Cvijic Szerbiából bár „csak” 5 gólos átlagot értek el, de 80%-os hatékonysággal lőttek, ami nagyszerű teljesítmény. A négy legjobb csapatból 3 játékos került erre a listára. Sen (RUS), Moerk (NOR) és Kovacsics (HUN) csapata motorja volt.
26
% 62 59 75 54 51 55 51 62 42 52 54 81 86 65 60
All-star csapat Kapus: Balszélső: Balátlövő: Irányító: Beálló: Jobbátlövő: Jobbszélső:
VÍG, Vivien MEHMEDOVIC, Majda ZÁCSIK, Szandra NIKITINA, Irina SNELDER, Danick Albertine MOERK, Nora KURTOVIC, Amanda
Magyarország Montenegró Magyarország Oroszország Hollandia Norvégia Norvégia
Gólkirálynő: Legjobb védő: Legértékesebb játékos:
SCHEFFKNECHT, Beate SCHULZE, Luisa MOERK, Nora
Ausztria Németország Norvégia
Ugyan a vélemények általában különbözőek, az All-star csapat összeállítása mindig vitára adhat okot, de a játékosok számára felbecsülhetetlen, kellemes emléket nyújthat. Természetesen ez egy szubjektíven összeállított csapat, de a sportág nemzetközi megítélése szempontjából jelentős értéket képvisel.
27
A LEGJOBB 6 CSAPAT NOVÉGIA
Támadás Áttekintve Norvégia támadó rendszerét, elmondhatjuk, hogy egy nagyon támadó jellegű védekezést alkalmaznak, ebből villámgyors lerohanásokat vezetnek -és ha nem sikerül gólt lőni- azonnal elkezdenek egy szervezett támadást. A középső átlövő kiváló játékmester is egyben, kiváló döntéseket hoz, nagyszerűen cselez, jó ütemben alkalmazza a kontra átadásokat. Az előkészítő szakasz általában hosszú, 6-12 átadásból áll. Az előkészítő szakasz nagyon hasonlít a norvég felnőtt válogatott által a Macedóniai Eb-n alkalmazott taktikához. Az átlövők szervezik általában a támadásokat – megtámogatva a beállók kemény munkájával és nagyon sok irányváltással. A reakcióidejük nagyon gyors, azonnal megpróbálják befejezni a támadásokat, amennyiben arra a legkisebb lehetőség nyílik. 28
A támadásaik majdnem 70%-a párhuzamos mozgásokon alapul, közel 30%-a egy keresztmozgásra épül, és nagyon-nagyon ritkán alkalmaznak több keresztmozgást egy támadáson belül. Támadásaik: 45%-a fejeződik be 9m körüli lövéssel, 41%-os eredményességgel; 30%-a indításból, 69%-os sikerességgel; a fennmaradó nagyjából 25% pedig a közeli lövőzónákból -beállóból 68%-os eredményességgel, szélső pozíciókból 49%-kal. Teljesen nyilvánvaló, hogy a norvég U19-es csapat a felnőtt válogatott támadási rendszerét és taktikáját próbálja követni.
Rendezetlen védelem elleni támadások Véleményünk szerint a norvég válogatott legfontosabb és legeredményesebb fegyvere az ellentámadások végrehajtása, ezért ezt részletesen elemezzük.
Kiindulási pont A modern kézilabdázásban a gyors visszarendeződés elleni támadások jelentősége nagyon megnőtt. A támadások minősége és eredményessége statisztikailag megmutatkozik az eredményekben.
Hipotézis Az eredményességet meghatározza:
a védekező taktika a labda megszerzésének módszere a labda megszerzésének helye a labda megszerzése és az ellentámadás megindítása között eltelt idő az átadások száma az ellentámadás során az ellentámadás dinamikája az ellentámadás befejezésének helye a támadások száma és végeredménye.
29
Tárgy Összehasonlítottuk, az ellentámadások szempontjából, a norvég női felnőtt válogatott (2008-as macedóniai EB) és a junior csapat (2009-es magyarországi EB) mutatóit. Trendeket keretünk és próbáltuk elemezni a legmeghatározóbb jegyeit a legsikeresebb csapat és annak közvetlen utánpótlása ellentámadási rendszerének.
Elemzés A játék sebessége folyamatosan nő, ezért napjainkban a kiváló védőmunka sokkal fontosabb, mint korábban bármikor. A védekező taktikának ellensúlyoznia kell a gyors támadásokat. A passzív, defenzív rendszereket fel kell váltania az erőteljes, aktív rendszereknek. A norvég csapat gyakran alkalmazza a 6:0-ás területvédekezést, de agresszívan támadják az ellenfél játékosait és képesek kiszorítani ezzel az ellenfelet a középső lövőzónából. Az utánpótlás csapat is alkalmazza a 6:0-t, de szívesebben választják az 5:1-et. Az ellentámadások során a félpályához közel kapják meg a labdák 70%-át. Az ellentámadások mintegy 30%-a közvetlenül a kapusoktól indul, ezért fontos a nagy futó és játéksebesség. Az ellentámadások átlagos ideje a felnőttek esetében 5.81 másodperc, de a fiataloknál is 6 mp alatt van. A támadásaik iránya egyenes, 2-3 átadásból állnak, 3-4 játékos vesz részt benne. A felnőttek eredményessége 65%-os, a junioroké 70%-os. Az összes támadásuk 4550%-a áll a gyors ellentámadásokból. Az ellentámadásaik közel 50%-át közvetlen átadásból fejezték be, a másik felében 1nél több átadást alkalmaztak. Mindkét csapat az összes gyors ellentámadását a kapuelőtérben fejezte be, 85%-ban a középső zónából, 15%-ban a szélső zónákból. Az eredményesség egyik legfontosabb eleme a labdaszerzéstől az ellentámadás megkezdéséig eltelt idő, ebben 1.35 mp-s átlagot értek el.
Összegzés Ez az utóbbi adat teszi egyértelművé a gyors és modern kézilabdázás egyik titkát, amely megmutatja a követendő utat más csapatoknak és edzőknek. Egy másik fontos megfigyelés, hogy a norvég játékosok nagyon gyakran kezelik egy kézzel a labdát és továbbítják ugyanabban az ütemben, de egy lépésen belül bizonyosan.
30
Védekezés A junior csapat által leginkább alkalmazott forma az 5:1 volt, két különböző zavaróval – a felnőttek leginkább 6.0-át védekeznek. Az elődöntőben nagyszerű mutatták be, hogy milyen gazdag a repertoárjuk, 3:3-as területvédekezésből alakultak át 3:2:1-re, végül 6:0-val fejezték be a mérkőzést. Az 1-es védők folyamatosan letámadták a szélsőket, hogy megakadályozzák őket a labdaátvételben és támadásindításban, így gyakorlatilag leszűkítve a védekező területet a 4 belső védő számára, akik egymást segítve, harmonikusan védekeztek. A kilépő védők mögötti területet kiválóan lezárták és biztosították. Ez a védekezés hatékonynak bizonyult a csapatok többsége ellen, de az olyan kreatív, sok keresztmozgásra építő csapatok ellen, mint a magyar vagy a szlovén, már előfordultak hibák is. Ezt a hatékony védekezést csak az átlövők és beállók közös munkájával lehetett feltörni. Védekezésük kulcsa a letámadás volt, valamint a gyors átmenet védekezésből támadásba.
Visszarendeződés A játék ezen fázisa fejlődött legtöbbet a női kézilabdázásban, a legtöbb csapat kiválóan megszervezi, legfőképp a norvégok. Maximum egy játékos próbál labdát szerezni, egy játékos jön vissza 1:1-ben az indulóval, a többi négy azonnal próbál visszaérni a védő zónába. Általában 4-5 játékos ér vissza 5 másodpercen belül a védekező területre.
Összegzés Minden kétséget kizáróan a norvég csapat volt a legjobb a játék négy fázisában. Megszolgálták az aranyérmet, a legmodernebb kézilabdát játszották és pontosan követték felnőtt csapatuk technikai és taktikai repertoárját. Mérkőzésről mérkőzésre jobban játszottak és látványos játékkal nyerték a döntőt.
31
MAGYARORSZÁG Támadás A magyar csapat támadójátéka volt a legösszetettebb, legkreatívabb, leglátványosabb az egész Eb folyamán, ezért mindenképpen fontos elemezni. A támadások felépítésére jellemző volt a sok keresztmozgás, amely 8-10 különböző rögzített taktikai megoldáson alapult. Általában 2-3 játékos vett részt a rövid lefolyású támadások előkészítésében, 4-6 a hosszú lefolyásúban. Az összes támadás 20%-át fejezték be a játékosok egyéni megoldásokkal, 30%-át rövid lefolyású támadásokból, 15%-át hosszú lefolyású támadásokból. Mintegy 20%-át lerohanásokból és 15%-át egyéni indításokból, labdaszerzésekből.
Különböző támadástaktikai megoldások: 1.
32
2.
Az első és második támadó taktikai megoldás, lehetőséget biztosít az átlövésekre.
33
3.
Keresztmozgás a beállóval.
34
4.
Taktikai megoldás emberelőnyben, különböző befejezési lehetőségekkel.
35
Rendezetlen védelem elleni támadás: Hasonlóan volt felépítve, mint a felnőtt válogatottnál vagy a Győri ETO-nál. Keresték a lehetőséget a közvetlen indításra, vagy az oldalvonal mellett történt a labda előrejátszása, utána az érkező irányító játékosra bízták a befejezést, aki általában a betörést választotta, vagy esetleg a második hullámban érkező átlövőket hozta játékba. Érdekes adat, hogy míg a sáncolásokban a legjobbak között volt a csapat, addig a lerohanások számában csak a 7. helyen végeztek. Ez azt jelenheti, hogy nem tudták kihasználni a jó sáncolások adta lehetőségeket és nem tudtak gyorsan váltani védekezésből ellentámadásba.
Védekezés: A magyar válogatott agresszív 5:1 és 6:0 zónát védekezett elsősorban, kiváló sánc tevékenységgel. Az 1-es védők letámadták az ellenfelet – emberelőnyben a 2-es védők letámadták az ellenfél középső játékosát, ami sokszor meglepő volt az ellenfelek számára.
36
OROSZORSZÁG Támadás: Az orosz csapat egy meghatározó átlövőre (Ana Sen) építette támadójátékát, cseréi alacsonyabb, de nagyon ügyes játékosok voltak. 4-5 játékos vett részt az általában 68 átadásból álló támadásokban. Bármelyikük képes volt gyors ritmusváltásra, ebből keresték a legjobb megoldásokat, ők voltak a legeredményesebbek a közeli lövő zónából. Két különböző típusú beállójuk volt: egy magas erős, aki rengeteg jó elzárást hajtott végre, így inkább az előkészítésben vállalt szerepet, a másik kisebb, gyorsabb, aki inkább a támadások befejezésében nyújtott maradandót. Itt említjük meg, hogy Tatjana Khmyrova nem vett részt az EB-n. Ő volt 2007-ben az U17-es és az U19-es csapat irányítója, valamint részt a 2008-as felnőtt Eb-n is. Kora szerint itt lehetett volna, de az orosz szakvezetés nem nevezte a korosztályos világversenyre. A 2007-es U17-es csapatból csak 7 játékos vett részt az EB-n, 9 új játékost hoztak, ami azt jelenti, hogy Oroszország nagyon jól áll tehetséges játékosokban.
Védekezés: Gyakorlatilag kétféle védekezési rendszert alkalmaztak, vagy masszív 6:0-t (az esetek 50%-ában), 5:1-et 40%-ban, ami esetleg átalakulhatott 3:2:1-gyé. Két éve az U17-esekkel 5:1-et és 3:2:1-et védekeztek, 2009-re közelítettek a felnőtt válogatott által játszott rendszerhez. Az 5:1-es védekezésük egyedi és igen hatásos volt, mivel a nagyon gyors szélsőik zavaró pozícióban védekeztek, a hátul lévő 5 játékos pedig agresszivitásukkal távol tudta tartani az ellenfelek átlövőit.
37
NÉMETORSZÁG A németek megpróbáltak rövid támadásokat vezetni, az átlövők próbáltak kapcsolatokat kialakítani a beállókkal. Betörésekre ritkán vállalkoztak, viszont nagyon eredményesen alkalmazták. Általában törekedtek a biztonságra, minél kevesebb kockázatot vállalva. A támadásaik nem voltak elég gyorsak, a sok cselezés és labdavezetés miatt. Védekezésben tipikus német rendszert mutattak be, kemény, jól szervezett 6:0 formájában, amit a mérkőzések végső fázisában, az ellenfél vezetésénél 5+1 vagy 4+2 váltott fel.
FRANCIAORSZÁG A franciák 9 olyan játékossal érkeztek, akik tagjai voltak a 2007-es szlovákiai U17-es Európa-bajnok csapatnak, és a hasonló siker reményében érkeztek. Támadásban rövid, 2-4 átadásból álló, előkészítő fázist hajtottak végre, amihez aktív beálló játékot párosult. Ez fontos volt a játékukban a védekező vonalak megtörésére, így alakítva ki helyzeteket az átlövőknek. Ha a védő megállította az átlövőt, azonnal érkezett a gyors, ügyes bejátszás a beállónak. Védekezésükre a 6:0 volt a jellemző, egy állandó cserével. Amennyiben nem sikerült cserélniük, a bennragadó játékos zavaró (5:1), vagy emberfogó pozícióban védekezett (5+1).
SPANYOLORSZÁG A spanyoloknak két játékosuk maradt a 2007-es U17-es csapatból, akik ott voltak ugyanabban az évben az U19-es Eb-n is (Escriban Sanchez, Chavez Hernandez). Ráadásul Chavez Hernandez részt vett a 2008-as macedóniai felnőtt Eb-n is, második helyen végzett a spanyol felnőtt válogatottal. Támadásban két variációt mutattak be: igyekeztek mindent a magas átlövőnek előkészíteni, vagy az alacsony, nagyon ügyes játékosuk 4-5 előkészítő átadás után alakítottak ki lövőhelyzeteket. Körülbelül ugyanennyi átadás kellett az alacsonyabbaknak is a lövéshez, betöréshez. Amikor cseréltek, a magas játékos beálló pozícióban játszott, ami önmagában kiváló ötlet volt, de egyelőre nem járt eredménnyel.
38
Támadástaktikai megoldás (Spanyolország)
Támadásaik nem voltak túl eredményesek, hiszen a legjobb 8 csapat közül a 8. helyen végeztek a közeli zónákból történő lövések és a lerohanások eredményességi mutatóiban. Egyedül a betöréseik voltak igazán eredményesek, mert az egyéni játékban az irányváltásaik és ritmusváltásaik dinamikusak voltak. Ebben hasonlítanak a felnőtt válogatott stílusára. A védekezésükről szinte csak jókat mondhatunk, hiszen sokoldalú és eredményes volt, rengeteg gyors mozgással és állandó helycserével. Ez megmaradt a 2007-es U17-es Eb-ről, ahol elsősorban 3:2:1-et és 4:2-t védekeztek. Most ezt tovább fejlesztették és gyakran alakult ezekből 2:4, vagy 1:5 az ellenféltől függően. Ugyanígy nem okozott gondot nekik az 5:1, a 3:3, a 6:0 vagy akár a 4+2. Összehasonlítva a 2008-as felnőtt csapattal, ez nagy különbség, mert ők mindig 6:0-t védekeztek.
39
Következtetések: Az első helyeken végzett csapatok azok közük kerültek ki, ahol komoly hagyományai vannak a kézilabdának. Így magától értetődően ezek a játékosok jobb, felkészültebb felnőttek játékosok között játszhatnak; Az életkor nem volt elsődleges a válogatásnál; A testmagasság nem volt fő szempont a válogatásnál; Az atlétikus képességek fontosabbak voltak, mint a testtömeg; Sok volt az egykezes labdakezelés, ami nem csak látványos, de hasznos is; A sikeres csapatok a játék valamelyik eleméből többet és jobban tudtak, mint a többi csapat. (Norvégia – lerohanások, Magyarország – kreatív támadó játék, Oroszország – lövések a közeli zónából, stb); Túlzott arányú volt a labdavezetés, labdaleütés, mert kevés volt a labda nélküli mozgás; Láthattunk sok mozgásra épülő és eredményes védekezési rendszereket, de az elővételező készség fejlesztése, valamint a nyújtott kezes lökések elhagyása szükségesek a további fejlődéshez; A lerohanások sebessége igen nagy volt, ami mutatja a csapatoknak a fejlődés irányát; Egy lehetséges válasz a lerohanások fejlesztésére, első lépésben megszervezni a gyors visszarendeződést (amely a védekezésre szánt idő 20%-át teheti ki.) (Visszaérkező játékosok átlagos létszáma: NOR-5,5;HUN-4,4 Eredményessége: NOR 75%, HUN 54%); A kapusok szerepe szignifikáns a végeredmény alakulásában; A játék sebessége fontosabb, mint a technikai hibák száma; de nem lehet túl sokat hibázni; Az U19-es csapatok próbálják követni felnőtt csapataik játékát, amennyiben erre a technikai és fizikai felkészültségük lehetőséget ad. Összefoglalás: Összehasonlítva a csapatokat és a játékot a 2007-es U17-es EB-n látottakkal megállapíthatjuk, hogy a játékosok magasabbak, súlyosabbak lettek, a játék irama növekedett, jól látható a technikai fejlődés, mind a védekező, mind a támadó stratégiák változatosabbá váltak. Jó pár játékos közel van már a nemzetközi szinthez, sőt néhányan sikereket is értek el ott. A kézilabda ebben a korban már maximálisan követi a játék legfrissebb trendjét; a legtöbb mérkőzés élvezhető és látványos volt. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a következő olimpián, vagy hasonló magas szintű nemzetközi kézilabda eseményen sok játékost fogunk viszontlátni erről a tornáról. A verseny kiválóan szervezett volt – nagyszerű hírverése a kézilabdának.
40
