ÁSZÁRI JÁSZAI MARI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Ászári Jászai Mari Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM

ÁSZÁRI JÁSZAI MARI ÁLTALÁNOS ISKOLA

ÁSZÁR 2013. 1


Tartalom 1

N E V E L É S I P R O G R A M .......................................................................................................... 22 1.1

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, és értékei 22

1.2

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................. 28

1.3

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.................................................. 29

1.3.1

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .............. 31

1.4

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................... 34

1.5

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai..................................................... 40

1.6

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység...................... 45

1.7

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétei rendje ....................................... 49

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel, az iskola közösségeinek együttműködése ................................................................................................................................ 50

2

1.9

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata...................................................................... 56

1.10

Az értékelés rendje ................................................................................................................ 58

1.11

Az iskolaváltás, valamint az iskolába jelentkező tanulók átvételének szabályai ................... 59

HELYI TANTERV .............................................................................................................................. 60 2.1

A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................ 60

2.2

A választott kerettanterv feletti óraszám.............................................................................. 63

2.3

Oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei....................... 66

2.4

A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ......... 67

2.5

Mindennapos testnevelés ..................................................................................................... 68

2.6

A választható tantárgyak foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai......................... 69

2.7

Projektoktatás ....................................................................................................................... 70

2.8

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................. 74

2.9

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái........... 75

2.10

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása...................... 80

2.11

A csoportbontások és egyéb foglalkozások és szervezési elvei ............................................ 80

2.12

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .................. 81

2.13

Az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelés elvei ....................................................... 91

2.14

A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ..................... 92

2.15 A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos intézkedések .................................................................................................................................... 100 2


2.16

A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok .................... 101

Bevezető A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése

3


BEVEZETŐ Az iskoláknak a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény jelenleg érvényes rendelkezése alapján ez év végéig felül kell vizsgálniuk pedagógiai programjukat. „Az iskola 2012. december 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében,

hogy

a

kerettantervről

szóló

jogszabály,

valamint

e

törvény

rendelkezéseinek megfeleljen.” [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 97. § (14) bekezdés]

4


A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései:

„4. § E törvény alkalmazásában 32. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat,

5. § (4) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg a Nat-ban foglaltak figyelembevételével. (5) A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás-

és

képességterületek

fejlesztésének

feladatait,

és

meghatározzák

a

követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.

26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el 5


és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját. (3) Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, pedagógiai programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelésioktatási program. (4) A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot, iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai művelődési programnak. A pedagógiaiművelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását. (5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be.

27.§ (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, 6


b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

46. § (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, (6) A tanuló joga különösen, hogy b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül,

50. § (5) Sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is.

51. § (1) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. (3) A többcélú intézményben általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti nevelés-oktatásban.

54. § (1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a 7


kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. (4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.

96. §(6) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő

könyvek,

munkafüzetek,

feladatlapok,

digitális

ismerethordozók

is

beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet.

97. § (14) Az iskola 2013. március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen.

8


A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: „4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról,

7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, aj) a felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit,

9


ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, bf)

a

választható

tantárgyak,

foglalkozások,

továbbá

ezek

esetében

a

pedagógusválasztás szabályait, bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, 10


bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot. (2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. (3) Az iskola pedagógiai programja – a szakképzés kivételével – meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával,

egyéni

segítségnyújtással,

türelmi

idő

biztosításával

vagy

évfolyamismétléssel. (4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a)

az

iskolai

írásbeli,

szóbeli,

gyakorlati

beszámoltatások,

az

ismeretek

számonkérésének rendjét, b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait.

11


8. § (1) Az összetett iskola, a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amely tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába. 11. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet, b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza. (2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.

13. § (1) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. (2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. (3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 65. § (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. 12


81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

118. § (3) A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, be kell szerezni.

121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.

13


122. § (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt.

128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi

állapotát

hatékonyan

fejlesztő,

a

nevelési-oktatási

intézmény

mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.”

14


A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései

„7. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projektoktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás,

művészeti

előadáshoz

vagy

kiállításhoz

kapcsolódó

foglalkozás

formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. (2) Ha az iskolai nevelés-oktatást összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan nevelés-oktatás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe. (3) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban a) idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, b) minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani. (4) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban több tantárgy együttesét érintő komplex emelt szintű oktatás esetén legalább egy érintett tantárgyra vonatkozóan, legalább a 11–12. évfolyamon a (3) bekezdés szerinti követelményeket kell érvényesíteni.

8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon. 15


(3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelésoktatás folyik, da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, db) a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg.

9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy, b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. (2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető.

16


10. § (1) Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.

Melléklet a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelethez NEMZETI ALAPTANTERV I.

RÉSZ

Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalommal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkeretet.”

17


A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre.

Ezért 2013. szeptember 1-jétől: az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017

1.

2.

3.

4.

5.

ÉVFOLYAM 6. 7.

8.

9.

10.

11.

12.

2013 2007 2007 2007

2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007

2013 2013 2007 2007

2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007

2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik:

18


• 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. • 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

19


Mottó: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert) ISKOLÁNKRÓL - bevezető – Intézményünk, a Kistérségi Közös Fenntartású Általános Iskola és Óvoda Kerékteleki intézmény 2007. augusztus 16-án jött létre a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában. Jogelődjei a Közös Fenntartású Általános Iskola Kerékteleki és a Közös Fenntartású Óvoda Kerékteleki voltak, melyeket az Ászár Császár-Bársonyos- Kerékteleki Intézményfenntartó Társulás tartott fenn 2005 szeptembere óta. 2013. január 1-jétől az óvodák leváltak az intézményről és fenntartónk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kisbéri Tankerülete lett. /107 005/ OM számunk: 201019 Székhely: Ászári Jászai Mari Általános Iskola 2881 Ászár, Kossuth Lajos utca 26. Tagintézmény: Ászári Jászai Mari Általános Iskola Gárdonyi Géza Általános Iskolája 2882 Kerékteleki, Fő utca 31.

Az intézmény valamennyi iskolájának évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására.

Alapító okiratunk szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik.

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló

20


tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő helyi polgároknak!

21


1 NEVELÉSIPROGRAM 1.1

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, és értékei - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

Iskolánk, a Jászai Mari Általános Iskola 2005 óta társulási formában működik Ászár településen. Az Ászári Jászai Mari Általános Iskola pedagógusainak nevelő - oktató munkájában az alábbiakban felsorolt pedagógiai alapelveket érvényesülnek. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: -

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

-

a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

-

a tanulók egyéni képességeit a nevelő-oktató munka során figyelembe vesszük,

-

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

-

minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában, és életének egyéb problémáiban,

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: -

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

22


-

iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket nyújt, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

-

az iskola nevelő-oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség sokoldalú és harmonikus fejlesztésében látjuk,

-

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

-

szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

-

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

-

segítünk diákjainknak felismerni és értékelni a jót és a rosszat egyaránt,

-

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

-

szeretnénk

tanulóinkat

megismertetni

nemzeti

kultúránk

és

történelmünk

eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: -

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

-

igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községi érdeklődő polgárai,

-

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a községünkben található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,

-

nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle helyi, területi rendezvényeken, illetve részt vegyen annak szervezésében és lebonyolításában. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget.

Ennek érdekében: -

biztosítjuk a hátrányos helyzetű tanulók számára a napközi otthonos, tanulószobai, és felzárkóztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra az osztályközösségbe, illetve a társadalomba való sikeres beilleszkedést.

23


Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: -

humánus,

-

erkölcsös,

-

fegyelmezett,

-

művelt,

-

kötelességtudó,

-

érdeklődő, nyitott,

-

kreatív, alkotó,

-

becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

-

képes a problémák érzékelésére és megoldására,

-

gyakorlatias,

-

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

-

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

-

van elképzelése a jövőjét illetően,

-

becsüli a tudást,

-

öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

-

ismeri és alkalmazza a tanulás helyes és hatékony módszereit,technikáit,

-

képes tudását továbbfejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni,

-

tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

-

képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,

-

a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

-

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

-

nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

-

a természet, a környezet értékeit,

-

más népek értékeit, hagyományait,

-

az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

-

a társadalmilag elfogadott normák, szabályok szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

-

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

-

ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

24


-

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

-

viselkedése udvarias,

-

beszéde kulturált,

-

társaival együttműködik,

-

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

-

képes szeretetet adni és kapni,

-

szereti hazáját,

-

megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

-

szellemileg és testileg egészséges, edzett,

-

egészségesen él,

-

szeret sportolni, mozogni,

-

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanulóban, de törekszünk rá.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és annak belsővé válása határozza meg.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

-

Az élet tisztelete, védelme.

-

A természeti környezet megóvása.

-

Az állatok és növények védelme, szeretete.

-

Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

-

Az ember testi és lelki egészsége.

-

Az egészség megőrzésének fontossága. 25


-

Az egészséges és kulturált életmód iránti igény.

-

A testmozgás iránti igény.

-

Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása).

-

Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

-

Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom).

-

Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás).

-

Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

-

Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra.

-

Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

-

A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

-

Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben.

-

Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása.

-

Fegyelem és önfegyelem.

-

Közösségi érzés, áldozatvállalás.

-

Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

-

A világ megismerésének igénye.

-

Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

-

A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása.

-

A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.

-

Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

-

A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás.

-

A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

-

Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete.

-

Az emberek egyenlőségének elismerése.

-

Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. 26


-

Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre.

-

Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Szokások kialakítását célzó, - Követelés. - Gyakoroltatás. beidegző módszerek. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

27


Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a hetven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: -

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten

feleljen

meg

az

iskolánk

helyi

tantervében

megfogalmazott

követelményeknek.) -

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal,

amelyek

képessé

teszik

őt

arra,

hogy

a

középiskolás

követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, -

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

-

1.2

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

28


A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok,

a

nemzeti

kultúra

megismertetése,

emlékeinek

tisztelete,

ápolása,

megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

1.3

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

-

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel

-

a táplálkozás, 29


-

az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,

-

a családi és kortárskapcsolatok,

-

a környezet védelme,

-

az aktív életmód, a sport,

-

a személyes higiénia,

-

az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

-

a szexuális fejlődés területén.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:

-

testnevelés órák;

-

játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;

-

az iskolai sportkör foglalkozásai;

-

tömegsport foglalkozások;

-

táncoktatás (néptánc, társastánc)

-

úszásoktatás;

-

a helyi tantervben szereplő biológia, egészségtan tantárgyak tananyagai

-

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

-

évente

egy

egészségvédelemmel,

helyes

táplálkozással,

elsősegély-nyújtással

foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; (részletes programját a mindenkori éves munkaterv határozza meg). az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

minden félévben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;

-

az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele

-

évente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;

-

a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak

évenként

legalább

egyszer

fogászati,

szemészeti

és

általános

szűrővizsgálaton kell részt venniük.) A szűrővizsgálatokra a helyi fogorvosi, orvosi, 30


védőnői rendelőkben kerül sor, nevelői kísérettel és felügyelettel előre egyeztetett időpontban. 1.3.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

-

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

-

tudják

a

leggyakrabban

előforduló

sérülések

élettani

hátterét,

várható

következményeit; -

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

-

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

-

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe.

Támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

31


Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

TANTÁRGY

biológia

kémia

fizika testnevelés

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: -

teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél;

-

a mentőszolgálat felépítése és működése;

-

a mentők hívásának helyes módja;

-

valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki

óra

megtartásában

az

elsősegély-nyújtási

alapismeretekkel

kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: A 7-8.osztályosok számára külső szakember vezetésével heti 1 alkalommal elsősegélynyújtási alapismeretek szakkör szervezése. Minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával.(A mindenkori éves munkaterv szerint.) Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

32


Iskolai környezeti nevelési program Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

-

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében

–

foglalkoznak

a

környezet

megóvásának

szempontjából

legfontosabb

ismeretekkel: -

a környezet fogalmával,

-

a földi rendszer egységével,

-

a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

-

a környezetvédelem lehetőségeivel,

-

lakóhelyünk természeti értékeivel,

-

lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a helyi tantervben szereplő természetismeret, földrajz tantárgyak tananyagai

-

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

A környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;

-

a „Föld napja” alkalmából szemétszedés a környezetünkben

-

a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában. 33


1.4

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 34


A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

Az egységes alapokra épülő differenciálás

Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.

A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni:

35


-

Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás

belső

motivációinak,

önszabályozó

mechanizmusainak

kialakítását,

fejlesztését. -

A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.

-

Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának,

nézeteinek

feltárását,

adjon

lehetőséget

esetleges

tévedéseinek

korrigálására és tudásának átrendeződésére. -

Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

-

Az iskolai tanítás - tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.

A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Jászai Mari Keréktelekin Gárdonyi Géza emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti Jászai Napok, és a nevéhez fűződő mese-és prózamondó verseny

megrendezése,

melyet

minden

tanévben

a

munkatervünkben

részletesen

meghatározunk. Keréktelekin Gárdonyi nap. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 6-a, október 23-a, március 15-e évfordulóján, anyák napján, karácsonykor, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak, a magyar kultúra napján, a Költészet napján, a Föld napján, a Víz Világnapján, illetve a Madarak fák napján,

36


Nemzeti Összetartozás Napján témanapot tartunk minden évben.(Részletes programja az éves munkatervben). Meglátogatjuk a lakóhelyünkön, illetve szűkebb környezetünkben fellelhető néprajzi, építészeti emlékeket

Diákétkeztetés

A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény, a helyi önkormányzatok segítségével.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

-

Az egyéni képességek fejlesztését, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

-

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.

-

A 8. évfolyamon a továbbtanulást felvételi előkészítő órák megszervezésével segítjük, heti 1-1 óra magyar irodalom és nyelv, továbbá matematika tantárgyakból.

-

A felső tagozatosok számára heti rendszerességgel gépírást tanítunk külső szakember igénybevételével, a számítástechnika tantárgy hatékonyságát és gyorsasságát elősegítve.

További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Igény alapján iskolaotthonos, napközi otthonos és tanulószobai foglalkozást biztosítunk.

A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, -

akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, 37


-

akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

Iskolai sportkör

Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók érdeklődésére alapozva egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

Témanapok, (projektnapok)

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör 38


köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. Részletesen meghatározva, feladatokra és felelősökre lebontva a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. A projektoktatás során külső szakember segítségét is kérhetjük, illetve –ha a téma megkívánja - a hagyományos tanítási óra kereteit átléphetjük. (természetkörnyezetvédelemi kirándulás az erdőbe, múzeum – mozi-szín-házlátogatás)

Hit- és vallásoktatás

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat

munkáját

a

4-8.

osztályokban

megválasztott

küldöttekből

álló

diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott összekötő pedagógus segíti.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

Tanulmányi kirándulások

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára országjáró tanulmányi kirándulásokat szerveznek 1-2 napos intervallumban, szülőkkel való egyeztetetés után. A felső tagozatos korosztály számára –szülői vállalással és pályázati támogatással- határontúli magyarlakta területekre tanulmányi kirándulás szervezése, erősítve a magyarságtudatot, illetve az összetartozás érzését.

Erdei iskolák, táborozások

A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy39


egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős

programokat

szervez

(pl.

túrák,

kirándulások,

táborok,

színház-

és

múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Iskolai könyvtár

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

1.5

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. A munkaköri kötelességek teljesítése.

40


-

Heti

teljes

munkaidejének

nyolcvan

százalékát

(kötött

munkaidejét)

az

intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. -

Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

-

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.

-

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

-

Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken.

-

Tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeltetéskor.

-

A tudomására jutott hivatali titok megőrzése.

-

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

-

Tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű továbbképzéseken, értekezleteken való aktív részvétel.

-

Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

-

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

-

A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése, rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

-

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

-

A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).

-

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

-

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon

-

Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

-

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

-

A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.

-

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.

-

A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. 41


-

A tanulók dolgozatainak javítása.

-

A tanulók munkájának rendszeres értékelése.

-

A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és helyettesített órák vezetése.

-

Kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése.

-

Tanulmányi versenyek lebonyolítása.

-

Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai mérésekben.

-

Iskolai kulturális és sportprogramok szervezése.

-

Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása.

-

A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása.

-

Szülői értekezletek, fogadó órák megtartása.

-

A tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok.

-

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.

-

Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

-

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

-

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

-

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

-

Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

-

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

-

Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

-

A helyi alapítvány működésének segítése.

-

Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). 42


-

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

-

Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

-

Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.

-

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

-

Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

-

A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

-

Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre -

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van személyiségfejlődés jegyeire.

-

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

-

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

-

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.

-

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

-

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

-

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

-

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

-

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját.

-

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről.

-

Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

-

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

43


-

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége, és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.

-

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

-

Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

-

A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

-

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

-

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

-

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

-

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

-

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

-

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

-

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

-

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

-

Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

-

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

44


-

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az

osztálynaplóban

havonként

összesíti.

Igazolatlan

mulasztás

esetén

a

jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. -

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

-

Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

-

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével

kapcsolatos

feladatokat,

elkészíti

az

ehhez

szükséges

dokumentumokat. -

Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).

-

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

-

Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

-

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.

-

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

-

Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

-

Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

-

Figyelemmel

kíséri

az

osztály

tantermének

gondozottságát

és

pedagógiai

szakszerűségét.

1.6

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: 45


-

különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló,

-

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

-

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

-

kiemelten tehetséges, gyermek, tanuló,

-

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,/a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján/

Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló

Sajátos nevelési igényű tanuló

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján érzékszervi, értelmi, vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem, vagy magatartászavar) küzd. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. Munkánk során figyelembe vesszük a Köznevelési törvény, a NAT és a 2/2005.(III.01) OKM rendeletben meghatározott Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, a szülők elvárásait és az általuk nevelt tanulók sajátosságait. Elsődleges cél az SNI tanulók integrálása során biztosítani azokat a feltételeket, melyek meglétével a gyermek képes beilleszkedni az adott közösségbe, aktívan részt venni annak munkájában, ezzel biztosítva személyiségének harmonikus fejlődését. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben foglalkozásokon vesznek részt. A fejlesztő foglalkozásokat fejlesztési terv alapján végezzük. A fejlesztési terv elkészítése a gyógypedagógus vezetésével a többi nevelő és amennyiben lehetséges a szülő bevonásával történik. (team munka) A tanórán kívüli és szabadidős tevékenységekbe való bekapcsolódási lehetőséget biztosítjuk az SNI tanulók számára. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatát biztosítjuk 46


A beilleszkedési, tanulási magatartási nehézségek küzdő tanuló Beilleszkedési, tanulási magatartási nehézségekkel küzdő tanuló az, akiről a Nevelési Tanácsadó ezt a szakvéleményben megállapítja. Iskolánkban a BTM tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában történik. Elsődleges cél a BTM tanulók integrálása során biztosítani azokat a feltételeket, melyek meglétével a gyermek képes beilleszkedni az adott közösségbe, aktívan részt venni annak munkájában, ezzel biztosítva személyiségének harmonikus fejlődését. A BTM tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus, illetve fejlesztő pedagógus vezetésével fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt, melynek területeit és időkeretét a szakvéleményben leírtak alapján kell megállapítanunk. A tanórán kívüli és szabadidős tevékenységekbe való bekapcsolódási lehetőséget biztosítjuk a BTM tanulók számára is. Szoros kapcsolat ápolunk a helyi óvodai intézménnyel, a nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatát biztosítjuk.

A kiemelten tehetséges tanuló Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség, a következő tevékenységek szolgálják a képességek kibontakoztatását: -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-

a tehetséggondozó képesség-kibontakoztató foglalkozások keretében diákjainknak biztosítjuk a zeneoktatást zongora és furulya hangszereken,

-

egyéni foglalkozások;

-

képesség-kibontakoztató felkészítés,

-

iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; 47


-

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

-

iskolai sportkör, szakkörök;

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

-

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő

tevékenység Segítjük a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját. Munkánkat a következők jellemzik: -

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

-

felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások,

-

egyéni foglalkozások,

-

a tanulók rendszeres fejlesztő értékelése és tájékoztatása a szülők felé,

-

nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai,

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

-

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

-

iskolai sportkör, szakkörök;

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

-

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

-

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

-

a szülőkkel való együttműködés;

-

családlátogatások;

-

szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

-

szülők

tájékoztatása

a

családsegítő

és

a

gyermekjóléti

szolgálatokról,

szolgáltatásokról.

48


1.7

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétei rendje

A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli Az alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: -

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

-

tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;

-

sportélet;

-

túrák, kirándulások szervezése;

-

kulturális, szabadidős programok szervezése;

-

a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).

Ezekben a kérdésekben: -

az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;

-

a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. A megrendelésre kerülő tankönyvekről ki kell kérni a DÖK véleményét is. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

-

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

-

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

-

a házirend elfogadása előtt.

A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. Az iskolában iskolai vezetőség (igazgatói tanács) működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola 49


vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

1.8

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel, az iskola közösségeinek együttműködése

Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. Az együttműködés fórumai: -

az igazgatóság ülései,

-

az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései,

-

a különböző értekezletek,

-

megbeszélések,

Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári helyiségében elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek: -

az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

-

az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal), az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.

A szakmai munkaközösségek együttműködése Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: -

a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, 50


-

iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

-

iskolán kívüli továbbképzések,

-

a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

A szülői munkaközösség és az iskola közösségeinek együttműködése

A SZM az iskola közösségeivel teljes jogú tagjain, és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. A SZM tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 3 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket a tevékenységükről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az intézmény felé továbbítani. Az SZM ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: -

az iskola igazgatója, helyettese, munkaközösség-vezetők

Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább 1 alkalommal – köteles tájékoztatni a SZM-t.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi „tanáccsal”.

51


A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

Egyéni megbeszélések Feladata: a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. Családlátogatás Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: -

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

-

a szülők tájékoztatása

-

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

-

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

-

a helyi tanterv követelményeiről,

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

-

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

-

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

-

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

-

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

Fogadó óra 52


Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap Feladata: hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola nevelői szobájában; 53


-

1.9

az iskola igazgatójánál;

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel

54


Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kisbéri Tankerülete 2870 Kisbér, Széchenyi u. 2. Az intézmény működtetőjével: -

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kisbéri Tankerülete 2870 Kisbér, Széchenyi u. 2.

A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: -

Ászár Község Önkormányzata 2881 Ászár, Kossuth u.16.

-

Kerékteleki Község Önkormányzata 2882 Kerékteleki Fő u. 21.

A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel: -

KÖRPI 2800 Tatabánya Fő tér 1.

A Kisbéri tankerület oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: -

Benedek Elek Pedagógiai Szakszolgálat

-

Kisbéri Gyermekjóléti és Családsegítő Központ

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: -

Az iskolát támogató helyi alapítványok kuratóriumával.

-

Az ászári közművelődési intézményekkel, helyi művelődésszervezővel

-

Az alábbi társadalmi egyesületekkel: helyi sportegyesület

-

A helyi egyházak gyülekezeteivel

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettes a felelős. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a helyileg illetékes orvosi rendelő egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Kisbéri családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettes a felelős. Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján 55


térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek, valamint társadalmi egyesületek helyi csoportjai: -

helyi sportegyesület, néptánccsoport,

A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába.

1.10 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja

A vizsgaszabályzat megalkotásának célja, hogy a hatálya alá tartozó személyek egyértelműen meg tudják határozni a vizsga fajtáját, a feladatok formáját és tartalmát, továbbá objektíven tudják elvégezni az értékelést.

A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik, melyek a következők: -

osztályozó vizsga,

-

különbözeti vizsga,

-

javítóvizsga,

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára, - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, -

akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója

különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, 56


-

ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

-

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat

ÍRÁSBELI VIZSGA

SZÓBELI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

ÍRÁSBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI 57


Testnevelés és sport FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

GYAKORLATI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

1.11 Az értékelés rendje Az értékelés rendje Az iskola a nevelő-oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az értékelés kiterjed az iskola egészére: tanulmányi, szabadidős, illetve a közösségi munkára. A tanulmányi munka értékelésének alapja a tantárgyanként megfogalmazott követelményrendszer. emellett figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változnak: fejlődnek-e, vagy hanyatlott-e, az előző értékelés óta. Az ellenőrzés és értékelés csak akkor tölti be a szerepét, ha folyamatos, objektív és előre meghatározott és ismertetett követelményeken alapul. Az értékelés történhet szóban és írásban, 1-1 munkát, vagy munkafolyamatot. Félévkor és év végén minden pedagógus írásbeli értékelést ad a tanulókról, annak teljesítményéről, melynek alapja 1-1 tantárgy követelményrendszere. Félévkor az 1. és a 2. évfolyamon szöveges értékelést adunk, a többi évfolyamon pedig osztályzattal értékeljük tanulóink teljesítményét, ami az ellenőrzőbe kerül.

58


Év végén az 1. évfolyamon szöveges értékelésre kerül sor, a többi évfolyamon /2-8./ osztályzattal értékeljük a tanulókat, amely a bizonyítványba kerül.

1.12 Az iskolaváltás, valamint az iskolába jelentkező tanulók átvételének szabályai Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: -

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

-

a szülő személyi igazolványát;

-

a gyermek lakcímkártyáját;

-

az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;

-

a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

-

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: -

a tanuló anyakönyvi kivonatát;

-

a szülő személyi igazolványát;

-

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

-

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

59


Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

2 HELYI TANTERV 2.1

A választott kerettanterv megnevezése

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27 60


Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4

6. évf. 4 3 3

7. évf. 3 3 3

8. évf. 4 3 3

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

1 1 5 1 3 28

1 1 5 1 3 31

1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

61


Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Tantárgyak

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

7

Matematika

4

4

3

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

2

2

2

2

Ének-zene

2

1

2

2

Vizuális kultúra

1

2

2

2

Informatika

-

-

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

2

2

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

7. évfolyam 4 2 4 1 2 4 1 1 1 1 2 5 1 2 31

8. évfolyam 4 2 4 1 2 4 2 1 1 1 1 5 1 2 31

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5-8. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társ. és állp.ism. Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évfolyam 4 4 1 2 1 2 2 2 1 1 5 1 2 28

6. évfolyam 4 4 1 2 2 1 2 2 1 1 5 1 2 28

62


2.2

A választott kerettanterv feletti óraszám

A választott kerettanterv óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük az alábbi óraszámokkal. Nem írunk elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztjuk el. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

3. évf. 6+1 +2 4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6+1 2+1 4+1 1 1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társ. és állp. ism. Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 2+0,5 1 2+0,5

1 1

6. évf. 4 3 3+1 2+0,5 1 2+0,5

7. évf. 3+1 3 3+1 2 1

8. évf. 4 3 3+1 2 1

1 1

2 2 1+0,5 1+0,5 1 1

1+1 1+1 2 2 1 1

1 1 5 1 3 28

1 1 5 1 3 31

1

1 +1 1 5 1 2 28

5 1 3 31 63


Ászári Jászai Mari Általános Iskola Gárdonyi Géza Általános Iskolájában: Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 7+1 Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 4+1 Matematika Informatika 1 Erkölcstan 1 Környezetismeret 2 Ének-zene 2 Vizuális kultúra 1 Életvitel és gyakorlat 5 Testnevelés és sport 2 Szabadon tervezhető órakeret 25 Rendelkezésre álló órakeret

2. évf. 7+1 4+1

3. évf. 6+2 4+1

1 1 2 2 1 5 2 25

1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6+1 2 4 1 1 1+1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társ. és állp. ism. Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4+1 2 1 2 1 1

6. évf. 4+1 3 3+1 2 1 2+1 1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 2 1 2 2 1+1 1 1 1

8. évf. 4 3 3+1 2 1 1+1 1+1 2 2 1 1

1

-

-

-

+1 1 5 1 2 28

1 1 5 1 3 28

1 1 5 1 3 31

1 5 1 3 31

64


1-4. évfolyamon az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára. Tantárgyak

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

7+1

7+1

6+1

7

Matematika

4+1

4+1

3+1

4+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

2

2

2

2

Ének-zene

2

1

2

2

Vizuális kultúra

1

2

2

2

Informatika

-

-

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

2

2

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

6. évfolyam 4+1 4+0,5 1 2+0,5

7. évfolyam 4+0,5 2 4 1 2

8. évfolyam 4+1 2 4 1 2

2

4+1

4+1

1 2 2 1 1 5 1

1+0,5 1 1 1 2 5 1

2 1 1 1 1 5 1

5-8. évfolyamon az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára. Tantárgyak 5. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 4+1 Idegen nyelv Matematika 4+1 Erkölcstan 1 Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek Hon- és népismeret 1 Természetismeret(fizika, kémia, 2 term.ism. biológia, egészségtan Földrajz Ének-zene 2 Vizuális kultúra 2 Informatika 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki óra 1 Szabadon tervezhető órakeret 2 Rendelkezésre álló órakeret 28

2 28

2 31

2 31

65


2.3

Oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: -

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

-

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

-

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

66


2.4

A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

A NAT által előírt pedagógiai feladatok megvalósulását a kötelezően, és szabadon választott tantárgyak, illetve szakkörök, felzárkózató és tehetséggondozó foglalkozások, a szabadidős tevékenységek hatékony szervezése, a hagyományőrzés, az ünnepségek, megemlékezések megszervezése, továbbá a helyi (településünkön működő) különböző szervezetekkel intézményekkel való együttműködés teszi lehetővé. Ezek a a pedagógiai feladatok a következők: -

erkölcsi nevelés

-

nemzeti öntudat, hazafias nevelés

-

állampolgárságra, demokráciára nevelés

-

önismeret és a társas kultúra fejlesztése

-

családi életre nevelés

-

testi és lelki egészségre nevelés

-

felelősségvállalás másokért, önkéntesség

-

fenntarthatóság, környezettudatosság

-

pályaorientáció

-

gazdasági és pénzügyi nevelés

-

médiatudatosságra nevelés

-

tanulás tanítása

-

módszertani alapelvek: belső motiváció, differenciálás, kooperatív,

-

esélyegyenlőség

-

szegregáció mentes int. szervezés

-

óvoda-iskola átmenet

-

osztályba/csoportba sorolás elvei

-

eredményességi mutatók alapján (komp. lemorzsolódás, továbbtanulás) – egyéni, intézményi fejlesztés

-

pályaorientáció erősítése- utánkövetés, együttműködés a középiskolákkal 67


2.5

-

szabadidős programokon való részvétel

-

egészségfejlesztési program

-

egészséges táplálkozás

-

mindennapos testnevelés

-

testi- lelki egészség, szenvedélybetegségek megelőzése

-

iskolai erőszak megelőzése

-

balesetmegelőzés, elsősegélynyújtás

-

személyi higiéné

-

veszélyeztetettség megelőzése, gyermekvédelmi feladatok szervezése

Mindennapos testnevelés

Az iskola a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: Napközi otthonban (1-6.osztály) is biztosítjuk diákjainknak a mindennapos testmozgást egyrészt a sportfoglalkozás,

másrészt pedig a

napi 0,5-1órás

szabadfoglalkozás keretében. Az iskola minden alsó tagozatos osztályában, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, - iskolaotthonban (1-3-o.) játékos sportfoglalkozás keretében, heti két órában. Felső tagozaton felmenő rendszerben (5-6.o.) heti 5 óra keretében szervezi meg a diákoknak, amelyből legfeljebb heti két óra a NAT testnevelés és sport műveltségterületében

jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, társastánc,

közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), vagy más sporttevékenységekre fordítható. A heti két óra kiváltható az alábbi módok valamelyikével: - a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, - iskolai sportkörben való sportolással,

68


- kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

2.6

A választható tantárgyak foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó, és szabadon választható tanítási óra. A helyi tantervünkben határozzuk meg, melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. Ha a tanulót – kérelmére – felvettük a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatjuk. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy tekintjük, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Az iskolánk igazgatója minden év április 15-éig elkészíti, és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt beszerezzük a szülőimunkaközösség, és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Minden év május 20-áig felmérjük, hogy hány tanuló, milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy ehelyett az állami általános iskolában kötelező erkölcstan órán kíván részt venni. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben nem

69


kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. be (20/2012-es EMMI rendelet 15.§(1). A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolhatja.

2.7

Projektoktatás

Napjainkban egyre többet hallunk annak fontosságáról, hogy az iskolákban a gyerekeknek olyan tudásra kell szert tenniük, amely a mindennapi életben jól hasznosítható, és továbbfejleszthető. Megváltozott a diákok és szülők tudáshoz való viszonya: naprakész, gyakorlatias információk megszerzése került előtérbe. A tanár szerepe is egyre inkább átértékelődik: az egyirányú ismeretközlés helyett a tanulási folyamat megszervezésére, támogatására, a diákok aktív részvételére helyeződik a hangsúly. Ennek az új kihívásnak kiválóan megfelel a projektmódszer alkalmazása. A projekoktatás módszerével intézményünk is él, annak konkrét meghatározása /tantárgyi kapcsolódásai, témái,feladatai, felelősei, szükséges feltételek megvalósítása/ mindig az aktuális tanév munkatervében történik. A projektmódszer lényege: olyan sajátos tanulási egység, tanulási technika, amelynél a megismerés fő forrása az önálló és csoportos tapasztalás. Legfontosabb értéke maga az alkotó munkafolyamat. A tanulók egy-egy probléma megoldásán túl, több kapcsolódási pontot, összefüggést keresnek. A passzív befogadó és feldolgozó magatartást felváltja az aktív, kísérletező, saját képességeit próbára tevő és fejlődő egyén. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához, egymást segítve egymás elfogadásával. A diákok bekapcsolódhatnak a célorientált mozzanatokba, és személyiségfejlődésük adott szakaszában meglévő ambícióik, tehetségük függvényében találják meg és végzik a projektfeladatokat. Minden tanuló az egész részeként cselekedve, csoportjának hasznos tagjává válik, és saját képességeinek kibontakoztatásával a társadalom keretein belül zajló életére is felkészülhet. A diákok a munkavégzéshez és a mindennapi élethez nélkülözhetetlen képességeket fejlesztenek ki, úgymint a szolidaritás, együttműködés, felelősségvállalás, önértékelés, az idegen nyelvi kommunikáció és az informatikai készségek, amelyek mind hozzájárulnak a munkaerőpiacon sikerességükhöz és érvényesülésükhöz. A projektmunka során megváltozik a tanár szerepe is. Az irányítás helyett, inkább az 70


együttműködést elősegítő, az egyes munkafolyamatokat koordináló és tanácsadói szerepkörök kerülnek előtérbe. Ugyanakkor rendkívüli szerepet nyer a tanár tudatossága, munkaszervező képessége, mivel a projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg. Nemcsak a diákokat kell összefognia, de meg kell teremteni az egyes műveltségi területek közötti összhangot. Ha ez valóban sikerül, akkor megvalósul a projekt didaktikai hármas alapelve: átélés – ismeretszerzés – megértés. A projektoktatás kritériumai -

kiindulópont a diákok probléma felvetése, a tervezés közös munka legyen,

-

a projekt megoldása tevékenységen keresztül történjen, és kapcsolódjon valós helyzetekhez,

-

adjon módot individualizált és csoportmunkára egyaránt,

-

kidolgozása összefüggő, hosszabb rövidebb időtartamot öleljen fel,

-

a cél az iskolán kívüli helyzet megismerésére, vagy megváltoztatására vonatkozzon,

-

interdiszciplinaritás jellemezze,

-

a pedagógusok és tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerként dolgozzanak együtt,

-

a diákok döntsenek önállóan, de a felelősséget vállalják,

-

a pedagógusnak tanácsadó, stimuláló, facilitátor funkciót tölt be,

-

a tanulók között a kapcsolatok erősek és kommunikatívak legyenek,

-

a megfelelő tárgyi és személyi feltételek biztosítása.

A pedagógiai projekt főbb szakaszai -

a projekt gondolatának érlelése, inkubációs szakasz, a projekt indítása: a projekt definiálása, a projekt megtervezése

71


-

a projekt megszervezése -

a projekt végrehajtása, kivitelezése,

-

a projekt lezárása: prezentáció értékelés

A projekteket a legkülönbözőbb szempontok alapján csoportosíthatjuk, ezek a következők lehetnek:

-

célterület szerint: technikai, környezeti nevelési, gazdaságismereti, kutatási, vegyes,

-

tartalom szerint: tantervi célokat, tartalmakat, tananyagrészeket feldolgozó, illetve tanterven kívüli tartalmakat, célokat feldolgozó projekt, az előbbiek kombinációja,

-

tevékenység jellege szerint: folyamatorientált, eredményorientált, vegyes projekt

-

megvalósítási helyszín szerint: iskolán belül, vagy kívül

-

résztvevők létszáma alapján: iskolai szintű, évfolyami szintű, osztályprojekt, kiscsoportos, nagycsoportos, egyéni projekt

-

időstruktúrája alapján: a néhány órástól több hetes, hónapos, vagy akár egy évre is kiterjedhet,

-

témaválasztás módja alapján: pedagógusok, gyerekek, illetve közös választás

-

produktum alapján: tárgy, modell, játék, előadás, videó, vagy magnófelvétel, kiállítás, rendezvény, kirándulás, nyilvános vita, tárgyalás, előbbiek kombinációja,

-

interdiszciplinaritás alapján: szűk tartalmú, vagy multidiszciplináris, vagyis a téma feldolgozásánál különböző tantárgyak, műveltségterületek kapcsolódnak össze

A leggyakoribb tanítási projektek:

-

technikai projekt (célja: valamilyen tárgyi produktum megalkotása)

-

művészeti projekt (nagyon fontos az esztétikai kivitelezése)

-

környezeti projekt (erdei iskola, folyó, erdő..élővilága)

-

gazdaságismereti projekt (alma projekt)

-

kutatási projekt (új anyagrész feldolgozása)

72


A projektmódszer pozitívumai: -

A tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak.

-

Saját érdeklődésük vezeti őket, így a motiváció igen erős.

-

Fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a kreativitást, az ismeretszerzési képességet, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a kooperációt, a tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk megosztását.

-

Az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja.

-

Saját

képességeiknek

megfelelően

tudnak

részt

venni

egy-egy

probléma

megoldásában. -

Konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt.

-

Lehetőség nyílik újfajta tanár-diák kapcsolat kialakítására.

-

Örömteli, stresszmentes együttműködést biztosít.

-

Előmozdítja a pedagógusok szakmai együttműködését, így javítja a tantestület összetartását.

-

Megvalósul az egymástól történő tanulás elve.

-

A projektmódszer alkalmazásának nehézségeit két nagyobb csoportba sorolnám: az egyikbe az objektív, a másikba a szubjektív feltételek megvalósításával kapcsolatosak dolgokat sorolnám.

-

koordináló, ösztönző szerepkör kerül előtérbe a pedagógus részéről. De, nem csak a diákokkal kell a munkát összehangolni, hanem a projektben résztvevő pedagógusokkal és külső szakemberekkel, szülőkkel, alkalmazkodni kell egymáshoz. Nagyon fontos a nagyfokú szervezőkészség, a lényeglátás, felfedezni, és felfedeztetni a különböző tartalmak közötti kapcsolatot, összhangot. Mindez nem könnyű dolog, ezt is tanulni kell, tehát egy folyamatos megújulást kíván tőlünk.

-

A projekt megvalósítása során felborul a hagyományos iskolai rend: változik az időbeosztás, a tantárgyak nem különülnek el olyan élesen, és nem egyszer az osztálykeretek is felbomlanak, és nagyobb az alapzaj,-ezt a pedagógusoknak el kell fogadni.

73


2.8

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Tanulóink esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregáció -és diszkriminációmentességet, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézményünk biztosítja a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, és hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására és társadalmi integrációjára helyezi. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a beiratkozásnál, felvételinél, az oktató-nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerőforrásfejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. A tantestület minden tagja tisztában van az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal. Biztosítja a diszkriminációmentes oktatást- nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragad minden alkalmat, hogy az esélyegyenlősséggel kapcsolatos ismereteit bővítse. Feladataink: -

Tárgyi és személyi feltételek biztosítása az SNI és hátrányos helyzetű tanulóink fejlesztéséhez.

-

A fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján folyik, a szakértői bizottság előírásai alapján, és team munkában készül.

-

Segítjük az óvodából az iskolába való átmenetet- adekvát pedagógiai módszerek és eszközök alkalmazásával.

-

A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók körének felmérése, életútjuk figyelemmel kísérése, cél a szociális hátrányok csökkentése, illetve megszüntetése.

-

Együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

-

A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók oktató-nevelő munkája integrált formában folyik.

-

A hátrányos megkülönböztetést tiltjuk, illetve felszámoljuk.

-

Gyermek-és ifjúságvédelmi felelősünk felelősségteljesen és hatékonyan végzi munkáját, szorosan együttműködik a családsegítő intézettel, védőnői szolgálattal, iskolaorvossal és a rendőrséggel is. 74


-

Gyermek-és ifjúságvédelmi felelősünk együttműködik a szülőkkel, pedagógusokkal, legfőképp az osztályfőnökökkel, gyógypedagógusokkal és a napközis nevelőkkel.

-

Az iskolai lemorzsolódást minimálisra csökkentjük.

-

Továbbtanulásukat segítjük megfelelő középfokú intézmények ajánlásával, ha szükséges kérjük a nevelési tanácsadó segítségét, pályaorientációs tevékenység.

-

Igyekszik védettséget, még több szeretetet, vidámságot biztosítani a gyermekek számára.

-

Differenciált, tudatos nevelő-oktató munkával segítjük a gyermek harmonikus személyiségének harmonikus fejlődését.

-

Motiváljuk a diákokat a tanulószobai és napközis foglalkozásokon való részvételre, ahol

lehetőséget

biztosítunk

a

házi

feladatok

elkészítésére,

ellenőrzésére,

szakkorrepetáláson való részvételre; -

Lehetőséget teremtünk az Arany János középiskola által meghirdetett ösztöndíj megszerzésére.

-

Feladatunknak tekintjük a tanulmányi kirándulásokon és nyári táborokon való részvétel lehetőségének a megteremtését anyagi segítség nyújtásával,- pályázatok figyelésével, alapítványi támogatással.

-

A könyvtárból biztosítjuk a tankönyvek és egyéb könyvek kölcsönzését.

-

Feladatunk a pályázatok figyelése, ill. az azokon való részvétel.

-

A képesség-kibontakoztató fejlesztés célja a családi háttér, a szociális helyzet és a képesség fejletlenségéből adódó hátrányok ellensúlyozása, korrigálása, integrált nevelés formájában az alapkészségek elsajátításának biztosítása, az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása, értékközvetítés, személyiségfejlesztés (kompetenciák,

önmegvalósítás,

önképzés),

problémamegoldó

gondolkodás

kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozása és a pályaorientáció.

2.9

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanév során ügyelünk az írásbeli és szóbeli számonkérés arányára. Arra törekszünk, hogy a tanév során minden tanuló legalább egyszer kapjon lehetőséget szóbeli beszámolóra minden műveltségi területen. Ezáltal fejlődik beszédkészségük, aktivizálódik szókincsük, továbbá alkalmuk nyílik a szóbeli kifejezési mód különböző formáinak gyakorlására. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az 75


osztálynaplón kívül a tájékoztató füzetében is feltüntetni. A tájékoztató füzetben minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni. A számonkérés gyakorisága A számonkérés gyakorisága összhangban van a heti óraszámmal, így heti egy, vagy annál kevesebb óraszám esetén félévente legalább 3, minden más esetben havonta legalább 1 alkalommal kerüljön rá a sor. A számonkérés formái A tanórákon szóban és írásban számolnak be a diákok a tudásukról. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult, de a tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Szóbeli számonkérések: -

szóbeli felelet: előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján

-

óraközi munka: az órai munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége

-

önálló kiselőadás: egy adott téma önálló feldolgozása és előadása

Írásbeli számonkérések: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül. Fajtái: -

írásbeli felelet (max:15-20 perc): teszt, szódolgozat, tudáspróba, röpdolgozat, utolsó 12 tananyagra terjed ki, 1. osztálybejelentendő, a többi évfolyamon bármikor íratható.

-

házi dolgozat

-

témaközi dolgozat (max: 30 perces, utolsó 3-5 anyagra terjed ki, előző órán bejelentendő)

-

iskolai dolgozat (pl: irodalmi, idegen nyelvi…)

-

témazáró dolgozat (45 perces időtartam)

-

év eleji, félévi és év végi felmérések

Gyakorlati számonkérések: -

A számonkérés ezen formája elsősorban a készségtárgyak esetében alkalmazható

-

Idetartozik az önállóan végzett gyűjtőmunka ellenőrzése és értékelése is.

Az írásbeli beszámoltatás rendje, korlátai: -

Írásbeli számonkérés havonta legalább egyszer történjen. 76


-

Írásbeli felelettel alkalomszerűen tájékozódunk a tanulók pillanatnyi tudásáról.

-

Házi dolgozatot egy félévben maximum egyszer írassunk.

-

Két témazárónál többet egy napon nem lehet íratni.

-

A témazárókat egy héttel előtte be kell jelenteni, azokat a naplóban dokumentálni kell.

-

Az év eleji felmérés célja az aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése. Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak tájékozódást szolgálja, érdemjegyet nem adunk.

-

Az év végi felmérés a tanév tananyagának alapkövetelményeit méri. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Az év végi felmérések osztályzata témazáró értékű jegynek felel meg.

Az írásbeli beszámoltatások értékelésben betöltött szerepe és súlya A félévi és tanév végi osztályzatok kialakításánál kiemelt szerepe van a témazáró dolgozatnak. A témazáró, év eleji, félévi és év végi felmérőknél az alábbi százalékos teljesítményt kell figyelembe venni: 1. évfolyam

2-8. évfolyam

0-40%

Nem felelt meg

0-30%

elégtelen (1)

41-75%

Megfelelt

31-50%

elégséges (2)

76-90%

Jól megfelelt

51-70%

közepes (3)

91-100% Kiválóan megfelelt 71-87%

jó (4)

88-100% jeles (5)

Ászári Jászai Mari Általános Iskola Gárdonyi Géza Általános Iskolájában: 1. évfolyam

2-8. évfolyam

0-40%

Nem felelt meg

0-33%

elégtelen (1)

41-75%

Megfelelt

34-50%

elégséges (2)

76-90%

Jól megfelelt

51-75%

közepes (3)

91-100% Kiválóan megfelelt 76-90%

jó (4)

91-100% jeles (5)

77


Az értékelés módja Az iskola a nevelő-oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az értékelés kiterjed az iskola egészére: tanulmányi, szabadidős, illetve a közösségi munkára. A tanulmányi munka értékelésének alapja a tantárgyanként megfogalmazott követelményrendszer. emellett figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változnak: fejlődnek-e, vagy hanyatlott-e, az előző értékelés óta. Az ellenőrzés és értékelés csak akkor tölti be a szerepét, ha folyamatos, objektív és előre meghatározott és ismertetett követelményeken alapul.

Szöveges értékelés Az értékelés ezen módját az első évfolyamon, és a 2. évfolyam 1. félévében alkalmazzuk. A szöveges értékelésnél lehetővé válik a gyerek érdeklődésének, adottságainak tulajdonságainak életkori sajátosságainak, saját fejlődési ütemének figyelem vételével. A hangsúly az érés, fejlődés, a tanulási folyamat jellegének elfogadásán, a gyermek önmagához mért fejlődésén van. A szöveges értékelést alkalmazhatjuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél / tanulásban akadályozott/. Az értékelést kötelező 1. és 3 negyedévben, valamint félévkor és tanév végén elvégezni. Értékelés érdemjeggyel A pedagógus a tanulók teljesítményét a tanévben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, ennek tartalma a következő: 5 (jeles) Kifogástalan tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, képesség az önálló ismeretszerzésre, anyagfeldolgozásra, tanórai aktivitás. 4 (jó) Megfelelő tárgyi tudás, tananyag összefüggéseinek értése, elfogadható kifejezőkészség, az önálló ismeretszerzés képessége, tanórai aktivitás.

78


3 (közepes) Bizonytalan tudás, egyenetlen teljesítmény és aktivitás, önállótlanság. A beszámoltatások alkalmával tanári segítség igénylése, hiányos füzetvezetés, kifogásolható külalak. Önálló tanulásra, ismeretszerzésre csak segítséggel képes, ismereteiről nem tud önállóan számot adni. 2 (elégséges) Tudása töredékes, a tananyag összefüggéseit nem képes megérteni, ismereteinek alkalmazásában önállótlan, füzetvezetése tanulását nem segíti. Számonkéréskor jelentős segítséget igényel, csak kérdésekre válaszolva tud tudásáról számot adni. 1 (elégtelen) Tudása nagyon hiányos, továbbhaladáshoz nem elegendő. Önálló ismeretfeldolgozásra segítséggel sem képes, taneszközei hiányosak. Füzetvezetése rendezetlen, összefüggéstelen, hanyag. Tanára segítő kérdéseire sem tud válaszolni a számonkérések alkalmával, a feladatok szövegét sem érti meg. Értékelés osztályzattal A tanuló osztályzattal történő értékelésére félévkor a tájékoztató füzetben, a tanév végén pedig a bizonyítványban kerül sor. A tanév végi osztályzat az egész tanévben nyújtott teljesítményt minősíti. Az osztályzat az érdemjegyeken alapul, melyek közül a témazáró dolgozatok, a félévi és év végi dolgozatok súlyozottan számítanak. Nevelőtestületi dicséret: tanév végén, kitűnő tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért együttesen adható. Modulok értékelése, minősítése és beszámítása az évfolyam sikeres befejezéséhez: Hon és népismeret: 5. évfolyam, heti 1 órában önálló tantárgy, értékelése a többi tantárgyhoz hasonlóan érdemjeggyel, illetve osztályzattal történik.

79


2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni tanulási idő (szóbeli és írásbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 25-30 percet vehet igénybe 1-1 tantárgyból. A napi felkészülés –otthon, illetve napközi otthonban, tanulószobán – nem lehet több 1,5 óránál. A tanulókat (versenyre készülők, tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladatokkal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

2.11 A csoportbontások és egyéb foglalkozások és szervezési elvei A csoportbontás megszervezésénél elsődleges cél a tanulói képességek kibontakoztatása, fejlesztése. Az alacsonyabb gyermeklétszám, és az adekvát pedagógiai módszerek megválasztása, továbbá a korszerű oktatási eszközök alkalmazása az oktató-nevelőmunka eredményességét, hatékonyságát elősegíti. Célunk a tanulóink olyan korszerű és alapos ismereteket szerezzenek, amelyekre a későbbiek során tudnak építeni és képsek továbbfejleszteni. Diákjaink érdeklődésére alapozva, előzetes felmérések alapján, fenntartói hozzájáulással egyéb foglakozásokat szervezünk, melyek szintén hozzájárulnak a tanulók fejlődéséhez, harmonikus személyiségük kialakulásához. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: -

A csoportok a gyermekek teljesítményétől függően átjárhatók, törekedve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának arányos elosztására.

-

Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük.

-

Egy csoportba lehetőség szerint a közel azonos képességű és tanulási szemléletű diákok kerüljenek, megteremtve a folyamatos tanítási és tanulási lehetőségeket a csoport minden tanulója számára.

-

Szem előtt tartjuk a szakmai szempontokat, a tantárgyi eredményeket, a tanuló képességeit, a szülői igényt és a tanulói létszámot.

80


Csoportbontás feltételei: Az 1. és az 5. osztályban a magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyak bontása, ha a tárgyi feltételek, eszközök és a humán erőforrás ezt lehetővé teszi. Célunk az iskolakezdés kudarcmentes legyen és egy megalapozott írás, olvasás-szövegért, és matematikai műveletekben való jártasság megszerzése, hogy a továbbiakban ez biztos alapot szolgáltasson. Az idegen nyelv bontása, ha a csoport tanulói létszáma eléri, illetve meghaladja a 15 főt. Informatika tantárgy bontása akkor válik szükségessé, ha a csoport létszáma meghaladja a számítógépek számát, de maximum 20 fő - a hatékonyság megőrzése érdekében.

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. (Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: -

a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti.

Feladat: -

térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre.

Értékelés: -

az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: 81


Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

PONTSZÁM évfolyam 1

1.00

1.10

1.23

1.34

1.45

1.55

1.64

1.72

2

1.03

1.13

1.26

1.37

1.48

1.58

1.67

1.75

3

1.06

1.16

1.29

1.40

1.51

1.61

1.70

1.78

4

1.09

1.19

1.30

1.43

1.54

1.64

1.73

1.81

5

1.12

1.22

1.34

1.46

1.57

1.67

1.76

1.84

6

1.15

1.25

1.37

1.49

1.60

1.70

1.79

1.87

7

1.18

1.28

1.40

1.52

1.63

1.73

1.82

1.90

8

1.21

1.31

1.44

1.55

1.66

1.76

1.85

1.93

9

1.24

1.34

1.47

1.58

1.69

1.79

1.88

1.96

10

1.27

1.37

1.50

1.61

1.72

1.82

1.91

1.99

11

1.30

1.40

1.53

1.64

1.75

1.85

1.94

2.02

12

1.33

1.43

1.56

1.67

1.78

1.88

1.97

2.05

13

1.36

1.45

1.59

1.70

1.81

1.91

2.00

2.08

14

1.39

1.48

1.62

1.73

1.84

1.94

2.03

2.11

15

1.42

1.52

1.65

1.76

1.87

1.97

2.06

2.14

16

1.45

1.56

1.68

1.79

1.90

2.00

2.09

2.17

17

1.48

1.58

1.72

1.82

1.93

2.03

2.12

2.20

18

1.51

1.62

1.76

1.85

1.97

2.07

2.16

2.24

19

1.54

1.66

1.80

1.89

2.01

2.11

2.20

2.28

20

1.57

1.70

1.84

1.94

2.05

2.15

2.24

2.32

21

1.61

1.74

1.87

1.98

2.09

2.19

2.28

2.36

82


Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.


0.97

1.08

1.17

1.24

1.31

1.38

1.43

1.47

2

1.00

1.11

1.20

1.27

1.34

1.41

1.45

1.50

3

1.03

1.14

1.23

1.30

1.37

1.44

1.48

1.53

4

1.06

1.17

1.26

1.34

1.40

1.47

1.51

1.56

5

1.09

1.20

1.29

1.38

1.43

1.50

1.54

1.59

6

1.12

1.23

1.32

1.41

1.45

1.53

1.57

1.62

7

1.15

1.26

1.35

1.44

1.48

1.56

1.60

1.65

8

1.19

1.29

1.38

1.47

1.51

1.59

1.63

1.68

9

1.22

1.32

1.41

1.50

1.54

1.62

1.66

1.71

10

1.25

1.35

1.44

1.53

1.57

1.65

1.69

1.74

11

1.29

1.38

1.48

1.56

1.60

1.68

1.72

1.77

12

1.32

1.41

1.50

1.59

1.63

1.71

1.74

1.80

13

1.35

1.44

1.53

1.62

1.66

1.74

1.77

1.84

14

1.39

1.48

1.57

1.65

1.69

1.77

1.80

1.87

15

1.41

1.50

1.60

1.68

1.72

1.80

1.83

1.90

16

1.44

1.53

1.64

1.71

1.76

1.84

1.87

1.94

17

1.47

1.57

1.67

1.74

1.80

1.87

1.91

1.98

18

1.50

1.60

1.70

1.77

1.84

1.90

1.95

2.02

19

1.54

1.64

1.74

1.80

1.88

1.94

1.99

2.05

20

1.57

1.68

1.78

1.84

1.92

1.98

2.03

2.08

21

1.61

1.72

1.81

1.88

1.96

2.02

2.07

2.11

83


feladat: -

hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: -

négy perc.

Kiinduló helyzet: -

a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.

Feladat: a tanuló az -

ütemre törzsemelést végez,

-

ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt,

-

ütemre visszanyit tarkórátartásba,

-

ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

Értékelés: -

négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

84


Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.


20 22 24 26 28 30 32 34

2

24 26 28 30 32 34 36 38

3

28 30 32 34 36 38 40 42

4

32 34 36 38 40 42 44 46

5

36 38 40 42 44 46 48 50

6

40 42 44 46 48 50 52 54

7

44 46 48 50 52 54 56 58

8

48 50 52 54 56 58 60 62

9

52 54 56 58 60 62 64 66

10

56 58 60 62 64 66 68 70

11

60 62 64 66 68 70 72 74

12

64 66 68 70 72 74 76 78

13

68 70 72 74 76 78 80 82

14

72 74 76 78 80 82 84 86

85


Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.


16 19 22 25 28 29 30 32

2

20 23 24 29 32 33 34 36

3

24 27 28 33 36 37 38 40

4

28 31 32 37 40 41 42 44

5

32 35 36 41 44 45 46 48

6

36 39 40 45 48 49 50 52

7

40 43 44 49 52 53 54 56

8

44 47 48 53 56 57 58 60

9

48 51 51 57 60 61 62 64

10

52 55 56 61 64 65 66 68

11

56 59 60 65 68 69 70 72

12

60 63 64 69 72 73 74 76

13

64 67 68 73 76 77 78 80

14

68 71 74 77 80 82 83 84

feladat: -

hanyatfekvésből felülés térdérintéssel (A hasizmok erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc. 86


Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.


25 28 31 34 36

38

40

42

2

30 33 36 39 41

43

45

47

3

35 38 41 44 46

48

50

52

4

40 43 46 49 51

53

55

57

5

45 48 51 54 56

58

60

62

6

50 53 56 59 61

63

65

67

7

55 58 61 64 66

68

70

72

8

60 63 66 69 71

73

75

78

9

65 68 71 74 76

78

80

82

10

70 73 76 79 81

83

85

87

11

75 78 81 84 86

88

90

92

12

80 83 86 89 91

93

95

97

13

85 88 91 94 96

98

100 102

14

90 93 96 98 100 102 104 106

87



2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1

20 23 26 29 32 34 36

38

2

25 28 31 34 36 38 40

42

3

30 33 36 39 41 43 45

47

4

35 38 41 44 46 48 50

52

5

40 43 46 49 51 53 55

57

6

45 48 51 54 56 58 60

62

7

50 53 56 59 61 63 65

67

8

55 58 61 64 66 68 70

72

9

60 63 66 69 71 73 75

77

10

65 68 71 74 76 78 80

82

11

70 73 76 79 81 83 85

87

12

75 78 81 84 86 88 90

92

13

80 83 86 89 91 93 95

97

14

85 88 91 94 96 98 100 102

PONTSZÁM évfolyam

Feladat: fekvőtámaszban karhajtítás- és nyújtás folyamatosan (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). 88


Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.


5

7

9

2

7

9

11 13 15 17 19 21

3

9

11 13 15 17 19 21 23

4

11 13 15 17 19 21 23 25

5

13 15 17 19 21 23 25 27

6

15 17 19 21 23 25 27 29

7

17 19 21 23 25 27 29 31

8

19 21 23 25 27 29 31 33

9

21 23 25 27 29 31 33 35

10

23 25 27 29 31 33 35 37

11

25 27 29 31 33 35 37 39

12

26 28 30 32 34 36 38 40

13

27 29 31 33 35 37 39 41

14

28 30 32 34 36 38 40 42

11 13 15 17 19

89



2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.


1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10 11

7

5

6

7

8

9

10 11 12

8

6

7

8

9

10 11 12 13

9

7

8

9

10 11 12 13 14

10

8

9

10 11 12 13 14 15

11

9

10 11 12 13 14 15 16

12

10 11 12 13 14 15 16 17

13

11 12 13 14 15 16 17 18

14

12 13 14 15 16 17 18 19

90


A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 11

igen gyenge

12 – 22

gyenge

23 – 33

elfogadható

34 – 43

közepes

43 – 52

jó

53 – 63

kiváló

2.13 Az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelés elvei Az egészség és környezeti nevelésünk célja, hogy tanulóinkban kialakítsuk a környezettudatos magatartást és életvitelt, hiszen így lesznek képesek az élő természet és a társadalmak megóvására, fenntartására és annak fejlesztésére. Ennek érdekében a következő alapelvek mentén valósítjuk meg oktató-nevelő munkánkat: -

Intézményünk biztosítja tanulóink számára a hatékony tanulási környezetet.

-

Pedagógiai programunk egészségnevelési és környezeti nevelési részprogramot tartalmaz, melynek tartalmi elemei harmonikusan illeszkednek egészségnevelési és környezeti nevelési elveinkhez, illetve annak megvalósulását támogatják.

-

Intézményünk egészségnevelési és környezeti nevelési programját a tanulóink életkori

sajátosságainak

figyelembe

vételével,

és

az

esélyegyenlőség

megvalósulására való törekvés alkalmazásával alakítottuk ki, és annak megfelelően alkalmazzuk. -

Különös

figyelmet

fordítunk

tanulóink

természettudományos

gondolkodásmódjának kialakítására és fejlesztésére, így válnak képessé környezük sajátosságainak és változásainak felismerésére, annak értékelésére. -

Az érékek felismerése és megőrzése legyen számára fontos.

91


-

Ismerjék fel a modernizáció negatív és pozitív hatásait, következményeit környezetünkre és egészségünkre.

-

Személyes felelőssége és környezetkímélő magatartása váljon a tanulók erkölcsi alapelvévé.

-

Kapcsolódjanak

be

közvetlen

környezetük

értékeinek

a

megőrzésébe,

gyarapításába. -

Életmódjukban a természet tiszteletére, környezeti károk megelőzésére, és az egészég védelmére való törekvés váljon meghatározóvá.

-

Fogadják el és segítsék az átmenetileg, vagy tartósan egészségkárosult társaikat.

-

Tanulják meg, hogy az ember a természet része, az ember egészsége a természet egészségével összhangban érhető el.

-

Az egészség érték, melynek megőrzése az egyén és a társadalom felelőssége is.

-

Az éves munkatervünkben különös figyelmet fordítunk az egészségnevelési és környezeti

nevelési

részprogram

és

az

iskolai

tevékenységrendszer

koherenciájának biztosítására, különös tekintettel az eszközök, a környezet és a tanulás harmóniájára. -

Az iskola, a környezet és az egészség kapcsolatának jelentőségét teljes tevékenységrendszerében kiemelt jelentőséggel kezeli.

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.

Az

ellenőrzés

kiterjedhet

a

régebben

tanult

tananyaghoz

kapcsolódó

követelményekre is.

A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

92


A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: -

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;

-

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: -

az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,

-

a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: -

Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

-

A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.

93


-

Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL -

A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén

a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal

minősítjük.

A második évfolyamon évvégén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény

Érdemjegy

0-33 %:

elégtelen (1)

34-50 %:

elégséges (2)

51-75 %:

közepes (3)

76-90 %:

jó (4)

91-100 %:

jeles (5)

94


A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

-

kötelességtudó, feladatait teljesíti;

-

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

-

tisztelettudó;

-

társaival,

nevelőivel,

a

felnőttekkel

szemben

udvariasan,

előzékenyen,

segítőkészen viselkedik; -

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

-

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

-

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

-

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

-

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

-

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

-

nincs írásbeli intője vagy megrovása. 95


c) Változó (3) az a tanuló, aki. -

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

-

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

-

feladatait nem minden esetben teljesíti;

-

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

-

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

-

igazolatlanul mulasztott;

-

osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki: -

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

-

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

-

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

-

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

-

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

-

több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

-

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; 96


-

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

-

munkavégzése pontos, megbízható;

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

-

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

-

a tanórákon többnyire aktív;

-

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

-

taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek: -

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

-

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

-

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

-

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

-

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

-

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

-

feladatait többnyire nem végzi el;

-

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

-

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

-

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

Azt a tanulót, aki képességihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít,

-

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-

vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, 97


-

vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

-

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -

szaktanári dicséret,

-

napközis nevelői dicséret,

-

osztályfőnöki dicséret,

-

igazgatói dicséret,

-

nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -

szaktárgyi teljesítményért,

-

példamutató magatartásért,

-

kiemelkedő szorgalomért,

-

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni g) Az év tanulója, az év sportolója plakett a ballagó diákok köréből kerül ki, a díj átadása ballagáson történik.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, 98


-

vagy a házirend előírásait megszegi,

-

vagy igazolatlanul mulaszt,

-

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái: -

szaktanári figyelmeztetés;

-

napközis nevelői figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki intés;

-

osztályfőnöki megrovás;

-

igazgatói figyelmeztetés;

-

igazgatói intés;

-

igazgatói megrovás;

-

tantestületi figyelmeztetés;

-

tantestületi intés;

-

tantestületi megrovás.

-

kizárás

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: -

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;

-

az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;

-

a szándékos károkozás;

-

az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

-

ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58 §. rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Kizárás esetén a szülőnek kötelessége új intézményt keresni gyermeke számára. 99


2.15 A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos intézkedések

A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

az intézményi tanács;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács diák-önkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak, illetve az iskolaszéknek javasolhatják. 100


A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.jaszaisuli.hu A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

2.16 A pedagógiai záradékok

program

elfogadására

és

jóváhagyására

vonatkozó

Az Ászári Jászai Mari Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület a … 2013.év ……… hó ….. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve

az

elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat:

jelenléti ív; a

határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; az iskolaszék elnökének aláírása.)

101


Az Ászári Jászai Mari Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.) Az Ászári Jászai Mari Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola működtetője egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

Az Ászári Jászai Mari Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület a 2013.év … ………hó …. napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve

az

elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat:

jelenléti ív; a

határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.) Az Ászári Jászai Mari Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: 2013. 03. 31. (2013.09.03.) ................................................. Dr Lunkné Nyuli Márta intézményvezető

102

ÁSZÁRI JÁSZAI MARI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Recommend Documents