Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely
Árvízvédelmi biztonság megteremtésének lehetősége az Arany patakon a Dozmati árvíztározó megépítésével
Készítette: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről Némethné Palotás Erzsébet
Szombathely, 2015. május 20.
2
1. Az 1965. évi árvíz bemutatása az Arany patak, Gyöngyös-SorokPerint vízrendszeren: Az Arany patak a Rába folyó vízgyűjtő területén, a Gyöngyös-Sorok-Perint vízrendszeren helyezkedik el. A vízrendszer része a Gyöngyös patak is, mely Ausztriában eredő vízfolyás. A patak Gencsapáti község területén kiépítette árapasztó műtárgy segítségével az un. kisvízi Gyöngyös műcsatornára és a nagyvízi Sorok-Perint vízfolyásra ágazik szét. Mindkét vízfolyás Szombathely belterületén halad keresztül. A Sorok-Perint vízfolyás jelentős jobb parti mellékága az ugyancsak Ausztriában eredő Arany patak, mely Szombathely belterületén gravitál a befogadóba. Az 1965. évi áprilisi - több nyugat-dunántúli vízfolyás alapján eddig legnagyobbnak tekinthető - árhullám április 20-án az éjszakai órákban kezdődött. 110-120 mm közöttire becsülhető területi átlagú eső okozta, mely másfél-két napig tartott. A feltalaj víztelítettségére vonatkozó konkrét adat nincsen, az összes ismert körülményt figyelembe véve az átlagosat meghaladónak kellett lennie.
1965. évi Gyöngyös-Sorok vízrendszer árvízi elöntések x [NYUDUVIZIG 1965.] Az árvíz jelentős völgyi elöntéseket okozott a Gyöngyös patakon, az Arany patakon és a Sorok-Perint vízfolyás mentén egészen a Rába folyóba történő betorkollásig. A Gyöngyös patak Gencsapáti osztómű feletti szakaszán nagyfokú mederelfajulások és elöntések következtek be, az Arany patak vízhozama a rendezetlen, alacsony vízszállító képességű mederben és az ártéren folyt le, a Sorok-Perint vízfolyás pedig Szombathely belvárosában idézett elő súlyos károkat. Szombathelyen súlyosbította a helyzetet, hogy a nagyvíz SorokPerintből átjuthatott a Gyöngyös műcsatornába, így annak mentén ugyancsak jelentős károk keletkeztek.
3
1965. évi árvízi elöntések [Kaczmarski Béla képei 1965.]
2. Az Arany patak mederrendezései, vízállások alakulása: Az Arany patak rendezése a szombathelyi szakaszon 1963. évben kezdődött. A kezdeti nehézségeket jól foglalja össze az 1966 áprilisában készített terv műszaki leírásának részlete: „A 0+000 - 0+800 szakaszon a már elkészült munkán az 1964-es őszi árvíz nagy rongálódásokat, a burkolást is tönkretéve kimosásokat okozott. A helyreállítási munka 1964 decemberében fejeződött be. Az 1965. évi áprilisi nagy árvíz az eddig elkészült és helyreállított mederrendezést újból nagymértékben rongálta." A mederrendezési munkák – beleértve a Szombathelyi Csónakázótó vízkivételi műtárgyához csatlakozó fenéklépcső építését is - az 1970-es évek végére befejeződtek. A vízfolyás állapota az egyre csökkenő fenntartási keret miatt jelentősen romlott, a nagy vízi mederben bokrok-fák nőttek, a kisvízi partél közelében burjánzott a lágyszárú növényzet. Az 1990-es évek végén a lefolyási akadályt képező növényzet nagyobb részét eltávolították. A fenntartási, helyzetnek megfelelően változott a patak kiöntés nélküli vízszállító képessége. A szombathelyi szakaszon az 1990-es évek elején az 45-50 m3/s közötti volt, azóta csökkent. A Szombathely, Oladi vízrajzi állomáson az 1964-től kezdődően feldolgozott, majd 1970-től regisztrált időszak adataiból is kiderül, hogy az Arany patak vízjárása nagyon szélsőséges. Az 1965. évi árvíz vízállás adatsorát grafikus formában ábrázoltam. 1965. év 300 250 200 150 100 50 0
1965 12 30 08:00
1965 12 05 08:00
1965 11 10 08:00
1965 10 16 08:00
1965 09 21 07:00
1965 08 27 07:00
1965 08 03 12:00
1965 07 15 07:00
1965 06 20 07:00
1965 06 03 07:00
1965 05 21 07:00
1965 04 28 16:00
1965 04 22 12:00
1965 04 09 07:00
1965 03 17 08:00
1965 02 20 08:00
1965 01 26 08:00
1965 01 01 08:00
Adatsor1
4
3. Arany patak általános leírása, a vízgyűjtő jellemzése: Az Arany patak Ausztriában, a Kőszegi hegység D-i oldalán Rohonc felett ered. A hegyvidéki rész vizeit két ág, az Ausztria területén eredő és hosszabb szakaszon, osztrák területen folyó Arany patak és a hegység magyar oldalán eredő Bozsoki patak szállítja. A patak ausztriai felső szakasza kimondottan hegyvidéki jellegű terület, melyet a nagyesésű, mélyen bevágott völgyek, meredek hegyoldalak jellemzik. A hegyvidékből kiérve meredek dombok között bevágódva folytatja útját, majd az alsó szakaszon jobb oldalt meredek, bal oldalt lankás domboldallal szegélyezett kiszélesedett völgyben éri el a befogadóként megjelölt Sorok-Perint árapasztót Szombathelynél. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás hossza: 14744 m, ebből a 13+309,5 – 14+744 km szelvények közötti szakasz határt alkot. A Magyarország – Ausztria államhatár a tengelyben húzódik. Az Arany patak befogadója az ugyancsak kizárólagos állami tulajdonú Sorok-Perint patak 30+322,5km szelvénye. A vízfolyás által érintett települések: Szombathely, Sé, Torony, Dozmat, Bucsu. A vízgyűjtő hegyvidéki részén a hegységet alkotó, helyenként a felszínre is kibúvó kristályos pala gyakorlatilag vízzáró, a lefolyási tényezője magas. A nagyobbrészt az Alpokalja dombvidéket képező alacsonyabb vízgyűjtőrészeken a törmelékes talajban már nagyobb a beszivárgás, itt a lefolyás nem olyan heves. Jelentősebb mellékvízfolyásai egy kivételével (Molnárréti árok) mind bal partról torkollanak a patakba, a lankás dombról érkezve. A torkolattól fölfelé ezek a következők: Potyondi árok, Szünöse patak, Nyeste-Nyárs patak, Borzolágy patak, Molnárréti árok, Bozsoki patak. A vízgyűjtő alakja a víz összegyülekezését tekintve veszélyes, mert nyugatról keletre vonuló esőfront alkalmával a fővízfolyások a Bozsoki, a Nyeste-Nyárs és a Szünöse patakok árvizei az Arany patak völgyében találkozhatnak.
Arany patak vízgyűjtő területe a tervezett Dozmati tározó elzárási szelvényében [VÍZÉPTEK 2001.]
5
4. Megépült a Lukácsházi árvízcsúcs csökkentő tározó: Az 1965. évi rendkívüli árhullám levonulását követően, több tanulmány is készült melyek a lakott területek árvízi védelmének kialakítását irányozták elő. Ezen anyagok összehangoltan a Gyöngyös patakon megvalósítandó Lukácsházi tározó és az Arany patakon megépítendő Dozmati tározó építésével a térség árvízmentesítésének problémáját kívánják megoldani. A Lukácsházi árvízcsúcs-csökkentő tározót a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, mint projektgazda, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként a Nyugatdunántúli Operatív Program keretén belül, a felszíni vizek minőségének javítása és a felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése tárgyú pályázat keretében 2010. október hónapban megvalósította. A Gyöngyös patak 6+400 km elzárási szelvényében létesített völgyzárógát a mértékadónak tekintett maximális árvízhozamot 50 m3/s-ra csillapítva engedi tovább a tározó alatti mederszakaszra. A Vízügyi Igazgatóság további célja, a teljes árvízi védettség biztosítása érdekében, pályázati forrásokat felhasználva a Dozmati tározó megvalósítása, így a már meglévő Lukácsházi tározóval összehangoltan Szombathely város és az alatta lévő lakott területek árvízmentesítése megoldhatóvá válik.
5. Helyi vízkár események az Arany patakon 2014. évben: 2014. július 30-án a lesett jelentőseb csapadékmennyiségek következtében árhullámok vonultak le a vízfolyásainkon, melynek hatására az Arany patakon helyi vízkár elleni védekezés elrendelése vált szükségessé. A július 30-át megelőző 6 napban csapadékos volt az időjárás. Összességében a Rába vízgyűjtőjére 30 mm körüli csapadék hullott területi átlagban. Az Arany patak Szombathelyen, Oladon lévő vízmérce szelvényben 2014.07.31. 01:00 órakor tetőzött 259 cm-el, 23,0 m3/s vízhozammal a Q-h görbe alapján. 2014. év rendkívül csapadékos augusztusát (a sokéves átlag kétszerese) követően szeptemberben is nagy mennyiségű csapadék hullott a térségben, melynek hatására az Aranypatakon, helyi-vízkár elleni védekezés elrendelése vált szükségessé. 2014. október 21-én az esti, éjszakai órákban egy gyorsan mozgó, markáns hidegfront érte el a helyi vízkárral érintett vízgyűjtőket. Hatására rövid idő alatt (8 óra alatt) jelentős mennyiségű csapadékok hullottak. Az Arany-patak vízgyűjtőjére területi átlagban 30-40 mm csapadék esett. A lehullott csapadék hatására intenzív árhullám indult el a vízfolyáson. A patak vízállása a szombathelyi vízmérce szelvényben a lehullott csapadékok hatására több mint 2,0 m-t emelkedett. 2014.10.22-én 10:45-kor tetőzött 270 cm-el, melyhez 29,59 m3/s vízhozamot mértek. Ezt követően apadt a patak. Összefoglalva elmondható, hogy az Arany patakon kialakult árhullámokat, a helyi vízkár eseményeket, a megelőző időszakok csapadékossága, ebből adódóan a talaj felső rétegének telítettsége, valamint a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadékok együttesen okozták.
6 A vízfolyás 2014. évi őszi árhullámok alkalmával Bucsu, Torony, Sé településeken területi elöntéseket okozott. Sé alatt az Arany-patak kilépett a medréből, Szombathely oladi városrészén elöntötte az Illés Akadémia futball pályáját, a Polgár kertészet területein jelentős vízkáreseményeket okozott. Szombathely belterületén is telt mederrel vonult le az árhullám.
2014. év 300 250 200 150 100 50 0
A grafikon a 2014. évi Arany patak árhullámait szemlélteti.
2014 12 14 01:15
2014 11 29 07:00
2014 10 23 01:45
2014 09 18 06:00
2014 09 12 17:30
2014 08 30 16:00
2014 08 14 03:30
2014 07 31 23:30
2014 07 26 08:15
2014 07 10 06:00
2014 06 20 11:15
2014 05 25 09:00
2014 05 14 00:15
2014 04 24 21:15
2014 03 16 07:00
2014 02 17 08:30
2014 02 10 06:15
2014 01 02 07:00
Adatsor1
7
6. Az árvízi és állandó vízű tározó bemutatása az Arany patakon Dozmat térségében: A tározó helye: A tervezett völgyzárógát az Arany patak 8+130 km szelvényében létesül, ehhez a szelvényhez tartozó vízgyűjtő terület nagysága FTározó = 56,9 km2. A tározó árhullám csökkentő hatása: A 244,00 mBf. mértékadó árvízszinthez 1,14 millió m3-es tározótér kialakítása tartozik, mely 44,1 ha terület elöntésével jár a Q1%-os, 100 évenként egyszer előforduló árhullám esetén. A tározó árhullám-csökkentő hatása 67 %-os mértékű, ugyanis a 65,2 m3/s vízhozam 21,5 m3/sra csökkenthető. Völgyzárógát: A gát hossza 386m, anyaga az anyagnyerőhelyről kitermelt sovány agyagos föld. Legnagyobb magassága: 7,80m. A töltés területe, valamint a rézsű lábától számított 6-6 m széles sáv kisajátításra kerül. Leeresztő műtárgy: A leeresztő műtárgy 2×1,80 ×2,10 m nyílású síktáblás elzárással felszerelt torkolati részből és ahhoz csatlakozó aknából, valamint az aknához csatlakozó 35,0 m hosszú 2x2,20 m NA ROCLA csőből épülő csatornából áll. A leeresztő csatorna után energiatörő medencét létesül. Az árhullám-csillapítás a zsilipek mozgatásával érhető el. Az érkező vízhozam függvényében a zsilipek fokozatos leeresztésével szabályozható az átfolyó vízhozam úgy, hogy a tározóból kifolyó vízhozam megközelítően a Q=21,5 m3/s értéken maradjon. A zsilipek mozgatását mobil aggregátorról üzemeltethető mozgató berendezéssel, kézi vezérléssel lehet biztosítani. Árapasztás: A belterületek közelsége miatt az árapasztás maximális biztonságossága érdekében a töltés északi oldalán egy terméskő burkolatú vész-árapasztó vápa és hozzá csatlakozó árapasztó csatorna készül, amely csak rendkívüli (Q1%-os vízhozamot meghaladó) árhullám és üzemzavar (zsilip meghibásodás) esetén léphet működésbe vész árapasztó jelleggel. Anyagnyerőhely: Erre a funkcióra a tározótérben az Arany patak bal partján, a völgyzárógát felett a 8+180 – 8+500 szelvények közé eső szántó területet jelöltük ki az állandó vizű tározó területén. A részletes talajmechanikai feltárás gátépítésre alkalmas, nagyrészt sovány agyag talajokat tárt fel. A tározótér: Az árvízi tározó területe Torony, Dozmat és Bucsu községek külterületét érinti. A Q1%-os árvíz előfordulása esetén 44,1ha terület kerül rövid időre elöntésre. A magasabban fekvő területeken az elöntés időtartama néhány óra, a gát közelében a legmélyebb területek 12-14 órára is elöntésre kerülhetnek, a víz fokozatosan húzódik vissza. A tározótérben a mezőgazdasági hasznosítás a tározó megépítése után is változatlanul folytatható, de infrastrukturális fejlesztés, épületek, ipari létesítmények kiépítése nem javasolt. Az árterületet kisajátítani nem kell, de a hasznosítást korlátozni kell és közérdekű használati jogot szükséges bejegyeztetni a Vízügyi Igazgatóság részére, külön tervdokumentáció alapján.
8 Tulajdonviszonyok: A völgyzárógát, az állandó vizű tározó, árapasztó csatorna és szervizút területét véglegesen ki kell sajátítani az építést megelőzően, melyhez kisajátítási terveket kell készíteni. Árterülettel érintett utak: Az árvízi tározó területe érinti a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Vas Megyei Igazgatósága kezelésében lévő 8901 számú közút, a 87122 sz. bekötőút egy rövid szakaszát, részben az utakat megközelítve, részben azt elöntve. A 100 évenként egyszer előforduló árvíz esetén elöntésre kerül a 89. számú közút Bucsui leágazó szakasza, a 160m hosszban. A tározótér legfelső részét keresztezi a 89. számú közút belterületeket elkerülő szakasza. A Közútkezelővel történt előzetes egyeztetések alapján ez az állapot elfogadható, mivel ezen az áron értékes belterületek elöntése akadályozható meg. Közművek a tározótérben: A tározótérben telefon földkábel, ivóvízvezeték, elektromos légvezeték halad át. Gázvezetéket a tározó területe nem érint. A keresztező légvezeték új nyomvonalra való áthelyezésének tervei elkészültek. A tározótér régészeti lelőhelyei: A tározótérben őskori települések maradványaira kell számítani, valamint a völgyzárógát jobb parti szakasza érinteni fogja a „Savaria vízvezetéket”, melynek beomlott boltozata a terepfelszíntől 40-50 cm-re található. A korábbi hatástanulmány szerint olyan jelentőségű emlék előkerülése, mely a tervezett beruházás kivitelezését veszélyeztetné, nagy valószínűséggel nem várható. Állandó vizű tározó: Az árvízi tározótéren belül kialakításra kerül egy 7,1 ha területű, változó mélységű állandó vízfelület. Az Arany patak medre az átjárhatóság biztosítása érdekében nem folyhat keresztül az állandó vizű tározón. Ennek érdekében a patak medre az érintett szakaszon áthelyezésre kerül, így egy oldaltöltés kiépítésével biztosítva lesz az új patakmeder és a tározó tó elválasztása. Vízfelület: 7,1 ha Tározott víztömeg: 112.000 m3 Üzemi vízszint: 239,80 mBf Elhelyezés: Arany-patak 8+150 – 8+700 szelv. között a patak jobb partján. A tározó tó vízpótlása az Arany-patakból biztosítható, a 9+100 szelvényben tervezett duzzasztó műtárgy segítségével. A duzzasztó műtárgy egyben hallépcsőként is üzemel. A tározó tó leürítése egy ø 80 cm méretű leeresztő zsilipes műtárgy segítségével biztosítható. Az állandó vizű tározó kialakítását részben a Szombathelyi Csónakázó tó kritikus esetben történő vízpótlása indokolta. A tó jóléti hasznosítása a későbbiekben megoldható, de csak korlátozott mértékben. Épületek, egyéb jóléti létesítmények az árvízi tározótérben nem alakíthatók ki.
9
Átnézeti helyszínrajz [VÍZÉPTEK Bt. 2013.]
10
7. A Dozmati árvíztározó megépítésének szükségessége: Az 1965. évi rendkívüli árhullám levonulását követően a szakemberek által elkészített, bemutatott tanulmánytervek alapján egyértelművé vált az a társadalmi igény megvalósítása, hogy a lakott területek mentesüljenek az árvízi elöntésektől, valamint az árvízi veszélyeztetés ne legyen akadálya az egyes területek további fejlesztésének. Az 1995. évi LVII. törvény és annak módosítása előírja, a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogokat és kötelezettségeket. A vízügyi igazgatósági szervezet területi szervének vízkárelhárítással összefüggő feladatai közé tartozik a védőművek építése, fejlesztése, illetve az építés, fejlesztés összehangolása. A Gyöngyös patakon Lukácsháza és Kőszeg között 2010. évben megépült a Lukácsházi árvízcsúcs-csökkentő tározó, de Torony, Sé, Szombathely és az alatta lévő települések (Sorkikápolna, Sorkifalud, Zsennye) árvízi védettsége a Dozmati tározó megépítésével, majd a két árvízcsúcs-csökkentő tározó, a Lukácsházi- és a Dozmati-árvíztározó összehangolt működtetésével válik teljes körűvé. Az árvíztározók „békeidőben” üresek, a tározótérben az alapvető célokat nem akadályozó területhasználat továbbra is folytatható. Dozmati állandó vizű tározó völgyzárógátjának építéséhez feltárt anyagnyerőhelyen lehetőség nyílik állandó vizű tó kialakítására, mely a vízfelületekben szegény nyugat-dunántúli térségben hasznos változásokat eredményezhet. A létrejövő 7,1 ha vízfelületű tó kedvező teret nyújt a vízinövények, a vízhez kötődő állatvilág megtelepedésének, gyarapítva ezzel a térség élőhelyeit. Az így kialakuló új vizes-nedves élőhely kiemelt szerepet kap a természeti értékek megismerésében, bemutatásában. A tóból történő vízkormányzással az Arany patak ökológiai vízigényének szükséglete mindenkor kielégíthető, valamint aszályos időben a Szombathelyi Horgász- és Csónakázótó vízpótlása megoldódik. A Dozmati tározó megépítésével, és a 2db árvízcsúcs-csökkentő tározó üzemszerű működtetésével a létesítmények alatti területek fejlesztése az árvízi elöntés megszűnését követően válhatnak aktuálissá: A lakosság számára természetbarát környezet létrehozása a vízfolyások medrét célzó tevékenységek elvégzésével. A dombvidéki vízfolyás meder rehabilitációjának célja a vízfolyás szabályozottságának csökkentése, a kis-, közép- és nagyvízi mederszelvény természeteshez közelivé formálása. A beavatkozásoknak a megfelelő növényzeti zonáció kialakulásának elősegítését kell szolgálnia. Az Arany patak, a Gyöngyös patak és a Sorok-Perint vízfolyás melletti vízvédelmi puffersáv kialakításának a célja a mezőgazdaságból (növénytermesztés elsősorban, de állattartás is) származó erózió és a tápanyag bemosódás csökkentése, valamint a vízfolyásokra jellemző ártéri növényzet kialakítása, ill. felújítása, a vízterek árnyékolása. A tározók üzemeltetésével az értékes termőföldeket sújtó vízkárok megelőzése, csökkentése valósul meg, mely a lakosság biztonságának növelését, ezáltal olyan komplex fejlesztések megvalósítását eredményezi, melyek elősegítik a gazdasági fellendülést, az idegenforgalmat, a turizmus fejlesztését.
11 Megszűnnek a 25 ezer ember életét, anyagi eszközeit veszélyeztető árvízkárok. Mintegy 3600 hektár terület mentesül az árvízi kockázattól, elmaradnak a több milliárdos költségű helyreállítási munkák. Belterületeken az eddigi árvízi elöntés határán belüli területek biztonsággal használhatóvá váltak. Társadalmi igény megvalósítása, hogy a lakott területek mentesüljenek az árvízi elöntésektől, valamint az árvízi veszélyeztetés ne legyen akadálya az egyes területek további fejlesztésének. A tározó alatti települések, köztük Szombathely város szempontjából a vízfolyások menti fejlesztési elképzelések megvalósulhatnak. A Sorok-Perint belterületi szakaszának revitalizációs programjaival növelik a térség vonzerejét, látnivalóinak számát, valamint az itt élő lakosok kulturált szabadidő eltöltésének lehetőségét. A városban tervezés alatt álló, Illés Akadémia, Nyugat – Magyarországi Utánpótlás – Nevelési Centrum tanulmánytervben feltüntetett létesítmények a tervezett pályák, a kiszolgáló épület, az út és a parkolók területe az Arany patak jelenlegi nyílt árterére lettek elhelyezve. A Dozmati tározó megépítésével, üzemeltetésével a területet érintő fejlesztés megvalósítására is lehetőség nyílik. Az árhullám csillapításon túlmenően stabilabbá válik a tározó alatt fekvő mederszakasz vízjárása, csökkentve az árvizek okozta káros talajvízszint emelkedéseket, így a környező lakóingatlanok fejlesztése valósulhat meg. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Dozmati árvízcsúcs-csökkentő tározó vízjogi létesítési engedélyezési tervét és a 20kV-os légvezeték kiváltás tervét szaktervezőkkel elkészítette. Igazgatóságunk további feladatai projektkiírást követően folytathatók. Előkészítés során tervdokumentációk, kisajátítási, változási vázrajzok készítése, terület igénybevételi feladatok elvégzése szükséges. Megvalósításkor a területvásárlást követően irtás, lőszermentesítés, megelőző régészeti feltárásra, majd kivitelezésre kerülhet sor. Eszközök megvásárlását kell előirányozni. Szolgáltatásoknál műszaki ellenőr, vízjogi üzemeltetési engedélyezési terv, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos költségek biztosítása szükséges. A Vízügyi Igazgatóság lehetőségeinek kiaknázásával keresi a megoldást a Dozmati árvíztározó mielőbbi megvalósítására.
