ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 „Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén”
Oktatás, gyermeknevelés: A kérdőívben a megkérdezettek közül nyolcvanöt fő – a mintában résztvevő kétszázegy gyermekes család 42%-a – jelezte, hogy oktatási területen tapasztalt mindennapi életében problémákat. Az oktatás területén problémákat visszajelző vizsgálati alanyok 52%-a volt soproni lakos, 48%-uk pedig valamelyik, a járásban fellelhető településen él. A problémát jelző ügyfelek 86%-a nő. Az oktatás területén felmerülő problémák között az ügyfelek vezető helyen a magatartás, teljesítményzavar területét jelölték meg, negyvenkét esetben.
A gyermekek napközbeni ellátása a vizsgálat tanúsága szerint a vizsgált személyek családjainak nagy részében megoldott, az erre a kérdésre válaszolók mindössze 3%-a jelezte, hogy gondja van ezen a területen.
9
ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 „Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén”
Hetvenöt fő, a minta gyermeket nevelő hányadának 37%-a jelezte, hogy gyermekének szüksége volt támogatásra/segítségre/fejlesztésre tanulásában, magatartásának korrekciójában, beilleszkedésében stb. Szerettünk volna választ kapni arra is, milyen segítséget vettek igénybe az oktatás, fejlesztés területén a gyermeket nevelő családok. A válaszok alapján fejlesztő pedagógusi támogatásra, korrepetálásra és gyermekpszichológusi segítségére volt legtöbb esetben igény.
Szüksége volt-e gyermekének támogatásra/segítségre/fejlesztésre tanulásában, magatartás korrekciójában, beilleszkedésében stb.?
Iskolapszichológus Gyermekpszichiáter Gyermekpszichológus Fejlesztő pedagógus Logopédus Bűnmegelőzési szakember Gyógytornász Kiskorú szenvedélybetegekkel foglalkozó… Táplálkozási szakértő Terápiás foglalkozás Korrepetálás Egyéb 0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
A válaszadók 81%-a, hatvanhárom fő úgy nyilatkozott, hogy megkapta a kért segítséget, 18%, tizennégy fő csak részben, és 1% azaz egy fő nem kapta meg.
10
ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 „Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén”
Megkapta-e a szükséges segítséget? 70 60 50 40 30 20 10 0 Igen
Részben
Nem
Akik nem vagy csak részben kaptak segítséget okként zömében az utazást jelölték meg, mivel az adott szolgáltatás a településen nem volt elérhető, a család nem tudta megoldani a gyermek utaztatását, a szolgáltatás igénybevétele nagyon nagy anyagi terhet jelentett a családnak, és emellett időben és energiában is megterhelő volt. A szolgáltatások el nem érhetősége jellemzően Sopron városán kívül élő családoknak okoz komoly gondot. Azok a válaszadók, akik részben vagy nem kaptak oktatási területen észlelt problémáikra segítséget okként jelölték még meg a szakember hiányát, a szakemberrel vagy szolgáltatással való elégedetlenséget, a rendelkezésre álló fejlesztést kevésnek tartották, úgy gondolták, hogy gyermekük problémáját későn vették észre, illetve azt tapasztalták, hogy gyermekük esetében nem vették figyelembe, hogy a gyermek csak szóban felelhet.
Hátrányos megkülönböztetés: Az ügyfelek körében tapasztalt problémák közül meg szerettük volna tudni, hányan, milyen hátrányt éltek meg. Összesen hetven válaszadó jelezte, hogy valamilyen hátrányt tapasztalt. A válaszadók közül 67%, negyvenhét fő volt nő, 33%, huszonhárom fő férfi. A válaszadók 47%a soproni, 53%-a a járás egyéb településein él. A válaszadók által megélt hátrányos megkülönböztetés okai a következők szerint alakultak: Az észlelt hátrányos megkülönböztetés vezető okai között a vagyoni helyzet, fogyatékosság, egészségügyi állapot és a származás szerepelnek.
11
ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 „Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén”
Hátrányos megkülönböztetés 17
Fogyatékossága, egészségi állapota miatt 15
Szárzmazása miatt 2
Neme miatt 1
Vallási hovatartozása miatt
14
Életkora miatt
18
Vagyoni helyzete miatt 6
Anyanyelve miatt 2
Szexuális irányultsága, nemi identitása miatt
5
Családi állapota miatt
8
Anyasága vagy apasága miatt 1
Börtönviseltsége miatt
3
Függőbetegsége miatt
9
Külseje miatt 4
Egyéb 0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
A hetven válaszadóból, aki megélt valamilyen hátrányt ötvennégy személy (81%) él mélyszegénységben. A mélyszegénységben és vidéken élőket közel 15%-kal nagyobb mértékben érte valamilyen hátrány, mint a mélyszegénységben, de Sopronban élőket (57%, 43%). A száznyolcvankét mélyszegénységben élő család 30%-át érte valamilyen hátrány, 70%a semmilyen hátrányt sem jelölt meg. A száztizenegy, a mintából nem mélyszegénynek számító közül huszonhat kérdőív kitöltőt ért hátrány, ez százalékban 23%, nem ért hátrány nyolcvanöt főt, ami százalékban 77%.
Mélyszegénységben élők 3%
Mélyszegénységben élők száma
35% 62%
NEM számítanak mélyszegényeknek Nem válaszolt
12
ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 „Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén”
Mint látjuk, mintánkban száznyolcvankét Sopron járás területén mélyszegénységben élő család, egyén van. A megkérdezett háromszáz családból tíz nem válaszolt a bevételét érintő kérdésre. A mélyszegénység egy főre eső jövedelemhatárát a KSH adataiból kiindulva 43.934.-Ft-ban határoztuk meg. Bár a mélyszegénység meghatározása jóval összetettebb, mint egy puszta jövedelemhatár, de a könnyebb értelmezhetőség érdekében tanulmányunkban ezt a határértéket használtuk a mélyszegénység meghatározására. Azt is megkérdeztük, hol, mely területen érte a válaszadókat valamilyen hátrányos megkülönböztetés. A válaszok tanúsága szerint elsősorban a munkahelyen és munkahelykeresésben, valamint az egészségügyi szolgáltatásokban tapasztaltak a válaszadók hátrányos megkülönböztetést.
Arra is kerestük a választ, hogy miben nyilvánult meg a hátrányos megkülönböztetés: A válaszok 30%-a az álláskeresőként való elutasítást jelölte meg vezető hátrányos megkülönböztetési formaként. Második leggyakoribb formaként a közlekedést, intézményekbe való eljutást, szolgáltatásokhoz való hozzájutást jelölték meg. A jelölt válaszok 23% erről a területről jelzett hátrányt. Az egyéb okok között szerepelt elutasító viselkedés, származás miatti megkülönböztetés, családi helyzet miatti megkülönböztetés, munkáltatói elutasítás, oktatási intézményben elszenvedett hátrány, nem miatti hátrányos megkülönböztetés illetve a lakhatás, albérletkeresés területén tapasztalt hátrányos megkülönböztetés.
13
ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 „Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén”
Feltettük a kérdést, vajon hátrányt jelent-e a válaszadóknak, hogy az adott településen, esetleg városrészben laknak. A beérkezett kilencvenöt válaszból harmincegyen élik meg lakóhelyüket hátrányként.
Hátrányt jelent-e Önnek, hogy az adott településen/városrészben lakik? 205
250 200 150 64
100
31
50 0 Igen
Nem
Nem érkezett válasz
Vizsgálatunk célja volt kideríteni, vajon mik ezek a hátrányok. A beérkezett hetven válaszból hatvankettőt a vidéki válaszadók adtak, ez az összes válasz 89%-a. Ezen számok tükrében a lakóhellyel kapcsolatos hátrányokat jellemzően a Sopronon kívül élők tapasztalják. A lakóhellyel kapcsolatosan felsorolt hátrányok a következőképpen alakultak:
14
ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 „Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén”
Vezető helyen szerepelnek a közlekedés nehézségei, valamint az egészségügyi, oktatási, szociális intézmények, szolgáltatók, szakemberek hiánya vagy nehéz elérhetősége. Kíváncsiak voltunk, mit tartanának szükségesnek a válaszadók a hátrányok megszűnéséhez.
Mi segítene Önnek, mire lenne szüksége ahhoz, hogy ezek a hátrányok megszűnjenek? 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
15
ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 „Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén”
A válaszadók által megjelölt, hátrányaik leküzdését szolgáló igények, szükségletek között 25%os arányban jelenik meg az egészségügyi, szociális, oktatási szolgáltatások fejlesztésének, helybeni elérhetőségének igénye. A válaszok 20%-a fogalmaz meg anyagi szükségletet, 18% közlekedésfejlesztéssel, elérhető szállítási szolgáltatással kapcsolatos igényt. 14%-ban jelenik meg az emberi hozzáállás és a társas viszonyok változásának igénye.
Szabadidő, kultúra: A szabadidős, kulturális programok kapcsán az derült ki a válaszokból, hogy a lakosságnak van/lenne igénye rájuk. A válaszadók 25%-a akkor tudna részt venni különböző programokon, ha azok anyagilag kevésbé megterhelőek lennének. 23%-uk több kulturális illetve kirándulós programot tartana szükségesnek. 15% szerint több gyermekprogram kellene járásunkban. 9% szívesen venné, ha több sporttal kapcsolatos rendezvényen vehetne részt. Ennél a kérdéskörnél is megjelent az igény, hogy ezek a lehetőségek, programok helyben legyenek elérhetőek.
Család, gyermeknevelés: A válaszadók közül nyolcvannyolc fő, a teljes minta 29%-a jelzett problémát a család és gyermeknevelés területéről. A válaszadók közel egyenlően oszlanak meg a soproni és nem soproni lakhelyet tekintve. Valamennyi, ezen a területen problémát jelző válaszadó nő volt. A családi, gyermeknevelési problémát visszajelző ügyfelek között százhét esetben merült fel valamilyen családi konfliktus, ötvenkilenc esetben számoltak be gyermeknevelési nehézségekről, huszonhét esetben jeleztek vissza kapcsolattartással kapcsolatos nehézséget, tizenegy esetben jelent meg a családon belüli bántalmazás valamilyen formája. Nyolc esetben számoltak be szülői elhanyagolásról, hat-hat esetben merült fel probléma intézményi ellátott gyermekkel vagy szabálysértési üggyel, bűncselekménnyel kapcsolatban.
Családi, gyermeknevelési problémák Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás: gyermek ellen Családon belüli bántalmazás: idős ellen Családon belüli bántalmazás: nő/ férfi ellen Családon belüli bántalmazás: fogyatékkal élő családtag… Családi konfliktus: szülő-gyermek közti Családi konfliktus: szülő-szülő közti Családi konfliktus: testvérek, generációk között Gyermeknevelési nehézségek Kapcsolattartási nehézségek Intézményi ellátott gyermek jelenléte a családban Szabálysértés, bűncselekmény Egyéb
0
16
10
20
30
40
50
60
