Április végi összkép a repcékben
A repcetermesztők körét – és természetesen minket, vetőmag forgalmazókat és fejlesztőket is – közeledvén a termesztési ciklus végéhez - egyre inkább foglalkoztat a repcék állapota, a lehetséges beavatkozások és az azokkal elérhető állapotjavulás, a reális terméskilátások kérdése.
DEKALB HÍRLEVÉL | 2011.05.03. | 2011/6. szám
Amit nagy vonalakban és összegző jelleggel elmondhatunk, az, hogy a repcék jelenlegi állapotára is rányomja bélyegét az őszi kedvezőtlen vetési helyzet, amit a rengeteg eső miatti kedvezőtlen talajállapotok, és a rossz minőségű vetések, majd az azt követő egyenetlen kelések, a fejletlen télbemenetel előtti állapotok jellemeztek. A következmény az általában kisebb beállt tőszám lett, amitől optimális esetben kifejezetten jó hatást várhatunk, mert a repce meghálálja a nagyobb térállást, (Eddigi tapasztalataink szerint a legnagyobb termések éppen az alacsonyabb, 250-350 ezer tő/ha tőszámoknál realizálódtak nemcsak a kísérletekben, de az üzemi táblákon is!).
Április végi összkép repcében Dr. Kiss Erzsébet A GUARDIAN készítmények sokoldalú alkalmazhatósága Czepó Mihály
Hasznos információk Árutőzsdei információk 1. kép: Gyönyörű repcetábla Dalmandon - ápr.18. (vetés 2010. szept3-án)
Agrometeorológia
A kedvezőtlen fejlettségi állapotok, azaz a 10-12 tőleveles, un. rozettás állapot helyett - a nagy részben később elvetett állományokban - csak 4-5 leveles volt a repce a télbemenetel előtt, s bár felméréseink szerint a téli fagykár nem volt jelentős, mégis a gyenge fejlettség és a jellemző heterogenitás miatt több kísérlet, illetve több üzemi tábla kiszántására is sor került. ( Csak tájékoztatásként szeretném megosztani az információt, miszerint a 14 fejlesztési kísérletben elvégzett felmérések – tőszámlásások szerint – az áttelelési arány 96%-os volt, ami azt mutatja, hogy a kísérletekben elvetett hibridek egytől egyig jól bírták a telet, illetve, hogy az idei tél nem okozott különösebb problémát a hibridek áttelelésében.)
Szaktanácsadás www.monsanto.hu
Az első tavaszi szemlék után egy vegyes kép alakult ki bennünk a repcék állapotáról. Az mindenesetre kiderült, hogy idén a korai vetések bizonyultak jónak - szemben a korábbi évek szeptember közepivégi vetéseivel! - de egyes esetekben a magas szintű technológia (pl. Mezőhegyesen!) felülírta a késői vetésidő kedvezőtlen hatását. (Tudniillik a tavalyi ősz sokkal hűvösebb volt a sokévinél, így nemcsak a megkésett vetések miatti hőhiány, hanem a normális évjáratokhoz viszonyított hőhiány is gátolta a növények fejlődését!) 1
2
Az április végi összkép azonban tovább polarizálódott, mert a jónak - közepesnek értékelt állományok inkább lefelé mozdultak el, és több lett az inkább gyengének, közepesen gyengének értékelhető repcék aránya, mint a jóké és nagyon jóké. A virágzás ugyanis nagyon hirtelen és korán, a növényzet fejletlen állapotában elkezdődött, amit nem előzött meg, és nem is követett egy erőteljes vegetatív fejlődés. Amit általában most tapasztalhatunk a repcetáblákon, az a sokévihez viszonyítva nagyon alacsony növényállomány, ami egyáltalán nem, vagy csak kismértékben hozott elágazásokat, vagy ha az elágazások meg is jelentek, nincs elég levélzet a növényeken, ami azért félő, mert nem biztosít elegendő asszimilációs felületet a tápanyagok beépítéséhez.
2. kép: 45 cm sortávolságú, szemenkénti vetés Bácsbokodon - fejlett szép kísérlet! (vetésidő szept.2.) Sok esetben találtunk táblán belüli nagy heterogenitásokat, pl. táblán belüli vízállásokból, egyenetlen kelésekből és fejlettségi állapotokból eredően, de általában ígéretesnek találtuk a képet TolnaBaranya, Fejér, Bács-Kiskun és Békés megyékben,(a dalmandi, a kistapolcai, a balatonfőkajári és sárkerszetúri, a bácsbokodi, jászboldogházi, a mezőhegyesi, a mezőkovácsházi, a tótkomlósi, de főként a nagyszénási kísérletekben!) míg gyengébb volt az összkép az északi területeken: BorsodHajdú és Heves megyékben (bár itt a füzesabonyi kísérletek kifejezetten jó képet mutattak!), nagyon vegyes volt a kép a Dunántúl északi területein: Komárom és Győr-Sopron megyékben (az ászári és gyórói kísérletekben!) is, de azt gondoltuk, hogy egy kedvező további időjárás és technológia esetén a repcék kondíciója javulni fog. Az április 5-re datálódott hivatalos jelentés adatai szerint az országos értékelési eredmények nagyon hasonlóak a mi kísérleti adatainkhoz, hisz az elvetett mintegy 258 000ha repcéből kipusztult 19 000 ha, a megmaradt 239 000ha-ból jó minősítést kapott 38%, átlagost 39% és csak 22 %-ot értékeltek gyengének! Ezzel a kategorizálással a repcék általános állapota alig változott az elmúlt 5 év általános képéhez viszonyítva!
A kialakult kép előidéző okait keresve gondolhatunk a késői kitavaszodásra – ugyanis egészen idáig hűvösebb idő uralkodik, mint az elmúlt tavaszokon. Emlékezzünk a januári, de még a február végén is jelentkező hosszantartó fagyokra, a még március első felében is télies időjárásra, amit ugyan éppen március közepén néhány napos hirtelen felmelegedés szakított meg, de aztán újra visszatért az inkább hűvös időszak. És amire senki emberfia nem gondolt, hogy előfordulhat az a paradox helyzet, hogy a tavaly őszi és az egész télre is jellemző "vizes" állapotok után - egész télen izgalommal vártuk a jelentéseket a folyamatos vízállásokról, a még februárban is több, mint 140 ezer ha vízzel borított területekről, de legalábbis a vízzel 100%-ban telített talajállapotokról! - mégis a repce viszonylagos fejletlenségének előidézésében közrejátszhatott a tavaszi csapadékhiány, ami országszerte jellemző volt. Ha megnézzük a 2011. évi eddig lehullott csapadékmennyiségeket, az messze elmarad a sokévitől, és országos átlagban nem több, mint 100 mm. Januárban 20-30mm, februárban szinte semmi, márciusban újra csak 20-30 és áprilisban is csak 30, maximum 40 mm körüli volt a lehullott csapadék. Ez azért okozhatott hátrányt a repcék fejlődésében, mert valószínűen a kiszórt műtrágyák nem tudtak rendesen oldatba menni és felszívódni, másrészt az oldalágak kifejlődéséhez, a vegetatív tömeg és megfelelő mennyiségű virág és virágpor képzéséhez is szükség van egy ideális vízmennyiségre és relatív páratartalomra. A nyilvánvalóan fellépő stresszt okozhatta tehát egy tápanyagfelvételi zavar, vagy a hűvös, szeles napokon a páratartalom és vízhiány is. Feltételezhető, hogy az őszi vízzel telített talajban a repcék gyökereinek nem kellett a víz után “futniuk”, ezért sekélyebben gyökereztek. Ezek a kisebb, fejletlenebb gyökerek pedig hamarabb megérezték a talaj felsőbb rétegeiben keletkezett vízhiányt a tavasz folyamán.
3. kép: Vízállásos, heterogén, kényszervirágzó repce Szarvason (vetésidő: 2010. szept.15)
4. kép: Új hibridünk a DK Exwill nagyon jó képet mutat Nádudvaron
3
4
S bár még nem értünk körbe a meghatározó termelői körben az alkalmazott technológiák felmérésével, feltételezzük, hogy ősszel kevesebben használtak gyomirtószert, regulátort - éppen a repce bizonytalan sorsára hivatkozva, vagy az állandó esőzések miatt nem voltak képesek azt kiadagolni. Munkatársaimmal arra törekszünk, hogy rövid időn belül összegyűjtsük a jellemző agrotechnikai gyakorlatot, és megpróbáljunk összefüggéseket találni az alkalmazott technológia, a vetés időpontja, a bevitt inputok és a kialakult állapotok között. A tavaszi szemlék során a Termelőkkel folytatott beszélgetésekből az is kiderült, hogy tisztában vannak a repce felfelé ívelő piaci kilátásaival, a növekvő terményár- kondíciókkal, és úgy tűnt, hogy hajlandóak többet invesztálni a technológiába- több műtrágyát, többszöri gondos növényvédelmi kezelést és regulátort, lombtrágyát használni a kínálkozó nagyobb profit érdekében.
6. kép: Ritka, viszonylag fejletlen, de egészséges állomány Közép-Dunántúlon- (Vetés szept.28)
Abban lehet bízni, hogy ha az időjárás kedvezőre fordul a még hátralévő, a termést nagymértékben meghatározó nagyon jelentős májusi- júniusi hónapokban, áztató jellegű “aranyat érő” esőkkel, és kellően, de nem túl magas hőmérsékletekkel, úgymond igazi "nevelő idő" lenne. Az mindenképpen támogatná a növény fejlődését: a hónaljhajtásokban megjelent elágazás-kezdemények ki tudnának fejlődni, új virágok és becők képződhetnének, a fő-és mellékhajtásokon képződő becőkben a szemek száma és tömege nagyobb lenne, ami nagyságrendjüket tekintve a legfontosabb termésképző elemként vehető számításba. Egyszóval, az időjárás javulásával és a további céltudatos technológia alkalmazásával a terméskilátások még sokat javulhatnak. 5. kép: A legszebb, legfejlettebb kísérlet Nagyszénáson (vetésidő 2010. aug.29) Dr. Kiss Erzsébet Most is arra buzdítjuk termelőinket, hogy adjanak meg mindent a repce kondíciójának javulásához. Érdemes még a virágzás után, a terméskötés és becőfejlődés elősegítéséhez N-, B-, S- tartalmú mű/lombtrágyákat használni, és különösen oda kell figyelni az ilyenkor még nagyon veszélyes becőormányosok, gubacsszúnyogok elleni védekezésre, mert ezek elszaporodása nagy termésveszteséget okozhat. Egyébként érdemes megjegyezni, hogy az eddigi kártételek akár a korai szárormányosok vagy a fénybogarakat illetően kisebb mértékűek voltak a korábbi évek szárazabb és melegebb évjárataiban tapasztaltaknál.
Monsanto fejlesztésvezető - Magyarország
A ritkább és alacsonyabb vegetatív tömeg, valamint a szárazabb időjárás pedig nem kedvezett a gombafertőzéseknek, így feltételezéseink szerint nem kell egy tavalyi mértékű Sclerotiniás fertőzésre számítanunk. Egy megelőző kezelés azonban mindenképpen indokolt lehet, hogy egy esetlegesen fellépő csapadékos időszak esetén a szükséges védelem rendelkezésre álljon! 5
6
A GUARDIAN készítmények sokoldalú alkalmazhatósága
A megfelelő gyomirtó szerek kiválasztása minden évben nehéz feladat elé állítja a kukorica termesztő gazdákat, mivel előre nem látható az, hogy milyenek lesznek a szerek hatását és a megfelelő időzítést meghatározó időjárási körülmények. Szakmailag köztudott, hogy az adott területen, az adott kukorica hibriddel elérhető termés potenciál érvényesítéséhez fontos a gyom konkurencia korai kiiktatása, amely leginkább vetés után kelés előtt alkalmazott, preemergens kezelésekkel oldható meg. Az ekkor alkalmazott talaj-herbicidek hatásához valamennyi bemosó csapadékra van szükség. Ebben a tekintetben a GUARDIAN gyomirtó szerek tulajdonságai kedvezőek, mivel hatásukhoz csekély, 5 milliméter egy menetben lehulló csapadék mennyiség elegendő. Az idei tavasz eddig nagyon szűkölködött csapadékban, a kukorica vetés idejére a talaj felső 5-6 centiméteres rétege még a nedvesség megőrző talajművelés után is teljesen kiszáradt. Ilyen körülmények mellett még nehezebb a hatékony gyomirtási technológiák összeállítása. A GUARDIAN készítmények az időjárási feltételekhez, gyomflórához, helyi gyakorlathoz igazítva a vetéstől a kukorica 3 leveles koráig rugalmasan felhasználhatók, ami nagyban megkönnyíti a döntést.
2, Korai állománykezelés, amikor kevesebb, mint 5 mm eső várható Köszönhetően a GUARDIAN készítmények rugalmasságának a biztonságos és hatékony alkalmazás elhalasztható a kukorica egészen 3 leveles koráig, ha a körülmények ezt megkövetelik. Leginkább kényszerítő tényező lehet a csapadék hiány. Gyom probléma
Korai állománykezelés. 1-2 leveles kakaslábfű, muhar GUARDIAN TETRA GUARDIAN TETRA + dikamba vagy mezotrion GUARDIAN MAX+ mezotrion+terbutilazin (CALARIS)
Érzékeny gyomok* Érzékeny gyomok*, selyemmályva, szerbtövis Érzékeny gyomok*, selyemmályva, szerbtövis, pirók ujjasmuhar Érzékeny gyomok*, mezei acat, szulák GUARDIAN TETRA + dikamba *kakaslábfű, muhar fajok, disznóparéj, libatop fajok, csattanó maszlag, fekete csucsor, parlagfű, napraforgó, repce árvakelés, keserűfű fajok.
Gyomirtási stratégiák GUARDIAN MAX és GUARDIAN TETRA felhasználásával 1, Vetés után kelés előtt, legalább 5 mm csapadék várható a gyomok keléséig Preemergens alkalmazásnál ajánlatos az időjárási előrejelzések figyelése és ameddig csak lehet várni a kijuttatással. Így meghosszabbítható a kezelés hatástartama, és kevésbé lesznek kitéve a szerek annak, hogy esetleges erős szél az elporosodott talajfelszínnel együtt elfújja őket. Amennyiben közben gyomok kelnének ki, akkor azokat megfelelő kombinációk alkalmazásával irtani lehet. A GUARDIAN TETRA önmagában is kiváló hatékonysággal dolgozik levélen keresztül a gyomok széles skálája ellen. Különleges esetekben kiegészítő állománykezelést ajánlatos betervezni. Gyom probléma Érzékeny gyomok* Érzékeny gyomok*, selyemmályva, szerbtövis , szulák, acat
Preemergens kezelés GUARDIAN TETRA GUARDIAN TETRA
Érzékeny gyomok*,
GUARDIAN TETRA
kihajtott mezei acat Érzékeny gyomok*, selyemmályva,
+U 46 D GUARDIAN MAX
Érzékeny gyomok*, vadköles
+ MERLIN GUARDIAN MAX
Kiegészítő állománykezelés U 46 D, dikamba
+ MERLIN GUARDIAN TETRA vagy rimszulfuron vagy nikoszulfuron GUARDIAN MAX vagy foramszulfuron *kakaslábfű, muhar fajok, ujjasmuhar, disznóparéj, libatop fajok, csattanó maszlag, fekete csucsor, parlagfű Érzékeny gyomok*, fenyércirok
7
8
Árutőzsdei információk BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE – ÁRU szekció Határidős napi statisztika – elszámoló árak (Ft/tonna)
GUARDIAN TETRA 3,5 l/ha. Korai állománykezelés (kezeletlen a háttérben). 2004 Tata, hivatalos vizsgálat. Javasolt alkalmazásmód •
A kukorica 3 leveles koráig végezhető az okirat szerint,
• A kezelés a kakaslábfű, muharfajok 1-2 leveles korában, illetve az érzékeny kétszikű gyomok 2-4 leveles fejlettségekor történjen, •
Lehetőleg 25 C alatti hőmérséklet mellett,
•
300-400 l/ha vízmennyiséggel, közepes cseppmérettel történjen a kijuttatás.
Egyes hibrideknél enyhe levélcsúcsi perzselés előfordulhat, de a növény hamar kiheveri és a tünet az új levelekre nem terjed át. Czepó Mihály A GUARDIAN® MAX és a GUARDIAN® TETRA a Monsanto bejegyzett márkanevei. Forgalmazó a Magyar Kwizda Kft. U 460 D-FLUID SL a Nufarm bejegyzett márkaneve. Forgalmazó a Magyar Kwizda Kft. CALARIS a Syngenta bejegyzett márkaneve.
9
10