ÁPOLÁSI OSZTÁLYT NYITOTTUNK

106 ÉVE UGYANOTT

Alapította: dr. Koleszár Lajos és dr. Molnár Imre Alapítás éve:1998 Miskolc Megyei Jogú Város Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház - Rendelõintézet lapja 9.évfolyam, 2.szám 2006. május 5.

ÁPOLÁSI OSZTÁLYT NYITOTTUNK A lakosság elöregedése, az átlagos életkor megnövekedése miatt -az egyre több chronikus megbetegedéssel küszködõ lakosság ezirányu igényeinek kielégítésére- kórházi osztályok alakulnak át. Az utóbbi idõben mind gyakrabban fordultak hozzánk is azzal a kéréssel, hogy hozzátartozóik kórházi kezelését követõen hol

helyezhetnék el további ápolásra, gondozásra szeretteiket, illetve idõs szülõk, rokonok hosszabb-rövidebb ideig történõ gondozásában, ápolásában, kórházban történõ elhelyezésében kértek segítséget. Nemrég még az ideggyógyászatot szolgáló épületet (igen, azt a bizo-

nyos ideggyógyászatot!) újítottuk fel Önkormányzati támogatással, s alakítottuk át az ápolási igényeknek megfelelõen. A 25 millió forint értékû átalakítás eredményeként kívülrõl és belülrõl is megújult, s valamennyi kórterem felújításra került a valaha még gyermeksebészetet szolgáló épületben. A jól sikerült felújítás eredményeként speciális vizesblokkok kerültek kialakításra, többnyire két-háromágyas kórtermek mellett fogadótér, társalgó is létesült. Orvosi ajánlással, elõzetes helybiztosítást követõen van lehetõség az ápolásra szoruló osztályos felvételére.(A felvételi kérelem/ûrlap az Ápolási Osztályon kérhetõ, s oda is kell benyújtani további egyeztetés, megbeszélés céljából

Richterné Tóth Andrea osztályvezetõhöz.) A felvételi kérelem/ûrlap a Semmelweis Kórház honlapjáról is letölthetõ. (www.semmelweismiskolc.hu) Ápolási Osztályunkon - az OEP finanszirozás kiegészítéseként más hasonló osztályokhoz hasonlóantérítési díj kiegészítést kell kérjünk, melyet az emelt szintû ellátásra, illetve az osztály fejlesztésére/bõvítésére kívánunk fordítani.

Dr. Koleszár Lajos

2

ANYÁK NAPJA

Erzsébet Gyógyhír

ANYA S Á G - A L E G S Z E B B H I VAT Á S Május elsõ vasárnapján kedves hagyományként sok szeretettel köszöntjük az ANYÁKAT. Ezen a napon emlékezünk meg Édesanyánkról, gyermekeink anyjáról - feleségünkrõl - de ide tartoznak unokáink édesanyjai is. Mindannyiójuknak hálás szeretettel tartozunk azért a sok jóért, szeretetért, törõdésért, amit Tõlük kapunk egész életünk során. Ezen szép ünnep, az Anyák Napja alkalmából kerestem fel kórházunk egyik orvosnõjét, aki egyszerre több hivatást is gyakorol: hat gyermekének anyja, gyermekei apjának felesége és mindemellett még orvos is. Ismerkedjenek meg Vele és családjával. Kérem, mutatkozzon be, beszéljen magáról. - Dr.Barta Mária vagyok. Elég régen végeztem, Debrecenben. Végzés után a Semmelweis Kórházban dolgoztam másfél évet a II.Belgyógyászati Osztályon és a Vérellátóban. Akkor összekerültünk a férjemmel, házasságot kötöttünk. 1984-ben végeztem, 1985-ben volt a házasságkötésünk és 1986-ban született meg az elsõ gyermekünk, Dani. Biharpüspökiben laktak apósomék, ott volt az esküvõ, mivel a férjem akkor még román állampolgár volt. 1986 márciusában került át Magyarországra, ide Miskolcra és egyenesen a Miskolci Egyetem Fizikai Tanszékére került. Másfél év múlva megszületett a második gyermekünk Ágoston. Hogyan választottak nevet gyermekeiknek? - Beszélgettünk a családban elõforduló nevekrõl. Dániel a férjem családjában volt, az anyai nagyapját hívták így. Dani fiunk most egyete-

mista, a Mûszaki Egyetemen tanul, elsõ éves és nagyon szereti amit csinál. Eleinte nagyon sok irányú volt az érdeklõdése, majd ráállt a reál tárgyakra, matematikából versenyre járt, ügyesen csinálta, ebben kiteljesedett teljes mértékben. Ágoston következik, a második gyermek. Õt szokta mindenki a legidõsebbnek nézni, mert õ nõtt a legmagasabbra a családban. Most lenne 12-kes és érettségizne, de volt egy lehetõsége, Dániába pályázat útján fél évig egy népfõiskolai oktatásban vesz részt, angol nyelven. Ezzel az

Dániel

Ágoston

volt a célja, a célunk, hogy megerõsödjön - mivel pont egy nyelvvizsga után ment ki - és használhatóvá váljon az angol nyelvtudása. A Lévay Gimnáziumba járt, de ezzel nem veszít évet, hanem halaszt. Úgy érzem, nem maradt le semmirõl így sem. Kicsit a gondolkodásában is érik ez alatt az idõ alatt és jövõre fog leérettségizni. Daninak is volt egy ilyen lehetõsége. Az iskolájának volt egy testvériskolai kapcsolata, így Õ Ausztráliában volt 10 hónapig. Ágoston az orvosi egyetemen szeretné folytatni, de még nem döntötte el, hogy általános-, vagy fogorvosi, ezen még mereng, majd meglátjuk mi lesz belõle. A fejében ilyen gondolatok forgolódnak, nagyon sportos, atlétika, labdajátékok, mindenben ügyes. A harmadik gyermekünk Andris, aki másfél évre Ágoston után született. Gyorsan jött egymás után a három gyerek, talán nem ideális, de így együtt nõnek fel. Azt látom, hogy pozitív hatással vannak egymásra. Dani ha egyedül lett volna, elüldögélt volna a könyvek között, de van két öccse, akik mindig húzzák õt, mentek focizni, biciklizni, vitték és

3

ANYÁK NAPJA


fordítva is, Dani ráirányította a figyelmüket olyan kérdésekre, hogy az elméleti dolgok is elõnybe kerültek. Tulajdonképpen összenõttek. Hogy jöttek a lányok? - Nem jöttem vissza dolgozni, habár volt egy gondolatom, hogy visszajövök, de akkor már útban volt Anna két és fél éves szünet után, így ez eleve elvetette ezt a halvány gondolatot. Egyébként is 3-4 gyerekben gondolkoztunk. Nemes, bátor elhatározás lehetett. Talán a Nagyszülõk is szerepet vállaltak ebben? - A szüleim Miskolciak, Õk itt voltak, még dolgoztak, amikor kicsik voltak a gyerekek. Úgy éreztük, hogy nem rakhatunk sok terhet a nagyszülõkre, illetve a szülõk felelõssége a gyermekek nevelése és ha ebben segítséget kapunk tõlük, az már jó, de nem természetes elvárás, hanem az egy plusz ajándék, hogyha tudnak segíteni valamiben, az unokák nevelésében a nagyszülõk. Édesanyám lelkész volt, édesapám körzeti orvos (Én magam is sokszor találkoztam Barta doktorral. Mindig kerékpárral járt, jellegzetes csiptetõkkel ellátott nadrágban. Nem mulasztotta el a látogatást, ha valamelyik betege az urológia osztályon feküdt. -a szerk.) , tehát eléggé sokat szolgáltak kifelé, ezért olyan sokat nem is tudtak segíteni, ráadásul mind a ketten 70-en túl voltak, amikor abbahagyták. Nagyon energikusak voltak és a hivatástudat nagyon erõs volt mindkettõjükben. Tehát jöttek a lányok. Anna most nyolcadik osztályos, a Lévayban kezdi a kilencediket, a négyosztályos gimnáziumban. Az a nagy ajándék, hogy értelmes gyerekeket kaptunk, tehát mindnyájan nagyon jó tanulók. Anna tehetséges versmondó, de matematikából is szokták indítani versenyen, sportol, szerteágazó az érdeklõdése, így még nem tudja õ sem, hogy milyen irányban szeretne

András

Anna

Noémi

Boróka

továbblépni. Általános képzésre íratjuk, majd kialakul. Õ egy vidám, életkedvvel megáldott gyerek, igazi kamasz. Anna után szintén másfél évvel érkezett Noémi, aki most hetedikes. Õ az egyetlen gyerek, akinek két neve van: Noémi, Lilla, mert a férjemmel mindketten más nevet szerettünk volna, így kettõt kapott. Az egyetemi barátnõmet hívták így, a jelentése gyönyörûség. Boróka a legfiatalabb gyermekünk, õ most hatodikos. Ezt a nevet Erdélybõl hoztuk. Minden gyermekünk zenél. Anna meg Noémi zongorázik, Boróka furulyázik. Nyolcadik osztályig végzik a zeneiskolát és ha akarják folytatják utána is, de ezzel egy alap megteremtõdik. Mindenfélét szeretnek csinálni a tanulás mellett, sportok, kézilabda, röplabda, kézmûves munkálkodások. A férjem is szeret például fával dolgozni, faragni és ha lenne ideje, akkor szerintem azt is csinálná. A fiúk szoktak neki segíteni, tehát mindent meg tudnak csinálni. Andris fiam azt mondta, hogy milyen jó, hogy nekik ilyen ügyes apukájuk van, mert van kitõl ellesni, hogy hogyan kell bizonyos dolgokat megcsinálni, tud nekik segíteni. Én is zongoráztam, a férjem nem volt elég kitartó, csak elkezdte. Ha nem is lesz az ember képzett zenész, de mégis értenek hozzá és egy életre megszeretik a zenét. Hogyan viszonyulnak az irodalomhoz? - Változó, van aki szeret olvasni a családban, van aki nem annyira. A reál beállítottság elég erõs, az minden gyereknél bejött. A romantikus olvasmányok inkább a lányoknál jött elõ, a fiúk Vernét olvastak, de úgy látom, hogy most kapnak rá az olvasásra is. A nagyszülõk milyen szerepet játszanak a gyerekek életében? Nagyon fontos szerepet. Nagyon erõs az érzelmi kötõdés feléjük. Az

ANYÁK NAPJA én szüleim már meghaltak, ez nagyon megrázta a gyerekeket, nagyon sokat beszélgettünk róluk, nehezen dolgozták föl. Édesapámék vasárnaponként nálunk ebédeltek, édesapám mesélt a gyerekeknek, humorosan adott elõ történeteket, az orvoslás területérõl is és ezek úgy megmaradtak bennük. Ágostont motiválták is ezek, hogy orvosi pályát válasszon, hogy a nagyapa nyomdokába lépjen. A férjem szülei odaköltöztek a közelünkbe, több mint 10 éve Magyarországon élnek. Öt percre laknak tõlünk, a gyerekek mennek hozzájuk, napi kapcsolatban vannak. A lányok tudnak-e fõzni? - Igen. Engedem õket pancsolni a konyhában, néha nehéz, mert el is kell mosogatni és pakolni, de azért engedem. A gyerekek szerencsére nem válogatnak, mindent megesznek. A magyaros konyhát is szeretik, a reformosabb ételeket is és ha közös kedvencet keresek, akkor a Jókai-bableves és a palacsinta jön szóba. Nagyon sok palacsintát kell sütni, egy kiló lisztbõl és itt már be szoktam fogni a gyerekeket is a sütésbe. Milyen érzés, hogy egy ekkora család "gondja" van a nyakában? - Valahol úgy fogalmaztam ezt meg magamnak, hogy egyszerre mindig csak egy gyerek született és egy gyerekkel bõvült a család és valahogy az ember megerõsödött apránként a teher hordozásához. Nem érzem magamat túlterhelve. Ennek a fizikai oldalát egészen jól bírom, ami lelkileg nehezebb az odafigyelés, hogy mind a hat gyermekemre oda tudjak figyelni, mind megkapja azt a szeretetet, azt a segítséget, azt a törõdést, odafigyelést, beszélgetést, idõt, amire szüksége van, szóval ez az ami nehezebb, meg most a kamaszkorral járó gondok és amikor el kell engedni õket, ez a legnehezebb.

4 Erzsébet Gyógyhír

Közös családi tevékenység van-e, pl.kirándulás, színházlátogatás, egyáltalán hogyan lehetséges ezt megoldani egy ekkora családnál? - A mindennapjainkat elég nehéz megszervezni, mert a gyerekek is megnõttek és van saját dolguk, programjaik, saját baráti körükkel mennek el különbözõ helyekre, így egyrészt miattuk, másrészt a férjem elfoglaltságai miatt is. De a kirándulás az igen, Erdélybe szoktunk kirándulni, ezt tényleg a család minden tagja nagyon szereti, sátorozunk a hegyek-

ben, nomád körülmények között vagyunk és közben nagyokat túrázunk, megismerjük az ottani környéket. Tavaly Székelyföldön voltunk, nem túráztunk, bejártuk a környéket autóval, de ez nem olyan volt, hiányzott valami. Túrázni a jó magas hegyekben, ahol teljesen egymásra vagyunk utalva. Az az igazi. Hogy állnak a gyerekek a hivatásához, ahhoz, hogy végülis orvos ? - Amikor otthon voltam, akkor még nem foglalkoztatta õket a dolog. Gyerekorvosunk volt, akinek akkor szóltam, ha valamiben nem voltam biztos, vagy szerettem volna ha megerõsít, de egyébként én kezeltem a gyerekeket. A testvérem gyógyszerész, akivel ikerházban lakunk. Nekik ez természetes volt. Úgy érzem, hogy ezt elfogadták és pozitívan állnak a dologhoz. Az édesapjukhoz, a tevékenységé-

hez hogyan viszonyulnak? (a szerkesztõ megjegyzése: Édesapa: ÁBRÁM TIBOR, a Tiszáninneni Református Egyházkerület fõgondnoka, a Lévay József Református Gimnázium igazgatója). - Nem könnyû a helyzetük, hiszen õ iskolaigazgató az iskolájukban. Azt látják szerintem, hogy szívvel-lélekkel csinálja a férjem, amit csinál, maximális erõbedobással és odaadóan. Ha visszaforgathatná az idõ kerekét, akkor ugyanígy tenné? - Igen, mindent ugyanígy. Van-e még valami, amit el szeretne mondani a családjáról? - Részmunkaidõben, 6 órában dolgozom, hat gyerek mellett ez nem is menne másként és még az ügyeletrõl nem is esett szó. Szerencse, hogy nem két orvos szülõ van a családban. Most szakvizsgára is készülök fizikális medicina és rehabilitáció szakon. Végül: a legfontosabb az elkötelezettség, a hit. Ez az, amire épül a családunk. Lejegyezte: SAzS

Tompa Mihály

“Mily csudálatos és titokszerû az anyai szív világa! Ama hatalom, mely elfoglalta s benne ellenállhatatlan erõvel uralkodik: a szeretet. Szeretni elõrenézés, érdek és számítás nélkül; szeretni magáért a szeretetért!”


TUDOMÁNY - HÍREK

ÚJRA EGY SZAKMAI ELISMERÉS A Magyar Sebész Társaság legnagyobb szakmai elismerése a Balassa János Emlékérem után, amit 1999-ben kapott meg, 2006. március 14.-én a Magyar Mellkassebész Társaság legmagasabb kitûntetését, a Magyar Mellkassebészetért Emlékérmet vehette át Budapesten Prof. Dr. Kiss János István. Ezzel a kitûntetéssel azon tagjainak munkáját ismeri el a társaság, akik nagyon sokat tettek a mellkassebészetért, a mellkassebészekért. Prof. Dr. Kiss János István rászolgált az elismerésre. A Magyar Mellkassebész Társaság jogelõdje a Magyar Sebész Társaság Mellkassebész Szekciója volt. A kitûntetett 1983-1991-ig a szekció titkári, majd 1991-1999-ig a szekció elnöki teendõit látta el. A szekcióból alakult Mellkassebész Társaság 2004-ben örökös elnökévé választotta. Pozicióban sokat és sikeresen dolgozott és ma is dolgozik a magyar mellkassebészet hazai és nemzetközi elismertetéséért. Ugyanakkor, mint a Sebészeti Szakmai Kollégium, a Tüdõgyógyász Szakmai Kollégium, a Magyar Sebész Társaság Vezetõségének tagja, valamint a Magyar Tüdõgyógyász Társaság Vezetõségének tagja, majd alelnöke, ezen funkcióiban is mindent megtett a mellkassebészet érdekében. Tudományos folyóirataink a Magyar Sebészet és a Medicina Thoracalis Szerkesztõbizottságaiban is elsõsorban a mellkassebészeket képviselte és képviseli. Tisztségeire természetesen nem csak vezetõi erényei, hanem korán kivívott szakmai tekintélye, klinikai és tudományos munkássága alapján választotta meg a Szekció, illetve a Társaság. Mint a „Debreceni Schnitzler Iskola” prominense kapta a lehetõséget, hogy kórházunkban megszervezze a mellkassebészeti profilt. Hogy ezt a feladatot is sikerült jól megoldania, az is bizonyítja, hogy az Általános Sebészeti és Mellkassebészeti Osztályunk mellkassebészeti tevékenysége – volumenét tekintve – 1986-tól folyamatosan a harmadik-negyedik helyen áll az országban. Az osztály munkáját ismerik és elismerik itthon és Európa sok más országában is.

Professzor Úr köszönjük, és szívbõl gratulálunk. Dr. Sallai Zsolt

6

TUDOMÁNY - HÍREK


ÚJ HEMATOLÓGIAI KÖNYVEK A hematológia az orvostudomány egyik leggyorsabban fejlõdõ ága, mely a molekuláris biológia robbanásszerû fejlõdésének eredményeit felhasználva egyre finomabb és differenciáltabb diagnosztikára képes és egyre több betegség tartós vagy végleges gyógyításának esélyét kínálja. Mint az orvostudomány legtöbb területén a hematológiában is az alapvetõ tájékozódási pontok többnyire nemzetközi (dominálóan angol) nyelven érhetõk csak el. Ezért nagy jelentõségû, hogy ez év áprilisában a Magyar Hematológiai és Transzfúziológiai Társaság Malignus Lymphoma Konferenciáján Gyõrben egyszerre két magyar nyelven megjelenõ hematológiai tárgyú könyv bemutatóján is részt vehettek a szakemberek. A "Hematológiai Betegségek Atlasza"

címû könyv (szerkesztette: Matolcsy András, Udvardy Miklós, Kopper László) a hematológiai betegségek diagnosztikájával foglalkozik, a morfológiai megjelenéstõl a citokémiai vizsgálatokon, áramláscitokémián, immunhisztokémián, citogenetikán át a molekuláris genetikai vizsgálatokig. A sokszerzõs munkában az

egyes fejezeteket a részterületek legismertebb hazai szakemberei állították össze. A szerzõk a könyvet

Kelényi Gábor professzor úrnak, a magyar hematopatológiai iskola megteremtõjének ajánlották. A másik könyv a "Hematológiai Betegségek Kezelése" címû kiadvány, mely a Hematológiai és Transzfúziológiai Szakmai Kollégium és a Tudományos Társaság részletes kezelési javaslata, receptúra-szerû ajánlásokat ad az egyes hematológiai betegségek kezelésére. Szerkesztõje Lehoczky Dezsõ. Az egyes fejezeteket ugyancsak a legtapasztaltabb szakemberek állíNagy tották össze. megtiszteltetés kórházunk számára, hogy a II. Belgyógyászati és Hematológiai Osztály vezetõ fõorvosa dr. Radványi Gáspár c. egyetemi docens mindkét könyvben a myeloma multiplex-el foglalkozó fejezet elsõ szerzõje.

KINEVEZÉS Dr. Hardonyi András a Szülészeti és Nõgyógyászati Osztály fõorvosát a " Szülészeti és Perinatológiai és Aneszteziológiai Társaság" Elnökévé választották.

Kinevezéséhez gratulálunk!!!


TUDOMÁNY - HÍREK

VII. A N T I B I O T I K U M TO V Á B B K É P Z Õ SZIMPÓZIUM kum csoport vagy egy-egy infectologiai részterület teljes ismeretanyagát felöleli. Mindehhez azonban az infectológiai - sajnos országosan sem túl népes, de annál lelkesebb - orvosszakma legjelesebb képviselõit igyekszünk megnyerni, ami garanciát jelent nívós és átfogó tudományos elõadások megtartására. Jó megnyilatkozási lehetõség ez osztályunk orvosai számára is, hogy prezentálhassuk Az érdeklõdõdést pedig a nálunk folyó szakmai munkát, leginkább az tarthatja fenn, hogy és a személyes megismerés által antibiotikus kezelést minden gya- elõsegíthessük a társszakmákkal, korló orvos alkalmaz, mind az alapellátással való konzultációt. alapellátásban, mind kórházban is, az egyes kórképek megfelelõ antibiotikus kezelése pedig változhat, hiszen a kórokozók rezisztencia viszonyai vagy patogenitása is folyamatos változást mutat. Fontosak a friss, naprakész információk, amit a kongresszus elõadásainak összeállításakor a szervezõk elsõdleges szempontnak tartanak. Ezzel együtt a kongresszus a A rendezvény népszerûségét jelmeglévõ ismeretek felfrissítését is zi, hogy nem csak megyénkbõl, szolgálja, hiszen igyekszünk min- hanem országosan is többen érden alkalommal olyan témákat is deklõdnek iránta. Ebben az évben bemutatni, ami egy-egy antibioti- 190 kolléga regisztráltatta magát, amit lemérhettünk az elõadóterem folyamatos zsúfoltságán is. Külön örömmel töltött el bennünket, hogy nagy számban voltak jelen kórházunk fiatal orvosai is. Természetesen fontos segítség volt idén is, hogy kórházunk minden osztályról tá-

Immár hetedik alkalommal került megrendezésre a kórházunk Infectologia osztálya által szervezett Antibiotikum Továbbképzõ Konferencia április 21-22-én Lillafüreden. Rendezvényünk hagyományt teremtett, s hogy ez jó és megtartandó hagyomány, mi sem jelzi jobban, mint az érdeklõdõk évrõl évre növekvõ száma.

mogatta egy fõ részvételi költségét, ezzel is elõsegítve az orvos kollégák kredit pontszerzõ továbbképzésen való részvételét. Minden bizonnyal az ismeretszerzésre irányuló megfontolásokon túl kedvet csinálni kollegáinknak egy továbbképzésen való részvételhez azzal is tudunk, ha a rendezvényt olyan környezetbe visszük, amit a Lillafüredi Palotaszálló nyújthat. Ez által a megyébõl vagy távolabbról érkezõk számára nem csak szakmai program, hanem egy szép kirándulás is az esemény. A sikeres lebonyolításhoz elengedhetetlen a gyógyszergyártók szponzori tevékenysége is, hiszen ennek segítségével a részvételt tulajdonképpen önköltségi áron tudjuk biztosítani. Bár támogatóink száma az elmúlt évek során nem csökkent, de a támogatás mértékében észlelhetõ a csökkenõ tendencia. Ennek ellenére ígérhetjük, hogy "alapozva" a résztvevõk elismerõ és hasznosnak ítélõ visszajelzéseire, a hagyomány a közeljövõben sem fog megszakadni.

Miskolc 2006. április 28.

Dr. Pap Tibor adjunktus Infektológiai osztály

ÁPOLÁS-TOVÁBBKÉPZÉS


ELÕZETES TÁJÉKOZTATÁS INTÉZETÜNK SZAKDOLGOZÓI TUDOMÁNYOS ÜLÉSÉRÕL Az Ápolók Nemzetközi Napja alkalmából május 11-én ez évben is megrendezzük tudományos ülésünket, melynek fõ témája: " A daganatos megbetegedés és egészségügyi ellátásának kockázatai" A rendezvényre - mely egyben szakmai továbbképzésnek minõsül - 23 elõadás-pályázat érkezett, melybõl az idõ korlátozottsága miatt 16 elõadás megtartására kerülhet sor. Az elõadásokban daganat-diagnosztikáról, mûtét-technikákról, kezelésrõl, ápolásról, gondozásról, a daganatos beteg pszichés vezetésérõl és a civil szervezetek bevonásáról is hallhatunk. A rendezvény helye: Igazgatóság - Kultúrterem Regisztráció reggel 08.00 órától az Igazgatóság épületében regisztrációs kártyával, mivel a kreditpont megkérése folyamatban van. A tudományos rendezvényt idén is a szakdolgozók számára megrendezett 260 fõs fogadás követ, melynek részleteirõl a fõnõvéreket, vezetõ asszisztenseket tájékoztatjuk. Árvay Hilda ápolási igazgató

MÁJUS 12. AZ ÁPOLÓK NEMZETKÖZI NAPJA "Az ápolás szent és tiszta hivatás, hiszen a szenvedõknek enyhülést, a haldoklóknak könnyebbséget, a gyógyulóknak életet ad. De szent és tiszta hivatássá csak az emberszeretet teheti. " (Florence Nightingale)

Tisztelettel köszöntjük intézetünk betegágy mellett dolgozó ápolóit és azokat az egészségügyi szakdolgozó munkatársainkat, akik a járóbetegellátásban vagy más egyéb szakterületen az egészség megtartásán vagy éppen helyreállításán fáradoznak. Dr. Koleszár Lajos fõigazgató

Árvay Hilda ápolási igazgató


ÁPOLÁS-TOVÁBBKÉPZÉS

HOGYAN KÉSZÜL A GUMIKESZTYÛ? Munkánk során valamennyien használunk gumikesztyût. Ki steril, ki vizsgálókesztyût, Vajon hányan tudják, hogyan is készül ez az egészségügyben mindennapos és nélkülözhetetlen anyag? Nekem lehetõségem volt a kesztyû gyártási és csomagolási fázisait megismerni. A Semperit cég március végére szervezte a gyárlátogatást. A cég a kesztyûk gyártása mellett ipari termékeket: szállítószalagok, tömlõk, csövek gyártásával is foglalkozik. A kesztyûk készítése Bécstõl nem messze, a magyar határ közelében, Wimpassingban történik. Ezt a gyárat 1824-ben alapították. Ekkor ez az üzem volt a kontinens egyetlen kaucsuk feldolgozója. Kesztyût 1920 óta készítenek itt.A kaucsuk Dél-Ázsiából származik. Biztosan mindenki látta

már a tv-ben, hogyan nyerik ezt az anyagot. Az érdekesség kedvéért: egy fából naponta 2,5 dl kaucsuk nyerhetõ. A folyékony gumi hosszú hajó ill. szárazföldi úton jut el Ausztriába, ahol a különbözõ termékek készülnek belõle. A nyers gumit különféle eljárásokkal homogenizálják, majd nagy kádakba eresztik. Ezután mártják bele az anatómiának tökéletesen megfelelõ porcelán formákat. Ezzel kialakul a kesztyû végleges formája és vastagsága. Természetesen a porcelán kezek különbözõ méretûek, hiszen mi is különbözõ méretû kesztyût használunk.Ugyanezen a gyártósoron történik a púderezés is. A púdermentes kesztyû is ezen a soron készül, de a púdert a végén kimossák. Az elkészült kesztyûket többször szárítják és mielõtt a csomagoló üzemre kerül, szá-

mos tesztet (lyukmentesség, falvastagság, protein tesz, szakadási teszt) végeznek el annak érdekében, hogy csak jó minõségû termék hagyja el az üzemet.A cég mottója is ez: Világszerte folyamatosan jó minõségû termékek forgalmazása A csomagolás már Sopronban történik. 70 ember, többségében nõk dolgoznak itt, két mûszakban. A becsomagolt, dobozolt és kartonozott kesztyû innen visszajut Ausztriába és Hamburgba, ahol a sterilizálást végzik. A kesztyû útja tehát: Dél-Ázsia, Ausztria, Magyarország, Ausztria, Németország. Ki gondolta, hogy az a kesztyû, amit nap-nap után olyan természetesen használunk, ilyen nagy utat tesz meg? Horváthné Kalotay Judit vezetõ mûtõs szakassisztens

MITÕL JÓ EGY VEZETÕ? A vezetõk folyamatos továbbképzésének nélkülözhetetlensége Az ápolás középvezetõinek nem kis szerepük van az intézmény mûködõképességének, sõt versenyképességének megõrzésében, de elsõsorban az ápolás szakmai színvonalának emelésében és a betegek/páciensek elégedettségének elérésében. Ma már nem csak felsõ, de a középvezetõi szinteken, sõt az alsó szintû "vonalbeli menedzser" szintjén is elengedhetetlen a megfelelõ szakmai és vezetõi felkészültség.Az osztályok/szervezeti egységek élére kerülõ személynek a szakmai hozzáértés mellett fel kell vállalnia azokat a vezetõi szerepeket, amelyekkel képes megfelelni a változó körülményeknek, meg tud birkózni az állandó kihívásokkal és példát mutatva képes aktivizálni környezetét, a beosztottakat aktív munkavégzésre bírni. Az egyre korlátozottabban rendelkezésre álló pénzügyi források, az emberi erõforrás problémák (kevés ápoló) és egyéb természetû kihívások jelentõs terhet rónak a szakdolgozók vezetõire is. A dolgozók bére, az

anyagkeret, gyógyszerkeret, a munkahelyi környezet (személyi és tárgyi feltételek) adottak, ezen érdemben változtatni nem tudnak, ennek ellenére meg kell találni azokat a lehetõségeket, amelyek mindezen körülmények között mégis minõségi javulást eredményeznek. Azt gondolom, el kell fogadni azt a tényt, hogy hagyományos vezetési eszközökkel és módszerekkel már nem lehet optimálisan irányítani, a szervezeti-mûködtetési változtatásokat elfogadtatni és még a dolgozókban is elfogadható elégedettséget kelteni! Az anyagi elismerés erõsen korlátozott lehetõségei miatt kiemelt szerep jut a belülrõl fakadó motiváltságnak, az elkötelezettség megteremtésének, mely elérése - vagy legalább annak megkísérlése szintén vezetõi feladat. A közös célokkal és tervekkel való azonosulásban kulcsszerepe van annak, hogy a középvezetõk hogyan továbbítják és segítik a felsõ vezetõk elvárásait! Fenti megállapításokról és egyéb vezetési ismeretekrõl, munkajo-

gi kérdésekrõl, szervezeti kultúráról, konfliktuskezelésrõl, vezetõi magatartásról és kommunikációról hallgathattak elõadásokat egy napos vezetõi továbbképzés keretében intézetünk vezetõi szakdolgozói.A kreditpontos továbbképzéssel célunk a vezetõi ismeretek felfrissítése, új ismeretek szerzése ill. a vezetés elméletének és gyakorlatának integrálása, minõségfejlesztés és nem utolsó sorban kreditpont szerzés volt. Ez úton mondok köszönetet felkért elõadóinknak Koternics Klára humánerõ-gazdálkodási igazgatónak, Perjésiné Gombás Mária munkaügyi osztályvezetõnek és Kása Andrásné fõnõvérnek, akik elfogadták felkérésemet és az elõzõekben leírt témakörökben elõadást tartottak, így lehetõvé tették, hogy a résztvevõk átfogó ismeretekre tegyenek szert, melyek alkalmazásával eredményesebbé válhat az általuk végzett vezetõi munka. Árvay Hilda Ápolási igazgató

10

FELHÍVÁS


Örömmel értesítünk minden kedves kollégát, hogy megrendezzük a

3. Gyermeknapi majálist a kórházi dolgozók gyermekei részére. Rendezvény helyszíne: MIK Rt Erenyõ úti Sporttelep Rendezvény idõpontja: 2006. június 03. 09. 00 óra Rendezvény szervezõi és támogatói: Semmelweis Kórház Igazgatósága Egészségért és az Egészségügyi Dolgozókért Alapítvány EDDSZ MÁE helyi szervezete Jelentkezési díj: 100 Ft/fõ (csak elõzetesen) 2006 05. 15 - ig

Program: 09. 00

Megnyitó - köszöntõ:

09.30. 10.00

Karatebemutató Sorverseny Levezetõ: Gyógytornászok Diri Dongó együttes- Interaktív szórakoztató gyerekmûsor Activity Mûsorvezetõ: Horváth Anita Ebéd ( a' la Semmelweis Kórház) - Fõzõverseny - eredmény hirdetésPáros táncverseny - Zene: DJ gvass Levezetõ: Kozsik Szilvia Tiéd a színpad ! Levezetõ: Horváth Anita Focimérkõzés- Zárás

11. 00. 12. 00 13. 00 14. 00 15. 00 16. 00

Szûcs Erika - Alpolgármester Dr. Koleszár Lajos - Fõigazgató Szabóné Turzó Kinga - Szervezõ

A rendezvényen folyamatosan megtalálható egyéb programok: Tenisz Póni lovaglás, Lovas hintó Kézmûvesek - csuhés, ,agyagozás, papírfûzés és terméskép készítés, Ugrálóvár - kicsiknek és kicsit nagyobbaknak Arcfestés Lala bohóccal lufi hajtogatás Egyéb meglepetések! Minden kedves érdeklõdõt szeretettel várunk. A rendezvényre jelentkezni és a programokkal kapcsolatosan érdeklõdni lehet: Betegszolgálati Iroda 1023 mellék

11

FELHÍVÁS


GYERMEK - TÁNCVERSENY

Ismét megrendezésre kerül a nagysikerû egyéni és páros táncverseny!!! Bemutatandó táncok: Disco, mulatós, pop- rock és rap stílusban! Jelentkezni lehet a Betegszolgálati irodában, vagy a helyszínen A versenyzõk produkcióját felkért zsûri pontozza, a legjobb elõadók a versenyt követõen tárgynyereményben részesülnek! Kérjük a "táncos - kedvû" gyermekek jelölését, jelentkezését! SEMMELWEIS KÓRHÁZ FÕZÕVERSENY " Fõzzük le (meg) a kórházi szakácsok csapatát!" A gyermeknapi rendezvényhez kapcsolódóan 2006. 06. 03-án szombaton 09. 00- órai kezdettel Gulyásfõzõ bajnokságot - szervezünk . A csapatokban több osztály dolgozói is részt vehetnek. Bográcsgulyás készítéséhez szükséges alapanyagot a kórház biztosítja. ( hús, zöldség, olaj) A versenyt három tagú független zsûri bírálja el. Csapatok jelentkezésére feltétlenül számítunk! (jelentkezést korlátozott számban tudunk fogadni, a terület szûkössége miatt ) LÁNYOK-ASSZONYOK FOCIMÉRKÕZÉS A gyermeknapi rendezvényhez kapcsolódva 2006. 06. 03-án szombaton 15. 00- órai kezdettel foci bajnokságot szervezünk a dolgozók részére. Számítunk a sportolni vágyó, cseles lábú nõi csapatok részvételére és a pom-pom fiúk szurkolására. Szabadon választott 11 fõs csapatok, 2x10 perces mérkõzések. Sikeres készülõdést és az edzésekhez kitartást kívánunk! Szervezõk

FELHÍVÁS MÁE Helyi Szervezetének vezetõsége és az Ápolási Igazgatóság. Játékos - Szakmai Versenyt hirdet szakdolgozók részére - nem csak egyesületi tagok jelentkezését várjuk. Kérjük 3-5 fõs csapatok jelentkezését. Tervezett idõpont: 2006. szeptember Jelntkezés: 2006. július 28. További információ: Humánpolitikai csoport: - 1017 m. Betegszolgálati iroda - 1023 m.

AZ EGÉSZSÉGÜGY VESZÉLYES ÜZEM


KOCKÁZATUNK - KOCKÁZTATUNK? "Az élet elképzelhetetlen kockázatok nélkül. Minden perce ismeretlen veszélyeket és lehetõségeket rejt, amiket képtelenség elõre látni. Ezért olyan nehéz egyensúlyozni a lehetséges és a lehetetlen között." (Tom Rust és Randy Reed) Mindenki számára ismert a lottó, amikor nagy nyeremény reményében kockáztatunk nem túl nagy pénzöszszeget. A történet egészen 1620-ig Genovába nyúlik vissza. A nagy tanács kiegészítéséhez öt új tanácstagra volt szükség, s ezeket kilencven kijelölt polgárból választották úgy, hogy neveiket elhelyezték egy urnában, s ezek közül ötöt kihúztak. A genovai lakosok pedig fogadásokat kötöttek arra, hogy melyik öt polgárnak kedvez a szerencse. A kockajáték a középkor végéig elterjedt volt, amikor is hazardíroztak. A "hazárd szó a kockajátékra utal: azzar", a kocka arab neve. A kockázás az ókori Egyiptomban, Görögországban és Rómában is divat volt. Legkorábban Magyarországon a kockajáték a XV.századból származik. Elsõ elnevezése "házsárt" volt és innen ered a házsártos szavunk. Nem vitás, hogy mint munkavállalók, azon túl, hogy életünk harmadát a munkahelyünkön töltjük, ezen idõ alatt több-kevesebb többlet-kockázatnak vagyunk kitéve. A munkahelyen elõforduló kockázatokat számszerûsíteni, az intézkedések révén pedig csökkentését ésszerûsíteni, vagyis kordában akarjuk tartani. Elvileg a kockázat egyszerûen számolható: R = kockázat (risk) W = valószínûség K = következmény P = kitett emberek száma (populáció) Pr = populációs kockázat

R=W*K A Risket egy példával megvilágítva. Ha valaki egy cigarettát elszív, akkor ennek a valószínûsége egy, mert már elszívta. Mivel egy ember szívta el, a kitettek száma egy és a következménye 10^-6, vagyis a kockázat 1 mikrorizikó.

Nem teljesen pontosan 1 mikrorizikó a kockázat, lehet, hogy kicsit az ember többet is kibír. Egyes statisztikák szerint 1,5 cigaretta elszívása felel meg egy mikrorizikónak. A példa inkább azért fontos, mert mindenki ismeri, tudja, elképzelése van róla, hogy mekkora is ez a kockázat. Pr = N * W * K Populációs kockázat az egyén kockázatát meg kell szorozni a kitett emberek számával. Ezt egy közismert példával lehet illusztrálni. A közlekedési kockázat, amit megint mindenki ismer. A kitettek száma csaknem a teljes lakosság. Egy év alatt 2000-ben a fatális esetek száma kb. 1000 volt. Egy embernek a kockázata így 100 mikrorizikó.

A populációs kockázatot a nagy négyzet alapú hasáb szimbolizálja. Más érdekli a munkavállalót és más a munkáltatót. A munkavállaló munkába lépése elõtt akarja tudni, hogy milyen kockázattal fog dolgozni eljövendõ munkahelyén. Informált akar lenni, ha változik a kockázat a munkában töltött ideje során. Erre technológiváltáskor, nagyobb terhelés elõtt van különösen szüksége, hiszen ezekre fel kell készülnie. A vezetõ szenzitívebb, törõdik a munkavállalókkal. Õt a populációs kockázat érdekli. Más megfogalmazásban, hogy a hozzá tartozó munkavállalók minél kisebb kockázattal dolgozhassanak. A kockázatokat csökkenteni akarjuk minden betûszám értékét: a következményt, a valószínûséget, a kitettek számát, a kockázatot, a kollektív kockázatot. A Semmelweis Kórház kockázatbecslése során azt akarjuk elérni, hogy a kóroki tényezõk kockázatait csökkentsük. Jelenleg elsõsorban a biológiai kockázat becslését végeztük. Egy didaktikus táblázatot használtunk.

A függõleges oszlopban a kóroki tényezõk vannak felsorolva. A vízszintes sorban pedig az intézkedés lépései. A VOLT-hoz tartoznak azok, akikkel kapcsolatban kialakult az a szilárd meggyõzõdés, hogy a biológiai kóroki tényezõ a munkahelyen akvirálódott. Ami a munkahellyel ok-okozati kapcsolatba hozható, ez az egyén és a többiek számára következménnyel jár, viselkedés megváltozását eredményezi.

13

AZ EGÉSZSÉGÜGY VESZÉLYES ÜZEM


KÓROK FIZIKAI KÉMIAI BIOLÓGIAI ERGONÓMIAI PSZICHÉS SZOCIÁLIS BALESETI

VOLT K F K S R

VAN W L0 NVDL L IE

F = figyelmeztetõ esemény K = könnyû, 8 napon belül gyógyuló S = súlyos R = rokkantsághoz vezetõ A VAN-hoz az tartozik, hogy általában van, elõfordul az osztályon biológiai kóroki tényezõ. Nemcsak aktuálisan, ebben a pillanatban, hanem a jelen kockázatbecslésre vonatkozó idõszak alatt (az év során). Más megközelítésben: a.) bár nem okozott megbetegedést, de van valószínûsége, hogy megbetegedést okozzon, vagy nem zárható ki, hogy betegséget okozzon. b.) csak valószínûsíthetõ, hogy az osztályon akvirálódott és betegséget okozott. Ezt így csak valószínûsíteni lehet! L0 = lehetetlen NVDL = nem valószínû, de lehetsé ges L = lehetséges IE = idõnként elkerülhetetlen Az intézkedés azt jelenti, hogy mit kell tenni a kockázat csökkentése érdekében. Az egyén számára a kockázat mást jelent, mint a vezetõ részére. A vezetõ szemszögébõl az egyén számára esetleg elhanyagolható 1 mikrorizikó alatti kockázatok is jelentõsekké válhatnak és csökkentendõk. Mivel neki a munkavállalók létszámával meg kell szorozni az egyé-

RISK R 1> 1 – 10 10 – 100 > 100

N

PR 1> 1 – 10 10 – 100 > 100

ni kockázatot, így a populációs kockázat nagyobb lehet 10-nél, esetleg 100-nál is. mikrorizikó 1> nem kell vele foglalkozni, olyan kicsi a kockázat, hogy a figyelmünk túlságosan beszûkülne a részletekre 1 - 10 elviselhetõ a kockázat, eltûrhetõ 10 - 100 eközött kell intézkedni, határidõs intézkedés írható elõ > 100 efelett sürgetõ az intézkedés, minél nagyobb mértékben 100 mikrorizikót meghaladó a kockázat, annál sürgetõbb az intézkedés A 100 mikrorizikó esetén a közlekedési kockázatra gondolunk, amit mindenki ismer. Kb.tízszerese a munkahelyen megengedett kockázatnak. Jellemzõ még rá, hogy akármilyen jó intézkedéseket írunk elõ, idõnként elkerülhetetlenek a balesetek. A biológiai kóroki tényezõket attól függõen, hogy milyen súlyosságú megbetegedést okoz, gyógyíthatósága, szétterjedése mennyire gátolható, elõzhetõ meg a kóroki tényezõk 1, 2, 3, 4 csoportba oszthatók. A csoportoknak megfelelõ védelmi intézkedéseket kell létrehozni. Kórházunkban ennek a felmérése és az intézkedésre való javaslatok megtétele történt az elmúlt hónapokban. Végezetül olyan foglalkozás-egészségügyi elvek szerint akarunk dolgozni, amelyek mindannyiunk számára fontosak.

INTÉZKEDÉS MÛSZAKI ERGONÓMIAI SZERVEZÉSI EGYÉNI VÉDÕESZKÖZ HULLADÉK KEZELÉS BALESET TÁJÉKOZTATÁS

1) A KOCKÁZATOKNAK A VESZÉLY FORRÁSÁNÁL VALÓ KEZELÉSE. 2) VESZÉLY ELKERÜLÉSE, vagy helyettesítése veszélytelennel, vagy kevésbé veszélyessel. 3) KOLLEKTÍV VÉDELEM ELSÕBBSÉGE AZ EGYÉNI VÉDELEMHEZ KÉPEST. 4) TERHELÉS IGÉNYBEVÉTELÉNEK OPTIMALIZÁLÁSA. 5) MUNKA ADAPTÁLÁSA A MUNKAVÁLLALÓHOZ. 6) A MUNKAVÁLLALÓK IDÕBEN VALÓ INFORMÁLÁSA. 7) EMBERITÉNYEZÕK GYELEMBE VÉTELE.

FI-

Dr.Kövespataki Lajos fõorvos Foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely

AZ EGÉSZSÉGÜGY VESZÉLYES ÜZEM " NOSOCOMIÁLIS FERTÕZÉSEK ELLENI KÜZDELEM " Az utóbbi években világszerte reflektorfénybe került az egészségügyben -és ezen belül a kórházakban -a minõségbiztosítás és ennek összefüggése a nosocomiális fertõzésekkel. Ezek kialakulása a modern betegellátás egyik legsúlyosabb gondja, amiknek a leküzdése és megelõzése minden betegellátó intézmény elsõrendû érdeke és feladata. Kórházunkban - mint más kórházakban is - ez a feladat a mai napig kihívást jelent számunkra, mert nemcsak megfelelõ hygienes szemlélet, hanem a tárgyi feltételek biztosítása is szükséges a megelõzés érdekében. Minden munkánk középpontjában a beteg ember áll, õt szeretnénk megóvni a nosocomiális fertõzésektõl. Az egészségügyi dolgozó is lehet nosocomiális infectio szenvedõje. Járványos elõforduláskor érintettek lehetnek mind a betegek, mind a dolgozók. A nosocomiális fertõzések elleni küzdelemnek van egy elméleti és egy gyakorlati oldala. Mindkettõ valójában beavatkozást jelent a diagnosztikai, therápiás és ápolási tevékenységek sorának a kiválasztásába és elvégzésébe, vagyis a kórház életének a lényegébe. Innen erednek e küzdelem folytatásának nehézségei. A küzdelem módszerei sokrétûek, egymással szorosabban, vagy lazábban összefüggenek és különbözõ mértékben hatásosak.

Fõbb összetevõi : kézmosás és fertõtlenítés sterilizálás és fertõtlenítés elkülönítés - izoláció helyes elvek betartása az antimikrobiális szerek adagolásánál a betegek fogékonyságának lehetséges csökkentése kórházhygienes bacteriológiai vizsgálatok kórházépítés és rekonstrukció járványok elleni küzdelem Minden egyéb, szintén a kórházhygienéhez sorolt tevékenység (takarítás, szemétés hulladékkezelés, tiszta ruha és szennyes kezelés, konyhai- élelmezési higiene stb.) jelentõsége sem elhanyagolható a nosocomiális fertõzések megelõzése szempontjából. A nosocomiális fertõzések kialakulásában szerepet játszhat a személyzet képzettsége és szemlélete is. Ezt alapvetõen a kórházvezetés és anyagi korlátai határozzák meg.. Tudomásul kell vennünk, hogy mint mindenütt, nálunk is az anyagi korlátok miatt gyakran nincsenek meg a lehetõségek, de bíznunk kell abban, hogy munkánk eredményes lesz, és a megelõzést segítõ és gátló tényezõk egyensúlyba kerülnek.

Miskolc, 2006.04.10. Fónagyné Lukács Edit vezetõ hygienikus


MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SEMMELWEIS KÓRHÁZ LAPJA Ingyenes kórházi újság Szerkesztõség: Semmelweis Kórház, Humánpolitikai csoport Felelõs kiadó: Dr. Koleszár Lajos Fõigazgató fõorvos Fõszerkesztõ: Dr. Sallai Zsolt igazgató fõorvos SZERKESZTÕ-BIZOTTSÁG: Ápolás: Árvay Hilda Gazdaságpolitika: Bodnár Krisztina Humánerõforrás és sajtó tervezés: Szilágyi Gizella Irodalom, mûvészet: Dr. Nagy Géza, Szepesváriné Grundig Zsuzsa Informatika: Dr. Nagy Géza és Kövessy Péter Kéziratgondozás, hirdetésszervezés: Koternics Klára Múlt és jövõ:Dr. Sallai Zsolt Intézeti menedzsment: Dr. Szabó Erzsébet orvos igazgató Sport: Dr. Mórócz István Tudományos élet: Prof. Dr. Kiss János István és Dr. Szûcs Géza Adminisztráció: Makó Lászlóné Nyomdai elõkészítés: Vass Gergely Készítette: Német Nyomda Kft. 1000 példányban MINDEN JOG FENNTARTVA!


AKIK MÁR NEM LEHETNEK KÖZTÜNK

Juhászné Földházi Mária az urológiai osztály vezetõ mûtõs szakasszisztense (1951-2006) Kedves munkatársunk hosszú, kitartással viselt súlyos betegség után 2006. április 30-án elhunyt. Mindig fájdalmas a búcsú de különösen szívbe markoló ha egy olyan társat vesztünk el aki jóban, rosszban együtt élt velünk csaknem 26 évet, közel egy emberöltõt. Munkáját mindig hivatásnak tartotta. Már a gimnáziumi érettségi után úgy döntött, hogy a betegek gyógyítása lesz életének feladata. 1973-ban csecsemõ és gyermekápoló szakképesítést szerzett. Nem elégedett meg ezzel hanem 1976-ban intenzív terápiás, majd 1980-ban mûtõs szakasszisztensi oklevéllel bõvítette felkészültségét. A mûtõsnõi képzésében én is aktívan részt vettem és talán innen kezdõdik munkakapcsolatunk is. Még ebben az évben lett a Semmelweis Kórház dolgozója és került immár utolsó munkahelyére az urológiai osztály mûtõjébe. Egy feljõvõben lévõ, szakmailag épülõ osztályra került ahol az építkezés mellett egyre újabb kihívásoknak és feladatoknak kellett megfelelnie hiszen a mûtétek száma több százra emelkedett és egyre bonyolultabbak lettek. E nehéz munka közben megszületett várva várt kisfia Norbert 1981-ben. Egész Életében ÖÉRTE élt és igyekezett sorsát minél biztonságosabbá tenni nagy akaraterõvel és még több szeretettel. A Gyes letelte után visszakerülve a munkába már új korszerû körülmények között dolgozhatott, de ugyanakkor a fejlõdés újabb szakmai megpróbáltatást tartogatott számára. Több újszerû megoldást dolgozott ki a munka megkönnyítése érdekében. Egyik tervrajza- amit közösen készítettünk el- immár az osztály történetének emlékeihez tartozik. Munkakedvét még az sem csökkentette, hogy a sors nem volt kegyes hozzá.Nehezen felismerhetõ és kezelhetõ betegségek folyamatosan keserítették az életét. Mindent megpróbált, hogy ezektõl megszabaduljon. Különbözõ mûtéteket kezeléseket vállalt és szenvedett el. 1996-ban vezetõ mûtõs- szakasszisztensnek nevezték ki. Igyekezett megfelelni a megváltozott körülményeknek,de nehezítette sorsát, hogy idõközben férje külföldre ment dolgozni, Afrikába. Egy ideig Õ is ott élt de haza kellett jönnie mert azt a klímát hoszszabb távon nem tudta elviselni. Itthon a munkahelyi feladatok végzése mellett anyai szeretetével, törõdéssel próbálta pótolni a APA hiányát fia nevelésében sorsának alakításában. A megpróbáltatások között 7 évvel ezelõtt jött a végzetes betegség. Rendkívüli akaraterõvel, kitartással és makacssággal vette fel a harcot a gyógyulásért. Mindent kibírt, minden kezelést felvállalt. Csodálatos kitartással viselte a kezelések embertelen következményeit és a mûtéteket is. Meggyõzõdéssel vallotta, hogy meg fog gyógyulni. Hitt a felépülésben pedig szakemberként tudta, hogy számára nincs visszaút.Valamikor talán éppen tõle- hallottuk a következõ mondatot " Nem az a dicsõség, hogy sohasem bukunk el, hanem az ha mindig felállunk", Õ nagyon sokszor talpraállt, kitartott de most ez már nem sikerülhetett, elbukott. Gyõzött a betegség és a halál. Az elmúlt hetekben több alkalommal is elköszöntünk egymástól hiszen a végleges búcsú idõpontja ismeretlen volt számunkra. Pár nappal ezelõtt még sikerült egy régi közös történet felelevenítésével mosolyt csalni az arcára, talán az utolsót. Ekkor kért arra, hogy el ne felejtsem a sárga rózsát, kedvenc virágát.

Kedves Marika ! A virág itt van ahogy ígértem. Te pedig itt maradsz velünk MINDANNYIUNK jó emlékezetében. Nyugodjál békében ! Isten legyen veled ! Dr.Sallai Zsolt

M Ú LT É S J Ö V Õ


Mottó:”Kutassuk a múltat, hogy építhessük a jövõt”

DR.BERKESSY SÁNDOR BELGYÓGYÁSZ HAEMATOLÓGUS FÕORVOS 75 ÉVES Neves elõdeink közül egyre kevesebben élnek köztünk. Olyan elõdök, akik aktív korukban sokat tettek szakmájuk sikeréért és választott kórházuk, a Semmelweis Kórházért is odaadóan dolgoztak. Egyikük dr.Berkessy Sándor fõorvos úr, akit nagy tisztelettel és szeretettek köszöntünk 75-dik születésnapján. Kívánjuk, hogy erõben, egészségben még sokáig tevékenykedjen mindannyiunk épülésére. Nagyváradon született 1931ben, szülei négy gyermeke között Õ volt a második. Váradon elkezdett iskoláit Debrecenben fejezte be, majd 1951-ben orvostanhallgató lett ugyanott. Elsõ munkahelyét Miskolcon, a Semmelweis Kórházban foglalta el és innen is vonult nyugdíjba 1995.decem-

berében. 1962-ben belgyógyász szakorvos lett, 1982-ben pedig haematológiai szakképesítést nyert. Közben - 1963 és 1969 között - rendelõintézetünkben is dolgozott, onnan a Megyei Kórház Urológiai és Nephrológiai Osztályára került, ahol munkatársaival elsõként végzett Miskolcon haemodialíziseket a mûveserészleg egyik alapítójaként. Ezután független belgyógyásza volt a megyei Szülészeti Osztálynak. Elsõ fõnöke, Dr.Cseley Márton fõorvos halála után 1976-ban Õ lett a vezetõje kórházunk II.Belgyógyászati és Haematoló-giai Osztályának, ahol nyugalomba vonulásáig dolgozott. Pályafutása során 89 tudományos közlemény szerzõje (65-nek elsõ szerzõje) volt, s szakreferensként az Orvosi Hetilapban 1100 referátumot publikált. A mis-

kolci egészségügyi szakiskolában és szakközépiskolában ápolónõk százait oktatta több, mint három évtizeden át belgyógyászatra és gyógyszertanra. 1960-ban kötött házasságot (felesége Szakall Éva, aki munkaviszonya elsõ napjától az utolsóig szintén kórházunk dolgozója volt). Két leánygyermekük nyelvtanár lett. Nyugdíjasként négy fiúunokájukban lelik örömüket. Tétlenségre még nem volt ideje: a Diósgyõri Kórház szaktanácsadójaként ma is munkaviszonyban van. Legnagyobb örömünkre rendelkezésre bocsátotta visszaemlékezéseit az elmúlt idõkrõl, egészen 1951-ig viszszamenõen. Olvassák szeretettel és figyelemmel, hiszen fõorvos úr története egyben a Semmelweis Kórház történetének része is.

SZEMELVÉNYEK NÉGY ÉVTIZEDES ORVOSI PÁLYAFUTÁSOM EMLÉKEIBÕL I. 1955 - 1962 zA Debreceni Református Kollégium gimnáziumában tett érettségi vizsgám után 1951-ben lettem orvostanhallgató a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. A negyedik évfolyam elvégeztével - 1955-ben szükségessé vált nyári kórházi gyakorlatomat Miskolcon a Semmelweis Kórház II. sz. belgyógyászati osztályán töltöttem le. A korábbi nyári katonáskodások után jó volt végre valami orvoshoz méltó elfoglaltsággal tölteni a nyár egy hónapját. Magánemberként márt jártam a kórház területén, mivel a belosztályi épület földszintjének egyik szárnyában volt egy református imaház (amelynek lelkipásztora késõbbi kol-

légám dr. Kádár Zoltán édesapja volt), ide jártunk el nyaranta istentiszteletre a húgaimmal. (1955-ben - ha jól emlékszem - kórtermek voltak a helyén). A kórház fél évszázada állott már, épületeinek többsége szép vöröstéglás falakkal. Felépítését már az 1800-as évek második felében elhatározták, de felépítésére csak a század utolsó évében kezdtek hozzá Soltész Nagy Kálmán polgármester és Tarnay Gyula alispán közremûködésével, Ádler (Adorján) Károly tervei alapján. Felavatására 1900 decemberében került sor, mely alkalommal az "Erzsébet kórház" nevet kapta I.

Ferenc József császár és király feleségének tiszteletére. Elsõ igazgatója 1900 és 1903 között dr. Singer Henrik volt, akit 1903 és 1930 között dr. Köllner Károly követett. 1931 I. 1-tõl V. 1-ig dr. Vajda Géza szemész fõorvos, ezt követõen 1931 és 1948 között dr. Jármai (Jäger)


Gyula sebész fõorvos igazgatta a kórházat. 1946 és 1948 közötti - rövid interregnumban - dr. Pelláthy Béla szemész fõorvos és dr. Kopári József radiológus fõorvos voltak az igazgatók, õket 1948-1949-ben dr. Tóth József sebész fõorvos, majd 1949-1951-ben Szikora Béla munkásigazgató követte. Ezt követõen 1951-1954 között dr. Kopári József volt újra az igazgató. Az én odakerülésem utáni évben, (1955-ben) dr. Kende István lett a kórház elsõ embere egészen 1962-ig. Az 1955-ös év nyarán meg kellett ismerkednünk a kórházi viszonyokkal, a betegvizsgálat és a betegápolás alapvetõ kérdéseivel. Az akkori, eredeti belosztályi épület a századelõ stílusának megfelelõen 10-16 ágyas kórtermekbõl állott. A földszinten volt az I. sz. belosztály, amelyet dr. Teschler

László egyetemi magántanár vezetett, az emeleten a II. belosztály, melynek vezetõje az 1954-ben kinevezett fõorvos dr. Cseley Márton volt. (Jól esett, amikor az elsõ napon kiderült, hogy Cseley fõorvos néhai nagybátyámnál szakvizsgázott Szegeden, egybõl nem éreztem magamat annyira idegennek közöttük). A pár éve már ott dolgozó kollégák, dr. Fekete Tamás és dr. Róna György szívélyesen tanítgattak. Sokat tanultam az I. belosztály keretében mûködõ osztályos kislaboratóriumban Ferenczi Máriától, a laboratórium vezetõjétõl, aki korábban szerzetesnõ volt, egyben gimnáziumi tanár. A tõle tanultakat késõbb, mint a II. belosztály laboratóriumának vezetõje, nagy haszonnal gyümölcsöztettem. Eme ismerkedés után, az egyetem

M Ú LT É S J Ö V Õ ötödik évének elvégzését követõen, 1956-ban szigorló orvosként kerültem vissza ebbe a kórházba (ahol késõbb, 1957 szeptember elsejével kaptam meg végzett orvosként a kinevezésemet). A nyár elsõ hónapjában, hogy ne tétlenkedjek, Györfi Albert évfolyam- és csoporttársam beprotezsált a miskolci rádióhoz hír-bemondónak. Szeptemberre pár forinttal gazdagabb lettem és elkezdtem szigorló évemet elsõként a belosztályi gyakorlatot választva. A belosztály bõvítése ekkor volt folyamatban, ezért a férfibetegek a gyermekosztály és a proszektúra közötti kis földszintes épületben lettek elhelyezve, a nõbetegek pedig a késõbbi idegosztályi épületben. A fõorvosi vizitek a két épület között, felváltva zajlottak. A belosztályok kislaboratóriuma a szemészeti épületben volt átmenetileg. Én Róna György kolléga segítségeként a férfi betegek részlegén tevékenykedtem nyugalmas körülmények között, mígnem október 23-án kitört az 56-os szabadságharc. Munka közben értesültünk az országos és városi fejleményekrõl, részben a rádióból, részben a hozzánk beszaladgáló emberektõl. A mi részlegünkbe soronkívüli felvételt kértek volt kazincbarcikai politikai elítéltek, akik ott dolgoztak az építkezéseken, részben olyan más személyek, akiknek el kellett tûnniük szem elõl egy idõre. Mivel Róna György kolléga közben Budapestre távozott, jómagam maradtam egyedül a férfi részlegen eme válságos idõben, de férfiasan álltam a sarat. Mivel az esedékes belgyógyászati szigorlatot is csak egy hónappal késõbb tartotta meg dr. Fornet Béla professzor, így én nem három, hanem négy hónapot töltöttem a belosztályon, ráadásul egyedül. Ezt a négy hónapot mindig beszámítottam magamnak önálló belorvosi tevékenységként.

A sebészeti gyakorlatot dr. Tóth József fõorvos osztályán töltöttem le (Szombathyné Jójárt Máriával együtt), ezen idõ alatt 10 napot dr. Görög György fõorvos urológiai osztályán és pár napot dr. Vida Endre gégészeti osztályán is dolgoztam. A sebészeti szigorlat után a dr. Kostyál László vezette gyermekosztályon tevékenykedtem és tanultam dr. Velkey László és dr.Ormóshegyi Magdolna bábáskodása mellett. Utolsóként a dr. Nemecskai Tivadar egyetemi magántanár vezette nõgyógyászati osztály következett, itt dr. Pócsi Gyõzõ volt a mentorom. E szigorló év alatt minden szigorlatomat jeles eredménnyel tettem le. Idõközben elészült az átalakított belgyógyászati osztály, Kende igazgató úr és Cseley fõorvos felajánlották, hogy kérjem magam végzett orvosként a kórház II. belosztályára, de az egyetem nem járult hozzá, hanem egyik miskolci körzetbe irányított, mert akkor ez így ment…, Mivel egy új orvosi státuszt kapott a kórház, Kende igazgató úr azt mondta, menjek csak nyugodtan hozzájuk, ez az enyém lesz, majd elintézõdnek a dolgok. Ebbe azonban a városi tanács egészségügyi osztálya semmi szín alatt nem akart belemenni, végül is hónapok múlva csak dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter utasítására hárultak el az akadályok, és lettem végre a Semmelweis Kórház II. belosztályának segédorvosa. A belgyógyászati épület bõvítése 1957-re befejezõdött, a kórtermek kisebbek lettek (2 - 8 ágyas), az új hátsó traktusban laboratóriumnak, orvosi szobának, lakásoknak megfelelõ helyiségeket hoztak létre. (Lift beépíté-

M Ú LT É S J Ö V Õ sére csak sokkal késõbb került sor). Az I. belgyógyászat (dr. Teschler László vezetésével) továbbra is a földszinten, a II. belgyógyászat (dr. Cseley Márton vezetésével) továbbra is az emeleten helyezkedett el (s az új belosztályi épület felépítéséig így is maradt). A földszinten - külön bejárattal - helyezték el a fog- és szájsebészeti osztályt, amely késõbb a szentpéteri kapuba, a megyei kórházba települt át. A kórtermekben sodronyrugózású vaságyak, ágy alá tolható kis ülõkék és nyílt ruhafogasok voltak, némelyikben kisebb asztal és étkezéskor használható thonet székek voltak. A betegek súlyosság szerinti elkülönítésére gyakorlatilag nem volt lehetõség. Az orvosi szobában nem jutott mindenkinek külön asztal. Telefon csak a fõ betegfolyósó két végén volt, késõbb vezették be az orvosi szobába is. A fõorvosi szoba a fõbejárati ajtóval szemben volt, kettõs ajtóval ellátva, de kultúrált mellékhelyiséggel az sem rendelkezett. (Az csak az új épületrész felsõ szintjén, az orvosi szoba folyósólyán volt, minden orvos ezt használta). Az épület új, hátsó szárnyában helyezték el a II. belgyógyászat laboratóriumát, az I. belosztálynak egy ideig még külön laboratóriuma volt. Cseley fõorvos a mi laboratóriumunk vezetését rám bízta, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy reggeli kórtermi munkám elvégzése után átmentem a laboratóriumba és elvégeztem egymagam a vizelet, vérkép, vizelet-cukor, gyomorsav, epeüledék, széklet vizsgálatokat, majd ha új betegem jött, elvégeztem azok felvételét, vizsgálatát, ill. az ezzel kapcsolatos minden adminisztratív munkát is. Ha

mindezzel végeztem, újra a laboratóriumba mentem és megfestettem a vér- és csontvelõ keneteket. Az ún. nagy-laboratóriumi vizsgálatokat a rendelõ-intézetben lévõ központi laboratóriumban végezték. A korabeli vérvételi és feldolgozási technika nem volt tekintettel a fertõzések átvitelére (azaz a kórtermi és a laboratóriumban dolgozók egészségvédelmére), a vérkép vizsgálatokhoz, vérsejt-süllyedés vizsgálatához a vért szájjal pipettáztuk. Ugyanilyen higiéniai hibaforrásai voltak az injekciós kezeléseknek: a fecskendõket és a tûket házi, forralásos sterilizálás után ismételten (és számtalanszor) használtuk. Az infúziókat újra-sterilizált gumiszerelékekkel adtuk be. Mai ésszel ezekre a tevékenységekre gondolni szinte hátborzongató. Hogy a tragédiák elkerülhetõk voltak, kinek-kinek a lelkiismeretén, szorgalmán, odaadásán múlott. De voltak azért jó dolgok is! Rangnak éreztük orvosi mivoltunkat, hivatástudatból dolgoztunk, fáradhatatlanok voltunk, megelégedtünk azzal, amink volt, és nem vártunk a csodákra, amik általában nem szoktak bekövetkezni. Tanultunk, tovább képeztük magunkat, ha tudomásunkra jutottak az újdonságok, türelemmel kivártuk, amíg hozzánk is elérnek. A világon már 15 éve használtak altatógépeket, amikor nálunk még a maszkos, nyílt éteraltatásban mentek a mûtétek. De ha valami hozzánk is "begyûrûzött" azonnal és boldogan alkalmaztuk. Ilyen volt, - jóval késõbb - az egyszerhasználatos tûk és fecskendõk alkalmazása, nem kevésbé az is hogy, amikor a kézírásos zárójelentés-szerkesztés helyett e célra kaptunk egy (!) táskaírógépet, amit az asztal lapjához erõsítettünk és lelakatoltuk, - miközben a használatáért még sorba is kellett állnunk! Amikor 1957-ben az osztályra kerültem, a fõorvoson kívül dr. Szigethy Jenõ, dr. Fekete Tamás, dr. Varga Árpád, dr. Hajnády Endre, dr. Baksa Ernõ és jómagam

18 voltunk a II. belgyógyászat másodorvosi kara. (Korábban: dr. Bendig László, és dr. Róna György, késõbb: dr. Balázs István, dr. Barkó Olga, dr. Czirok Ernõ, dr. Glázer Károly, dr. Gyüre Zoltán, dr. Kapui Márton, dr. Karátson Dezsõ, dr. Kassai Miklós, dr. Kõrösi Lajos, dr. Kövecs László, dr. Martics Anna, dr. Pap Borbála, dr. Somogyi István, dr. Radványi Gáspár, dr. Ujj Éva és dr. Wimmer Zoltán voltak státuszban és többségük nálunk szerezte meg a belorvosi szakképeítését. Rövidebb idõt dolgoztak még az osztályon: dr. Boross Judit, dr. Braskó Ilona, dr. Dajnics Rózsa, dr. Galambos László, dr. Gál Judit, dr. Halasi Gyula, dr. Kazacsai Ferenc, dr. Kozma József, dr. Lõrincz Mária, dr. Nagy Ilona, dr. Petrányi Gyõzõ, dr. Rákóczi Ágnes, dr. Somogyi Erzsébet, dr. Szántó Dezsõ, dr. Tóth Elek és dr. Zonda Mária) A kórház fõorvosi kara az alábbi volt: Belgyógyász fõorvosok: dr. Teschler László egyet. m. tanár (1936-1959), dr. Cseley Márton (1955-1975), sebész: dr. Tóth József egyet. m. tanár (1946-1965), urológus: dr. Görög György (1955-1970) ), Fül-orr-gégész: dr. Vida Endre (19291968 ), szülész-nõgyógyász: dr. Nemecskai Tivadar egyet. m. tanár (1952-1962), bõrgyógyász: dr. Rejtõ Kálmán egyet. m. tanár (1940-1964), ideg-elmegyógyász: dr. Bagothay László (1945-19ö64), gyermekgyógyász: dr. Kostyál László egyet. m. tanár (1947- 1963 ), kórboncnok: dr. Sótonyi Gábor (1951-1964), radiológus: dr. Kopári József egyet. m. tanár (1930-1964), laborfõorvos: dr. Scholz Ilona (1928-1969), szemész: dr. Pelláthy Béla (1938-1964), fertõzõ oszt. fõorvosa: dr. Molitor István (? ?), rendelõintézeti igazgató: dr. Naményi László (1954-1964). dr.B.S.

(…folytatása következik…)

ÁPOLÁSI OSZTÁLYT NYITOTTUNK

Recommend Documents