ANYAGOK EGYESÍTÉSE, ÖSSZEKÖTÉSE. KÖTÉSI MÓDOK :
RAGASZTÁS
FORRASZTÁS
HEGESZTÉS
RAGASZTÁS EGY KIKEMÉNYEDŐ RAGASZTÓRÉTEG SEGÍTSÉGÉVEL AZONOS, VAGY ELTÉRŐ ANYAGÚ ALKATRÉSZEKET ERŐSÍTENEK EGYMÁSHOZ.
CSEKÉLY HŐTERHELÉS MELLET !
FORRASZTÁS SZILÁRD FÉMES SZERKEZETI ANYAGOKAT EGY ALACSONYABB
OLVADÁSPONTÚ , OLVADT FÉMÖTVÖZETTEL ( forraszanyaggal ) KÖTIK ÖSSZE.
DIFFÚZIÓS KAPCSOLATTAL KÖT.
HEGESZTÉS KÉT VAGY TÖBB FÉMET KAPCSOLNAK OLDHATATLANUL EGYMÁSHOZ HŐHATÁS SEGÍTSÉGÉVEL. A HOZANYAG ÖSSZETÉTELE A HEGESZTENDŐ ANYAG ÖSSZETÉTELÉVEL AZONOS.
A VARRAT SZILÁRDSÁGA AZ ANYAGGAL AZONOS MINŐSÉGŰ !
TERMIKUS EGYESÍTÉSNEK NEVEZZÜK .
Elektromos ívheg.
Gyakorl.fogások
Ellenállás heg. Ömlesztő-heg.
Pont heg. Kézi ívhegesztés
Védőgázas ívheg.
Vonal heg. Gépi ívheg.
Védőeszközök A hegesztőív
Dudor heg.
Zömítő heg.
Tompa heg.
Balesetvédelem
Elekt. ívkeltés
Fettívű heg.
Heg. gépek Egészségvéd.
Áramforrások
Gravitációs heg.
WIG védg. ívheg.
MIG védg. ívheg. MAG védg. ívheg.
Plazma ívheg. Elektróda
Ultrahang heg.
Indukciós heg.
Heg.varratok Hegesztési hibák
Lézersugár heg.
Hegeszt.huzalok Hegesztőpajzs Hege. tartozékok
Hidr. védg. ívheg.
Elektromos ívheg. Gyakorl.fogások
Ellenállás heg. Ömlesztő-heg.
Pont heg. Kézi ívhegesztés
Védőgázas ívheg.
Vonal heg. Gépi ívheg.
Védőeszközök A hegesztőív
Dudor heg.
Zömítő heg.
Tompa heg.
Balesetvédelem
Elekt. ívkeltés
Fettívű heg.
Heg. gépek Egészségvéd.
Áramforrások
Gravitációs heg.
WIG védg. ívheg.
MIG védg. ívheg. MAG védg. ívheg.
Plazma ívheg. Elektróda
Ultrahang heg.
Indukciós heg.
Heg.varratok Hegesztési hibák
Lézersugár heg.
Hegeszt.huzalok Hegesztőpajzs Hege. tartozékok
Hidr. védg. ívheg.
Az elektromos ívhegesztés Ívhegesztésnél a fém villamos ív hatására olvad meg és tarja olvadt állapotban a hegfürdőt is. Az ív elektromos áram hatására a munkadarab és az elektróda között keletkezik. A hegesztés hozaganyagát az elektróda adja, amely szintén az ív hatására olvad meg. A hegfürdőt a levegőtől az elektróda bevonatából képződött salak vagy védőgáz választja el. .Alapvető előnyök: A hegesztett szerkezetek könnyen és gyorsan előállíthatók, nagy súlymegtakarítást tesznek lehetővé és általában olcsóbbak, mint a kovácsolt, öntött vagy szegecselt szerkezetek. A gazdaságosságon túl a hegesztés legfőbb előnye, hogy segítségével kedvező konstrukciójú modern acél -, híd -, gépjármű – és hajószerkezetek stb. állíthatók elő. Bizonyos javítási munkálatok a hegesztés alkalmazása nélkül nem lennének kivitelezhetők.
Elektromos ívhegesztés
Ellenállás hegesztés Ellenállás hegesztést vékony lemezek és egymást keresztező acélhuzalok, hálók kötésére alkalmazzák. Ezzel a hegesztési módszerrel a szegecseléshez hasonló kötést kapunk, mivel a hegesztésre kerülő lemezeket csak egyes helyeken fogja össze. A lemezeket átlapolva hegesztik úgy, hogy a hegesztendő helyen két, rendszerint vörösrézből készült kúpos szerszámot szorítanak a lemezekre. A szerszámok egyúttal az áram vezetésére is szolgálnak A hőhatás a tompahegesztéshez hasonlóan a lemezek közötti átmeneti ellenállás miatt a két lemez érintkezési felületén lesz a legnagyobb. Amikor elérik a hegesztés hőmérsékletét, illetve amikor a lemezek megolvadnak, az elektródokkal kifejtett erő hatására a lemezek az elektródok átmérőjének megfelelő
felületen összehegednek. A hegesztési pont felülnézete gyakorlatilag kör alakú, oldalnézetű metszete ellipszis.
Az ellenállás-hegesztések az alábbi csoportokba oszthatók:
Ponthegesztés Vonalhegesztés átlapolt vonalhegesztés tompavarratos vonalhegesztés fóliás vonalhegesztés
Dudorhegesztés Tompahegesztés leolvasztó tompahegesztés zömítő tompahegesztés
Ponthegesztés Ponthegesztést vékony lemezek és egymást keresztező acélhuzalok, hálók
kötésére
alkalmazzák.
Ezzel
a
hegesztési
módszerrel
a
szegecseléshez hasonló kötést kapunk, mivel a hegesztésre kerülő lemezeket csak egyes helyeken fogja össze. A lemezeket átlapolva hegesztik úgy, hogy a hegesztendő helyen két, rendszerint vörösrézből készült kúpos szerszámot szorítanak a lemezekre. A szerszámok egyúttal az áram vezetésére is szolgálnak. A felmelegedés két lemez érintkezési felületén lesz a legnagyobb. Amikor elérik a hegesztés hőmérsékletét, illetve amikor a lemezek megolvadnak, az elektródokkal kifejtett erő hatására a lemezek az elektródok átmérőjének megfelelő felületen összehegednek,
Kézi
ponthegesztő
Vonalhegesztés A vonalhegesztés lényegében sorozatos ponthegesztés. Az elektródák itt görgő vagy tárcsa alakúak. Az elektródák közé helyezett, átlapoltan illesztett lemezeket az elektródák állandó nyomása közben áthúzzák, s az elektródák
legördülése nyomán varrat keletkezik. A korszerű vonalhegesztő gépek szakaszos működésűek. A hegesztés pillanatában a görgők álló helyzetben vannak, majd a görgők között a tárgy továbbhalad, megáll, újra áramlökést kap, aztán a művelet újra kezdődik. A görgő periodikus mozgása folyamatos forgásnak látszik, mivel igen gyorsan ismétlődik folyamatról, van szó.
Vonalhegesztés
Ellenállás-dudorhegesztés A dudorhegesztés esetében az elektródáknak csak két feladata van: a nyomóerő közvetítése, valamint az áram bevezetése az összehegesztendő darabokba. Az anyagok megolvasztásához szükséges áramsűrűség annak eredményeként jön létre,
hogy az összehegesztendő munkadarabok viszonylag csak kis felülettel érintkeznek. Ezért ezeken a helyeken a kívánt értékűre megnő az áramsűrűség, valamint az átmeneti ellenállás. A dudorhegesztésnél a kis felülettel való érintkezést az úgynevezett dudorok valósítják meg.
A dudorok lehetnek: természetes és mesterséges kialakításúak. A dudorhegesztés a ponthegesztésből származtatott eljárás. A nyomóerő egy pontra, ill. az
egyik munkadarabon kialakított dudor által meghatározott vonalra hat.
Természetes dudorú ellenállás-hegesztés
1. munkadarab 2. elektróda 3. hegesztési varrat Az összehegesztendő alkatrészek egymásra merőleges tengelyű hengeres darabok. Például ilyen feladat háló készítése betonacélból, vagy csövek összehegesztése. Az érintkezés a két kitérő tengelyű henger esetében pontszerű. Ezen a helyen nagy lesz az átmeneti ellenállás,
Zömítő hegesztés Réz szorító pofákkal összenyomják a két anyagot, melyek az érintkező felületen az áram hatására felhevülnek. Az elért szükséges hőmérséklet után az áramot kikapcsolják, az összeszorító erőt, pedig növelik.
Zömítő tompahegesztéskor a befogott munkadarabokat összeérintjük, majd bekapcsoljuk a hegesztőáramot, amelynek hatására a munkadarab érintkezési helyei gyorsan fel hevülnek. A hegesztési ciklusban állandó zömítő erő hatására a munkadarabok homlokfelületén képlékeny alakváltozás indul meg. Ennek következtében a fém egy része sorja formájában kinyomódik, s a munkadarab rövidül. A zömítő erő a hegesztési ciklus során többnyire állandó, néhány esetben azonban a nyomást meg kell növelni, ami elősegíti a homlokfelületen levő esetleges szennyezők sorjába jutását.
Zömítő hegesztés
a.) A hegesztés elvi rajza b-c.) Kialakítások
A leolvasztó tompahegesztés. Az eljárás elvi elrendezése hasonló a zömítő eljáráshoz csak a folyamat elvégzése eltérő. A hegesztésre kerülő felületeket először összeérintik, majd a hegesztőáram bekapcsolása után egy bizonyos határig széthúzzák a munkadarabokat. A laza érintkezés miatt igen nagy lesz az áramsűrűség, ív keletkezik, a fém felületi rétegei elgőzölögnek, egy vékony sáv megolvad, amely minden szennyezőtől
mentes, így fémtiszta felületet kapunk. Az eljárás harmadik szakaszában a két munkadarabot dinamikus lökéssel egyesítik. Példaként megemlítjük, hogy a vasúti sínek legjobb minőségű kötőhegesztését a villamos leolvasztó tompahegesztés biztosítja. Az áramtól átjárt sínvégeket rövid érintkezés után többször széthúzzák, majd végül duzzasztással kötik össze a síneket. Az ilyen eljárást szakaszosnak vagy előmelegítésesnek nevezik.
A leolvasztó tompahegesztés
a.) A hegesztés elvi rajza b-c.) Kialakítások
Ultrahangos hegesztés Kevés olyan technikai fém van, amely ultrahangos módszerrel nem hegeszthető. Legjobban hegeszthetők a nagy csillapítási tényezőjű, jól alakítható anyagok, míg a kemény anyagokban gyorsan jelentkeznek a kifáradás jelei (repedések).
. Az ultrahangos hegesztés előnyei Lehetővé teszi vékony anyagok vastag darabokhoz való hegesztését
Különböző anyagok is összehegeszthetők A hegesztési energia töredéke más eljárások energiaigényéhez képest Nincs szükség hozaganyagra vagy speciális gázkörnyezetre A hegesztendő felületek nem igényelnek különleges tisztítási és elkészítési folyamatot
Egyszerű minőségellenőrzés Kézi, félautomata és automatizált rendszerekben is alkalmazható Környezetbarát technológia
Ultrahangos hegesztés
Az ultrahangos vonalhegesztő gép elve megegyezik a ponthegesztő elvével A fő különbség az, hogy a vonalhegesztő gépen a hangkeltő az átviteli tagokkal együtt forgatható. Ugyancsak forgatható a szonotróda és az üllő is. A rendszert, a ponthegesztő géphez hasonlóan, a rezgési csomópontokban kell csapágyazni. A szorítónyomást a 3 jelű csomópontra kell adni. A szonotródát nem szabad megnyomni, mivel ennek teljes terjedelmében egyenletesen kell rezegnie.
Nagyfrekvenciás indukciós hegesztés A nagyfrekvenciás indukciós hegesztés ellenállás-hegesztési eljárás érintkezés nélküli energiaátvitellel.
Az indukciós hegesztést túlnyomóan csövek hosszvarratos tompahegesztésére alkalmazzák.Az áramsűrűség ezeken a helyeken olyan nagy lesz, hogy a csőlemez élei megolvadnak. A kis behatolási mélység miatt ez a felhevített zóna nagyon kicsi, ezért az érintkezési pont mögött lévő összenyomási helyen csak minimális sorja
keletkezik. A nagyfrekvenciás indukciós hegesztő berendezés nagyfeszültségű transzformátorból, nagyfeszültségű egyenirányítóból, csőgenerátorból, induktorból, tartozékokból, hűtőrendszerből és gépi berendezésekből áll. A gépi berendezéseknek kell a csövet
vezetni, a hegesztési nyomást kifejteni, és a hasított csőéleket az érintkezési pontig nyitva tartani. A rést általában réstartó görgővel vagy rögzített réstartóval tartják nyitva. Az ilyen hegesztő berendezések teljesítménye 30...1000 kW között váltakozik. A berendezések túlnyomó többségében a frekvencia 450 kHz.
Ömlesztő-hegesztés
A fém villamos ív hatására olvad meg és tartja olvadt állapotban a hegfürdőt is. A hegesztés hozanyagát az elektróda adja, amely szintén az ív hatására olvad meg. A hegfürdőt a levegőtől az elektróda bevonatából képződött salak vagy védőgáz választja el A kézi ívhegesztés során az elektromos ív a munkadarab és az elektódafogóba befogott, keramikus anyaggal bevont elektóda között
alakul ki
Ömlesztő-hegesztés rajza
Kézi ívhegesztés A legrégibb ívhegesztést 1885-ben Benardos fedezte fel. Ennél az eljárásnál az áramforrás egyik sarkát a hegesztendő tárgyhoz, a másikat egy szénpálcához kötik. A szénpálcát a munkadarabhoz érintve villamos ív keletkezik, amely az alapanyagot az ív keletkezési helyén megömleszti. A két összehegesztendő darab közötti hézagot egy ugyancsak az ív segítségével megömlesztett fémpálcával kell feltölteni A Benardos-eljáráshoz egyenáramot szokás használni. Az áramforrás pozitív sarkát a munkadarabhoz, a negatív sarkát, pedig a szénpálcához kell kötni. Ezt az eljárást ma már csak különleges esetekben használják, a gyakorlatban. A Slavianoff-eljáráshoz elektródként fémpálcát használnak, míg a másik sarok a hegesztendő tárgy. A fémpálca és a munkadarab összeérintésével lehet az ívet húzni, amelynek hőhatása mind a munkadarab szélét, mind a hegesztőpálcát megolvasztja. A pálca lecsepegő ömledéke szolgál a varrat feltöltésére Ez az eljárás lényegesen kényelmesebb, mint a Benardoseljárás, mert a hegesztőnek csak egyik kezével kell dolgoznia.
Fizikai jellemzői.
A hegesztőív
A hegesztőív legegyszerűbben két nem leolvadó elektróda közötti egyenáramú íven vizsgálható. A katód és az anód ötvözete igen kis méretű, rendszerint nem haladja meg a mikrométer – nagyságrendet. Különböző anyagú elektródák közötti íveket a következők jellemzik: Az anódot az elektronok kb.. százszor erősebben bombázzák mint a katódot az ionok, az anód hőmérséklete általában 15… 20% - kal magasabb mint a katódé; Az anódesés aránylag nagy lehet, ha az anód hőmérséklete megemelkedik és az anód anyaga termoemisszióra képes; A villamos ív keletkezhet, ha a katód egy pontja felizzik (pl.. elektródák érintkezésekor); Villamos ív hideg anód esetén is létrejöhet (az anód hőmérséklete kevésbé fontos, mint a katódé); Hideg katód esetén ív nem keletkezhet, mivel termoionos emisszió nem lép fel a gyújtási hőmérséklet miatt; Villamos ív keletkezéséhez meghatározott minimális feszültségre és áramra van szükség. A feszültség minimum 10…20 V az ívtér gázösszetételétől és az anód – katód távolságától függően:
Ívkisülés A hegesztőív a csendes kisüléstől és a szikrakisüléstől abban különbözik, hogy az ívkisülés az elektronoknak az elektródákból termikus emissziója során keletkezik. A villamos ív nagymértékben ionizált közegét plazmának nevezzük. A villamos ív tengelyében mindig jelen lévő plazma (ipari plazma) csak részben ionizált gáz, a tulajdonképpeni plazma az anyag negyedik állapota, amelyben csak a minden elektronjától megfosztott ionok és elektronok vannak jelen. A hegesztőívben – plazmahegesztés esetén is – a plazmát alkotó anyagok atomjai csak a külső elektronhéj egyes elektronjától vannak megfosztva, így csak részben ionizáltak 2000… 20000 °C hőmérsékleten. Valódi plazmaállapot eléréséhez nagyságrendekkel magasabb hőmérséklet kell. Az ipari plazmát molekulák, pozitív és negatív ionok, elektronkeverékének tekintjük.
Elektromos ívkeltés
Az elektromos ív gyújtása rövidzárlat útján jön létre. Az ívgyújtás feszültsége 50-80 V. Az ionizáció miatt az áramkörre az Ohm-törvény nem érvényes, mivel a
növekvő áramerősség csökkenő ívfeszültséggel párosul. Az ív fenntartásához 16-32 V ívfeszültség szükséges. Az ívben nagy sebességre felgyorsuló elektronok a pozitív pólusba ütköznek, és mozgási energiájuk - az ütközés következtében - hőenergiává alakul át: a fém megolvad. A megolvadt fémrészt hegfürdőnek, vagy ömledéknek nevezzük Az elektromos ív hőmérséklete mintegy 6000C, amely a Nap felületi hőmérsékletének felel meg.
Elektromos ívkeltés A katódon az ív keletkezési helyén egy folt keletkezik, amit katódfoltnak nevezünk. A katódfolt annak a következménye, hogy az elektronok kilépése leginkább a legmelegebb ponton jön létre. Ha a negatív sarkot az elektródra kötjük, akkor a katódfolt mindig helyben marad, csupán az ív pozitív pólusának kell haladnia a hegesztés előrehaladásával együtt. Megfordítva viszont, ha a negatív sarkot kötjük a tárgyhoz, akkor a hegesztés előrehaladásával a katódfoltnak is el kell mozdulnia. Tekintettel arra, hogy ilyenkor az ívnek a melegebb helyről a hidegebb hely felé kell haladnia, a katódfolt, pedig a melegebb helyen akar maradni, ilyen kapcsolás mellett az ív könnyen megszakadhat.
Hegesztőgépek: Lehet egyenáramú vagy váltakozó áramú. A hegesztőgenerátor és az egyenirányítós hegesztőgép bonyolultabb, de jobb minőségű varrat készíthető vele, mint a váltakozó áramú hegesztőtranszformátorral.
Hegesztő tanszformátor
Áramforrások A kézi ívhegesztés áramforrása lehet: hegesztőgenerátor vagy hegesztőtranszformátor. A hegesztőgenerátor egyenáramot fejleszt. A hegesztés lehet: egyenes polaritású (az elektróda a negatív pólus, a munkadarab a pozitív pólus), és fordított polaritású (az elektróda a pozitív pólus, a munkadarab a negatív pólus). A hegesztőtranszformátor váltakozó feszültséget hoz létre, ezért a hegesztés polaritása a hálózat frekvenciájától függően változik. Az áramforrás fajtájától függően kell a hegesztő elektródát kiválasztani
VÉDŐGÁZAS HEGESZTŐGÉP A berendezés két fő egységből áll. A huzal előtolására alkalmas egységből és az áramforrásból. A huzal előtolása két, egymással szembeforgó görgők segítségével valósítható meg.
Mivel a huzalok bevonattal nem rendelkeznek, ezért siklási tulajdonságuk kedvezőtlen, ami nagy erő alkalmazását jelenti. A görgők közé szorított huzal nagyobb szorító erő esetén sérül, ezért a görgők felületét fogazással látják el. (Ettől függetlenül a huzalelőtolócső hossza rövidebb, mint a tömörhuzalos hegesztőgépeknél.) A görgők átmérője és profilja a huzal átmérőjétől függ. A huzalokat olyan dobokra csévélve szállítják, amelyeket a hegesztő-berendezéshez forgótengellyel
rögzíteni lehet.
Vasoxidos bevonatok
Elektróda bevonatok
Ezek a bevonatok főleg vasoxidot, vasérceket és savas salakképző anyagokat (kovasav, szilikátok) tartalmaznak Sok hígfolyós salak képződik, a heganyag is hígfolyós, a varrat külalakja szép, de szilárdsága más bevonatokhoz viszonyítva gyenge. Vas-mangánoxidos bevonatok Az ilyen típusú bevonat vasércek helyett mangánérceket, sok fémes alkotót és dezoxidáló ötvözetet
tartalmaz. A dezoxidáló ötvözet megköti a felszabaduló oxigént, és megakadályozza a kísérő elemek kiégését. A varrat kevésbé szép, de nagyon jók a szilárdsági tulajdonságai. Rutilos bevonatok Az ilyen bevonatok onnan kapták nevüket, hogy nagy mennyiségű rutilt, TiO2-alapú ásványt tartalmaznak. Tetszetős varratot biztosítanak, a beolvadás csekély. Az ív rugalmas és stabil.
Cellulóz típusú bevonatok Ezek a bevonatok sok éghető anyagot tartalmaznak (faliszt, keményítő, cellulóz stb.). Ezért sok gáz keletkezik, tehát a heganyag hatékony védelemben részesül. A gázok növelik az ívfeszültséget, tehát mélyebb lesz a beolvadás. Nagy cseppekben olvadó, kevés salak képződik. Bázikus elektródok Az ívben kismennyiségű széndioxid és szénmonoxid is képződik, ezért védőgáz atmoszférával is számolhatunk.. A varrat szabályos alakú, kissé domború és nagyon jó szilárdsági tulajdonságokkal rendelkezik.
Elektródahuzalok jelölései Kézi ívhegesztéshez [ E 43 RR 22 ] A hegesztett varrat 430-510 N/mm2 szakítószilárdságát és 360 N/mm2 folyáshatárát biztosítja. 21 Az első szám 2: 22%-os minimális szakadási nyúlás és 28 J minimális fajlagos ütőmunka0 °C-on biztosítása. A második szám 1: 47 J fajlagos ütőmunka biztosítása +20°C-on. RR Nagy vastagságú, rutil bevonatú elektróda, mely főleg rutil – vagy egyéb titánoxid vegyületeket tartalmaz és kis cseppek képződését, biztosítja. Különösen sokoldalúan alkalmazható, alkalmas bármely helyzetben végzett hegesztésre (kivéve a fejfeletti hegesztést), használható egyen – és váltakozó árammal végzett hegesztéshez is.
22 Az első szám 2: a hegesztési helyzet kódszáma (pl. 1 bármely helyzetben alkalmazható,) A második szám 2: az áramalkalmasság kódja, pl. 2 negatív pólushoz, egyen – váltakozó Áramhoz, ha a váltakozó áram üresjárási feszültsége a min. 50 V-ot eléri.
Csupasz elektróda Váltakozó áramú hegesztéskor az egyszerű, csupasz hegesztőpálca, amelynek összetétele közelítőleg megegyezik a munkadarab összetételével, nagyon kevés iont termel a villamos ívben. Ezért egyszerű, csupasz pálcával csak egyenáramról lehet hegeszteni. Az ív atmoszférája csak kevéssel tér el a környezet atmoszférájától, tehát nagy hőmérsékletű oxigént és nitrogént tartalmaz. A képződött mangánoxid mellett - amely szilárd, salakszerű anyagként található a csupasz elektróddal hegesztett varraton - a salakban megtaláljuk a vasoxidot is. A varraton található salaktakarón kívül a csupasz elektróddal hegesztett varrat is mindig tartalmaz gáz- és salakzárványokat. Ezért az ilyen varrat nagyon rideg, törete durva szemcsés.
Porbeles huzalok
A porbeles huzalkialakításokat az. ábrán láthatjuk. Az 1 és 2 kialakítások a védőgázas hegesztésekhez, a 3 felrakóhegesztéshez míg a 4 huzalokat kötő- és
felrakóhegesztéshez használják.
Hegesztőpajzs A hegesztés fénye, fröcskölései és gázai elsősorban a hegesztő szemét és arcát veszélyeztetik. Ezek ellen véd a hegesztőpajzs. Fényelnyelő, fekete színű, könnyű burkolata felfogja a fényt, a fröcsköléseket és eltereli az ív gázainak jelentős részét a hegesztő arcával. Két változata van. A kézi pajzsot a hegesztő arcával párhuzamosan bal kezében tartja, körülbelül 5… 10 cm-re az orrától. A fejpajzsot a hegesztő fejére erősíti a pajzs vízszintesen futó pántjával. A pánt
fejbőségét csavarral lehet állítani. A fejpajzs billenőpajzs. Hegesztőtükör: Szemünket az ív káros hatásától a hegesztőtükör, szabványos nevén: a hegesztő védőszűrő óvja. A legvilágosabb tükröt a szabvány 00-val, a legsötétebbet a 14-es számmal jelöli. A szűrés erősségét jelző szám minden hegesztőtükör bal alsó szélén olvasható. A helyes szűréserősségű tükröt az ív fényereje szerint választjuk.
Hegesztő pajzsok
Korszerű folyadékkristályos hegesztő pajzsok, amelyek védőüvegén normál állapotban szabadon átnézhetünk, megfigyelve a hegesztés kiinduló pontját,
majd az ívgyújtás hatására a szűrőüveg kellőképpen elsötétül, védve ezzel a hegesztő szemét. A hegesztés befejezése után a védőüveg visszavált átlátszó üveggé, ez a folyamat nagyon rövid idő alatt megy végbe !
Hegesztő tartozékok . Az elektródafogó Fő feladata az elektróda tartása és az áram munkadarabhoz való vezetése. Érintésvédelmi szempontból kedvező az ún. biztonsági elektródafogó használata, amelynek külső felületeit jól szigetelő műanyaggal burkolják A hegesztővezeték (hegesztőkábel) Vezeti az áramot és az áramforrástól az ívig, ill. vissza. Vékony, sodrott rézhuzalból készül, vastag gumiborítással szigetelve. Átmérője rendszerint 7, 9 vagy 12 mm, keresztmetszete 35, 50, ill. 70 mm2. A vezeték végét kábelsaru zárja le és nagyméretű, fémes, nem melegedő csatlakozóelemet képez. Egyre gyakoribb a bajonettzáras kialakítás, amely megakadályozza a csatlakozás meglazulását, és egyben jól
szigetel. A testkábel A földvezeték-szorítóhoz csatlakozik. Forgó tárgyak hegesztéséhez forgócsapos földvezeték-szorítót használunk . A hegesztő szerszámai közé tartozik salakoló kalapács , kéziköszörű,
drótkefe,
tűzifogó stb.
Elektródafogók
a) kézi szorítású ; b) biztonsági;
c) rugós
Gépi ívhegesztés A hegesztési folyamatok gépesítése és automatizálása a hegesztési technika egyik alapvető kérdése A kézi ívhegesztés nagyon munkaigényes, sok jól képzett szakmunkást igényel, a varrat minősége erősen függ a hegesztő szakmunkás egyéni képességeitől. A gépi hegesztés előnyei: nagy hegesztési teljesítmény (200...1800 A áramerősség, 12...120 m/h hegesztési sebesség), mély beolvadás, csekély huzalfelhasználás (2/3 rész alapanyag, 1/3 rész hozaganyag), A hegesztés folyamatos és mentes a szubjektív hatásoktól, a varrat jó minőségű, csekély a fajlagos villamosenergia-felhasználás, fizikailag könnyű a munkavégzés, nincs szükség különleges védőrendszabályokra (pl. az ív nem látható, így nincs ibolyántúli sugárzás sem, csekély a gáz- és porképződés). A gépi hegesztéshez leggyakrabban rézzel bevont hidegen húzott huzalokat
használnak. Rozsdás huzalt nem szabad alkalmazni, mert érintkezési zavarokat okoz, ami varrathibákhoz vezethet. A huzal felülete sem zsíros, sem olajos nem lehet, mert ezek a szennyező anyagok elgázosodnak, és porózussá teszik a varratot.
A védőgázas ívhegesztés (MIG) hegesztés
.
Az ív gázburokban ég. Ez a gázburok védi meg a hegfürdőt a légkör kedvezőtlen
hatásaitól. A hegesztőanyag a felcsévelt hegesztőhuzal, amelynek a beállított sebességű előtolását egy előtoló egység biztosítja. A huzalt a hegesztőfejjel vezetjük a hegesztés helyére. A védőgázas ívhegesztés elvi elrendezése az ábrán látható.
Fedettívű hegesztés A fedett ívű hegesztésnél ív jön létre a munkadarab és a hegesztő elektróda vége között, miközben mindkettőt egy réteg szemcsés por borít (ezért ‘fedett’ ív). Az ív így el
van rejtve. A por egy része megolvad, hogy a hegesztési ömledék számára védő salakréteget képezzen. A maradékot összegyűjtik újrahasznosítás céljából
A fedett ívű hegesztést leginkább teljesen automatikus berendezéssel végzik, de ennek ellenére vannak kézzel tartható hegesztőpisztolyok is az eljáráshoz. A termelékenység növelése érdekében több elektródás elrendezés is bevezethető.
Nagy leolvadási teljesítménye miatt különösen alkalmas vízszintes helyzetben történő, jó minőségű, hosszú, egyenes hegesztésekhez. Széles körben alkalmazzák nyomás alatti tartályoknál, vegyi üzemekben, nehéz szerkezeteknél, a javító és hajóépítő iparágak esetén.
Fedettívű hegesztés rajza
Gravitációs ívhegesztés A gravitációs ívhegesztési technológiát hosszú, egyenes varratok (kötések) képzésére alkalmazzák. A hegesztéshez - hasonlóan a kézi ívhegesztéshez - bevont elektródát használnak, azonban annak mérete mind átmérőben, mind hosszában különböző. Az elektróda külső átmérője (bevonattal együtt) elérheti a 12 mm-t, hossza, pedig az 1000-1200 mm-es értéket is. Az elektródát egy mechanikus szerkezetbe fogják, amely képes az elektróda leolvadását követni. Az elektróda ívgyújtását segédelektródával végzik, majd az folyamatosan - akár "felügyelet" nélkül is létrehozza a varratot. Ezen eljárás esetében az elektróda folyamatos, egyenletes leolvadását - a befogó szerkezet segítségével - a ráható gravitációs erő biztosítja. Ezért ezt a hegesztési technológiát csak vízszintes síkban alkalmazzák. Egy hegesztő egyszerre több ilyen "készüléket" tud kezelni, illetve felügyelni.
Hegesztő gép
Varrat kialakítása Hegesztéskor a varrat rajzolata szépen ívelő, a salak jól hátrafut, az ömledék szépen terül, akkor az áramerősség megfelelő. Ha az áram túl nagy, akkor az elektróda fröcsköl, a befogás felőli vége felizzik, az ív erősen leng. Amikor az áram túl kicsi, bizonytalanná válik az ív gyújtása, az ív fúvóereje gyenge, az ömledék nem tud szétterülni, a varrat túl domború lesz.
Az ötvözetlen és gyengén ötvözött acélok tompavarratainak hegesztése a kevés gyakorlattal rendelkező hegesztőknek is könnyen sikerülhet.
Hegesztővarratok Összetett hernyó.
. A varrat keresztmetszete jellegzetes, könnyen felismerhető a két megömlesztési övezetből összetett hernyó.
A védőgázas ívhegesztés A védőgázas hegesztés sokoldalú hegesztési eljárás, mellyel a hegesztőanyagot nagyon jó kihozatallal és valamennyi helyzetben lehet feltenni. Az eljárást széles körben használják a könnyű- és középkaliberű acélgyártásnál, valamint olyan alumíniumötvözetű szerkezeteknél,
melyeknél a kézi munkavégzésre magas arányban van szükség. A porbeles huzalok megjelenésével alkalmazása növekszik a nehéz acélszerkezeteknél is.
A védőgáz lehet: ARGON,SZÉNDIOXID,HIDROGÉN,KEVERTGÁZ. Az argon védőgázas az alapanyag között húzott ívet argon gázburok veszi körül. A gázburok hatásossága nagymértékben függ a gáz sűrűségétől és a hegesztés sebességétől. A hegesztési sebesség növelésekor előfordulhat, hogy az ív kilép a védőgázburokból.
Védőgázas ívhegesztés előnyei A hegesztőív az elektróda és a munkadarab között ég. A hegfürdőt semleges védőgáz, argon (Ar) veszi körül. Vastagabb anyagok hegesztésénél
az argonhoz héliumot (He) is kevernek, hogy az ívfeszültséget növelni lehessen. Ezáltal a fémfürdő szélesebbé válik. A volfrámelektróda nagy olvadáspontja következtében nem olvad meg, a feladata csak az ív létesítése. A hegesztési varrat kialakításához hozaganyagként az alapanyaggal megegyező összetételű hegesztőpálcát használunk, amelyet a hegesztőívbe tartva olvasztunk meg. Az angol elnevezés kezdőbetűi után TIG-eljárásnak is nevezzük (Tungsten Inert Gas).
( WIG )-eljárás Argon védőgázas, volfrámelektródás ívhegesztés. A hegesztőív a volfrámelektróda és a munkadarab között ég. A hegfürdőt védőgáz veszi körül A volfrámelektróda nagy olvadáspontja következtében nem olvad meg, a feladata csak az ív létesítése. A hegesztési varrat kialakításához hozaganyagként az alapanyaggal megegyező
összetételű hegesztőpálcát használunk, amelyet a hegesztőívbe tartva olvasztunk meg. Az angol elnevezés kezdőbetűi után TIG-eljárásnak is nevezzük (Tungsten Inert Gas) Alkalmazási területei : A semleges védőgáz nem lép reakcióba a hegesztendő tárgyakkal, ezért valamennyi acél és öntöttvas, továbbá a nemvasfémek hegesztésére alkalmas eljárás.
WIG védőgázas hegesztés
1 gázbevezetés 2 hegesztőhuzal 3 Munkadarab 4 áramforrás 5 fúvóka 6 Wolframelektróda NF nagyfrekvenciás ívstabilizátor
Az elektromos ívben a polaritástól függő jelenségek játszódnak le. Egyenáram fordított polaritás esetében - az elektróda pozitív polaritású - a pozitív
töltésű gázionok a munkadarab felé áramlanak és a nagy tömegű gázionok megbontják a
felületi oxidhártyát. A gázionok ütközésének hatása a szemcseszórás mechanikai tisztítóhatásához technológia.
hasonlítható.
Ezért
alumínium
hegesztésére
kiválóan
alkalmas
Fémelektródás, semleges gázos ívhegesztés (MÍG) Az eljárás MIG-hegesztésként ismert, az angol elnevezés kezdőbetűiből alkotott rövidítés alapján (Metal Inert Gas Welding). A hegesztéshez használt berendezések megegyeznek
a
fogyóelektródás,
semleges
védőgázas
ívhegesztésnél
használt
eszközökkel. A WIG eljárások továbbfejlesztése. A különbség abban áll, hogy a wolframelektróda
szerepét a hegesztőpálca ill.. a hozaganyagból készült elektróda veszi át. A hegesztés során leolvadó (fogyó) elektródát egy huzaltároló dobról letekercselve vezetik a hegesztőpisztolyokhoz. A szükséges előtolást mechanikusan, egy huzaltovábbító motor segítségével végzik.
Előnyei: Nagy leolvasztási teljesítmény. Alkalmazható az összes ötvözetlen és ötvözött acél, alumínium és alumíniumötvözetek valamint réz és rézötvözetek hegesztéséhez.
A védőgázas ívhegesztés (MIG) hegesztés
.
Az ív gázburokban ég. Ez a gázburok védi meg a hegfürdőt a légkör kedvezőtlen
hatásaitól. A hegesztőanyag a felcsévelt hegesztőhuzal, amelynek a beállított sebességű előtolását egy előtoló egység biztosítja. A huzalt a hegesztőfejjel vezetjük a hegesztés helyére. A védőgázas ívhegesztés elvi elrendezése az ábrán látható.
Védőgázas ívhegesztés (MAG-hegesztés) Ennél a hegesztésnél a hegfürdő védelmét széndioxid (CO2) biztosítja. Az aktív jelző az elnevezésben arra utal, hogy az ív nagy hőmérsékletén a CO2 elbomlik szénmonoxidra (CO) és oxigénre (O). Az atomos állapotú oxigén az olvadt fémben elnyelődik (szakkifejezéssel: oldódik). Az oldott oxigén az acélt elridegíti, ezért azt dezoxidens ötvözőkkel vegyületek formájában kell megkötni. A varratba bekerült oxigént a hegesztőhuzal ötvözői dezoxidálják, és így az oldott oxigén
mangánoxid, sziliciumdioxid, vagy titándioxid formájában már nem jelent veszélyt a hegesztési varrat szilárdságára és ütőmunkájára, azaz a varrat szívós marad. Alkalmazási területei: Ötvözetlen és kis ötvözőtartalmú acélok hegesztésére, 25‚600 A hegesztőárammal. A legkisebb hegeszthető anyagvastagság 0,6 mm. A varrat mély beolvadású, de a hegesztés fröcsköléssel jár.
Fogyóelektródás, aktív védőgázas ívhegesztés (MAG-hegesztés) Az eljárás MAG-hegesztésként ismert, az angol elnevezés kezdőbetűiből alkotott rövidítés alapján (Metal Activ Gas Welding). A hegesztéshez használt berendezések megegyeznek a fogyóelektródás, semleges védőgázas ívhegesztésnél használt eszközökkel Ennél a hegesztésnél a hegfürdő védelmét széndioxid (CO2) biztosítja. Az aktív jelző az elnevezésben arra utal, hogy az ív nagy hőmérsékletén a CO2 elbomlik szénmonoxidra (CO) és oxigénre (O). Az atomos állapotú oxigén az olvadt fémben
elnyelődik (szakkifejezéssel: oldódik). Az oldott oxigén az acélt elridegíti, ezért azt dezoxidens ötvözőkkel vegyületek formájában kell megkötni. A varratba bekerült oxigént a hegesztőhuzal ötvözői dezoxidálják, és így az oldott oxigén mangánoxid, sziliciumdioxid, vagy titándioxid formájában már nem jelent veszélyt a hegesztési varrat szilárdságára és ütőmunkájára, azaz a varrat szívós marad.
Plazma hegesztés A plazmaívhegesztés (PAW) nagymértékben hasonlít az WIG hegesztési eljáráshoz. Ez az WIG módszer továbbfejlesztése, melyet a termelékenység növelésére hoztak létre.
A PAW hegesztésnél két elkülönült gáz áramlik, a Wolfram elektróda körül áramló plazma gáz, mely ezután a plazma ív magját képezi, valamint az ömledék számára védelmet biztosító védőgáz. A PAW három módon alkalmazható: 1. Mikroplazma hegesztés, 0.1A-től 20A áramerősségig 2. Közép-plazmahegesztésnél, 20A-től 100A áramerősségig. 3. Kulcslyukhegesztés, 100A felett, amikor a plazma ív áthatol a fal vastagságán. Széles körűen alkalmazzák magas minőségű hegesztéseknél a repülőgép/űriparban, vegyiés olajiparban.
Plazma hegesztés
Plazmasugár akkor keletkezik, ha a villamos ívet normál állapotához képest egy lényegesen szűkebb csatornán, a fúvókán való áthaladásra kényszerítjük. A plazmaképző és a vágógáz molekulái az ív hőhatására disszociálnak, az atomok külső elektronhéjáról elektronok szakadnak le, azaz a gáz ionizálódik.
Lézersugaras hegesztő A lézersugaras hegesztéshez szilárdtest-lézereket alkalmaznak. A lézerek működési elve az anyagok felépítésének kvantummechanikai modelljével magyarázható. A szilárdtest-lézer olyan fényforrás, amely nagy energiájú fényimpulzusokat bocsát ki. A lézerhatás úgy jelentkezik, hogy a nagy intenzitású fény formájában kapott energiát a rubin rezonátorba sugározzák, a besugárzott fény egy csekély részét a rezonátor egy rövid időre elnyeli, és nagy energiájú impulzusként újra kisugározza. A klasszikus szilárdtest-lézer rubinkristályos lézer, amelyben a rubin
krómot is tartalmazó alumíniumoxid kristály. A króm aránya 1 :1000.
Lézersugaras hegesztő működése A lézerberendezés az energia-átalakítóból, az áramelosztóból, a kondenzátorokkal ellátott asztalból és a sztereoszkópikus mikroszkópból áll Az 1 fénykamra belsejében
található a rubinkristály. A kristállyal párhuzamosan helyezkedik el a impulzuslámpa, amelynek a végéhez nagyfeszültséget kapcsolnak. A fénykamra belsejének felülete polírozott, így fényvisszaverő. A rubinkristályt a kamrába juttatott sűrített levegővel hűtik. A rubinkristály által kibocsátott sugár formálását, és a hegesztés helyére irányítását szolgáló optikai rendszer a prizmából, lencsékből és cserélhető objektívekből áll. A sugár irányítását speciális optikai berendezés segíti, amely fényforrásból, prizmából és kondenzátor lencséből áll. A sztereoszkópikus mikroszkóp a hegesztési hely szemmel követésére szolgál. A 10 zárszerkezet a hegesztő szemét védi, mivel a fényimpulzus idejére az elektromágnes a szemlencsét automatikusan elfedi.
Hidrogén védőgázas ívhegesztés (Arcatom-eljárás) A hegesztőív két volfrámelektróda között ég, és ennek hatására a munkadarab megolvad. A fúvókából kiáramló hidrogén (H) koncentrikusan veszi körül az elektródákat, és ez a gázburok védi meg az elektródákat, valamint a hegfürdőt a levegő káros hatásaitól. A molekuláris hidrogén atomos hidrogénre bomlik (disszociál), és eközben megnő a hőmérséklete. Ez a felszabaduló hő megolvasztja a hegesztőpálcát, valamint a munkadarabot, és ezzel kialakul a hegfürdő. Eközben az atomos állapotú hidrogén lehűl és ismét molekuláris hidrogénné alakul vissza. Tehát a hidrogén nem csak a hegfürdő védelmét látja el, hanem gyors hőátadást valósít meg, továbbá erőteljesen hűti az elektródákat és ezzel az elektródák áramterhelését növelni, lehet. A volfrámelektródák áramterhelését javítja a wolfram elektródának 1‚4% tóriumoxiddal (ThO2) való ötvözése is.
Hidrogén védőgázas ívhegesztés
1 áramforrás 2 wolframelektróda 3 hegesztopálca 4 ömledék 5 varrat
Védőeszközök. A villamos ívhegesztés közben a védőkesztyűt viselni kell. A hegesztőasztalnak földeltnek kell lennie. A hegesztést fa vagy gumi talapzaton állva szabad csak végezni. A hegesztőkábelek áthelyezésekor a hegesztőgépet ki kell kapcsolni. Sugárzás elleni védelem. Az arcot és szemet a sugárzás káros hatásaival szemben
védőszemüveggel vagy védőpajzzsal védeni kell. A villamos ívből kisugárzott energia egy része ibolyántúli sugárzás, amely a bőr felületén égési sebeket, a szemben kötőhártya gyulladást okoz. Ez elkerülhető a szabad testfelületek lefedésével (védőöltözet viselésével) és a védőpajzs használatával.
Fröcskölés és hőhatás elleni védelem. Az izzó fém, a varrat külső felületéről lepattogzó salak és a fröcskölő fémolvadék a hegesztési munkahely környezetében balesetet okozhat, ezért ellene védőruházat viselésével ill.. a hegesztés környezetének elszigetelésével (pl.. védőernyők felállításával) védekezni kell.
Fontos: A védőkesztyűnek, köténynek és a védőruházatnak impregnált anyagból vagy bőrből kell készülnie, amely tűzálló és véd a szikráktól, sugárzástól és a fejlődő hőtől. A munkadarab megfogását szigetelt fogókkal kell végezni.
Baleset-megelőzés hegesztéskor. . Az elektromos ívhegesztések ívfénye elsősorban a szemre rendkívül ártalmas. Védelmére sötét szemüveget kell használni. A védőüveget hőálló anyagból készült pajzsba erősítik. Ez a hegesztő arcát is védi az ívben keletkező ibolyántúli sugarak ellen, és egyben a hőhatás ellen is véd. A hőhatás ellen hegesztéskor bőrkesztyűt és kötényt használnak. Az ártalmas gőzök, és gázok ellen a dolgozókat szintén védeni kell. A szabadban vagy jól szellőző helyiségben a gázmérgezés veszélye nem nagy. Zárt helyen a mérgezés veszélye ellen úgy védekeznek, hogy az álarcba kis túlnyomással friss levegőt fújtatnak, így megakadályozzák a gáz behatolását a légzőszervekbe. Különösen veszélyes a tartályok belsejében végzett hegesztés. Az oxigénszegény levegő, ájulást okoz. Tartályok hegesztésekor bőséges levegőbefúvatást kell alkalmazni. Az olajtartályokat csak kívülről hegesztik. Az olajtartályt vízzel töltik fel, és addig öblítik, míg a víz tetején az olajfoltok el nem tűnnek. Áramütés veszélye miatt csak kesztyűvel szabad az elektromos ívhegesztés elektródfogóját megfogni. Fontos a munkahely rendbe tartása is. A rendetlen munkahely balesetveszélyt rejt magában. A szétszórt munkadarabok, vaslemezek gondatlan tárolása balesetet okoz. A munkahely alapos szellőztetéséről gondoskodni kell. Zárt helyen egy személy egyedül nem hegeszthet. Mindig szükség van segítőre, aki egyben a hegesztőre is ügyel, és szükség esetén segítséget nyújt. Hegesztő berendezéseket csak képesített dolgozó kezelhet!
Egészségvédelem A bevont huzalos ívhegesztés során keletkezett gázok nem juthatnak ki a műhely légterébe, mert egészségre ártalmas anyagok is keletkezhetnek. Ezért ezeket - nagy mennyiségű hegesztéskor - célszerű a hegesztés környezetéből eljuttatni és szűrőbetétek segítségével legalább 95-98%-át kiszűrni. A szűrőbetét méretezésekor figyelembe kell venni, hogy legalább 600-700 kg huzal felhasználásáig elegendő legyen. A munkahely alapos szellőztetéséről gondoskodni kell. Zárt helyen egy személy egyedül nem hegeszthet. Mindig szükség van segítőre, aki egyben a
hegesztőre is ügyel, és szükség esetén segítséget nyújt. Hegesztő berendezéseket csak képesített dolgozó kezelhet!
A hegesztett kötés hibái. A hegesztési fogyatékosságok négy fő csoportba oszthatók: látható hibák, rejtett hibák, alaki hibák, anyagi hibák,
A hegesztési hibák okai: A rejtett alaki és anyagi hibák összességükben, a varratvégekben jelentkeznek, mindezek a hibák azonban külön-külön a varratok bármely részében megtalálhatók, szemrevételezéssel vagy más módszerrel értékelhetők és kiküszöbölhetők. A hegesztési hibák okai a következők: az elektróda vagy a pisztoly nem állandó és folyamatos vezetése, a hegesztendő alapanyag anyagi hibája és inhomogenitásai, a hegesztő gyengébb képessége, gyakorlatlansága, rossz kondíciója, a hozaganyag (elektróda, huzal stb.) fogyatékosságai, egyenletesség hiányai, az élelőkészítés fogyatékosságai, az energiaellátás egyenetlenségei, egység, rendellenes munkavégzést okozó körülmények, mint pl. szeles munkahely, eső, hideg, nedvesség stb.
Rejtett hibák A varratokban levő hibákat radiográfiai felvételek alapján értékeljük. Betű-, és számkombinációval adjuk meg, a hibafokozatokat, pedig R betű és a hozzá tartozó számok jelölik.
A hibák: gázzárványok,
salak- és fémes zárvány, kötéshiba (hiányos összeolvadás), gyökhiba (nem megfelelő összeolvadás),
repedés, felület, alaki és egyéb hibák.
GYAKORLATI FOGÁSOK Az ívhegesztés fontosabb gyakorlati fogásai. A hibátlan varrat készítéséhez sok gyakorlat szükséges. Az elektródot biztos és nyugodt kézzel kell vezetni. Az elektródnak a tárgytól való távolsága kb. azonos legyen az elektród átmérőjével. A helyes távolságban tartott elektródot szabályos sercegő hang jellemzi. Az elektródot 60…70°-os szögben kell tartani a tárgy síkjához mérten. Abban az esetben, ha széles varratot kell készíteni, az elektród haránt irányú ingamozgásokat is végez. A 8…10mm-nél vastagabb varratokat több rétegben kell felrakni. A rétegek felrakásának sorrendjére a gyakorlatban több bevált
módszer
ismeretes.
varratformák
Az
egyes
alkatrészek
hegesztésekor
alkalmazott
különbözőek lehetnek, melyekre az alkalmazási és kiviteli
irányelvek, előírások a mérvadók.
Előkészítés Illesztés: Az egyes alkatrészek egymáshoz viszonyított helyzetének ideiglenes rögzítése. Amikor egy-
egy alkatrészt kézbe veszünk, győződjünk meg a pontosságáról, és hibás darabot ne használjunk fel, mert különösen vékony lemezszerkezeti elemeket már csak erőkifejtéssel, pl. feszítéssel, vagy a varratnál keletkezett nagyobb illesztési rés - egyébként tilos - "betöltésével" lehet pontosan illeszteni. Később ez jelentős és sokszor nem javítható torzulást okoz, vagy a felületen olyan elváltozást, horpadást, ami pl. karosszériáknál, burkolaton esztétikailag megengedhetetlen. Az illesztés másik célja, hogy a hegesztett kötés helyén az illesztési hézag a kötés teljes hossza mentén azonos, előírt értékű legyen. ez pedig a kötés minősége (jósága) szempontjából döntő.
Fűzés: Egyszerűbb esetekben az illesztő- (összeállító) készülékben a készrehegesztés is elvégezhető. A munkamegosztás és a termelékenység növelése céljából azonban az alkatrészek egy máshoz viszonyított előírt helyzete és az illesztési hézag beállítása és rögzítése után a darabot az illesztőkészülékből célszerű kivenni, és a készrehegesztést a hegesztőműhelyben elvégezni. Ilyen esetben a munkadarabot a befogó-, rögzítőrendszerrel együtt, fűzővarratok nélkül helyezzük át.
Az ellenállás-hegesztések az alábbi csoportokba oszthatók: Ponthegesztés Vonalhegesztés átlapolt vonalhegesztés tompavarratos vonalhegesztés fóliás vonalhegesztés
Dudorhegesztés Tompahegesztés leolvasztó tompahegesztés zömítő tompahegesztés
WIG védőgázas hegesztés
1 gázbevezetés 2 hegesztőhuzal 3 Munkadarab 4 áramforrás 5 fúvóka 6 Wolframelektróda NF nagyfrekvenciás ívstabilizátor
Az elektromos ívben a polaritástól függő jelenségek játszódnak le. Egyenáram fordított polaritás esetében - az elektróda pozitív polaritású - a pozitív
töltésű gázionok a munkadarab felé áramlanak és a nagy tömegű gázionok megbontják a
felületi oxidhártyát. A gázionok ütközésének hatása a szemcseszórás mechanikai tisztítóhatásához technológia.
hasonlítható.
Ezért
alumínium
hegesztésére
kiválóan
alkalmas
