Antal Zoltánné főtörzsőrmester

R E M IN G T O N 8 7 0

TAKT IKAI P USKA

Antal Zoltánné főtörzsőrmester REMINGTON 870 TAKTIKAI PUSKA

Az eredetileg vadászok által használatos sörétes és golyós vállfegyverek egyes „feltuningolt” változatait előszeretettel használják a rendvédelmi és a különleges katonai alakulatok tagjai is. Mivel ezek a speciálisan kialakított, nagy teljesítményű fegyvertípusok csak „misztikusan” ismertek, dolgozatomban az Amerikai Egyesült Államok különböző fegyveres testületeinél és máshol is rendszeresített, a Remington gyár által tervezett és gyártott taktikai puskát a 870-es típus változatainak egy részét mutatom be. A Remington 870 egy sörétes puska, az angol nyelvben külön kifejezés van erre a típusú fegyverre, ez a „shotgun”.

A speciálisan kialakított, kettőnél több lövés leadására is alkalmas, önműködő vagy kézi ismétlésű (előágyszános) taktikai sörétes puskákat elsősorban a rendvédelmi szervek és a hadseregek különleges alakulatai használják bevetéseik során, de több országban a büntetés- végrehajtási intézetek külső őrzési feladatokat ellátó lőfegyveres őrszemélyzete is ilyen típusú fegyverrel van felszerelve, emellett gyakran rendszerbe állítják az őrző-védő, pénzszállító feladatokat ellátó civil cégek is.

36

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

A rövid lőtávolságra tervezett, nagy tűzerejű, speciális töltetű lőszereket lövő, igen nagy feltartóztató erejű taktikai sörétes puskákat eredményesen lehet alkalmazni körözött erőszakos bűnözők, terroristák elfogásánál és ártalmatlanná tételénél, törvényekbe ütköző jogtalan tüntetések, embercsoportosulások szétoszlatásánál, szabadságvesztés büntetésüket töltő ellenszegülő-lázadó elítéltek letörésénél, kiemelt objektumok őrzésénél, biztosítási feladatok ellátásánál, speciális, közvetlenül nem harcászati feladatok (pl. békefenntartó tevékenység) végrehajtásánál, illetve civil területen személy- és vagyonőrzési vagy értékszállítási feladatok ellátásánál is. A taktikai sörétes puskákkal szemben támasztott technikai és használhatósági követelmények több tekintetben eltérnek a vadászatra használt sörétes puskákétól. Ezek a csőtárral szerelt fegyvermodellek egymás után több lövés leadására képesek. Rendszerüket tekintve vagy önműködőek (öntöltő és önürítő), vagy kézi ismétlésű, előágyszánosak (pumpálós) lehetnek. Attól függetlenül, hogy tűzgyorsaságban az önműködő rendszerűek a gyorsabbak, és bizonyos speciális feladatok végrehajtásánál elsőbbséget is élveznek, működésbeli megbízhatóságuk miatt mégis az előágyszános taktikai sörétesek a kedveltebbek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy vannak olyan speciális sörétes lőszerek, melyek olyan alacsony gáznyomásértéken működnek, amely nem elegendő az önműködő sörétes puskák zárszerkezetének akadálymentes működtetéséhez. Ezért bizonyos „éles” taktikai helyzetekben elengedhetetlen a kézi ismétlésű sörétes fegyver használata. A taktikai sörétes puskák legismertebb modellje a Remington mod. 870 Tactical Police (előágyas), dolgozatom tárgya, a Remington 1187 Police (önműködő), a Winchester 1300 Defender (előágyszános), a Benelli M1 Partical (önműködő), a Benelli M3 (önműködőelőágyszános), a Mossberg 590 Special (előágyszános). Mindenki előtt ismert, hogy a veszélyes fegyveres bűnözők és terroristák eredményes leküzdése csak nagyon jól képzett, rendőri vagy katonai egységekkel lehetséges.

H A D ITEC HN I KA

37


TAKT IKAI P USKA

Ezeket a speciális egységeket nevezi a köznyelv egyszerűen csak „kommandósoknak”, ami szakmailag nem minden esetben helytálló, ezért ennek az elnevezésnek a pontos értelmezése mindenképpen kívánatos. A „kommandó” kifejezés katonai műszó, mely különlegesen kiképzett katonai elit alegységet, egységet jelent. A kommandós katonák kiemelt feladata a parancsba kapott kijelölt objektum(ok), vagy élőcélpont(ok) minden körülmények között történő felkutatása, megsemmisítése, leküzdése, vagy a célszemély(ek) elfogása, illetve a későbbiekben az akcióhoz csatlakozó harcoló alakulatok részére a célpont(ok) megjelölése. A katonai kommandós speciális elit alegységek, egységek tagjai a legszélsőségesebb időjárási, éghajlati és terepviszonyok mellett is egyaránt bevethetők szárazföldön, vízen, levegőben. Náluk a végcél mindig a győzelem, tehát a parancsba kapott célszemély vagy célobjektum felkutatása és leküzdése, esetlegesen a célobjektum csapásmérő hadászati eszközök számára történő lézeres megjelölése. Ahhoz, hogy a feladatuk végrehajtása során tökéletesen működjenek, vagyis rövid idő alatt minimális veszteséggel uralják a kijelölt célpontot, abszolút titkosságra, modern fegyverekre és egyéb speciális felszerelésekre, összeszokottságra, pontosságra, gyorsaságra, összhangra, ellenőrzésre és folyamatos információáramlásra van szükségük. Még a legkritikusabb helyzetben is kreatívnak kell lenniük, tudniuk kell kezelni a felszerelésüket. Esetükben egy másodperces habozás az akcióban részt vevő bármelyik bajtársuk életébe kerülhet. Ha a végrehajtandó akció során az életük „csak egy hajszálon” függ, a túlélési vágynak akkor is felül kell kerekednie. Ők azok a katonák, akiknek szupertitkos harcászati és felderítő tevékenysége „abszolút tabu” téma a nyilvánosság előtt. Ha a világ legjobb katonai kommandós egységeit nézzük, a legrégebbi „szakmai” múlttal a kitűnően felszerelt és kiképzett angol SAS (Special Air Services) rendelkezik. Az amerikai hadsereg kommandós elit egysége a Delta Force, mely az SAS mintájára alakult 1977-ben, „csak” jó két évtizedes múltra tekint vissza, de szakmai felkészültségben ők is elsőrangúak. Kiemelkedő szakmai felkészültségéről híres a német hadsereg Calwban állomásozó kommandója, a Kommando Spezialkraft (KSK) is. Egyébként ennek a három kommandós elit alakulatnak a tagjai közös gyakorlatokon is részt vesznek, így adott „éles” harci helyzetben közös bevetésük nem elképzelhetetlen. 38

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

A közhiedelemmel ellentétben le kell szögezni, hogy a katonai kommandós alegységek, egységek tagjai nem „ölőgépek”. Többségük civil diplomával is rendelkező, több nyelvet beszélő, kimagaslóan intelligens katona. Az elit egységekbe történő jelentkezés mindig önkéntes. Az abszolút speciális szakmai kiképzést csak azok a kivételes képességű hivatásos katonák kezdhetik meg, akik több éves csapatszolgálat után megfelelnek a pszichikai, orvosi, fizikai és megbízhatósági alkalmassági vizsgálatokon. Lényegében minden harcászati-hadműveleti módszerben járatosak. A gyötrelmes kiképzés alatt minden időjárási, éghajlati, terep és domborzati körülmények között bizonyítaniuk kell rátermettségüket. Sivatagban, őserdőben, folyókon, tavakon, mocsarakban, tengereken, sziklás magas hegységben, sarkvidéki körülmények között, illetve épületek, erődítmények és védett célpontok ellen egyaránt eredményesen kell boldogulniuk. A kifejezetten könyörtelen túlélési technikákat abszolút készség szinten kell elsajátítaniuk. A kiképzés végére a tökéletes álcázás és rejtőzködés mestereivé válnak. A speciális felderítési és harcászati technikákat magas szinten kell művelniük. A kiképzés részét képezi a hegymászó technikák elsajátítása is. Nagyon kemény fegyverkezelési és lőkiképzésben vesznek részt. Emellett a speciális robbantási eljárásokat is megtanulják. Profi módon jártasak a közelharcban és az önvédelmi módszerekben. Mivel világszínvonalú műholdas helymeghatározó (GPS), távközlési és nyomkövető eszközökkel, illetve laptopokkal vannak felszerelve, profi módon értenek a szatelittechnikához. A számukra kijelölt célpontokat a legtöbb esetben szárazföldön nem tudják elérni. Ezért helikopteren vagy repülőgépen szállítják őket a kijelölt célterületre. Gyors kimenekítésük az ellenséges területekről is legtöbbször helikopteren történik. Komoly ejtőernyős kiképzést is kapnak. Ne feledjük, hogy akcióik során abszolút titoktartás mellett, a legtöbb esetben éjszaka, rossz időjárási és látási körülmények között kell az ellenséges területek felett tízezer méter magasságból az ugrást a célpont közelébe végrehajtaniuk, mégpedig úgy, hogy az ernyőt csak kis magasságban (500 m) nyithatják ki. A kommandós katonai rohamcsapatok mindig csak kis létszámú (4-6-9 fő) csoportokban, teljes titoktartás mellett működnek. H A D ITEC HN I KA

39


TAKT IKAI P USKA

Nagy létszámú kommandós egységek bevetése jelentős „sebezhetőségük” miatt hadászatilag elvetendő, mivel ez esetben könnyen felderíthetők és „kelepcébe” csalhatók lennének. A kommandós egységeknek illúzióik nincsenek. A kis létszámukból és különlegesen veszélyes küldetésükből adódóan, valamint gyengébb felfegyverzésük miatt kerülniük kell a számukra jelentős emberveszteséget okozható, ellenséges reguláris haderőkkel való összecsapást. A célpontként kijelölt terepen titokban kell mozogniuk. Gyakran napokig kell tudni rejtőzködniük. Semmilyen „áruló” nyomot nem hagyhatnak maguk után. „Titkos küldetésük” kiemelt veszélyességét támasztja alá az a tény, hogy a legbonyolultabb feladatok elvégzését is lehetővé tevő, szuper erős kiképzés ellenére különlegesen veszélyes bevetések alkalmával emberveszteséggel nekik is számolniuk kell. Éles bevetéseken 25-30 kg terhet kell cipelniük. Az álcázást és rejtőzködést segítő egyenruhájuk mindig az adott terep- és időjárási viszonyokhoz igazodik. Mivel az emberi fej jellegzetes ovális alakja még rossz látási viszonyok mellett nagyobb távolságról is felismerhető, a jobb álcázás miatt arcukat terepszínűre csíkozzák. A középkaliberű acélköpenyes puskalövedékektől és repeszektől is megvédő acél- és kerámialapokkal (panel) megerősített lövedékálló védőmellényt viselnek. Különleges a kommandósok fegyverzete is. Ezeknek a kézifegyvereknek (pisztoly, géppisztoly, gépkarabély, precíziós puska, romboló puska) a specialitását az adja, hogy a felhasználás jellegéből adódóan döntő többségüknek kompakt méretűnek, kis súlyúnak, nagy tűzerejűnek, kiváló lőszabatosságúnak, rejtve könnyen viselhetőnek és abszolút akadálymentes működésűnek kell lenniük a legszélsőségesebb használati körülmények között is. A puskák katonai célra történő felhasználása először az 50-es, 60as években történt távol-keleti hadszíntereken. Az angol különleges egység, a SAS először a maláji válság (1948-1960) során alkalmazott taktikai puskákat. Elsőként a Browning öntöltő típust használták, amely eredetileg polgári fegyver volt, de jól bizonyított a dzsungelharcokban, és hatásosnak bizonyult a közelharcban is.

40

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

1960-ban Borneóban is bevetették ezeket a fegyvereket, bár a lőszerrel voltak néha problémák. Papírból készültek, így a párás éghajlati viszonyok között gyakran átnedvesedtek. A problémát a műanyag dobozokban való tárolással próbálták megelőzni, de ez a megoldás sem vezetett eredményre. Az egyetlen jó ötlet, hogy magát a lőszerhüvelyt gyártották műanyagból. Négyfős járőrök esetében megszokottá vált az a gyakorlat, hogy a taktikai puskával felszerelt katona ment a csoport élén, aki ha ellenséget észlelt, azonnal „megszórhatta” őket. Ezzel földre kényszerítette az ellenséget, így elegendő időt biztosítva a társainak a pozíció felvételére és a tűz viszonzására. A vietnámi háborúban használták először és utoljára (napjainkban talán csak titkos bevetések alkalmával) A „12-es Remington” néven elhíresült puskát, melynek lőszerét kifejezetten közelharcra fejlesztették ki. Ez külsejében nem tért el bármelyik 12-es lőszertől, azonban a töltete nem a hagyományos sörétekből állt, hanem kb. 20 db alumínium nyilacskából. A kilőtt nyilacskák a centrifugális erő hatására olyan sebeket ejtettek, mint az úgynevezett „dum-dum” lövedék, amely a céltárgyban robban. A találat során keletkezett sérüléseket jól illusztrálja egy közkatona megjegyzése – amikor megkérdezték, hogy mi a véleménye a fegyverről – „Jó kis fegyver, a dzsungelban 50 lépésről letépi az ember lábát!”. A Genfi Egyezményre hivatkozva az ENSZ tiltakozását fejezte ki, aminek hatására az USA hadserege kivonta ezt a fajta lőszert a harcokból. A lőszer ment, a puska maradt, de a mai modern hadviselési technikák mellett sem avult el harcászati jelentősége. A XX. század végére, a hadseregekre háruló feladatok között igen előkelő szerepet kapott a békefenntartás, béketeremtés. Ezen műveletek során pedig legjellemzőbb módon nem nyílt terepen, hanem zsúfolt városokban kerülnek éles szituációkba a katonák. Ilyen esetekben a nagy átütőerejű, könnyen gurulatot kapó puskaés gépkarabély lőszerek lövedékei igen jelentős veszélyforrást jelentenek az ártatlanokra, polgári személyekre nézve. Nyilvánvaló módon adódik, hogy ilyen „kvázi” – rendőri feladatokra a különféle taktikai sörétes fegyverek ideálisnak tekinthetők.

H A D ITEC HN I KA

41


TAKT IKAI P USKA

1. RENDSZERTANI MEGKÖZELÍTÉS Az elmúlt években, évtizedekben soha nem látott fejlődést tapasztalhatunk a kézi lőfegyverek tervezése, gyártása, alkalmazása területén. A korábbról jól ismert, folyamatosan megbízható minőséget előállító nemzetközi koprodukciós világcégek mellett megjelentek kisebb, kevésbé ismert konstruktőrök, kivitelezők. Érdekes viszont, hogy a jövőbe mutató, szinte már futurisztikus megoldások mellett, az agyonreklámozott fegyvercsodák árnyékában is megtartják helyüket a sokoldalúan felhasználható, extrém körülmények között is megbízhatóan működő, jól bevált, kiforrott szerkezetű, megújulásra is képes kézi lőfegyverek. Ezek kiállták a tömeges alkalmazás próbáját és napjainkban is bizonyítják kiválóságukat. Tudjuk, hogy ezen fegyverek felépítése és működése szigorú törvényeken alapul, helyüket és szerepüket a rendszertani besorolásban tisztázni kell és rögzíteni szükséges a teljes, részletes működési ciklust. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004-ben elfogadott törvény az általános rendelkezések 2. §-ában alapfogalmakat tisztáz. Az egyik kiemelt definíció így fogalmaz: Ismétlő lőfegyver: olyan lőfegyver, amelyet úgy terveztek és úgy alakítottak ki, hogy minden lövés leadása után a tölténytárból vagy forgódobból a szerkezet kézi működtetésével tölthető újra. Magyarul az ismétlési ciklus minden folyamata külső energiát, emberi beavatkozást igényel. Egy ilyen, ebbe a csoportba tartozó típust, a Remington 870-es modell taktikai sörétes puskát választottam a dolgozat témájául. Igyekszem hozzájárulni hazai megismertetéséhez, hiszen a nyugati világban már régebben közismert és közkedvelt fegyver. Rendkívül sokoldalúan alkalmazható, a közeljövőben várható magyarországi elterjedése is. 2. OSZTÁLYOZÁS A használó szemszögéből nézve a sörétes puskákat igen sokféle szempont alapján osztályozhatjuk.

42

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

Ezek közül a követ kezők a legfo nt osabbak: o A csövek számának alapján lehetnek: - egy, két, esetleg háromcsövűek, illetve két-, esetleg három vagy négycsövű, ún. vegyescsövűek. o A csövek helyzete szerint lehetnek: vízszintes vagy függőleges elrendezésűek. o Űrméret tekintetében lehetnek 4-estől 36-osig terjedő kaliberűek. o Rögzítés szerint merev és billenő csövűek. A merevcsövűek egy- és többlövetűek, a többlövetűek ismétlők vagy automaták. o A zárszerkezet reteszeinek száma alapján 1-4-szeres reteszelésűek, ezen belül a reteszek elhelyezkedése szerint vagy felső, ill. alsó és felső reteszelésűek. o A reteszeket működtető kulcs elhelyezésének megfelelően alsó vagy felső kulcsosak. o A kakasok elhelyezése szerint külső kakasosak vagy belső, rejtett kakasosak, közismert nevén kakas nélküliek. A kakasokat működésbe hozó elsütőbillentyűk száma alapján kétbillentyűs és egybillentyűs rendszerűek. o A puska ürítési lehetőségét tekintve hüvelykitolós és hüvelykivetős vagy ejektoros rendszerűek. Puskák egyfajta felosztása Golyós puskák Egycsövű

Sörétes puskák

Kétcsövű

Billenő csövű

Merev csövű

- Billenő csövű

- Egycsövű

- Egycsövű ismétlő

- Ismétlő

- Kétcsövű

- Félautomata vagy öntöltő

- Önműködő

- Háromcsövű - Négycsövű

H A D ITEC HN I KA

43


TAKT IKAI P USKA

3. LŐSZEREK A különböző fegyverfajtákhoz alkalmazott speciális lőszerfajták mindig az adott akció „sajátosságaihoz” igazodnak. Egy kilencfős kommandós alegység több mint másfél mázsányi összsúlyú lőszert cipel. A speciális lövedékkel szemben alapkövetelmény a kiváló átütőerő és megállítóképesség. Egyszerűen fogalmazva, ezeknek a lövedékeknek kalibertől és lövedéktípustól függően képeseknek kell lenniük többek között vastag ruházatot, testvédő páncélzatot, könnyű páncélozott járműkaroszszériát, épületfalat, erődítményt, védősisakot, célzó és kémlelő optikai eszközöket, helikopterek létfontosságú részelemeit is átlőni, illetve a találatot kapott célszemélyt a további fegyverhasználatban vagy egyéb erőszakos cselekmény folytatásában megakadályozni. A lőszerek tekintetében szintén hatalmas a választék, a különböző sörétes típusoktól, a golyóson át a riasztó töltényekig. A taktikai sörétes puskák sokoldalúságát csak fokozza a nagyon széles körű speciális töltetű (különböző tömegű ólom- és gumilövedékek, könnygázkapszula, fényjelző töltet, ingerlő füstöt okozó töltet, hangjelző töltet, műanyag granulátum, nagy szemű ólomsörét, zárnyitó töltet stb.) lőszerválaszték is. 3.1. Lövedékek A sörétes puskák nagy előnye a változatos felhasználási lehetőségeiben rejlik. A tradicionális rendőrségi lőszer kilenc darab 00 méretű sörétszemet tartalmazott, és ez volt sokáig az egyetlen széleskörűen alkalmazott lőszer. Az 1960-as években az USA-ban a rendőrség kezdett kisebb szemű sörétre váltani, ami több szemet jelentett egy töltényhüvelyben. A megnövelt töltetnek több előnyt is tulajdonítottak: nagyobb találati valószínűséget nagyobb, de ismeretlen távolságon, és kisebb penetrációt az épületanyagokban, ami kiemelten fontos lakott környezetben. Általában a 4-es sörétméretre esett a választás. Minden egyes 12/70-es lőszer 27 db 6,2 mm-es sörétet tartalmazott. A későbbi 12/76-os 34-et.

44

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

Általánosságban elmondható, hogy a 4-es sörét beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és ma is sok rendőrőrs használja. Az is igaz, hogy több sörét csapódik a célpontba nagyobb távon a 00-nál. A probléma a behatolás, illetve annak hiánya. A kis keresztmetszeti sűrűség miatt a 4-es gyorsan veszíti a sebességet. Persze ennek is megvan a maga jó oldala: nem fog áthatolni a házfalon, megsebesítve vétlen kívülállókat. A hátránya azonban súlyos: behatolás hiányában nagyobb távon az okozott sérülés csak könnyű, felszíni. Nagyobb keresztmetszeti sűrűségű sörétnek, mint amilyen a 00, elég behatolása van ahhoz, hogy törjön, vagy létfontosságú szervet érjen. Összegzésképpen: a 4-es hatásos lőtávolsága 20-22 m, függetlenül a célba csapódó sörétek számától. A 00 hatásos, ameddig csak egy is eltalálja a célt, de a kevés sörétszem és a gyorsan növekvő szóráskép miatt ez maximum 40-45 m. Az 1970-es évek közepétől kezdve az új rendőrségi sörétes puskákat a nagyobb lövedéktömeg kedvéért már a 12/76-os lőszerhez csövezték. A Federal lőszergyár bemutatott egy lőszert, amely a szokásos kilenc helyett tizenöt 00 (8,3 mm-es) sörétet tartalmazott. A Remington pedig a sörétméretet növelte meg: bemutatta a 000 (9 mm-es) sörétszem-méretet a nagyobb átütőerő és hatásos lőtávolság érdekében. A nagyobb méretű őzsörét (postasörét) előnye egyértelmű: nagyobb távolságon, alacsony sebességnél szükség lehet akár 5-7 00 sörétre is a harcképtelenné tételhez. 000-ból elég 2-3 is. 25 méteren belül azonban teljesen mindegy melyikre esik a választás, mindkettőnek megvan a célnak megfelelő sebessége és átütőereje.

H A D ITEC HN I KA

45


TAKT IKAI P USKA

Vannak olyan helyzetek és események, amikor a rendőri szerveknek kényszerítő eszközként speciális töltettel, illetve pirotechnikai betéttel szerelt 12-es kaliberű sörétes töltényt kell alkalmazniuk a parancsba kapott feladatuk eredményes végrehajtásához. Ezeket a speciális töltényeket elsősorban tömegoszlatásra, ellenszegülő nagy létszámú embercsoportok megfékezésére, börtönlázadásban részt vevő elítéltek letörésére vagy önvédelemre használják. Ebbe a kategóriába tartozik a műanyag granulátumtöltetet tartalmazó lőszer. A 2 mm-es nagyságú, 4 g súlyú granulátumtöltettel közelről is lehet leadni lövést a célszemély testfelületére (a fej kivételével), mivel jelentős sérülést nem okoz. A vastag ruházat a töltet ütésének nagy részét felfogja, de ha bőrfelszínt éri, azt erősen képes megcsapni és nyomot is hagyni. Tömegoszlatásnál először általában ezt a „finom változatot” alkalmazzák. Ide tartoznak még az egy nagy átmérőjű (17,5 mm), két darab nagy átmérőjű (2db 15 mm), vagy több kisebb átmérőjű (15 vagy 11 db 7,5 mm) gömbölyű gumisöréttel vagy speciális formájú gumilövedékkel töltött patronok. Ezeket a gumilövedékkel töltött lőszereket elsősorban agresszív ellenszegülő bűnöző elemek letörésére használják (pl. fellázadt elítéltek, fosztogató-garázdálkodó vagy különlegesen őrzött objektumot elfoglalni akaró tömeg stb.). Hatásukról csak annyit, hogy adott lőtávolságon belül csonttörést is képesek okozni. Vannak olyan különleges helyzetek is, amikor a tömeg szétoszlatására pirotechnikai töltetek bevetése válik szükségessé és indokolttá. Ilyen a könnyfakasztó töltet, az ingerlő füstöt okozó töltet, a hangjelző töltet és a fényjelző töltet. Általában ezek az anyagok alumíniumhüvelybe vagy kapszulába kerülnek betöltésre.

46

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

A rendőri erők terroristaelhárító különleges alakulatai számos országban eredményesen alkalmazzák a simacsövű sörétes puskákból is tüzelhető különleges kialakítású, antimonnal keményített, ólomból kiöntött, nagy tömegű, nem széteső, köpeny nélküli lövedékeket a veszélyes bűnözők és terroristák elleni harcban. A ma alkalmazott ólomlövedékek közül a legrégebbi és legkiemeltebb hagyományokkal az Original Brenneke típusú ólomlövedék rendelkezik. Ez a lövedéktípus hengeres alakú, orr-része kúpos kialakítású. A lövedéktest külső palástja könnyen tömöríthető 12 db, 1,4 mm széles és 1 mm magas, ferde irányú (jobbra forgó) bordával van ellátva. Ezeknek a bordáknak egyrészt a csőszájnál kialakított choke (szűkítő) furaton való áthaladáskor van jelentősége, mivel itt félrenyomódva követni tudják a furatméret-változást, így a csőfalra kifejtett gáznyomás nem lépi túl a veszélyes határértéket. Másrészt forgó mozgásra kényszerítik a lövedéket a röppályáján. A Brenneke-lövedékek szerkezetüknél fogva bármilyen furatú sörétes csőből veszélytelenül kilőhetők. A Brenneke-lövedék teljes átmérője 18,5 mm, tömege modelltől függően 28,4, 31,5, 34 vagy 39 g lehet. A Brenneke-lövedék kiválóságát mutatja az a tény is, hogy az európai és az amerikai kontinensen jelenleg 14 vezető lőszergyár használja sörétes vadásztöltényei szereléséhez. A Brenneke-lövedékkel bevitt találat esetén a testüregben széles lőcsatorna és nagy sebüreg keletkezik. A jelentős lövedéktömegnek, a szét nem eső szerkezetnek és a nagy keresztmetszeti felületnek köszönhetően, rövid lőtávon a testbe becsapódva, rövid lövedékúton igen nagy energiát ad le az ólomlövedék, ezáltal igen erős sokkhatás keletkezik, mely a roncsoló hatással együtt azonnali halált okoz. Ennek kiemelten különleges helyzetekben van döntő jelentősége, amikor a fő cél az, hogy a találatot kapott veszélyes bűnöző vagy terrorista teljes mértékben harcképtelenné váljon. Mivel a lövedék a célszemély testét találatkor átüti, egyes gyártók, pl. A Dynamit Nobel csökkentett teljesítményű változatát is árulja Tactical Police néven.

H A D ITEC HN I KA

47


TAKT IKAI P USKA

Használatának olyan szűk küzdőtérben van jelentősége, mint amilyen a repülőgépek utastere, ahol az utasok életének védelmében csak olyan lőszert lehet alkalmazni a különleges alakulatoknak, amelyek lövedéke csak a célszemély testében fejti ki ölőhatását és nem üti át, ezzel is veszélyeztetve ártatlan emberek életét.

A Brenneke-lövedék hatásvizsgálata zselatintömbben. A lövedék energiájának nagy részét a becsapódás után leadja

A Brenneke-lövedékhez hasonló az amerikai fejlesztésű Rifled Slug ólomlövedék is, mely szintén hengeres formájú, az oldalfalán pedig ferde hornyok vannak kialakítva. A lövedék gömbölyű orr-részén kis üreg található. A lövedék deformálódása erőteljes. Találat esetén a Rifled Slugok hatásmechanizmusa a testben hasonló a Brenneke-hez. Az eddig bemutatott lövedéktípusoktól eltérő szerkezetű az amerikai Sabot Slug ólomlövedék. A karcsú, cérnaorsóra emlékeztető lövedéktestet egy műanyag hüvely veszi körül, amely a csőtorkolat elhagyása után leválik (úgynevezett űrméret alatti lövedék-kialakítás). A lövedékorrban kis üreg található az expanzió elősegítésére. A fentebb ismertetett lövedéktípusoknál nagyobb átütőerővel rendelkezik. (10/89 Rifled Slug, 12/70 Sabot Slug és 12/70 Brenneke lövedékkel szerelt sörétes lőszerek)

48

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

3.2. Lőszertípusok 1./ A sörét es lőszer A sörétes lőszer – típustól függetlenül – polietilén hüvellyel, fenékfojtással, 8-16 mm magas fémkupak ráhelyezéssel és patent csappantyú beszerelésével készül. A hüvelyben a 12-es kalibernél 35 gramm ólomból készült és az azonosító számtól függő különböző átmérőjű és mennyiségű ólomsörét van. A sörétek egy műanyag kosárban helyezkednek el, mely kosár a fojtás szerepét is betölti. A lőpor minősége „REX” füst nélküli vadászlőpor. A lőportöltet súlya 1,5-1,8 gramm között változik. A lőszer csillagperemmel van lezárva. A sörétes lőszer alkotórészei a töltényhüvely, fémkupak, csappantyú, lőpor, fojtás (sörétkosár), sörét és a peremzár. Az azonosító számtól függően a sörét száma és átmérője az alábbiak szerint változik: Lőszer azonosító szám

Sörét átmérője mm

Sörét mennyisége db

4

4,5

63,69

6

4,0

82,90

8

3,5

137-146

10

3,0

213-233

A lő szer ek hat ásadat ai: Az ólomsörétes lőszerek 30-70 méterig nagy célfedő képességgel rendelkeznek. A lőszergyár a vizsgálatot 35 méterre leadott lövésekkel végzi. Egy 75x75 cm-es négyzetben a szóráskép 65-73%-os. Ez azt jelenti, hogy a kilőtt sörétek jelzett százaléka a célkereszten belül hatol át. A lőszerek szórásképe a lőtávolságtól és a lőszer típusától függően változik. A 35 méteren túli szórás a távolság függvényében nagyobb felületet takar és a sörétek becsapódása ritkábbá válik.

H A D ITEC HN I KA

49


TAKT IKAI P USKA

A sörét es lőszer fő részei

a./ Hatásos lőtávolság Hatásos lőtávolság alatt azt a lőtávolságot kell érteni, amelyen az adott sörétek átütő ereje és a célba becsapódó sörétszemek mennyisége még megfelelő megállító hatást vált ki. Lőszer azonosító száma

Max. hatásos lőtávolság

4

70 méter

6

60 méter

8

50 méter

10

50 méter

b./ Rövid távolságon kifejtett hatása Az a./ pontban felsorolt sörétes lőszerek rövid távolságon jelentős roncsoló és megsemmisítő hatást váltanak ki. A becsapódó sörétek jelentős száma kisebb sérülések esetén is halált okozó sokkot válthat ki. Emiatt 10 méteres távolságon belül a jelzett lőszerekkel a fegyver használatát kerülni kell.

50

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

2./ Golyó s lőszer (Brenneke) A töltényhüvelyben 1 db bordázott ólomlövedék van, mely műanyag vezetőszárnnyal van ellátva, súlya 21-32 gramm. A műanyag vezetőszárny egyúttal a fojtás szerepét is betölti. A lőporöltet súlya 1,9-2,05 gramm. Alkalmazási terület: aA lőszerrel kb. 100 méterig lehet célzott és életveszélyes sérülést okozó lövést leadni. Ezért a lőszer alkalmazható objektumőrzésre, az őrzött objektumot ért közvetlen fegyveres támadás elhárítására is. Alkalmazáskor figyelembe kell venni, hogy a lövedék a sima csőben nem kap megfelelő vezetést, ezért a szórás 40 méter után 3040 cm is lehet, csökkentve ezzel a találati valószínűséget. A lövedék kezdősebessége és mozgási energiája viszonylag nagy, ezért kis távolságról (1-3 méter) alkalmas akadályok rombolására, zárszerkezetek szétlövésére. Figyelmeztetés: a golyós lőszer a lövedék jellege és a megerősített lőportöltet miatt fokozottan veszi igénybe a fegyver csövét és egyes részeit. Ezért a fegyverrel ilyen típusú lőszerrel TILOS folyamatosan 65-70 lövésnél többet leadni. Akadályok, zárak rombolásakor nem szabad egy méternél közelebbről lövést leadni, mert a szétfröcscsenő ólom, súlyos sérülést okozhat. Az ó lo mgo lyó s lő szer fő részei

H A D ITEC HN I KA

51


TAKT IKAI P USKA

3./ A „00 ”-ás BUCK sörét es lőszer A töltényhüvelyben 9 db 8,4 mm átmérőjű ólomsörét van. A sörétszemek alatt szőr, parafa fojtáskombináció helyezkedik el. A lőszer normál peremmel van lezárva. A lövedék szórásképe 30 méter távolságon egy 75x75 cm-es célkereten belül 80-93%-os. A lövedék 80 méter távolságról életveszélyes, vagy maradandó sérülést okozhat. A lőszer felhasználható objektumvédelmi célra. Nagy tűzereje miatt alkalmas az objektumot fegyverrel támadó csoport (ok) leverésére. A „00”-ás sörét es lőszer fő részei

4./ A granulát umo s lőszer A töltényhüvelybe 4 gramm (kb. 300 szem) különböző színű polietilén granulátum kerül, melyek műanyag sörétkosárban helyezkednek el. A lőportöltet speciális „riasztó” lőpor. A lőszer hatásosan alkalmazható egyes személyek elrettentésére, tömeg, vagy csoportok feloszlatására. Lövéskor erős a hanghatása, ugyanakkor 25 méterig a testfelületen kellemetlen, csípős hatást vált ki.A granulátum töltet 5 méteren belül életveszélyes sérülést is okozhat.

52

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

A granulát umos sörét es lőszer fő részei

5./ A „Kis” gumigo lyó s lőszer A töltényhüvelyben 11 db 7,8 mm átmérőjű gumigolyó van. A gumigolyók a fojtás szerepét is ellátó szétnyíló műanyagkosárban helyezkednek el. A kosárban „NIKECELL” távtartó is található. A lőszerben speciális „riasztó lőpor” kerül felhasználásra. A lőszer hatásosan alkalmazható ellenszegülő tömeg feloszlatására és büntetés-végrehajtási intézetben a fogvatartott törvénytelen cselekedetének (szökés, támadás) megakadályozására. Egyrészt a „riasztó” lőpornak rendkívül erős a hangja, másrészt komoly fájdalmat okoz. Hatótávolsága 30-35 méter, 5 méternél rövidebb távolságból életveszélyes sérülést, 10 méteren belül súlyosabb sérülést is ejthet. Optimális hatásos lőtávolsága 20-25 méter. A kis gumigo lyós lő szer fő részei

H A D ITEC HN I KA

53


TAKT IKAI P USKA

6./ A „Nagy” gumigo lyó s lőszer A töltényhüvelybe 1 db 17,5 mm átmérőjű gumigolyó kerül. A gumigolyó alatt NIKECELL távtartó betét is található. A hüvely speciális „riasztó” lőporral van megtöltve. A lőszer 10-35 méterig alkalmas egyes célok leküzdésére, mivel kevés a kockázata, hogy a célba vett személyen kívül más is megsérüljön. A gumigolyó a hatásos távolságon belül csont (sípcsont, kulcscsont) törést és súlyos zúzódásokat okozhat. 10 méternél rövidebb távolságon belül életveszélyes sérülés is előfordulhat. A büntetés-végrehajtásnál az ismertetett lőszerek kerülnek rendszeresítésre, de külön intézkedésre más speciális lőszer is alkalmazható. Ilyenek: a CS gázzal töltött kapszula, az ajtónyitó töltény, az űrméret alatti lövedék és a hidegláng („sárkánylehelet”) patron. A lőszerek speciális jellegét az alkalmazott töltetek határozzák meg. A nagy gumigo lyós lő szer fő részei:

54

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

3.3. Lőszerkombinációk Hasonlóan más, hagyományos fegyverekhez a taktikai pumpálós sörétes puskákhoz is alkalmazható lőszerkombináció. Azt, hogy a csőtárba milyen típusú lőszert és milyen sorrendben kell betárazni, mindig a feladatok határozzák meg. Már a fegyver eldördülése is komoly pszichikai reakciót vált ki, ezért nem véletlen, hogy a célzott lövést megelőzően, figyelmeztető lövést kell leadni. A speciális és a sörétes lőszerek kombinálásával elérhető, hogy a fegyver hatása fokozatosan növekedjen és lehetőség legyen a sérülések elkerülésére. a./ Az őr részére meghatározható olyan kombináció, hogy az első 2-3 lövést speciális lőszerrel adja le. Például az elsőt granulátumos lőszerrel, amelynek jelentős a figyelmeztető hatása. A másodikat gumisöréttel, ami figyelmeztető, ugyanakkor a hatásos lőtávolságon belül már sérülést is okozhat. A „nagy” gumigolyós lőszerrel leadott harmadik lövés viszont már súlyos sérülést is eredményezhet. Amennyiben a speciális lőszerrel leadott három lövéssel – melyre 3-4 másodperc elegendő – a beavatkozás eredménytelen, abban az esetben sor kerülhet a betárazott ólomsörétes lőszer használatára. Tekintettel a sörétes lőszerek hatásos lőtávolságára és az ott kifejtett hatására, az utóbbi lőszereket is lehet kombinálni. b./ Tömeges ellenszegülés felszámolására (tömegoszlatás) esetén a felszámolást speciális lőszerekkel célszerű végrehajtani és itt is be kell tartani a fokozatosságot. A granulátumos és a „kis” gumigolyós lőszerrel főleg csoportok ellen használható nagy hatásfokkal. A „nagy” gumigolyós lőszerrel személyekre lehet célzott lövést leadni, pl. hangadókra. Felfegyverkezett, illetve fegyveres tömeggel szemben ólomsörétes lőszer is tartozhat a kombinációba. Figyelmeztetés: speciális lőszerek használatakor is figyelembe kell venni, hogy milyen távolságon belül okozhatnak életveszélyt. Lőszerkombinációk esetén a betárazást a lövéshez képest fordított sorrendben kell végezni. H A D ITEC HN I KA

55


TAKT IKAI P USKA

Abban az esetben, ha a testületi tagnak a lőfeladatot (tűzparancsot) különböző típusú lőszerrel kell végrehajtani, akkor a betárazási sorrendnél vegye figyelembe a választott vagy meghatározott kombinációt. Pl. ha a szolgálati feladat ellátására 7 db, de különböző típusú lőszer van biztosítva, akkor a tárazást az alábbi táblázat alapján célszerű elvégezni. Lövés sorrendje

töltény típusa

darabszám

betárazás sorrendje

1.

granulátumos

1

7.

2

kis gumigolyós

1

6.

3.

nagy gumigolyós

1

5.

4.

10-es sörétes

1

4.

5.

8-as sörétes

1

3.

6.

6-os sörétes

1

2.

7.

4-es sörétes

1

1.

A táblázatból kitűnik, hogy a fegyver tűzhatása fokozatosan növekszik és azt a helyesen megválasztott tárazási sorrenddel lehet elérni. Figye lmezt et és: TILOS: - A csőbe közvetlenül kézzel lőszert behelyezni, - A csőtárba a kezelési utasításban meghatározottól több lőszert betárazni, - Elcsettent lőszert újból betárazni és annak ellövését újból megkísérelni, - A csőtárból való kiürítést töltőfogások ismétlésével végrehajtani. Taktikai tárazás: A fegyverhasználat során előfordulhat, hogy a tár teljes kiürülése miatt a fegyver használója veszélyhelyzetbe kerül. Ezért, ha arra lehetőség van, a lövés (tüzelés) szünetében a csőtárból kiürült lőszereket pótolni kell. A taktikai tárazást a tárazási szabályoktól eltérően kibiztosított, tűzkész helyzetben kell elvégezni, úgy, hogy a csőtengely a célra irányuljon, így a fegyverrel – szükség esetén – kapáslövés azonnal leadható. 56

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

Különböző lőszerek hatásai 25 yardról, (23 méter) choke-al

3.4. A biztonsági lőtávolságok A sörétszemek a hatásos lőtávolságtól jóval tovább képesek elrepülni, de a távolság növekedésével csökken az energiájuk és növekszik a terítésük. A biztonsági lőtávolság attól függ, hogy a kilövésre kerülő lőszer sörétszemei mekkora átmérőjűek. A sörétszemek átmérőjének növekedésével a biztonsági lőtávolság is növekszik. Ezt úgy lehet kiszámítani, hogy a sörét mm-ben megadott átmérője – a mértékegység elhagyásával – meg kell szorozni száz méterrel. Például: 

10-es sörétszám átmérője 3,0 mm, ezért a biztonsági lőtávolság 3x100=300 méter  8-as sörétszám átmérője 3,5 mm, ezért a biztonsági lőtávolság 3,5x100=350 méter  6-os sörétszám átmérője 4,0 mm, ezért a biztonsági lőtávolság 4x100=400 méter  4-es sörétszám átmérője 4,5 mm, ezért a biztonsági lőtávolság 4,5x100=450 méter Figyelmeztetés: lőgyakorlat végrehajtásakor a biztonsági lőtávolságon belül – lőirányban- személy nem tartózkodhat.

H A D ITEC HN I KA

57


TAKT IKAI P USKA

3.5. Nemzetközi sörétszámozás

58

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

4. A REMINGTON 870 TAKTIKAI SÖRÉTES PUSKA Ezek a fegyverek robosztus felépítésűek és növelt csőtárkapacitásúak (7-8-9 db lőszer). Általában strapabíró műanyag agyazással szereltek. A csőpalást, a csőtár és a tok külső felülete nagyon erős és kopásálló, legtöbbször matt fekete színű speciális anyaggal van felületkezelve. Az agyazás formaválasztéka (pisztolyfogásos, előmarkolat, stb.) az alkalmazási területek igényeit követi. A taktikai sörétespuska csövek a legtöbb esetben Ni-Cr-Mo acélötvözetből készülnek, a csőfurat gyakran keménykrómozott. A legtöbb modellnél a csőszájba különböző furatú, cserélhető choke betéteket lehet becsavarni, de a csőszájra állítható choke is szerelhető. A cserélhető choke-betéttel rugalmasan lehet igazodni az adott helyzetnek legjobban megfelelő szórásképet produkáló choke-betét beszerelésével.

A kifejezetten lövedékek (slugok) kilövésére használt csövek csőfurata huzagolt. A csőhosszúság is változatos (33-35-46-50-57-66-71 cm) képet mutat. A csövek kalibere a legtöbb esetben 17/76 magnum, de készülnek 10/89 magnum és 410/76 kaliberben is taktikai sörétesek. A taktikai sörétes fegyvercsövekre általában nagyméretű és jól látható, sok esetben oldalról védett célgömböt szerelnek. Több fegyvermodell tokjának vállrészébe állítható nézőke (pl. LPA Ghost Ring) és optikai célzókészülék rögzítését is lehetővé tevő irányzéksín van beépítve.

H A D ITEC HN I KA

59


TAKT IKAI P USKA

4.1. E. Remington története

Az egyesült államokbeli Eliphalet Remington és fia, Jr. Eliphalet 1816-ban alapította meg cégét, a ma is működő Remington Arms Company-t New Yorkban. Magát a fegyvergyárat 1828-ban építették az Erie-csatorna mellé, a mai Ilion helyén. A cég működésének kezdetekor kizárólag puskákat gyártott, és ma is csak vadász- és sportpuskák alkotják a cég fegyverkínálatát. Volt azonban egy néhány évtizedes időszak a múlt században, amikor perkussziós (csappantyús) revolvereket is gyártottak, méghozzá akkora sikerrel, hogy a Colt mögött a második legnagyobb maroklőfegyver-gyártójává váltak a polgárháborús Amerikának. Ők készítettek először Amerikában acélból öntött, fúrt puskacsövet, majd 1847ben a hadsereg első hátultöltős puskáját a Jenks-karbélyt. Nevét igazán az 1874-től gyártott írógép tette ismertté. 4.2. A „Pump-action” adogató megoldás Megállapítható, hogy a Remington 870 legérdekesebb szerkezeti megoldása a pump-action adogató szerkezet. Az ötlet kitalálója és kifejlesztője is a Remington művek volt és igazán leleményes és nagyszerű kivitelnek számít. Az első ilyen fegyver a Model 10 (1907-1929), majd a következő gyártmány a Model 12 volt (1909-1936). A szerkezet lényege, hogy a huzagolatlan cső alatt párhuzamosan elhelyezkedő csőben helyezkednek el a lőszerek és az előágy előre-hátra történő mozgatásával lehet a fegyvert tölteni, illetve üríteni. Természetesen a folyamat ennél kicsit bonyolultabb, de erről bővebben majd később.

60

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

A 870 elsütő szerkezete

Ez a töltési megoldás olyannyira jól sikeredett, hogy a Remington gyár le is védette és megkezdte a sorozatgyártást.

A 870 adogató szerkezete

Az első típust követte a többi, majd 1950-től megjelent a 870 „Wingmaster”, amit azóta is gyártanak a lehető legkülönfélébb változatban. Végül is a 870 „Wingmaster” volt az alaptípus, majd azt követte a többi.

Egy speciális 870-es kihajtható válltámasszal, léghűtéses csővel

H A D ITEC HN I KA

61


TAKT IKAI P USKA

Remington „kiállítás” a USS Missouri hadihajó fedélzetén

Mivel a technikai adatai típusonként eltérőek, ezért csak megközelítő számokat tudok megadni. A hatásos lőtávolsága 15-20 méter (choke nélkül), ennél távolabb már túl nagy a szórása, alkalmazása vétlent is megsebesíthet. A tárkapacitás változó, rövid táras verzióban 4db, hosszú tárba akár 7-8 lőszer is férhet, de úgy gondolom ez bőven elég lehet egy hirtelen támadás elhárítására. Az űrmérete szintén változó, készült 12,16, 20, 28 és 410-es kaliberben, tehát igazán lehet válogatni. A fegyverről egyszerűen lehagyták az irányzékot. A csövön ugyan található egy az irányzást, illetve az irányzóvonal észlelését segítő vájat és a cső végén egy célgömbnek jóindulattal sem nevezhető „bütyök”, azonban ez minden. Jobban belegondolva és ismerve a fegyer hatás - és lőtávolság adatait, nincs is rá szükség.

A 870-es elölről 62

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

4.3. Főbb technikai adatok A Remington 870 (16-os kaliber) főbb technikai adatai Modell

Wingmaster

Express*

Express Synthetic

Express Synthetic Youth

Kaliber

16

16

16

16

Tár befogadóképessége

4

4

4

4

Csőhossz (inch/cm)

26/66,28/71

28/71

28/71

23/58

Cső típusa

Ventillált csősín Rem. Choke

Irányzék

Iker (nézőkecélgömb)

Célgömb

Célgömb

Célgömb

Fémrészek felületkidolgozása

Polírozott, barnított

Matt, fekete csillogásgátló



Teljes hossza (inch/cm)

46/117, 48/122

48/122

48/122

48/122

Hátrahúzás hoszsza (inch/cm)

14/35,6

14/35,6

14/35,6

13,33

Tusa anyaga

Amerikai diófa

Keményfa, (fekete színű műanyag, terepszínű műanyag)

Fekete színű műanyag

Fekete színű műanyag

Tusa felület kialakítása

Magas fényű

Sima

Matt

Matt

Átlagos tömeg (font/kg)

7/3,17

7,5/340

7,5/340

6,5/2,95

Ventillált csősín Ventillált csősín Rem. változtatha- Rem. változtatható choke tó choke

H A D ITEC HN I KA

Ventillált csősín Rem. változtatható choke

63


TAKT IKAI P USKA

A Remington 870 Express főbb adatai * Kaliber

Töltényűr hossz (inch/cm)

Csőhossza (inch/cm)

Szűkítés

Teljes hossz (inch/cm)

Átlagos tömeg (font/kg)

12

3/76

28/70

Remington choke

48,5/123

7,5/3,4

12

3/76

26/65

Remington choke

46,5/118

7,25/3,29

20

3/76

28/70

Remington choke

48,5/123

6,5/29,5

20

3/76

26/65

Remington choke

46,5/118

6,25/28,3 5

28

2 3/4/70

25/64

Állandó és állítható szűkítés

45,5/111

6/2,72

.410 csőfurat

3/76

25/64

Állandó szűkítés

45,5/111

6/2,72

64

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

4.4. A Remington 870 puska szerkezeti ábrája

H A D ITEC HN I KA

65


TAKT IKAI P USKA

4.5. A Remington puska alkatrészjegyzéke 1. Elsütő emelő 2. Elsütő emelő rugó 3. Szerelt cső 4. Zárszerkezet 5. Zártartó 6. Zártartó köröm 7. Zártartó köröm emelő 8. Zártartó köröm emelőrugó 9. Zártartó köröm csap 10. Zártartó köröm biztosító lemez 11. Zártartó csőcsap 12. Hüvelykivető 13. Elülső hüvelykivető 14. Hátsó hüvelykivető 15. Hüvelykivető rugó 16. Hüvelykivonó 17. Hüvelykivonó tüske 18. Hüvelykivonó rugó 19. Ütőszeg 20. Ütőszeg tartó csap 21. Ütőszeg visszahúzó rugó 22. Előágy 23. Előágy szerelt cső 24. Csőtár zárócsavar 25. Célgömb 26. Markolatvég borító 27. Markolatvég borító betét lemez 28. Markolatvég borító csavar 29. Kakas 30. Kakas tengely 31. Kakas tüske 32. Kakas rugó 33. Elsütő tömb 34. Csőtár fedél 35. Csőtár fedél rögzítő

36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71.

Csőtár fedél rögzítő rugó Csőtár adogató Csőtár rugó betét Csőtár rugó Csőtár rugó tartó Szerelt tok Tokfedél zárócsavar Lökésgátló tusaborító Tusaborító csavarok Tusaborító betétlemez Biztosító csap Biztosító rögzítő golyó Biztosító csap rugó Biztosító rugó tartó csap Elsütő emelő Elsütő emelő csap Elsütő emelő rugó Bal töltőretesz Jobb töltőretesz Adogató csúszka Szerelt tusa Tusa lemeztalp Tusa csapszeg Támasztó Tusa zárólap Elsütőbillentyű Elsütőbillentyű tengely Elsütőszerkezet lemez Elsütőszerkezet elülső lemezcsap Elsütőszerkezet hátsó lemezcsap Elsütőszerkezet lemez rögzítőcsap Elsütőszerkezet lemezcsap elülső rögzítő rugó Elsütőszerkezet lemezcsap hátsó rögzítő rugó Összekötő elem (baloldali) Összekötő elem (jobboldali) Összekötő tengely

6. A REMINGTON 870 MŰKÖDÉSE Az állócsövű sörétes puskák csoportjába tartoznak az önműködő, illetve a kézi ismétlésű előágyszános és a tolózáras ismétlőrendszerű sörétes fegyverek.

66

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

Ezeknél a puskáknál a csőfar lezárását, a reteszelést, a lőszer töltényűrbe történő tolását, a lőszer csappantyújának működésbe hozását és az üres hüvely kivonását a töltényűrből egy sajátos formájú és több részből álló szerkezeti elem, a zár végzi, mely előre és hátra – a puska rendszeréhez igazodva – egy jellegzetes formára kimunkált fémtokban mozog. A tok vagy kovácsolt acél, vagy könnyűfém ötvözet tömbből van kimarva. A tok jobboldali részén alakítják ki a hüvelykivető nyílást. A tok alsó részén lévő hosszanti nyílásban az adogatóhimba található. Az öntöltő puskákon ez a nyílás egyben a csőtár betöltőnyílása is. Az önműködő és az előágyszános sörétes puskák tokrésze hátul a tusához van erősítve. A tok elülső felső részéhez kapcsolódik a fegyvercső csőfartoldatának féloldalas csőnyúlványa, elülső alsó részéhez pedig a csővel párhuzamosan fekvő csőtár vagy előágytár csatlakozik. A legtöbb puskamodellnél a tok jobb oldalán tárretesz gomb is be van építve. A tok alsó részébe van beszerelve az elsütőbillentyűt védő billentyűkengyel (sátorvas). A tok belső részébe szerelik a puska működését lehetővé tevő zár -, elsütő-, adogató- és biztosítási szerkezeti elemeket. Ezeket a puskákat egy elsütőbillentyűvel szerelik. Biztosító rendszerük „spártai” megoldást takar, mivel bebiztosított állapotban csak az elsütőbillentyűt rögzíti. Ez a megoldás nem megnyugtató, főleg ha figyelembe vesszük, hogy többségüknél a kakas a zár félig nyitott helyzetében is elcsattantható. (Még szerencse, hogy az ütőszeget ilyen helyzetben nem éri el.) A biztosító kereszttolóka recés nyomógombja általában a billentyűkengyelbe van beépítve. Az előágyszános puskák csőtárkapacitása (gyártól függően) 3-5 vagy 6 db lőszer. A különleges alakulatok részére 7-8 vagy 9 db-os lőszerkapacitású csőtárral is szerelik a fegyvert a gyártók (Remington 870 Tactical, Mossberg 590 Special). Kuriózumnak számít, hogy a megszokott csőtár (5 vagy 7 db lőszerre) mellett az orosz Izsevszki fegyvergyár 3 db lőszerre kivehető boksztárat is beszerelt az MP-131K modelljelű 12/70-es kaliberű előágyszános puskájába. A két tár között váltókarral lehet váltani, attól függően, hogy a csőtárban, illetve a boksztárban lévő lőszerekkel kívánja a puskakezelő a tüzelést elvégezni. H A D ITEC HN I KA

67


TAKT IKAI P USKA

A fegyver előnye, hogy egyszerre két különböző típusú lőszerféleség is egyidejűleg betárazható, és szükség szerint kilőhető a fegyverből. Az előágyszános (vagy pumpálós = pump-action) sörétes puskáknál a zárszerkezet mozgatását teljes egészében a puskakezelő végzi, a csőtár körül sikló, fából vagy műanyagból készült, hengeres alakú, a biztosabb fogást elősegítő, alsó részén recézett, oldalt hosszanti núttal ellátott és működtető rúddal összekapcsolt előágy segítségével. A zár kireteszeléséhez, hüvely kivonásához és kivetéséhez, a soros lőszer csősíkba emeléséhez, a zárszerkezet előretolásához és a csőfar bereteszeléséhez a puskakezelő ereje szükséges. Attól függetlenül, hogy a tervezők nagyon ügyeltek ezeknek a puskáknak a működtetésekor fellépő erők és a terhelések „összhangjának” megvalósítására, a működési részfolyamatok zavartalan és folyamatos végrehajtásához gyors és energikus (pumpáló vagy rángató) kézmozdulatok szükségesek. A fegyver csőtárának betöltése az új modelleknél alulról, a tok betöltőnyílásán keresztül végezhető el. A lőszerek hátratolását az adogatórugó segíti. A csőtárból ez a beépített rugó tolja az elsütőszerkezettel egybeépített adogatóhimbára a mindig soron következő lőszert. A betárazott, de betöltetlen fegyvernél az előágy teljes hátrahúzásakor a működtető rúddal összekapcsolt szerkezeti elemek oldják a reteszt, és egyúttal teljesen hátratolják a zártestet. E műveletsor elvégzése közben a hátramozduló zár egyúttal feszített helyzetbe nyomja az elcsattantóval összekapcsolódott kakast, és közben az adogató rögzítővel is összekapcsolódik. A csőtár megnyitása akkor következik be, amikor a zártest teljesen hátrasiklott. Ekkor az adogatásgátló elfordul, és a soros lőszer az adogatórugó nyomó hatására az adogatóhimbára rácsúszik. Az előágy előretolásakor a zártest előresiklik, közben lefelé tolja az adogatórögzítőt, eközben az adogatóhimba a rajta lévő lőszerrel a csősíkba emeli. A műveletsor alatt az adogatásgátló visszafordul eredeti állásába, és így elzárja a csőtárban lévő lőszerek kisiklása elől az utat.

68

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

Az előremozgató zártest az adogatóhimbáról a töltényűrbe tolja a lőszert. Az előágy teljes előretolásakor a zárfej is a helyére csúszik, és végső helyzetében a zárszán megemeli a reteszelő tömb felső kampóját, ami a csőtoldat belső peremébe kapaszkodva reteszeli a zártestet. A csőretöltött és bereteszelt puska elsütőbillentyűjének hátrahúzásakor az elcsattantó kioldódik, a kakas rácsap a zárszerkezet középtengelyében mozgó ütőszegre, mely előrelendülve a töltényűrben lévő lőszer csappantyújára üt, és így begyújtja a lőportöltetet. Megtörténik a lövés. Az elsütés után az előágy hátrahúzásával a működtető rúd a hozzákapcsolt szerkezeti elemekkel kireteszeli a zárat és hátrafelé mozdítja el. Eközben a hüvelyvonó karma a lőszerhüvely peremébe kapaszkodik és kihúzza a töltényűrből az üres hüvelyt, amely a kivetőnek ütközve a zárótest kivetőnyílásán keresztül kirepül. E folyamat lejátszódása után a puska újra a töltési állapotban van, tehát az előágy pumpáló mozgatásával addig folytatódhat az újratöltés, a reteszelés és az elsütés folyamata, amíg a csőtárból ki nem fogy a lőszer. Hátrány, hogy előágytárasok (csőtárasok) lévén az egyes lövések leadása után (ahogy a tárból fogy ki a lőszer) fokozatosan „tusanehézzé” válik a puska, tehát a fegyver tömegközéppontja is a lőszerek fogyásával állandóan változik. Ez a jelenség a biztos fegyverkezelést negatívan befolyásolja. Az állócsövű puskák közé tartozó, kézzel működtetett egyenes tolású zárszerkezettel szerelt előágyszános (pumpálós) ismétlő sörétes fegyverek hátránya, hogy szerkezetükből adódóan az adogatószerkezetük működtetése gyors és erőteljes mozgássorozatot kíván a puskakezelőtől. Ismétlések közben akaratlanul is nagyon elmozdul a csőtengely a lővonaltól, ez egymás után leadott lövések esetében, megfelelő puskakezelési gyakorlat hiányában mindenképpen a lőpontosság rovására megy. Az előágyszános sörétes puska kifejezetten a katonai és rendőrségi különleges alakulatok és szolgálatok „kedvenc” puskatípusa, azon egyszerű oknál fogva, hogy ezeknek a rendvédelmi szerveknek feladatteljesítésük közben gyakran olyan alacsony gáznyomáson „dolgozó” speciális töltetű sörétes lőszert is kell használniuk, ami az önműködő sörétes puskák zárszerkezetét már nem lenne képes korrektül működtetni. H A D ITEC HN I KA

69


TAKT IKAI P USKA

Így nem marad más hátra, mint a megbízható működésű, pumpálós sörétes fegyver bevetése. A Remington 870 működése egyszerű, már-már puritánnak mondható, ez egyben igaz a külső kinézetére is, kivéve a felkrómozott, tuningolt, egyedi példányokat. A tárazáskor a csőtárban tárazódnak a lőszerek lövésirányban, egy rugó ellenében. Az előágy és evvel együtt a zár hátrahúzásakor a lőszer rátolódik a lőszeradogató karra, mely azt az előremozgató zár elé emeli, hogy betöltődhessen az egy szinttel magasabban levő csőbe. A puska elsütő szerkezete belső kakasos, az egész elsütő szerkezet és a sátorvas komplett egészet alkot. Az egység 2 db csavarral kapcsolódik a tokhoz, lefelé kiszerelhető. Az előágy mozgatása csak elsütött kakasnál lehetséges. Ha a csőben lévő lőszert elsütés nélkül akarjuk üríteni, akkor ahhoz be kell nyomni a sátorvas bal oldalán található kis recézett lapocskát. A biztosító gomb a hasonló sörétes puskáknál megszokott helyen, a sátorvas tövében levő, azon keresztülnyomandó nyomógomb. A Remington 870 zárja összesen 3 db-ból áll össze. A csövet lezáró hengeres acéltömb körülbelül 8 centiméter hosszú, közepén megy végig a rugóval ellátott ütőszeg. Ebben az alkatrészben találunk egy nagyjából rombusz alakú éket, mely felfelé billen ki zárolt helyzetben, belekapcsolódva a cső felső-oldalsó nyúlványába. A zárolás tehát tulajdonképpen egy billenő retesztestes zárral történik, hasonló az ismert SZKSZ öntöltő karabélyéhoz. A zár alsó részén helyezkedik el az a lapos elem, melyhez az előágy kettő darab lapos acélrúddal kapcsolódik. Ezen elem mozgatásával (és az általa le/felbillenésre kényszerített reteszelő ékkel) valósítható meg a ki/be reteszelés.

70

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

Az elsütő szerkezet sátorvassal

7. A SHORTY VÁLTOZAT A puska csőtáras (léteznek utángyártott szekrény- illetve csigatárak is a modellhez, de ezekkel jóval kisebb a megbízhatóság), a csőtár a fegyvercső alatt helyezkedik el, jelen megrövidített állapotában 4 db 12/70-es lőszer befogadására alkalmas. Az átalakítást végző tulajdonos a gyári adogatólemezt (a tárrugó és a lőszerek közt levő alkatrész) módosította a megbízható működés érdekében. A gyári vékonyka adogatólemez helyét egy hosszabb, narancssárga, műanyag „dugó” vette át, amely megvezeti a tárrugót egy darabon. Az eredeti meghagyása esetén ugyanis félő lett volna, hogy a brutális hátrarúgás azt befordítja és elakad a tárrugó. A csőtár a fenékkel hátrafele néző sörétes lőszert a zár hátrahúzásakor rátolja a lapátnak, vagy kanálnak is becézett lőszeradogató karra, mely azt az előremozgó zár elé emeli, hogy betöltődhessen az egy szinttel magasabban levő csőbe. A fegyver csöve choke nélküli (a tipikus felhasználási terület nem feltétlenül a nagy lötávolságban is szűk sörétrajt kívánja meg), a tetején pedig egy célzást segítő sín fut végig. A tok bal oldalára az amerikai rendőri szerveknél jól bevált módon tartaléklőszer elhelyezését lehetővé tevő panel szerelhető fel.

H A D ITEC HN I KA

71


TAKT IKAI P USKA

8. A PUSKA SZÉT- ÉS ŐSSZESZERELÉSE Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy mennyire egyszerű fegyver a Remington 870. A kevés alkatrésze is „szellősen” van elhelyezve, ezért a lőfegyverekből már olyan jól ismert korom-olaj massza sem tudja eltömíteni, használhatatlanná tenni annak ellenére, hogy a zárszerkezet kivétele kissé bonyolult.

Pisztolymarkolatos 870-es szétszerelve

Elsődleges - mint mindig – a töltetlenség ellenőrzése. Utána a csőtár végén levő kupakot le kell csavarni. Miután levettük, kivehető a tárrugó és az adogatótömb. A cső kicsit előrehúzva és elforgatva emelhető le a tokból és a tárról. Ezután jönnek a nehézségek. Az előágy és a hozzá kapcsolódó zárszerkezet kivételéhez ugyanis be kell nyúlnunk a tok alsó részén levő tározó nyílásba. Itt az adogatókanalat felfele nyomva annak két oldalán ki kell tapintanunk két acél vezetősínt, melyeken siklik a zár. Ezek végét egyszerre kell ujjainkkal két oldalra kinyomni, hogy a zárszerkezet kivehető legyen. Az összeszerelés során arra is figyelni kell, hogy az előágyból hátranyúló zármozgató acélrudakon levő szögletes bevágások ne mozduljanak ki a zár alaplemezéből.

72

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

A puska fő részei

Összeszerelés

A fegyver megtöltése

H A D ITEC HN I KA

73


TAKT IKAI P USKA

Csőtár összeszerelés

Szétszerelés

74

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

Karbantartás

Újra összeszerelés

9. A FEGYVER KARBANTARTÁSA A fegyver rendszeres karbantartása fontos feladat, nagyban befolyásolja működését és megbízhatóságát. A fegyvernél a karbantartások elmulasztása vagy hanyag elvégzése balesethez, szerkezeti károsodáshoz vezethet. A fegyvert 10 naponta, illetve használat után közvetlenül karban kell tartani. A karbantartáshoz csak a fegyverhez tartozó tisztítószerelék és jó minőségű oldó- és kenőanyag használható fel. Fém alkatrészeket a megfelelő oldószerekkel kell megtisztítani és vékony rétegű kenőanyaggal (olajjal) kell bevonni.

H A D ITEC HN I KA

75


TAKT IKAI P USKA

Figyelmeztetés: a túlzott olajozás káros. A karbantartáshoz célszerű aerosolos fegyverápoló olajat használni (pl. MINOL-B 11 fegyverápoló aerosolt, Break Free, Ballistol). TILOS a fém felületeket csiszoló eszközzel tisztítani! 1. A cső kar bant art ása A kiszerelt csövet a csővég irányából olajba mártott csőkefével át kell húzni. Időt kell hagyni a cső falára lerakódott korom és egyéb égéstermékek feloldására, majd a tisztítóvesszőre helyezett puha (nem műszálas) szövetanyaggal kell a csövet teljesen szárazra törölni. Figyelmeztetés: minden esetben meg kell győződni arról, hogy a csőben kenő- vagy karbantartó anyag nem maradt-e. 2. A középagy és szerkezet i ele meinek kar bant art ása A szerelés szabályainak megfelelően kiszerelt mozgó és működő alkatrészek karbantartását egyben kell elvégezni. Különösen gondot kell fordítani a peremágyak, hornyok és az ütőszeg körüli felületek tisztítására és karbantartására. A karbantartás folyamatában meg kell vizsgálni, hogy az alkatrészek nincsenek-e meghibásodva, vagy deformálódva. A megtisztított, leápolt és visszaszerelt alkatrészek működőképességéről az összeszerelést követően meg kell győződni. A fegyver külső fém felületeit először olajos, majd száraz, puha ruhával kell áttörölni. Figyelmeztetés: A karbantartás során TILOS: - Érdes fémtárgyat, szintetikus rongyot, savas-lúgos tisztítószert, vizet, vagy gőzt felhasználni. - Az alkatrészeket – a szétszerelésre vonatkozó szabályoktól eltérően – további alkatrészekre szétszedni. Ügyelni kell arra, hogy a mozgó és működtető alkatrészek mindig karbantartott és vékonyan olajozott állapotban legyenek.

76

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

10. AZ AKADÁLYOK ÉS AZOK ELHÁRÍTÁSA

H A D ITEC HN I KA

77


TAKT IKAI P USKA

11. SÖRÉTESPUSKA LŐGYAKORLATOK 1 .Tárgya: 12/70-es sörétespuskával pontos lövések leadása Célja: 12/70 előagytáras sörétespuska használatának begyakorlása, pontos lövések leadásának elsajátítása. Végrehajtása: A lövő 4 db lőszert táraz, majd készenléti állást vesz fel, a hátul lévő láb kb. 20-25 cm-rel az első sarka mögött van. A lőgyakorlatvezető jelére fegyverét tűzkész állapotba helyezi és egy lövést ad le a célra, majd készenléti állapotba áll. Minden jelre ezt hajtsa végre. Kiinduló helyzet: Fegyver betárazva, lövő készenléti állapotban. Céltávolság: 8-10 m Lőszer: „00”-ás, vagy egyéb közepes sörétnagyságú vadászlőszer. Lőszermennyiség: 4 db Ismétlés szám: 3-4-szer. A lövő sajátítsa el a helyes fegyverfogást, a testhelyzet felvételét. 2. Tárgya: Vétlen célok között lévő lőfegyverrel jelölt célra/okra/ történő tüzelés gyakorlása Célja: A fegyver szakszerű és pontos alkalmazásának elsajátítása nehezített körülmények között. Végrehajtás: A lövő 4 db lőszert táraz, majd a készenléti állapotban várakozik a lőgyakorlat-vezető jelére. A jel elhangzása után a célterületet mozgás közben felderíti és a fegyverrel jelölt célokat leküzdi, úgy, hogy a vétlen célok sértetlenségét megőrzi. Kiinduló helyzet: Készenléti állapot, fegyver csőretöltése a feladat része. Célterület: A lőtér adottságainak megfelelő szélességben és mélységben 4-5 db vétlen cél között 2-3 db fegyveres cél elhelyezve. Lőszer: Brenneke (Slug) 78

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

Lőszermennyiség: 4 db Ismétlés szám: Szükség szerint. Ellenőrző lőgyakorlatként végrehajtva, követelmény minden jelölt célban az arányosság elvének megfelelő találat, a vétlen célok sértetlenek. Értékelése: Megfelelő- Nem megfelelő. 3. Tárgya: Fordulások után, (jobbra-, balra át, hátra arc) lövések leadása Célja: A biztonságos fegyverkezelés elsajátítása nehezített körülmények között. Végrehajtás: A lövő a lőszert betárazza, készenléti állapotban várakozik. A lőgyakorlat-vezető utasítására fordulatokat hajt végre, a fordulat végrehajtása után fegyverét a célra emeli és tüzel. Kiinduló helyzet: Fegyver tűzkész állapotban, lövő készenléti állapotban. Céltávolság: 10-15 m 12. REMINGTON KONVERZIÓK A Remington 870 rövid csővű „Witness Protection Shotgun”-ná való átépítése ismét jól megmutatta, hogy jó konstrukciójú fegyvert mennyiféleképpen lehet felhasználni a megfelelő alkatrészek beépítésével. A bemutatott konverzió magában hordozza annak lehetőségét, hogy bármikor vissza lehet rá szerelni a fix tusát, vagy akár egy behajtható válltámaszt, illetve egy hosszabb csővel vadászfegyverként is korrektül megállja a helyét. Egyszerűen szinte – kis túlzással – nem lehet kettő egyforma darabot találni belőlük. Vadászati célra ott vannak a gyönyörű fatusás és fa előágyas példányok ventillált csövekkel, aztán az egyszerű otthoni kézségek műanyag tussal, minden extra nélkül, vagy a taktikai darabok kihajtható vagy pisztolymarkolattal, végül a teljes krómozott díszpéldányok. Ezeket a modelleket mutatják be a következő képek.

Model 870™ Wingmaster® Classic Trap Model 870™ Express® Synthetic

H A D ITEC HN I KA

79


TAKT IKAI P USKA

Model 870™ Express® Youth Gun Model 870™ Express® Super Magnum™ Combo

Model 870™ Marine Magnum™ Model 870™ SPS™ „Super Slug” Deer Gun

Model 870™ Express® Synthetic (18” Barrel)

Model 870™ Express® Super Magnum™ Turkey Full Camo

Remington 870 Police Special Pisztolymarkolat, kihajtható válltámasz és keresőlámpa

80

H A D ITEC HN I KA


TAKT IKAI P USKA

Remington 870 Military Special Optikai irányzék, pisztolymarkolat, merev műanyag tusa és keresőlámpa

Ugyanaz a változat csak könnyített rugós válltámasszal

Véleményem szerint ez a fegyver a világ egyik legsokoldalúbb sörétes puskája, nem véletlenül használják a földgolyó minden területén a SWAT egységektől (Special Weapons And Tactics), az amerikai haditengerészeten át egészen a brit SAS (Special Air Service) csapatokig. Amennyiben ezeknek az egységeknek megfelel ez a technikai kivitel és a kialakítása ennyire rugalmas, állíthatom, hogy a hazai rendvédelmi szervek is szívesen fogadnák rendszeresítését. Konkrét alkalmazása még kidolgozásra vár.

H A D ITEC HN I KA

81


TAKT IKAI P USKA

FELHASZNÁLT IRODALOM 1. A Magyar Köztársaság Rendőrsége Lövészeti Szakutasítása, 1997. 2. A.E. Hartink: Sörétes és vegyes csövű vadászpuskák enciklopédiája 3. Budai Péter bv. szds.: Kezelési és karbantartási utasítás a Mossberg 12/76-os sörétes fegyverhez, Igazságügyi Minisztérium, Bv. Országos Parancsnokság 4. Byam Michele: Fegyverek és páncélok, Parta Kiadó, 1990. 5. Dr. Farkas Tivadar: Lőfegyverek rendszertana I-II. kötet ZMNE BJKMFK, Budapest 2000. 6. Guns & Weapons for Law Enforcement Magazin (USA) 7. Hogg: Kézifegyver határozó, Panemex-Grafó Kiadó, 2001. 8. Ian V. Hogg: Modern kézifegyverek, Alexandra Kiadó 9. Jan Boger: A kommandósok fegyverei 10. Kovács Dénes: Vadászfegyverekről nem csak vadászoknak, Dénes Natur Műhely Kiadó, Budapest, 2003. 11. Ryan-Mann-Stilwell: A világ különleges katonai alakulatai, Kossuth Könyvkiadó Rt. 2001. 12. Steve Crawford: SAS Enciklopédia (a világ elitezredének leghíresebb kézikönyve) 13. Zalai Géza – Dr. Zalai József: A sörétlövés gyakorlata 14. www.fegyver.lap.hu./kezifegyverek.lap.hu 15. www.fegyvertar.hu. 17. www.kaliber.hu. 18. Magyar Fegyver Levelezési Lista http: www.fegyver.org. 19. Modern Firearms & Ammunition Honlap http:/world.guns.ru

82

H A D ITEC HN I KA

Antal Zoltánné főtörzsőrmester

Recommend Documents