197 Iliink,
hogy ezek
az entomolog-usok milyen rossz líotanikusok (vagy
'?), hogy emiek az állatnak a tápnövénvét eddigNálunk Magyarországon ezt a fajt rajtam kívül eddig" senki sem figyelte meg. ]\íindazonáltal feltehet, hogy ez a lepke nálunk gyakori, minthogy a fehér vagy ezüstös nyárfa hazánkban is kedvelt és elterjedt fa, mely eg-észen 25 m.-es m a g-ass ágával, r9 m.-es átmérjével, sötét törzsével, szürkés-zöld hatalmas ágaival
talán jó üzletemberek
nem
ismerték
fel.
és ezüstös lombjával jíarkjaink kedvelt gyíinyörLi díszfája. Más jegenyefajok módjára ez is számos, a föld színe alatt nem mélyen és messze elterül gyökeret hajt, melybl számos sarj és bokor hajt Id, melyek nemcsak a Synanthedon flaviventris, hanem a Parantlirene tcibaniformis hernyóinak is hajlékgt és táplálékot nyújtanak.
A fehér vagy ezüstös jegenye vékonyablj ágaiban és a Saperdacsomókhoz hasonló, de az egj'ik oldalon nyilassal bíró kisebb görcsökbe n kisebbfajta piszkos lilaszín P. tahaniformis-hQv\\\6\í éXwok. Ezeknek a hernyóknak a bábjából leginkább a déli vidékeken, de nálunk is, a P. tahanifonnis egyik faj változata, a var. rliingiaeformis Hb. fejldik ki, mely életmódjában a törzsfajtól nem tér el. Ennek a fajváltozatnak egyes példáiyait Németországban, Lipcse közelében is találták. Az általam gyjtött példányok nagy része a S. flaviventrisliez hasonlóan, a potroh több haslemezén ers aranyos pikkelyezéssel bírnak. Habár ezen példányok nagy része csak átmeneti jelleggel bír, mégis akadt közöttük több igazi var. rliingiaeformis Hb. aralyos okkerszín pilvkelyekkel behintett elüls szárnyakkal és iigyan-
Ennélfogva ezt a szép fajváltozatot is mint hazánk faunájához tartozót, ahba fel kell vegyük. Kár, hogy Budapest környékén az ezüstös jegen3"e bokrai mind jobban gyérülnek így pL ih^en csájDokkal.
:
teljesen
eltntek egyik fgyüjthelyemrl, a most épül székesfvá-
rosi új gázg3''ár területérl.
Anophthalmus vagy Trechus? Irta
Csíki Ern'ö.
:
Még 1902-ben annak a nézetemnek adtam kifejezést^ hogy az Anoplithalmus-okaX., mint olyan állatokat,
metyeken
sem
tudjuk
kimutatni,
helyeznünk
Állattani
külön s
nem
Közlemények.
I,
ich
dass die AnoiDhthalmen, als solche
a szemek-
Tiere,
nek legcsekétyebb csökevényét liembe kell
Noch im Jahre 1902 habé
jener Ansicht Ausdruck gégében^, bei welchen
nicht
das gé-
Rudiment der Augen iiachgewiesen werden kann, in eine béringste
sondere 1902, p. 43.
Gattung zu
stellen
sind
198 lehet
ket
ség,
Idsebb-nagyobb reczézett
erteljes
az
szemmel
fejlett-
Treclius-okkíd
biró
Ennek megfelelen
összevonni.
azután az enr(3pai bog-árkatalo-
gus 1906. évi kiadásában is külön nemként szerepeltettem az AnopMhalmns nemet. Xem is volt ezzel baj, a míg most 11 ^
év multával két osztrák kollegám, úgy látszik irántam ^'aló
különös jóindulatból, jónak nem látta a kérdést megbolygatni. Elre kell bocsátanom, hogy nekik mindenkép joguk volt
meggyzdésüket
nézetüket,
azonban más kérmityen alakban valósították meg. Xem is foglallíoznám a tárgygyal, ha ezt szakszer fejtegetés Idséretében, közzétenni,
hog}"
dés,
nyomós
ezt
bizonyítékaik
felsoro-
volna meg. Azonban gúnyos megjegyzéseik
lása
mellett
tették
késztetnek arra, hogy fejtegetéseikre válaszoljak.
und dass sie nicht mit den Trechen. welche kleinere-grössere, aber gut entwickelte
fazettierte
Augen
be-
zusammengeworfen werden können. Dementsprechend habé ich dann Anophihahnus als l)esondere Grattung in der 1906-er Aussitzen,
gabe des europaischen Káferkataloges
figuriren
lassen.
^
Es
Avar
damit auchkeine Beschwerniss bis jetzt nach 11 Jahren, wo zwei österreichische Kollegen, wie es scheint aus l^esonderer Sympathie gegen nhch, es für gut befunden
habén
die
Frage nochmals zu
er-
muss aber im Yorhinein bemerken, dass die Herrn Kollegen in jeder Weise Recht dazu örtern. Ich
ihre Überzeugung, zu veröffenthchen, nur ist es eine andere Frage in welcher
hatten ihre Ansichten,
Weise sie dies durchführten. Ich würde mich alsó mit der x\ngelegar nicht bescháftigen. durch eine sachliche Auseinanderlegung oder Auführung der wichtigen Beweise geschehen genheit
Avenn
dies
Aber die sj^öttischen Bemerkungen nöthigen mich auf ihre wáre.
Elször BRErr József
fszám vizsgáló
vasúti
bécsi
úr szólt
a tárgyhoz.' Egyik boszniai ról
írván2,
megemlíti,
jegyzet
hogy
attól
faj-
alakjában a felfogás-
melyet én kezdeményeztem és metyet azóta is fenntartok,
tól,
hogy az AnopMhahmis-WQm.
t.
i.
-a
Treclms-nQmioi elkülönítend.
1-
Editio
Catalogus
11,
-
Auseinauderlegungen zu antworten. Zur Angelegenheit áusserte sich zuerst der wiener Herr EisenbahnOberrexádent Josef Breit. Als er über eine bosniche Art schrieb^, bemerkte er in einer Fussnote, dass von jener Auffassung, welche ich zuerst áusserte und welche ich auch seither verteidige, námlich dass AnopMlumus von Trechus als
Coleopterorum Europae,
Caucasi
et
Armeniae
I,
1913, p. 12.
rossicae.
1906, p. 50.
Entomologische Mitteilungen. Berlin-Dahlem,
199
véeieííesen eltekinthetünk, mert
hiszen
újabb
az
feh'edezések
suk átmeneti alakkal ismertettek meg bennünket. És most jíin a Hivatkozik arra. hogy á java I
gömörmegyei
sziliczei l^arlang-
(iattung abzusondern ist, endgültig abgesehen M'erden kann, da uns die neuesten Entdeckungen mit vielen Übergángen bekamit machten.
Er
Und
jetzt
kommt
das
Beste
!
bernft sich darauf, dass ich aus
l)ól
einer Höhle bei Szilicze (Gömörer
rianus-t
Komitat) im Jahre 1910 einen Treclms Bokoriamis mit kleinen Augen und im Jahre 1912 denselben aus
1910-ben leírtam az apró szemeket visel Treclms Boko-
késbb,
és
1912-ben,
ugyancsak a sziliczei jégbarlangból ugyanazt a fajt Anoph-
der Eishöhle bei Szihcze nochmals
AnopMkalmus
ihahnns liungaricus var. szüiczen-
als
néven ismertettem. Hát ez ha igaz volna l)izouy
sziUczensis
volna és mindenesetre elegend ok lett volna
A\'irklich
végleg elejtsük. De lássuk csak ezt Idssé közelebbrl.
tung endgültig fallen zu lassen. Übrig^ens gehen A\'ir der Angelegenheit náher zu. Jené Tatsache, dass ich aus der Aggteleker-Höhle einen Anoplülialinus liungaricus und aus der pelsczer. beziehungsweise g'ombaszöger Ludmilla-Höhle den Auoplithuhnus Bokori beschrieben habé,
sis
—
—
óriási botlás lett
joiet
Az
a tény.
hogy
az aggteleki
barlangból az Annplithahmis hungaricus-t és a pelsczi. illetleg
gombaszügi ból
Bokor i-t
feltnést
oly
leírtam,
hogy
Ludmilla-ljarlang-
Anopliihahnus
az
191 1
keltett,
-ben több bécsi gy üj t
kereste fel a
gömörmegyei bar-
Az
aggteleki barlang-
langokat.
ban csakugyan megtalálták az Anophthalnms hungaricus-í. a feritka A. Bokori-ért azon-
lette
ban hiába forgatták Ludmilla-barlangot
;
fel
az egész
majd
át-
mentek a közeh Sziliczére, a hol vezetjük az úgynevezett jégbarlanghoz (mely tulaj donképen
nem
is
barlang,
vezetvén ket, töttek
is
egy
hanem
ott
dolina)
tényleg
állatot,
gyj-
melyet
Sziliczérl lévén szó. kineveztek Trechus Bokorianus-iiRk. de minthoo^v látták,
hogv nincs szeme
ware
—
hungariciis
beschrieben habé. ^venn
es
var.
Dies
wahr wáre
—
ein riesig'er Yerstoss ge-
wesen sein und auch jedenfalls genug um Anopliihahnus als Gat-
erregte so ein Aufselien, dass im Jahre 1911 mehrere v.-iener Sammler die Höhlen des CTÖmörer Komitates besuchten. In der Aggtele-
ker-Höhle fanden
sie
tatsáchlich
den Anopliihahnus hwngaricus, um den áusserst seltenen A. Bokori durchwühlten sie umsonst die ganze Ludmilla-Höhle nachher beg-aben sie sich in das nahe gelegene Szilicze, Avo sie-durch ihren Führer zur sogenamiten Eishöhle (welche sondern eigentlich kéme Höhle, eine Doline ist) geführt wurden, wo sie tatsáchhch ein Tier sammelten, A\'elches, nachdem von Szi:
licze
die
Rede war, zum
Trechus
200
elnagyon
és az aggteleki barlangiján
forduló A. Imngariciis-hoz
szinonimálták
magam
hen
helyszínen
a
rögtíin
hasonló,
is
a kettt. 1912-
is
meg-forchiltam
ezen a vidéken és megtaláltam Anoplitlialmus t, a jégbarlangi
melyet eddig csak hírbl ismertem és metyrl hazaérkezésem
hogy
megállapíthattam,
után
tényleg
/^
zel áll az
nophihahnus^ mely
kC)-
aggteleki barlangiján
él A. hungariciis-hoz^ de azzal nem egj^esíthet, azért A. liungaricus var. sziliczensis is
írtam.
De
is,
hogy
azt
néven
megállapíthattam jégbarlangi
a
AnojjJiihahuns-nak
semmi köze
szintén Sziliczc határában
egyik
barlangból való
BoJiorianus-hoz.
Az
úgj
a
fekv
Treclius
A. liwKjaricus
var. sziliczensis leírásának
jelenése
le
látszik
nem
Bokorianus ernannt A\'urde nachdem sie aber sahen, dass dieses Tier keine Augen besitzt und dem :
in der
Aggteleker-Höhle vorkom-
menden A. liungaricus sehr áhnlich ist, wurden beidé gleich dórt an Ort und Stelle sjaionymirt. lm Jahre 1912 besuchte auch ich dieses Clebiet und sammelte auch den Anojjhthcdvius derEishöhle, welchen ich bisher nur seinem Gcrüchte nach kannte und von welchem ich nach meiner Ilückkehr feststellen dass AnopMluilmns
konnte,
aus
Inmgaricas
tatsachlich
es
Avelcher
ist,
ein
dem
A.
der
AggtelekerHöhle nahe steht, aber mit dieseni nicht vereinigt
werden kann,
halb ich ihn dann auch unter
Namen
A. lumgaricus var.
beschrieben habé.
sis
noch
"\ves-
dem
sziliczen-
Auch konnte
meg-
ich
józa-
Anoplitlialmus aus der Eishöhle, mit
feststellen,
dass
der-
dem
in einer
Trechus Buko-
von
Hzilicze
néven szerepelt gyjtetehát Breit úr ményeikben,
clius
Bokorianus gar nichts zu thun
nította ki bécsi kollegáinkat, az állat
továbbra
is
rianus
gyjteményében is. így hát nem csodálkozhatunk,
ha a késbb
csere útján szerzett A.
\'di\
szi
ugyanazt az állatot gyjteményiében már Treclnis Bokor ianus név alatt megvolt. A mikor azután Breit úr budapesti barátainak figyelmeztetésére ezen tévedésérl ineggyzdött, állatát a Uczensis-heii
kapta,
valódi
mely
Trechus
Bokorianus-szíú
semet kérte ezt
a
téves
czensis scheint die
wiener Kollegen
incht aufgenüchtert zu habén, das
Tier
lung
auch weitershin in auch ein Breit's Saunn-
steckte
ihren, alsó
Treclius Bokorianus. AVir
als
können
alsó
staunen
wenn
nicht er
im geringsten
im spater durch
Tausch erhaltenen A. sis
dasselbe
er
schon
Tier
als
var. sziliczen-
erhielt,
Treclius
welches
Bokorianus
hogy
echteii Treclius Bokorianus vero;lei-
hozzátette, állítását
Das Erscheinen derBeschreibung des A. Iviingariciis var. szilihat.
sürffsen
is
be-
üzenetben elnézés
Tre-
Als Herr Breit spater durch seine Budajjester Freunde auf diesen Fehler aufmerksam gemacht wurde, sein Tier mit dem
összehasonlíthatta és a két állat-
nak különljözségét maga látta, szóbeli
Hohle des Gebietes.
vorkommenden
besitzte.
iOl
helyre fogja igazítani. Czilvkét 1913. évi jaimárius 1-én tette közzé, a helyreigazítás azonban
még" a mostani deczemberig sem meg, úgy hogy az engem
jelent
második támadásból Idkénytelen vagyok az egész ügyet köztudomásra hozni, hadd g3'zdjenek meg gáncsoIfíim. hogv nem én vagyok az.
most
ért
folyólag'
a
ki
..elliamarkodja".
dolg'ait
chen und sieh von der Verschiedenheit lieider Tiere überzeugen komite, ersuchte er mich durch mündliche ]\Iitteilung um Xachsieht, da er diese unrichtige Angabe baldigst verbessern werde. Seine Arbeit erschien am 1. Január die líektifikation erschien 1913, aber bis jetzigem Dezember nicht. so dass ich anlásslich des mich jetzt getrofíeuen z^\eiten Angriff'es l)in die ganze Angelezu veríiíl'enthchen, damit sicli meine Tadler überzeugen können. dass nicht ich derjenige
genöthigt genheit
bin.
A
közelmúltban
der
seine Sachen ..übereilt".
Vor Kurzem erschien
egy másik
eine an-
nagyobb tanuhnán^^ jelent meg' Dr. Müller József trieszti gim-
dere grössere Arbeit aus der Féder
ki a náziumi tanár tollából i, Keleti-Alpok és a Balkánfélszigeten elforduló Anophthal-
]\IüLLER in Triest^,
musokat vette vizsgálat alá. Munkájában nem átalotta engem
unterzogen werden. In dieser Aridéit scheute sich der Herr Yerfasser nicht, mir an mehreren Stellen eine Epistel vorzulesen. wofür ich nur dankbar gewesen Aváre, wenn seine Xotizen objektív geblieben
.1
több helyen megieozkéztetni.
a
csak hálás lettem volna,
miért
ha megjegyzései a tárgyilagosság keretében maradtak ^•olna. de
mivel neki
okvetetlenked,
nélkülöz
nem
ez.
hanem
minden alapot
leszólás volt a ezélja.
kénytelen
vagyok
állításait
egyenként kritikailag megvilá-
des Gymnasialprofessors Dr. Josef in weleher die
Anophthalmen der Ost-Alpen
und.
der Balkanlialbinsel einer Re^ision
waren.
da
jedoch
nicht
sein Ziel war, sondern
dieses
eine jeden
(xrund entbehrende Beglimpfung\ bin ich genötliigt seine Behauptungen ehizeln kritisch zu beleuchten.
gítani.
Addig is, a mig Müller úrnak sajátságos megjegyzéseire érdemleaes választ adnék,
1
nem
Bevor ich auf
die
sonderbaren
Bemerkungen des Herrn Müller eine
meritorisehe Antwort
gebén
Beitrage zur Keimtnis der Höblenfauna der Ostalpen iu]d der BalRevision dor bliuden Treclius-Arten. (Deukschriften d. It.
kanhalbinsel.
math.-natiirw. p.
Klasse
1— 114' [9—12
1]>.
d.
kaisl.
Akad.
d.
ATissenschaften. Wien.
XC,
1913,
202
hagyhatom szó nélkül nagyon is súlyosnak v(jlt
tlem,
,.
a
el
esz-
liog3''
Anoj^Jithalmus-íajokaí külön
ként választottam
a
látszó
niety szerint
észrevételét,
telenség"
azt
az
nem-
TrecJins-
meggyzdésem,
Mélységes
ebben
liogy
ISíüLLER úr
gyon
elvetette a snlykot.
is
melyek az
na-
mert
azok az állítólagos átmeneti és
ein
..Unsimi"
ala-
AnoplitliaJmus-
(isszckap-
Treclius-\\e\\\Q\Qi
—
sem léteznek, tévesen ngyanegy faj-
csolnák, sehol
lévén a
hoz (lásd
feljebl)) szániitntt sze-
mes alakok külön fajokhoz
tar-
Es
AnoplitJtdhnus-nemok
mélyreható
jnilj'en
között
különl)ség
nagyon meggyzen tanúskodnak Packard vizsgálatai \ a meh'ekbl kitnik, hogy a míg' a TrecJius-fajoknalc ervan,
arról
látódombjaik
fejlettség
teljes
(bulbus
ophihahnicus]
és
látó-
idegeik (nervns opiicus] vannak,
addig
az
Av oph
tli
a Int Ms-ía] ok
ag'ji'eleje teljességgel nélkülözi
ÜbergangsiVirmen.
angebliehen
Gattungen Anopliiliulmas und Trcclius verbinden sollen. existieren iiirgends, da die-
Avelche
die
—
zu
íalschlich
und derselben
ein
Art (siehe Aveiter oben) gezogenen aiit Augcn zu Ijesonderen
Formeu
m ;í5-Arten TrecJius-
a
iil>iTL;\'hen.
meine tiefe Überzeiigmig, dass Herr Müller anch darin üliers Ziel geschossen iiat, denn jené
ihahims-okJ
hogy
die--
ist
AN'ieder
Egyébként,
ist.
als besi:)ndere
Gattung von Trcdius abzutronnen.
tozó Treclms-ok, a szemnélküliek pedig ismét külön fajú Auoph-
és
ge\\'esen
Auopliihalmiis- Arten
nieht mit Stillselnveigrii
októl.
kok,
würde, kami ieh einen anseheinsehr sehwerwiegenden A"orwurf. námlich dass es von mir lich
die augenlosen aber besonderen Anoplühcd-
Trf>c/r»5- Arten,
AVie
zu
zwisehen
und
gehi ireu.
Untersehiede
tiefgreifeude
den Gattungen
Anoplithalums
Trcclius
bestében,
be-
kráftigen genug- die sehr überzeu-
genden Untersuehungou ^"(jn Packard ^ aus welcheu hervorgeht. dass wáhrend bei den TrcchusArten
starck
oplitlialmici
entwickelte
und Xcrri
optiei
Bulhi
vor-
hauden siud, dieso >rgaue bei den Anoplúhahnus-Xxien gánzlich <
fehlcn.
ezeket az agyszerveket. ]\linthogy pedig a lát(3dombok
elvesztése
csakis
valamilyen
mélyreható befolyás eredménye
melynek az egész
lehet,
vezetre s
is ki kellett
szer-
terjeszkednie
melynek megmagyarázására a
barlangi
1
A
önmagában semmikép sem
sötétség
aligha elegend,
Text-Book
of
Da
jedoch
der
Ycrlust
der
Bulhi ophíhahiücí nur das Ergebniss einer
Einwirkung"
tiefgreifenden
auf den ganzen Organismus erstrecken musste und zu derén Erklárung* die Dunkelheit der Höhlen für sich sein
kaum
kann,
Avelche
sich
hinreichend sein wird,
Entomology. Xgtv York, 1903,
p.
241.
alsó
20c
tehet
ez a befolyás
.liogy
fel,
mindig egy-egy Trechus-íajt ofyy-egy AnophÜud-
(^setrl-esetre
alakíthatott
/Híí.s-fajjá
^'olua
át.
Ennek megfontolásával teljességgel nem bizonyos, st nem is
valószín
?\l('r.Li':R
úrnak az
a hiedelme, liogv az Anophíltal-
mus-ok
más
)üns-íí\]
fajból
jebb
eredet mindegyik Anoplühal-
[)uly|)h,\'letil\us
állatok és
más
és
volna
jött
a}niyi lelietséges,
dass
dieser Einfluss
von
Fali zu Fali stetsje eine Trechus-
Art
in
iiahme
Xach Er-
hátte können.
dessen
A\'agung
AIüller"s An.-
ist
durchaus niolit ge\\'iss, einmal wahrschein-
sogar
nicht
dass
lich,
Anophtliahnus- Ari
eine
je
umándern
die
lyphyletischer
dass
jede
einer
andereii
hogy
cJius- Art
a
angenommen
es aucli kauni
Legfel-
TrecJins-
létre.
kann
Averden,
1
Anophthalmen polerkunft sind und
AnG^jliiJialDius-Xrt
aus
und anderen
Tre-
Heh-
entstanden wáre. möglieh.
dass
Trecliusr és Anophthnlmus-wQiTíek-
stens
nek
die Gattinigen Ti'ecJins^uná Auoph-
trzsalakjnk
közíis
volt,
melj^nek ivadélcai liizonyos geológiai
koriján s bizonyos hatá-
rozott terméíízeti viszonyok között
leg
Aiio2)Jiihc(hnus-fú\ká
s
eset-
egy másik korszakiban és
más viszonyok
között
Trecltufi-
(Aá^k lettek.
so
Ursprungs
Xaehkommen
die
:
ist
gemeinsamen
iJiahnns
sind
viel
Stammform
aber
in
dieser
Ijesonderen
geologischen Zeitaltern mid
initer
Existenzbediugungen zu Anophthalmen, beziehungsAveise in anderen Z-eitaltern und unter anderen A'^erháltnissen zu Trechen
l)esonderen
winxlen. azt
Szó^'al
tartom,
hogy az
vakságot néni esetröl-esetre a barlangokA)ioi)litli(iliiins-ii\]ok
a
ban szerezték, hanem már valamilyen vak salaktól örökölték, mely az akkori természeti viszonyok kényszerít l^efolyása krivek
alatt
talán
alatt,
\'agy a földben élhetett és
Ivíivek
szerteszéledt
különljöíz otthelyt
kíizt,
ivadékai
azután
l)arlangokl)a jutván,
utólag
különböz
faji
bélyegeket (ütöttek magukra.
^íit
einem
ich denke, dass
A\\jrt.
die AnopliihahiiHS- Arten
die Blind-
von Fali zu Fali in Höhlen erwarben. soiidern dass sie diese Eigenschaft schon A'on irgend heit nicht
einer blinden \\'elche
Form
Stammform unter
ererbten,
dem
Einfluss
damaligen Xaturverháltnisse" zwischen oder unter vielleicht der
Steinen, oder ini Erdboden lebte, und derén allenthalben zerstreute Xaehkommen in verschiedene Höhsind und hierorts len geraten
spáter verschiedene Artcharaktere
angenommen
Ámbár ennek
a kérdésnek a
Obwolil
megoldása csak akkor lesz lehetséges, ha majd a mai nap él Anoplithaliiius-íajolí phy-
endgültig
'^'égleges
als
lialjen.
diese
Frage
erledigt
der pliylogenetische
menhang der jétzt
erst
dann
werden., kaim,
Zusam-
lebendéii AnopJi-
204
Grund eingehen-
logenetikai összefüg'g'ése l^eliató
tJiahnus-XrtGii aiif
taniümánj-ok alapján fog tisztázódni, mindazonáltal szerintem
der Studien gesichtet worden
trotzdem denke ich istdie mono])hy-
az Anoj^Jithahnus-ok monoph^^le-
letische
tikus eredete jnár csak azért
thalmcn schon deslialb wahrscheinlicher, weil diese durch die sclion gut erforschtc Stammesgeschichte anderen Tiergrnppen bostátigt wird. So Avissen A\ir von den im Erd-
is
valószínbb, mert más állatcsoimmár jól Idkutatott portok törzsfejldésében is megersítésre talál. lg"}" a föld alatt él,
terjed
lépésrl-lépésre
s telje-
sen vak Spala x-í'AJokról tudjnk, hogy valamennyijök a palesztiSpalax Ehrenbergi Nhrg nai
mely
származéka ^
NHR«-re megy vissza^ határos
,.
el
látóképessé-
ilyen niélyrehat('> s cor-
relative az egész szervezetet át-
rázó
változás
nem ismétldhe-
úgyszólván naponta, hanem csak egyszer s egészen különleges viszonyok kíizött történhetett meg a közös salakon, melvnek A'alamennvi
tik
bizonj'-ára
1
Méhely Lajos
Spalax.
A
:
Species generis
földi kulj^ák fajai szár-
mazás- és rendszertani tekintetben. Budapest, 1909, p. 225—242.
Méhely Lajos Prospalax pris(Nhrg), a mai Spalaxok pliocaenkori se. (Magy. Tud. Akad. :
cus
Matli.
XXX,
és
Természettud.
1908, p. 251—253.)
ganz
blinden Spaláx-Xrten. dass sie allé
cus
Nhru. aus dem Pliocán zurück-
geht^ und es Aváre schon an Blödsinn grenzender „Unsinn-, wenn
jemand behaupten der
heute
Közlem.
wollte, dass jode
leiionden Spalax-Arten
aus je einer besonderen ProspaJaxArt entstanden ist und jede Art von Fali zu Fali ihr Sehvermögen verloren hat. Eine solche tiefgreifende und correlativ den ganzen )rganisraus umschüttelnde Um(
ánderung kann sioh nicht sozusagen táglioh wiederholen, sondern geschah gewissnureinmal undunter besonderen Verháltnissen bei der gemeinsamen Stammform, derén siimthche 1
L.
Spalax.
v.
Nachkommen Méhely
:
die Blind-
Species
generis
Die Arten der Blindmause in
sj'^stematischer
Beziehung.
und phylogenetisclier
(Matliem. u. Naturw.
BeUngarn. Leipzig, XKVIII,. 1910, p. 252-274.) 2 L. V. Méhely Prospalax priseus (Nhrg.), die pliocane Stammform der heutigeii Spalax-Arten. (Ann. Mus. Nat. Hung. VI, 1908, p. 311-313.)
richte aus
2
schritt-
cher A\-iederum auf Prospalax pris-
ezzel
esztelenség'' volna,
vesztette
Az
gót.
und
j^^'^scus
s
ha valaki azt az állítást koczkáztatná meg, hogy a mai nap él Spcdax-íajolí mindegyike egy-egy külön /'rosj^a/ax-fajból jött létre s mindegyik esetrlesetre
sicli
Abkömmlinge^ des palástinischen Spalax Ehrenbergi Xhkg sind, A\'el-
szemben kétségkívül a hóborttal
lebenden,
ansbreitenden
a
viszont
Prospalax
pliocaenkori
Abstamnunig der Anoph-
bobodén Aveise
ist,
:
203
utóda már magával hozta a vakságot
diíí'erentiálódás
és a faji
késbb
azután
viszo-
a lokális
megfelelen
n^^olaiak
—
(a
Spalax-
schon mit sich braehten und derén spezifische Differenzierung
heit
den lokálén
erst spáter,
sen gemáss
erfolgte
A'erháltuis-
Spalax
(bei
lönböz módja következtében)
verscMedene Widerstandsfáhigkeit des Bodens und die Nahrung, beziehungsweise durch die verschiedene Art des
következett
Kaueus).
ok
esetében
a
különbözsége
állásának
s
a rágás
illetleg
táplálék,
ellen-
talaj
a
kü-
lie.
Valamint tehát a Spalax-. ngy Anopliiliahnus-íi\]ok
az
is
egy
már vak salakra vezetendk vissza, vagyis monophyletikns eredetek s már ezen az
közös,
•alapon
élesen elkülönitendk
is
Trechus-6kí6\ melyek nyilván
.a
sohasem
éltek
olyan viszo-
át
speziell
Wie
(hirch
die
die Spalax-.
sehon
l^rform
Ijlinde
führen,
auf
eine
zurückzu-
sind alsó monophyle-
sie
Abstammung und
tisoher
auch
sind
so
Anophtlialmns-Á.vie\\
die
die letzte-
ren sind schon aus diesem Grundé
von
den
wohl
welche
Trechen,
niemals solche Verháltnisse durch-
nyokat, meh'ek látódombjaik és
lebteu, die
den Verlust der Bulhi
küls szemük
oplitludmici
und des áusserenAuges
elvesztését okoz-
verursachten, scharf zu trennen.
hatták volna.
—
Tanulmányának 11 12. oldalán a szerz négy alfajnak még bold. GAXGLBAUER-tl származó rövid diagnózisát közli, jeg3^zet
alakjában pedig
fzi
a leírás()kh()z
Oanglb.iuer írt
következket
a
által
,.Egy ötödik
:
in litteris le-
alakot (hirius Sülieri a lokvei
Horvátországban) halála után Csíki írt le ÍAnn. Mus. Nat. Hung.j Inriiis Kerteszi Csíki ^ név alatt, daczára aimak, hogy Csíki úr az irodalomból láthatta vohia. barlangból,
annak
rövidesen
1
A
hogj
szerz
alaposságára
ezt az állatot
Kerteczi
pedig ismert
és
Keriecsi-nak.
tudhatná,
vall,
dipterologus
seiner Arbeit
verstorbenen
noch
die
(tanglbaueií
stammendcn kurzeu Diagnosenvon vier neuen Varietáten und fügt als Fussnote folgendes den Beschreivon „Eine fünfte bungen zu Ctanglbauer in litteris bosehriebene :
Form
(Jiirtns
Siilleri
aus der
Ilölile
von Lökve in Kroatien) wurde kurz nach dessen Tode von Csíki (Ann. AIus. Nat. Hung.) unter dem
Namen
hirius Kerteszi Csíki ^
öffentlicht, ob^\'ohl
1
Für
die
ver-
Herr Csíki aus
Grüudhchkeit des Verfas-
nevezi,
Tier spater
csak az
bevezetett Kertészi név
het helves.
vom
— 12
A^erfasser
sers ist es bezeichnend, dass er dieses
kollégámat tehát
Seite 11
folyton
hogy Anlágszerte
IvERTÉsz-nek hívják,
általam
késbb
Auf
veröffentlicht
le-
immer Jteríec^^i und
nennt, obwohl er wissen
mein
Kollege,
der
Kertecsi
sollte,
dass
allbbekannte Di-
pterologe Kertész heisst, alsó nur di«
von mir gebrauchte Schreibweise Kcrtéüzi richtig ist.
.
2U6
hogy (taxglbauer íciuitartotta magának a leírást más név alatt (lásd: Ueiitsclie entom. Zeitsehr.
én nagy Gaxglbauer után leírtam egy AnopliSzóval
472)'.
1911.
bnt
követtem
halála
el
!
melyet
tludmiis-t.
GrAxoLBAUEií
illetleg helyeseb-
akart leírni,
der Literatiu'
ersehen könncu.
liátte
dasz sich Gaxglbauer die BeschreiIjung derselben unter einem ande-
ren
Xamen
Deutsche
vorbehalten
entom.
Ich habé
472). •
(vgl.
1911,
alsó eine grosse
Siuide begangen
Gaxglbauer"s
hat
Zeitschi\
I
Xach dem Tode ich emen
halDe
ben fenntartotta mag-ának annak leírását. "Xézzük csak mit mond
AnojjhtJiahims beschrieben, weicheii
Ctaxglbauer az idézett folyóirat
dasheist richtiger sich die Beschrei-
Ott bizony laiDJán. Gaxglb.\uer semmit sem mond.
bmig desselljen vorbehalten Prfen Avir denmaeh. Avas
megfelel
Gyz
hat.
sagt
bar-
hierfnámlich in der Lr.ikve-erHöhle)
kroati-
schen ]SIontangebiet-' czímCi czik-
nensis-X
itt
langiján
(t.
i.
a lokvei
i
Készséggel
fogta.
elismerem,
aimak idején elolvastam i, de honnan sejthettem volna, hogy Gaxgl(''u
B.\UER
ezt
a czikket
az állatot le akarta írni.
st még' fenn is tartotta magának annak leírását y Azt hiszem, hogy ezt ^SÍlller úr sem tudja megmagyarázni, külíiuíiscn a mikor müidenki tudott (taxglbauer szomorú hosszas beteg^ségérl, moly alatt munkaképtelen \{At Az említett név tehát egyszer nomen in litteris. mely semmit sem mond és semmire
sem
Avollte,
csak háromszor, az A Siülcri Gaxglb.-I ötször
úr ..Meine
im
kében azt h';ja az idézett lapon, hogy az Anophthalmus B. likn-
hogy
beschreiben
G AXGLBAUER an betreffcnder Stelle ? Dórt sagt Gakglbauér nichts, sondern Herr Y. Stiller schreibt in seinem Artikel „Meine Höhlenexkiirsionen im kroatisehen Moutang'ebiet"' auf angegebener Seite,
hanem Stiller
Höhlenexkursioiien
liirtus
Gax'glbauer
k()telez
dass er Anophíliahmis B. likanensis
nur dreimal. A. Jihitís S líllfriGxy GhB. f
nfmal
nerzeit liátte
geleseii
Ich
gestehe
habei,
aber
wie
ahnen können, dass
ich es
Gaxglbauer das Tier beschreiben w'oUte, oder sogar sich die Beschreibung desselben vorbehalten hat V Ich glaube dies köímite Herr .
MüLLER
selbst nicht
sonders
erkláren, be-
jedermaun von
avo
der
traurigen langen Krankhéit í íaxglb.vuer's wusste. wáhreiul derselben
arbeitsunfáhig
er
naunte
nomen
!
sammelte.
gerne, dass ich dicsen Artikel sei-
Xame in
ist
war.
Der
g'e-
alsó cin einfacher
litteris,
welcher nichts
sagt luid nicht Ijindet.
Az A
Scopolii-iiál
találjuk
a
következ kirohanást. Szememre 1
St
ismertettem
Lapok. XVIir, 1911,
is
p.
(Rovartani 127j.
Bei
A. Scopolii
náclLsten i
Ausfall.
deu Der Yerfasser
íiiiden Avir
Sogar auch besproclien habé (Ro-
vartani Lapok. XVIII, 1911, p. 127).
20<
veti a szerzfj, liogy iiagyon kü-
hogy mikor a
líhiös,
kói-i és
a
\[\i\
Szíhhjyn-i leírtam,
Párelt-ról
\'\M\
nem teszeli: ememiek
egyáltaláljan
mely
pedig'
rokonai.
.Majd
említést,
Ivíizeli
szcmenn'-e
var. Bart-
veti,
h<:)gy k^giitolsú
nagyon iiézagosak és csak arra valók, hogy a rosszul leírásaim
szerzségét
jellemzett
alakok
biztosítsam
magamnak;
mir vor, dass es sehr sonderwenn ieh gelegentlich der Beschreif)nng der Yarietáten BartAA'irft
liar ist,
kói
\md
und
imr die barer
megóvását pedig szegényes, gyorsan összetákolt diagnozisolv
oritiit
Erre a
k(")zlésével sietek elérni.
methodiisonn'a jellejuz esetként említi az Apholenonus Bokoi-'t-vól
melyrl
kíizölt leírásomat,
még
lesz
elbb
a
alál)li
de végezzünk
szó,
ScoiioUiAú^eA.
V.)Y1 ta-
vaszán Horvátországiján jártak és gyjtöttek Dr. Jvertész IvÁrmán és I)i;. Soós Lajos kollegáim, nemlvülönlíen ^ilniój': Ottó, Bautkü József múzeumi preparátm-
kiséretélien.
eredménye egyeljek Anojjlithalnuis-íaiia volt,
melyelv
Mihók engem
Gyjtésük négy
mellett
felfedezése
azután
leírására
Ennelc liamarosan eleget tettem, annyival inkábl3, mert itt tíirtént meg MiHóK-kal els ízben az az eset, leért fel.
amely azután a bihari
liarlan-
gokljan Mn-íóK és Bokor
kitett
die
var. Páveli
letztenBeschreifnnigen sohrlüekenliaft
a priori-
tás
Szilágy ii
gar nicht erwiihne, obwohl diese derén náehste '\'"er\\'andte ist. Bald wird mir \'orgc\vorfen, dass meine
dazu liestimmt sind,
]nn^
sehleeht deíhner-
Prioritá't
Formen zu siehern dureh
hastige
die Pri-
;
Veröfí'ent-
lichnng sehnell znsammengeworfe-
ner notdürftiger iJiaguosen bewahren avíU. Als eharakteristisches l^eispiel dieser
Methodc
A\ird
meine
Besehreiliung des Apliohmonas Bokori angeführt, anf vvelehe ieh weiter
die
zurüekkummen
noeh
untén
verde,
zuerst aber
erledigen wir
5'cojJo//<- Yarietáten.
lm Früh-
jahr 1912 sannnelten meine KoUegen.
]JR.
(
).
unseres
Práparat(_)r
Bartkó
und Dr. L. Muíók und der
K. KepvTész
Soós, ausserdem
Aíiiseuras
J.
Uas Ergebniss ihrer Sanuneltátigkeit wat neben auderem, atieh die Entdeckung von in Jvroatien.
um
vier AnojjitthalDius-llasson^
rén
Herr
Beschreibung AIrtíjk
nncli
de-
naHdier
orsuehte. Ieh l)in die-
sem Ersuéhen aiich sehleunigst naehgekommen, unisomehr als es liier
líerrn
MmóK zum
und
erstenmal
den
csalétkes poharaival folytatódott,
passierte,
hogy azokat nemcsak megxlézsmálták, hanem el is lo})ták vagy összetörték. Tudtuk tehát, hogy itt valaki illetlen módon sáfár-
biharer Híihlen unt den ausgeleg-
kodik, azért siettünk a leírással.
dern auch gestohlen oder zerbrochen wnrden. Wir wussten alsó,
Arról
azonban nyugodt
MüLLER
Úr,
hogy a
leírás
lehet
nem
történt hevenyészve, mert a mit
sieh spiiter in
ten KíJderbechern der Herrn
und diese
Bokor nicht
dass hier
wiederholte,
nur
cjitleert,
Jemand auf darum
AYeise waltet,
AlmóK dass son-
inianstándige eilten wir mit
208
írtaii].
alapos
az
és
hogy
leírt Páveli-re
nem
eredménye
niegfontulás az
általain
és
vizsgálat
hivatkoztam, annak tisztán csak az az
hogy
oka,
két új
a
az
fajváltozat teljességgelnincs vele
mert
vonatkozásban,
közelebbi
azok csakis a törzsfajjal hason-
der Pul)likation. Uarübcr líerr jSIüller
sein, dass die
beriihigt
Beschreibung
niclit
wurde, sonderii was ich das gesehah nach niederlegte, nnd üntersnchung gründlicher Er\\'agnng nnd Avenn ich mich anf deii durch mich beschriebenen Pá-
übereilt
nicht bezogen habé, so
veli
hthatók össze.
aber
kaiiii
vollkommen
ist
des-
sen Grund einzig derjenige, dass die beiden iienen Varietaten mit dicsem in keiner náheren Heziehnng
Stammwerden k'önnen. Aber nicht darin mid nicht in den schwachen Beschreil)nngen steckt
stehen, sondern nur mit der
form
De
nem
meg
ebben,
is
a
gyenge leírásoklian rejhk a hiba, hanem abban, hogy Winkler egy valamivel késlib megjelent czikkében összezavarta az összes fajtákat, vaktában szinonimált,
mikor pedig
késbb meggyznem sietett an-
dött tévedésérl,
nak helyreigazításával, mert hiszen ez CsiKi-vel szemben sohasem szük'ségos Winkler eleI
gendnek
errl ]MüLLER-t és végre is okozta mintha
találta
értesíteni
levélben Csíki
kap
volna
a zavart.
ki,
Xem
ez a helye
verglichen
Fehler,
der
Winkler
in
sondern darin, dass einem etwas spáter er-
schienenem Artikel sámtliche líassen verwirrt und leichtfertig synunymirt hat. Spater, als er sich von seinem Irrthnm überzeugte, unterliess er dieses zn rektifizieren, denn so etwas ist Csíki gegenüber niemals nothwendig. AVixkler hielt es fih^
lich
genügend AIüller hiervon briefzu benachrichtigcn nnd z'im
Schhisso
wird
hiitte er die
Csikí
gerügt,
als
A^erwirrniig vcrursacht.
am
annak, hogy már most rátérjek
Es wáre
munkájának kritikájára, majd még arra is i'ákcrül a sor, azonban nem haUgathatom el azt a megjegj^zésemet, hogyha már vállalkozott a, revízió meg-
die Kritik von Mülleii's Arbeit ein-
]SlüLLER
akkor legalábl) végezte
írására,
volna
el
értem,
hogy
lehet valamirl vé-
leményt
iiKjndani
láttunk
miért
;
Xem
tisztességesen.
nem
a
mit
kérte
a typiisokat megtekintésre
évek
óta
tésben,
de
nem tlem ?
Mi
A^agyunk összekötte-
ha nem
is
lettünk
nicht
Crte,
hier anf
zugehon, daranf werde ich noch znrückkommen, aber ich kann nicht verschweigen, dass wcnn jSIl^ller sehon eine Revision dieser Aii-
ophthalmen unternommen hat, so tiies doch gründlicher er-
hátte er
ledigen sollen. Ich kann nicht begreifen wie
Jemand darüber
gebén kann was
er nicht
warnm verlangte er menie IVpen zur Ansicht
hat
:
sind schon
seit
Urteil
gesohen nicht ? AV^ir
langen Jahron
in
209
megkaphatta
volna,
\'oliia
azo-
hiszen a Nemzeti ]\Iúzeum
kat,
A^erbindung, aber nicht wáren, so
wenn
hiítto
wir es auch
Typen
er die
bekommen können, denn
minden komoly szakembernek rendelkezésére szokott állani. ]\Il'ller munkájából
garische Natíonal-Museum steht jedem ernsteu Fachmann stets ziu'
egyáltalában
A'erfügung.
anyaga,
sajnálattal
látom,
hogy nemcsak a Magyar Xemzeti Múzenm" mai nap egy ilyen revízióhoz már nélkülözhetetlen anyagára nem
kiváncsi, de
A'olt
múzemn
anyagát sem kérte el, hanem megelégedett Apfelbeck leírásainak idéza
sarajevoi
között
jel
L^gy jevoi
lemásolásával.
való
tudom pedig, hogy a saramúzeum híres gyjtemé-
nyébl Apfei.beck
Ivívánt anyagot.
elküldi
és
elkiildötte
(hdt,
szintén min-
a ki csak hozzá Ibr-
denkinek,
Revízió
minden anyagot, de tok
typnsát
alkal-
ha nem
egyáltalában,
má-\'al
a
is
Adtás álla-
meg
okvetetlenül
kell A'izsgálni.
das Un-
Aus AIüleer's Arbeit sehe ich überhaupt mit Bedauern, dass er nicht nur av' das heutzuzu so einer
tage
llevísion unent-
Ungarischen
])ehrliche Matériái des
National- Aluseums nicht neugierig
war, sonderu auch das Alaterial des
Landes-Miiseums in Sarajevo nicht sondern sich damit begni^igte ApFEr.BECK's Beschreibungen unter Anführungszeichen einverlangte,
zu
fach
sandte
kopieren. vuid
Wie
sendet
beck jedermann, der ersucht.
alles
Apfel-
\\n\
darum
aus der berümhten
tíammliuig des jevo zu.
ich weiss
auch
Museums
in Sara-
Bei einer Kevision
sind,
Avenn auch nicht siimtliches Matériái,
so doch die
Typen
strittiger
Tiere jedenfalls zu untersuchen.
Ha ]\IüL[vEii elkérte volna anyagunkat egészen más eredményhez jutott volna, de (igy látszik épen ezt akarta elkerülni !
AVenn Herr ]Müller unser Alatehátte, varé er zu ganz auderem Kesultat gekommen, rial ein\'erlangt
augenscheinlich wollte er aber eben dies vermeiden.
De
térjünk vissza az Aplioleu-
Kommen wir nun zur Beschreibung des A'plioleuonus Bokori zurück.
Müller ennek kapcsán kifogásolja, hogy
Aíir.LER niacht dabei
nem
dung,
onim Bokori
leírására.
hasonlítottam
Áph. pubescens-éYQ\^
össze
az
hanem csak
dass
ich
die
diesen
seinen A. jmbescens^
Einwennicht mit
sondern
nur
arról,
mit Taxi verglichen habé, und lásst
hogy nekem ennek létezésérl tudnom kellett ^'oliia, hiszen
darüber einen langen Wortschwalm ergiessen, dass ich doch von dessen Existenz wissen hátte müssen. da er doch im enropáischen Káferkatalog (1906) angeführt ist. ITnd auch Jeannei/s Monographie hátte mich darüber belehron müssen.
a ro;x/-val,
még
az
európai
bogárkataló-
fel van emvagy Jeanxel monográ-
gufíban lítve,
sokat fecseg
fiája is
(190Í))
is
volna ertudtam róla,
kioktathatott
rl. Hát nagyon
is
210
hiszen
MüLLER mind
a kettt
ugyazon ideannak st czikkben írtaié, mindkettt cserébe jén (1903) meg is küldi itto nekem. Hogy egy
t>gyszeiTC,
és
nem
az én állatomat
hasonlítot-
tam össze a ^lüLLER puhesceméval, annak az az egyszer ma-
hogy
gvarázata. Taxi-val
ságban.
az A. Bokori a
rokon-
közelelibi
áll
Egyébként pedig kér-
dem, hol van
az megállapítva,
hogy minden új fajt az összes ngyanazon nemhez tartozó fajokkal vagy akárcsak egy gyei Hiszen maga ^Jülleu sem igen hasonhosszasan írta le két falítgat ját (Sitzber. Akad. Wien. CXH. is
össze kell hasonlítani
?
;
1903, Abt.^
I.
különljöztette
p.
78—84) de nem
meg egymástól
nekem maganniak
kiljíingésznem
lönljségeket
magának
hát ^'eg^'en
s
kellett a kii-
is
:
te-
annyi
fáradságot és olvassa el a diag-
Ugyanezt mondha-
nózisomat.
tom
az Anoplitludmus Lauglioff'eri-
ra
vonatkozólag'
leírásomban mindazt a mire
megtalálhatja
szüksége
hogy
lett
:
volna, kivéve azt.
az új NeoduvaUus ahiembe
tartozik, a
ich Gewiss Avusste doch AlüLLER beidé
davon.
hat
ein
und
in
derselben Arbeit l^eschrieljen, ja sogar sandte er mir im Tansch beidé Arten zu. Dass ich mein Tier nicht mit A. puhescens AIüll. verglichen habé. dessen Clrund fach der, dass
.4.
ist ein-
Bokori eben mit
Taxi náher verwandt ist. Übrigens frage ich. wo ist es ansgemacht, dass mami jede neue Art mit allén Arten oder anch nur einer Art derselben Grattung vergleichen A.
muss
Er
den Arten
CXIL
MüLLER
Sclbst
?
nicht.
licsehrieb (Sitzber.
1903, Abt.
I,
tut
dies
seine
bei-
Akad. Wien. p. 78-84} sehr
langwierig. unterschied beidé aber nicht von einander und ich musste mir selbst die Unterschiede heraussuchen alsó nehmo (T sicli auch so viel Zeit luid ]\íühe um meine Diagnose durchzulesen. Dasselbe :
kann
ich AnopldliaJvius Ldiii/hofferi
betrefténd sagen
in meiner Beschreibung kann er alles finden was er nur braucht. nur das nicht, dass das Tier in die neue Untergattung' NeoduvaUus gehíirt. Avovon ich natürlich niehts wissen :
kounte.
mirl természetesen
még nem
tudhattam. Azonl)an térjünk vissza
még
egy perezre a felületességre. Azt hiszem ezen a téren Miller nrat alaposabb vád érheti. Legalább azt látom, hogy az irodalmat
nagy
ezitátnm arról
sem
nézte át valami
alaposság-gal, a
nem
hián3^ából is
szólva,
mi már sok is
Id tnik,
hogy
az én
munkáimat nem akarta ismerni.
Zum öchlusse kommen wir nochmals kurz auf die Oberíláchlichkeit zurück. Ichglaube indieserHinsicht kann Herrn ^Iüller eine gründlichere Beschnldignng treffen. Wie ich jiiimlich gewahre. hat er selbst Utteratur nicht gehörig die durchstudiert. was schon daraus ersichthch
ist,
dass
viele
Zitate
fehlen, nicht zu erwáhnen, dass er
211 ('zo]vl)l
liol(.)tt
kesebh
egyik-másik érdo-
fciredczésér(31
]002-l:)Oiii
tem az
egy hen
sze-
tudomást.
így
újból jellemez-
Aiiophthahiitis
múzeumi
a
anuibíh's-\.,
gyiijteményiiiik-
példány
dalmáeziai
talált
hogy az
alapján, kimutattam,
ÍIanolb.
-Apfelbecki
vojis. l'.)07-be]i
újai)!)
már elbl)
volna
rezlietett
már
vagy
di^logTóI
nem
pedig az
A.
Apltae-
Budae
nieine
Arbeiten vollkonnnen ignocr dureh dieselljen
rierte. olJ^^ohl
über einige interessantere Angaben einige seiuer neueren Ent(lecknngen belehrt worden wáre.
und
S«) haljo iirus
ieh seh(.)n 11)02 Aiwphthul-
aiiiah/lis
naeh einem dalmati-
Samm-
insehen Exemplar unserer
neu
lung' stellt,
und
l.)eschriel)en
(láss
.1.
Apfelbecki
kein Apliaeiiops
í'estg'e-
(taxglb.
és ott tárgyalom, miután szisz-
im Jahre 1907 Budae var. he)-ciyoi-iiiritsis Krauss neben Speiseri ads bi'snndere Art und Ijehandelte
tematikai
diese
var. a
Jn-rcrgoviiirnsis
mellé
Speiseri
mái'
az
helyeztem
hovátartozand('is;ig;!l
l!)()í).
log'usban
-1.
ivRAUss-t
is
é\'i
európai kata-
megálla|)ítottam.
stlj.
stelltc
aJ:)er
ieh
ist,
^-1.
dórt. nachdom ieh dercn systematische Stelhnig im Catah)-
gus
C(.)le(_)pt.
Enropae
Ijekannt machte.
Ennyit nagy általánosságban
Dies vorláuJig'
:
más alkalomra tartom fenn magamnak.
tárgyi meg'jegyzéseiraet
190()
sehon
ete. :
eine
eingehen-
dere líecension werde ieh anderen (
trtes
N'eröll'entliehen.
Különfélék. ÚJ Anophfhalinns-név. Hungariei" f. évi XI.
—
Az
,.
Annales
hist.-nat.
íslusei Xati-
kötetének 5S4. lapján leírtam az új Anoplülidímus insiguis-t^ melynek neve azonban nem maradhat meg, mert Mcllkr már elbb (1912) alkalmazta ezt a nevet az A. ScJnnidli eg;\' N'aiietásának jelölésére. Ezért az én fajom nevét .-1. Dryops-ra.'^ onalis
Bokor Iílemér. meg. 3Iagyar Nemzeti Qlúzeiun hogárgyüjteményéneU gyarapodcisa. A Nemzeti ]\Iúzenm l^ogárgyüjteménye a közelmúltban egy felette gazdag és szép gyiijteménynyel gyarapodott. Báró HzaLAY Iauíe, a N"emzeti Múzeum igazgatója. Dr. Horváth Giíza osztályigazgató ajánlatára ugyanis megvásárolta a múzeum részére Apfelbegk A'iKTOR sarajevoi múzeumi palaarktikus Ijogárgyiijteményét, melyiken különösen a Balkán-félsziget fainiája van gazdagon képviseb'e. A gyjteményt, melyet Apfelbeck sok typusa tesz nag3a)n becsessé, \aItoztat(_)m ^1
—
r
töbli
nnnt SO' ezer p'éldányból
áll.
Csn^i Erx\ü.
Állattani Közlemények. I, 1902, p 4;J-58, 91—104. Magyarország Bogárfaunája. I, 1905—1908, p. 270 (1907). 3 AriopiJdJialiiius Diyops Bokor nov, noin. pro A. uts/gnis Bokor (Ann. Mus. Xat. Hung. XI, 1913, p. 584) nec Müller (Wien. Ent. Zeitg. XXXI, 1
2
1912, p. 299).
