Aneszteziológus és Intenzív Terápiás Szakápolók Magyarországi Egyesülete

Aneszteziológus és Intenzív Terápiás Szakápolók Magyarországi Egyesülete

Székhely: 1082 Budapest, Baross utca 23. Transzplantációs és Sebészeti Klinika Nyilvántartási száma: Fıvárosi bíróság 8151 Adóigazgatási száma: 18163528-1-42

2008. év március hó 31. napján a Rendkívüli Küldött Közgyőlés által elfogadott

Szervezeti és Mőködési Szabályzata

2008.

Jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzat /továbbiakban: SZMSZ/ az egyesületekrıl szóló 1989. évi II. Törvény, az Egyesület Alapszabálya alapján készült. Figyelembe veszi a számviteli törvény rendelkezéseit, továbbá a munkajoggal kapcsolatos törvényi rendelkezéseket. Az SZMSZ az Egyesület vezetésének és gazdálkodásának az Egyesület jellegének megfelelı szabályokat tartalmazza, így: -az Egyesület mőködésére jellemzı, nagyrészt hosszabb idıre érvényes adatokat, alapvetı elveket és elıírásokat, a tevékenységi körét, -az Egyesület irányítási rendszerét, szervezeti felépítését, általános mőködési rendelkezéseit, belsı szabályozásait, -az Egyesület vezetı és ellenırzı szerveit, azok feladatait és jogkörét, a dolgozók jogait és kötelezettségeit. Az SZMSZ betartása /betartatása/ az Egyesület tagjainak, vezetıinek és alkalmazottainak elsırendő kötelezettsége.

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Az Egyesület fıbb adatai Az Egyesület neve: Aneszteziológus és Intenzív Terápiás Szakápolók Magyarországi Egyesülete Betőjele: AITSZME Székhelye: 1082 Budapest, Baross utca 23. Transzplantációs és Sebészeti Klinika

Postai címe: 1082 Budapest, Baross utca 23. Transzplantációs és Sebészeti Klinika Telefon száma: 06-1-267-6000 Az Egyesület alapszabályának kelte: 1998. Nyilvántartási szám: Fıvárosi Bíróság 8151; végzés száma: 11. PK.60437/98. Bankszámlájának száma: 11708001-20519067 OTP Bank Rt. Budapest, 1085. József Krt.33. Adóigazgatási száma: 18163528-1-42 KSH száma: 18163528 9112 331 01 Az Egyesület idıtartama: határozatlan idıre alakult Mőködési területe: Magyar Köztársaság 2. Az Egyesület célja

Az Egyesület alapvetı célja: -

-

egységes szervezetbe tömöríteni az aneszteziológiai és intenzív ápolás területén dolgozó hazai egészségügyi szakembereket, tevékenységüket pártoló és elısegítı pártoló, levelezı tagjait, képviseli tagjainak szakmai érdekeit, az aneszteziológiai és intenzív ápolás területén, a betegellátás elvégezhetı feladatait megállapítani, továbbfejleszteni és a szakmai minıséget biztosítani, tagjait szakmai tevékenységük és fejlıdésük során támogatni azzal, hogy információ- és tapasztalatcserérıl gondoskodik és rendszeresen továbbképzı oktatásokat, konferenciákat, kongresszusokat, szakmai tudományos rendezvényeket szervez, idıszaki kiadványokat, ismeretterjesztı, továbbképzı könyvek kiadását szervezi, együttmőködni egyéb olyan egyesületekkel, amelyek az aneszteziológia és intenzív ápolás területén érdekeket képviselnek és az idevágó szakmapolitikai döntési folyamatokban közremőködni,

…. ………………… Rendkívüli Küldött Közgyőlés elnöke

…...…………….. Egyesület elnöke

………………………. ügyvéd

2

-

nemzeti és nemzetközi vonalon az egyesület tevékenységének gyakorlati és tudományos összefogása, továbbfejlesztése, programok, vitaülések szervezése, olyan aktuális kérdésekben állást foglalni, amelyek az aneszteziológia és intenzív terápia területén ellátást nyújtókat érintik.

3. Az Egyesület jogállása Az Egyesület, mint jogi személy jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, tulajdont szerezhet, szerzıdést köthet, pert indíthat és perelhetı. Az Egyesület a gazdasági mőködése során szerzıdéses kapcsolatba kerülhet harmadik személyekkel. A szerzıdésekbıl keletkezı jogok és kötelezettségek nem a tagjait, hanem az Egyesületet illetik meg, illetve terhelik. Az Egyesület szerzıdéseit tevékenysége keretében önállóan, saját belátása szerint, szabadon köti a céljainak megvalósítása érdekében. Az általa kötött szerzıdések jogosítottja, illetve kötelezettje az Egyesület. Ez vonatkozik azokra a szerzıdésekre is, amelyeket olyan tevékenységre vagy szolgáltatásra, termékekre kötött, amely a tagok személyes közremőködésére vagy munkájára épül. Az Egyesület perbeli cselekményeit jogi meghatalmazottja útján végzi. Saját nevében áll perben az Egyesület akkor is, ha az Egyesület valamelyik tagja áll perben az egyesülettel szemben. A fentieken túlmenıen az Egyesület önálló adó-, munkajogi és társadalombiztosítási jogalanyisággal is rendelkezik.

4. Képviselet 4.1 Az Egyesület képviseletére harmadik személyek felé önállóan, minden korlátozástól mentesen az egyszemélyi felelıs vezetı az Elnök jogosult. A jogi hatások az Egyesület javára, illetve terhére keletkeznek. 4.2 Az Elnök akadályoztatása esetén az elnök írásbeli meghatalmazása alapján a Fıtitkár, vagy az Elnökség tagja is képviselheti az Egyesületet. 4.3 Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez egyidejőleg két, ezzel a joggal felruházott személy együttes aláírása szükséges. Ezen jog az elnököt, a fıtitkárt és a pénztárost illeti meg.

II. AZ EGYESÜLET BELSİ VISZONYAI Az Egyesület minden tagja részt vehet az Egyesület tevékenységében, az Alapszabály célkitőzéseinek megvalósításában. A tagok részt vehetnek az Egyesület rendezvényein, a fórumain felszólalhatnak, javaslatokat tehetnek, intézkedéseket kezdeményezhetnek Igénybe vehetik az Egyesület eszközeit, szolgáltatásait és (a tagságot megilletı) kedvezményeket. Az Egyesület rendes tagjainak 10 %-a - az ok és cél meghatározása mellett - jogosultak írásban a Küldött Közgyőlés összehívását kérni. A rendes tagot megilleti az Egyesület vezetésében való részvétel joga: választhatnak és választhatók az Egyesület tisztségeire. Megilleti a tagot az Egyesület könyveibe és egyéb irataiba való betekintés és ezekkel kapcsolatban a felvilágosítás kérésének joga. Véleményét és javaslatait szóban vagy írásban megteheti és azokra szükség szerint választ kell kapjon. Ha álláspontja kisebbségben marad, joga van véleményének fenntartására és külön véleményként való megjelenítésére. …. ………………… Rendkívüli Küldött Közgyőlés elnöke

…...…………….. Egyesület elnöke

………………………. ügyvéd

3

Az Egyesület tagjának ellenırzési joga az ügyvitel megvizsgálására, illetve megvizsgálásának lehetıségére vonatkozik, amit a tagok a számvizsgáló bizottság - szükség szerint, esetenként könyvvizsgáló igénybevételével- gyakorolhatnak.

III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Az Egyesület általános irányítását az Egyesület Küldött Közgyőlése, operatív irányítását az Elnökség látja el. Az Egyesület szervei: Vezetı testületei o Küldött Közgyőlés o Elnökség Vezetı tisztségviselıi o Elnök o Alelnök (2 fı) o Fıtitkár o Titkár (2 fı) o Pénztáros Önálló Bizottságok o Etikai Bizottság o Számvizsgáló Bizottság Regionális csoportok (7 csoport) Az Egyesület szervei a demokratikus önkormányzat, a nyilvánosság és a szolidaritás elvének tiszteletben tartásával mőködnek.

1. Küldött Közgyőlés 1.1 Az Egyesület legfıbb szerve a Küldöttközgyőlés, amelyet a tagok összessége alkot és minden, az Egyesületet érintı kérdésben döntési hatáskörrel rendelkezik. Tagjait alkotják az azonos szavazati joggal rendelkezı - Küldöttek - Elnökség tagjai - Számvizsgáló Bizottság tagjai - I. és II. fokú Etikai Bizottság tagjai A Küldött Közgyőlés ülései nyilvánosak, azon bárki részt vehet.

1.2 A Küldött Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) b.) c.) d.) e.)

az alapszabály megállapítása és módosítása, Etikai Szabályzat és módosításának elfogadása, az Egyesület Szervezeti és Mőködési Szabályzatának elfogadása, módosítása, az éves költségvetés megállapítása, éves munkaterv elfogadása, az elnökség, Számvizsgáló Bizottság, az I. és II. fokú Etikai Bizottság éves beszámolójának elfogadása, f.) az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, feloszlásának kimondása, továbbá más országos szervezethez, szövetséghez való csatlakozás és kilépés kezdeményezése, g.) az Egyesületnek fizetendı éves tagdíj mértékének a megállapítása, h.) az Elnökség 4 (négy) évre, a Számvizsgáló Bizottság és az I. és II. fokú Eitkai Bizottság tagjainak 5 (öt) évre szóló, titkos szavazással történı megválasztása, újraválasztása, illetve visszahívása, tisztségrıl történı lemondás elfogadása, díjazásuk mértékének megállapítása i.) döntés alapítvány létrehozásáról, megszüntetésérıl, döntés gazdasági vállalkozás indításáról, megszüntetésérıl, …. ………………… …...…………….. ………………………. Rendkívüli Küldött Közgyőlés elnöke

Egyesület elnöke

ügyvéd

4

j.) az egyesületi tagok és az egyesület szervei /tisztségviselıi/ között keletkezett viták elbírálása, Elnökség által hozott törvénysértı határozatok megsemmisítése, vagy megváltoztatása, az Etikai Szabályzatban meghatározott esetekben az Etikai Bizottság határozata ellen benyújtott panasz elbírálása k.) tag kizárásának tárgyában hozott elnökségi határozat ellen benyújtott panasz elbírálása, l.) döntés minden olyan az Egyesület egészét érintı, nem az ügyintézés és képviselet fogalmába tartozó ügyben, amely jelen Alapszabály alapján nem tartozik más szerv hatáskörébe.

1.3 A Küldött Közgyőlés összehívása

• • • •

A Küldött Közgyőlést az Elnök, akadályoztatása esetén a Fıtitkár hívja össze, a helyszín, idıpont, napirend, tárgysorozat megjelölésével. Az összehívás a kitőzött idıpont elıtt 15 nappal, rendkívüli Küldött Közgyőlés esetén 8 nappal írásbeli értesítés kézhezvételével történik. Az értesítés tartalmazza a határozatképtelenség esetére a következı közgyőlés idıpontját, napirendjét, tárgysorozatát. Az évi rendes Küldött Közgyőlést évente legalább egy alakalommal továbbá akkor is össze kell hívni, ha az Egyesület érdekében egyébként szükséges. Rendkívüli Küldött Közgyőlést kell összehívni, ha:
a rendes tagok 10%-a a cél és ok megjelölésével írásban kéri,
a Bíróság elrendeli,

1.4 A Küldött Közgyőlés határozatképessége A Közgyőlés határozatképes, ha azon a küldöttek számának több mint felét képviselı tag jelen van és a Küldött Közgyőlést szabályszerően hívták össze. Ha a Küldött Közgyőlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Küldött Közgyőlés az eredeti napirendben szereplı ügyekben a jelenlévık számától függetlenül határozatképes, amennyiben távolmaradás jogkövetkezményeire vonatkozó figyelmeztetést az eredeti meghívók tartalmazták. A megismételt Küldött Közgyőlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – Küldött Közgyőlés idıpontját követıen nyolc napon belüli idıpontra kell összehívni, amely idıpont az eredeti Küldött Közgyőlési meghívójában is megjelölhetı. A közzétett napirenden kívüli ügyekben a Küldött Közgyőlés akkor hozhat döntést, ha valamennyi szavazásra jogosult küldött tag jelen van és az ügy napirendre tőzéséhez egyhangúlag hozzájárult.

1.5 Jelenléti ív A Küldött Közgyőlésen megjelent küldöttekrıl jelenléti ív készül, melyen fel kell tüntetni a küldött nevét, lakcímét, szavazatok számát és tartalmaznia kell a küldött aláírását. A jelenléti ívet a Küldött Közgyőlés elnöke és a jegyzıkönyvvezetı hitelesíti.

1.6 Szavazati jog gyakorlása 1.6.1 Minden küldött egy szavazati joggal rendelkezik, amelyet személyesen, vagy meghatalmazottja útján gyakorolhatja. A képviseleti meghatalmazás érvényessége egy Küldött Közgyőlésre szól, ideértve a határozat képtelenség miatt ismételten összehívott Küldött Közgyőlést is. A képviseleti meghatalmazás közokirat, vagy teljes bizonyító erejő magánokirat formájában legkésıbb a Küldött Közgyőlés megnyitásáig át kell adni a Küldött Közgyőlés elnökének 1.6.2 A Küldött Közgyőlés határozatait egyszerő szótöbbséggel, szavazócédula, illetve tagkártya felmutatásával, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlıség esetén a Küldött Közgyőlés elnökének, más által is támogatott szavazata dönt. …. ………………… …...…………….. ………………………. Rendkívüli Küldött Közgyőlés elnöke

Egyesület elnöke

ügyvéd

5

1.6.3 A Küldött Közgyőlés a tisztségviselıket 4 évi idıtartamra, az I. és II. fokú Etikai Bizottság és a Számvizsgáló Bizottság tagjait titkos szavazással 5 évi idıtartamra választja meg. Az Egyesület szerveibe a jelölés nyíltan történik. Adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a szavazatok egyszerő szótöbbségét megkapta. Ennek hiányában több jelölt esetén az, aki a második szavazás során a legtöbb, de a jelenlevık legalább egy negyedének a szavazatát megkapta. Szavazategyenlıség esetén az, akit sorrendben elıbb jelöltek. 1.6.4 Az Alapszabály módosításához, és az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondásához a küldöttek összessége 2/3-nak szavazata (minısített többség) szükséges.

2. Elnökség Az Egyesület ügyintézı szerve az Elnökség. Képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel szemben, bíróságok és hatóságok elıtt. 2.1 Az Egyesületben az Elnökség szervezi és irányítja az Egyesület munkáját. Ellátja az Egyesület vezetését a két Közgyőlés között. Az 7 (hét) tagú Tanács tagjai: o Elnök o Alelnök (2 fı) o Fıtitkár o Titkár (2 fı) o Pénztáros

2.2 Az Elnökség, mint testület 2.2.1 Az Egyesület ügyintézı és képviseleti szervének tagjait –titkos szavazással- 4 (négy) évi idıtartamra a Küldött Közgyőlés választja. Ülései nyilvánosak. 2.2.2 Az Egyesület ügyintézését, képviseletét és a Küldött Közgyőlés döntéseinek a végrehajtását a Küldött Közgyőlés által választott hét fıbıl álló Elnökség látja el. Döntéseirıl, intézkedéseirıl a következı Küldött Közgyőlésen az Elnökség köteles beszámolni. 2.2.3 Az Elnökség hatáskörébe tartozik különösen: a) az elnökség gondoskodik a küldöttközgyőlés határozatainak végrehajtásáról, ırködik az egyesületi munka alapszabályszerő, törvényes végzésérıl, b) az Egyesület képviselete, ügyintézı szervezet irányítása, c) a tagság tájékoztatásának biztosítása, d) az Egyesület mőködése során felhalmozott vagyon kezelése, e) az elnökség kitőzi a küldöttközgyőlés idıpontját, meghatározza tárgykörét, f) az Egyesület elnöksége döntéseirıl a vezetıség legközelebbi ülésén köteles beszámolni, g) éves munkájáról a Küldöttközgyőlésnek köteles beszámolni, h) a küldöttközgyőlés határozatai alapján elkészíti az egyesület munkatervét és ellenırzi annak végrehajtását, i) irányítja az Egyesület gazdálkodását, s e körben elkészíti az Egyesület évi költségvetését és zárszámadását, j) gondoskodik a küldöttközgyőlés határozatainak végrehajtásáról, k) jóváhagyja az Egyesület SzMSz-t, l) speciális egyesületi feladatok ellátására ad hoc bizottságot alakít, jogszabály tervezetek véleményezi, tudományos, oktatási tevékenységeket tervezi, irányítja, külkapcsolatokat szervezi, pályázatokat figyelemmel kíséri, m) vezeti az egyesület munkáját, figyelemmel kíséri az Egyesület alapszabályszerő mőködését és munkáját, n) döntés minden olyan ügyintézési és képviseleti ügyben, amely nem tartozik a Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe. …. ………………… …...…………….. ………………………. Rendkívüli Küldött Közgyőlés elnöke

Egyesület elnöke

ügyvéd

6

2.3 Tisztségviselık, mint az Elnökség tagjai 2.3.1 Az Elnök a Küldött Közgyőlés között folyamatosan irányítja az Egyesület munkáját. Az Elnök a) vezeti a vezetıség és az elnökség tanácskozásait, képviseli az Egyesületet a bíróság, hatóság, továbbá harmadik személyek irányában, b) a vezetıség két ülése közötti idıszakban – a fıtitkárral egyetértésben – dönt és intézkedik az Egyesület tevékenységét érintı ügyekben a Küldött Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével, c) kitőzi az elnökségi ülések idejét, vezeti üléseit, meghatározza azokat a napirendjét és gondoskodik a hozott határozatok végrehajtásáról, d) az Egyesület gazdálkodási ügyvitelének szervezése, elıkészítése, munkáltatói, utalványozási jogok gyakorlása, e) a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie, a Küldött Közgyőlés határozatainak megfelelıen kell az intézkedéseket megtennie, f) a tagságtól, illetve harmadik személyektıl bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását, továbbá az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációkat ellenıriznie kell, g) feladatait írásban átruházhatja az elnökség tagjaira, valamint a regionális csoportvezetıkre.

2.3.2 Alelnök a) az Egyesület alelnöke az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnöki feladatokat, b) az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörő helyettesítéshez a Küldött Közgyőlés hozzájárulása szükséges.

2.3.3 Fıtitkár a) b) c) d)

vezeti az Egyesület operatív munkáját, koordinálja az Egyesület tevékenységét az elnökségi ülések között, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, a határozatok könyvének a vezetésérıl,

ellenırzi a számlák hitelességét, mindennemő visszaélési lehetıség gyanúja esetén az elnököt értesíti, felelıs az ügyvitel rendjéért, e) az Egyesület fıtitkára a munkáját az Egyesület elnökének és alelnökének elızetes egyeztetésével végzi.

2.3.4 Titkár a) segíti a fıtitkár munkáját, helyettesíti a fıtitkárt annak akadályoztatása esetén, b) ellátja az egyesület és szervei írásbeli teendıit, c) ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

2.3.5 Pénztáros a) a pénztáros kezeli az Egyesület pénztárát, gondoskodik a bevételek és kiadások teljesítésérıl, a pénzkészlet elıírás szerinti elhelyezésérıl, számlák kezelésérıl, nyilvántartásáról, a naplófıkönyv vezetéséhez elıkészíti a bevételi és kiadási bizonylatokat, b) a közgyőlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik, tevékenységét a vezetıség irányításával végzi

3. Etikai Bizottság Egyesület mőködésével és tagjai tevékenységével kapcsolatos konfliktusok esetében az Etikai Szabályzat alapján I. és II. fokon eljáró testület. …. ………………… Rendkívüli Küldött Közgyőlés elnöke

…...…………….. Egyesület elnöke

………………………. ügyvéd

7

3.1 I. fokú Etikai bizottság 3.1.1 a három tagból álló bizottságot a Küldött Közgyőlés titkos szavazással 5 (öt) évi idıtartamra választja, elnököt a tagok maguk közül választanak, 3.1.2 az Etikai Szabályzatban foglaltaknak megfelelıen I. fokon dönt a tagok etikai ügyében, 3.1.3 szükség szerint ülésezik, munkájáról az éves Küldött Közgyőlésen beszámol.

3.2 II. fokú Etikai bizottság 3.2.1 3.2.2

3.2.3

a három tagból álló bizottságot a Küldött Közgyőlés titkos szavazással 5 (öt) évi idıtartamra választja, elnököt a tagok maguk közül választanak, az Etikai Szabályzatban foglaltaknak megfelelıen I. fokon eljár az Elnökség tagjainak és az Etikai Bizottságok tagjainak etikai ügyében, II. fokon dönt az I. fokon eljárt Etikai Bizottság határozata ellen benyújtott panasz ügyében, szükség szerint ülésezik, munkájáról az éves Közgyőlésen beszámol.

4. Számvizsgáló Bizottság a)

három tagból áll, tagjait a Küldött Közgyőlés választja 5 évi idıtartamra, a tagok Elnököt maguk közül választanak, b) feladata az Egyesület éves gazdálkodásának folyamatos ellenırzése, c) évente a Küldött Közgyőlés megelızı 60 (hatvan) napon belül rendes ülést tart, egyébként szükség szerint ülésezik, d) az éves Küldött Közgyőlésnek írásban beszámol, e) Elnöke és tagjai az elnökségi üléseken meghívottként tanácskozási joggal részt vehetnek

6. Ügyviteli Iroda 6.1 Az Egyesület telephelyén Ügyviteli Irodát mőködtet mindennapi és rendszeres feladata ellátása érdekében. 6.2 Az irodát az Elnök irányítása mellett a Titkár vezeti.. Az irodában társadalmi munkások, teljes vagy részmunkaidıs alkalmazottak, tiszteletdíjasok is alkalmazhatók, aki munkájuk során társadalmi munkások közremőködését is igénybe vehetik. 6.3 Az iroda mőködésének költségeit az Egyesület költségvetésében elı kell írni. A Titkár az Ügyviteli Irodát, társadalmi munkában, teljes vagy részmunkaidıs alkalmazottként vezeti.

7. Az Egyesület testületi üléseinek jegyzıkönyve, határozatai: 7.1 Az Egyesület vezetı testületei üléseirıl jegyzıkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyzıkönyvezetı ír alá és két megjelent tag valamint az elnök (Küldött Közgyőlés esetén levezetı elnök) hitelesítenek.

A jegyzıkönyv tartalmazza: • az Egyesület nevét, székhelyét, • az ülés helyét és idejét • az ülés elnökének, a jegyzıkönyvvezetınek és hitelesítıinek továbbá a szavazatszámlálóknak a nevét • az ülési határozatokat, ideértve a szavazatok és ellenszavazatok valamint a tartózkodás számszerő megjelölését, • Elnökségi tag, Bizottsági tag, illetve küldött, továbbá tag tiltakozását valamely határozat ellen, • Az ülésen elhangzott fontosabb eseményeket, indítványokat és minden olyan megjegyzést, bejelentést melyet valamelyik tag, küldött, Elnökségi tag, Bizottsági tag jegyzıkönyveztetni kíván …. ………………… Rendkívüli Küldött Közgyőlés elnöke

…...…………….. Egyesület elnöke

………………………. ügyvéd

8

A Küldött Közgyőlési jegyzıkönyvbıl kivonat, vagy másolat kiadását bármelyik küldött, tag kérheti az Elnökségtıl. A jegyzıkönyv egy hiteles példányát, a jelenléti ívet és a meghívó egy példányát az ülést követı 30 napon belül o a Küldött Közgyőlés esetén a Fıvárosi Bíróságnak, o Regionális csoportgyőlés esetén az Egyesület elnökségének kell megküldeni.

7.2 Határozatok nyilvántartása 7.2.1 A testületi ülések határozatait meghozataluk után haladéktalanul sorszámmal ellátva be kell vezetni a Határozatok könyvébe. A határozat a Határozatok könyvébe történı bevezetéssel és a határozat meghozatalában részt vett egy tag hitelesítésével válik érvényessé. A Határozatok könyvét az Egyesület fıtitkára vezeti. 7.2.2 Tekintettel arra, hogy az Egyesület határozataiban a többség érdeke, véleménye kerül kifejezésre, a kisebbségben maradt tagok jogos érdekeit is védi a törvény, így az Egyesület jogsértı határozatát bármelyik tag a bíróság elıtt keresettel támadhatja meg. 7.2.3 A Küldöttközgyőlés határozatait a Határozatok könyvébe történı bevezetéssel egyidejőleg Körlevél formájában kell megküldeni a küldötteknek, akik a határozatok kézhezvételét követı nyolc napon belül kötelesek a határozatok tartalmát választóikkal megismertetni. A testületi ülések határozatait a Határozatok könyvébe történı bevezetéssel egyidejőleg meg kell küldeni a testületi ülésre meghívottaknak.

8. Összeférhetetlenség Az Egyesület testületeinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685.§b.), élettársa a határozat alapján • kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, vagy • bármilyen más elınyben részesül, illetve a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minısül elınynek az Egyesület célszerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelı cél szerinti juttatás.

IV. GAZDASÁGI SZERVEZET Az Egyesület gazdálkodásának mőködtetése a munkáltatói jogokat gyakorló egyesületi Elnök irányítása és teljes felelıssége mellett történik.

1. Nyilvántartások vezetése A nyilvántartásokat a mindenkor hatályos számviteli;- adó;- munkaügyi jogszabályokban elıírtaknak megfelelıen kell vezetni. Az Egyesület gazdasági eredményeit dokumentáló, azt tükrözı analitikai nyilvántartások vezetése, a kapcsolatos könyvelési feladatok elvégzése, az egyes idıszakoknak megfelelı zárási munkák megszervezése, elvégzése, leltárnyilvántartások vezetése.

…. ………………… Rendkívüli Küldött Közgyőlés elnöke

…...…………….. Egyesület elnöke

………………………. ügyvéd

9

2. Adóügyek intézése A hatályos jogszabályokban meghatározott idıközönként az Egyesület mérlegbeszámolójának és adóbevallásának határidıben történı elkészítése.

3. Bankügyletek intézése Az Egyesülettel szemben fennálló követelések és egyéb banki átutalások lebonyolítása, ezek megtörténtének nyilvántartása.

4. Pénzkezelés A pénzkezelés keretében kell gondoskodni: – a szükséges készpénz felvételérıl – a szabályszerően utalványozott összegek kifizetésérıl, – a pénz és értékállomány biztonságos ırzésérıl – a napi kiadások (bevételek) tételes-bizonylatokkal alátámasztott-pénztárkönyvben történı elszámolásáról, – a megszabott házipénztár-készleten felüli összegek bankszámlára történı befizetésérıl, – a munkabér,- megbízási díj felvételrıl, kifizetésekrıl és a kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségek vezetésérıl

5. Munkaügyi nyilvántartások vezetése Bérszámfejtés keretében kell gondoskodni: – a felvételre kerülı alkalmazottak, megbízásos jogviszony keretében foglalkoztatottak jogszerő foglalkoztatási feltételeirıl, – a társadalombiztosítási szolgáltatások elszámolásáról és az ehhez kapcsolódó nyilvántartások vezetésérıl, – munkaviszonyban álló munkavállalók munkabérének, megbízási díjak számfejtése, – egyéb bér- és nem bérjellegő juttatások kifizetésének számfejtése, elıkészítése, – a dolgozókat terhelı levonások elıjegyzése és a tartozások levonása, – a betegállományban levı dolgozók táppénzes adatlapjára a kereseti adatok felvezetése, – havonta a szja-elılegek levonása, intézkedés az utalásáról és a könyvelési feladás elkészítése, A jogszabályoknak megfelelıen személyenként az adóelıleg-nyilvántartó kartonok vezetése, az éves adóelszámoláshoz jövedelemigazolások kiállítása, – a jövedelemadókról, az adóalapokról jelentés készítése az adóhivatal által meghatározott rendszerben. –

V. MŐKÖDÉS RENDJE 1.Munkáltatói jogok gyakorlása A munkáltatói jogok gyakorlása a dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos valamennyi kérdésben való döntés jogát jelenti. Ide tartozik a munkaviszony létesítése, megváltoztatása, megszüntetése, a bér és egyéb anyagi ösztönzés megállapítása, a munka minısítése, felelısségre vonás és anyagi felelısség alkalmazása. Az Egyesület Elnöke felett a munkáltatói jogokat a Küldött Közgyőlés gyakorolja. Az Egyesület alkalmazottai, megbízottai és egyéb munkavállalói felett a munkáltatói jogokat az Egyesület Elnöke gyakorolja, azzal a megkötéssel, hogy alkalmazott felvételét, illetve munkaviszony megszüntetését meg kell elıznie az Elnökség elızetes döntésének. …. ………………… Rendkívüli Küldött Közgyőlés elnöke

…...…………….. Egyesület elnöke

………………………. ügyvéd

10

2. Az Egyesület képviselete 2.1 Az Elnök képviseleti joga Az Egyesület képviseletében cégszerő aláírásra önállóan csak az Elnök jogosult. Az Elnök akadályoztatása esetén a képviseletre a az elnök írásbeli meghatalmazása alapján a fıtitkár, vagy az Elnökség tagja is képviselheti az Egyesületet.

2.2 Írásbeli kötelezettségvállalás Írásbeli kötelezettséget az Elnök Egyedül vállalhat, azzal a megkötéssel, hogy a küldött közgyőlési határozatban rögzített összeghatár felett kizárólag az Elnökség jóváhagyásával köthet fizetési kötelezettséget tartalmazó szerzıdéseket illetve megállapodásokat 2.3 Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez egyidejőleg két, ezzel a joggal felruházott személy együttes aláírása szükséges. Ezen jog az elnököt, a fıtitkárt és a pénztárost illeti meg. 2.4 Hitelszerzıdés megkötéséhez az Egyesület Elnökének és a két aláírási joggal rendelkezı személynek hármas, együttes aláírására van szükség.

3. Utalványozási jog Az utalványozási jog azt a jogosultságot jelenti, amivel az ezzel felruházott személy igazolja a pénztár felé valamely kifizetés jogosságát. • pénz, anyag, fogyóeszköz utalványozására csak az utalványozási joggal felruházott Elnök jogosult. • Az Elnök akadályoztatása esetén az Elnökség bármely tagját utalványozási joggal ruházhatja fel. – Az utalványozási jog tartalmát, korlátait, idıtartamát írásban kell közölni az e jogosultsággal felruházott Elnökségi taggal. – Az utalványozási joggal felruházott személyekrıl naprakész nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza az utalványozásra jogosultakról a következı adatokat: név, beosztás, utalványozási jog tartalma, esetleg korlátai, a jog megadásának, illetve megvonásának idıpontja, saját kező névaláírása.

4. Az ügyvitel rendje, iratkezelési és nyilvántartási szabályok 4.1 Az Egyesület ügyviteli rendjéért a fıtitkár a felelıs, aki az ügyvitel körében ellátja az Egyesület iratforgalmának és levelezésének kezelését, így küldemények érkeztetését, iktatását, levelezés legépelését és másolását, valamint az összes ilyen irat nyilvántartását.

4.2 Iratkezelési és nyilvántartási szabályok: 4.2.1 A küldemények fogadása: – Az Egyesület címére érkezett küldeményeket (kivéve a meghívókat, reklámkiadványokat, propaganda anyagokat, napi és idıszaki lapokat, tértivevényeket jegyzıkönyveket és határozatokat), így különösen az Egyesület tevékenységével kapcsolatos levelezését dátumbélyegzıvel kell ellátni felbontás után, – a borítékot az irathoz kell csatolni, ha - az irat érkezésének idıpontjához jogkövetkezmény főzıdik, - a küldı fél nevét és címét csak a borítékról lehet leolvasni, - az irat, vagy a mellékletei hiányosan, vagy sérülten érkeztek – a beérkezett leveleket és iratokat folyamatos sorszámmal ellátott iktatókönyvben iktatni kell, majd elintézés után sorrendben le kell főzni.

…. ………………… Rendkívüli Küldött Közgyőlés elnöke

…...…………….. Egyesület elnöke

………………………. ügyvéd

11

4.3 A kiadványozás elıkészítése A kimenı levél és irattervezetet legépelés illetve sokszorosítás után folyamatos iktatószámmal ellátott iktatókönyvben kell iktatni és elküldése után annak másolatát (feladóvevénnyel együtt) sorrendben le kell főzni. 4.4 Irattározás – az iktatott és lefőzött iratokat legalább öt + egy évig meg kell megırizni, – a fontosabb iratok késıbbi visszakereshetısége érdekében tárgymutatót kell vezetni, amely az iratokat tárgyuk szerint alfabetikus sorrendben, az iktatószámuk hozzárendelésével feltünteti.

5. A Cégbélyegzık használata és kezelése 5.1 Cégbélyegzık mindazon bélyegzık, amelyek az Egyesület hivatalos elnevezését, székhelyét, adószámát, nyilvántartásba vételi számát és emblémáját tüntetik fel, és lenyomatuk a cégbélyegzı nyilvántartó és átadó könyvben szerepel. 5.2 A bélyegzıkkel ellátott cégszerően aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. A cégbélyegzık cégnyilatkozatot érintı használatát a cégszerő aláírásra vonatkozó rendelkezés szabályozza. 5.3 Az Egyesület cégbélyegzıit az Egyesület Elnöke tartja nyílván. A bélyegzıt használók köre: Elnök, pénztáros Az átvevık személyesen felelısek a cégbélyegzı megırzéséért, jogszerő használatáért. 5.4 A cégbélyegzık beszerzésérıl, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjérıl és évenkénti egyszeri leltározásáról az Elnök gondoskodik, illetve a bélyegzı elvesztése esetén az elıírások szerint jár el.

6. Nyilatkozat tömegtájékoztató (hírközlı) szervezetek részére A tömegtájékoztatási eszközök munkatársainak tevékenységét az egyesület • tisztségviselıinek, • munkavállalóinak • rendes tagjainak , pártoló tagjainak az alábbi szabályok betartása mellett kell elısegíteniük. 6.1 A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselıinek adott mindennemő felvilágosítás nyilatkozatnak minısül. 6.2 A felvilágosítás adás, nyilatkozat során az eljárás az alábbi: – Az Egyesületet érintı kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra csak az Elnök, vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. – A nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat kell adjon. A közölt adatok szakszerüségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. – A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni az üzleti titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az Egyesület jó hírnevére és törvényes érdekeire. – Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idı elıtti nyilvánosságra hozatala az Egyesület tevékenységében zavart, az …. ………………… Rendkívüli Küldött Közgyőlés elnöke

…...…………….. Egyesület elnöke

………………………. ügyvéd

12

Egyesületnek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekrıl, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevı hatáskörébe tartozik. – A nyilatkozattevınek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés elıtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ı szavait tartalmazza, közlés elıtt vele egyeztesse. 6.3 Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozatot csak az Egyesület Elnökének írásos engedélyével adható.

7. A munkaidı beosztás Az Egyesület elnöke és az Elnökség tagjai tisztségüket fıállású munkaidın kívül társadalmi munkában végzik telefon, email, levél, elızetes idıpont egyeztetés alapján.

Budapest, 2008. év március hó 31. nap

A Szervezeti és Mőködési Szabályzat 2008. év március hó 31. napján megtartott Rendkívüli Közgyőlés jóváhagyásának napján lép életbe és azt az Egyesület minden tagja, munkavállalója köteles alkalmazni és betartani.

………………………………. Szabó Hajnalka Rendkívüli Küldött Közgyőlés elnöke

…………………………………… Meixner Istvánné Egyesület elnöke

A jelen SZMSZ-t szerkesztette Budapest, 2008. év március hó 31. nap

…………………………………….. Dr. Kissné Dr. Zalányi Zsuzsanna ügyvéd (BÜK.sz. 12461)

Aneszteziológus és Intenzív Terápiás Szakápolók Magyarországi Egyesülete jogi képviselıje

13

14