Andor József, a Délzalai Áll. Erdőgazdaság főmérnöke, Nagykanizsa Fejér István

AZ E R D Ő

T A R T A L O M A z O r s z á g o s E r d é s z e t i E g y e s ü l e t k ö z g y ű l é s e —• N a g y k a n i z s a j ú l i u s 1 2 — 1 3 A z 19G3 é v i „ B e d ő A l b e r f - d í j a s o k Dr. Madas András: Elnöki beszámoló Németh László: A Délzalai Állami Erdőgazdaság Andor József: E r d ő m ű v e l é s és e r d ű f e l t á r á s a Délzalai Állami Erdőgazdaság n a g y termőképességű bükköseiben . . . . : Dr. Tompa Károly: A z erdészeti növénynemesítéstan oktatása a z Erdészeti és Faipari E g y e t e m e n . . . . Hozzászólások a z erdészeti növénynemesítéstan oktatásához Dr. Sólymos Rezső: A nyugat-dunántúli hótürések erdőnevelési tanulságai Karai Gusztáv: Izotópos kutatások a magyar erdészetben Jérőme René: E r d ő v é d e l m i f e l o l v a s ó ülés a T u d o m á n y o s A k a d é m i á n Dr. Káldy József: Hozzászólás „ A fakitermelés korszerűsítése vágástéri feltárással" c í m ű t a n u l m á n y h o z Fejér István: Hozzászólás a „ K ü l f e j t é s e k , m e d d ő h á n y ó k újrahasznosítási k é r d é s e i . . . " c í m ű d o l g o z a t h o z Irodalmi szemle : A f e k e t e f e n y ő a u s z t r i a i e l ő f o r d u l á s a i (Jerome R.) A h a j t ó a n y a g o k e l ö r e g e d é s é r ő l (Jerome R.) .......................................... C í m k é p : A bánkürlösi felújító H á t l a p o n : .,,Csak gumikerekű

337 340 342 347 352 367 369 371 376 380 381 382 384 B/3

vágás ( D é l z a l a i Á l l . E r d ő g a z d a s á g B á n o k s z e n t g y ö r g y i E r d é s z e t e ) járműveknek" (Délzalai Á l l . Erdőgazdaság Tornyiszentmiklósi Erdészete) F o t o : E R T I , Michalovszky István felvételei S O M M A I R E

L'assemblée générale d e l'Association Forestiére d e l a Hongrie — Nagykanizsa, l e 1 2 — 1 3 j u i l l e t , 1963 Les lauréats d u prix „ A l b e r t B e d ő " , 1963 Dr. Madas A.: C o m p t e rendű d u p r é s i d e n t Németh L.: A p e r p u g é n é r a l s u r l ' É c o n o m i e F o r e s t i é r e D é l z a l a Andor J.: S y l v i c u l t u r e e t desserte r o u t i é r e dans l e s h é t r a i e s d e 1 ' F . c o n o m i e f o r e s t i é r e D é l z a l a Dr. Tompa K.: L ' e n s e i g n e m e n t d e l ' a m é l i o r a t i o n d e s p l a n t e s f o r e s t i é r e s á l ' U n i v e r s i t é d e s y l v i c u l t u r e et d'industrie d u b o i s Contributions a u p r o b l é m e d e l'enseignement d e l'amélioration des plantes forestiéres Dr. Sólymos R.: L ' e n s e i g n e m e n t t i r é d e s d é g á t s c a u s é s p a r l a n e i g e p o u r l e s s o i n s c u l t u r a u x e n T r a n s danubie , Karai G.: L e s i s o t o p e s d a n s l e s r e c h e r c h e s s y l v i c u l t u r e l l e s h o n g r o i s e s Jérőme R.: S é a n c e d e t r a v a i l s u r l a p r o t e c t i o n d e l a fórét á l ' A c a d é m i e d e s s c i e n c e s d e H o n g r i e Dr. Káldy J.: R e m a r q u e s s u r „ L a m o d e r n i s a t i o n d e F e x p l o i t a t i o n f o r e s t i é r e p a r l a d e s s e r t e d e s c o u p e s " Fejér I.: R e m a r q u e s s u r l ' a r t i c l e „ L e s p r o b l é m e s d e l a r e c u l t i v a t i o n d e s m i n e s á c i e l o u v e r t e t d e s p a r c s & déchet R e v u e littéraire : Les stations d u P i n noir e n A u t r i c h e ( J é r ő m e R . ) Le vieillissement d e s carburants (Jérőme R . ) E n c o u v e r t u r e : Coupe

györgy.)

E n r e v e r s e : „Seulement Tornyiszentmiklós)

de régénération pour

véhicules

á Bánkürtös

( É c o n o m i e forestiére Délzala, c a n t o n n e m e n t

.

á roues

pneumatiques"

( É c o n o m i e forestiére Photo

Délzala,

E R T I , p r i s e s p a r Michalovszky

BaHOKceHTAbSpAbCKoe JlecHHiecTBo) C T p a n n u e O Ő J I O H W H : „ToAbKo

nocneAHefí

rOCJieCX03

TopHHCeHTMHKJIOUICKOe

ÖAR

mpancnopma

I. 337 340 342 347 352 367 369 371 376 380 381

A

lapban

384 B/3 (fleji3ajiancKHH r o c n e c x o 3

c pe3UHoeuMa

KOAecajuu".

(JJeiraajiaH-

JleCHHHeCTBO)

(OOTO :

József,

382 384 B/3

382

03naK0M/ieHHe c jiHTepaTypoíl : BcmpetaeMocmb cocHbi oöUKHoeeHHoü e Aecmpuu. (>KepoM PeHe) O cmapenuu cmuMyAupymmux eemecme. (>KepoM PeHe) H a n e p B o í í C T p a H H i i e O Ő J I O W K H : Bo3o6HoeumeAbnaa pyőKa e BaHKiopmeme.

Andor

371 376 380 381

cantonnement

OTBajioB

CKHH

367 369

Bánokszent­

C O f l E P > K A H H E C o B e m a n n e r o c y A a p c T B e H H o r o O ő m e c T B a J f e c o B O A O B — 1 2 — 1 3 HIOJIÍI B H a A b K a H H t t c e r i p n c y > K A e H H e npeMHÖ H M C H H „ B e n e A n b ő e p T a " 3 a 1 9 6 3 r o n JJ-p Madám Anopam : OrqeT n p e A C e n a T e j i j i HeMem Jlac/io : 05m.ee 0 3 H a K O M / i e H i t e c fleJi3ajiailcKHM rocJiecxo30M AHdop FÍO3Ke0 : B v K O B o e X O 3 H H C T B O H o c B o e H H e B JJtensajraílCKOM rocjiecxo3e JJ-p ToMna Kapoü : O ő v ^ e H t i e c e j i e K u . n n A p e B e c H b i x n o p o A B V H H B e p c H T e T e JlecoBOACTBa u A e p e B o oőpaőa-THBaioiueH npoMuiujieHHOc™ BbicTynjieHHH n o n o B o n y o 6 y « i e H H í i j i e c o B O R C T B e H H O H cejieKUHH JJ-p HIoüMout Peoice : B j i n j i H H e C H e r o B a n o B H a BbipamHBanne Jieca B H i o r a T A y H a H T y j i e Kapau Fyctnae : H c c j i e A O B a H H H n p n n o M o m H H 3 0 T 0 n 0 B B B e n r e p C K O M j i e C H O M x 0 3 j M C T B e }KepoM Pene : 3 a c e A 3 H H e H a y m i o f t A n a A e M H H n o j i e c o 3 a m H T e JJ-p Kandu Hoytceg) : B b i c T y n / i e H H e n o n o B O A y C T a T b H „ V c o B e p u i e H C T B O B a H H e jieco3aroTOBOK n y r e M ocBoeHHH j i e c o c e K " eüep MmmeaH : B b i c T y n r i e H H e n o n o B o « y C T a T b H „ B o n p o c u o BHOBb HCnojib30BaHHH K a p b e p o B H

Ha

337 340 342 347 352

megjelent

tanulmányok

a D é l z a l a i Á l l . Erdőgazdaság

3PTH,

Hun-BaHa)

MrixanoBCKH

szerzői:

főmérnöke, Nagykanizsa — Fejér

István

s z a k e l ő a d ó , S z e n t e n d r e i E r d é s z e t — Jérőme René főmérnök, OEF, Budapest — Kardai Gusztáv tudományos m u n k a t á r s , E R T I , B u d a p e s t — Dr. Káldy József e g y e t e m i docens,

E r d é s z e t i é s F a i p a r i E g y e t e m , Sopron — Dr. Madas Mezőgazdasági

Főosztályának

vezetője,

Budapest

András, —

Németh

a z Országos László,

a

Tervhivatal

Délzalai

Áll.

E r d ő g a z d a s á g i g a z g a t ó j a , N a g y k a n i z s a — Dr. Sólymos Rezső tudományos osztályvezető, E R T I , B u d a p e s t — Dr. Tompa Károly e g y e t e m i a d j u n k t u s , Erdészeti és Faipari Egyel­ tem,

Sopron

Az Országos Erdészeti

Egyesület

közgyűlése

Nagykanizsa, július 12—13

Az

alapszabály szerint

négyévente

az Egyesület vándorgyűlés keretében, város számunkra többet mint

a

híres

zalai

esedékes

vezetőségválasztó

N a g y k a n i z s á n tartotta m e g .

közgyűlését Nagykanizsa

jelent, m i n t e g y i k e r d ő g a z d a s á g u n k székhelyét,

bükkösök kezelő

központját —

m o d e r n gazdálkodás hazai úttörőjét,

Kaán Károlyt.

ez

a város adta

többet

nekünk

M é l t ó és h e l y e s v o l t

h o g y a g y ű l é s r e a z o r s z á g m i n d e n t á j á r ó l e g y b e g y ű l t t ö b b m i n t 500

fős

vevő

előtt.

sereg

elsőnek

Madas András

is tiszteletét f e j e z z e

rövid

szerű földszintes

megemlékezése

ház falán elhelyezett

ki a

után

nagynevű

sorra

emléktábla

előd

kerültek köré.

a

emléke

koszorúk

az

a

ezért, részt­ Dr. egy­

A

városi művelődési

raiban a

rendező

küldöttek

között

v e z e t ő j e , Kovács A

helyi foglalt István,

megjelentek

h á z d í s z t e r m é b e n tartott k ö z g y ű l é s e n

csoport vezetősége, helyet

dr.

a megyei

Balassa

Gyula

és

dr.

Madas

párt és

András

László,

egyesületi

az

a FATE

elnök a

OEF

elnöke,

közgyűlést

megnyitotta, m a j d a napirend kialakítása után megtartotta beszámolóját a utóbbi közgyűlés a

k ö z g y ű l é s Schneider

Antal

Jenő

irányításával

előkészítő Ennek

pedig

határozatát

a

alapján négyen

Sébor

János

vezetésével

séggel,

János

meghatottan

A

közgyűlés

dr.

András

1963. évi

Ferenc

Sándor

igyekezett

elhárítani

eljárását

a

fejlesztéssel

magáról a

részletességgel,

zalai

Németh

bükkösökben folyó

Gazdaság erdőmérnöke a csupán

lelkiismeretes

a

a

tartott

hozzászólást arra,

ne­

szerény­

kapcsolatban

értékes

Tivadar igen

pedig

a

igazgató

nagy

és a belterjes

kimerítő

előadásit.

Árpád,

biztosít

területeket

miskolci

hívják

jelentőségére

mutatott

számunkra az erdőterü­

kell

felkeresni.

Ennek

négy

kihatásairól

éves

a

az

fel­

ország

munkájáról

számolt

be.

a z erdőt, a z erdő v é d e l m e

és

Pogacsics

a Zala m e g y e i tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese

tott arra, h o g y a m e g y e lakosai tisztelik

elhang­ használ­

a Mosonmagyaróvári

köbméterrel növelheti

csoport

k o m o l y gazdasági

ter­

gazdál­

Az

váltottak ki és többen

erdősítések

több százezer a

szakmai

vezérmondata

hogy közérdekű szempontokra

mezővédő

megfelelő

ellátása

Mikevári

munkának

erdészeti

erdőgazdasági

főmérnök

erdőművelésről

rá. A f ö l d v é d e l m i t ö r v é n y ú j a b b l e h e t ő s é g e k e t

Károly

csoport

László

József

f e l a s z a k k ö z ö n s é g f i g y e l m é t . U t ó b b i a k s o r á n Sipos

faterimelését.

kitüntetést:

József

erdőgazdálkodásért".

Andor

s z á m o s s z a k m a i észrevételt,

növelésében,

egyesületi

vonatkozóan.

személyével

helyi

a korszerű

ták fel a közgyűlés nyilvánosságát

ennek

az

odaítélésére

f ő m é r n ö k , Szőllősi

rendező

kodáshoz nélküiözhe telén erdőfeltárásról

adatnak

elnök

Dérföldi

bizottságok

tetszésnyilvánítást.

hivatalos

célszerű

melőképességű

let

A

leg­ után

kerületvezető erdész. A kitüntetettek

A z Erdőgazdaság általános helyzetét ismertette

Állami

ki.

egészítette ki. E n n e k l e g f ő b b m o n d a n i v a l ó j á t a g y ű l é s

f e j e z t e k i : „Műszaki

zottak

Madas

küldött

m o n d o t t köszönetet és a z igazi tudóst jellemző

megnyilvánult frenetikus

anyaggal

beszámoló

el l e g ú j a b b a n ezt a m a g a s szakmai

e g y e t e m i t a n á r , Rott

Sébor

bizottságot

Albert-díj"

nyerték

munkájáról. A

h á r o m t a g ú jelölő bizottságot,

hirdette ki

„Bedő

é s v a d á s z a t i f e l ü g y e l ő é s Kósa v é b e n dr.

év egyesületi

szavazatszedő

munkája közben

elnökség dr.

óta eltelt n é g y

so­

tanácsi

miniszterhelyettes,

a M E D O S Z f ő t i t k á r a é s Somogyi

üdvözlése után

az elnökség

városi

rámuta­

társadalmi

ü g y a m e g y é b e n . Ígéretet tett arra, h o g y m i n d e n eszközzel szorosabbá

igyekez­

n e k tenni a kapcsolatot a községekkel, termelőszövetkezetekkel, h o g y az erdő- és földvédelmi László,

törvények

a FATE

lelkiismeretesen

elnöke annak a nézetének

végrehajthatók adott kifejezést,

kája n a g y b a n t á m o g a t j a a faipar fejlesztését szervezett

együttműködést

legyenek.

Somogyi

hogy az ülés m u n ­

is. A k é t s z a k m a s z o r o s k a p c s o l a t a

követel a két egyesület,

különösen azok vidéki

portjai között, de ugyanilyen kapcsolat szükséges a két egymásrautalt á g i r á n y í t á s á b a n is — k é r t e , h o g y a f a i p a r és e r d é s z e t k ö z ö s v e z e t é s é n e k gességét

a

hangot.

FATE

Végvári

eredményeiket. átnyújtotta tervét. A

a

m e l l e t t a z O E E is t e g y e Jenő

Végül

csoport elnöke

dr.

az Erdészeti

Gál

után

eredményéről.

János

diplomamunkaként

ajándékot

hozzászólások

választás

az e s z t e r g o m i

városnak

A z értékes

m a g á é v á és

E

Nagy

Lajos

Dér-földi szerint

Antal a

adjon ennek

röviden

és

tanácselnök jelentést

következő

vázolta

fásításai örömmel

és

működési rektora

zöldövezeti

fogadta.

tett a z i d ő k ö z b e n

ciklusra

szüksé­

megfelelő

Faipari Egyetem

elkészített

cso­

termelési

megválasztott

lezajlott egyesü-

leti vezetőség a 210 j o g o s u l t b ó l l e a d o t t 190 é r v é n y e s , l e g n a g y o b b r é s z t kisebb részben többséges szavazat a l a p j á n a k ö v e t k e z ő :

egyhangú,

Elnökségi tagok: D r . B a l a s s a G y u l a , B u d a p e s t ; A n d o r József, N a g y k a n i z s a ; B a k k a y László, B u d a p e s t ; B e c k A n t a l , Pécs; B e r t a Ferenc, Pusztavacs; D a r a ­ bos Sándor, Keszthely; D é v é n y i A n t a l , Piliscsaba; F e k e t e G y u l a , Budapest; F i l a József, P a r á d f ü r d ő ; D r . I g m á n d y Z o l t á n , S o p r o n ; J a k a b A r t ú r , D u n a v e c s e ; Káráll János, G y ő r ; D r . Keresztesi Béla, B u d a p e s t ; K o c s á r d y K á r o l y , V a l k ó ; Dr. M a d a s András, Budapest; M a r t o n Tibor, Szolnok; N y i r á d y Lajos, Budapest; Dr. P a n k o t a y Gábor, S o p r o n ; Dr. Paris János, Budapest; Riedl G y u l a , Budapest; Dr. Sali Emil, Budapest; Sitkey János, Budapest; S z a b ó Béla, P ü s p ö k l a d á n y ; Szűcs Ferenc, Budapest; Tálas M i h á l y , Balassagyarmat; Zelnik István, Z a ­ márdi. Választmányi tagok: D r . B a l a s s a G y u l a , B u d a p e s t ; A n d o r József, N a g y ­ kanizsa; B a k k a y László, Budapest; Beck A n t a l , Pécs; Berki László, T a m á s i ; Berki Miklós, Zalaegerszeg; Berta Ferenc, Gödöllő; B é k y Albert, Sopron; Blézer János, E g e r ; C s o n t o s G y u l a , K e c s k e m é t ; C s ö t ö n y l József, B a j a ; D a r a b o s S á n d o r , K e s z t h e l y ; D e á k István, T a m á s i ; D é v é n y i A n t a l , Esztergom; Durugy András, V á c ; E r d ő s i D e z s ő , P á p a ; F e k e t e G y u l a , B u d a p e s t ; Fila József, P á r á d ; F u i s z József, N y í r e g y h á z a ; F ü h r e r E r n ő , N a g y k a n i z s a ; G á s p á r H . G é z a , K e s z t h e l y ; Hegedűs Mátyás, Gyula; Holdampf Gyula, Budapest; Dr. I g m á n d y Zoltán, S o p ­ ron; Jakab Artúr, Kecskemét; Dr. K a l m á r Zoltán, Budapest; Kaltenbach Ferenc, Székesfehérvár; K a s z a Ferenc, Pécs; K á r á l l János, G y ő r ; Keresztes G y ö r g y , Szombathely; Dr. Keresztesi Béla, Budapest; K i s s Miklós, Esztergom; K o c s á r d y Károly, Gödöllő; K o r o n k y István, Sárospatak; D r . M a d a s A n d r á s , Budapest; M a r t o n Tibor, Szolnok; M á t h é Ferenc, K a p o s v á r ; M i k e v á r y Tivadar, Miskolc; N a s z v a d i D é n e s , V á c ; N á d a s József, Z a m á r d i ; N é m e t h V i l m o s , K a p o s v á r ; P a l ó c z József, B u d a p e s t ; D r . P a n k o t a y G á b o r , S o p r o n ; P a p p M i h á l y , D e b r e c e n ; P a r t o s G y u l a , Pécs; D r . Paris János, Budapest; Polner A n t a l , Szeged; Purger K á r o l y , V e s z p r é m ; R e m é n y f y Lászlóné, Párád; Riedl G y u l a , Budapest; Dr. Sali Emil, Budapest; S a s Barna, G ö d ö l l ő ; Sitkey János, Budapest; Schneider Jenő, Z a l a ­ egerszeg; Szabó Béla, Debrecen; Szeghalmi Ferenc, Budapest; Szél Ede, T a t a ­ b á n y a ; S z ö l l ő s y József, M i s k o l c ; S z ű c s F e r e n c , B u d a p e s t ; T á l a s M i h á l y , B a ­ lassagyarmat; Zelnik István, Zamárdi. Fegyelmi István, Eger. Számvizsgáló

bizottság:

Halász Aladár, Budapest; K o z m a László, Gödöllő; T ó t h

bizottság:

Imreh

János,

Budapest;

Parádi

Ferenc,

Budapest;

S z e n d e László, Budapest. A k ö z g y ű l é s a jelentést t u d o m á s u l v e t t e és a z e l n ö k k é r é s é r e a lelépő tőségnek a felmentést megadta.

veze­

A k ö z g y ű l é s b e f e j e z é s e u t á n dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes ünnepé­ l y e s e n m e g n y i t o t t a a V á r o s i M ú z e u m b a n rendezett erdészéti kiállítást. Ezen a rendezőség szemléleletes képet nyújtott a zalai erdők m ú l t j á b ó l és arról a hatalmas fejlődésről, amit a Délzalai Á l l a m i Erdőgazdaság az utóbbi években, a z elmúlt évtizedben dolgozóinak m u n k által biztosított lehetőségek

hozzáértése és szorgalma f e l h a s z n á l á s á v a l elért.

révén,

népi

álla­

AZ Dr.

Sébor

1 9 6 3.

ÉVI

János

e g y e t e m i t a n á r , a z Erdészeti és F a i p a r i Egyetem Földméréstani Tanszékének vezetője, Sopron

1913-ban lépett szolgálatba, majd 1923ban megbízták az Erdészeti Földméréstani Tanszék vezetésével, amelyet ma is ő ve­ zet. Kiválóan képzett szakember, tantár­ gyait igen jó gyakorlati módszerrel ok­ tatja. A hallgatókkal megszerettette tár­ gyait, ennek köszönhető, hogy a keze alól kikerülő erdőmérnökök a műszaki feladatok megoldásában mindenütt meg­ állják helyüket. Oktató- és nevelőmun­ kája mellett rendszeresen foglalkozik kutatással is. Legjelentősebb munkája az 1953-ban megjelent Általános Geodézia című kétkötetes könyve. Ezenkívül sok tudományos és gyakorlati cikke jelent meg. Aktívan részt vesz a tá,rsadalmi egye­ sületek munkájában is. Tanári és emberi magatartására szerénysége, önzetlensége jellemző, amellyel nagy tudását mindenki rendelkezésére bocsátja, ezért nagy tiszte­ lettel veszik körűi volt tanítványai is.

Rott Ferenc f ő m é r n ö k a z O r s z á g o s Erdészeti Főigazgatóságon, Budapest

Negyvenéves munkássága alatt az erdő­ gazdálkodás majdnem minden ágában tevékenykedett. A Balaton környéken és a Bakonyban eltöltőit hosszú és sokoldalú munkássága eredményeként ennek a tájnak egyik leg­ jobb ismerője. Mint bakonyi erdőgond­ nok, a bükk természetes felújítása terén végzett kiemelkedő munkát. Sok, nagyki­ terjedésű rudaskoní állomány hirdeti nagy szakmai hozzáértését. A Balaton környéki fásító erdészet vezetőjeként út­ törő munkásságot fejtett ki a Balaton környéki fásítások tervezésében és kivi­ telezésében. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság erdőtelepítési osztályán a táji erdőfelújí­ tási és telepítési technológia kidolgozása terén végez kiemelkedő munkásságot.

BE D Ó A L B E R T - D Í J A S O K Szöllősi József

erdészeti és vadászati felügyelő, Kaposvár Erdészeti szolgálatát 1926-ban kezdte és főleg a természetes felújítások beveze­ tésével ért el dicséretre méltó eredmé­ nyeket. 1950-től a Somogy megyei Ta­ nácsnál államerdészeti igazgatási munka­ körben dolgozik. A tanácsi szakfelügye­ let alá került erdők és fásítások állomá­ nyának és területének megvédését, vala­ mint az erdőművelési és fahasználati munkák szakszerű irányítását körültekin­ tően, eredményesen szervezi. Munkája eredményeként ismerhető el, hogy a nem állami tulajdonú erdőkben számottevő felújítási hátralék Somogy megyében nincsen. Eredményesen szor­ galmazza a mezőgazdasági műveléssel gazdaságosan nem hasznosítható területek beerdősítését, fásítását. Ennek eredmé­ nyeként Somogy megyében az elmúlt tíz év alatt több mint négyezer hektár új fá­ sítás létesült az állami erdőgazdaságok üzemi területén kívül.

K ó s a Sándor

kerületvezető erdész, Nagykanizsa Negyvenkilenc éves erdészeti munkás­ ságának legfontosabb állomásai a ha­ raszti és Úszói erdészkerületek. Harasz­ tiban 212 hektár, Liszón 56 hektár erdő­ felújítás és telepítés bizonyítja körülte­ kintő, szakszerű és eredm.ényes munká­ ját. Erdőnevelési, fatermelési és vadgaz­ dasági tevékenysége is dicséretre méltó. Feladatait közel öt évtizedes szolgálata után ma is fiatalos lendülettel és nagy ügyszeretettel végzi. Idős és fiatal mun­ katársai, valamint fizikai dolgozói köré­ ben egyaránt közmegbecsülésnek örvend.

ELŐADÁSOK Dr.

Madas

András:

ELNÖKI

BESZÁMOLÓ

Egyesületünk közgyűlése 1959-ben a szegedi V á n d o r g y ű l é s ü n k keretében vá­ l a s z t o t t a m e g j e l e n l e g i v á l a s z t m á n y á t és e l n ö k s é g é t , A m a i k ö z g y ű l é s e n ú j r a v á l a s z t ­ j u k vezetőszerveinket. E n g e d j é k m e g ezért, h o g y e z a l k a l o m m a l a z e l m ú l t négy é v m u n k á j á r ó l s z á m o l j a k b e a K ö z g y ű l é s n e k , é r t é k e l v e E g y e s ü l e t ü n k n e k e z i d ő alatti társadalmi tevékenységét. Egyesületünk m o s t leköszönő elnökségének megválasztása után n e m kellett alap­ v e t ő e n ú j p r o g r a m o t adnia, h i s z e n a z 1 8 6 6 - b a n alapított nagymuiltú E g y e s ü l e t ü n k a l a p v e t ő s z a k m a i c é l k i t ű z é s e i s o k s z e m p o n t b ó l m a i s z e m m e l n é z v e is i d ő s z e r ű e k , mai f e l a d a t a i n k a t p e d i g S z ö v e t s é g ü n k j e l ö l t e m e g a t u d o m á n y és n é p g a z d a s á g fej­ lesztésében, a m ű s z a k i haladásnak társadalmi úton való előmozdításában, v a l a m i n t é r t e l m i s é g ü n k s z a k m a i és i d e o l ó g i a i s z í n v o n a l á n a k e m e l é s é b e n . E célkitűzéseket é v e n k é n t összeállított m u n k a t e r v e k alapján valósítottuk meg. M u n k a t e r v e t á l l í t o t t a k ö s s z e c s o p o r t j a i n k , k ö z p o n t i b i z o t t s á g a i n k , s z a k o s z t á l y a i n k és e l n ö k s é g ü n k is. B á r a t á r s a d a l m i m u n k a t e r ü l e t é n e l é g n e h é z e g y é v r e e l ő r e m e g ­ határozott programot adni, m é g i s elmondhatjuk, h o g y tervező m u n k á n k évről-évre javul, a z e l n ö k s é g ü n k által j ó v á h a g y o t t t e r v e k b e n rögzített elgondolások z ö m é b e n m e g is valósulnak. T e r v e i n k összeállításakor mindenekelőtt a legidőszerűbb n é p ­ g a z d a s á g i f e l a d a t o k a t t a r t j u k s z e m előtt, f i g y e l e m m e l v a g y u n k a z o n b a n c s o p o r t j a i n k t a g j a i n a k s a j á t o s é r d e k l ő d é s i k ö r é r e is. í g y t ö r t é n t e z a m á s o d i k ö t é v e s t e r v i d ő s z a k k e z d e t e előtt is, a m i k o r n a p i r e n d r e t ű z t ü k a p á r t és k o r m á n y i r á n y e l v e i n e k m e g v i t a t á s á t . A z i r á n y e l v e k r e v o n a t k o z ó észrevételeinket, javaslatainkat Szövetségünk útján eljuttattuk az illetékes párt és k o r m á n y s z e r v e k részére, a m e l y e k a z e l ő t e r j e s z t e t t j a v a s l a t o k r ó l k e d v e z ő e n n y i l a t ­ k o z t a k . A z i r á n y e l v e k m e g v i t a t á s a s z á m o t t e v ő g y a k o r l a t i e r e d m é n n y e l is járt, m e r t ez által az egyesületi tagság széles körében ismertté váltak a terv végrehajtása során m e g o l d a n d ó h e l y i f e l a d a t o k is. A e r d ő k r ő l és a v a d g a z d á l k o d á s r ó l s z ó l ó t ö r v é n y ü n k és a n n a k v é g r e h a j t á s i k o r ­ m á n y r e n d e l e t e s z á m o s ú j k é r d é s t v e t fel. T e r v b e v e t t ü k ezért, h o g y a z e r d ő g a z d a s á g o k ü z e m i kezelésén kívüli területeken folyó erdőgazdálkodás egyes kérdéseit, a m e l y e k f ő k é n t a m e z ő g a z d a s á g i , v í z ü g y i , közilekedési s z a k t e r ü l e t e t érintik, a M a g y a r A g r á r ­ t u d o m á n y i E g y e s ü l e t , a M a g y a r H i d r o l ó g i a i T á r s a s á g és a K ö z l e k e d é s t u d o m á n y i Egyesület bevonásával m e g v i t a t j u k és ennek e r e d m é n y e k é n t javaslatokat készítünk a z i l l e t é k e s f ő h a t ó s á g o k részére. A t ö r v é n y e r e d m é n y e s g y a k o r l a t i v é g r e h a j t á s á t n a g y b a n segítené, h a a z e m l í t e t t kérdéseket azok a csoportjaink, a m e l y e k n e k székhelyén M T E S Z Intézőbizottság m ű ­ ködik, a n n a k keretében az érintett társegyesületek b e v o n á s á v a l vitatnák meg. A z I n ­ t é z ő b i z o t t s á g o k s z í v e s e n v e s z i k e z e k e t a k e z d e m é n y e z é s e k e t és v á r j á k , h o g y c s o ­ p o r t j a i n k é l j e n e k is e z z e l a l e h e t ő s é g g e l . A z Intézőbizottságok általában h a v o n k é n t a d n a k ki programot, tájékoztatót a t e r v e z e t t ö s s z e j ö v e t e l e k r ő l . E z e k e t m i is m e g k a p j u k és f i g y e l e m m e l k í s é r j ü k . S a j n o s csoportjaink n e m szerepelnek rendszeresen ezekben. A z erdőgazdaság munkaterü­ lete széleskörű, b ő v e n a k a d tehát olyan téma, a m e l y n e m c s a k az erdészeket, h a n e m a z I n t é z ő b i z o t t s á g o k b a n t ö m ö r ü l t t á r s e g y e s ü l e t e k s z a k e m b e r e i t is é r d e k l i . V i d é k i ú t j a i n k a l k a l m á v a l m e g á l l a p í t o t t u k , h o g y a z e g y e s ü l e t i c s o p o r t j a i n k és a z Intézőbizottságok között a kapcsolat jó. Ez a j ó kapcsolat azonban csak alap, a m e l y r e fel l e h e t é p í t e n i a z a k t í v t á r s a d a l m i m u n k á t . E z e n a t é r e n s z é p e r e d m é n y e k e t ért el p l . a s z e g e d i , g y ő r i , s z o m b a t h e l y i , s o p r o n i , s z é k e s f e h é r v á r i c s o p o r t u n k . P é l d á j u k b u z d í t s a j ó m u n k á r a a t ö b b i c s o p o r t j a i n k a t is. M e g k e z d e t t és f o l y a m a t b a n l é v ő m u n k á n k a z E r d é s z e t i és F a i p a r i E g y e t e m t a n ­ t e r v é n e k b í r á l a t a . A m i n t t a g t á r s a i n k előtt m á r i s m e r e t e s , a z E g y e t e m f e l k é r t e E g y e ­ sületünket, m o n d j u n k bírálatot az e g y e t e m i tantervről. A z Oktatási Bizottságunk s z ű k e b b , m a j d k i b ő v í t e t t ü l é s é n tett e l e g e t e n n e k a k é r é s n e k és t ö b b e k k ö z ö t t azt javasolta, hogy a tervezetet szélesebb körben, csoportjaink bevonásával vitassuk meg. E z ú t o n is k é r e m c s o p o r t j a i n k itt l é v ő k ü l d ö t t e i t , t a n u l m á n y o z z á k át ezt a t a n t e r v e t és é s z r e v é t e l e i k e t , j a v a s l a t a i k a t j u t t a s s á k el E g y e s ü l e t ü n k h ö z , h o g y a z o k a t é r t é k e l v e , ö s s z e s í t v e t o v á b b í t h a s s u k a z E g y e t e m h e z . A z t h i s z e m a t a g t á r s a k előtt n e m k e l l részletesen indokolnom, hogy a korszerű, fejlett erdőgazdálkodás csak a gyakorlati i g é n y e k s z e m p o n t j á b ó l is j ó l k é p z e t t e r d ő m é r n ö k ö k i r á n y í t á s á v a l k é p z e l h e t ő el. E z é r t szükséges, hogy csoportjaink kifejtsék a tantervre v o n a t k o z ó véleményeiket, j a v a s ­ lataikat.

Áttérve a központi bizottságaink és helyi csoportjaink munkájára, a következő­ ket jelenthetem a Közgyűlésnek. Szervezési Bizottságunk tevékenységét a következő számok tükrözik: Taglétszámunk 1959-ben 3,320, 1960-ban 3,700, 1961-ben 4,174, 1962-ben 4,378, 1963-ban 4,537 fő. Külön eredményként könyvelhetjük el, hogy tagjaink rendszeresen fizetik a tagdíjat, ezért Egyesületünk működésének anyagi feltételei is biztosítva vannak. A pécsi, kaposvári, szombathelyi, miskolci csoportunk taglétszáma már túlha­ ladta a 200-at. Nem célunk a mindenáron való tagtoborzás, hiszen az erdészeti szak­ emberek többsége tagja Egyesületünknek, de mégis javasolom, hogy azok a cso­ portjaink, ahol a taglétszám még nem éri el a 100-at sem, vizsgálják meg, hogy meg­ tettek-e mindent az egyesületi társadalmi munka kiszélesítése érdekében. Ha ezek az alacsony taglétszámú csoportjaink vezetőségei az erdőgazdaság és az erdészetek dol­ gozói között tudatosítják, hogy a társadalmi összefogásban mennyi erő rejlik és az egyesületi összejöveteleken szerzett tapasztalatok az egyén és közösség számára is bőven kamatoznak, úgy gondolom, hogy az erdészeti szakemberek ezeken a terüle­ teken is nagyobb számban csatlakoznak majd Egyesületünkhöz és egyben Az Erdő rendszeres előfizetőivé és olvasóivá válnak. Ha Közgyűlésünk népes sorain végigtekintünk és visszagondolunk az elmúlt évek jól sikerült vándorgyűléseire, úgy vélem túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy az egye­ sületi tagság egyben az erdésztársadalomhoz való tartozást is jelenti, tagjaink az Egye­ sületet a magukénak érzik. Az elmúlt időszak munkáját tekintve helyi csoportjaink társadalmi munkájában a szakmai továbbképző előadások mellett különösen eredményesek voltak a csoport­ jaink közötti tanulmányutak, tapasztalatcserék. Ezek sorában ki kell emelnem a tata­ bányai, esztergomi, váci, győri, kecskeméti, miskolci csoportok sikeres szervezőmun­ káját. A belföldi tanulmányutak kiküldetési költségeihez Egyesületünk szerény ke­ retben hozzá tud járulni. A csoportok közötti tanulmányutakat azért is helyeseljük, mert ezeken tagjaink megismerhetik különböző tájak erdőgazdálkodását, egyben ki­ cserélhetik tapasztalataikat. Rá kell azonban mutatnom arra is, hogy a szakmai továbbképző előadások, ta­ pasztalatcserék, tanulmányutak rendszeresen nem merítik ki az egyesületi csoportok keretében kifejthető lehetőségeket. Vezető szerveink azt várják Egyesületünktől, hogy társadalmi bírálattal, javaslatokkal segítsük az erdőgazdaságok, erdészeti intézmé­ nyek, vállalatok és az Országos Erdészeti Főigazgatóság munkáját. Helyes volt a gödöllői és bajai csoportnak az a kezdeményezése, hogy egyes témák kidolgozására munkabizottságot hívott életre és a napi munkák során felvetődő kérdések megoldá­ sára készítettek javaslatot. Az Erdő Szerkesztőbizottsága az elmúlt időszakban eredményesen mozgósította az erdészeti szakírókat. A tudomány művelői mellett nagy gondot fordított a gyakorlati szakemberek megszólaltatására, s ennek eredményeként több új író tanulmánya je­ lent meg a nyilvánosság előtt. Rendszeresen ismertette a tudományos ülések, gyakor­ lati tapasztalatcserék anyagát, a lap hasábjain örökítette meg szakmánk jelentős ese­ ményeit. Ezeken túlmenően rendszeressé tette a külföldi irodalomnak számunkra leg­ fontosabb közlései ismertetését. Mindezzel továbbra is emelte Egyesületünk kiadvá­ nyának színvonalát és nagy mértékben hozzájárult kitűzött céljának eléréséhez, a magyar erdőgazdálkodás fejlesztéséhez. Egyes erdész, erdésztechnikus és erdőmérnök képzettségű tagjaink időnként bí­ rálják lapunk színvonalát, azt túlságosan magasnak tartják. Az Erdő példányszáma ebben az évben már állandóan jóval 5000 felett volt. Ez arra mutat, hogy a mérnö­ kök mellett nagy számban kerül a lap közép- sőt alsófokú erdészeti képzettségű tag­ társaink kezébe is. A Szerkesztőbizottság erre mindig figyelemmel volt. Igyekezett az adottságokhoz mérten változatos tartalmat lehetőleg közérthető formában megjelen­ tetni. Minden igényt teljes mértékben kielégíteni természeteesn nem mindig lehet. Előfordulhat, hogy egyik-másik közlés egyes olvasóink részére nehezen érthető. Ez részben abból is következik, hogy az erdőgazdálkodás egyes szakmai ágazatai egyre jobban differenciálódnak és az egyes ágazatok egyre elmélyültebb szaktudást igényelnek. Megállapíthatjuk azonban azt is, hogy nem rendszeresek azok a tanulmá­ nyok, cikkek, amelyeket erdész, vagy erdésztechnikus képzettségű olvasóink nem ér­ tenének meg. A szakma egyes ágainak, a résztudományoknak fejlesztése azonban önmagán belül is magas színvonalat követel. Kötelezi erre a Szerkesztőbizottságot a nemzetközi nyilvánossjág is; lapunk számos országban kelt érdeklődést.

A Szerkesztőbizottság külön munkájaként elkészült a lap jubileuma alkalmával kiadni tervezett Magyar Erdészettudományi Szemle 1962. évfolyama. Ebben huszon­ négy szakírónk válogatott tanulmányai jelennek meg angol, orosz és német nyelven. A kiadvány remélhetőleg eredményesen fogja szolgálni legjobb szakembereink kül­ földi megismertetését, a magyar erdőgazdálkodás nemzetközi elismertetését. Oktatási Bizottságunk megvitatta az oktatási rendszer továbbfejlesztésével kap­ csolatosan erdőgazdálkodásunk területét érintő kérdéseket és ezek megoldására ké­ szített javaslatot, előterjesztést. 1960-ban megrendezte az Országos Erdészeti Főigaz­ gatósággal karöltve a fiatal erdőmérnökök konferenciáját. Folyamatosan bírálta az er­ dészeti technikumi tankönyveket, legutóbb pedig, amint már említettem, az Erdészeti és Faipari Egyetem tanterve bírálatával foglalkozott. Külügyi Bizottságunk 1955-ben kezdte kiépíteni kapcsolatait a külföldi társegye­ sületekkel. 1957-ben meghívásunkra 19 jugoszláv erdészeti szakember tanulmányozta a hazai erdőgazdálkodást. Ugyanebben az évben főtitkárunk képviselte Egyesüle­ tünket a romániai A S I T kongresszusán. 1958-ban 19 tagtársunk a jugoszláviai erdő­ gazdálkodást tanulmányozta. A romániai társegyesület meghívására pedig 10—10 román és magyar erdész szakember kölcsönös tapasztalatcseréjét bonyolították le. Ugyanebben az évben a Faipari Tudományos Egyesülettel karöltve rendezett tanul­ mányút keretében öt tagtársunk járt Bulgáriában, Egyesületünk pedig vendégül lá­ tott öt bolgár erdészeti szakembert. Egyesületünk képviseltette magát a bledi erdé­ szeti konferencián és két tagtársunk pedig részt vett a varsói erdőfeltárási konferen­ cián. A z 1958-i Vándorgyűlésen egy román vendégünk volt. 1959-ben a lengyel társegyesülettel 10—10 erdészeti szakember kölcsönös tapasz­ talatcseréjét rendeztük meg. Egyesületünk szervezésében ebben az évben került sor a selmeci öregdiák találkozóra, amelyen családtagokkal együtt százan vettek részt. K é t tagtársunk a jugoszláviai nyál telepítéseket tanu'mányozita. 1960-ban német-magyar viszonylatban 10—10 erdészeti szakember kölcsönös ta­ pasztalatcseréjét szerveztük meg. A szlovákiai öregdiákok viszonozták az elmúlt évi selmeci látogatást. 1961-ben 16 lengyel erdészeti szakembert láttunk vendégül, továbbá a novi-sadi nyárfakutató intézet igazgatóját és munkatársát. Két tagtársunk rész vett a varsói maggazdálkodási konferencián. 1962-ben a debreceni Vándorgyűlésünkön szovjet, lengyel, német és két román küldöttet láttunk vendégül. A z ERTI-ben működő csoportunk 10—10 fő részvételével önköltséges kölcsönös tanulmányutat szervezett Egyesületünk rendezésében az N D K ba. Egyesületünk képviseltette magát az Eberswalde-i Főiskola, továbbá a lengyel társ­ egyesület jubileumi ünnepségén. Ebben az évben az ERTI-nél működő csoportunk ugyancsak önköltséges alapon 1 0 — 1 0 fő részvételével németországi, 7—7 fő részvételével pedig bulgáriai kölcsönös tanulmányutat bonyolított le Egyesületünk szervezésében. Tárgyalásban vagyunk a jugoszláv társegyesülettel és a lengyel társegyesülettel kölcsönös tanulmányút elő­ készítésében. A z Erdészeti Gazdaságtani Szakosztály az erdőgazdálkodás termelékenység-méré­ sének részletproblémáival foglalkozott, továbbá megvitatta az ötéves terv végrehajtá­ sával kapcsolatos erdészeti feladatok közgazdasági kérdéseit. A Szakosztály vállalta az erdészeti közgazdasági pályamunkák bírálatát. Az Erdőfeltárási Szakosztály az erdőgazdasági anyagmozgatás és elsősorban ez­ zel kapcsolatos erdőfeltárás időszerű problémáit vizsgálta. A z 1959 óta eltelt időszak alatt egyik legkiemelkedőbb tevékenység volt a stabilizált utak gyakorlati kikísér­ letezése és a kőben szegény erdőgazdasági tájegységeken — elsősorban Zalában és S o m o g y b a n — való bevezetésének propagálása. Erdőfeltáró hálózatunk további fejlesztésének kérdései között a gyűjtőutak ú j tervezési utasításának kiadásához a szakosztály határozta meg az alkalmazandó irányelveket, amelyeket azután az O E F erdőgazdasági műszaki fejlesztési osztálya is magáévá tett. A szakosztály az erdőfeltárási munkák jelenlegi helyzetének ismerte­ tése, a bevezetendő új útburkolat-építési technológiák propagálása céljából 1961. júni­ usában önálló erdőfeltárási lapszámot állított össze A z Erdő-ben. Az Erdőművelési Szakosztály a korszerű erdőnevelés széles körben való népszerű­ sítésére vállalta az 1959. évi erdőnevelési konferencia előadásanyagainak ismertetését az egyesületi csoportokban, a helyi csoportok erdőművelő tagjainak bevonásával el­ lenőrizték a kiválasztott kísérleti állományokat, az azokban folyó kísérleti erdőneve­ lési munka és adatfelvétel helyességét.

A gyorsan növő fafajok n a g y o b b arányú és sikeres termesztésének é r d e k é b e n v á l ­ lalta a szakosztály, h o g y társadalmi úton segítséget nyújt az erdőgazdaságoknak. A helyi csoportok javaslatai alapján megvitatta a l e g j o b b a n b e v á l t n y á r ültetési anyag méretezését. A szakosztály javaslatára készült el a n y á r ültetési anyag m é r e t e i n e k megállapítására v o n a t k o z ó O E F utasítás. A szakosztály k e z d e m é n y e z é s é r e indult m e g a szálalóüzemi kísérlet S o p r o n b a n a h i d e g v í z v ö l g y i területen és a zalamegyei Szent­ györgyvölgyön. M i n d k é t területen t ö b b helyszíni tapasztalatcserét rendezett a szak­ osztály az érdekelt s z a k e m b e r e k és az E g y e t e m b e v o n á s á v a l . A Szakosztály megvitatta a kiadásra kerülő erdőgazdálkodási szabályzat e r d ő m ű v e l é s i fejezetét. A Fásítási Szakosztály az állami e r d ő g a z d a s á g o k üzemi területén kívüli k ö z é r d e k ű erdőtelepítési és fásítási p r o b l é m á k megvitatásával foglalkozott. A z é v e n k é n t m e g ­ rendezésre kerülő Fásítási H ó n a p b a n tartandó p r o p a g a n d a e l ő a d á s o k h o z brosúrát ál­ lított össze és az A g r á r t u d o m á n y i Egyesülettel k a r ö l t v e társadalmi úton nyújtott se­ gítséget a fásítási ankétok, ünnepségek megszervezéséhez. A Szakosztály összeállította a termelőszövetkezeti e r d ő f e l e l ő s ö k részére k i a d a n d ó k é z i k ö n y v tematikáját, tervezetet készített az á r v í z v é d e l m i rendeltetésű e r d ő k fel­ újítására. A Gépesítési Szakosztály az e l m ú l t időszakban legfontosabb feladatának a m ű ­ szaki t o v á b b k é p z é s t tekintette. A z erdészeti szakemberek ezirányú ismereteinek p ó t ­ lására az E g y e t e m b e v o n á s á v a l tanfolyamot rendezett. A z előadások anyagát is a Szakosztály tagjai állították össze. A Szakosztály t e v é k e n y e n k ö z r e m ű k ö d ö t t t o v á b b á a gépesítésfejlesztési irány­ e l v e k és az új erdőgazdasági g é p e k t e r m e l é k e n y s é g - és önköltségvizsgálati m ó d s z e r é ­ nek kidolgozásában, a gépesítési útmutató, az erdőgazdasági szakmunkásképző tan­ k ö n y v , valamint az erdésztechnikumi géptani t a n k ö n y v tématervének összeállításában és a t a n k ö n y v megírásában. Az Erdőrendezési Szakosztály 1961-ben alakult meg. Elsődleges célja a hazai er­ dőrendezés fejlesztésének előmozdítása. A Szakosztály ülésein és m u n k a c s o p o r t m e g ­ beszélésein elhangzott javaslatok közül a k ö v e t k e z ő k e t kéül k i e m e l n i : A Szakosztály fotogrammetriai csoportja részletes javaslatot készített az erdészeti fotogrammetria fejlesztésére, ennek e r e d m é n y e k é n t történt m e g az I. számú Erdő­ rendezőség fotogrammetriai csoportjának kibővítése. A Szakosztál3^ javasolta t o v á b b á , h o g y kísérleti k o m p l e x üzemtervezések során k e l l e n e kialakítani a fotogrammetria, erdőtipológia, termőhelyfeltárás és gépi adatfeldolgozás erdőrendezési felhasználásá­ nak legcélszerűbb módszereit. A javaslat gyakorlati részének kidolgozása f o l y a m a t ­ ban van. Az Erdei Vasutak Szakosztálya 1960-ban alakult m e g . Eddig a k ö v e t k e z ő f ő b b kérdésekkel foglalkozott: Talpfásrendszerről vasbetonaljas v a s ú t v o n a l a k r a v a l ó áttérés. ( K i d o l g o z t a a ki­ vitelezés technológiáját és értékelte a m u n k a gazdaságosságát). G ő z m o z d o n y o k n a k m o t o r o s m o z d o n y o k r a v a l ó kicserélésével kapcsolatos gazda­ ságossági számítások; a vegyszeres gyomirtás t e c h n o l ó g i á j a és gazdaságossága. A Szakosztály t e r v b e vette a 24 erdei vasútüzem történetének megírását, és f o g ­ lalkozik az ártéri e r d ő k b e n szálfában v a l ó szállítás technológiájának kidolgozásával. Egyesületünk elnöksége a m i k o l ó g i á i t u d o m á n y kutatói, v a l a m i n t a gyakorlati g o m b á s z o k javaslatára hozzájárult ahhoz, h o g y Egyesületünkben Mikológiái Szakosz­ tályt alakítsanak és itt fejthessék ki társadalmi tevékenységüket. A Szakosztály célja, h o g y összefogjon v a l a m e n n y i t u d o m á n y o s és gyakorlati gombászati szakembert, koordinált kutatóprogramot alakítsanak ki és kiépítsék a kapcsolatot a külföldi szakemberekkel is. A Szakosztály tevékeny m ű k ö d é s e során az elmúlt é v b e n S o p r o n b a n országos V á n d o r g y ű l é s t és G o m b a k i á l h t á s t rendezett. E z é v b e n a g o m b a m é r g e z é s e k m e g e l ő z é ­ sére a M E D O S Z és az Országos Gombaszakoktatási Bizottsággal e g y ü t t m ű k ö d v e országos ankétot rendezett. A z eddigi p r o g r a m j á n 18 t u d o m á n y o s előadás, 4 é l m é n y ­ b e s z á m o l ó , 2 vitadélután szerepel, tanfolyamot rendezett t o v á b b á a g o m b a s z a k é r t ő k és a c s i p e r k e g o m b a t e n y é s z t ő k részére. A helyi c s o p o r t o k n á l p e d i g Zalaegerszegen, Szegeden, és K a p o s v á r o n alakult m i k r o l ó g i a i szakcsoport. Egyesületi könyvtárunk átrendezése o jelenlegi h e l y i s é g e i n k b e történt átköltözés után vált lehetővé. A k ö n y v t á r u n k rendezését Nyirády Lajos tagtársunk kezdte meg, m a j d Egyesületünk felkérésére ezt a munkát Riedl Gyula tagtársunk folytatta, aki 1962-ben összeállította az 1909-ban utoljára m e g j e l e n t egyesületi könyvtárkatalógust,

amelynek évről évre törtéinő szerkesztése már rendszeres munkával a fejlesztés lehető igényeinek megfelelően történik. Az 1962. évi gyarapodási jegyzék sokszorosítás alatt áll. Könyvtárunk állománya jelenleg 9,041 kötet, 138,492,— Ft értékkel. Könyvtárunk nemzetközi kiadványcseire-forgalma három világrész 18 államával rendszeres. 1962. ben Az Erdő révén 67 folyóiratot kaptunk rendszeresen külföldről. Ezen kívül kapott a könyvtár még 82 könyvet és 184 brosúrát illetve különlenyomatot. Az Egyesület részére jelenleg 57 folyóirat jár, részben előfizetés, részben csere útján. Ebből 21 magyar, 14 szovjet és más népi demokratikus, 22 pedig nyugati országokból szárma­ zik. Könyvtárforgalmunk 1962. évben 586 kötetet tett ki, 198-cal többet, mint 1961-ben. Könyvtárunk, Nyirády Lajos és Riedl Gyula tagtársunk társadalmi munkát messze meghaladó tevékenysége eredményeként, tagjaink és más érdeklődő számára is közkinccsé vált. Egyesületünk elmúlt évi pénzgazdálkodásáról a Számvizsgáló Bizottságunk jelentése alapján tájékoztatom a Közgyűlést. Az Egyesület 1962. évi költségvetésében 310 000,— Ft bevételt és ugyanannyi kiadást irányzott elő. A bevételi tervet 126%-ra, a kiadási előirányzatot 90%-ra tel­ jesítettük. A bevételi túlteljesítések zömét a rendkívüli (nem tervezett) bevételek képezték. 20 000,— Ft-os bevételi túlteljesítés van az egyéni tagdíjakból, mert az Egyesület nem számolva a létszám gyarapodásával, alacsonyabb tagdíjbevételt terve­ zett. A dologi kiadás rovaton 39 000,— Ft, a személyi jellegűnél 8000,— Ft a megta­ karítás. A fenntartási kiadásoknál a túllépés 16 000,— Ft, amely azért merült fel, mert Szövetségünk a költség hozzájárulás összegét az előző évi 34 000,— Ft-ról 47 500,— Ft-ra emelte fel. Számvizsgáló Bizottságunk a felmerült kiadásokat az aktivitás szempontjából is értékelte. Megállapítást nyert az is, hogy az egy főre eső kiadások a tervezettnél ked­ vezőbben alakultak, mert a tervezett 80,— Ft-tal szemben a teljesítés 60,— Ft. Személyi juttatások és kifizetések, terén az Egyesület érvényesítette a takarékos­ sági szempontokat és erkölcsi normákat Nem történt olyan kifizetés vagy juttatás, amely mögött nem lett volna a társadalmi tevékenységet jóval meghaladó munka. Be kell számolnom a Közgyűlésnek Egyesületünk és a MTESZ, valamint a többi társegyesület közötti kapcsolatokról is. Megállapíthatjuk, hogy Szövetségünk­ kel a kapcsolatunk igen jó. A MTESZ Központi Titkársága dr. Túri Istvánná elv­ társnő főtitkárhelyettes személyében rendszeresen foglalkozik. Egyesületünkkel, s nemcsak tájékozódik munkánkról, hanem társadalmi feladataink megvalósításához sok hasznos iránymutatást is kapunk. Azt javasolom, hogy a megválasztandó új el­ nökség tartsla fenn továbbra is ezt a jó kapcsolatot, egyben aktív közreműködésével vegyen részt a Szövetség munkájában. A társegyesületek közül a Magyar Agrártudományi Egyesülettel, a Hidrológiai Társasággal, a Közlekedéstudományi Egyesülettel, a Papíripari Tudományos Egyesü­ lettel és nem utolsó sorban a Faipari Tudományos Egyesülettel tartjuk a kapcsolatot. E téren még nem merítettük ki teljesen a gyümölcsöző együttműködés lehetőségeit. A szakszervezetünkkel helyenként hatékony együttműködés alakult ki. Az üzemi akadémiánk szervezésében Egyesületünk és a szakszervezet is kapott feladatot. A szorosabb kapcsolatok kiépítésére csoportjaink használják fel ezt a lehetőséget is. Az új vezetőségre hárul az a feladat, hogy a társegyesületekkel és a szakszervezettel kimélyítse és eredményesebbé tegye a kapcsolatot. Az elmúlt évi debreceni Vándorgyűlésünk keretében ünnepeltük szaklapunk alapításának 100 éves jubileumát. 1966-ban Egyesületünk alapításának száz éves évfordulóját ünnepelhetjük. A ma megválasztandó új vezetőség megtisztelő feladata lesz a jubileumi ünnepség előkészítése. Egyesületi életünk értékelése során meg kell emlékezni arról a rendkívül jó együttműködésről, meiy az Országos Erdészeti Főigazgatóság és Egyesületünk között kialakult. A Főigazgatóság hathatós erkölcsi és anyagi támogatása tette lehetővé, hogy Egyesületünk az erdőgazdálkodás fejlesztéséhez társadalmi úton hathatós segít­ séget nyújthasson. Dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes elvtársnak, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének megköszönöm azt a sokoldalú támogatást, amellyel Egyesületünket folyamatosan segíti. Köszönetet mondok további mindazoknak, akik átérezve Egyesületünk hivatá­ sát, önzetlen társadalmi munkával segítették egyesületi terveink végrehajtását és ezen keresztül erdőgazdálkodásunk színvonalának emelését.

Németh

A DÉLZALAI ÁLLAMI ERDŐGAZDASÁG

László:

Mielőtt

erdőgazdaságunk

rövid visszapillantást adatainkat

csak

tegyek

általános

így tudjuk helyesen

rövid i d ő a h h o z ,

hogy

viszonyait

ismertetem,

a közelmúltba, mert értékelni.

a gondjainkra bízott

szükséges,

eredményeinket

A felszabadulástól

erdők

mindegyikén

hogy

és jövő eltelt

fel­

18 é v

eltüntesse az

egységes állami kezelés mindazt, a m i téves v a g y hibás volt. M e g e m l í t é s ü k t á j é ­ kozódást n y ú j t a vándorgyűlés som meghallgatása

tisztelt résztvevőinek,

után a terepi

s remélem,

hogy

e m b e r is eligazodik a z ö r ö k s é g ü n k , elveink és g y a k o r l a t u n k ötvözte A 1945.

mai

Délzalai

Erdőgazdaság

évi V I . tc.-kel

előadá­

bejárás alkalmával a távolról érkezett

munkaterületébe

huszonhárom

volt

nagybirtokos

tartozó

szak­

erdeinkben. erdők

az

tulajdonából kerültek

állami

az

állam tulajdonába. Ezek közül a volt Eszterházy hitbizomány több mint

10 000

h a - o s e r d e j é t m á r a r é g m ú l t b a n is m a g a s a b b f o k ú s z a k m a i e l v e k szerint

kezel­

ték, s

í g y össze s e m hasonlítható

erdejének

kezelésével.

használása céllal

pl. a sellyei leány-alapítvány

Ebből következik,

hogy

eltérő, s m a is megállapítható,

erdeink

gelsei 62 h a - o s

termőképességének

hogy melyik volt tulajdonos

ki­

milyen

gazdálkodott. A kisebb birtokosok leggyakoribb erdőalakja a z akác

sarj­

erdő, m í g a h i t b i z o m á n y i birtokon természetes erdőtípusokban Z a l a m e g y e m i n ­ den fafaja teret kapott. H a e h h e z m é g hozzászámítjuk, h o g y a hitbizományi e r ­ dők

szolgálati

vasúttal

lakásokkal,

kerültek

állami

vadászházakkal,

tulajdonba,

fuvargazdasági

a kisebb

birtokok

kül, m á r i s t e n g e r n y i

felszámolandó

kül. A z állami e r d ő k

múltjának általános érintése

ellentétet sejthetünk

tenem a 130 kisebb-nagyobb erdőbirtokossági lése

súlyosbította

sejtként kellett

feladatainkat

azzal,

hogy

épületekkel,

pedig azok

nél­

mellett m e g kell m é g e m l í ­

társulatot,

amelyek

mindegyiket

A z erdők állami tulajdonba vétele után

állami

kis önálló

keze­

gazdasági

a z erdőgazdálkodás szervezeti

e z idő óta dolgozik erdőgazdaságunk

Nagykanizsai Erdőgazdaság jogutódjaként m a i munkaterületén. erdő.

nél­

felsorolása

kezelnünk.

építése 1955-ig többször változott, ha területen

ipar-

tartozékok

gazdálkodunk,

fel­

a

Jelenleg

volt

33 342

m e l y b ő l 27 292 h a a z állami, 6050 h a pedig a társulati

A z Erdőgazdaság hét erdészetet

7 5 erdészkerülettel,

73 k m vágányhosz-

szal r e n d e l k e z ő v a s ú t a t é s f a g y á r t m á n y t e r m e l ő ü z e m e t f o g l a l m a g á b a n . K i l e n c e ­ dik ü z e m ü n k lesz a m o s t épülő E r d ő g a z d a s á g i G é p á l l o m á s . A feladatok m e g o l d á ­ sán 178 műszaki, 58 adminisztratív,

5 0 kisegítő, 6 9 0 állandó fizikai m u n k á s dol­

gozik. E b b ő l 21 e r d ő m é r n ö k , 27 technikus, erdőmérnökre

1600, e g y technikusra

valamint

92 erdész képesítésű. E g y

14.00 h a e r d ő t e r ü l e t

jut. A szakmai

szín­

v o n a l emelése és a n ö v e k v ő m ű s z a k i feladatok ellátása é r d e k é b e n — s z a k e m b e r utánpótlásként nikumon

tanul.

az állandó

— általunk kiválasztott

3 fő egyetemen,

Adottságainkhoz mérten

szakmunkáisgárda

anyagi

kialakítására.

27 s z e m é l y pedig

áldozatok

A jelenlegi

árán

tech­

is törekszünk

690 állandó

dolgozóból

59 a s z a k m u n k á s , 6 2 f ő k é p z é s e p e d i g f o l y a m a t b a n v a n . E z z e l a l é t s z á m m a l és a

gépesítés Erdeink

ha

10 éves

tájba

fejlesztésével

96,5%-áról, azaz üzemtervvel

tartozik.

részletekre

tervfeladataink

Ezeket

kellett

a táji

valóink ezért sokirányúak, felölelik

32 267 ha-ról

rendelkezik.

osztanunk.

nagyobb

végrehajthatjuk.

van üzemtervünk,

A munkaterületünk

erdőgazdálkodás Feladataink,

s a göcseji

részét

bevezetésével különösen

bükkösök

a h o m o k , a z ártér, a láphasznosítás

négy

24 000

erdőgazdasági

m é g további

erdőművelési

felújítása

minden

melyből

és nevelése

változatát.

táj­

tenni­ mellett

Munkafelada-

Jellegzetes tunk

tehát

nem egységes,

zalai táj, a szentpéterföldei de nem is szélsőséges.

erdőgazdasági tájak és tájrészletek Somogyi

homokvidékből

között

Feketeberek Területünk

a z a l á b b i a k szerint

a

már

oszlik

említett

meg:

B e l s ő - S o m o g y tájrészlet

1 750

ha

420

ha

Déli Pannonhátból Keletzalai d o m b v i d é k tájrészlet

7 982

ha

Déli

3 130 ha

Kisbalaton—Nagyberek—Tapolcai Pannonhátból

lápból

Kanizsai homokvidék

tájrészlet

Göcseji b ü k k t á j b ó l Göcsej tájrészlet Göcseji Az

b ü k k t á j b ó l M u r a m e n t e tájrészlet

erdőgazdaság

összes csemetekerti

területe

44 ha.

A z évenként

19 7 7 0

ha

290

ha

megter­

m e l e n d ő c s e m e t e m e n n y i s é g — a t ö l g y és b ü k k t e r m é s é t ő l f ü g g ő e n — 8 — 1 0 m i l ­ lió

között

mozog.

A

jelen

gazdasági

évben

megtermelendő

csemetemennyiség

9

millió, a m e l y b ő l

a* t ö l g y

28%-ot,

a

bükk

9%-ot,

a

vörös-

és

duglaszfenyő

szintén 9 % - o t tesz ki.

Erdősítési

feladataink

30

tervezett

eredményessége

kenységünk

ha

az

felújítás,

40%-át

m a g a s erdősültségi ségünk tást,

első

erdőtelepítés,

kivitellel

és

200

ha

7 0 % . M e g kell

természetes

úton,

jegyeznem,

s z á z a l é k á b ó l (24,7) k ö v e t k e z i k ,

45%-a

legeltetési

300 ha

bizottságok,

távlati dált,

teljes

tervben

fátlan

leteken,

egészében

legelőkön,

továbbá a

a

Zala

folyó

és a

által kialakított

erdőfelújítási

h o g y fásításra

nen

új majorok

kevés

lehető­

országfásí-

követően

fásítások

csatorna

hasznosítható

megye

termelőszövetkezetek lesznek.

hasznosítható

Principális

tevé­

A

végeztünk

pedig

erdő­

erdősítések

fásításaink A

20

elsősorban

éves

az

ero­

mezőgazdasági mentén

terü­

elterülő,

sem

réteken, valamint a

ter­

területén.

új erdőtörvény végrehajtásával közel 6000 ha termelőszövetkezeti

szakirányításunk

szerű

gazdaságosan

400 ha

Az

végezzük.

átszervezését

termelőszövetkezeti

pedig legeltetéssel n e m

melőszövetkezetek Az

hogy

m i n t e g y 600 ha fásításra lesz lehetőségünk,

kaszálással, s e m

kerül

együtt:

területen

40%-a

területén történt. A m e z ő g a z d a s á g szocialista csaknem

pótlással

felújítóvágásokkal

van. A z 1950. évtől kezdődően

ennek

és

állománykiegészítés.

gazdálkodásának

alá

(társulati e r d ő k k e l m i n t e g y

megteremtése

felelősségteljes

erdő

10 0 0 0 h a ) , e z e k munkát

ró

szak­

valameny-

nyiünkre. A z erdősültség munkaterületünkön Keletről-Nyugatra nő, s a változás 1 0 — 4 0 % - o s is lehet. elénk,

mert a

E jelenség

g y a k o r l a t i l a g is é r z é k e l h e t ő

kisebb erdősültségű

keleti

részen

nehézségeket

nagyobb létszámú

állít

községekre

k e v e s e b b e r d ő jut, m í g a Göcsejben, a h o l a községek kicsik, a z erdő, s ezzel a v é g z e n d ő f e l a d a t n a g y o b b . Itt é r v é n y e s ü l l e g j o b b a n a z o l a j i p a r m u n k a e r ő t hatása Az

szívó

is. eddigiekben

néhány

olyan

tényezőt

említettem,

amelyek

a

kívülről

nézve kedvező adottságú Erdőgazdaság m u n k á j á t bizonyos keretek között határozzák.

vannak

Természetesen

kedvező

körülményeink

is, s

i s m e r i k tisztelt hallgatóim. I l y e n e k a k e d v e z ő é g h a j l a t , a k i v á l ó

a termőhely.

a változatos domborzat — egyszóval Erdőgazdaságunk

ban leülepedett

altalaját

a

Pannon

tenger

agj^ag é s h o m o k a d j a . D o m b j a i n k

következő­

agyag, h o m o k és fenekén

meg­

általában

talajviszonyok,

Ezekről röviden a

kel kell e l m o n d a n o m : T e r ü l e t ü n k e t csupa laza kőzet, alkotja.

ezt

nagy

kavics

vastagság­

magassága a kiemelt

tenger­

fenék, a m e l y v a l a m i k o r sík m e z ő volt. Ezt az a k k o r i folyóvizek felárkolták, bes folyásukkal kivésték. völgyet a

A

n a g y o b b erejű folyók, m i n t pl. a M u r a ,

vájt, s ezért ezen erősen

dombok. Dombjaink

felette v a n n a k a m a i

200—300

dolgozó sebes m

magasak,

folyónk völgyében

de a

se­

szélesebb

hiányoznak

völgyek

is

150—200

fenekére

hordott

m-rel

tengerszintnek.

A l t a l a j a i n k a szél által hozott lösz, a t e n g e r e k

hordalék,

a g y a g , h o m o k és a f o l y ó k által lerakott kavics. A z e z e k b ő l és ezeken

kialakult

t a l a j o k k ö z ü l a l e g n a g y o b b területet

amelyek­

a b a r n a e r d ő t a l a j o k f o g l a l j á k el,

nek m a j d n e m minden változata előfordul. Ezenkívül említésre méltók a z üledék­ es h o r d a l é k t a l a j o k , l á p t a l a j o k ( t ő z e g e s , k o t u s ) é s r é t i talajok, de ezek helyhezkötöttek. daság keleti Az

felén

éghajlati

levő

(Pl. a t ő z e g e s

öntéstalajok, lejtő hordalék­

és k o t u s l á p t a l a j o k a z e r d ő g a z ­

„Kisbalaton" tájon fordulnak elő).

viszonyok

Erdőgazdaságunknak hat

tájrészletében

mind

csa­

padék, m i n d hőmérséklet szempontjából k e d v e z n e k a fa tenyészetnek. A talaj, a z éghajlat, a kitettség m a g y a r á z z á k fafajaink térfoglalását, sőt ezek alapos rete m e g is s z a b j a a t e n y é s z t e n d ő

fafajok

százalékos

megoszlását.

isme­

Éghajlatilag

fontos megemlíteni, h o g y a d o m b o k m a g a s s á g u k k a l a levegőt felszállásra

kény-

szerítve esőt,

vagy havat okoznak, Mind

az esőnek,

mind a

hónak

jelentősége

i s m e r t , a z o n b a n a z ú d u l ó z á p o r o k n á l u n k r e n d k í v ü l k á r o s a k , m e r t a 'terület gyobb

részét

elfolyva ségnek

elfoglaló

nagyméretű nálunk

agyag nem

bírja a z esés gyorsaságával elinni,

lemosásokat,

nincs

erózióvájta

jelentősége.

A

völgyeket

vízgazdálkodás

hoz

s

létre.

na­

így

A

az

kitett­

tájrészletenként

eltérő

ugyan, d e a m i n . 7 — 8 0 0 m m (múlt é v b e n 1040 m m ) évi csapadék mellett

aszály­

károkkal soha s e m kell számolnunk. M u n k a t e r ü l e t ü n k két jellemző fő fafaja a tölgy és a bükk. Ez a domborzati és csapadékviszonyaink ismerete után természetes következmény. Területünknek a tölgy 28,4%-kal egyik fő fafaja. Utána a b ü k k következik 21,9%-os előfordu­ lással. E két f a f a j tehát t e r m ő h e l y e i n k n e k t ö b b m i n t felén tenyészik. H a r m a d i k legtöbb helyet elfoglaló f a f a j u n k a két vezérfajt kísérő gyertyán, a t e r m ő h e l y 21,1%-án. Természetes következménye ez a gyertyános tölgyeseknek, a gyertyá­ n o s b ü k k ö s ö k n e k , s a h o l e z e n e r d ő t í p u s o k b a n f o r d u l e l ő , ott e m a g a s s z á z a l é k ­ b a n f e n n is t a r t a n d ó . N e m kívánatos a jelenléte az elegytelen gyertyánosnak, ezeket rontott erdő­ ként

kezeljük. Térfoglalása alapján —

erdeifenyő,

amely

munkaterületünk

de csak

erdősült

í g y •— n e g y e d i k területének

főfafajunk

7,8%-án

E n é g y f a f a j a t e r m ő h e l y e k 7 9 , 2 % - á t f o g l a l j a el. A t ö b b i f a j j e l e n l é t e helyhezkötött fafajok

k ö z ö t t még

szót

érdemel

az

1—

10

éves

11—

20

éves

A

tölgyültetések

bükk

30 é v e s

31—

40 éves

11,1%

41—

60

éves

21,3%

61—

80 éves

15,9% 6,9%

éves

1.0%

gondos

fel újítóvágások

szándékunk

egészségi

elfoglalt állapota

még

a jelenlegi

2 1 , 9 % - r ó Z 28—29 /o-ra

hogy az elegyarányban Erdeink

a —

éves

a

részarányát

következő:

21—

és

területet

szelídgesztenye.

12,6% 15,0% 16,2%

81—100

elfoglalt

állományalkotó

korosztály helyzete a

101—

A

nagyrészt

(pl. é g e r a v i z e k m e n t é n , a k á c a h o m o k t a l a j a i n k o n s t b . ) . A z e g y é b

Erdeink általános

által

az

tenyészik.

kívánjuk

helyzetén kiváló.

a

emelni

28,4%-róZ emelni.

szakszerű

Többségükben

fogják

a

36,5°/o-ra

tölgy emelni.

Előnye a bükknek,

gyérítések

természetes

segíthetnek. típusok,

így

a n a g y szél-, hó-, z ú z m a r a - , r o v a r k á r o s í t á s o k k a l s z e m b e n ellenállók. A termesze^ tes

típustól

eddig 14%-a a

eltérő

ismertetett sarjerdő,

nem

állományaink adatokhoz

s

ebből

megfelelő

tevődnek

össze.

A

rontott

helyrehozható

részét

5,3% az

termőhelyen

erdőnk volt, ez az erdősült gással

is

egy

hozzávesszük,

erdők

akác,

és

katasztere

erdő:

hogy

486

szerint

11%-a.

ha;

a számok azóta jelentős mértékben

Az

eddig

ismertetettekből

hogy

rontott

1960-ban

az

csak

erdeink

állományokból 3443

M e g o s z l á s szerint:

állománykiegészítéssel

ha

rontott

nevelővá­ helyrehoz­

rontott erdő: 2589

ha.

csökkentek.

következik,

m a s a r r a , h o g y a j ö v ő b e n magtermelő

Ha

erdeinknek

telepített

ható rontott erdő: 368 ha; állománycserével átalakítható Ezek

kezeljük.

összes

láthatjuk,

elegyetlenül

területünknek

rontott

rontotterdőként

hogy

rendeltetést

erdeinkben

sok

részlet

alkal­

töltsön be. Erdőgazdaságunk

területen eddig öt fafajból v a n m a g t e r m e l ő á l l o m á n y kijelölve ( E l , B., k v T . , A . ,

ksT.), s n é h á n y k i s e b b m a g t e r m e l ő részlet, v a g y e g y e d is 1000 h a t e r ü l e t ü n k

szolgálja ezt

a

A gondjainkra bízott 31 000 ha-os erdősült terület letéből a g a z d á l k o d á s a l a p j á t k é p e z ő lést í r j á k e l ő

(vT., szG., Vf.) van.

így

célt. üzemtervek

a

3

6 millió m - e s

következő

átlagos

élőfakészkiterme­

évente: tisztítás

1334

ha

3 480

m

gyérítés

3138

ha

61 200

m

236

ha

69 300

m

3

m

3

véghasználat

összesen:

133 980

3

3

Összehasonlítást ezen á t l a g o k k a l n e m teszek, m e r t a z utóbbi é v e k b e n a használati m ó d o k között eltérés volt. A z elmaradt gyérítések felszámolására irányuló törekvésünk évi 80 000 m gyérítési f a t ö m e g kitermelését jelentette, s e n n e k k ö v e t k e z t é b e n v é g h a s z n á l a t o k m a r a d t a k el. H a s z n á l a t a i n k a z á t l a g n ö v e ­ dék mennyiségével arányban vannak. 3

M u n k á i n k a t fokozódó gépesítéssel végezzük. Erdőművelésben a talajelő­ készítés — m i n d a sekély, m i n d a m é l y m ű v e l é s — 1 0 0 % - o s gépesítésű, s ez évi 100 ha-t jelent. A z erdősítések ápolását részben a s z a k m a i k ö v e t e l m é n y e k , rész­ ben a géphiány miatt 6 — 1 0 % - o s gépesítési fokkal végezzük. A suháng- és cse­ metekiemelés évi vonatkozásban 7 5 % - o s gépesítési fokot mutat. A legnagyobb f e j l ő d é s t a f a k i t e r m e l é s b e n é r t ü n k el, itt a gépesítési f o k 7 5 % . E z e n s z á m v i ­ s z o n y a i n k k ö z ö t t 1 0 0 % - o s gépesítést jelent, m e r t a szaggatott, terep t ö b b i é n e m a d lehetőséget. A közelítés 1 5 % - o s , a kiszállítás 3 7 % - o s , a szállítás 9 9 % - o s , te­ hát a m o z g a t á s összesen 6 2 % - o s gépesítési fokot mutat, a m i b ő l a saját 40, m í g a z idegen 22%-os. Fakitermelésben a z e g y s z e m é l y e s D r u z s b a és C o n t r a Stihl fűrészek alkalmazását helyezzük előtérbe, s legfőbb t ö r e k v é s ü n k ezek helyes és g a z d a s á g o s technológiájának kialakítása. A z a n y a g m o z g a t á s fejlesztését a fel­ t á r ó h á l ó z a t f o k o z a t o s k i é p í t é s é v e l és ö s s z k e r é k m e g h a j t á s ú , g u m i k e r e k e s j á r ­ m ű v e k biztosításával k í v á n j u k .megoldani. R e n d e l k e z ü n k 73 k m k e s k e n y n y o m ­ távú iparvasúttal, a m i évi 45 000 m anyagot mozgat időjárási viszonyoktól füg­ g e t l e n ü l . E z é r t a v a s ú t a t t o v á b b r a is f e n n t a r t j u k , s e p r o g r a m k e r e t é b e n e g y i k feladatunknak tekintjük a gőzmozdonyok helyett a dieselüzemű vonóerő alkal­ mazását. A gépesítési eredményeink összképét rontja, h o g y n a g y lemaradásban v a g y u n k a rakodás gépesítésével, ez jelenleg csak 18%-os. A rendelkezésünkre álló Panther típusú a u t ó d a r u csak részben o l d j a m e g a fejlesztést, ezért tapasz­ talataink alapján ú g y határoztunk, h o g y a csömödéri átrakodóállomás m e g é p í ­ tésével transzportőrös berakást állítunk be, a m e l y a z aprószerfa és a tűzifa b e r a ­ kását m e g o l d j a , a z e d d i g is géppel végzett feladatok mellett. Kiegészítésként m e g e m l í t e m m é g , h o g y ö t e r d é s z e t b e n ö s s z e s e n 2 3 5 km üzemi telefonvonallal rendelkezünk. E műszaki berendezésünk a gyors intézkedésen kívül a vasút­ ü z e m f o r g a l m á t is m e g k ö n n y í t i . 3

E rövid b e s z á m o l ó m u n k á i n k m i n d e n részletét, nehézségét n e m érinthette, e z t p ó t o l j a r é s z b e n Andor József f ő m é r n ö k e l ő a d á s a , v a l a m i n t k i e g é s z í t i a h e l y ­ színi b e m u t a t ó . A z előttünk álló feladatok m e g o l d á s á h o z k é r e m a tisztelt v á n ­ dorgyűlés őszinte véleményét abban a reményben, h o g y a hallottakból és látot­ takból m i n d a n n y i a n sokat fogunk tanulni és e z hasznos lesz t o v á b b i m u n k á i n k sikere szempontjából.

Andor J ó z s e f : ERDŐMŰVELÉS ÉS ERDÖFELTÁRÁS A DÉLZALAI ÁLLAMI ERDŐGAZDASÁG NAGYTERMÖKÉPESSÉGŰ BÜKKÖSEIBEN A Délzalai Á l l a m i Erdőgazdaság 1400 k m - e n terül el 33 342 h a erdővel.

Zala

megye

területének

mintegy

felén,

2

Az

erdősültség

n e m egyenletes

megoszlású,

részre bontható. A z egymástól jellegben sültségű

Göcseji

bükktáj

(ideszámítva

a terület

két nagy

jellemző

eltérő k é t rész egyike a 4 0 % - o s e r d ö a

M u r a m e n t e tájrészletet),

a

másik

a

1 5 % - o s erdősültségű déli P a n n o n h á t (Déli P a n n o n h á t b a s z á m í t v a a k i s részt k i ­ tevő gek

Somogyi

Homokvidék, a

Zalába eső nyúlványát

különböző fatenyészeti

Kisbalaton—Nagyberek—Tapolcai láp

is). Eltérő e r d ő m ű v e l é s i

viszonyai

nosak, d e a megoszlásuk

feladatot

tájegysé­

jelent

a két táj

miatt. A fő fafajok ugyan mindkettőben

azo­

eltérő.

1. táblázat F a f a j

Göcseji B ü k k t á j

Tölgyek Bükk Gyertyán . . Akác Cser Egyéb lomb Fenyők

Erdőgazdaságunk

legjellemzőbb

előforduló

kösökbe természetesen hj

é s mSz.

hypoglossum, a z Asperula váló

erdei

összesen

és néhol

Cserjeszintjük nincs,

28,4 21,9 21,1 8,2 5,5 7,1 7,8

kétségtelenül jellegű

oroboidi-Fagetum

e l e g y ü l a ktT

Eg.

34,5 6,2 13,7 15,5 10,4 13,0 6,7

szubmontan

e g y é b h a z a i b ü k k ö s e i n k t ő l Vicio ksT,

Pannonhát

24,8 34,3 26,0 2,1 1,8 2,0 9,0

aljnövényzetükben

a

Déli

és

a

bükkösök.

számos

illir

Ezeket

elem

miatt

n é v e n k ü l ö n í t i k el. E z e n b ü k ­ a C s , a Csny,

gyepszinti

a Gy,

növényeik

völgyekben

közül a

Ruscus

a Lamium Orvala, a Cyclamen purpurescens, a Lathirus venetus, odorata, a Carex pilosa, a z Aegopodium podagraria e m l í t h e t ő . K i ­

termőképességű

agyagbemosódásos

barna

erdőtalajokon,

agyagbemosódá-

sos pseudoglejes barna erdőtalajokon, ritkábban a R a m a n n - f é l e barna erdőtala­ jokon A het

tenyésznek. felújításukkor a főcél

ktT,

zDf,

előkészítést

Vf,

ezeken

szabadabb állásba A

Gy,

gyérítésekkor

mészetesen

a b ü k k 70%-os részvételének

H, Ej),

A

a területeken

felújító

n e m igényel.

hozásával a növedékfokozó céltudatosan

eltávolítjuk

h e l y t e l e n l e n n e a z ö s s z e s Gy

tott l é k e k keletkeznének,

biztosítása

vágások kivitelezése

A vágás előkészítése gyérítések

a z összes

eltávolítása,

m e r t e z z e l a Gy

(elegyül­

különleges" t a l a j ­ a ,,V" fák

alkalmával

G y é s Cs

kezdődik.

egyedeket.

ha ezáltal erősen

Ter­

megbon­

felújúlását és a g y o m o s o d á s t

segíte­

n é n k elő. Az

első

kialakítandó cös,

belevágások

mindig

a gerincen,

vagy

újúlatcsoportok érdekében történnek.

a későbbiek

során

nehezen

eltávolítható

annak

közelében,

Kezdetben a

törzsek

kerülnek

részben

hibás,

a

böhön-

vágásra,

hogy

a legkiválóbb törzsek koronafejlődése biztosított legyen. A belevágások

erőssége

változó,

dönteni,

jellegük

irányított Ahol

csoportos.

Kívánatos a törzseket

az újulatból

kifelé

döntéssel. m é g nincs

újulat,

ott m a k k t e r m ő

évben

a

megtelepülés

érdekében

egyenlőtlenül és óvatosan m e g b o n t j u k e g y - e g y csoportban a z állományt. Ilyen b o n t á s o k u t á n r ö v i d e s e n m e g j e l e n i k a z újulat, s e n n e k f e l s z a b a d í t á s a a f e n t i e k szerint k e r ü l v é g r e h a j t á s r a . A m i k o r a gerinc mentén m á r megfelelő újúlatunk van, további csoportok bontását k e z d j ü k m e g a közelítő utak és terepviszonyok figyelembevételé­ vel. A r r a törekszünk, h o g y a távolság két csoport k ö z e p e közt 2 — 3 f a m a g a s ságnál kisebb n e legyen (kb. 60 m ) . A z előre kijelölt és kitűzött n y o m v o n a l a -

Vicia oroboides, zalai k a t t a r t ó s a n m e g j e l ö l j ü k és a közelítési végre.

Utoljára

hasznos elegyfák

marad

a

újulatát

völgyi (ktT,

lehetőleg hóban, de feltétlenül

részek

hJ,

bükköny

m u n k á k a t ezeken a n y o m o k o n hajtjuk felújítása.

Csny,

szG,

lombhullás után

hSz),

Messzemenően a kitermelést

kíméljük és

a

közelítést

végezzük.

A f e l ú j í t á s i d ő t a r t a m a 15 év, 4 — 5 belevágással. A z o k o n a területeken,

ahol

f e n t i e l j á r á s t b e t u d j u k t a r t a n i , ott a k e l l ő s i k e r á l t a l á b a n n e m m a r a d el. Erdőgazdaságunkban a természetes felújításnak

rendkívüli jelentősége

van.

A t e r m é s z e t e s f e l ú j í t á s a l á v o n t e r d ő r é s z l e t e k t e l j e s t e r ü l e t e m e g k ö z e l í t i •— c s a k a z állami e r d ő k b e n — a z 1100 h a - t és a jelenleg erdősítési kötelezettség alá v o n t erdőrészletek

(1504 ha)

területéből

4 0 % a felújítóvágásosra

adódik, hogy nálunk a felújítóvágásoknak

esik.

Mindezekből

nemcsak a szakmailag ismert

bioló-

giai

előnyök

pénzügyi,

adnak

jesítésünk

megbontott

Felméréseink m

és

hiányában

is

hanem

jó, v a g y

jelentkezik

és

rossz

végrehajtásuk

ez erdőfelújítási

az elmúlt évtizedekben

állományokban

szerint a

újulat,

magas

m-es

jelentőséget,

szempontból

tervtel­

alapja.

Szállítópályák sal

különös

közgazdiasági

16%-on

újulat

sok

az egyenletes

belevágás­

felnyurgult,

elöregedett

helyütt

jelenleg megbontott bükkösök területéből

31%-on 2

az

m-en

0,5—1,0 felüli

m-es,

újulat

10%-on

van.

évente vágható, fatömeg nagyságát tekintve

Az

1,0—1,5 m,

összes

23%-on 0—0,5

20%-on

megbontott

1,5—2,0

terület

kb. 9 évi vágásterületnek

felel

az

meg,

m i é r t i s a z 1,5 m - e n f e l ü l i ú j ú l a t o t , m i n t n e m h a s z n á l h a t ó t k e z e l j ü k , a b b ó l m á s o ­ dik

szintet alakítunk

ma

az

Ha

végigtekintünk

A

ban

természetes

ki, s a n n a k v é d e l m é b e n

felújítást

erdőgazdaság

felújítást.

1920-ban vezették b e erdőgazdaságunk területein

összes

véghasználatának

erdőgazdaságunk

a z alábbi képet

újrakezdjük a

4 0 % - á t teszi

fahasználati

ki

a

tevékenységén,

és

felújítóvágás. 5

év

távlatá­

kapjuk.

2. táblázat Bükk kitermelés Véghasználat

Év

m

1958—59 1959—60 1960—61 1961—62 1962—63

A

tény tény tény tény terv

14 11 14 17 20

!

52,3 43,0 43,3 48,2 54,0

13 14 19 18 15

bizonyos

3

%

126 955 268 686 366

csökkenését

Végh. + Gyér.-bői össz. r ö n k %

Rönkből lemezipari rönk%

36,2 36,4 34,6 32,2 32,1

30,6 27,6 28,7 34,1 34,2

47,7 57,0 56,7 51,8 46,0

a

használati

módok

arányszámának

indokolja.

Termeléseink táridőre

m

%

416 302 702 404 194

rönkkihozatal

változása

Gyérítés

való

gazdaságot.

52—53%-a

értékesítése

Fakitermelési

fülledékeny

évről-évre

fafajokból

rendkívüli

gondjainkat

tevődik

feladatok

(fülledékeny

ki,

elé

fafajokon

melynek

állítja kívül)

az a

ha­ erdő­

nevelő-

3. táblázat Korosztálj meg oszlás Tölgy mag

Bükk sarj

m.

Gyertyán s.

m.

s.

Fe­ nyők

Összes fafaj

0/

/o

ha 1 — 10 1 1 — 20 2 1 — 30 3 1 — 40 4 1 — 60 6 1 — 80 81—100 101— összesen : /o

951 816 1087 742 2819 1367 411 50

17 34 76 107 57 7 2

10 31 87 88 101 39 6

-—•

307 626 608 459 910 1876 1251 178

8253

300

6215

382

4539

1810

2346

30 115

27,4

1,0

20,6

1,3

15,1

6,0

7,8

100

—

400 785. 839 635 888 693 267 32

101 253 509 462 369 115 1

—

665 378 343 128 390 323 97 22

3 4 4 3 6 4 2

792 528 883 354 397 786 087 288

12,6 15,0 16,2 11,1 21,3 15,9 6,9 1,0 100,0

vágások

alkalmával

v

kikerülő

fatömeg is

súlyosbítja.

A

korosztály

megoszlás

alapján számított visszatérési idő 2200 ha évi gyérítési területre kötelez b e n n ü n ­ 3

ket. Erről a 7 évi átlagos tényszámot v é v e alapul meggel,

de ha

nyában

elsősorban a növedékfokozó

el, a k k o r a

számításba vesszük,

jövőben

80—90 000 m

hogy az elmúlt 3

gyérítések

3

(28,6 m / h a ) 63 000 rn években

fatö-

gépkapacitás

hiá­

idősebb korosztályai maradtak

előhasználati

fatömeggei

kell

számolnunk.

A z elmúlt években a említett hiány miatt a gyérítési terület előírását n e m tuk

tartani,

gyérítések

de a z elvégzett

m u n k á n belül

a

törzskiválasztó

arányát a törzskiválasztó gyérítés javára

és

tud­

növedékfokozó

biztosítottuk:

4. táblázat Teljesíté s Előírás

1958/59

1959/60

1960/61

1961/62

1962/63

Törzskiv. 4 2 %

34

49

42

49

45

Növ. fok. 58%

66

51

58

51

55

Az

elmaradt

feladatunkkal

Feladataink r é i Zala",

és

korhatáron

fiatalosaink

túli

tisztításokat

tisztítását

felszámoltuk

időarányosan

és

évi

1100

tervszerű végrehajtásában legnagyobb nehézséget

a régi

2

a z ú t - és v a s ú t h i á n y jelenti. A m e g y e

ha

végezzük.

1400 k m - e s területén

„Sö­

csupán

2

88 k m v a s ú t v o n a l halad, e z k m - k é n t 0,062 k m - t tesz ki, a k ö z ú t i h á l ó z a t 5 1 9 , 4 2

km,

k m - k é n t 0,371 k m - e s

sűrűséggel.

F i g y e l e m b e v é v e a z adott helyzetet, kialakítását

kívánja

számolását

végrehajtani,

és a lehető

erdőgazdiaságunk o l y a n feltárási

amely

lehetővé

teszi

forma

elmaradottságunk

leggazdaságosabb megoldást adja.

Tervezett

fel­

feltárásunk

főbb irányelvei a következők. Erdőterületünket egységre a

bontjuk fel

maximális

útsűrűségi

a

feltárás

és e z e k n e k

közelítési

sürgősségének

távolságok

számot, amellyel

sorrendjében

az egységeknek

figyelembevételével

a teljes

feltártság

több

speciális adottságát

juk

ki e g y - e g y gravitációs

egység

vizsgálva

meghatározzuk

megvalósítható.

ségi sorrendet állítunk fel a g y ű j t ő és főfeltáró utak építésére. sérjük a közúti hálózat fejlesztésének

gravitációs

Ezután

az

Figyelemmel kí­

p r o g r a m j á t és e n n e k m e g f e l e l ő e n

bekapcsolását a közúti

azt

sürgős­ alakít­

hálózatba. 3

K é t n a g y feladási centrumot k é p e z ü n k ki évi 4 0 — 5 0 000 m - e s feladattal C s ö m ö d é r e n és N a g y k a n i z s á n azzal a z elgondolással, h o g y a z egyenletes szállí­ tás ilyen központos feladási á l l o m á s o k k a l és a legcélszerűbb gépesítéssel biz­ tosítható és a z átterhelési illetőleg berakási költségek n a g y m é r v ű csökkentését t u d j u k elérni. T a l á n hátrányos, h o g y e b b e n a z e s e t b e n a szállítási t á v o l s á g o k n ö v e k e d n e k , ezt azonban az át-, illetőleg b e r a k á s o k n a g y f o k ú gépesítésének lehetősége ellensúlyozza. Fentiek

messzemenő

figyelembevételével

került

sor

a

tornyiszentmiklósi

erdészet v é t y e m i kerületében az 1954-ben épült főfeltáró úthoz csatlakozó letek

feltárására, A

vétyemi

nyező határozta

amelyet szabad legyen

terveinkből

konkrétan

terü­

kiragadni.

e r d ő k o m p l e x u m u t a k k a l v a l ó feltárásá.t m á r a k k o r i s t ö b b meg:

1. n e m v o l t b e k a p c s o l h a t ó a m e g l e v ő e r d e i v a s ú t i h á l ó z a t b a ,

té­

2. a

2300 ha-os erdőtest

vágásérett,

502 100 m

nagy területeken

pen b ü k k —

3

élőfakészlettel

megbontott, több helyen

á l l o m á n y alkotta, a m e l y e k kitermelése

rendelkezett,

ezt

m á r túltartott —

érdekében

sok

főkép­

feltétlenül

idő­

járásbiztos úthálózatra volt szükség. Ezen erdőtest feltárása a z 1950-es évek elején kezdődött m e g széről, a k i k m e g t e r v e z t é k é s kivitelezték 4,5 m

koronaszélességű,

makadám

felépítmény

főfeltáró utat. A v é t y e m i

ságunkhoz hogy

3,00 m

és

ezen

már

a feltáró

az

elődeink

áthúzódó

szélességű,

területek

1957-ben kértük

területen

a z erdőtesten

5 km

vízzel kötött

1955 őszén kerültek

Országos

Erdészeti

szórtalapú Erdőgazda­

Főigazgatóságot,

hálózatot továbbfejleszthessük.

A

tervezést

rész­

ben a z Erdőterv, részben a z erdőgazdaság saját m a g a , a kivitelezést

teljes

szében

és

az

erdőgazdaság

Egyetem

Szállítástani

saját rezsiben

Tanszékének

hajtotta

végre

az

ré­

hosszú

Erdészeti

támogatásával. Így alakultak

ki

egé­

Faipari

az

elmúlt

5 év alatt a főfeltáró úthoz csatlakozó háromszenteki, szurkosároki,

lőtérvölgyi

és

van

folya­

km

hossz­

kislakosi

matban

a

stabilizált

pákai

ban és ennek befejezést A a

is

zalai

tényt,

mellett

az

a

11,8 k m

gyűjtőút

útnak

összhosszúságban.

Most

f ö l d m u n k á j á n a k kivitelezése,

megépítésével

a

vétyemi

erdőtest

1,6

jelenlegi

feltárása

nyer. talajviszonyokat

ismerve nem

h o g y a, f e l t á r á s k é r d é s e

forgalom

is m e g f e l e l ő

csak

és

rövid

tervét

burkolattal lesznek

bizonytalan előzetes

időre

számítások építési

beruházást igényelnek,

zása a m o d e r n , stabilizált

kívül

felépítményű

hagyni

A

mert

határozták

a

kialakult

meg.

kőszegény

Mivel vidéken

a feltárás gazdaságosságának

szerkezetek

út

éneikül

jelenleg

költségei

azt

ha a főfeltáró

ellátva,

korlátozódik.

gazdasági

hagyományos .makadámburkolatú utak

igen m a g a s összegű

szabad figyelmen

csak a k k o r lesz megoldott,

gyűjtőutak

gyűjtőút-hálózat a

gyűjtőutak

VII.-es

a l k a l m a z á s á t teszi

foko­

szüksé­

gessé. A m í g 1 k m h a g y o m á n y o s m a k a d á m ú t 700 0 0 0 F t - b a kerül, addig a k ü l ö n ­ böző

stabilizációs

módszerek

alkalmazásával

1

km

út

építési

költsége

250—300 m/Ft. A

vétyemi

stabilizációs leggel.

erdőtest

eljárások

Négyféle

stabilizálási

a b i t u m e n e s és m e s z e s A sével

mechanikai olyan

szemcsés

talajhoz

a

hogy

különböző

kísérleti

jel­

a

cement,

talaj

keveré­

kombinációit.

bányakavics

és

a kötött és

bitumen

és

nem

ebben

kötöttségét

a talajnak

a

szemcsés

háromszenteki

lehetett

az

az esetben

ta­

gyűjtőút

ugyancsak a

meglevő

mechanikai

stabi­

pótolja.

lényege,

hogy

a

összekeverésével

eljárás alkalmazásának lényege,

szemcsés

talajok.

egyárkúak,

a

készültek

cementnek, olyan

mint

megfelelő

szi­

állítunk elő, a m e l y útburkolat céljaira alkalmas.

stabilizációs

gyűjtőutak

talajt

eljárásunk

talajok plasztikus

m-es

A

stabilizációs

a kötött

A

az,

alkalmaztunk

kötött

szemszerkezet

kötőanyagnak

lárdságú anyagot

4—500

lényege

eljárást

ahol

keverni.

kívánatos

A mész

illetve ezek

állítunk elő, a m e l y egyesíti

stabilizációs

Cement

gyűjtőutak

tulajdonságait.

szakaszán,

hidraulikus

épített

kiválasztására

módszert alkalmaztunk: a mechanikai,

stabilizáció

második lizációhoz

érdekében

stabilizációkat,

útszerkezetet

lajok ,kedvező Bitumen

feltárása

alkalmasságának

indexe

erősen

koronaszélessége

szakaszonként a vízelvezetést

gépkocsi

4,5

csökken

m,

h o g y a m é s z hatására

és ú g y v i s e l k e d n e k ,

felépítményi

kitérőkkel,

illetve

a b u r k o l a t 3 % - o s 'lejtésével

szélessége

fordulókkal. oldjuk meg.

mint

3,00 Az A

a

m. utak

stabili-

zációs u t a k n á l r e n d k í v ü l n a g y g o n d o t kell f o r d í t a n u n k a víztelenítésre, mert ha a stabilizált burkolatot tartó altalaj vizet kap, a k k o r teherbírását r o h a m o ­ s a n veszíti és ez a b u r k o l a t részleges, v a g y teljes t ö n k r e m e n é s é t okozhatja. Ezért ezeken az utakon pótlólag kétoldali árokrendszert kell kialakítanunk. A z i l y m ó d o n kialakított g y ű j t ő ú t hálózat n a g y m é r t é k b e n elősegíti a f a ­ anyagmozgatási, e r d ő m ű v e l é s i és gépesítési feladatok végrehajtását. D e alapot a d a z e r d ő g a z d á l k o d á s t o v á b b i p r o b l é m á i n a k m e g o l d á s á h o z is, m e r t m e g k ö n y nyíti a z erdőterület egészén a felújítóvágás alkalmazását és lehetőséget n y ú j t a legmegfelelőbb gépi technológiák kialakítására. A v é t y e m i e r d ő k o m p l e x u m a m e g é p ü l ő utakkal, valamint a z ún. M a o r t - ú t t a l együtt 27,8 k m hosszú úthá­ l ó z a t t a l r e n d e l k e z i k m a j d , s í g y az 1 h a - r a v o n a t k o z t a t o t t f e l t á r t s á g 8 , 4 3 f m l e s z . T e h á t a 9 é v a l a t t v é g r e h a j t o t t é p í t k e z é s e k k e l s i k e r ü l t az o r s z á g o s á t l a ­ got (3,22 f m / h a ) n é m i l e g m e g e l ő z n ü n k . Erdőgazdaságunk 33 000 ha-os területén a 73 k m hosszú csömödéri, a 7,6 k m - e s töllösi iparvasúttal, t o v á b b á a m e g é p ü l t ú t j a i n k k a l , v a l a m i n t a k ö z u t a k erdei feltárást szolgáló szakaszaival e g y ü t t 111,8 k m szállítópálya áll r e n d e l k e ­ zésünkre. V a s ú t v o n a l a k nélkül feltártságuk 0,94 f m / h a , v a g y i s r e n d k í v ü l ala­ csony. Ezen alacsony mutató és a z ebből következő m a g a s energiaköltségek te­ szik i n d o k o l t t á a feltáró h á l ó z a t f o k o z a t o s m e g v a l ó s í t á s á t . E n n e k a l a p j a i t ez é v b e n a z E r d ő t e r v a feltárási a l a p t e r v e k k é s z í t é s é v e l teszi le. E z e k u t á n v á z o l o m eddigi tapasztalatainkat és t o v á b b i A

célkitűzéseinket,

b ü k k - g a z d á l k o d á s m e g f e l e l ő s i k e r e é r d e k é b e n s a j á t o k u l á s u n k r a és

tanulságul 1.

legyen

szabad

Soronkövetkező

megőrzése,

illetőleg

néhány

szempontot

feladataink

növelése.

között

Az

legfontosabb

a

erdőgazdaságunk

a

bükk

profilját

is

területek

meghatározó

Göcseji b ü k k t á j o n a b ü k k 34,3%-os részvételi arányát — elsősorban a cser

és

akác

visszaszorításával

taink közül első helyen hetőségeit.

—

41,2°/
kell e m l í t e n e m

gyorsannövő

a

némi

elmondanom:

gyertyán,

Aktuális

fafajok

felada­

telepítésének

A nyárasítást a hideg, s a v a n y ú , kötött talajok és a viszonylag

le­ kevés

zöld duglászfenyőt, vöröstölgyet é s a simafenyőt tele­ h o m o k j á n a z óriásnyár, olasznyár, r é t i

napfénytartalom gátolja. Ezért a Göcseji b ü k k t á j o n inkább a a

vörösfenyőt,

a Keletzalai dombvidéken a

pítjük. A S o m o g y i h o m o k v i d é k savanyú talajokon

a

korainyár,

korainyár olasznyár,

igér

biztató

tőzeges

sikereket.

területeken

a

A

Kisbalaton

francianyár

bíztat

tájrészletben

a

már

is

ezideig

az őshonos fafajoknál sokkalta nagyobb teljesítménnyel. 2. F e l m é r é s ü n k a l a p j á n dönti el a felújító 3.

Koncentrált

kenthessük 4.

vágások

sürgősségi

termelések 3

a z 1 m - r e eső

A m ű s z a k i szervezési

sorrendet

bevezetésére

el,

tervek

elkészítésekor

5 . A f e l ú j í t óv á g á s o k m e g t e r v e z é s e k o r k ö n n y e b b iparifa választékokat, valamint illetőleg sarangoljuk. 6.

A

kíméletes

Unimog

hogy

ezáltal

közelítések erőgépeket

biztosítása

a motorfűrészeket

kitermelése

hogy

mellett az

törekszünk,

is

csök­

energiaköltségeket.

& felújító vágásos erdőrészek cius 15 között befejezést nyerjen.

juk

állapítunk meg, s kizárólag ez

sorolását.

kitűzzük a

a közelítő

tűzifát

végett

alkalmazzuk.

november

az

az

utak

ERTI

úgy

15. és

oszt­

már­

nyomokat mellett

közelítő

és a tároljuk,

kerékpárok

7. A f o g a t o k é s k ö z e l í t é s g é p e i e z e n i d ő s z a k b a n z ö m m e l c s a k f e l ú j í t ó sokban

dolgozhatnak.

mennyiségű

Szükségszerű

fülledékeny

csoportosításokra

kérjük

átcsoportosításokat

anyaggal

rendelkező

a főhatóságot

hajtunk

erdészetek

vágá­

végre a

részére.

nagy­

Hasonló

át­

e r d ő g a z d a s á g i s z i n t e n is.

8. N e h é z v i s z o n y a i n k a t f i g y e l e m b e v é v e n a g y s e g í t s é g e t j e l e n t e n e a F ő i g a z ­ gatóság részéről olyan koordináló tevékenység, l e d é k e n y a n y a g g a l és n a g y t e r ü l e t ű kat segítené dékeny

szállítási

kötelezettsége

feltárással

a nem

fülle­

alól.

érdekében

f o k o z n u n k k e l l a z anyagi

a kitermelők, a fogatosok és a kerületvezető A

fül­

erdőgazdaságo­

m e g a k r i t i k u s i d ő b e n o l y m ó d o n , h o g y mentesítené

anyagok

9. A z ú j u l a t m e g k í m é l é s e get

amellyel a nagymennyiségű

felújító vágással rendelkező

erdészek

érdekeltsé­

részére.

kapcsolatos tapasztalatokat az alábbiakban tudnám

összefog­

lalni: 1. A a

háromszenteki gyűjtőút vonalvezetését

könnyűburkolatú

hordalékos,

utak

építését

nagy szerves

lehetőleg

anyagú

talaja

figyelembe véve

kerülni

ezekkel

kell,

a

völgyfenéken

mivel

a

völgyfenék

burkolatokkal szemben

tá­

m a s z t o t t alépítményi szilárdságot n e m biztosítja. Ha

mégis völgyfenéken

folyásos

vízlevezető

kényszerülünk

árokrendszert

kell

utat vezetni,

kiképezni,

mindkét

mert

a

oldali

lassú

gyors-

vízelvezetés

k ö n n y e n a z a l é p í t m é n y átázását idézheti elő. 2. A

k ö n n y ű burkolatú utak üzemszerű használata során

hetetlenül a

szükséges

záróréteget

fogatos

forgalom

felszakítják

és

bonyolítható

mivel

a

lovak

le, járási

csak

az

elkerül­

m e r t a l o v a k éles sarkai sávján

gumikerék,

e g y é b tömörítést biztosító

eszköz n e m halad végig, a középső szakasz

szerkezetűvé

csapadék beszivárgását

válik, s

3. E r ő s e n k ö t ö t t

ez a

agyagtalajon —

mivel

nagymértékben

poríthatósága

nem

vagy

morzsás

előmozdítja.

biztosítható

—

cementstabilizációs eljárás kivitelezésétől tartózkodjunk. 4.

A z útpászta szélességének

h o g y a nap latú

szárító

utakon. A

hatása

megválasztásában

a legfontosabb

n e m stabilizált

tartó a l é p í t m é n y állékonysága

figyelembe

szilárdsági

szerkezetek

tényező

kell

(padkák, árokrézsük), a

ároknélküli

mértékben

áll

( b e l s ő v í z e l v e z e t ő á r o k n é l k ü l i ) utak

ez

fenn

ott,

koratavaszi közlekedést

ahol

az

az úton. A

erdők tavaszi

árnyé­

esetében.

5. A h o l a g y a g t a l a j o n k e r ü l s o r k ö n n y ű b u r k o l a t ú ú t építésére, az

azt,,

burkolatot

sokkal n a g y o b b m é r v ű a napos, m i n t a z

kolt és e n n e k k ö v e t k e z t é b e n ki n e m száradható talaj

kell

venni

a könnyű-burko­

ott

építésétől.

fafaj összetétele

óvakodni

Fokozottabb

szükségessé

hóolvadás következtében

teszi

v í z az, a m e l y óriási m é r t é k b e n csökkenti a z a l é p í t m é n y teherbíróképességét. teherbíróképesség

visszanyerése

hosszú

időt

vesz

igénybe,

mivel

a

a

leszivárgó A

vízátnem-

eresztő b u r k o l a t a kiszáradást késlelteti. 6. tése

Megfelelő

célszerű

bilizáció, 7.

A

és

körülmények gazdaságos.

amennyiben forgalom

m a t o s terhelést

helyi

között

a

bányakavics-bitumen

Ugyancsak építési

szempontjából

ajánlható

anyag a

a

stabilizáció

(bányakavics)

sta­

rendelkezésre

bányakavics-bitumen

stabilizáció

áll. a

j ó l állja, v i s z o n t n e m m o n d h a t j u k el ezt a t a l a j c e m e n t

zációról, m i v e l a z a f o r g a l o m alatt n e m 8. A k ö n n y ű b u r k o l a t ú m e g a tervszerűséget,

utak

mutatkozott kellő

karbantartása

fokozott

m i n t a h a g y o m á n y o s utak esetében.

során n a g y gondot kell fordítani

a hótalanításra,

folya­ stabili­

szilárdságúnak. mértékben A téli

h o g y a tavaszi

n e a n a p olvasztó, h a n e m szárító hatása érvényesüljön.

épí­

bányakavics-cement

kívánja karbantartás

hóolvadáskor

HOZZÁSZÓLÁSOK Bogár István, az OEF műszaki fejlesztési osztálya építési csoportjának vezetője az elhangzott szakmai előadásokhoz történt hozzászólások során röviden vázolta az erdőfeltárás országos helyzetét: . . .„Az erdőfeltárási munkák hazánkban rendszeresen az 1947 év után indultak meg. Ha visszatekintünk az elmúlt 16 esztendőre, láthatjuk, hogy a megépített úthosszakon túlmenően előrehaladást értünk el a feltárási munka minő­ ségében, a kivitelezés gazdaságosságában, az anyagmozgatás korszerűbbé tételében, az erdőgazdálkodás önköltségének csökkentésében, összesen 522 km burkolattal ellá­ tott út, 318 km műszelvennyel ellátott földút megépítése tükrözi a fejlődést. Az első időszakban — 1956. évig — a sokhelyütt nagyobb tömbökben túltartott állományok kitermelésének lehetővé tételét kellett megoldani. Ekkor a főfeltáró vonalak, a fa­ anyagmozgatás szállítási szakaszának építésére kerülhetett csak sor. A termelési költségek csökkentése később előtérbe helyezte a közelítés távolságának leszorítását. Ennek érdekében a kiszállítás útvonalainak építése kezdődött el. Első időben árok nélküli földutakat terveztünk és építettünk. Ilyen földutak létesültek Zalában, Somogyban és a hegyvidéki erdőterületeken egyaránt. A z 1959 év óta a beruházások gazdaságosságának szem előtt tartásával az erdőfeltárási alaptervek javaslatai alap­ ján a forgalom igényeit és az alépítmény talajának teherviselőképességét figyelembevéve könnyűburkclatú, a kőben szegény erdőterületeken pedig>. különböző stabilizá­ cióval készült utak építése indult meg. Az erdei utak stabilizációjának kezdő lépései hazánkban — rövid kísérleti szakaszok figyelmen kívül hagyásával — Vétyemben történtek meg. Nem mulaszt­ ható el ezért itt azon lelkes szakemberek nevének megemlítése, akik az első lépések részesei voltad: tervezés részéről dr. Herpay Imre, a kivitelezés részéről Demeter Sándor építésvezető és Kovács József művezető . . . " A szóbariforgó feltárási munkának az országos egészbe való helyezése után felnívta a figyelmet a stabilizált utak további gondozására. „ A vétyemi erdőterület fel­ tárásának jövő évre tervezett befejezésével párhuzamosan me>j kell oldani az elké­ szült utak fenntartásának kérdését is. Korszerű utak korszerű fenntartást kívánnak meg. A közeljövőben egy-két helyen meg kell valósítani az erdei utak gépesített fenntartását. Ahol egy erdészeten belül 8—12 km hosszú úthálózat épült, ott a mun­ kák szakszerűbbé, rendszeresebbé és olcsóbbá tétele érdekében át kellene térni a brigádos fenntartási munkamódszerre. A stabilizált erdei utak fenntartási munkáinak teljes gépesítését kísérletképpen a Délzalai Állami Erdőgazdaság területén ter­ vezzük . . . " Cornides György, az Erdészeti és Faipari Tervező Iroda erdőfeltárási osztályának vezetője a helyi erdő­ feltárási adottságokra világított rá: „ A zalai dombvidék útépítési szempontból lényegesen eltér a hegyvidéken megszokott adottságoktól. Ennek a következményeit le kell vonnunk mind a feltáró hálózat tervezésében, mind a kialakítandó anyagmoz­ gatási rendszerben. A leglényegesebb eltérés az, hogy addig amíg az ún. földutak, vagy a mi osztályozásaink szerint III o. utak hegyvidéki viszonylatban a talajadott­ ságok következtében igen nagy segítséget jelentenek az anyagmozgatás költségeinek csökkentésében, itt Zala megyében, a nehéz agyagtalajon, viszonylag magasabb csapadékmennyiség mellett, csak nagyon kis előnyt biztosítanak. Ezért a készülő fel­ tárási alaptervben, a Somogy-Zselicség alaptervéhez hasonlóan, csak burkolattal ren­ delkező utak építését tervezzük. Ez természetesen az 1 km úthosszra eső átlagos út­ építési költségeket jelentősen emeli, aminek következtében az útsűrűséget — a lénye­ gesen nagyobb növedékértékek ellenéra is — az országos, vagy inkább hegyvidéki átlaghoz képest alacsonyabban kell megválasztanunk (cca 14—16 fm/ha értékben). Ez a hegyvidéki viszonyokhoz képest nagyobb közelítési távolságokat és az alkalma­ zandó közelítési eszközök nagyobb átlagos mozgatási távolságát jelenti. A közelítő eszközök megválasztása során erre tekintettel kell lennünk: a viszony­ lag magas üzemóra költségek ellenére is igen hasznos és a gyakori vízmosásos része­ ken szinte nélkülözhetetlen eszköz ma és a jövőben az Unimog. Az építési költségek csökkentése érdekében és a talajadottságok miatt ez a vidék a stabilizálás hazája, mégpedig elsősorban a meszes stabilizálásé, amelyet külföldön is az ilyen csapadék-

A szurkosároki úttal feltárt

bükkös

dús — sőt dúsabb — vidékek nehéz, mély agyagtalaj áin alkalmaznak a legnagyobb eredménnyel, a hagyományos kőburkolatú felépítményekkel szemben . . . " Az eredményesen követhető módszer egyszerű kifejtése után jó gyakorlati érzék­ kel rámutatott az anyagmozgatási költségek csökkentésének átmenetileg hatásos mód­ jára: „Az Erdőgazdaság területén, hasonlóan a somogyi dombvidékhez, nagyon sok olyan évszázados földút van, amelyek bizonyos időjárási körülmények között gépko-

c s i v a l is j á r h a t ó k , i l l e t v e j á r h a t ó k v o l n á n a k s o k k a l n a g y o b b m é r t é k b e n , h a a z e g y e s pontokon, ugyancsak évszázadok óta meglevő kátyúk azt nem akadályoznák. A k i k a t e r ü l e t e n g é p k o c s i v a l t ö b b a l k a l o m m a l is k ö z l e k e d ü n k , e z e k e n a z u t a k o n j ó l é r e z z ü k ezt. H a ezeket a n e m e g y s z e r c s a k n é h á n y m é t e r e s s z a k a s z o n elterülő k á t y ú ­ k a t g y ö k e r e s e n m e g s z ü n t e t n é k , lényegesen növelhetők ezeknek az utaknak használ­ hatósági időtartamát é s c s ö k k e n t h e t n ő k a z o r s z á g o s á t l a g h o z k é p e s t i t t a m ú g y i s m a ­ gas anyagmozgatási költségeket..."

Herpay Imre, a z Erdészeti és F a i p a r i E g y e t e m a d j u n k t u s a részletesen foglalkozott h o z z á s z ó l á s á b a n a stabilizált földutak létesítésének és fenntartásának egyes m ű s z a k i kérdéseivel, m a j d érdekes gondolatokat fűzött az eiőadásnak anyagmozgatási részéhez: . . . „ A z előadá son túlmenően n e m szükséges bizonygatni, hogy ilyen á l l o m á n y o k b a n és ilyen viszo­ n y o k k ö z ö t t c s a k megfelelő feltáróhálózat kiépítése után lehet rendszeresen és cél­ jainknak megfelelően gazdálkodni. M i n é l t ö b b a f ü l l e d é k e n y a n y a g , m i n é l r o s s z a b b a k útépítési szempontból a talajviszonyok, annál több időjárásbiztos útra v a n szükség. Az ittenihez hasonló t a l a j v i s z o n y o k között a közönséges f ö l d u t a k s e m m i t s e m segí­ t e n e k , a g y ű j t ő u t a k a t is p á l y a s z e r k e z e t t e l k e l l e l l á t n i . A f e l t á r ó h á l ó z a t k i é p í t é s e t e h á t költségesebb, ezt a többletköltséget a z o n b a n az utakra gravitáló n a g y o b b f a m e n n y i ­ s é g e l b í r j a . D e n i n c s is m á s v á l a s z t á s i l e h e t ő s é g ü n k , m e r t v a g y b i z t o s í t j u k a f a k i h o zatalát azzal, hogy a gyűjtőutakon is megfelelően méretezett pályaszerkezeteket a l k a l m a z u n k , v a g y n e m t u d j u k a f á t k i h o z n i , ill. c s a k o l y a n k ö l t s é g e k á r á n , a m e l y ­ ről e l e v e n e m lehet szó, E g y i k - m á s i k kísérleti s z a k a s z n e m egészen megfelelő állé­ k o n y s á g a b i z o n y í t j a , h o g y i l y e n v i s z o n y o k k ö z ö t t a g y ű j t ő u t a k o n i s kellő vastagságú pályaszerkezetre v a n s z ü k s é g . A k ö l t s é g e k l e s z o r í t á s á t n e m s z a b a d a v a s t a g s á g c s ö k ­ kentésével erőszakolni, h a n e m korszerű, többrétegű, helyi anyagokból készülő pálya­ szerkezet tervezése célravezető. Itt nagy, sőt d ö n t ő szerepe v a n a k ü l ö n b ö z ő t a l a j ­ stabilizációknak, a helyi a n y a g o k n a k , m i n t pl. a k ö z é p h e g y s é g e k b e n előforduló t e r m é ­ szetes k ő t ö r m e l é k n e k , és az aszfaltoknak. H e l y e s tervezési e l v e k a l k a l m a z á s a esetén azonos teherbírást feltételezve 50—150 eFt/km takarítható m e g a szokványos meg­ o l d á s o k k a l s z e m b e n ú g y , h o g y e g y i d e j ű l e g c s ö k k e n n e k a k a r b a n t a r t á s i k ö l t s é g e k is. Említés történt a közelítő eszközöknek erdészetek közötti átcsoportosításáról. Ezzel k a p c s o l a t b a n s z e r e t n é m felhívni a f i g y e l m e t a m u n k a s z e r v e z é s n e k , és az ún. m u n k a t u d o m á n y n a k a f o n t o s s á g á r a . E r r e a t u d o m á n y á g r a é s f ő k é n t a matematikai mód­ szerek alkalmazásárai sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani. A z e d d i g i k u t a ­ tásokat két fő i r á n y b a n lehetne folytatni. Egyrészt, fel lehetne állítani e g y olyan m a t e ­ m a t i k a i modellt, a m e l y az a n y a g m o z g a t á s egészét m a g á b a foglalná tőtől a vasútállo­ m á s i g , ill. f e l d o l g o z ó ü z e m i g . A k ü l ö n b ö z ő v á l t o z ó k s z é l s ő é r t é k e i n e k meghatáro­ zása elektronikus s z á m í t ó g é p e k k e l n e m o k o z nehézséget. E z a m ó d s z e r reális és m e g ­ bízható választ a d n a az optimális útsűrűségre, az optimális gépesítésre, a gépesítés helyes elosztására az a n y a g m o z g a t á s különböző fázisai között, a beruházások gazda­ ságos m e g o s z t á s á r a a g é p e k és u t a k között stb. A m e g l e v ő kutatási e r e d m é n y e k ilyen m ó d o n történő továbbfejlesztésének első lépéseként legalábbis választ kapnánk az itt érvényesülő tendenciára. Másrészt felhasználhatók a matematikai módszerek az ésszerűbb szállításszervezés k i a l a k í t á s á r a is. I s m e r e t e s , h o g y n é p g a z d a s á g u n k több területén sikerrel a l k a l m a z t á k a lineáris programozást. Ű g y gondolom, hogy egy ilyen erdőgazdaságban, amely jelentős összegeket fordít az anyagmozgatásra, a m a t e ­ matikai módszerek alkalmazása százezrekkel javítaná az erdőgazdaság eredményes­ ségét. A z t h i s z e m kevés olyan e r d ő g a z d a s á g van, amelyről nem lehetne ugyanezt e l m o n d a n i . Teljes m é r t é k b e n egyet lehet érteni a gazdaságon, és n e m a z erdészeten, belüli szervezéssel, h a a n y a g m o z g a t á s i p r o b l é m á k r ó l v a n szó. E z e k a k é r d é s e k kisebb egységen belül nem is oldhatók meg gazdaságosan. A b e s z á m o l ó m e g h a l l g a t á s a u t á n az a b e n y o m á s o m , hogy ezen a területen m é g v a n olyan rejtett tartalék, amelyet b e ­ r u h á z á s n é l k ü l , v a g y k e v é s b e r u h á z á s s a l fel l e h e t n e tárni. A t ö b b és j o b b m i n ő s é g ű t e r m é k előállítását, v a l a m i n t a talaj t e r m ő e r e j é n e k fenntartását, sőt f o k o z á s á t célzó,

a biológia tudományára alapított erdőművelési valóság, ha számolunk a technikai lehetőségekkel.

elgondolásokból

csak

akkor

lesz

Enélkül vagy n e m valósul m e g az elgondolás, v a g y olyan költséges a technikai keresztülvitele, hogy gazdasági szem­ pontból hátrányosabb, mint ha semmit sem tettünk volna. Nekünk a különböző szempontok, szükségességek és lehetőségek összeegyeztetésével gazdaságosan kell termelni, ezért üdvözölhetjük az erdőgazdaságnak ilyen törekvéseit. . . "

Bükkös erdeifenyves a Szentpéterföldei

Dr. Magyar

Erdészetben

János,

egyetemi tanár a bükkösök fatermesztési kérdéseit vizsgálta hozzászólásában. A termelést a tervbevett végtermék határozza meg. Ez ebben az esetben továbbra is a hámozási rönk, a legnagyobb mennyiségben és legjobb minőségben. A termelési cél szabja meg egyben a szükséges vágáskort. Gondos, számszerű értékeléssel kell ezt meghatározni, mert mindaddig, amíg ez tisztázatlan, bizonytalan az erdőnevelési munka is. Felhozta a V-fák számának még mindig vitatott voltát és végül rámuta­ tott a V-fák kiválasztásának legfontosabb szempontjaira.

TANULMÁNYÚT A régi i s m e r ő s — h a az u t ó b b i é v t i z e d b e n n e m j á r t erre — v a g y az, a k i csak hírből ismerte a Göcsejt, a göcseji bükktájat, u g y a n c s a k n a g y o t nézhetett most az O E E vándorgyűlésének tanulmányútján. A z útmutató, mint nyomtatott idegenvezető kissé röstelkedve mentegeti mindazt, a m i t elmaradottságában ál­ t a l á b a n jelentett v a l a m i k o r a „ G ö c s e j " és h o l h ű t l e n ü l kiveszi m a g á t belőle, hol beleérti m a g á t m e l e g szeretettel. V a l ó b a n n e m s o k j ó t jelentett ez a t á j n é v e g y k o r . G ö c s ö r t ö s terepbe szorí­ tott a p r ó szántók, n a p s z á m a m i n d e n t körülölelő feudális birtokon, úttalan er­ dőségek, szinte kilátástalan sötétség, a m i t a b ő v e n t e r m ő „ n o h a " - b o r állítólagos szemrontó hatása csak tovább f o k o z o t t . . . A dolgok rendje azonban, h o g y a fejlődés során a l e g e l m a r a d o t t a b b részek teszik a l e g n a g y o b b lépést előre. K é t n a g y l e n d í t ő j e is v o l t a h a l a d á s n a k : a z e g y i k a z olaj, a m á s i k a z e r d ő k álla­ mosítása. A z olaj i p a r v i d é k k é tette a z ősi tájat, az államosítás p e d i g l e h e t ő v é tette a z e r d ő g a z d á l k o d á s iparosítását. E b b e a megváltozott göcseji tájba kalauzolta a vándorgyűlés rendezősége ez a l k a l o m m a l a g y ű l é s résztvevőit. A természeti b e m u t a t ó h ű e n illusztrálta a z előző napon elhangzott s z a k m a i előadásokat. Megismertetett a bájosan k e d v e s zalai tájjal, b e m u t a t t a a z o r s z á g n a k talán l e g s z e b b b ü k k ö s e i t , szemléletes k é p e t adott az erdőfeltárási m u n k á k r ó l és e g y rendkívül m u t a t ó s felújító vágáson k e ­ resztül adott ízelítőt a z E r d ő g a z d a s á g e r d ő m ű v e l é s i m u n k á i b ó l . A bükkösök közül a legnagyobb hatású kétségtelenül a „ v é t y e m i bükkös" néven i m m á r országszerte híres állomány. A rendkívüli termőhelyi adottságok i s m e r e t é b e n is l e n y ű g ö z a z E R T I k í s é r l e t i t e r ü l e t n e k n y i l v á n í t o t t r é s z l e t 8 0 0 k ö b ­ méteres hektáronkénti fatömege. A z átlagos mellmagassági átmérő ebben 56 cm, a m a g a s s á g 38 méter. D e n e m ritka a m é t e r e s á t m é r ő és 4 0 m é t e r e n felüli m a g a s s á g sem. A simakérgű, elefántszürke törzsek, m i n t g y á r k é m é n y e k m e ­ r e d n e k elő a t a l a j b ó l és r o p p a n t f a t ö m e g ü k ( e g y e n k é n t 1 3 — 1 5 m ) , h i b á t l a n egészségük mindennél jobban tanúskodik a b ü k k számára rendkívül kedvező termőhelyi viszonyokról. A tipológiai h a j l a m ú résztvevők m i n d j á r t a nevezetes zalai b ü k k ö n y n e k , a zalai b ü k k ö s ö k lágyszárú k a r a k t e r n ö v é n y é n e k keresésére indultak, de ez elvirágzott állapotban n e m volt e g y k ö n n y e n felismerhető. 3

E z a rendkívüli adottságokkal rendelkező v é t y e m i erdőtest v a l ó b a n m e g ­ érdemli azt a r e m e k feltáróhálózatot, a m i t a t a n u l m á n y ú t részvevőinek alkal­ m u k volt bejárni. A főfeltáró úthoz csatlakozó háromszenteki, valamint építés alatt álló sz urkos ároki g y ű j t ő u t a k v o n a l v e z e t é s e célszerű. A h e l y e n k é n t m á r é v e k óta f o r g a l o m alatt álló, k ü l ö n b ö z ő eljárással készült s z a k a s z o k r e n d k í v ü l szemléletesén m u t a t j á k az egyes eljárások előnyeit, hátrányait. K i t ű n ő t a n u l ó ­ iskolája ez a z erdei útépítésnek. V i s s z a g o n d o l v a a m é g n é h á n y é v előtti, d e f ő ­ leg a h á b o r ú előtti útviszonyainkra, n e m lehetett ö r ö m t e l i m e g h a t ó d o t t s á g n é l ­ k ü l olvasni a s o r o m p ó v a l ellátott erdei ú t b e j á r a t á h o z tűzött tilos-táblán a fel­ iratot:

„Csak

gumikerekű

járműveknek!"

C s a k a k i a m ú l t b a n is szolgált, t u d j a i g a z á n értékelni, ilyen útjaink fokú

és o l y a n j á r m ű v e i n k is v a n n a k

igényeknek

eleget tesznek.

Ezeken

már, amelyek

az utakon

nem

m i t jelent az, ezeknek

csak a

a

hogy

magas­

kiszállítás

bo­

nyolódhat m á r g y o r s a n és gazdaságosan, de b e v o n u l h a t r a j t u k az e r d ő b e a f e j letebb technika, kában

a

fizikai

közelebb kerülhet a kezelő, a z irányító, csökken az erdei igénybevétel

és

megnő

ezzel

arányosan

a

szellemi

erő.

mun­

Ütközben ván

Bucsutára Bázakerettyén rövid pihenőt

és az olaj ü z e m m ű v e l ő d é s i

tartott az

házának kertjéből jellegzetes

autóbuszkara­

zalai táj tárult

a

résztvevők elé — a távolban elvesző erdőkoszorúzta lankák, szelíd d o m b o k közt k a n y a r g ó p o r m e n t e s u t a k , szétszórtan, itt is ott is l e n g ő o l a j h i m b á k , és

városias

h á z t ö m b ö k az egykori falu helyén. Bucsutáról erdei vasút vitt a bánkürtösi természetes felújítási terület tekintésére.

meg­

Itt a b ü k k ö s ö k f e l ú j í t á s á n a k p é l d a s z e r ű k é p e t á r u l t a n é z ő k elé.

több m i n t 20 ha-os erdőrészlet a felújításának tizenötödik

évében volt

A

látható,

k ö z v e t l e n ü l a b e f e j e z é s előtt. A z eredetileg e g y e n l e t e s m e g b o n t á s k o r á n tért a csoportos felszabadításra magasabb fekvésekben kon

kívül

lefelé

ennek

és e n n e k

alakította ki. A r e n d k í v ü l k e d v e z ő t e r m ő h e l y i

köszönhető,

fokozatosan

csökken.

át

f ő b b gócait elsősorban a gerinc mentén,

hogy az újulat

fent

A z anyafák alkotta

l á b a z a t b a n á l l a n a k és itt v á r j á k m i e l ő b b i

erősödött

utolsó

a l e g s z i g o r ú b b b í r á l ó is csak m e g e l é g e d é s s e l

m e g legelőször

csoportszegélyek

eltávolításukat. szemlélheti.

Ezt a

a

viszonyo­ és

már

felújítást

a

még

Ilyen m u n k á v a l a

za­

lai b ü k k ö s ö k f e n n m a r a d á s a elé b i z a k o d v a n é z h e t ü n k .

* A t a n u l m á n y ú t végén, a c i k l á m e n n e l díszített fehérasztalok mellett, az a l k o ­ nyatban kigyulladt tábortüzek búcsútintő közben teljes egyöntetűséggel

lángjainál felcsendült

édes-bús

dalok

alakult ki a vélemény, h o g y a nagykanizsai

ván­

dorgyűlés az eddig l e g j o b b a n szervezett, l e g n a g y o b b sikerűekhez tartozott. nyes

ízlés és m e l e g

szeretet

jellemezte a vendéglátó

nagykanizsai

csoport

d e n e g y e s t a g j á n a k m u n k á j á t . K ü l ö n k e l l m e g e m l í t e n i a z o n b a n Földes vezető

erdőrendezési

t é s i e l ő a d ó é s Bondor

felügyelő Antal

g o n d o s m u n k á j á t , a k i Demeter

és részben m e g í r á s á v a l n a g y b a n járult

a l á t o t t a k s z a k m a i é l m é n n y é v á l á s á h o z , é s Bősze fáradságos munkáját, amellyel a munkánknak

és

Kálmán mélyépí­

erdőművelési csoportvezető közreműködésével a v á n ­

dorgyűlés útmutatójának szerkesztésével

tette

Sándor

Igé­ min­

városi

törekvéseinknek

Aladár

műszaki

m ú z e u m kiállításán széles

tömegek

megismerését.

csoportvezető

keresztül

részéről

való Jérőme

lehetővé mélyebb René.

A KÖZGYŰLÉS RÉSZTVEVŐI A b a Kornél, Nagykanizsa; A n d o r József és felesége, Nagykanizsa; A r i Károly, Szolnok; Á c s József. B a r c s : A k ó s László, B p . ; dr. Balassa Gyula, B p . ; Balázs István, Zalaegerszeg; Baldauf Gyula, R é p c e l a k ; B a l o g h István, K a p o s v á r ; B a l s a y László, G y ő r ; Barabás Attila, Nyír­ egyháza; Barna József, Nagykanizsa; Baráth László, Sopron; Barthos Gyula, Nagykanizsa; Barthos Tibor, Z a m á r d i ; B a u m a n n A d á m , P é c s ; Bánszegi József, Sárospatak; B á n y a i Endre, B p . ; B e n e d e k József, N a g y k a n i z s a ; B e d ő István, N a g y k a n i z s a ; B e ü ő Ferdinánd, N a g y k a n i z s a ; Beiwinkler G y ő z ő , Baja; Bellér Péter, S o p r o n ; B e n e József, Nagykanizsa; B e n e d e k András, Miskclc; Berki Miklós, Zalaegerszeg; Bernáth Kálmán, Párád; Bicsak Imre, Nagykanizsa; B o a Sándor, N a g y k a n i z s a ; B o é r Ferenc, K e s z t h e l y ; B o d a József, S z e g e d ; B o d n á r Attila és felesége, N a g y k a n i z s a ; B o g á r István, B p . ; B o g á r József, K e c s k e m é t ; B o g y a i László, G ö d ö l l ő ; B o d o r Béla, D e b r e c e n ; B o n d o r Antal, Nagykanizsa; B o r o k József, Kaposvár; B o r s a y Ferenc, B p . ; Borsodi Istvánná. M i s k o l c ; B o r s o d i Imre, V e s z p r é m ; B o s k ó József, G ö d ö l l ő ; B ő s z e A l a d á r és felesége, N a g y k a n i z s a ; B u k r i József, V á c ; Buti J á n o s és felesége, N a g y k a n i z s a ; Czita József, Balassa­ g y a r m a t ; Cseke Albert, P é c s ; Csillag V i n c e , Keszthely; Csiszár K á l m á n és felesége, N a g y k a n i ­ zsa; Csokona Sándor, Zalaegerszeg; Csondor Ferenc, Nagykanizsa; Csondor Vilmos, Letenye; Csontos G y u l a és felesége, K e c s k e m é t ; Csordás László és felesége, Nagykanizsa; Csóri János, Veszprém; Csőgör Mária, Székesfehérvár, Csotönyi József és felesége. Baja; Dankó Gábor, D e b r e c e n ; D a n k o s Lajos, Zalaegerszeg; D a n s z k y István, B p . ; D a r a b o s Sásdor, Keszthely; D a r ó c z y József, D e b r e c e n ; Debreceni Imre, Nyíregyháza; D e m e t e r Sándor, Nagykanizsa; Dérföld Antal, B p . : D é v é n y i Antal, Esztergom; Dianovits Sándor, S z é k e s f e h é r v á r ; D o k l e a István, B p . ; D ó m j á n Béla, Mif-kolc; D ó m j á n János, N a g y k a n i z s a ; D r a s k ó c z y József, B p . ; D r á v e c József, K a p o s v á r ; D v o r s z k y J ó z s e f , P á r á d ; E c s e k E r n ő , T a t a b á n y a ; Egs^ed Z s i g m o n d , K a p o s v á r ; É b e n hardt Sándor, Székesfehérvár; Édes István. Székesfehérvár; Élő Ferenc, Gödöllő; Farkas Pál, ZEmáidi; Farkas Vince, Párád; Fatalin Gyula, Zalaegerszeg; Fekete Gyula, Bp.; Ferenczi László, N a g y k a n i z s a ; F o n y ó d i József, B p . ; Földes K á l m á n és felesége, N a g y k a n i z s a ; Francsits F e r e n c , N a g y k a n i z s a ; F r a n k István, S z e g e d ; F r e y József, Szekszárd; F r i g y e s N á n d o r . P é c s ; Fritsch Antal, B p . ; Fuisz József, N y í r e g y h á z a ; Fullér József, N a g y k a n i z s a ; F ü h r e r Ernő és fele­ sége, Nagykanizsa; Fűzi Tibold. Szombathely; Galambos László, Nagykanizsa; Gazsó Sándor, Z a l a e g e r s z e g ; dr. G á b o r A r o n , B p . ; Gál István, E g e r ; dr. Gál János és felesége, S o p r o n ; Gál Sándor, Zalalövő; Gáspár Hantos Géza, Keszthely; Gáti Zoltánná, Nagykanizsa; Gerendás Lajos és felesége, Barcs; Gergác Mihály, Sopron; Gerse Károly, Zalaegerszeg; Gigler Ferenc, Pápa;

Godena Albert, Nagykanizsa; G ö d i n e k Miklós, Nagykanizsa; id. G ó l y a János, S z o l n o k ; G ö m ö r i János, Nagykanizsa; Gráczki Ferenc, Nagykanizsa; H á g e n Ferenc, Budakeszi; Hajdú István, Barcs; Halász Mihály, Pápa; Hardi István, Nagykanizsa; H e g y i András, Pápa; Heitz Istvánné, Nagykanizsa; Heizinger Béla, V á c ; Herceg Endre, Nagykanizsa; Herpay Imre, Sopron; Hédii Károly, Nagykanizsa; H i b b e y Albert, B p . ; Hollósy Miklós, S z e g e d ; H o p p József, Nagykanizsa; dr. H o p p V i k t o r , S z o m b a t h e l y ; H o s z b o r F e r e n c , Z a l a e g e r s z e g ; H o r v á t h Béla, Nagykanizsa; Horváth Géza, Nagykanizsa; Horváth Emil, K a p o s v á r ; Horváth Imre, K a p o s v á r ; Horváth István, K e c s k e m é t ; Horváth József, P é c s ; Horváth Jenő, Nagykanizsa; Horváth Károly, Nagykanizsa; Horváth Lajos, Nagykanizsa; Horváth Lajos, Miskolc; Horváth Lajos, Kaposvár; Horváth László, K e c s k e m é t ; Horváth László, N a g y k a n i z s a ; Iharos István, S z e g e d ; Illyés József, Balassagyarmat; I n k o v i c s F e r e n c , Z a l a e g e r s z e g ; Illés Z o l t á n , P é c s ; J a c h y m c z y k István és f e l e s é g e , N a g y k a n i z s a ; Jancsó G á b o r , Zalaegerszeg; J a n k ó János, Székesfehérvár; J á m b o r József, Nagykanizsa; Jánosi Emil, Z a m á r d i ; Járási Lőrinc, Sárospatak; dr. Járó Zoltán, B p . ; J o ó Bálint, E s z t e r g o m ; Józsa Ottó, N a g y k a n i z s a ; J u h a r o s László, B a j a ; J u n l D e z s ő , Z a l a e g e r s z e g ; Káli János, Nagykanizsa; dr. K a l m á r Zoltán. B p . ; K a l m á r János, N a g y k a n i z s a ; K a l t e n b a c h Ferenc, Székesfehérvár; Kál­ m á n Dezső, B p . ; k á l o v i c s József, N a g y k a n i z s a ; K á s a István, Z a m á r d i ; Kasza F e r e n c és fele­ sége, P é c s ; Katzenbach János, Kecskemét; Kele János, Nagykanizsa; Kenései Rudolf, N a g y ­ kanizsa; dr. K e r e c s é n y i Edit, N a g y k a n i z s a ; K e r e s z t e s G y ö r g y , S z o m b a t h e l y ; dr. K e r e s z t e s i B é l a és felesége, B p . ; Kertay István, Z a m á r d i ; Keszthelyi István, B p . ; Kiss Gyula, Z a l a e g e r s z e g ; Kiss Ipoly, B p . ; R. Kiss József, M i s k o l c ; Kiss László, N a g y k a n i z s a ; Kiss Miklós, Tatabánya; Kiss Rudolf, Bp.; Kiss Vince, Veszprém; Kiss Zoltán, Nagykanizsa; K o c s á r d y Károly, Gödöllő; Kocsis Sándor, Nagykanizsa; Koltai László, Andráshida; K o n d o r János, Keszthely; K o n k o l y Alajos, Nagykanizsa; K o p a s z Margit, Gödöllő; K o r b a János, Pápa; K o r m o s István, Balassa­ g y a r m a t ; K ó s a Pál, N a g y k a n i z s a ; K ó s a Sándor, N a g y k a n i z s a ; K o v á c s Ferenc, Nagykanizsa; Kovács Géza, Balassagyarmat; K o v á c s Imre, Zalaegerszeg; K o v á c s Jenő és felesége, E g e r ; Kovács Károly, Nagykanizsa; Kovács Lajos, Nagykanizsa; Kovács Lajos, Pápa; Kovács Lajos, Eger; K o v á c s Sándor, Keszthely; K o v á c s Tibor és felesége, D e b r e c e n ; K o z m a László, Gödöllő; Kőnig Tibor, Kaposvár; Köveskuty György, B p . ; K ő b á n y a i György, B p . ; K r a m e r Antal, P é c s ; Kricsfalvy Viktor, S z e g e d ; K r í m m e l József, Nagykanizsa; Krisztián G y u l a , B p . ; K u r u c z Béla és felesége, G ö d ö l l ő ; L a c z ó Géza, V á c ; László Attila, Székesfehérvár; L e m m e r Józsefné, K e c s k e ­ mét; Lengyel Béla, Sárospatak; Leránt Lajos, Nagykanizsa; Lippenszky György, Keszthely; L o m b o s Tibor, V á c ; Lőrincz Lajos, Miskolc; L u k á c s Béláné, B p . ; L u k á c s István, V á c ; L u k á c s István, B p . ; L u k á c s István, K e s z t h e l y ; M a d a s A n d r á s , B p . ; dr. M a g y a r János, S o p r o n ; M a g y a r János, G ö d ö l l ő ; M a j o r A n d r á s és felesége, B a j a ; M a r k o s i Lajos, E s z t e r g o m ; M a r t o n Tibor, Szol­ nok; Malekovics János, Nagykanizsa; Maruska János, Nagykanizsa; Máté Károly, G y ő r ; Mátrabérei Sándor, Nagykanizsa; M a z á n y i K á r o l y , K e c s k e m é t ; dr . M e d v e c z k y István, B p . ; M e g y e r i K á r o l y n é , Nagykanizsa; M e r s i c h Endre, B p . ; dr. M e s k ó József, K e c s k e m é t ; M é s z á r o s István, D e b r e c e n ; Mészáros István, S o p r o n ; M é s z á r o s József, N a g y k a n i z s a ; M é s z ö l y G y ő z ő , B p . ; M i halik P á l é s f e l e s é g e , G y u l a ; M i c h a l o v s z k y István, B p . ; ?Mihályka G y u l a , S z o m b a t h e l y ; M i k e v á r i Tivadar, M i s k o l c ; M i k o l a Ferenc, Z a l a e g e r s z e g ; M i k o l á s K á l m á n , S z o l n o k ; Mikulás J á n o s és felesége, Nagykanizsa; Mocsári János, B p . ; M o g y o r ó s i Gyula, Miskolc; M o h a Sándor, N a g y ­ kanizsa; M o h i G y ö r g y , Sárospatak; M o h o s János, Pápa; Molnár Ferenc, Pápa; Molnár Gyula, Zalaegerszeg; M o l n á r István, P é c s ; M o l n á r K á l m á n , B p . ; M u r á n y i József, P á r á d ; Müller János, Tamási; N a g y Béla, Zalaegerszeg; N a g y Gyula, Miskolc; N a g y István, Székesfehérvár; Nagy Lajos, Nagykanizsa; N a g y László, Nagykanizsa; N a g y Miklós, Tatabánya; N a g y Tibor, Polgár; Nádas József, Zamárdi; Nárai László, Szombathely; N é m e t h Antal, Zamárdi; N é m e t h Ferenc, S z o m b a t h e l y ; N é m e t h Ferenc, S o p r o n ; N é m e t h F e r e n c és felesége, N a g y k a n i z s a ; N é m e t h Ilona, N a g y k a n i z s a ; N é m e t h Irén, Nagykanizsa; N é m e t h J á n o s és felesége, P á p a ; N é m e t h József, P é c s ; N é m e t h Lajos, Székesfehérvár; N é m e t h László és felesége, N a g y k a n i z s a ; N é m e t h László, N a g y k a n i z s a ; N é m e t h V i l m o s és f e i e s é g e , K a p o s v á r ; Ott G y ö r g y , S z ő c s ó n y ; O l á h TiDor, N y í r e g y ­ háza; Oroszlány Endre, G y ő r ; Oswald János, V á c ; Pallos János, V e s z p r é m ; Palotai István, Zalaegerszeg; P a l ó c z József, B p . ; P a n d ú r Mátyás, B a r c s ; Partos Gyula, P é c s ; Patsch Ferenc, N a g y k a n i z s a ; Parádi Ferenc, B p . ; Pataki László és felesége, N a g y k a n i z s a ; P a t k ó József és felesége, Baja; Faulik Géza, Eger; Pálfy Margit, Nagykanizsa; Páll Endre, Zamárdi; Pál József, N a g y k a n i z s a ; Páll Miklós, Nagykanizsa; Páll M i k l ó s n é , N a g y k a n i z s a ; dr. Pántos G y ö r g y , S o p r o n ; P e m F e r e n c és felesege. Nagykanizsa; Perendi József, S z o m b a t h e l y ; Pesthi Ferenc, Zala­ egerszeg; Pirity Á r p á d , Sárospatak; Piroska Jenő, N a g y k a n i z s a ; P l a n d e r József és felesége, Nagykanizsa; Pogacsics Károly, Zalaegerszeg; Porger Károly, B p . ; Porst Éva, Pápa; Porst József és felesége. P á p a ; Pugnc-r Sándor, S z o l n o k ; P u r g e r K á r o l y , V e s z p r é m ; P u t n a i József, G ö d ö l l ő ; Rába János, B p . ; Radics József, N a g y k a n i z s a ; Radnóti Alfréd, S o p r o n ; Radnóti Dezső, B p . ; Raiszky Ottó, B p . ; R á c z József, S o p r o n ; R á k o s József, N a g y k a n i z s a : R e m é n y f i László és felesége, Párád; Retkes László, Kecskemét; Répási László, Pécs; Riedl Gyula, Bp.; Riedl László, B p . ; R o d e k M á r t o n és f e l e s é g e , N a g y k a n i z s a ; R o s s István, G y ő r ; R o t t F e r e n c , B p . ; R ó z s a h e g y i József, N a g y k a n i z s a ; dr. Sali Emil, B p . ; Sáfár József, S á r o s p a t a k ; S á g h l István, B p . ; S á g h i L á s z l ó , Nagykanizsa; Sándor Géza, Esztergom; Schmal Ferenc, Balassagyarmat; Schneider Jenő, Zala­ e g e r s z e g ; dr. S é b o r János, S o p r o n ; S i m o n József, K e s z t h e l y ; S i m o n L a j o s , G y ő r ; S o ó s K á l m á n és felesége, Tatabánya: S ü m e g h y N á n d o r , K a p o s v á r ; Sipos Á r p á d , M o s ó n ; Sitkey János. B p . ; Solti Béla és felesége, Nagykanizsa; S o l y m o s s y József, B p . ; S o m f a i Antal és felesége, N a g y ­ kanizsa; Somfai Baba, Nagykanizsa; S o m m e r Rezső, Nagykanizsa; S o m o d i Jakab és felesége, Tata; Stróbl Kálmán, B p . ; Söjtör János, Nagykanizsa; S ü m e g h Nándor, Székesfehérvár; Szaba­ d o s Imre, N a g y k a n i z s a ; Szabó Béla és felesége, D e b r e c e n ; S z a b ó Elek, Eger; S z a b ó F e r e n c és felesége, Nagykanizsa; S z a b ó Ferenc, B p . ; S z a b ó István, G y ő r ; S z a b ó István, V á c ; S z a b ó János, Barcs; Szabó Károly, B p . ; Szabó László, Nagykanizsa; Szabó Pál, Polgár; Szabó Vendel, N a g y ­ k a n i z s a ; S z a b ó J á n o s , K a p o s v á r : S z a b o l c s J ó z s e f , T a m á s i ; S z á l a i L á s z l ó , K a p o s v á r ; S z á s z i Ele— mér. K a p c s v á r ; Szégezdi László, Tatabánya; Szekeres Gyula, Zalaegerszeg; Szekeres Sándor, Nagykanizsa; Szekeres Sándorné, Nagykanizsa; Szenté József, Nagykanizsa; Szomte Mária, Nagykanizsa; Szentkuti Ferenc, P é c s ; Szentkuti F e r e n c és felesége, K a p o s v á r ; S z e v e r é n y i István, K e c s k e m é t ; Széli E d e , T a t a b á n y a : Szilágyi József, K a p o s v á r ; Szirtes István, N a g y k a n i z s a ; Szita Károly, Nagykanizsa; Szoják Károly, Gödöllő; S z o m m e r József és felesége, Esztergom; Szöllősi József és felesége, K a p o s v á r ; S z ő k e László, V á c ; T a k á c s K á r o l y , S z o m b a t h e l y ; T a k á c s László, Zalaegerszeg; Takáts László, S z o m b a t h e l y ; Tallcs Pál. B p . ; T a r d o s József, E s z t e r g o m ; T a m á s Otó, Nagykanizsa; Tarkossi Sándor, Nagykanizsa; Tálos Mihály, Balassagyarmat; Termann István, S z o l n o k ; Téglás! G y ő z ő . S z o m b a t h e l y ; Tihanyi Lajos, P é c s ; Tildi Béla, T a m á s i ; Tollner G y ö r g y , Székesfehérvár; T o r o n d i K á l m á n , Zalaegerszeg; dr. T ó t h Béla és felesége, B p . ; Tóth Ernő, N a g y k a n i z s a ; T ó t h G y u l a , N a g y k a n i z s a ; T ó t h II. I m r e , B a j a ; T ó t h István, N a g y k a n i z s a ;

Bánokszentgyörgy

16/a erdőrész

90 éves

kocsányostölgyese

Tóth Miklós, Nyíregyháza; Tóth Lajos, Nagykanizsa; Tóth Pál, Szombathely; Tóth Sándor, P á p a ; T ó t h S á n d o r és felesége, G ö d ö l l ő ; V . T ó t h Sándor, S z o l n o k ; T ö l g y e s i Albert, Szeged; T ö r ö k László, Tatabánya; T ö r ö k Ferenc, Zamárdi; Törzsei László, Devecser; Thummerer Vil­ mos, Eger; T u s k ó László, Sopron; T ö r ö k Lajos, Zalaegerszeg; Újházi Béla, G y ő r ; Varga Antal, Nyíregybáza; Varga Gyula, Zalaegerszeg; Varga János, Mikófa; Varga János, Kaposvár; Varga János, T a t a b á n y a ; V a r g a József, Nagykanizsa; V a r g a Lárzló, B á n o k s z e n t g y ö r g y ; Varga László, Nagykanizsa; Varga Lajos. Nagyakamzsa; Vaski László, Nagykanizsa; Vass Sándor, Debrecen; V á c i István, K a p o s v á r ; dr. V á g ó Ö d ö n , B p . ; V e l i c s Gyula, B p . ; Várfalvi József, M i s k o l c ; V e n ­ del Ferenc, Párád: Ventzely Dénes, Keszthely; V é g h Dezső, Szombathely; V é g h Károly, B p . ; V é g h Lajos, P á p a ; V é g v á r i Jenő és felesége, E s z t e r g o m ; Vékási Józsefné, N a g y k a n i z s a ; V é s s e y Tibor, B p . ; Viaszkádl Sándor, S z o m b a t h e l y ; V i d a Zoltán és felesége, E s z t e r g o m ; V i n c z e Béla, B p . ; V ö l g y i László, Zalaegerszeg; V ö r ö s István, B á n o k s z e n t g y ö r g y ; Vukics László, Nagykanizsa; Z á d o r László, M i s k o l c ; Z á g o n i István, B p . ; Z e l n i k István, Z a m á r d i ; Z é k á n y Tibor, K a p o s v á r ; Zsupanek Lajos, Zalaegerszeg.

A z erdészeti növénynemesítéstan oktatása az Erdészeti é s Faipari Egyetemen Dr. T O M P A A men

felsőoktatási

lehetővé

reformnak a

teszi,

hogy

a

K Á R O L Y

végrehajtása

biológia

egyik

erdészeti növénynemesítéstant az önálló tárgyként oktassuk. M i n t h o g y

ágát, az ken

az Erdészeti

igen

fontos

és

Faipari

alkalmazott

Erdőtelepítés-

Egyete­

tudomány­

és Fásítástani

Tanszé­

olyan új tárgyról, illetve olyan

retanyagról van szó, m e l y n e k gyakorlati megvalósítása rövid időn belül majd

a

hatását

fokozásában,

egész

erdőgazdálkodásunkban

szükségesnek

szakközönség

elé tárni

és

észrevételeik,

H a z á n k b a n a z erdészeti meg. 8

1951

előadási

oktatási hogy

és

3

reform

szerény az

őszétől

gyakorlati

erdészeti

órát

lehetőséget,

méretekben

az

az

is — , ö n á l l ó keretén

oktatása alig

fordíthattunk hogy

végre

tárgyként

belül

az

termelékenységének

programját a

megtételét

erdőtelepítéstan

növénynemesítéstant

erdőműveléstan

erdeink

vázlatos

javaslataik

növénynemesítés

mostanáig

ad

és

tartjuk a tantárgy

e

tárgykörre,

1957 óta,

évtizede

indult

fejezeteként

fontosságának

erdészeti

szélesebb

kérni.

egy

egyik

kerüljön

isme­

érezteti

és

csekély

csak

a

felső­

megfelelően

oktatásra.

összesen

10

—

ha

Megjegyezzük, óra

technikumokban

előadásban,

is

külön

tan­

k ö n y v alapján tanítják. Az ben

Egyetem

heti

új

tantervében

2 óra előadással

és

az

erdészeti

növénynemesítéstant

1 óra gyakorlattal, a z a z összesen

s a l é s 1 4 ó r a g y a k o r l a t t a l o k t a t j u k . Fő célunk megismertetni nemesítéssel lehetséges mennyiségi és minőségi többtemnelés méleti alapjait és gyakorlati kivitelezését, továbbá kialakítani ben a fafajok állandó nemesítésén alapuló szemléletet. Az

erdészeti

nővénynemesítás

feladata,

hogy

olyan

a

8.

28 óra

félév­

előadás­

hallgatóinkkal a módszereinek el­ erdőmérnökeink­

fafajokat,

illetve

faj­

t á k a t k e r e s s e n v a g y alakítson ki, a m e l y e k a f a t e r m e l é s s z e m p o n t j á b ó l n a g y jesítőképességgel célja

olyan

vagy

fajták

meghatározott

előállítása,

m i n d minőségi tekintetben

amelyek

fatömeg

és

de a

többi

faminőség

a

rendelkeznek.

fa t ö m e g t e r m e l é s t

mind

növelik. A z erdészeti n ö v é n y n e m e s í t é s

így a súlypontot a gyorsnövekedésű helyeznünk,

tulajdonságokkal

növelését,

mennyiségi,

tanítása

során

fafiajokra, a n y á r r a , a f ű z r e é s a k á c r a

állományalkotó

fő

javítását

fafaj, sem

a tölgy, szabad

a

bükk

figyelmen

tel­

Tehát

és a

kell

fenyők

kívül

hagy­

n u n k . S z á m o s á l l a m b a n o l y a n e l e g y f a k é n t t e l e p í t e t t f a f a j t is n e m e s í t e n e k , a szil, kőris, a j u h a r o k , a z éger, a n y í r s t b . E z e k a k e z d e m é n y e z é s e k

a

mint

magyar

e r d ő g a z d á l k o d á s s z á m á r a is i r á n y m u t a t ó a k . Az

erdei

fák

nemesítésének

szükségességét

és

népgazdasági

jelentőségét

igazolja az a tény, hogy a természetes keresztezésből származó gazdasági fajták, fenyő

valamint

a

kombinációs

stb. hibridek sok

esetben

nemesítéssel több mint

előállított

nyár,

50%-kal múlják

fűz felül

vagy

nyár­ vörös­

a

szülőfajok

és m i n ő s é g i t ö b b t e r m e l é s

lehetősége

fatömeget. A

nemesítéssel

biztosítható m e n n y i s é g i

a legutóbbi évtizedekig a r á n y o k b a n indította ságot

ne

elhanyagolt erdészeti n ö v é n y n e m e s í t é s t

világszerte

m e g . M a m á r alig a k a d o l y a n ország, a h o l a z

foglalkoztatná

ez a

kérdés.

Megszívlelni

való,

hogy

az

erdészeti

v é n y n e m e s í t á s céljaira é p p e n a l e g j o b b a n erdősült és h a t a l m a s fakészlettel delkező országok áldoznak a legtöbbet. A Szovjetunióban, az Egyesült ban,

Kanadában, Svédországban, Finnországban

az erdészeti

nő­ ren­

Államok­

tudományos

zetek és kísérleti á l l o m á s o k egész sorát szervezték m e g , a m e l y e k s z á m á r a düli feladatul a k ü l ö n b ö z ő f a f a j o k nemesítését tűzték ki.

nagy

erdőgazda­

inté^ egye­

Nálunk

rendszeres,

gyakorlati eredményeket

is a d ó e r d é s z e t i

sítés csak a felszabadulás után, 1 9 5 0 — 5 1 - b e n indulhatott

tized a z erdei fák életében igen rövid időszak, hivalkodás nélkül juk,

hogy

nemesítésük

munkát azonban

terén

mégis

számottevő

csak n é h á n y lelkes

kutató

eredményeket

végezte

növényneme­

m e g . Jóllehet

egy

év­

megállapíthat­

értünk

és a b b a n e m

el. E z t

a

kapcsolódott

b e a z e r d ő g a z d a s á g b a n d o l g o z ó s o k száz e r d ő m é r n ö k és technikus, a k i k e t ez ideig nem

állt m ó d u n k b a n f e l v é r t e z n i A

következő

következtében lően,

a

tanévtől

micsurini

filozófiai,

mus

és a

szükséges

genetika

alapján

tételeit. A

társadalmi

elméleti

kerülő

szűkre szabott örökléstani

formális genetika latos

a

oktatásra

tárgy

alapokkal.

keretében

ismereteket,

ismertetjük

és

kevés

óraszám

felfogásunknak

megfele­

ennek

tudományos eredményekkel,

kérdéseket

t u d o m á n y o s szocializmus

világnézetünk,

a

alapján

bíráljuk

elméletekkel

dialektikus

materializ­ okta­

t á s a s o r á n t ö r e k e d n i f o g u n k e g y b e n a r r a is, h o g y a z a l k a l m a z o t t e r d é s z e t i

tudo­

mányszakok,

az

megfelelő

mesítéstan,

erdőművelés,

mint

a

az erdőtelepítés,

elméleti

biológia

alapján értelmezzük.

a

kapcso­

Tárgyunk

megértéséhez

elvei

a

erdővédelem

egyes

kérdéseinek

m e g a l a p o z á s t a d j u n k . A z erdészeti

egyik

alkalmazott

tudományága

—

növényne­

az

előbb

fel­

sorolt t á r g y a k o n k í v ü l — elsősorban az erdészeti n ö v é n y t a n n a l v a n szoros csolatban,

továbbá

jelentős

mértékben

támaszkodik

a

kap­ 1

kémia adta

alapismere -

t e k r e és k a p c s o l a t b a n v a n a z erdőhasználattan, a z ü z e m t a n , a filozófia

és a

tu­

d o m á n y o s s z o c i a l i z m u s c í m ű t a n t á r g y a k k a l is. A ről

bevezető

részben,

kívánunk

beszélni

hazánkban,

valamint

1 órás előadásban a és

ismertetjük

külföldön.

Fő

az

célként

gének javítását, a z ellenállóképesség

tárgy jelentőségéről,

erdészeti a

fatömeg

növelését,

célkitűzésé­

növénynemesítés növelését,

valamint a

a

fejlődését fa

minősé­

melléktermék-hozam

fokozását jelöljük meg. A

második

terjedelemmel

rész

(az

rövid

erdészeti

genetika,

örökléstani

évben az ökológiai növényélettanban teket

kapnak.

mendelezéstől öröklődést,

a

Ezért

csak

v a l ó eltérést,

érintjük

a gének

a

növénynemesítés lesz,

mert a

meglehetősen

vázlatosan

mutációkat,

és

összefoglaló

a

az

r a s s z - és

órás

ismere­ egyszerű

és kapcsolódását, a

genetikát,a

3

második

részletes örökléstani

M e n d e l törvényeit,

kicserélődését

kvantitatív

alapjai) hallgatók

plazmás

ökotípus

kérdést,

és a g e n e t i k a m a i állását, a k é t fő irányzatot. A ban

harmadik részben

e r e d m é n y t ígérő

illetve

pozitív

mányok

és

ploidiára az

(az

erdészeti

tömeg-

és

egyedkiválasztást,

klóngyűjtemények

nemesítést,

erdészeti

növénynemesítés

eljárásokat, a külföldi

a

létesítését,

mutációk

növénynemesítés

fafajok és

a

az

elsősor­

a

negatív,

az ezen

alapuló

keresztezéséé

indukálását,

vizsgálati

módszerei) meghonosítását,

a

rezisztenciára

módszereit

magtermő

nemesítést,

tárgyaljuk

a

állo­ poli-

nemesítést

és

részletesen,

18

ó r á n át. A

negyedik,

magában,

befejező

6 órás

rész

a

terjedelemmel.

fontosabb Itt a

erdei

fafajok

nemesítését

lombfák nemesítésén

belül

foglalja

a

következő

fontossági sorrendet tervezzük: n y a r a k és füzek, akác, tölgyek, b ü k k , éger, hárs, gyertyán, rendje

juhar,,

pedig

gesztenye,

véleményünk

fenyő, feketefenyő, Az

elméleti

gyakorlaton a

dió.

A

szerint:

be

nemesítésének vörösfenyő,

sürgősségi lucfenyő,

sor­

duglasz-

simafenyő.

anyagot

törzsfák

hét,

egyenként

kiválogatását,

Tanulmányi Erdőgazdaságban. A

tenek

fenyők

erdeifenyő,

tárolásra.

A

kultúrákban végzik.

A

virágpor

2 — 2 órás gyakorlat egészíti

megjelölését,

törzskönyvezését

2. g y a k o r l a t o n a hallgatók

életképességének

virágport

meghatározását

3. g y a k o r l a t t á r g y a különféle

fafajok

ki. A z

1.

gyakoroljuk gyűj­

függőosepp

keresztezési

tech-

n i k á j á n a k elsajátítása a s z a b a d b a n (izolálás, kasztrálás, a b e p o r z á s elvégzése). A 4. g y a k o r l a t f e l a d a t a a v í z k u l t ú r á s k e r e s z t e z é s i t e c h n i k a g y a k o r l á s a ü v e g ­ h á z b a n , n y á r r a l és f ű z z e l . A z 5 . g y a k o r l a t t á r g y a : h i b r i d n y á r - é s f ű z c s e m e t é k n e v e l é s e , a h i b r i d e k l e í r á s a é s j e l l e g e i k e l e m z é s e . A 6. g y a k o r l a t o n o l t á s o k a t é s s z e m z é s e k e t v é g e z n e k a h a l l g a t ó k . A 7. g y a k o r l a t t á r g y a : n e m e s í t é s i a n y a g o k s z a p o r í t á s a z ö l d d u g v á n y o k k a l , g y ö k é r d u g v á n y o k k a l és b u j t á s o k k a l . A tárgy oktatásának keretében meglátogatjuk az K í s é r l e t i Á l l o m á s á t S á r v á r o n és f e n y ő n e m e s í t é s i t e l e p é t

E R T I Északdunántúli Kámonban.

K u t a t ó e r d ő m é m ö k e i n k ós g y a k o r l a t i s z a k e m b e r e i n k b í r á l ó h o z z á s z ó l á s a i t főképp a tekintetben kérjük, h o g y m é g melyik nemesítési eljárás oktatását tartják szükségesnek, helyes-e a fafajok nemesítésének megadott fontossági sor­ rendje, m e n n y i b e n tölthetik be a tervezett gyakorlatok a rendeltetésüket, és általában m é g m i l y e n ismeretanyag közlését tartják fontosnak az erdészeti növénynemesítéstan oktatásának keretében.

Hozzászólások a z erdészeti növénynemesítéstan oktatásához D r . G y ö r f f y B a r n a : Igen örvendetes, hogy az Erdőmérnöki Kar kezdeményezőén az erdészeti növények nemesítésének oktatását is hivatalos tárgyként kitűzte. Sajná­ latos azonban, hogy erre a tantárgyra csak 28 órát terveznek. A tárgy jelentősége többet kívánna meg. Ügy látszik, hogy erre az illetékes hatóságok majd csak meg­ késve fognak rádöbbenni. A programtervezet is hangsúlyozza, hogy az erdészeti fák nemesítésével éppen a legjobban erdősült és bő fakészlettel rendelkező országok áldoznak a legtöbbet. Tizenkét évvel ezelőtt éppen ezért sürgettük mi is az erdészeti nemesítés rendszeres megindítását, s ez azóta aránylag szép eredményeket ért el. Ma még a felelős tervezők sem látják eléggé világosan az erdei fák rendszeres és céltudatos nemesítésének jelentőségét, és ezért tartják a szűkreszabott óraszámot elegendőnek. Remélhető azonban, hogy a nemesítés kérdéseiben is jobban tájékozó­ dott szakemberek, akik éppen ezen a tantárgyon keresztül kapják meg a megfelelő szemléletet, a jövőben majd biztosítani fogják az erdészeti nemesítéstannak az őt megillető helyét az oktatásban. Szomorú vígasz, hogy az orvostudományi egyeteme­ ken is megdöbbentően elhanyagolt az embergenetikai szemlélet kialakítására való törekvés. Az e téren való késlekedés pedig éppen úgy, miként az erdészeti genetikainemesítési kérdésben is, majd a jövőben érezteti káros hatását. D r . N e m k y E r n ő : Az erdei fák nemesítésének kérdése ma már kinőtt oktatásunk­ ban elfoglalt eddig helyzetéből, ahol egy szaktantárgy keretében, annak egyik feje­ zeteként adtuk elő. A z eddig elért eredmények, jövő célkitűzéseink kényszerítően igényelték, hogy ezzel a kérdéssel behatóan, önálló tantárgy keretében foglalkozzunk, s ezzel szélesebb körűvé, szakembereink szélesebb rétegeire kiterjedővé tegyük. Oly sok kérdés vai ugyanis a fásnövények nemesítésének módszerei tekintetében megol­ dásra, hogy ez csak ilyen szélesebb körű munka alapján válik eredményessé és gyor­ sul meg a megoldásra váró módszertani kérdések tekintetében. Ez pedig igen fontos a jövő szempontjából. Az alapismeretek birtokában azután erdőneveléssel -foglal­ kozó minden szakemberünk végezhet nemesítő munkát a maga működési helyén, egyedileg is bekapcsolódhat a közvetlen nemesítő munkába. A tantárgy már akkor is elérte célját, ha kikerülő szakembereink felfigyelnek az eltérő morfológiája, a külön­ leges viszonyok közt tenyésző egyedekre, felkeresik és megóvják az egyes fajok leg­ szebb példányait, s ezekre fehívják a figyelmet. A tantárgyban ki kell domborítani a a csemetetermeléssel, maggazdálkodással kapcsolatban adódó lehetőségeknek, és az egyedi kiválasztásos nemesítésnek lehetőségeit és módszereit. Egyelőre a legszüksé­ gesebb elméleti tudnivalókra és a nemesítés gyakorlati kivitelezésének módszereire kell szorítkozni. Aki kedvet kap ehhez a szép munkához, azt ösztönözni fogja mélyebb ismeretek megszervezésére, saját továbbképzésére is. Ez irányban a progra­ mot tovább kell fejleszteni, csiszolni, mert a megadott órakeretbe nem fér be a ter­ vezett anyag. K o p e c k y F e r e n c : Az erdészeti növénynemesítéstan című tárgy oktatását az Egye­ temen igen időszerűnek tartom. Belterjes erdőgazdálkodás ma már elképzelhetetlen

növénynemesítés nélkül. Az erdei fák állandó nemesítésén alapuló szemlélet, amely­ nek k i a l a k í t á s á t az erdészeti növénynemesítéstan céljául tűzte ki, rövid időn belül éreztetni fogja hatását erdőgazdaságunkban, erdeink termelékenységének fokozásá­ ban, népgazdaságunk fagondjainak csökkenésében. Túlzottnak tartom azonban az erdészeti növériynemesítéstanban örökléstani tankönyv igényességével tárgyalni a genetikai alapfogalmakat. Véleményem szerint helyes ha az előadó Rohmeder E.— Schőnbach H.: Genetik und Züchtung der Waldbaume (Hamburg—Berlin, 195!).) c. k i ­ váló nemesítéstani szakkönyv tárgyfelosztását veszi alapul és a főbb genetikai fogal­ m a k a t csak olyan mértékben adja elő, amennyire azokra az erdészeti növényneme­ sítéstan oktatásában szükség van. Viszont részletesebben kellene foglalkozni az erdei fák szaporodás-biológiájával, mert ennek alapos ismerete nélkül az erdészeti nővénynemesííés elveszti gyakorlati jelentőségét. Azt javasolom, hogy bevezetésként beszéljünk az erdészeti növénynemesítés feladatairól és céljáról, majd a második részben szóljunk- az erdei fák természetes formaváltozékonyságáról, az erdei fák szaporodásbiológiájáról, röviden az örökléstani alapfogalmakról, a populációgeneti­ káról és az átöröklési elméletekről. Itt beszélni kell a formális öröklődési elméletek­ ről, a micsurini genetika ööklődési elméleteiről és a környezet hatásáról a z örök­ lődésre. Az utóbbi évtizedben mind a haladó, mind a Mendel—Morgan-féle irányzat hívei jelentékeny új tényanyagot és összefüggést fedeztek fel, melyeknek egy része éles ellentmondásokat vetett fel. Ha ebből a tényanyagból a következtetéseket a for­ mális elvek kizárásával, materialista alapon, vonjuk l e és a kísérleti tényeket tudo­ mányos elemzéssel, tárgyilagosan vitatjuk meg, akkor a helytálló ténymegállapítások alapján a genetikában is tisztázhatjuk a biológiai összefüggéseket. A tárgy harmadik és negyedik részében előadni tervezett a n y a g g a l teljesen egyetértek. Dr. T u s k ó L á s z l ó : Az erdészeti nemesítés számos vonatkozásban túljutva a kuta­ tás, a kísérletezés szakaszán olyan eredményeket hozott, melyek m a m á r az erdőgaz­ dasági többtermelósben közvetlenül i s lemérhetők. Sajnos az erdőgazdasági gyakor­ lat ennek ellenére sokszor még m a i s elnéző mosollyal kíséri az úgyis meglehetősen szerény keretek között megvalósuló származási kísérleteket, a nemesitől tevékeny­ séggel természetszerűen velejáró utódvizsgálatokat; egyszerűen területveszteségnek minősítvén az ilyen i r á n y ú kísérleteket. A gyorsannövő fafajokkal elért kézzelfog­ ható eredmények könnyebben meggyőzik a kétkedőket. A fatömeghozam mennyiségi és minőségi növelésére irányuló nemesítői tevékenység soha sem veszhet kárba. Ez a munka magában foglalja m á r a honosítást, a korszerű maggazdálkodást is. Két olyan kérdést, amelyről meglehetősen sokat beszéltünk, de megoldásáért rendkívül keveset tettünk. Az erdészeti nem-esítés területén előrehaladást elsősorban akkor remélhe­ tünk, ha fiatal erdőmérnökeinknek és technikusainknak megadjuk azokat az elméleti alapokat, amelyek nélkül az erdészeti nemesítés szükségességének elismerését, n kísérletezés népszerűségét és szakszerűségét, a bevált új fajták bevezetéséi elképzelni sem lehet. Az erdészeti r>övénynemesítéstan tehát egyrészt általános elméleti tájéko­ zottságot hivatott biztosítani, másrészt olyan gyakorlati ismereteket kíván nyújtani, amelyek birtokában az erdogp^daságok szívesen vállalják, és nyugodtan v á l l a l h a t j á k is, az erdészeti nemesítő munkt't, illetve abból a kutató intézetek által reájuk bízott feladatok végrehajtását. A tervezet a ma igényét tükrözi, s meggyőződésem, hogy évek m ú l v a — amikor megvalósítása kibontakozik — m á r tartalmában és óraszámában i s növelésre szorul.

Vízgazdálkodási kongresszus A M a g y a r Hidrológiai Társaság az Országos Vízügyi Főigazgatóság közreműködé­ sével 1963. október 14—15-én kétnapos kongresszust rendez Budapesten, a Technika Házában (Budapest, V., Szabadság tér 17.). Települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás címmel. A kongresszus feladata a vizet, mint az ipari termelés igen fontos nyersanyagát, illetve segédanyagát bemutatni. A kongresszus első napján az ipari üzemek vízellátását biztosító víztermelő, víz­ kezelő és szennyvíztisztító üzemek termelési, technikai, technológiai é s gazdaságossági problémáiról lesz szó. Hangsúllyal szerepel a víznek a z ipari termelésben jelentkező gazdasági, minőségi meghatározó, illetve befolyásoló szerepe. A második n a p t á r g y a a lakosság vízellátásának korszerű módjai, különös tekintettel a regionális vízmű­ vekre é s a víztisztítás-vízkomplettálás kérdésére. A gazdaságossági vizsgálatoknak ezen a napon i s n a g y szerepe van. A kongresszuson a Társaság és a Főigazgatóság számos külföldi szakember részvételére számít.

A nyugat-dunántúli hótörések erdőnevelési Dr. S Ó L Y M O S

Az

R E Z S Ő

1 9 6 2 — 6 3 . é v i tél s z á m o s o l y a n k á r t o k o z o t t , m e l y e k k ö z ü l

természeti sen

tanulságai

csapásként hatott

érzékenyen

tapasztalt,

közel

Őrségben volt

hazánk jelentős

érintenek

bennünket 3

200 000 m - r e tehető

egynémelyik

e r d ő g a z d a s á g i t á j a i n is.

nyugati-dunántúli

hótörések.

A

Különö­

erdeifenyvesekben gócpontja

az

Itt, és a V a s m e g y e i d o m b v i d é k e n a z előző é v e k b e n m i n t e g y

hókárosítás

44

db 0,25 h a - o s erdőnevelési kisérleti parcellát létesítettünk.

Sajnos ezeket a terü­

l e t e k e t is s ú j t o t t a a n a g y m é r v ű e l e m i k á r . M i v e l a z 1958, 1960 és 1962 é v e k b e n a z említett kísérleti parcellákon letesen minősítettük dunkban

volt

a s z á m m a l ellátott

a hótörések

mértékét

fákat,

felvettük

azok

különböző szempontból

rész­

fatömeget,

elemezni

mó­

és

érté­

kelni. A v i z s g á l a t o k s o r á n e l s ő s o r b a n a z a cél v e z e t e t t

bennünket,

hogy

meg­

állapítsuk

következtetéseket

von­

a

kár nagyságát

j u n k le arra vonatkozóan,

befolyásoló

lehet-e

tényezőket

és miként

és

lehet a hótöréseket

csökkenteni.

Részletesen e l e m e z t ü n k n é g y k ü l ö n b ö z ő k ö z s é g h a t á r b a n l e v ő kísérleti letet, m e l y e k k ü l ö n - k ü l ö n öt d a r a b 0,25 h a - o s p a r c e l l á b ó l állanak. m i n d e n fát a számozás sorrendjében átvizsgáltunk a következő osztályokba soroltuk

és a h ó t ö r é s

terü­

Parcellánként szempontjából

őket:

I. o.: A f a k o r o n á j á n a k f e l s ő e g y h a r m a d a t ö r ö t t l e . M é g é l e t k é p e s n e k m o n d h a t ó k o r o n a m a r a d t vissza. (Csúcstörés.) II. o.: A t e l j e s k o r o n a l e t ö r ö t t , c s a k n é h á n y á g m a r a d t v i s s z a . III. IV. V.

o.: A t ö r é s a f a t ö r z s é n e k f e l s ő e g y h a r m a d á b a n k ö v e t k e z e t t o . : A f a d e r é k b a n , a t ö r z s f e l é n é l t ö r ö t t el. o.: A t ö r é s a törzs alsó h a r m a d á b a n történt.

VI.

o.: A

fát a h ó g y ö k e r e s t ő l

E b b e a hat kat.

A

vizsgált

osztályba

kidöntötte.

soroltuk a

területek

közül

be.

a

kísérleti

területeken

Gasztony,

talált „hótörött" fá­

Öriszentpéter,

Rábag5'armat

1

P o r n ó a p á t i k ö z s é g h a t á r o k b a r i létesített 5 p a r c e l l á s kísérlet , s o r o k f e l v e t t

és

adatai

a következőket mutatják: A) ban

A

G a s z t o n y 4c erdőrészletben

36 éves elegyetlen

1961 őszén v é g e z t ü k el különböző eréllyel

erdeifenyő

az egyes

állomány­

parcellákon a

törzski­

v á l a s z t ó gyérítést. A z á l l o m á n y előzőleg is r e n d s z e r e s k e z e l é s b e n részesült. általában elegyetlen

erdeifenyveseinkben,

lagosan

ált. egy

2008

db fa

hektáron,

Mint

a s ű r ű s é g itt is m a g a s f o k ú v o l t . Á t ­

melynek

2

körlapja 35,31 m - t ,

fatömege

3

267,9 m - t tett ki. A 13,4 c m - e s átlagos m e l l m a g a s s á g i á t m é r ő , a 15 m - e s b i o l ó ­ g i a i f e l s ő m a g a s s á g is j e l z i , h o g y e g y j ó t e l j e s í t ő k é p e s s é g ű melynek A

átlagnövedéke közel

kísérleti

gyérítés során a hektáronkénti

parcellánként a következő fatömeget vettük I. II.

á l l o m á n y r ó l v a n sző,

3

8 m /év.

parcella parcella

III.

parcella

IV.

parcella

V.

parcella

talált élőfakészlet

százalékában

ki: 0

%

5,2% 10,6% 15,3% 20,7%

E b b ő l látszik h o g y m é g az V . parcellában s e m volt túlzottan n a g y m é r v ű a belenyúlás

erélye. A z egyes gyérítési

f o k o k között 5%-os az eltérés,

ami

szin-

tén

nem

mondható

gyérítések

nagy

különbségnek.

mértéke között bizonyos

Mindezek

összefüggést

ellenére

a

hótörések

m u t a t a z 2. sz.

és

a

táblázat. 1 . táblázat

A hótörések darabszám és százalékos megoszlása az egyes parcellákon a hótörési osztályozás alapján Hóta-

Par­ cella

I.

III.

II.

IV.

VI.

V.

Összesen

%

db

/o

db

/o

db

%

db

/o

db

%

db

%

db

%

25,5

36

14,6

85

34,5

80

32,5

39

15,8

5

2,0

1

0,6

246

100

6,6

194

100

20,1

II.

I.

36

18,6

51

26,3

49

25,3

36

18,5

9

4,7

13

III.

19,6

33

17,5

40

21,2

31

16,4

51

27,0

19

10,0

15

7,9

189

100

IV.

16,5

38

21,2

35

19,6

25

14,0

36

20,0

15

8,4

30

16,8

179

100

7,0

158

100

v.

16,3

A

13

8,2

45

28,5

34

k a p o t t a d a t o k s z e r i n t az

s z á z a l é k o s ) , a legerősebben

21,5

49

érintetlen

gyérítettben

31,0

parcellában a legkisebb

jegyzem, h o g y a százalékos értékelés

itt n e m

3,8

6

volt

11

a legnagyobb

( 1 6 , 3 % - o s ) a hólörés.

a fatömegre, hanem

a

(25,5 Meg­

nevelővá­

gás után visszamaradt fák darabszámára vonatkozik.

2. táblázat A hótörések megoszlása a kísérleti parcellákon erdőnevelési osztályonként Par­ cella

I.

Erdő­ nevelési oszt.

III.

V.

Összesen I . o. db

I I . o. db

I I I . o. db

I V . o. db

V . o. db

V I . o. db

6

17

12

10

—'

I I . o.

20

46

44

25

2

— —

0.

10

22

24

4

3

1

64

I . o.

12

13

12

8

1

3

49

I I . o.

21

28

28

22

7

8

114

I I I . o.

3

10

9

6

1

2

31

I . o.

10

10

8

16

3

5

52

I I . o.

19

27

16

22

13

5

102

o:

4

3

7

13

3

5

35

I . o.

10

5

5

7

4

8

39

I I . o.

23

18

12

20

8

15

96

I I I . o.

5

12

8

9

3

7

44

I . o.

3

8

10

13

1

4

39

I I . o.

9

34

24

31

5

7

110

I I I . o.

1

3

5

—

i n .

IV.

o s z t á l y o k

I . o.

III.

II.

H ó t ö r é s i

—

—

45 137

9

K ü l ö n vizsgáltuk a törött fákat aszerint is, h o g y csoportosan, v a g y szálan­ ként következett b e a kár. A z I. parcellában a törés csoportosan jelentkezett, csupán 8 db törött fa volt elszórtan az állományban. U g y a n a k k o r az V . parcel­ lában a z arány 50%-os volt. E z egyben azt jelenti, h o g y itt a visszamaradt ép állomány kevésbé m a r a d t hézagos, mint a megbontatlan parcellában. A z erdőnevelési osztályozás szerint értékelve a töréseket, azt tapasztaltuk, h o g y leginkább a másodosztályú, segítő fák szenvedtek, a m i azzal is m a g y a ­ rázható, h o g y ezekből van a legtöbb a z állományban. A 2. sz. táblázatban m i n d ­ ezt részletesen kimutattuk. M i n d az első, m i n d pedig a második táblázatból kitűnik, h o g y a törött fák z ö m e a második hótörési osztályba tartozik. Eszerint tehát a törés leggyakrab­ ban a korona kezdeténél következett be, m a j d a törzs magasságának felső har­ madában, ezután a törzs felében eltört törzsek szerepelnek legnagyobb s z á m ­ ban. A tárgyilagos értékelést megkönnyíti, ha az egyes erdőnevelésileg osztályo­ zott fák darabszámát és fatömeget parcellánként figyelembe vesszük.

3. táblázat A

fák

darabszámának

Parcella

és

fatömegének megoszlása parcellánként

Erdőnevelési osztály

az

erdőművelési

Darabszám

osztályokban

Fatömeg, m

I. II. III.

85 311 212

(14%) (51%) (35%)

11,70 40,52 17,92

(16%) (58%) (26%)

II.

I. II. III.

99 280 182

(17%) (49%) (34%)

13,84 40,22 18,03

(13%) (56%) (25%)

III.

I. II. III.

124 (22%) 149 (45%) 177 (33%)

16,13 30,50 15,85

(26%) (50%) (24%)

IV.

I. II. III.

113 229 195

13,72 29,45 19,00

(22%) (47%) (31%)

I.

(19%) (47%) (34%)

3

í g y a harmadik számú táblázat ismeretében a m á s o d i k táblázat adatai is természetszerűvé válnak, a z összefüggés megközelítőleg arányosnak mondható. A harmadosztályú, kivágandó fák között azért alacsony viszonylag a törési szá­ zalék, m i v e l előzőleg e b b e a z osztályba tartozó fák jórészét kitermeltük. A m i n t a 2. s z á m ú táblázat is mutatja, ezek aránya a belenyúlás mértékének csökkené­ sével növekszik.

A javafáknak

közel

a fele törött

ki. A z arány az első parcellában 5 3 % , a

negyedikben 3 5 % . Tehát a gyérítés erélyének növekedésével csökken a k á r a javafákban is. A javafák közül azok, m e l y e k lucfenyő (picea) típusú koronával rendelkeztek, nagyobbrészt sértetlenek maradtak. Legtöbbet szenvedtek a pinea koronatípusú fák, m e l y e k elálló oldalágakkal rendelkeztek. A közölt 1—3. számú táblázat adatai és a helyszíni megfigyelés szerint:

a) A hótörés kent.

mértéke

a gyérítés

erélyének

növekedésével

arányosan

csök­

b) sét

Az

egyes

fák

korona

alakja

döntő

jelentőségű

volt

a törés

bekövetkezé­

illetően.

B) öriszentpéter 50a és 50b erdőrészletekben levő kísérleti parcelláinkat úgyszólván teljesen tönkretette a hó. Az általános megfigyelésen kívül külön egyedi értékelésre ezért nem kerülhetett sor. Az egész állomány szinte egyöntetűen derékba törött. Ezt követően ismét nagyobb hóesések voltak. A letörött fák mintegy mennyezetet képezve a ha­ vat felfogták úgy, hogy az állomány tetején 3—4 m magasságban lehetett járni a megfagyott hórétegen. Ez az állomány elegyetlen 20 éves korú erdeifenyves volt Annak idején teljes magvetés útján telepítették. A háborús években ápolás úgyszólván nem volt. A Szombathelyi Erdőgazdaság tömegesen örökölt elhanyagolt területeket, melyek rendbetételét nagy ütemben meg is kezdte. A nevelővágások körülte­ kintő végrehajtása itt is megtörtént az előző években annak ellenére, hogy az üzemterv erre vonatkozóan nem közölhetett helyes adatokat a rendelkezésre álló fatermelés! táblák felhasználásával. Az üzemterv szerinti 24 m /ha, illetve 32 m /ha, élőfakészlettel szemben az egyedi felvétel 234,19 m /ha fatömeget eredményezett, majdnem tízszeresét az üzemtervi adatnak. A kétszeri belenyúlás hatására az állomány olyan képet mutatott, hogy az őrség egyik legkiválóbb erdeifenyvesét vártuk tőle. Az utolsó kísérleti tisztítás során mintegy 15 m fát termeltünk ki hektáronként, amivel a kezdetben felnyurgult törzsek nagyobb önállóságra való nevelésének első lépcsője be is fe­ jeződött. A sokat ígérő munkának azonban a mindenre rátapadó nagytömegű vizes hó véget vetett. A még állva maradt fák zömét az előzőleg felnyesett böhöncök teszik ki. Jól kiheverték a kárt az elszórtan levő rezgőnyár, nyír és kocsánytalan tölgy egyedek. Ezek koronája az erdeifenyő fölé nyúlott, róluk is a fenyő „mennyezetre" csúszott le a hó. Egyébként is rugalmasabb mivoltuk általánosan közismert. A nyiladékok, utak, kisebb pászták elősegítették a törést annak elle­ nére, hogy szélükön viszonylag önállóbb fák voltak nagy növőtérrel. Általában itt az volt a megállapítható, hogy a hótömeg súlya és tapadós állapota miatt a törés mindenképpen elkerülhetetlen lett volna, bármilyen telepítést, hálózatot vagy gyérítési erélyt alkalmazunk. Más kérdést jelent azonban az állományszerkezeti viszonyoknak a telepítés idején történő lombelegyítéssel való megváltoztatása. Ez esetben a szinte egy sík lapot alkotó elegyetlen erdeifenyő koronaszint valószínűleg szaggatottan alakul ki és a hó lecsúszása esetleg nagyobbmérvű lett volna. 3

3

3

3

C) Pornóapátiban és Rábagyarmaton létesítettünk középkorú erdőben növedékfokozó gyérítések vizsgálatára kísérleti sorokat. A hótörések felvételekor ezekben az állományokban kaptuk a legkedvezőbb eredményeket. A kár az elő­ zőkhöz viszonyítva minimális volt. A Pornóapáti 13b és 14b erdőrészletekben levő kísérleti állomány elegyet­ len erdeifenyves, kora 50 év. Az állományt rendszeresen gyéritették, ennek el­ lenére az 1962. évi üzemtervi revízió során a kitermelendő fatömeg mennyisé­ gét fel kellett emelni. Az állomány fáinak 46,7%-a javafa, 13,8%-a segítő fa és 34,5%-a kivágandó fa. A fatömeg 1 ha-on 414,43 m , a körlap 39,456 m . A hótörött fák megoszlását a 4. számú táblázat szemlélteti. Ebben az állományban is, mint a 4. sz. táblázat mutatja, a segítő fák törési aránya volt a legnagyobb. Itt viszont a javafák az állomány fáinak közel felét 3

2

A h ó l ö r ö t t f á k m e g o s z l á s a parcellánként az egyes erdőnevelési Par­ cella

Erdőnevelési osztály

I.

H ó t ö r é s i I.

II.

I . o., d b I I . o., d b I I I . o., d b

1

2

I . o., d b I I . o., d b I I I . o., d b

1

II.

III.

IV.

teszik

ki.

V.

2

1

Összesen VI. 4

6 1

1

3

2

2

1

I . o., d b I I . o., d b I I I . o., d b

1

4

I . o., d b I I . o., d b I I I . o., d b

1

A

o s z t á l y

IV.

1

3

viszont

nincsenek

nevelési minősítésével

arányosan

5 7

2 1

5 2

t á b l á z a t b ó l a z is k i t ű n i k ,

6 5

2

5

a segítőfák

mányban.

III.

osztályokban

1

6 2

4

4

12

3

3

túlsúlyban, mint

a

G a s z t o n y 4c

h o g y a hótörés magassága

csökken. A

állo­

a fák

erdő­

javafák esetében inkább a

koro­

n á k b a n és a felső h a r m a d b a n , a s e g í t ő f á k n á l

pedig derékban következett be

a

törés. R á b a g y a r m a t 15c erdőrészletben

hasonló á l l o m á n y b a n jelöltünk ki öt 0,25

h a - o s kísérleti parcellát. A k ü l ö n b ö z ő erélyű gyérítést 1 9 5 9 - b e n hajtottuk végre, a m i k o r k i t e r m e l t ü k a f a t ö m e g 5 % - á t a z I. p a r c e l l á b ó l , a I l . - b ó l 1 5 % - á t , a I I I . ból

25%-át,

felvétele

a

IV.-ből

35%-át,

az

V . parcella

érintetlen

maradt. A

s o r á n a z t t a p a s z t a l t u k , h o g y k i t ö r ö t t a z I. p e r c e l l á n

hótörések

a fák

darabszá­

m á n a k 1 0 % - a , a II. parcellán a f á k d a r a b s z á m á n a k 7 % - a , a III. parcellán a f á k darabszámának 3%-a, a IV. parcellán a fák d a r a b s z á m á n a k 0%-a. Ez

a gyérítési

is a z t m u t a t j a , h o g y

mértéke.

állománynak

a gyérítés

után tovább

V é g e r e d m é n y b e n a helyszíni ken

történt kiértékelés 1.

A

eréllyel

arányosan

csökken

a

hótörés

Itt m é g f e l t ű n ő b b e n igazolódik, m i v e l a z e l m ú l t 4 é v b e n volt i d e j e a z

alapján

nyugat-dunántúli

erősödni.

bejáráson tapasztaltak és a kísérleti

területe­

megállapítható:

hótörések

a

meteorológiai

tényezők

hatása

szinte elkerülhetetlenül k ö v e t k e z t e k b e . Csupán a kár mértékének gyobb arányú csökkentése jöhet számításba.

miatt

kisebb-na­

2. M i n d e n l e h e t ő t el k e l l k ö v e t n i a n n a k é r d e k é b e n , h o g y a z o l y s o k a t h a n ­ goztatott

származási

kérdések

az erdeifenyő

á l l o m á n y o k létesítésekor

elsősor­

ban megoldódjanak.

az elegyes állomány a l a p j a i n a k a soros elegyítés mutatkozik legcélraveze­

3. M á r a z erdősítés i d e j é n g o n d o s k o d n i k e l l megteremtéséről. A hótörést illetően

tőbbnek,

m i v e l a k o r o n a s z i n t r e n d s z e r e s m e g s z a k í t á s a í g y é r h e t ő el, é s n a g y o b b

a lehetősége annak, h o g y az összegyűlt hó a koronáról lecsússzék. 4. M a g v e t é s s e l t ö r t é n ő e r d ő s í t é s

után idejében ki kell ollóval nyírni,

ritkítani a s ű r ű b b csoportokat, h o g y a fácskák 5. A

nevelővágások

kellő

időben

és

eréllyel

kenti a h ó k á r o k m é r t é k é t . Főleg a tisztítások tések

kezdetén

tapasztalt

túlzottan

óvatos

majd

önállósuljanak. való

elvégzése

szintén

i d e j é n és a t ö r z s k i v á l a s z t ó

belenyúlásokról

erőteljesebb

csök­ gyérí­

belevá-

gásokra

kell

áttérni.

Az

üzemtervi

előírások

idevonatkozó

csak irányszámként szabad elfogadni, mivel a rendelkezésre lák adatai folytán azok sok esetben tevékenységet

is é p p e n

az erdősítések esetében

történik.

Ismertetésemmel dőnevelés

sokirányú

néhány

táb­ ada­

Szükséges lenne

ezt

ú g y k ü l ö n l a p o k o n tervezni és leírni, m i n t

példával igyekeztem

célkitűzésének

pontok figyelembevétele

előírásait

alig közelítik m e g a valóságban felvett

tokat. A nevelővágások helyszíni tervezése elengedhetetlen. n fontos

fatömeg

álló f a t e r m é s i

megvalósítása

rámutatni arra, h o g y az során

az erdővédelmi

az er­

szem­

e l s ő r e n d ű feladat. V é g e r e d m é n y b e n m i n d e z a főcélt,

t ö b b és értékesebb f a a n y a g megtermelését

a

szolgálja.

Izotópos kutatások a m a g y a r erdészetben KARAI

GUSZTÁV

A s u g á r z ó i z o t ó p o k n a k k u t a t á s i c é l o k r a v a l ó f e l h a s z n á l á s a 1 9 6 3 - b a n éri el ö t v e n é v e s j u b i l e u m á t . K ü l f ö l d ö n élő n a g y h a z á n k f i a Hevesy György, v o l t a z e l s ő , a k i 1 9 1 3 b a n n é h á n y természetes radioaktív e l e m e t használt fel kísérleteiben. H e v e s y kezde­ ményezése után j ó v a l később, 1934-ben kezdtek j o b b a n felfigyelni erre az újszerű v i z s g á l a t i m ó d s z e r r e , a m i k o r Joliot-Curie és Irén Curie f e l f e d e z t e a m e s t e r s é g e s radioaktivitást. Felfedezésük után a mesterséges elemátalakításoknál igen sok sugárzó elemet kaptak, amelyeket a kutatásokban fel lehetett használni. H e v e s y kez­ d e m é n y e z é s e i l y m ó d o n k i s z é l e s e d e t t , és e g y ú j t u d o m á n y á g s z ü l e t e t t m e g . M a g y a r o r ­ s z á g o n dr. Fehér Dániel v o l t a z első, a k i 1 9 5 0 - b e n h a s o n l ó k u t a t á s o k a t v é g z e t t . S u g á r ­ h a t á s o k n a k tett ki gyapot, d o h á n y és cukorrépa növényeket, és ezek növekedésére, s z á r a z a n y a g t e r m e l é s é r e v a l ó k e d v e z ő b e f o l y á s á t m u t a t t a ki. A z Erdészeti T u d o m á n y o s Intézet is felfigyelt erre a z újszerű kutatási lehető­ s é g r e és i z o t ó p l a b o r a t ó r i u m o t l é t e s í t e t t a m e l y 1958. o k t ó b e r 1-én k e z d t e m e g m ű k ö ­ dését. I z o t ó p l a b o r a t ó r i u m u n k b a n e d d i g a P — 3 2 i z o t ó p o t h a s z n á l t u k f e l k u t a t á s a i n k ­ b a n , d e b e v e z e t j ü k a C a — 4 5 és a .1—131 i z o t ó p o k a t is. A P — 3 2 a m e z ő g a z d a s á g i és í g y a z e r d é s z e t i k u t a t á s o k n a k is, a z t l e h e t m o n d a n i , l e g h a s z n o s a b b i z o t ó p j a . H á r o m t u l a j d o n s á g á t használtuk fel k u t a t á s a i n k b a n : 1. m e g f e l e l ő m ó d o n a l k a l m a z v a s e r k e n t ő l e g h a t h a t a z é l e t m ű k ö d é s r e ; 2. m e g h a t á r o z o t t k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t m e g v á l t o z t a t h a t é s i l y m ó d o n m e g is javíthat bizonyos fajta-tulajdonságokat; 3. a z á l t a l , h o g y a s u g á r z á s n e m s e m m i s í t h e t ő m e g , n e m b e f o l y á s o l h a t ó és m i n d e n k ö r ü l m é n y e k között m é r h e t ő , lehetőségünk nyílik arra, h o g y a l k a l m a z á ­ sával a l e g k ü l ö n b ö z ő b b élefolyamatokat végig t u d j u k kísérni.

A P—32 izotóp, mint serkentő

anyag

A n e h e z e n csírázó erdei f a m a g v a k : g y e r t y á n , m a g a s k ő r i s , n a g y - és kis l e v e l ű h á r s c s í r á z á s i i d e j é t a k a r t u k m e g r ö v i d í t e n i i z o t ó p o s c s á v á z á s s a l , és e z á l t a l e z e k e t g y o r ­ s a b b a n b e v o n n i a termelésbe. K é s ő b b az izotópos csávázásokat k o m b i n á l t u k a m m o n h u m á t I. és I I . s e r k e n t ő a n y a g o k k a l is. Á t m e n e t i l e g é r t ü n k el u g y a n b i z t a t ó e r e d m é ­ n y e k e t e g y i k - m á s i k m a g e s e t é b e n , d e v é g s ő f o k o n olyan eredményt, amit a gyakor­

latban hasznosítani lehetne, nem sikerült

elérnünk.

C s á v á z á s i v o n a l o n n e m é r d e m e s t o v á b b f o l y t a t n i a m u n k á t , m e r t e z e n a téren minden lehetőséget felhasználtunk. Megkíséreljük a z o n b a n a röntgen-, g a m m a - , később pedig a neutron-sugarak alacsonyabb dózisainak stimuláló hatását alkal­ m a z n i e r r e a célra. A z ú j a b b i z o t ó p o s k u t a t á s i f e l f o g á s o k is n a g y o b b f i g y e l m e t s z e n ­ telnek a sugárhatásoknak hasonló célokra való felhasználására, m e r t a gyakorlat­ ban sokkal könnyebben megvalósíthatók.

Sugárzásbiológiai

módszerek

alkalmazása a

növénynemesílésben

A s u g á r z á s b i o l ó g i a i m ó d s z e r e k , azt l e h e t m o n d a n i , m i n d e n l e h e t ő s é g é v e l k í s é r l e ­ t e z t ü n k . A l k a l m a z t u k n y a r a k és f ü z e k e s e t é b e n , n ő v i r á g u k n a k P — 3 2 - v e l v a l ó a k t i ­ v á l á s á v a l , és e z e k n e k i n a k t í v v i r á g p o r r a l t ö r t é n ő b e p o r z á s á v a l , t o v á b b á d u g v á n y a i k • k ü l ö n b ö z ő m é r t é k ű a k t i v á l á s á v a l . A k á c és b á l v á n y f a m a g o k n a k k ü l ö n b ö z ő n a g y o b b

dózisú, és ezért m u t á c i ó s h a t á s ú r ö n t g e n - és g a m m a b e s u g á r z á s á v a l , t o v á b b á csíra­ növényeiknek különböző erősségű P — 3 2 izotóp felszivatásával is kísérleteztünk. C é l u n k ezekkel különböző volt: nyáraknái a betegségekkel szemben való nagyobb e l l e n á l l ó k é p e s s é g , f ű z e k e s e t é b e n n a g y o b b v e s s z ő h o z a m elérése, a k á c o k o n és a b á l v á n y f á n a fagya í l ó s á g n ö v e l é s e . A z e d d i g i k í s é r l e t i m u n k á n k a l a p j á n a z a t a p a s z t a l a t u n k , h o g y az aktivált növé­ nyek általában ellenállóbbak az időjárási és egyéb viszontagságokkal szemben, m i n t kontrolijaik. E g y i k legtöbbet igérő kutatásunk a kerekegyházi bálványfa kísérletünk. A f a g y á l l ó n a k és n e m f a g y á l l ó n a k minősített b á l v á n y f a m a g o k a t az Izotóp Elosztó I n t é z e t n é l s u g á r o z t a t u k b e 10, 20 és 30 e z e r r ö n t g e n e g y s é g n y i g a m m a - s u g á r r a l 1960. tavaszán. A legérdekesebb értékelés 1961. június 27-én történt, a m i k o r a b b ó l a s z e m -

Kezelés sugárzó anyaggal az ERTI

izotóplaboratóriumában

p o n t b ó l é r t é k e l t ü k ki a c s e m e t é k e t , h o g y n ö v e k e d é s ü k az 1 9 6 0 — 6 1 évi téli és tavaszi fagyok után bokorszerű-e, vagy fa alakú. Erdészeti szempontból a fa alakú továbbn ö v e k e d é s a z értékes, a bokorszerű t o v á b b n ö v e k e d c s pedig értéktelen. A z értékelés szerint a sugárhatások a faalakúság mértékét, tehát a fagyállóságot szépen növelték. A csemeték kelése elég változatos volt. A kelésl irány inkább a besugárzott magoknál volt jobb. A c s e m e t é k f e j l ő d é s é t i l l e t ő l e g a 1 0 é s a 2 0 e z e r r. e g y s é g n y i b e s u g á r z á s n e m o k o z o t t l é n y e g e s e l t é r é s t a n ö v e k e d é s b e n , a 3 0 e z e r r. d ó z i s a z o n b a n m á r visszavetette a növekedést, különösen az értékesebben, a fagyállón. 1961-ben igen széles körben foglalkoztunk a sugárzásbiológiai módszereknek ezen a téren v a l ó a l k a l m a z á s á v a l . B á l v á n y f á n á l a f a g y á l l ó I - n e k és a n e m f a g y á l l ó II, I I I , és I V - n e k jelzett m a g o k m á r a l a c s o n y a b b dózisú r ö n t g e n - és g a m m a - b e s u g á r z á s o -

kat kaptak, mivel figyelembe vettük előző évi tapasztalatainkat. A kísérletnek érdemleges kiértékelése folyik. Ugyanilyen magokból kelt csíranövények aktivizálá­ sával is kísérleteztünk. A cserepekben kikelt csiranövények az asszimiláló levelek megjelenése után 10, 20 és 50 mikro Curie P—32 izotópos kezelést kaptak. A kezelt növényeket a kontrollokkal együtt szabadföldbe ültettük ki. Az eddigi megfigyelések szerint az izotóposán kezelt növények szebbek és erőteljesebbek, mint a kontrollok. Akác kísérleteink során a „közönséges", a „monofil" és „árbócakác" magok 10, 20, 40 ezer r. röntgenbesugárzást kaptak. A besugárzott magokat a kontroll magok­ kal együtt szabadföldbe elvetve a későbbi kiértékelés szerint a legalacsonyabb dózisú és a kontroll csemeték fejlődése körülbelül egyforma, a két nagyobb dózis — a dózi­ sok nagysága szerinti egyenes arányban — a fejlődést visszavetette. Ugyanezen akác­ féleségek csíranövényeinek aktivizálásával is kísérleteztünk. Az izotópos kezelések teljesen azonos módon történtek, mint a bálványfa esetében. A szabadföldbe való átültetés után az első nyár végén az izotóposán kezelt növényekből több maradt élet­ ben és ezek szebbek, erőteljesebbek, mint a kontroll növények. Az első érdemleges kiértékelés itt is csak most fog megtörténni. A sugárzásbiológiai módszerek alkalmazásával kapcsolatban szovjet irodalmi adatok alapján (Rzumov, őszi és tavaszi búzával) a fenti bálványfa és akác félesé­ gekkel izotópos fagyállósági vizsgálatokat is végeztünk. A vizsgálati adatokat inaktív úton, jégszekrény felhasználásával ellenőriztük. Az izotópos fagyállósági vizsgála­ toknak az a lényege, hogy annál fagyállóbb a növény, minél több tápanyagot — jelen esetben izotóp foszfort — .tud felvenni alacsonyabb (-f-5 C°) mint magasabb (-f-20 C ) hőfok mellett. Ennek az a logikája, hogy ha a növény alacsonyabb hőfok mellett vitálisabb, akkor az kevésbé érzékeny az alacsonyabb hőfokok iránt, tehát fagyállóbb is. Ezekkel a vizsgálatokkal számszerű összehasonlító értékeket akartunk kapni a vizs­ gált növények fagyállóságáról. Az aktív és inaktív vizsgálatok egyező képet adtak a fagyállóságokról. Ezek szerint a fagyállónak minősített bálványfa a legfagyállóbnak bizonyult a nemfagy­ álló bálványfákhoz viszonyítva. Az akácoknál a közönséges akác fagyállósága a leg­ nagyobb, az árbócakác fagyállósága a legkisebb. Kettőjük között áll a monofil akác fagyállósága. A sugárzásbiológiai módszerek eddigi alkalmazásából az alábbi következtetése­ ket lehet levonni: 1. Az aktivált növények az időjárási és egyéb viszontagságokkal szemben általában ellenállóbbak, mint a kezeletlen, kontroll növények. 2. A módszert a régi, klasszikus nemesítési móddal, a kiválasztással, össze kell kapcsolni. 3. A módszer eredményeit bizonyos mértékben irányítani tudjuk azáltal, hogy a kitűzött célnak legmegfelelőbb növényeket kiválogatjuk, és azokat rádió­ aktív úton megkíséreljük tovább nemesíteni.. 4. A sugárzásbiológia alkalmazásának legelőnyösebb módja a magbesugár­ zás, mert az a gyakorlatban is könnyen keresztülvihető. A besugárzott magok teljesen veszélytelenek, kezelésük, vetésük semmiféle biztonsági rendszabályt nem kíván. 5. A későbbiekben érdemes lesz a neutron sugaraknak mutációs hatásaival is foglalkozni. 6. A jövőben kevés fafajjal, de sokkal nagyobb számban kell a kísérletet végrehajtani, hogy a nagyszámú egyedekből a legmegfelelőbbeket jobban ki lehessen választani. P—32 izotóp, mint indikátor Sugárzó izotópoknak, mint indikátoroknak, nyomjelzőknek a felhasználása a legáltalánosabb az izotópos kutatásokban. Mezőgazdasági, és így erdészeti kutatások­ ban is, ez a módszer a legelterjedtebb Erről tanúskodnak az irodalmi beszámolók is, amelyek főként ilyen eredményeket ismertetnek. Izotópos kutatásainkban mi is igen széles körben alkalmaztuk a P—32 izotópot, a mezőgazdaságnak és így az erdészetnek is talán leghasznosabb izotópját, mint indi­ kátort. Legelső kísérletünk ezen a téren a pollenek repülési távolságainak a megha­ tározása volt. Célunk volt ennél a kísérletnél megismerni azokat a távolságokat, melyeknél a pollenek száma elég hatóképes egy állomány beporzására. így a mag­ termő állományok fenntartásával kapcsolatban értékes adatokhoz akartunk jutni. Az első kérdés itt azonban az/ volt. hogy izotópos úton egyáltalában meg lehet-e határozni ezeket a távolságokat. Az irodalomban nem találtunk ilyen utalást, ezért kísérletünk elvi jelentőségű előkísérletnek számít.

A cél érdekében egy nagynövésű feketefenyőt választottunk ki Kerekegyházán. Olyan terepet szemeltünk ki, ahol a várható uralkodó szél irányában a helyszín az ottani erdei viszonyoknak megfelelő és változatos legyen. Ezen a területen teljes félköralakban, sugárszerűen 9 irányban, pollen-fogó tárgylemezeket helyeztünk el a fától 50, 100 és 300 méter távolságban. A tárgylemezek a földtől 10 és 100 cm magas­ ságban voltak. A kísérletnél a polleneknek csak kb. 2500-ad részét aktiváltuk. Kellő gyakorlat hiányában nem tartottuk ugyanis tanácsosnak az összes pollent aktívvá tenni, attól tartva, hogy az a környékén dolgozókra veszedelmes lehet. A pollenfelfogás 5 órán keresztül történt. Ez idő után a tárgylemezeket összeszedtük, és sugárzásukat laboratóriumunkban megmértük. Az eredményekből kitűnt, hogy a tárgylemezek túlnyomó többségén több-kevesebb aktív pollen volt, és csak két eset volt, mikor aktív pollen nem mutatkozott. A kísérlet alapján bebizonyítottuk hogy: 1. P—32 segítségével a pollenek repülési távolságai meghatározhatók. 2. Izotóppal a pollenek repülési távolságai egyszerűbben állapíthatók meg, mint a mikroszkóppal. A mikroszkópi vizsgálatoknál ugyanis el kell különíteni a vizsgálni szándékolt polleneket a többitől, ami nehéz és fáradságos munka. Sugár-méréseknél csak azokat a polleneket vizsgáljuk, amelyeket aktiváltunk, ami sokkal egyszerűbb. 3. Pontos eredményeket természetesen akkor kapunk, ha az összes pollent aktiváljuk. Ebben az esetben a mikroszkópi vizsgálatok elmaradnak. Sajnos az Egészségügyi Minisztérium ezeknek a kutatásoknak a folytatását nem engedélyezte az egészségre esetleg káros voltuk miatt. Másik kísérletünknél a homoki nyárfajták homokhoz való alkalmazkodóképessé­ gét vizsgáltuk. A vizsgálatokat a kunbaracsi és kerekegyházi határból lényegileg egy­ forma, a tájra jellemző homoktalajról, továbbá a baj ti anyateiepről, végül a Szeged melletti Maros ártérről származó, 1 éves fekete-, fehér-, szürke- és rezgőnyár hajtá­ sokkal végeztük. Tápoldatokban az izotóp foszfor felvétel nagyságát mértük és ilyenformán ezek­ nek a nyaraknak a vitalitását vizsgáltuk. Az eredmények azt mutatták, hogy a fehérnyár alkalmazkodott legjobban a homokhoz, kevésbé a fekete- és a szürkenyár. Majer Antal az állomány fáit biológiai alapon négy osztályba sorolta: I. o. = nor­ mális, gyors fejlődésű fák; II. o. = koravén egyedek, III. o. = visszafejlődő, vissza­ szorult egyedek; IV. o. = elpusztuló fák. A biológiai alapokra fektetett osztályozás helyességének igazolását biológiai úton kíséreltük meg. Kocsánytalantölgy, cser, erdei- és lucfenyőknél a P—32 izotóp felfelé szállításának a sebességeit mértük, olyanképpen, hogy a fákat a gyökfőnél beoltottuk izotóppal és 3 m magaságban mér­ tük az izotóp megjelenésének idejét. A fenti osztályozásra jól jellemző értékeket kaptunk és így biológiai úton igazoltuk az osztályozás helyességét Az erdei fák gyökérösszenövésével kapcsolatban Kőszeg határában, a Hörmannforrásnál lucfenyő állományban, a budakeszi arborétumban Liszenkó-féle fészkes ültetésű erdeifen3'ő csoportokban az összenőtt gyökereket P—32 izotóppal kezeltük, és az összenövésben szereplő fák és élőtuskók izotóp foszfor felvételeit mértük. A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy ezek a gyökérösszenövések nemcsak, mechanikai, hanem biológiai jellegűek is. Izotópos trágyázási kísérleteinkkel bebizonyítottuk, hogy tápanyagszegény homok talajon a makktermelés érdekében tölgy állományban célszerű és helyes szuperfoszfátot alkalmazni, mert a szuperfoszfát foszfora a makkok kifejlődésében igen tevékenyen vesz részt. Bebizonyítottuk továbbá, hogy a nitrogén műtrágya hatása fejlődésében elmaradt facsemetékre a foszfor felvétel nagysága szerint fafa­ jonként változik. Ezeket tápanyagszegény, kötöttebb vályog és agyagos vályog talajo­ kon érdemes szuperfoszfáttal és pétisóval műtrágyázni, mert azt növekedésükben meghálálják. Végül trágyabeviteli módok előnyét vizsgáltuk amerikai fűz esetében. A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a tenyészidőszak elején a sekélyebb be­ viteli mód (5 cm mély) előnyösebb, mert ezzel a fűz foszforfelvétele nagyobb. Vég­ eredményben a mélyebb beviteli mód előnyösebb, mert 8,6% vesszőhozam többletet eredményez. Az eredményekből az is kitűnik, hogy fűz esetében a szuperfoszfátot érdemes kétszer alkalmazni: egyszer sekélyen a tenyészidőszak elején, másodszor a tenyészidő közepe táján. Más vizsgálataink során fehérnyár-csemetéken izotópos úton bizonyítottuk be, hogy közvetlenül a lombhullás előtt tápanyag — jelen esetben foszfor — visszaván­ dorol a levelekből az ágakba és a törzsbe. Végül akác- és fehérnyár-csemeték gyökereinek a terjeszkedési sebességeit mér­ tük különböző talajokban.

A kísérletek során n y e r i tapasztalatok azt m u t a t j á k , hogy az izotópos kutatásnak n a g y j ö v ő j e v a n a z e r d ő g a z d á l k o d á s t e r é n is. A s u g á r z ó e l e m e k r é v é n g y o r s a n , m e g ­ bízható választ k a p h a t u n k sok olyan kérdésre, a m i n e k megoldásához eddig a folya­ m a t o k rejtett lefolyása m i a t t alig f é r h e t t ü n k ; k ö n n y e n lehet, h o g y segítségükkel olyan g y a k o r l a t i f e l a d a t o k m e g o l d á s a is l e h e t ő v é v á l i k , a m i k e t m a m é g e l k é p z e l n i s e m tudunk.

Erdővédelmi felolvasóülés a Tudományos A k a d é m i á n A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a A g r á r t u d o m á n y o k Osztálya az Erdészeti T u d o m á n y o s Intézet rendezésében m á j u s 24-én t u d o m á n y o s ülést tartott az erdővé­ d e l m i és v a d g a z d á l k o d á s i k é r d é s e k k e l k a p c s o l a t b a n v é g z e t t k u t a t á s o k l e g ú j a b b e r e d ­ m é n y e i r ő l . A z ü l é s e l n ö k e — dr. Paris János a z A g r á r t u d o m á n y o k O s z t á l y a E r d é ­ szeti B i z o t t s á g á n a k titkára — r ö v i d b e v e z e t ő j é b e n arra a felelősségtudatra e m l é k e z ­ tetett, a m e l y m i n d e n e r d é s z e t t e l f o g l a l k o z ó t u d ó s t , s z a k e m b e r t k ö t e l e z a g y a k r a n csak évtizedek m ú l v a érvényesülő munkájában. A z I n t é z e t i g a z g a t ó j a — dr. Keresztesi Béla — b e v e z e t ő e l ő a d á s á b a n r á m u t a t o t t a r r a , h o g y a f i g y e l ő és j e l z ő s z o l g á l a t á l t a l c s u p á n a z 1 9 6 1 / 6 2 é v b e n b e j e l e n t e t t e r d ő ­ károk becsült é r t é k e 2 5 0 m i l l i ó . f o r i n t o t tett k i . E z m i n d e n n é l j o b b a n f e l h í v j a a figyelmet arra, m e n n y i r e fontosak az ilyen irányú kutatások. A rendszeres erdővé­ delmi kutatás Magyarországon sajnos nem tekinthet nagyobb m ú l t r a vissza. A z Országos Erdészeti Főigazgatóság csak 1956-ban hívta életre az erdővédelmi állo­ másokat. Ezek m u n k á j a nagyrészt a hazai adottságoktól idegen viszonyok között ki­ a l a k u l t m ó d s z e r e k k e l v a l ó k í s é r l e t e z g e t é s é n a l a p u l h a t o t t és n a g y o b b á r a g y a k o r l a t i ellenőrzési m u n k á j u k i n k á b b a b a j o k regisztrálására, m i n t leküzdésére, megelőzésére szorítkozhatott. E k k o r ütközött ki legélesebben a z ilyenirányú önálló k u t a t ó m u n k a hiánya, s vált sürgősen szükségessé az egyes károsítok biológiájának, az ellenük való védekezés eredményes módszereinek megismerése. Nagyrészt ezek a meggondolások vezették az országos erdészeti hatóságot abban, h o g y az á l l o m á s o k a t a t u d o m á n y o s intézethez csatolja. A z 1960-ban történt beolvasztás óta erőteljes előrehaladás tapasz­ t a l h a t ó a k u t a t á s t e r é n , a z a k k o r s z e r v e z e t t E r d ő v é d e l m i és V a d g a z d á l k o d á s i O s z t á l y m a m á r jelentős e r e d m é n y e k r e tekinthet vissza. A z eltelt rövid idő alatt megszer­ v e z t e a p r o g n ó z i s a d á s h o z a z e r d ő v é d e l m i j e l e n t ő és m e g f i g y e l ő s z o l g á l a t o t , v a l a m i n t a f é n y c s a p d a h á l ó z a t o t és s i k e r ü l t t ö b b k á r o s í t á s t h a t é k o n y a n m e g f é k e z n i . A b e s z á m o l ó k s o r á n dr. Pagony Hubert, a b i o l ó g i a i t u d o m á n y o k k a n d i d á t u s a , a z Erdővédelmi és Vadgazdasági Osztály vezetője a karcüszög (Lophodermium p i n a s t r i ) c s e m e t e k e r t i k á r o s í t á s á t és a z e l l e n e v a l ó v é d e k e z é s j e l e n l e g i helyzetét ismertette. A z ilyen jellegű fertőzések évről-évre érzékeny veszteségeket okoztak az e r d ő g a z d a s á g a i n k n a k - A z 1959 ó t a f o l y ó k u t a t á s e g y i k l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e a z , hogy a csemetekertekben a tavaszra m e g v ö r ö s ö d ő egyéves erdeifenyő csemeték leg­ korábban az előző év júliusában, augusztusában, v a g y szeptemberében fertőződnek. Ez szabja m e g a védekezés időpontját. A vegyszeres védekezésre vonatkozó kísérle­ t e k azt b i z o n y í t j á k , h o g y a z e d d i g h a s z n á l a t o s és a k o r á b b i i r o d a l o m b a n r e n d s z e r e s e n ajánlott b o r d ó d é permetezés erős fertőzés esetén n e m n y ú j t kellő v é d e l m e t . K ö z e p e s m é r t é k ű esetében megfelelő időben a l k a l m a z v a bizonyos v é d e l m e t jelenthet, de fer­ tőzéskor c s a k a „ M a n e b 8 0 " 0,3%-os t ö m é n y s é g ű p e r m e t e b i z o n y u l h a t á s o s n a k . T o v á b b i tisztázásra szorul a tavaszi fertőzés lehetősége, v a l a m i n t a prognózisadás kérdése. Lengyel György t u d o m á n y o s m u n k a t á r s a f e k e t e f e n y ő p u s z t u l á s k é r d é s é b e n v é g ­ z e t t v i z s g á l a t a i r ó l s z á m o l t b e . A z 1960 é v t a v a s z á n b e k ö v e t k e z e t t t ű v ö r ö s ö d é s , i l l e t v e .hajtáspusztulás ismételten felhívta a figyelmet erre a kérdésre. A vizsgálatok arra mutatnak, hogy ez a szubmediterrán jellegű fafaj nálunk klimatológiai okból kifolyó­ lag szenved. A z évi hőmérsékletingadozás, a tél időtartama, illetve a gyors f e l m e l e ­ g e d é s , a téli h ő m é r s é k l e t r e n d e l l e n e s i n g a d o z á s a , a t a v a s z i h i d e g v i s s z a e s é s , v a l a m i n t a t a v a s z i és őszi s z á r a z s á g a f e k e t e f e n y ő t e n y é s z t é s é r e f e l t é t e l e z h e t ő e n kedvezőtlen tényezők. A hajtásbetegséget a vizsgálatok szerint a feketefenyő fiziológiai állapo­ tára kedvezőtlen és a g o m b a t e n y é s z e t r e egyidejűleg k e d v e z ő időjárási viszonyok s o r o z a t o s f e l l é p é s e i d é z t e e l ő . A k t í v v é d e k e z é s r e m e g f e l e l ő l e h e t ő s é g n i n c s e n . A z eV-

pusztult egyedek eltávolítása mellett — mivel a megbetegedés a korral és termő­ helyei összefüggést mutat — célszerű a gyengébb termőhelyen alacsonyabbra szabni a vágásérettségi kort. Kolonits József tudományos segédmunkatárs a fenyőiloncák (Evetria buoliana és turionana) elleni védekezés kísérleti eredményeit mutatta be. A kísérletek során abból indultak ki, hogy az ilonca petéit a főhajtásra a vezérrügy közelébe helyezi el s ha ezt a részt sikerül hatásos védőszerrel ellátni, akkor a károsítás megelőzhető. Védekezőszerül Wofatoxot, DDT-t és HCH-t alkalmaztak. A védekezőszer felhordá­ sára gyertyaoltóhoz hasonló, kúpalakú szórófejet szereltek a háti permetező toldott csövére. Ezzel a rügyeket júliusban kezelve, nagyfokú védettséget értek el. A permet­ készítés nehézségeinek kiküszöbölésére ugyanezen hatóanyagokkal védőkenőcsös eljárást is dolgoztak ki. A kenőcs felhordása a már említett kúpos fejjel történik, legalkalmasabb időpont március—április. Évente egy kezelés biztos védettséget ad, s ezzel az eljárással egy hektár megvédése évente 80—100 forintba kerül. A vadgazdasági kutatómunkából dr. Bencze Lajos, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, tudományos munkatárs mutatott be szemelvényeket. Ismertette a vadeltartóképességre vonatkozóan Ugodon és Gemencen végzett vizsgálatok eredmé­ nyeit. Ezeken keresztül rámutatott arra, hogy egy-egy összefüggő erdőkomplexum sajátos vadeltartóképességét a vad számára rendelkezésre álló takarmány konkrét felbecslésével kell megállapítani. Ez az eltartóképesség azonban nem azonos az erdő­ gazdálkodás célkitűzéseitől függő vadtürőképességgel, utóbbi az előbbinél jóval kisebb lehet. A kettő közötti különbség mesterséges takarmányozással áthidalható. Hangsúlyozta, hogy a megfelelően szabályozott vadállomány, s ugyanakkor a mester­ ségesen takarmány ózott vad lényegesen kevesebbet károsít, mint a ridegen tartott vadállomány. A károk további csökkentését aktív védekezéssel kell elérni. A védeke­ zési módok közül kiemelte a dr. Hauar-féle véralbuminos kenést. A véralbuminos védekezési kísérletek eredményeit részletesen dr. Hauer Lajos tudományos munkatárs ismertette, majd rendkívül hatásos képekkel adott emlékez­ tetőt a módszer fontosabb részleteire vonatkozóan. Áz előadásokat követő felszólalásokban az erdőgazdaságok kiküldöttei nagy érdeklődést mutattak az ülésen szerepelt minden kérdés iránt. Több helyütt is jelen­ tős gazdasági eredményekről számoltak be, amelyeket a kísérleti eredményeknek gyakorlati megvalósítása során értek el. Az elhangzottakból kitűnt, hogy a tudomá­ nyos munkát élénk figyelemmel kísérik az ország minden részében, az Intézet pedig munkáját a gyakorlati szakembereket legjobban szorongató kérdések hasznos meg­ oldására irányítja. Külön elismerést váltott ki a tudományos ülés gondos megszerve­ zése, a hallgatóság igényeit messzemenően figyelembe vevő időkihasználás, valamint a hallottakat jól rögzítő fegyelmezett képközlés. Jérome

René

Hozzászólás „ A fakitermelés korszerűsítése vágástéri feltárással" e. tanulmányhoz Célravezetőnek és igen jónak tartom az ERTI elgondolását a lillafüredi kísérleti bázis megteremtésére, hogy segítségével az Északmagyarországi Hegyvidék viszonyai között vizsgálja a fakitermelés, anyagmozgatás, vágástéri feltárás korszerűsítéséhez szükséges előfeltételeket, valamint az erdőgazdaság egészére gyakorolt hatását. A kutatás célját tehát teljes egészében helyeslem. Szintén egyetértek ezen fő célkitű­ zésből adódó kutatási témákkal, amelyek az üzemet nagyon is érdeklő tárgykörből valók. A kutatás egyes szakaszaiban elért eredmények számai meggyőzőek: nőtt a termelékenység, csökkent a termékegységre fordított fizikai munka és az élőmunkát jelentős részben tárgyiasult munkával sikerült helyettesíteni. A felhasznált költség több mint 8 Ft-tal csökkent. Az útsűrűség kérdésében elfoglalt álláspontot azonban nem tudom magamévá tenni. Véleményem szerint nem szabad a realitásokon túlmenő feltételek között kí­ sérleteket végezni. Ismeretes, hogy az útsűrűség jelenleg 7 fm/ha körül van és a 15 éves fejlesztési időszak végére legfeljebb megkétszereződik, és egyes kedvező adott­ ságú helyeken emelkedik 20 fm/ha fölé. A kutatás eredményének bevezethetőségét befolyásolja, ha azokat olyan körülmények között végezzük, amelyek messze meg-

haladják az üzemi körülményeket. Bár a kutatásnak előremutatónak kell lennie, az üzemi körülményeket mégis figyelembe kell veirani. A szálfás közelítésben elfoglalt állásponttal sem értek egyet. Alapvető ellent­ mondás van a tőmelletti feldolgozás és a gépek alkalmazása között, mert az kor­ szerű munkaeszközök használatát jelenti, korszerűtlen technológiával. A tő mellett végzett munka technológiája súlypontosan kézi eszközökre és fogat alkalmazására készült, nem pedig gépekre. A munkaművelet helyét mindig a termelésben alkalma­ zott munkaeszköz határozza meg. Amikor a rendelkezésre álló eszközök és gépek egyre inkább lehetővé teszik a nagyobb törzsdarabok, szálfák szállítását, nem szabad a darabolást tő mellett végrehajtani, mert a tényleges munkából több mint 60% az akadályok eltávolítására, munkahely eligazításra, járkálásra szükséges. Ez erősen igénybe veszi a dolgozók fizikai erejét, a gép ugyanakkor kis hatásfokkal dolgozik. A gépi munka alapkövetelménye, hogy ne a gépet vigyük a faanyaghoz, hanem a faanyagot a géphez, s így biztosítsuk a szükséges munkaállandóságot, munkasűrítést, ami a gép jobb kihasználásának alapfeltótele. A z újulat kevesebb kárt szenved, ha egyszer vagy kétszer a közelítő eszközzel megyünk a faanyagért, mintha hatszor vagy hétszer, méghozzá különböző időpontban. A rakodói munka még sok előnnyel jár (iparifakihozatal növelés, dolgozókról való fokozottabb gondoskodás kedvező le­ hetősége, szakszerű irányítás, jobb javító szolgálat szervezés stb.), ezekkel azonban most nem akarok részletesen foglalkozni. Nem értek egyet az új erdőgazdasági géptípusok kialakítására való törekvéssel. Hazai körülmények között nem biztosítható gépgyártási kapacitás néhány száz da­ rabból álló igényre. Iparunknak, de a KGST államainak is nagysorozatú gépek elő­ állítása a fő célja. Meg kell elégednünk a rendelkezésre álló gépekkel és ezek üzem­ vitele legjobb feltételeinek a megteremtésére kell minden erőnket fordítanunk. A gépkocsik és pótkocsik felterhelését Közép- és Kelet-Európában, de Nyugaton is elsősorban olyan csörlőkkel végzik, amelyeket a gépkocsi motorja tart üzemben. Külön rakodógépek erdőgazdasági körülmények között, ahol a fatömeg nem nagy mennyiségben jelentkezik, nem váltak be eddig, sem itthon, sem külföldön. A BAKdaru növeli a rakodás érzékenységét, a termelés költségét, mert újabb beruházást igényel, újabb emberek kellenek a kiszolgálásához, újabb meghibásodási forrás kelet­ kezik s ez gátolhatja a rakodás folyamatosságát és a szállító gépek meg nem felelő ki­ használásához vezethet. Nem lehet elképzelni, hogy a BAK-daru a maga méreteivel tőmellett a fák között, sárban mozogni tudjon. Legfeljebb rakodókon juthatna sze­ rephez, de miután gyártása nem megoldható, szerintem a kutatásnak nem kell foglal­ kozni ilyen gépek tervezésével. Gépsorok, gépláncok tervezésével, egymáshoz kapcsolódásának vizsgálatával nagyon is egye tértek. Ez igen fontos kérdés, kialakításában a kutatásra nagy szerep vár, és ezen a területen a részleges eredmény is igen sokat segít üzemeinknek, a gépek helyes kihasználásában és a termelési költségek csökkentésében. Dr. Káldy József

Hozzászólás a külfejtések, meddőhányók újrahasznosítási kérdéseihez A Piliscsabai Erdészet területén Pilisszentiván és Pilisvörösvár községek hatá­ rában az 1955-ben Dévényi Antal Bedő-díjas erdészetvezetővel kidolgozott tervek alapján, Markos Ferenc kerületvezető erdész közvetlen munkavezetésével munkába vett újrahasznosítandó területünk a homokvételi gödrökkel egyetemben 20 ha volt. K ö ­ zel tíz éve foglalkozunk tehát a tárgyalt feladatokkal. Kassai Imre, a lapunk már­ ciusi számában megjelent írásában a jelenleg található és természetes úton települt cserje- és fáskultúra felsorolására szorítkozik és ebből próbálja a jövő feladatait előre vetíteni. Szeretném néhány sorban a mi tapasztalatainkat közreadni, mert hiszen 1955-től foglalkoztunk ezzel a problémával és feladatunkat 1960-ra jó eredménnyel sikerült is megoldani. Hányóink eocén, oligocén korú barnakőszén kibányászásának mintegy 50 éves maradványai és így szerkezetben nem igen különböznek a Pécs-környéki liaszkorú szén kibányászásából visszamaradt meddőktől. Mezőgazdasági növénytermesztés cél­ jaira általában alkalmatlanok. A területéket csak erdőtelepítéssel, fásítással lehet hasznosítani. Ezáltal esztétikai és egészségügyi előnyökhöz jutunk, másrészt a szél, víz romboló erejét megkötjük.

A z ilyen típusú h á n y ó k laza, salakos szerkezetűek. A szénnel keveredett m e d d ő ­ rétegek öngyulladás következtében kiégnék. A m e d d ő h á n y ó k o n az öngyulladást még f ö l d t a k a r á s s a l is a l i g h a lehet m e g a k a d á l y o z n i . A pécsi lasz-szén p i r i t t a r t a l m a m i a t t különösen hajlamos öngyulladásra. M e d d ő h á n y ó k o n elkerülhetetlen, hogy szén ne k e v e r e d j é k a m e d d ő k k ö z é , s így e z e k idővel feltétlenül előidézik a tüzet, annál is inkább, m e r t hisz egy-egy m e d d ő h á n y ó r a s o k esetben évtizedekig hordják az anyagot. N e m valószínű, hogy a friss döntéseket é r d e m e s lenne azonnal termőfölddel takarni. A hányok v í z g a z d á l k o d á s á t m i k i z á r ó l a g p á s z t á k k i k é p z é s é v e l j a v í t o t t u k m e g a rézsűkön. Ezzel a lehullott vizet jól hasznosíthatjuk. Egyben biztosított a rézsű a m e g c s ú s z á s e l l e n is, ú g y hogy a mi 25—30 fokú rézsűinken n e m is a l k a l m a z t u n k rőzsefonást.

A feketefenyők

elérik az 1,5 m-t

Akácok jól

fejlődnek

Dr. Szőnyi L á s z l ó n a k igazat kell a d n u n k a példáink n y o m á n , a m i d ő n dolgozatá­ b a n a z a k á c m e l l e t t a f e n y ő f é l é k e t is j a v a s o l j a t e l e p í t é s r e . A z a k á c a l e m e z e s e n s z é t ­ váló kiégett salakban n a g y gyökérhálózatot fejleszt. M i f ő f a f a j n a k választottuk a m á r ott talált faegyed útmutatása n y o m á n . A legidősebb telepítésünk m a hétéves. A telepítést 1956 tavaszán kezdtük meg. N a g y o n j ó minőségű, erőteljes, sok h a j ­ szálgyökérrel rendelkező, egyéves akác-csemetéket kaptunk. Ültetés után gyökfőre visszavágtuk. A visszavágást a következő tavasszal megismételtük. A z egyedek gyors növekedésnek indultak, 1963 tavasszal felvett átlagos mellmagassági vastagságuk 8 c m , á t l a g o s m a g a s s á g u k p e d i g 6 , 5 m , í g y a f a t e r m é s i t á b l á z a t é r t e l m é b e n a z I. o s z ­ tályba sorolhatók. 1957 t a v a s z á n ugyancsak akáccal folytattuk az erdősítést, egyidejűleg azonban megkezdtük a magvetést és csemeteültetést feketefenyővel. A m a g v e t é s b ő l és a cse­ meteültetésből származó egyedek egyaránt jól fejlődnek, ma, hatéves korban, m a ­ g a s s á g u k m e g k ö z e l í t i a z 1,5 m - t . K i s t e r ü l e t e n p r ó b á l k o z t u n k h a z a i n y á r a k k a l , nem sok sikerrel. V é l e m é n y ü n k szerint nyárral csak a homokvételi gödröket lehet hasz­ n o s í t a n i . P i l i s v ö r ö s v á r k ö z s é g h a t á r á b a n n a g y o b b m e n n y i s é g ű c s e r m a k k o t is v e t e t ­ tünk. M e g m a r a d á s u k 70%-os, a magassági növekedésük erőteljesebben m é g n e m in­ dult meg. A z akáctörzsek egyedi ápolását fontosnak tartjuk. A felesleges oldalhajtásokat kétévenként, fűrésszel l e v á g j u k é s így biztosítjuk a j o b b törzsfejlődésit. E m u n k á l a t o k beindításával és kivitelezésével 1961-ben, a termőföldek v é d e l m é ­ ről szóló t ö r v é n y m e g j e l e n é s e k o r m á r ö r ö m m e l jelentettük a t a l a j v é d e l e m é r d e k é b e n foganatosított m u n k á i n k végrehajtását. Fejér István

c!

ü) fnl fjil(ü)

m

íme-

A f e k e t e f e n y ő alsóausztriai e l ő f o r d u l á s a i v a l f o g l a l k o z v a dr. Gusiav Wendelberger e g y e t e m i t a n á r m e g á l l a p í t j a , h o g y a f e k e t e f e n y ő s z á r a z talajú, d e l é g n e d v e s t e r m ő h e í y e K e t k e d v e l , n e m ú g y m i n t a m o l y h o s t ö l g y , v a g y a p a n n o n flóra e l e m e i , a m e l y e k m i n d száraz talajú, m i n d légszáraz termőhelyeken előfordulnak. A feketefenyő eze­ k e t a k ö r ü l m é n y e k e t m e g t a l á l j a a z A l p o k száraz d o l o m i t - o l d a l a i n a k a n y u g a t i k i ­ tettségein a p á r á s n y u g a t i l é g á r a m l á s k ö v e t k e z t é b e n , d e n e m t a l á l j a m e g a m é l y e b b f e k v é s e k b e n , l e n n a síkon, a B é c s i - m e d e n c é b e n , s a v e l e h a t á r o s m a g y a r K i s a l f ö l d ö n . E n n e k látszólag e l l e n t m o n d a f e k e t e f e n y ő n e k a P a n n o n - t á j o n v a l ó e r e d m é n y e s t e l e ­ pítése. Ezt e l s ő s o r b a n a z teszi l e h e t ő v é , h o g y a z ott ő s h o n o s l o m b o s f a f a j o k a t e l ő z ő zőleg kiirtották és így a z o k v e r s e n g é s é t e m b e r i b e l e a v a t k o z á s s a l kiiktatták. A t e r m é ­ szetes t e n y é s z t e r ü l e t n e k i l y e n m e s t e r s é g e s kiterjesztése e l s ő s o r b a n arról i s m e r h e t ő fel, h o g y h i á n y z i k b e l ő l e a t e r m é s z e t e s feketefertyvesek eredeti k a r a k t e r e , a t e r m ő ­ h e l y n e k j o b b a n m e g f e l e l ő l o m b o s f a f a j o k a c s e r j e s z i n t b ő l e l ő r e t ö r n e k és h a m e s t e r ­ s é g e s b e l e a v a t k o z á s n e m történik, a k k o r a f e k e t e f e n y ő t , m i n t t e r m ő h e l y i d e g e n f é n y ­ i g é n y e s f a f a j t , s z ü k s é g s z e r ű e n k i s z o r í t j á k . (Ez m i n á l u n k , a tapolcai, akali, d e s z á m o s m á s 5 0 — 6 0 é v e s k o p á r f á s í t á s a i n k o n is r e n d k í v ü l s z e m l é l e t e s e n n y i l v á n u l m e g . Ref > I g é n y t e l e n s é g e f o l y t á n a f e k e t e f e n y ő t m á r régóta e r e d m é n y e s e n a l k a l m a z z á k t e r m é ­ k e t l e n t e r ü l e t e k h a s z n o s í t á s á r a a B é c s i - m e d e n c e t ö r m e l é k m e z ő i n , a z alsóausztriaí M a r c h f e l d h o m o k j á n , M a g y a r o r s z á g o n és R o m á n i á b a n , d e m é g a z északi-tengeri parti d ü n á k o n is, l e g k i t e r j e d t e b b e n p e d i g a d a l m á t K a r s z t o n . G y a k r a n a l k a l m a z z á k a t e r m é s z e t e s l o m b e r d ő k n e k m e g f e l e l ő t e r m ő h e l y e n is, a h o l igen j ó n ö v e k e d é s t m u t a t , d e m e g z a v a r j a , sőt s z é t r o m b o l j a a természetes együttest és a t a l a j t f e l t a r t ó z ­ t a t h a t a t l a n u l d e g r e d á l j a . F e l t é t l e n ü l k e r ü l n i k e l l itt a z elegyetlen á l l o m á n y o k t e l e p í ­ tését, m e r t a s ű r ű z á r ó d á s b a n m i n d e n a l j n ö v é n y z e t elpusztul, a t a l a j elsavanyodik,, laza z á r ó d á s b a n p e d i g e l f ü v e s e d é s és a t a l a j filcelődése áll b e . T e t é z i m i n d e z t a z e l e ­ g y e t l e n á l l o m á n y o k r a a m ú g y is j e l l e m z ő n a g y o b b f o k ú é r z é k e n y s é g a k ü l ö n b ö z ő k á r o ­ sításokkal s z e m b e n .

(Allgemeine

Forstzeitung.

1963. 7/8. sz. 75—77. old. Ref.:

Jérőme.)

K r a m e r , H . : T e l e p í t é s h á l ó z a t i kísérletek. ( K u l t u r v e r b a n d s v e r s u c h e ) D e r F o r s t - u n d H o l z w i r t . 1960. évi 23. és 24. füzet. A z e r d ő t e l e p í t é s hálózati k é r d é s e i v e l m a i s m é t élénken f o g l a l k o z n a k . A z e r d é ­ szeti t u d o m á n y és g y a k o r l a t e z i r á n y ú é r d e k l ő d é s e m á r régi keletű. A legjelentősebb' e r d ő m ű v e l ő k , m i n t Cotta, Burckhardt és Dengler t a n k ö n y v e i k b e n részletesen t á r g y a l ­ j á k a z e g y e s f a f a j o k telepítési t é r - és távközeit. A l e g e r e d m é n y e s e b b telepítési m ó ­ d o k és ezen b e l ü l a l e g k e d v e z ő b b h á l ó z a t tisztázása é r d e k é b e n a N é m e t Erdészeti K u t a t ó i n t é z e t e k S z ö v e t s é g e a 19. s z á z a d v é g é n c s a k n e m m i n d e n e g y k o r i t a r t o m á n y területén kísérleteket állított b e és e z e k n e k l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e i r ő l s z á m o l m o s t b e Kramer. A z e r e d m é n y e k értékelése arra m u t a t , h o g y e r d e i f e n y ő és luc, v a l a m i n t v ö r ö s f e n y ő , t ö l g y és b ü k k e s e t é b e n n e m l e h e t szó a f a f a j h o z kötött, á l t a l á n o s a n l e g ­ e r e d m é n y e s e b b hálózatról. E z s o k k a l i n k á b b f ü g g a t e r m e l é s i céltól, a t e r m ő h e l y t ő l , a telepítés veszélyeztetettségétől ( g y o m o s o d á s , f a g y v e s z é l y , v a d k á r ) , a telepítésre k e ­ rülő c s e m e t é k korától, a m u n k á s h e l y z e t t ő l és értékesítési l e h e t ő s é g e k t ő l ( k a r á c s o n y f a és v é k o n y a b b v á l a s z t é k o k értékesíthetősége). í g y a k e z e l ő e r d é s z n e k m a g á n a k k e l l a l e g m e g f e l e l ő b b h á l ó z a t o t m i n d e n e g y e s e s e t b e n m e g k e r e s n i e . A m a s z o k á s o s és a j a v a ­ solt h á l ó z a t s z e m b e á l l í t á s á v a l K r a m e r a f ő f a j o k r a n é z v e t á b l á z a t b a n a d j a m e g a z o k a t a hálózati értékeket, a m e l y e k f a t e r m é s t a n i s z e m p o n t b ó l is i n d o k o l t n a k látszanak::

Fafaj tölgy bükk lucfenyő erdeifenyő vörösfenyő

Csemeteszám

Hálózat 1,3 X 1,3 X 1,5 X 1,2 X 1,3 X

0,4—1,5 X 0,4—1,5 X 1,5—2,0 X 0,3—1,3 X 0,4—1,3 X 2,0 X 2,0

0,6 0,6 2,0 0,5 0,5

19230—11111 19230—11111 4 4 4 4 — 2500 27778—15380 19230—12820 2500

B e s z á m o l ó j á n a k v é g é n Kramer a telepítési k ö l t s é g e k m e g t a k a r í t á s i fejti ki. Itt e l s ő s o r b a n a c s e m e t e k o r á r a , m e g f e l e l ő szélességű ú t s á v o k ,

lehetőségeit nyiladékok,,

erdőszegélyek, valamint közelítőnyiladékok meghagyására és a pótlásokra tér ki. Kramer rámutat, hogy a pótlások során gyakran még túl sokat tesznek látszat-okok alap­ ján. Szükséges volna, hogy az üzemvezetők a jövőben minden pótlás előtt feltegyék maguknak a kérdést: erdőművelési szempontból valóban szükséges és üzemgazdasági szempontból igazolt-e?! Különös nyomatékkal óvja az olvasót a szerző a sok fafajjal gazdag elegyű állo­ mányok létrehozásától. Ezek telepítése és ápolása gazdasági szempontból indokolha­ tatlan költséget okoz és a nehéz munkásviszonyok között fenntartásuk lehetősége amúgy is kérdéses. Végül figyelmeztet arra, hogy gazdasági és munkaszervezési okokból a telepítések kiterjedése túl kicsiny ne legyen. (Henkel ismertetése az ARCHÍV FÜR FORSTWESEN 1061. évi 9. füzetében.) Ford.: Jérome René A hajtóanyagok elöregedéséről közöl érdekes adatokat és ad ezzel kapcsolatban jó tanácsokat E. Pestal. Több hónapon át tárolt üzemanyag — minél melegebb a tárolóhely, annál gyorsabban — változáson megy keresztül, elöregszik. A legtöbb ásványolaj csak kevés könnyű szénhidrogént tartalmaz, ezért különböző eljárásokkal javítják, a nagyobb molekulacsoportokat kisebb egységekre hasítják. A termikus krakkolás során alacsonyan polimerizált telített olefinek mellett telítetlenek is kelet­ keznek. Ezeknek kellemetlen tulajdonsága, hogy hajlamosak szénsavat felvenni és idővel újra magasabb molekulákká egyesülni. Í g y nemcsak jóságából veszít a hajtó­ anyag, de a tartályának alján nehezen folyós massza ülepszik le, ami dugulást okoz­ hat. A hosszabb tárolás során ezen túlmenően még tekintélyes mértékű párolgás is történik, a könnyen illó alkatrészek még a legjobban záró fedeleken és csavarokon is áthatolnak. A legveszélyesebbek ebben a viszonylag nagy pórusú plasztikkannák. Legkevésbé öregszik a dieselolaj. A szuperbenzin általában kevesebb krakkterméket tartalmaz és így szintén csupán kisebb mértékben öregszik. Legjobban veszélyezteti az elöregedés a normálbenzint, amelynek az olefintartalma a legnagyobbrészt ter­ mikus krakkolás következtében magas. A múlt háború idején a légierőknél a repülő­ benzint hat hónapon belül fel kellett használni, vagy el kellett égetni. A bajok elkerülése érdekében legfontosabb, hogy friss üzemanyagot tankoljunk. Ha valahol mégis elöregedett üzemanyagot tankolunk fel, úgy célszerűbb a tankot kiüríteni, a tápszivattyút, szűrőt, gázosítót, kitisztítani, vezetékeket átfúvatni. Ha a szívós iszap a vezetékekben leülepedett, akkor hígított kénsavval kell kimosni, vagy vékony acéllánc keresztülhúzásával kell a járatot szabaddá tenni.. Néha célszerűbb a vezetéket teljesen kicserélni. Motorok időleges üzemen kívül' helyezésekor fontos az üzemanyag teljes kijáratása, a tank kiszívatása. Hosszabb üresen állás során a tank belső fala gyakran elrozsdásodik, ez azonban sokkal kisebb baj, mint ha az üzem­ anyag benne öregszik meg. Ha azonban nagyon óvatosak akarunk lenni és ezt is el akarjuk kerülni, telten is tarthatjuk a tankot, de akkor az üzemanyagot minden 2—3 hónapban teljesen le kell cserélni. (Allgemeine Forstzeitung 1963. 5/6. sz. 60 old. Ref.: Jérome.)

A z Országos Erdészeti Egyesület kiadványa S z e r k e s z t ő : K E R E S Z T E S I B É L A , a m e z ő g a z d a s á g i t u d o m á n y o k (erdészet) d o k t o r a Főmunkatárs: JÉROME R E N É K i a d j a : a M e z ő g a z d a s á g i K ö n y v - és F o l y ó i r a t k i a d ó V á l l a l a t . F e l e l ő s k i a d ó : L Á N Y I O T T Ó Szerkesztő bizottság: A K Ó S L A S Z L Ö , B A B O S I M R E , a m e z ő g a z d a s á g i t u d o m á n y o k (erdészetj doktora, B A K K A Y L A S Z L Ö , D R . B A L A S S A G Y U L A , H A R A C S I L A J O S , a mezőgazdasági tudo­ m á n y o k (erdészet) kandidátusa. K A L D Y J Ó Z S E F , a m e z ő g a z d a s á g i t u d o m á n y o k (erdészet) k a n ­ didátusa. K O C S Á R D Y K A R O L Y . K O L L Á R G Y U L A . M A D A S A N D R Á S a mezőgazdasági tudo­ m á n y o k (erdészet) kandidátusa, P A R I S J Á N O S , a m e z ő g a z d a s á g i t u d o m á n y o k (erdészet) k a n d i ­ dátusa, R A D O G Á B O R , S A L I EMIL, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, S Z E P E S I L A S Z L Ö , a m e z ő g a z d a s á g i t u d o m á n y o k (erdészet) kandidátusa, S Z O N Y I L A S Z L Ö , a m e z ő g a z d a s á g i t u d o m á n y o k (erdészet) k a n d i d á t u s a , T Ó T H S Á N D O R P é l d á n y s z á m : 5400 68-15743-689/2 - Révai-nyomda, Budapest