EMLÉKEZÉS Dr. B E N C Z E
SZEGEDI
J Ó Z S E F
KŐRÖS
GÁSPÁRRA
(Szombathely)
mohácsi vész utáni M a g y a r o r s z á g három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos v o l t az élet.
A
A török hódoltság alatt nyögött az ország legnagyobb része. E r d é l y b e n az örökös pártharcok: fejedelmek, hol a konstantiná p o l y i porta felé kacsingattak, h o l a császárral igyekeztek össze köttetésbe j u t n i . É s z a k - D u n á n t ú l és a F e l v i d é k jó része Bécs alá tartozott. A főurak egy része kétszínű v o l t , másik része mélységesen be húzódott várkastélyába, szótlanul, reszketve v á r t a a jövőt. A szegény nép, a jobbágyság és a szolgák tömege hihetetlen nyomorban, szegénységben, v a l ó b a n majdnem állati sorban ten gődött. M i n d e n k i azt hitte, hogy v é g k é p p elveszett a magyar haza. É s ebben a siralmas állapotban, ebben a nyomorúságban mégis akadt egy igaz magyar ember, a k i felemelte a fejét és azt mondta, hogy ökölbe szorított m a r o k k a l , de küzdeni kell a létért, meg k e l l menteni az ország népét, lelket és bizalmat kell önteni belé, hogy aztán - ha hosszú idő után is - legyen, a k i felszabadítsa az or szágot. E z a magyar ember N á d a s d y T a m á s volt, S á r v á r v á r á n a k ura és az ő méltó párja a küzdelemben és magyarságszeretetben, fele sége, Kanissay Orsolya.
E l e i n t e N á d a s d y is az erdélyiekkel tárgyalt, majd m i k o r látta, hogy a folytonos széthúzás m i a t t ott nem lehet eredményeket el érni, a császárral értett szót a haza érdekében és harcolt, küzdött a szó nemes értelmében a hazáért, a puszta magyar létért. Csakhamar az ország első embere lett, palatinusszá, nádorrá választották, csak azért, hogy ezt a nagy hatalamát is a magyar népért hasznosítsa. Óriási uradalmainak minden jövedelmét a török elleni har cokra és a magyar nép j a v á r a fordította. R e n d k í v ü l művelt és okos ember v o l t . B u d á n , Grazban, B é c s ben, P a d u á b a n , Bolognában és N á p o l y b a n tanult. E r e d e t i levelei szerint, melyek az Országos Levéltárban vannak, 5-6 évet töltött külföldön. E z a l a t t döbbent rá, hogy a magyar haza kulturális, gazdasági helyzete milyen mélységesen alacsony, a magyar nép mennyire elmaradott az olaszhoz, a némethez k é p e s t . . . É s gondolatait nem rejtette v é k a alá. M e g m o n d t a a császárnak és megmondta valamennyi magyar főúrnak. Elhatározását tettek követték. Teljes erejével harcolt a török ellen, saját költségén szervezte és élelmezte a hadsereget, védte É s z a k - D u n á n t ú l t , hol a kanizsai táborból írja leveleit, hol Bécsből keltezte, máskor P á p a alatt har colt, m a j d megint T a t a v á r á n a k védelmét irányítja. A török elő retör ugyan egyszer Bécs irányába, S á r v á r falai alatt is párszor megállt, de bevenni ezt a v á r a t nem tudta, mert a tajtékzó R á b a vize körülfolyta a bástyákat. K ö z b e n N á d a s d y és E n y i n g i T ö r ö k Ferenc alaposan megerősítették a gránicot, lélegzethez jutott N á dasdy és most már a magyar nép szomorú állapotára is gondol hatott. A török viszonylag nyugton v o l t és berendezkedett. . . N á d a s d y T a m á s S á r v á r v á r á b a n feleségével együtt megkezdte a magyar művelődés fejlesztését, „ k i s o s k o l á t " szervezett, ahol betűvetést t a n u l t a k a jobbágyok és a szolga népek gyermekei, nagy oskolát t a r t o t t fenn, ahol már gimnaziális tárgyakat oktat t a k az idehívott professzorok, sőt a k a d é m i a felállítására is gon d o l t . N y o m d á t alapított, ott nyomtatták hazánkban az első ma gyar nyelvű könyveket. N y o m d a v o l t már hazánkban v a l a m i v e l korábban is B u d á n és Brassóban, de ezek l a t i n u l és németül
nyomtak. M a g y a r nyomdatermék Sárvár v á r á b a n látott először napvilágot. A z iskolákban 150-200 tanulót látott el, élelmezett, ruházott, lantosokat, íródeákokat szerződtetett, E r d é l y i Szilveszter J á n o s , A b á d i Benedek, D é v a i B í r ó Mátyás, Szalárdi M á t y á s v o l t a k az iskolamesterek és professzorok, hogy csak a nevezetesebbeket em lítsük. I t t élt és halt meg T i n ó d i Lantos Sebestyén, i t t írta nagy növénykönyvét Beythe István, majd ennek fia A n d r á s , i t t n y o m tatták k i a híres első magyar nyelvtant, m a j d : „ A z országban v a l ó sok romlások o k a i r u l " című nagyszerű emlékünket. Egészen természetes, hogy nem hiányozhatott ebből a kultúrcentrumból az egészségügy sem. N á d a s d y T a m á s valószínűleg még Paduában megismerkedett az ott diákoskodó Szegedi K ő r ö s G á s p á r r a l , mert R é v a i Lőrinc jó barátságban v o l t és együtt t a n u k ugyancsak Paduában N á d a s d y T a m á s s a l és R é v a i édesatyjához, R é v a i Ferenchez írt levelében 1552-ben említi, hogy a magyar diákok közt van egy Szegedi K ő r ö s G á s p á r nevezetű is. Szegedi K ő r ö s G á s p á r szegény jobbágy származású v o l t és k i csike pénzével Szegedről i n d u l t el, hogy tanulhasson. Ö maga írja le később egyik levelében, hogy örökké hálás özvegy édes anyjának és testvéreinek, mert mindenüket pénzzé tették, hogy ő lejusson Itáliába. Paduán kívül több neves olasz egyetemen is megfordult, sőt majdnem fél esztendőt A t h e n b e n is töltött. Bécsben összetalálkozott N á d a s d y T a m á s s a l , a k i menten arra kérte, hogy jöjjön hozzá S á r v á r várába. G á s p á r d o k t o r hajlandó is lett volna, de már elígérte magát Serédy Péternek, a Pozsony megyei főispánnak, így hát szavát nem szeghette. D e alig fél évre rá már Sárvárott volt, ahol - amint egyik levelében írja - nagy reverenciával fogadta őt N á d a s d y T a m á s és O r s i k a , a felesége. Külön lakosztályt rendeztek be neki a v á r déli felében, külön apothékát és ebben apothekáriust állítottak melléje, a régi k i r u r gusukat, Péter nevezetűt pedig meghagyták egy darabig asszisz tensi minőségben, hogy aztán később Csepreg v á r á b a helyezzék át. N á d a s d y és feleségének személye, jelleme igen nagy hatással v o l t Szegedi K ő r ö s G á s p á r r a , megszerette őket, de - amint l a t i n 6
Orvostörténeti
közi.
81
és magyar nyelvű levelezésükből kiderül - soha alázatossá nem lett. I t t dolgozott, i t t működött Szegedi K ő r ö s G á s p á r , akit az első egyetemet végzett magyar gyakorlóorvosnak tekinthetünk. I t t kopogtak patkós csizmái ezeken a köveken és i t t gyógyította a családot, az u d v a r i népet, a deákságot, a jobbágyokat és a cse lédnépet, az egész környéket és úgyszólván az egész F e l s ő - D u n á n túlt. H í r e egyre nagyobb lett. Messze elhívták, h o l lóháton, h o l szekereken tette meg - sokszor váltott l o v a k k a l - a nagy utakat. A z Országos Levéltárban levő levélanyagból láthatjuk, hogy mennyire bölcs, megfontolt, lelkiismeretes, derűs hangulatú orvos volt. Sokszor levélben kérték orvosi tanácsát, lovas hírnök hozta és v i t t e a levelet, az orvosságot is, amelyet rendelkezésére a v á r apothekáriusa elkészített. A gyógynövényeket ő maga termesztette, Sárvárott, ahol a v á r közelében hatalmas gyógynövénykertet létesített, melyet K e r t i István nevű kertész az ő irányításával vezetett. Csakhamar B é c s be is eljutott a híre és szekérszám vitték-hordták a sárvári gyógy növényeket B é c s b e és K r a k k ó b a . Szegedi K ő r ö s G á s p á r nemcsak kitűnő gyógynövényszakértő v o l t , hanem nagy hozzáértéssel le is festette a gyógynövényeket. R á n k m a r a d t levelei, amelyek latin és kisebb számban magyar nyelvűek, a magyar orvostörténelem nagyszerű emlékei, de éppen oly fontosak társadalomtudományi, nyelvészeti szempontokból is. E z e k b ő l a levelekből láthatjuk, hogy orvosi gyakorlatába soha misztikumot bele nem kevert, nem hitt, sőt üldözte a boszorkány hitet és babonaságot. O r v o s i felfogása és gyakorlata tisztán ter mészeti gyógyítás v o l t és mélységesen megvetette - a m i n t egyik leveléből kiderül - a bécsi császári d o k t o r o k a t , akik a babonás misztikum hívei v o l t a k . Itáliai barátaival és v o l t professzoraival soká levelezett, őszin tén szerette és tisztelte őket. A Vas megyétől elszakadt Burgenlandban levő Monyorókerék várában, az o t t levő E r d ő d y levéltárban őrizték többek között Szegedi K ő r ö s G á s p á r két levelét, amelyekben említi Fracanti-
nus A n t a l nevű olasz barátját, a k i paduai professzor v o l t , másik levelében M a t t i o l u s , ugyancsak paduai professzorról ír, a k i t jeles pharmacobothanicusnak nevez és gazdája figyelmébe ajánlja őket. Ugyanebben a levéltárban M a t t i o l u s n a k egy eredeti levele volt, amelyet őhozzá intézett és különböző gyógynövénytermesztési ta nácsokat adott n e k i . E z e k r ő l a levelekről az ideig a magyar orvostörténelemnek t u domása nem v o l t és éppen ezért igyekszünk minél előbb a levelek fotókópiáit megszerezni. N e m állítjuk, hogy Szegedi G á s p á r korának nagyszerű orvosa volt, de minden okmányból kiderül, hogy rendkívül jóeszű, igaz magyar ember, szegénynek, gazdagnak egyaránt jótevője, kiváló gyakorlóorvos, a k i nem átallotta néha életveszélyes körülmények között is messze földre elmenni, hogy egy-egy súlyosan szenvedő jobbágyot meggyógyítson. Szegedi K ő r ö s G á s p á r 8-9 évig d o k t o r k o d o t t S á r v á r v á r á b a n , aztán megházasodott és Pozsonyba költözött, ahol a pestis áldo zata lett, éppúgy, m i n t nagyszerű gazdája N á d a s d y T a m á s is, a k i már egy évvel előtte meghalt pestisben. H o g y milyen nyílteszű, derék magyar orvos volt Szegedi K ő r ö s G á s p á r , m i sem bizonyítja jobban, m i n t egyik levele, amelyet gaz dájának írt 1557-ben a kanizsai táborba. Magyarra f o r d í t v a így hangzik a levél: „Itt-ott felüti fejét a pestis. H a a v á r a t bezáratja T e N a g y s á g o d , a palatínus, akkor m i idebent bizonyára megme nekszünk, de a kintlevő szegény magyarok áldozatul esnek. E z é r t azt gondoltam, hogy jobb lenne őröket állítani és Sopronból, P á páról, ahol dúl a veszedelem, ne engedjünk be embert és állatot. Ismerem N a g y s á g o d , Palatínus U r a m eszejárását, bizton t u d o m , hogy így cselekszik, m e r t jó a szíve és ha a kapukat leeresztjük, akkor a szolganép elveszíti minden bizodalmát T e N a g y s á g o d ban." Ű g y hiszem ehhez sok hozzátennivaló nincsen. N á d a s d y T a m á s és felesége Kanissay O r s i k a éppen úgy, m i n t kitűnő orvosuk Szegedi K ő r ö s G á s p á r szerették a magyar népet. M i n d e n t megtettek jólétükért, művelődésükért, amit az adott kö rülmények között megtehettek. 6*
83
M a , 400 esztendő múltán várkastélyuk újra a magyar nép mű velődését szolgálja, ez a történelem igazságszolgáltatása . . . E z a gyönyörű v á r 1671-ig a N á d a s d y a k é v o l t . A k k o r a csá szár kivégeztette N á d a s d y Ferencet, a k i N á d a s d y T a m á s unokája v o l t , a Wesselényi-féle összeesküvés miatt. V a g y o n u k a t elkoboz tatta, roppant értékeiket és Európa-szerte híres ötvösművészeti re mekeiket 42 szekéren Bécsbe szállítatta a kancelláriába. A várat és a hozzátartozó uradalmakat szétosztotta a császár hűbéreseinek, D r a s k o v i c h o k lettek S á r v á r urai, ezek a félig olasz, félig görzi gazdag szlovén kalmárok, majd ezektől a Wittelsbachok, a bajor királyi család vásárolta meg, a k i k n e k birtokában v o l t 1945-ig. A nácik és a nyilasok fel akarták robbantani, aláaknázták, de szerencsére egy becsületes és hős magyar ember az utolsó perc ben elvágta a gyújtózsinórokat . . . Ez a vár, ennek minden k ö v e , ez a gyönyörű lovagterem, amelynek freskóit körös-körül D o r f m c i s t e r István festette, felső és plafon freskói pedig korabeliek, ezek és egy ismeretlen H R M . kézjegyű, magyar festő alkotásai, ezek a termek . . . ez a levegő m i n d - m i n d történelmet lehelnek . . . érezzük az első magyar de rék gyakorlóorvosnak, Szegedi K ő r ö s G á s p á r n a k szellemét. . . halljuk kopogó lépteit . . . és dicső emlékén keresztül a szegény magyar népet, a dolgozó népet izzóan szerető és becsülő, felemelni a k a r ó történelmi, orvostörténelmi emlékeinknek hódolunk . . .
