Amit a Műegyetemről és a Villamosmérnöki és Informatikai Karról mindenképpen tudni érdemes

TANKÖRI FOGLALKOZÁS 1. ÚTMUTATÓ

Amit a Műegyetemről és a Villamosmérnöki és Informatikai Karról mindenképpen tudni érdemes Összeállította: Dallos Györgyi A BME hazánk meghatározó felsőoktatási intézménye a műszaki és az informatikai tudományok, valamint az üzleti tudományok területén. Az intézmény 2010-ben négy másik felsőoktatási intézménnyel együtt elnyerte a kutatóegyetemi címet, mely a legmagasabb minősítést jelenti a felsőoktatási intézmények körében. (Semmelweis Egyteem, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, ELTE) A BME VIK 2011-ben az egyetem karai közül elsőként Felsőoktatási Minőségi Díj arany fokozatú oklevélben részesült. Az Intézmény hivatalos neve: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hivatalos rövidítés: BME (tehát NEM BMGE) Köznyelv: Műegyetem, Műszaki Egyetem Alapítás éve: 1782 Karok száma: 8 Minősítés: az ország 5 kutató-, azaz elitegyetemének egyike (egyetlen inézményként a műszaki területen) Hallgatók száma: 24.000 fő Oktatók-kutatók létszáma: 938 fő Költségvetés: több mint 33 Mrd Ft, melyből 18 Mrd Ft saját bevétel (eredményes uniós pályázati, vállalati kapcsolatok következményeként) A BME VIK saját bevétele 2011-ben több mint 4,2 Mrd Ft volt. Nobel-díjasok száma: 3 Olimpiai bajnokok száma: 19


A BME jelentős hazai és nemzetközi elismertségű, hagyományosan a gazdasághoz szorosan kötődő intézmény. Az egyetem tudományos eredményei, világhírűvé vált mérnök és pályájukat nem vagy nemcsak mérnökként kiteljesítő tanítványai révén mindig is tagja volt az európai egyetemek nagy családjának. A BME büszke arra, hogy  Gábor Dénes,  Oláh György,  Wigner Jenő Nobel-díjas magyar tudósok a Műegyetemen kezdték tanulmányaikat. Műegyetemi hallgatóként eddig 19 sportoló szerzett olimpiai bajnoki címet, köztük az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd is. A világ jelenlegi legidősebb olimpiai bajnoka a 99 éves Tarics Sándor (1936 vizilabda). (Földrengésbiztos épületek tervezése fűződik a nevéhez az USA-ban.) (a Műegyetem Nobel-díjasainak és olimpikonjainak emléktáblája a Központi épület aulájában található. Magyar származású Nobel-díjasok száma 12) A BME az elit európai mérnökképző intézményeket tömörítő szervezet (CESAEER) igazgató tanácsának tagja, diplomáit a Nemzeti Mérnökszervezetek Európai Szövetsége (FEANI) az euromérnöki cím alapfeltételeként elfogadja. Az egyetem neve és szervezete az eltelt több mint 230 év alatt többször változott , de sohasem változott a cél: a képzésben ötvözni a magas szintű elméleti megalapozottságot és a gyakorlati ismeretek oktatását a gazdasággal való szoros kapcsolat révén , hogy az intézmény Európa aktív, jelentős műszaki, természet - és gazdaságtudományi oktatókutató központja maradjon. Egyetemi rangsorok: Az elmúlt években a hazai sajtóban – HVG, Heti Válasz, Népszabadság – rendszeresen megjelennek a hazai felsőoktatási intézmények rangsorai. E rangsorokban a BME karai az elsők között szerepelnek. A nemzetközi rangsorok közül kiemeljük a Webometrics 2012 rangsort, melynek első 500-as csoportjában a BME szerepel – legjobb magyar egyetemként – a 277. helyen. Az Egyetemek Webometriai Rangsorát (Webometrics Ranking of World Universities) a Spanyol Nemzeti Kutatótanács Cybermetrics Lab részlege készíti. A rangsor több ezer, weboldallal rendelkező felsőoktatási intézményt és kutatóintézetet fed le és nemcsak a kutatási eredményekre összpontosít, hanem olyan mutatókat is használ, amelyek mérhetővé teszik az intézmények Weben megjelenő tudományos tevékenységét. Ezek a mutatók: a négy keresőmotor által talált weboldalak száma, a Yahoo Search segítségével megbízhatóan megtalált egyedi külső linkek teljes száma, a négy meghatározott formátumú publikációk száma (a különféle file-formátumok tudományos és publikációs tevékenységhez fűződő relevanciájának értékelése, illetve ezek volumenének figyelembevétele után), valamint a Google Scholarban megtalálható cikkek és hivatkozások száma tudományterületenként. A listában az ELTE a 380. a Debreceni Egyetem a 417. helyet foglalja el.


Népszerű karok, szakok a 2012-es felvételi jelentkezések alapján: Az első helyes jelentkezések alapján a TOP 20 kar listáján 2012-ben a BME karai közül a legelőkelőbb helyen a VIK áll, a 11. helyet foglalja el. A 15. helyen a GPK áll. A TOP 20 legnépszerűbb intézmény sorában a BME a 4. helyen áll, előtte a szinte teljes tudományterületi spektrumot lefedő egyetemek állnak, azaz ELTE, Debrecen és Szeged. A BME VIK a felvi.hu adatai alapján mind a felvettek bekerülési pontszáma, mind az átlagpontszáma alapján magasan az utána következő intézmény előtt áll. A végzettek diplomáinak értéke a legmagasabb a munkaerőpiacon, ezt több független felmérés is bizonyítja.


LOGO, CÍMER, ZÁSZLÓ, SZÍNEK Az egyetem 2000. január 1-e óta használja hivatalos iratain a Központi épület homlokzatának rajzát. Az egyetemi címer és zászló a 225 éves évforduló alkalmából készült el, 2007-ben. A hallgatók első alkalommal a tanévnyitó ünnepségen találkoznak ezekkel a jelképekkel. Az egyetem hivatalos logoja: a Központi épület rajza a Műegyetem 1782 felirattal

Az egyetem hivatalos színe: Bordó Címer és zászló: Az egyetem emblémáján a Központi épület felújított homlokzata szerepel középen „fehérarany” színben, melynek dekoratív megjelenítéséhez az esti díszkivilágítás impozáns ragyogása adta az inspirációt. A címerpajzs az egyetem bordó színét követi, melyen az épületen kívül felül az állami címer kap helyet, alul pedig az alapítás évszáma és a jogarról származó nyolc szirmú ornamentikus dísz - bordó és zöld színben fehérarany kontúrral díszítve - kifejezve az egyetemi karok számát. A címerpajzsot az arany árnyalataiban játszó érme fogja körül a latin felirattal és ezek együtt így a pecsét funkciót is megtestesítik. A szintén bordó zászlóalapon szerepel még az egyetem neve magyar nyelven antikva betűtípussal.

Minden karnak van saját színe, nevének hivatalos rövidítése, ezek az alábbiak: Építőmérnöki Kar (ÉMK) pázsitzöld Gépészmérnöki Kar (GPK) acélszürke Építészmérnöki Kar (ÉPK) téglavörös Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) olajzöld Villamosmérnöki és Informatikai Kar(VIK) ibolyakék kifejezve ezzel a színdinamikában általánossággal transzcendensként megjelölt színjelentést, hiszen az átlagember számára sokszor megfoghatatlan a hatalmas távolságokat nagy átviteli sebességgel leküzdő adattovábbítás, energiaátvitel. Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KSK) krómsárga Természettudományi Kar (TTK) azúrkék Gazdaság- és Tásadalomtudományi Kar (GTK) türkizzöld


A BME ÉPÜLETEI Az ABC szinte minden betűjét felhasználták már az egyetemi épületek jelölésére, kivételek: B, N, O, P, W Ha ránézünk a térképre, azt látjuk, h. a Szabadság-hídtól a Rákóczi hídig terjedő terület között szinte csak a Műegyetem épületeit találjuk. A világon egyedülálló, h. az intézmény régi épületei a Világörökség részét képezik. A campus területét 3 részre osztjuk:  történeti campus (1904-09) – K, Ch, F, Mg, Könyvtár épületek (ez a rész 1987 óta a Világörökség része)  középső campus - Bertalan Lajos utcától a Petőfi hídig, St, H, T, R, E, V1, V2 (1950-1970)  déli campus – Petőfihídtól délre, tkp. Informatika és Q épület (1998, 2010), azaz IQ campus A campus elnevezés mellett ma használjuk az un. kiscampus megnevezést, amely a karok által használt épületeket, területeket, azaz 1-1 kar „felségterületét” - jelentik. A BME VIK vonatkozásában ez a V1, I és Q épület, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar vonatkozásában a J és St épület, Vegyészeknél a Ch épület. A Központi épület tervezője Hauszmann Alajos (Kúria épülete, ma Néprajzi Múzeum, budai királyi vár átépítésének tervezője), a Központi Könyvtár tervezője Pecz Samu (Vásárcsarnok , ELTE Gólyavár)

SZOBROK AZ EGYETEM TERÜLETÉN Az egyetem kertjében, illetve az épületekben volt tanárok, híres tanítványok vagy történelmi eseményekre emlékeztető szobrok, jelképek találhatók. Közülük emelünk ki néhányat.  Sebzett hős A könyvtár mellett egy 3 méter magas, szinte ruhátlan férfi alak áll, a Sebzett hős. 1927-es felavatásakor az első világháború egyetemi halottaira emlékeztetett, majd 1947 után a Sztálin szoborba olvasztották Bory Jenő alkotását. Az újraöntésére, a székesfehérvári Bory várban őrzött gipszminta alapján 1999-ben került sor. Ma a hősi halottaknak állít emléket.  József nádor szobor József nádor mellszobrának ünnepélyes felavatására 1912. május 7-én került sor, ekkor helyezték el az őt megillető helyre, a Műegyetem aulájába. A műalkotás a második világháború idején eltűnt az aulából, csak 1997-ben bukkantak rá egy véletlen folytán az Egyetem pincéjében. Sajnos csak a mészkőből készült mellrész került elő, a márvány fejet és nyakat pótolni kellett. A szobor újraavatására 1999. március 1-én került sor. A szobrot minden évben megkoszorúzzák, tisztelegve a műszaki tudományokat felkaroló nádor emléke előtt. A Habsburg család a koszorúzáson mindig képviselteti magát.


 1956-os forradalom és szabadságharc emlékei 1956. október 22-én a Központi épület aulájában volt az a nagygyűlés, melynek jelentős szerepe volt a forradalom elindulásában. Az aulában a padozatba süllyesztett emléktábla állít emléket a nagygyűlésnek, az oldalfolyosón a hősi halált halt 9 hallgató neve olvasható. A budafoki úti kapu közelében kialakított kis park és kőtömb állít emléket az onnan indult felvonulásnak, illetve az egyetemi forradalmi bizottság tagjainak a nevét is őrzi egy kőlap. A Központi épület Duna parti kerítése mellett is található egy emlékmű, Csíkszentmihályi Róbert alkotása.  Központi épület előtt álló allegorikus szobrok A Központi épület bejáratát négy nőalak őrzi, jelképezve a mérnöki tudományokat – építőmérnök, építészmérnök, gépészmérnök, vegyészmérnök. A szobrok Senyei Károly (millenniumi emlékmű királyalakjai, New York palota oromdísz) alkotásai voltak az épület 1909-es felavatásakor, melyek a 2. világháborúban megsérültek, eltűntek. Újrafaragásukra 2007-ben került sor – néhány fénykép alapján, hisz nem volt másolat – az egyetem fennállásának 225. évfordulója alkalmából. Az avatás óta eltelt 5 évben diplomaosztó ünnepségek utáni kedvelt fényképhelyszín.  Simonyi Károly dombormű Simonyi Károly – A fizika kultúrtörténete – villamosmérnök generációk legendás professzora volt. Emlékét a Q épület legnagyobb előadója és egy dombormű őrzi a tanterem bejáratához közel. A tanterem avatásának időpontja 2011. május 30., melyen részt vett Charles Simonyi is, az első magyar „űrturista”.

KULTÚRA 

Az egyetemen működő, az oktatásban nem közvetlenül résztvevő intézmények közül a legjelentősebb az 1848-ban alapított könyvtár. A könyvtár 2001. július 1-től BME OMIKK néven országos feladatkörű nyilvános szak-és egyetemi könyvtárként működik. A könyvtár kölcsönözhető állományának száma 921.000 mű, beiratkozott olvasóinak száma 15.000 fő. A VIK saját könyvtára az Informatika épület földszintjén található.



1896-ban alakult meg a Műegyetemi Szimfonikus Zenekar, mely a világ legrégebbi amatőr egyetemi zenekara a zenei fakultással nem rendelkező egyetemek közül.



1897-ben jött létre a mai is működő Műegyetemi Atlétikai és Futball Club, az ország legnagyobb egyetemi sportszakosztálya.



1925-ben szervezték meg egyetemünkön – világviszonylatban is elsőként –az orvosi rendelőintézetet, akkori nevén Egészségvizsgáló Intézetet. Az orvosi rendelő jelenleg a T épületben található.


RÖVID EGYETEMTÖRTÉNET NÉVVÁLTOZÁSOK TÜKRÉBEN

A

SZERVEZETI

ÁTALAKULÁSOK

ÉS

Az egyetem neve és szervezete 1782-2000 között többször változott, de a leglényegesebb állomások az alábbiak: 1782. augusztus 2-án a tudományegyetem – azaz a mai ELTE elődje – keretében megalakul az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, mely az első polgári mérnökképző intézet Európában, ahol egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat. A reformkori országgyűlési iratokban már megjelenik a Műegyetem kifejezés, s 1846-ban létrejön a József Ipartanoda. A név József nádor nádorrá választásának 50. évfordulójára emlékezik, s ez a név kíséri majd az intézményt 1949-ig. József nádor szobra a Központi épületben látható. 1871. július 10-én Ferenc József jóváhagyta a József Műegyetem új szervezeti szabályzatát. A Királyi József Műegyetem volt a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény, amely a nevében az egyetem szót viselte. Az egyetem első rektora Sztoczek József volt, nevét kollégium, utca és egyetemi kitüntetés őrzi. Az első években az oktatásban a tanszabadság elve érvényesült. Erről azonban hamar kiderült, hogy a Műegyetem esetében nem alkalmazható, mert a megfelelő műszaki tudás csak bizonyos logikai rendben, az egyes tárgyak tananyagának egymásra építésével sajátítható el. Ezért az egyetem vezetése 1874/75ben – némileg sértve ezzel a tanszabadságot – kész tanrendet adott ki, s azt követésre ajánlotta a hallgatóknak. A Műegyetem 1901-ben jutott az egyetemi jogok teljességének birtokába, amikor megkapta a doktori cím adományozásának jogát, amellyel először 1902-ben élt. A Műegyetemen felavatott első műszaki doktor Zielinski Szilárd volt, aki később az út- és vasútépítéstan professzora lett. Tiszteletbeli doktori címeket is adományoztak, erre először 1909-ben került sor. 1914-ben közgazdasági osztályt hoztak létre a Műegyetemen. Ezen posztgraduális képzés folyt, amelynek keretében a mérnöki oklevéllel rendelkezők egy év alatt közgazdasági mérnöki címet szerezhettek. 1934-1949 között az intézmény Magyar Gazdaságtudományi Egyetem néven működik.

királyi

József

nádor

Műszaki

és

Költségvetési csökkentésre hivatkozva a kormányzat megszavaztatta az országgyűléssel az 1934. évi X. törvénycikket a M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megalakításáról. Az új intézmény a József Műegyetemet, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítette magában. Az új egyetemen öt kart (mérnök és építészmérnöki; gépész- és vegyészmérnöki; bánya-, kohó- és erdőmérnöki; mezőgazdasági és állatorvosi; közgazdaságtudományi) szerveztek. A karok két-két külön osztályból álltak, amelyek a következők voltak: mérnöki, építészmérnöki, gépészmérnöki, vegyészmérnöki, bánya- és kohómérnöki, erdőmérnöki, mezőgazdasági, állatorvosi, közgazdasági és kereskedelmi, közigazgatási. Ezeket az osztályokat szimbolizálja a jogar 10 éremdísze is. Az új elsősök a jogar előtt teszik le a hallgatói esküt.


1939-ben alakul meg a ma is működő Mérnöki Továbbképző Intézet, mely Európa első mérnöktovábbképző intézete volt. 1945-49 között kiválik a közgazdaságtudományi kar – mai Corvinus Egyetem-, a soproni kar, az állatorvostudományi kar, s létrejön a Budapesti Műszaki Egyetem (BME). 1949-ben létrehozzák a Gépészmérnöki Kar elektrotechnikai tagozatából a Villamosmérnöki Kart. Az 1987-ben beindult informatika szak jelentős térnyerésének eredményeképpen a Villamosmérnöki Kar 1992 szeptemberétől Villamosmérnöki és Informatikai Kar néven folytatja tevékenységét. A BME VIK az egyetem legnagyobb kara, mely összegyetemi feladatok gesztorálását, koordinálását is ellátja. 1984-től térítéses képzés keretében angol nyelvű oktatás is folyik az egyetemen, mely 1992ben német nyelvűvel egészült ki. A német nyelvű képzés a Karlsruhei Egyetemmel közös diplomával zárul. 1991-től az országban elsőként a Műegyetemen indult be a 3 éves nappali doktoranduszképzés. 1993-tól került bevezetésre a kreditrendszer, 1997-től a költségtérítéses képzésre is van lehetőség. (ma: államilag finanszírozott, állami részösztöndíjas, költségtérítéses képzés formák ismertek.) 1998-ban megalakul az Társadalomtudományi Kar.

önálló

Természettudományi,

valamint

Gazdaság-és

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2000. január 1-jétől az egyetem új neve: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME, azaz a márkanév megmaradt!) Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai szinte az egész világra kiterjednek. Oktatási és tudományos kapcsolatainkat mintegy 120 egyetemmel kötött együttműködési szerződés szabályozza. Német, francia, angol, japán és amerikai kapcsolataink különösen jelentősek. Nemzetközi szervezeti tagságaink közül az EUA, CESAEER, IAU, Dunai Rektorok Konferenciája, Santander Csoport a legfontosabbak. Diplomáinkat a FEANI az európai mérnöki minősítés alapfeltételeként elfogadja. Az európai felsőoktatási térség megvalósításához csatlakozva a BME 2005 szeptemberétől felmenő rendszerben a szakok egy részén, 2006 szeptemberétől minden szakon elindította a BSc képzést. A BME VIK tanárai, tanítványai: A kar első dékánja: Liska József Tanárok: Barta István (híradástechnikai oktatás), Kozma László (az ország első számítógépének tervezője), Simonyi Károly ( első atomfizikai gyorsítóberendezés)


A kar 2009-ben ünnepelte alapításának 60. évfordulóját, melynek alkalmából koncertet adtak a karon végzett, ide kötődő művészek: Benkó Dixieland Band, Zorán, Bródy János, Old Boys. BME karok 2013 (zárójelben az alakulás éve) Építőmérnöki Kar 1782 Gépészmérnöki Kar 1871 Építészmérnöki Kar 1873 Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar 1873 Villamosmérnöki és Informatikai Kar 1949 Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 1951 Természettudományi Kar 1987 Gazdaság-és Társadalomtudományi kar 1998 A BME karait a hagyományoknak megfelelően alapítási sorrendben soroljuk fel, ez az ültetési sorrend a különböző ünnepségeken is. BME oktatás 2013 A BME az ország meghatározó intézménye a műszaki képzési területen, az összes hallgató 30 százaléka jár valamelyik képzésünkre. Ugyanez az arány informatikai képzési területen 13 százalék, pedagógusképzésben 8-9 százalék, gazdaságtudomány képzési területen 4 százalék, természettudomány képzési területen 3,5 százalék. A BME képzési kínálata nem elaprózott. A nyolc karon nappali formában összesen 21 alapképzést, 21 kifutó (egyetemi, főiskolai) képzést és 34 mesterképzést tartunk fenn magyar nyelven, ezen felül 20 képzést angol nyelven. Szakirányú továbbképzéseink száma 60. (2011-ben Magyarországon nappali képzésben összesen 1.119 alapszakot és 1.108 mesterszakot hirdettek meg. A BME részesedése ebből messze a hallgatói létszámból való részesedése (8,5%, 20.477 a 241 ezerből) alatti, 1,9% alapképzésen, 3,1% mesterképzésen.) A Műegyetemen 14 doktori iskolában folyik doktori képzés. (A doktori iskolák törzstagjainak száma 175, a törzstagok tudományos pontjainak száma szerint a BME 5. a felsőoktatási intézmények rangsorában, míg a kiadott fokozatok száma szerint a 2-3., a PTE-vel fej-fej mellett.) A BME VIK képzései 2013: Alapszakok (2): villamosmérnök, mérnök informatikus Mesterszakok (4) : villamosmérnök, mérnök informatikus, egészségügyi mérnök

gazdaságinformatikus,

(Villamosmérnök képzés BSc 7 helyen, mérnök informatikus BSc 12 intézményben folyik összesen hazánkban.) Mindkét szakon a felvettek pontátlaga jóval meghaladja az utánuk következő intézmények pontátlagait. Mérnök informatikus: VIK 416,7, Pannon Egyetem 377, Óbudai Egyetem 350 Villamosmérnök VIK 417, 3, Pannon Egyetem 329, Miskolc 312


(Felvi.hu adatai 2010) Felvételi ponthatárok országosan itt a legmagasabbak – VIK info 370, Óbuda info 318, Széchenyi István Egy. 240 VIK villamos 365, Óbuda 245, Debrecen 256 (Felvi.hu adatok 2012) A BME VIK tanszékei: 

Automatizálsái és Alkalmazott Informatikai Tanszék



Elektronikai Technológia Tanszék



Elektronikus Eszközök Tanszék



Híradástechnikai Tanszék



Irányítástechnika és informatika Tanszék



Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék



Számítástudományi és Információelméleti Tanszék



Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék



Távközlés és Médiainformatikai Tanszék



Villamos Energetika Tanszék

A BME diploma értéke: A BME diplomáit a piac magasra értékeli. A munkakeresés átlagos időtartama 2,88 hónap. Saját VIK kari adatok szerint a végzettek többsége már a végzés előtt megtalálja a munkahelyet. Jubileumi diplomák: A diploma kézhez vétele után 50-60-65-70-75 évvel lehet igényelni az un. jubileumi, azaz arany-,gyémánt-,vas-,rubin- és platina diplomát.


KUTATÁS-FEJLESZTÉS-INNOVÁCIÓ A Műegyetem tanszékein folyó kutató-fejlesztő munkáról részletes információk találhatók a tanszéki honlapokon. A 2010-ben elnyert kutatóegyetemi címhez kapcsolódva hirdette meg a BME a kutatóegyetemi programot, melyben 5 kiemelt kutatási területet határozott meg, átfogva a 8 kar ilyen irányú tevékenységét. A területek megnevezése:  Fenntartható energetika  Járműtechnika, közlekedés és logisztika  Biotechnológia, egészség-és környezetvédelem  Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány  Intelligens környezetek és e-technológiák A több mint 3 milliárd forintos projekt keretében egy sor laboratórium megújult, illetve egyedülálló műszerpark alakult ki. Az új laborokat bemutató kisfilm a kutatas.bme.hu oldalon látható. Hallgatókhoz köthető 3 jelentős projekt emelhető ki a közelmúltból, melyek fémjelzik a műegyetemi oktatás , valamint a hallgatók kiválóságát. 

A BME VIK-en készült el az első magyar kisműhold, a Masat-1, mely 2012. február 13-án sikeresen pályára állt. Adásait az E épület tetején levő antenna veszi. A kisműholdról a Magyar Nemzeti Bank érmet, a Magyar Posta emlékbélyeget bocsátott ki.



Műegyetemi hallgatók alapították a BME Formula Racing Team-et, mely a Forma 1 egyetemi előszobája. Az ő kocsijuk nyerte a Győr mellett nemrég rendezett gyorsulási versenyt.



Szeptember közepén mutatkozik be Madridban első közép-európai csapatként az Odoo projekt, melyben egy közel 70 m2-e, tisztán napenergiával működő lakóházat kell felépíteni. A ház jelenleg kétszer annyi energiát termel, mint a szükséglete.

Ha kíváncsi vagy a Műegyetemen született, születő eredményekre – Gömböc, SteryHand készülék, Audi járműszimulátor – látogass el a szeptember 22-i Jövő hídja, illetve 28-i Kutatók éjszakája rendezvényekre.


A végére egy kis színes, a sok komoly adat után: Európa legnagyobb vigalmi negyede volt a lágymányosi Konstantinápoly A budai Aja Szófia dzsámi helyén ma a Schönherz Zoltán Kollégium áll. Konstantinápoly pontos Duna-parti másának felépítéséből és bazárbevételeiből szeretett volna milliomos lenni Somossy Károly revüigazgató, életművész. Az uzsorahitelekből felépített lágymányosi török város azonban a rendszeres szúnyogtámadások miatt fél év alatt csődbe ment. A történet az 1838-as pesti nagy árvízzel kezdődött, amikor is a Duna keskeny, Gellért-hegy alatti kanyarjában feltorlódott jég miatt elöntötte a várost a folyó, milliós károkat és rengeteg ember halálát okozva ezáltal. A további árvizek elkerülése érdekében Paleocapa Péter és Lechner József mérnökök már 1847-ben a pesti rakpart lebontását és szélesítését javasolták, a budai oldalon pedig egy közel 4 kilométeres hajókikötőt képzeltek el. A megvalósításnak sokáig gátat szabott a ’48-as forradalom utáni Habsburg-magyar viszony, így az első kapavágás is csak a kiegyezés után történhetett meg, 1870-ben. Ekkor épült meg az eredeti tervek szerint az a hajókikötő, amely a Lágymányosi-öböl nevet kapta – gyakorlatilag a mai Petőfi híd és a Lágymányosi híd között egy nagy „tó” terült el, a Dunától mindössze egy 4 méteres gát választotta el egy darabon. A koncepció végül nem hozott sikert sem a befektetőnek, sem a városlakóknak: hat évvel később az árvíz elöntötte a lágymányosi lápot és több alacsonyabban fekvő pesti városrészt. Mivel a teherhajók rakományaikat inkább más kikötőkben rakodták ki, ezért a beruházó Dunagőzhajózási Társaság lassan csődbe ment, s így az öbölben a hosszú évek alatt apró kis szigeteket alakított ki a folyó hordaléka. Ebbe az állóvízbe csapott bele Somossy Károly, aki elhatározta, hogy az 1896-os milleniumi ünnepségekre felépíti Konstantinápolyt a Déli kikötő helyén. Az ötlet egyértelműen forradalmi volt: Európa egyik legnagyobb vigalmi negyedét kívánta létrehozni, az Aja Szófia dzsámi kicsinyített másával, színházakkal és ugyancsak török hangulatot idéző kávéházakkal. A magyar Las Vegas végül 1896. május 23-án nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. Egy héten háromszor volt hajócsata, amely rendszerint hadüzenettel kezdődött, majd ágyúcsatában és néha hajók elsüllyesztésében végződött, de volt itt tűzijáték, a szerelmespároknak gondolások, kiállítás Mahmud szultán XVI. századi kincseiből. Akinek elég vastag volt a bukszája, az bevásárolhatott valamelyik olasz pezsgőpavilonnál, perzsa szőnyegárusnál, vagy épp élvezhette a keleti hastáncosnők bájait – már ha az erkölcsei engedték. Esténként Frascati színházában és a Fényes Porta előtt nézhettek előadásokat, koncerteket, látványos mutatványokat a kultúrakedvelők, sőt, még Edison új találmányát, a Cinematographot is megcsodálhatták. S bár mai szemmel is hihetetlenül vonzónak tűnhet ez a kulturális forgatag, a természet újból meghiúsította a nagy ábrándokat: a vigalmi negyed közel fél éves virágzásának az állandósuló szúnyoginváziók vetettek véget. Az egyre elmaradó vendégek és egy hitelező pereskedése miatt végül csődbe jutott a vállalkozás. A második világháború után a törmelékek nagy részét a Lágymányosi-öbölbe hordták, s az így feltöltött területen épült fel az ELTE és a BME több épülete is az ezredforduló környékén. Ma: IQ campus Forrás: BME egyetemtörténeti kiadványok Budapest, 2012. augusztus

Amit a Műegyetemről és a Villamosmérnöki és Informatikai Karról mindenképpen tudni érdemes

Recommend Documents