Doktori értekezés tézisei
ALVÁSZAVAROK ÉS ÉLETMINOSÉG
Dr. Novák Márta Magatartástudományi Intézet Semmelweis Egyetem, Budapest
Semmelweis Egyetem Doktori Iskola IV. sz. Ph.D. Program Témavezetõ: Prof. Kopp Mária Budapest 2004.
egészséggel kapcsolatos életminoség (Health Related Quality of Life - HRQoL)
BEVEZETÉS
a morbiditás és mortalitás független prediktora. É ppen ezért manapság a klinikai Annak ellenére, hogy mind az alapkutatás, mind a klinikai kutatások területén egyre több adat támasztja alá az alvászavarok jelentoségét, az alvászavarok felismerése és kezelése még mindig a betegellátás egy igen elhanyagolt területét
Bár az utóbbi években egyre több nemzetközi közlemény jelent meg az alvászavarok epidemiológiájára vonatkozóan mind Európában, mind az Északaz
alvászavarok
prevalenciáját
Magyarországon
és
Közép-
Európában leíró epidemiológiai adatok nem állnak rendelkezésünkre. Kevés továbbá az információnk arról, hogy az alvási problémákkal küzdo személyek milyen mértékben használják a különbözo egészségügyi szolgáltatásokat. Külföldi adatok szerint az alvászavarok csupán nagyon ritkán kerülnek felismerésre, s ez minden bizonnyal így van a hazai gyakorlatban is. Az alvászavarok
s
hasonlóképpen
a
költség-hatékonysági
vizsgálatokban,
egészség-gazdasági elemzésekben a terápiás eljárások összehasonlításánál, értékelésénél a HRQoL a hagyományos, "kemény" klinikai végpontok mellett önálló vizsgálati végpontként szerepel.
képviselik.
Amerikában,
vizsgálatokban,
különösen
gyakoriak
és
kiemelt
jelentoséguek
krónikus
betegségben szenvedok körében, s feltételezhetoen hozzájárulnak ezen betegek
Ismert, hogy a krónikus veseelégtelenség és a végstádiumú vesebetegség miatt dialízissel kezelt betegek körében gyakran fordulnak elo alvászavarok. Arra is utalnak adatok, hogy az alvászavarok hozzájárulnak a betegek rosszabb életminoségéhez. A rákos betegek körében szintén igen gyakori alváspanasz és e probléma vizsgálata csupán az utóbbi években került a figyelem fókuszába, amikor egyes vizsgálatok felvetették a malignus megbetegedések és a megváltozott cirkadián ritmus közti potenciális kapcsolat lehetoségét. Az eddigi vizsgálatok dönto többségében az alvászavarok diagnosztikájára gyakran nem validált skálákkal végzett, kérdoíves módszereket alkalmaztak, és alvás - és ébrenléti zavarok definitív diagnosztizálását célzó poliszomnográfiás vizsgálatok illetve a validált kérdoívekkel végzett kutatások száma ezen
csökkent életminoségéhez. Az életminoség (quality of life, qol) mérése a klinikai kutatásban az utóbbi
betegcsoportokban viszonylag csekély.
években egyre nagyobb szerepet kapott. A krónikus betegségek, illetve a
Munkám során részben epidemiológiai kutatást végeztem, részben pedig
különbözo terápiás eljárások nagymértékben befolyásolják a betegek életmódját,
krónikus betegségekben szenvedok (vesebetegek és rákbetegek) alvászavarait
ugyanakkor ezek a hatások a kezelés hatékonyságának, a betegek állapotának
és életminoségét vizsgáltam validált skálákat alkalmazó kérdoíves illetve
jellemzésére hagyományosan használt biológiai és klinikai paraméterekkel nem
poliszomnográfiás módszerrel.
mindig követhetok. A különbözo terápiás és diagnosztikus eljárások klinikai hatékonyságának alapveto szerep jut mind a konkrét terápiás döntéseknél, mind az
egészségpolitikai
és
egészség-gazdasági,
finanszírozási
döntések
meghozása során is. Számos, különbözo betegcsoportokon végzett vizsgálat bizonyítja, hogy a megfelelo eszközökkel és megfelelo módszerekkel mért
CÉLKITUZÉSEK
MÓDSZEREK
Kutatómunkám során az alábbi célkituzéseim voltak: 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Az inszomnia gyakorisága és következményei a magyar lakosság körében
Az inszomnia magyarországi prevalenciájának meghatározása nemzeti reprezentatív felmérés keretében;
Ezen vizsgálatunkat a „Hungarostudy 2002” átfogó epidemiológiai vizsgálat
Az inszomnia gyakoriságát befolyásoló szocio-demográfiai tényezok
keretén belül végeztük, a felnott magyar lakosság 12.643 fos reprezentatív
meghatározása;
mintáján. Tudomásunk szerint tanulmányunk az elso olyan epidemiológiai
Annak vizsgálata, hogy az inszomniában szenvedok milyen mértékben
felmérés, amely az inszomniás panaszok gyakoriságát vizsgálja a magyar
veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat a nem inszomniás
lakosság körében. Az eddigi vizsgálatokat áttekintve saját kutatásunk a harmadik
személyekhez képest;
legnagyobb elemszámú epidemiológiai vizsgálat, és az interjú formájában történo
Az alvás- és ébrenléti zavarok gyakoriságának és jellemzoinek felmérése
adatfelvétel miatt egyedülálló.
mellrákban
A vizsgálatban validált skála (Athen Inszomnia Skála, AIS) segítségével az
illetve
prosztatarákban
szenvedo
betegek
körében
poliszomnográfia segítségével;
inszomniával összefüggo alvási problémákat mértük fel és az alvásidot is
Nemzetközileg ismert, validált kérdoívekbol álló, alvászavarok szurésére
elemeztük. A kérdoívcsomag kérdéseket tartalmazott különbözo szomatikus és
és az egészséggel összefüggo életminoség vizsgálatára alkalmas
pszichés betegségekre, valamint fájdalomra vonatkozóan is. Megvizsgáltuk
kérdoívcsomag összeállítása;
továbbá azt is, hogy az inszomniára panaszkodók saját elmondásuk szerint
A
krónikus
vesebetegek
körében
eloforduló
alvászavarok
milyen mértékben veszik igénybe a különbözo egészségügyi szolgáltatásokat
prevalenciájának kérdoíves vizsgálata;
(ügyeleti hívások száma, kórházban töltött napok száma, táppénzes napok
Az egészséggel összefüggo életminoség kutatásához szükséges külföldi
száma).
méroeszközök validálása; 8.
Annak vizsgálata, hogy az alvászavarok milyen módon befolyásolják a betegek életminoségét.
Alvás- és ébrenléti zavarok rákbetegek körében
Munkám során számos metodikai kérdést is meg kellett oldanom. Ezek
Ezen vizsgálatunkban 23 malignus betegségben szenvedo beteg alvás-és
kapcsán módom nyílt az alvásmedicina gyakorlati aspektusainak (pl. a
ébrenléti zavarait vizsgáltuk poliszomnográfiás módszerrel, s az adatokat életkor
poliszomnográfiás alvásvizsgálat) elsajátítására, valamint – a kérdoívek
és nem szerint illesztett egészséges kontrollszemélyek adataival hasonlítottuk
validálása során felmerülo elméleti kérdések kapcsán - a transzkulturális
össze. A vizsgálati személyek 3 egymást követo éjszakán vettek részt
kutatás sajátosságaiba is betekinteni.
alvásvizsgálaton, melyet egy nappali éberségi teszt követett. Vizsgáltuk a
különbözo alvászavarok és a nappali panaszok (álmosság, fáradtság, distressz)
minta 26 %-át érintette. A résztvevok 21 %-a szenvedett attól, hogy nem aludt
összefüggéseit is az Epworth Sleepiness Scale, a Fatigue Severity Scale és a
eleget és 24 %-a panaszkodott „nem pihenteto” alvásról. A 25 év alattiak 20%-
Center for Epidemiological Studies for Depression kérdoívek segítségével.
ánál találtunk alváshiányt. Növekvo tendenciát mutat ez a probléma a középkorúak (55-64 év) csoportjában is, náluk 12% az alváshiány gyakorisága. Az alváshiány gyakran inszomniához társulva jelent meg. Az alvászavarok gyakorisága az életkorral emelkedett, mind az öt alvási problémánál korral
Alvászavarok és életminoség vesebetegek körében
összefüggo növekedést találtunk. Az AIS-en elért pontszám és az inszomnia Kutatásunkba 78 hemodializált betegeket vontunk be két budapesti dialízis állomáson. Az alvászavarok legfontosabb tüneteit validált kérdoívekbol álló kérdoívcsomag segítségével (Berlin Alvási Apnoe Kérdoív, Nyugtalan Lábak Szindróma Diagnosztikus Kérdoív, Epworth Álmossági Skála) mértük fel. Ugyancsak felmértük a betegek önbecslésen alapuló egészségi állapotát (EuroQol VAS), a betegség hatását az életminoségre (Betegségteher-Index), komorbiditását
(Végstádiumú
Vesebetegség
Súlyossági
Index)
valamint
rögz ítettük a legfontosabb demográfiai adatokat és laboratóriumi értékeket.
gyakorisága is emelkedett az életkorral. Többváltozós analízisben azonban, a nemre, iskolázottságra és a komorbiditás ra való kontrollálás után az életkor nem bizonyult
többé
az
inszomnia
független,
szignifikáns
prediktorának
Vizsgálatunkban azt találtuk, hogy az életkor, a nem, a szociális státusz (iskolázottság/ foglalkoztatottság), krónikus fájdalom jelenléte, illetve valamilyen szomatikus vagy pszichiátriai zavar jelenléte és az alváshiány szignifikáns összefüggést mutat az inszomniával. Valamennyi fent említett változót logisztikus regressziós modellben elemezve azt találtuk, hogy a fennálló pszichiátriai és szomatikus zavarok, a krónikus fájdalom jelenléte, a nem és az iskolázottság az AIS pontszám független prediktorai. Az inszomniás személyek gyakrabban vették igénybe a különbözo egészségügyi
EREDMÉNYEK
szolgáltatásokat, gyakrabban hívták ki az ügyeletet, és több kórházi beutalásuk volt,
mint
nem
inszomniás
társaiknak.
A
kórházban
töltött
ido
és
a
betegszabadság idotartama is szignifikánsan hosszabb volt körükben. Az Az inszomnia gyakorisága és következményei a magyar lakosság körében
inszomnia az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének független prediktora volt a szocio-demográfiai jellemzokre, komorbiditási állapotokra és a krónikus
Epidemiológiai vizsgálatunkban a megkérdezettek 47 %-a számolt be legalább egy alvással kapcsolatos problémáról és sokan több, mint egy tünetrol panaszkodtak. Az Athen Inszomnia Skála (AIS) alapján a minta 9.2 % -a tekintheto inszomniásnak. Elalvási nehézségrol a megkérdezettek 22 % -a számolt be, az alvás fenntartása 31 %-nak okozott gondot, míg a korai ébredés a
fájdalom jelenlétére való kontrollálás után is.
Alvás- és ébrenléti zavarok rákbetegek körében
vizsgálatok arányaihoz: alvási apnoe tüneteit a betegek 32 %-ában, az RLS tüneteit 15% - ban találtuk. Minden egyes alvászavar esetében megfigyelheto,
A poliszomnográfiával mért alvásparaméterekben nem találtunk szignifikáns
hogy az alvászavarban szenvedo betegek komorbiditási indexe magasabb volt. A
különbséget a rákos és a kontrolcsoport között A specifikus alvászavarok
fenti változókat logisztikus regressziós modellben vizsgálva várakozásunknak
(periodikus lábmozgás-zavar és alvási apnoe) gyakoriságát is megvizsgáltuk a
megfeleloen a komorbiditási pontszám, - illetve az apnoe szindróma esetében
két csoportban, s azt találtuk, hogy mindkét csoportban hasonló volt ezen
emellett még a testsúly - bizonyult szignifikáns prediktornak
problémák aránya. A nappali éberségi teszt több rákbeteg, mint kontrolszemély
alvászavarokat
esetében
kérdoívek
mozgászavaros betegcsoportban szignifikánsan magasabb volt az álmossági
eredményeiben az álmossági skálán elért pontszám nem különbözött a két
pontszám, mint az adott alvászavarban nem szenvedo csoport pontszáma.
csoport között, míg a fáradtság/fáradékonyság pontszáma és a depressziós
Adataink azt mutatták, hogy minden egyes alvászavar esetén, s az összevont
tüneteket jelzo pontszáma között szignifikáns különbséget találtunk a rákbetegek
alvászavar csoportokban is rosszabb a betegek által becsült egészségi állapotot
és a kontrolszemélyek között. A rákbetegek között közel szignifikáns mértékben
jelzo pontszám, mint az alvászavarban nem szenvedo csoport átlaga. Hasonló
gyakoribb volt a nappali aluszékonyság. Azt találtuk továbbá, hogy a depresszió
különbséget találtunk a betegség okozta distresszt, a betegségnek , illetve a
pontszám szignifikáns mértékben korrelált mind a fáradtság, mind az álmosság
kezelésnek az életminoségre gyakorolt hatását méro Betegségteher-Index (IIRS)
pontszámmal.
adatainak elemzése során is. Az IIRS pontszám az alvászavarban szenvedo
A teljes mintát tekintve többváltozós regressziós modellben vizsgálva az említett
csoportokban minden esetben magasabb volt, azaz rosszabb életminoséget
változókat azt találtuk, hogy mind az álmosság mind a fáradtság esetében az
jelzett, mint az alvászavarban nem szenvedok pontszáma.
általunk vizsgált változók közül csak a depresszió pontszám mutatott közel
Lineáris regressziós modellben vizsgálva azt az érdekes megfigyelést tettük,
szignifikáns, független kapcsolatot ezekkel a tényezokkel.
hogy míg az életminoséget méro IIRS esetében az alvászavarok és a nem a
mutatott
kórosan
csökkent
éberségi
állapotot.
A
vizsgálva
azt
találtuk,
hogy
mind
az
Az egyes
apnoes,
mind
a
pontszám szignifikáns független prediktorának bizonyult, addig az egészségi állapot önbecslését méro skála esetében a többi paraméterre való korrekció után Alvászavarok és életminoség vesebetegek körében
az alvászavarok már nem, míg az komorbiditása pontszám az önbecslési pontszám prediktorának bizonyult. Ez az eredmény azt tükrözheti, hogy
Az általunk vizsgált betegcsoportban az alvászavarok igen gyakoriak voltak, a betegek 65% -ánál volt kimutatható valamilyen alvászavar. Hasonlóan az irodalmi adatokhoz, a leggyakoribb panasz az inszomnia volt, a betegek 49 %-a számolt be errol. A többi alvászavar prevalenciája is hasonlónak bizonyult a korábbi
különbség van a betegek által becsült „objektív” egészségi állapota (azaz, hogy mennyire tartják betegnek magukat) és az életminoségük között (azaz, hogy mennyire vélik azt, hogy betegségük befolyásolja mindennapi életvitelüket). Ezt a feltételezést azonban további vizsgálatok során kell megerosíteni.
4.
KÖVETKEZTETÉSEK, ÚJ EREDMÉNYEK ÉS TOVÁBBI
Poliszomnográfiás szenvedo
JAVASLATOK
vizsgálatom
betegek
során
kezelt
alvásszerkezetét
rákos
betegségben
az
egészséges
kontrolszemélyekhez hasonlónak találtam. Adataink alapján felmerült, hogy rákbetegek körében fokozott a periodikus lábmozgás -zavar Munkám során három vizsgálat eredményét mutatom be, melyek az inszomnia epidemiológiájának,
illetve
krónikus
betegségben
szenvedo
alvászavarainak vizsgálatát célozták. Kutatómunkám
eredményei
az
alábbi
megállapításokat,
az
elso
közép-európai
inszomnia
epidemiológiájára prevalenciája
reprezentatív
vonatkozóan.
12.000
ember
felmérés
Az
kérdoíves
az
legalább
egy
inszomniás
tünetrol.
Jelentos
7.
találtunk
2.
8.
Munkánk
során
elvégeztük
Krónikus
dialízis
több,
kezelésben
veseelégtelenségben
az
életminoség
kutatásához
szenvedo
részesülo,
vesebetegek
végstádiumú
körében
végzett
vizsgálatunk során azt találtuk, hogy a betegek jelentos hányada, 65 %-
jelenléte, illetve valamilyen szomatikus vagy pszichiátriai zavar jelenléte
a számolt be valamely alvászavarról, 21%-nál több alvászavar
és az alváshiány szignifikáns összefüggést mutat az inszomniával.
fennállása volt valószínusítheto. Inszomniás panaszokat a betegek 51
Valamennyi fent említett változót logisztikus regressziós modellben
%-ban
elemezve azt találtuk, hogy a fennálló pszichiátriai és szomatikus
találtunk.
Alvásfüggo
mozgászavarra
(nyugtalan
lábak
szindróma/RLS és alvás alatti periodikus lábmozgás-zavar/PLMS) utaló
zavarok, a krónikus fájdalom jelenléte, a nem és az iskolázottság az
tüneteket a betegek közel egyharmadánál tapasztaltunk, s az alvási
inszomnia független prediktorai.
apnoe tüneteirol a betegek 32 %-a számolt be. Az apnoe illetve az
Adataink azt mutatják, hogy az inszomniában szenvedok nagyobb
inszomniás személyekhez képest.
Nemzetközileg ismert, validált, az alvászavarok szurésére alkalmas
Quality of Life kérdoív) fordítását és validálását.
Vizsgálatunkban azt találtuk, hogy az életkor, a nem, a szociális státusz
arányban veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat a nem
fáradékonyság
Depression Scale, Illness Intrusiveness Ratings Scale, Kidney Disease
(iskolázottság/foglalkoztatottság), a családi állapot, krónikus fájdalom
3.
fokozott
szükséges külföldi méroeszköz (Center for Epidemiological Studies for
Az inszomnia gyakoribb volt nokben és
prevalenciája az életkor elorehaladásával növekedést mutatott.
tapasztalható
is alkalmazható.
alvásdeprivációban szenvedo egyéneket mind a fiatalok, mind a középkorúak körében.
körében
mely a késobbiekben más betegcsoportok alvászavarainak vizsgálatára
vizsgálata
arányban
rákbetegek
kérdoívekbol álló, magyar nyelvu kérdoívcsomagot állítottunk össze,
inszomnia
alapján 9 %-nak bizonyult. A megkérdezettek 47 %-a számolt be
A
vizsgálatunkban a fokozott pszichés distresszel mutatott összefüggést. 6.
Vizsgálatunk
magyarországi
megerosíteni. 5.
alapján
következtetésekre jutottam: 1.
gyakorisága, de ezt további, nagyobb elemszámú vizsgálatban kell
betegek
RLS/PLMS fokozott nappali aluszékonysággal/álmossággal járt együtt. 9.
Vizsgálatunkban kimutattuk, hogy a krónikus veseelégtelenségben eloforduló alvászavarokat nagymértékben befolyásolja a komorbid
kórképek megléte. Többváltozós analízisben a komorbiditási index
10.
A Hungarostudy 2002 felmérés alapján részletesen megvizsgálni az
alvászavarok szignifikáns, független prediktorának bizonyult.
inszomnia háttértényezoit (pszichés tényezok, életmódbeli tényezok,
Ebben a betegcsoportban az egészségi állapot önbecslése a betegek
stressz stb.), valamint az inszomnia és az életminoség összefüggéseit;
szomatikus állapotával, komorbiditásával mutatott összefüggést - az
11.
•
•
Ezen adatbázis részletes elemzésével azon hipotézis ellenorzése, hogy
ESRD-SI pontszám (komorbiditási index) a beteg által becsült
az elégtelen alvás, az alvászavarok fennállása a társadalmi helyzet és az
egészségi állapot független prediktorának bizonyult.
egészségi állapot közötti potenciálisan fontos kapcsolat lehet;
Dializált betegek körében a Betegségteher Index
esetében az
•
alvászavarok és a nem független prediktornak bizonyult, s minden alvászavaros csoportban nagyobb volt a betegség-teher, mint az
vizsgálatára a krónikus vesebetegség különbözo stádiumaiban; •
alvászavarban nem szenvedo betegekben.
Az itt bemutatott kutatások óta egy újabb hasonló témájú, nagyszabású keresztmetszeti
szakaszát
Longitudinális vizsgálattal annak felmérése, hogy az alvászavarok hogyan befolyásolják a vesebetegség progresszióját és a mortalitást;
•
vizsgálat
Longitudinális vizsgálatok végzése az alvászavarok prevalenciájának
zártuk
le,
melynek
során
vesetranszplantáción átesett betegek alvászavarait, hangulatzavarát és
Poliszomnográfiás alvásvizsgálatok végzése vesebetegek körében az alvászavarok diagnosztizálására;
•
Annak vizsgálata, hogy vajon az alvászavarok hatékony terápiája javítjae a betegek életminoségét és túlélését?
életminoségét vizsgáltuk. Ez a kutatás szintén megerosítette, hogy az alvászavarok
az
életminoség
számos
aspektusát
szignifikánsan
befolyásolják.
KÖSZÖNETNYILVÁNíTÁS
A dolgozatban bemutatott adataink fontos támpontot nyújthatnak az alvászavarok
jelentoségének
további
vizsgálatához.
Eredményeink
reprezentatív Magyarországi adatok alapján megerosítik azt a nemzetközi tanulmányokban megfogalmazott felismerést, hogy az alvászavarok nem csupán egyéni szinten jelentosek, hanem feltételezhetoen az egészségügyi kiadások növekedéséhez is hozzájárulnak.
Köszönöm
fontosnak vizsgálni, melyekkel szeretnék a jövoben foglalkozni.
és
intézetvezetomnek,
Kopp
Mária
professzorasszonynak, hogy diákkorom óta bízott bennem, és hogy - immár egy évtizede - támogatja és segíti kutatási és klinikai elképzeléseim megvalósítását. Köszönettel tartozom Colin M. Shapiro és Gerald M. Devins professzoroknak, akik torontoi tanulmányutam során szupervizorként illetve a késobbiekben együttmuködo
Eredményeim alapján további kutatási területként az alábbi témákat tartom
témavezetomnek
kutatási
partnerként
segítették
munkámat.
Köszönetemet
szeretném kifejezni Halász Péter egyetemi tanárnak, akinek támogatása, bíztatása fontos volt az alvásmedicina iránti érdeklodésem elmélyülésében.
Köszönöm a Magatartástudományi Intézet munkatársainak – köztük több barátomnak - folyamatos támogatását, különösen a „Hungarostudy” felmérésben résztvevo munkatársak segítségét és közremuködését. Külön
köszönettel
tartozom
az
immáron
10
éve
általunk
létrehozott
Pszichonefrológia Munkacsoport tagjainak. A „Csapattal” nagy öröm együtt dolgozni, s ebben, valamint munkánk sikerében kiemelkedo érdeme van Molnár
Mucsi I, Molnár MZs, , Réthelyi J, Vámos E, Csépányi G, Zámbó M, Ambrus Cs, Novák M.: Sleep disorders and illness intrusiveness in patients on chronic dialysis (Nephrology, Dialysis, Transplantation, megjelenés alatt) (IF: 2,57) M. Novak, Kenneth Mah, M. Molnar, Cs. Ambrus, G. Csepanyi, A. Kovacs, E. Vamos, M. Zambo, R. Zoller, I. Mucsi G.M. Devins: Cross-cultural validation of the Hungarian translation of the „Illness Intrusiveness Rating Scale” (J Psychosom Research, revízió alatt)
Miklós barátomnak. Ezúttal
szeretném
megköszönni
a
kutatásaimban
résztvevo
betegek
Magyar közlemények:
közremuködését is. Hálás vagyok szüleimnek és férjem szüleimnek áldozatos segítségükért, amellyel kutatómunkám végzését és tanulmányaimat folyamatosan elosegítették kisgyermekeket nevelve nélkülük nem tudtam volna eredményes kutatásokat végezni. Szavakba nehezen öntheto köszönet illeti férjemet, aki életem minden mozzanatában valódi társam - az együtt végzett kutatómunka sok örömével és esetenkénti nehézségeivel együtt. István és Gyermekeink léte biztosítja a legfontosabb érzelmi hátteret munkámnak.
A TÉMÁVAL KAPCSOLATOS SAJÁT KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE Idegen nyelvu közlemények:
1.
Vizi J, Novák M.: Alvászavarok elofordulása szomatikus és pszichés betegségekben Háziorvosi Továbbképzo Szemle, III. évf. 2. 81-83, 1998 2. Vizi J, Novák M.: Az inszomniák gyógyszeres terápiája és nem-farmakológiai kezelési módszerei. Háziorvosi Továbbképzo Szemle, III. évf. 2. 81-83, 1998 3. Novák M. , Vizi J.: Az alvás- és ébrenléti zavarok felosztása és differenciáldiagnózisa. Háziorvosi Továbbképzo Szemle, III. évf. 2. 81-83, 1998 4. Novák M., Vizi J.: Az inszomnia jelentosége, diagnosztikája és terápiás megközelítése. Hippocrates, I. évf. 1. szám, 1999. márc. 5. Novák M: Alvászavarok és kezelésük. Medicus Anonymus, Psycho Különszám, 2000, Nov. , 35-39. old. 6. Novák M: Az alvásmedicina jelentosége. Hippocrates, 2001, III/2,103-105. 7. Novák M, Purebl Gy, Vizi J: Az inszomniák gyógyszeres és nem farmakológiai kezelése. Hippocrates, 2001, III/2 8. Novák M, Stauder A, Mucsi I: Az életminoség vizsgálatok jelentosége és gyakorlati szempontja. Orvosi Hetilap, 2003, 144 (21):21-28 9. Novák M., Molnár M, Mucsi I:: Alvászavarok elofordulása és jelentosége krónikus vesebetegekben. Hypertonia és Nephrologia 2003, 7(2):97-105 10. Barótfi Sz, Novák M, Mucsi I: Egészséggel kapcsolatos életminoség és krónikus veseelégtelenség. Hypertonia és Nephrologia (megjelenés alatt)
M. Novak, C.M. Shapiro: Drug-Induced Sleep Disturbances. Focus on Nonpsychotropic Medications. Drug Safety, 16 (2): 133-149, 1997 (IF: 1,721)
Könyvek, könyvfejezetek
Ch.Seyone, M. Novak, C.M. Shapiro: Restless Legs Syndrome: sleepy patients get their kicks. The Canadian Journal of Diagnosis, 13 (7): 87-101, 1996
1. Novák M., Mucsi I: Belgyógyászati betegségekhez társuló alvászavarok. In: Novák M. (szerk): Az alvás - és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája. 156174. old. Okker Kiadó, Budapest, 2000
M Novak, I Mucsi, CM Shapiro, J Rethelyi, MS Kopp: Increased utilization of health services by insomniacs- an epidemiological perspective (J Psychosom Res, megjelenés alatt) (IF: 1,809)
2. Vizi J, Novák M: Gyógyszerek okozta alvászavarok In: Novák M. (szerk): Az alvás - és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája. 175-192. old. Okker Kiadó, Budapest, 2000
3.
3. Vizi J, Novák M: Alvászavarok és pszichiátriai betegségek. In: Novák M. (szerk): Az alvás - és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája. 227-242. old. Okker Kiadó, Budapest, 2000
5.
4.
6. 4. Vizi J, Novák M: Az insomnia gyógyszeres kezelése. In: Novák M. (szerk): Az alvás - és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája. 243-274. old. Okker Kiadó, Budapest, 2000
7. 8.
5. Purebl Gy, Novák M: Az insomniák nem gyógyszeres kezelési módszerei. In: Novák M. (szerk): Az alvás - és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája. 275294. old. Okker Kiadó, Budapest, 2000
9. 10.
6. Novák M., Purebl Gy.: Alvászavarok. In: Buda B. és Kopp M. (szerk): Magatartástudományok. 485-504. old., Medicina, Budapest, 2001
11.
7. Stauder A, Novák M: Az életminoség-vizsgálatok általános szempontjai. In. Újszászy L (szerk): Életminoség és vizsgálata a gasztroenterológiában. 45- 57 old., Mediszter, 2001
12.
8. Novák M.: Alvászavarok idos korban. In: Kovács M: Idoskori depresszió és szorongás. Springer Tudományos Kiadó, 2003. 115-123. old.
13.
9. Novák M. : Alvászavarok. In: Kopp M (szerk.): Orvosi pszichológia. Medicina Kiadó, Budapest, 2004 (megjelenés alatt)
14.
Könyvszerkesztés Novák M. (szerk): Az alvás - és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája. Okker Kiadó, Budapest, 2000
15.
16. A témához kapcsolódó absztraktok: 1. 2.
M. Novak, M.L.S. Vachon, W.L. Lancee, P. Ghadirian, C.M. Shapiro: Fatigue in Cancer Patients. Sleep Research 24:411, 1995 R. Hosn, M. Novak, H. Brewer, C. Davis, C.M. Shapiro: Relationship between Sleep Apnea and Body Fat. Sleep Research 24:251, 1995
Novak, M. Novak, C.M. Shapiro: A New Treatment for Periodic Leg Movement in Sleep. Sleep Research 25:65, 1996 M. Novak, R. Styra, C.M. Shapiro: Sleep and fatigue in patients with breast cancer. Psychooncology, 5 (3 Suppl): 22, 1996 M. Novak, R. Styra, C.M. Shapiro: Sleep pattern and daytime alertness in patients with breast cancer. "21st European Conference on Psychosomatic Research", p 47, 1996 N. Hossain, M. Novak, C.M. Shapiro: Comparison of REM Sleep parameters between Alexithymic and Non-Alexithymic Subjects. Sleep Research, 1997 M.R.G. Hussain, M. Novak, R. Jindal, C.M. Shapiro: Periodic Leg Movements in Patients on Different Antidepressant Therapies. Sleep Research, 1997 M. Novak, R. Styra, C.M. Shapiro: Sleep and alertness in patients with prostate cancer. Journal of Sleep Research, 1998, 7, Suppl 2, 188 J. Vizi, M. Novak, C.M. Shapiro: Sleep disrupting effects of SSRI therapy. Journal of Sleep Research, 1998, 7, Suppl 2, 297 Novák M, Purebl Gy., Csoboth Cs., Szedmák S, Kopp M: Sleep habits and sleep complaints in adolescents and young women. 3rd International Conference of Sleep, Sleep Research Online, 1999 M. Novak, E. Susanszky, J. Rethelyi, Zs. Szanto: A cross-sectional survey of sleep habits, sleep problems and hypnotic use in a Hungarian village population. Journal of Sleep Research, 9, Suppl. 1: p.140, 2000 M. Novak, M. Molnar, J. Rethelyi, G. Csepanyi, E. Vamos, Sz. Csehi, I. Mucsi: Reported Sleep Problems and Illness Intrusiveness in Patients on maintenance Hemodialysis. J of the American Society of Nephrology. 10(9): A160. 2000. Novak M., Molnar M, Rethelyi J, Vamos E, Csepanyi G., Csehi Sz, Mucsi I.: Subjective sleep complaints in patients on renal replacement therapy. Sleep, 24 (Suppl.), A 377, 2001 M. Novak, G Csepanyi, E Vamos, M Molnar, J Rethelyi, G Csepanyi, I. Mucsi: Quality of life and mood disorders in patients on hemodialysis. Nephrology, Dialysis and Transplantation, 16 (6): A164 ,2001 Molnár M., Novák M., Csépányi G., Vámos E., Réthelyi J., Mucsi I: Dializált betegek életminosége és hangulatzavara. Hypertonia és Nephrologia 2001, (5) S3: 111 E Vamos, K Mah, M Novak, MZs Molnar, G Csepanyi, I Mucsi, GM Devins: Cross-cultural validation of the Hungarian translation of the Illness Intrusiveness Ratings Scale. Quality of Life Research, 2003, 12(7):818
Kutatási támogatások: NKFP 1-002/2001, UNDP HUN/00/002/A/01/99, OTKA T-32974, TS -040889, T038409, ETT 240/2000, ETT 218/2003.
