20
Magyar Tudomany 1995.1. szam
Magyar Tudomany 1995.1. szam
21
Zsolnai LAszld
merjuk, Megtt&lesQnk szerint a human Jltness mertekeul elfogadhatnank a London School of Economics prqfesszora. Lord Dessat AltaiJavasolt potencialis elettartamot Ekkor olyan dllttasok Jogalmazhat6k meg, miszerint egy intelligens altruista egyedekbol aU6 tarsadalom potencialts elettartama nagyobb, mint az onzo vagy nem-intelligens egyedekbol 6116 tarsadalome. Tanulmanya vegen Simon ramutat az identttas szerepere a gazdasagi viselkedesben. A gazdasag szereploi nem arcnelkuli egyedek, hanem az onazonossaguk meghatarozasara nagy mertekben befolyast gyakorl6 kulonbozd szervezetek es tarsadalmi csoportok tagjoL Ezek a koUektiv referencta-keretek a gazdasagi dontesek szinte valamennyt tenyezojet befolyasoljdk. A gazdasagi dontesek mindig az .en" es a m mi" kreativ feszultsegeben szuletnek meg. Cfgy veljuk, Herbert Simon tanulmanya tobboldalu, vttara alkalmas, gondolatebreszto iras. Alighanem 6 lenne a legboldogabb, ha kozgazdaszok es biologusok, psztchologusok es a polittkatudomdny muveldl egyutt vitatkoznanak aUitasain.
Altruizmus es kozgazdasagtan
kulturkdrben vannak tapasztalatal. Ezek az orszagok hamarabb megerezt6k a valtozas szelet Ezek szerlnt az 1989- 6s 1990-es rendszervaltas nem csupan a belsd ellenz6k nyomasa es/vagy a regi er6k hatalomfeladasa, hanem lehetseges erdkent lephet f fel a kuls6 hatas nagyobb szerepe. A nagy magyarorszagi valsagokban .az idegenkeztisegnek" mlndlg volt kimutathatd hatasa. A klutak nagyobbreszt ugyancsak kuls6 er6re epulve alakultak ki. A kuls6 er6 hatasa inkabb ndvekszik, mint csOkken. A globalis valsag legaltalanosabb hatasa a globalis interdependencia miatt a valsagos hetyzetek elfili kiterest alig teszi lehetove. A f6folyamatok altal vezerelt utak tdbbsegen v6gig kell menni, s a vilagfejlddes egysegesQlese miatt igen szuk mozgasterunk van. A globalis tarsadalmi 6s gazdasagi valsag oka feltetelezesem szerlnt a gazdasagi 6s tarsadalmi folyamatok alakulasanak ellentmondasa. E szazad masodik feleben a technika robbanasszeru fejlodese, az uj technikai forradalom a vilag meghatarozoja lett A muszakl fejlddes mint ndveked6si faktor egys6gesuld Herbert A. Simon Nobd-dfjas kozgazdasz (rasai utioro JeUegukrol £s InterdiszdpUndrts megiranyzat mellett transzformalodott, felfogasom szerint a haladas iranyaban .massa" alapozottsagukrol hiresek. Az altruizmus kozgazdasagi vonatkozasatt vizsgald egyik legutobbi lett. Azonban a vilag nem jelentektelen r6szen ennek ellentmondd dezintegralodas tanulmanya is UyenjeUegu, s ez&rt dontottunk ugy a Budapestt Kozgazdasagtudomanyt Egyetem alakult ki. (Orszagok, nemzetek, etnikumok szinte tdrzsi kfllonallasa Gazdasagetlk ai Kozpontjaban, hogy kezdem£nyezzuk a tantdmany magyar nyelvu megjelentetes6t helyesen vagy helytelenOl Simon professzor egy viszonylag egyszeru. evaluates bioldgiai modell alapjdn hdrom vtselkemegbontotta a kor^bbi gazdasagi kapcsolatokat.) d&stipus hosszu tavu. stkeresseget vtzsgdlja. Nagy heurisztikus ereju attitasa az, hogy az IntelE szazad els6 feleben a tudomany, masodik feleben a praxis vilagmeretu ligens altrutsta strategia Jolenyben van mind az 6nz6, mind pedig a nem-intelligens altrutsta a gazdasagot, a tarsadalmat atformald .technikai csucsof hozott; a magenergia strategiaval szemben. Ez az eredmeny azert Jlgyelemre meltd, mert a kozgazdasagtan Adam felszabaditasa 6s hasznositasa, a gondolkodas muvi kiterjesztese (az intelligenSmith 6ta az onzo gazdasagi cselekues egyent es tarsadalmi hasznossagat hirdetL cia-szimulalas), a szamitogepesites, a genmanipulacid mint az drdklddesbe va!6 Simon allttasa osszhangban van Robert Axelrod hires .tit for tat" modelljevel. Ez a modell lehetseges beavatkozas a gazdasagot intellektualisan globalizalja, vagy mondolyan ketszemelyes jatekot tr le, amelyben mindket Jatekos arrol donthet, hogy kooperatiu hatni, globalizalta. vagy onzo lesz-e. Bebizonyithato, hogy a legjobb strategia az elsd szdmujdtekos szamara a A fejlodes, a ma emberenek tudasa, nagyobb er6t ad az egyes embercsoportok kovetkezo: eloszor kooperativnak lenni, majd minden kovetkezo lepesben azt ismetelni, amit kezebe, mint amit a termeszet regeneracios kepessegevel fel tud oldani. Az is a masikjatekos tesz. Ha 6 kooperativ, akkor kooperativnak kell lenni, ha onzo, akkor onzdnek. igaznak bizonyul, hogy a termeszeti stressz- 6s sokkhatasokat az emberi alkalEz a stategia az intelligens altruizmus dtnamtkus valtozatdkent is ertelmezhetd. Ebben az mazkodokepesseg nem tudja eMselhet6v6 tenni, nem kepes harmonizalni. Az alertelemben az altruizmus nem azonos a .baleksaggal". lamok, etnikumok dezintegraciqja igencsak limitalja a gazdasagi haladast, nemcsak Simon tanulmanyaban kifejtt azt a meggydzddest, hogy a kozgazdaszok kozkedvelt alapjogalma, a »hasznossag" nem tgazdn alkalmas a tenyleges dontesek ertelmezesere. Helyetie a fekezi, hanem lehet, hogy visszaforditja. biologidbolJ6l tsmert ^fitness" fogalmat ajanlja az elemzes alapjaul. Kerdeses persze, hogy az A ndvekedes feltetelei kdzdtt ez a globalis problema ma, ugy hlnik, hogy haemberi gazdasag szintjen mennyire ertelmes fogalom a Jltness, ha azt az utodok sz&maval tas talanithatatlan.
i>
* Megjelent az American Economic Review 1993. majusl szamaban
Az emberek (6s mas 6l616nyek) fltnessQk 6rdek6ben nem viselkednek optimalisan, mivel teljesen k6ptelenek az optimalizalashoz szaks6ges ismeretek megszerz6s6re 6s a szamitasok elv6gz6s6re. Nem ismerik a cselekv6s valamennyl hozza-
II. A korlatozott racionalitas es az altruizmus
A modern evoluci6elm61et kulcsfogalma a fitness (ratermetts6g): az egyed altal letrehozott ivadekok szama vagy fajok eseteben a faj tagjai altal letrehozott ivadekok atlagos szama. Ha tObb faj 61 ugyanazon az 6l6helyen (niche), akkor a legerdteljesebb kiszoritja a tObbieket; es a faj olyan mutansok megjelen6s6vel fejlOdik, melyek fltnesse nagyobb, mint az eredeti genotipus6. Annak gyorsasagat, amellyel egy genotipus vagy faj felvalt egy masikat, atlagos reprodukcids idejuk 6s fltnessQk aranya hatarozza meg. BeszelhetOnk az egyed fitness6r6l vagy annak a csoportnak a fitness6r61, melyhez az egyed tartozik. Ha t6bb csoport verseng ugyanaz6rt a niche6rt akkor a legnagyobb altagos fitnessel rendelkezd lesz a tu!616. Az evolucidelmeletben az altruizmus olyan magatartast Jelent, amelyik csokkenti a szerep!6 fitness6t, mikozben noveli a tobbiek6L Ha az altruista teljes hozzajarulasa a tobbiek fitnessehez nagyobb, mint az altruista fltness6nek csokkenese, akkor az altruizmus noveli a tobbi csoporttal versengO csoport tu!61es6nek kilatasait Az altruista genek csak meglehetdsen specialis korQlm6nyek kOzOtt gyarapodnak. A kozell rokonokra (testverekre 6s gyermekekre) iranyulO altruizmus fennmaradhat, ha ezek ntnessehez e!6gseges mertekben jarul hozza, mivel az altruista genjeivel nagy reszben kOzOs genjeik vannak es ezeket tovabbviszik. Mindazonaltal valoszinuleg nem marad fenn az azokra iranyu!6 altruizmus, kiknek az altruistaval nincsenek kOzOs genjeik. m6g akkor sem, ha a csoport eg6sz6nek fitness6t nOveli, mivelhogy mig a csoport egesze ndvekszik, ebben az altruistak fokozatosan eltunnek 6s igy csOkken, majd megszunik a csoport kezdeti el6nye. Van n6hany olyan eset, amikor az altruizmus fennmaradhat 6s fejlodhet (p61daul az ugynevezett strukturalt alpopulacio eseteben), de szamunkra ezek k6zQl csak egy tekintheto fontosnak. Ennek viszont az emberi faj szempontjabol elsorendti Jelent6s6ge van.
I. Altruizmus a neodarwinista elmeletben
Az altruizmus nehezen megfoghat6 fogalom. Megragadasahoz a populaci6-genetikaval kell kezdenem, megkQlonboztetve az altruizmus szakmal jelenteset a [ tarsadalml 6s gazdasagi Ogyekben hasznalatos mlndennapi Jelent6s6t61. Ezutan fogom megvizsgalni az altruizmus szerepet a gazdasag mukod6s6ben.
Herbert A. Simon
Herbert A. Simon
f6rhet6 alternativajat; csak reszleges 6s bizonytalan Ismeretekkel rendelkeznek mind a jelenlegi. mind pedig a jovdbeni kornyezeti valtozokrol, melyek dont6seiknek kovetkezm6nyeit meghatarozzak. tovabba meg akkor sem lennenek kepesek az optimalis ddnt6shez szQks6ges szamitasok elvegzesere, ha tdkeletes ismeretekkel rendelkezn6nek. Nem sorolom itt fel a korlatozott racionalitas ervanyagat, mivel ezeket ma mar szeles kdrben ismerik es elfogadjak. Egyszeruen axiomakent fogalmazom meg: az emberek csak nagyon kozelUA es korlatozott ractonalitasra kepesek. A korlatozott racionalitas miatt az evolucios versengesben a tanulekonysag hozzajarul az emberek fitnessehez. .Tanulekonysdgon" (docility) a dont&s lenyegl alapjaul szolgald sugalmazdsokra, Jcwaslatokra, rabeszelesre es tnjorm&ciokra void rahagyatkozasl hqjlandosdgot ertjuk, melyeket a tdrsadalmi csatornak kozvetltenek. LegtObbQnk. akik zsirfogyasztasunkat korlatozzuk, ezt nem azert tesszQk, mert sajat tapasztalataink 6s kutatasaink meggy6z6 btzonyitekokat szolgaltattak arr6l, hogy a zsiros etrend egeszsegtelen, hanem mert megbizhato autoritassal azt mondtak nekQnk, hogy az ilyen etrend artalmas. A ^megbizhato autoritds' kifejezes a tarsadalml rendszert es a benne Iev6 interperszonalis kapcsolatokat jeloli. Amit teszunk, azt tulnyomoan nem sajat tapasztalataink alapjan tesszuk, hanem azert, mert kornyezetQnktol megtanultuk. hogy mi J6 nekQnk es mi nem. Az ilyetfen valo magatartasunk nagy mertekben hozzajarul fitnessunkhdz, mert a) a tarsadalml rahatasok altalaban olyan tanacsokkal szolgalnak. melyek Javunkra valnak", 6s b) azok az informaciok, melyeken a tanacsok alapulnak, sokkal jobbak, mlntha az informaclokat Onalloan szereztuk volna be. KOvetkezeskeppen az emberek nagyon jelentos mervQ tanulekonysagot mutatnak. Ez altalaban noveli fitnessQket, s kdvetkezeskeppen az evolucios versengesb61 kikQszdbOli a nem-tanulekonysagot Mivel a tanulekony szemelyek er6sen fQggenek a tarsadalml uton kapott tanacsoktol es rendelkezesektdl, ezert gyakran hoznak olyan d6nt6seket, melyek az adott tanacsok nyoman csdkkentik sajat fltnessQket. Gyakran keptelenek fQggetlen modon megitemi, hogy az ajanlott tanacsok tenylegesen hatranyosak szamukra mint egyenek szamara. Ez a kepesseghiany szOksegkeppeni kflvetkezmenye korlatozott racionalitasuknak, ugyanaz a korlatozott racionalitas, amely a tanulekonysag reven altalaban noveli ertteljessegQket. KOvetkezeskeppen a tarsadalom .megadoztathatja" olykor az egyeneket, rabeszelve 6ket olyan altruista cselekvesekre, melyek csokkentik az egyen fitness6t Amig az altruizmus kdltsegei kisebbek, mint az egyeb valasztasaik jobbitasabdl szarmazd nyeres6g, a tanulekony egyenek eroteljesebbek maradnak. mint a nem tanulekonyak. Ha az egyeni fitness novelesenek kdlts6ge kisebb, mint a tarsadalom tagjainak atlagos fitnesset nove!6 ih/en altruista cselekvesek 6rt6ke, akkor a tarsadalom a mas tarsadalmakkal valo versengesben az altruizmusbol nyerni fog. Ebb61 kovetkezik, hogy a tanulekony egyeneket altruizmusra keszteto tarsadalmak folenyben lesznek a versenges soran azokkal a tarsadalmakkal szemben, melyek ezt nem teszik. Termeszetesen a tarsadalmak absztrakt ertelemben nem ^adoztatjak" tagjaikat Azok ugyanis, akik az altruista magatartast tanacsoljak, ugyanannak a tarsadalml befolyasnak vannak alavetve, mint akiknek a tanacsokat adjak: ugyancsak tanu-
Altruizmus es kdzgazdasagtan
Magyar Tudomany 1995. 1. szam
ahol f a fitness egyOtthato; fn a normal fitness; fd-dl es fd-dU a tanulekonysag fitness-nOvekmenye; fal es faU a fitness novekmenye masok altruizmusabol; cl es cU jelentik annak merteket, hogy I 6s U mennyire altruista; dl es dU jelOlik I es U ama kepesseget, hogy hasznara forditsa a tanulekonysagot; ql es qU a populacioban Iev6 I es U altruistak aranya. Az altruizmus koltsege c. Feltetelezem, hogy az altruistak altruizmusa mindenki javat egyenlden szolgalja. Az inteUigens altruistak tobbet nyernek a tanulekonysagbol, mint a nem intelligens altruistak: dl > dU. Az intelligens altruistak kevesbe altruisztikusak, mint a nem intelligens altruistak: cl < cU. Ilyen feltetelek mellett az intelligens altruistak fitnesse meghaladja a nem intelligenseket. fl > fU. Masreszrfil viszont amig fd-dl > c-cl (fd-dU > c-cU), addig az inteUigens (nem-intelligens) altruistak fitnesse meghaladja az 6nz6 szemelyek fitnesset: fl > fS, illetve fU > fS. Most feltehetjQk azt a kerdest. hogy az intelligens altruistak, a nem-intelligens altruistak es az Onz6 szemelyek relativ populacioi hogyan valtoznak 30 generaci6n at, ha a fitness- 6s k6lts6gparameterekhez a kOvetkez6 6rt6keket rendeljQk:
fU=fn + fd-dU + fal-ql-cl + faU-qU-c - c-cU,
fl=fn + fd-dl + fal-ql-cl + faU-qU-cU - c-cl f5=fn + fal-ql-cl + faU.qU.cU
Nemregiben publikaltam az e!6z6 ervanyagot formalizalo modellt (Simon, 1990), amelyik azt mutatja meg, hogy a korlatozott racionalitassal es tanulekonysaggal jellemezhetfi tarsadalmakban szeles korti altruizmus jelenik meg. Most a modell modositott valtozatat adorn kozre, amelyik valaszt ad Oded Stark ellenvetesere (szemelyes kflzlese), mely szerint a tanulekony egyenek kozOtti intelligenciakQlOnbsegek eseteben az intelligensebb jobban meg tudja kQlfinboztetni a fitness szempontjabol hasznos tanacsot az altruizmust ajanlo tanacstol, es ez a megkflIfinboztet6 kepessegben Iev6 kQlonbseg az altruizmust kikflszobOli. A tovabbiakban megmutatom, hogy az intelligens altruistak noha kevesbe altruisztikus magatartasuak a nem-intelligens altruistaknal, megis ratermettebbek lesznek a nem intelligens es az 6nz6 egyeneknel. A kOvetkezo egyenletek az intelligens altruistak (fl), az 6nz6 szemelyek (fS) 6s a nem-intelligens altruistak (fU) tiszta fitnesset hatarozzak meg:
III. Intelligencia es altruizmus
lekonyak es a tarsadalmilag elismert modem viselkednek. Tarsadalmi szinten a kulturalis jellemz6k fokozatos valtozasa es kivalasztodasa olyan informacios, tanacs es magatartasi mintakat eredmenyez, amelyek a tarsadalom tagjainak atlagos fitnesset novelik; es a tanulekonysag folytan a tarsadalmi fejlddes gyakran hoz ' letre altruista magatartast egyeni szinten, ami a tarsadalom atlagos fitnesse szempontjabol osszessegeben eldnyds. Az altruizmus egyuttal masokat is befolyasol arra, hogy altruista modon viselkedjenek.
Magyar Tudomany 1995. 1. szam
25
A neoklasszikus kOzgazdasagtan feltetelezi, hogy az emberek a hasznossagot (utilltast) maximalizaljak, de semmit sem kdt ki eldzetesen a hasznossag tartalmarol. Ezzel a feltevessel lehetetlen megkul6nb6ztetni az altruizmust az Onzest61. Barmilyen dontest altruistanak nevezhetnenk, amelyik csokkenti a donteshozo hasznossagat, mikOzben masoket n6veli, de egy ilyen definicio semmitmondd. Megfelelfi hasznossagfQggvennyel egy szemely, akinek hasznossaga abbdl szarmazik, hogy masoknak adakozik, Onzoen elajandekozhat dollarmilliokat Ezzel szemben, ha az altruizmust a fitness bizonyos merteku felaldozasanak tekintjQk, mar Iehet6ve valik (elvben), hogy empirikusan meghatarozzuk, melyik dOntes Onz6 es melyik altruista. Hogy egymillio dollar elajandekozasa onzd vagy altruista cselekedet-e, az egyszenaen attol fQgg, hogy az ajandek milyen hatast gyakorol az ajandekozo leszarmazottaira. Ez az ertelmezes nyilvanvaloan elter az onzes es az altruizmus koznapi meghatarozasaitol. A hasznossagelmeletnek a konkret gazdasagi magatartasra valo tenyleges alkalmazasaiban a hasznossag altalaban nem marad specifikalatlan, de nem teklntik azonosnak a fitnessel. A leggyakrabban a JOvedelemmel vagy a vagyonnal, avagy (vallalatok eseteben) a profittal azonositjak; a hasznossag maximalizalasa egyet jelent a gazdasagi haszon maximalizalasaval. Hogy a gazdasag szerepldi csak gazdasagi hasznot kivannak, az meg jogosulatlanabb felteves, mint az, hogy a hasznossagot maximalizaljak. Ez ugyanis empirikusan is hamis. Tovabbmenve: a fitness ervek 6rtelmileg nem tartalmazzak, hogy a gazdasagi haszon iranti vagy a dominans emberi motivum. Talan a korabbi szazadokban a gazdagsag jelentds mertekben jarult hozza a fitnesshez. es a gazdasagi haszon iranti vagy e korszak szellemehez valo igazodasnak tekinthetfi. Ma mar nines ilyen osszefQgges. A nepesseg a harmadik vilag orszagaiban altalaban gyorsabban n6, mint a fejlett orszagokban. Az olyan gazdasagokban, mint az USA, negativ
IV. Az altruizmus es az onzes tarsadalmi jelentese
Mindharom csoportban egyenld szammal kezdve, 30 generacid multan az Intelligens altruistak lesznek tobbs6gben (53 %), az 6nz6 szemelyek meglehetdsen gyorsan eltunnek (18 %), mig a nem-intelligens altruistak lassabban tunnek el (29 %). Az altruizmus fennmaradasanak egyedQli feltetele, hogy meg az intelligens szemelyek se tudjak tOkeletesen megkuldnbOztetni a fitnessndveld 6s az altruista magatartast. Mivel esetQkben a tanulekonysaguk is javukra valik, ezert az intelligens altruistak ratermettebbek lesznek, mint az intelligens Onz6 egyenek. Tekintettel arra, hogy a racionalitas korlatozottsaga kikOszObolhetetlen, ez6rt az altruizmus fennmarad.
m= 1.01; fd=0.02; c=0,005; faJ=0.01; faU=0,005; ^,1=1/3; ^,8=1/3; p0U=l; dl=2; cl=0,8; cU=l; dU=l.
Azok a tflrtenesek, melyeknek tanui vagyunk a korabbi Jugoszlaviaban, az egykori Szovjetunioban, irorszagban, Indiaban (a felsorolas vfeg nelkQl folytathato), eleven bizonysagai az etnocentrizmusnak mint emberi motivumnak. Az etnikumok szamos modon hatarozhatjak meg onmagukat, tObbek kflzott vallasi, nyelvi fes tortenelmi alapon. Az etnocentrikus beallitottsag olyan ddnteseket igfenyel. melyek wjok a csoport szamara", de a Wj6" nagyon kfetfertelmu fogalom, gazdasagi, teruleti es kulturalis Osszetev6kkel (peldaul Jog meghatarozott nyelv hasznalatahoz vagy egy bizonyos vallas gyakorlasahoz). Lehetetlen megmutatni barmilyen szoros kapcsolatot az etnikai csoportok tagjainak dOntfesei es gazdasagi joletQk, mfeg kevfesbfe biologiai ratermettsfeguk (fitness) k6z6tt. Az etnocentrikus beallitottsag az altruizmus kovetkezteben erfisodik, fes a kivulallokkal szemben gyakran fel kockazatos erdszakkal. Ismerve a szemely etnikai lojalitasat. ekkor mar csak kevfes valaszt el att61, hogy meg tudjuk josolni a beallitodasat fes a magatartasat Az etnikum a csoport javaert tdrekszik haszonra, de (mikfent a tortfenelem mutatja) sokkal inkabb poUtikal haszonra, meg gazdasagi aldozatok aran is. Ha tudjuk is, hogy az etnikumok a csoportjuk helyzetfet javitani kivanjak. a korlatozott racionalitas hatalmas akadalya annak, hogy megmondjuk: ennek ferdekfeben milyen politikat fognak tamo-
V. A csoportlojalitas mint altruizmus
korrelacio van a J6vedelmi szint fes a reprodukcids arany kozott A statisztikak azt mutatjak, hogy a szegfenyek ratermettebbek, mint a gazdagok. LegyQnk realisabbak es tfetelezzuk fel, hogy az emberi ddntfeseket tobb, nemcsak a gazdasagi haszonra korlatozodd motivum dsztdnzi, fes ezek a ddntfeshozo szempontjabol e!6re vart kovetkezmenyekre (felvezet es fajdalom) fepulnek. Ekkor otyan mertekig nevezhetQnk egy magatartast altruisztikusnak, amilyen mfertfekig a d6nteshozo Hgyelembe veszi magatartasanak es dflntfeseinek masokra gyakorolt hatasat masok felvezete fes fajdalma szempontjabol. Ez a meghatarozas is problematikus (peldaul hogyan kezelheto empatias alapon masok elvezete?), de kozelebb all az altruizmus mindennapos fes a J6zan esznek megfelelo deflnicidihoz. Az 6nz6 motivumok kfizott van a gazdasagi haszon is, de az dnzes nem korlatozodik kizarolag erre. Noha a gazdagsag nem kapcsolodik szorosan a fitnesshez, a masik emberi jellemzd, a tanulekonysag viszont igen. A ma szQletett ember meg gyamoltalanabb, mint a multban. Messzemen6 gondoskodast fes nevelfest igenyel, hogy feletben maradjon es utodokat hozzon letre. Modern feletunk komplexitasai novelik a tarsadalmi rahatas, s kovetkezeskeppen az altruizmus elfogadasanak e!6nyeit Hogy az emberi donteseket mi motivalja, az empirikus kferdfes, fes felul kell vizsgalni a neoklasszikus kovetkeztetfeseket, amelyek kfetes e!6feltevfesekb61 azt vezetik le, hogy a gazdasagi motivumok dominalnak. A kdzgazdasagtan nehany terOleten a jelenlegi doktrinakat szigoru revizionak kell alavetni. mivel a gazdasagi hasznon kivul mas motivumok is (kulonflsen az altruisztikus jellegtiek) megfelelfi helyet kovetelnek az elmeletben.
Herbert A. Simon
gatni vagy kflvetni. Hogy az utobbit megtudjuk. ismerni kellene. hogy milyeri gazdasagi fes politikal elmfeletelk vannak. A kOlflnboz6 elmfeletek ugyanis a politikak kaldnbdzd megitfelfesfehez vezetnek. Az etnikai lojalitas szamos mas lojalitas egyike, s ily modon a ddntfes megjdsolasara, nem a priori feltetelezesekre, hanem tovabbi empirikus kutatasra van szuksfeg. Marx azt gondolta. hogy az osztaly iranti lojalitas erdsebb az etnlkainal, es volt id6 a forradalmi Oroszorszagban fes Kinaban, mikor ez volt a helyzet. Az elmeletben azonban semmi sem mutatja meg. hogy a lojalitas mikor kdtodik etnikai csoporthoz, mikor gazdasagi vagy tarsadalmi osztalyhoz, vagy mas tarsadalmi entitashoz (peldaul a n6k felszabaditasahoz). Az etnikai csoportoktol fes tarsadalmi osztalyoktol kmehetunk az olyan .mlkroszkopikusabb" csoportokig, mint a csalad. Az a Wkorrupci6", amelyik ma Kina gazdasagi reformjaban zavarokat okoz. abbol szarmazlk, hogy a csalad iranti lojalitas erosebb. mint a vallalat vagy az orszag iranti. Az elmelet ezt nem tudja e!6re megmondani, ez csak a szoban forgo kulturak empirikus vizsgalata alapjan lehetseges. A nemzetek, mfeg az olyan kevert etnikumu orszagban is, mint az EgyesQlt Allamok, olykor er6s lojalitassal rendelkeznek. Kevfes ember lojalis olyan tagabb csoporttal, mint az Europai Kozdssfeg, az EgyesQlt Nemzetek vagy az emberisfeg. Nem tudjuk e!6re megmondani. hogy tagsaguk nOvekszik-e avagy csdkken, fes azt sem, hogy milyen politikak vezferlik lojalitasukat. Ezek mind empirikus kferdfesek, nem pedig elmfeleti kflvetkezmfenyek. A csoportokhoz valo lojalitas az altruizmus talan legfontosabb alapja. A modern tarsadalom legfontosabb lojalitasai koze tartozik a szervezetekhez val6 lojalitas: vallalatokhoz, egyetemekhez, hadseregekhez, onkentes egyesQletekhez fes ezek 6sszetev6ihez. A szervezeteknek a modern gazdasagokban fontos szerepQk van a gazdasagi motivaci6ban, ezfert az alkalmazottak fes a vezetfik azonosulasa a vallalat fes rfeszegysfegeinek cfeljaival jelentos szerepet jatszik. (Simon. 1991) A csoportlojalitasoknak nemcsak motivacios, de kognitiv OsszetevojQk is van. Meghatarozzak a csoportnak ama hatarait, meh/eken belQl a WJ6 dolgok" Osszegzddnek, tovabba bizonyos valtozokat es egyszertisitett szemleleti modelleket emelnek ki a csoporttagok gondolkodasanak vezferlfesere. Sehol sem olyan nyilvanvald ez, mint a szervezetekben. Egy szemely eldleptetfese rfeszlegvezetdbdl osztalyvezetfivfe, nagymfertfekben megvaltoztatja preferenciait. Erne szemfely ddnteseinek kOvetkezmenyeit a rfeszleg helyett most m4r az egfesz osztaly vonatkoztatasi kereteben kell 6sszegezni. A ddntfeseket most mar az osztalyvezet6 uj informacios kornyezeteben kell meghozni. Nemcsak a cfelok kQlonboznek, de az elerendd cfeloknak is mas a megtapasztalt valos kornyezeti rendszere. Lehetseges, hogy a korabbi beosztasban a lenyeges kdrnyezeti rendszert az Qzem, valamint a nyersanyagok es alkatrfeszek szallitoi alkottak. Most azonban az eladoktdl vagy konyve!6kt6l, vagy a kutato fes fejlesztd egysfegektdl szarmazo valamennyi uj informacid Irja le azt a helyzetet, mellyel a vezet6 szembekerul. A szervezeti egysfeg tagjait fes vezetojfet kflrfllvev6 celrendszer fes a rendezett Informacl6k nagyon er6s lojalitast generalnak, fes a helyzetet olyan modon hatarozzak meg, amit szervezeti azanosul&snak nevezQnk.
Attruizmus es kozgazdas^gtan
!•-_.,„, T, ,^rv>4i-ttr 1QQH
A gazdasagelmelet a gazdasagi hasznot elsodleges emberi motivumkent kezeli. Egy empirikus alapozasu elmelet azonban megfeleld sulyt adna mas motivumoknak is, igy az altruizmusnak es az ezzel kapcsolatos szervezeti azonosulasnak. Egy ilyen elmelet felismerne, hogy az emberi motivumok a tapasztalatokra 6s varatlan tOrtenelmi esemenyekre reagalva az id6k folyaman valtoznak is. Az egyes emberek nem mas egy6nekt61 fQggetlenQl alakitjak preferenciaikat hanem a kozeleti esem6nyek 6s a sz61es k6rben terjed6 informaci6k alapjan. Igy tehat egy ilyen elm61et a Wtulipan6r0leter, az olajvalsag altal kivaltott sokkhatast vagy a varatlan etnikal villongasokat is magyarazni tudna. A gazdasagi elemzes dertvatumak6nt felfogott politikatudomany es tftrt6nettudomany helyett olyan kflzgazdasagtanra van szttkseg, amelyik a t6rt6nelem, a politikal, a
VII. Kovetkeztetesek
A klasszikus vallalatelmelethez hasonloan a kazvalasztas (public choice) elmelete is felt6telezi, hogy a magatartast tulnyomoan a gazdasagi haszonra vagy a hatalomra va!6 tOrekves iranyitja, es nem veszi figyelembe az altruista motivumokat, valamint a korlatozott racionalitast (Simon, 1985). A hibas felfogas problemainak ket peldajat hozom fel. E16sz6r is, az ugynevezett szavazasi wparadoxon" (az a teny, hogy az emberek szavaznak) csak akkor paradoxon, ha nines altruizmus. Ha az ajt6, hacsak resnyire is, nyitott az altruizmus e!6tt, akkor a szavazok a tarsadalmilag elismert modon viselkedhetnek. Masodszor, a szavazasi magatartast nem tudjuk e!6re megmondani abbol a feltevesbol kiindulva, hogy a szavaz6kat a gazdasagi J6let erdekli, hacsak nem ismerjQk, hogy mit gondolnak a gazdasag mukOdesmodjarol es mityen csoportokkal azonosulnak. Az Onerdeket feltetelezve, akar a gazdasagi c6lokra korlatozodik ez, akar nem, a problema nem oldhato meg. A kOzvalasztason tulmen6en a gazdasagtan mar tarsadalmi teruletekre is behatolt, peldaul a csaladokba. Itt az elmeletek ismet azzal a feltevessel elnek, hogy az emberi viselkedest a gazdasagi haszon motivalja (Simon, 1987) es nem hagynak teret az altruizmusnak vagy a korlatozott racionalitasnak. Ily modon ezek az elmeletek alaptalanul probalnak posztulalni olyan dolgokat, melyek csak gondos empirikus vizsgalatokkal hatarozhatok meg.
VI. Kozvalasztas (public choice)
A gazdasag mflkOdesenek nagy resze szervezeteken belQl folyik 6s nagymfertekben a szervezeteken belQli informacidk befotyasoljak. Sajnos az ,uj intezmfenygazdasagtan" (Oliver E. Williamson, 1985) tflbbnyire nem veszi flgyelembe a szervezeU azonosulast mint a resztvevdk celjait es a hetyzetrtl alkotott gondolati modelljeiket beallito hatalmas altruista er6t Az altruizmus. s kuldndsen a szervezeti azonosulas megfeleld flgyelembevetele lenyegesen megvaltoztatja a vallalatelm61etet s kdvetkezeskeppen a gazdasagelmeleteket is.
Magyar Tudomany 1995. 1. szam
29
Simon igen egyszerti, mondhatnank trivialis kovetkeztetesekre jut a gazdasagi cselekv6s mozgatorugoit vizsgalva: a gazdasagi hasznossag (jOvedelem-, vagyon-, profitszerz6s) azoknak csak egyik eleme, fontos szerepet jatszik a korlatozott racionalit4s (informacidhiany 6s cselekv6seink Osszes kflvetkezmenye felm6r6s6nek keptelensege) 6s az altruizmus is. Ez utobbit az etnocentrizmussal (egy nemzethez. etnikumhoz tartozasbol vallalt aldozathozatallal) 6s a csoportok 6s szervezetek iranti lojalitassal azonositja. A gondolatmenet egy szocialdarwinista eszmefuttatassal kezdddik, a ^fitness" (elet- es szaporodokeszseg, szelesebb ertelemben fajfenntartas) atplantalasaval az emberi tarsadalomra. Ennek keptelenseget maga a szerzd is elismeri. amikor p61daul arra hivatkozik, hogy a ..fitness" definiciqjaval ellentetben a szeg6nyebb n6pr6tegek jobban szaporodnak, mint a tehet6sek. Az analdgia mindenesetre anynyiban hasznos, hogy a .fitness" vizsgalata alapjan megkQlOnbOztethetfi az intelligens 6s az unintelligens altruizmus, s bizonyithato. hogy az intelligens altruizmus sikeresebb, mint az Onz6s vagy az unintelligens altruizmus. Ez a megallapitas Jelentds adalekul szolgalhat az egyen viselkedesi dinamikajanak megert6sehez es szabalyozasahoz az etnikumon, csoporton vagy szervezeten belQl. Simon altruizmus-ertelmezeseben sulyos, zavaro teved6seket velek felfedezni. Velem6nyem szerint nem teklnthetQnk el attol, hogy az egyen minek az 6rv6nyesitesertl mond le milyen csoport vagy szervezet javara. Marpedig Simon ezt egyaltalan nem vizsgalja: barmilyen jellega lemondast az dnzetlenseg (altruizmus) megnyilvanulasanak tekint. Igy eljuthatunk oda, hogy p61daul a Hitler6rt, a fasizmus
Kiss Kdrohj:
Megjegyzesek Herbert A. Simon cikkehez
Simon, Herbert A.: Human Nature in Politics: TTic Dialogue of Psychology with Political Science. American Political Science Review, June 1985. 79, 293—304. — Rationality in Psychology and Economics in R. Hogarth and M. Reder. eds.. Rationed Choice. Chicago: University of Chicago Press. 1987. pp. 25—40. — A Mechanism for Social Selection and Successful Altruism. Science, 21 December 1990.250. 1665—8. — Organizations and Markets. Journal of Economic Perspectives, Spring 1991. 5. 25-44. WttUamson, Oliver E.: The Economic Institutions of Capitalism. New York: Free Press. 1985.
HVAIKOZASOK:
(Forditotta: Kindler Jdzsef)
a tarsadalmi 6let tenyeire 6pQl. Egy ilyen kOzgazdasagtannak keveset kellene szdlni a t6nyeket mege!6z6en, hanem okfejt6s6t a turelmesen OsszegyujtOtt tenyekre kellene alapoznia. Erdeme lenne, hogy azt a vilagot irna le. metyben tenylegesen elQnk. Az altruizmus, kOlOnOsen pedig a csoport- 6s szervezeti lojalitasbol eredd altruizmus, ebben jelent6s szerepet jatszana.
