ALAAA ALTÁRÓI TÜKÖR AAALTAaLTÁRÓALTÁRÓI TÜKÖR
ALTÁRÓI TÜKÖR A TOKODALTÁRÓI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA XII. évfolyam 3. szám
2006. szeptember
Mérleg Beszámoló az önkormányzat négyéves munkájáról Kötelező és önként vállalt feladatainkat az egyre romló gazdasági környezetben nagyobbrészt teljesítettük. Több költségcsökkentő szervezeti átalakítást és beruházást végeztünk, de ezek hatása csak a közeli és a távolabbi jövőben érezteti hatását. Az elmúlt bő négy évben 754,3 millió forintos felhalmozást (beruházást és felújítást) valósítottunk meg. 2006-ban az év végéig 44 millió forint értékű beruházás valósul még meg, és 1,5 millió forintért végzünk felújítást. A község teljes csatorna-hálózata az év végéig kiépül. Hitel felvétele nélkül harmadikfeles finanszírozásban további 7,6 millió forint értékű beruházást valósítottunk meg (intézményeink világítás korszerűsítése). Az önkormányzat vagyona az elmúl választási ciklusban megtöbbszöröződött. 2006-ban kezdődik, de zömében 2007-ben valósul meg a Gárdonyi Géza Általános Iskola, a Polgármesteri Hivatal és a Bányász Kultúrotthon energetikai korszerűsítése és ez utóbbi létesítmény felújítása. Az összesen 55,6 millió forintos beruházáshoz 20 millió forintot pályázaton nyertünk, a fennmaradó részt a kivitelező biztosítja hitel felvételével úgy, hogy a törlesztést az energiamegtakarítás fedezi. A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás tagjaként Tokodaltáró lakossága is élvezi azokat a térségi szolgáltatásokat, amelyeket az elmúlt időszakban jelentős pályázati támogatással fejlesztett a Társulás. Az utóbbi két évben likviditási gondokkal küszködtünk, működési hiteleket vettünk fel, de a hitelállomány kezelhető. Kötelezettségei miatt az elkövetkező néhány évben az önkormányzat nagyon takarékos gazdálkodást kell folytasson! Az önkormányzatisághoz szervesen hozzátartozik a lakossági fórumok rendszeres megtartása. Évente egy-egy falugyűlést és közmeghallgatást tartottunk, melyen a lakók részvétele változó volt, de többnyire kevesen voltak ezeken a fórumokon. A 12 tagú Képviselő-testület a következő összetételben kezdte meg munkáját 2002 októberében: Árendás Vendel, Demeter Ferenc, Dénes László, Fenyvesiné Illés Judit, Haracska Ferenc, Kis Károlyné, Margit István, Nagy Béla, Nagy Sándorné, Nikodém István, Vizi János és Varga János polgármester. A polgármester javaslatára Margit Istvánt választották alpolgármesternek. 2004. november 12-én Dénes László lemondott képviselői mandátumáról. A helyét a Választási törvény előírásai szerint ifj. Petrik József foglalta el. Az Önkormányzati törvény arról rendelkezik, hogy a Képviselő-testület évente legalább hat alkalommal ülésezik. Az évente elfogadott munkaterv 11-12 ülés megtartását írta elő, de szükség szerint rendkívüli üléseket is tartottunk. 2002-ben a választásokig 11, a választások után 4, 2003-ban 15, 2004-ben 18, 2005ben 15 alkalommal üléseztek a képviselők. 2006-ban szeptember 14-el bezárólag 13-szor volt testületi ülés. A ciklus alatt minden összehívott testületi ülés határozatképes volt. A leggyakrabban minden képviselő részt vett az ülésen. A rendkívüli vagy az időpontjában módosult testületi üléseken volt többnyire hiányzás. XII. évfolyam 2. szám
1
ALTÁRÓI TÜKÖR A távollévő képviselők a legtöbb esetben igazoltan voltak távol. Csupán Nagy Béla képviselő volt az, aki jó néhány esetben nem igazolta távollétét. A képviselők a ciklus ideje alatt (2002 októberétől 2006 szeptemberéig) 81 rendeletet (rendelet módosítást) alkottak és 499 határozatot hoztak. A Képviselő-testület munkáját öt bizottság segítette. Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság 5 fő, 1 nem képviselő tag; Szociális és Egészségügyi Bizottság 3 fő, 1 nem képviselő tag; Ügyrendi Bizottság 3 fő, 1 nem képviselő tag; Művelődési, Közoktatási és Sport Bizottság 3 fő, 1 nem képviselő tag; Környezetvédelmi Bizottság 4 fő, 1 nem képviselő tag. A polgármester és az alpolgármester nem lehet tagja egyik bizottságnak sem (az üléseken hivatalból vesznek részt), míg kilenc képviselő két-két bizottságnak tagja. Nagy Béla képviselő elfoglaltsága miatt egyetlen bizottság munkájában sem vesz részt. A bizottságok szükség szerint üléseztek; a hatáskörükbe tartozó minden olyan témát megtárgyaltak, amely a Képviselő-testület elé került. Alkalmi bizottságok is működtek egy-egy speciális ügy megoldásában (pl. játszótér építésével kapcsolatban). Kevés bizottság rendelkezett önálló döntési jogkörrel. A Szociális és Egészségügyi Bizottság a helyi Szociális rendelet szerint átadott hatáskörben hozta döntéseit. A Környezetvédelmi Bizottság pedig a Környezetvédelmi Alap felhasználásáról rendelkezhetett saját hatáskörben, a Környezetvédelmi rendeletünk szerint. A bizottságok évente 4-12 alkalommal üléseztek. A szociális és Egészségügyi Bizottság havi rendszerességgel tartotta üléseit. A Polgármesteri Hivatal az igazgatási és hatósági feladatok végzése mellett segíti a Képviselő-testület munkáját. Előkészíti és végrehajtja a testületi döntéseket, gondoskodik a település, az intézmények üzemeltetéséről, végzi a gazdálkodási feladatokat a Képviselő-testület által jóváhagyott költségvetési rendelet alapján. Az előző ciklus végén az akkori Képviselő-testület a jegyző munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntette. A felmondási idő leteltével 2003. március 16-től – pályázati úton elnyert kinevezéssel – Ruzsa Anna végzi a jegyzői feladatokat, vezeti a Polgármesteri Hivatalt. Az elmúlt ciklusban a gazdasági megszorítások miatti takarékosság jegyében 2 fővel csökkent a köztisztviselők, illetve közalkalmazottak létszáma a Polgármesteri Hivatalban. Az Önkormányzati törvény a következők szerint rendelkezik a települési önkormányzat feladatairól: „A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztisztaság és a településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.” E feladatok közül a települési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, az anyagi lehetőségeitől függően-, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. „A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásáról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról.” Hogyan is végzete ezeket a feladatait az Önkormányzat? Előbb nézzük a kötelező feladatokat! Az egészséges ivóvízzel való ellátás feladatát egyre jobb színvonalon látjuk el. A ciklus elején, kifizetve a kényszerűségből megvásárolt vízhálózat vételárának második részletét, a hálózat teljes 2
XII. évfolyam 2. szám
ALAAA ALTÁRÓI TÜKÖR AAALTAaLTÁRÓALTÁRÓI TÜKÖR egészében az önkormányzat tulajdonába került. Az üzemeltetést az Észak-Dunántúli Vízmű Rt. (ÉDV Rt.) Dorogi Vízmű Üzem végzi azóta is. A vízdíj 2002-ben magasabb volt a környék településein (állami tulajdonú rendszerek!) fizetendő ún. régiós díjnál. Tárgyalásaink eredményeként elértük, hogy 2003. január 1-től Tokodaltárón is a régiós díjat kell fizetni. Ez akkor díjcsökkentést jelentett! Végre a víz minősége is javul, s a közeljövőben újra karsztvizet ihatunk. (Jelenleg kevert vizet iszunk.) Több év munkájának eredménye, hogy 2005-ben már a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás is határozottan állást foglalt, ragaszkodva ahhoz, hogy a Vízmű szükség esetén a térséget teljes egészében el tudja látni karsztvízzel. Ebben a két éve történt dunai vízszennyezés is közrejátszott. A Vízmű Dorogon fúratott karsztkutakat, de ezek vízhozama kevésnek bizonyult. Végül belátták, hogy az általunk szorgalmazott megoldást kell megvalósítani; igénybe kell venni a tokodaltárói – magánkézben lévő – karsztvízbázist. A korábban teljesen leamortizálódott vízbázist a tulajdonosok újra használni akarják. Vizet akarnak palackozni, emellett az ivóvíz-hálózatba is képesek lesznek vizet szolgáltatni. Ennek érdekében megindították a vízjogi engedély kiadásához szükséges eljárást. A tervek szerint 2007 elején – a vízjogi engedély birtokában – megindulhat a víztermelés. Az ÉDV Rt-vel 25 éves szerződést kötöttek évi 2 millió m3 víz átadására. A vízhálózaton tervszerű rekonstrukciót hajtunk végre, amelynek célja a biztonságos és a jó minőségű víz szolgáltatása. A tulajdonunkba kerülés óta eltelt 6 év alatt több, mint 40 millió forintot költöttünk erre a feladatra. Ennek forrása a vízdíjba – törvény szerint beépített – értékcsökkenés. A közoktatási intézmények (iskola, óvoda) fenntartásának költségei az összes kiadásunk 43 %-át teszik ki. Az állami finanszírozás aránya az 1990. évi 80 %-ról 55 %-ra csökkent, így 2005-ben az önkormányzat a két intézmény évi 151 millió forintos működtetési költségéhez saját forrásból 68 millió forinttal járult hozzá. A kistérségi társuláson belül Tokod Nagyközséggel közoktatási intézményfenntartó társulást hoztunk létre, amely 2006. szeptember 1-től működik. Ennek eredményeként olyan normatívákat vehetünk igénybe, amely éves szinten közel 24 millió forintos többlet-bevételt jelent Tokodaltárónak. Az egészségügyi ellátás tárgyi feltételei javultak a ciklus során. A privát praxist folytató orvosok kedvezményes hitelek igénybe vételével új berendezéseket, eszközöket vásároltak, újították fel rendelőik berendezését. Ez a 2003-ban privatizált fogorvosi rendelőben a leglátványosabb. A hétközi és a hétvégi orvosi ügyeletet a Dorog Térségi Társulás keretei között biztosítjuk. A többcélú társulás jelentős pénzösszeget nyert erre a feladatra, így a tárgyi feltételek itt is javultak. Folyamatban van egy új központi ügyelet kialakítása. Ugyancsak a Társulás pályázta meg, és nyerte el azt a 11,6 millió forintot, amely felhasználásával rövid időn belül kiépül a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Ennek szolgáltatásait a térségben hetvenen, Tokodaltáróról öten vehetik igénybe. Az OEP finanszírozást az orvosok közvetlenül kapják, az orvosi ügyelet után járó összegeket az önkormányzatokon keresztül a társulás. Az utóbbi években az önkormányzat költségvetését csak a jól működő védőnői szolgálat fenntartásának költségei terhelik. Ennél a szakfeladatnál az OEP finanszírozása nem fedezi teljes egészében a kiadásokat. A szociális alapellátás kötelező feladata az idősek klubjának működtetése, a házigondozás és a szociális étkeztetés. Az 1998-2002 közötti időszakban hoztuk létre a Szociális Gondozó Központot, amely az előbbi feladatok ellátása mellett családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot is működtetett. A 2002-ben elnyert pályázati összeg (és önerő!) felhasználásával megfelelő tárgyi feltételeket biztosítottunk (iroda, öltöző kialakítása, számítástechnikai eszközök vásárlása). A törvényi előírások miatt a Gondozó Központ működtetése olyan anyagi terhet jelentett volna az önkormányzatnak, amely szükségessé tette a szerkezeti átalakítást. A Képviselő-testület döntése alapján 2004. január 1-től csak az alapellátást működteti az önkormányzat, a családsegítési és a gyermekjóléti feladatokat társulási formában látjuk el. Ez a megoldás takarékosabb, ugyanakkor a társulásban ellátott feladatok színvonala magasabb. XII. évfolyam 2. szám
3
ALTÁRÓI TÜKÖR A közvilágítás korszerűsítése már 2000. decemberében megvalósult. Ennek eredményeként csökkentek az energiaköltségek, s a megtakarításból fedezni lehetett a harmadikfeles finanszírozással – önerő nélkül – megvalósult beruházás (a hitelt nem az önkormányzat vette fel!) bérleti díját. A futamidő 2007 végén lejár, s ekkor tisztán jelentkezik a havi 242.000, illetve évi 2.904.000 forint megtakarítás. A Nefelejcs, a Szegfű, a Rozmaring utcák, valamint az Akácos út és a Bacsó B. utca egy részének közvilágítása még mindig nem megfelelő (hiányzik). A tetemes költséget jelentő beruházás anyagi okok miatt eddig elmaradt, de a közeljövőben megvalósul! Előrehaladt tárgyalásokat folytatunk a TIVI Kft-vel és az ÉDÁSZ-szal ennek megoldására. A beruházás a korábbi korszerűsítéshez hasonló módon valósul meg. Erről a Képviselő-testület 2006. július 27-én tartott ülésen döntött. A helyi közutak fenntartási – kötelező – feladataiban gondjaink vannak. A csatornaépítést követően a műszaki ellenőr javaslatára a Képviselő-testület olyan út helyreállítási technológiát fogadott el, amely néhány kevésbé forgalmas utcában nem a legmegfelelőbb megoldás. Ugyanakkor a kivitelezési hiányosságok is közrejátszottak abban, hogy a 2006. májusában történt garanciális bejárás során sok hibát jegyzőkönyveztünk. A kivitelező PENTA Kft. többszöri felszólításra sem tett eleget a július 15-ig vállalt helyreállítási kötelezettségének. Peres úton érvényesítjük a joginkat. Az utak kátyúzását minden évben elvégeztetjük, de az olcsó megoldások miatt a kátyúk „újratermelődnek”. Az idén még ezt nem végeztük el, de szeptember folyamán ez megtörténik. Jogos a lakók felvetése, hogy a gépjármű adóból (súlyadó) befolyó összegeket (ez ma már évi 10 millió forint körüli, s teljes egészében az önkormányzatnál marad) miért nem fordítjuk az utak karbantartására? Sajnos a többi önkormányzati feladat alulfinanszírozottsága miatt lehetetlen. 2006-ban – nem végső megoldásként – az Imre telepi keresztutcákban zúzott kővel tettük járhatóvá a sáros földutakat. Köztemető nincs Tokodaltárón. A rendezési terv készítése során javasolt helyszínek egyike sem felel meg minden tekintetben az előírásoknak. A megoldás a Tokoddal együtt működtetett új temető kialakítása. Ezt az igényünket (kérésünket) jeleztük. Készen állnak az együttműködésre. A jelenlegi temetőt (a leválás előtti közös temető) Tokod Nagyközség üzemelteti. Többszöri kezdeményezésünkre sem hajlandók üzemeltetési megállapodást kötni velünk. A tokodaltáróiak szabadon temetkezhetnek a tokodi temetőbe. Egyéb feladataink ellátása A településrendezési tervünket a felmerült igényeknek megfelelően módosítottuk. A 10 hektáros családi házas övezet, a kereskedelmi-gazdasági terület és a régi piac területére telekcsoport kialakítási tervet kell majd készíttetnünk, amely e területek hasznosítását elősegítené. Környezetvédelmi programunk még mindig nincs. Többször terveztük az elkészítést. Hol pályázati, hol, mint az idén is, nem volt megfelelő anyagi lehetőségünk. A környezetvédelmi rendeletünk végrehajtását, a környezet állapotáról szóló beszámolót minden évben megtárgyalta a Képviselő-testület. Falugyűlésen és alkalmasint az ALTÁRÓI TÜKÖR hasábjain is tájékoztattuk a lakosságot. Több éve történt kezdeményezésünk eredménye, hogy Dorog Város Önkormányzata most már érdemben foglalkozik a környezetvédelmi bírság Dorog és Tokodaltáró közötti megosztása tárgyában. 2005-ben pályázaton nyert pénzből elkészült a Hulladékgazdálkodási tervünk. A csapadékvíz elvezetésének problémáit az elmúlt ciklus végére többnyire megoldottuk. A ciklus elején a Sallai utcában öt új családi ház épült. Ez a Miksitz-hegy felől érkező csapadékvíz elvezetésének megoldatlanságára irányította a figyelmet. A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából mind a 15 településen, így nálunk is, 2006 nyarán felmérték a csapadékvíz elvezetésének a helyzetét. Ennek nyomán tervjavaslat készül a megoldásra. Lakásgazdálkodási rendeletünk nincs, mert a kisszámú bérlakásunk miatt ezt a törvény nem teszi kötelezővé. A meglévő önkormányzati tulajdonú bérlakásokból minden évben adunk el. Ez amellett, hogy bevételt is jelent, azért hasznos, mert az erősen szociális alapú lakbérek mellett a tulajdonosi kötelezettségekből 4
XII. évfolyam 2. szám
ALAAA ALTÁRÓI TÜKÖR AAALTAaLTÁRÓALTÁRÓI TÜKÖR fakadó anyagi terheinket csökkenti. Több esetben jelentős lakbér tartozást is kiegyenlítenek a vevők, mert csak ebben az esetben értékesítjük a lakásokat. Egy elhalálozás miatt megürült önkormányzati bérlakás kiutalásával felszabadítottuk az óvodában lévő egykori szolgálati lakást. A költségvetés szűkös volta többnyire nem tette lehetővé, hogy lakásépítési- és vásárlási támogatást nyújtson az önkormányzat. Csupán 2003-ban állapított meg a testület hét lakossági és három munkáltatói kamatmentes kölcsönt. Összesen 2 millió forintot utaltunk ki. A szennyvízcsatorna 2004. februárban átadásra került. A lakók közül többen még nem kötöttek rá. A jegyzői kötelezés folyamatban van. Ugyancsak megtörténik (részben már megtörtént) az engedély nélküli rákötések feltárása. A rákötések aránya 80 % fölötti, de a KAC pályázat kötelezettségként 90 %-os arányt ír elő. Az APEH, a Kincstár és az ÁSZ is vizsgálta a beruházást. Néhány kisebb szabálytalanság feltárása mellett mindent rendben találtak. A József A. utca csatornázása jelenleg folyik. A bruttó 32 millió forintos beruházáshoz 60 %-os céltámogatási támogatást nyert el az önkormányzat. Gondot jelent a magas csatornadíj. Eddig minden próbálkozásunk (levél a környezetvédelmi miniszternek, térségi összefogás kezdeményezése, szerződés felbontása és új szolgáltató kiválasztása közbeszerzéssel) sikertelennek bizonyult. Reméljük, hogy a törvényhozás szintjén folyó egységesítő és csökkentést lehetővé tevő kezdeményezések eredményt hoznak. A kommunális hulladék kezelését megvalósító kötelező közszolgáltatás jól működik, de az ingatlan tulajdonosoknak a szolgáltatóval való közvetlen szerződéses viszonya, és a fizetési kötelezettség bevezetése óta sok probléma merült fel. Többen nem kötöttek szerződést, illetve nem fizetik a szemétdíjat. A jegyző a szolgáltató adatszolgáltatása után felszólítja a lakót a kötelező közszolgáltatás igénybevételére, s ha ezután sem kötnek szerződést, bírságot kell kiszabnia. Az elmaradt díjakat pedig adók módjára kell behajtania. Ha késéssel is, de elindult a kötelezés és a behajtás. Az elmúlt időszakban kétszer is nyertünk pályázatot, s négy helyen gyűjtőszigetet alakítottunk ki egyes hulladékok szelektív gyűjtésére. Sajnos van jó néhány fegyelmezetlen lakó, aki egyéb szemetet is kihelyez a gyűjtőszigetre, amelyet nem győzünk feltakaríttatni és elszállíttatni a szolgáltatóval együttműködve. A kerti hulladékok kezelésében az igazi megoldást a komposztálás jelenti, de a probléma átmenti megoldására rendeletileg „megengedte” az Önkormányzat az égetést – megfelelő körülmények között. A közterületek rendben- és tisztántartása nagyrészt az önkormányzat feladata, de a telkek előtti területé az ingatlan tulajdonosának a kötelessége. A Munkaügyi Központ, illetve a Kincstár pénzügyi támogatásával tudunk közhasznú és közcélú munkára munkanélkülieket foglalkoztatni hol többet, hol kevesebbet, mely a Központ és a Kincstár, illetve az önkormányzat pénzügyi lehetőségeinek és a „hadra fogható” emberek számának a függvénye. 2005-ben több, míg 2006-ban jóval kevesebb (8, illetve 4) embert tudtunk foglalkozatni 3-12 hónapig. Jelenleg két közcélút alkalmazunk, mostmár támogatás nélkül. A feladatot többnyire jól megoldjuk, de sokszor ütemezési problémák vannak. Ilyen kevés emberrel egyszerre nem lehet mindenütt ott lenni. Az önkormányzati utakon a hóeltakarítást és a síkosságmentesítést magas színvonalon végezzük. Általában a reggeli munkakezdésre még igen mostoha körülmények között is járhatók a főbb közlekedési útvonalak, de a délelőtt folyamán a mellékutcákon is eltakarítják a havat. Még az enyhébb teleken is (évente) legalább 1 millió forint kiadást jelent ennek a feladatnak a megoldása. A parlagfű mentesítés sok problémát jelent az önkormányzati tulajdonú területeken. 2005-ben több embert foglalkoztattunk erre a feladatra, 2006-ban viszont egy közhasznú foglalkozatására pályázhattunk a három lehetőség közül, mert a munkanélküliek nem vállalták a feladatot. (Több szociális segély folyósítását meg is szüntettük emiatt). A közbiztonság helyzete nem igazán javult az elmúlt időszakban. Hosszas bejegyzési procedúra után Fenyvesiné Illés Judit képviselő és Varga János polgármester igen aktív közreműködése eredményeként a XII. évfolyam 2. szám
5
ALTÁRÓI TÜKÖR Komárom-Esztergom Megyei bíróság 2006. március 9-én nyilvántartásba vette a Tokodaltárói Polgárőr Egyesületet. Az egyesület elnöke Nagy Béla képviselő, alelnöke Dancs Gyula nyugdíjas rendőr alezredes, titkára Fenyvesiné Illés Judit lett. Megalakulása óta az egyesület érdemi munkát nem végzett azon kívül, hogy a tanév végéig segítette a tanulók 10-es úton való átkelését. Nagy Béla és még néhány polgárőr az Egyesület nevében részt vett Táton a dunai árvíz elleni védekezésben, sok altáróival együtt, akik minden szervezés nélkül mentek segíteni. Az Egyesület megalakulásának anyagi támogatására pályázatot nyújtott be a polgármester a Biztonságos Magyarországért Alapítványhoz. Az elnyert 300.000 forintos támogatást az önkormányzat is kiegészíti 130.000 forintos önrésszel. A közművelődés terén nagy előrelépés történt. 2003. augusztus 1-től van kinevezett vezetője a Bányász Kultúrotthonnak, Dr. Császiné Papp Katalin. A korábban az önkormányzat által közvetlenül támogatott be nem jegyzett klubok, civil szerveződések (Bányász Kórus, KET Klub, Nőklub, Flóra kör) a Kultúrotthon kiscsoportjaiként működnek tovább, melynek költségei annak költségvetésébe beépültek. További kiscsoportok is alakultak (kézműves kör, színjátszó kör, stb.). Leltározás és katalogizálás után újra működik a könyvtár, ahol pályázati úton e-Magyarország pontot is létesítettek. A költségvetés adta lehetőségek között jóval gyakoribbak lettek a műsoros rendezvények, kiállítások. A helyi ünnepségeket is a Ház vezetője rendezi. Elkezdődött a Ház célszerű átalakítása, felújítása (helytörténeti szoba, kiállító terem, Bányász Szakszervezeti Szoba), ezen túl programokhoz, kiadványokhoz, eszközfejlesztéshez több pályázaton nyert támogatást a vezető. A legnagyobb pályázati siker a Közkincs Pályázaton nyert 20 millió forintos kamatmentes, 20 éves futamidejű hitel, mely a Ház belső és külső felújítására, célszerű átalakítására használható. A tulajdonossal, a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvánnyal kötött szerződésünk szerint a legalább 300 millió forintot érő Kultúrotthont kevesebb mint tized áron részletfizetéssel az önkormányzat megveszi. 2006-ban és 2007-ben 6,25 – 6,25 millió forintot kell már csak kifizetni, s ez a nagy értékű ingatlan véglegesen az önkormányzat tulajdonába kerül. A focipálya, az uszoda és a hozzá tartozó külterületi vízmű (összesen 4,7 ha területű ingatlan) 2006ban ajándékozás útján az önkormányzat tulajdonába került. A Dorogi Szénmedence Sportjáért Alapítványhoz, illetve a ma már egyetlen alapító Dorog Város Önkormányzatához benyújtott kérelmünk kétévi háttér- tárgyalás után kedvező elbírálást kapott. Tulajdonosként nincs akadálya annak, hogy a focipálya öltözőinek felújítására pályázati támogatást szerezzünk, illetve az uszoda és a vízmű területének hasznosítására pályázatot írjunk ki. A Sportot támogatja az Önkormányzat. A TABAK Sportegyesületen, s immár a nemrég alakult Diák Sport Egyesületen keresztül évek óta közel azonos összeggel, így 2006-ban összesen 1.990.000,-Ft-tal. A helyi civil szervezeteket is (bejegyzett egyesület, alapítvány) minden évben támogattuk. 2006-ban a költségvetésben az óvoda alapítványának („Ép testben ép lélek”) 50 eFt, az iskola alapítványának („Tokodaltárói gyermekek jövőjéért”) 120 eFt, a Tokodaltárói Nyugdíjas Klubtagok Egyesületének 300 eFt, a Bányász Nyugdíjas Alapszervezetnek 40 eFt támogatást hagyott jóvá a Képviselő-testület. Az összes civil szervezetnek megállapított 2.500.000,-Ft-os támogatásból az I. félévre jutó időarányos rész (50 %) negyede került csak átutalásra a fennálló likviditási problémák miatt. A legnagyobb gondot a TABAK sportolóinak versenyeztetése jelentette, amely „kötelező” kiadással jár. Átmeneti megoldásokkal (Rosenberg Hungária Kft. és a TABAK elnöksége tagjainak pénzügyi hozzájárulása) eddig a labdarúgók részt tudtak venni a bajnokságban, a judósok is eljutottak a legfontosabb versenyekre. A szeptemberi adóbefizetések után meg lesz a lehetősége, hogy az önkormányzat a vállalt támogatásokat teljesítse. Nemcsak szervezeteket támogatott az Önkormányzat. A Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj pályázat keretében évente 10-12 anyagilag hátrányos helyzetben lévő hallgatót támogat 10 hónapon keresztül havi 2.000-5.000,-Ft-os összeggel. Az Arany János tehetséggondozó programban egy középiskolás tanulónk kap havi 5.000,-Ft-os ösztöndíjat. A civil szervezetekkel kialakult jó kapcsolat ebben a választási ciklusban is megfelelően működött. Ez nem volt egyoldalú, és nemcsak az önkormányzat pénzügyi támogatásában merült ki. 6
XII. évfolyam 2. szám
ALAAA ALTÁRÓI TÜKÖR AAALTAaLTÁRÓALTÁRÓI TÜKÖR A civil szervezetek nagyban segítették a környezetvédelem, a köztisztaság, az ismeretterjesztés, az egészséges életmódra nevelés, a rendezvények szervezése és lebonyolítása terén az önkormányzat munkáját. Színesebbé tették a közösség életét, lehetőséget teremtettek a szabadidő kultúrált és hasznos eltöltésében, öregbítették Tokodaltáró hírnevét. A lakosság tájékoztatása nem volt kielégítő. A képviselő-testületi ülések kábeltévében való közvetítése megszűnt, az ALTÁRÓI TÜKÖR megjelenése esetleges volt, többször hónapokig nem jelent meg. Ez hiba volt, mert teret adtunk a lakosság egyoldalú tájékoztatására, amely a legtöbb esetben hamis képet festett a Képviselő-testület és a polgármester munkájáról, valótlan dolgokat valós színben tüntetett fel. Külső kapcsolataink sokat fejlődtek az elmúlt négy évben. A dorogi kistérséghez való társulásunk ugyan nem önkéntes, de jól figyelembe veszi a földrajzi adottságokat, a hagyományosan kialakult kapcsolatokat. A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása óta a térségi szervezeti formában ellátott feladatok (orvosi ügyelet, családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, nevelési feladatok, térségi fejlesztési feladatok, stb.) színvonala javult a többlet-támogatások miatt. Az Ister-Granum Eurorégiónak kezdettől tagjai vagyunk önkéntes alapon. Magyarországról az Esztergom vonzáskörzetébe tartozó Komárom-Esztergom és Pest megyei települések, szlovák oldalon a Párkány központú Déli Régió települései, összesen közel 100 település alkotják a régiót. A kultúra, a turisztika, az egészségügy, a közlekedés és környezetvédelem területén kialakított kapcsolatok, az egységes nemzetközi érdekérvényesítés mellett egyre fontosabb a térségen belüli gazdasági kapcsolatok erősítése, a térségfejlesztés. 2005-től vagyunk tagjai a Magyarországi Bányásztelepülések Országos Szövetségének. A Szövetség célja többek között a térség bányásztelepülési önkormányzatainak sajátos, a térség társadalmi, gazdasági, földrajzi helyzetéből adódó érdekeinek megjelenítése, hazai és EU-s országban való képviselete, érvényesítése. Jó testvér-települési kapcsolatunk alakult ki az elmúlt 4 évben a szlovákiai Kőhídgyarmattal. Elsősorban a kultúra, a sport és a hagyományok ápolása terén működünk együtt. Nemcsak önkormányzati szinten ápoljuk a kapcsolatokat. A Bányász Kórus, a Flóra Kör,és a Bányász Kultúrotthon közvetlenül is részt vesz ebben. Végül az önkormányzat gazdálkodását tekintsük át. Erről jó áttekintést ad a Jegyző jelentése az önkormányzat pénzügyi helyzetéről, és hosszú távú kötelezettség-vállalásairól. A jelentés egyszerűsített pénzforgalmi kimutatásából jól nyomon követhető, hogy mekkora összegeket fordított felújításokra és beruházásokra az önkormányzat. Mik is voltak ezek? 2002-ben többek között csapadékvíz elvezetésre és útépítésre 5.9 millió forintot, a csatorna beruházás terveire 1,2 millió forintot, ó-tokodi tájrehabilitációs tervre 5,3 millió forintot, az önkormányzati lakások felújítására és intézményi felújításokra összesen 3,3 millió forintot költöttünk. 3,6 hektáros földterületet (akácerdő) vásároltunk a 10-es út mellett 1,3 millió forintért (36,-Ft/m2!). Ó-tokodon 2,5 hektáros ingatlant vásároltunk az Aranykalász Tsz. felszámolójától 81.700,-Ft-ért (3,3 Ft/m2 !!). Az előbbit 10.685.000, az utóbbit 2.000.000 forintra értékelték a közelmúltban. Ekkor vettük meg hitelből 6 millió forintért azt a 10 hektáros területet, amely a felértékelés szerint most nettó 66.511.900 forintot ér. A vagyon növekedése mellett vagyoncsökkenés is volt. Nettó 37 millió forintért eladtuk a Joker üzletházat. A Sallai utcai építési telkek értékesítéséből 6,2 millió forint bevételünk származott (ez is vagyonvesztés). 2003-ban a több, mint félmilliárdos csatorna-beruházás mellett 2,3 millió forintért elvégeztettük a Községháza belső felújítását, 5,7 millió forintot költöttünk a Művelődési Ház megvásárlására (részletfizetés). 1,7 millió forintért (pályázati támogatással) megépült az iskola bitumenes kézilabda pályája. 2004-ben továbbra is a csatorna építése jelentette a legnagyobb beruházási tételt, a maga 135 millió forintjával. Ezen kívül még 5,2 millió forintot fordítottunk beruházásra, amelyből a legnagyobb tételt az intézmények csatornára való rákötése jelentette.
XII. évfolyam 2. szám
7
ALTÁRÓI TÜKÖR Ebben az évben történt az intézmények világításának korszerűsítése nettó 7,6 millió forintos értékben. Ez nem az önkormányzatot terhelte. A kivitelező által felvett hitel visszafizetését bérleti díjként, az energiamegtakarításból oldja meg az önkormányzat. 2005-ben beruházásra 20,7 millió forintot költöttünk, melyből a legnagyobb tétel a már megépült csatornához felvett Viziközmű társulati hitel visszafizetéséhez biztosított 9,8 millió forintos önkormányzati hozzájárulás és a Művelődési Ház megvételére fordított 6,25 millió forintos részletfizetés. Ezen túl a Ház közel 400 eFt-ot költhetett pályázaton nyert pénzből. Az óvoda 480 eFt-tal (új kazánok), az iskola 829 eFttal (elsősorban informatika) és a Polgármesteri Hivatal 2.306 eFt (hulladék gyűjtősziget, hulladékgazdálkodási terv, vízvezeték engedélyezési terv, informatika) részesült. Ezen beruházások jó részére pályázati támogatást nyertünk. Az óvodában 1,9 millió forintért (60 %-os pályázati támogatással) megtörtént a felszabadult szolgálati lakás felújítása, átalakítása; nevelői szoba, orvosi szoba és foglalkoztató kialakítása. A Művelődési Házban szolgálati lakás kialakítását kezdtük meg a moziban lévő öltözők célszerű felújításával. Erre 1 millió forintot fordítottunk. 2006-ban a leglátványosabb beruházás a május elsején átadott Asztalos S. utcai játszótér volt, mely közel 5 millió forintba került. Ebből 1,8 millió forintot pályázati úton nyertünk. Jelenleg folyik a József A. utca csatornázása. Ez a bruttó 32,7 millió forintos beruházás rövid időn belül befejeződik. A 2005-ben elnyert közel 20 millió forintos állami céltámogatás a beruházás 60 %-át fedezi. Az idén a költségek 80 %-át kell kifizetni, így az önkormányzatnak 10,5 millió forintot kell fizetnie. A Művelődési Ház megvételének 6,25 millió forintos tétele is kötelezettség. E két tételt ingatlan eladásból kívántuk biztosítani, de ennek elhúzódása miatt (népszavazás) 17 millió forintos hitelt vesz fel az önkormányzat. További 1,7 millió forintos beruházás valósult meg, melynek nagy része a Művelődési Házhoz kötődik. Befejeződött a szolgálati lakás kialakítása. Ez az idén újabb 1 millió forint kiadást jelentett. 479 eFt-ért pedig laptopot, projektort és mikrofont vásároltak (teljes egészében pályázaton nyert pénzből) Összességében 45,5 millió forintos bruttó értékű beruházás valósul meg 2006-ban Tokodaltárón. Ezen túl a Viziközmű Társulat hiteltörlesztéshez 9,3 millió forintot kell átadnia az önkormányzatnak, amelyet szintén csak ingatlan eladásból lehet fedezni. Beruházási célra összesen 48,4 millió forintot kell az idén biztosítania az önkormányzatnak, melyhez 18,05 millió forintos pályázati támogatás áll rendelkezésre. A nagyobb részét 30,05 millió forintot az önkormányzatnak kell biztosítania saját bevételekből. Ebből már 4,75 millió forint realizálódott. Varga János polgármester
Jelentés Tokodaltáró Község Önkormányzata pénzügyi helyzetéről, és hosszútávú kötelezettség-vállalásairól Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 50. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségemnek eleget téve Tokodaltáró Község Önkormányzata pénzügyi helyzetéről, és hosszútávú kötelezettség- vállalásairól ezen jelentés mellékleteit képező az önkormányzat egyszerűsített pénzforgalmi kimutatása 2002-2006 (1 sz. melléklet) az önkormányzat egyszerűsített mérlege 2002-2005 (2 sz. melléklet) az önkormányzat több évre vállalt kötelezettségei évenkénti beontásban (3. sz. melléklet) kimutatásokat, valamint az ehhez kapcsolódó részletes jelentést közzéteszem. A jelentés megtekinthető a Polgármesteri Hivatal titkárságán ügyfélfogadási időben, valamint a www.tokodaltaro.hu honlapon. Tokodaltáró, 2006. augusztus 31. Ruzsa Anna jegyző 8
XII. évfolyam 2. szám
ALAAA ALTÁRÓI TÜKÖR AAALTAaLTÁRÓALTÁRÓI TÜKÖR
Részletes jelentés Tokodaltáró Község Önkormányzata pénzügyi helyzetéről 2002-2006. Az elmúlt négyéves választási ciklus alatt az önkormányzat által ellátott feladatstruktúra változott, melyet elsősorban finanszírozási okok tettek szükségessé, de szakmai okok is közrejátszottak. Ezek a következők voltak: a korábban létrehozott Szociális Gondozó Központot 2004. december 31-én megszüntettük, s a Családsegítő és a Gyermekjóléti Szolgálat feladatai 2005. január 1-től a Dorogi Kistérségi Társuláshoz kerültek át; 2004-ben megtörtént a fogorvosi praxis privatizációja; 2003. szeptemberétől megszüntettük a Brunszvik Teréz Óvoda konyháját, miután pályáztatás útján szolgáltató végzi az intézményi és a szociális étkeztetést; a közoktatási feladatokat 2006. szeptember 1-től a Tokod Nagyközséggel létrehozott intézményi társulás keretében látjuk el. Ezeket a döntéseket főként a takarékosság, és az motiválta, hogy a feladatellátáshoz minél több központi forrást lehessen igénybe venni, így az önkormányzati terhek részben csökkenjenek. Az Egyszerűsített pénzforgalmi kimutatásban (1. sz. melléklet) látható a 2003. és 2004. évek feltűnően magas bevételi és kiadási főösszege, amely a szennyvízcsatorna beruházás következménye. A csatornázáshoz köthető összegek nélkül 2003-ban a főösszegek 350.000 eFt, 2004-ben 320.000 eFt körüliek voltak. A lezárt négy év (2002-2005) költségvetése tehát kicsi ingadozással stagnálást mutat. A 2006-ra tervezett – az első félévi zárásnál módosított – 408.510 eFt-os bevételi és kiadási főösszeg a 2005. évi teljesített főösszegekhez képest jelentős 17-18 %-os növekedést jelent. Ez a József A. utcai csatorna építési beruházás, valamint a Művelődési Ház (részletekben történő) megvételének következménye, melyekhez az önerőt önkormányzati ingatlanok értékesítéséből kívánja biztosítani az önkormányzat. A személyi kiadásoknál (és a munkaadót terhelő járulékoknál) 2003-ban ugrásszerű növekedés következett be, amely a közalkalmazottak 50 %-os bérelemelésének következménye. A dologi kiadásokat 2003-ban drasztikusan csökkentettük, s ezt a szintet tartottuk 2005-re is. A 2004-es kiugrás a csatorna beruházáshoz felvett hitelek áfájából adódik. 2006-ra már nem lehetett további megtakarítást megvalósítani az évenkénti infláció és a közüzemi díjak növekedése miatt. Az önkormányzat egyszerűsített mérlegének vizsgálatából (2. sz. melléklet) megállapítható, hogy a mérleg főösszege 381.653 eFt-ról 1.686.841 eFt-ra, azaz 342 %-kal növekedett. A gyarapodást főként a különböző beruházások (csatorna), felújítások (vízvezeték-hálózat) és az ingatlan vásárlások eredményeként a tárgyi eszközök állományának jelentős növekedése idézte elő, de szerepe volt ebben az új vagyonkataszter elkészítésének, az értékelési metódus változásának is. Forrásoldalon a tőke növekedése nagyrészt a csatorna építéséhez elnyert céltámogatás és KACtámogatás, valamint a Víziközmű Társulástól átvett pénzeszközök (lakossági befizetések) következménye. A rövidlejáratú kötelezettségek 2003-ban látható kiugró növekedése szintén a csatorna építéséhez kapcsolható; a KAC-támogatás és az ÁFA utólagos igényléséhez átmeneti hitelt kellett felvennie az önkormányzatnak. Az önkormányzat kötelezettségvállalás-állományának 2002-2005 közötti alakulásáról az Egyszerűsített mérleg (2. sz. melléklet) ad tájékoztatást, míg a 2006-2010 közötti vállalt kötelezettségeket a 3. sz. melléklet mutatja be. A József A. utcai csatorna beruházás és a Művelődési Ház megvételének finanszírozását ingatlan(ok) eladásából kívánta megoldani az önkormányzat. A népszavazási kezdeményezés miatt elhúzódó értékesítés szükségessé teszi, hogy 17 millió forintos beruházási hitel felvételéről döntsön a Képviselő-testület még szeptemberben. Az OTP-től és a Raiffeisen Banktól felvett működési hitelek 2006-ban és 2007-ben visszafizetésre kerülnek. XII. évfolyam 2. szám
9
ALTÁRÓI TÜKÖR A Víziközmű Társulat által felvett 79 millió Ft-os hitel készfizető kezessége nem azt jelenti, hogy évente 15-16 millió forintot kell törleszteni az önkormányzatnak. Az érdekeltségi egységenkénti 60.000,-Ft-os önkormányzati vállalás szerint 2005 és 2010 között évente átlagosan 9.300.000,-Ft-ot kell átadni a Víziközmű Társulatnak. A közvilágítás és az intézményi világítás korszerűsítése harmadikfeles finanszírozásban történt (nem az önkormányzat vette fel a hitelt). A havonta fizetett bérleti díjat a korszerűsítésből következő energia megtakarítás fedezi, tehát nem jelent többletkiadást. A kötelezettségeknél azért szerepeltetjük, mert a bérleti díj nem fizetése esetén inkasszót nyújthat be a beruházó cég. A fentieket figyelembe véve a tényleges pénzügyi kötelezettségek: eFt 2006: 31.630 2007: 29.409 2008: 9.300 2009: 9.300 2010: 2.000 Összességében megállapítható, hogy az önkormányzat a jelen választási ciklusban a kötelező és önként vállalt feladatait teljesítette, bár ez egyre nagyobb pénzügyi tehervállalással volt biztosítható. A ciklus folyamán nem tudtunk megfelelni az ÖNHIKI-pályázat feltételeinek, pedig több olyan, a működési kiadások csökkentésére irányuló döntést hozott a Képviselő-testület (intézményi feladatok más formában történő ellátása, energiaracionalizálás) amelyek részben már éreztetik hatásukat, de többnyire az elkövetkező években jelentenek költségcsökkentést. A 2005-ös és 2006-os év gazdálkodását az állandósult likviditási gondok jellemezték, amely már 2004ben is jelentkezett. Ennek áthidalására 10 millió forintos folyószámla hitelt vettünk igénybe, melyet évente megújítottunk. Bérhitelt havonta igényeltünk, melyet a hónap végén a nettó finanszírozásból fizettünk vissza. A nettó finanszírozás általában csak a bérek kifizetésére elegendő. A dologi kiadásokat az önkormányzat intézményi és helyi adó bevételei nem fedezik. Ezért is, de elsősorban a felhalmozási kiadások biztosítására szükség van önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítására. Továbbra is igaz, hogy az önkormányzati kiadások jelentős hányada a költségvetési szervek működésével kapcsolatos, s az állami normatív támogatások arányának csökkenése miatt egyre nagyobb teher hárul az önkormányzatokra. Az önkormányzat kötelezettség vállalásainak jelentős hányada. a község fejlődését, az állampolgárok életminőségének javítását szolgáló beruházásokhoz kapcsolódnak. Az elmúlt ciklushoz képest jelentősen nőttek a felhalmozási kiadások, elsősorban a csatorna beruházásnak köszönhetően. Ezek a Képviselő-testület döntései értelmében – a futamidő ismertében – nem jelentenek elviselhetetlen terhet hosszabb távon, de 2006-2007-ben újabb fejlesztések csak a többlet-források biztosításával kezdeményezhetők. Mindez azonban azt is maga után vonja, hogy még szigorúbb költségvetési gazdálkodás kell, javítva a likviditást. A gazdálkodást alapvetően befolyásolják a központi szabályozók. Máris számos olyan szakmai és pénzügyi szabályozás ismert, amely hatással bírhat az önkormányzati feladatellátásra, és ezzel összefüggésben a pénzügyi kondíciók alakulására. A jövőre nézve is várható a kistérségi feladatellátás előtérbe kerülése több területen, elsődlegesen intézményi vonatkozásokban. Az önkormányzati finanszírozás részletes mutatói még nem ismertek, de az előttünk álló ciklusban is törekedni kell a működési költségelemeket csökkentő, ugyanakkor a feladatellátás színvonalát nem veszélyeztető megoldások keresésére minden területen, megteremtve a kötelező és nem kötelező feladatok ésszerű és biztonsággal finanszírozható egyensúlyát. Tokodaltáró, 2006. augusztus 31. Ruzsa Anna jegyző 1
XII. évfolyam 2. szám
ALAAA ALTÁRÓI TÜKÖR AAALTAaLTÁRÓALTÁRÓI TÜKÖR
1. számú melléklet
Tokodaltáró Község Önkormányzat Egyszerűsített pénzforgalmi kimutatás 2002 - 2006. Megnevezés
1. Személyi juttatások 2. Munkaadót terhelő járulékok 3. Dologi és egyéb folyó kiadások 4. Végleges pe.átadás, támogatás 5. Ellátottak juttatásai 6. Felújítás 7. Beruházási kiadások 8. Költségvetési pénzfor.kiad.(01+. +07) 9. Hitelek és kölcsönök kiadásai 10. Értékpapírok kiadásai 11. Finanszírozási kiadások össz(09+10) 12. Pénzforgalmi kiadások 13. Pénzforgalom nélküli kiadások 14. Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások 15. Kiadások összesen
(12+13+14)
16. Intézményi működési bevételek 17. Önk.sajátos működési bevételei 18. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek 19. 18-ból sajátos felhalm. 20. Támogatások kieg., átvett pe. 21. 20.-ból költségvetési tám. 22. Költségvetési pénzforgalmi bevét.össz. 23. Hitelek, kölcsönök bevételei 24. Értékpapírok bevételei 25. Finanszírozási bevételek összesen 26.Pénzforgalmi bevételek (22+25) 27. Pénzforgalom nélküli bevételek 28. Kiegyenlítő, függő, átfutó 29.Bevételek összesen
2002 Teljesíté s 119 390 42 693 86 892 31 024
2003
2004
2005
152 508 51 476 80 535 27 655
157 935 53 432 93 641 20 308
5 714 22 738 308 451
3 465 560 656 876 295
142 013 467 329
154 050 51 523 79 829 38 502 0 2 876 10 290 337 070
8 470
45 730
313 501
8 470
45 730
316 921
Eft. 2006. mód.ei. 163 124 51 280 85 125 31 777
40 275 371 581 34 478
313 501
7 154 0 7 154
922 025
780 830
344 224
406 059
368
5 664
0 -113
2 451
1 850 318 771
922 393
786 494
344 111
408 510
41 177 109 000 46 544 34 031 134 641 103 374
25 507 133 099 1 627 1 627 526 251 389 765
155 441 145 191 5 812 5 692 303 162 182 591
15 674 149 609 6 726 6 722 168 108 133 231
19 300 158 648 58 544
331 362
686 484
609 606
340 117
362 803
8 105
214 513
170 904
45 707
8 105
214 513
170 904
1 187 0 1 187
339 467
900 997
780 510
341 304
408 510
4 656
27 665 -2 509
6 616 -1 007
6 295 787
0 0
344 123
926 153
786 119
348 386
408 510
XII. évfolyam 2. szám
34 478
126 311 107 033
45 707
1
ALTÁRÓI TÜKÖR
2.számú melléklet
Tokodaltáró Község Önkormányzat Egyszerűsített mérleg 2002 - 2005. december 31.
Eszközök 1. A.) Befektetett eszközök összesen 2. I. Immateriális javak 3. II. Tárgyi eszközök 4. III. Befektetett pénzügyi eszközök 5. IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök 6. B.) 7. I. 8. II. 9. III. 10. IV. 11. V.
2002 312 162 922 304 024 7 216
Forgóeszközök összesen Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Egyéb aktív pénzügyi elszámolások
2003 1 381 972 6 339 1 370 266 5 367
2004 1 455 008 4 592 912 781 5 292
Eft. 2005 1 641 384 2 913 1 114 389 2 574
532 343
521 508
69 491 158 17 920 10 42 699 8 704
157 294 207 138 467 10 9 538 9 072
44 404 27 111 10 2 547 14 736
45 457 0 30 297 10 527 14 623
381 653
1 539 266
1 499 412
1 686 841
308 971 6 381 302 590
1 315 975 6 381 1 309 594
1 432 137 6 381 1 425 756
1 628 943 6 381 1 622 562 0
17. E.) Tartalék összesen 18. I. Költségvetési tartalékok 19. II. Vállalkozási tartalék
27 644 27 644
6 616 6 616
6 296 6 296
3 376 3 376 0
20. F.) 21. I. 22. II. 23. III.
45 038 3 000 18 476 23 562
216 675
60 979
204 681 11 994
49 992 10 987
54 522 0 42 748 11 774
381 653
1 539 266
1 499 412
1 686 841
12. E s z k ö z ö k ö s s z e s e n: Források 13. D.) 14. 1. 15. 2. 16. 3.
Saját tóke összesen Induló tőke Tőkeváltozások Értékelési tartalék
Kötzelezettségek összesen Hosszúlejáratú kötelezettségek Rövidlejáratú kötelezettségek Egyéb passzív pénzügyi elszámolások
24. F o r r á s o k ö s s z e s e n
1
XII. évfolyam 2. szám
ALAAA ALTÁRÓI TÜKÖR AAALTAaLTÁRÓALTÁRÓI TÜKÖR
Tokodaltáró Község Önkormányzata
3.számú melléklet
Vállalt kötelezettségek évenkénti hatásának bemutatása 2006. -2010.
Megnevezés 2006. szeptember 1.-követően Csatorna beruházás /József A. u./ Művelődési ház megvétele Közvilágítás korszerűsítése Intézményi világítás korszerűsítése Viziközmű kézfizetési kezességvállalás Hiteltörlesztés (Raiffeisen Bank) Összesen:
Tőke 10 458 6 250 968 556 15 000 5 000 38 232
Kamat
Eft. Összesen
622 622
10 458 6 250 968 556 15 000 5 622 38 854
1 244 1 244
2 615 6 250 2 904 3 020 16 000 11 244 42 033
2007. Csatorna beruházás / József A.u. / Művelődési ház megvétele Közvilágítás korszerűsítése Intézményi világítás korszerűsítése Viziközmű kezességvállalás Hiteltörlesztés ( Raiffeisen Bank ) Összesen:
2 615 6 250 2 904 3 020 16 000 10 000 40 789
2008. Intézményi világítás korszerűsítése Viziközmű kezességvállalás Összesen:
3 171 16 000 19 171
3 171 16 000 19 171
Összesen:
3 330 16 000 19 330
3 330 16 000 19 330
Összesen:
3 496 2 000 5 496
3 496 2 000 5 496
2009. Intézményi világítás Viziközmű kezességvállalás
2010. Intézményi világítás Viziközmű kezességvállalás
Kiadja: Polgármesteri Hivatal, Tokodaltáró XII. évfolyam 2. szám
1
ALTÁRÓI TÜKÖR Felelős kiadó: Ruzsa Anna jegyző Készült: a PRESS-G-96 Bt. Nyomdájában, 1300 példányban, Felelős vezető: Gergely László
Szeretettel meghívjuk 2006. szeptember 29-én — pénteken — 17 órától az
IDŐSEK VILÁGNAPJA alkalmából rendezett ünnepségünkre
Program: 17.00 órától
Kiállítás megnyitó a Flóra kézimunka kör munkáiból 18.00 órától
Operett műsor Vendégek:
Leblanc Győző és Tóth Éva, valamint az operettszínház táncosai Köszöntőt mond : Varga János polgármester
1
XII. évfolyam 2. szám
ALAAA ALTÁRÓI TÜKÖR AAALTAaLTÁRÓALTÁRÓI TÜKÖR
XII. évfolyam 2. szám
1
