ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A FOGYASZTÓK RÉSZÉRE NYÚJTANDÓ HITELEKHEZ

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A FOGYASZTÓK RÉSZÉRE NYÚJTANDÓ HITELEKHEZ A FÓKUSZ Takarékszövetkezet (székhelye: 6133 Jászszentlászló, Alkotmány u. 2/a., S.W.I.F.T. kódja: TAKBHUHB, cégjegyzékszáma: 03-02-000232, tevékenységi engedély száma: 782/1997/F. ÁPTF határozat, 321/1998. ÁPTF határozat, kelt: 1997.11.27., 1998.04.28.),(a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII törvény (a továbbiakban: Fnyhtv.), a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.), a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, és egyéb hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével forintban és devizában fogyasztók részére hitelt és/vagy kölcsönt nyújt egyrészt felhasználási célhoz kötötten, vagy attól függetlenül, másrészt ingatlan-, vagy egyéb fedezet mellett vagy külön fedezet nélkül. Jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) a Takarékszövetkezet által az Ügyfél részére biztosított hitel, illetve nyújtott kölcsön vonatkozásában a hitel és kölcsön nyújtásával kapcsolatos szolgáltatások általános szerződési feltételeit tartalmazza. A jelen ÁSZF, a Takarékszövetkezet üzletszabályzatának vonatkozó rendelkezései, a jelen ÁSZF hatálya alá tartozó szerződésekre vonatkozó mindenkori hatályos Hirdetmények, valamint az adott szolgáltatásra vonatkozó egyedi szerződések – ideértve a kölcsön, illetve hitel biztosítékait tartalmazó egyéb szerződéseket is amennyiben ilyenek megkötésre kerülnek – együttesen alkotják a Takarékszövetkezet és az Ügyfél, illetve Ügyfelek között fennálló jogviszony alapját. Ahol a jelen ÁSZF rendelkezése szerződést említ, ott a Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti hitel-, illetve kölcsönjogviszonyra vonatkozó jelen bekezdésben felsorolt szabályrendszer összességét kell érteni, kivéve, ha a szövegkörnyezetből más következik. Az egyedi szerződésben, a Hirdetményben, az ÁSZF-ben és az Üzletszabályzatban található szerződési feltételek közötti esetlegesen eltérő rendelkezés esetén elsődlegesen az egyedi szerződés, másodlagosan a Hirdetmény, harmadlagosan jelen ÁSZF rendelkezései az irányadóak, kivéve a jelen ÁSZF XII. fejezetének 4.10 és 4.11. pontjában foglaltakat, valamint a jelen ÁSZF-be a 2014. évi LXXVII. tv. és 2014. LXXVIII.tv. rendelkezései alapján módosított, beiktatott rendelkezéseket, amely rendelkezések mind az egyedi szerződéssel, mind a hirdetményben foglaltakkal, mind az Üzletszabályzat rendelkezéseivel szemben az elsődlegesen irányadóak. Az Ügyfél jelen ÁSZF-et az egyedi szerződés aláírásával fogadja el, melynek megismerését a Takarékszövetkezet a szerződéskötés előtt biztosítja az Ügyfél részére. A Takarékszövetkezet ügyfelei részére az ÁSZF-et a kirendeltségeiben, valamint a honlapján közzéteszi, ilyen módon azt bárki által folyamatosan elérhetővé teszi, illetve az Ügyfelek részére a Takarékszövetkezet ingyenesen rendelkezésre bocsátja. A Takarékszövetkezet a szerződés aláírása előtt tájékoztatja az Ügyfelet arról, hogy mely hatályban lévő Hirdetmények, a Takarékszövetkezet hatályos Üzletszabályzatának mely részei vonatkoznak a szerződésre, és az ügyfél kérésére a teljes hitelszerződés tervezetének egy példányát (mintaszerződés) a Takarékszövetkezet díj- és költségmentesen rendelkezésre bocsátja az Ügyfél részére, amennyiben a Takarékszövetkezet az Ügyféllel szerződést kíván kötni. A Takarékszövetkezet szerződéskötéskor az Ügyfél részére az aláírt egyedi szerződést, jelen ÁSZF-et, a szerződésre vonatkozó Hirdetmény(eke)t, a jelen ÁSZF alkalmazása esetén a Takarékszövetkezet Üzletszabályzatának a jelen ÁSZF-fel nem érintett szerződéses feltételek vonatkozásában a Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti hitel-, illetve kölcsönjogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit, és az esetlegesen a felek között létrejött szerződés részét képező egyéb dokumentumokat, tájékoztató anyagokat tartós adathordozón átadja.

1

I. fejezet:

FOGALMAK

A jelen ÁSZF alkalmazása tekintetében az alábbi fogalmak az itt meghatározott jelentéssel bírnak: "Adós": az a Fogyasztó, aki a Takarékszövetkezettel hitelszerződést köt, amely alapján a Takarékszövetkezet kölcsönösszeget vagy hitelkeretet bocsát az Adós rendelkezésére, és aki a kölcsön összegét és járulékait köteles a szerződésben foglaltak szerint vissza-, illetve megfizetni. ’’Állampapír átlaghozam”: a)1 a változó vagy a legfeljebb egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegy aukcióin kialakult – a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított – átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga, b)2 az egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott ötéves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult – a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított – átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga. "ÁSZF": a jelen Általános Szerződési Feltételek. "Biztosíték”: Gyűjtőfogalom, mely magában foglalja azon fedezeteket (pl.: ingatlan, kezesség stb.), melyekből a Takarékszövetkezet a nem szerződésszerű adósi teljesítés esetén választása szerint kielégítést kereshet, azaz amely felhasználásával kinnlevősége megtérülhet. "Biztosítéki szerződés”: Az Adós vagy valamely harmadik személy (Biztosítéknyújtó) által az Adós szerződésből származó kötelezettségei teljesítésének biztosítására nyújtott, a szerződésben felsorolt, vagy a szerződés mellékleteként megkötött, ill. azzal összefüggésben megkötött megállapodásokat jelenti. "Biztosítéknyújtó": a hitelszerződés alapján az Adósnak a Takarékszövetkezettel szemben a hitelszerződés alapján fennálló valamennyi fizetési kötelezettsége teljesítésének biztosítása érdekében a Takarékszövetkezet felé biztosítékot nyújtó személy, amennyiben az nem azonos az Adóssal. "BUBOR": (Budapest Interbank Offered Rate): azt az éves százalékban kifejezett, budapesti bankközi ajánlati kamatlábat jelenti, amelyet a Magyar FOREX Club szabályzatának mindenkori előírásai szerint állapítanak meg és a Reuters monitor "BUBOR" oldalán (vagy ennek hiányában a Telerate monitor megfelelő oldalán) BUBOR-ként megjelenik. „CHF LIBOR”: (London Inter-Bank Offer Rate.) Londoni bankok egymásnak felajánlott svájci frank-hitel kamatainak napi szintű, speciális átlagolása. Több időszakra (pl. 3 hónapos CHF LIBOR, 1 éves CHF LIBOR) kerül megadásra, és naponta változik a piaci és jegybanki kamatváltozások hatására. "Devizabelföldi”: az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa, a tizennégy éven aluli magyar állampolgár, bevándorolt és letelepedett esetében a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: hatósági igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet. "Devizahitel”: Az a hitel, melynek kölcsönösszege a kölcsönszerződésben meghatározott külföldi pénznemben kerül nyilvántartásra, elszámolásra és amit az egyedi hitelszerződésben meghatározott devizanemben folyósít a Takarékszövetkezet és az egyedi hitelszerződésben meghatározott pénznemben köteles az Adós visszafizetni. „Deviza alapú forint hitel”: Az a devizahitel, amelyet a Takarékszövetkezet forintban folyósít és az ügyfél forintban köteles visszafizetni, kivéve a hitel egyösszegű végtörlesztését, melyet az ügyfél a hitel nyilvántartásának devizanemében is jogosult teljesíteni.

2

"Egyedi szerződés": Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet között létrejött hitelszerződés azon része, amely a Takarékszövetkezet Üzletszabályzatához és a jelen ÁSZF-hez képest további, vagy azoktól eltérő szerződéses feltételeket tartalmaz, amely feltételek alkalmazása elsőbbséget élvez az Üzletszabályzatban, vagy a jelen ÁSZF-ben rögzített feltételekhez képest, amennyiben az egyedi szerződés feltételei eltérnek az Üzletszabályzat, vagy az ÁSZF rendelkezéseitől. "Egyenlegközlés": A Takarékszövetkezet által az Adós részére – évente egy alkalommal ingyenesen, ezen felül pedig térítés ellenében – adott tájékoztatás az Adós hiteltörlesztéséről és a fennálló tartozásáról. "Egyenlegközlési díj": A Takarékszövetkezet által az Adós igénye alapján részére térítés ellenében nyújtott egyenlegközlésért fizetendő díj. "EURIBOR": Az EURIBORT az Európai Központi Bank szabályai alapján állapítják meg, és a frankfurti bankközi piacon jegyzik. Az EURIBOR értékét a 64 legfontosabb európai bank hitelkínálatának kamatlábai alapján a Reuters ügynökség számolja ki és teszi közzé egy meghatározott eljárásnak megfelelően. "Értékbecslés”: Az Adós vagy a Biztosítéknyújtó által biztosítékul felajánlott (jelzálogjoggal terhelendő) ingatlanra vagy egyéb vagyontárgyra vonatkozó szakvélemény, mely az adott ingatlan, egyéb vagyontárgy forgalmi értékét állapítja meg. A Takarékszövetkezet kizárólag az általa elfogadott értékbecslők értékelését fogadja el a hitelbírálathoz. "Értékbecslési díj": Az Adós által a Takarékszövetkezet részére felajánlott biztosíték, fedezet értékének meghatározásáért fizetendő díj. „Éven belüli (rövid) lejáratú hitel”: A Takarékszövetkezet által egy évre vagy annál rövidebb futamidőre folyósított kölcsön. „Éven túli lejáratú hitel: A Takarékszövetkezet által egy évnél hosszabb futamidőre folyósított kölcsön. "Fogyasztási kölcsön": a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához vagy szolgáltatás igénybevételéhez, továbbá a felhasználási célhoz nem kötötten a 2009. évi CLXII. törvény (Fnyhtv) hatálya alá tartozó fogyasztónak nyújtott kölcsön. "Fogyasztó": az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. "Folyósítási jutalék": a hitelszerződés alapján a Takarékszövetkezet által az Adós részére nyújtott kölcsön százalékában vagy konkrét összegben meghatározott jutalék, amit az Adós fizet a Takarékszövetkezet részére, amely nem foglalja magában a kölcsön Adós részére készpénzben történő kifizetésének vagy más fizetési számlára történő átutalásának költségeit. "Fedezet felülvizsgálati díj”: A fedezetül szolgáló ingatlan vagy ingóság értékének, értékszakértő (értékbecslő) által a Takarékszövetkezet megbízásából történő felülvizsgálatának ellentételezésért fizetett díj. "Futamidő”: Az a szerződésben rögzített időtartam, amely alatt az Adósnak a kölcsönt vissza kell fizetnie, és amely időszakban az Adós a folyósított kölcsönösszeg után kamatot fizet. A futamidő kezdőnapja a kölcsön folyósításának napja, e nap egyben az első ügyleti év kezdő napja. A futamidő utolsó napja a lejárat napja. "Havi zárlati díj": Amennyiben az Adós fizetési számlát nyit a Takarékszövetkezetnél, úgy az Adós által a fizetési számla kivonat előállításáért, valamint az Adós részére történő megküldéséért vagy részére történő rendelkezésre tartásáért az aktuális fizetésiszámla keretszerződés alapján fizetendő díj. "Hirdetmény”: A Takarékszövetkezet üzlethelyiségeiben kifüggesztett tájékoztató, mely tartalmazza a kamatok, díjak, jutalékok, költségek aktuális típusát, mértékét, esedékességét és más szerződéses elemeket, amelyet a Takarékszövetkezet jogosult egyoldalúan megváltoztatni.

3

"Hitel": a Takarékszövetkezet által az adós részére rendelkezésre tartott hitelkeret, vagy folyósítandó, illetve folyósított kölcsön egyaránt értendő, amennyiben a szövegkörnyezetből más nem következik. "Hitelbiztosítéki nyilvántartásba való jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos díj": Az Adós által arra a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatban fizetendő díj, költség ha az Adós/Biztosítéknyújtó az Adós részére nyújtott kölcsön fedezeteként jogot, követelést vagy olyan ingóságot bocsát a Takarékszövetkezet részére, amely vonatkozásban a jelzálogjog alapításának a feltétele, hogy az a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. "Hitelbírálat": az Adós általi hitelkeret rendelkezésre tartására, illetve kölcsön nyújtására előterjesztett kérelemre vonatkozó összetett takarékszövetkezeti kockázatelemzési munkafolyamat, mely a konkrét hiteligény kapcsán állapítja meg, hogy a Takarékszövetkezet folyósít-e kölcsönt Adós részére, illetve amennyiben igen, úgy milyen futamidő mellett legfeljebb milyen összegben. A Takarékszövetkezet saját hitelbírálati szabályzata alapján többek között vizsgálja az igénylő vagyoni jövedelmi viszonyait, fizetési fegyelmét, a kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét. "Hitelbírálati díj": az Adós által benyújtott hitel- vagy kölcsönkérelem bírálati eljárásáért az Adós által a Takarékszövetkezet részére fizetendő díj. Ahol a Takarékszövetkezet által a jelen ÁSZF hatálya alá tartozó bármely hitelszerződéssel kapcsolatban átadott, illetve kibocsátott bármely dokumentum „hitel előkészítési díj”-at említ, ott a jelen ÁSZF szerinti hitelbírálati díj (a továbbiakban jelen ÁSZF alkalmazásában: hitelbírálati díj) értendő. "Hitelfedezeti életbiztosítási díj": Az Adós által a kölcsön fedezetének biztosítása érdekében kötött életbiztosítás díja. "Hitelkeret": a Takarékszövetkezet által az Adós rendelkezésére tartott fizetési számlához kapcsolódó keretösszeg, amelynek terhére a Takarékszövetkezet kölcsönt folyósít az Adós részére. "Hitelkeret beállítási jutalék": a hitelkeret megnyitásáért az Adós által a Takarékszövetkezet részére fizetendő díj. "Hitelkérelem": az Adósnak hitelkeret rendelkezésre tartására, vagy kölcsön folyósítására irányuló kérelme. "Hitelszerződés": olyan szerződés, amely alapján a Takarékszövetkezet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart az Adós rendelkezésére, és a keret terhére – a szerződésben meghatározott feltételek szerint – kölcsönszerződés kötésével kölcsönt folyósít az Adós részére, vagy egyéb hitelművelet (kezességi szerződés, garancia szerződés stb.) végzésére vonatkozó más szerződést köt Adóssal. Amennyiben a szövegösszefüggésből más nem következik, úgy a hitelszerződés alatt a kölcsönszerződést is érteni kell. "Hitelnyújtás": a hitelkeret rendelkezésre tartása, kölcsön folyósítása az Adós részére "Hirdetmény": Takarékszövetkezet által a hitelszerződésekre vonatkozóan meghatározott és közzétett kamatokat, díjakat és költségeket tartalmazó kondíciós lista, amely feltételekkel nyújtja a Takarékszövetkezet a szolgáltatását. "Honlap": www.fokusztakarek.hu weboldal. "Ingatlan-biztosítási díj": Az Adós által a kölcsön fedezetéül felajánlott és a Takarékszövetkezet által fedezetként elfogadott ingatlanra kötött vagyonbiztosítás díja. "Jelzálogjog”: Jelzálogjog alapján a Takarékszövetkezet a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha az Adós nem teljesít. A zálogtárggyal való felelősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is.

4

Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a Biztosítéknyújtó birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrizni. Ha az Adós, a Biztosítéknyújtó vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a Takarékszövetkezet kérheti a veszélyeztető cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését. Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges "Jelzáloghitel": a fogyasztó részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújtott hitel. "Jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének és törlésének díja": Az Adós által fizetendő díj, arra az esetre, ha az Adós a részére nyújtott kölcsön fedezeteként ingatlant bocsát a Takarékszövetkezet részére. Az egyedi szerződésben a szerződéskötéskor aktuális mérték kerül rögzítésre, azonban annak mértéke a hitelszerződés futamideje alatt a Takarékszövetkezet érdekkörén kívül eső okból változhat, az Adós az aktuális díj megfizetésére köteles. „Kamatváltoztatási mutató”: A hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a Takarékszövetkezet (hitelezők) által nem befolyásolható, tőle független, valamint általa el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszám. 1

„Kamatfelár”: a referencia-kamatlábon felül – az ügyleti kamat részeként – fizetendő kamat, az ügyleti kamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrész. 2

„Kamatfelár-változtatási mutató”: a kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutató. 3

"Kamatperiódus”: A kölcsön ügyleti kamatára vonatkozó azon időszak, amely alatt a megállapított ügyleti kamat mértéke állandó, és egyoldalúan nem változtatható. "Kezelési költség": a hitelszerződés alapján létrejött jogviszonnyal kapcsolatban a Takarékszövetkezetnél felmerülő költség, amit az Adós megtérít a Takarékszövetkezet részére, és amelynek mértéke a hitelszerződésben százalékosan vagy konkrét összegben kerül meghatározásra. "Késedelmi kamat": az Adós bármilyen fizetési késedelme – ideértve az ügyleti kamat fizetési határidejének elmulasztását is – esetén a hitelszerződésben rögzített, az Adós által a Takarékszövetkezet részére fizetendő kamat. "Kölcsön": kölcsönszerződésben megjelölt, a Takarékszövetkezet által az Adósnak a szerződésben meghatározott időpont szerinti – kamattal vagy anélkül történő – visszafizetési kötelezettség mellett egyszer – vagy hitelszerződés alapján az Adós részére biztosított hitelkeret terhére nyújtott kölcsön esetén többször – nyújtott pénzösszeg. "Kölcsön felvételének, vagy átutalásának díja": Amennyiben a kölcsön összege az Adós Takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számlájára kerül folyósításra, akkor a kölcsön összegének a fizetési számláról készpénzben történő felvételéért, illetve a fizetési számláról történő átutalásáért az aktuális (hatályos) hirdetményben szereplő készpénz felvételért, illetve eseti átutalásért az Adós által fizetendő díj. "Kölcsön-, vagy hitelszerződés alapján fennálló követelés fizetési számláról történő teljesítésének díja": A kölcsön vagy hitel törlesztése, vagy bármely a kölcsönnel vagy hitellel Hatályba lép 2015. február 1-én Hatályba lép 2015. február 1-én 3 Hatályba lép 2015. február 1-én 1 2

5

kapcsolatosan felmerült költség, díj, járulék vagy jutalék fizetési számláról történő teljesítése esetén az Adós által (a fizetési számlán), az aktuális (hatályos) vonatkozó hirdetményben meghatározott mértékű, fizetendő díj. "Kölcsönszerződés": olyan szerződés, amely alapján a Takarékszövetkezet arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott pénzösszeget az Adós rendelkezésére bocsát, az Adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződésben meghatározott feltételek szerint visszafizetni. "Közjegyzői díj": A Takarékszövetkezet által megjelölt okiratok közjegyzői okiratba foglalásáért fizetendő díj. Az egyedi szerződésben a szerződéskötéskor aktuális mérték kerül rögzítésre, azonban annak mértéke a hitelszerződés futamideje alatt a Takarékszövetkezet érdekkörén kívül eső okból változhat, az Adós az aktuális díj megfizetésére köteles. "Központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR) ": olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség differenciáltabb megítélésének és ezáltal a hitelezésnek szélesebb körű lehetővé tétele, valamint a referenciaadat-szolgáltató pénzügyi intézmények biztonságosabb működése érdekében a hitelezési kockázat csökkentésének elősegítése. „Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés”: ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett megkötött olyan hitel illetőleg kölcsönszerződés, - amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása vagy - amelynek igazolt célja az előző bekezdésben meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal, költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget. „Lakáscélú jelzáloghitel” olyan jelzáloghitel, amelyet a Takarékszövetkezet lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés alapján nyújt. "Lakossági kölcsön": a fogyasztási kölcsön, valamint az ingatlan vásárlására, építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, továbbá közműfejlesztésre, vagy ezen célú kölcsönök kiváltására a fogyasztónak nyújtott kölcsön. "Magatartási Kódex": a Magatartási Kódexet aláíró pénzintézetek által a piaci önszabályozás keretében 2009. évben elfogadott és magukra nézve kötelezőnek elismert megállapodás, amely a lakosság részére nyújtott hitelezési tevékenység teljes körében alkalmazandó és követendő magatartási szabályokat határozza meg a megállapodást aláíró pénzintézetek részére. A Magatartási Kódex – amelynek a Takarékszövetkezet alávetette magát – a Takarékszövetkezet honlapján magyar nyelven érhető el. "Prolongációs költség": az Adós által írásban kért és a Takarékszövetkezet által jóváhagyott, a hitelszerződésben eredetileg meghatározott futamidő meghosszabbításának költsége, amit az Adós megtérít a Takarékszövetkezet részére. "Referencia kamatláb": a hitelszerződéseknél a szerződéses kamat meghatározásánál alapul szolgáló báziskamatláb. A Takarékszövetkezet referenciakamatként – ha az egyedi hitelszerződés másként nem rendelkezik – a 3, 6 vagy 12 havi BUBOR-t, vagy a Magyar Nemzet Bank által meghatározott jegybanki alapkamatot vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétettt 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozamot vagy a 3, 6, vagy 12 havi EURIBOR-t vagy a 3, 6, vagy a 12 havi CHF LIBORT alkalmazhatja. "Rendelkezésre tartási jutalék": a hitelszerződésben az Adós rendelkezésére tartott, de igénybe nem vett hitelkeret százalékában meghatározott díja, amit az Adós fizet a Takarékszövetkezet részére.

6

"Rendkívüli ügyintézési díj": Adós igénye alapján felmerülő, a hitelszerződésben meghatározott szolgáltatásokon felüli többletszolgáltatások nyújtásáért – ideértve a rendkívüli ügyintézést is, amennyiben arra nem a Takarékszövetkezet hibájából, vagy mulasztásából kerül sor – az Adós által a Takarékszövetkezet részére fizetendő díj. "Számlatulajdonos": a Takarékszövetkezettel pénzforgalmi számlának nem minősülő fizetési számlaszerződést kötő természetes személy. "Számlavezetési díj": Amennyiben az Adós fizetési számlát nyit a Takarékszövetkezetnél, úgy a vonatkozó fizetésiszámla-szerződés alapján a Takarékszövetkezet által kezelt fizetési számla fenntartásáért és kezeléséért fizetendő összeg. "Személyi hitel": felhasználási célhoz nem kötött fogyasztási kölcsön. "Szerződés": az egyedi hitel-, illetve kölcsönszerződés, a jelen ÁSZF, az egyedi szerződésre vonatkozó hirdetményeknek és az Üzletszabályzatnak az egyedi szerződésre vonatozó rendelkezéseinek az összessége, amennyiben a szövegkörnyezetből más nem következik. A szerződés alatt a hitelszerződés és a kölcsönszerződés egyaránt értendő, amennyiben a szövegkörnyezetből más nem következik. "Szerződéskötési díj": a hitelszerződés megkötéséért az Adós által fizetendő díj. "Szerződésmódosítási díj": a hitelszerződés, vagy a hitelszerződéshez kapcsolódó biztosítéki szerződések módosítása – ide nem értve a Takarékszövetkezet által végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítást, illetve a jelen ÁSZF szerinti automatikus szerződésmódosulást – esetén az Adós által a Takarékszövetkezet részére fizetendő díj. "Tartós Adathordozó": olyan eszköz, amely az Ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. "Térkép másolat, valamint tulajdoni lap lekérésének adminisztrációs díja": A Takarékszövetkezet által előírt térkép másolat, valamint tulajdoni lap a Földhivatal informatikai rendszeréből történő lekérésének díja, amennyiben a térképmásolatot és a tulajdoni lapot nem az Adós adja át a Takarékszövetkezet részére. Az egyedi szerződésben a szerződéskötéskor aktuális mérték kerül rögzítésre, azonban annak mértéke a hitelszerződés futamideje alatt a Takarékszövetkezet érdekkörén kívül eső okból változhat, az Adós az aktuális díj megfizetésére köteles. "Türelmi idő”: A hitel folyósításától számított azon időszak, amely alatt még nem kell a tőketartozás törlesztését megkezdeni, csak a kiszámított kamatot kell megfizetni. "Ügyfél": az Adós, a Számlatulajdonos, és a Biztosítéknyújtó, valamint az a természetes személy, aki hitelkeret rendelkezésre tartása, illetve kölcsön folyósítása iránt terjeszt elő kérelmet. "Ügyleti kamat": a szerződésben meghatározott kamat, amelynek mértéke – eltérő megállapodás hiányában – változó, illetve a jogszabályokban, jelen ÁSZF-ben, a vonatkozó Hirdetményekben és az egyedi szerződésben meghatározott feltételek alapján a Takarékszövetkezet által egyoldalúan változtatható. A referencia kamatlábhoz kötött kamat esetében az ügyleti kamat az adott ügyletre alkalmazott érvényes referencia kamatláb és az egyedileg meghatározott kamatfelár összege, melynek mértéke a referencia kamatláb változásához igazodóan változik. "Zárlati költség": A hitelszerződés alapján létrejött jogviszony lezárásáért fizetendő költség.

II. fejezet

AZ ÁSZF HATÁLYA

1. Jelen ÁSZF hatálya azon hitelszerződésekre terjed ki, amelyek esetében a felek által aláírt egyedi szerződés a jelen ÁSZF-et alkalmazni rendeli.

7

2. Jelen a 2015. február 1-ei módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ÁSZF 2015.02.01. napján lép hatályba és hatálya a 2010. június 11. és 2015. január 31. közötti időszakban a Fókusz Takarékszövetkezet által megkötött, (ide nem értve ezen időszakban a Fókusz Takarékszövetkezetbe beolvadt jogelődök által megkötött fogyasztói hitel- és kölcsönszerződéseket) megkötött, 2015. február 1. napjáig meg nem szűnt hitelszerződésekre terjed ki. Jelen ÁSZF rendelkezéseit – amennyiben a felek ezt szerződésben kikötötték – a hatályba lépését követően keletkezett és az ÁSZF hatálya alá tartozó jogviszonyokra teljes körűen kell alkalmazni. A jelen ÁSZF módosítása a hatályba lépés időpontjától kezdve vonatkozik a már korábban megkötött, hatályos szerződésekre is, amennyiben azt a Takarékszövetkezet előzetes írásbeli felhívását követően az Adós írásban kifejezetten elfogadta, vagy amennyiben jogszabály rendelkezése alapján a korábban megkötött szerződésekre is kiterjed a módosítás hatálya5, vagy amelyek a Hpt., Fnyhtv., valamint az ügyféllel megkötött szerződés alapján a jelen ÁSZF X. fejezetében meghatározott, az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó feltételek szerint, a Takarékszövetkezet által az ügyfél számára kedvezőtlenül, egyoldalúan módosíthatóak. 4

III. fejezet

A HITELEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. A Takarékszövetkezet hitelt hitelszerződés alapján nyújt az Adós részére. A hitelszerződést írásba kell foglalni, amely tartalmazza a konkrét szerződéses feltételeket az Ügyfél és a Takarékszövetkezet jogait, kötelezettségeit, a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, amennyiben erre vonatkozóan a felek között külön szerződés nem jött létre, valamint a jogszabályok által meghatározott egyéb tartalmi követelményeket. 2. A Takarékszövetkezet a 2009. évi CLXII. törvényben meghatározottak szerint, ezen törvény mellékletét képező, a hitel típusának megfelelő formanyomtatvány kitöltésével ad tájékoztatást papíron, vagy más tartós adathordozón az Ügyfél által megadott információk alapján az Ügyfél részére azt megelőzően, hogy az ügyfelet bármilyen hitelszerződés vagy ajánlat kötné. Jelzáloghitel esetén az Fnyhtv. 12.§-ában foglaltak szerint nyújt a Takarékszövetkezet tájékoztatást az Ügyfél részére. A Takarékszövetkezet ezen tájékoztatással egyidejűleg köteles az Ügyfél részére a hitel fő jellemzőire, az igénybe veendő hitelnek az ügyfél pénzügyi helyzetére gyakorolt hatására, és a fizetés elmulasztásának következményeire kiterjedően felvilágosítást adni annak érdekében, hogy az felmérhesse, hogy a hitel igényeinek és pénzügyi teljesítőképességének megfelel-e. A Takarékszövetkezet vállalja továbbá, hogy ezen túlmenően a Magatartási Kódex II. pontjában foglaltakról (szerződés előtti hitelezői magatartás általános elvei) írásban tájékoztatja az Ügyfelet, illetve az abban foglaltakat biztosítja. Az Ügyfél kérése esetén – amennyiben a Takarékszövetkezet az Ügyféllel szerződést kíván kötni – a hitelszerződés tervezetének egy példányát (mintaszerződés) díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen az ügyfél rendelkezésére bocsátja. A hitelszerződés megkötésekor az Ügyfelet azonosítani kell a pénzmosás megelőzőséről szóló jogszabályok rendelkezései szerint. 3. Hitelt csak kérelemre – hitelbírálat alapján a jelen ÁSZF-ben, valamint a kockázatvállalásra, hitelezésre vonatkozó szabályzatokban foglalt, illetve a megkötendő egyedi ügylet sajátosságaira tekintettel meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén – nyújt, illetve tart rendelkezésre a Takarékszövetkezet. 4. A Takarékszövetkezet hitel-, illetve kölcsöntípusonként a Hitelezési szabályzatok mellékletét képező szerződéstípusokat használja. 4 5

Módosítás hatályba lép 2015. február 1-én ld. 2009. évi CLXII.tv. 2015. február 1. napjától hatályos 34.§-a.

8

5. Hitelt az e célra szolgáló Takarékszövetkezet által biztosított nyomtatványon lehet igényelni. Az igényléshez mellékelni kell az igénybevételre vonatkozó jogosultság elbírálásához szükséges okiratokat és az egyéb dokumentumokat is. 6. Az az Ügyfél, aki a hitelkérelem elbírálásához szükséges azt befolyásoló tényt, vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közöl, vagy elhallgat, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, a mindenkor hatályos jogszabályok, rendelkezéseinek megfelelően felelősséggel tartozik. Amennyiben e tény a szerződés megkötését megelőzően jut a Takarékszövetkezet tudomására, a hitelkérelmet elutasítja, illetve a pozitív hitelbírálati döntést követően a szerződéskötést megtagadja, vagy a szerződéskötést követően pedig a megkötött szerződés(ek)et azonnali hatállyal felmondhatja. 7. A Takarékszövetkezet jogosult az Ügyfél által közölt adatok felülvizsgálatára, ellenőrzésére, amelyhez a szükséges adatokat az Ügyfél köteles az erre irányuló felszólítás esetén a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani. 8. A Takarékszövetkezet jogosult – az Ügyfél tájékoztatása mellett - az Ügyfél valamint az igényelt és/vagy felvett hitel adatait a KHR-be továbbítani a Központi Hitelinformációs Rendszerről (KHR) szóló 2011. évi CXXII. törvényben meghatározott esetekben. (lásd: Takarékszövetkezet Üzletszabályzatának 1. fejezet 7. pontja) A KHR kezeli azon természetes személy adós azonosító adatait, aki a hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. 9.

A kölcsön folyósítása, törlesztése 9.1. A hatályos hitelszerződés alapján Ügyfél részére történő hitelnyújtás együttes feltételei: 9.1.1. A Takarékszövetkezet illetékes döntési fórumának jóváhagyó határozatát követően a hitel fedezetét biztosító mellékkötelezettségre vonatkozó szerződések írásba foglalása, a szerződő felek általi aláírása. 9.1.2. A hitelszerződés hatálybalépése. 9.1.3. A felajánlott és a Takarékszövetkezet által elfogadott fedezetek rendelkezésre állásának hitelt érdemlő igazolása a Takarékszövetkezet felé. 9.2. Az engedélyezett kölcsön összegét a Takarékszövetkezet a kölcsönszerződést aláíró, egyetemlegesen kötelezett adósok bármelyikének javára jogosult teljesíteni. 9.3.

Az engedélyezett kölcsön folyósítása történhet egy összegben, vagy több részletben  készpénzfizetéssel,  átutalással az Adós által megjelölt számlára  lakossági folyószámlára átvezetéssel,  a hitelcélt megtestesítő számla ellenében,  egyéb módon.

A Takarékszövetkezet a hitelszerződésbe foglalt folyósítási feltételek teljesítését követően 10 munkanapon belül az egyedi hitelszerződésben meghatározottak szerint a kölcsön összegét az egyedi szerződésben rögzített bankszámlára vezeti át. A folyósítás módját az egyedi hitelszerződés tartalmazza. 9.4.

A kölcsön törlesztése

9

9.4.1. Az ügyfél a kölcsönt – eltérő megállapodás hiányában – havi törlesztő részletekben köteles a Takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számlára visszafizetni. 9.4.2. A törlesztő részlet a következő szempontok figyelembevételével kerül kialakításra:  Adós nettó jövedelme  Adós által vállalt és a Takarékszövetkezet részéről jóváhagyott visszafizetési határidő  egyedi ügylet sajátosságai, konstrukciós szabályai. 9.4.3. Az Adós a felvett kölcsönt a szerződésben foglalt feltételek szerint köteles visszafizetni. A törlesztés a kölcsönszerződésben meghatározott időpontban a szerződésben részletezett ütemben esedékes. 9.4.4. A hitelszámlára történt jóváírásról és terhelésről a Takarékszövetkezet minden ügyleti év végén elszámolást küld az Adósnak. 9.4.5. Az Adós által a Takarékszövetkezet részére fizetett összeg az alábbi sorrendben kerül jóváírásra: elsősorban költségekre, díjakra, jutalékokra, azután a kamatra és végül a tőketartozásra. 9.4.6. A hitelszerződésben rögzített bármilyen fizetési kötelezettség teljesítése akkor szerződésszerű, ha a szerződésben megjelölt időpontig a fizetendő összeg a Takarékszövetkezet számláján jóváírásra kerül. 9.4.7. Fókusz Folyószámla hitelek esetében a folyószámlára érkező jóváírással, készpénz befizetéssel a fennálló hitel összege csökken, ami a még rendelkezésre álló hitelkeret összegét növeli. 9.4.8. CHF alapú hitelek esetében a törlesztő részlet minden hónap 4. napján esedékes. Amennyiben 4.-e munkaszüneti nap, abban az esetben a törlesztés a következő munkanapon válik esedékessé. EUR alapú hitel esetében a törlesztő részlet minden hónap utolsó napján esedékes. Amennyiben ez a nap munkaszüneti napra esik, abban az esetben a törlesztés a következő munkanapon válik esedékessé. Amennyiben Adós a hitelszerződés alapján a devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott hitelt forintban törleszti, úgy az esedékes a tőke- és kamattörlesztést a kölcsön devizanemének megfelelő, a teljesítés napján jegyzett érvényes Takarékszövetkezet által jelen ÁSZF-ben foglaltak szerint meghatározott deviza alapú forint hitel 6eladási árfolyamon forintosított összegét köteles megfizetni, (kivéve lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződések esetén 2010. december 13-tól, valamint 2014. július 1. napjától minden jelzáloghitel szerződés, illetve a 2014. január 1-e után kötött jelzáloghitelszerződések esetén már ezt megelőzően is, amelyekre a jelen ÁSZF-ben írt különös szabályok érvényesek.) Az esedékes törlesztő részlet megfizetése az Adós által adott tartós megbízás szabályai alapján a Takarékszövetkezetnél vezetett bankszámláról történő átvezetéssel történik. Az Adós köteles az előtörlesztés esetén előzetesen legalább 10 munkanappal korábban a Takarékszövetkezet részére az előtörlesztést bejelenteni. Adós devizahitel esetén az előtörlesztést – a végtörlesztés esetét kivéve – kizárólag az egyedi szerződésben meghatározott pénznemben jogosult teljesíteni. A deviza eladási árfolyam alkalmazása semmis a 2014. évi XXXVIII.tv. hatálya alá tartozó szerződések esetében és ugyanazen törvény 3.§ (1) bekezdése alapján, a szerződés megkötésétől kezdve nem alkalmazható, helyette – amennyiben jogszabály vagy jogszabálynak megfelelően az ÁSZF eltérően nem rendelkezik – az MNB által közzétett devizaárfolyam alkalmazandó. 6

10

Adós végtörlesztésre mind a kölcsön nyilvántartási devizanemében, mind a rendszeres törlesztés egyedi szerződésben rögzített devizanemében is lehetséges azzal, hogy Adós a végtörlesztés devizanemét a végtörlesztés bejelentésekor köteles közölni Takarékszövetkezettel. 9.4.9. Amennyiben a 2011. évi LXXV. törvény (Rögtv.) szerinti közszférában dolgozó az 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 2011. december 30. napján hatályos 200/B.§- szerinti végtörlesztésre jogosult volt, erre vonatkozóan 2011. december 30-ig írásbeli bejelentést tett, és ezen igényéről munkáltatóját is tájékoztatta, valamint a 2012. július 1. napjáig gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést köt, részére a magyar állam egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt, amelynek mértéke 2012. február 1-je és a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdete – de legkésőbb a 2012. júliusában fizetendő törlesztőrészlet esedékessége – közötti időszak alatt esedékes törlesztőrészlete és a Rögtv. 1.§ (2) bekezdése szerinti rögzített árfolyam alapján fizetendő törlesztőrészlete közötti különbség. A támogatást a fennálló devizakölcsön-tartozása előtörlesztésére kell a Takarékszövetkezet részére átutalni. A Takarékszövetkezet a vissza nem térítendő támogatás elszámolására tekintettel előtörlesztési díjat nem számíthat fel. 10. A Takarékszövetkezet az esedékes, felszólítás ellenére meg nem fizetett tartozást, annak járulékait, valamint a követelés érvényesítésével esetleges felmerülő költségeket az Ügyféllel szemben – a felek eltérő megállapodása, vagy eltérő jogszabályi felhatalmazás hiányában – jogosult bírósági úton érvényesíteni. 11. Takarékszövetkezet jogosult és köteles a hitel nyújtása előtt és annak lejárati ideje alatt tájékozódni az Adós vagyoni viszonyáról, a hitel fedezetéről, értékéről és érvényesíthetőségéről, az Ügyfél pedig e körben köteles a Takarékszövetkezettel együttműködni.

IV. fejezet

A HITELEZÉS FOLYAMATA

A hitelezési folyamat részei:

1. 

az ügyfél tájékoztatása,



hitelkérelem benyújtása és átvétele,



hitelkérelem engedélyezésre való előkészítése,



fedezetértékelés,



hitelbírálat, engedélyezés vagy elutasítás,



szerződéskötés, (ideértve a biztosítéki szerződéseket is),



kölcsönszámla megnyitása,



hitelnyújtás,



kölcsön célszerinti felhasználásának ellenőrzése,



az Adós vagyoni, gazdasági helyzetének, a kötött biztosítékok meglétének, állapotának folyamatos ellenőrzése a hitel visszafizetéséig,



szerződésszerű teljesítés esetén a hitelszerződés alapján létrejött jogviszony megszüntetése, ennek elmaradása esetén a kölcsön és járulékainak behajtásához szükséges intézkedések megtétele.

11

2. A hitelezési folyamat részletes szabályait a takarékszövetkezet Hitelezési és Kockázatvállalási belső szabályzatai tartalmazzák.

V. fejezet

AZ ADÓS HITELKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

1. A Takarékszövetkezet a hitelkérelmet az elbíráláskor hatályban lévő jogszabályok és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) rendelkezései, valamint a Takarékszövetkezet kockázatvállalásra, hitelezésre vonatkozó, továbbá az adósminősítésre és a fedezetek értékelésére vonatkozó belső előírásai szerint bírálja el és engedélyezi. 2. A hitelbírálathoz a Takarékszövetkezet az Ügyfél részére előzetesen átadja a hitelkérelem benyújtásához szükséges dokumentumok listáját, kitöltendő adatlapokat. Az Ügyfél ezen iratanyagot kitöltve, az abban szerepeltetett adatok valódiságát igazoló dokumentumokat csatolva írásos hitelkérelmet nyújt be a Takarékszövetkezethez. 3. Az Ügyfél hitelképességét a Takarékszövetkezet a rendelkezésére álló információk alapján értékeli. Az információk az Ügyfél által nyújtott tájékoztatáson és a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevételén alapulhatnak. Az Adós hitelképességét a Takarékszövetkezetnek minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia. A hitelképesség vizsgálatának részletes szabályait a 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a Takarékszövetkezet erre vonatkozó belső szabályzata tartalmazza. 4. A hitelbírálat során alkalmazandó törvényi és egyéb jogszabályi előírások, és belső szabályok tekintetében a Takarékszövetkezet valamennyi írásos szabályzattal rendelkezik, melyben előírtakat a döntéshozók kötelezően alkalmaznak. A szabályzatokban és ügyrendekben előírtaktól azonban az illetékes döntéshozó testület üzletpolitikai illetve, Ügyfél akvizíciós érdekek szem előtt tartásával eltérhet, és meghatározhat egyedi kondíciókat, biztosítéki folyósítási, és egyéb feltételeket.

VI. fejezet 1.

A HITELSZERZŐDÉS TARTALMA

A hitelszerződés tartalmazza szükség szerint: 1.1.

a hitel típusát, a szerződés tárgyát

1.2.

a szerződő felek nevét (cégnevét) és levelezési címét (székhelyét),

1.3.

a hitelközvetítő nevét (cégnevét) és levelezési címét (székhelyét),

1.4.

a hitel futamidejét,

1.5.

a hitel teljes összegét és lehívásának, folyósításának, módját, feltételeit,

1.6. termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezését és készpénzárát, 1.7. a hitelkamatot és a hitelkamat feltételeit, szerződéskötéskori mértékét, esetlegesen a vonatkozó referencia-kamatlábat, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságát, feltételeit és eljárási szabályait, valamint amennyiben az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, úgy tájékoztatást a hitelkamat módosításának gyakoriságára,

12

feltételeire és eljárási szabályaira valamennyi hitelkamat tekintetében, továbbá amennyiben a hitelszerződésre vonatkozó Hirdetmény az egyes költségek, díjak, jutalékok mértékét több módon is meghatározza, úgy az egyedi szerződésre vonatozóan alkalmazandó mértéket, 1.8. a teljes hiteldíj mutatót a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, annak kiszámításánál figyelembe vett valamennyi feltételével, 1.9.

a fogyasztó által fizetendő teljes összeget,

1.10. a fogyasztó által fizetendő törlesztő részletek összegét, számát, és a törlesztés gyakoriságát, esetlegesen a törlesztő részleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjét, 1.11. határozott időtartamra vonatkozó tőketörlesztés esetén a fogyasztó arra vonatkozó jogát, hogy a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen a hitelszerződés fennállása alatt jogosult megkapni, 1.12. ha a fogyasztó a tőke törlesztésétől elkülönítetten köteles megfizetni a hitelkamatot és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, költséget, jutalékot -, ennek gyakoriságát, esedékességét, összegét, egyéb feltételeit, 1.13. a fizetési számlához vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, kivéve, ha a fizetési számla fenntartása nem kötelező, 1.14. a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást – ideértve díjat, jutalékot és költséget – és módosításuk feltételeit, ideértve a kezelési költség meghatározásának az adott egyedi szerződés esetén alkalmazandó módszerét, a teljesítés feltételeit, és a jogosult személyét, számlaszámát, amennyiben a jogosult nem a Takarékszövetkezet, 1.15. a késedelmi kamatot vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 1.16.

a fizetés elmulasztásának következményeit,

1.17.

adott esetben a közjegyzői díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget,

1.18. a jelen ÁSZF-ben nem szabályozott, azonnali hatályú rendkívüli felmondást megalapozó egyéb lényeges szerződésszegéseket, 1.19.

adott esetben a biztosítékok és a biztosítás meghatározását,

1.20. a feleket következményeit,

megillető

elállási,

illetve

felmondási

jog

részletes

feltételeit,

1.21. a kapcsolt hitelszerződések esetén az ügyfelet megillető elállási, illetve visszatartási jogosultság fennállását és gyakorlásának feltételeit, 1.22. az előtörlesztéshez való jogot, gyakorlásának módját, az előtörlesztés esetleges költségeinek fennállását és azok számítási módját, 1.23. rendelkezésre áll-e a fogyasztó számára a szerződésből eredő jogviták peren kívüli rendezésére olyan lehetőség, amelynek a hitelező aláveti magát, 1.24.

a felügyeleti hatóság nevét és székhelyét,

1.25. ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem a hitelszerződésben vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott időszakokban és feltételek szerint tőkeképzésre fordítják, azt az előírást, hogy a részletek megfizetése nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizetését, kivéve, ha a szerződésben a felek erről megállapodtak, 1.26.

futamidő

13

1.27. 2.

a szerződés hatálybalépésének feltételeit.

Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés tartalmazza szükség szerint: 2.1. Az egyedi hitelszerződések tartalmára vonatkozó felsorolásnak 1.1-1.5. pontjaiban és 1.7-1.8. pontjaiban meghatározottakat, 2.2.

a hitel teljes díját a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva,

2.3. olyan fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján nyújtott kölcsönt a hitelező felszólítására kell visszafizetni, a hitelező jogát, hogy bármikor jogosult a hitel teljes összegének visszafizetését követelni, 2.4.

az elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, valamint

2.5. a hitelkeret szerződés megkötését követően felmerülő, a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve a díjat, jutalékot, költséget -, és ezek módosításának feltételeit.

VII. fejezet

BIZTOSÍTÉKOK

A jelen ÁSZF hatálya alá tartozó biztosítékokra vonatkozó részletes szabályokat a Takarékszövetkezet Üzletszabályzata, valamint a Takarékszövetkezet és az Ügyfelek között létrejött egyedi szerződések tartalmazzák.

VIII. fejezet

A HITELDÍJ

1. A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) számítására és közzétételére vonatkozó előírásokat kizárólag a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény hatálya alá tartozó hitel és pénzügyi lízing esetén kell alkalmazni. 2. A THM az Ügyfelek megfelelő tájékoztatásául, a különböző hitelajánlatok összehasonlítására szolgál. A teljes hiteldíj mutató mértékét a Takarékszövetkezet Hirdetményben közzéteszi, illetve egyéb kereskedelmi kommunikáció során erre felhívja ügyfelei figyelmét és köteles biztosítani, hogy az ügyfél a kölcsönszerződés aláírása előtt megismerhesse azt. A jelzáloghitelre vonatkozó nyilvános tájékoztató és ajánlattétel a THM értékét azzal a kiegészítéssel tartalmazza, hogy a) a THM meghatározása az aktuális feltételek és a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat, b) deviza alapú forint hiteleknél a THM értéke nem tükrözi a hitel árfolyamkockázatát, c) változó kamatozású kölcsönöknél a THM értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát. Lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén a kereskedelmi kommunikációban a THM értékét a legrövidebb megtakarítási idejű lakás-takarékpénztári termék figyelembevételével, havi 20 ezer forint folyamatos betételhelyezést feltételezve kerül meghatározásra. 3. A THM meghatározása a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010 (III.25.) Korm. rendelet és az aktuális feltételek figyelembevételével történik, melynek mértéke a feltételek változása esetén változhat. 4.

A THM a hitel teljes díjának aránya a hitel teljes összegéhez éves százalékában kifejezve.

14

5. A THM számításánál a Takarékszövetkezet a következő tételeket veszi figyelembe: a fogyasztó által a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a Takarékszövetkezet számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez a Takarékszövetkezet előírja, ideértve különösen a) a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének díját, b) építésnél a helyszíni szemle díját, c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket a jelen fejezet 6. pont f) alpontjában foglalt kivétellel, d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, e) az ingatlant terhelő jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének díját, nem lajstromozott ingóságot terhelő jelzálogjog hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzésének költségeit, f) térképmásolat, valamint tulajdoni lap lekérésének adminisztrációs díját, valamint g) a biztosítás és garancia díját (kivéve jelzáloghitel esetén a hitelhez szükséges vagyonbiztosítás díját). A c) pont alkalmazásánál, ha a fogyasztó által igényelt számlatípus még nem ismert, a Takarékszövetkezetnél elérhető legkedvezőbb feltételekkel kínált számlatípust kell figyelembe venni, amelynek igénybevételéhez a hitelhez nem kapcsolódó feltételek teljesítése nem szükséges. A THM meghatározásánál figyelembe veendő fenti tételek mértékét, valamint az esetlegesen figyelembe veendő további tételeket és azok mértékét az egyedi szerződések tartalmazzák. A THM számításánál a Takarékszövetkezet a következő tételeket nem veszi figyelembe:

6.

a) a prolongálás költsége, b) a késedelmi kamat, c) egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, d) a közjegyzői díj, e) kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett – a vételáron felüli – díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint f) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették. A THM kiszámításának képlete:

7.

C : k

a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel,

15

D: l m: m’: t : k s: l X:

az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, a hitelfolyósítások száma, az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma, az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t = 0, 1 az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, a THM értéke.

8. Deviza alapú forint hitel esetén, ha a folyósítás és a törlesztés is forintban történik, a VIII.7. pontban meghatározott képletnél a Takarékszövetkezet és az Adós által teljesített fizetéseket forintban kell számításba venni a Takarékszövetkezet által alkalmazott, a szerződéskötés napján érvényes devizahitel árfolyam figyelembevételével. Devizahitel esetében (ahol a folyósítás és a törlesztés is devizában történik) a THM szerződésben történő meghatározása (beleértve a forintban fizetendő díjak számításba vételét) a kölcsön devizanemében teljesített fizetések alapján történik a Takarékszövetkezet által alkalmazott, a szerződéskötés napján érvényes devizahitel árfolyam figyelembevételével. 9. A THM mértékének törvény alapján történő korlátozása 9.1. Az 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 199.§-a és a Hpt. 265.§-a alapján 2012. április 01. napjától kezdve a Takarékszövetkezet az Adósnak – a 9.2. pontban meghatározott kivétellel – nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a teljes hiteldíj-mutatója meghaladja a hitelnyújtást megelőző naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. 9.2. Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó vagy a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönre, valamint a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató 2012. április 01. napját követően nyújtott kölcsön esetén nem haladhatja meg a hitelnyújtást megelőző naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. 9.3. A Takarékszövetkezet valamennyi 2004. május 1. napja után megkötött, 2015. február 1. napján meg nem szűnt, az Fnyhtv. hatálya alá tartozó fogyasztói hitelszerződések vonatkozásában - a VIII. fejezet 9.4. pontjában foglaltak kivételével – fogyasztónak minősülő Adósnak nem nyújthat olyan hitelt, amelynek teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. 7

9.4. A 9.3. pont szerinti szerződések esetében teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét a) hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, továbbá kézizálog fedezete mellett nyújtott hitelek esetében, illetve b)a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hitelek (áruhitelek) esetében, amennyiben a hitel folyósítása közvetlenül az áruhitellel érintett termék értékesítőjének, illetve a szolgáltatás nyújtójának történik. 8

9.5. A VIII. fejezet 9.3. és 9.4. pont vonatkozásában az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára. 9

9.6. A 9.1. és 9.2. pont 2015. február 1. napjától nem alkalmazható.

10

Hatályba lép 2015. február 1-én Hatályba lép 2015. február 1-én 9 Hatályba lép 2015. február 1-én 7 8

16

HITELKAMATOK, DÍJAK, KÖLTSÉGEK

IX. fejezet 1.

Ügyleti kamat 1.1. Az Adós a Takarékszövetkezet részére a hitelszerződésben, illetve a vonatkozó hatályos Hirdetményben rögzített ügyleti kamatot köteles megfizetni a kölcsönösszeg felhasználásának ellenértékeként. Az ügyleti kamat felszámítás kezdő időpontja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja a szerződésben meghatározott utolsó törlesztés időpontját megelőző nap. Amennyiben a felek vagy a felek bármelyike a szerződést ezen időpont előtt megszüntetik vagy a szerződés ezen időpont előtt megszűnik, úgy az ügyleti kamat a szerződés megszüntetésének, illetve megszűnésének időpontjáig jár, ezt követően pedig a Takarékszövetkezet késedelmi kamatot jogosult felszámítani, amennyiben az Adós fizetési késedelembe esett. Amennyiben az Adós az ügyleti kamatot annak esedékességekor nem fizeti meg, úgy a késedelem idejére a Takarékszövetkezet a meg nem fizetett ügyleti kamat után is jogosult késedelmi kamatot felszámítani. 1.2.

Az ügyleti kamat számításának képlete:

Az ügyleti kamat számításának képlete kamatperiódushoz nem kötött hitelek esetében: Ügyleti kamat = tőke x napok száma x ügyleti kamatláb 360 x 100 Tőke: Napok száma: Ügyleti kamatláb:

A felvett és még vissza nem fizetett kölcsön összege. A kamatfizetéssel érintett napok száma. A szerződésben meghatározott ügyleti kamat mértéke.

Az ügyleti kamat számításának képlete kamatperiódushoz kötött hitelek esetében: Ügyleti kamat = tőke x napok száma x ügyleti kamatláb 360 x 100 Tőke: Napok száma: Ügyleti kamatláb:

10

A felvett és még vissza nem fizetett kölcsön összege. Az érintett kamatperiódus napjainak száma. A szerződésben meghatározott ügyleti kamat mértéke.

1.3.

Kamatfizetési periódus a 2012.03.31-ig kötött devizahitel szerződések esetében: havi, az alábbi meghatározásnak megfelelően:



Svájci frank (CHF) devizanemben nyilvántartott hitelek esetében: A kölcsön folyósításának napja az első kamatperiódus kezdő napja. Az első kamatperiódus a következő naptári hónapnak a 3. napjáig tart. Az ezt követő kamatperiódusok kezdete az előző kamatperiódus zárónapját követő nap, utolsó napja a következő hónap 3. naptári napja, az utolsó kamatperiódus utolsó napja pedig a hitel lejáratának, a hitelszerződés megszűnésének napja, illetve lejárat előtti visszafizetés estén a kölcsön teljes visszafizetését megelőző nap.

Hatályba lép 2015. február 1-én

17



EUR devizanemben nyilvántartott hitelek esetében: A kölcsön folyósításának napja az első kamatperiódus kezdő napja. Az első kamatperiódus a folyósítás hónapjának utolsó napjáig tart. Az ezt követő kamatperiódusok kezdete az előző kamatperiódus zárónapját követő nap, utolsó napja a következő hónap 3. naptári napja, az utolsó kamatperiódus utolsó napja pedig a hitel lejáratának, a hitelszerződés megszűnésének napja, illetve lejárat előtti visszafizetés esetén a kölcsön teljes visszafizetését megelőző nap

1.4.

Kamatfizetési periódus a 2012.04.01-t követően kötött szerződések esetében (az otthonteremtési támogatással nyújtott hitelek kivételével) Kamatperiódushoz kötött kamatozású hitelek esetén az ügyleti kamat kamatperióduson belül fix mértékű. Ezen hitelek esetében az ügyleti kamat mértékét a Takarékszövetkezet kamatfizetési periódusonként jogosult felülvizsgálni és egyoldalúan megváltoztatni a jelen ÁSZF-be foglalt, módosításra okot adó feltételek felmerülése esetén. Referenciakamat alkalmazása esetén (az egyedi szerződés eltérő rendelkezése hiányában) a referenciakamat az adott kamatperióduson belül állandó, mértéke a kamatperiódus alatt megegyezik negyedéves kamatperiódus esetén a kamatperiódus 1. napját megelőző negyedév utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referenciakamat mértékével, féléves kamatperiódus esetén a kamatperiódus 1. napját megelőző félév utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referenciakamat mértékével, azzal a kivétellel, hogy a 2012.04.01-től 2012.06.30-ig tartó kamatperiódus esetén a referencia kamat mértéke megegyezik a 2012.03.28-án érvényes referencia kamat mértékével. Amennyiben az adott referenciakamatot azon a napon, amely napi referenciakamat mérték alapján kerül meghatározásra a szerződés szerinti referenciakamat nem került jegyzésre, akkor az azt megelőző legutolsó jegyzett referenciakamat mérték az irányadó. Amennyiben referenciakamatként a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott jegybanki alapkamat kerül kikötésre, úgy kamatperiódus alkalmazására nem kerül sor. A kölcsön folyósításának napja az első kamatperiódus kezdő napja. Az ingatlan fedezet nélkül nyújtott svájci frank (CHF) valamint EUR devizanemben nyilvántartott személyi kölcsönök kivételével (az egyedi szerződés eltérő rendelkezése hiányában) az első kamatperiódus negyedéves kamatperiódus esetén annak a naptári negyedévnek az utolsó napjáig, féléves kamatperiódus esetén pedig annak a naptári félévnek az utolsó napjáig tart, amelyben a kamatperiódus megkezdődött. Az ezt követő kamatperiódusok kezdete az előző kamatperiódus zárónapját követő nap, utolsó napja, negyedéves kamatperiódus esetén a naptári tárgynegyedév utolsó naptári napja, féléves kamatperiódus esetén pedig a naptári félév utolsó napja, az utolsó kamatperiódus utolsó napja pedig a hitel lejáratának, a hitelszerződés megszűnésének napja, illetve lejárat előtti visszafizetés estén a kölcsön teljes visszafizetését megelőző nap. Az ingatlan fedezet nélkül nyújtott svájci frank (CHF) valamint EUR devizanemben nyilvántartott személyi kölcsönök esetében a kamatperiódus meghatározása: A kölcsön folyósításának napja az első kamatperiódus kezdő napja. Az első kamatperiódus a következő naptári hónapnak a 3. napjáig tart. Az ezt követő kamatperiódusok kezdete az előző kamatperiódus zárónapját követő nap, utolsó napja a következő hónap 3. naptári napja, az utolsó kamatperiódus utolsó napja pedig a hitel

18

lejáratának, a hitelszerződés megszűnésének napja, illetve lejárat előtti visszafizetés esetén a kölcsön teljes visszafizetését megelőző nap.

1.5.

Kamatfizetési periódus otthonteremtési támogatással nyújtott hitelek esetében Az ügyleti kamat kamatperiódusonként állandó. Az egyes kamatperiódusok a szerződéskötés napjától számított, egyenként egy éves időtartamúak (amely alól az utolsó kamatperiódus kivételt képezhet.) Az első kamatperiódus a szerződéskötés napján kezdődik (ami egyben a futamidő 1. napja is) és a következő év azonos napját megelőző napig tart. Az ezt követő kamatperiódusok kezdete az előző kamatperiódus zárónapját követő nap. Az utolsó kamatperiódus a hitel lejáratának, a hitelszerződés megszűnésének napja, illetve lejárat előtti visszafizetés esetén a kölcsön teljes visszafizetését megelőző nap.

2.

Késedelmi kamat 2.1. Amennyiben az Adós a hitelszerződésben foglalt bármilyen fizetési kötelezettségének (kivéve a késedelmi kamatfizetési kötelezettséget) az esedékesség időpontjában nem tesz eleget, a Takarékszövetkezet a késedelem időtartamára a lejárt és esedékessé vált tartozások után az egyedi szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot jogosult felszámítani. Az ügyleti kamat késedelmes teljesítését kivéve minden fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a késedelmi kamat mértéke az ügyleti kamatnak az egyedi szerződésben meghatározott százalékponttal növelt összege. Az ügyleti kamat késedelmes teljesítése esetén a késedelmi kamat mértéke az egyedi szerződésben a lejárt ügyleti kamat összegének %-ában meghatározott mérték. 2.2.

A késedelmi kamat számításának képlete:

2.2.1. Az ügyleti kamat késedelmes teljesítését kivéve minden fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén: Késedelmi kamat = tőke x napok száma x (ügyleti kamatláb + Y%) 360 x 100 Tőke: Napok száma: Y:

A késedelemmel érintett tőke összege. A fizetési késedelemmel érintett napok száma. A Takarékszövetkezet által késedelem esetére meghatározott százalékpont mértéke.

szerződésben

2.2.2. Az ügyleti kamat késedelmes teljesítése esetén: Késedelmi kamat = ügyleti kamat x napok száma x Y% 360 x 100 Ügyleti kamat: Napok száma: Y:

A késedelemmel érintett ügyleti kamat összege. A fizetési késedelemmel érintett napok száma. A Takarékszövetkezet által késedelem esetére meghatározott százalékpont mértéke.

szerződésben

19

2.3. A 2004. május 1. napja után kötött, 2015. február 1. napján meg nem szűnt fogyasztói szerződések vonatkozásában 2015. február 1. napjától az Adós késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára a Takarékszövetkezet legfeljebb olyan mértékű késedelmi kamatot számíthat fel az Adóssal szemben, amely nem haladja meg a hitelszerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és nem lehet magasabb, mint a hitelszerződésekre az Fnyhtv. 17/A. §-ban meghatározott teljes hiteldíj mutató maximális mértéke. 11

2.4. Amennyiben a IX. fejezet 2.2. pontban meghatározott képletek alapján a késedelmi kamat mértéke meghaladná a 2.3. pont szerinti mértéket, úgy a Takarékszövetkezet késedelmi kamatként legfeljebb a 2.3. pont szerint megállapított késedelmi kamatmaximumnak megfelelő késedelmi kamatot számíthat fel. 12

3.

Kezelési költség 3.1. Az Adós a Takarékszövetkezet részére a szerződésben meghatározott mértékű kezelési költséget köteles fizetni, ami a szerződésben rögzített időpontban esedékes. 3.2

A kezelési költség lehet: 

egyszeri kezelési költség, melyet az adósoknak a kölcsön folyósításakor egy összegben kell megfizetni,



kamatszerű kezelési költség, amely a mindenkori (lejárt és le nem járt) tőketartozás után számolható fel az alábbi képlet alapján kezelési költség = tőke x kezelési költéség %-a x időtartam napjai 360 x 100

Szerződő felek az egyedi szerződésben rögzítik, hogy a kezelési költség meghatározásának melyik módszerét alkalmazzák.

4.

Hitelbírálati díj 4.1. A Takarékszövetkezet az Adós által benyújtott hitelkérelem hitelbírálati eljárásáért hitelbírálati díjat számít fel, melynek mértékét a hitelszerződésre vonatkozó hatályos Hirdetmény a hitel összegének százalékában és konkrét összegben tartalmazza, az adott hitelszerződés vonatkozásában pedig a hitelbírálati díj mértékét az egyedi szerződés rögzíti. 4.2. A hitelbírálati díj megfizetése – a szerződő felek megállapodásától függően – a hitelkérelem benyújtásakor, vagy az első folyósításkor (illetve lakossági folyószámlahitel megújítása esetén a hitelkeret megújításakor) teljes összegben esedékes. 4.3.

5.

A hitelbírálati díj a hitelkérelem elutasítása esetén nem jár vissza.

Szerződéskötési díj

A szerződéskötési díj a szerződő felek megállapodásától függően a szerződés megkötésével egy időben vagy az első folyósításkor esedékes, melynek mértékét a hitelszerződésre vonatkozó hatályos Hirdetmény a hitel összegének százalékában és konkrét összegben tartalmazza, az adott hitelszerződés vonatkozásában pedig a szerződéskötési díj mértékét az egyedi szerződés tartalmazza.

6.

11 12

Szerződésmódosítási díj

Hatályba lép 2015. február 1-én Hatályba lép 2015. február 1-én

20

Szerződésmódosítási díj, melynek mértékét a hitelszerződésre vonatkozó hatályos Hirdetmény a hitel összegének százalékában a módosítással érintett összeg százalékában és konkrét összegben tartalmazza. A szerződésmódosítási díj szerződésmódosításonként a szerződésmódosítás aláírásakor esedékes. Hitelkeret beállítási jutalék

7.

A hitelkeret beállítási jutalék mértékét a hitelszerződésre vonatkozó hatályos Hirdetmény a hitelkeret összegének százalékában és konkrét összegben tartalmazza, az adott hitelszerződés vonatkozásában pedig a hitelkeret beállítási jutalék mértékét az egyedi szerződés tartalmazza. A hitelkeret beállítási jutalék megfizetése – eltérő megállapodás hiányában - a hitelkeret beállításakor teljes összegben esedékes. Folyósítási jutalék

8.

A folyósítási jutalék mértékét a hitelszerződésre vonatkozó hatályos Hirdetmény a kölcsön összegének százalékában és konkrét összegben tartalmazza, az adott hitelszerződés vonatkozásában pedig a folyósítási jutalék mértékét az egyedi szerződés tartalmazza. 13 A 2004. május 1-ét követően kötött, 2015. február 1. napján meg nem szűnt fogyasztói hitelszerződések esetén a Takarékszövetkezet a hitel folyósításával közvetlenül összefüggő, szerződésben meghatározott költségeinek folyósítási díjként történő megtérítésére jogosult, ennek mértéke azonban nem lehet magasabb a folyósított összeg 1%-ánál, és nem haladhatja meg a 200 000 forintot. Rendelkezésre tartási jutalék

9.

9.1. A rendelkezésre tartási jutalék mértékét a hitelszerződésre vonatkozó hatályos Hirdetmény a hitelkeret összegének százalékában és konkrét összegben tartalmazza, az adott hitelszerződés vonatkozásában pedig a rendelkezésre tartási jutalék az egyedi szerződés tartalmazza. 9.2. A rendelkezésre tartási jutalék a rendelkezésre tartási időszak alatt minden naptári hónap végén, illetve a hitelszerződés megszűnésekor esedékes. 9.3. A rendelkezésre tartási jutalék felszámításának kezdő időpontja a hitelkeret igénybe vételi lehetőség megnyílásának az egyedi szerződésben rögzített időpontja, végső időpontja a tényleges igénybevétel (folyósítás) napját megelőző nap, de legkésőbb az igénybevételi lehetőség utolsó napját megelőző nap.

10.

Rendkívüli ügyintézési díj: 10.1. A Takarékszövetkezet által az Adós kérésére végzendő többletszolgáltatások, rendkívüli ügyintézések céljából Adós által előterjesztett kérelem benyújtásakor esedékes. A rendkívüli ügyintézési díj mértékét a hitelszerződésre vonatkozó hatályos Hirdetmény tartalmazza. 10.2. Adós rendkívüli ügyintézési díjat köteles fizetni o bankinformációs díj – ideértve az igazolás kiállításának költségét is – amennyiben az Adós fennálló tartozásáról, illetve a hitelszerződéssel kapcsolatos egyéb adatokról kér információt, o az Adós kérésére kiállított igazolások, számlaegyenlegek, iratanyagok fénymásolásának díja, o fizetési halasztás díja.

13

Hatályba lép 2015. február 1-én

21

11. A kölcsönökhöz kapcsolódó az alábbi egyéb díjak és költségek számíthatók fel, amennyiben felmerülnek: Levelezési költségek

1.1. o

felszólítás díja, ami az Adós, kezes részére küldött felszólító levél díja, és amely felmerüléskor esedékes,

o

felmondás díja, ami az Adós, a kezes részére küldött felmondó levél díja, és amely felmerüléskor esedékes,

o

egyenlegközlés díja, ami a fennálló tartozásról készített tájékoztató levél díja, és amely felmerüléskor esedékes,

o

ügyleti kamat csökkentéséből, illetve a törlesztő részlet ebből adódó változásáról értesítő tájékoztató levél díja, ami felmerüléskor esedékes.

1.2.

Prolongációs költség, ami a felmerüléskor esedékes.

1.3.

Zárlati költség, ami hitelszerződés megszűnésének napján esedékes.

1.4. Az Adós szerződésszegése miatt felmerülő költségek, ideértve a bírósági eljárás, illetve egyéb jogi eljárások, a végrehajtási eljárások, a követelés behajtásának költségeit is. 1.5.

Biztosítási és garanciadíjak.

1.6.

Átutalási és készpénzfelvételi díjak.

1.7.

A Fészekrakó program esetében felmerülő kezességvállalási díj.

1.8. Tulajdoni lap adminisztrációs díja. 1.9.

és

térképmásolat

TakarNetes

rendszerből

való

lekérésének

Céginformációk lekérésének adminisztrációs díja.

1.10. Értékbecslési díj, amit az Adós jelzáloghitelek esetén köteles fizetni, továbbá fedezetcsere, vagy újabb ingatlanfedezet bevonása iránti kérelem elbírálása esetén merül fel. Az ingatlan értékbecslési díj a hitelkérelem elutasítása esetén sem igényelhető vissza. 1.11. Közjegyzői díj azon hitelszerződések esetében, ahol a Takarékszövetkezet a kölcsönszerződés vagy egyéb dokumentumok közjegyzői okiratba foglalását írja elő. 1.12.

SMS-ben történő fizetési felszólítás díja

1.13.

Fedezet felülvizsgálati díj

1.14.

Havi zárlati díj postázott kivonat esetén

1.15. Számlacsomagok közötti esetleges folyószámlahitelek esetében

váltás egyszeri

szerződésmódosítási díja

1.16. Kölcsön-, vagy hitelszerződés alapján fennálló követelés fizetési számláról történő teljesítésének díja 1.17.

Jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási, egyéb hatósági bejegyzések és azok törlésének díja

Az Ügyfél köteles mindazon díjak és költségek megfizetésére, amelyek a Hitelszerződéssel összefüggésben felmerülnek, és az Ügyfelet terhelik.

22

A jelen üzletszabályzatban felsorolt kamatok, díjak, jutalékok, költségek közül a szerződéskötéskor hatályos Hirdetményben meghatározott megnevezésű és mértékű kamatokat, költségeket, jutalékokat és egyéb díjakat jogosult a Takarékszövetkezet felszámítani.

12. A 2012. április 1-ét követően kötött jelzáloghitel-szerződések kamatai, díjai, költségei vonatkozásában a jelen IX. fejezet rendelkezéseit a X. fejezet 8.1. és 8.2. pontjai figyelembevételével kell alkalmazni. 13. A 2015. február 1-ét megelőzően a hitelszerződés részévé vált, tételesen meghatározott költségeken és díjakon kívül a Takarékszövetkezet újabb költséget vagy díjat nem állapíthat meg. Azok a költségek és díjak, amelyek a 2014. évi LXXVIII. törvény (Módtv.) hatálybalépése előtt kerültek a fogyasztói szerződésekben megállapításra, a szerződések részei maradnak, azonban egyoldalú módosításukra a Módtv. rendelkezéseit kell alkalmazni. 14

X. fejezet

HITELSZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, MÓDOSULÁSA

1. A Takarékszövetkezet jogosult bármely kamatot, díjat, költséget vagy ezek bármely elemét – így különösen a kamat-, kamatfelár, kezelési költség, egyéb díj, valamint a késedelmi kamat mértékét – a szerződésben meghatározott feltételek szerint egyoldalúan módosítani, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, és amennyiben az adott szolgáltatás kamatát, díját, költségét befolyásoló, szerződésben meghatározott feltételek vagy azok valamelyike bekövetkezik. A Takarékszövetkezet az Ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az Ügyféllel kötött szerződés feltételeit. 15Az Ügyfél számára nem kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást a Takarékszövetkezet – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik –, legkésőbb annak hatálybalépését megelőző banki munkanapon, hirdetményben teszi közzé. Az egy évet meg nem haladó futamidejű – és automatikusan nem megújítható – hitelek esetében az Ügyfél hátrányára a szerződéses feltételeket a Takarékszövetkezet egyoldalúan nem módosíthatja a Magatartási Kódex hatályba lépését követően, a Magatartási Kódex ezen rendelkezést előíró rendelkezésének hatálya alatt. Amennyiben a szerződésben referencia kamatlábhoz kötött ügyleti kamat kerül megállapításra, a referencia kamatláb változásával együtt automatikusan változik az ügyleti kamat, erre tekintettel a referencia kamatlábhoz kötött kamat mértékének - a referenciakamat módosulásából eredő automatikus változása - nem minősül egyoldalú kamatmódosításnak. A Takarékszövetkezet a mindenkori referencia-kamatláb mértékéről szóló tájékoztatót közzéteszi honlapján, valamint az ügyfelei számára nyitva álló helyiségeiben kifüggeszti. 2.

16

172/A.

Az Adós számára hátrányos szerződésmódosítás egyes általános szabályai

Beiktatva 2015. február 1-ei hatállyal. Beiktatva 2015. február 1-ei hatállyal. 16 Ez a pont a 2004. május 1. után kötött a 2014. évi XXXVIII.tv. hatálya alá tartozó fogyasztói szerződések esetében semmis a Fővárosi Törvényszék 56.G.43.925/2014/6. sorszámú ítélete (deviza alapú szerződések), valamint a 2014. évi XXXVIII.tv. 4.§ (2) bekezdése (egyéb, a 2014. évi XXXVIII. tv. hatálya alá tartozó szerződések esetében) alapján, és emiatt a szerződés megkötésétől kezdve nem alkalmazható, kivéve: 2014. július 26-át követően kötött deviza alapú hitelszerződések, valamint 2010. november 26-átkövetően kötött forint alapú hitelszerződések, de ezek esetében pedig a Takarékszövetkezet ezen pont szerinti rendelkezést 2015. február 1étől nem alkalmazza. 17 Hatályba lép 2015. február 1-én 14 15

23

2/A.1. Az Adós számára hátrányosan kizárólag a hitelszerződésben megállapított hitelkamat, kamatfelár költség és díj módosítható egyoldalúan, feltéve hogy a felek közötti szerződés, illetve 2004. május 1. után és 2015. február 1. napja előtt kötött, de 2015. február 1. napján még fennálló szerződések esetében az Fnyhtv. és amennyiben az érintett szerződésre a hatálya kiterjed a 2014. évi LXXVII. törvény rendelkezései alapján az ÁSZF, illetve a felek között létrejött szerződés ezt lehetővé teszi. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, az Adós számára hátrányosan nem módosítható. 2/A.2. Az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelárváltoztatási mutató figyelembevételével kell megállapítani. 2/A.3. A 2/A.1. pont szerinti egyoldalú módosítás jogát a Takarékszövetkezet a szerződésben – a Fnyhtv.-ben meghatározott követelményeknek megfelelően - rögzített feltételek szerint jogosult gyakorolni. Semmis az a szerződéses kikötés, amely a szerződés egyoldalú módosítására vonatkozóan az Fnyhtv.-ben meghatározott követelményeknek nem felel meg. 2/A.4. Ha a hitelszerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a Takarékszövetkezetnek ezt a szerződéses kötelezettsége részeként az Adós javára érvényesíteni kell. 2/A.5. A hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó hitelre a 2/A.2.– 2/A.3. pontokat nem kell alkalmazni. A kamat, kamatfelár módosítással kapcsolatos egyes rendelkezések a 2004. május 1. után és 2015. február 1. napja előtt kötött, 2015. február 1. napján még meg nem szűnt azon hitelszerződések esetében, amelyek nem érintettek a 2014. évi XL. törvény szerinti 182/B.

elszámolással, és amelyekre nem terjed ki a 2014. évi LXXVII.tv. hatálya sem 2/B.1. A legfeljebb 3 éves futamidejű hitel, illetve azon hitelek amelyek futamideje legfeljebb 2018. február 1. napjáig tart , valamint az Fnyhtv. és szerződés rendelkezései szerint megállapított 2018. február 1-ét követően elsőként lejáró kamat-, kamatfelárperiódusa leteltével a kölcsön futamideje is letelik, annak teljes futamidejére a hitelszerződésben meghatározott fix kamatozással, vagy a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és fix kamatfelárral nyújtható, és e kölcsön kamatfeltételei a fogyasztó számára hátrányosan egyoldalúan nem módosíthatók, illetve azok kamatfeltételeit a Takarékszövetkezet nem módosítja. 2/B.2. A 2/B.1. pont alá nem tartozó futamidejű szerződés esetében a hitelszerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és annak teljes futamidejére vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatfelárral, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal, vagy fix kamatozással nyújtható. A 3 évet meghaladó futamidejű, jelen pont alá tartozó szerződések esetén, amennyiben az egyedi hitelszerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik a kamatperiódus 3 év. 2/B.3. A hitel utolsó kamat (kamatfelár) periódusának időtartama 3 évnél rövidebb is lehet. 2/B.4. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású hitelszerződés esetén a referenciakamatláb mértékét a hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 18

Hatályba lép 2015. február 1-én

24

nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani, amely nem minősül egyoldalú módosításnak. 2/B.5. A Takarékszövetkezet a kölcsön futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes kamatperiódusok lejárta után a) a hitelkamatot legfeljebb a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató, b) a kamatfelárat legfeljebb a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja. 2/B.6. Ha a Takarékszövetkezet a 2/B.5. pont szerinti kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt - annak erejéig - a csökkentendő kamat, illetve kamatfelár mértékébe betudhatja. 2/B.7. Ha a Takarékszövetkezet a kamat, illetve kamatfelár módosítása során a Magyar Nemzeti Bank által közzé nem tett kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutatót, vagy referencia-kamatlábat kíván alkalmazni, úgy ezt - annak az 2/B.8. pont szerinti bemutatásával - a Magyar Nemzeti Banknak köteles előzetesen bejelenteni. Ha a bejelentett kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutató vagy referencia-kamatláb az e törvényben foglalt követelményeknek megfelel, azt a Magyar Nemzeti Bank a honlapján a bejelentéstől számított 30 napon belül közzéteszi, ellenkező esetben a közzétételt a felügyeleti jogkörében hozott határozatával elutasítja. 2/B.8. A kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat az alkalmazásának feltételeivel együtt, közérthető magyarázattal ellátva kell bejelenteni, és annak közzétételéről is ilyen módon kell gondoskodni. 2/B.9. Az alkalmazni kívánt kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat a hitelszerződésben kell meghatározni és az - ideértve annak bármely összetevőjét is - a kamatperiódust követően sem módosítható egyoldalúan. Abban az esetben azonban, ha a kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutató vagy referencia-kamatláb a kialakítását meghatározó körülményekben bekövetkezett lényeges változás miatt a rendeltetésére alkalmatlanná vált, a Magyar Nemzeti Bank azt a honlapjáról törli és egyidejűleg megjelöli az azt helyettesítő kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat. 2/B.10. A Takarékszövetkezet – amennyiben az egyedi hitelszerződés eltérően nem rendelkezik – által alkalmazott és az MNB honlapján is közzétett i. forinthitelek esetén: a) kamatváltoztatási mutató: H4K jelzésű Kamatváltoztatási mutató forinthitelek esetén b) kamatfelár változtatási mutató: H4F jelzésű Kamatfelár-változtatási mutató forinthitelek esetén ii. deviza alapú hitelek, illetve devizahitelek esetén: a) kamatváltoztatási mutató: D0K: 0. számú kamatváltoztatási mutató devizahitelek esetén A mutató értéke fix nulla a hitel futamideje alatti kamatperiódusokban, azaz a kamatláb végig fix marad. b) kamatfelár változtatási mutató: D0F: 0. számú kamatfelár-változtatási mutató devizahitelek esetén A mutató értéke fix nulla a hitel futamideje alatti kamatperiódusokban, azaz a kamatláb végig fix marad. 2/B.11. A jelen 2/B. pont alá tartozó hitelszerződések vonatkozásban a Takarékszövetkezet jelen pontnak az ÁSZF-be történő beiktatásával és az egyedi szerződés megfelelő módosításával élni

25

kíván az Fnyhtv. 2015. február 1-én hatályba lépő 33.§ (4) bekezdése szerinti lehetőséggel, amely szerint „ha a hitel hátralévő futamideje a 3 évet meghaladja, a hitelező valamely – az MNB honlapján közzétett – kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutatóval, valamint a kamatperiódusok meghatározásával. 2/B.12. A hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó hitelre a fenti rendelkezést 2/B.1.–2 /B.11. pontokat nem kell alkalmazni. 192/C.

A kamat, kamatfelár módosítással, illetve a 2014. évi LXXVII.tv. alapján történő szerződés módosulással kapcsolatos egyes rendelkezések a 2004. május 1-ét követően, de még 2014. július 27-ét megelőzően megkötött és 2015. február 1-éig meg nem szűnt olyan hitelszerződések esetén, amelyek érintettek a 2014. évi XL. tv. szerinti elszámolással Amennyiben a fogyasztói hitelszerződés érintett a 2014. évi XL. törvény szerinti elszámolással és 2015. február 1. napján még nem szűnt meg, úgy a jelen 2/C. pontban foglaltak alkalmazandóak – figyelemmel az Fnyhtv. 33.§ (8) bekezdésében foglaltakra, valamint a 2014. évi LXXVII. törvény rendelkezéseire is: 2/C.1. A 2/C. pont szerinti hitelszerződés módosulásának napja az érintett szerződések esetében a 2014. évi LXXVII. törvény 3.§ (3) és (4) bekezdése szerinti időponttal történik meg és ezen törvény szerinti időpontban (a fordulónapon, ami devizaalapú, valamint deviza alapúnak nem minősülő devizahitelek esetén 2015. február 1. napja, forinthitelek esetén 2015. június 30. napja) visszamenőleg hatályosul. 2/C.2. A 2014. évi LXXVII. törvény szerint módosuló fogyasztói hitelszerződés kamatperiódusok – referencia-kamathoz kötött kamat esetén a kamatfelár-periódusok – időtartama, ha a 2014. évi LXXVII. törvény szerinti – 2/C.1. pontban említett – fordulónapoktól számított futamidő meghaladja a 16 évet, akkor öt év, a 9 évet, de legfeljebb 16 év, akkor négy év, a 3 évet, de legfeljebb 9 év, akkor három év. A 2015. február 1-ét követő első új kamatperiódus, kamatfelár-periódus kezdőnapja a 2014. évi LXXVII. törvény 7.§ (2) bekezdésében meghatározottak közötti időtartamban az eredeti fogyasztói hitelszerződésben meghatározott ügyleti év fordulónapjának hónapjával és naptári napjával megegyező hónap és nap. Az utolsó kamatperiódus, kamatfelár-periódus időtartama a jelen pont szerinti időtartamnál rövidebb is lehet. 2/C.3. Ha a módosuló fogyasztói hitelszerződés kamata a - kamatperiódus alatt rögzített kamat, akkor a kamat, - referencia-kamatlábhoz kötött kamat, akkor a kamatfelár mértékének Fnyhtv. szerinti a fogyasztó hátrányára történő módosítására első ízben csak 2015. február 1-ét követő második kamatperiódus kezdőnapjával kerülhet sor. 2/C.4. A 2004. május 1-ét követően, de 2014. július 27-ét megelőzően megkötött, de 2015. február 1. napjáig meg nem szűnt deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzáloghitelszerződésre (jelen pontban a továbbiakban: devizaszerződés) vonatkozó speciális rendelkezések, a devizaszerződések 2014. évi LXXVII.tv.-en alapuló módosulása (forintra váltása és kamatmódosítása) Hatályba lép 2015. február 1-én, kivéve 2015. január 31-én már forintalapú, a 2014. évi LXXVII. tv. hatálya alá tartozó és 2015. február 1-én még meg nem szűnt hiteleket, mert azok esetében ezen rendelkezések csak 2015. június 30-ával hatályosulnak. 19

26

i. A Takarékszövetkezet köteles a fogyasztóval(adóssal) megkötött devizaszerződés tekintetében a 2014. évi XL. törvény szerinti elszámolási határidőig, azaz 2015. április 30-áig az ezen szerződés alapján fennálló vagy az abból eredő teljes a 2014. évi XL. törvény alapján teljesített elszámolás alapján megállapított tartozást – ideértve a devizában felszámított kamatot, díjat, jutalékot és költséget is – a fordulónappal (2015. február 1.) az adott devizanem 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama közül a fogyasztó (Adós) számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintkövetelésre átváltani (a továbbiakban: forintra átváltás). ii. A devizaszerződés módosulásakor forintra átváltás esetén a Takarékszövetkezet csak a három hónapos BUBOR referencia-kamatlábhoz kötött kamatot alkalmazhatja. iii. A referencia-kamatláb második kamatperiódusának első napját a 2014. évi LXXVII.tv. 11.§ (3) bekezdése szerint kell meghatározni. iv. A kamatfelár az eredeti kamatfelár (eredeti kamatfelár: az eredeti induló kamat és a kölcsönösszeg folyósításának hónapjában az adott devizára érvényes három hónapos londoni bankközi kamatláb számtani átlagának különbsége) azzal, hogy nem lehet kevesebb, mint 1%, de lakáscélú devizaszerződés esetén a 4,5%, nem lakáscélú devizaszerződés esetén a 6,5%-ot nem haladhatja meg. Ha a devizaszerződés %-ban meghatározott eredeti induló kezelési költséget (eredeti induló kezelési költség: a szerződésben meghatározott, illetve a kedvezményes időszak lejártát követően a szerződés részéve vált kezelési költség), akkor a 4,5%-os és a 6,5%-os kamatfelár maximumot az eredeti induló kezelési költség százalékpontjával csökkentett mértékben kell figyelembe venni. v. A szerződésmódosulással megállapított induló kamat nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot (eredetileg számítható kamat: az eredeti induló kamat és a 2014. július 19. napján az adott devizaszerződésben alkalmazott ügyleti kamat közül az alacsonyabb kamat), kivéve, ha ez a kamat alacsonyabb, mint jelen 2/C.4. pont ii., iii., és iv. alpontjai alapján meghatározható legkisebb induló kamat. vi. Az Adós a devizaszerződés módosuló rendelkezéseinek kézhez vételét követő harminc napon belül a Takarékszövetkezetnél írásban – az 58/2014. (XII.17.) MNB rendeletben meghatározott tartalommal és formában – kezdeményezheti a 2/C.4. pont i. alpontja szerinti forintra átváltás és 2/C.4. pont ii.-v. alpontjai szerinti kamatszabályok alkalmazásának mellőzését a 2014. évi LXXVII. tv. 12.§-ában meghatározottak szerint. vii. Ha a devizaszerződés a 2014. évi LXXVII.tv. szerint forint alapú fogyasztói jelzáloghitelszerződésre módosul, az Adós a módosulást követő 60 napon belül a forint alapú fogyasztói jelzáloghitel-szerződését felmondhatja. viii. A vii. pont szerinti felmondás esetén a fogyasztónak (Adósnak) a felmondást követő 90 napon belül meg kell fizetnie a Takarékszövetkezet részére a felmondott szerződés alapján fennálló valamennyi tartozását. ix. A devizaszerződés forintra átváltása esetén a a 2/B.2., 2/B.11. és 2/C.5. pontok nem alkalmazhatóak, egyebekben a 2/A.,2/B. és 2/C. pontokban foglaltak alkalmazandóak. 2/C.5. A nem jelzálogjog fedezete mellett nyújtott deviza vagy devizaalapú, illetve a forintalapú fogyasztói hitelszerződésre vonatkozó speciális rendelkezések: A jelen 2/C.5. pont szerinti fogyasztói hitelszerződés esetében a 2014. évi LXXVII.tv. szerinti fordulónaptól alkalmazható induló kamat, kamatfelár nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot, kamatfelárat (eredetileg számítható kamat, kamatfelár: az eredeti induló kamat és a 2014. július 19. napján az adott fogyasztói hitelszerződésben alkalmazott ügyleti kamat (kamatfelár) közül az alacsonyabb kamat). Egyebekben jelen

27

2/C.5. pont szerinti hitelszerződések vonatkozásában a 2/B.2., 2/B.11. és 2/C.4. pontok nem alkalmazhatóak, egyebekben az 2/A.,2/B. és 2/C. pontokban foglaltak alkalmazandóak. 3. 4.

20

5.

22

6.

Egyéb jutalékok, díjak, költségek módosítása és automatikus módosulása

21

6.1. 6.2. 6.3.

23

24

6.4. 6.5. A költség és díj egyoldalú módosításával kapcsolatos egyes rendelkezések 2004. május 1-ét követően megkötött és 2015. február 1-én még meg nem szűnt, a 2014. évi XL.tv. hatálya alá nem tartozó fogyasztói kölcsönszerződések esetén 6.5.1. A Takarékszövetkezet a kamaton kívül az Adós terhére csak olyan költséget állapíthat meg és módosíthat - annak növekedésével arányosan – az Adós számára hátrányosan, amelyet a szerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és az Adóssal, Biztosítéknyújtóval való kapcsolattartás során közvetlenül az Adós, Biztosítéknyújtó érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben az Adósra, Biztosítéknyújtóra áthárítható módon merült fel. 6.5.2. A Takarékszövetkezet a kamaton kívül díj fizetését - ide nem értve a kölcsön folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint az Adós általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében az Fhtv. szerint megállapítható díjat - a hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthet ki, és e díjat legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelheti. 6.5.3. A Takarékszövetkezet a költséget annak felmerülésekor, a díjat pedig évente egy alkalommal, április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja. 26 6.5.4. A Takarékszövetkezet az Adós számára kedvező díj és költségváltozást is érvényesíti a jelen 6.5. pont szerinti módon és időben. 25

A X. fejezet 3. pontja figyelemmel az Fhtv. 34.§-ára 2015. február 1–én hatályon kívül helyezésre kerül, és a továbbiakban nem alkalmazható. 21 A X. fejezet 4. pontja figyelemmel az Fhtv. 34.§-ára 2015. február 1–én hatályon kívül helyezésre kerül, és a továbbiakban nem alkalmazható. 22 A X. fejezet 5. pontja figyelemmel az Fhtv. 34.§-ára 2015. február 1–én hatályon kívül helyezésre kerül, és a továbbiakban nem alkalmazható. 23 Ez a pont a 2004. május 1. után kötött a 2014. évi XXXVIII.tv. hatálya alá tartozó fogyasztói szerződések esetében semmis a Fővárosi Törvényszék 56.G.43.925/2014/6. sorszámú ítélete (deviza alapú szerződések), valamint a 2014. évi XXXVIII.tv. 4.§ (2) bekezdése (egyéb, a 2014. évi XXXVIII. tv. hatálya alá tartozó szerződések esetében) alapján, és emiatt a szerződés megkötésétől kezdve nem alkalmazható, kivéve: 2014. július 26-át követően kötött deviza alapú hitelszerződések, valamint 2010. november 26-átkövetően kötött forint alapú hitelszerződések, de ezek esetében pedig a Takarékszövetkezet ezen pont szerinti rendelkezést 2015. február 1étől nem alkalmazza. 24 A X. fejezet 6.2.-6.4. pontjai 2015. február 1. napjától a 2009. évi CLXII. törvény rendelkezései alapján nem alkalmazhatóak. 25 Hatályba lép 2015. február 1-én 26 Első alkalommal 2016. április 1-ével. 20

28

6.5.5. A szerződés szerint százalékos arányban meghatározott díjak a hitel pénznemében, a tételesen meghatározott díjak és költségek pedig csak forintban állapíthatók meg. 6.6. A 2015. február 1-ét megelőzően a hitelszerződés részévé vált, tételesen meghatározott költségeken, díjakon túl a Takarékszövetkezet újabb díjat, költséget nem állapíthat meg. A korábban megállapított költségek, díjak tekintetében a Takarékszövetkezet a továbbiakban ezen szerződések vonatkozásában az egyoldalú díj és költségmódosítás esetén a 6.5. pontját alkalmazza, figyelemmel az Fnyhtv. 33.§ (5) bekezdésére is. 27

6.7. A 6.5. és 6.6. pontokban meghatározott rendelkezések hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó hitelre is alkalmazandóak. 28

6.8. Amennyiben a fogyasztói hitelszerződés érintett a 2014. évi XL. törvény szerinti elszámolással és 2015. február 1. napján még nem szűnt meg, úgy a fenti 6.5.-6.7. pontok rendelkezéseit – figyelemmel az Fnyhtv. 33.§ (8) bekezdésére is – a 2014. évi LXXVII.tv. 9.§-a szerinti eltéréssel kell alkalmazni 29

7.

30

7/A. A hitel költségeinek módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettség 2015. február 1. napjától a 2004. május 1. napját követően megkötött, 2015. február 1. napjáig meg nem szűnt fogyasztói hitelszerződések vonatkozásában 31

7/A.1. A hitel kamatfeltételeinek módosítása esetén a Takarékszövetkezet - a 7/A.3 és 7/A.4. pontok, valamint 7/A.7. és 7/A.8. pontok szerinti kivétellel - a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal köteles tájékoztatni a fogyasztót (Adóst). a) az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről, b) a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről a 7/A.5. pontban meghatározott módon. 7/A.2. A kamaton kívüli díj vagy költség módosítása esetén - a 7/A.3 pont, valamint 7/A.7. és 7/A.8. pontok szerinti kivétellel - a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 nappal kell a Adóssal közölni a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét és a 7/A.1.b) pont szerinti tájékoztatást a 7/A.5. pontban meghatározott módon. 7/A.3. Állami kamattámogatással nyújtott hitel esetén a hitelkamatot, díjat vagy költséget érintő módosítást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal hirdetményben kell közzétenni. 7/A.4. A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a felek 7/A.1. pontban foglaltaktól eltérően – figyelemmel a X.1. pont 4. bekezdésére is – a Takarékszövetkezet az Adóst rendszeresen a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról. A referencia kamat változása és az erről való tájékoztatás nem minősül a kölcsönszerződés Takarékszövetkezet általi egyoldalú módosításának. Hatályba lép 2015. február 1-én Hatályba lép 2015. február 1-én 29 Hatályba lép 2015. február 1-én, kivéve 2015. január 31-én már forintalapú, a 2014. évi LXXVII. tv. hatálya alá tartozó és 2015. február 1-én még meg nem szűnt hiteleket, mert azok esetében ezen rendelkezések csak 2015. június 30-ával hatályosulnak. 30 Ezen pont 2015. február 1. napjától a 2004. május 1. után kötött 2009. évi CLXII.tv. hatálya (Fnyhtv.) alá tartozó szerződések esetén nem alkalmazható, mert ezen törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 31 Hatályba lép 2015. február 1-én 27 28

29

7/A.5. Ha a hitelszerződés elektronikus okirati formában kerül megkötésre, akkor a) a költség és díj módosulására vonatkozó tájékoztatás elektronikus úton is teljesíthető, b) a kamatváltozásra vonatkozó tájékoztatás papíron vagy más tartós adathordozón teljesíthető azzal, hogy a közlési határidő nem vagy késedelmes teljesítése - az Adós számára hátrányos módosítás esetén - jogvesztő. 7/A.6. A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a fogyasztók számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé kell tenni. 7/A.7. Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számla szerződéshez kapcsolódó hitelre a 7/A.1. és 7/A.2. pontokat nem kell alkalmazni. A fizetési számlához kapcsolódó olyan hitelkeretre, amely alapján nyújtott kölcsönt három hónapon belül vagy a Takarékszövetkezet felszólítására vissza kell fizetni a 7/A.3. és 7/A.6. pontokat nem kell alkalmazni. 7/A.8. Hitelkártya-szerződés vagy fizetési számla szerződéshez kapcsolódó hitelre vonatkozó szerződés 2/A.1. szerinti egyoldalú módosításáról annak hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal kell értesíteni az Adóst a 7/A.5. pont szerinti módon. 7/A.9. Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén az ügyleti kamat és az azon kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás az Adós számára kedvezőtlen módosítása esetén a Takarékszövetkezet a módosítás hatályba lépését megelőző tájékoztatás az Fnyhtv. 19.§ (5) bekezdése szerint kell, hogy megtörténjen. 7/B. A hitelszerződés egyoldalú módosítása miatti felmondásra vonatkozó rendelkezések 2015. február 1. napjától a 2004. május 1. napját követően megkötött, 2015. február 1. napján meg nem szűnt fogyasztói hitelszerződések vonatkozásában 32

7/B.1. Ha a hitelszerződésben meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke a Takarékszövetkezet általi egyoldalú módosítás következtében az újabb kamatperiódusban a fogyasztóra (Adósra) nézve hátrányosan változik, a fogyasztó (Adós) a hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. 7/B.2. A 7/B.1. pont szerinti felmondást a fogyasztónak (Adósnak) a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a Takarékszövetkezettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a fogyasztó (Adós) a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Takarékszövetkezet részére teljesítse. 7/B.3. A hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződés feltételeinek (kamat, kamatfelár, díj, költség) egyoldalú módosítása esetén az Adós a szerződést 30 napos határidővel költség- és díjmentesen akkor is felmondhatja, ha a szerződést határozott időre kötötték. A felmondás akkor érvényes, ha az Adós a felvett hitelösszeget és annak a visszafizetés időpontjáig felszámítható szerződés szerinti hitelkamatait a felmondási határidő leteltéig a Takarékszövetkezetnek visszafizeti. Ezen 7/B.3. pont szerinti hitelszerződések esetében a 7/B.1. és 7/B.2. pontokat nem kell alkalmazni. 7/B.4. A 7/B.3 pont alá nem tartozó hitelszerződések vonatkozásában a díj és költség Takarékszövetkezet általi, az Adós számára történő kedvezőtlen egyoldalú módosítása esetén a 7/B.3. pontban foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy a felmondás érvényességéhez a 7/B.2. pont szerinti feltétel Adós általi teljesítése is szükséges.

32

Hatályba lép 2015. február 1-én

30

8.

2012. április 01-ét követően ingatlan fedezete mellett kötött kölcsönszerződések megkötése, módosítása 8.1. Adóssal, 2012. április 01-ét követően kötött jelzáloghitel-szerződés esetén a Takarékszövetkezet az Adós szerződésszerű teljesítése esetén nem számíthat fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget, és a szerződés megkötésekor nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot. 8.2. A Takarékszövetkezet – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor az általa alkalmazott ügyleti kamat mértékét referencia-kamatlábhoz kötve határozza meg. A Takarékszövetkezet által a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet alapján kamattámogatással nyújtott kölcsönök kamatának mértékének megállapítására a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezések, valamint az ÁSZF XII. fejezetének 3.1. pontja az irányadóak. A Takarékszövetkezet az Otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011 (XII.29.) Korm. Rendelet alapján nyújtott kölcsönök kamat mértékének megállapítására a 341/2011 (XII.29.) Korm. rendeletben fogalt rendelkezések, valamint az ÁSZF XII. fejezetének 3.2. pontja az irányadóak. Állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal hirdetményben teszi közzé a Takarékszövetkezet. 8.3. Referencia-kamatlábhoz ügyleti kamatot tartalmazó jelzáloghitel-szerződésekre vonatkozó különös szabályok 33 8.3.1. 8.3.2. A referencia-kamatláb a) forinthitelnél a 3 havi, 6 havi vagy a 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam, b) euróhitelnél vagy euró alapú hitelnél a 3 havi, 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR c) svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3 havi, 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR. 8.3.3. A kamat mértékét a választott referencia-kamatláb futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referenciakamatlábhoz igazítani. 34 8.4. 35 8.5. 36 8.6. A X. fejezet 8.1 pontjában meghatározott jelzáloghitel-szerződések esetében a X. fejezet rendelkezéseiből kizárólag az 1., 2/A.1., 2/B. 2/C.1. 2/C.2. 2/C.3. és 2/C.5., 6.5-6-8., 7/A-7/B, 8.1.,8.2., 8.3.2., 8.3.3., 9. és 11. pont alkalmazandó.

37

8.7.

9.

A szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható.

Ez a pont a 2004. május 1. után kötött a 2014. évi XXXVIII.tv. hatálya alá tartozó fogyasztói szerződések esetében semmis a Fővárosi Törvényszék 56.G.43.925/2014/6. sorszámú ítélete, valamint a 2014. évi XXXVIII.tv. 4.§ (2) bekezdése alapján, és emiatt a szerződés megkötésétől kezdve nem alkalmazható. Kivéve 2014. július 26át követően kötött deviza alapú hitelszerződések, valamint 2010. november 26-átkövetően kötött forint alapú hitelszerződések, de ezek esetében pedig a Takarékszövetkezet ezen pont szerinti rendelkezést 2015. február 1étől nem alkalmazza. 34 Ezen pont helyett 2015. február 1. napjától az Fnyhtv. rendelkezései alapján jelen fejezet 6.5-6.8. pontjai alkalmazandóak. 35 Ezen pont 2015. február 1. napjától nem alkalmazható, mert a Hpt. 280.§-a hatályon kívül helyezésre került.. 36 Módosítás hatályba lép 2015. február 1-én 37 Ez a pont a 2012. április 1-étől kötött szerződések vonatkozásban már nem került alkalmazásra. 33

31

Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait. 10.

38

11. Lakáscélú hitel- kölcsönszerződés esetén a futamidő hosszabbításért a Takarékszövetkezet nem jogosult semmilyen általa megállapított díjat, jutalékot vagy költséget felszámolni, ha futamidő hosszabbításra öt éven belül nem került sor. Lakáscélú hitel- kölcsönszerződés esetén, amennyiben Adós legalább 90 napos fizetési késedelemben van, az Adós a futamidő alatt egy alkalommal kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel, amely kezdeményezést a Takarékszövetkezet csak alapos okkal tagadhat meg. Ez esetben sem jogosult a futamidő hosszabbításért a Takarékszövetkezet semmilyen általa megállapított díjat, jutalékot vagy költséget felszámolni Jelen pont szerinti rendelkezéseket a 2014. február 1-ét követően kezdeményezett futamidőhosszabbításra valamennyi, fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitel vagy kölcsön esetén is alkalmazni kell. 12. A fizetési kötelezettséget tartósan nem teljesítő devizakölcsön-adósok devizakölcsön-szerződése alapján fennálló fizetési kötelezettségének forintra váltása 12.1. A Takarékszövetkezet köteles 2012. augusztus 31. napjáig az Adóssal kötött és fel nem mondott devizakölcsön-szerződés alapján fennálló, vagy abból eredő teljes követelést a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. május 15. és 2012. június 15. között irányadó középárfolyamok átlagán forintban fennálló követelésre átváltani, ha a) a forintban fennálló követelésre történő átváltásra korábban még nem került sor, b)a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló (a kölcsönszerződés alapján jelzáloggal terhelt) ingatlan, több ingatlan esetén az ingatlanok együttes értéke nem haladta meg a 20 millió forintot, c) a követelésből legalább 78 ezer forint összegű esedékessé vált rész tekintetében az Adós késedelme 2011. szeptember 30-án már meghaladta a kilencven napot, és azóta is folyamatosan fennáll, d) a devizakölcsön-szerződés alapján jelzáloggal terhelt ingatlanra, több ingatlan esetén egyik ingatlanra sincs az ingatlan-nyilvántartásban végrehajtási jog bejegyezve, és e) a hiteladós a Takarékszövetkezet részére 2012. május 15-ig írásban nyilatkozik arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt. 12.2. A Takarékszövetkezet köteles a forintra történő átváltás napján a fennálló, értékvesztés, illetve céltartalék figyelembe vétele nélkül megállapított követelése – ideértve különösen a már esedékessé vált kamatot, költséget és díjat is – értékének 25%-ét elengedni. 12.3. A még fel nem mondott devizakölcsön-szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettség forintra történő átváltására vonatkozó szerződésmódosításra az 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 210/B. §-ában foglaltakat is alkalmazni kell azzal, hogy a Takarékszövetkezet az Adós jelen ÁSZF X. fejezet 12.1. pontjának e) alpontja szerinti nyilatkozata esetén jogosult a szerződés – futamidőt nem érintő – módosítására. 12.4. A Takarékszövetkezet a jelen ÁSZF X. fejezet 12.1. pontjának a)- d) pontjában foglaltaknak megfelelő Adóst postai úton vagy más a szerződésben meghatározott tartós adathordozón 2012. április 15. napjáig köteles értesíteni a forintra történő átváltás, valamint a tartozás egy része elengedésének lehetőségéről azzal, hogy a jelen ÁSZF X. fejezet 12.1. pontjának e) alpontja Ez a pont a 2004. május 1. után kötött a 2014. évi XXXVIII.tv. hatálya alá tartozó fogyasztói szerződések esetében semmis a Fővárosi Törvényszék 56.G.43.925/2014/6. sorszámú ítélete (deviza alapú szerződések), valamint a 2014. évi XXXVIII.tv. 4.§ (2) bekezdése (egyéb, a 2014. évi XXXVIII. tv. hatálya alá tartozó szerződések esetében) alapján, és emiatt a szerződés megkötésétől kezdve nem alkalmazható, kivéve: 2014. július 26-át követően kötött deviza alapú hitelszerződések, valamint 2010. november 26-át követően kötött forint alapú hitelszerződések, de ezek esetében pedig a Takarékszövetkezet ezen pont szerinti rendelkezést 2015. február 1étől nem alkalmazza. 38

32

szerinti nyilatkozatát tegye meg. A Takarékszövetkezet az értesítésben tájékoztatja az ügyfelet a szerződés jelen ÁSZF X. fejezetének 12.3. pontja szerinti módosítását követően fennálló tartozás várható mértékéről, várható törlesztőrészletről, valamint arról, hogy a jelen ÁSZF X. fejezet 12.1. pontjának e) alpontja szerinti nyilatkozat megadásával az Adós hozzájárul a kölcsönszerződése módosításához. 12.5. A forintra történő átváltással, valamint a követelés 25%-ának elengedésével összefüggésben a Takarékszövetkezet az Adóssal szemben díjat, költséget nem számíthat fel. 12.6. Jelen ÁSZF X. fejezet 12. pontja alkalmazásában „devizakölcsön”: a természetes személy, mint adós vagy adóstárs és a Takarékszövetkezet között létrejött olyan kölcsönszerződés alapján fennálló tartozás, amelynél a) a kölcsön nyilvántartási pénzneme euró, svájci frank vagy japán jen, b) a törlesztési kötelezettséget az adós forintban teljesíti, és c) a kölcsön fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog, vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. Törvény 44.§-a alapján vállalt állami készfizető kezesség. 13. A 2011. évi LXXV. törvénynek (árfolyamgát törvény) a devizakölcsön törlesztési árfolyamának rögzítésére és a gyűjtőszámla hitelkeret-szerződésre, valamint a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályait az ezen pont szerinti eltérésekkel kell alkalmazni 13.1. Az árfolyamgáttal és a 2014. évi LXXVII. törvény alapján a forintra átváltással egyaránt érintett fogyasztói hitelszerződés esetében a 2015. február hónapban esedékes törlesztőrészlettől kezdve az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapban esedékes törlesztőrészletig, a törlesztőrészlet - az e törvény alapján számítható kamatváltozásból eredő törlesztőrészlet-növekedés kivételével - nem haladhatja meg a 2015. januárjában esedékes törlesztőrészletet. 13.2. Az árfolyamgáttal érintett fogyasztói hitelszerződés esetében, ha a 2014. évi XL. törvény (elszámolási törvény) 12. §-ában meghatározott elszámolást követően forintban kifejezett gyűjtőszámlahitel-tartozás marad fenn, a gyűjtőszámla hitelkeret-szerződésekre és a gyűjtőszámlahitelre a 2015. február 1-ét megelőző napon hatályos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a fordulónaptól a gyűjtőszámlahitel - az árfolyamgát törvényben meghatározott, a gyűjtőszámlahitel terhére felszámolható kamat kivételével - nem növekedhet. 13.3. A Takarékszövetkezetnek a 13.1. pontban meghatározott fogyasztói hitelszerződésben a hátralévő futamidőt úgy kell megállapítania, hogy az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapot követően esedékes törlesztőrészletek nem haladhatják meg az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapban esedékes törlesztőrészlet 115 százalékát, vagy ha ez a mérték nem biztosítható, akkor az Adós számára legkedvezőbb mértékű törlesztőrészletet. 13.4. A 13.3. pontban meghatározott törvény alapján módosuló futamidő megállapításának szabályai: a) A hitelszerződés futamidéjének módosulását azzal a feltétellel jogosult gyakorolni a takarékszövetkezet, hogy a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapig a három hónapos BUBOR és a kamatfelár megegyezik a forintra átváltás fordulónapján alkalmazott három hónapos BUBOR-ral, továbbá az Adós teljesíti törlesztési kötelezettségét, és a módosulásnál nem kell figyelembe vennie a 13.2. pont alapján fennmaradt tartozást. b) Ha a 13.4.a) pontban meghatározott módosulással nem biztosítható, hogy a fogyasztói hitelszerződés futamideje legfeljebb az Adós 75. életévének betöltéséig terjedjen, akkor a legkedvezőbb mértékű törlesztőrészlet elérése érdekében a futamidő - a c) pontban meghatározott kivétellel - az Adós 75. életévének betöltéséig hosszabbítható meg. c) A fogyasztói hitelszerződés futamideje csak akkor haladhatja meg az Adós 75. életévének betöltését, ha több Adós között van olyan, aki a futamidő alatt nem tölti be a 75. életévet. 39

39

Hatályba lép 2015. február 1-én

33

13.5. Az Adós a 13.1. pontban meghatározott fogyasztói hitelszerződések esetében - az árfolyamgát törvényben meghatározott rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapig - bármikor kezdeményezheti a fogyasztói hitelszerződés olyan módosítását, amely alapján a 13.1. pontban meghatározott időszak alatt is az ott meghatározott törlesztőrészletnél magasabb törlesztőrészletet fizet. A felek a kezdeményezés kézhezvételét követő harminc nap utáni első törlesztőrészlet esedékességétől a szerződést a kezdeményezésnek megfelelően módosítják.

XI. fejezet

HITELSZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, HITELSZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE

1.

A határozott idejű hitelszerződés megszűnik a hitelszerződésben meghatározott futamidő lejártával.

2.

2.1. Az Adós a hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel még nem került folyósításra, ugyanezen időpontig díjmentesen felmondhatja a hitelszerződést, ha a hitelt már folyósították részére. Ha az Adós az Fnyhtv. 6. § és 7. § szerinti tájékoztatást a 8. § alapján a szerződéskötést követően kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát az előzőektől eltérően a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napig gyakorolhatja. 2.2. Az elállási (felmondási) jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha az Adós az erre vonatkozó nyilatkozatát a határidő lejártáig – a szerződésben meghatározottaknak megfelelően – postára adja vagy egyéb igazolható módon azt a Takarékszövetkezetnek elküldi. 2.3. Az Adós az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a szerződés szerint megállapított hitelkamatot a Takarékszövetkezetnek visszafizetni. 2.4. Az Adós elállása esetén a Takarékszövetkezet a jelen fejezet 2.3. pont szerinti összegen kívül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód. 2.5. Az Adós elállási jogának gyakorlása azt a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a Takarékszövetkezet által vagy egy harmadik fél és a hitelező előzetes megállapodása alapján a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.

3.

A határozatlan idejű hitelszerződést az Adós 15 napos felmondási idejű rendes felmondással, míg a Takarékszövetkezet 2 (kettő) hónapos felmondási idővel, indokolás nélkül megszüntetheti.

4.

Az Adós jogosult a határozott idejű hitelszerződést is 15 napos felmondási idejű rendes felmondással felmondani, amennyiben a fennálló tartozás teljes összegét – ideértve felmondási idő végéig esedékessé váló felmerülő költségeket, díjakat, jutalékokat, kamatokat is – a Takarékszövetkezet részére megfizetni oly módon, hogy az legkésőbb a felmondásnak a Takarékszövetkezet általi közléséig kiegyenlítésre kerüljön. Amennyiben az Adós él ezzel a jogával a Takarékszövetkezet a szerződésben meghatározott hiteldíjat arányosan csökkenti, azaz a Takarékszövetkezet a tartozás visszafizetése esetén a visszafizetés időpontját követő eredeti futamidőre nem számít fel további kamatot, díjat, költséget.

34

5.

A Takarékszövetkezet a 2014. március 15-ét megelőzően kötött hitelszerződések vonatkozásában azonnali hatályú rendkívüli felmondással felmondhatja a szerződést, amennyiben 5.1. az Adós fizetési késedelme esetén a fizetési felszólítás ellenére a felszólításban megjelölt határidőig sem tesz eleget, vagy csak részben tesz eleget fizetési kötelezettségének. 5.2.

a hitelnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen;

5.3.

az Adós a hitelösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja;

5.4. az Adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot – figyelmeztetés ellenére – akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi; 5.5. a hitelre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az Adós a Takarékszövetkezet felszólítására nem egészíti ki; 5.6. az Adós vagyoni helyzetének romlása vagy az Adós, vagy a Biztosítéknyújtó fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; 5.7. az Adós más egyéb, az egyedi szerződésben szabályozott súlyos szerződésszegést követ el; 5.8.

az Adós hitelképtelenné válik;

5.9. az Adós a Takarékszövetkezetet a hitel összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette, amennyiben ez a hitel összegének a megállapítását befolyásolta, 5.10. amennyiben az Adós a folyósítási feltételeket legkésőbb a szerződés aláírását követő egy hónapon belül nem teljesíti, 5.11. az egyedi szerződés az 5.1. – 5.10. pontban felsorolt eseteken kívül egyéb esetben lehetővé teszi. A Takarékszövetkezet az 5.1. – 5.11. pont szerinti esetekben is csak abban az esetben élhet az azonnali hatályú felmondással, amennyiben az Adós a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy egyéb szerződésszegést követ el, és a Takarékszövetkezet írásban felszólítja az Adóst a szerződésszerű teljesítésre, és az Adós az írásbeli felszólításnak az abban megjelölt határidőig nem tesz eleget. A Takarékszövetkezet jogosult a felmerülő költségeit és kárát és az Adóssal szemben érvényesíteni, továbbá a szükséges intézkedéseket megtenni a követelés behajtása érdekében. 5.12. Az Adóssal, mint fogyasztóval kötött kölcsönszerződés felmondását megelőzően – amennyiben a felmondást a szerződés keltététől függetlenül a Takarékszövetkezet 2012. december 9. napját követően kezdeményezi – a Takarékszövetkezet az Adósnak, valamint a szerződésben kezesként részt vevő személynek, továbbá - ha a zálogfedezetet nem a hitelfelvevő nyújtja - a zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja az Adós, valamint a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén növekvő kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre. 40 A kölcsönszerződés felmondását a pénzügyi intézmény a fogyasztónak és a kezesnek, valamint 2015. február 1. napjától megküldött felmondás esetén a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek is megküldi. A felmondás megküldésének igazolása a pénzügyi intézményt terheli.

40

Módosítás hatályba lép 2015. február 1-én

35

5.13. Jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően a Takarékszövetkezet az 5.12. pont szerinti írásbeli fizetési felszólítással egyidejűleg az 5.12. pont szerinti tájékoztatás mellett bemutatja a szerződés megkötésétől kezdődően az egyes évekre összesítve – az Adós külön kérésére havi bontásban – az Adós által teljesített törlesztő részletek, a visszafizetett tőkeösszeg, az elszámolt kamat, késedelmi kamat és egyéb költségek, továbbá a tőkésített kamat és fennálló tartozás alakulását. Jelen 5.13. pont szerinti rendelkezést a 2014. január 1-ét megelőzően kötött jelzáloghitelszerződések esetén 2014. március 1-ét követő felmondások esetén kell alkalmazni. Az azonnali hatályú, illetve rendkívüli felmondás esetén minden még fennálló tartozás lejárttá és esedékessé válik. 5.14. A Takarékszövetkezet jogosult a 2014. március 14-ét követően kötött hitel-, illetve kölcsönszerződést rendkívüli felmondással megszüntetni, amennyiben a) az Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az Adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot; b) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az Adós a kölcsönösszeget nem erre a célra használja fel; c) az Adós a Takarékszövetkezetet megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; d) az Adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza; e) az Adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; f) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az Adós a Takarékszövetkezet felszólítására nem egészíti ki; vagy g) az Adós a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja. h) az Adós a folyósítási feltételeket legkésőbb a szerződés aláírását követő egy hónapon belül nem teljesíti, i) az egyedi szerződés az 5.14.a)-h) pontban felsorolt eseteken kívül egyéb esetben lehetővé teszi. A rendkívüli felmondás hatályosulásával kölcsönszerződés megszűnik.

a

felmondással

érintett

hitel-,

illetve

A Takarékszövetkezet az 5.14. a) – i) pont szerinti esetekben is csak abban az esetben élhet a rendkívüli felmondással, amennyiben az Adós a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy egyéb szerződésszegést követ el, és a Takarékszövetkezet írásban felszólította az Adóst a szerződésszerű teljesítésre, és az Adós az írásbeli felszólításnak az abban megjelölt határidőig nem tesz eleget. A Takarékszövetkezet jogosult a felmerülő költségeit és kárát és az Adóssal szemben érvényesíteni, továbbá a szükséges intézkedéseket megtenni a követelés behajtása érdekében. A Takarékszövetkezet jogosult a kölcsönszerződést az Adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes. A jelen pont szerinti eljárás betartása esetén a felek úgy tekintik, hogy a jelen pontban, illetve az egyedi szerződésben megjelölt szerződésszegés következtében a Takarékszövetkezetnek a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt. A jelen 5.14. pont szerinti felmondás vonatkozásában az 5.12. és 5.13. pontok is megfelelően alkalmazandóak.

36

5.15. A 2014. március 15-ét követően kötött szerződések vonatkozásában a felmondás érvényességéhez a jogosult köteles megjelölni a felmondás okát, ha ez a jog több okból megilleti. A jogosult a megjelölt felmondási okról másikra térhet át. 5.16. Csak a hitelszerződést érintő felmondás az az alapján megkötött kölcsönszerződést nem szünteti meg. 5.17. Az 5.12. és 5.13 pontok szerinti a tájékoztatási kötelezettséget nem kell alkalmazni azon felmondásokra, amelyek 2015. február 1-ét követően kerülnek megküldésre és fizetési számlához kapcsolódó olyan hitelkeretre vonatkoznak, amely alapján nyújtott kölcsönt három hónapon belül vagy a Takarékszövetkezet felszólítására kell visszafizetni. 41

6.

Az ügyleti kamat, késedelmi kamat, díj, költség Adós számára kedvezőtlen módosítása esetén – referencia kamatlábhoz kötött kamat esetén a referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével – az Adós a módosítás hatálybalépése előtt jogosult a szerződés felmondására. Amennyiben az Adós a megváltozott kondíciókat nem fogadja el, és arról a Takarékszövetkezetet írásban értesíti, azt a szerződő felek az Adós általi, a módosítás hatálybalépésének napjával történő felmondásnak tekintik. Adós esetében az ezen okból benyújtott felmondás díjmentes. 42Ezen felmondással kapcsolatos további szabályokat a X. fejezet 7/B. pontban foglalt rendelkezései tartalmazzák.

7.

A hitelszerződés megszüntetése esetén a Takarékszövetkezet jogosult a szerződésben rögzített igényeit érvényesíteni.

8.

A Takarékszövetkezet az Adóssal kötött lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés Takarékszövetkezet általi felmondását követő 90. napot követően a Takarékszövetkezet az Adós nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamat és kezelési költség mértékű késedelmi kamatot, díjat, költséget vagy jutalékot számíthat fel. Amennyiben Takarékszövetkezet az Adóssal kötött olyan lakáscélú, devizalapú hitel- vagy kölcsönszerződést mond fel, amely felmondása esetén a fennálló tartozás forintban történő meghatározását írja elő, úgy a Takarékszövetkezet általi felmondását követő 90. napot követően a Takarékszövetkezet az Adós nem teljesítése miatt a felmondás napján érvényes ügyleti kamat és kezelés költség mértékű késedelmi kamatot, díjat, költséget vagy jutalékot számíthat fel. A 2010. november 27-ét megelőzően felmondott fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre a fentieket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kilencven napos időtartamot 2010. november 27-étől kell számítani. A fentiek nem vonatkoznak a Takarékszövetkezetet nem a hitel- illetve kölcsönszerződés, hanem a jogszabályok alapján megillető kamatokra, költségekre, díjakra vagy jutalékokra. A 2014. január 1. napjától hatályba lépett rendelkezések következtében lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződésnek minősülő, 2014. január 1-ét megelőzően kötött szerződések esetében a 2014. január 1-ét követően való felmondása esetén is jelen pontban meghatározott rendelkezések alkalmazandóak.

9.

A hitelszerződés megszűnése, illetve megszüntetése esetén minden esetben a felek kötelesek egymással elszámolni.

10.

A felek a hitelszerződés megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatot írásban kötelesek megtenni az egyedi szerződésben rögzített értesítési címre.

41 42

Hatályba lép 2015. február 1-én Ezen rendelkezés 2015. február 1-ét követően kezdeményezett felmondásra alkalmazható.

37

FOGYASZTÓK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK FŐBB TÍPUSAI

XII. fejezet 1.

Személyi hitelek

A Takarékszövetkezet által kínált, jelen ÁSZF hatálya alá tartozó személyi hitelek: 1.1.

Személyi kölcsön 1.1.1.

A kölcsönigénylők köre:

Havi rendszeres jövedelemmel rendelkező, nagykorú, természetes személyek. 1.1.2. A kölcsön igényléséhez szükséges dokumentumok: 

kölcsönigénylési adatlap,



munkáltatói jövedelemigazolás a kölcsönigénylők és a kezesek részéről is,



nyugdíjas igénylő, vagy nyugdíjas kezes esetén o nyugdíjas igazolvány vagy a NYUFIG hivatalos tájékoztató levele a tárgyévi nyugdíj összegéről és o nyugdíj szelvény vagy a nyugdíj jóváírását bizonyító bankszámlakivonat, vagy banki igazolás



információs adatlap ügyfélminősítéshez a kölcsönigénylők és a kezesek részéről is,



ingatlan fedezet esetén 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap, továbbá térképmásolat vagy társasházi alapító okirat, lakásszövetkezeti alapszabály az ingatlan típusától függően (a tulajdoni lap és térképmásolat kedvező térítési díj megfizetése mellett kérhető le a Takarékszövetkezetnél),



Hitelkiváltás esetén szükséges o

o



az Adós által kiváltani kívánt kölcsönt nyújtó hitelező nyilatkozata a fennálló tartozás összegéről, valamint arról, hogy milyen devizanemben fogad el teljesítést, kivéve, ha ez a hitelező maga a Takarékszövetkezet az Adós által kiváltani kívánt kölcsönt nyilvántartó hitelező kötelezettségvállaló nyilatkozata arról, hogy az előző pont szerinti nyilatkozatában meghatározott összeg teljesítése esetén haladéktalanul kiadja a kiváltás céljából folyósított kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlant terhelő hitelező javára bejegyzett terhek (jelzálogjog, vételi jog, önálló zálogjog stb.) vonatkozásában a teher ingatlan-nyilvántartásból való törlésére vonatkozó nyilatkozatot, kivéve, ha ez a hitelező maga a Takarékszövetkezet

egyéb dokumentumok az egyedi hitelbírálat függvényében.

1.2. Azon személyi kölcsönök speciális szabályai, amelyek esetében kizárólag adós, és esetleg adóstárs kerül bevonásra 1.2.1.

A kölcsönigénylők köre:

38

Havi rendszeres jövedelemmel rendelkező, nagykorú, devizabelföldi természetes személyek, akik a Takarékszövetkezetnél legalább egy éves pozitív számlavezetési vagy hitelezési múlttal rendelkeznek. 1.2.2. A kölcsön igényléséhez szükséges dokumentumok (a fenti 1.1.2. pontban felsoroltakon túl) 

2.

Az igénylők nevére vagy a bejelentett állandó, vagy bejelentett ideiglenes/ tartózkodási lakcímükre szóló, 2 különböző, legutóbbi közüzemi számla, valamint azok befizetését igazoló befizetési csekk, számlakivonat, vagy pénztárbizonylat, vagy a szolgáltató által kiállított igazolás, amely bizonyítja, hogy nincs az igénylőnek elmaradt tartozása,

Folyószámlahitelek

A Takarékszövetkezet által kínált, jelen ÁSZF hatálya alá tartozó lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó Fókusz folyószámlahitelek: 2.1. A lakossági bankszámlához kapcsolódó hitel nyújtására a Takarékszövetkezet a számlatulajdonossal külön lakossági bankszámla hitel-keretszerződést köt. 2.2. A lakossági bankszámlához kapcsolódó hitelkeret a Számlatulajdonos igényei alapján folyamatosan megújítható hitelkeret a lakossági bankszámlán. 2.3. A Fókusz Folyószámlahitelek igénylésének együttes feltételei: 2.3.1. A Számlatulajdonosnak és szükség esetén a Számla társtulajdonosának a jövedelmét igazolni kell, az alábbiakban írtaknak megfelelően. A hitelkeret éves felülvizsgálata során az Adós ezen igazolásokat a Takarékszövetkezet kérésére köteles bemutatni. Jövedelem igazolásához benyújtandó dokumentumok: 2.3.1.1. Alkalmazottak esetén: -

Munkáltatói jövedelemigazolás. Munkáltatói igazolás csak cégszerű aláírással fogadható el (társas vállalkozás tekintetében aláírási címpéldány is bekérhető). A munkáltatói igazoláshoz mellékletként csatolni kell a jövedelem jóváírását igazoló utolsó havi bankszámlakivonat másolatát, amelyre érkezik a munkabér vagy az utolsó havi bérjegyzéket, amennyiben készpénzben történik a jövedelem kifizetése.

-

NAV jövedelemigazolás, amennyiben az adós a) közeli hozzátartozójának alkalmazottja vagy segítő családtagja a munkáltatónak, vagy b) Bt., vagy Kft. személyesen közreműködő tagja.

-

Egyéni vállalkozó munkáltató vállalkozói igazolványa vagy egyéb a vállalkozói státuszt igazoló dokumentum, amennyiben annak benyújtását a Takarékszövetkezet előírja. 2.3.1.2. Nyugdíjasok, továbbá korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban részesülők esetén:

-

Nyugdíjas igazolvány illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő vagy a szolgálati járandóságban részesülő igazolványa, vagy a NYUFIG igazolása a státuszról és vagy a NYUFIG hivatalos tájékoztató levele, amely tartalmazza az adott évi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság (a továbbiakban együttesen: nyugdíj) összegét.

39

A nyugdíj összegének és tényleges kézhezvételének igazolására szolgáló dokumentum: a) az utolsó havi nyugdíj szelvény (postai) vagy b) az utolsó havi nyugdíj jóváírását bizonyító bankszámlakivonat, amelynek tartalmaznia kell a nyugdíjas törzsszámot is vagy c) amennyiben a Fókusz Takarékszövetkezetnél vezetett számlára érkezik a nyugdíj, akkor annak jóváírását igazoló forgalmi kivonatot kell nyomtatni és a hitelaktában elhelyezni. 2.3.1.3. Amennyiben a fogyasztó egyben egyéni vállalkozó is, úgy az egyéni vállalkozó esetén: -

-

egyéni vállalkozói igazolvány vagy egyéb a vállalkozói státuszt igazoló dokumentum NAV jövedelemigazolás Vámhatósági nyilatkozat, vagy vámhatósági igazolás arról, hogy nincs a Vámhatóság felé tartozása (Vámhatósági igazolást kell benyújtani akkor, ha a vállalkozó jövedéki adó köteles tevékenységet és/vagy külkereskedelmi tevékenységet végez) Vámhatósági igazolás vagy nyilatkozat helyett elfogadható az úgynevezett együttes NAV igazolás is, amely egy dokumentumban igazolja, hogy az ügyfélnek nincs se lejárt adó se lejárt vámhatósági köztartozása 2.3.1.4. Amennyiben a fogyasztó egyben őstermelő is, úgy az őstermelő esetén:

-

-

őstermelői igazolvány NAV jövedelemigazolás Vámhatósági nyilatkozat, vagy vámhatósági igazolás arról, hogy nincs a Vámhatóság felé tartozása (Vámhatósági igazolást kell benyújtani akkor, ha az őstermelő jövedéki adó köteles tevékenységet és/vagy külkereskedelmi tevékenységet végez) Vámhatósági igazolás vagy nyilatkozat helyett elfogadható az úgynevezett együttes NAV igazolás is, amely egy dokumentumban igazolja, hogy az ügyfélnek nincs se lejárt adó se lejárt vámhatósági köztartozása

A Takarékszövetkezet jogosult a jövedelemigazolás kérésétől eltekinteni és a jövedelmet igazoltnak tekinteni a számlára érkező munkabér és/vagy nyugdíj alapján, amely esetben jövedelemként a hitelkérelem benyújtását illetve a hitelkeret éves felülvizsgálatát megelőző 3 naptári hónap rendszeres - munkabérből és nyugdíjból származó - jóváírásainak egy havi átlaga vehető figyelembe igazolt jövedelemként. 2.4. Fókusz I. folyószámla-hitel igénylésének további feltétele: 2.4.1.

A számlatulajdonos legalább 3 hónapja rendelkezik Takarékszövetkezetnél vezetett lakossági bankszámlával.

a

2.4.2.

A lakossági bankszámlaszerződés megkötését megelőzően legalább három hónapon keresztül a lakossági bankszámlára rendszeres jóváírás érkezett.

40

2.5. Fókusz II. folyószámla-hitel 2010.09.10-től nem igényelhető, de az ezen időpontig befogadott szerződések meghosszabbítása és keretcsökkentése a továbbiakban is lehetséges.

2.6. A hitelkeret megítélésének további feltételeit belső szabályzataiban határozza meg a Takarékszövetkezet. 2.7. A hitelkeret összegének megállapítása a Számlatulajdonos fizetőképességétől függ az alábbiak szerint: 2.7.1.

Fókusz I. folyószámlahitel esetén a hitelkeret maximális összege a hitelkérelem benyújtását illetve a hitelkeret éves felülvizsgálatát megelőző három naptári hónap rendszeres jóváírásainak egy havi átlaga lehet, de nem haladhatja meg a Számlatulajdonos és a Társtulajdonos igazolt nettó jövedelmei összegének 100%-át. A fentiektől eltérően - 2013.06.07. után igényelt vagy ezen időpontot követően a hitelkeretet érintő szerződésmódosítással módosított folyószámlahitelek esetében - a hitelkeret maximális összege a hitelkérelem benyújtását illetve a hitelkeret éves felülvizsgálatát megelőző 3 naptári hónap rendszeres - munkabérből és/vagy nyugdíjból származó - jóváírásainak egy havi átlagának kétszerese is lehet, amennyiben a hitelkérelem benyújtását (illetve a hitelkeret éves felülvizsgálatát) megelőzően legalább már 12 naptári hónapja rendszeresen érkezett a bankszámlára munkabér és/vagy nyugdíj.

A hitelkeret maximumát a mindenkori hirdetmény tartalmazza. 2.8. A hitelkamat mértéke változó, melyet a Takarékszövetkezet Hirdetményben tesz közzé. A hitelkamat és egyéb díjak összegét a Takarékszövetkezet minden hó végén számolja fel. A kamat mértékét a Takarékszövetkezet jogosult egyoldalúan módosítani a jelen Üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint. 2.9. Igénybe vett hitelkeret lejáratát a vonatkozó hatályos Hirdetmény rögzíti.

3.

A Takarékszövetkezet által kínált, jelen ÁSZF hatálya alá tartozó lakáshitelek 3.1. Fiatalok, valamint a többgyermekes családok államilag támogatott lakáscélú kölcsöne 3.1.1. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok államilag támogatott lakáscélú kölcsöne keretében a központi költségvetésből kamattámogatást igényelhet: a) a magyar állampolgár, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy

41

e) menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik. 3.1.2. Lakás építéséhez, új lakás vásárlásához, lakás korszerűsítéséhez kamattámogatás akkor nyújtható, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának a kölcsönnel korszerűsítendő lakást kivéve lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, lízingbe vett lakása nincs, ilyen jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, önkormányzati tulajdonban lévő, illetve szolgálati jogviszonyhoz, vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs. Nem minősül ilyennek az a lakás, amelyben az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van, feltéve, hogy a tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, amelynek lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy amely a kölcsönkérelem benyújtását megelőzően több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén, haszonélvezettel terhelten került az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, kiskorú gyermekének vagy a vele együttköltöző családtagjának a tulajdonába, és a haszonélvező a lakásban lakik. építés és vásárlás esetén az eladó az igénylőnek nem a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, illetve 2013. január 1-ét követően benyújtott kérelem esetén az eladó az igénylőnek nem - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója, továbbá nem élettársa, és/vagy 2013. január 1-ét követően benyújtott kérelem esetén jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó eladó esetén az igénylő az eladóval nem áll tulajdonosi kapcsolatban. Lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban meghatározott céltól, vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás. 3.1.3. A 3.1.2. pontban foglalt feltételek teljesüléséről az igénylő, annak házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa és az együttköltöző családtag(ok) büntetőjogi felelősség mellett írásban kötelesek nyilatkozni. 3.1.4. A 3.1.2. pont szerinti, az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, lízingbe vett lakása nincs, illetve ilyen jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban feltételek nem alkalmazható arra a lakásra, a) amelyben az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb 50%os tulajdoni hányada van, feltéve, hogy a tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, b) amelynek lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy c) amely a kölcsönkérelem benyújtását megelőzően több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén, haszonélvezettel terhelten került az igénylőnek, házastársának,

42

élettársának, bejegyzett élettársának, kiskorú gyermekének vagy a vele együttköltöző családtagjának a tulajdonába, és a haszonélvező a lakásban lakik. 3.1.5. Nem magyar állampolgárokkal kapcsolatos egyes rendelkezések 3.1.5.1. A 2013. január 1-ét megelőzően benyújtott és ezen időpontot megelőzően a Kincstár által jogerősen el nem bírált elbírált kérelmek esetén - a kamattámogatás igénybevételéhez a nem magyar állampolgár igénylő köteles a) származási országának ingatlan-nyilvántartást vezető országos hatáskörű szerve (hatósága) által kiállított - az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó - hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtag(ok)nak származási országában lakástulajdona nincs, valamint b) írásban nyilatkozni arról, hogy a kamattámogatással építeni, vásárolni, korszerűsíteni kívánt lakásban lakóhelyet létesít. Nem kell az a) pontban foglaltakat alkalmazni, ha az igénylő a menekült jogállásával rendelkező személy. Házaspár, illetve bejegyzett élettárs igénylők esetében, ha a házastársak vagy bejegyzett élettársak egyike magyar állampolgár, az a) pontban foglaltakat nem kell igazolni. 2013. január 1-ét megelőzően benyújtott kérelem esetén a b) pont szerinti nyilatkozatot mind az építtető (vásárló), mind az eltartott köteles aláírni. 3.1.5.2. A 2013. január 1-ét követően benyújtott vagy ezen időpontot megelőzően benyújtott, de ezen időpontig a Kincstár által jogerősen el nem bírált elbírált kérelmek esetén a kamattámogatás igénybevételéhez - a menekült, az oltalmazott valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével - a nem magyar állampolgár igénylő köteles származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelős szerve által kiállított - az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó - hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtagjának származási országában lakástulajdona nincs. Nem kell a jelen pontban foglaltakat alkalmazni 2013. január 1-ét követően benyújtott vagy ezen időpontot megelőzően benyújtott, de ezen időpontig a Kincstár által jogerősen el nem bírált elbírált kérelmek esetén, ha az igénylő a menekült jogállásával rendelkező személy, és/vagy, ha házaspár, illetve bejegyzett élettárs igénylők esetében, ha a házastársak vagy bejegyzett élettársak egyike magyar állampolgár 3.1.5.3. A 2013. január 1-ét követően benyújtott kérelmek esetén a kamattámogatás igénybevételéhez - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével - a nem magyar állampolgár igénylő köteles teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozni arról, hogy a kamattámogatással építeni, vásárolni, korszerűsíteni kívánt lakásban lakóhelyet létesít. Ezen nyilatkozatot mind az építtető (vásárló), mind az eltartott köteles aláírni. 3.1.6 A kamattámogatás nyújtásának további feltételi

43

3.1.6.1. Az igénylő(k) és az együtt költöző(k) a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket - a korszerűsítés kivételével - az építési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használják fel. Az igénylő(k) és az együttköltöző(k) rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a kamattámogatásra irányuló kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakásának, illetve tulajdoni hányadának az eladási árát is, amely csökkenthető: a) az értékesített lakást terhelő és a lakás eladása érdekében egyösszegben visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással, b) a lakás eladása érdekében egy összegben kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével, c) a számlával igazolt ingatlan-közvetítői jutalék összegével, d) a kamattámogatásra irányuló kérelem benyújtását legfeljebb egy évvel megelőzően vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegével növelt vételárával, e) a kamattámogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának legfeljebb 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése a korábbi lakás eladását bejegyző földhivatali határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg, f) olyan számlával, szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa vásárolni kívánt, de végül a tulajdonába nem került lakás megszerzésére fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg, g) a lakásértékesítésből származó bevétel után megfizetett és az állami adóhatóság által igazolt személyi jövedelemadó összegével. 3.1.6.2. A kamattámogatással épített, vásárolt, korszerűsített ingatlanban a támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. 3.1.6.3. A nem értékesítés céljára épült és befejezett épület (lakás) tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost a kamattámogatások nem illetik meg. 3.1.6.4. Korszerűsítéshez csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni. 3.1.6.5. A kölcsön összege építés, vagy új lakás vásárlás esetén Budapesten és a megyei jogú városokban legfeljebb 12,5 millió forint, egyéb településeken legfeljebb 10 millió forint, lakás korszerűsítése esetén legfeljebb 5 millió forint, azonban a kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket, vételárat, korszerűsítési költségeket. A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének lejáratáig, de legfeljebb húsz évig nyújt támogatást. 3.1.7. A kamattámogatás mértéke új lakás felépítése, vagy vásárlása céljából többgyermekes támogatott személy esetén hat, vagy ennél több gyermek esetén a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban a XII. fejezet 3.1. pontjára vonatkozóan: Rendelet) szerinti állampapírhozam (a továbbiakban: állampapírhozam) 70 %-a, ennek hiányában a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet szerinti referenciahozam (a továbbiakban: referenciahozam) 70 %-a, öt gyermek esetén az állampapírhozam 64 %-a, ennek hiányában a referenciahozam 64 %-a, négy gyermek esetén az állampapírhozam 59 %-a, ennek hiányában a referenciahozam 59 %-a, három gyermek esetén az állampapírhozam 55 %-a, ennek hiányában a referenciahozam 55 %-a,

44

kettő gyermek esetén az állampapírhozam 52 %-a, ennek hiányában a referenciahozam 52 %-a, új lakás felépítése, vagy vásárlása céljából fiatal támogatott személy esetén az állampapírhozam 50 %-a, ennek hiányában a referenciahozam 50 %-a, lakás korszerűsítése esetén az állampapírhozam 40 %-a, ennek hiányában a referenciahozam 40 %-a, azzal, hogy amennyiben a támogatott által fizetendő, kamattámogatással csökkentett ellenszolgáltatás 6 % alá csökkenne, kamattámogatásként az a mérték vehető igénybe, ami az Adósok által fizetendő kamat, valamint a kölcsönszerződésre irányadó kezelési költség 6 %-os mértékének eléréséhez szükséges. -

3.1.8. Amennyiben a kölcsön törlesztése során a többgyermekes támogatott személy háztartásában élő eltartott gyermekek száma születés, örökbefogadás, hatósági vagy bírósági határozat alapján növekszik az adós, a házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs 45. életéve betöltése előtt, vagy a fiatal támogatott személy többgyerekessé válik az adós, a házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs 45. életéve betöltése előtt, úgy a kamattámogatást az erről szóló értesítés Bankhoz történő megérkezésétől számított második naptári hónaptól kezdődően a kölcsön futamidejéből hátralévő időszakra a magasabb gyermekszám alapján kell számítani. A támogatott kölcsön adósa a gyermekszám növekedéséről a személyi igazolvány, vagy a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával, illetve az örökbefogadást, vagy bírósági elhelyezést bizonyító okiratok bemutatásával igazolja vagy a Kincstár a családtámogatási adatbázisában szereplő adatok alapján az adósnak - a családtámogatási ellátás igénylésének vagy az azzal összefüggő adatközlésnek részeként is előterjeszthető - kérelmére elektronikusan értesíti. 3.1.9. A támogatott kölcsön adósának törlesztési terheit csökkentő ezen kamattámogatás havi összege legfeljebb az ügyleti, vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása, vagy egy havi törlesztőrészletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része. 3.1.10. Támogatott személyek Támogatott személy aki: - a Rendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel és ezek alapján a Takarékszövetkezettel a kamattámogatás nyújtására szerződést köt, és - a támogatást igénylő házastársa vagy bejegyzett élettársa, kivéve ha a kérelem benyújtását megelőzően kötött vagyonjogi szerződés alapján a kamattámogatás igénybevételével érintett lakás a felek egyikének különvagyonába tartozik és ezt a Takarékszövetkezet részére a vagyonjogi szerződés bemutatásával igazolják Fiatal támogatott személynek minősül az a háztartásában legfeljebb egy gyermeket nevelő személy, aki - nagykorú egyedülálló és a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 35. életévét, vagy - házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban, illetve élettársi kapcsolatban élő olyan, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában 35. életévét még be nem töltött személy, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, illetve élettársa a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 35. életévét. Többgyermekes támogatott személynek minősül az a háztartásában legalább két gyermeket nevelő személy, aki - nagykorú egyedülálló és a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 45. életévét, vagy

45

-

házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban, illetve élettársi kapcsolatban élő olyan, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában 45. életévét még be nem töltött személy, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, illetve élettársa a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 45. életévét.

2014. február 27-ét követően benyújtott igénylés esetén nem támogatott személy hiteladós a Rendelet szerinti kamattámogatással érintett kölcsönben adóstársként abban az esetben szerepelhet, ha teljes bizonyító erejű magánokiratban a) nyilatkozik és vállalja a Rendelet 5. § (1) bekezdésben foglaltakat és b) vállalja, hogy ba) a kölcsönszerződés lejártáig nem támogatott személy hiteladósként további, a Rendelet szerint kamattámogatással érintett kölcsönszerződésben nem szerepel és bb) az a Rendelet szerinti kamattámogatásos kölcsönnel érintett lakásban lakóhelyet nem létesít. Igénylő: olyan támogatott személy, aki a Rendelet szerinti kamattámogatás iránt kérelmet nyújtott be a hitelintézethez, azonban a kamattámogatással érintett kölcsönszerződésének megkötésére még nem került sor. 3.1.11. Kamattámogatást vehet igénybe - a fiatal és a többgyermekes támogatott személy - Budapesten és a megyei jogú városokban a 25 millió forintot, - egyéb településeken a 20 millió forintot meg nem haladó - a telekár nélkül számított - összegű, az áfa összegét is tartalmazó építési költségek vagy vételár esetén legalább komfortos komfortfokozatú új lakás építésére vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására, - a nagykorú támogatott személy építési költséghatár nélkül településtípustól függetlenül lakás korszerűsítésére. 3.1.12. A támogatott személyeknek az alábbi feltételeknek együttesen kell megfelelniük: - az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltöző családtagjainak írásban tett nyilatkozata alapján a 2009. július 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok, illetve a Rendelet alapján államilag támogatott lakásépítési, -vásárlási, -bővítési, -korszerűsítési, vagy 2014. február 27-ét követően benyújtott igénylés esetén az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján lakásépítési vagy - vásárlási célú fennálló kölcsönük (a továbbiakban együtt: államilag támogatott kölcsön) nincs, vagy - ha a fenti személyeknek államilag támogatott kölcsönük van, - együttes nyilatkozatukban vállalják, hogy azt a korábbi kölcsönt folyósító hitelintézetnek az új kölcsönszerződés aláírását követő 360 napon belül visszafizetik, - azzal, hogy a fenti kötelezettség nem teljesítése esetén az új kölcsön kamattámogatására való jogosultság megszűnik, és az igénybe vett kamattámogatást a folyósítás napjától a Ptk. 232. § (2) bekezdése szerinti kamatokkal együtt 30 napon belül vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, az új kölcsönt folyósító hitelintézeten keresztül. 3.1.13. A támogatásra való jogosultság megállapítását az új lakásra vonatkozó adásvételi szerződés, illetve 2013. január 1-ét megelőzően benyújtott és ezen időpontig a Kincstár által jogerősen elbírált kérelmek esetében végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, vagy építés esetén a végleges használatbavételi

46

engedély kiadása vagy a használatba vétel tudomásvétele előtt, korszerűsítés esetén a hitelcél megvalósulása előtt kell kérni a Hitelezőtől. Ha a kérelmező eddig az időpontig nem élt a támogatás igénybevételének lehetőségével, erre később már nem tarthat igényt. 3.1.14. A támogatott személy kamattámogatásra csak le nem járt tőketartozása után jogosult. Meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz kamattámogatás nem nyújtható. 3.1.15. A Rendelet szerinti kamattámogatott kölcsönök csak forintban nyújthatók és a törlesztés is csak forintban történhet. 3.1.16. Az építési költség, a vételár vagy a korszerűsítés költsége kiegyenlítéséhez felvett kamattámogatott hitelintézeti kölcsön mindenkori összegét a jogszabály határozza meg. A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének lejártáig, de legfeljebb húsz évig nyújt támogatást. 3.1.17. A kamattámogatást csak olyan kölcsönszerződéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelező vállalja, hogy a támogatás időtartama alatt az ellenszolgáltatás mértékét a Rendelet rendelkezései szerint az állampapírhozam, ennek hiányában a referenciahozam százalékában (a jogszabály hatályba lépése idején: a 110%-a, növelve 3 százalékponttal) határozza meg. 3.1.18. A Takarékszövetkezet a kamattámogatások igénylése iránti kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. A Takarékszövetkezet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő a Rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Kincstártól. Amennyiben a Kincstár jogerős határozatában megállapítja, hogy az igénylő a kérelem Takarékszövetkezethez történő benyújtásakor az a Rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a kölcsönszerződés igénylővel történő megkötése és a támogatott kölcsön folyósítását nem tagadható meg. 3.1.19.A támogatások igénybevételének jogszerűségét a Magyar Államkincstár és az adóhatóság ellenőrzi. Ha a támogatások, illetőleg a kamattámogatások igénybevétele jogosulatlan vagy szabálytalan, akkor a támogatott személy állandó lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság - jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén - előírja a folyósított támogatás késedelmi pótlékkal növelt összegének visszatérítését. 3.1.20. A támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtásakor fennálló körülmények alapján kell megállapítani, és az alábbiak szerint igazolni: a) személyi igazolvány vagy születési anyakönyvi kivonat bemutatásával az életkorokat és büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal a közös háztartásban élést, ha az a személyi igazolványból vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványból nem állapítható meg, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős ítélet bemutatásával, b) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási, illetve állandó tartózkodási kártyával, c) a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel,

47

d) a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, e) a menekült jogállást a menekültkénti elismerésről szóló határozattal, f) az oltalmazott jogállást az oltalmazottkénti elismerésről szóló határozattal, g) a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal, h) a bejelentett lakóhelyet a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, a bejelentett szálláshelyet külön jogszabály szerinti bejelentőlappal, i) a személyazonosságot személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal, j) 2013. január 1-ét követően benyújtott kérelem esetén azt, hogy jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó eladó esetén az igénylő az eladóval nem áll tulajdonosi kapcsolatban az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával. k) 2014. február 27-ét követően benyújtott igénylés esetén saját és gyermeke adóazonosító jelét adóigazolvánnyal 3.1.21. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásának egyéb szabályait a Rendelet és a kölcsönszerződés tartalmazza. 3.2. Otthonteremtési kamattámogatásos lakáscélú kölcsön (a 341/2011. Korm. rendelet (a továbbiakban, a jelen 3.2. pontra vonatkozóan: Rendelet) alapján) 3.2.1. Otthonteremtési kamattámogatást vehet igénybe a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy e) menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik. Támogatott személy: aki a) a Rendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és ezek alapján a Takarékszövetkezettel az otthonteremtési kamattámogatás nyújtására szerződést köt, és b) a támogatást igénylő házastársa vagy bejegyzett élettársa, kivéve, ha a kérelem benyújtását megelőzően kötött vagyonjogi szerződés alapján a kamattámogatás igénybevételével érintett lakás a felek egyikének különvagyonába tartozik, és ezt a Takarékszövetkezet részére a vagyonjogi szerződés bemutatásával igazolják; Nem támogatott személy hiteladós: az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződés olyan adóstársa, aki a támogatott személyek legalább egyikének a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója és az alábbi feltételeket teljesíti.

48

2014. február 27-ét követően benyújtott igénylés esetén nem támogatott személy hiteladós az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönben adóstársként abban az esetben szerepelhet, ha teljes bizonyító erejű magánokiratban a.) nyilatkozik arról, hogy otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönt a Rendelet hatálybalépése óta nem vett igénybe és b.) vállalja, hogy ba) otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönt a későbbiekben nem vesz igénybe, bb) nem támogatott személy hiteladósként további otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződésben nem szerepel és bc) az otthonteremtési kamattámogatásos kölcsönnel érintett lakásban lakóhelyet nem létesít. Igénylő: olyan támogatott személy, aki otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele iránt kérelmet nyújtott be a hitelintézethez, azonban az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződésének megkötésére még nem került sor. 3.2.2.

Az otthonteremtési kamattámogatás szempontjából új lakás a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével

a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, ha az említett építési tevékenységek végzése az építésügyi hatóság engedélyéhez kötött, b) az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó. Az otthonteremtési kamattámogatás szempontjából használt lakás: a használatba vételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, ténylegesen használatba vett, újnak nem minősülő lakás. 3.2.3.

Az Otthonteremtési kamattámogatásos kölcsön célja

3.2.3.1. Kamattámogatásos kölcsönt a Fókusz Takarékszövetkezetnél Magyarország területén lévő a) új lakás építéséhez, vásárlásához, b) használt lakás vásárlásához, korszerűsítéséhez, c) legalább komfortos, használt lakás bővítéséhez lehet igénybe venni. Használt lakás: a használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, ténylegesen használatba vett, újnak nem minősülő lakás Bővítés: a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom-meghatározásának keretein belül ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is - a lakás

49

hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység. Korszerűsítés: a lakás használatának javítása céljából a) víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, vagy belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, b) központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is, c) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vagy vízszigetelési munkálatokat, d) a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászárókra való cseréje, e) a tető cseréje, felújítása, szigetelése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig; 3.2.3.2. Kamattámogatás nem nyújtható a) a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönre, b) a meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz és c) lejárt tőketartozás esetén. Lejárt tőketartozásnak a kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő lejárt tőketartozás minősül, amelynek törlesztési késedelme a 30 napot meghaladja. 3.2.3.3. A kamattámogatás a támogatott személy által egy alkalommal vehető igénybe. 3.2.3.4. Az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem írásban nyújtható be a Takarékszövetkezethez 2014. december 31-ig a 3.2.3.1. pontban meghatározott igény esetén. Amennyiben az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön hitelcél felhasználása érdekében történő folyósítása ezen határidőt követő hat hónapon belül, a támogatott személynek felróható okból nem kezdődik meg, úgy a támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultságát elveszti.

3.2.4.

Az Otthonteremtési kamattámogatásos kölcsön devizaneme

A kamattámogatás kizárólag forint alapú kölcsönhöz vehető igénybe, a kamat, a költség, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet. 3.2.5.

A kamattámogatás igénybevételének általános feltételei

3.2.5.1. A kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy a)2014. február 28-át megelőzően benyújtott igény esetén a támogatott személy legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezzen az otthonteremtési kamattámogatással aa) épített, vásárolt lakásban a hitelcél megvalósulását követően, vagy ab) korszerűsíteni vagy bővíteni kívánt lakásban a kérelem benyújtásának időpontjában, 2014. február 27-ét kamattámogatással

követően

benyújtott

igény esetén

az otthonteremtési

50

aa) épített vagy vásárolt lakásban a támogatott személy - több támogatott személy esetén együttesen - legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezzen, melyet a hitelcél megvalósulását követően igazol, vagy ab) korszerűsíteni vagy bővíteni kívánt lakásban a kérelem benyújtásának időpontjában a támogatott személy - több támogatott személy esetén együttesen legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezzen, b) a támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatás nyújtásáról szóló szerződésbe foglaltan kötelezettséget vállal – a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe tartozó lakóingatlan visszavásárlásához, továbbá használt lakásnak a kérelem benyújtásakor még meg nem kezdett korszerűsítéshez vagy bővítéséhez nyújtott kamattámogatás kivételével – arra vonatkozóan, hogy a hitelcél megvalósulását követő egy éven belül legalább a kölcsön futamidejének első 5 évének lejártáig terjedő időszakra a lakásban vagy lakóingatlanban lakóhelyet létesít és a hitelcél megvalósulását követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványát, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe tartozó lakóingatlan visszavásárlásához, használt lakás korszerűsítéshez vagy bővítéséhez nyújtott kamattámogatás esetén pedig arra vonatkozóan, hogy az otthonteremtési kamattámogatással érintett lakás, lakóingatlan vagy lakóépület legalább a kölcsön futamidejének első 5 évének lejártáig terjedő időszakra lakóhelyéül szolgál, c) az eladó és a vevő nem lehetnek egymásnak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozói, d) az igénylő, a támogatott személy, és a nem támogatott személy hiteladós írásban hozzájárul ahhoz, hogy természetes személyazonosító adatait, az állampolgárságára vagy hontalanságára vonatkozó adatot, lakcímét és postacímét, személyazonosító igazolványának vagy úti okmányának számát, saját és 2014. február 27-ét követően benyújtott igénylés esetén az igénylő gyermekének adóazonosító jelét, valamint a kamattámogatásra vonatkozó információkat a kamattámogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a Takarékszövetkezet átadja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), a R. 5.§ (1) bek a), b) és d) pontja szerinti kamattámogatás esetén a Kincstár és az állami adóhatóság részére és, e) az igénylő - a 341/2011. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás kivételével a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának ea) időpontjától számított 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga - házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél - legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként szerepel - ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van -, és eb) időpontjában szerepel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása, f) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy fa) – lakás vásárlása esetén – a saját erőnek legfeljebb a telekárat is tartalmazó vételár fb) – lakáscsere esetén – az értékkülönbözet saját erőből teljesített összegének legfeljebb a megszerezni kívánt ingatlan értéke

51

10%-ával csökkentett részét az eladó által megjelölt – a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott – fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti, g) ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó, az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély, h) új lakás vásárlásához nyújtott kamattámogatás esetén az igénylő teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a lakásra vonatkozó használatbavételi engedélyt vagy használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt a kölcsön futamidejének első 5 évének végéig bemutatja a hitelintézet részére, i) új lakás vásárlása esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a hitelintézet részére legkésőbb az utolsó kölcsönrész folyósításáig bemutatja az adásvételi szerződésben szereplő vételárat tartalmazó, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelő számlákat (a továbbiakban: számla), és j) 2014. február 28-át megelőzően benyújtott igény esetén a 2010. január 1-jét, 2014. február 27-ét követően benyújtott igény esetén a 2008. július 1-én vagy azt követően kiadott építési engedéllyel rendelkező új lakás építése (feltéve, hogy a lakásra a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjáig használatbavételi engedélyt vagy használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt nem adtak ki), illetve a kérelem benyújtásának időpontjában meg nem kezdett korszerűsítési, bővítési munkálatok esetén meglévő használt lakás korszerűsítése esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a hitelintézet részére legkésőbb az utolsó kölcsönrész folyósításáig bemutatja ja) a Takarékszövetkezet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes költség legalább 70%-áról, illetve, ha az igénybe vett kamattámogatott kölcsön összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére, vagy jb) épülő, de használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának megszerzése esetén a vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére kiállított számlákat. 3.2.5.2. A lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatásának elmulasztása esetén a 3.2.7.5. pontban foglaltak szerint kell eljárni. 3.2.5.3. 2014. február 27-ét követően benyújtott igény esetén a támogatott személy a 3.2.5.1. a) pont aa) alpontjában foglaltakat köteles a Takarékszövetkezet részére a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő legfeljebb 30 napon belül bejelenteni. A 3.2.5.1. a) pontjában foglaltakat a 3.2.5.1. a) pont aa) alpontja esetében - a hitelcél

megvalósulásának támogatott személy által történő bejelentését követő 45 napon belül - a Takarékszövetkezet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerből elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenőrzi, amely adatszolgáltatásért járó igazgatási szolgáltatási díjat az igénylő vagy támogatott személy köteles a hitelintézet részére megfizetni. 2014. február 27-ét követően benyújtott igény esetén, ha a közös tulajdon megszüntetésével - ide nem értve a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt a házastársak vagy élettársak között fennálló közös tulajdon megszüntetését - a támogatott személy tulajdonos megszerzi a lakás kizárólagos tulajdonjogát, a 3.2.5.1.

52

c) pontja szerinti feltételt nem kell alkalmazni. A megvásárolt tulajdoni hányad adásvételi szerződésben foglalt vételára alapján számított teljes lakásérték nem haladhatja meg a 20 millió Ft-os értékhatárt. 3.2.5.4. A kamattámogatott kölcsönök igénybevételének jogszerűségét - a 3.2.5.83.2.5.11. pontok szerinti számla valódiságára és a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténtére irányuló ellenőrzés kivételével - a Kincstár ellenőrzi. 3.2.5.5. A 341/2011. Korm rendelet 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja esetén az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a Takarékszövetkezet akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla Takarékszövetkezetnél történő benyújtásának időpontjában az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban szerepel. 3.2.5.6. Amennyiben a számla kibocsátója a 3.2.5.5. szerinti időpontban az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a számla akkor fogadható el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt. 3.2.5.7. A Takarékszövetkezet az eredeti számlákat - letörölhetetlen jelzéssel ellátva a támogatott személynek visszaadja, másolatban 5 évig, de legalább az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön megszűnéséig irattárában megőrzi. Letörölhetetlen jelzéssel a számlára feljegyzésre kerül, hogy azt mely ingatlan vonatkozásában, mikor és mely otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele céljából mutatták be a Takarékszövetkezetnél. 3.2.5.8. Ha a Takarékszövetkezet azt észleli, hogy a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot. 3.2.5.9. A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele vagy korszerűsítés, bővítés esetén a munkák elkészülte támogatott személy által történő bejelentése évének utolsó napjától számított öt évig megőrizni. 3.2.5.10. Az állami adóhatóság a számlák valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben az otthonteremtési kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen - a lakásban is - ellenőrzi, és annak eredményéről a Takarékszövetkezetet tájékoztatja, vagy, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a Kincstár hatáskörébe tartozik, a Kincstárt hivatalból értesíti. 3.2.5.11. Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tőle elvárható gondossággal járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság - jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén - előírja az igénybe vett otthonteremtési kamattámogatás az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítését. 3.2.6. A nem magyar állampolgár igénylő részére az otthonteremtési kamattámogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A tartózkodási jogosultság fennállását évente január 31-éig kell a

53

hitelintézet felé igazolni. Az otthonteremtési kamattámogatást igénybe vevő nem magyar állampolgár tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a támogatást folyósító hitelintézetnek bejelenteni. Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap a fentiek szerinti tartózkodásra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 30 napos határidő lejártát követően az újabb tartózkodásra jogosító okmány, engedély kiadásáig vagy jogállás megszerzéséig részére az otthonteremtési kamattámogatás nem nyújtható. 3.2.7. Új lakás építése, vásárlása, használt lakás vásárlása, korszerűsítése céljából nyújtott otthonteremtési hitel további szabályai 3.2.7.1. Otthonteremtési kamattámogatás igényelhető a Fókusz Takarékszövetnél a) új lakás vásárlására, b) a 2014. február 28-át megelőzően benyújtott igények esetén 2010. január 1-jét, 2014. február 27-ét követően benyújtott igények esetén 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedéllyel rendelkező új lakás építésére, feltéve, hogy a lakásra a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjáig használatbavételi engedélyt nem adtak ki, vagy a használatbavétel tudomásulvételére még nem került sor, c) a 341/2011. Korm. rendelet hatálybalépését követően megkötött adásvételi szerződés alapján legalább komfortos, használt lakás vásárlására, d) a kérelem benyújtásának időpontjában meg nem kezdett korszerűsítési munkálatok esetén meglévő használt lakás korszerűsítésére, illetve a kérelem benyújtásának időpontjában meg nem kezdett bővítési munkálatok esetén meglévő használt lakás bővítésére is feltéve, hogy a támogatott személy új lakás vásárlása esetén a vételár megfizetését, az új lakás építése, meglévő lakás korszerűsítése, vagy bővítése esetén a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség legalább 70 százalékát a 3.2.5.1.i. és 3.2.5.1.j pontja szerint, számlával igazolja. 3.2.7.2. Amennyiben az új lakás építése vagy a bővítés során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20 százalékát. Hatósági árverésen vásárolt használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, vagy nem rendelkező lakás esetén a számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető. 3.2.7.3. Az otthonteremtési kamattámogatással érintett a) új lakás általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott vételára, új lakás építése esetén annak hitelintézet által elfogadott, általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott bekerülési költsége a 30 millió forintot; b) használt lakás vételára a 20 millió forintot vagy c) korszerűsítés vagy bővítés esetén annak hitelintézet által elfogadott, általános forgalmi adó összegét tartalmazó költsége a 15 millió forintot nem haladhatja meg. 3.2.7.4. A kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg a) új lakás építése vagy vásárlása esetén a 15 millió forintot

54

b) használt lakás vásárlása, korszerűsítése vagy bővítése esetén a 10 millió forintot. 3.2.7.5. Amennyiben új lakás vásárlására, 2014. február 28-át megelőzően benyújtott igények esetén a 2010. január 1-jét, 2014. február 27-ét követően benyújtott igények esetén a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedéllyel rendelkező új lakás építésére vagy a kérelem benyújtásának időpontjában még meg nem kezdett meglévő használt lakás korszerűsítésére, bővítésére nyújtott otthonteremtési kamattámogatás esetén a) a kamattámogatás igénybevételének alapját képező építési munkák a kölcsön futamidejének első 5 évében nem készülnek el, b) az építtető támogatott személy az építési szándékától eláll, c) a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt a szerződés teljesítése más, az építtető támogatott személynek felróható okból hiúsul meg, vagy d) a támogatott személy a 3.2.5.1. aa), b), valamint h) pontja szerinti kötelezettségének nem tesz eleget az otthonteremtési kamattámogatást a Takarékszövetkezet visszavonja, és a támogatott személy a már igénybevett kamattámogatást az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerint számított kamatokkal együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a Kincstárat és megküldi az ügy iratait. 3.2.8. Új lakás építésére, vásárlására nyújtott otthonteremtési kamattámogatás esetén a kamattámogatás mértékének számításánál a támogatott személynek a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző a) vér szerinti és örökbe fogadott, vagy b) gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együttélő és általa eltartott gyermeke vehető figyelembe. 3.2.9. Az ügyleti kamat mértéke megegyezik az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegyaukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékével, illetve, amennyiben ezzel a módszerrel nem számítható átlaghozam, akkor az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző három naptári hónapra vonatkozó számtani átlaga 130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékével. Az ügyleti kamat, és az Adósok által fizetendő kamat mértéke az állampapírhozam változása miatt kamatperiódusonként változó mértékű. Az Adós által fizetendő kamat az egyes kamatperiódusok alatt nem változtatható. Az ügyleti kamat és az Adósok által fizetendő kamat mértéke a kamatforduló napját megelőző hónap harmadik munkanapján az ÁKK Zrt. internetes honlapján közzétett állampapír átlaghozam, vagy referenciahozam alapján az egyes kamatperiódusok első napján automatikusan változik. A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének első öt évében nyújt otthonteremtési kamattámogatást. Az ötödik év utolsó napját

55

követően a támogatott személy a kölcsönszerződésre irányadó támogatás nélküli ügyleti kamat mindenkori hatályos mértékét köteles megfizetni a hitelezőnek. Az otthonteremtési kamattámogatás mértéke jelen pontban foglaltak szerinti számított állampapírhozamnak, vagy referenciahozamnak a) új lakás építése, vásárlása esetén otthonteremtési kamattámogatás esetén legfeljebb két gyermek esetén 60 százaléka, kettőnél több gyermek esetén 70 százaléka, b) egyéb esetben 50 százaléka. Amennyiben a kamattámogatás időtartama alatt valamely időszakban a törlesztés folyamán felszámított ügyleti kamat adós által fizetett része 6 százalék alá csökkenne, úgy azon időszakra a kamattámogatás olyan mértékben csökken, hogy a támogatott személy által fizetett ügyleti kamat mértéke a 6 százalékot elérje. Amennyiben az ügyleti kamat 6 százalék alá csökken, úgy az adós a teljes ügyleti kamatot fizeti. Az Adós törlesztési terheit csökkentő kamattámogatás havi összege legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított kamattámogatás 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása vagy egyhavi törlesztőrészletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része. A fentiek szerint meghatározott kamatmértéket a kölcsön kamatainak szerződésben rögzített kamatperiódus fordulónapján kell alkalmazni. Az első kamatperiódus a szerződéskötés napján kezdődik (ami egyben a futamidő 1. napja is) és a következő év azonos napját megelőző napig tart. Az ezt követő kamatperiódusok kezdete az előző kamatperiódus zárónapját követő nap. Az utolsó kamatperiódus a hitel lejáratának, a hitelszerződés megszűnésének napja, illetve lejárat előtti visszafizetés esetén a kölcsön teljes visszafizetését megelőző nap. Az Adósok által fizetendő kamat mértéke az állampapírhozam változásával az egyes kamatperiódusok első napján automatikusan változik. 3.2.10. Ha az igénylő a lakáscélját a saját erőn és a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. számú kormányrendelet szerinti lakásépítési támogatáson felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg és a lakásépítési támogatást és a hitelintézeti kölcsönt két különböző hitelintézettől igényli, úgy a hitelintézet az igénylő részére - ha az igénylő jogosult a kölcsönre - hitelígérvényt ad ki. A kölcsön folyósítása a lakásépítési támogatás folyósítását megelőzően történik. 3.2.11. A jelen ÁSZF-ben és az egyedi szerződésben nem szabályozott kérdésekben a 341/2011. Korm. rendelet rendelkezései alkalmazandóak. 3.3. A takarékszövetkezet saját üzletpolitikájában foglaltak szerint Hirdetményében közzétett mértékű (piaci) kamatozással is folyósít lakás célú hiteleket – lakásvásárlás, építés felújítás, bővítés, korszerűsítés, közművesítés céljára valamint az új Hpt. 6. § (1) 76. a) pontja szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés kiváltására, az Új Hpt. 6. § (1) 76. b) pontjának megfelelő hitel nyújtásával.

56

4.

A Takarékszövetkezet által kínált, jelen ÁSZF hatálya alá tartozó devizahitel

4.1 A Takarékszövetkezet által végzett devizahitelezés a forint hitelekhez kapcsolódó általános szabályok alapján történik, az alábbi, illetve a jelen ÁSZF-ben szabályozott egyéb speciális szabályok figyelembevételével. 4.2. A Takarékszövetkezet a kölcsönszerződésben meghatározott összegben és devizanemben kölcsönt folyósít az adós részére. Az igényelhető hitel devizaneme: CHF (svájci frank), vagy EUR (EURO), amely forintban vagy a hitel devizanemében kerülhet folyósításra és felhasználásra. 4.3. A hitelfelvevők köre: devizabelföldi természetes személyek. 4.4. A Takarékszövetkezet rövid lejáratú éven belüli és éven túli hitelt nyújt az általa forgalmazott bármely hiteltermékére, kivéve a fizetési számla hitelt és a lakáscélú hiteleket. 4.5. A futamidő az Ügyfél jövedelmi, vagyoni viszonyainak figyelembe vételével, egyedi hitelbírálattal kerül meghatározásra a Hirdetményben rögzített feltételekkel. 43 4.6. Deviza alapú forint hitel esetében a kölcsön összege a folyósítás napján a Takarékszövetkezet Hirdetményében meghatározott és jegyzett deviza vételi árfolyamon, forintban kerül meghatározásra. A teljesítéskori deviza eladási árfolyam kerül alkalmazásra a megfizetendő ügyleti kamat, késedelmi kamat, és a kamatszerű kezelési költség vonatkozásában, a lakáscélú hitel- és kölcsönszerződések kivételével. 4.7. A Takarékszövetkezet az Adóssal kötött devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés esetén  a kölcsön folyósításakor a kölcsön,  a havonta vagy egyéb időpontban esedékessé váló törlesztőrészlet,  a kamatszerű kezelési költség valamint az  előtörlesztés, illetve végtörlesztés forintban meghatározott összegének kiszámítása 2010. december 13-tól a Takarékszövetkezet által nyújtott kölcsönösszeg folyósításának, egyéb esetben a teljesítés – napján a Takarékszövetkezet által az alábbiak szerinti módon meghatározott és naponta, reggel 8 óráig közzétett saját devizaközépárfolyam alapján történik. Az adott napon alkalmazandó devizahitel középárfolyamokat minden nap reggel 8 órát megelőzően határozza meg a Takarékszövetkezet az aktuális piaci értékek alapján a www.portfolio.hu vagy a www.vg.hu portálokon közzétett mértékeket alkalmazva. A devizahitel vételi árfolyamot az előzőekben meghatározott középárfolyam 98%-aként, a devizahitel eladási árfolyamot pedig az előzőekben meghatározott középárfolyam 102%-aként állapítja meg a Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet az általa a fentiek szerint meghatározott árfolyamokat a Honlapján és a kirendeltségein minden nap közzéteszi. 2014. január 1-ét követően kötött, devizában nyilvántartott, illetve devizában nyújtott és forintban törlesztett jelzáloghitel-szerződések esetén is jelen pontban foglaltak szerinti számítás az irányadó 2014. június 30. napjáig. 4.7.A. 2014. június 30-át követően teljesítendő törlesztőrészlet, illetve a 4.10. pont alá nem tartozó 2014. június 30-át követően teljesítendő egyéb fizetési kötelezettség vonatkozásban a szerződés megkötésének időpontjától függetlenül valamennyi devizában nyilvántartott, illetve devizában nyújtott és forintban törlesztett hitelszerződés esetén pedig a jegybanki feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (MNB) által megállapított és közzétett, hivatalos teljesítéskori devizaárfolyam alkalmazandó. A 2014. évi XXXVIII.tv. hatálya alá tartozó valamennyi deviza alapú hitelszerződés vonatkozásában ezen bekezdésben foglalt deviza vételi árfolyamról és deviza eladás árfolyam alkalmazásáról szóló rendelkezés semmis, a szerződés megkötésének napjától kezdve nem alkalmazható, helyette – amennyiben jogszabály vagy jogszabálynak megfelelően az ÁSZF eltérően nem rendelkezik – az MNB által közzétett devizaárfolyam alkalmazandó. . 43

57

4.7.B. A Takarékszövetkezet a 4.7. és 4.7.A. pont szerint végzett átváltással és számítással összefüggésben külön költséget vagy díjat nem számíthat fel 2015. február 1. napjától. 44

4.7.C. A 4.7. – 4.7.B. pontok rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a törlesztőrészlet fizetése nem havi rendszerességgel történik, valamint ha az Adós fennálló tartozásának egy részét vagy annak teljes összegét előtörleszti. 45

4.7.D. A 4.7. – 4.7.C. pontok rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a törlesztőrészlet fizetésére devizában kerül sor. 46

4.8. Az Adóst terheli az árfolyamváltozásból eredő kockázatok, azaz az Adóst terheli a kockázatból eredő esetleges veszteségek viselése, illetve őt illetik meg a kockázatból eredő esetleges előnyök is. 4.9. Az Ügyfelet a Takarékszövetkezet köteles kiemelten tájékoztatni a devizahitelezésre vonatkozó speciális szabályokról az MNB által kiadott közlemény és a hatályos jogszabályok alapján. 4.10.1. A deviza alapú forint hitelre vagy kölcsönre vonatkozó egyedi szerződésben százalékos mértékben meghatározott díjak, járulékok, költségek (kivéve az ügyleti kamatot, késedelmi kamatot, és a kamatszerű kezelési költséget) forint (HUF) összegének megállapítása a devizában nyilvántartott tőketartozás forintban meghatározott összegétől függ, olyan módon, hogy ezen díjak, járulékok, költségek forint összege a Takarékszövetkezet által a 2011.01.01 és 2011.09.29. között jegyzett takarékszövetkezeti devizahitel középárfolyamok napi jegyzéseiből számított számtani átlaga (amely CHF alapú hitel esetében 220,56 HUF/CHF, EUR alapú hitel esetében pedig 271,20 HUF/EUR) alapján kerül megállapításra (mely díjak, járulékok, költségek forintban fizetendők) kivéve, ha az ezen díjak, járulékok, költségek felszámításának napján a Takarékszövetkezet által meghatározott devizahitel középárfolyam alacsonyabb, (mint a CHF alapú hitel esetében megállapított 220,56 HUF/CHF, és EUR alapú hitel esetében megállapított 271,20 HUF/EUR árfolyam), mert ez utóbbi esetben ezen díjak, járulékok, költségek forint összege azok felszámításának napján a Takarékszövetkezet által meghatározott és naponta, reggel 8 óráig a Takarékszövetkezet Honlapján közzétett saját devizahitel középárfolyam alapján kerül meghatározásra és (mely díjak, járulékok, költségek forintban fizetendők) 4.10.2. A deviza alapú forint hitelre vagy kölcsönre vonatkozó egyedi szerződésben nem százalékos mértékben, forint devizanemben meghatározott díjak, járulékok, költségek CHF illetve EUR összege a Takarékszövetkezet által a 2011.01.01 és 2011.09.29. között jegyzett takarékszövetkezeti devizahitel középárfolyamok napi jegyzéseiből számított számtani átlaga (amely CHF alapú hitel esetében 220,56 HUF/CHF, EUR alapú hitel esetében pedig 271,20 HUF/EUR) alapján kerül megállapításra, (mely díjak, járulékok, költségek forintban fizetendők) kivéve, ha az ezen díjak, járulékok, költségek a felszámítás napján a Takarékszövetkezet által meghatározott devizahitel középárfolyam magasabb, (mint a CHF alapú hitel esetében megállapított 220,56 HUF/CHF, és EUR alapú hitel esetében megállapított 271,20 HUF/EUR árfolyam), mert ez utóbbi esetben ezen díjak, járulékok, költségek CHF illetve EUR összege azok felszámításának napján a Takarékszövetkezet által meghatározott és naponta, reggel 8 óráig a Takarékszövetkezet Honlapján közzétett saját devizahitel középárfolyam alapján kerül meghatározásra (mely díjak, járulékok, költségek forintban fizetendők) 4.11. Rögzített árfolyamon történő végtörlesztés különös szabályai 4.11.1. A Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizető kezesség fedezetével fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján Hatályba lép 2015. február 1-én Hatályba lép 2015. február 1-én 46 Hatályba lép 2015. február 1-én 44 45

58

teljesített teljes előtörlesztés (a továbbiakban: végtörlesztés) esetén a kölcsönszerződésből eredő követeléssel rendelkező Takarékszövetkezet – amennyiben a 4.11.2. pontban meghatározott feltételek teljesülnek – a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, árfolyamot köteles alkalmazni. 4.11.2. A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés feltételei a) a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsön Adós részére történő folyósításakor alkalmazott árfolyam svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, árfolyamnál nem volt magasabb, b) a kölcsönszerződést a Takarékszövetkezet a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény hatálybalépésének napjáig, vagyis 2011.06.30-ig nem mondta fel, c) a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igénybejelentését Adós 2011. december 30. napjáig a Takarékszövetkezet részére benyújtja, d) ha a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsön közvetlenül kapcsolódik áthidaló vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás, annak végtörlesztését Adós a c) pont szerinti igénybejelentéssel egyidejűleg vállalja, e) a végtörlesztés a c) pont szerinti igénybejelentés napját követő 60. napig megtörténik f) a hitelfelvevő a Takarékszövetkezet részére 2012. január 30-ig 1. a végtörlesztéshez szükséges teljes összegre vonatkozóan - ideértve a d) pont szerinti tartozásait is - szükséges forintösszeget maradéktalanul átutalja, vagy 2. az 1. pont szerinti összegre, illetőleg annak az átutalással nem fedezett hányadára a végtörlesztéshez hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által szabályszerűen kiállított, feltétlen és visszavonhatatlan - legkésőbb a c) pont szerinti igénybejelentéstől számított 60 napon belüli időpontig teljesítendő folyósítási kötelezettséget vállaló - írásbeli nyilatkozattal igazolja a végtörlesztéshez szükséges fedezetet. 4.11.3 A Takarékszövetkezet a végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentést a 4.11.2.a)—d) pontokban meghatározott feltételek teljesítése esetén nem utasíthatja el, valamint köteles az Adós által megjelölt időpontig, de legkésőbb a 4.11.2.c) pont szerinti igénybejelentéstől számított 60 napon belüli időpontig, a szerződés végtörlesztésre irányuló lezárását előkészíteni, az Adós pedig köteles a végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentésének megfelelően, legkésőbb a szerződés végtörlesztésre irányuló lezárásával egyidejűleg a végtörlesztéssel kapcsolatos valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tenni. 4.11.4. A Takarékszövetkezet a 4.11.1. és a 4.11.2.d) pontokban meghatározott végtörlesztésért a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben meghatározott költségtérítést és egyéb díjat vagy jutalékot nem számíthat fel. Az Adós tartozásigazolásra vonatkozó kérelmét, valamint a 4.11.2. c) pontja szerinti írásbeli igénybejelentést követő 3 munkanapon belül a pénzügyi intézmény köteles az érintett ügyfelet postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon is tájékoztatni – a 4.11.1. pont szerinti végtörlesztés legvégső lehetséges időpontjának figyelembevételével – a végtörlesztés várható ősszegéről devizanem és jogcím szerinti bontásban. A hitelfelvevő tartozásigazolásra vonatkozó kérelme önmagában nem minősül a 4.11.2.c) pontja szerinti igénybejelentésnek. A pénzügyi intézmény a tartozásigazolás kiállításáért és kiadásáért semmiféle díjat, egyéb költséget nem számíthat fel. 4.11.5. A végtörlesztés egészben vagy részben történő teljesítése érdekében nyújtott kölcsönre vonatkozó pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért a közvetítő díjazást nem jogosult érvényesíteni megbízójával szemben. 4.11.6. A végtörlesztés egészben vagy részben történő teljesítése érdekében nyújtott kölcsön kizárólag forinthitel lehet, kivéve, ha az Adós a 4.11.2.c. pont szerinti igénybejelentését, már 2011. október 15. napját megelőzően már megtette. 4.11.7. Ha a deviza alapú kölcsön folyósítása több részletben történik a 4.11.2. pontban foglaltak alkalmazása során a folyósításoknál alkalmazott árfolyamok súlyozott átlagát kell figyelembe venni. 4.11.8. Abban az esetben, ha Adós a kölcsönszerződés alapján a kölcsönt devizában törleszti, a végtörlesztést kizárólag az Adós forintban teljesítheti.

59

4.11.9. Az Adós – ha a Takarékszövetkezettel szemben eleget tesz a végtörlesztéssel kapcsolatos valamennyi fizetési kötelezettségének – a lakóingatlanát terhelő 4.11.1. pont szerinti zálogjogról való lemondást követelheti a zálogjoggal rendelkező Takarékszövetkezettől. A zálogjoggal rendelkező Takarékszövetkezet a lemondást tartalmazó jognyilatkozatát az erre irányuló követelés érvényesítése esetén a végtörlesztés teljesítésének igazolását követő 8 napon belül kiadni köteles. 4.11.10. Jelen ASZF XII. fejezet 4.11. pontja és alpontjai vonatkozásában: „Deviza alapú kölcsön”: Devizában nyújtott vagy devizában nyilvántartott, és forintban vagy devizában törlesztett kölcsön. „Lakóingatlan”: a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóépület, lakóház vagy lakás, társas üdülő és üdülő megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, továbbá építési engedéllyel épült, de még használatba vételi engedéllyel nem rendelkező lakóépület, lakóház vagy lakás, valamint az ingatlan-nyilvántartásban tanyahelyként, tanyaként feltüntetett lakás céljára szolgáló épület. 4.12. Devizahitel (ez alatt nem értve a deviza alapú forint hiteleket) esetében a Takarékszövetkezet a díjakat, jutalékokat, költségeket a vonatkozó hatályos Hirdetmény szerint százalékban devizában, vagy fix összegben forintban állapítja meg, amelyek (fix összegben, forintban történő megállapítás esetén) a teljesítésekor hatályos 47devizahitel eladási árfolyam, illetve 2014. június 30. napját követően kötött szerződések esetén a 4.10.2. pont szerint számított árfolyam alapján kerülnek devizában felszámításra, amennyiben a jelen ÁSZF vagy az egyedi szerződés eltérő rendelkezést nem tartalmaz. 4.13. Ha a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzáloghitel-szerződéssel (továbbiakban: a 4.13 és 4.14. pontokban devizaszerződés) rendelkező Adós kéri a 2014. évi LXXVII. törvény 12.§-a szerint a 10.§-a szerinti forintra átváltás, és 11.§-a szerinti kamatszabályok alkalmazásának mellőzését, és megfelel a 2014. évi LXXVII. tv. 12.§ (3) bekezdése szerinti valamely feltételnek, úgy a devizaszerződés havonta esedékessé váló törlesztőrészletének, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének megállapítása a fordulónaptól az Fnyhtv. 21/B. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik, továbbá az eredeti devizaszerződés kamata kamatperiódusok alatt rögzített, a devizaszerződés fordulónaptól alkalmazható induló kamata nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot. 48

4.14. 2015. január 1-jét követően – a 2014. évi LXVII. törvény szerinti szerződésmódosulás alapján fizetendő törlesztőrészlet első alkalommal történő teljesítéséig is - a Takarékszövetkezet a devizaszerződés esedékes törlesztőrészletének, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének megállapítása során a 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama közül a fogyasztó (Adós) számára kedvezőbb árfolyamot alkalmazza. Ha az Adós megfelel valamelyik, a 2014. évi LXXVII. törvény 12. § (3) bekezdésében foglalt feltételnek, akkor az előző bekezdésben meghatározott árfolyam és a módosult szerződés szerint alkalmazható árfolyam eltéréséből eredő különbséget a Takarékszövetkezet az Adóssal legkésőbb a szerződés módosulásától számított 30 napon belül, a legközelebb esedékes törlesztőrészlet terhére vagy javára számolja el. 49

50

XIII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A deviza eladási árfolyam alkalmazása semmis a 2014. évi XXXVIII.tv. hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések esetében ugyanezen törvény 3.§ (1) bekezdése alapján, ezért a szerződés megkötésétől kezdve nem alkalmazható, helyette – amennyiben jogszabály vagy jogszabálynak megfelelően az ÁSZF eltérően nem rendelkezik – az MNB által közzétett devizaárfolyam alkalmazandó. 48 Hatályba lép 2015. február 1-én 49 Hatályba lép 2015. február 1-én, de visszamenőleg 2015. január 1-étől alkalmazandó. 50 Módosítás hatályba lép 2015. február 1. napján 47

60

JOGORVOSLATRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az Ügyfél a hitelszerződéssel kapcsolatos, a jelen ÁSZF hatálya alá tartozó jogviszonyból eredő, azzal kapcsolatos észrevételeit, panaszát, reklamációját megteheti: 

személyesen és írásban a Takarékszövetkezet azon kirendeltségnél, ahol a hitelszerződés létrejött – a nyitvatartási idő alatt,



e-mail üzenetben, az egyedi szerződésben meghatározott elektronikus levelezési címre elküldve, amennyiben a levél tartalmazza az ügyfél nevét, lakcímét, számlaszámát, hitelszerződés adatait,



postai levél útján a Takarékszövetkezet székhelyére, vagy azon kirendeltségéhez címezve.



a telefonos panaszkezelési ügyfélszolgálaton keresztül (Telefon: +36-40-100-100, a TAKINFO Kft ügyfélszolgálatán, 0-24 óráig a hét minden napján)

A Takarékszövetkezet az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését (beérkezését) követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek kivéve, ha a panaszos panaszát személyesen jelenti be és a Takarékszövetkezet az abban foglaltaknak nyomban eleget tesz. Amennyiben az Ügyfél nem ért egyet panaszának Takarékszövetkezet általi elbírálásával, úgy fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet az MNB-nél (székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8–9.) Amennyiben a panasz a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvitára vonatkozik, úgy annak a Takarékszövetkezet általi elutasításakor a jelen ÁSZF-ben foglaltak szerint bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A Takarékszövetkezet aláveti magát a békéltetőt testületi eljárásnak és a felek közötti egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak azzal, hogy ezen alávetés nem terjed ki 1.000.000,- Ft fölötti ügyleti értékre, ill. 250.000,- Ft fölötti fogyasztói (ügyféli) követelésre. 2015. február 1-ét követően a Takarékszövetkezet általi alávetés nélkül is kiterjed a békéltető testület eljárása a 2014. évi XL. törvény szerinti elszámolás, illetve a 2014. évi LXXVII. törvény szerinti felülvizsgálatra az ezen törvényekben meghatározottak szerint. Az MNB által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület, levelezési címe: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172. A panaszügyintézés helye, levelezési címe, elektronikus levelezési címe, telefonszáma, telefax száma és az MNB, valamint az általa működtetett Pénzügyi Békéltető Testületének levelezési címe a Takarékszövetkezet Panaszkezelési szabályzatában megtalálható, a kirendeltségeiben kifüggesztésre került és a honlapon is elérhető. Az Ügyfelet, valamint a Takarékszövetkezetet jogvita esetén megilleti továbbá a peres eljárás lehetősége is, mely tekintetében a felek hatáskörtől függően kikötik a Kecskeméti Járásbíróság, illetve a Kecskeméti Törvényszék kizárólagos illetékességét. A Takarékszövetkezet tájékoztatja Adóst, hogy a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos fogyasztói jogok érvényesülésének elősegítése és a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében pénzügyi jogok biztosa tevékenykedik. Az Adósnak joga van a pénzügyi jogok biztosához fordulni. A pénzügyi jogok biztosát működése során a Pénzügyi Jogok Biztosa Hivatala segíti, amelyet a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter a minisztérium szervezeti egységeként működtet. A felek a hitelszerződés megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatot írásban kötelesek megtenni az egyedi szerződésben rögzített értesítési címre. Felek az egymáshoz címzett írásbeli jognyilatkozatot postai úton, vagy személyesen átadva kézbesíthetik. Amennyiben valamelyik fél a jognyilatkozatát a jelen szerződésben meghatározottak szerint egyidejűleg többféle módon is megküldi, úgy a jognyilatkozatot abban az időpontban kell kézbesítettnek tekinteni, amikor az első szabályszerű kézbesítés megtörtént. A hitelszerződéssel kapcsolatban a Takarékszövetkezet által bármely Adós részére megküldött írásbeli értékesítés a többi Adós részére is joghatályosan kézbesítettnek tekintendő. A kézbesítés részletes szabályait a Takarékszövetkezet Üzletszabályzatának I. fejezetének 12. pontja tartalmazza. Kelt:................................................... ____________________ [Adós I. neve]

____________________ [Adós II. neve]

_____________________ [Készfizető Kezes neve]

61

Adós I.

Adós II.

Készfizető Kezes

_____________________ Takarékszövetkezet Képv.: […]

62