ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A FOGYASZTÓK RÉSZÉRE NYÚJTANDÓ HITELEKHEZ

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A FOGYASZTÓK RÉSZÉRE NYÚJTANDÓ HITELEKHEZ A FÓKUSZ Takarékszövetkezet (székhelye: 6133 Jászszentlászló, Alkotmány u. 2/a., S.W.I.F.T. kódja: TAKBHUHB, cégjegyzékszáma: 03-02-000232, tevékenységi engedély száma: 782/1997/F. ÁPTF határozat, 321/1998. ÁPTF határozat, kelt: 1997.11.27., 1998.04.28.),(a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII törvény (a továbbiakban: Fnyhtv.), a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.), a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, és egyéb hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével forintban fogyasztók részére hitelt és/vagy kölcsönt nyújt egyrészt felhasználási célhoz kötötten, vagy attól függetlenül, másrészt ingatlan-, vagy egyéb fedezet mellett vagy külön fedezet nélkül. Jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) a Takarékszövetkezet által az Ügyfél részére biztosított hitel, illetve nyújtott kölcsön vonatkozásában a hitel és kölcsön nyújtásával kapcsolatos szolgáltatások általános szerződési feltételeit tartalmazza. A jelen ÁSZF, a Takarékszövetkezet üzletszabályzatának vonatkozó rendelkezései, a jelen ÁSZF hatálya alá tartozó szerződésekre vonatkozó mindenkori hatályos Hirdetmények, valamint az adott szolgáltatásra vonatkozó egyedi szerződések – ideértve a kölcsön, illetve hitel biztosítékait tartalmazó egyéb szerződéseket is amennyiben ilyenek megkötésre kerülnek – együttesen alkotják a Takarékszövetkezet és az Ügyfél, illetve Ügyfelek között fennálló jogviszony alapját. Ahol a jelen ÁSZF rendelkezése szerződést említ, ott a Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti hitel-, illetve kölcsönjogviszonyra vonatkozó jelen bekezdésben felsorolt szabályrendszer összességét kell érteni, kivéve, ha a szövegkörnyezetből más következik. Az egyedi szerződésben, a Hirdetményben, az ÁSZF-ben és az Üzletszabályzatban található szerződési feltételek közötti esetlegesen eltérő rendelkezés esetén elsődlegesen az egyedi szerződés, másodlagosan a Hirdetmény, harmadlagosan jelen ÁSZF rendelkezései az irányadóak. Az Ügyfél jelen ÁSZF-et az egyedi szerződés aláírásával fogadja el, melynek megismerését a Takarékszövetkezet a szerződéskötés előtt a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint biztosítja az Ügyfél részére. A Takarékszövetkezet ügyfelei részére az ÁSZF-et a kirendeltségeiben, valamint a honlapján közzéteszi, ilyen módon azt bárki által folyamatosan elérhetővé teszi, illetve az Ügyfelek részére a Takarékszövetkezet ingyenesen rendelkezésre bocsátja. A Takarékszövetkezet a szerződés aláírása előtt tájékoztatja az Ügyfelet arról, hogy mely hatályban lévő Hirdetmények, a Takarékszövetkezet hatályos Üzletszabályzatának mely részei vonatkoznak a szerződésre, és az ügyfél kérésére a teljes hitelszerződés tervezetének egy példányát (mintaszerződés) a Takarékszövetkezet díj- és költségmentesen rendelkezésre bocsátja az Ügyfél részére, amennyiben a Takarékszövetkezet az Ügyféllel szerződést kíván kötni. A Takarékszövetkezet szerződéskötéskor az Ügyfél részére az aláírt egyedi szerződést, jelen ÁSZF-et, a szerződésre vonatkozó Hirdetmény(eke)t, a jelen ÁSZF alkalmazása esetén a Takarékszövetkezet Üzletszabályzatának a jelen ÁSZF-fel nem érintett szerződéses feltételek vonatkozásában a Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti hitel-, illetve kölcsönjogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit, és az esetlegesen a felek között létrejött szerződés részét képező egyéb dokumentumokat, tájékoztató anyagokat tartós adathordozón átadja.

I. fejezet:

FOGALMAK

A jelen ÁSZF alkalmazása tekintetében az alábbi fogalmak az itt meghatározott jelentéssel bírnak:

1

"Adós": az a Fogyasztó, aki a Takarékszövetkezettel hitelszerződést köt, amely alapján a Takarékszövetkezet kölcsönösszeget vagy hitelkeretet bocsát az Adós rendelkezésére, és aki a kölcsön összegét és járulékait köteles a szerződésben foglaltak szerint vissza-, illetve megfizetni. ’’Állampapír átlaghozam”: a)1 a változó vagy a legfeljebb egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegy aukcióin kialakult – a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított – átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga, b)2 az egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott ötéves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult – a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított – átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga. "ÁSZF": a jelen Általános Szerződési Feltételek. "Biztosíték”: Gyűjtőfogalom, mely magában foglalja azon fedezeteket (pl.: ingatlan, kezesség stb.), melyekből a Takarékszövetkezet a nem szerződésszerű adósi teljesítés esetén választása szerint kielégítést kereshet, azaz amely felhasználásával kinnlevősége megtérülhet. "Biztosítéki szerződés”: Az Adós vagy valamely harmadik személy (Biztosítéknyújtó) által az Adós szerződésből származó kötelezettségei teljesítésének biztosítására nyújtott, a szerződésben felsorolt, vagy a szerződés mellékleteként megkötött, ill. azzal összefüggésben megkötött megállapodásokat jelenti. "Biztosítéknyújtó": a hitelszerződés alapján az Adósnak a Takarékszövetkezettel szemben a hitelszerződés alapján fennálló valamennyi fizetési kötelezettsége teljesítésének biztosítása érdekében a Takarékszövetkezet felé biztosítékot nyújtó személy, amennyiben az nem azonos az Adóssal. "BUBOR": (Budapest Interbank Offered Rate): azt az éves százalékban kifejezett, budapesti bankközi ajánlati kamatlábat jelenti (a magyar bankok egymásnak felajánlott hitelkamatainak napi szintű, speciális átlagolása), amelyet a Magyar FOREX Club szabályzatának mindenkori előírásai szerint állapítanak meg a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével és a Reuters monitor "BUBOR" oldalán (vagy ennek hiányában a Telerate monitor megfelelő oldalán) BUBOR-ként megjelenik. "Devizabelföldi”: az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa, a tizennégy éven aluli magyar állampolgár, bevándorolt és letelepedett esetében a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: hatósági igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet. "Egyedi szerződés": Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet között létrejött hitelszerződés azon része, amely a Takarékszövetkezet Üzletszabályzatához és a jelen ÁSZF-hez képest további, vagy azoktól eltérő szerződéses feltételeket tartalmaz, amely feltételek alkalmazása elsőbbséget élvez az Üzletszabályzatban, vagy a jelen ÁSZF-ben rögzített feltételekhez képest, amennyiben az egyedi szerződés feltételei eltérnek az Üzletszabályzat, vagy az ÁSZF rendelkezéseitől. "Egyenlegközlés": A Takarékszövetkezet által az Adós részére – évente egy alkalommal ingyenesen, ezen felül pedig térítés ellenében – adott tájékoztatás az Adós hiteltörlesztéséről és a fennálló tartozásáról.

2

"Egyenlegközlési díj": A Takarékszövetkezet által az Adós igénye alapján részére térítés ellenében nyújtott egyenlegközlésért fizetendő díj. "Értékbecslés”: Az Adós vagy a Biztosítéknyújtó által biztosítékul felajánlott (jelzálogjoggal terhelendő) ingatlanra vagy egyéb vagyontárgyra vonatkozó szakvélemény, mely az adott ingatlan, egyéb vagyontárgy forgalmi értékét állapítja meg. A Takarékszövetkezet kizárólag az általa elfogadott értékbecslők értékelését fogadja el a hitelbírálathoz. "Értékbecslési költség": Az Adós által a Takarékszövetkezet részére felajánlott biztosíték, fedezet értékének meghatározásáért fizetendő díj. „Éven belüli (rövid) lejáratú hitel”: A Takarékszövetkezet által egy évre vagy annál rövidebb futamidőre folyósított kölcsön. „Éven túli lejáratú hitel: A Takarékszövetkezet által egy évnél hosszabb futamidőre folyósított kölcsön. "Fogyasztási kölcsön" vagy „fogyasztói kölcsön”: a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához vagy szolgáltatás igénybevételéhez, továbbá a felhasználási célhoz nem kötötten a 2009. évi CLXII. törvény (Fnyhtv) hatálya alá tartozó fogyasztónak nyújtott kölcsön. "Fogyasztó": az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. "Folyósítási díj": a hitelszerződés alapján a Takarékszövetkezet által az Adós részére nyújtott kölcsön százalékában és legalacsonyabb és vagy legmagasabb konkrét összegben meghatározott jutalék, amit az Adós fizet a Takarékszövetkezet részére, amely nem foglalja magában a kölcsön Adós részére készpénzben történő kifizetésének vagy más fizetési számlára történő átutalásának költségeit. "Fedezet felülvizsgálati költség”: A fedezetül szolgáló ingatlan vagy ingóság értékének, értékszakértő (értékbecslő) által a Takarékszövetkezet megbízásából történő felülvizsgálatának ellentételezésért fizetett költség. "Futamidő”: Az a szerződésben rögzített időtartam, amely alatt az Adósnak a kölcsönt vissza kell fizetnie, és amely időszakban az Adós a folyósított kölcsönösszeg után kamatot fizet. A futamidő kezdőnapja – amennyiben jelen ÁSZF, illetve az egyedi szerződés vagy jogszabály kötelezően eltérően nem rendelkezik – a kölcsön folyósításának napja, e nap egyben az első ügyleti év és az első kamatperiódus kezdő napja. A futamidő utolsó napja a lejárat napja. "Havi zárlati díj": Amennyiben az Adós fizetési számlát nyit a Takarékszövetkezetnél, úgy az Adós által a fizetési számla kivonat előállításáért, valamint az Adós részére történő megküldéséért vagy részére történő rendelkezésre tartásáért az aktuális fizetésiszámla keretszerződés alapján fizetendő díj. "Hirdetmény”: A Takarékszövetkezet üzlethelyiségeiben kifüggesztett tájékoztató, mely tartalmazza a kamatok, díjak, jutalékok, költségek aktuális típusát, mértékét, esedékességét és más szerződéses elemeket, amelyet a Takarékszövetkezet jogosult egyoldalúan megváltoztatni. "Hitel": a Takarékszövetkezet által az adós részére rendelkezésre tartott hitelkeret, vagy folyósítandó, illetve folyósított kölcsön egyaránt értendő, amennyiben a szövegkörnyezetből más nem következik. "Hitelbiztosítéki nyilvántartásba való jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos díj": Az Adós által arra a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatban fizetendő díj, költség ha az Adós/Biztosítéknyújtó az Adós részére nyújtott kölcsön fedezeteként jogot, követelést vagy olyan ingóságot bocsát a Takarékszövetkezet részére, amely vonatkozásban a jelzálogjog alapításának a feltétele, hogy az a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. "Hitelbírálat": az Adós általi hitelkeret rendelkezésre tartására, illetve kölcsön nyújtására előterjesztett kérelemre vonatkozó összetett takarékszövetkezeti kockázatelemzési munkafolyamat, mely a konkrét hiteligény kapcsán állapítja meg, hogy a Takarékszövetkezet folyósít-e kölcsönt Adós

3

részére, illetve amennyiben igen, úgy milyen futamidő mellett legfeljebb milyen összegben. A Takarékszövetkezet saját hitelbírálati szabályzata alapján többek között vizsgálja az igénylő vagyoni jövedelmi viszonyait, fizetési fegyelmét, a kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét. "Hitelbírálati díj": az Adós által benyújtott hitel- vagy kölcsönkérelem bírálati eljárásáért az Adós által a Takarékszövetkezet részére fizetendő díj. Ahol a Takarékszövetkezet által a jelen ÁSZF hatálya alá tartozó bármely hitelszerződéssel kapcsolatban átadott, illetve kibocsátott bármely dokumentum „hitel előkészítési díj”-at említ, ott a jelen ÁSZF szerinti hitelbírálati díj (a továbbiakban jelen ÁSZF alkalmazásában: hitelbírálati díj) értendő. "Hitelfedezeti életbiztosítási költség": Az Adós által a kölcsön fedezetének biztosítása érdekében kötött életbiztosítás díjának költsége. "Hitelkeret": a Takarékszövetkezet által az Adós rendelkezésére tartott fizetési számlához kapcsolódó keretösszeg, amelynek terhére a Takarékszövetkezet kölcsönt folyósít az Adós részére. "Hitelkeret beállítási jutalék": a hitelkeret megnyitásáért az Adós által a Takarékszövetkezet részére fizetendő díj. "Hitelkérelem": az Adósnak hitelkeret rendelkezésre tartására, vagy kölcsön folyósítására irányuló kérelme. "Hitelszerződés": olyan szerződés, amely alapján a Takarékszövetkezet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart az Adós rendelkezésére, és a keret terhére – a szerződésben meghatározott feltételek szerint – kölcsönszerződés kötésével kölcsönt folyósít az Adós részére, vagy egyéb hitelművelet (kezességi szerződés, garancia szerződés stb.) végzésére vonatkozó más szerződést köt Adóssal. Amennyiben a szövegösszefüggésből más nem következik, úgy a hitelszerződés alatt a kölcsönszerződést is érteni kell. "Hitelnyújtás": a hitelkeret rendelkezésre tartása, kölcsön folyósítása az Adós részére "Hirdetmény": Takarékszövetkezet által a hitelszerződésekre vonatkozóan meghatározott és közzétett kamatokat, díjakat és költségeket tartalmazó kondíciós lista, amely feltételekkel nyújtja a Takarékszövetkezet a szolgáltatását. "Honlap": www.fokusztakarek.hu weboldal. "Ingatlan-biztosítási költség": Az Adós által a kölcsön fedezetéül felajánlott és a Takarékszövetkezet által fedezetként elfogadott ingatlanra kötött vagyonbiztosítás díjának költsége. "Jelzálogjog”: Jelzálogjog alapján a Takarékszövetkezet a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha az Adós nem teljesít. A zálogtárggyal való felelősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is. Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a Biztosítéknyújtó birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrizni. Ha az Adós, a Biztosítéknyújtó vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a Takarékszövetkezet kérheti a veszélyeztető cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését. Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges "Jelzáloghitel": a fogyasztó részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújtott hitel. "Jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének és törlésének költsége": Az Adós által fizetendő díj, arra az esetre, ha az Adós a részére nyújtott kölcsön fedezeteként ingatlant bocsát a

4

Takarékszövetkezet részére. Az egyedi szerződésben a szerződéskötéskor aktuális mérték kerül rögzítésre, azonban annak mértéke a hitelszerződés futamideje alatt a Takarékszövetkezet érdekkörén kívül eső okból változhat, az Adós az aktuális igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére köteles. „Kamatváltoztatási mutató”: A hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a Takarékszövetkezet (hitelezők) által nem befolyásolható, tőle független, valamint általa el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszám. „Kamatfelár”: a referencia-kamatlábon felül – az ügyleti kamat részeként – fizetendő kamat, az ügyleti kamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrész. „Kamatfelár-változtatási mutató”: a kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutató. "Kamatperiódus”: A kölcsön ügyleti kamatára vonatkozó azon időszak, amely alatt a megállapított ügyleti kamat mértéke állandó, és egyoldalúan nem változtatható. "Késedelmi kamat": az Adós bármilyen fizetési késedelme – ideértve az ügyleti kamat fizetési határidejének elmulasztását is – esetén a hitelszerződésben rögzített, az Adós által a Takarékszövetkezet részére fizetendő kamat. "Kölcsön": kölcsönszerződésben megjelölt, a Takarékszövetkezet által az Adósnak a szerződésben meghatározott időpont szerinti – kamattal vagy anélkül történő – visszafizetési kötelezettség mellett egyszer – vagy hitelszerződés alapján az Adós részére biztosított hitelkeret terhére nyújtott kölcsön esetén többször – nyújtott pénzösszeg. "Kölcsön felvételének, vagy átutalásának díja": Amennyiben a kölcsön összege az Adós Takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számlájára kerül folyósításra, akkor a kölcsön összegének a fizetési számláról készpénzben történő felvételéért, illetve a fizetési számláról történő átutalásáért az aktuális (hatályos) hirdetményben szereplő készpénz felvételért, illetve eseti átutalásért az Adós által fizetendő díj. "Kölcsön-, vagy hitelszerződés alapján fennálló követelés fizetési számláról történő teljesítésének díja": A kölcsön vagy hitel törlesztése, vagy bármely a kölcsönnel vagy hitellel kapcsolatosan felmerült költség, díj, járulék vagy jutalék fizetési számláról történő teljesítése esetén az Adós által (a fizetési számlán), az aktuális (hatályos) vonatkozó hirdetményben meghatározott mértékű, fizetendő díj. "Kölcsönszerződés": olyan szerződés, amely alapján a Takarékszövetkezet arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott pénzösszeget az Adós rendelkezésére bocsát, az Adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződésben meghatározott feltételek szerint visszafizetni. "Közjegyzői költség ": A Takarékszövetkezet által megjelölt okiratok közjegyzői okiratba foglalásáért fizetendő költség. Az egyedi szerződésben a szerződéskötéskor aktuális mérték kerül rögzítésre, azonban annak mértéke a hitelszerződés futamideje alatt a Takarékszövetkezet érdekkörén kívül eső okból változhat, az Adós az aktuális költség megfizetésére köteles. "Központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR) ": olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség differenciáltabb megítélésének és ezáltal a hitelezésnek szélesebb körű lehetővé tétele, valamint a referenciaadat-szolgáltató pénzügyi intézmények biztonságosabb működése érdekében a hitelezési kockázat csökkentésének elősegítése.

5

„Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés”: ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett megkötött olyan hitel illetőleg kölcsönszerződés, - amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása vagy - amelynek igazolt célja az előző bekezdésben meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal, költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget. „Lakáscélú jelzáloghitel” olyan jelzáloghitel, amelyet a Takarékszövetkezet lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés alapján nyújt. "Lakossági kölcsön": a fogyasztási kölcsön, valamint az ingatlan vásárlására, építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, továbbá közműfejlesztésre, vagy ezen célú kölcsönök kiváltására a fogyasztónak nyújtott kölcsön. "Magatartási Kódex": a Magatartási Kódexet aláíró pénzintézetek által a piaci önszabályozás keretében 2009. évben elfogadott és magukra nézve kötelezőnek elismert megállapodás, amely a lakosság részére nyújtott hitelezési tevékenység teljes körében alkalmazandó és követendő magatartási szabályokat határozza meg a megállapodást aláíró pénzintézetek részére. A Magatartási Kódex – amelynek a Takarékszövetkezet alávetette magát – a Takarékszövetkezet honlapján magyar nyelven érhető el. "Prolongációs díj": az Adós által írásban kért és a Takarékszövetkezet által jóváhagyott, a hitelszerződésben eredetileg meghatározott futamidő meghosszabbításának költsége, amit az Adós megtérít a Takarékszövetkezet részére. "Referencia kamatláb": a hitelszerződéseknél a szerződéses kamat meghatározásánál alapul szolgáló báziskamatláb. A Takarékszövetkezet referenciakamatként – ha az egyedi hitelszerződés másként nem rendelkezik – a 3, 6 vagy 12 havi BUBOR-t, vagy a Magyar Nemzet Bank által meghatározott jegybanki alapkamatot vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (továbbiakban ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozamot és az ÁKK Zrt. által havi

rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegy aukcióin kialakult - a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított - átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagát alkalmazhatja. "Rendelkezésre tartási jutalék": a hitelszerződésben az Adós rendelkezésére tartott, de igénybe nem vett hitelkeret százalékában meghatározott díja, amit az Adós fizet a Takarékszövetkezet részére. "Rendkívüli ügyintézési díj": Adós igénye alapján felmerülő, a hitelszerződésben meghatározott szolgáltatásokon felüli többletszolgáltatások nyújtásáért – ideértve a rendkívüli ügyintézést is, amennyiben arra nem a Takarékszövetkezet hibájából, vagy mulasztásából kerül sor – az Adós által a Takarékszövetkezet részére fizetendő díj. "Számlatulajdonos": a Takarékszövetkezettel pénzforgalmi számlának nem minősülő fizetési számlaszerződést kötő természetes személy. "Számlavezetési díj": Amennyiben az Adós fizetési számlát nyit a Takarékszövetkezetnél, úgy a vonatkozó fizetésiszámla-szerződés alapján a Takarékszövetkezet által kezelt fizetési számla fenntartásáért és kezeléséért fizetendő összeg. "Személyi hitel": felhasználási célhoz nem kötött fogyasztási kölcsön. "Szerződés": az egyedi hitel-, illetve kölcsönszerződés, a jelen ÁSZF, az egyedi szerződésre vonatkozó hirdetményeknek és az Üzletszabályzatnak az egyedi szerződésre vonatozó

6

rendelkezéseinek az összessége, amennyiben a szövegkörnyezetből más nem következik. A szerződés alatt a hitelszerződés és a kölcsönszerződés egyaránt értendő, amennyiben a szövegkörnyezetből más nem következik. "Szerződéskötési díj": a hitelszerződés megkötéséért az Adós által fizetendő díj. "Szerződésmódosítási díj": a hitelszerződés, vagy a hitelszerződéshez kapcsolódó biztosítéki szerződések módosítása – ide nem értve a Takarékszövetkezet által végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítást, illetve a jelen ÁSZF szerinti automatikus szerződésmódosulást – esetén az Adós által a Takarékszövetkezet részére fizetendő díj. "Tartós Adathordozó": olyan eszköz, amely az Ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. "Térkép másolat, valamint tulajdoni lap lekérésének adminisztrációs díja": A Takarékszövetkezet által előírt térkép másolat, valamint tulajdoni lap a Földhivatal informatikai rendszeréből történő lekérésének díja, amennyiben a térképmásolatot és a tulajdoni lapot nem az Adós adja át a Takarékszövetkezet részére. Az egyedi szerződésben a szerződéskötéskor aktuális mérték kerül rögzítésre, azonban annak mértéke a hitelszerződés futamideje alatt a Takarékszövetkezet érdekkörén kívül eső okból változhat, az Adós az aktuális díj megfizetésére köteles. "Türelmi idő”: A hitel folyósításától számított azon időszak, amely alatt még nem kell a tőketartozás törlesztését megkezdeni, csak a kiszámított kamatot kell megfizetni. "Ügyfél": az Adós, a Számlatulajdonos, és a Biztosítéknyújtó, valamint az a természetes személy, aki hitelkeret rendelkezésre tartása, illetve kölcsön folyósítása iránt terjeszt elő kérelmet. "Ügyleti kamat": a szerződésben meghatározott kamat, amelynek mértéke – eltérő megállapodás hiányában – változó, illetve a jogszabályokban, jelen ÁSZF-ben, a vonatkozó Hirdetményekben és az egyedi szerződésben meghatározott feltételek alapján a Takarékszövetkezet által egyoldalúan változtatható. A referencia kamatlábhoz kötött kamat esetében az ügyleti kamat az adott ügyletre alkalmazott érvényes referencia kamatláb és az egyedileg meghatározott kamatfelár összege, melynek mértéke a referencia kamatláb változásához igazodóan változik. Az Adós által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeg. "Zárlati díj": A hitelszerződés alapján létrejött jogviszony lezárásáért fizetendő költség.

II. fejezet

AZ ÁSZF HATÁLYA

1. Jelen ÁSZF hatálya azon hitelszerződésekre terjed ki, amelyek esetében a felek által aláírt egyedi szerződés a jelen ÁSZF-et alkalmazni rendeli. 2. Jelen ÁSZF 2015.02.14. napján lép hatályba. Jelen ÁSZF rendelkezéseit – amennyiben a felek ezt szerződésben kikötötték – a hatályba lépését követően keletkezett és az ÁSZF hatálya alá tartozó jogviszonyokra teljes körűen kell alkalmazni.

III. fejezet

A HITELEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. A Takarékszövetkezet hitelt hitelszerződés alapján nyújt az Adós részére. A hitelszerződést írásba kell foglalni, amely tartalmazza a konkrét szerződéses feltételeket az Ügyfél és a

7

Takarékszövetkezet jogait, kötelezettségeit, a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, amennyiben erre vonatkozóan a felek között külön szerződés nem jött létre, valamint a jogszabályok által meghatározott egyéb tartalmi követelményeket. 2. A Takarékszövetkezet a 2009. évi CLXII. törvényben (Fnyhtv.) meghatározottak szerint, ezen törvény mellékletét képező, a hitel típusának megfelelő formanyomtatvány kitöltésével ad tájékoztatást papíron, vagy más tartós adathordozón az Ügyfél által megadott információk alapján az Ügyfél részére azt megelőzően, hogy az ügyfelet bármilyen hitelszerződés vagy ajánlat kötné. Jelzáloghitel esetén az Fnyhtv. 12.§-ában foglaltak szerint nyújt a Takarékszövetkezet tájékoztatást az Ügyfél részére. A Takarékszövetkezet ezen tájékoztatással egyidejűleg köteles az Ügyfél részére a hitel fő jellemzőire, az igénybe veendő hitelnek az ügyfél pénzügyi helyzetére gyakorolt hatására, és a fizetés elmulasztásának következményeire kiterjedően felvilágosítást adni annak érdekében, hogy az felmérhesse, hogy a hitel igényeinek és pénzügyi teljesítőképességének megfelel-e. A Takarékszövetkezet vállalja továbbá, hogy ezen túlmenően a Magatartási Kódex II. pontjában foglaltakról (szerződés előtti hitelezői magatartás általános elvei) írásban tájékoztatja az Ügyfelet, illetve az abban foglaltakat biztosítja. Az Ügyfél kérése esetén – amennyiben a Takarékszövetkezet az Ügyféllel szerződést kíván kötni – a hitelszerződés tervezetének egy példányát (mintaszerződés) díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen az ügyfél rendelkezésére bocsátja. A hitelszerződés megkötésekor az Ügyfelet azonosítani kell a pénzmosás megelőzőséről szóló jogszabályok rendelkezései szerint. A Takarékszövetkezet a fogyasztó részére adott, a hitelszerződés megkötése előtti előzetes tájékoztatása kapcsán egyebekben az Fnyhtv. 5-13.§-ai szerint köteles eljárni. 3. Hitelt csak kérelemre – hitelbírálat alapján a jelen ÁSZF-ben, valamint a kockázatvállalásra, hitelezésre vonatkozó szabályzatokban foglalt, illetve a megkötendő egyedi ügylet sajátosságaira tekintettel meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén – nyújt, illetve tart rendelkezésre a Takarékszövetkezet. 4. A Takarékszövetkezet hitel-, illetve kölcsöntípusonként a Hitelezési szabályzatok mellékletét képező szerződéstípusokat használja. 5. Hitelt az e célra szolgáló Takarékszövetkezet által biztosított nyomtatványon lehet igényelni. Az igényléshez mellékelni kell az igénybevételre vonatkozó jogosultság elbírálásához szükséges okiratokat és az egyéb dokumentumokat is. 6. Az az Ügyfél, aki a hitelkérelem elbírálásához szükséges azt befolyásoló tényt, vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közöl, vagy elhallgat, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, a mindenkor hatályos jogszabályok, rendelkezéseinek megfelelően felelősséggel tartozik. Amennyiben e tény a szerződés megkötését megelőzően jut a Takarékszövetkezet tudomására, a hitelkérelmet elutasítja, illetve a pozitív hitelbírálati döntést követően a szerződéskötést megtagadja, vagy a szerződéskötést követően pedig a megkötött szerződés(ek)et azonnali hatállyal felmondhatja. 7. A Takarékszövetkezet jogosult az Ügyfél által közölt adatok felülvizsgálatára, ellenőrzésére, amelyhez a szükséges adatokat az Ügyfél köteles az erre irányuló felszólítás esetén a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani. 8. A Takarékszövetkezet jogosult – az Ügyfél tájékoztatása mellett - az Ügyfél valamint az igényelt és/vagy felvett hitel adatait a KHR-be továbbítani a Központi Hitelinformációs Rendszerről (KHR) szóló 2011. évi CXXII. törvényben meghatározott esetekben. (lásd: Takarékszövetkezet Üzletszabályzatának 1. fejezet 7. pontja) A KHR kezeli azon természetes személy adós azonosító

8

adatait, aki a hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. 9.

A kölcsön folyósítása, törlesztése 9.1. A hatályos hitelszerződés alapján Ügyfél részére történő hitelnyújtás együttes feltételei: 9.1.1. A Takarékszövetkezet illetékes döntési fórumának jóváhagyó határozatát követően a hitel fedezetét biztosító mellékkötelezettségre vonatkozó szerződések írásba foglalása, a szerződő felek általi aláírása. 9.1.2. A hitelszerződés hatálybalépése. 9.1.3. A felajánlott és a Takarékszövetkezet által elfogadott fedezetek rendelkezésre állásának hitelt érdemlő igazolása a Takarékszövetkezet felé. 9.2. Az engedélyezett kölcsön összegét a Takarékszövetkezet a kölcsönszerződést aláíró, egyetemlegesen kötelezett adósok bármelyikének javára jogosult teljesíteni. 9.3.

Az engedélyezett kölcsön folyósítása történhet egy összegben, vagy több részletben  készpénzfizetéssel,  átutalással az Adós által megjelölt számlára  lakossági folyószámlára átvezetéssel,  a hitelcélt megtestesítő számla ellenében,  egyéb módon.

A Takarékszövetkezet a hitelszerződésbe foglalt folyósítási feltételek teljesítését követően 10 munkanapon belül az egyedi hitelszerződésben meghatározottak szerint a kölcsön összegét az egyedi szerződésben rögzített bankszámlára vezeti át. A folyósítás módját az egyedi hitelszerződés tartalmazza. 9.4.

A kölcsön törlesztése 9.4.1. Az ügyfél a kölcsönt – eltérő megállapodás hiányában – havi törlesztő részletekben köteles a Takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számlára visszafizetni. 9.4.2. A törlesztő részlet a következő szempontok figyelembevételével kerül kialakításra:  Adós nettó jövedelme  Adós által vállalt és a Takarékszövetkezet részéről jóváhagyott visszafizetési határidő  egyedi ügylet sajátosságai, konstrukciós szabályai. 9.4.3. Az Adós a felvett kölcsönt a szerződésben foglalt feltételek szerint köteles visszafizetni. A törlesztés a kölcsönszerződésben meghatározott időpontban a szerződésben részletezett ütemben esedékes. 9.4.4. A hitelszámlára történt jóváírásról és terhelésről a Takarékszövetkezet minden ügyleti év végén elszámolást küld az Adósnak. 9.4.5. Az Adós által a Takarékszövetkezet részére fizetett összeg az alábbi sorrendben kerül jóváírásra: elsősorban költségekre, díjakra, jutalékokra, azután a kamatra és végül a tőketartozásra.

9

9.4.6. A hitelszerződésben rögzített bármilyen fizetési kötelezettség teljesítése akkor szerződésszerű, ha a szerződésben megjelölt időpontig a fizetendő összeg a Takarékszövetkezet számláján jóváírásra kerül. 9.4.7. Fókusz Folyószámla hitelek esetében a folyószámlára érkező jóváírással, készpénz befizetéssel a fennálló hitel összege csökken, ami a még rendelkezésre álló hitelkeret összegét növeli. 9.4.8. Az Adós köteles az előtörlesztés esetén előzetesen legalább 10 munkanappal korábban a Takarékszövetkezet részére az előtörlesztést bejelenteni.

10. A Takarékszövetkezet az esedékes, felszólítás ellenére meg nem fizetett tartozást, annak járulékait, valamint a követelés érvényesítésével esetleges felmerülő költségeket az Ügyféllel szemben – a felek eltérő megállapodása, vagy eltérő jogszabályi felhatalmazás hiányában – jogosult bírósági úton érvényesíteni. 11. Takarékszövetkezet jogosult és köteles a hitel nyújtása előtt és annak lejárati ideje alatt tájékozódni az Adós vagyoni viszonyáról, a hitel fedezetéről, értékéről és érvényesíthetőségéről, az Ügyfél pedig e körben köteles a Takarékszövetkezettel együttműködni.

IV. fejezet

A HITELEZÉS FOLYAMATA

A hitelezési folyamat részei:

1. 

az ügyfél előzetes tájékoztatása,



hitelkérelem benyújtása és átvétele,



hitelkérelem engedélyezésre való előkészítése,



fedezetértékelés,



hitelbírálat, engedélyezés vagy elutasítás,



szerződéskötés, (ideértve a biztosítéki szerződéseket is),



kölcsönszámla megnyitása,



hitelnyújtás,



szükség esetén a kölcsön célszerinti felhasználásának ellenőrzése,



az Adós vagyoni, gazdasági helyzetének, a kötött biztosítékok meglétének, állapotának folyamatos ellenőrzése a hitel visszafizetéséig,



szerződésszerű teljesítés esetén a hitelszerződés alapján létrejött jogviszony megszüntetése, ennek elmaradása esetén a kölcsön és járulékainak behajtásához szükséges intézkedések megtétele.

2. A hitelezési folyamat részletes szabályait a takarékszövetkezet Hitelezési és Kockázatvállalási belső szabályzatai tartalmazzák.

10

V. fejezet

AZ ADÓS HITELKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

1. A Takarékszövetkezet a hitelkérelmet az elbíráláskor hatályban lévő jogszabályok és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) rendelkezései, valamint a Takarékszövetkezet kockázatvállalásra, hitelezésre vonatkozó, továbbá az adósminősítésre és a fedezetek értékelésére vonatkozó belső előírásai szerint bírálja el és engedélyezi. 2. A hitelbírálathoz a Takarékszövetkezet az Ügyfél részére előzetesen átadja a hitelkérelem benyújtásához szükséges dokumentumok listáját, kitöltendő adatlapokat. Az Ügyfél ezen iratanyagot kitöltve, az abban szerepeltetett adatok valódiságát igazoló dokumentumokat csatolva írásos hitelkérelmet nyújt be a Takarékszövetkezethez. 3. Az Ügyfél hitelképességét a Takarékszövetkezet a rendelkezésére álló információk alapján értékeli. Az információk az Ügyfél által nyújtott tájékoztatáson, az általa benyújtott vagy a Takarékszövetkezet által beszerzett dokumentumokon és a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevételén alapulhatnak. Az Adós hitelképességét a Takarékszövetkezetnek minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia. A hitelképesség vizsgálatának részletes szabályait a 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet, a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet, valamint a Takarékszövetkezet erre vonatkozó belső szabályzata tartalmazza. 4. A hitelbírálat során alkalmazandó törvényi és egyéb jogszabályi előírások, és belső szabályok tekintetében a Takarékszövetkezet valamennyi írásos szabályzattal rendelkezik, melyben előírtakat a döntéshozók kötelezően alkalmaznak. A szabályzatokban és ügyrendekben előírtaktól – a jogszabályokban előírt rendelkezések betartása mellett – azonban az illetékes döntéshozó testület üzletpolitikai illetve, Ügyfél akvizíciós érdekek szem előtt tartásával eltérhet, és meghatározhat egyedi kondíciókat, biztosítéki folyósítási, és egyéb feltételeket.

VI. fejezet 1.

A HITELSZERZŐDÉS TARTALMA

A hitelszerződés egyértelműen és tömören tartalmazza: 1.1.

a hitel típusát, a szerződés tárgyát

1.2.

a szerződő felek nevét (cégnevét) és levelezési címét (székhelyét),

1.3.

a hitelközvetítő nevét (cégnevét) és levelezési címét (székhelyét),

1.4.

a hitel futamidejét,

1.5.

a hitel teljes összegét és lehívásának, folyósításának, módját, feltételeit,

1.6. termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezését és készpénzárát, 1.7. a hitelkamatot és a hitelkamat feltételeit, szerződéskötéskori mértékét, esetlegesen a vonatkozó referencia-kamatlábat, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságát, feltételeit és eljárási szabályait, valamint amennyiben az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, úgy tájékoztatást a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira valamennyi hitelkamat tekintetében, továbbá amennyiben a hitelszerződésre vonatkozó Hirdetmény az egyes költségek, díjak, jutalékok mértékét több módon is meghatározza, úgy az egyedi szerződésre vonatozóan alkalmazandó mértéket,

11

1.8. a teljes hiteldíj mutatót a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, annak kiszámításánál figyelembe vett valamennyi feltételével, 1.9.

a fogyasztó által fizetendő teljes összeget,

1.10. a fogyasztó által fizetendő törlesztő részletek összegét, számát, és a törlesztés gyakoriságát, esetlegesen a törlesztő részleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjét, 1.11. határozott időtartamra vonatkozó tőketörlesztés esetén a fogyasztó arra vonatkozó jogát, hogy a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen a hitelszerződés fennállása alatt jogosult megkapni, 1.12. ha a fogyasztó a tőke törlesztésétől elkülönítetten köteles megfizetni a hitelkamatot és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, költséget, jutalékot -, ennek gyakoriságát, esedékességét, összegét, egyéb feltételeit, 1.13. a fizetési számlához vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, kivéve, ha a fizetési számla fenntartása nem kötelező, 1.14. a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást – ideértve díjat, jutalékot és költséget – és módosításuk feltételeit, ideértve a kezelési költség meghatározásának az adott egyedi szerződés esetén alkalmazandó módszerét, a teljesítés feltételeit, és a jogosult személyét, számlaszámát, amennyiben a jogosult nem a Takarékszövetkezet, 1.15. a késedelmi kamatot vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 1.16.

a fizetés elmulasztásának következményeit,

1.17.

adott esetben a közjegyzői díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget,

1.18. a jelen ÁSZF-ben nem szabályozott, azonnali hatályú rendkívüli felmondást megalapozó egyéb lényeges szerződésszegéseket, 1.19.

adott esetben a biztosítékok és a biztosítás meghatározását,

1.20. a feleket következményeit,

megillető

elállási,

illetve

felmondási

jog

részletes

feltételeit,

1.21. a kapcsolt hitelszerződések esetén az ügyfelet megillető elállási, illetve visszatartási jogosultság fennállását és gyakorlásának feltételeit, 1.22. az előtörlesztéshez való jogot, gyakorlásának módját, az előtörlesztés esetleges költségeinek fennállását és azok számítási módját, 1.23. rendelkezésre áll-e a fogyasztó számára a szerződésből eredő jogviták peren kívüli rendezésére olyan lehetőség, amelynek a Takarékszövetkezet aláveti magát, 1.24.

a felügyeleti hatóság nevét és székhelyét,

1.25. ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem a hitelszerződésben vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott időszakokban és feltételek szerint tőkeképzésre fordítják, azt az előírást, hogy a részletek megfizetése nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizetését, kivéve, ha a szerződésben a felek erről megállapodtak, 1.26. 1.27. 2.

futamidő a szerződés hatálybalépésének feltételeit.

Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés egyértelműen és tömören tartalmazza:

12

2.1. Az egyedi hitelszerződések tartalmára vonatkozó felsorolásnak 1.1-1.5. pontjaiban és 1.7-1.8. pontjaiban meghatározottakat, 2.2.

a hitel teljes díját a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva,

2.3. olyan fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján nyújtott kölcsönt a Takarékszövetkezet felszólítására kell visszafizetni, a Takarékszövetkezet jogát, hogy bármikor jogosult a hitel teljes összegének visszafizetését követelni, 2.4.

az elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, valamint

2.5. a hitelkeret szerződés megkötését követően felmerülő, a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve a díjat, jutalékot, költséget -, és ezek módosításának feltételeit.

3.

Jelzáloghitelre vonatkozó szerződés egyértelműen és tömören tartalmazza: Az 1.9., 1.11, 1.19. és 1.20 alpontokban foglaltak kivételével az 1. pontban foglaltakat.

VII. fejezet

BIZTOSÍTÉKOK

A jelen ÁSZF hatálya alá tartozó biztosítékokra vonatkozó részletes szabályokat a Takarékszövetkezet Üzletszabályzata, valamint a Takarékszövetkezet és az Ügyfelek között létrejött egyedi szerződések tartalmazzák.

VIII. fejezet

A HITELDÍJ

1. A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) számítására és közzétételére vonatkozó előírásokat kizárólag a Fnyhtv. hatálya alá tartozó hitel és pénzügyi lízing esetén kell alkalmazni. 2. A THM az Ügyfelek megfelelő tájékoztatásául, a különböző hitelajánlatok összehasonlítására szolgál. A teljes hiteldíj mutató mértékét a Takarékszövetkezet Hirdetményben közzéteszi, illetve egyéb kereskedelmi kommunikáció során erre felhívja ügyfelei figyelmét és köteles biztosítani, hogy az ügyfél a kölcsönszerződés aláírása előtt megismerhesse azt. A jelzáloghitelre vonatkozó nyilvános tájékoztató és ajánlattétel a THM értékét azzal a kiegészítéssel tartalmazza, hogy a) a THM meghatározása az aktuális feltételek és a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat, b) deviza alapú forint hiteleknél a THM értéke nem tükrözi a hitel árfolyamkockázatát, c) változó kamatozású kölcsönöknél a THM értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát. Lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén a kereskedelmi kommunikációban a THM értékét a legrövidebb megtakarítási idejű lakás-takarékpénztári termék figyelembevételével, havi 20 ezer forint folyamatos betételhelyezést feltételezve kerül meghatározásra. 3. A THM meghatározása a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010 (III.25.) Korm. rendelet és az aktuális feltételek figyelembevételével történik, melynek mértéke a feltételek változása esetén változhat.

13

A THM a hitel teljes díjának aránya a hitel teljes összegéhez éves százalékában kifejezve.

4.

5. A THM számításánál a Takarékszövetkezet a következő tételeket veszi figyelembe: a fogyasztó (Adós) által a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a Takarékszövetkezet számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez a Takarékszövetkezet előírja, ideértve különösen a) a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének díját, b) építésnél a helyszíni szemle díját, c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket a jelen fejezet 6. pont f) alpontjában foglalt kivétellel, d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, e) az ingatlant terhelő jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének díját, nem lajstromozott ingóságot terhelő jelzálogjog hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzésének költségeit, f) térképmásolat, valamint tulajdoni lap lekérésének adminisztrációs díját, valamint g) a biztosítás és garancia díját (kivéve jelzáloghitel esetén a hitelhez szükséges vagyonbiztosítás díját). A c) pont alkalmazásánál, ha a fogyasztó által igényelt számlatípus még nem ismert, a Takarékszövetkezetnél elérhető legkedvezőbb feltételekkel kínált számlatípust kell figyelembe venni, amelynek igénybevételéhez a hitelhez nem kapcsolódó feltételek teljesítése nem szükséges. A THM meghatározásánál figyelembe veendő fenti tételek mértékét, valamint az esetlegesen figyelembe veendő további tételeket és azok mértékét az egyedi szerződések tartalmazzák. A THM számításánál a Takarékszövetkezet a következő tételeket nem veszi figyelembe:

6.

a) a prolongálás költsége, b) a késedelmi kamat, c) egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a hitelszerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, d) a közjegyzői díj, e) kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett – a vételáron felüli – díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint f) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a Takarékszövetkezet nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött hitelszerződésben egyértelműen és külön feltüntették. A THM kiszámításának képlete:

7.

C : k

a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első

14

D: l m: m’: t : k s: l X:

hitelfolyósításig fizetendő költségekkel, az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, a hitelfolyósítások száma, az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma, az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t = 0, 1 az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, a THM értéke. A képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni: a) a felek által különböző időpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési ideje eltérő lehet; b) a kezdő időpont az első hitelfolyósítás időpontja; hitelkártya esetén a kezdő időpont a Takarékszövetkezet által nyilvánosan meghirdetett elszámolási időszak első napja; c) a kiszámítás során használt időtartamokat években vagy töredékévekben kell kifejezni; d) egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), 52 hétből vagy tizenkét egyenlő hosszúságú hónapból állónak kell tekinteni, egy ilyen hónapot 30,41666 napból állónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó; e) a számítás eredményét százalékos formában, legalább egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni.

8. 8.1. A THM számításánál azt kell figyelembe venni, hogy a hitelszerződés a hitelszerződés szerinti futamidő alatt a hitelszerződés szerint kerül teljesítésre. Ha a THM meghatározásához szükséges feltételek a hitelszerződésben nem szerepelnek vagy a hitelszerződést megelőző tájékoztatásnál és a kereskedelmi kommunikáció során nem ismertek, a THM-et a 8.2. pontban bekezdésben meghatározott feltételek figyelembevételével kell kiszámítani. 8.2. A THM kiszámításánál a következő számítási módszert kell alkalmazni: a) ha a hitelszerződés nem határozza meg a hitel lehívásának időpontját, a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni; b) ha a hitelszerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig; c) olyan határozatlan idejű hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek, a THM kiszámításánál ca) a hitel futamidejét az első lehívás időpontjától számított egy évnek, a tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozások megfizetését az utolsó részlettel együtt történő teljesítésnek kell tekinteni, cb) - ha a fogyasztó az első lehívás után egy hónappal kezdi el törleszteni a tőkét egyenlő havi részletekben vagy a tőketartozást minden egyes fizetési időszakban egyetlen részletben teljes összegben vissza kell fizetni - a teljes tőkeösszeg egymást követő lehívásait és visszafizetéseit egy éves időszakra vonatkozóan kell figyelembe venni, vagy cc) a kamatokat és más díjakat a lehívásoknak és visszafizetéseknek megfelelően és a hitelszerződésben foglaltak szerint kell figyelembe venni; d) ha a hitelszerződés különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő kamatok és díjak kapcsolódnak, a teljes hitelösszeget az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módra alkalmazandó legmagasabb kamattal és díjjal kell figyelembe venni;

15

e) ha a hitelszerződés szerint a fogyasztó szabadon hívhatja le a hitelt, de a hitelszerződés a lehívás különböző módjainál összegre és időtartamra vonatkozó korlátokat tartalmaz, a hitelt a legkorábbi időpontban lehívottnak kell tekinteni a korlátok figyelembevételével; f) olyan hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek és nem tartozik a c) pont hatálya alá, a THM kiszámításánál fa) - ha a tőketörlesztés időpontja vagy összege nem állapítható meg - a törlesztést a hitelszerződésben meghatározott legkorábbi időpontban és a hitelszerződésben meghatározott legalacsonyabb összegben történő megvalósulással kell figyelembe venni, vagy fb) - ha a hitelszerződés megkötésének időpontja és az első lehívás időpontja nem ismert - az első lehívás időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amelytől számítva a legrövidebb idő telik el a fogyasztó első törlesztésének időpontjáig; g) fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén, ha a hitel időtartama nem ismert, a hitel futamidejét három hónapnak kell tekinteni és ha a hitelszerződésnek ga) feltétele egy meghatározott összeg meghatározott időközönként a fizetési számlán történő jóváírása, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy ez az összeg - vagy a befizetendő minimumösszegre vonatkozó előírás esetén a minimumösszeg - a hitelszerződésben meghatározott időközönként jóváírásra kerül úgy, hogy első alkalommal a lehívás után egy teljes időszakkal kerül jóváírásra, ezt követően pedig minden alkalommal lehívásra kerül a hitelkeretből rendelkezésre álló rész; gb) nem feltétele egy meghatározott összeg meghatározott időközönként a fizetési számlán történő jóváírása, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy a teljes hitelösszeg a hitelszerződés teljes időtartamára lehívásra kerül, a fizetési számlán a futamidő során nem történik jóváírás és a teljes tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozás visszafizetésére egy összegben kerül sor a futamidő végén; h) ha a hitel legmagasabb összegéről még nem állapodtak meg, azt 375 000 forintnak kell tekinteni; i) * ha a törlesztés időpontja vagy összege a hitelszerződés vagy a c), f) és g) pontban meghatározott feltételek alapján nem állapítható meg, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy ia) a kamatfizetés a tőketörlesztéssel együtt történik, ib) az egy összegben meghatározott, kamatnak nem minősülő díj megfizetésére a szerződés megkötésekor kerül sor, ic) a több részletben fizetendő kamatnak nem minősülő díj az első tőketörlesztés időpontjától rendszeres időközönként kerül kifizetésre és a kifizetések összegei - ha ezek összegszerűen nem ismertek - egyenlő összegek, és id) a fogyasztó az utolsó részlettel együtt kifizeti a tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozásokat; j) ha a hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, ezt követően új kamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapodás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni; k) ha a Takarékszövetkezet egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és a díjat kell figyelembe venni a hitelszerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor. 8.3. A 8.2.c) pont alkalmazásában a határozatlan idejű hitelszerződés olyan határozott futamidő nélküli hitelszerződés, amely esetében a kölcsönt egy adott időszakon belül vagy egy adott időszakot követően teljes összegben vissza kell fizetni, de a visszafizetést követően a kölcsön újra lehívható. 8.4. Jelzáloghitelre vonatkozó különös szabályok 8.4.1. Jelzáloghitel esetén 7. pontban meghatározott képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni: a) állami kamattámogatással nyújtott jelzáloghitelnél az állam által átvállalt összeget nem kell figyelembe venni a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig,

16

b) az ingatlan készültségi fokának függvényében szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított jelzáloghitel esetén úgy kell tekinteni, hogy az egész hitel az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, c) az ingatlan készültségi fokának függvényében, de előre nem meghatározható időpontokban tartott helyszíni szemléknél úgy kell tekinteni, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, d) ha a takarékszövetkezet a jelzáloghitelt vagy az ingatlanon alapított önálló zálogjogot egy jelzáloghitelintézetnek adja el, az eladásig terjedő időszakot 2 hónapnak kell tekinteni, e) ha a helyszíni szemlék száma előre nem határozható meg, két szemle díját kell figyelembe venni. 8.4.2. Jelzáloghitel esetén a hitelhez szükséges vagyonbiztosítás díját a THM számításánál nem kell figyelembe venni. 9. A THM mértékének törvény alapján történő korlátozása 9.1. A Takarékszövetkezet valamennyi az Fnyhtv. hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában - a VIII. fejezet 9.2. pontjában foglaltak kivételével – fogyasztónak minősülő Adósnak nem nyújthat olyan hitelt, amelynek teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. 9.2. A teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét a) hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, továbbá kézizálog fedezete mellett nyújtott hitelek esetében, illetve b)a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hitelek (áruhitelek) esetében, amennyiben a hitel folyósítása közvetlenül az áruhitellel érintett termék értékesítőjének, illetve a szolgáltatás nyújtójának történik. 9.3. A VIII. fejezet 9.1. és 9.2. pont vonatkozásában az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára.

HITELKAMATOK, DÍJAK, KÖLTSÉGEK

IX. fejezet 1.

Ügyleti kamat 1.1. Az Adós a Takarékszövetkezet részére a hitelszerződésben, illetve a vonatkozó hatályos Hirdetményben rögzített ügyleti kamatot (hitelkamatot) köteles megfizetni a kölcsönösszeg felhasználásának ellenértékeként. Az ügyleti kamat felszámítás kezdő időpontja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja a szerződésben meghatározott utolsó törlesztés időpontját megelőző nap. Amennyiben a felek vagy a felek bármelyike a szerződést ezen időpont előtt megszüntetik vagy a szerződés ezen időpont előtt megszűnik, úgy az ügyleti kamat a szerződés megszüntetésének, illetve megszűnésének időpontjáig jár, ezt követően pedig a Takarékszövetkezet késedelmi kamatot jogosult felszámítani, amennyiben az Adós fizetési késedelembe esett. Amennyiben az Adós az ügyleti kamatot annak esedékességekor nem fizeti meg, úgy a késedelem idejére a Takarékszövetkezet a meg nem fizetett ügyleti kamat után is jogosult késedelmi kamatot felszámítani. 1.2.

Az ügyleti kamat számításának képlete:

Az ügyleti kamat számításának képlete kamatperiódushoz nem kötött hitelek esetében:

17

Ügyleti kamat = tőke x napok száma x ügyleti kamatláb 360 x 100 Tőke: Napok száma: Ügyleti kamatláb:

A felvett és még vissza nem fizetett kölcsön összege. A kamatfizetéssel érintett napok száma. A szerződésben meghatározott ügyleti kamat mértéke.

Az ügyleti kamat számításának képlete kamatperiódushoz kötött hitelek esetében: Ügyleti kamat = tőke x napok száma x ügyleti kamatláb 360 x 100 Tőke: Napok száma: Ügyleti kamatláb:

1.3.

A felvett és még vissza nem fizetett kölcsön összege. Az érintett kamatperiódus napjainak száma. A szerződésben meghatározott ügyleti kamat mértéke.

Kamatfizetési periódus (az otthonteremtési támogatással nyújtott hitelek kivételével) a) Kamat, kamatfelár periódus Az ügyleti kamat, kamatfelár 3 éves vagy annál rövidebb futamidejű hitelek esetén fix, azaz a Takarékszövetkezet által egyoldalúan nem módosítható. Három évnél hosszabb futamidejű, kamat (kamatfelár) periódushoz kötött kamatozású hitelek esetén az ügyleti kamat a kamatperióduson belül fix mértékű. Ezen hitelek esetében az ügyleti kamat (kamatfelár) mértékét a Takarékszövetkezet kamat periódusonként jogosult felülvizsgálni és egyoldalúan megváltoztatni az egyedi szerződésben és jelen ÁSZF-be foglalt, módosításra okot adó feltételek felmerülése esetén. A 3 évet meghaladó futamidejű szerződések esetén, amennyiben az egyedi kölcsönszerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik és a felek által nem fix kamat vagy kamatfelár kerül alkalmazásra, úgy a kamat (kamatfelár) periódus (az utolsó kamatperiódust kivéve) 3 évet meghaladó, de 18 évnél nem hosszabb futamidejű hitelek esetén 3 év, a 18 évet meghaladó futamidejű hitelek esetén 5 év. Az első kamatperiódus – ha jogszabály vagy jelen ÁSZF vagy az egyedi szerződés eltérően nem rendelkezik – a folyósítás (több részletben történt folyósítás esetén az első részfolyósítás) napján kezdődik, és a folyósítás napjától számítottan az eltelt kamatperiódus utolsó évének ugyanazon hónapja, ugyanazon napját megelőző napig tart. Ezt követő kamatperiódusok az előző kamatperiódus utolsó napját követő napon kezdődnek, és a kezdőnapjuktól számítottan az eltelt aktuális kamatperiódus utolsó évének ugyanazon hónapja, ugyanazon napját megelőző napig tartanak, kivéve az utolsó kamatperiódust, amely a 3, illetve 5 éves kamatperiódus időtartamánál rövidebb is lehet, amennyiben a kölcsön hamarabb jár le vagy hamarabb kerül visszafizetésre. Az előzőek alapján az új kamatperiódusok a kamatperiódus időtartama elteltével az adott kamatperiódusban a folyósítás hónapjának és napjának megfelelő napon kezdődnek. Amennyiben az adott kamatperiódus kezdőnapja az év adott hónapjában hiányzik (február 29.), úgy azon kamatperiódus kezdőnapja a hónap utolsó napja (február 28.). Jelen ÁSZF-ben kamatperiódus alatt értelemszerűen a kamatfelár-periódust is érteni kell.

18

b) Referenciakamat periódus Referenciakamat alkalmazása esetén (az egyedi szerződés eltérő rendelkezése hiányában) a referenciakamat az adott referencia-kamatperióduson belül állandó, mértéke a referencia-kamatperiódus alatt megegyezik negyedéves referenciakamatperiódus esetén a referencia-kamatperiódus 1. napját megelőző negyedév utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referenciakamat mértékével, féléves referenciakamatperiódus esetén a referencia-kamatperiódus 1. napját megelőző félév utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referenciakamat mértékével, éves referenciakamatperiódus esetén a referencia-kamatperiódus 1. napját megelőző év utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referenciakamat mértékével . Amennyiben az adott referenciakamatot azon a napon, amely napi referenciakamat mérték alapján kerül meghatározásra a szerződés szerinti referenciakamat nem került jegyzésre, akkor az azt megelőző legutolsó jegyzett referenciakamat mérték az irányadó. A kölcsön folyósításának napja a referencia-kamatperiódus időtartamától függetlenül az első referencia-kamatperiódus kezdő napja. A referenciakamat-periódus (az első és az utolsó kamatperiódust kivéve) 3 hónapos, 6 hónapos vagy 1 éves időtartamú lehet, amennyiben a felek ettől eltérően nem rendelkeznek. Az első kamatperiódus negyedéves kamatperiódus esetén annak a naptári negyedévnek az utolsó napjáig, féléves kamatperiódus esetén pedig annak a naptári félévnek az utolsó napjáig tart, amelyben a kamatperiódus megkezdődött, éves kamatperiódus esetén pedig annak a naptári évnek az utolsó napjáig tart, amelyben a kamatperiódus megkezdődött. Az ezt követő kamatperiódusok kezdete az előző kamatperiódus zárónapját követő nap, utolsó napja, negyedéves kamatperiódus esetén a naptári tárgynegyedév utolsó naptári napja, féléves kamatperiódus esetén pedig a naptári félév utolsó napja, éves kamatperiódus esetén pedig a naptári év utolsó napja, az utolsó kamatperiódus utolsó napja pedig a hitel lejáratának, a hitelszerződés megszűnésének napja, illetve lejárat előtti visszafizetés estén a kölcsön teljes visszafizetését megelőző nap. 1.4. Kamatfizetési periódus (referencia-kamat periódus, otthonteremtési támogatással nyújtott hitelek esetében

kamatfelár-periódus)

Az ügyleti kamat kamatperiódusonként állandó. Az egyes referencia-kamatperiódusok a szerződéskötés napjától számított, egyenként egy éves időtartamúak (amely alól az utolsó kamatperiódus kivételt képezhet.) Az első referencia-kamatperiódus a szerződéskötés napján kezdődik (ami egyben a futamidő 1. napja is) és a következő év azonos napját megelőző napig tart (ügyleti év). Az ezt követő kamatperiódusok kezdete az előző kamatperiódus zárónapját követő nap. Az utolsó referencia-kamatperiódus a hitel lejáratának, a hitelszerződés megszűnésének napja, illetve lejárat előtti visszafizetés esetén a kölcsön teljes visszafizetését megelőző nap. A Takarékszövetkezet a kamattámogatás időtartama alatt a kölcsön ügyleti kamatának (kamatfelárnak) az egyoldalú módosítására nem jogosult, hanem az csak a referenciakamat változásának megfelelően változhat.

19

A Takarékszövetkezet által az ügyleti év fordulónapján érvényes referencia-hozam alapján érvényesített ügyleti kamat módosítása nem minősül egyoldalú kamatemelésnek. A kamattámogatási időszak lejártát követően a kamatfelár periódus, amennyiben a hátralévő futamidő meghaladja a 3 évet, 3 év, és ez esetben a kamattámogatás lejártát követően a kamatfelár megváltoztatható. Ez esetben az első kamatfelár-periódus kezdőnapja a támogatás lejártát követő nap. A kamatfelár-periódus meghatározására, illetve mértékének megváltoztatására egyebekben a IX. fejezet 1.3. a) pontban, a X. fejezetben, valamint az egyedi szerződésbe foglalt rendelkezések az irányadóak.

2.

Késedelmi kamat 2.1. Amennyiben az Adós a hitelszerződésben foglalt bármilyen fizetési kötelezettségének (kivéve a késedelmi kamatfizetési kötelezettséget) az esedékesség időpontjában nem tesz eleget, a Takarékszövetkezet a késedelem időtartamára a lejárt és esedékessé vált tartozások után az egyedi szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot jogosult felszámítani. Az ügyleti kamat késedelmes teljesítését kivéve minden fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a késedelmi kamat mértéke az ügyleti kamatnak az egyedi szerződésben meghatározott százalékponttal növelt összege. Az ügyleti kamat késedelmes teljesítése esetén a késedelmi kamat mértéke az egyedi szerződésben a lejárt ügyleti kamat összegének %-ában meghatározott mérték. 2.2.

A késedelmi kamat számításának képlete:

2.2.1. Az ügyleti kamat késedelmes teljesítését kivéve minden fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén: Késedelmi kamat = tőke x napok száma x (ügyleti kamatláb + Y%) 360 x 100 Tőke: Napok száma: Y:

A késedelemmel érintett tőke összege. A fizetési késedelemmel érintett napok száma. A Takarékszövetkezet által késedelem esetére meghatározott százalékpont mértéke.

szerződésben

2.2.2. Az ügyleti kamat késedelmes teljesítése esetén: Késedelmi kamat = ügyleti kamat x napok száma x Y% 360 x 100 Ügyleti kamat: Napok száma: Y:

A késedelemmel érintett ügyleti kamat összege. A fizetési késedelemmel érintett napok száma. A Takarékszövetkezet által késedelem esetére meghatározott százalékpont mértéke.

szerződésben

2.3. A 2015. február 1. napjától az Adós késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára a Takarékszövetkezet legfeljebb olyan mértékű késedelmi kamatot számíthat fel az Adóssal szemben, amely nem haladja meg a hitelszerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és nem lehet magasabb, mint a kölcsönszerződésekre az Fnyhtv. 17/A. §-ban meghatározott teljes hiteldíj mutató maximális mértéke.

20

2.4. Amennyiben a jelen IX.2.2. pontban meghatározott képletek alapján a késedelmi kamat mértéke meghaladná a 2.3. pont szerinti mértéket, úgy a Takarékszövetkezet késedelmi kamatként legfeljebb a 2.3. pont szerint megállapított késedelmi kamatmaximumnak megfelelő késedelmi kamatot számíthat fel. 3.

Hitelbírálati díj 3.1. A Takarékszövetkezet az Adós által benyújtott hitelkérelem hitelbírálati eljárásáért hitelbírálati díjat számít fel, melynek mértékét a hitelszerződésre vonatkozó a szerződéskötéskor hatályos Hirdetmény a hitel összegének százalékában és legalacsonyabb vagy legmagasabb összegét pedig konkrét összegben tartalmazza, az adott hitelszerződés vonatkozásában pedig a hitelbírálati díj mértékét az egyedi szerződés rögzíti. 3.2. A hitelbírálati díj megfizetése – a szerződő felek megállapodásától függően – a hitelkérelem benyújtásakor, vagy az első folyósításkor (illetve lakossági folyószámlahitel megújítása esetén a hitelkeret megújításakor) teljes összegben esedékes. 3.3. A hitelbírálati díj a hitelkérelem elutasítása esetén nem jár vissza, illetve amennyiben a hitelkérelem benyújtásakor nem került megfizetésre, úgy a hitelkérelem elutasítását követően haladéktalanul teljesítendő.

4.

Szerződésmódosítási díj

Szerződésmódosítási díj, melynek mértékét a hitelszerződésre vonatkozó a szerződéskötéskor hatályos Hirdetmény a hitel összegének százalékában a módosítással érintett összeg százalékában és legalacsonyabb vagy legmagasabb összegét pedig konkrét összegben tartalmazza. A szerződésmódosítási díj szerződésmódosításonként a szerződésmódosítás aláírásakor esedékes. 5.

Hitelkeret beállítási jutalék

A hitelkeret beállítási jutalék mértékét a hitelszerződésre vonatkozó a szerződéskötéskor hatályos Hirdetmény a hitelkeret összegének százalékában és legalacsonyabb vagy legmagasabb összegét pedig konkrét összegben tartalmazza, az adott hitelszerződés vonatkozásában pedig a hitelkeret beállítási jutalék mértékét az egyedi szerződés tartalmazza. A hitelkeret beállítási jutalék megfizetése – eltérő megállapodás hiányában - a hitelkeret beállításakor teljes összegben esedékes. 6.

Folyósítási díj

A folyósítási jutalék mértékét a hitelszerződésre vonatkozó a szerződéskötéskor hatályos Hirdetmény a kölcsön összegének százalékában és legalacsonyabb vagy legmagasabb összegét pedig konkrét összegben tartalmazza, az adott hitelszerződés vonatkozásában pedig a folyósítási jutalék mértékét az egyedi szerződés tartalmazza. A 2015. február 1-től megkötött fogyasztói kölcsönszerződések esetén a Takarékszövetkezet a kölcsön folyósításával közvetlenül összefüggő, szerződésben meghatározott költségeinek folyósítási díjként történő megtérítésére jogosult, ennek mértéke azonban nem lehet magasabb a folyósított összeg 1%ánál, és nem haladhatja meg a 200 000 forintot. 7.

Rendelkezésre tartási jutalék 7.1. A rendelkezésre tartási jutalék mértékét a hitelszerződésre vonatkozó a szerződéskötéskor hatályos Hirdetmény a hitelkeret összegének százalékában tartalmazza, az adott hitelszerződés vonatkozásában pedig a rendelkezésre tartási jutalékot az egyedi szerződés tartalmazza.

21

7.2. A rendelkezésre tartási jutalék a rendelkezésre tartási időszak alatt minden naptári hónap végén, illetve a hitelszerződés megszűnésekor esedékes. 7.3. A rendelkezésre tartási jutalék felszámításának kezdő időpontja a hitelkeret igénybe vételi lehetőség megnyílásának az egyedi szerződésben rögzített időpontja, végső időpontja a tényleges igénybevétel (folyósítás) napját megelőző nap, de legkésőbb az igénybevételi lehetőség utolsó napját megelőző nap. 7.4. A Takarékszövetkezet a hitelkeret rendelkezésre tartásával összefüggésben, rendelkezésre tartási díjat jogosult megállapítani - a hitelkeret összegét alapul véve -, ennek mértéke azonban 2015. február 1. napjától kezdve kötött fogyasztói kölcsönszerződések esetén a nem lehet magasabb a százalékban meghatározott ügyleti kamat 50%-ánál.

8.

Rendkívüli ügyintézési díj: 8.1. A Takarékszövetkezet által az Adós kérésére végzendő többletszolgáltatások, rendkívüli ügyintézések céljából Adós által előterjesztett kérelem benyújtásakor esedékes. A rendkívüli ügyintézési díj mértékét a hitelszerződésre vonatkozó hatályos Hirdetmény tartalmazza. 8.2.

Adós rendkívüli ügyintézési díjat köteles fizetni o bankinformációs díj – ideértve az igazolás kiállításának költségét is – amennyiben az Adós fennálló tartozásáról, illetve a hitelszerződéssel kapcsolatos egyéb adatokról kér információt, o az Adós kérésére kiállított igazolások, számlaegyenlegek, iratanyagok fénymásolásának díja, o fizetési halasztás díja.

9. A kölcsönökhöz kapcsolódó az alábbi egyéb díjak és költségek számíthatók fel, amennyiben felmerülnek: 9.1 Levelezési díjak o

felszólítás díja, ami az Adós, kezes részére küldött felszólító levél díja, és amely felmerüléskor esedékes,

o

felmondás díja, ami az Adós, a kezes részére küldött felmondó levél díja, és amely felmerüléskor esedékes,

o

egyenlegközlés díja, ami a fennálló tartozásról készített tájékoztató levél díja, és amely felmerüléskor esedékes,

o

ügyleti kamat csökkentéséből, illetve a törlesztő részlet ebből adódó változásáról értesítő tájékoztató levél díja, ami felmerüléskor esedékes.

9.2. Prolongációs díj, ami a felmerüléskor esedékes. 9.3. Zárlati díj, ami hitelszerződés megszűnésének napján esedékes. 9.4. Az Adós szerződésszegése miatt felmerülő költségek, ideértve a bírósági eljárás, illetve egyéb jogi eljárások, a végrehajtási eljárások, a követelés behajtásának költségeit is. 9.5. Biztosítási és garanciadíjak. 9.6. Átutalási és készpénzfelvételi díjak. 9.7. Tulajdoni lap és térképmásolat TakarNetes rendszerből való lekérésének adminisztrációs díja.

22

9.8. Értékbecslési költség, amit az Adós jelzáloghitelek esetén köteles fizetni, továbbá fedezetcsere, vagy újabb ingatlanfedezet bevonása iránti kérelem elbírálása esetén merül fel. Az ingatlan értékbecslési díj a hitelkérelem elutasítása esetén sem igényelhető vissza. 9.9. Közjegyzői költség azon hitelszerződések esetében, ahol a Takarékszövetkezet a kölcsönszerződés vagy egyéb dokumentumok közjegyzői okiratba foglalását írja elő. 9.10. SMS-ben történő fizetési felszólítás díja 9.11. Fedezet felülvizsgálati díj 9.12. Havi zárlati díj postázott kivonat esetén 9.13. Számlacsomagok közötti folyószámlahitelek esetében

esetleges

váltás

egyszeri

szerződésmódosítási

díja

9.14. Kölcsön-, vagy hitelszerződés alapján fennálló követelés fizetési számláról történő teljesítésének díja 9.15. Jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási, egyéb hatósági bejegyzések és azok törlésének költsége Az Ügyfél köteles mindazon díjak és költségek megfizetésére, amelyek a Hitelszerződéssel összefüggésben felmerülnek, és az Ügyfelet terhelik. A jelen üzletszabályzatban felsorolt kamatok, díjak, jutalékok, költségek közül a szerződéskötéskor hatályos Hirdetményben meghatározott megnevezésű és mértékű kamatokat, költségeket, jutalékokat és egyéb díjakat jogosult a Takarékszövetkezet felszámítani.

X. fejezet

HITELSZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, MÓDOSULÁSA

1. A Takarékszövetkezet jogosult bármely kamatot, díjat, költséget– így különösen a kamat-, kamatfelár, kezelési költség, egyéb díj, valamint a késedelmi kamat mértékét – a jelen ÁSZF-ben és az egyedi szerződésben meghatározott feltételek szerint egyoldalúan módosítani, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik. A Takarékszövetkezet az Ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az Ügyféllel kötött szerződés feltételeit. A legfeljebb 3 éves futamidejű hitel csak a hitelszerződésben meghatározott fix kamatozással vagy az MNB honlapján közzétett, jelen ÁSZF, illetve az egyedi kölcsönszerződés alapján alkalmazható referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és fix kamatfelárral nyújtható, és e hitel kamatfeltételei a fogyasztó (Adós) számára kedvezőtlenül egyoldalúan nem módosítható. Amennyiben a szerződésben referencia kamatlábhoz kötött ügyleti kamat kerül megállapításra, a referencia kamatláb változásával együtt automatikusan változik – a jogszabályban és ennek megfelelően a szerződésben meghatározott időpontban – az ügyleti kamat, erre tekintettel a referencia kamatlábhoz kötött kamat mértékének - a referenciakamat módosulásából eredő automatikus változása - nem minősül egyoldalú kamatmódosításnak. A Takarékszövetkezet a mindenkori referencia-kamatláb mértékéről szóló tájékoztatót közzéteszi honlapján, valamint az ügyfelei számára nyitva álló helyiségeiben kifüggeszti. 2. Az Adós számára hátrányos szerződésmódosítás egyes általános szabályai

23

2.1. Az Adós számára hátrányosan kizárólag a kölcsönszerződésben megállapított hitelkamat, kamatfelár költség és díj módosítható egyoldalúan, feltéve hogy az ÁSZF, illetve az egyedi szerződés ezt lehetővé teszi, és a kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutató a szerződésben rögzítésre került, és a felek ezeket a szerződésben kifejezetten kikötötték. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, az Adós számára hátrányosan nem módosítható. 2.2. Az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével kell megállapítani. 2.3. A 2.1. pont szerinti egyoldalú módosítás jogát a Takarékszövetkezet a szerződésben – a Fnyhtv.-ben meghatározott követelményeknek megfelelően - rögzített feltételek szerint jogosult gyakorolni. Semmis az a szerződéses kikötés, amely a szerződés egyoldalú módosítására vonatkozóan az Fnyhtv.-ben meghatározott követelményeknek nem felel meg. 2.4. Ha a kölcsönszerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a Takarékszövetkezetnek ezt a szerződéses kötelezettsége részeként az Adós javára érvényesíteni kell. 2.5. A hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó hitelre a 2.2.–2.3. pontokat nem kell alkalmazni. 3. A kamat, kamatfelár módosítással kapcsolatos egyes rendelkezések

3.1. A legfeljebb 3 éves futamidejű hitel annak teljes futamidejére a kölcsönszerződésben meghatározott fix kamatozással, vagy a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és fix kamatfelárral nyújtható, és e kölcsön kamatfeltételei a fogyasztó (Adós) számára hátrányosan egyoldalúan nem módosíthatók. 3.2. A 3 évet meghaladó futamidejű hitel a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és annak teljes futamidejére vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatfelárral, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített ügyleti kamattal, vagy fix kamatozással nyújtható. 3.3. A 3.2. pont szerinti hitel utolsó kamat periódusának időtartama 3 évnél rövidebb is lehet. 3.4. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású kölcsönszerződés esetén a referenciakamatláb mértékét a hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani. 3.5. A Takarékszövetkezet a kölcsön futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes kamatperiódusok lejárta után a) az ügyleti kamatot (hitelkamatot) legfeljebb a szerződésben kifejezetten meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató, b) a kamatfelárat legfeljebb a szerződésben kifejezetten meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja. 3.6. Ha a Takarékszövetkezet a 3.5. pont szerinti kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt - annak erejéig - a csökkentendő kamat, illetve kamatfelár mértékébe betudhatja. 3.7. Az alkalmazni kívánt kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat a kölcsönszerződésben kell meghatározni és az - ideértve annak bármely összetevőjét is - a kamatperiódust követően sem módosítható egyoldalúan. Abban az esetben azonban, ha a kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutató vagy

24

referencia-kamatláb a kialakítását meghatározó körülményekben bekövetkezett lényeges változás miatt a rendeltetésére alkalmatlanná vált, a Magyar Nemzeti Bank azt a honlapjáról törli és egyidejűleg megjelöli az azt helyettesítő kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat. 3.8. Amennyiben a Takarékszövetkezet és az Adós nem határozza meg a szerződésben a kamatváltoztatási mutatót, úgy az érintett kölcsönszerződés teljes futamideje során a kamat, és kamatfelár az Adós számára hátrányosan a Takarékszövetkezet által egyoldalúan nem módosítható. 3.9. A Takarékszövetkezet által alkalmazható kamatfelár-változtatási mutató (az egyedi szerződés eltérő rendelkezése hiányában): Az MNB honlapján közzétett H4F mutató: H4F: 4. számú kamatfelár-változtatási mutató forinthitelek esetén: A mutató a 3 havi átlagos ÁKK referenciakamat és a BIRS különbségéből ragadja meg a likviditási prémiumot forinthitelek esetén. Emellett figyelembe lehet venni olyan bankrendszert érintő, bankoktól független működési költséget (új fiskális teher), amely 2014. december 31-t követően jelentkezik vagy emelkedik meg. A mutatónak 2 változata van a 3 éves (H4F3) és az 5 éves (H4F5) kamatperiódus, ahol a megegyező futamidejű hozamok értendők a képletben. H4F = (ákkt+1 - BIRS t+1) – (ákkt - BIRS t) + KTi ahol t a kamatperiódust jelöli, mely maximum 6 lehet (5 darab kamatváltoztatás). Egészen pontosan a kamatperiódus fordulónapja előtti 120. nap hónapját megelőző 3 hónapban az ÁKK referenciakamat, illetve BIRS 3-havi számtani átlaga. ákk: Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján a 3 (3 éves kamatperiódus esetén) és 5 éves (5 éves kamatperiódus esetén) névleges futamidejű államkötvényre vonatkozóan kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamok értéke. BIRS: a kamatperiódus hosszához alkalmazkodó lejáratú BIRS 3 havi átlagolása az a pénzügyi mutató amely a Hitelező (Takarékszövetkezet) hitelkockázatától és piaci megítélésétől egyaránt független és kifejezi, hogy ezen az áron tudja a Hitelező (Takarékszövetkezet) változó kamatozású forrását fix kamatozásúra cserélni, biztosítva ezzel a fogyasztó számára a periódus alatt változatlan kamatot/kamatfelárat. A BIRS (Budapest Interest Rate Swap) jegyzések 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 és 15 év lejáratokra kerülnek publikálásra, és olyan jegyzések, melyek a bankközi piacon átlagos piaci feltételek mellett a bankok által egymás részére az adott futamidőre jegyzett HUF kamatswap (IRS) vételi és eladási kamatlábak számtani középértékének (midswap) átlaga, ahol az adott futamidőre vonatkozó éves fix kamat (ACT/365 bázison) kerül jegyzésre a 6 hónapos BUBOR (ACT/360) jegyzéssel szemben. A Magyar Forex Társaság a Magyar Nemzeti Bankkal közösen működteti a Budapesti Kamatswap Fixing (BIRS), napi megállapítását szolgáló fixingeljárást. A BIRS ráták elérhetők az MNB honlapján. KT: A 2015. január 1-én vagy azt követően hatályos jogszabályban (ideértve az Európai Unió kötelező jogi aktusát is) előírt olyan fizetési kötelezettség, amelyet a pénzügyi intézmények a fizetési kötelezettség alanyaként (nem a fizetési kötelezettség alanyai helyett vagy javára) teljesítenek, feltéve, hogy e fizetési kötelezettség a pénzügyi intézményt a) e jogállására vagy a hitel-, kölcsön- vagy pénzügyilízing-nyújtásra való jogosultságára tekintettel, b) a hitel-, a kölcsön- vagy pénzügyilízing-szerződések megkötése vagy azok teljesítése következtében,

25

c) a hitel-, kölcsön-, vagy pénzügyilízing-szerződés alapján kapott kamat, díj vagy más hozam alapulvételével, vagy d) a hitel-, kölcsön-, vagy pénzügyilízing-ügylethez közvetlenül kapcsolódó költség, ráfordítás alapulvételével, de nem jogsértő magatartása jogkövetkezményeként terheli. A mutató értékét a 2015. január 1-ét követően bevezetett (jogszabályban megállapított) fizetési kötelezettség kivezetése, vagy az ezen időpontot követő emelések későbbi csökkentése mérsékeli. A mutató számítása: A mutató értéke 2015. április 1-én 0. A mutató értéke évente egyszer, minden év április 1-én (ha az előző évre vonatkozó fizetési kötelezettség megállapítására előírt határidő március 20-át követő időpont, akkor a határidő leteltének napját követő második hónap első napján) változik az alábbi képlet szerint: KTi = (NAi-1/ALLi-1) ahol: KTi: az i. évi fizetési kötelezettség miatti kamatváltoztatási mutató bázispontban kifejezve. Adott kamatperiódusban történt fizetési kötelezettség 2014. december 31-ét követő bevezetését/kivezetését vagy mértékének 2014. december 31-ét követő egy alkalommal történő megemelését/vagy csökkentését egyszer érvényesíthet a pénzügyi intézmény, nem pedig az összes hátralévő kamatperiódus alatt. NAi-1: a fizetési kötelezettség 2014. december 31-ét követő bevezetése vagy mértékének 2014. december 31-ét követő megemelése miatt a t–1. évre a pénzügyi intézmények által megfizetett összeg. ALLi-1: a fizetési kötelezettség alapját közvetlenül befolyásoló hitelállomány t–1. évi Felügyeleti Mérleg szerinti nettó átlagállományának a nagysága, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetési kötelezettség alapját az adott hitelállományon elért kamat vagy díjbevétel képezi. 3.10. A hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó hitelre a 3.1.–3.9. pontokat nem kell alkalmazni. 4. Egyéb jutalékok, díjak, költségek módosítása 4.1. A költség és díj egyoldalú módosításával kapcsolatos egyes rendelkezések

4.1.1. A Takarékszövetkezet a kamaton kívül az Adós terhére csak olyan költséget állapíthat meg és módosíthat - annak növekedésével arányosan – az Adós számára hátrányosan, amelyet a szerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és az Adóssal, Biztosítéknyújtóval való kapcsolattartás során közvetlenül az Adós, Biztosítéknyújtó érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben az Adósra, Biztosítéknyújtóra áthárítható módon merült fel. 4.1.2. A Takarékszövetkezet a kamaton kívül díj fizetését - ide nem értve a kölcsön folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint az Adós általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében az Fnyhtv. szerint megállapítható díjat - a kölcsönszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthet ki, és e díjat legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelheti. 4.1.3. A Takarékszövetkezet a költséget annak felmerülésekor, a díjat pedig évente egy alkalommal, április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja. 4.1.4. A Takarékszövetkezet az Adós számára kedvező, csökkentést eredményező díj és költségváltozást is érvényesíti a 4.1.3. pont szerinti módon és időben.

26

4.2. A szerződés szerint százalékos arányban meghatározott díjak a hitel pénznemében, a tételesen meghatározott díjak és költségek pedig csak forintban állapíthatók meg. 4.3. A 4.1. és 4.2. pontban meghatározott rendelkezéseket hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó hitelre is alkalmazni kell. 5. A hitel költségeinek (kamat, kamatfelár, díj, költség) módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettség fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában

5.1. A kölcsön kamatfeltételeinek módosítása esetén a Takarékszövetkezet - a 5.3 pont, valamint 5.7. és 5.8. pontok szerinti kivétellel - a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal köteles tájékoztatni a fogyasztót (Adóst) a) az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről, b) a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről a 5.5. pontban meghatározott módon. 5.2. A kamaton kívüli díj vagy költség módosítása esetén - a 5.3. pont valamint 5.7. és 5.8. pontok szerinti kivétellel - a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 nappal kell a fogyasztóval (Adóssal) közölni a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét és a 5.1.b) pont szerinti tájékoztatást a 5.5. pontban meghatározott módon. 5.3. Állami kamattámogatással nyújtott hitel esetén a hitelkamatot, díjat vagy költséget érintő módosítást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal hirdetményben kell közzétenni. 5.4. A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a felek 5.1. pontban foglaltaktól eltérően – figyelemmel a X.1. pont 5. bekezdésére is – a Takarékszövetkezet az Adóst rendszeresen a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról, amely változás nem minősül a kamat módosításának. Az alkalmazandó új referencia-kamatláb közzétételét követő 15 munkanapon belül teszi közzé a Takarékszövetkezet a fenti módon az alkalmazandó új referenciakamatlábat. 5.5. Ha a kölcsönszerződés elektronikus okirati formában kerül megkötésre, akkor a) a költség és díj módosulására vonatkozó tájékoztatás elektronikus úton is teljesíthető, b) a kamatváltozásra vonatkozó tájékoztatás papíron vagy más tartós adathordozón teljesíthető azzal, hogy a közlési határidő nem vagy késedelmes teljesítése - az Adós számára hátrányos módosítás esetén - jogvesztő. 5.6. A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az Adós számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé kell tenni. 5.7. Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számla szerződéshez kapcsolódó hitelre a 5.1. és 5.2. pontokat nem kell alkalmazni. A fizetési számlához kapcsolódó olyan hitelkeretre, amely alapján nyújtott kölcsönt három hónapon belül vagy a Takarékszövetkezet felszólítására vissza kell fizetni a 5.3. és 5.6. pontokat nem kell alkalmazni. 5.8. Hitelkártya-szerződés vagy fizetési számla szerződéshez kapcsolódó hitelre vonatkozó szerződés 2.1. alapján történő 4.1. pont szerinti egyoldalú módosításáról annak hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal kell értesíteni a fogyasztót, 5.5. pont szerinti módon. 5.9. Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén az ügyleti kamat és az azon kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás az Adós számára kedvezőtlen módosítása esetén a

27

Takarékszövetkezet a módosítás hatályba lépését megelőző tájékoztatás az Fnyhtv. 19.§ (5) bekezdése szerint kell, hogy megtörténjen. 6. A kölcsönszerződés egyoldalú módosítása miatti felmondásra vonatkozó rendelkezések 6.1. Ha a kölcsönszerződésben meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban a fogyasztóra hátrányosan változik, a fogyasztó (Adós) a hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. 6.2. A 6.1. pont szerinti felmondást a fogyasztónak (Adósnak) a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a Takarékszövetkezettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a fogyasztó a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Takarékszövetkezet részére teljesítse. 6.3. A hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződés feltételeinek egyoldalú módosítása esetén az Adós a szerződést 30 napos határidővel költség- és díjmentesen akkor is felmondhatja, ha a szerződést határozott időre kötötték. A felmondás akkor érvényes, ha az Adós a felvett hitelösszeget és annak a visszafizetés időpontjáig felszámítható szerződés szerinti hitelkamatait a felmondási határidő leteltéig a Takarékszövetkezetnek visszafizeti. Ezen 6.3. pont szerinti szerződések esetében a 6.1. és 6.2. pontokat nem kell alkalmazni. 6.4. Az Adós jelen pont szerinti felmondásával kapcsolatos további rendelkezéseket a XI. fejezet 6. pontja tartalmazza. 7. A Takarékszövetkezet – ha jogszabály vagy az egyedi szerződés másként nem rendelkezik – a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor az általa alkalmazott ügyleti kamat mértékét referenciakamatlábhoz kötve határozza meg. A Takarékszövetkezet által a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet alapján kamattámogatással nyújtott kölcsönök kamatának mértékének megállapítására a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezések, valamint az ÁSZF XII. fejezetének 3.1. pontja az irányadóak. A Takarékszövetkezet az Otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011 (XII.29.) Korm. Rendelet alapján nyújtott kölcsönök kamat mértékének megállapítására a 341/2011 (XII.29.) Korm. rendeletben fogalt rendelkezések, valamint az ÁSZF XII. fejezetének 3.2. pontja az irányadóak. 8. A szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait. 9. Lakáscélú hitel- kölcsönszerződés esetén a futamidő hosszabbításért a Takarékszövetkezet nem jogosult semmilyen általa megállapított díjat, jutalékot vagy költséget felszámolni, ha futamidő hosszabbításra öt éven belül nem került sor. Lakáscélú hitel- kölcsönszerződés esetén, amennyiben Adós legalább 90 napos fizetési késedelemben van, az Adós a futamidő alatt egy alkalommal kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel, amely kezdeményezést a Takarékszövetkezet csak alapos okkal tagadhat meg. Ez esetben sem jogosult a futamidő hosszabbításért a Takarékszövetkezet semmilyen általa megállapított díjat, jutalékot vagy költséget felszámolni

28

XI. fejezet

HITELSZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, HITELSZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE

1.

A határozott idejű hitelszerződés megszűnik a hitelszerződésben meghatározott futamidő lejártával.

2.

2.1. Az Adós a hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel még nem került folyósításra, ugyanezen időpontig díjmentesen felmondhatja a hitelszerződést, ha a hitelt már folyósították részére. Ha az Adós az Fnyhtv. 6. § és 7. § szerinti tájékoztatást a 8. § alapján a szerződéskötést követően kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát az előzőektől eltérően a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napig gyakorolhatja. 2.2. Az elállási (felmondási) jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha az Adós az erre vonatkozó nyilatkozatát a határidő lejártáig – a szerződésben meghatározottaknak megfelelően – postára adja vagy egyéb igazolható módon azt a Takarékszövetkezetnek elküldi. 2.3. Az Adós az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a szerződés szerint megállapított hitelkamatot a Takarékszövetkezetnek visszafizetni. 2.4. Az Adós elállása esetén a Takarékszövetkezet a jelen fejezet 2.3. pont szerinti összegen kívül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód. 2.5. Az Adós elállási jogának gyakorlása azt a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a Takarékszövetkezet által vagy egy harmadik fél és a Takarékszövetkezet előzetes megállapodása alapján a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.

3.

A határozatlan idejű hitelszerződést az Adós 15 napos felmondási idejű rendes felmondással, míg a Takarékszövetkezet 2 (kettő) hónapos felmondási idővel, indokolás nélkül megszüntetheti.

4.

Az Adós jogosult a határozott idejű hitelszerződést is 15 napos felmondási idejű rendes felmondással felmondani, amennyiben a fennálló tartozás teljes összegét – ideértve felmondási idő végéig esedékessé váló felmerülő költségeket, díjakat, jutalékokat, kamatokat is – a Takarékszövetkezet részére megfizetni oly módon, hogy az legkésőbb a felmondásnak a Takarékszövetkezet általi közléséig kiegyenlítésre kerüljön. Amennyiben az Adós él ezzel a jogával a Takarékszövetkezet a szerződésben meghatározott hiteldíjat arányosan csökkenti, azaz a Takarékszövetkezet a tartozás visszafizetése esetén a visszafizetés időpontját követő eredeti futamidőre nem számít fel további kamatot, díjat, költséget.

5.

A Takarékszövetkezet azonnali hatályú rendkívüli felmondással felmondhatja a szerződést, amennyiben 5.1. az Adós fizetési késedelme esetén a fizetési felszólítás ellenére a felszólításban megjelölt határidőig sem tesz eleget, vagy csak részben tesz eleget fizetési kötelezettségének. 5.2.

a hitelnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen;

5.3.

az Adós a hitelösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja;

29

5.4. az Adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot – figyelmeztetés ellenére – akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi; 5.5. a hitelre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az Adós a Takarékszövetkezet felszólítására nem egészíti ki; 5.6. az Adós vagyoni helyzetének romlása vagy az Adós, vagy a Biztosítéknyújtó fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; 5.7. az Adós más egyéb, az egyedi szerződésben szabályozott súlyos szerződésszegést követ el; 5.8.

az Adós hitelképtelenné válik;

5.9. az Adós a Takarékszövetkezetet a hitel összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette, amennyiben ez a hitel összegének a megállapítását befolyásolta, 5.10. amennyiben az Adós a folyósítási feltételeket legkésőbb a szerződés aláírását követő egy hónapon belül nem teljesíti, 5.11. az egyedi szerződés az 5.1. – 5.10. pontban felsorolt eseteken kívül egyéb esetben lehetővé teszi. A Takarékszövetkezet az 5.1. – 5.11. pont szerinti esetekben is csak abban az esetben élhet az azonnali hatályú felmondással, amennyiben az Adós a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy egyéb szerződésszegést követ el, és a Takarékszövetkezet írásban felszólítja az Adóst a szerződésszerű teljesítésre, és az Adós az írásbeli felszólításnak az abban megjelölt határidőig nem tesz eleget. A Takarékszövetkezet jogosult a felmerülő költségeit és kárát és az Adóssal szemben érvényesíteni, továbbá a szükséges intézkedéseket megtenni a követelés behajtása érdekében. 5.12. Az Adóssal, mint fogyasztóval kötött kölcsönszerződés felmondását megelőzően a Takarékszövetkezet az Adósnak, valamint a szerződésben kezesként részt vevő személynek, továbbá - ha a zálogfedezetet nem a hitelfelvevő nyújtja - a zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja az Adós, valamint a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén növekvő kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre. A kölcsönszerződés felmondását a pénzügyi intézmény a fogyasztónak (Adósnak) és a kezesnek, valamint a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek is megküldi. A felmondás megküldésének igazolása a pénzügyi intézményt terheli. 5.13. Jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően a Takarékszövetkezet az 5.12. pont szerinti írásbeli fizetési felszólítással egyidejűleg az 5.12. pont szerinti tájékoztatás mellett bemutatja a szerződés megkötésétől kezdődően az egyes évekre összesítve – az Adós külön kérésére havi bontásban – az Adós által teljesített törlesztő részletek, a visszafizetett tőkeösszeg, az elszámolt kamat, késedelmi kamat és egyéb költségek, továbbá a tőkésített kamat és fennálló tartozás alakulását. Az azonnali hatályú, illetve rendkívüli felmondás esetén minden még fennálló tartozás lejárttá és esedékessé válik. 5.14. A Takarékszövetkezet jogosult a hitel-, illetve kölcsönszerződést rendkívüli felmondással megszüntetni, amennyiben a) az Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az Adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot;

30

b) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az Adós a kölcsönösszeget nem erre a célra használja fel; c) az Adós a Takarékszövetkezetet megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; d) az Adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza; e) az Adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; f) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az Adós a Takarékszövetkezet felszólítására nem egészíti ki; vagy g) az Adós a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja. h) az Adós a folyósítási feltételeket legkésőbb a szerződés aláírását követő egy hónapon belül nem teljesíti, i) az egyedi szerződés az 5.14.a)-h) pontban felsorolt eseteken kívül egyéb esetben lehetővé teszi. A rendkívüli felmondás hatályosulásával kölcsönszerződés megszűnik.

a

felmondással

érintett

hitel-,

illetve

A Takarékszövetkezet az 5.14. a) – i) pont szerinti esetekben is csak abban az esetben élhet a rendkívüli felmondással, amennyiben az Adós a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy egyéb szerződésszegést követ el, és a Takarékszövetkezet írásban felszólította az Adóst a szerződésszerű teljesítésre, és az Adós az írásbeli felszólításnak az abban megjelölt határidőig nem tesz eleget. A Takarékszövetkezet jogosult a felmerülő költségeit és kárát és az Adóssal szemben érvényesíteni, továbbá a szükséges intézkedéseket megtenni a követelés behajtása érdekében. A Takarékszövetkezet jogosult a kölcsönszerződést az Adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes. A jelen pont szerinti eljárás betartása esetén a felek úgy tekintik, hogy a jelen pontban, illetve az egyedi szerződésben megjelölt szerződésszegés következtében a Takarékszövetkezetnek a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt. A jelen 5.14. pont szerinti felmondás vonatkozásában az 5.12. és 5.13. pontok is megfelelően alkalmazandóak. 5.15. A felmondás érvényességéhez a jogosult köteles megjelölni a felmondás okát, ha ez a jog több okból megilleti. A jogosult a megjelölt felmondási okról másikra térhet át. 5.16. Csak a hitelszerződést érintő felmondás az az alapján megkötött kölcsönszerződést nem szünteti meg. 5.17. Az 5.12. és 5.13 pontokban a tájékoztatási kötelezettséget nem kell alkalmazni azon felmondásokra, amelyek fizetési számlához kapcsolódó olyan hitelkeretre vonatkoznak, amely alapján nyújtott kölcsönt három hónapon belül vagy a Takarékszövetkezet felszólítására kell visszafizetni

6.

Az ügyleti kamat, késedelmi kamat, díj, költség Adós számára kedvezőtlen módosítása esetén – referencia kamatlábhoz kötött kamat esetén a referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével – az Adós a módosítás hatálybalépése előtt jogosult a szerződés felmondására. Amennyiben az Adós a megváltozott kondíciókat nem fogadja el, és arról a Takarékszövetkezetet írásban értesíti, azt a szerződő felek az Adós általi, a módosítás hatálybalépésének napjával történő felmondásnak tekintik. Adós esetében az ezen okból

31

benyújtott felmondás díjmentes. Az Adós ezen felmondása abban az esetben joghatályos, ha az Adós írásbeli jognyilatkozatát legkésőbb módosítás hatálybalépésének napjáig a Takarékszövetkezet kézhez veszi. Ha az Adós írásban a hitelszerződést nem mondja fel, vagy a hitelszerződés az előbbiek szerint nem tekintendő felmondottnak, úgy a módosítást az Adós általa elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a Takarékszövetkezetaz értesítésben meghatározott hatálybalépési időponttól kezdődően a módosított mértékű ügyeleti kamatot, díjat, költséget jogosult felszámítani. A módosítás az értesítésben megjelölt hatálybalépési időpontot megelőző időszakra megállapított Ügyleti Kamatot, díjakat, és egyéb feltételeket nem érinti. 7.

A hitelszerződés megszüntetése esetén a Takarékszövetkezet jogosult a szerződésben rögzített igényeit érvényesíteni.

8.

A Takarékszövetkezet az Adóssal kötött lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés Takarékszövetkezet általi felmondását követő 90. napot követően a Takarékszövetkezet az Adós nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamat és kezelési költség mértékű késedelmi kamatot, díjat, költséget vagy jutalékot számíthat fel. Amennyiben Takarékszövetkezet az Adóssal kötött olyan lakáscélú, devizalapú hitel- vagy kölcsönszerződést mond fel, amely felmondása esetén a fennálló tartozás forintban történő meghatározását írja elő, úgy a Takarékszövetkezet általi felmondását követő 90. napot követően a Takarékszövetkezet az Adós nem teljesítése miatt a felmondás napján érvényes ügyleti kamat és kezelés költség mértékű késedelmi kamatot, díjat, költséget vagy jutalékot számíthat fel. A fentiek nem vonatkoznak a Takarékszövetkezetet nem a hitel- illetve kölcsönszerződés, hanem a jogszabályok alapján megillető kamatokra, költségekre, díjakra vagy jutalékokra.

9.

A hitelszerződés megszűnése, illetve megszüntetése esetén minden esetben a felek kötelesek egymással elszámolni.

10.

A felek a hitelszerződés megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatot írásban kötelesek megtenni az egyedi szerződésben rögzített értesítési címre.

FOGYASZTÓK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK FŐBB TÍPUSAI

XII. fejezet 1.

Személyi hitelek

A Takarékszövetkezet által kínált, jelen ÁSZF hatálya alá tartozó személyi hitelek: 1.1.

Személyi kölcsön 1.1.1.

A kölcsönigénylők köre:

Havi rendszeres jövedelemmel rendelkező, nagykorú, természetes személyek. 1.1.2. A kölcsön igényléséhez szükséges dokumentumok: 

kölcsönigénylési adatlap,



munkáltatói jövedelemigazolás a kölcsönigénylők és a kezesek részéről is,



nyugdíjas igénylő, vagy nyugdíjas kezes esetén o nyugdíjas igazolvány vagy a NYUFIG hivatalos tájékoztató levele a tárgyévi nyugdíj összegéről és

32

o

nyugdíj szelvény vagy a nyugdíj bankszámlakivonat, vagy banki igazolás

jóváírását

bizonyító



információs adatlap ügyfélminősítéshez a kölcsönigénylők és a kezesek részéről is,



ingatlan fedezet esetén 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap, továbbá térképmásolat vagy társasházi alapító okirat, lakásszövetkezeti alapszabály az ingatlan típusától függően (a tulajdoni lap és térképmásolat kedvező térítési díj megfizetése mellett kérhető le a Takarékszövetkezetnél),



Hitelkiváltás esetén szükséges o

o



az Adós által kiváltani kívánt kölcsönt nyújtó hitelező nyilatkozata a fennálló tartozás összegéről, valamint arról, hogy milyen devizanemben fogad el teljesítést, kivéve, ha ez a hitelező maga a Takarékszövetkezet az Adós által kiváltani kívánt kölcsönt nyilvántartó hitelező kötelezettségvállaló nyilatkozata arról, hogy az előző pont szerinti nyilatkozatában meghatározott összeg teljesítése esetén haladéktalanul kiadja a kiváltás céljából folyósított kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlant terhelő hitelező javára bejegyzett terhek (jelzálogjog, vételi jog, önálló zálogjog stb.) vonatkozásában a teher ingatlan-nyilvántartásból való törlésére vonatkozó nyilatkozatot, kivéve, ha ez a hitelező maga a Takarékszövetkezet

egyéb dokumentumok az egyedi hitelbírálat függvényében.

1.2. Azon személyi kölcsönök speciális szabályai, amelyek esetében kizárólag adós, és esetleg adóstárs kerül bevonásra 1.2.1.

A kölcsönigénylők köre:

Havi rendszeres jövedelemmel rendelkező, nagykorú, devizabelföldi természetes személyek, akik a Takarékszövetkezetnél legalább egy éves pozitív számlavezetési vagy hitelezési múlttal rendelkeznek. 1.2.2. A kölcsön igényléséhez szükséges dokumentumok (a fenti 1.1.2. pontban felsoroltakon túl) 

2.

Az igénylők nevére vagy a bejelentett állandó, vagy bejelentett ideiglenes/ tartózkodási lakcímükre szóló, 2 különböző, legutóbbi közüzemi számla, valamint azok befizetését igazoló befizetési csekk, számlakivonat, vagy pénztárbizonylat, vagy a szolgáltató által kiállított igazolás, amely bizonyítja, hogy nincs az igénylőnek elmaradt tartozása,

Folyószámlahitelek

A Takarékszövetkezet által kínált, jelen ÁSZF hatálya alá tartozó lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó Fókusz folyószámlahitelek: 2.1. A lakossági bankszámlához kapcsolódó hitel nyújtására a Takarékszövetkezet a számlatulajdonossal külön lakossági bankszámla hitel-keretszerződést köt. 2.2. A lakossági bankszámlához kapcsolódó hitelkeret a Számlatulajdonos igényei alapján folyamatosan megújítható hitelkeret a lakossági bankszámlán.

33

2.3. A Fókusz Folyószámlahitelek igénylésének együttes feltételei: 2.3.1. A Számlatulajdonosnak és szükség esetén a Számla társtulajdonosának a jövedelmét igazolni kell, az alábbiakban írtaknak megfelelően. A hitelkeret éves felülvizsgálata során az Adós ezen igazolásokat a Takarékszövetkezet kérésére köteles bemutatni. Jövedelem igazolásához benyújtandó dokumentumok: 2.3.1.1. Alkalmazottak esetén: -

Munkáltatói jövedelemigazolás. Munkáltatói igazolás csak cégszerű aláírással fogadható el (társas vállalkozás tekintetében aláírási címpéldány is bekérhető). A munkáltatói igazoláshoz mellékletként csatolni kell a jövedelem jóváírását igazoló utolsó havi bankszámlakivonat másolatát, amelyre érkezik a munkabér vagy az utolsó havi bérjegyzéket, amennyiben készpénzben történik a jövedelem kifizetése.

-

NAV jövedelemigazolás, amennyiben az adós a) közeli hozzátartozójának alkalmazottja vagy segítő családtagja a munkáltatónak, vagy b) Bt., vagy Kft. személyesen közreműködő tagja.

-

Egyéni vállalkozó munkáltató vállalkozói igazolványa vagy egyéb a vállalkozói státuszt igazoló dokumentum, amennyiben annak benyújtását a Takarékszövetkezet előírja. 2.3.1.2. Nyugdíjasok, továbbá korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban részesülők esetén:

-

Nyugdíjas igazolvány illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő vagy a szolgálati járandóságban részesülő igazolványa, vagy a NYUFIG igazolása a státuszról és vagy a NYUFIG hivatalos tájékoztató levele, amely tartalmazza az adott évi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság (a továbbiakban együttesen: nyugdíj) összegét.

A nyugdíj összegének és tényleges kézhezvételének igazolására szolgáló dokumentum: a) az utolsó havi nyugdíj szelvény (postai) vagy b) az utolsó havi nyugdíj jóváírását bizonyító bankszámlakivonat, amelynek tartalmaznia kell a nyugdíjas törzsszámot is vagy c) amennyiben a Fókusz Takarékszövetkezetnél vezetett számlára érkezik a nyugdíj, akkor annak jóváírását igazoló forgalmi kivonatot kell nyomtatni és a hitelaktában elhelyezni. 2.3.1.3. Amennyiben a fogyasztó egyben egyéni vállalkozó is, úgy az egyéni vállalkozó esetén: -

egyéni vállalkozói igazolvány vagy egyéb a vállalkozói státuszt igazoló dokumentum NAV jövedelemigazolás Vámhatósági nyilatkozat, vagy vámhatósági igazolás arról, hogy nincs a Vámhatóság felé tartozása (Vámhatósági igazolást kell benyújtani akkor, ha a vállalkozó jövedéki adó köteles tevékenységet és/vagy külkereskedelmi tevékenységet végez)

34

-

Vámhatósági igazolás vagy nyilatkozat helyett elfogadható az úgynevezett együttes NAV igazolás is, amely egy dokumentumban igazolja, hogy az ügyfélnek nincs se lejárt adó se lejárt vámhatósági köztartozása 2.3.1.4. Amennyiben a fogyasztó egyben őstermelő is, úgy az őstermelő esetén:

-

-

őstermelői igazolvány NAV jövedelemigazolás Vámhatósági nyilatkozat, vagy vámhatósági igazolás arról, hogy nincs a Vámhatóság felé tartozása (Vámhatósági igazolást kell benyújtani akkor, ha az őstermelő jövedéki adó köteles tevékenységet és/vagy külkereskedelmi tevékenységet végez) Vámhatósági igazolás vagy nyilatkozat helyett elfogadható az úgynevezett együttes NAV igazolás is, amely egy dokumentumban igazolja, hogy az ügyfélnek nincs se lejárt adó se lejárt vámhatósági köztartozása

A Takarékszövetkezet jogosult a jövedelemigazolás kérésétől eltekinteni és a jövedelmet igazoltnak tekinteni a számlára érkező munkabér és/vagy nyugdíj alapján, amely esetben jövedelemként a hitelkérelem benyújtását illetve a hitelkeret éves felülvizsgálatát megelőző 3 naptári hónap rendszeres - munkabérből és nyugdíjból származó - jóváírásainak egy havi átlaga vehető figyelembe igazolt jövedelemként. 2.4. Fókusz I. folyószámla-hitel igénylésének további feltétele: 2.4.1.

A számlatulajdonos legalább 3 hónapja rendelkezik Takarékszövetkezetnél vezetett lakossági bankszámlával.

a

A lakossági bankszámlaszerződés megkötését megelőzően legalább három hónapon keresztül a lakossági bankszámlára rendszeres jóváírás érkezett. 2.5. Fókusz II. folyószámla-hitel 2010.09.10-től nem igényelhető, de az ezen időpontig 2.4.2.

befogadott szerződések meghosszabbítása és keretcsökkentése a továbbiakban is lehetséges.

2.6. A hitelkeret megítélésének további feltételeit belső szabályzataiban határozza meg a Takarékszövetkezet. 2.7. A hitelkeret összegének megállapítása a Számlatulajdonos fizetőképességétől függ az alábbiak szerint: 2.7.1.

Fókusz I. folyószámlahitel esetén a hitelkeret maximális összege a hitelkérelem benyújtását illetve a hitelkeret éves felülvizsgálatát megelőző három naptári hónap rendszeres jóváírásainak egy havi átlaga lehet, de nem haladhatja meg a Számlatulajdonos és a Társtulajdonos igazolt nettó jövedelmei összegének 100%-át. A fentiektől eltérően - 2013.06.07. után igényelt vagy ezen időpontot követően a hitelkeretet érintő szerződésmódosítással módosított folyószámlahitelek esetében - a hitelkeret maximális összege a hitelkérelem benyújtását illetve a hitelkeret éves felülvizsgálatát megelőző 3 naptári hónap rendszeres - munkabérből és/vagy nyugdíjból származó - jóváírásainak egy havi átlagának kétszerese is lehet, amennyiben a hitelkérelem benyújtását (illetve a hitelkeret éves felülvizsgálatát) megelőzően legalább már 12 naptári hónapja rendszeresen érkezett a bankszámlára munkabér és/vagy nyugdíj.

35

A hitelkeret maximumát a mindenkori hirdetmény tartalmazza. 2.8. A hitelkamat mértéke változó, melyet a Takarékszövetkezet Hirdetményben tesz közzé. A hitelkamat és egyéb díjak összegét a Takarékszövetkezet minden hó végén számolja fel. A kamat mértékét a Takarékszövetkezet jogosult egyoldalúan módosítani a jelen Üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint. 2.9. Igénybe vett hitelkeret lejáratát a vonatkozó hatályos Hirdetmény rögzíti.

3.

A Takarékszövetkezet által kínált, jelen ÁSZF hatálya alá tartozó lakáshitelek 3.1. Fiatalok, valamint a többgyermekes családok államilag támogatott lakáscélú kölcsöne A kamattámogatások célja A Rendeletben meghatározott feltételekkel a) a fiatal vagy a többgyermekes támogatott személy aa) új – 2015. január 1-től csak összkomfortos – lakás felépítéséhez, ab) új lakás vásárlásához, b) a nagykorú támogatott személy lakás korszerűsítéséhez kamattámogatást vehet igénybe. 3.1.1. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok államilag támogatott lakáscélú kölcsöne keretében a központi költségvetésből kamattámogatást igényelhet: a) a magyar állampolgár, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy e) menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik. 3.1.2. Lakás építéséhez, új lakás vásárlásához, lakás korszerűsítéséhez kamattámogatás akkor nyújtható, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának a kölcsönnel korszerűsítendő lakást kivéve lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, lízingbe vett lakása nincs, ilyen jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, önkormányzati tulajdonban lévő, illetve szolgálati jogviszonyhoz, vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs. Nem minősül ilyennek az a lakás, amelyben az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző

36

-

családtagjának együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van, feltéve, hogy a tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, amelynek lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy amely a kölcsönkérelem benyújtását megelőzően több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén, haszonélvezettel terhelten került az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, kiskorú gyermekének vagy a vele együttköltöző családtagjának a tulajdonába, és a haszonélvező a lakásban lakik. építés és vásárlás esetén az eladó az igénylőnek nem a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, illetve 2013. január 1-ét követően benyújtott kérelem esetén az eladó az igénylőnek nem - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója, továbbá nem élettársa, és/vagy 2013. január 1-ét követően benyújtott kérelem esetén jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó eladó esetén az igénylő az eladóval nem áll tulajdonosi kapcsolatban.

Lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban meghatározott céltól, vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás. 3.1.3. A 3.1.2. pontban foglalt feltételek teljesüléséről az igénylő, annak házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa és az együttköltöző családtag(ok) büntetőjogi felelősség mellett írásban kötelesek nyilatkozni. 3.1.4. A 3.1.2. pont szerinti, az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, lízingbe vett lakása nincs, illetve ilyen jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban feltételek nem alkalmazható arra a lakásra, a) amelyben az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb 50%os tulajdoni hányada van, feltéve, hogy a tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, b) amelynek lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy c) amely a kölcsönkérelem benyújtását megelőzően több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén, haszonélvezettel terhelten került az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, kiskorú gyermekének vagy a vele együttköltöző családtagjának a tulajdonába, és a haszonélvező a lakásban lakik. 3.1.5. Nem magyar állampolgárokkal kapcsolatos egyes rendelkezések 3.1.5.1. A 2013. január 1-ét megelőzően benyújtott és ezen időpontot megelőzően a Kincstár által jogerősen el nem bírált elbírált kérelmek esetén - a kamattámogatás igénybevételéhez a nem magyar állampolgár igénylő köteles a) származási országának ingatlan-nyilvántartást vezető országos hatáskörű szerve (hatósága) által kiállított - az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó - hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtag(ok)nak származási országában lakástulajdona nincs, valamint

37

b) írásban nyilatkozni arról, hogy a kamattámogatással építeni, vásárolni, korszerűsíteni kívánt lakásban lakóhelyet létesít. Nem kell az a) pontban foglaltakat alkalmazni, ha az igénylő a menekült jogállásával rendelkező személy. Házaspár, illetve bejegyzett élettárs igénylők esetében, ha a házastársak vagy bejegyzett élettársak egyike magyar állampolgár, az a) pontban foglaltakat nem kell igazolni. 2013. január 1-ét megelőzően benyújtott kérelem esetén a b) pont szerinti nyilatkozatot mind az építtető (vásárló), mind az eltartott köteles aláírni. 3.1.5.2. A 2013. január 1-ét követően benyújtott vagy ezen időpontot megelőzően benyújtott, de ezen időpontig a Kincstár által jogerősen el nem bírált elbírált kérelmek esetén a kamattámogatás igénybevételéhez - a menekült, az oltalmazott valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével - a nem magyar állampolgár igénylő köteles származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelős szerve által kiállított - az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó - hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtagjának származási országában lakástulajdona nincs. Nem kell a jelen pontban foglaltakat alkalmazni 2013. január 1-ét követően benyújtott vagy ezen időpontot megelőzően benyújtott, de ezen időpontig a Kincstár által jogerősen el nem bírált elbírált kérelmek esetén, ha az igénylő a menekült jogállásával rendelkező személy, és/vagy, ha házaspár, illetve bejegyzett élettárs igénylők esetében, ha a házastársak vagy bejegyzett élettársak egyike magyar állampolgár 3.1.5.3. A 2013. január 1-ét követően benyújtott kérelmek esetén a kamattámogatás igénybevételéhez - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével - a nem magyar állampolgár igénylő köteles teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozni arról, hogy a kamattámogatással építeni, vásárolni, korszerűsíteni kívánt lakásban lakóhelyet létesít. Ezen nyilatkozatot mind az építtető (vásárló), mind az eltartott köteles aláírni. 3.1.6 A kamattámogatás nyújtásának további feltételi 3.1.6.1. Az igénylő(k) és az együtt költöző(k) a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket - a korszerűsítés kivételével - az építési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használják fel. Az igénylő(k) és az együttköltöző(k) rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a kamattámogatásra irányuló kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakásának, illetve tulajdoni hányadának az eladási árát is, amely csökkenthető: a) az értékesített lakást terhelő és a lakás eladása érdekében egyösszegben visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással, b) a lakás eladása érdekében egy összegben kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével, c) a számlával igazolt ingatlan-közvetítői jutalék összegével, d) a kamattámogatásra irányuló kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakása, illetve tulajdoni hányada értékesítésével egyidejűleg vagy azt követően vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegével növelt vételárával,

38

e) a kamattámogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának legfeljebb 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése a korábbi lakás eladását bejegyző földhivatali határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg, f) olyan számlával, szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa vásárolni kívánt, de végül a tulajdonába nem került lakás megszerzésére fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg, g) a lakásértékesítésből származó bevétel után megfizetett és az állami adóhatóság által igazolt személyi jövedelemadó összegével. 3.1.6.2. A kamattámogatással épített, vásárolt, korszerűsített ingatlanban a támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. 3.1.6.3. A nem értékesítés céljára épült és befejezett épület (lakás) tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost a kamattámogatások nem illetik meg. 3.1.6.4. Korszerűsítéshez csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni. 3.1.6.5. A kölcsön összege építés, vagy új lakás vásárlás esetén Budapesten és a megyei jogú városokban legfeljebb 12,5 millió forint, egyéb településeken legfeljebb 10 millió forint, lakás korszerűsítése esetén legfeljebb 5 millió forint, azonban a kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket, vételárat, korszerűsítési költségeket. A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének lejáratáig, de legfeljebb húsz évig nyújt támogatást. A kamattámogatott kölcsönnel érintett lakást a kölcsön kamattámogatással érintett összegének erejéig, a támogatás ezen időtartamára, a kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli a 2015. január 1-ét követően benyújtott kölcsönkérelmek esetén. 3.1.7. A kamattámogatás mértéke új lakás felépítése, vagy vásárlása céljából többgyermekes támogatott személy esetén hat, vagy ennél több gyermek esetén a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban a XII. fejezet 3.1. pontjára vonatkozóan: Rendelet) szerinti állampapírhozam (a továbbiakban: állampapírhozam) 70 %-a, ennek hiányában a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet szerinti referenciahozam (a továbbiakban: referenciahozam) 70 %-a, öt gyermek esetén az állampapírhozam 64 %-a, ennek hiányában a referenciahozam 64 %-a, négy gyermek esetén az állampapírhozam 59 %-a, ennek hiányában a referenciahozam 59 %-a, három gyermek esetén az állampapírhozam 55 %-a, ennek hiányában a referenciahozam 55 %-a, kettő gyermek esetén az állampapírhozam 52 %-a, ennek hiányában a referenciahozam 52 %-a, új lakás felépítése, vagy vásárlása céljából fiatal támogatott személy esetén az állampapírhozam 50 %-a, ennek hiányában a referenciahozam 50 %-a, lakás korszerűsítése esetén az állampapírhozam 40 %-a, ennek hiányában a referenciahozam 40 %-a, azzal, hogy amennyiben a támogatott által fizetendő, kamattámogatással csökkentett ellenszolgáltatás 6 % alá csökkenne, kamattámogatásként az a mérték vehető igénybe,

39

ami az Adósok által fizetendő kamat, valamint a kölcsönszerződésre irányadó kezelési költség 6 %-os mértékének eléréséhez szükséges. 3.1.8. Amennyiben a kölcsön törlesztése során a többgyermekes támogatott személy háztartásában élő eltartott gyermekek száma születés, örökbefogadás, hatósági vagy bírósági határozat alapján növekszik az adós, a házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs 45. életéve betöltése előtt, vagy a fiatal támogatott személy többgyerekessé válik az adós, a házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs 45. életéve betöltése előtt, úgy a kamattámogatást az erről szóló értesítés Bankhoz történő megérkezésétől számított második naptári hónaptól kezdődően a kölcsön futamidejéből hátralévő időszakra a magasabb gyermekszám alapján kell számítani. A támogatott kölcsön adósa a gyermekszám növekedéséről a személyi igazolvány, vagy a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával, illetve az örökbefogadást, vagy bírósági elhelyezést bizonyító okiratok bemutatásával igazolja vagy a Kincstár a családtámogatási adatbázisában szereplő adatok alapján az adósnak - a családtámogatási ellátás igénylésének vagy az azzal összefüggő adatközlésnek részeként is előterjeszthető - kérelmére elektronikusan értesíti. 3.1.9. A támogatott kölcsön adósának törlesztési terheit csökkentő ezen kamattámogatás havi összege legfeljebb az ügyleti, vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása, vagy egy havi törlesztőrészletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része. 3.1.10. Támogatott személyek Támogatott személy aki: - a Rendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel és ezek alapján a Takarékszövetkezettel a kamattámogatás nyújtására szerződést köt, és - a támogatást igénylő házastársa vagy bejegyzett élettársa, kivéve ha a kérelem benyújtását megelőzően kötött vagyonjogi szerződés alapján a kamattámogatás igénybevételével érintett lakás a felek egyikének különvagyonába tartozik és ezt a Takarékszövetkezet részére a vagyonjogi szerződés bemutatásával igazolják Fiatal támogatott személynek minősül az a háztartásában legfeljebb egy gyermeket nevelő személy, aki - nagykorú egyedülálló és a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 35. életévét, vagy - házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban, illetve élettársi kapcsolatban élő olyan, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában 35. életévét még be nem töltött személy, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, illetve élettársa a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 35. életévét. Többgyermekes támogatott személynek minősül az a háztartásában legalább két gyermeket nevelő személy, aki - nagykorú egyedülálló és a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 45. életévét, vagy - házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban, illetve élettársi kapcsolatban élő olyan, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában 45. életévét még be nem töltött személy, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, illetve élettársa a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 45. életévét. 2014. február 27-ét követően benyújtott igénylés esetén nem támogatott személy hiteladós a Rendelet szerinti kamattámogatással érintett kölcsönben adóstársként abban az esetben szerepelhet, ha teljes bizonyító erejű magánokiratban

40

a) nyilatkozik és vállalja a Rendelet 5. § (1) bekezdésben foglaltakat és b) vállalja, hogy ba) a kölcsönszerződés lejártáig nem támogatott személy hiteladósként további, a Rendelet szerint kamattámogatással érintett kölcsönszerződésben nem szerepel és bb) az a Rendelet szerinti kamattámogatásos kölcsönnel érintett lakásban lakóhelyet nem létesít. Igénylő: olyan támogatott személy, aki a Rendelet szerinti kamattámogatás iránt kérelmet nyújtott be a hitelintézethez, azonban a kamattámogatással érintett kölcsönszerződésének megkötésére még nem került sor. 3.1.11. Kamattámogatást vehet igénybe - a fiatal és a többgyermekes támogatott személy - Budapesten és a megyei jogú városokban a 25 millió forintot, - egyéb településeken a 20 millió forintot meg nem haladó - a telekár nélkül számított - összegű, az áfa összegét is tartalmazó építési költségek vagy vételár esetén legalább komfortos komfortfokozatú új lakás építésére vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására, - a nagykorú támogatott személy építési költséghatár nélkül településtípustól függetlenül lakás korszerűsítésére. 3.1.12. A támogatott személyeknek az alábbi feltételeknek együttesen kell megfelelniük: - az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltöző családtagjainak írásban tett nyilatkozata alapján a 2009. július 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok, illetve a Rendelet alapján államilag támogatott lakásépítési, -vásárlási, -bővítési, -korszerűsítési, vagy 2014. február 27-ét követően benyújtott igénylés esetén az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján lakásépítési vagy - vásárlási célú fennálló kölcsönük (a továbbiakban együtt: államilag támogatott kölcsön) nincs, vagy - ha a fenti személyeknek államilag támogatott kölcsönük van, - együttes nyilatkozatukban vállalják, hogy azt a korábbi kölcsönt folyósító hitelintézetnek az új kölcsönszerződés aláírását követő 360 napon belül visszafizetik, - azzal, hogy a fenti kötelezettség nem teljesítése esetén az új kölcsön kamattámogatására való jogosultság megszűnik, és az igénybe vett kamattámogatást a folyósítás napjától a Ptk. 232. § (2) bekezdése szerinti kamatokkal együtt 30 napon belül vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, az új kölcsönt folyósító hitelintézeten keresztül. 3.1.13. A támogatásra való jogosultság megállapítását az új lakásra vonatkozó adásvételi szerződés, illetve 2013. január 1-ét megelőzően benyújtott és ezen időpontig a Kincstár által jogerősen elbírált kérelmek esetében végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, vagy építés esetén a végleges használatbavételi engedély kiadása vagy a használatba vétel tudomásvétele előtt, korszerűsítés esetén a hitelcél megvalósulása előtt kell kérni a Takarékszövetkezettől. Ha a kérelmező eddig az időpontig nem élt a támogatás igénybevételének lehetőségével, erre később már nem tarthat igényt. 3.1.14. A támogatott személy kamattámogatásra csak le nem járt tőketartozása után jogosult. Meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz kamattámogatás nem nyújtható.

41

3.1.15. A Rendelet szerinti kamattámogatott kölcsönök csak forintban nyújthatók és a törlesztés is csak forintban történhet. 3.1.16. Az építési költség, a vételár vagy a korszerűsítés költsége kiegyenlítéséhez felvett kamattámogatott hitelintézeti kölcsön mindenkori összegét a jogszabály határozza meg. A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének lejártáig, de legfeljebb húsz évig nyújt támogatást. 3.1.17. A kamattámogatást csak olyan kölcsönszerződéshez lehet igénybe venni, amelyben a Takarékszövetkezet vállalja, hogy a támogatás időtartama alatt az ellenszolgáltatás mértékét a Rendelet rendelkezései szerint az állampapírhozam, ennek hiányában a referenciahozam százalékában (a jogszabály hatályba lépése idején: a 110%-a, növelve 3 százalékponttal) határozza meg. 3.1.18. A Takarékszövetkezet a kamattámogatások igénylése iránti kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. A Takarékszövetkezet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő a Rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Kincstártól. Amennyiben a Kincstár jogerős határozatában megállapítja, hogy az igénylő a kérelem Takarékszövetkezethez történő benyújtásakor az a Rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a kölcsönszerződés igénylővel történő megkötése és a támogatott kölcsön folyósítását nem tagadható meg. 3.1.19.A támogatások igénybevételének jogszerűségét a Magyar Államkincstár és az adóhatóság ellenőrzi. Ha a támogatások, illetőleg a kamattámogatások igénybevétele jogosulatlan vagy szabálytalan, akkor a támogatott személy állandó lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság - jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén - előírja a folyósított támogatás késedelmi pótlékkal növelt összegének visszatérítését. 3.1.20. A támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtásakor fennálló körülmények alapján kell megállapítani, és az alábbiak szerint igazolni: a) személyi igazolvány vagy születési anyakönyvi kivonat bemutatásával az életkorokat és büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal a közös háztartásban élést, ha az a személyi igazolványból vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványból nem állapítható meg, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős ítélet bemutatásával, b) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási, illetve állandó tartózkodási kártyával, c) a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel, d) a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, e) a menekült jogállást a menekültkénti elismerésről szóló határozattal, f) az oltalmazott jogállást az oltalmazottkénti elismerésről szóló határozattal, g) a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal, h) a bejelentett lakóhelyet a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, a bejelentett szálláshelyet külön jogszabály szerinti bejelentőlappal, i) a személyazonosságot személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal,

42

j) 2013. január 1-ét követően benyújtott kérelem esetén azt, hogy jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó eladó esetén az igénylő az eladóval nem áll tulajdonosi kapcsolatban az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával. k) 2014. február 27-ét követően benyújtott igénylés esetén saját és gyermeke adóazonosító jelét adóigazolvánnyal l) több lakásból álló, osztatlan közös tulajdon esetén, amennyiben az ingatlannyilvántartásból a kamattámogatott kölcsönnel érintett lakásra vonatkozóan a támogatott személy tulajdonszerzésének mértéke nem állapítható meg, közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megosztási megállapodással. 3.1.21. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásának egyéb szabályait a Rendelet és a kölcsönszerződés tartalmazza. 3.2. Otthonteremtési kamattámogatásos lakáscélú kölcsön (a 341/2011. Korm. rendelet (a továbbiakban, a jelen 3.2. pontra vonatkozóan: Rendelet) alapján) 3.2.1. Otthonteremtési kamattámogatást vehet igénybe a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy e) menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik. Támogatott személy: aki a) a Rendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és ezek alapján a Takarékszövetkezettel az otthonteremtési kamattámogatás nyújtására szerződést köt, és b) a támogatást igénylő házastársa vagy bejegyzett élettársa, kivéve, ha a kérelem benyújtását megelőzően kötött vagyonjogi szerződés alapján a kamattámogatás igénybevételével érintett lakás a felek egyikének különvagyonába tartozik, és ezt a Takarékszövetkezet részére a vagyonjogi szerződés bemutatásával igazolják; Nem támogatott személy hiteladós: az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződés olyan adóstársa, aki a támogatott személyek legalább egyikének a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója és az alábbi feltételeket teljesíti. 2014. február 27-ét követően benyújtott igénylés esetén nem támogatott személy hiteladós az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönben adóstársként abban az esetben szerepelhet, ha teljes bizonyító erejű magánokiratban a.) nyilatkozik arról, hogy otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönt a Rendelet hatálybalépése óta nem vett igénybe és b.) vállalja, hogy

43

ba) otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönt a későbbiekben nem vesz igénybe, bb) nem támogatott személy hiteladósként további otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződésben nem szerepel és bc) az otthonteremtési kamattámogatásos kölcsönnel érintett lakásban lakóhelyet nem létesít. Igénylő: olyan támogatott személy, aki otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele iránt kérelmet nyújtott be a hitelintézethez, azonban az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződésének megkötésére még nem került sor. 3.2.2.

Az otthonteremtési kamattámogatás szempontjából új lakás a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével

a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, ha az említett építési tevékenységek végzése az építésügyi hatóság engedélyéhez kötött, b) az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó. Az otthonteremtési kamattámogatás szempontjából használt lakás: a használatba vételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, ténylegesen használatba vett, újnak nem minősülő lakás. 3.2.3.

Az Otthonteremtési kamattámogatásos kölcsön célja

3.2.3.1. Kamattámogatásos kölcsönt a Fókusz Takarékszövetkezetnél Magyarország területén lévő a) új lakás építéséhez, vásárlásához, b) használt lakás vásárlásához, korszerűsítéséhez, c) legalább komfortos, használt lakás bővítéséhez lehet igénybe venni. Használt lakás: a használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, ténylegesen használatba vett, újnak nem minősülő lakás Bővítés: a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom-meghatározásának keretein belül ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is - a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység. Korszerűsítés: a lakás használatának javítása céljából a) víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, vagy belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,

44

b) központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is, c) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vagy vízszigetelési munkálatokat, d) a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászárókra való cseréje, e) a tető cseréje, felújítása, szigetelése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig; 3.2.3.2. Kamattámogatás nem nyújtható a) a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönre, b) a meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz és c) lejárt tőketartozás esetén. Lejárt tőketartozásnak a kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő lejárt tőketartozás minősül, amelynek törlesztési késedelme a 30 napot meghaladja. 3.2.3.3. A kamattámogatás a támogatott személy által egy alkalommal vehető igénybe. 3.2.3.4. Az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem írásban nyújtható be a Takarékszövetkezethez a 3.2.3.1. pontban meghatározott igény esetén. Amennyiben az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön hitelcél felhasználása érdekében történő folyósítása ezen határidőt követő hat hónapon belül, a támogatott személynek felróható okból nem kezdődik meg, úgy a támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultságát elveszti.

3.2.4.

Az Otthonteremtési kamattámogatásos kölcsön devizaneme

A kamattámogatás kizárólag forint alapú kölcsönhöz vehető igénybe, a kamat, a költség, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet. 3.2.5.

A kamattámogatás igénylésének általános feltételei

3.2.5.1. A kamattámogatás igénylésének feltétele, hogy a)2014. február 28-át megelőzően benyújtott igény esetén a támogatott személy legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezzen az otthonteremtési kamattámogatással aa) épített, vásárolt lakásban a hitelcél megvalósulását követően, vagy ab) korszerűsíteni vagy bővíteni kívánt lakásban a kérelem benyújtásának időpontjában, 2014. február 27-ét követően benyújtott igény esetén az otthonteremtési kamattámogatással aa) épített vagy vásárolt lakásban a támogatott személy - több támogatott személy esetén együttesen - legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezzen, melyet a hitelcél megvalósulását követően igazol, vagy ab) korszerűsíteni vagy bővíteni kívánt lakásban a kérelem benyújtásának időpontjában a támogatott személy - több támogatott személy esetén együttesen legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezzen,

45

b) a támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatás nyújtásáról szóló szerződésbe foglaltan kötelezettséget vállal – a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe tartozó lakóingatlan visszavásárlásához, továbbá használt lakásnak a kérelem benyújtásakor még meg nem kezdett korszerűsítéshez vagy bővítéséhez nyújtott kamattámogatás kivételével – arra vonatkozóan, hogy a hitelcél megvalósulását követő egy éven belül legalább a kölcsön futamidejének első 5 évének lejártáig terjedő időszakra a lakásban lakóhelyet létesít és a hitelcél megvalósulását követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványát, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe tartozó lakóingatlan visszavásárlásához, használt lakás korszerűsítéshez vagy bővítéséhez nyújtott kamattámogatás esetén pedig arra vonatkozóan, hogy az otthonteremtési kamattámogatással érintett lakás, lakóingatlan vagy lakóépület legalább a kölcsön futamidejének első 5 évének lejártáig terjedő időszakra lakóhelyéül szolgál, valamint 2015. január 1-ét követően arra vonatkozóan, hogy a 3. § (3) bekezdés szerinti időszak lejártáig terjedően a kamattámogatással érintett lakást haszonélvezet vagy használati jog nem terheli, c) az eladó és a vevő nem lehetnek egymásnak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozói, d) az igénylő, a támogatott személy, és a nem támogatott személy hiteladós írásban hozzájárul ahhoz, hogy természetes személyazonosító adatait, az állampolgárságára vagy hontalanságára vonatkozó adatot, lakcímét és postacímét, személyazonosító igazolványának vagy úti okmányának számát, saját és 2014. február 27-ét követően benyújtott igénylés esetén az igénylő gyermekének adóazonosító jelét, valamint a kamattámogatásra vonatkozó információkat a kamattámogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a Takarékszövetkezet átadja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), a R. 5.§ (1) bek a), b) és d) pontja szerinti kamattámogatás esetén a Kincstár és az állami adóhatóság részére és, e) az igénylő - a 341/2011. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás kivételével a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának 1 ea) időpontjától számított 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga - házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél - legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként szerepel - ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van -, és eb) időpontjában szerepel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása, f) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy fa) – lakás vásárlása esetén – a saját erőnek legfeljebb a telekárat is tartalmazó vételár fb) – lakáscsere esetén – az értékkülönbözet saját erőből teljesített összegének legfeljebb a megszerezni kívánt ingatlan értéke

Amennyiben az igénylő a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján saját jogú öregségi vagy özvegyi nyugdíjra jogosult, a 3.2.3.1.b) pont szerinti korszerűsítés esetén ezen e) alpont szerinti feltétel nem alkalmazandó 2015. január 1. napját követően, hanem a saját jogú öregségi vagy özvegyi nyugdíjra jogosultság tényét a nyugellátás megállapításáról szóló határozattal kell igazolni. 1

46

10%-ával csökkentett részét az eladó által megjelölt – a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott – fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti, g) ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó, az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély, h) új lakás vásárlásához nyújtott kamattámogatás esetén az igénylő teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a lakásra vonatkozó használatbavételi engedélyt vagy használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt az utolsó kölcsönrész folyósításáig, de legkésőbb a kölcsön futamidejének első 5 évének végéig bemutatja a hitelintézet részére, i) új lakás vásárlása esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő az adásvételi szerződésben szereplő vételárat tartalmazó, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelő számlákat (a továbbiakban: számla), és j) 2014. február 28-át megelőzően benyújtott igény esetén a 2010. január 1-jét, 2014. február 27-ét követően benyújtott igény esetén a 2008. július 1-én vagy azt követően kiadott építési engedéllyel rendelkező új lakás építése (feltéve, hogy a lakásra a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjáig használatbavételi engedélyt vagy használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt nem adtak ki), illetve a kérelem benyújtásának időpontjában meg nem kezdett korszerűsítési, bővítési munkálatok esetén meglévő használt lakás korszerűsítése esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a hitelintézet részére legkésőbb az utolsó kölcsönrész folyósításáig bemutatja ja) a Takarékszövetkezet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes költség legalább 70%-áról, illetve, ha az igénybe vett kamattámogatott kölcsön összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére, vagy jb) épülő, de használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának megszerzése esetén a vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat. 3.2.5.2. A lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatásának elmulasztása esetén a 3.2.7.5. pontban foglaltak szerint kell eljárni. 3.2.5.3. 2014. február 27-ét követően benyújtott igény esetén a támogatott személy a 3.2.5.1. a) pont aa) alpontjában foglaltakat köteles a Takarékszövetkezet részére a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő legfeljebb 30 napon belül bejelenteni. A 3.2.5.1. a) pontjában foglaltakat a 3.2.5.1. a) pont aa) alpontja esetében - a hitelcél

megvalósulásának támogatott személy által történő bejelentését követő 45 napon belül - a Takarékszövetkezet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerből elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenőrzi, amely adatszolgáltatásért járó igazgatási szolgáltatási díjat az igénylő vagy támogatott személy köteles a hitelintézet részére megfizetni. 2014. február 27-ét követően benyújtott igény esetén, ha a közös tulajdon megszüntetésével - ide nem értve a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt a házastársak vagy élettársak között fennálló közös tulajdon megszüntetését - a támogatott személy tulajdonos megszerzi a lakás kizárólagos tulajdonjogát, a 3.2.5.1.

47

c) pontja szerinti feltételt nem kell alkalmazni. A megvásárolt tulajdoni hányad adásvételi szerződésben foglalt vételára alapján számított teljes lakásérték nem haladhatja meg a 20 millió Ft-os értékhatárt. 3.2.5.4. A kamattámogatott kölcsönök igénybevételének jogszerűségét - a 3.2.5.83.2.5.11. pontok szerinti számla valódiságára és a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténtére irányuló ellenőrzés kivételével - a Kincstár ellenőrzi. 3.2.5.5. A 341/2011. Korm rendelet 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja esetén az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a Takarékszövetkezet akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla Takarékszövetkezetnél történő benyújtásának időpontjában az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban szerepel. 3.2.5.6. Amennyiben a számla kibocsátója a 3.2.5.5. szerinti időpontban az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a számla akkor fogadható el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt. 3.2.5.7. A Takarékszövetkezet az eredeti számlákat - letörölhetetlen jelzéssel ellátva a támogatott személynek visszaadja, másolatban 5 évig, de legalább az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön megszűnéséig irattárában megőrzi. Letörölhetetlen jelzéssel a számlára feljegyzésre kerül, hogy azt mely ingatlan vonatkozásában, mikor és mely otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele céljából mutatták be a Takarékszövetkezetnél. 3.2.5.8. Ha a Takarékszövetkezet azt észleli, hogy a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot. 3.2.5.9. A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele vagy korszerűsítés, bővítés esetén a munkák elkészülte támogatott személy által történő bejelentése évének utolsó napjától számított öt évig megőrizni. 3.2.5.10. Az állami adóhatóság a számlák valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben az otthonteremtési kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen - a lakásban is - ellenőrzi, és annak eredményéről a Takarékszövetkezetet tájékoztatja, vagy, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a Kincstár hatáskörébe tartozik, a Kincstárt hivatalból értesíti. 3.2.5.11. Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tőle elvárható gondossággal járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság - jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén - előírja az igénybe vett otthonteremtési kamattámogatás az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítését. 3.2.6. A nem magyar állampolgár igénylő részére az otthonteremtési kamattámogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A tartózkodási jogosultság fennállását évente január 31-éig kell a

48

hitelintézet felé igazolni. Az otthonteremtési kamattámogatást igénybe vevő nem magyar állampolgár tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a támogatást folyósító hitelintézetnek bejelenteni. Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap a fentiek szerinti tartózkodásra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 30 napos határidő lejártát követően az újabb tartózkodásra jogosító okmány, engedély kiadásáig vagy jogállás megszerzéséig részére az otthonteremtési kamattámogatás nem nyújtható. 3.2.7. Új lakás építése, vásárlása, használt lakás vásárlása, korszerűsítése céljából nyújtott otthonteremtési hitel további szabályai 3.2.7.1. Otthonteremtési kamattámogatás igényelhető a Fókusz Takarékszövetnél a) új lakás vásárlására, b) a 2014. február 28-át megelőzően benyújtott igények esetén 2010. január 1-jét, 2014. február 27-ét követően benyújtott igények esetén 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedéllyel rendelkező új – 2015. január 1-től benyújtott kölcsönkérelmek esetén összkomfortos – lakás építésére, feltéve, hogy a lakásra a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjáig használatbavételi engedélyt nem adtak ki, vagy a használatbavétel tudomásulvételére még nem került sor, c) a 341/2011. Korm. rendelet hatálybalépését követően megkötött adásvételi szerződés alapján legalább komfortos, használt lakás vásárlására, d) a kérelem benyújtásának időpontjában meg nem kezdett korszerűsítési munkálatok esetén meglévő használt lakás korszerűsítésére, illetve a kérelem benyújtásának időpontjában meg nem kezdett bővítési munkálatok esetén meglévő használt lakás bővítésére is feltéve, hogy a támogatott személy új lakás vásárlása esetén a vételár megfizetését, az új lakás építése, meglévő lakás korszerűsítése, vagy bővítése esetén a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség legalább 70 százalékát a 3.2.5.1.i. és 3.2.5.1.j pontja szerint, számlával igazolja. A 3.2.7.1. pont a), b) és d) pontja esetén az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el a 2015. január 1-ét követően benyújtott kölcsönkérelmek esetén. 3.2.7.2. Amennyiben az új lakás építése vagy a bővítés során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség, 2015. január 1-ét követően pedig 3.2.7.1. pont b) és d) pontja szerinti számlabenyújtási kötelezettség 20 százalékát. Hatósági árverésen vásárolt használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, vagy nem rendelkező lakás esetén a számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.

3.2.7.3. Az otthonteremtési kamattámogatással érintett a) új lakás általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott vételára, új lakás építése esetén annak hitelintézet által elfogadott, általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott bekerülési költsége a 30 millió forintot; b) használt lakás vételára a 20 millió forintot vagy c) korszerűsítés vagy bővítés esetén annak hitelintézet által elfogadott, általános forgalmi adó összegét tartalmazó költsége a 15 millió forintot

49

nem haladhatja meg. 3.2.7.4. A kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg a) új lakás építése vagy vásárlása esetén a 15 millió forintot b) használt lakás vásárlása, korszerűsítése vagy bővítése esetén a 10 millió forintot. 3.2.7.5. Amennyiben új lakás vásárlására, 2014. február 28-át megelőzően benyújtott igények esetén a 2010. január 1-jét, 2014. február 27-ét követően benyújtott igények esetén a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedéllyel rendelkező új lakás építésére vagy a kérelem benyújtásának időpontjában még meg nem kezdett meglévő használt lakás korszerűsítésére, bővítésére nyújtott otthonteremtési kamattámogatás esetén a) a kamattámogatás igénybevételének alapját képező építési munkák a kölcsön futamidejének első 5 évében nem készülnek el, b) az építtető támogatott személy az építési szándékától eláll, c) a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt a szerződés teljesítése más, az építtető támogatott személynek felróható okból hiúsul meg, vagy d) a támogatott személy a 3.2.5.1. aa), b), valamint h) pontja szerinti kötelezettségének nem tesz eleget az otthonteremtési kamattámogatást a Takarékszövetkezet visszavonja, és a támogatott személy a már igénybevett kamattámogatást az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerint számított kamatokkal együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a Kincstárat és megküldi az ügy iratait. 3.2.8. Új lakás építésére, vásárlására nyújtott otthonteremtési kamattámogatás esetén a kamattámogatás mértékének számításánál a támogatott személynek a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző a) vér szerinti és örökbe fogadott, vagy b) gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együttélő és általa eltartott gyermeke vehető figyelembe. 3.2.9. Az ügyleti kamat mértéke megegyezik az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegyaukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékével, illetve, amennyiben ezzel a módszerrel nem számítható átlaghozam, akkor az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző három naptári hónapra vonatkozó számtani átlaga 130 százalékának 3 százalékponttal növelt mértékével. Az ügyleti kamat, és az Adósok által fizetendő kamat mértéke az állampapírhozam változása miatt kamatperiódusonként változó mértékű. Az Adós által fizetendő kamat az egyes kamatperiódusok alatt nem változtatható. Az ügyleti kamat és az Adósok által fizetendő kamat mértéke a kamatforduló napját megelőző hónap harmadik munkanapján az ÁKK Zrt. internetes

50

honlapján közzétett állampapír átlaghozam, vagy referenciahozam alapján az egyes kamatperiódusok első napján automatikusan változik. A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének első öt évében nyújt otthonteremtési kamattámogatást. Az ötödik év utolsó napját követően a támogatott személy a kölcsönszerződésre irányadó támogatás nélküli ügyleti kamat mindenkori hatályos mértékét köteles megfizetni a Takarékszövetkezetnek. Az otthonteremtési kamattámogatás mértéke jelen pontban foglaltak szerinti számított állampapírhozamnak, vagy referenciahozamnak a) új lakás építése, vásárlása esetén otthonteremtési kamattámogatás esetén legfeljebb két gyermek esetén 60 százaléka, kettőnél több gyermek esetén 70 százaléka, b) egyéb esetben 50 százaléka. Amennyiben a kamattámogatás időtartama alatt valamely időszakban a törlesztés folyamán felszámított ügyleti kamat adós által fizetett része 6 százalék alá csökkenne, úgy azon időszakra a kamattámogatás olyan mértékben csökken, hogy a támogatott személy által fizetett ügyleti kamat mértéke a 6 százalékot elérje. Amennyiben az ügyleti kamat 6 százalék alá csökken, úgy az adós a teljes ügyleti kamatot fizeti. Az Adós törlesztési terheit csökkentő kamattámogatás havi összege legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított kamattámogatás 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása vagy egyhavi törlesztőrészletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része. A fentiek szerint meghatározott kamatmértéket a kölcsön kamatainak szerződésben rögzített kamatperiódus fordulónapján kell alkalmazni. Az első kamatperiódus a szerződéskötés napján kezdődik (ami egyben a futamidő 1. napja is) és a következő év azonos napját megelőző napig tart. Az ezt követő kamatperiódusok kezdete az előző kamatperiódus zárónapját követő nap. Az utolsó kamatperiódus a hitel lejáratának, a hitelszerződés megszűnésének napja, illetve lejárat előtti visszafizetés esetén a kölcsön teljes visszafizetését megelőző nap. Az Adósok által fizetendő kamat mértéke az állampapírhozam változásával az egyes kamatperiódusok első napján automatikusan változik. 3.2.10. Ha az igénylő a lakáscélját a saját erőn és a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. számú kormányrendelet szerinti lakásépítési támogatáson felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg és a lakásépítési támogatást és a hitelintézeti kölcsönt két különböző hitelintézettől igényli, úgy a hitelintézet az igénylő részére - ha az igénylő jogosult a kölcsönre - hitelígérvényt ad ki. A kölcsön folyósítása a lakásépítési támogatás folyósítását megelőzően történik. 3.2.11. Az otthonteremtési kamattámogatással érintett lakást a kölcsön otthonteremtési kamattámogatás érintett összegének erejéig, a kölcsön futamidejének első öt évében, az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a Takarékszövetkezet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására

51

elidegenítési és terhelési tilalom terheli a 2015. január 1-ét követően benyújtott kérelmek esetén. 3.2.12. A jelen ÁSZF-ben és az egyedi szerződésben nem szabályozott kérdésekben a 341/2011. Korm. rendelet rendelkezései alkalmazandóak. 3.3. A takarékszövetkezet saját üzletpolitikájában foglaltak szerint Hirdetményében közzétett mértékű (piaci) kamatozással is folyósít lakás célú hiteleket – lakásvásárlás, építés felújítás, bővítés, korszerűsítés, közművesítés céljára valamint az új Hpt. 6. § (1) 76. a) pontja szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés kiváltására, az Új Hpt. 6. § (1) 76. b) pontjának megfelelő hitel nyújtásával.

XIII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK JOGORVOSLATRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az Ügyfél a hitelszerződéssel kapcsolatos, a jelen ÁSZF hatálya alá tartozó jogviszonyból eredő, azzal kapcsolatos észrevételeit, panaszát, reklamációját megteheti: 

személyesen és írásban a Takarékszövetkezet azon kirendeltségnél, ahol a hitelszerződés létrejött – a nyitvatartási idő alatt,



e-mail üzenetben, az egyedi szerződésben meghatározott elektronikus levelezési címre elküldve, amennyiben a levél tartalmazza az ügyfél nevét, lakcímét, számlaszámát, hitelszerződés adatait,



postai levél útján a Takarékszövetkezet székhelyére, vagy azon kirendeltségéhez címezve.



a telefonos panaszkezelési ügyfélszolgálaton keresztül (Telefon: +36-40-100-100, a TAKINFO Kft ügyfélszolgálatán, 0-24 óráig a hét minden napján)

A Takarékszövetkezet az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését (beérkezését) követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek kivéve, ha a panaszos panaszát személyesen jelenti be és a Takarékszövetkezet az abban foglaltaknak nyomban eleget tesz. Amennyiben az Ügyfél nem ért egyet panaszának Takarékszövetkezet általi elbírálásával, úgy fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet az MNB-nél (székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8–9.) Amennyiben a panasz a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvitára vonatkozik, úgy annak a Takarékszövetkezet általi elutasításakor a jelen ÁSZF-ben foglaltak szerint bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A Takarékszövetkezet aláveti magát a békéltetőt testületi eljárásnak és a felek közötti egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak azzal, hogy ezen alávetés nem terjed ki 1.000.000,- Ft fölötti ügyleti értékre, ill. 250.000,- Ft fölötti fogyasztói (ügyféli) követelésre. Az MNB által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület, levelezési címe: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172. A panaszügyintézés helye, levelezési címe, elektronikus levelezési címe, telefonszáma, telefax száma és az MNB, valamint az általa működtetett Pénzügyi Békéltető Testületének levelezési címe a Takarékszövetkezet Panaszkezelési szabályzatában megtalálható, a kirendeltségeiben kifüggesztésre került és a honlapon is elérhető. Az Ügyfelet, valamint a Takarékszövetkezetet jogvita esetén megilleti továbbá a peres eljárás lehetősége is, mely tekintetében a felek hatáskörtől függően kikötik a Kecskeméti Járásbíróság, illetve a Kecskeméti Törvényszék kizárólagos illetékességét. A Takarékszövetkezet tájékoztatja Adóst, hogy a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos fogyasztói jogok érvényesülésének elősegítése és a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében pénzügyi jogok biztosa tevékenykedik. Az Adósnak joga van a pénzügyi jogok biztosához fordulni. A pénzügyi jogok biztosát működése során a Pénzügyi Jogok Biztosa Hivatala segíti, amelyet a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter a minisztérium szervezeti egységeként működtet.

52

A felek a hitelszerződés megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatot írásban kötelesek megtenni az egyedi szerződésben rögzített értesítési címre. Felek az egymáshoz címzett írásbeli jognyilatkozatot postai úton, vagy személyesen átadva kézbesíthetik. Amennyiben valamelyik fél a jognyilatkozatát a jelen szerződésben meghatározottak szerint egyidejűleg többféle módon is megküldi, úgy a jognyilatkozatot abban az időpontban kell kézbesítettnek tekinteni, amikor az első szabályszerű kézbesítés megtörtént. A hitelszerződéssel kapcsolatban a Takarékszövetkezet által bármely Adós részére megküldött írásbeli értékesítés a többi Adós részére is joghatályosan kézbesítettnek tekintendő. A kézbesítés részletes szabályait a Takarékszövetkezet Üzletszabályzatának I. fejezetének 12. pontja tartalmazza. Kelt:................................................... ____________________ [Adós I. neve] Adós I.

____________________ [Adós II. neve] Adós II.

_____________________ [Készfizető Kezes neve] Készfizető Kezes

_____________________ Takarékszövetkezet Képv.: […]

53