Általános munkahigiene - gyakorlat 1. Üzemek telepítése, technológia-váltás. Környezetvédelem. Havária megelőzés. 2. A prevenció eszközei: műszaki, szervezési; egyéni védőeszközök; orvosi prevenció megoldási formái (munkaköri alkalmasság orvosi megítélése, szűrővizsgálatok, oltások). 3. Üzemhigiénés vizsgálat fogalma, stratégiája, szerepe a megelőzésben, elvégzésének indokai, céljai. 4. Megterhelés és igénybevétel mérése, becslése, optimalizálásának kritériuma. A munkakapacitás becslése. 5. Work Ability Index (WAI) meghatározása, WAI értékelése, következtetések, beavatkozások. 6. Kvantitatív kockázatbecslés: veszély azonosítás, veszély jellemzés, becslés/meghatározás, kockázat jellemzés (pl. fizikai, kémiai kóroki tényezők).
expozíció
7. Kvalitatív kockázatbecslés, kockázat jellemzés (pl. biológiai kóroki tényezők). 8. Kockázatkezelés: kockázat értékelés, kockázatkezelési stratégia; kockázatkezelés hatékonyságának ellenőrzése, további tennivalók. A primer prevenció és a kockázatkezelés egymáshoz való viszonya. 9. Kockázat kommunikáció (üzemen belüli, üzemen kívüli kockázatok, munkavállalók, lakosság). 10. Mikro- és kisüzemek kockázatelemzésére/kockázatértékelésére alkalmas egyszerű, gyors módszer. 11. Üzemek, szolgáltatások, tevékenységek összehasonlítása kockázatbecsléssel. 12. Az anyagok regisztrálásának elvei, gyakorlata. 13. Az anyagok értékelésének gyakorlata. 14. A különösen aggályos vegyi anyagok engedélyezésének elve, gyakorlata. 15. Veszélyes áruk fuvarozása (közúti, vízi) 16. Veszélyes áruk fuvarozása (vasúti, légi) 17. Orvostechnika a munkahigiénés gyakorlatban.
Részletes munkahigiéne „A” 1. A műszaki prevenció megoldásának elmélete. 2. A munkaszervezési prevenciós megoldások elmélete. 3. Fizikai munka foglalkozási élettana – vázizomzat és légzés élettana, keringés változások; fizikai munka osztályozása, a fizikai munka határértékei, energiaforgalom; TTH, csúcsterhelés, oxigénadósság, pihenési pótlék, a fizikai munka „abszolút” korlátai, fizikai túlterhelés és prevenciója. 4. Hőmunka okozta megterhelés és igénybevétele. Alkalmazkodás. Köpenyhőmérséklet, maghőmérséklet, verejtékezés, igénybevételi paraméterek, határértékek, hőindex. 5. Munkavégzés speciális munkakörnyezeti feltételek között: nyílt tér; hideg környezetben végzett munka. 6. Szellemi munka, hivatali munkahelyek munkahigiénés feltételei. 7. Jelentős pszichés megterheléssel járó munkavégzés. A pszichológiai (pszichés és mentális) információterhelés és az igénybevétel kapcsolata. A pszichés elfáradás. Monotónia, telítődés. 8. Munka vonatkozású, nemek közötti különbségek. Nők, terhes nők szoptató anyák, nem régen szült nők, anyatejet adó nők munkavégzésének fiziológiai jellemzői, egészségének és testi épségének védelme, foglalkoztathatósága. 9. Fiatalkorúak munkakapacitásának fiziológiai jellemzői, egészségének és testi épségének védelme, foglalkoztathatósága. Gyermekmunka. 10. Idősödő férfiak és nők munkakapacitásának fiziológiai jellemzői; morbiditásuk, egészségük és testi épségük védelme, foglalkoztathatóságuk. 11. Munkavégzés speciális környezeti feltételek között. Távmunka. Otthontól távoli és külföldi munkavégzés. Migránsok foglalkoztatásának munkahigiénés kérdései. Büntetés-végrehajtás. 12. Pszichoszociális kóroki tényezők. A munkahigiénikus szerepe a pszichoszociális kóroki tényezők okozta munkahelyi kockázatok kezelésében. 13. Munkalélektan, mentalhigiéne fogalma, tárgya, alkalmazása. 14. Stressz fogalma, fiziológiai alapjai, mechanizmusa. Stresszorok (fizikai, pszichés, mentális). Eustressz, distressz. Pszichológiai stresszorok, pszichológiai stressz. 15. Akut akusztikus trauma, dörej-ártalom, krónikus akusztikus trauma és megelőzésük. Kockázatértékelés zajos munkahelyen. 16. Lokális vibráció és egésztest vibráció okozta egészségkárosodások és megelőzésük. Kockázatértékelés. 17. Ionizáló sugárzás munkahelyi forrásai, a foglalkozási sugárterhelés engedélyezett határértékei (dózis-korlátai).
18. Akut sugárbetegség és megelőzése. Az ionizáló sugárzás késői hatása és megelőzése. Kockázatértékelés. 19. Optikai sugárzások; nem ionizáló sugárzások a munkahelyen – fogalmak, expozíció; az általuk okozott egészségkárosodások és megelőzésük.
Részletes munkahigiéne „A” - gyakorlat 1. Az egyéni védőeszköz fogalma, védőeszközök osztályozása, a minősítő bizonyítvány kiadásának szabályai. 2. Fejvédő eszközök. A látószervet védő eszközök. Arcvédők. Hallószervet védő eszközök. 3. Légzésvédő eszközök. A környezeti levegőtől függő (szűrő típusú) légzésvédő eszközök. A környezeti levegőtől független (izolációs) légzésvédő készülékek. Menekülő légzésvédő készülékek. 4. Védőruhák. Az egész testet (szervezetet) védő eszközök. Védőkesztyűk, lábvédő eszközök. Zuhanásgátló eszközök. 5. A munkahelyek klímájának meghatározása és értékelése. 6. Hőterhelés mérése. Prevenció. 7. Ergonómia alapelvei, gyakorlati feladatok a munkahelyen. 8. Ergonómiai feltételek kockázatbecslése, különös tekintettel az idősödő munkavállalókra. 9. Munkahelyi mentálhigiénés feladatok: a munkahigiénikus kapcsolata a munkáltatóval, munkavállalóval, munkapszichológussal, a foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági szolgálattal. 10. Munkahelyi stresszorok, munkahelyi stressz. A munkahelyi stressz prevenciója – stresszmonitor a munkahelyen; munkáltatói, hatósági feladatok, lehetőségek. 11. Munkahigiénikus szerepe a munkahelyi stressz-hatások (pszichiátriai és pszichoszomatikus megbetegedéseket is) prevenciójában. 12. Zaj-expozíció a munkahelyen – mérése, értékelése, megelőzése, egyéni védőeszközök. Szűrőaudiometria. 13. Vibráció-expozíció a munkahelyen – mérése, értékelése, megelőzése, egyéni védőeszközök. Gépek vibrációs „minősítése”. 14. A munkahelyi sugár-expozíció elleni prevenció eszközei és módszerei.
Részletes munkahigiéne „B” 1. Fém-expozíció a munkahelyen. Fémek toxikológiája, prevenciója – ólom, higany, króm, kadmium, mangán, indium, depletált urán, aluminium, cink, arzén, antimon, ón. 2. Oldószer gőzök toxikológiája, prevenciója. Nyílt láncú és gyűrűs láncú oldószerek. Halogénezett oldószerek. 3. Műanyagok gyártása. Műanyagok és komponenseik (alapanyagok, monomerek, adalékanyagok, melléktermékek, végtermékek) toxikológiája, prevenciója. Poliaddíciós, polimerizációs és polikondenzációs műanyagok. 4. Növényvédő szerek a munkahelyen. Növényvédő szerek toxikológiája, prevenciója. Akaricidek, herbicidek, fungicidek, inszekticidek. 5. Biocidok toxikológiája, prevenciója. Faanyagvédőszerek, irtószerek, fertőtlenítőszerek. 6. Egyéb vegyi anyagok - termésnövelő anyagok, maró anyagok, robbanó anyagok, harci anyagok, PIC eljárás alá tartozó anyagok, rotterdami egyezmény, perzisztens szerves szennyezők, policiklusos aromás szénhidrogének - toxikológiája és prevenciója. (Rotterdami egyezmény). 7. Rákkeltő, mutagén, reprotoxikus és teratogén, immuntoxikus anyagok és prevenciójuk. 8. Az anyagok osztályozása az EU-ban. Az anyagok osztályozása a GHS-rendelet szerint. 9. A készítmények/keverékek osztályozása. 10. A porképződés főbb forrásai; porok osztályozása (méret, kémiai, ásványi), pornormák; pormérések értékelése. A por-expozíció szervezetre kifejtett hatását meghatározó tényezők. Porok higiénés-toxikológiai minősítése. A por-elimináció élettana, a por-eliminációt befolyásoló tényezők. 11. Szervezetlen és szerves porok által okozott megbetegedések és prevenciójuk. Nanoporok és hatásaik. 12. Kémiai anyagok mérgező hatását meghatározó tényezők - abszorpció, disztribúció, metabolizáció, raktározás, perzisztencia, kumuláció, elimináció. A testidegen anyagok biotranszformációja. „Mérgező méregtelenítés”, szabadgyökök toxikológiai jelentősége. 13. Biológiai kóroki tényezők - második kategóriás kóroki tényezők okozta foglalkozási eredetű fertőző megbetegedések és prevenciójuk. 14. Biológiai kóroki tényezők - harmadik kategóriás kóroki tényezők okozta foglalkozási eredetű fertőző megbetegedések és prevenciójuk.
Részletes munkahigiéne „B” - gyakorlat 1. Vegyi anyagok ÁK, MK és CK értékének fogalma, meghatározása, kontrollja. 2. Környezeti monitor. Mintavétel, minták szállítása, mérése, értékelése. 3. Biológiai expozíciós mutatók és határértékek. Biológiai monitor. Mintavétel, szállítás, mérés, értékelés. 4. Biztonsági adatlap. 5. Expozíciós forgatókönyv. 6. Kémiai biztonsági értékelés és jelentés. 7. Hogyan végzi el egy fém vegyi anyag expozíciójával járó munkafolyamat higiénés ellenőrzését? 8. Hogyan végzi el egy oldószer expozíciójával járó munkafolyamat higiénés ellenőrzését? 9. Hogyan végzi el egy műanyag expozíciójával járó munkafolyamat higiénés ellenőrzését? 10. Hogyan végzi el egy növényvédőszer expozíciójával járó munkafolyamat higiénés ellenőrzését? 11. Hogyan végzi el egy biocid expozíciójával járó munkafolyamat higiénés ellenőrzését? 12. Hogyan végzi el egy mutagén, egy reprotoxikus vegyi anyag expozíciójával járó munkafolyamat higiénés ellenőrzését? 13. Hogyan végzi el egy teratogén és egy immuntoxikus vegyi anyag expozíciójával járó munkafolyamat higiénés ellenőrzését? 14. Hogyan végzi el egy fizikai kóroki tényező expozíciójával járó munkafolyamat higiénés ellenőrzését? (pl. ionizáló sugár-expozíció, egésztest-vibráció). 15. Biológiai kóroki tényezők a munkahelyen – kockázatbecslés és kezelés a 3. és 4. kategóriás kóroki tényezők esetében. 16. A bányászat munkahigiénés problémái, a munkahigiénikus feladatai. 17. A textilipar munkahigiénés problémái, a munkahigiénikus feladatai. 18. A mezőgazdaság (növénytermesztés, munkahigiénikus feladatai.
állattenyésztés)
munkahigiénés
19. Az egészségügy munkahigiénés problémái, a munkahigiénikus feladatai. 20. A faipar munkahigiénés problémái, a munkahigiénikus feladatai. 21. Az élelmiszeripar munkahigiénés problémái, a munkahigiénikus feladatai. 22. A gépipar és a kohászat munkahigiénés problémái, a munkahigiénikus feladatai.
problémái,
a
23. A közlekedés (vasúti), munkahigiénés problémái, a munkahigiénikus feladatai. 24. A közlekedés (közúti, légi, vízi) munkahigiénés problémái, a munkahigiénikus feladatai. 25. A képernyős munkahely munkavédelme, a munkahigiénikus feladatai. 26. A nanotechnológia és a nanotechnológia alkalmazásának munkahigiénés kérdései. 27. A biotechnológiai és a biotechnológia alkalmazásának munkahigiénés kérdései. 28. Munkahigiénés feladatok az atomenergia iparban és a sugárveszélyes munkahelyeken. 29. Rákrizikós iparágak. A munkahigiénikus feladatai a foglalkozási eredetű rosszindulatú daganatos megbetegedések megelőzésében.